Vallás-Filozófia-Ezotéria Fórum

[Karsay1958]

A négy szeretetkönyvecske története

A BÖLCS EMBER KÖNYVE karácsony előtt elküldte négy kis SZERETETKÖNYVECSKE UNOKÁJÁT, hogy vigyenek SZERETETET az otthonokba.
Az ÉLETBÖLCSESSÉGEK, a TANULSÁGOS TÖRTÉNETEK, A BÖLCSESSÉG ÁBÉCÉJE, és AZ ÉLET SZÉP AJÁNDÉKAI kiskönyvek keltek útra.
Magukkal vitték a SZERETETET, a BÖLCSESSÉGET, a MEGÉRTÉST és a BÉKÉT.
Szép hazánk négy városába mentek, négy különböző gondolkodású, habitusú személyhez. Egy közös vonás azonban van bennük, mégpedig az, hogy szeretik a szépet, a szép és igaz gondolatokat.
Teltek, múltak a napok, s a BÖLCS EMBER KÖNYVE úgy gondolta, találkozóra hívja unokáit. Ennek célja pedig az volt, számoljanak be fogadtatásukról.
Az ÉLETBÖLCSESSÉGEK kezdte a beszámolót: Nagyon aranyos, kedves, élettapasztalattal is megáldott, kétgyermekes családhoz kerültem. Munkája közben kapott meg engem, s amikor kibontott a csomagolásból láttam az arcán, hogy nagyon örül nekem. Szeretettel megsimogatott, s elhelyezett a karácsonyfa alá. Telefonon keresztül megköszönt engem. A bennem lévő gondolatokat csak az ünnep után tudta elolvasni - sokszor megállt, visszaolvasott, s láttam rajta, elraktározza tudatában azokat. Örömről, megelégedettségről tudok beszámolni, tehát jó helyre kerültem.
A TANULSÁGOS TÖRTÉNETEK folytatta a beszámolót: Idősebb házaspárhoz kerültem, akiknek gyermekei már kiröppentek otthonról - igaz, unokájuk még nincs, de remélem lesz hamarosan - a fiatalok nem kapkodnak el semmit. Ők azonnal megkaptak, mivel egyikük éppen otthon volt, készülődött az ünnepekre. A csomag kibontása után kis meglepetést láttam az arcán, de miután belém olvasott a meglepetés mosollyá változott. Alig akart letenni, majdnem odaégette az ételt is miattam. Éreztem, hogy örült nekem, s telefonbeszélgetést folytatott a feladómmal. Nyomban a karácsonyfa alá rakott, s ahányszor elment előttem, szemével szeretetet küldött felém. Jó volt látni, hogy így ismeretlenül is szeret.
Harmadikként a BÖLCSESSÉG ÁBÉCÉJE tette meg beszámolóját: Egy kis szorongás töltött el, mert nem volt otthon, akihez küldtek. Szomorúan várakoztam a postán arra, hogy átvegyenek. A postás kisasszony odajött a polchoz, s kezébe vett. Ekkor egy nagyon jó érzés futott át rajtam, s örömmel nyugtáztam, értem jöttek. Hazafelé az úton éreztem, hogy melegség árad felém, s ez kíváncsivá tett.
Alig vártam, hogy hazaérjünk, mert igen furdalta oldalamat a kíváncsiság - hogyan fogadnak. Azt éreztem, hogy nagyon szeretni fognak, mert a feladó nevének elolvasása után nagyon, erősebben szorítottak a szívhez. Elérkezett a nagy pillanat, hazaértünk. Nagyon gyorsan, türelmetlenül hámoztak ki a csomagolásból. Még sohasem tapasztaltam olyan nagy örömöt, mint amellyel engem fogadtak könnyek között. Igyekeztem szeretetemet kisugározni, hogy elapadjanak az örömkönnyek és lapozgatni, ismerkedni tudjon velem. Közben a telefon után nyúlt és könnyeivel küszködve felhívta feladómat. Mindkettőjük hangjából egymás felé az igaz szeretet áradt.
Mondanom sem kell, úgy tettek a fa alá, hogy egyszer teljes egészében kiolvastak, s azóta többször is. Öröm volt nézni, ahogyan teljes szívből örültek nekem. Azóta bővültünk, már nem vagyok egyedül, mert időközben hozzánk került egy új jövevény formájában AZ ÉLET SZÉP AJÁNDÉKAI is.
Utolsónak AZ ÉLET SZÉP AJÁNDÉKAI folytatta: Engem is azonnal átvettek, mert otthon voltak. A sorozatból több könyvecskét ismertek, bár szerencsére én még nem voltam a birtokukban. Megelégedéssel nyugtáztam a csomag kibontása után, hogy nagyon jó helyre kerültem. Nagy szeretettel fogtak kézbe, s azonnal olvasgatni is kezdtek, na még nem teljesen, csak úgy bele-bele nézősen. Eközben egyre több örömöt fedeztem fel új gazdácskám arcán. Meglepődtem, hogy egyszer csak letett, s a telefon után nyúlt. Kíváncsivá tett, ki lehet fontosabb nálam. Nem sokáig tartott kíváncsiságom, mert Őt hívta, aki feladott engem. Öröm volt hallgatni szeretetteljes beszélgetésüket. Mindkettőjükből a tiszta szeretet sugárzott. Ünnepi hangulatban kerültem a fa alá, s ez teljes megelégedettséggel töltött el. Azóta is érzem, amikor rám néz, amikor kézbe vesz szeretet tölti el szívét.
A beszámolókat követõen a négy kis SZERETETKÖNYVECSKE szótlanul várta a BÖLCS EMBER KÖNYVÉNEK megnyilvánulását.
Ő megdicsérte unokáit, bíztatást kaptak , hogy továbbra is sugározzák ki magukból azt a SZERETETET, mellyel írták Őket. Ezek után újból útjukra bocsátotta Őket, s megelégedés töltötte el szívét. Ahogy egymást követve eltávoztak tőle,
SZERETETTEL nézett utánuk.
Letette szemüvegét, s az unokái szeretetében fürödve elszunyókált.
(Táltos)

[Karsay1958]

A nevetésről

A nevetés az élet művészete. Ha képesek vagyunk bármely helyzetben, bármilyen körülmények között nevetni, akkor legyőztük az életet.
A nevetés ellazítja az izmokat és megnyugtatja az idegeket. Még a szív érzelmeit is lecsillapítja. Lecsendesíti a lélek viharait.
A mosoly fakadhat elragadtatásból vagy humorból. Kiválthatja egy szép emlék vagy egy sugárnyi betekintés. A humor megmutatja a lélek ritmusát és dallamát.
Humor nélkül az élet unalmas és nyomasztó.
A humor az isteni élet és nap visszatükröződése, ami életünket napfényes nappá varázsolja. Az az ember pedig, aki az isteni bölcsességet és isteni örömet visszatükrözi, kiteljesíti gondolata kifejezését, amikor elképzeléseit vidámsággal fejezi ki.
Az Ember lénye maga a boldogság.
(Szerző ismeretlen)

[Karsay1958]

A szeretet és a szobor allegóriája
Történt egyszer, hogy az ember felkeresett egy szobrászt, aki épp egy hatalmas kőtömbön munkálkodott. A látogató azért érkezett, mert meg akarta nézni, hogyan készülnek a szobrok, ám semmiféle erre utaló jelet nem vett észre: csupán annyit látott, hogy a szobrász néha lefarag egy-egy kődarabot a tömbből a vésője és a kalapácsa segítségével.
- Hát te meg mit csinálsz itt? - kérdezte a szobrászt. - Nem egy szobrot készítesz? Én azért jöttem, hogy lássam, hogyan készülnek a szobrok, de csak azt látom, hogy egy sziklát farigcsálsz.
A művész így felelt:
- A szobor már eleve ott rejlik ebben a kőtömbben; a szobrot soha nem kell "elkészíteni". Valahogy le kell választani róla a felesleges kőmennyiséget, és akkor majd megnyilvánítja önmagát. A szobrokat nem elkészítik; a szobrokat felfedezik, és e felfedés során kerül napvilágra az alkotás.
A szeretet eleve is ott rejlik minden ember lényében; egyszerűen csak napvilágra kell hozni.



Budapesti Szellemkutatók mediális köri találkozók 1 rész
https://data.hu/.../Budapesti_Szellemkutatok_Kori...

Budapesti Szellemkutatók mediális köri találkozók 2 kötet
https://data.hu/.../Budapesti_Szellemkutatok_Kori...

Budapesti Szellemkutatók mediális köri találkozók 3 kötet
https://data.hu/.../Budapesti_Szellemkutatok_Kori...

Budapesti Szellemkutatók mediális köri gyűléseinek anyaga
https://onedrive.live.com/?authkey=!ABPbgIGh8f5K0w0...

Atlantisz és Mú földje. Mediális közlés
https://data.hu/get/11362040/Atlantisz_ ... oldje.docx

[Karsay1958]

Budapesti Szellemkutatók mediális köri találkozók 1 rész
https://data.hu/get/11308336/Budapesti_ ... M5BWObtJ7k

Budapesti Szellemkutatók mediális köri találkozók 2 kötet
https://data.hu/get/11362037/Budapesti_ ... LFWIjokVdU

Budapesti Szellemkutatók mediális köri találkozók 3 kötet
https://data.hu/get/11362038/Budapesti_ ... RIptB3n5MM

Budapesti Szellemkutatók mediális köri gyűléseinek anyaga
https://onedrive.live.com/?authkey=%21A ... 2B1B3312C8

Atlantisz és Mú földje. Mediális közlés
https://data.hu/get/11362040/Atlantisz_ ... CjmUjCJ5yM

[Karsay1958]

A tojás

Épp hazafelé tartottál, amikor meghaltál. Autóbaleset történt. Nem különösebben rendkívüli, de azért végzetes, mindenesetre. Két gyereked és a feleséged hagytad hátra.Fájdalommentes halálod volt. A rohammentősök megpróbáltak ugyan megmenteni, de nem sikerült nekik. A tested annyira megsérült és összetört, hogy jobban jártál így, elhiheted.
És akkor találkoztál velem.
-Mi… Mi történt? – kérdezted. – Hol vagyok?
-Meghaltál. – válaszoltam tárgyilagosan. Nem érdemes bűvészkedni a szavakkal.
-Jött egy teherautó… Keresztbe csúszott az úton.
-Bizony. – mondtam.
-Meghaltam?
-Úgy van. De ne bánkódj. Mindenki meghal. – mondtam.
Körülnéztél. Nem volt más, csak a semmi. Csak te és én. –Mi ez a hely? – kérdezted. –Ez már a túlvilág?
-Többé-kevésbé. – mondtam.
-Te vagy Isten? – kérdezted.
-Úgy-úgy. – válaszoltam. – Én vagyok Isten.
-A srácok… A feleségem… - motyogtad.
-Mi van velük?
-Kibírják?
-Na, ez tetszik. – mondtam. –Épp most haltál meg, és a legnagyobb gondod, hogy mi lesz a családoddal. Ez itt jó pontnak számít.
Elragadtatva néztél rám. Bár számodra nem tűntem Istennek. Inkább egy átlagembernek. Vagy átlagos asszonynak. Valamiféle tekintélyszemély lehettem számodra. Amolyan gimnáziumi tanár-féle, semmiképpen sem a mindenható. –Ne idegeskedj – mondtam – minden rendben lesz velük. A gyerekeid emlékeiben tökéletes apaként fogsz élni. Nem volt idejük rá, hogy kiábránduljanak belőled. A feleséged sírdogál majd egy keveset, de legbelül titokban megkönnyebbül. Ha őszinte akarok lenni, a házasságod úgyis szétesőfélben volt. Ha ez megnyugtat téged, a feleségednek szörnyű lelkifurdalása lesz a megkönnyebbülés miatt.
-Oh! – szakadt fel belőled egy meglepett sóhaj. –Akkor most mi történik? Mennybe megyek vagy pokolra jutok?
-Egyik sem. – mondtam. – Újjá fogsz születni.
-Aha. – vágtad rá. – Szóval a hinduknak igazuk volt.
-Minden vallásnak igaza van a maga sajátos szemszögéből. – magyaráztam. – Gyere, tegyünk egy sétát.
Követtél, ahogy gyalogoltunk a végtelen ürességben. – Hova megyünk? – kérdezted.
-Sehova. – feleltem. Csak kellemes sétálgatni beszélgetés közben.
-Szóval, mi a lényeg? – érdeklődtél. – Amikor újjászületek, tiszta lap leszek, nem? Egy csecsemő. Minden tapasztalatom, minden élményem, amelyben ebben az életben részem volt, nem számít majd.
-Ez nem igaz. – mondtam. – Ott van benned előző életeid minden tudása és tapasztalata. Egyszerűen csak nem emlékszel rá ebben a pillanatban.
Megálltam és átkaroltalak. – A lelked nagyszerűbb, gyönyörűbb és hatalmasabb, mint azt el tudod képzelni. Az emberi elme csak kis részét tudja befogadni mindannak, ami vagy. Olyan ez, mintha egy pohár vízbe merítenéd az ujjad, hogy megtudd, a víz hideg-e vagy meleg. Egy kis részedet meríted a tartályba, hogy aztán, miután visszahúzod, gazdagabb légy egy nagyon fontos tapasztalattal.
-Az elmúlt 48 évet egy emberi testben töltötted, úgyhogy még nem tudtál kinyújtózni és megélni hatalmas tudatosságodat. Ha elég hosszú ideig maradnánk itt, elkezdenél emlékezni mindarra, ami korábban történt. De nincs túl sok értelme annak, hogy ezt mindig megtedd két élet között.
-Hányszor születtem már újjá?
-Sokszor. Nagyon sokszor. Különféle élethelyzetekbe. – meséltem. - Ezúttal kínai parasztlány leszel, 540-ben.
-Várj csak, mit mondtál? – akadt el a szavad. – Visszaküldesz az időben?
-Végül is, technikailag igen. Az idő, amiről beszélsz, csak a te univerzumodban létezik. A dolgok másképp vannak ott, ahonnan én jövök.
-Miért, honnan jössz? – kérdezted.
-Jó kérdés. – feleltem. – Valahonnan. Valahonnan messziről. És vannak még olyanok, mint én. Értem, hogy tudni szeretnéd, milyen ott az élet, de őszintén szólva, hiába magyaráznám.
-Oh! – szakadt fel belőled kissé csalódottan. – De várj csak! Ha különféle helyekre és időkbe reinkarnálódtam, lehet, hogy találkoztam saját magammal.
-Persze. Mindig megtörténik. És amiatt, hogy mindkét élet csak a saját személyiségével van elfoglalva, még csak észre sem vevődik.
-Mi a lényege ennek az egésznek?
-Ez most komoly? – évődtem veled. –Tényleg az élet értelmét akarod tudni? Nem sztereotip egy kicsit ez a kérdés?
-Szerintem elég fontos kérdés. – erősködtél. Mélyen a szemedbe néztem. – Az élet értelme, amiért megteremtettem ezt a világegyetemet, az, hogy fejlődhess.
-Úgy érted, az emberiség? Azt akarod, hogy fejlődjünk?
-Nem az emberiség. Csak te. Neked teremtettem ezt az univerzumot. Minden új élettel növekszel és fejlődsz. Egyre érettebbé és bölcsebbé válsz.
-Csak miattam van ez az egész? Mi a helyzet a többiekkel?
-Nincsenek többiek. – vágtam rá. –Ebben a világban nincs más, csak te meg én.
Üres tekintettel bámultál. – De az a sok ember a Földön.
-Te vagy mind. Különböző inkarnációidban.
-Várj egy percet! Én vagyok… mindenki?
-Kezded kapizsgálni. – mondtam és barátságosan vállon veregettelek.
-Én vagyok minden emberi lény, aki valaha élt?
-És valaha élni fog, igen.
-Én vagyok Abraham Lincoln?
-És a gyilkosa, John Wilkes Booth is. – tettem hozzá.
-Én vagyok Hitler? – kérdezted megrettenve.
-És a milliók is, akiket meggyilkolt.
-Én vagyok Jézus?
-És mindenki, aki valaha követte őt.
Hirtelen elcsendesedtél.
-Minden alkalommal, amikor bántottál valakit, magadat bántottad. Minden alkalommal, amikor jót tettél valakivel, magaddal tettél jót. Minden boldogság, vagy szomorúság, amelyet bármelyik ember megtapasztalt vagy meg fog tapasztalni, a te boldogságod vagy szomorúságod lesz.
Hosszú ideig gondolkodtál.
-Miért? – kérdezted. –Mi értelme van mindennek?
-Mert egy napon majd olyan leszel, mint én. Hiszen ilyen vagy legbelül. Az én fajtám vagy. A gyermekem vagy.
-A mindenit! – kiáltottál fel hitetlenkedve. – Isten volnék?
-Még nem. Magzat vagy. Fejlődsz. Amikor már végigélted az időszámítás összes emberi életét, akkor megszülethetsz.
-Akkor az egész világ, egy… - töprengtél. - Nem más, mint egy…
-Egy tojás. – fejeztem be a mondatot. – És most itt az idő, hogy tovább lépj.
Azzal utadra bocsátottalak.


UI:

Drunvalo Melchizedek - Szívből jövő próféciák |részletek|
https://www.youtube.com/watch?v=Afvr71k7WOw

[Karsay1958]

Igaz barátok

Egy tizenéves fiú rákos volt, és több hetet töltött a kórházban, ahol sugárkezelésnek és kemoterápiának vetették alá. Közben kihullott a haja. Amikor hazafelé tartott a kórházból, aggódott - nem a rák miatt, hanem a szégyenérzet miatt, hogy kopaszon kell visszamennie az iskolába. Azt már korábban elhatározta, hogy nem fog parókát viselni vagy sapkát hordani.
Amikor hazaért, bement az ajtón, és felkapcsolta a villanyt. Legnagyobb meglepetésére mintegy ötven barátja ugrott fel, és üdvözölte:
- Isten hozott itthon! - kiáltották.
A fiú körülnézett, és alig akart hinni a szemének: barátai mindnyájan kopaszra nyiratkoztak!


UI:

Jorge Luis Borges: Márk evangéliuma
https://www.youtube.com/watch?v=pVPPst1QZJo

[Karsay1958]

Bölcs rabbi

"A bölcs rabbit megkérdezi a tanítványa, hogy miért van az, hogy ha valaki a szegényhez fordul, az segít, ha tud, de ha a gazdaghoz fordul a bajával, az meg sem látja? Azt mondja a bölcs:
- Lépj az ablakhoz, nézz ki. Mit látsz?
- Utcát, jövő-menő emberekkel, állatokkal, járművekkel.
- Most lépj a tükörhöz. Mit látsz?
- Csak magamat.
- Látod, az ablak is üveg, a tükör is üveg, csak a hátán van egy kis ezüstréteg. De az már elég ahhoz, hogy az ember semmi mást ne lásson tőle, csak saját magát. "


Szeretettel Bíró László

Hétvégi filmajánló

Az őrangyal (Teljes film)
https://videa.hu/videok/film-animacio/a ... D50Jh_IMjE

[Karsay1958]

Tanító szeretet

"Azzal tanítunk szeretni, hogy szeretünk. A földkerekség legnagyobb felfedezése az, hogy nincs nagyobb hatalom a földön a szeretetnél. Mert a szeretet is lecke amit meg kell tanulnunk itt és most!
A szeretet egyetemes univerzális életenergia, ami egyformán sugárzik igazra és igaztalanra egyaránt.
Egyedül a szeretet képes végtelen dimenziókat nyitni a lélek számára. Mi akik a polaritás világában élünk, ha nem dobjuk le egónk páncélját, sosem ismerhetjük meg a szeretet erejét. Mert a szeretettől a lélek kinyílik, mint az ezerszirmú lótuszvirág. Hiszen a szeretet nem vágyik egyébre, minthogy beteljesíthesse önmagát.
A legnagyobb igazság: létezésünk lényege a szeretet. Vajon miért van az, hogy az ember fél kapcsolatba kerülni a boldog percekkel? Miért nem tudjuk hogyan bánjunk a szeretettel? Az idő egy "nyersanyag" senki sem kap többet belőle a "végén", mint amire szüksége lett volna. Ezért egyetlen napot se töltsünk el a szeretet gyakorlása nélkül.
Mert szeretni csakis az önfeledt ember tud igazán. Az éntelen, egótlan lény, akinek lelke már "felébredt" és "meglátta" a szeretetet.
A szeretet az emberi léleknek olyan, mint testnek az oxigén. Nem csak egy dolog a fontosak közül. Még csak nem is a legfontosabb. Hanem a Minden. Mert ahol szeretet van, minden van. Ahol pedig nincs, ott semmi jele sincs az életnek."
(Szerzője ismeretlen)

[Karsay1958]

Így imádkozik egy abortuszra ítélt magzat

I. Jézust halálra ítélik
Szüleimet a testiség kötötte össze. Mielőtt megszülettem volna, már halálra ítéltek. Nem a szeretet, hanem az önzés hívott az életre. Egyedül Isten szeret engem!
II. Jézus vállára veszi a keresztet
Anyám megkapta az abortusz beutalót a kórházba. A meg nem születettnek szégyenbélyegét viselem. Szüleim átkoznak... Valaki talán imádkozik értem?!
III. Jézus először esik el a kereszttel
Az emberek manapság nem ismernek el hozzájuk hasonlónak. Én csak egy nem kívánatos terhességnek vagyok az esete. Egy baleset, melyet könnyen ki lehet javítani. Csak Isten fogad el engem egyedül!
IV. Jézus Édesanyjával találkozik
Nekem nincs anyám, aki megsiratna. Én most egy asszonynak a foglya vagyok, aki meg fog öletni. Anyám talán soha nem ismerte az áldozatos szeretetet. Azért dob el most magától. Istenem, légy irgalmas édesanyámhoz!
V. Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet
Nekem senki nem segít. Még az orvos is anyámnak ad érzéstelenítőt, hogy ne szenvedjen, amikor engem megölnek. Uram! Már nem élnek segítő Simonok! Rád várok egyedül. Segíts!
VI. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak
Senki sem érzi, érti át tragédiámat? Miért olyan egyszerű, érdektelen eset az, hogy engem most megölnek? Imáitok ezt meg tudnák akadályozni! Kérlek benneteket erre!
VII. Jézus másodszor esik el a kereszttel
Apukám kiszámolta, hogy mennyibe kerülnék neki, ha élek. És mennyi gond... A halálom olcsóbb és kényelmesebb. Ezért meg kell halnom. Talán a szülei tanították meg arra, hogy így mérlegeljen? Így most nem érti, mit is jelent édesapának lenni: Azt, hogy a gyermeket Istentől el kell fogadni, és úgy nevelni, hogy Istenhez majd vissza is térhessen! Istenem, bocsáss meg neki is!
VIII. Jézus szól a síró asszonyokhoz
Uram, Jézus! A Téged sirató asszonyok halálodat nem tudták megakadályozni. Az én halálomat sem akadályozza meg senki és semmi. Istenem! Most már csak végtelen irgalmasságodra hagyatkozom!
IX. Jézus harmadszor esik el a kereszttel
Engem ejtenek. Családtervezés, túlnépesedés, emberi tőrvetés... - Nincs helyem, nincs kenyerem széles e világon!
Meg kell halnom! Istenem! Meddig tart még engem ez a Föld, mely a legkisebbnek sem ad helyet? Miért akar tőlem megszabadulni? Miért?
X. Jézust megfosztják ruháitól
Uram, Jézus! Tőled elveszik ruháidat, nekem nincs is. Csak bőröm van, melyet egy eszköz hamarosan megragad és tép. Istenem, és én mennyire reszketek ettől!
XI. Jézust a keresztre szegezik
Uram, Téged keresztre szegeznek. Engem darabokra szabdalnak, s megszámlálják részeimet, hogy fertőzést ne okozzak! Istenem! Bocsáss meg hóhéraimnak, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek!
XII. Jézus meghal a kereszten
Jézusom! Te meghalsz, és én is nem sokára. Te ártatlan vagy. Én is. Emlékezzél meg rólam az Örök Élet Országában.
XIII. Jézus testét leveszik a keresztről
Jézusom, Te Anyád ölén holtan is megnyugodtál, én csak teher vagyok, aki csak a lelkiismeretet tudom nyugtalanítani. Én anyám ölében ezért nem tudok megnyugodni. Uram! Valóban, számomra nem létezik semmiféle ölelés?
XIV. Jézust a sírba helyezik
Jézusom! Téged a sírba helyeznek, engem hulladékként égetnek el. Én most már csak az utolsó ítéletre várok, és akkor Isten előtt szüleimet kell vádolnom gyilkossággal. Uram! Mégis irgalomért könyörgök, hiszen izzik kis szívemben a Tőled kapott szeretetparázs. Engedd, hogy a Te Szeplőtelen Édesanyád lángra lobbantsa szüleim szívében a szeretetet, és megismerjenek téged, a Feltámadottat, csak ez mentheti meg őket! Add Uram, hogy átérezzék a szülői szeretet fenségét és az Istennel való teremtő együttműködés benső örömét és felelősségét! Így majd óvni fogják a további magzatot, s őszinte bűnbánatuk bizonyosan elnyeri Szent Szíved Irgalmát! Ámen.
(Bongyi)

[Karsay1958]

Hazatérés

Egy kép margójára megírt pici történet... Olvassátok sok szeretettel!
Heten voltak. Nem tudta hányad magával van ebben a kellemes meleg és sötét kuckóban, csak azt érezte hogy nincs egyedül.
Aztán furcsa sikamlós érzés élményét élte át, és hirtelen világosság támadt. A túl erős fénytől ki sem tudta nyitni a szemét. Mikor ezt a fényt kis szemhéján át megszokta, lassan kinyitotta ablakocskáját a nagyvilágra. Hat fekete szőrcsomó volt rajat kívül a meleg anyaölben. Finom volt az anyatej, és a meleg test amihez simulhatott, biztonságot nyújtott neki.
Eggyel többen vannak - hallotta többször az emberi hangot. Telt-múlt az idő. Lassan kicsit már ugatni is megtanult, mint a testvérei is. Majd eljött a nap, mikor dobozba tették - s elvitték a biztonságos helyről - hiába tiltakozott nyüszítve. Valamit a nyakába kötött a Gazda, és egy elhagyatott parkban egy kerítéshez kötötte.
Az ismert parancsszó is elhangzott: Maradsz! és a Gazda elment.
Várt... már éhes, szomjas volt de nem jött érte az ember. A kötél fogva tartotta, pedig biztos hazatalálna - érte sem kéne jönni! Később elaludt... Puha kezek simogatására ébredt. Kedves kis hang szólt hozzá és egyre Buksikámnak nevezte őt. Jó illata volt, olyan IGAZI GAZDI-szagú volt a kislány. S az orra nem csapta be!
A kislány elkötötte a kerítéstől a rabságot okozó spárgát, kis karjaival ölbe vette és csak annyit mondott:
Most Hazamegyünk!


UI:

Változás. Mediális közlés
https://www.youtube.com/watch?v=fBDVmIn ... e=youtu.be

[Karsay1958]

Levél öregségemre

Szóval, kedvesem, ha megöregszel, soha ne taníts senkinek, semmit. Még ha biztos is vagy benne, hogy igazad van, akkor sem. Emlékszel, hogy ez egyszer mennyire zavart téged is? Megfogadtad az idősebbek tanácsát?... Ugye, nem?
Ne próbálj segíteni, hacsak nem kérik. Ne erőltesd rá magad senkire. Ne próbáld megvédeni szeretteidet a világ minden szerencsétlenségétől. Csak szeresd őket.
Ne panaszkodj az egészségedre, a szomszédjaidra, a kormányodra vagy a nyugdíjadra!
Ne várj gyermeki hálát. Ne feledd: nincsenek hálátlan gyerekek - vannak buta szülők, akik hálát várnak a gyerekeiktől.
Ne mondj olyan kifejezéseket, mint: 'Én a te korodban vagyok... ''A legjobb éveket adtam neked .. ', 'Idősebb vagyok, így jobban tudom... ' Ez elviselhetetlen!
Ha unokáid vannak, ne ragaszkodj ahhoz, hogy a neveden szólítsanak, hiszen a legszebb szó a "Mama".
Ne pazarold az utolsó pénzed anti-aging kezelésekre. Ez olyan mosolyogtató..., hidd el, jobb, ha utazásra költöd a tartalékaid.
Vigyázz a párodra, még akkor is, ha ráncos, gyámoltalan és szeszélyes öregember lesz belőle. Ne felejtsd el, hogy ő is volt fiatal, erős és vidám. És talán ő az egyetlen, akinek most igazán szüksége van rád.
Ne próbálj mindenáron lépést tartani a korral: csak értsd meg az új technológiákat, tanulj folyamatosan valami újat..., és bár vicces kicsit, de csináld azt, amit akarsz. Amíg megteheted!
Ne hibáztasd magad semmiért. Bármi is történt az életeddel vagy a gyerekeid életével, te mindent megtettél, amit tudtál.
Őrizd meg a méltóságod bármilyen helyzetben! Tegyél meg minden tőled telhetőt kedvesem, ez nagyon fontos.
És ne feledd: ha még élsz, akkor valakinek szüksége van rád!

( Casa Rosa)


UI:

Spirituális tervezés. Mediális közlés
https://www.youtube.com/watch?v=EK74pip ... e=youtu.be

[Karsay1958]

Mennyei zene

Volt egykor olyan aranyidő a földön, hogy az angyalok a homokbuckákon együtt játszottak a parasztgyerekekkel, az ég kapui tárva-nyitva voltak s úgy özönlött a földre belőlük az aranyos mennyei fény, akár az eső.
Az emberek a földről benézhettek a nyitott égbe, látták odafönn a mennybélieket, amint a csillagok közt sétáltak, és az emberek felköszöntek az ismerősöknek, akik elköltöztek tőlük az égbe, azok pedig nyájasan viszonozták a köszöntést.
A legszebb volt azonban az a bűvös zene, mely akkoriban a mennyből hallatszott. Maga a jó Isten írta meg a kottáját (vagyis a hangjegyeit, melyekről a zenészek úgy muzsikálják le a nótát, mint más a könyv betűsoraiból elolvassa a mesét). Ezekről a kottákról vagyis hangjegyekről ezer angyal játszotta le a zenét hegedűvel, síppal és trombitával. Ha felhangzott ez a zene, néma csend támadt a földön. A szél megszűnt zúgni, a tenger és a folyók vize elcsöndesült. Az emberek pedig boldogan integettek egymásnak, szorongatták egymás kezét, de egy szóval sem merték zavarni a mennyei zenét. De némán is oly csudás boldogoknak érezték magukat, hogy azt mostanában le sem lehet írni.
Így volt ez akkoriban, de nem tartott sokáig. Egy napon a jó Isten, akit megbántottak az emberek hálátlanságukkal, büntetésül becsukatta a menny kapuit és így szólt az angyalokhoz:
– Hagyjátok abba a muzsikát, mert szomorkodom!
Az angyalok erre nagyon elszomorodtak s mindegyik egy felhőre ült a kottájával s apró, aranyos ollójával elvagdosta a hangjegyes lapokat apró szeletkékre, melyek leszállingóztak a földre. A szél fölkapta a papírszeletkéket s hópehely módjára szórta szét az egész világon. Az emberek elkapkodták a papírfoszlányokat, az egyik nagy darabot, a másik kicsit fogott el és mindenki gondosan eltette a magáét, mert tudták, hogy ezek a csudálatos mennyei zene hangjai.
Idővel azonban elkezdtek veszekedni az emberek azon, hogy kinek van szebb darabja a mennyei zenéből, mert mindenki azt hitte, hogy ő fogta el a legszebb részt s végül mindenki azt állította, hogy övé a tulajdonképpeni mennyei zene, a többié hamisítvány. És ahelyett, hogy összeállottak volna és együtt énekelték volna a menny zenéjét, hát mindegyik külön énekelt: az egyik csak egy sort, a másik csak néhány szavat, a harmadik három vagy négy csonka hangjegyet. Némelyik aztán elül, hátul megtoldotta a hangjegyeket saját nótájával. Így énekeltek az emberek össze-vissza. Ez bizony nem volt szép ének, hanem macska-muzsika. Ez az oka, hogy az emberek közt oly sok a viszály, gyűlölet, harag, irigység és ellenségeskedés, mert már nem ismerik a mennyei zenét.
De ha megjön az ítélet napja, mikor a csillagok a földre hullanak és a nap a tengerbe zuhan, az emberek pedig a menny kapujánál fognak szorongani, mint karácsonykor a gyermekek, ajtónyitás előtt, akkor a jó Isten összegyűjteti az angyalaival a mennyei kottás könyvnek minden papírszeletjét, a nagy darabokat is, a kicsikéket is, még az olyan aprócskákat is, melyeken csak egy hangjegy van.
Az angyalok ismét összeillesztik a darabkákat s azután a kapuk föltárulnak és a mennyei zene újra felhangzik, felhangzik oly szépen, magasztosan, mint hajdan.
Az emberek álmélkodva és megszégyenülten állanak majd a menny arany kapujánál és azt fogják egymásnak súgni: – Ez volt a tied. Ez volt az enyém. De most szebben, gyönyörűbben , egészen másképpen hangzik, hogy egybe van illesztve és minden hangjegy a maga helyén van.
Igen, igen! Így lesz. Bizonyosak lehettek benne!

Megjegyzés: Gyönyörű allegória a vallások és dogmák kialakulására
szemlézte: Bíró László

UI:

5 lépés, a Szorongás + a Pánik megszüntetéséhez
https://www.youtube.com/watch?v=kvUf0d4zDT8

[Karsay1958]

Isten csodásan működik

Egy királynak volt egy minisztere, aki minden alkalmas és alkalmatlan helyzetben azt mondta: "Isten csodásan működik."
Egy idő után a király olyan sokszor hallotta ezt a mondatot, hogy már elege lett belőle. A király és minisztere vadászatra indultak. A király lőtt egy szarvast. Mindketten éhesek voltak, így tüzet raktak és megsütötték. A király nekilátott az evésnek, de a nagy sietségében levágta egy ujját. A miniszter most is azt mondta: "Isten csodásan működik."
A királynál most már betelt a pohár. Elbocsátotta miniszterét és megparancsolta neki, hogy tűnjön el a szeme elől. A miniszter elment. A király, a szarvas sülttel jóllakva, elaludt. Vad rablók, Kali istennő imádói törtek rá. Megkötözték, fel akarták áldozni istennőjüknek - majd elfogyasztani. De az utolsó pillanatban észrevette egyikük, hogy a királynak hiányzik egy ujja. A rablók tanácskoztak, és úgy találták: "Ez az ember nem tökéletes. Hiányzik egy testrésze. Istennőnk csak tökéletes áldozatot kaphat." Így futni hagyták.
A király visszaemlékezett minisztere szavaira: "Isten csodásan működik." És megértette, hogy ebben az esetben is igaza volt. Bűnösnek érezte magát, hogy száműzte, és megparancsolta, hogy keressék meg.
Hosszú idő után rátaláltak. A király bocsánatot kért tőle és kérte, álljon újra szolgálatába.
A miniszter azt válaszolta: "Nem kell bocsánatot kérned. Hálás vagyok, hogy elküldtél magadtól. Különben engem áldoztak volna fel a rablók. Nekem megvan minden ujjam. Isten csodásan működik."

Szeretettel Bíró Laci

UI:

Hétvégi filmajánló

Egy súlyos veszteség elszenvedését követően Lilly otthonának szomszédságában egy pimasz seregély állítja fel fészkét. A madár folyamatosan provokálja és támadja a gyászoló lányt, aki úgy dönt, megszabadul tőle. Viszont a küzdelem során rájön, van miért élnie, és megtanul újra szeretni
https://videa.hu/videok/film-animacio/a ... TTOOpRHjJw

[Karsay1958]

Valódi értékeink: a szeretet

Mindenki azt akarja, hogy azért szeressék amilyen. Amikor másokat teljes mértékben értékelek, akkor az önbecsülésük erősödik és segít nekik abban, hogy ők is szeressenek másokat. Még ha nem is látom az eredményt azonnal, a szeretet átalakító ereje mindig működik.
A szeretettel kapcsolatban született a legtöbb vers, ének, színdarab a világtörténelemben. Nagyon sokféle szeretet van, a legkülönbözőbb kapcsolatokban és formában; férj-feleség, anya-gyerek, fiú-lánytestvér, tanár-diák.
A mai világban még a szeretet vonatkozásában is kereskedőkké váltunk. Alkudozunk; "ha ezt vagy azt megadod, vagy megteszed nekem, akkor majd szeretni foglak."
Az igazi szeretetben nincs alkudozás, az igazi szeretet feltétel-nélküli, nem ismer korlátot, nem ismer határt. Az igazi szeretet a lélekből fakad; "Én egy szerető lélek vagyok, a szeretet a legmélyebb, igazi természetem."
A szeretet a legnagyobb átalakító erő, amely még a követ is képes vízzé változtatni. Képes eltüntetni az összes gyengeséget.
Ha gazdag vagyok, de nincs szeretetem, akkor balga vagyok. Ha bölcs vagyok, de nincs szeretetem, akkor valójában szegény vagyok. Ha erős vagyok, de nincs szeretetem, akkor valójában gyenge vagyok. A szeretet az egyik legnagyobb erő, képes félretenni a saját szükségleteinket, és előtérbe helyezni mások szükségletét. Az igazi szeretet önzetlenül szolgálja az egész emberiséget.
Az igazi szeretet megbocsátó, és felejtő. Nem tart meg semmilyen rossz érzést a szívben, eltünteti a múlt összes keserűségét.
Amikor szeretettel cselekszem, tisztelettel beszélek, az emberek erejére, és nem a gyengeségeire gondolok, akkor a szeretet erejével töltöm fel a világot.
A szeretet az adás által növekszik. Minél több szeretetet adok, egyre inkább érzem, hogy még többet kell adnom.
Az igazi szeretet szabaddá tesz.

Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

Legyél tó!

Az idős hindu mester belefáradt abba, hogy a tanítványa folyton folyvást panaszkodik neki. Így, egy szép napon elküldött a bosszús fiúnak egy kiló sót.
A tanítvány, ahogyan az ’ajándékot’ megkapta, - mivel nem tudta mire vélni, - azonnal a mesteréhez sietett. Amikor a tanítvány megérkezett, a mester arra kérte őt, hogy tegyen egy jó marék sót egy pohár vízbe, és igya meg.
- Na, hogy ízlik? – kérdezte a mester.
- Nagyon rossz! – köpködött a tanítvány.
A mester jót kuncogott magában, azután azt kérte a tanítványától, kísérje le őt a közeli tóhoz. A feladatot kiadta a fiúnak. Ezúttal egy jó marék sót a tóban kellett feloldania.
- Nos, most meríts a tó vizéből egy pohárkával, és azt idd meg! – kérte a mester. Ahogy a víz leért a fiú torkán, azonnal megkérdezte tőle:
- Na, hogy ízlik?
- Finom, friss! – válaszolta a fiú.
- Érezted benne a sót?
- Egyáltalán nem! - felelte a tanítvány.
Ekkor a mester leült a komoly tekintetű fiatalember mellé, – aki annyira emlékeztette őt fiatalkori önmagára. Kedvesen a tenyerei közé vette a fiú kezét, és a szemébe nézve így magyarázott:
- Az élet fájdalma színtiszta só, nem több, és nem kevesebb. A mennyisége teljesen mindegy. A szánkban hagyott íze abban fog különbözni, hogy mekkora edényben oldjuk föl. Tehát, ha fájdalom ér az életben, az egyetlen dolog, amit tenned kell, hogy tágítsd ki az érzékelésedet. Ne legyél többet pohár, legyél tó fiam!


Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

Erika Gerzsenyi Spirituális érdekességek
.
Kutatók egy csoportja 5 majmot zárt be egy ketrecbe.
Középre egy létrát helyeztek, majd annak tetejére banánt.
Amikor az egyik majom felmászott a létrán a banánért, a kutatók egy vödör vizet zúdítottak a másik négy majom nyakába.
Minden alkalommal amikor egy majom megpróbált felmászni a létrán, leöntötték a többieket hideg vízzel.
Hamarosan meg is tanulták a majmok, hogy aki fel mer indulni a létrán, azt meg kell akadályozni, le kell onnan verni, mert ha nem, jön a hidegzuhany az égből.
Nem sok idő kellett rá, hogy egyik majom se próbálkozzon felmászni a létrán.
Banán ide, banán oda.
Ezek után a tudósok lecserélték az egyik majmot egy újra.
Az új majom természetesen rögtön elindult a létrán, de a többi majom leverte, pedig már nem is kaptak hidegzuhanyt.
Az új majom persze nem értette, hogy miért kapja a verést, de pár alkalom után megtanulta, hogy a létrán nem megyünk fel.
Ezután lecseréltek még egy majmot és ugyanez történt.
Elindult a létrán és rögtön kapott is érte...
Ami furcsa, hogy az előző új majom is részt vett a verésben, holott nem tudta, a miértjét, hiszen ő sosem kapott vizet a nyakába.
A harmadik, negyedik és végül az ötödik majommal is megismétlődött ugyanez a történet. Most már nincs senki az eredeti 5 majomból.
Senki nem tudja, miért nem lehet felmászni arra a létrára.
Senki nem érti, miért nem lehet elindulni a banánért.
Mégsem másznak fel érte.
Miért?
Ha megkérdeznénk őket és tudnának beszélni, valószínűleg ezt válaszolnák:
Nem tudom.
Egyszerűen errefelé így működnek a dolgok.
Mert ez mindig így volt és ezt így kell csinálni.
Lehet, hogy épp feltesszük a kérdést önmagunknak: miért tesszük folyton azt, amit általában teszünk, amikor léteznek más utak, más megoldások is.
Milyen irányba fejlődünk, ha mindig csak a régi, kitaposott utat követjük?
Ki mondta azt hogy ez így jó?
Ki döntötte el?
Létezik egy másik világ a mi kis világunkon kívül.
Jobb, szebb? Nem tudjuk.
Miért? Mert nem merjük megkérdezni, miért is nem lehet felmászni azért a csábító banánért.
Csak ülünk lenn a létra alatt és valódi ok nélkül megtámadunk bárkit, aki meg merészeli kérdőjelezni a "törvényt"...
És még mindig ülünk a létra alatt...
Csak ülünk egy létra alatt.


UI:

A Megvilágosodás erotikája, avagy a szexuális energia rejtett hatalma
https://www.youtube.com/watch?v=qUnbWVg-kTk

[Karsay1958]

Mama, feladom. Nem vagyok elég erős ahhoz, hogy tovább harcoljak. Minden rosszra fordul és ha végre sikerül egy problémát megoldanom, jön egy másik, ami tízszer rosszabb. Esküszöm, feladom."
Ekkor a nagymama rám nézett, letörölte a könnyeim az arcomról, majd bevitt a konyhába. Három tálba vizet töltött, majd felrakta a tűzhelyre. Amikor elkezdtek forrni, mindegyikbe mást rakott. Az elsőbe sárgarépát, a másodikba tojást, a harmadikba pedig kávébabot tett. Húsz perc múlva a nagymama elzárta a gázt mindegyik edény alatt, majd egyenként kivette tányérra, ami megfőtt bennük.
– Mondd el, mit látsz – kérdezte tőlem.
– Répát, tojást és kávét.
– Fogd meg a répát, törd össze a tojást, majd igyál egy korty kávét.
Nem nagyon értettem mire megy ki a játék, de belementem, mert tudni akartam.
„Látod, édesem, mindegyiket ugyanaz a csapás érte, mégis teljesen máshogy reagáltak. A répa erős, kemény és könyörtelen. Azonban miután a forró vízből kivettük lágy és gyenge lett. A tojás először törékeny volt, hiszen csak egy vékony héj védi. A forró víz hatására viszont a belseje megkeményedett. A kávé viszont teljesen máshogy reagált. Ahelyett, hogy megváltozott volna, ő változtatta meg a vizet."
„Te melyik vagy?” – kérdezte. „Amikor csapás ért, hogyan reagáltál? Egy répa vagy, aki erősnek tűnik, de a fájdalom hatására meggyengül és elveszíti az erejét, vagy a tojás, ami alkalmazkodik, de idővel megváltozik, és megkeményedik belülről?”
Itt egy kis ideig szünetet tartott. Látni akarta, hogy értem-e amit mond.
"A szellemiség bennünk egy folyadék, éppúgy, mint ezekben. Ha valami rossz történik, attól edzettebbek és rugalmatlanabbak leszünk. Kívülről ugyanúgy nézünk ki, de belül megkeseredünk és megkeményedünk."
„Olyan vagy, mint a kávébab? Amikor a víz felforrósodik, szabaddá teszi a kávét. Mindent eláraszt a csodálatos illat, és a víz íze is teljesen megváltozik. Kávé lesz belőle. Ha te olyan vagy, mint a kávé, a legrosszabb helyzetekben ahelyett, hogy feladnád, jobb és erősebb leszel és te magad változtatod meg a körülményeket magad körül. Legyél kávé, édesem. Mindig próbálj meg a kávé lenni!"
Ekkor végre megértettem, a legboldogabb emberek nem attól boldogak, hogy minden tökéletes körülöttük, hanem attól, hogy próbálják a legjobbat kihozni mindenből, ami az útjukba kerül.
Ne hagyjátok, hogy a rossz dolgok megtörjenek titeket. Próbáljatok meg tanulni belőle, bocsássatok meg, ha tudtok. A próbálkozások segítenek, hogy erőssé váljatok. A szomorúság emberré tesz, a boldogság pedig kedvessé."
Legyetek kávé!
forrás: facebook

UI:

Nem mindegy, hogy spirituális élményed van, vagy elmezavaros vagy!
https://www.youtube.com/watch?v=oO620x8PmY8

[Karsay1958]

Hálás vagyok

- A kedvesemért, aki panaszkodik a vacsorára, mert így az estét velem tölti, és nem valaki mással...
- Az adókért, amelyeket ki kell fizessek, mert azt jelenti, hogy alkalmazott vagyok/van munkahelyem...
- A takarításért egy buli után, mert azt jelenti, hogy barátaimmal tölthettem egy estét...
- A ruhákért, amelyek egy kicsit szűkek, mert van elég ennivalóm...
- Az árnyékomért, mert kint lehetek a napfényben...
- Hogy nyírhatom a füvet, pucolhatom az ablakot, javíthatom a csatornát, mert azt jelenti, hogy van házam...
- A parkoló helyért a parkoló legmesszibb pontján, mert ez azt jelenti, hogy tudok járni és még autóm is van...
- A nagy fűtés számláért, mert ez azt jelenti, hogy melegben voltam...
- Hogy a templomban mögöttem ülő hölgy hamisan énekel, mert azt jelenti, hogy hallok....
- A mosni- meg vasalnivalóért, mert azt jelenti, hogy van ruhám...
- Az esti fáradtságért és izomlázért, mert azt jelenti, hogy tudtam keményen dolgozni...
- Hogy meghallom hajnalban az óra csengetését, mert azt jelenti, hogy élek.

Szeretettel Bíró Laci

Hétvégi filmajánló

Jézus tanítása film
https://www.youtube.com/watch?v=5_X1RvdGJ7s

[Karsay1958]

Érints meg

Érints meg, - erre kérlek, - ha kisbabád vagyok!
Ölelj gyakran magadhoz, nélküled "megfagyok"!
Ne csak pelenkázz, mosdass, ha éhezem etess!
Puszild meg arcom százszor, mert így természetes!

Ringass el két karoddal, nyugtasd meg lelkemet,
öledbe bújva érzem, hogy jó szülőm szeret!
Érintésed ha érzem, az biztonságot ad,
Érints meg, ez az érzés, mindig velem marad!

Érints meg, - erre kérlek, - ha gyermeked vagyok,
s nem értem a világot, s félelmeim nagyok.
Ne tarts magadtól távol, ha veled dacolok,
helyemet nem találom, sok még az új dolog!

Keresd az utat hozzám, próbálj megérteni!
könnyű álmokat hozz rám, s akarj érinteni!
Jó éj puszid oly édes, olyan megnyugtató,
mesélő érintésed álomba ringató!

Kamasz fiaddá váltam? Érints meg akkor is!
Lelkem nem érzéketlen, csak más világba visz!
Ne hidd, hogy azért bántlak, mert most komisz vagyok.
Ezer tüském is vágyja az ölelő karod!

Magam felnőttnek érzem, - s hangodra szomjazom,
az élet viharához így alkalmazkodom.
Ketté szakadt világban, még helyem nem lelem,
viselj el hogyha bántlak, s maradj mindig velem!

Érints meg! - erre kérlek, - ha barátod vagyok!
megnyugtat ölelésed, ha más felzaklatott!
Biztató szép szavakkal lelket is önts belém.
értelmet adj a létnek, és tarts tükröt elém.

Kétségeimet vesd el, tudasd: fontos vagyok!
Lehet hogy érintésed, minden, amit kapok.
Ha szomorú a lelkem, vidámíts végre fel,
legyél velem ha baj van, s nem hagylak én sem el!
Kedvesem, éltem párja, most hozzád fordulok,
érintésed, szerelmed, a legszentebb dolog.
Ám tévedés azt hinned, a szenvedély elég.
Ezer félelmem kerget a karjaidba még.

Megnyugtat ölelésed, vigaszt nyújtasz nekem,
lágyan szoríts magadhoz és szebbítsd életem!
Ilyenkor végre érzem, - szemünk együtt ragyog.
Olyannak szeretsz engem, amilyen ÉN vagyok.

Felnőtt gyereked lettem, most már csak az leszek,
s van már saját családom, kiket ölelhetek.
Anyám, s apám karjára mégis számíthatok.
Érints meg most is, kérlek, mikor gyenge vagyok.

Szülői ölelésed, ma is sokat jelent,
így segíts értékelni, múltat jövőt, jelent.
Már én is másképp látlak, jobban becsüllek már.
Ami fájt elfelejtem, az élet jó tanár.

Érints meg még! - ezt kérem - idős szülőd vagyok.
Erős karodra vágyom, mielőtt meghalok!
Érints meg, ahogy egykor érintettelek,
amikor apró voltál, kis, védtelen gyerek.

Ülj le a közelembe, fogd kezem, adj erőt,
simíts az öreg arcon, sok ráncot, vad redőt!
Melegítsd át a szívem, megfáradt tagjaim,
te rólad szólt az élet, a legszebb álmaim.
Aranyosi Ervin

[Karsay1958]

A gyertya meditációja

Ti meggyújtottatok engem és elgondolkozva, eltűnődve nézitek a fényemet. Talán egy kis örömöt nyújtok nektek? Én mindenképpen örülök, hogy égek! Ha nem égnék, akkor a többi gyertyával együtt a dobozban lennék.
Feladatom akkor van, ha égek, és fényt adhatok. Most pedig égek és világítok- a feladatomat teljesítem. Azonban mióta égek, mindig kisebb leszek! Nekem számolnom kell azzal, hogy ha mindig csak fogyok, akkor a végén csak a saját csonkom marad.
Két lehetőségem van:
1. Vagy megtartom a formámat és egészben, a dobozban maradok, - akkor nem fogyok el. De ebben az esetben igazából nem tudom, hogy mi hasznom van nekem.
2. A másik lehetőségem, hogy fényt és meleget adjak, - akkor tudom, hogy mi végből vagyok én itt!
Tehát fel kell magamat áldoznom? Ez szebb és nemesebb, mint céltalanul a dobozban lenni! Így van ez nálatok embereknél is? Ha csak magatokkal törődtök, nem mentek tönkre. De akkor nem tudjátok meg azt sem, hogy mi a feladatotok itt a Földön, és mi a célja az életeteknek.
Vagy a saját odútokban maradtok, mint én, a gyertya a dobozban, vagy a másik lehetőségetek az, hogy magatok körül fényt és meleget sugároztok, örömet szerezve ezzel magatoknak és az embereknek. Így nem lesz haszontalan a ti szolgálatotok sem.
Az a fontos, hogy saját magatokat adjátok! Az örömötöket, barátságotokat, szerelmeteket, szomorúságotokat, félelmeiteket, vágyaitokat. Nem kell félnetek, hogy ezáltal megrövidültök, mert ez csak kívülről történik: belülről ti mindig értékesebbek lesztek!
Ti nyugodtan gondolhattok arra, amikor a gyertyát nézitek, hogy ti magatok vagytok a GYERTYA!
Én csak egy kicsi, egyedüli gyertyácska vagyok, az én fényem csak kicsi és kevés meleget ad. De ha több gyertya ég, akkor nagyobb a fény és sokkal melegebb van. Így van ez nálatok, embereknél is. Egyedül csak kis fényt tudtok sugározni és csak kevés meleget tudtok, adni. De ha többen vagytok, összefogtok, akkor sok emberhez tudjátok eljuttatni a FÉNYT, a VILÁGOSSÁGOT, a MELEGET, mert közösen hatalmas erőt képviseltek.
A FÉNY így terjed.


Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

Az ajándék
********
Bennet Cerf említi az alábbi megindító történetet az autóbuszról, amely egy mellékúton zötyögött valahol a déli államokban.
Az ablak mellett keszeg öregember gubbasztott, ölében nagy csokor friss virág. A másik oldalon fiatal lány ült, s tekintete minduntalan a férfi bokrétájára tévedt. Egy idő múlva az öreg leszálláshoz készülődött. Hirtelen ötlettől vezérelve a lány kezébe nyomta a csokrot.
- Látom, nagyon szereti a virágot, azt hiszem a feleségem sem bánja, ha itt hagyom. Majd megmondom neki, hogy magának adtam.
A lány elfogadta a kedves ajándékot, s a buszról figyelte, amint az idős férfi leszáll, és elindul az út menti kis temető felé.


UI:



Utolsó idők
https://www.youtube.com/watch?v=iOEtSQKcye8

[Karsay1958]

A Tanár

Egy fiatal férfi találkozik egy idős emberrel.
- Emlékszik még rám?
- Nem.
- Tanítványa voltam.
- Hogy van? Mivel foglalkozik?
- Én is tanár lettem.
- Úgy ítéli meg, hogy jó a munkájában?
- Az igazság az, hogy igen. Ön inspirált, és szerettem volna önre hasonlítani.
Kíváncsi az idős úr, tudni szeretné, hogy mire emlékszik, amivel annyira inspirálta őt, hogy ő maga is tanár akart lenni. A fiatalember elmondja neki a következő történetet:
- Egy nap az egyik osztálytársam - aki a barátom is volt – bejött a terembe, és megmutatott egy gyönyörű, új órát, amit a zsebében tartott. Nem tudtam ellenállni a kísértésnek, és elloptam tőle. Hamarosan rájött, hogy az óra eltűnt a zsebéből, és azonnal tájékoztatta a tanárt, aki azon az órán tanított minket. Ön volt az a tanár.
Az osztályhoz fordult, és így szólt:
- Az egyik osztálytársatok óráját ellopták most, az óra alatt. Bárki is lopta el, kérem, azonnal adja vissza!
Annyira szégyelltem a megaláztatást az osztálytársaim előtt, nem mertem felfedni magam. Ezután ön becsukta az ajtót, és azt mondta, hogy álljon fel mindenki, és hogy ön végig fogja nézni mindannyiunk zsebét. De szabott egy feltételt is. Mind csukva kellett tartanunk a szemünket, hogy ne láthassuk a tettest. Így is történt. Amikor odaért hozzám, a zsebemben megtalálta az órát, és elvette. Utána folytatta a keresést a többiek zsebében is, és amikor végzett, azt mondta:
- Most kinyithatjátok a szemeteket. Előkerült az óra!
Soha nem említette a nevem az osztály előtt, és soha nem említette az esetet még négyszemközt sem. Arra számítottam, hogy majd kinéz engem innen és elítél, de nem így lett. Azon a napon örökre megmentette a méltóságomat. Az a nap volt egész életem legszégyenteljesebb napja, és ön a maga módján egy nagyon emlékezetes leckét adott nekem. Most már emlékszik az esetre, tanár úr?
- Igen, hallgatva Önt, minden eszembe jutott. De van valami, amire nem emlékszem, és ez maga, mert az én szemem is csukva volt, amikor kerestem!


UI:

Géczy Gábor A gyógyításról röviden
https://www.youtube.com/watch?v=dCX6zsRgd9M

[Karsay1958]

Egy kislány (6 éves) egyedül volt a repülőtéren.
Várta a járatát.
Egy kis várakozás után a kislány már a beszállásra váró sorban állt.
Amikor a repülő felszállt a gyermek elkezdett kiszínezni egy rajzot.
Az utasok csodálkozva nézték a kislány nyugalmát, annak ellenére, hogy egyedül volt.
Hirtelen a repülőgép turbulenciába került, és minden utas kétségbeesett, félt.
De a kislány nyugodt maradt a székében, és a rajzát színezte.
Amikor a turbulencia elmúlt, egy utas, aki a kislány mellett ült, megkérdezte: - Nem féltél a turbulenciától?
A kislány mosolyogva válaszolt:
"Nem....Az apukám a PILÓTA!"
Amikor szembenézünk az élet "turbulenciáival",
jó emlékezni arra, hogy ISTEN a "pilóta".
Ismerd fel, hogy ki irányítja az életedet!
Akkor képes leszel eldönteni, hogy mire van szükséged,
a félelemre vagy arra, hogy biztonságban érezd magad.
A Mindenható ISTEN szárnyai alatt vagy.
Vigyázzatok magatokra! ... Isten a főnök.
Mondj és gondolj néhány szép dolgot... , és ...
Hamarosan elmúlik ez a turbulencia!

- Aglaé Xavier Dos Santos

UI:

Angyali szellemi hierarchia. Mediális közlés
https://www.youtube.com/watch?v=GVha8gW ... e=youtu.be

[Karsay1958]

Apró lépések taktikája

Ez a 20 perces aranyszabály segít, hogy minden célunkat megvalósítsuk!
Sokszor érezzük azt, hogy egy bizonyos célt egyszerűen képtelenség megvalósítani, pedig ha kívülről látnánk a helyzetünket, egyáltalán nem látszana annyira nehéznek az egész. A következőkben egy egyszerű, mégis nagyon hasznos módszert ismertetünk, amelyet úgy hívnak: a kis lépések taktikája.
A módszer lényege, hogy amennyiben el akarjuk érni a kitűzött célt az életünkben, naponta csak 20 percet kell foglalkoznunk azzal, így folyamatosan fenn tudjuk tartani az érdeklődésünket, az ambíciónkat a téma iránt.
Lássunk konkrét példákat:
1. Ha naponta 20 percet mozgunk, sportolunk, sokat teszünk egészségünkért.
2. Ha naponta 20 percet töltünk rendrakással, mindig minden a helyén lesz.
3. Ha naponta 20 perc időt fordítunk alkotói munkára, nem fogunk ihlet nélkül maradni.
4. Ha naponta 20 percet fordítunk arra, hogy meghallgatjuk a párunkat, házastársunkat, akkor a kapcsolatunk sokáig kiegyensúlyozott és boldog lesz.
5. Ha naponta 20 percet meditálunk, sokkal nagyobb harmóniában fogunk élni.
6. Ha naponta 20 percet foglalkozzunk a cégünk fejlesztésével, nem lesznek anyagi gondjaink.
7. Napi 20 perc pihenés jót tesz a szervezetünknek, így elkerülhetjük a kimerültséget.
8. Napi 20 perc olvasással okosabbak leszünk.
Kezdjünk neki már ma a kis lépések taktikájának! Szánj minden nap 20 percet egy olyan aktivitásra, amelyet szeretsz és meglátod, nagyon hamar fejlődni fogsz abban a bizonyos dologban.

Szeretettel Bíró Laci

UI:

Hétvégi filmajánló
Levelek a túlvilágról
https://www.youtube.com/watch?v=npGUDefPa-E

[Karsay1958]

A legnagyobb kérés...

"Legyen meg a Te akaratod!"
Ha elkerülnek a gondok, a bánatok,
Könnyű kimondani ezt a mondatot...
De, ha nehéz órák jönnek, s az öröm ködbe vész?
Ha a szív vérzik s a lélek zokog?
Ha éjszakáknak tűnnek a nappalok,
Akkor nehéz eltördelni ezt a mondatot,
Hogy "legyen meg a Te akaratod!"
Inkább sikoltanék, Atyám, óh, ezt ne! Ne!
Miért kellett ennek így történnie?
És a szívem keserű lázadásba jut,
Ha érthetetlen előtte az út
Sírva tesz fel kínzó kérdéseket,
Én Istenem! Hát ez a szereteted?
Azután lassan elcsitul, "bocsáss meg, óh, Atyám!"
Hisz Te szeretsz engem mindig igazán.
A kínban vergődő szívemmel is tudom:
Te vezetsz engem a legjobb úton.
Akaratod ellenemre is véghez viheted,
Szívem mégsem lesz ettől csöndesebb...
Taníts meg hát Hozzád méltón imádkozni,
Hogy ne csak szájjal, de szívemből is tudhassam mondani,
"Legyen meg a Te akaratod,
Ahogy Te akarod, mégse úgy, ahogy én,
Mert a békesség csak így lesz az enyém."
Lehet az út tövises, meredek,
Amerre Te vezetsz, arra én bátran mehetek.
Mindennapi kérésem így csupán egy marad:
Add, hogy csupán Téged kívánhassalak.
Legyen minden úgy, ahogy TE akarod,
Ha az éj temet, ha a Nap nevet.
Fogd meg hát a kezem,
Fogadd el újra a szívem.
Ha az utam célját el is takarod,
Hiszek Benned!
Legyen mindig meg a Te akaratod!

[Karsay1958]

Gondolatok

Minden ember bűnös és minden ember szenved a többiek bűnei miatt.
Aki tovább hárítja a feszültségeit másokra, az Pilátus. Aki bosszút áll értük, az Barabás. Aki azonban elszenvedi, az Krisztus. Aki számítóan épít a többiek gyarlóságára, az farizeus. Aki a gazembereket érdekből védelmébe veszi, az írástudó. Aki a vétlen áldozatokat bűnbakká teszi, az főpap. Aki még kérkedik saját hitványságával, mert megteheti, az Heródes Antipás. Aki pedig mindezt hallgatólagosan törvényesíti, az a csűcselék. Aki azonban a képmutatást leleplezi, és az igazi bűnt néven nevezi, az Krisztus.
Minden ember maga is bántja bűneivel a többieket.
Aki fel sem fogja, mennyi szenvedést okoz másoknak, az Nagy Heródes. Aki könnyen veszi, hogy bűneivel a Szent közelébe kerülhetett, az a bal lator. Aki szenved bűneitől, és szeretne szabadulni, az vámszedő, parázna nő és bűnös. Aki megbánja bűnét és újat kezd, az Zakeus. Aki nem tud mit kezdeni a bocsánattal, az Júdás. Aki azonban a feltétel nélküli bocsánatot adja, az Krisztus.
(Ismeretlen)

[Karsay1958]

Egy kislány (6 éves) egyedül volt a repülőtéren.
Várta a járatát.
Egy kis várakozás után a kislány már a beszállásra váró sorban állt.
Amikor a repülő felszállt a gyermek elkezdett kiszínezni egy rajzot.
Az utasok csodálkozva nézték a kislány nyugalmát, annak ellenére, hogy egyedül volt.
Hirtelen a repülőgép turbulenciába került, és minden utas kétségbeesett, félt.
De a kislány nyugodt maradt a székében, és a rajzát színezte.
Amikor a turbulencia elmúlt, egy utas, aki a kislány mellett ült, megkérdezte: - Nem féltél a turbulenciától?
A kislány mosolyogva válaszolt:
"Nem....Az apukám a PILÓTA!"
Amikor szembenézünk az élet "turbulenciáival",
jó emlékezni arra, hogy ISTEN a "pilóta".
Ismerd fel, hogy ki irányítja az életedet!
Akkor képes leszel eldönteni, hogy mire van szükséged,
a félelemre vagy arra, hogy biztonságban érezd magad.
A Mindenható ISTEN szárnyai alatt vagy.
Vigyázzatok magatokra! ... Isten a főnök.
Mondj és gondolj néhány szép dolgot... , és ...
Hamarosan elmúlik ez a turbulencia!

- Aglaé Xavier Dos Santos

UI:

Bizonytalanság, félelem, halálközeli élmény. Mediális közlés
https://www.youtube.com/watch?v=VeDMazx ... e=youtu.be

[Karsay1958]

A legszebb könnycsepp

Réges-régen történt: angyalt küldött a földre a Jó Isten, hogy vigye fel az
égbe a legszebb könnycseppet. Az angyal bejárta az országot, világot. Végre rátalált egy özvegy édesanyára, aki egyetlen gyermekének koporsója felett hullatta könnyeit. Minden könnycseppje igazgyöngynek látszott, szikrázott rajtuk a napsugár. Az angyal azt gondolta, hogy könnyen teljesítette a feladatot. Túl korán örvendezett. Isten ugyan megdicsérte őt szorgalmáért, de azt mondta, hogy szebb könnycsepp is van a világon
Az angyal ismét útnak indult. Másodszor egy ártatlan kisfiú könnyét vitte az égi trónus elé, de ezzel sem teljesítette feladatát. Újból a földre röppent.
Villámgyorsan gyűjtögette a legkülönbözőbb könnycseppeket: hálakönnyből, keserű csalódásból kihullajtottat, bánatos édesapáét, szomorú édesanyáét, haldokló emberét...
Isten azonban mindezekre azt válaszolta: szebb könnycsepp is van a világon!
Szomorú volt az angyal mert nem tudta teljesíteni Isten kívánságát. Bele is fáradt a sok keresésbe. Betért egy templomba pihenni. Úgy gondolta hiába minden igyekezete, a legszebb könnycseppre soha sem talál rá. A templom félhomályában egyszer csak egy embert vett észre, aki félrehúzódva keserűen zokogott. Saját bűneit siratta, nem talált vigaszt, mert átérezte szörnyű tettét: az Istent bántotta meg. Ezért folyt a könnye és meleg esőként áztatta a poros követ. Az angyal nyomban mellette termett: szemkápráztatóan ragyogott valamennyi könnycsepp, miközben tarsolyába gyűjtögette őket.
Érezte, hogy végül mégis sikerül teljesítenie a rábízott feladatot. Valóban a könnycseppek oly szépek voltak, hogy az angyal nem tudta levenni róluk a tekintetét.
Amikor a könnycseppekkel odaállt a Jó Isten elé, dicséretben részesült.
Isten így szólt hozzá:
- Látod nincs szebb ragyogás, nincs aranyosabb fénysugár, mint ami a bánat könnyéről verődik vissza. Mert a bánat fakasztotta könnycseppek igaz szeretetről tanúskodnak, és csillogásukkal a bűntől megmenekült szabad ember szépségéről győzik meg a világot. A bűntől felszabadult ember az örökkévalóság fényét sugározza.
Nagyanyám így fejezte be a meséjét: Ha vétkezel, szállj magadba és őszintén bánd meg bűneidet. Isten a megtérő bűnösnek mindig kész megbocsátani. Ez már nem mese, hanem örömbe szédítő valóság


UI:

Dudde
https://www.youtube.com/watch?v=nc4Z1XiOfB4

[Karsay1958]

"Egy férfi feleségül vett egy gyönyörű lányt. Nagyon szerette. Egy napon a feleségnél egy ritka bőrbetegség alakult ki amitől lassan kezdte elveszíteni szépségét.
Történt, hogy egy nap a férje turnéra indult. Visszatérve balesetet szenvedett, és elvesztette a látását. Házas életük azonban a megszokott módon folytatódott. De ahogy teltek a napok a felesége fokozatosan elvesztette szépségét. A vak férj nem tudta ezt, és nem volt különbség a házaséletükben. Továbbra is szerette őt, és ő is nagyon szerette.
A feleség egy napon meghalt. Halála nagy szomorúságot okozott a férjnek. Befejezte minden utolsó szertartását, és el akarta hagyni a várost.
Egy régi barátja rá telefonált, és azt mondta: „Most hogyan fogsz tudni egyedül járni? Ezekben a napokban a feleséged segített neked."
Azt válaszolta: „Nem vagyok vak. Azért tetettem magam vaknak, mert ha tudta volna, hogy látom a bőrbetegségét, az jobban fájt volna neki, mint a betegsége. Nem csak a szépségét szerettem, hanem a gondoskodó és szerető természetét. Így hát úgy tettem, mintha vak lennék. Csak azt akartam, hogy boldog legyen."
Erkölcs: Ha igazán szeretsz valakit, bármit megteszel, hogy boldoggá tedd a szerettedet, és néha jó, ha vakon cselekszünk, és figyelmen kívül hagyjuk egymás hiányosságait, hogy boldogok legyünk.
A szépség idővel elhalványul, de a szív és a lélek mindig ugyanaz marad. Szeresd az embert olyannak, amilyen belülről, és nem amilyen kívülről.

/Gondolkodás érzön/

UI:

Dudde
Van-e zavaros időben biztos "iránytű"?
https://www.youtube.com/watch?v=PO_5k4K2MNs

[Karsay1958]

Fontos

A tetőpontra az jut, aki tudja, minek örüljön, aki a boldogságát nem tette másoktól függővé, aki nem nyugtalankodik, aki bízik önmagában.
Ami könnyen elérhető, az a felszínen csillog. Ami érték, olykor fénytelen, és a mélyre kell leásni érte!
Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár és illanó gyönyörűséget kínál.
Amiről én beszélek, az a felszínről nem látható, a bensődben derül. Szórd el, ami csillog, és az igazi jóra vesd tekinteted! Örülj a magadénak! Hogy mit jelent ez? Téged, és éned legszebb részét! Szeretnéd tudni, honnan ered? Ha szándékaid becsületesek, cselekedeteid helyesek, lelkiismereted nem zúgolódik, akkor egyenes gerinccel járhatsz az úton, amit életnek nevezünk.


Szeretettel Bíró Laci

Hétvégi filmajánló

Lakott sziget - A betiltott film.... MIÉRT? Rájössz Te is,mert nem akarják, hogy erről tudj A videó anyaga a "Lakott Sziget" első és második részéből van.
Magyarországon szinte teljesen ismeretlen a film !
A regényt ami alapján a film is készült 1980-as években Magyarországon is betiltották ! A film 2008-as és 2009-es de mai napig nincs magyar szinkron hozzá és nem is mutatták be a magyar mozikban, azt hiszem még dvd szinten se lehet kapni.
Véletlen lenne ?

Sok minden van ebben a kis videóban is, ami a mi VALÓSÁGUNKBAN PONT ÍGY MŰKÖDIK ! Titkos háttérhatalom - Teljes HAARP Elme-Kontrol és Elrejtett Tudás

https://www.youtube.com/watch?v=z3hiFYofNt8


Út a mennyországba- Teljes Film Magyarul Hasting közelében végzetes autóbeleset történt. A biztosítónak azonban gyanúsnak tűnik néhány körülmény, ezért a helyszínre küldi a nyomozóját, Abe Holtot, hogy járjon utána. Holt rutinos zsaru, ismeri a szakma minden csínját-bínját. A haláleset miatt járó egymillió dolláros biztosítás kedvezményezettje az áldozat lánytestvére, Isold, aki a férjével és a fiával
- Freddel és Thorral - a civilizációtól távol él. Holt felfedi a biztosítási csalást, ugyanakkor sajnálja az asszonyt és a családját. Megpróbál segíteni nekik, hogy elkerüljék a súlyos következményeket

https://www.youtube.com/watch?v=n4seHTbMdJo

[Karsay1958]

Kik azok az angyalok?

Az angyalok szellemi lények, nincs testük, csak lelkük, és sem a tér, sem az idő nem jelent akadályt a számukra.
Érdekes, hogy szinte valamennyi vallásban felbukkannak szárnyas angyali lények, az ősi babilonitól kezdve a görögökön és a zsidóságon át egészen a kereszténységig. Az angyal szó a görög angelos, azaz hírnök kifejezésből ered, ami szintén arra utal, hogy ezek a lények az isteni üzenetet közvetítik a földön.
Az ezoterikus hagyomány szerint születése előtt minden ember kap egy védőangyalt, aki egész életében vigyáz rá.
Az őrangyalunk mindent tud rólunk, így az életfeladatunkat is ismeri. Ennek alapján terelget minket, hogy mindig jó időben legyünk jó helyen, és találkozzunk azokkal az emberekkel, akikkel mindenképpen meg kell ismerkednünk. Előre látja azt is, mikor mire van szükségünk. Biztos mindenki hallott már olyan esetről, amikor valaki, megmagyarázhatatlan módon, egyetlen karcolás nélkül szállt ki a totálkáros autóból, vagy valami bosszantó apróság miatt lekésett egy repülőt, ami aztán lezuhant.
Ezek az esetek mind-mind az őrangyalok hatékony munkájáról tanúskodnak, ahogy a nehéz döntéshelyzetben megszólaló belső hang is az angyaloktól származik.

Szeretettel Bíró Laci
--

[Karsay1958]

Mindenki jónak születik

Mindenki jónak születik. Kedvesnek, ártatlannak. Régebben mindig elnéztem, hogy mennyi csodálatos gyermek van a világon. Mindegyikük oly édes és tiszta. De hová tűnnek el, amikor felnőnek? Mert a felnőttekben már nem találtam meg őket.
Hová tűnik a derű, a mindenkit átölelő szeretet, az érdektelen, tiszta őszinteség? Tudom: felnőtté válnak. A gyermekeket nem az értelem szigorú, érvelő, rideg törvénye, hanem a szív meleg, bársonyos egységérzése vezeti. De vajon mikor lesznek felnőttek? Hol van az a pillanat, amikor hamisság vegyül a tisztaságba? Mikor lesz az érték érdekké?
Ezt a folyamatot az ember másokban nem képes követni. Csak saját magában figyelheti meg, ha szerencséje van. Azt is csak akkor, ha megáll a rohanásban, lelassít, befelé fordul és önmagára tekint.
Aztán ha már az ember számító felnőtté vált, feltevődik néhány kérdés. Érdemes-e jónak lenni? Lehet-e ebben a világban jónak lenni? Nem okozza-e vesztünket a jóság? Nem egy naiv utópia a kétezer éves mondás, hogy ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel? Még a vak is látja, hogy a hazugoké a világ.
Vajon nem fojt-e meg az őszinteség? Tényleg az elfásult, a megszokott, a könnyebb út a helyesebb? Okosabb dolog a világ kedvéért álarcot öltenünk, ahelyett, hogy saját tiszta énünket hagynánk megmutatkozni? Valóban képesek vagyunk azt tenni, amit szeretnénk? Vagy többnyire azt tesszük, amit elvárnak tőlünk?
Ezek a kérdések sosem hagytak nyugton, akkor sem ha saját arcommal próbáltam élni, akkor sem ha idegen maszkot próbáltam ölteni. Aztán jött az isteni szerencse. Megnézhettem önmagam belülről, betekinthettem a mélységbe. És ott, saját magamban megtaláltam a válaszokat a sok feltett kérdésre.
Tömören így hangzanak: igen, lehet jónak lenni, érdemes jónak lenni. A kenyér erősebb fegyver (igenis fegyver), mint a kő. A jóság is fegyver és a jóság kulcs is. Az őszinteség, a szabadság és a tiszta lelkiismeret kulcsa. Nem a megalkuvás a helyes út.
Vesd le a maszkodat! Légy egyszerű! Állj ki a sorból, ne menj a csordával! Légy szabad, tedd azt, amit te magad szeretnél tenni. Akkor boldog és egészséges leszel. Mindig azt tedd, ami igazán, vagyis lelked mélyéből boldoggá tesz!
Nem kell föltétlen mindenkinek hasonlóan dramatikus lelki átalakuláson átmennie. Sokszor ellentétes dolgokat látunk. Ami egyikünk számára szükségszerű vagy hasznos, az a másik számára fölösleges vagy akár ártalmas is lehet. Ezért nem lehet senkinek semmilyen elvárása. Minden emberi élet önmagában egy teljesen egyedülálló, megismételhetetlen út, amelyen az Egyetemes Tudati Lény utánozhatatlan módon éli önfelfedező tapasztalatait az önbújócska játékában.
Bennünk lakik még valaki. Nem csak az értelmi lény vagyunk, hanem lelkünk van, vagy talán helyesebb úgy mondani, hogy van egy Belső Lényünk. Azért belső, mert nem anyagi természetű, ezért nem kötött a külső, az anyagi világ paramétereihez. Így az időhöz sem. Halál és születés nem befolyásolja létét. A külső tudás mértéke nem befolyásolja bölcsességét.
(Gunagriha)

[Karsay1958]

A nagy dolgok álruhában érkeznek

Volt egy időszak az életemben, úgy húsz évvel ezelőtt, amikor taxisofőrként kerestem a kenyerem, New Yorkban. Igazi cowboy-élet volt, nem volt főnököm. És mint a szerencsejátékos, annyira élveztem, hogy minden egyes új utas más és más, előre megjósolhatatlan élményt tartogatott: pont, mint amikor kockát dobsz a játékteremben.
Amire nem számítottam, hogy az autóm elkezdett amolyan gyóntatófülkeként is üzemelni. Éjszaka vezettem, nem láttam az utast, csak mentünk, mindig két idegen az éjszakában, és hallgattam, ahogy alkalmi útitársam az életéről mesél. Olyan bensőséges dolgokat osztottak meg velem, amelyekről fényes nappal, szemtől szemben biztosan nem beszéltek volna.
Egyik éjjel megérkeztem a megadott címre és dudáltam. Néhány perc várakozás után megint megnyomtam a dudát. Ez volt aznapra az utolsó fuvarom, úgyhogy már azon voltam, hogy inkább hazaindulok. De aztán mégis inkább kiszálltam, elsétáltam az ajtóig és becsöngettem. Egy pillanat – válaszolt egy törékeny, idős hang odabentről. Hallottam, hogy valamit vonszolnak a padlón.
Kisvártatva kinyílt az ajtó. Kilencvenéves-forma, aprócska asszony állt előttem. Kartonruhát viselt és kis kalapot, kalaptűvel. Úgy nézett ki, mintha egy régi, fekete-fehér filmből lépett volna ki.
Mellette egy kis bőrönd pihent. Ahogy benéztem a lakásba, olyan volt, mintha évek óta senki sem lakna benne. A bútorokat fehér lepedőkkel terítették le. Nem voltak órák a falakon, egyetlen kép vagy dísztárgy sem a polcokon. A sarokban egy kartondoboz árválkodott, mindenféle fotókkal és vázákkal teletömve.
- Kivinné a bőröndömet a kocsihoz? Szeretnék néhány percre egyedül maradni. Aztán, ha Ön is úgy gondolja, visszajöhetne értem, hogy lekísérjen az autójáig. Nem vagyok valami jó erőben.
Miután beraktam a bőröndöt a csomagtartóba és visszaértem, belém karolt. Lassan, nagyon lassan odasétáltunk a taximhoz. Közben végig a kedvességemért hálálkodott.
- Semmiség – feleltem. Minden utasommal úgy bánok, ahogyan mástól is elvárnám, hogy az édesanyámmal bánjon.
- Milyen jó fiú maga! – mondta, ahogy beült a hátsó ülésre. Odaadta a címet, aztán megkérdezte: Mehetnénk esetleg a belvároson keresztül?
- Nem az a legrövidebb út. – vágtam rá gyorsan.
- Ó, azt egyáltalán nem bánom. – mondta. Egy hospice-házba tartok.
Belenéztem a visszapillantó tükörbe. A szemeiben könnycseppek csillogtak.
- Nincs már családom. Mindenki meghalt. Nagyon csendesen beszélt. A doktor úr szerint nekem sincs túl sok hátra. Csendben a műszerfalhoz nyúltam és kikapcsoltam az órát.
- Mit szeretne, merre menjünk?
A következő két órában bebarangoltuk a várost. Megmutatta nekem azt az épületet, ahol réges-régen liftes kisasszonyként dolgozott. Aztán elmentünk abba a városrészbe, ahová új házasként a férjével költöztek. Egy picit megálltunk egy bútorraktár előtt. Azt mondta, lány korában az még bálterem volt, és a többiekkel odajártak táncolni. Néha megkért, hogy álljak meg egy-egy sarkon vagy egy épület előtt. Nem mondott semmit, csak maga elé révedt.
Ahogy a hajnal első sugarai megjelentek a horizonton azt monda: Most már mehetünk. Elfáradtam. Szótlanul haladtunk a megadott címig. Alacsony épület volt, a feljáró az előtetővel fedett főbejáratig vitt. Két egyenruhás alkalmazott jelent meg, ahogy megérkeztünk az ajtó elé. Profi udvariassággal segítettek, figyelték az asszony minden mozdulatát. Kinyitottam a csomagtartót, és elvittem a bőröndöt az ajtóig. Az utasomat már beültették egy kerekesszékbe.
- Mennyivel tartozom? – kérdezte és benyúlt a retiküljébe a pénztárcájáért.
- Semmivel. – feleltem.
- Magának is meg kell élnie valamiből. – mondta.
- Vannak más utasaim is. – szereltem le. Aztán, egy hirtelen ötlettől vezérelve lehajoltam és megöleltem. Meglepő erővel szorított magához.
- Nagy örömöt okozott egy kis öregasszonynak. – mondta végül: Köszönöm.
Megszorítottam mindkét kezét és visszasétáltam a kocsihoz. Hallottam, ahogy mögöttem becsukódik a ház ajtaja. Egy életre zárták rá az ajtót.
Aznap csak vezettem, céltalanul. Nem vittem utasokat. Nem volt kedvem beszélni. Egyre csak az járt az eszemben, mi lett volna, ha az asszony egy dühös sofőrt fog ki? Vagy valakit, aki türelmetlen? Vagy mi lett volna, ha én magam vagyok türelmetlen és elhajtok kopogás nélkül?
Lassan megértettem, hogy egész életemben nem tettem még fontosabb dolgot, mint előző éjszaka.
Egész életünkben a nagy dolgokra várunk. És a nagy dolgok néha meglepő álruhában érkeznek: úgy vannak csomagolva, hogy aki nem figyel, az észre sem veszi, mennyire fontos lehetőséget mulasztott el.

Szemlézte: Bíró László

UI:

Szellemidézés a stúdióban Bujka Antal médiummal
https://www.youtube.com/watch?v=BvJ0vaoaQ5o

[Karsay1958]

A kisfiú felöltözött a hidegre, majd azt mondta az édesapjának:
"Oké, apa, készen állok"
Az apja, a lelkész azt mondta: "Készen mire? "
"Apa, ideje kimenni és szétosztani a szórólapjainkat. "
Apa azt válaszolta: "Fiam, nagyon hideg van odakint és szitál. "
A gyermek meglepődve nézett az apjára, és így szólt: „De apa, az embereknek az esős napokon is tudniuk kell Istenről. "
Apa azt válaszolta: "Fiam, én nem megyek ki ebben az időben. "
Kétségbeesve azt mondta a gyermek: "Apa, mehetek egyedül? Kérlek! "
Az apja várt egy pillanatot, majd azt mondta: "Fiam, elmehetsz. Itt vannak a szórólapok, légy óvatos. "
"Köszönöm, apa! "
És ezzel kiment a fiú az esőbe. A 11 éves végigjárta a falu összes utcáját, szórólapokat osztogatva azoknak, akiket látott.
2 óra esőben, hidegben séta után, és az utolsó szórólapjával a kezében megállt egy sarkon, hogy lássa, látott-e valakit, akinek odaadja a szórólapot, de az utcák teljesen kihaltak voltak. Aztán az első házhoz fordult, amit meglátott, a bejárati ajtóhoz ment, többször csengetett és várt, de senki nem jött ki.
Végül a fiú megfordult, hogy távozzon... de valami megállította. A gyermek visszafordult az ajtó felé, és csengetni kezdett, és erősen ütögette az ajtót az ujjperceivel. Folyton várt. Végre finoman kinyílt az ajtó.
Egy hölgy nagyon szomorú tekintettel jött ki, és finoman megkérdezte:
"Mit tehetek érted, fiam?
Ragyogó szemekkel és ragyogó mosollyal azt mondta a gyermek:
"Hölgyem, sajnálom, ha felzaklattam, de csak azt akarom mondani, hogy Isten nagyon szeret, és azért jöttem, hogy odaadjam az utolsó szórólapomat, ami Istenről és az Ő nagy szeretetéről szól.
A fiú aztán odaadta neki a szórólapot.
Csak annyit mondott: "Köszönöm fiam, Isten áldjon meg! "
Nos, jövő vasárnap reggel a pulpituson volt a lelkész, és amikor elkezdődött az istentisztelet, megkérdezte:
"Van valakinek vallomása vagy valami, amit meg akar osztani?" "
Finoman, a templom hátsó sorában felállt egy idősebb hölgy. Amikor beszélni kezdett, sugárzó és dicsőséges tekintet csírázott ki a szeméből:
"Senki sem ismer ebben a templomban. Még sosem voltam itt, még múlt vasárnap sem voltam keresztény.
A férjem nemrég halt meg, teljesen egyedül hagyott ebben a világban. A múlt vasárnap különösen hideg és esős nap volt, és a szívemben is ott volt, hogy azon a napon az út végére értem, mivel már nem volt reményem, és nem is akartam tovább élni.
Aztán fogtam egy széket és egy kötelet, és felmentem a házam padlására. A tető gerendáihoz kötöttem egy hurkot és a kötél másik végét, majd felmásztam a székre és nyakam köré tettem a kötelet.
Aztán felálltam a székre, olyan egyedül és összetört szívvel, épp le akartam vetni magam a székről, amikor hirtelen meghallottam az ajtó hangos kopogását.
Ezért arra gondoltam: "Várok egy percet, és bárki is az, menni fog"
Vártam és vártam, de az ajtó kopogtatás minden alkalommal egyre hangosabb volt. Olyan hangos lett, hogy már nem tudtam figyelmen kívül hagyni.
Szóval azon tűnődtem, ki lehet az?
Soha senki nem jön az ajtóm közelébe, vagy jön meglátogatni!
Kiengedtem a kötelet a nyakamból, és az ajtóhoz mentem, miközben a csengő még csengett, és az ajtón még kopogtak.
Amikor kinyitottam az ajtót, nem hittem el, amit a szemem látott, az ajtóm előtt volt a legsugárzóbb és legangyalibb gyermek, akit valaha láttam.
Mosolyog, óhh, nem tudom leírni! A szavak, melyek elhagyták a száját, oly rég halottá tették a szívem, újra életre kelt, amikor CSERUB HANGJÁVAL mondta: "Hölgyem, csak azt akarom mondani, hogy Isten tényleg szeret téged"
"Amikor a kis angyal eltűnt a hideg és az eső között, becsuktam az ajtómat és elolvastam a szórólap minden szavát.
Aztán felmentem a padlásra leszedni a széket és a kötelet.
Már nem volt rájuk szükségem. Ahogy látod. Most a király boldog lánya vagyok.
Mivel a fiú, amikor elment, ebbe a templomba vezetett, személyesen jöttem köszönetet mondani annak a kis isten angyalának, aki épp időben jött, és valójában megmentette az életem a pokolban lévő örökkévalóságból. És helyette egy örökkévalósággal Isten színe előtt. "
Mindenki sírt a templomban.
A pásztor lejött a szószékről a front első padjára, ahol a kis angyal ült, karjaiba vette a fiát, és fékezhetetlenül sírt.
-
Ne feledd, Isten üzenete nagy változást hozhat valaki életében, soha ne félj terjeszteni.

UI:

EGYEDÜL VAGYUNK ?
https://www.youtube.com/watch?v=l-yITJwg6hg

[Karsay1958]

Karma vers

"ELSŐ FEJEZET

Megyek az utcán. A járdán mély gödör.
Beleesem.
Elvesztem... Tehetetlen vagyok.
Nem az én hibám.
Egy örökkévalóság mire kimászom.

MÁSODIK FEJEZET

Megyek ugyanazon az utcán.
A járdán mély gödör.
Úgy teszek, mintha észre sem venném.
Megint beleesem.
Alig hiszem el, hogy újra itt vagyok.
De nem tehetek róla.
Még most is sokáig tart, mire kimászom.

HARMADIK FEJEZET

Megyek ugyanazon az utcán. A Járdán mély gödör.
Látom.
Beleesem... amolyan megszokás... pedig számítottam rá.
Tudom, hol vagyok.
Az én hibám.
Azonnal kimászom.

NEGYEDIK FEJEZET

Megyek ugyanazon az utcán.
A járdán mély gödör.
Megkerülöm.

ÖTÖDIK FEJEZET

Másik utcán megyek."


UI:

Mi az élet értelme? (csak erős idegzetűeknek)
https://www.youtube.com/watch?v=PqQq6Es8uiw

[Karsay1958]

Fekete - fehér története

Ez a jelenet a British Airways London-Johannesburg közötti járatán történt meg.
Egy ötvenes fehér asszony egy fekete mellett ül. Láthatóan nagyon zaklatott, hívja a stewardesst. A légikisasszony kérdezi:
- Mi a probléma, Asszonyom?
A fehér nő:
- Talán nem látja? Egy fekete mellé ültetett engem. Nem bírom elviselni, hogy egy ilyen gusztustalan lény mellett kelljen ülnöm. Adjon nekem egy másik ülést. Kérem.
A légikisasszony:
- Nyugodjon meg, a gépen majdnem minden ülés foglalt. Megnézem, hogy van-e még szabad hely.
A légikisasszony elmegy és néhány perccel később visszajön.
- Asszonyom, mint ahogy gondoltam, nincs több üres helyünk a turista osztályon. Beszéltem a parancsnokkal és ő megerősítette, hogy a bussiness classon sincs több hely. Van azonban egy hely az első osztályon.
Mielõtt az asszony bármilyen megjegyzést tehetne, a légikisasszony folytatja:
- A mi légitársaságunknál egyáltalán nem szokás, hogy egy turista osztályon ülő utasnak engedélyezzék, hogy átüljön az első osztályra de figyelembe véve a körülményeket, a parancsnok úgy találta, hogy valóban botrányos arra kényszeríteni valakit, hogy egy ilyen visszataszító ember mellett üljön.
A légikisasszony a feketéhez fordul:
- Nos, kérem Uram, ha úgy kívánja, vegye a kézipoggyászát, mivel az első osztályon a szabad hely Önre vár.
A körülöttük levő utasok, akik elképedve asszisztáltak a jelenethez, felemelkedtek és tapsoltak.
(Szerzője ismeretlen)


Roswell 1994 (Teljes Film Magyarul)
https://www.youtube.com/watch?v=x3nIbJGierU

[Karsay1958]

Nem azért szeretlek

Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted. Senki sem érdemli meg könnyeidet, aki pedig megérdemli az nem fog sírásra késztetni.
Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.
Az igaz barát a kezedet fogja és a szívedet simítja.
Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.
Sose felejts el mosolyogni. Még akkor sem, amikor szomorú vagy. Lehet, hogy valaki beleszeret a mosolyodba.
Lehet, hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek te jelentheted magát a világot.
Ne vesztegesd idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra hogy veled töltse.
A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik igazán hálás legyél érte.
Ne sírj, mert vége lett! Mosolyogj, mert megtörtént.
Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nem szabad feladnod a hitet. Csak légy óvatos!
Légy jobb ember, és tudd, hogy ki vagy, mielőtt valaki újjal találkozol, akitől azt reméled hogy ismer téged.
Ne küzdj túl erősen. A legjobb dolgok váratlanul történnek.
(Ismeretlen szerző)

[Karsay1958]

Egy nemes ember hagyatéka

Egy bizonyos hegyi faluban évszázadokkal ezelőtt egy nemesember azon gondolkodott, hogy milyen örökséget hagyjon a falu lakóinak. Végül eldöntötte, hogy templomot épít hagyatékként. A templomépítés tervét titokban tartotta egészen a befejezésig. Amikor az emberek összegyűltek, csodálkoztak a templom szépségén és tökéletességén. Sok dicsérő megjegyzés után egy jó megfigyelő megkérdezte:
"De hol vannak a lámpák? Miként világítják meg a templomot?"
Anélkül, hogy válaszolt volna, a nemes rámutatott a falon lévő lámpatartókra, aztán minden egyes családnak adott egy lámpát, hogy vigyék magukkal az istentiszteletre és függesszék fel a falra:
" Valahányszor itt vagytok, az a hely, ahol ültök, világos lesz" - felelte a nemesember." Amikor pedig nem lesztek itt, az a hely sötét lesz. Amikor távol maradtok a templomtól, Isten házának bizonyos része sötéten marad."
Vajon a mi lámpásunk meg van gyújtva? Azon a helyen világítunk ahová Isten helyezett minket?
Ha a megfelelő helyen világít életünk akkor igazi a mi Krisztus várásunk.
(Szerzője ismeretlen)
--

[Karsay1958]

Hazafelé vonatoztam és ugyanolyan útnak indult mint az összes többi, de a mait sosem felejtem el. Egy bácsika szállt fel az egyik megállónál. Ideges volt és zavart, sok táskával a kezében.
Leült hozzám. Majd kivett az egyik szatyrából egy darabokban lévő mobilt. Elnézést kért tőlem hogy szétpakolt. Remegett a keze ahogy próbálta összerakni és elkezdtek potyogni a könnyei. Megkérdeztem segíthetek-e neki és elvettem tőle. Egy régi telefonja volt. Összeraktam de már nem lehetett bekapcsolni. Mikor ezt megmondtam neki még jobban sírt. Megkérdeztem mi a baj? Elmondta, hogy a lányát lenne muszáj felhívnia ,mert a feleségét műtötték és tudnia kell hogy van. Megkérdeztem tudja-e fejből a számot? Erre előhúzott egy gyűrött papírkát.
Tárcsáztam a telefonomról és odaadtam neki. Meglepve nézett rám, hogy tényleg megengedem és tényleg felhívhatja? Sikerült beszélnie vele, de miután zokogni kezdett tudtam hogy baj van. Visszaadta a telefont. A felesége belehalt a műtétbe. Azt mondta nekem: Ne tessék veszekedni, csak szeretni! Én veszekedtem és már nem szerethetek! Képtelen voltam megszólalni. Nagy igazság amit mondott, mert sosem tudhatjuk, hogy mikor elköszönünk reggel munkába menet vagy bármikor, nem biztos, hogy lesz még alkalmunk kimondani ezt a szót.
Forrás: internet

UI:

Hogyan befolyásolják az árnyékszemélyiségeid az életedet?
https://www.youtube.com/watch?v=w4n82_1D3QI

[Karsay1958]

Ian Stevenson
Visszatérő lelkek – Részlet a könyvből

Emlékezett előző életére egy másfél éves kislány
Susan Ganem alig volt tizenhat hónapos, amikor kiejtette az első szavakat: "halló, Leila?". Később a kislány előző életéről annyit mesélt szüleinek, míg azok elvitték ahhoz a bizonyos "előző" családhoz. Susan mindannyiuk nevét első látásra felsorolta.
A reinkarnációról szóló történeteket általában nagy kétkedéssel fogadjuk. Ian Stevenson sem volt elkötelezett híve ennek a témának, amikor pszichiáterként felfigyelt egy napilapban arra az interjúra, amelyet ezzel a kislánnyal készítettek.
Az orvos odautazott, s számos kérdést tett fel Susannak, míg annyi bizonyíték nem gyűlt össze, hogy ő maga is elhitte: ez a gyerek tényleg emlékszik valamire, előző életére.
A lány kiskora óta állította, hogy őt Hanan Masszurnak hívják, két lánya van és férje, ő maga egy szívműtét következtében halt meg. Felsorolta az összes rokona nevét, illetve olyan információkkal is rendelkezett, melyről utólag kiderült: csak Hanan néhány családtagja tudott róluk.
Az "igazi" Hanan Masszur életútja teljesen megfelelt a Susan által elmondottaknak, két gyermeket szült, amikor szívbetegsége miatt Amerikba utazott, hogy ott operálják meg. A műtétbe azonban belehalt, ám még előző nap próbálta felhívni lányát, Leilát. Hát innen a kislány első mondata ("halló, Leila?").
Az asszony holttestét hazaszállították Libanonba, s rá tíz napra megszületett Susan. Édesanyja még a vajúdás előtt megálmodta, milyen nemű a csecsemő, s megjelent neki egy körülbelül negyvenéves nő is, aki ezt mondta: "hozzád megyek".
Amikor már a szülők is kezdték komolyan venni gyermekük állításait, felkeresték a Masszur családot, s Susan mindenkit felismert, elmondta nevüket, s hogy milyen rokonságban áll velük.
Húsz év múlva Stevenson professzor újra felkereste az ekkorra már fiatal nőt, aki azt mondta, a tényekre már nem emlékszik, de valamilyen furcsa érzés a mai néha hatalmába keríti.
Ian Stevenson csak Burmában huzsonöt ilyen esetet talált még, amikor adatokkal, nevekkel tudták alátámasztani a gyerekek, hogy előző életükben kik voltak, s szinte mind az 1945-ös japán-brit összecsapásban vesztették életüket. Egyikük még régi lakáscímére is emlékezett, pontosan.
Természetesen a kételkedés mindanyiunkban bennünk él, de azért elgondolkoztató, ennyi gyerek és ennyi bizonyítható, pontos adat vajon lehet-e véletlen vagy csalás?


UI:

Dudde
https://www.youtube.com/watch?v=zoBC7GT25mM

[Karsay1958]

Beteg kislány

Egy kislány haldoklott egy olyan betegségben, amiből nyolcéves bátyja valamivel korábban felgyógyult. A doktor így szólt a fiúhoz:
- Csak a véred transzfúziója mentheti meg a kishúgod életét. Kész vagy vért adni neki?
A kisfiú szeme tágra nyílt a félelemtől. Habozott egy darabig, aztán azt mondta:
- Rendben van doktor bácsi, kész vagyok.
Egy órával a transzfúzió végeztével a kisfiú tétovázva megkérdezte:
- Mondja doktor bácsi, mikor halok meg?
A doktor csak ekkor értette meg azt a pillanatnyi félelmet, ami elfogta a fiút:
azt gondolta, hogy ha a vérét adja, az életét adja a kishúgáért.


UI:

Karsay István karma előadások:
https://www.youtube.com/results?search_ ... %A1n+karma

[Karsay1958]

Egyedül Isten..

Egyedül Isten adhatja a hitet,
de a hitedről te is tanúságot tehetsz.
Egyedül Isten adhat reményt,
de te is felkeltheted a bizalmat testvéreidben.
Egyedül Isten ajándékozhat meg szeretettel,
de te is bizonyságát adhatod szeretetednek embertársaid előtt.
Egyedül Isten ajándékozhat békét,
de az egység magvait te is elhintheted.
Egyedül Isten adhat erőt,
de a csüggedőt te is felkarolhatod.
Egyedül Isten az Út,
amelyet te is megmutathatsz testvéreidnek.
Egyedül Isten a Világosság,
de te is fényt gyújthatsz vele a többiek szívében.
Egyedül Isten az Élet,
de te is életkedvet fakaszthatsz testvéreidben.
Egyedül Isten képes a lehetetlent megvalósítani,
de a lehetségest te is megteheted.
Egyedül Isten elégséges önmagának,
mégis szeretné, ha számíthatna rád.

Szeretettel Bíró Laci

UI:

Hétvégi filmajánló

Hiszel? (Teljes film, magyar felirat) // Do you believe? (full movie
https://www.youtube.com/watch?app=deskt ... FjjrAtXF_E

[Karsay1958]

Névtelen Szellem
A szellemek túlvilági sorsa

A szellemek sorsa földi életükben elkövetett cselekedeteiktől, lelki vágyaik megvalósításától függ, - ki miben találta örömét, ki mire váltotta be a földi élet kegyelmi ajándékát. Nem mindegy az, hogy ki milyen eszmét, milyen irányt követ, mert élete végén megérzi azt áldás vagy átok formájában. De ha élete végén nem is, de halála óráján már látja annak a jövőnek képét, amelybe át kell lépnie, ha akarja, ha nem. Ekkor javítani azonban már késő, mert ekkor már nem cselekedhet sem jót, sem rosszat, így nem változtathatja meg senki utolsó óráján szellemi sorsát.
A jónak, hasznosnak cselekedete meghozza a maga hasznát, annak a célnak elérésében, ami őt ilyen cselekvésre indította. Amikor szellemi értelmével beletekint és meglátja cselekedetei értékes vagy értéktelen voltát, akkor örül vagy elcsügged. De okul és tanul belőle és a szellem az isteni kegyelemhez fordulva megtalálja az igaz értéket, az igaz célt és más ember lesz belőle a jövőben. De kegyelem nélkül nem tud tájékozódni, mert az elvek a vágyakat más irányba fordítják, amelyek új csalódásokkal gazdagítják a tapasztalatlan, boldogságot, megnyugvást kereső lelkeket. Mindenfelé tévelyegve eltékozolja az isteni kegyelem ajándékát: az életet, és a szegény koldusoknál is szomorúbb állapotba kerül, nyomorúságosabb világba.
Az emberi lélek világa ő maga, és ez a saját szellemi alkotása.

Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

Az érintés hiánya

Amikor megérintünk valakit, megváltozik a megérintett fizikai érzete - csökken a feszültséget okozó hormonok szintje, csökken az idegrendszer feszültsége, javul az immunrendszer állapota és ez kihatással van a viselkedésünkre, hangulatunkra.
Nagyon sok embernek, akinek az életéből hiányzik a szex, elsősorban a gyengédség iránti vágya nem teljesül.
A szerelmesek azért szárnyalnak, mert átlagosan négyszer több érintést, ölelést, simogatást adnak egymásnak, mint a többi ember.
Kutatások igazolják, hogy az az ember, akit valaki gyakran a karjába zár, magához ölel, a szívéhez szorít, kevésbé frusztrált, kevésbé szorong, a félelemérzete csökken.
Az ölelés oldja a stresszt. A kutatások szerint az érintés szükséglete sokkal erősebb a táplálék iránti szükségletnél.
A testi kontaktus szükséglete folyamatosan jelen van az életünkben, de a társadalmi szabályok a legtöbbször megakadályozzák az érintések vágyát. Pedig az érintésnek hihetetlen nagy, mondhatni csodát tevő energiája van.
Az érintés,a simogatás felülírja a fájdalomérzést. Ugyanis a bőrünkben a simogatás érzékelésére külön idegrostok találhatók, ezek a CT-idegek, s minden egyes ilyen idegrost körülbelül 1 négyzetcentméternyi területről továbbítja a simogatás hatását.
Virginia Satir pszichológus szerint napi négy ölelés kell a túléléshez, nyolc a szinten tartáshoz és tizenkettő a gyarapodáshoz. Érdemes tehát elgondolkodnunk azon, mi hány ölelést adunk és hány ölelést kapunk naponta? Az ölelés szempontjából éppen csak túléljük-e az életünket, vagy gyarapodunk-e általa? Családtagjainkat az anyagi javakon kívül ellátjuk-e elegendő testi érintéssel, hogy az egészségüket is megtámogassuk?
Az érintésben hihetetlen erő lakozik. Összeolvasztja az embereket, ledönti a közöttük lévő falakat, jobban mint bármi más, és mindannyian reagálunk rá.
Az érintésben energia van, csodát tévő energia. Az érintés a szeretet egyik legerősebb megnyilvánulása, amely legyőzi a gátlásokat és megerősíti a kapcsolatokat.
A szeretet a legerősebb gyógyító erő.
Az érintés, az ölelés és a kézzel való kontaktus - amikor szeretetet adunk vagy kapunk- fizikai, szellemi és érzelmi változást idéz elő bennünk. Nagyon kevés az érintés és az ölelés. Hozzáérni valakihez és megölelni, nem is olyan egyszerű… Nem lehet tudni, hogy a másik ember hogyan reagál. Lehet, hogy ellök magától és ellenségesen viszonyul a közeledéshez. Ez eggyel több ok, hogy megpróbáljuk feloldani a gátlásait.
A szeretethez bátorság kell.
Készen állni, megkockáztatni, hogy ellökjenek maguktól, hogy fájdalmat okozzanak, de leggyakrabban mégis győzni fogunk. Érdemes megpróbálni… Az emberek előbb-utóbb megnyílnak nekünk. Ha mindannyian arra várnánk, hogy a másik ember teszi meg az első lépést, akkor mi lenne velünk? Csak ölelésre kell tárni karjainkat, és ezzel megnyitjuk a szívüket. Akkor majd megérzik a szeretet energiáját, melyet az érintés ereje lobbant lángra.


Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

Megható történet egy párról,
akik hármasikreket fogadtak örökbe…

A nevem Kata a férjem neve pedig István, nyolc éve vagyunk házasok. Az esküvőnk csodálatos volt, a vendégek szerelmet, megértést és gyerekeket kívántak nekünk.
A legnagyobb álmunk egy ház volt és 2-3 gyerek, akiket szerethetünk. Az első terhességem különböző egészségügyi okok miatt vetéléssel végződött, elkeseredtem de ez még nem jelentette a véget.
Boldogok voltunk amikor ismét teherbe estem, de sajnos nem tartott sokáig a boldogságunk, mert ezt a terhességet se tudtam kihordni. Az orvosok a beavatkozás után közölték velem, hogy többé nem lehet gyermekem.
A fájdalmunk leírhatatlan volt, próbáltuk elfogadni a helyzetet. Mindenünk meg volt, ház, két autó, kétszer egy évben nyaralni mentünk, de az életünkből mégis hiányzott valami.
A férjemmel egy napon az örökbefogadásról beszélgettünk. István megkérdezte tőlem mit szólnék hozzá, ha örökbe fogadnánk egy gyereket, minden barátunknak van gyereke, csak a pelenkáról és a rajz filmekről beszélnek.
Már én is sokat gondolkodtam ezen a dolgon, de féltem felhozni ezt a témát.
– Szeretnéd, ha örökbe fogadnánk egy gyereket? – Kérdeztem a férjemtől.
– Kisfiú legyen vagy kislány?
– Azt szeretném, ha lányunk lenne – mondta a férjem és úgy nevelnénk mint egy hercegnőt.
– Nem mondhatok ellent neked – válaszoltam.
Minden iratot elintéztünk az örökbefogadáshoz, mivel stabilak voltak az anyagi körülményeink rövid idő alatt elintéződtek a dolgok és mehettünk az árvaházba.
A gyerekek az udvaron játszottak amikor odaértünk, messziről néztem őket.
Egyszer csak egy kislány meghúzta a szoknyámat és mosolyogva azt kérdezte, hogy én vagyok-e azanyukája. A kislánynak szőke haja volt, és 3-4 év körüli lehetett.
Hirtelen azt sem tudtam mit válaszoljak neki, majd könnyes szemmel ezt feleltem:
– Igen azért jöttem, hogy hazavigyelek.
A férjem az ölébe vette őt, majd az árvaház igazgatójához mentünk. Amikor meglátott bennünket az igazgató, a kislányt átadta a nevelőnőnek, minket pedig az irodájába vezetett.
– Nem olyan egyszerű a dolog ahogy azt önök gondolják – mondta az igazgató, ez a gyerek nincs egyedül, van még két lánytestvére, hármasikrek.
– Így is örökbe fogadják őket? - Nem jött, hogy elhiggyük azt amit hallunk.
A szüleik elhagyták őket? – kérdeztem én. – A lányok anyukája óvónő volt az árvaházban, nagyon fiatalon maradt terhes, a szülésnél az orvosok nem tudták őt megmenteni. Senki sem akarta a családból örökbe fogadni őket. – mondta az igazgató. Nehéz három gyereket örökbe fogadni, de nem választhatjuk el őket egymástól.
– Mi örökbe fogadjuk őket – válaszoltuk. Odamentünk a lányokhoz, megöleltük őket, ők pedig rengeteg kérdést tettek fel nekünk. Néhány nappal később mind az öten otthon voltunk, végre együtt, mint egy család. A lányok jelentik a boldogságot a számunkra, így már van értelme az életünknek..

UI:

Above Majestic magyarul | David Wilcock magyar teljes filmje https://www.youtube.com/watch?app=deskt ... scPqQo0y6M

[Karsay1958]

Ha megdobnak kővel ...

Egy férfi éveken keresztül gyűjtött egy új Mercedesre. Végül a sok munka és félre tett pénz meghozta a várva várt pillanatot. Nagy örömmel és izgalommal hajtott hazafelé, hogy családjának és barátainak is megmutathassa az új "álomautót". Útközben megállt, hogy betérjen az egyik barátjához. Könnyedén talált egy helyet, ahova beparkolhat, és lükvercbe tette az autót. Nagy lendülettel elkezdett tolatni, mire halotta, hogy egy kő koppan az új autóján.
Hirtelen lefékezett és kiszállt. Látta, hogy egy kisfiú dobta meg a kocsiját, ezzel máris megsérült a gyönyörű fényezés. A férfi kikelve önmagából, így kezdett el üvöltözni:
"Te normális vagy kölyök? Nincs neked eszed? Ha majd jól elverlek, el fog
menni a kedved az ilyen őrültségektől, hogy mások kocsiját kővel dobáld!"
"Bácsi kérem, ne haragudjon!" - válaszolta a fiú. A férfit annyira elöntötte a düh, hogy nem is figyelte mi van körülötte. De a fiúcska így folytatta:
"Elnézést, nem tehettem mást! Túl messze voltam öntől, hogy meghallja a hangomat. Csak így állíthattam meg, hogy ne tolasson tovább." És ekkor látta meg a férfi, hogy a kocsija mögött egy tolószékkel felborult gyerek van.
"Ő a testvérem és egyedül előre ment a tolószékkel. De túl gyorsan gurult és
a járda szélén felborult, pont az ön kocsija mögé. Muszáj voltam megdobni,
hogy megállítsam magát."
Ekkor a férfi nagyon elszégyellte magát, és segített visszatenni a fiút a
tolókocsiba. Az eset után a kocsin soha nem csináltatta meg a fényezést. Az megmaradt
emlékeztetőnek, hogy ha megdobnak kővel, talán azért van, hogy a figyelmünket felkeltsék, nehogy valami nagy bajt csináljunk.
Jézus halk szelíd hangon szól a mi szívünkhöz és lelkünkhöz. Néha nincs
időnk meghallani, vagy túl elfoglaltak vagyunk, hogy figyeljünk Őrá. Néha meg kell, hogy dobjanak kővel ahhoz, hogy körülnézzünk, mi is folyik az életünk körül, kik vesznek körül minket, milyen döntéseket hozunk, mi az amit éppen véghez akarunk vinni, stb.
Ez a te döntésed: figyelsz a halk szelíd hangra vagy megvárod míg megdobnak
kővel?

UI:

Csillogás - Három beszélgetés a halál és az újjászületés élményéről
https://www.youtube.com/watch?v=62XcO-6BN1o

[Karsay1958]

Az újjáépült világnak új emberekre van szüksége

Részlet a Névtelen Szellem „Kiáltás az utolsó órában” című könyvéből

Új világnézetek alapjait rakják le gondolkozó emberek és keresik a megértő közegeket, akik nem a maguk dicsőségének keresésében fáradoznak, hanem használni akarnak az összességnek, akik most vannak és akik majd munkálkodni jönnek. Most, éppen most ne engedjétek át magatokat a csüggedésnek, mert azok a napok, amelyek nektek nem kívánatosak, azok hozzák meg az egész emberiségnek azt az eredményt, amire épülni fog egy új korszellem, amire sokan várnak, de sokaknak csalódást fog hozni, amikor megérkezik.
Az újjáépült világnak új emberekre van szüksége, akik nem a régi elkorhadt igazságra támaszkodnak és nem arra a fejszére, amellyel kivágták az elkorhadtat, hanem az épen maradt, mellette felserdült csemetékre, akik a szellemi hitre támaszkodva a formáktól mentesen a lényeget tartják fontosnak, és azt engedik érvényesülni az életükben és cselekedeteikben. Ők tisztítják meg minden részletében az elsekélyesedett életformát.
Ezeket a csemetéket ne a testileg fiatalokra értsétek, akik fiatalos hévvel és szent lelkesedéssel vetik bele magukat az élet átformálásába. Elanyagiasodott hitetlen tagadók nemcsak azok között vannak, akik nyegle hősködéssel sietnek kigúnyolni az isteni törvényben élőket, hanem nagy számmal vannak a dogmákban élők úgynevezett vallásos emberek között és az egyéni kiemelkedést kereső spiritiszták és médiumok között is.

Szeretettel Bíró Laci

Hétvégi filmajánló


Hiszel? (Teljes film, magyar felirat) // Do you believe? (full movie
https://www.youtube.com/watch?app=deskt ... FjjrAtXF_E

[Karsay1958]

Egy idegsebész húsvét előtti gondolatai

Az emberi agy is csak egy kivitelező szerv, igaz - a legmagasabb szinten differenciált. Olyan, mint az autó kormánykereke. Ahogy a kormányos is a kormánykerék mögött ül, az emberi személy lényege is az agy mögött van. Tehát az emberi személy lényege – szabad akaratunk – nem az agyunkban van, de azt az agyunk segítségével közöljük.
A lelkiismeret nem az agyban van. A szeretet, a megbocsátás nem az agyban van, ahogy az Istenkapcsolatunk sem. Ezt Szentágothai professzor el is mondta a 70-es években az orvostanhallgatóknak. Azok átmentek a bölcsészkarra és elmondták Lukács György marxista esztéta professzornak. Lukács azt mondta: igaza van Szentágothainak, de ezt ne nagyon hangoztassák. Így szól a legenda.
Az, hogy nem valamik vagyunk, hanem VALAKIK, nem csak az agyunktól függ. Hát akkor mitől? Erre eddig egyetlen valaki tudott tökéletes választ adni, a megfeszített majd feltámadt Krisztus. Vagy elfogadjuk - vagy nem, ez már a szabad akaratunktól függ.
Ha nem, akkor elkezdünk csúszkálni a saját magunk által gyártott jégen. Ezt teszi Európa. Kitalálta magának az emberiség történetének legveszélyesebb vallását, aminek a lényege az, hogy az ember az Isten, és a tágabb értelemben vett tudományon (amibe a politika tudománya is beletartozik) keresztül, uralni tudja a problémákat. Kimaradt az EU alkotmányából a kereszténységre való hivatkozás, benne maradt viszont a görög-római kultúrára, sőt a felvilágosodásra való hivatkozás is.
Jó példát hallottam egy templomi prédikációban a Mária Rádióban, kicsit kiegészítve közvetítem a gondolatot.
- Ha ide jönne egy marslakó és körbenézne, nyilván megkérdezné, hogy miért írtok ti 2013-at. Mondanánk, mert 2013 évvel vagyunk Krisztus után és ehhez igazítjuk az időszámítást.
- Aztán megkérdezné, hogy miért a vasárnap a pihenő ünnepetek. Megmondanánk neki, hogy akkor volt a feltámadás és ezt ünnepeljük. Ezt az orosz nyelv szépen megőrizte, mert a vasárnap "voszkreszenyie" szó feltámadást jelent. Tehát amikor Brezsnyev azt mondta, hogy vasárnap találkozunk a Vörös Téren a díszszemlén, akkor azt mondta, hogy a feltámadás napján találkozunk ott.
- Aztán megkérdezné a marslakó, hogy mutassátok meg a szép épületeiteket Európában, és mi elsődlegesen megmutatnánk a templomokat a kölni, firenzei, milánói és természetesen a római Bazilikát, a párizsi Notre Dam-ot. (Aztán), kérdezné tovább a kultúrát, a festészetet, a szobrászatot és mi mutatnánk Michelangelo, Leonardo, Rembrandt, Giotto, Tiziano műveit és a mi Munkácsynk Trilógiáját - mindegyik keresztény ihletésű mű.
- Aztán kérdezné, hogy a fantasztikus tudományos eredményeink hogyan lettek és mi idéznénk Einsteint: "A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak", Max Plankot és Heisenberget: "Amikor az első kortyot kiiszod a tudás poharából, könnyen ateistává válsz, de a végén mindig ott vár Isten" vagy Pascalt, akár a mi Neumann Jánosunkat is, akit a tudósok az emberiség eddig élt legnagyobb géniuszának tartanak, nagyobbnak mint Einsteint. Ő igazi matematikus módon közelítette meg a hitét, de logikus és helytálló: "Ha úgy élek mint Krisztus tanácsolja, abból bajom nem lehet, akkor sem ha nem igaz a feltámadás, de ha igaz és nem úgy élek ahogy az evangélium tanítja, abból óriási nagy bajom lehet".
Szóval mindezek után a marslakó azt kérdezné: szerencsétlen európaiak, nektek teljesen elment az eszetek? És ha azt is hozzáadnánk, hogy az összes európai jogrendszer, alkotmány a keresztény tanokra épülve született meg, végképp csodálkozna.
Arra már csak megdöbbenten legyintene, hogy (a világon) egyetlen vallás hirdeti alapelvként a cselekvő felebaráti szeretetet és ez a kereszténység. Az iszlám a feltétlen engedelmességet, a buddhizmus a belső kiüresítést, a hinduizmus a szánakozásig ugyan eljut, de aktív cselekvő szeretetre képtelen.
Ehhez Teréz anyának kellett elmenni Indiába, hogy megmutassa.
Ezzel szembe menve a kis Magyarország létrehozott egy olyan alkotmányt, amiben Istent meg meri említeni, a családot védi, a kereszténységre utalva. Ez az, ami nem tetszik bennünk a fejlett nyugatnak.
Az EU még nem tért le a fogyasztásban való tobzódás bűvöletéből, az élvezetek halmozásáról. Súlyos dolog a szenvedélybetegség. Egy narkós vagy alkoholista mindenre képes, hogy megszerezze az aznapi adagot. Igaz ez nagyobb léptékekben is.
Tehát a súlyos szenvedélybeteg nyugat a fogyasztási mániájában kénytelen minket is és akit lehet kizsákmányolni, hogy legyen még fogyasztani valója. Az elmúlt 3 évben óriási dolog történt. Ezzel az árral fordult szembe népünk, országunk. Ha csak ennyi történt volna, az már az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb sikere 56-on kívül, folytatnunk kell, hogy rajtunk keresztül térjen meg Európa újra a gyökereihez, a kereszténységhez.
Ne hallgassunk azokra a hazudozókra, akik újra csatlóssá akarnak tenni minket. Istennek jó a humora. 1955. december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás napján szavazták meg egyhangúlag, az EU zászlót, a 101 beérkezett pályázatból. Kikötés volt, hogy nem lehet sem politikai, sem vallási utalás a zászlóban.
- A kék a Szűzanya színe,
- a 12 csillag a Jelenések könyvéből a „napba öltözött asszony” fejét díszíti.
A szavazók egyike sem gondolt erre.
„Isten szerencsére nem fáradt bele a megbocsátásba - sajnos mi fáradunk bele sokszor a bocsánatkérésbe” mondta Ferenc pápa nemrégiben. Ne adjuk fel, ne fáradjunk bele, és a jó úton haladó hazánk tovább fog emelkedni!
Csókay András idegsebész

UI:
Mennyei csodák
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/ ... JGY9A-tqkk

[Karsay1958]

A parancsolatok őre a lelkiismeret

Részlet Hitetlen Tamás „Veszteglés az ismeretlenben” című könyvéből, mely Szepes Mária édesnyjának intuitív médiumítása révén jött létre

A bűnt nem lehet materiális szempontból megítélni, mert se az indítása, se a reakciója nem materiális. Megölhetek egy embert, elrabolhatom vagyonát, az ő megkárosításán láthatólag gyarapodom, ez a materiálisan megfogható rész. Az indulat azonban, mely engem tettre serkentett, lelki természetű és ugyancsak lelki természetű a reakciója is. Ki tudhatná, mi megy végbe a diadalmas bűnösben, akit nem ért utol a földi igazságszolgáltatás keze? A remegés, mely befelhőzi legderűsebb óráit, a leleplezéstől való félelem, mely felriasztja legmélyebb álmából, mind azt bizonyítja, hogy le van láncolva bűnéhez és nem tud elszabadulni tőle. Ez azonban még csak helyhez kötöttség kicsinyes, egyéni félelem. A gyötrelem csak akkor bontakozik ki teljes valójában, amikor lelkiismerete, a parancsolatok őre, háborogni kezd.
A lelkiismeret furdaláshoz hasonlatos fájdalom nem fordulhat elő az emberi életben, mert minden fájdalomban van vigasztalás, minden szenvedésben nemes szépség, csak a lelkiismeret háborgásában nincsen semmi vigasztaló, semmi szépség. Mintha egy salakkal teli üst volna, mely folyton forr, sistereg, mert az ember szüntelenül a bűnével foglalkozik, azt látja maga előtt, képzeletében újra meg újra elköveti. Az áldozat jajgatása, könnye, átka, ezer helyről üldözi és ő nem tud elmenekülni, mert az hurok, amelyet másnak vetett, ott feszül a saját nyakán.
Mennyivel irigylésreméltóbb az áldozata, akinek a lelkéhez nem férkőzhetett hozzá, míg ő magával viszi szenvedését a halálon túl is, ahol a gátló testtől felszabadult lélek, mint egy hatalmas érzéskomplexum, kiszámíthatatlanul hatványozott mértékben veszi tudomásul az igazságot, melynek ellene szegült. Nem. A lelkiismeret furdalásban az ember magára nézve nem talál semmi vigasztalót, - másra nézve természetesen lehet megindító, mert a mindent elnéző, megbocsátó szeretet csak a szenvedést látja meg és nem a bűnt, amely előidézte.
De hát ezzel szemben ott vannak a tompalelkű bűnösök, - mondjátok - akik nem tudnak betelni a vérrel, a többszörös gyilkosok, rablók, akik életük legnagyobb részét az igazságszolgáltatás kezei között töltik. Ott vannak a háborúk és forradalmak előidézői, felelőtlen vezetői és hiénái, - hát ezeknél miért nem lép fel bűnük reakciójaképpen a lelkiismeret furdalás gyötrelme? Természetesen, kikerülhetetlenül fellép ezeknél is, csak hosszabb úton jutnak el odáig és még sokkal több szenvedés árán.
A reakció náluk eleinte meg-megújuló indulatok dührohamaiban jelentkezik, melyekben széjjel akarják rombolni rémképeiket is, - ezt pedig csak a bűneikkel szerzett anyagi ellenértékek narkotikumával érhetik el. A dózis a szükséghez mérten mindig nagyobb lesz, hatóereje azonban egyre jobban gyöngül, míg végül, mint minden narkotikum, egészen elveszti hatását és a lélek petyhüdt lesz. A ruganyosságától megfosztott lélek felfrissítésre szorul, új pezsdítőszerre van szüksége; ekkor jönnek a fájdalmak, sorscsapások, ezek felszántják a lelkét, mely a szokatlan felrázásra koncentrálja erejét és visszavág, új bűnt követ el, de akkor már a reakció szokott módja és rendje szerint közvetlen utat talál a lelkiismeretéhez. Persze, a rövidlátó emberi szem csak egy életen át kísérheti a folyamatot, amely életsorozatok alatt alakul ki. Kiragadnak egy mondatot egy műből, a mondat maga is csak egyetlen gondolatnak talán század része, mégis abból a mondatból ítélik meg az egész munkát anélkül, hogy megértésére a legcsekélyebb időt fordítanák. De mi közünk a nagy bűnözőkhöz, - mondják az emberek - hiszen ezek az átlagban felmérhetetlenül kevesebben vannak az ártatlanoknál!... és ez a tévedés, mert a Földön nincsen ártatlan ember, csak kisebb és nagyobb bűnös van.
De igen valószínű, hogy a fejlettebb lélek a maga látszólagos kisebb bűneivel szigorúbb elbírálás alá esik, mint a nagy bűnös, akit még hatalmas szenvedélyek lendítenek. Minél szenzibilisebb (érzékenyebb) a lélek, annál kisebb emóciókra (érzelmekre) reagál, mert lelkiismerete, ez a csalhatatlan szeizmográf, a legkisebb igazságtalanságra is élénken jelez. Az irigység, a megszólás, az ítélkezés, a rosszhiszeműség mindmegannyi bilincs, amellyel embertársának szabadságát akarja gúzsba kötni, hiszen ítélkezésével, irigységével abban szeretné elgáncsolni, ami annak egyéni életével és feladatával együtt járó szabadságában áll.
Azonban csak saját magát kötözi meg, mert nem tud kimozdulni az indulatából. Hiába keres magának mentséget a külsőségekben, ezek nem oldják le róla a bilincseket, melyek belül a lelkiismeretben kapcsolódnak; és végül maga a lelkiismeret furdalás sem más, mint sejtelem, a leszámolással járó procedúra megsejtése. Ez az a hatalmas fal, amelyet a bűneitekből építettetek fel, és amelyet nagyon könnyen kitapogathattok, hiszen a sebek, amelyek a lelketekben tátonganak, ennek a falnak az ütéseitől származnak. És ezt a falat szünet nélkül tovább építitek, beboltozzátok vele börtöneiteket, sőt traverzeivel (kereszttartóival) át meg átszövitek a többi falat is úgy, hogy a lebontás is csak együttesen, céltudatos felosztásban történhetik meg, - mert az ember a bűneit beleszövi a tévelygéseibe és a vágyaiba is.

Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

Beszélő fák

Élt egyszer egy dombtetőn három fa. Gyakran beszélgettek, elmondták egymásnak álmaikat, vágyaikat. Az első fa egyszer így szólt:
- Belőlem egy kincsesláda lesz. Megtöltenek majd arannyal, ezüsttel és sok sok drágakővel. Külsőmet is megfaragják, mindenki csodálni fogja szépségemet.
A második fa is elmondta vágyát:
- Belőlem hatalmas hajót fognak ácsolni az emberek. Császárok és királyok fognak utazni rajtam, hogy bejárják a Föld minden zeg-zugát. Utasaim biztosnak fogják érezni magukat rajtam!
A harmadik fa is beszélni kezdett:
- Szeretnék magasra megnőni, hogy az erdő legmagasabb fája legyek. Az emberek mindenhonnan látni fognak engem a dombon, én pedig arra fogok gondolni, hogy nagyon közel kerültem az istenhez és a mennyek országához. Minden idők legmagasabb fája lesz belőlem, az emberek örökké rám fognak emlékezni.
Elmúlott néhány év, jöttek a favágók. Megnézték az első fát és az egyik ember azt mondta:
- Ez a fa nagyon erős, ha kivágom, biztosan megveszi tőlem az asztalos –, és nekifogott, hogy a fát kivágja. A fa nagyon boldog volt, mert tudta, hogy az asztalos belőle kincsesládát fog készíteni.
A második fánál is megszólalt egy favágó:
- Ez egy nagyon magas fa, a hajógyárban biztosan jó pénzt fogok kapni érte. - A második fa is boldog volt, érezte, hogy álma beteljesült. Nagy hajót fognak ácsolni belőle.
Amikor a favágók a harmadik fához értek, az nagyon elszomorodott. Úgy érezte reményei szertefoszlottak. Egy favágó megszólalt:
- Ezzel a fával nincsenek terveim. Kivágom, és anyagát elteszem.
Az első fából az asztalos egy jászolt készített. Betették egy istállóba és megtöltötték szénával.
A második fából egy kis halászcsónak készült. A fa reményei, hogy fedélzetén császárok és királyok fognak hajózni, széjjelfoszlottak.
A harmadik fát szálfákká vágták össze és darabjait egy sötét helyre rakták.
Sok év múlott el és a fák már megfeledkeztek álmaikról. Egy napon egy asszony és egy ember jött be az istállóba ahol az asszony egy gyermeket hozott a világra és a kisdedet elhelyezte a szénával telt jászolba, amely az első fa anyagából készült. A fának eszébe jutott egykori álma és rájött arra, hogy a világ legnagyobb kincsét őrzi.
Ismét elmúlott sok sok év és néhány ember beült egy csónakba, amely a második fa anyagából készült. Az emberek közül az egyik fáradt volt és elaludt. Nagy vihar tört ki és a fa arra gondolt, hogy a belőle készített csónak képtelen lesz ellenállni a hullámoknak. Az emberek felébresztették alvó társukat, aki felállt, a szél felé fordult és elkiáltotta magát: „Béke veled!”. A vihar egy csapásra elmúlt. A fa, amelynek anyagából készült a csónak, rádöbbent arra, hogy fedélzetén a királyok királya tartózkodik, aki képes volt még a legerősebb vihart is lecsendesíteni.
Végül valaki jött, vállára tették neki a harmadik fa szálfáiból készített keresztet. Terhét egy város utcáján vitte, ahol az emberek szidalmazták és gúnyolták őt. Amikor megálltak, az embert felszögezték a keresztre, amit azután felállítottak a dombon. A harmadik fa rádöbbent arra, hogy álmai neki is megvalósultak, erős maradt, magasan áll egy domb tetején, és nagyon közel került Istenhez, mert Jézus testét hordja magán.
Amikor úgy látod, hogy a dolgok nem úgy alakultak, ahogyan azt elgondoltad, jusson eszedbe, hogy az istennek tervei vannak veled. Ha hiszel benne, meg fog ajándékozni terved megvalósításával.
Mind a három fának álmai valóra váltak, talán nem éppen úgy, ahogyan azt egykor elképzelték. Mi sem tudhatjuk, hogy az istennek milyen tervei vannak velünk. Még, ha olyanok is, amilyennek nem vártuk, mert az ő útjai kifürkészhetetlenek.


UI:

Meditáció
https://www.youtube.com/watch?v=_X3Hcv1ABfM