Vallás-Filozófia-Ezotéria Fórum

[Karsay1958]

STEVE ROTHER
AMIBEN HISZÜNK

Hisszük, hogy örök életű lelkek vagyunk, és jelenleg egy emberi testben játsszuk az Élet játékát, ezért néha nehéz emlékeznünk arra, kik vagyunk valójában, és miért vagyunk a földön.
Hisszük, hogy szellemi lényekként mindnyájan kapcsolatban állunk egymással.
Jelenleg úgy teszünk, mintha különállóak lennénk, holott valójában mindannyian egymás részei is vagyunk. Az elkülönültségnek eme játéka a földi Élet természetéből adódik, és az emberi létezés egyik legnehezebb részét képezi.
Hiszünk az emberi szellem kreativitásában, ami az Univerzum egyik leghatalmasabb ereje. Emberi formában létező lelkünk teremtő erejének felismerése és felvállalása, soha nem volt még olyan fontos, mint most, amikor az emberiség hatalmas lépésekkel halad előre az evolúció útján.
Hisszük, hogy az örökkévalóságban még soha nem tapasztalt tempójú fejlődés részesei vagyunk. Ez a fejlődés hatalmas változásokat hoz az emberi életekben, és mindnyájunkat elvezet egy olyan, eddig példátlan állapothoz, amikor emberként magunkhoz ragadjuk hatalmunkat.
Hisszük, hogy fejlődésünk és felemelkedésünk célja nem az, hogy minél előbb elhagyjuk a Földet, hanem, hogy magasabb rezgés-, és tudatossági szinten élő emberekként maradjunk itt.
Hisszük, hogy a Szeretet lelkünk legmagasabb szintű megnyilvánulása, és amikor ezt a szeretetet bármilyen formában kifejezzük, ezzel saját lelkünk erejét is feltöltjük.
Hisszük, hogy létezik egy Szeretet-háló, amelyet az emberiség hozott létre, és amely minden dimenzió szintjén összeköti mindannyiunk szívét. Ez a Szeretet-háló lehetővé teszi számunkra az egymással való kommunikációt, és ezáltal erősíti a mindnyájunk között fennálló szívközpontú kapcsolatot. Itt és most meghívunk, hogy Te is kapcsolódj rá erre a Szeretet-hálóra.
Hisszük, hogy a felelősségvállalás képezi a mérleg nyelvét a hatalmunk felvállalásához vezető úton. Ha az Új Energiában megtalálom a módját, és bármely területen növelem felelősségvállalásom mértékét, ezzel egyúttal a teremtő erőmet is növelem az adott területen. Első lépésként felvállalom a felelősséget a saját boldogságomért.
Hisszük, hogy akkor adhatjuk át a legértékesebb ajándékot az univerzum számára, ha megengedjük magunknak, hogy nap, mint nap megtapasztaljuk az örömet és a szenvedélyt életünk minden területén. Életünket arra szenteljük, hogy megtaláljuk benne az örömet és a szenvedélyt, és segítsünk másoknak ugyanezt megélni.
Hisszük, hogy az "Ember-Angyal" fogalma az evolúció következő lépcsője, és elkötelezzük magunkat arra, hogy amikor csak lehetőségünk adódik, a bennünk élő Isteni szikra segítségével "megérintjük" egy másik ember életét.
Hisszük, hogy képesek vagyunk életünkbe csodákat varázsolni.
Hiszünk abban, hogy ez a csoda BENNED is ott van.

szemlézte: Ambrus Bernadett Lilla

UI:

Dudde
https://www.youtube.com/watch?v=ZRWQV89t0Xo

[Karsay1958]

„Vedd fel a te keresztedet és úgy kövess engem!” - Felvezetés
(Zita médium által)
Részlet a Névtelen Szellem Eszter médium útján „Úton hazafelé” című könyvéből

Elvégeztetett! Így szólt az Úr. Elvégeztetett, befejeződött a nagy mű, amelyért a Földre született, amelyért jött. Elvégeztetett, bevégeztetett a megváltás nagy műve. Elmúlt mindaz, amiben az ember kegyelemből részesülhetett; elmúlt, hogy soha, soha többé vissza ne térjen.
Lezárult egy dicső korszak, hogy az emberiség történetében soha többé vissza ne térjen, mert az emberek nem akarták, mert az emberek nem fogadták be Krisztust, nem hittek a mi Urunknak, a Jézus Krisztusnak. Bevégeztetett, hogy ami lejárt soha többé vissza ne jöjjön. Lejárt a csodák korszaka, a nagy tanítások ideje; az emberek nem hallhatták többé a csodálatos tanításait; a süketek, a vakok, a bénák, a nyomorultak, a szerencsétlenek nem részesülhettek többé csodával határos gyógyításaiban.
Harminchárom esztendőt töltött a mi Urunk, a Jézus Krisztusunk a ti világotokban. Harminchárom esztendeig tisztította mindazokat az erőket, amelyeket az Atyától eltért, bukott gyermekek fertőztek meg a bűnnel. Harminchárom esztendeig építette az utat a Földről a mennybe. Azután alá szállt a poklokra, hogy ott is bizonyságot tegyen Isten erejéről és hatalmáról; bizonyságot tegyen arról, hogy van visszaút és van lehetősége az embernek is és a kárhozottaknak is, hogy egykoron Rajta keresztül visszajuthassanak a mennyei hajlékba, a mi Atyánkhoz, Istenünkhöz.
Harminc esztendő alatt megtisztította és feltisztította a magára vett, az elkárhozott a bűnök által megfertőzött erőket és áttisztítva visszaadta azoknak világoknak, ahonnan vette. Három esztendeig pedig közvetlen kapcsolatban élt az emberekkel. Széjjeljárt jót téve, hirdetve Isten megváltoztathatatlan igazságát, tanítva az embereket Isten megmásíthatatlan és kijátszhatatlan törvényeire, amelyeket a bukott lelkek elfelejtettek, amelyet hinni többé nem tudtak.
Mindezek igazolására olyan csodákat vitt véghez, amelyeket sem előtte, sem utána senki, soha megcselekedni nem volt képes. A vakok láttak, a süketek hallottak, a bénák jártak, a negyednapja halott Lázár feltámadott az Úr erejénél és hatalmánál fogva. Csodáit ezrek és ezrek látták. Mindazok akik Róma igájában és a bűn rabságában gyötrődtek és görnyedtek, hallhatták Isten igéjét, amelyről Ő mondotta, hogy „szabaddá tesz benneteket”.
Halljátok tehát Isten igéjét, Isten igazságát! Három esztendő nem kis idő, ha figyelembe veszitek, hogy minden napon, a napnak majdnem minden órájában emberek között volt, csak rövid időre távozott a tömegből, hogy önmagát összekösse Istennel hogy amikor újra emberek elé áll, hiánytalanul, tökéletesen, csakis Isten akaratát, Isten igazságát közölje a világgal.
Mindezek visszavonhatatlanul elmúltak! Elvégeztetett! Bevégeztetett! Az ellentét diadaltól mámorosan azt hitte, hogy győzött Isten Fia felett. Földi képviselői úgy gondolták, ha ők kizárattak a tiszta szellemi világokból, most van itt az alkalom, amikor Isten Fia emberré lett és az ellentét világában tartózkodik, hogy őt megöljék és elpusztítsák. Tévesen azt hitték, ha a testet elpusztítják akkor elpusztul a szellem is.
A szellem Isten teremtménye, azt Ő hívta létbe; egy gondolatát helyezte bele, amit a teremtmények tökéletességre kell vinnie és azt soha, senki el nem pusztíthatja, mert a szellem örökké él. A mi Urunk, a Jézus Krisztusunk szelleme is él örökkön örökké. Az ellentét a testet legyőzte, a testet megszégyenítette, megkínozta, megölte, de a szellem harmadnapon halottaiból feltámadott. Hála és dicsőség legyen ezért a mi Atyánknak, Istenünknek!
Feltámadott és megmutatta Magát mindazoknak, akik szerették Őt, hittek Benne, akik reménykedtek abban, hogy a földi életből van szabadulás, hogy el lehet hagyni a bűn, a halál siralomvölgyét, hogy el lehet távozni innen, hogy Krisztus által, a Szabadító által el lehet jutni újra az Atyához. Megmutatta Magát nekik; először Mária Magdolnának, akiről az Úr mondotta, hogy nagyon szeretett. Pál apostol szeretet himnuszából tudnotok kell, hogy a szeretet mire képes, hogy mint minden értékes erény és tulajdonság koronája, a legtöbbet a szeretet nyújtja.

összealította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:
Vedd fel a te keresztedet és úgy kövess engem
Világfejlődési fordulok
Ok-okozati összefüggések
Út a boldogság felé
Az anyag legyőzése
HANG - Szentmisére járásról
Hazaszeretet



https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGisQAgVm ... g?e=VANGU2
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=lIC8y7Z83RQ
A testetöltések összefüggése – Zita médium közlése 1988.jan.7.

https://www.youtube.com/watch?v=Vtr9CgL6Ua4
A sorsok okai – Zita médium közlése 1997.jan.5.

https://www.youtube.com/watch?v=8NxH1XaFMzU
Kérdések és tanítások Gizi médium által – 1999.02.02.

https://www.youtube.com/watch?v=xB234lcXGpA
Aszály – Szomorú, lelkileg megérintő filmdráma

[Karsay1958]

A hitről
Részlet Imre Margit médium közléseiből - 2006.11.14.

A hit az emberi élet legfontosabb eszköze. Nem lehet hitről beszélni abban az esetben, amikor az ember csak beszél valamiről, de cselekedeteiben az nem tükröződik vissza. Jézus az evangéliumban amiről beszélt Ő azt meg is cselekedte. Mindazt azért cselekedte meg, hogy igazolja azt, hogy a beszéd az elszáll, de a cselekedet az bevésődik az emberi szívekbe és ezáltal képesek lesznek ők is hasonlóan cselekedni.
Mindig csak arra képes az ember az életében, amire a lelke éppen fel van készülve. A lelket nem lehet erőszakos módon fejleszteni, csak túlerőltetni, aminek az lesz a következménye, hogy a lélek nem képes a továbbiakban felismerni azt sem, amire neki szüksége lesz a feladatához. A lélekben zajló események nagyban befolyásolják az emberei tudatot, ami a későbbiekben egyáltalán nem hasznos az ember javára, mert akkor már nem az Isten akarata szerinti életet éli, hanem a saját maga alkotta feladat vált a számára fontossá.
A hit alapja az emberi szívekben rejlő nagyon fontos esemény, ami nem engedi meglazulni az Istennel való szoros kapcsolatot. Ennek következtében a lélek képes olyan cselekedetekre, mint amit Jézus cselekedett az Ő tanítási időszakában. A betegeket gyógyította, a leprásokat megtisztította, a vaknak vissza adta a látó képességét és még lehetne sorolni azokat a cselekedeteket, amelyeknek az alapja a hit.

A ti életetekben is azokat a cselekedeteket tudjátok megvalósítani, amennyiben a hitetek sziklaszilárddá fog válni, és nem lesz olyan akadálya, hogy megrögzít benneteket a félelem és a hitetlenség. Mindig arra gondoljatok, hogy a hit az alapja annak, hogy eltudtatok indulni a Jézusi Úton. A következő lépcső már egy kicsit nehezebb, hogy megtudtok-e maradni azon az úton, amelyen különböző akadályokba ütköztök? A még magasabb lépcső az már azt várja el az úton haladó emberektől, hogy a reánehezedő teher alatt megtudja-e valósítani azt, amit előzőleg szeretett volna elvégezni, de a terhek súlya alatt elveszítette az erejét és összeroskad. Van-e kitartása és támasza, hogy mindezt megvalósítsa ? Tud-e kapaszkodni az Isteni erőbe, a szeretetbe ami átsegíti minden nehézségen ?
A hit az nagyon fontos alapja az emberi életnek, mert nélküle csak külsőségben tud élni. A hitben gazdag ember élete vidám, nagyon magabiztos, mert tudja, hogy nincs egyedül. Bármilyen nehézségbe ütközik, van aki őt onnan kisegíti. Így egyáltalán nem teher a számára a nélkülözés sem, mert a gondviselője segít neki abban, amire neki a megélhetéséhez szüksége van. Nagyon fontos a kitartás, hogy a hit elszáll, ha csak olyan könnyű eseményként kezeli az ember.
Nem lehet hitről beszélni az ember életében addig, amíg azt ő meg nem élte a hétköznapi életében, valamilyen formában, valamilyen eseményben. De ez a hit is csak addig marad az emberi szívekben, ameddig azt az ellentét ki nem tépi onnan. Soha nem lehet az ember biztos a dolgában, hogy neki minden olyan jól sikerül, mert az ellentét rögtön közbelép és elveszi azt a kincset az emberektől, amit ők nagyon nehezen szereztek meg. És hopp, máris eltűnt a hit az emberi szívekből, de az ellentét ravaszsága következtében az embert továbbra is abban hitegeti, hogy őneki mekkora a hite, különböző praktikái által, az ember ezt el is hiszi magáról. Innentől kezdve az ember már nem az Istenben és az ő tanításában hisz, hanem valamilyen más nagyon is hasonló eszmékben, ami az embert nagyon magabiztossá teszi az élete során.

A hitnek nagyon sok megnyilvánulási formái vannak a földön, amit az Isten nagyon nagy szeretettel ad azoknak, akik arra felkészültek és megértik az evangéliumban leírtakat, és azt a szívükkel meg is cselekszik a földi életükben. Így kerülhetett sor arra is, hogy Jézus tanítványai abban az időben ugyanúgy képesek voltak a betegek gyógyítására, a szellemektől való megtisztításra, néhány kivételes esetben, amire az ő hitük és a képességük sem volt elegendő, ott csak Jézus volt képes abban a helyzetben az ördögöt kiűzni az emberekből. De általában a tanítványai voltak azok, akiknek a hitük alapján az Isteni erő képes volt olyan csodákat tenni, mint Jézus tett a gyógyításaival.
Testvéreim a hit az Istennek az ereje, ti is részesülhettek ebből az adományból, ha képesek lesztek megcselekedni a jót az életetekben, ne arra gondoljatok, hogy “én” nem vagyok képes semmire, hanem arra, hogy az Isten velem van és én vele, akkor már minden sikerülhet a számomra. Csak a fonalat ne engedjétek el, mindig fogjátok jó szorosan, és higgyétek el, hogy az Isten a ti életetekben is ugyanúgy működik, mint régen a tanítványok idejében.
Higgyetek az Isten gondviselő, szerető erejében és megtapasztaljátok annak gyümölcseit is. Bízzatok magatokban, és a bennetek élő Jézusban. Ámen.

UI:


Isten megismerése. Mediális közlés
https://www.youtube.com/watch?v=hsT4w_9 ... e=youtu.be

[Karsay1958]

A természettörvény hatalma
Részlet szabadon a Névtelen Szellem „A maradékokhoz” című könyvéből

Azért használta az Úr a természetből vett hasonlatokat, hogy azt a legegyszerűbb tudású lélek is megértse és a legnagyobb tudós sem talál jobb szemléltetőbb példát, mint a hamisítatlan természetet. Bölcselkedhetik a világ a maga nagyot akarásával, de nagyobbat, mélyebbet és igazabbat nem tud mondani, ami az emberi lelket közelebb viheti a boldogsághoz.
A természet igazságát nem tudja senki sem megcáfolni, sem valami mással helyettesíteni, mert az ember maga is tévelyeg és csak rosszat, a lelki fejlődést hátráltató, az életet megnehezítő, sőt az elviselhetetlenségig gyötrelmessé tévő elgondolásokat hoz a világ és az emberiség fejlődési útjába, amivel csak pusztulást és romlást hoz eredményképpen. A természet, bár látszólag lassan forogja le az emberi befolyásokat és későn adja meg a feleletet az ember tévedéseire, de nem felejt és nem téveszti el a maga feleletét megadni.
A természet az emberi lélek hű tükörképe, nemcsak a test nélküli életben, hanem a Földön is. Mindent visszatükröz a maga áldásos, vagy nem kívánatos eredményeivel, amit az ember tudatlanul, vagy akaratával belehint. Minden cselekedet, akár szándékosan, akár felületességből, vagy tudatlanságból megvalósul a történések világában, azt a természettörvény, mint az elvetett magot, életre kelti és annak idején a magvető életében előhozza, mint eredményt, és kényszeríti annak elfogyasztására, vagyis feldolgozására.
Boldog ember az, aki az ő cselekedeteinek eredményeivel még ugyanazon földi életében szembetalálkozik, mert ha a megátalkodottság teljesen úrrá nem lett a lelkén, eszébe jutnak mindazok a bűnök és tévelygéseiből kifolyó helytelenségek, amelyek miatt sorsában az ítéletszerű szenvedtető eredmények felsorakoznak. Ugyanis bűneit, tévelygéseit megbánva, akkor még valamit kiigazíthat. A rossz helyett jóval fizethet. Gőgjét levetve, megalázkodhat és tévedéseit beismerve, az igaz és helyes útra léphet, és ha van idő rá, azon haladva még eredményeket is érhet el. De sajnos az ember nehezen ismeri be felebarátja előtt tévedését, főképpen, ha annak külseje valamely formában a jóhoz hasonlatos. Azért súlyosodik az emberiség felett mindig közelebbről az az ítéletszerű végzet felhője, amelyet, ha kioldanak a természetet irányító égi kezek, akkor elmossa a vihar a bűnöket és tévelygéseket, de vele együtt a kultúrájára büszke emberiség nagy részét is.
Hogy hol kezdődik el az ítélet - azt senki sem tudhatja, még a mennyei angyalok sem, mert csak egy kicsiny, láthatatlan parány az, ami talán ma még semminek látszó voltával elkerüli az emberek figyelmét, és vígan készülnek a holnapi nap eredményeire és - ez a holnap már nem létezik a részükre, az már nem az övék, hanem az örökkévalóság törvényéé... A bűn megrövidíti a kegyelem hosszútűrését, a gonoszság elébe siet végzetének és az elbizakodott ember bezárja magát az égő házba, hogy senki meg ne menthesse. Nem akarattal cselekszi ezt, hanem tudatlanságból és hitetlenségből, mert tévelygő természetével nem képes elhinni azt, hogy ő nem látja a veszedelem viharának közeledését. Önmagában bízik, saját tudományos eredményeiben, találmányaiban és éppen ez a bizalma csalja meg őt, mert nem tekint ki az őstermészetbe, a természet védekező készülődéseire, hánykódásaira. Akik azonban az Úrra néznek és látják a vihar közeledését, igyekeznek védett helyre sietni. Lerakják terheiket és az Isten kegyelmébe burkolózva várják a vihar elvonulását.
A vándormadarak megértik a természet útmutatását. A vadállatok is félik a természet erejét, de a kultúrájában elbizakodott szegény, sokat tanult, sokat kísérletezett és sokat tudó ember lelke érzéketlen a természet törvényével szemben, mert nem tudja és nem hiszi azt, hogy a látható természetet a láthatatlan szellemi törvények igazgatják. Az idő halad előre, magával viszik azokat az okokat, melyekre nem figyelt és nem figyel a Föld embere, de meghozza az okozatokat, melyekkel szemben készületlenek a legnagyobb tudósok is a Földön.
Akik hittel tekintenek előre a jövendőbe, igyekezzenek olyan cselekedeteket elvetni, melyek, ha kikelnek, védelmet tudnak nyújtani a nagy viharban is, mert a halál nem védi meg a Földhöz tartozó szellemi szférákat sem a veszedelemtől, mert ott is ugyanaz a tomboló vihar száguld keresztül, mint a Földön. Az Úr védelmet nyújtó kegyelme új eget és új földet teremt azoknak részére, akik hittek és hitük szerint cselekedtek, úgy ahogyan azt az Ő Megváltójuk megparancsolta az Ő utolsó vacsoráján az elbúcsúzásában „Szeressétek egymást!” Ne cselekedjetek hamisságot és gonoszságot egymás ellen, de a világ ellen se! Mert a természettörvény számon kéri a világ cselekedeteit és azok szerint ítéltetnek meg a pogányok is, amint az ő cselekedeteiket is feljegyezte a természettörvény. Isten veletek!

szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

A szolgálat lelke
Részlet a Névtelen Szellem „Örökértékű igazságok” című kötetéből

Igen, a bűn teljesen kiélheti magát, ha hagyják megnövekedni. Azután már nem az ember parancsol a bűnnek, hanem a bűn az embernek, mert ő lett az úr és az ember a szolga. Azonban az embernek kell tudni meghúzni a határvonalat, hogyan, mikor, meddig mehet el a gonosszal szemben, hogy az el ne hatalmasodjék felette. Mert nem az a veszélyes, ami a testet szenvedteti és a halált hozza rá, hanem az a veszélyesebb, ami mind a testet, mind a lelket a halál gyötrelmeibe taszítja. A büntetésnek sohasem szabad határtalannak lennie, mert a büntetés a javításnak bizonyos célú eszköze kell, hogy legyen. Ha ezen túl megy, akkor már a bosszúállást, a bosszú kielégülését tűzte ki célul a lélek és ez már nem hozhatja azt az eredményt, ami az előbbre vivő célt, vagyis a javítást szolgálja.

A bűn sohasem szolgálja a jót, hanem a gonoszt, mert célját nem a jobbá-tevésben, hanem az ártani akarásban igyekszik elérni. Így sohasem engedi meg az isteni Törvény, hogy a gonosz a „törvényes” keretek között kereshesse és találhassa meg a maga tettére a mentesítést. Nagy tévedés azt hinni, hogy a hamisság megjelenhet az igazság szolgálatában, mert ha ez csak árnyalatilag is meg volna engedve, akkor nem volna többé tiszta igazság. De bármilyen csúnyának és torznak látszik is a hazugság, vagy bármiféle bűn, azt nem lehet és nem szabad szépíteni, mert aki ezt cselekszi, az a gonosz szolgálatába szegődött. Nem szólhat egyszerre átkot és áldást az emberi száj. Mert vagy az egyik, vagy a másik érzés foglalja el szívét. Nem lehet egyszerre jó és gonosz, mert ez nem fér össze egy szívben, egy időben. Az érzések váltakoznak aszerint, amilyen hatások érintik.
A rosszabb összetételű lelket nagyon nehéz a jóval megközelíteni, azaz olyan jóval, ami a legkisebb lemondást, vagy áldozatot követeli. Az ilyen lélekhez csak a neki kedvező és könnyen elérhető „jó”-val lehet közelíteni, t.i. ami neki jólesik, amire vágyik. Tehát elsősorban a testileg élvezhető „jó” és kedvező jöhet szóba, mert csak ezen az úton hozzáférhető. Az isteni Kegyelem az ilyen nehezen kezelhető lelkeket testbe helyezi, hogy megérthessék a Természettörvény igéjét, hogy a legkisebb jóért, amit beleadnak nagy jólét, nagy hatalom, nagy kiváltság, hírnév, dicsőség jön eredményképpen az életükbe.
De mellette a rosszért, amit elkövetnek, nagy nyomorúságok, szenvedések, elnyomatások - nagy emelkedések után nagy mélyre zuhanások - következnek, hogy a visszahatásokból tudják megkülönböztetni azokat a hatásokat, amiket ők bocsátanak ki magukból a világba. Mivel a fejletlen lélek önző, sohasem terjed ki a figyelme odáig, hogy másokra milyen hatást gyakorol a maga életmegnyilvánulásaival. Azt azonban egészen természetesnek találja, hogy az ő akaratát, az ő elgondolását másokra ráerőszakolja, de hogy ő mások javáért bármit is feláldozzon, vagy valamiről lemondjon, az elképzelhetetlen a részére.
Igazsága nem nagyobb az önzés igazságánál, tehát alantas törekvései és célkitűzései elárulják belső lelki minőségét, fokozatát. Ha elérte célját, akkor amíg újabb, nagyobbra törő vágyai ki nem bontakoznak tudatában, addig megbékélve élvezi az anyagban elért eredményt és nem ritkán felfuvalkodva dicséri és dicsőíti okosságát. Ha valamelyes hite van, bizonyos szellemi elbizakodottsággal állapítja meg önmagában, hogy ő az isteni külön kegyelem birtokában van és az Isten azért segíti, azért áldja meg külön, mert bizonyára nagyobb érdemei vannak, mint szenvedő embertársának. Innen, ebből az érzésből származik a gazdagok gőgje és elbizakodottsága a szegény sorsban élőkkel szemben.

Egyszóval a kedvezőbb sorsban élők önmagukat felértékelik a megalázottakkal szemben. Pedig ez súlyos tévedése az emberi léleknek és ez a tévedés alig levetkőzhető bűnné válik, ha nem tanulja meg szorgalmasan a Természettörvény betűiből azt a nagy igazságot, hogy az egész emberiség egy nagy család, melynek feje a teremtő Isten.
Az egész emberiség családjához tartozik mindenki és a gyámoltalanokat, az elmaradottakat, a kicsinyeket, a tudatlanokat az erősebbek, a nagyobbak, az ismeretekben gazdagabbak szolgálják. A szolgálat által válnak mind nagyobbakká, erősebbekké és az ismeretekben gazdagabbakká. A Szolgálatnak Lelke teszi nemesebbé, igazabbá és magasabb rendűvé az ember lelkét. A lemondás, az áldozathozatal emeli fel a bűnök és tévedések zajló hullámzásai fölé, hogy többé ne sodorhassa le a mélyre az az áramlat, amely időtlen idők kiszámíthatatlan hosszúságáig rabságában tartja a lelket.

szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

A cselekedetek megítélése
Részlet a Névtelen Szellem „Kiáltás az utolsó órában”című kötetéből, mely Eszter szomnambul írómédium által jött létre 1955-ben

Higgy és bízzál! Nem olyan könnyű senkinek az utat megtennie a Földről a menny felé. Csak nagy szenvedésekkel és lemondásokkal lehet felfelé haladni, lassan és meggondoltan. De nem is ezen van a hangsúly. Hiszen az ember nem is tudja, de nem is tudhatja soha, hogy mikor cselekszik kifogástalan jót és igazat, mert nem tökéletes az ember a Földön; nem tudja, hogy ki ő és mit bízott rá az isteni akarat; mit tud és mennyit képes jól és helyesen elvégezni.
Hiába a jó akarat, ha a kivitelezés mikéntjével nincs tisztában, mert amikor jót akar, akkor is rossz az eredmény. Az emberi lélek nem pontonokra vagy cölöpökre van felépítve, mint valami bizonyosságba nyúló híd a végesből a végtelenbe. A lélek érzései olyanok, mint a finoman hullámzó szellők, amelyek viharokká nőhetnek. Amíg szelíden hullámzik, addig virágillatot hordoz és hintázva játszik a falevelekkel, de amikor megerősödik, orkánná lesz és akkor már a fák gyökereit is kitépi.
Amíg szellő az érzés a lélekben, addig befogja a törvény a maga akarata elé és viszi, hordja a szépet, a jót és az igazságot, madárdal szépségében adja tudtára az emberek lelkének. De amikor felerősödnek az érzések és sok bennük a helytelen, a téves, a rossz, akkor már a vihart hordozzák magukban, és büntetések, helyreigazítások történéseibe fogja be a törvényeket igazgató hatalom.
Azért sohasem tudhatja az ember önmagában megítélni azt, hogy mikor cselekszik jól és helyesen, mert sohasem tudhatja sem a kezdetét, sem a következményeit cselekedeteinek.
Az emberi lélek bízza magát mindig az Úr gondviselő kegyelmére és akkor nem téved el. Mert ha valamit helytelenül cselekedett is, de a következménye jó lett, azt az Úr akarta úgy, hogy az ember el ne bizakodjék és a tévedést nehogy követendő példának lássa vagy láttassa.
Az Úr mindent kisimít, mindent jóvá ír azoknak, akik jót akartak ugyan, de tévedtek és igyekeznek a jóra továbbra is. Azért senki ne essék kétségbe tévedése miatt, mert előtte áll a jóra való lehetőségek millió és millió alkalma. Bízzátok magatokat az Úrra és Ő kisimít mindent és a jót teljesítteti azokkal is, akik rosszat akartak. Isten veletek!

Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

Marcus Aurelius
A tévelygésről

Ha megütközöl egy ember arcátlanságán, tüstént tedd fel a kérdést magadnak: Lehetséges-e, hogy ne legyenek tévelygők a világon? Rögtön rájössz: nem lehetséges.
Ne kívánj lehetetlent! Mert ez a tévelygő is azok közé tartozik, akik szükségképpen vannak a világon.
Ugyanígy bánj a furfangos, hűtlen, hálátlan, hazug, rideg és láthatatlan embertársaiddal is. Amikor belátod, hogy ezek hiánya nem lehetséges, mindjárt elnézőbb leszel valamennyiükkel.
Használ az is, ha végiggondolod: milyen nagy erényeket adott a természet a szóban forgó vétkek ellensúlyozására.
Vannak ellenmérgek: a furfanggal szemben az egyenesség, a hűtlenséggel szemben a hűség, a hazugsággal szemben a hála, a ridegséggel szemben az együttérzés - és a láthatatlanokat mint érdekteleneket - kiegyenlíti a jóakarat. Segíthetsz a tévelygőnek a helyes utat megtalálni. Mert csak az vétkezik, aki elvesztette szeme elől a helyes célt - tehát van célja, csak eltévesztette. És neked vajon milyen károd származhat ebből?
Ha jól fogod fel a történteket, akkor semmilyen. Mi volna a meglepő abban, ha egy éretlen ember éretlenül viselkedik? Emberismereted lehetővé tette számodra, hogy előre felkészülj, ha nem éltél ezzel, most viseld a következményeit.
Ha hűtlen vagy hálátlan emberrel hozott össze a sors, vádjaidat magad ellen fordítsd. Minden a te számládat terheli: nem voltál eléggé éber és figyelmes. Az egyébként hűtlen embertől miért várod, hogy éppen veled szemben kezdjen el hűséges lenni?
A hálátlan miatt se zúgolódj: ha jót teszel valakivel, a jótettben rejlik annak gyümölcse, nem pedig a hálában. Ha jót cselekedtél, mit akarsz még? Még jutalmat is kívánsz érte? Mintha a szem fizetést kérne azért mert lát és a láb pedig azért, mert jár! Az ember - miként a szem, a láb , a kéz - arra teremtetett, hogy azt tegye, ami a dolga. S ezzel már meg is kapta a maga jutalmát.

(Marcus Aurelius-Tanitások Könyve)

UI:

Dudde
https://www.youtube.com/watch?v=u2Yp6YAj7nI

[Karsay1958]

Részlet Gizi médium naplójából:

1.„Ok nélkül lehangolt hangulatom támadt, segítséget kértem. "Ha nyűgösnek fogsz fel valamit, azzá is válik, veled együtt!" A felfogás, a körülmények és az illető ember egymással összefüggő hármasa ez. A legelső, meghatározó lépés a felfogás milyensége, ami minden mást is magával hoz, jellemezve minden további emberszellemi megnyilvánulásunkat is.
"Ha kívánsz valamit, ne ragadj le a kívánságba azzal, hogy tovább folytatod, színezgeted. Ne kívánd tovább! A létesítőerők amúgy is működésbe lendültek, kár toldozgatni őket." Ha folyvást azon nyüzsög a gondolatom, hogy kívánom a kapcsolatot Kedveskémmel, megmarad csak kívánásnak. A javaslatára "kikapcsolás" szükséges, pihenés, hogy minden eddig kapott és megértett ülepedjék le. Ha folytonos a felelevenítés, vagy újabb adathalmaz érkezik, úgy csak egy kusza, vegyes adattömeggé változik. Ezen "ülepítéssel" a jelentősebbek később, ha kell, könnyen előjönnek, a mellékszálak nem zavarják és terhelik az előkerüléseiket. Értesülés el nem vész, csak zavarossá teheti az ember.
A magatartási formák mindegyike rejtetten tartalmaz félelemérzetet, elsősorban a kívánságban megbújt aggódást, hogy hátha épp most nem sikerül a szóbeli kapcsolat magammal. Ezt segít leépíteni a kívánság kikapcsolása, szinte már nem is kell az, ami kívánt volt. "Közömbössé" válva megengedhető az, hogy rejtett aggódás nélkül, erőteljesen működésbe léphessen a megvalósulás, az eredeti terv szerint. Úgy tűnik, hogy a kívánságaink érzete is tud akadályozó lenni az önnön teljesüléseikben, ha a saját bizalmunkkal még mi sem vagyunk teljesen birtokában a kívánság-energiáink megmozdítására tett belső állapotunknak. Ez kinevelhető, de gyakorlást kíván. A keletkező bizonyosságaink újabb erőket adnak, majd belső tényszerűséggé alakulnak át, az pedig létesítőhatású.
Feledéssel ugyanez a helyzet áll elő, mert félelem keletkezett arról, hogy elvész valami információ és nem segíthet a spirituális haladás útján, pedig az le nem állítható. Amilyen mélységig befogadott valamit az ember a felszíni eszével, bár az feledésbe merülhetett, később mégis csodálatosan előjön egy-egy villanásra, ha egy témát segíthet. Ez bizonyítja azt, hogy a Hasonlatossági-törvény értelmében ami ma előáll, az a tegnapi információt is előhozza a feledésből, mint nyomatékot, esetleg magyarázatot, vagy egy újabb ismeretanyag részletét. Az akadályozó főszereplő mindig a félelem, még rejtetten is, mert kettősségi, egó - jellegű, evilági, emberi gondolkodásra vall, nem önvalói. A testi lét kettősségi látásában a negatív benne szerepel, holott az ellen oldalának pozitívjával összefogottan a kettő nem más, mint hatás, amely választ kíván. A negatív hatásra negatívan reagál az ember, mint a felfogás-hozzáállás-megvalósitás sora.”

2. „A hatás a jellegzetesebb abban a világban, melyben sokféle energia dolgozik velünk együtt, bennünk és körülöttünk. A mi általános emberi szintünkön szükséges szem előtt tartanunk a saját és a világunk kettősségét, jellegében és működésében is. Nem az a fontos, hogy vannak tudatlanul elmaradtak, gyengék és "rosszak," ill. már tudatosuló erősebbek és javulók, hanem elsődleges az egyén saját tudatosulása, mely a tömegek közös tudatosulását adja, és ez a valódi haladásirány. Ebben minden egyes kicsiny tudatosulás valóban az egészé, mely visszahat a megalkotójára, az egyénre is.
Ha az ember kíván valamit, azt szellemi úton igyekszik létre segíteni. Ilyenkor a célkitűzés meghatározása az elsődleges. A második annak előidézése bizonyossággal és máris létezésével, mert a siker valahol már van. De mégsem az eredmény a lényeg, hiszen én vagyok az, aki teszem, úgy és annyira, amilyen a belső érzetem. Mindig a "tevő" állapota, az "Én vagyok" a valódi teremtés, az eredményes és tovavivő állapot. Ebben egy már lényegibb megvalósulás történik embervoltban is. Az esetleges kételyekről az alábbiakat kaptam:
"Az eredményhozatal kétesélyes, ezt be kell számítani, de mégse ez legyen szem előtt. A jót ne azért válaszd, mert félsz a rossztól, hanem mert az a természetes állapot, ami jogos, kijár, létrejövő. A fizikai Természet-törvény végzi a maga dolgát automatikusan, "esze" és határozata szinte nincs is. A Szellemi-törvény ezen mindig felüláll, de a fennálló tudatlanság hatásaitól nem veti be csak saját magát. A felülhatással még sem eltörli, megtöri a Természet-törvényt, - melyet módosít a "teremtőképesség," mert eredetileg azt ő hozta létre, jó okból és hatékonysággal, - hanem átállítja a maga oldalára. Ez egy ciklikus tisztulásféle, melyet igényel és élvezettel tesz meg, de nem szükségből. Hiszen tudja, hogy ő milyen, de ezzel tapasztalja meg. A fény nem látható, ha valaki behunyj a a szemét. A lélegzetvétel, a napi életritmus, a világritmus ugyanez, a kicsi képviseli a nagyot, és viszont."

3.„"Ha felkészült a Tanítvány, megjelenik a Mester." A bizonyos dolgokra önmagát kiképzett Tanítvány találkozik a Mesterrel, aki ő maga, aki "tud." Ez már nem felkészít, ez már van, létezik, melyet már nem tanul, hanem átél Ez a fogadásfelkészítés egy folyamat, amely egyszer csak beteljesedik. Elég hozzá, hogy valami tudásféle felvillanjon és bizonyossá, vagyis van-ná váljon. A fogadás végbemenetele a felszínen feltételhalmaznak tűnik, de valójában egyszerű és tényszerű.
A Biblia lényegi részének darabkái bennem vannak, én vagyok. Mások kívülről veszik be a Biblia által azt, amivel foglalkoznak. Én belülről kapom ugyanazt, csak más szavakkal, de gyakorlati megélésekkel azt, ami számít, és ami éppen dolgoztat. A Biblia lejegyzése előtt én már voltam, (és mindenki!) tudásom eredete nem ahhoz fűződik. Minden írás, tájékoztatás csak hívójel lehet ahhoz, hogy kívülről befelé hatolva, onnan a már meglevőket egyedileg kibontogassa belőlünk. Nekem másféle hívójelem van "beépítve," melynek segítségével megértem a másfélét.
Nem üres beszéd, hogy teremtőképességű az ember, hogy mindent elérhet. Ez a "minden" természetesen a mi testi voltunkban nem korlátlan. A teremtő-tevékenységünknek módszerei vannak, és tudunk az akadályairól is. Ezen esetben nem az eredmény a fontosabb, hanem maga az ember, aki a lehetőségekből létesíteni, változtatni akar. Hogy ez a "teremtés" nem mindig sikerül, az a még nem kellő belső szintünkön múlik. Nemcsak mi magunk vagyunk kettősek, hanem a világunk is, és a lehetőségeink, melytől a sikereinket várjuk, szintén kétesélyesek A bontottság szabályai szerint közbeléphet olyan tényező is, mely nem mi kívánságaink és ráhatásaink "minőségét" viselik magukon”

4.indigókról...
„Ha hisszük, hogy Isten nem személyválogató, mindenkinek és mindenkor egyaránt ad lehetőséget az önkibontakozásra, elgondolkoztató az "indigó-gyerekek" kérdése. Eszerint egyesek a születéssel ingyen kapnak a pluszból, mások nem, és vannak, akik máris hátrányban vannak a kizárólagosan önmunkálkodással létrehozhatókban. Ez is egy szemlélet, melyhez ha túlzottan ragaszkodunk, akkor csak azon a szemüvegen át látunk mindent, a külső-belső konfliktusaival együtt. Másoknak is van "szemüvegük," melyek az inkamációs lerögzítéseik alapján keletkeztek, és ez természetesen nem azonos a miénkkel. Ezt a gyakorlatban soha nem vesszük figyelembe, legfeljebb csak hangoztatjuk a megértésünket. Ha elfogadjuk, hogy minden egyéni szemüveg jogos, sérthetetlen, csak csodálni lehet azt a rendszert, amely ezt így kialakította.
Nincs, vagy csak nagyon kevéssé van egymás közt figyelembevéve a különbözőség- árnyalataink sora, pedig az van, létezik, csak nem olyan hatékonyan, mint másutt, vagy eddig talán. Az egyéni inkarnáció alatt kialakult szemléletmód egyszer csak megmutatja, hogy ez mégsem egészen a másság elfogadása, mert az sokszor "csinálmány," hogy minden árnyalatnyi eltérés gyönyörűséges és lelkesítő. Olyan ez a sokárnyalatú "szemüveg," mint a spektrum színekre bontott szivárványa. Tulajdonképp az egész fehér, ami később már a fehér fény színét is felülmúló ragyogássá válik. Akinek pl. a sárga árnyalat van a szemüvegében, az a többi sárgát rokonnak látja, az eltéréseik mértéke szerint, de a többieket elkülöníti magától, mert idegenek, mások. Máris előjött a saját elkülönülés.
Amit itt szemüvegnek mondtunk, az a szemléleti mód, minden eredményével együtt. A szemüveg félig rejtetten dolgozik, hiszen egy-egy nézet, hit képvisel előzetesen felvett témákat, a hozzájuk fűzött érzelmi reakciókkal együtt. Ezek szépen összedolgoznak egymással, az elmeműködés ismeretes, jellegzetes kísérőjelenségeivel. A sokféle szemléletmód együtt örömteli állapotot jelent, míg az egyetlen külön színű, leszűkült hatású. A mások iránti ellenállások árnyalata hozza létre, de az összetartozásaikat az összes "színnek" látva, világosan kiderül, valójában mindenki bennem van! Ekkor azonnal magamba ölelve valamennyit, már nem leszűkültnek, hanem kitágultnak érzem magam. Csak az emlék marad, hogy volt, de ne szálljon el nyomtalanul, hátha később magához tudja vonni a többi előfordulásait is.”
5. Ha Fénycsillag vagyok, (és mindenki más is!) aki embernek álmodom magam, akkor a közösség ügyes-bajos dolgait a másféleségemen átszűrve, egy parányit megváltoztatom. A sokszor lesöpört egó -működés és a Lényegi részünk együttese, az egymáshoz viszonyított arány mértéke szerint működve, végezhetnek valamit, ami egyelőre még felfoghatatlan, elfedi előlünk a különféle szellemi értesülések tarka sokasága.”

UI:

Dudde
https://www.youtube.com/watch?v=CMa-Cf6B3FU

[Karsay1958]

Tanítás a "Világvégéről" - Felvezetés
Mediális közlés a korszakzárásról, az Utolsó Időkről.

Elérkeztünk a XXI. századhoz! Az ilyen és hasonló időpontok, történések mindig felszínre hozzák a nagy változások, esetenként világvégének mondott katartikus lezárásnak a gondolatát. Pedig hát: idő csak az anyagi felfogásban van, mindeneket, így a földi életeket is irányító szellemi Törvényekben hirtelen változás nincs, minden folyamatában működik, melynek csak állapot-korszakai vannak. A szellem elsődleges törvénye az örök fejlődés, nem a totális pusztulás.
A "világvége" gondolata mindig foglalkoztatta az emberiséget. Bekövetkezte körülményeiről, idejéről a legkülönbözőbb jóslatok, vélemények, tudományos és fantázia leírások láttak napvilágot egészen napjainkig. Sokszor pontosan meghatározott időpontok is elhangzanak, még manapság is. A véges, anyagban gondolkodó ember nem tud megbirkózni a kérdéssel, félelmek rettentik, a pillanatnak él, vagy a közömbösségbe menekül. Ennek számlájára írhatók az anyagi és erkölcsi torzulások, a mindent azonnal kiélvezni akaró "önmegvalósítás" is.
A lelkileg-szellemileg gondolkodó ember előtt egészen más távlatok nyílnak. A szellemi öröklét, valamint testetöltések célja és törvényszerűségei ismeretében - bár tudja az anyag végességét - az isteni Akarat megvalósításának folyamatában gondolkodik, él és cselekszik. Számára a "világvége" nem az amúgy sem létező isteni harag és bosszú végítélete, hanem a Fejlődés-törvény szabta korszakonkénti megmérettetés, mondhatni vizsga, az Igazság-törvény betöltése alapján.
A szellemi tanítások több évtizede figyelmeztetik erre a testetöltött emberszellemet, különösen a szellemi szakirodalom médiumi közlések alapján létrejött könyveiben, ahol az "Utolsó Idők," vagy "korszakzárás, megmérettetés" kifejezést használják, az ijesztő, félreértéseket adó "világvége" kifejezés helyett. A sok, jelenleg is hozzáférhető mű közül elég csak a Laurentius Szellem tanításaiban kapott "Az utolsó óra munkásaihoz" című négy kötetre, vagy a Névtelen szellem "Elhullott kalászok"-művére hivatkozni.
Ebben a témakörben napjainkban is érkeznek mediális közlések, ezekből adunk most közre egy rövid válogatást. Ez természetesen nem pótolja a korábban megjelent könyvek olvasását, melyet mindenkinek szívből ajánlunk. Azokból sokkal részletesebben és átfogóbban tájékozódhatnak a jelenleg is tartó korszakzárás folyamatáról.
Nézzük tehát, hogyan tanítanak erről a szellemi Tanítóink.
"Valóban nehéz kérdés ez, részleteket nem adhatok, csak eligazító részeket. Főként azok számára, akik a napjaiban telve vannak félelemmel az ismeretlentől! Ez a félelem a bukottságból adódik, mert az aggódások, szorongások ismeretlenek a Földről már eltávozott szellemek között. Feljebbről szánalommal tekintenek alá oda, ahol ez a félelemérzés még létezik.
A félelem alapja a bizonytalanság, a már meglévő bizonyosságok mellett is, az esetlegesen fenyegető helyzettől, Isten létében és milyenségében való tájékozatlansága folytán. Szavakban talán hisz, de az nem elég. Istenben, jóságában egészen bizonyosnak kell lenni, és abban is, hogy amit ad és megenged, azt kizárólag a szellem-gyermekei érdekében teszi. Egy Istenben bízó lélek, bármi is történik, nem fél és nem nyugtalankodik.
Az elanyagiasodott ember lelkülete messze eltávolodott Istentől, és az így keletkezett hiányt bizonytalanságban, félelemben, nyugtalanságban éli meg. Minél messzebb távolodott, annál inkább, a végén már mindentől fél. Pedig leginkább önmagától kellene tartania, tehát a félelem testi, emberi dolog, a már tisztán szabad szellem számára nem létezik! Boldogan vállal megpróbáltatásokat másokért, mert bizonyos magában és Isten akaratának feltétlen jóságában. Ez hiányzik az emberből, ezért fél és retteg mindentől.

Összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

Tanítás a világvégéről
Ellenszegülés – Bukás
Nincs két féle igazság
Rendelt ideje van mindennek
A szolgálat lelke
Út a tökéletesség felé
HANG - Nyugtalan vagyok


https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGisQq4t7 ... w?e=9EaYp1
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=9n8FAGpehgE
Legyetek igazak – Hangoskönyv részlet (Lilla)
Névtelen szellem tanításai Eszter médium útján

https://www.youtube.com/watch?v=tV6TWTM5vcg
Látszatos és valódi értékek – Zita médium által – 19960szept.22.

https://www.youtube.com/watch?v=kYY1QnOxodg
Zűrzavaros nehéz idők zita médium által – 2006.jan.29.

https://www.youtube.com/watch?v=e9XxqxzPvFs&t=79s
Az otthagyottak – Spirituális film

[Karsay1958]

Szabó Judit:
TESTET ÖLTÖTT SZELLEMEK

Már igen ritkán hallunk materializációs médiumokról, így a legtöbben nem is tudják, mit jelent ez az elnevezés. A médiumok olyan csoportjáról van szó, akik jelenlétében átmenetileg fizikai tárgyak, hús-vér emberek "keletkeznek", majd eltûnnek. Ez a jelenség a XIX. század elsõ felében bukkant fel gyakrabban. Hogyan is történik a materializáció? Szükséges hozzá a szellemvilág jelenléte, egy megfelelõ médium, és - az átlagember számára láthatatlan - ód, vagy fluidum.
A szellemvilág jelenléte azért alapvetõ fontosságú, mert e nélkül semmi sem történne. Õk határozzák meg, hogy mi fog történni, a médium csak ezköz ehhez. A materializáció létrejöttéhez nagy mennyiségû ód szükséges. Az ód maga az életerõ, így mindenben megtalálható, és mindig kapcsolódik egy szellemlényhez. A szellemvilág adja a szükséges ód nagy részét, a másik része pedig a médiumból, illetve a jelenlevõkbõl származik. A szellemvilággal való kapcsolat felvétele után a médium transzba esik, részlegesen, vagy teljes egészében elhagyja a fizikai testét.
A rendelkezésre álló ód mennyiségétõl függõen a megnyilvánulni kivánó szellemlény egész alakját, vagy csak egy testrészét jeleníti meg úgy, hogy az ód sûrûsödni kezd és hamarosan láthatóvá válik fehéres köd formájában. Ez is tovább sûrûsödik, addig, míg anyag keletkezik. Ha a megtestesülés olyan erõs, hogy a szellem földi emberhez hasonlít, akkor nem elegendõ a médium ódja. Ilyenkor testének anyagából is elvonnak és ód formájában használják fel a materializációhoz. A médium ilyenkor annyit veszít testsúlyából, amennyit ód és anyag formájában átad a szellemlény számára.
A laboratóriumi mérések szerint ilyenkor néhány perc alatt 40kg-ot is veszíthetnek testsúlyukból. Az így leadott ód és anyag az ún. ódsáv által kapcsolatban marad a médiummal és a materializáció végeztével visszaáramlik a médium testébe. A materializáció lehet teljes, vagy részleges. Teljes materializáció esetén a létrejött test szerves, földi anyagból áll, mérhetõ a pulzusa és lélegzése. A materializálódott szellemek gyakran megértik a legkülönbözõbb nyelveket, s idõnként beszélni is tudják õket. Ha csökken az ód mennyisége, a lények is kisebbek lesznek.
A materializáció maximum egy óra hosszat tart, mivel igen nagy mennyiségû energia kell hozzá. A megtestesülés célja természetesen a kapcsolat a láthatatlan világgal, de mindig a jelenlévõk tudati szintjétõl függ, hogy ez milyen információkat fog magában hordozni. Feltehetõleg azárt ritkább ma ez a jelenség, mert a modern spiritizmus megszületése idején nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy bizonyítsák a szellemvilág jelenlétét a civilizált ember számára is. Ezért besorolták a fekete mágia cím alá, s az ott is maradt.

UI:
Dudde
https://www.youtube.com/watch?v=7zJ9aM-6lwU

[Karsay1958]

2023.szeptember havi szellemtani hírlevél

Tartalomjegyzék


Zita médium közlése 2

Lajos szellem közlése 7

Szepes Mária könyvéből részlet 8

Ingyenes szellemtani könyvek 13

Imre Margit médium közlése 16

Tanít a szellemvilág 17

Tévelygésről 19

Részlet Gizi médium naplójából 19

Tanítás a világvégéről 23

Ajánlott havi web lapok. 30



https://onedrive.live.com/edit.aspx?res ... yPSjkJM7zs

Datánál van ingyenes letöltés, 2-3 perc.
https://data.hu/get/13853593/SBK_Hirlevel_223.doc

[Karsay1958]

A tévedések tragikus következménye 1/2
Részlet a Névtelen Szellem „Kiáltás az utolsó órában”című kötetéből, mely Eszter szomnambul írómédium által jött létre 1955-ben

Ne keseredjél el, gondolj arra, hogy ami az embereknél lehetetlennek látszik, az az Úrnál nagyon is lehetséges. És ez a lehetőség a mi kezünkbe van adva, hogy annak idején az Úr megcselekedhesse az Ő akaratát. Az Úr nem akarja soha a rosszat, még azok részére sem, akiknek a sorsában az, mint szükséges végzet ki van domborítva. Mert az már megérett az elkövetkezésre. Azonban a gonosz akarja a rosszat, a saját végzetét azokra akarja áthárítani, akik már teljesen a hatalmában vannak.
Azért az ember nem úr a saját sorsának rendezésében, mert akarja ugyan a jót, de a benne úrrá lett gonosz felett nem tud hatalmat gyakorolni. Sokszor egészen kicsi, jelentéktelen eseményeken dől el egy lélek sorsa úgy a Földön, mint a szellemi életben, mert nem képes azokon az eseményeken úrrá lenni, amelyeket régebbi vagy jelenlegi életében felidézett. Azért az ember nem tudja soha, hogy gondolataival, vágyaival vagy a lelki természetében elhatalmasodott indulataival milyen erőket mozgat meg, amelyek túlcsapnak a korlátokon és sok szép és igaz törekvést döntenek romba. Talán a pillanatok hatása alatt.
Ezért kell tehát az emberi léleknek folyton figyelnie a külvilágból jövő hatásokat, hogy készen legyen azokat az igazság mérlegén kiértékelni, nehogy a gonosz által becsempészett rosszat a jónak és igaznak értéke szerint raktározza el magában. Mindennek eljön az aratása és beváltása, így tehát nemcsak helytelen, hanem határozottan tragikus következményei lehetnek az úgynevezett tévedésnek. Bár az emberek úgy tartják, hogy „tévedni emberi dolog”.
Ez igaz, mert az ember nagyon tökéletlen a maga lelki megjelenésében, de az Úr azért küldte és küldi szakadatlanul az Ő választott gyermekeit a Földre, hogy azok a megszerzett egyéni világosságukkal utat mutassanak a tévedező embercsoportoknak. A lélek mindig fejlődik, mert ez van eléje tűzve feladatul. Szükséges tehát, hogy tanuljon a következményekből, és az ezekből levont tapasztalatokból okuljon.
Egy élet túl rövid ahhoz, hogy a tökéletességet elérje a teremtmény. Ezért egy-egy korszak végére legalább hét élet különböző eseményei és eredményei vannak összegezve. Az előző életek következményeként a szenvedő vagy a jót élvező lélek közeli vagy távoli összeköttetésben lévő kortársait érintő hatások szerint is, és a saját magán tapasztaltak szerint is összegezi az eredményeket, hogy mit és mennyit gyűjtött össze önmaga, a világ, valamint embertársai és az egész világ természete részére.
Ha a jó eredmények meghaladják a rossz eredményeket, akkor fel van mentve azoktól a következményektől, amelyek a rosszban eltöltött életek folytatásai. Ezek nemcsak mint bűnhődések és súlyos sorscsapások, hanem mint megpróbáltatások is osztódnak ki az anyagi világok törvényében. Azután már szabad akaratában áll a léleknek választani, vagyis a saját lelki vágyának megfelelő magasabb iskolának szánt fejlődési lehetőséget magában foglaló életrétegekben történő elhelyezkedést, avagy önmagát megalázó módon áldozatot vállalva az alázatosságban vizsgázni, hogy ezáltal egy magasabb fokozatot elérve, tisztább betekintést nyerhessen az igazi, nagy igazságok megismerésére.

Megjegyzés: Itt az a felismerés születhet, hogy amennyiben az igazság mérlegén a jó eredményeink meghaladják a rosszakat a szemet-szemért karma törvényét felülírja a kegyelem törvényvilága, ami azt jelenti, hogy adósságlistánk úgy törlődik mintha meg sem történtek volna ezek a tartalmak, “emlékezet róluk nem lészen”. Csak egy a bökkenő, ennek mi soha nem lehetünk a tudatában, nem tudhatjuk mikor értük el a szükséges szintet, tehát soha nem lehetünk biztosak abban, hogy már eleget teljesítettünk és nem függ felettünk a Damoklész kardja. Ezért, ha tudatában vagyunk annak, hogy szellemileg felébredtünk, legyünk alázatosak és álhatatosak az önmegváltás, azaz változás munkájában, mert életünk utolsó pillanatáig nem lehetünk biztosak a sikerben, tehát meg kell tegyünk mindent, ami tőlünk kitelik.
Minden ilyen korszakokba beosztott törvényes előrejutás után korszakot kihagyva, nagy és boldogan eltöltött szellemi pihenések jutnak osztályrészül a teremtménynek - amelyek nem hasonlítanak a Földön eltöltött pihenésekhez, hanem az örökéletnek egy része. Ilyen boldogító élmény után ismét egy-egy áldozatot jelentő testet öltést vállalnak a már magasabb szellemi nagyságok, akik nagy dolgokat, eddig nem ismert bölcsességeket, avagy a világot megrendítő események előkészítőit hozzák magukkal.
Ezeket a kétes értékű nagy találmányokat nem a szándékos rossznak tudatával cselekszik ők, mert akkor nem adnák át a világnak. Hanem a világ előhaladásának eszközeiként adják az emberiség tudomására. És legyen az a legjobb, legigazabb, legszentebb tudomány, a bűnbe ágyazott földi emberek azt elsősorban a saját gőgjüknek, hatalmuknak, testi fölényüknek a kiemelésére igyekeznek kihasználni.

Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

A tévedések tragikus következménye 2/2
Részlet a Névtelen Szellem „Kiáltás az utolsó órában”című kötetéből, mely Eszter szomnambul írómédium által jött létre 1955-ben

Sokszor a legjobb, legcélravezetőbb haladási eszköz is az emberiség kezében a gonosz eszközévé válik. Így a földi világ külseje ugyan megváltozik, de ha az emberi lélek meg nem változik, az Istentől kapott kegyelem is hiábavalóvá válik. Ezért a legnagyobb, a legfontosabb tudomány az, ami az ember lelkét az igazság megismerésére elvezeti. Az igazság ismerete pedig csak az áldozatos lélek előtt világosodik meg. Minden nagy eredménye a szellemi életnek egyedül csak az a tudomány, amely az ember értelmét elvezeti ahhoz a megismeréshez, amelyet a mi Urunk az Ő nagy áldozatával mutatott meg az Őt halálra ítélő, az Őt gúnyoló világnak.

Az ezen az úton haladó lelkek a minden számtörvényen keresztül emelő mérőeszköznek, a kegyelem törvényének hatalma alá tartoznak. Ez a törvény pedig a lélek mélyére hatolva ott kezdi el a munkát. A szeretet tüzét felgyújtva, megkeresi azokat a sérült lelki zugokat, melyekben a gőg, a kegyetlen gyűlölet, az érzékeny önzés, a testileg önimádó érzékenykedése és érzékisége, a harag robbanó és mindent leromboló érzései laknak és a gőg vasnál keményebb zára őrzi őket minden külső hatás besugárzása ellen.
De van egy mellékajtaja a léleknek: a félelem. Az élet, mint egy ringó csónak, visz minden földi életet előre az örökélet nagy óceánja felé. De nem minden csónak jut be a csendes kikötőbe, ahol béke és nyugalom várja a lelkeket. Sok lelket azok a cselekedetek várják, amelyeket az időleges életben érvényre juttatott törvényellenes háborgást okozó hatásaival. Ezek megháborítják az életóceánt és az nem engedi azokat a gonoszba ágyazott érzéseket kifelé érvényesülni, hanem csak befelé. Ez a félelem, a haláltól való félelem a lélek félelme, amíg meg nem találja a békesség kikötőjét a saját lelkében.
A saját lelkében sem találhatja meg senki, aki még nem találta meg a Megváltó krisztusi igazságokban azt a békességre alapozott isteni ígéretet, mely szerint aki az életét és sorsát Isten kezébe helyezte el, az meg is találja, mert az ő beszéde: „Lélek és élet”. Tehát az isteni gondviselésben elhelyezett életcél a lélek életét tartja meg úgy a földi életben, mint a múlandó testből való kivetkőzése után. A békesség világai nyílnak meg azok részére, akik hittek és hisznek az isteni ígéretnek, akik hitüket igaz és Isten szerinti cselekedetekkel pecsételték meg a múlandó életben.

Azoknak nem a testet öltések száma szerint, nem az eredmények összegezése alapján, hanem az Istennel való egybekapcsolódás, a szeretet és az engedelmesség szerint képződik egy elszakíthatatlan erős szál. Ez kiemeli a földi ember lelkét a lassú fejlődés vonalából és elhelyezi a megmentettek világaiba, ahol mindent megismerhet és mindent megtanulhat, hogy fejlődését ott befejezhesse.
Az idő közel van ahhoz, hogy Krisztus az Ő országába igyekvőket magához vezesse és uralkodjék az Ő áldozatos szeretetével azokon, akik Őt szeretetből követték, akik nem találták kívánatosnak a Föld dicsőségét, mert a lelkük többre és igazabbra vágyott. Azért áldjuk és dicsőítsük az egek Urát, hogy az Ő szeretetteljes, tökéletes Fiát elküldte a sötét Földre, a bukottak zord világába, ahol vad és esztelen táncban ordít a bűn és halál rettentő vad csordája; ahol egeket és földet megrendítő a segítségért kiáltók rettenetes jajgatása és az egymást eltipró menekülők átkozódása.
Akik pedig az Urat várják, azok idejében felkészülnek a nagy találkozásra, felöltözik a bűnbánat ruháját és kívül, a városon kívül várják a megígért Szabadítót, mert Őt is a városon kívül vitték a vesztőhelyre. Az ember az emberhez hasonlít kívülről. Akik az Úr segítségét várják, azok belülről kell, hogy hasonlítsanak egymáshoz, mert az Úr az ember lelkét pecsételi el magának az érzések és törekvések szerint. Isten veletek!

Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

Szellemtanos küldetés és felelősség
Idézet a Névtelen szellem tanítása Eszter médium útján ciklus „A Maradékhoz” című könyvéből

Ti spiritisztáknak-szellemtanosoknak mondjátok magatokat. Nektek a lélek világában ismerősöknek kell lennetek, nektek nem szabad tévelyegnetek, nektek nem szabad hamis tanúságot tennetek, nektek nem szabad hamis igazságokat hirdetnetek, és nem szabad mást cselekednetek, mint amit igaznak és jónak hisztek és annak ismertetek meg.
Nektek sokszorosan kell értékelnetek Isten Szentlelkének ajándékát, mert titeket nem az egybegyűjtött kévékkel emeltek fel, mert azok a kévék, amelyekbe ti tartoztatok, már egybe vannak gyűjtve. Ti elhullatott kalászok vagytok, ti kint vagytok a tarlón.
Halljátok-e már a villámlást és a dörgést, amellyel kezdődik a vég?! Látjátok-e már azt az emésztő tűzet, amely felborít mindent, megsemmisít mindent, amit nem Isten alkotott, amit nem Isten adott a világnak? Látjátok-e már tornyosulni a felhőket, amelyek talán idő előtt ideérnek, mielőtt még elkészülhetnétek ti és azok, akik még a ti beszédeitek által hiendők lesznek?!
Az idő közel van, a vihar szele már-már megérinti, meglebegteti a ruhátokat munka közben, amikor a ti igazságotokat, a ti világosságotokat a világnak akarjátok átadni. Előttetek van az út, amelyet a mi Urunk megjárt; előttetek van az ige, amelyet Ő hagyott itt, hogy a földi ember ne tévelyegjen külön okoskodások útvesztőjében, hanem tegye félre az okoskodást, vegye fel a keresztjét, és úgy kövesse Őt azon az úton, amelyet Ő világított meg amelyet Ő járt végig, és amely úton várja az Övéit, hogy Vele találkozzanak.
Mert ha ti az Ő útján jártok, akkor találkoztok Vele, mert Ő lépten-nyomon otthagyta azokat az igazságokat, azokat az eredményeket, amelyekre a földi embernek szüksége van; otthagyta azokat az erőket, amelyek nélkül senki, de senki el nem tudná végezni üdvösségének megszerzését. És ha azon az úton haladtok, amelyet Ő mutatott meg nektek, az Ő segítségével beértek a célhoz, mert Ő veletek van, - de csakis veletek, az Ő útján haladókkal.
Akik még Őt és az Ő útját nem ismerik, azokat más úton-módon ébresztgetik, azok még a küldetésben lévők által, tiáltalatok és mindazok által ébresztetnek fel nyomorúságaikban, szenvedéseikben, kétségbeeséseikben, akik már hisznek, hogy ráléphessenek az Ő útjára.
Tehát nektek egyszersmind küldetésetek van, hogy ti, akiket Ő felébresztett az élet megismerésére, az igazság bizonyosságára, ezt a meggyőződéseteket közöljétek másokkal. Úgy járjatok, és úgy éljetek a földi életben, hogy azok a mások, akik még ma nem ismerik Krisztust és az Ő igazságát, kívánatosnak lássák a ti hiteteket, a ti igazságotokat; kívánatosnak lássák a ti békességeteket, a ti megnyugvásotokat, kívánatosnak lássák a ti lelki és testi életeteket. Mert a ti életetekből, a ti magaviseletetekből, a ti cselekedeteitekből elő kell ragyognia Krisztus mennyei igazságának, amely mindenütt boldogít, mindenütt vígasztal, mindenütt erősít, felemel és megtisztít.
Ez a ti küldetésetek, testvéreim. Nekünk, akik azért küldettünk hozzátok, hogy benneteket a spiritizmus útján vezessünk az igazságra, kemény munkát kell végeznünk, mert a megmunkálatlan, dudvás lelkeken kell elvégeznünk azt a munkát, amely alkalmassá teszi a lelkeket az Úr igazságának befogadására.
Ezernyi kételytől, ezernyi babonától, balhiedelemtől kell a ti lelketeket megtisztítanunk, és azt az utat, módot kell kikeresnünk a lelketekben, amelyen keresztül hozzáférhetők vagytok. De, akiket az Isten Lelke ezen az úton-módon keresett meg, nem szabad a rendezett kévékbe kötött emberlelkek világába tekintgetniük, nem szabad rombolást végezniük azok közt a lelkek közt, akik valamely valláshoz vagy felekezethez belső hit szerint tartoznak.
Belső hit szerint - mondom - nem csak külsőség szerint. Nem szabad azon a területen építenetek, amely terület a másé, más rendhez tartozik. A bűnnek tévelygői közt, a hitetlenek közt - akik kiestek azokból a kévékből, amelyeket egybekötött az a fluid, az az erő, amely Istentől való - ott munkálkodhattok.
Ahogyan más ember lelkére nem építhettek házat, ugyanúgy semmiféle vallásban vagy felekezetben élők közt nem hirdethetitek a spiritizmus igazságát, mert ott nincs szükség, ahol hiány nem mutatkozik. Ahol megéheztek, ott kell kenyérrel táplálni azokat a lelkeket, ahol megszomjaztak, ott adhatjátok csak a ti igazságotoknak cseppjeit azoknak, akik kérik tőletek.
Azonban kint a világban az életetekkel, a példaadásotokkal magatok felé fordíthatjátok a hitetlenek figyelmét. Cselekedjetek jót és igazat, és mindazt, amivel a ti Uratok megbízott titeket, s ha ezzel az elveszettek közül csak egyet is megmenthettek az igazság részére, már nem éltetek hiába, és a ti igyekezetetek meggyőzi azokat, akik hisznek, a ti hitetek helyesebb voltáról.
Legyetek példaképek még azok előtt is, akik a kévékbe vannak kötve. Az életetekkel kell bizonyságot tennetek Krisztus igazságáról, mert ha nem ezt cselekszitek, méltatlanokká váltok az Isten kegyelmére, amely az Ő Szentlelke által megkeresett titeket, a századikat, akik hiányoztatok a teljes számból.

szemlézte: Bíró László
--

[Karsay1958]

Ellenálló erők az életúton
Idézet a Névtelen szellem tanítása Eszter médium útján ciklus „A Maradékhoz” című könyvéből

Az életútját járó és életfeladatát végző ember esetében az ellenálló erőkkel és lehetőségekkel előre nem számolhat senki, mert azok minden lépésnél önmaguktól képződnek ki. Nem minden léleknek ennyire nehéz az életútja, mert nem minden léleknek azonos a célja. Az anyagban és az anyagiakért való harc egyszerű és természetes, de az anyagtól való megszabadulásért való harc már kiszámíthatatlanul sokrétű eshetőségeket produkál, ami a lelki és szellemi életbe visszaveti sötét sugárzását és az élő emberek lelkében olyan ellenálló erőket indít harcba, ami ellen alig lehet védekezni.
A földi élet után a tiszta világosságban, ha előbb nem, utóbb mégis szembe kell nézni mindenkinek eltöltött földi életének cselekedeteivel és annak következményeivel. Az élet mostohaságai, szenvedései arra kényszerítik, hogy megkeresse az okát azoknak, mert az igazság ereje nem enged békességet olyanoknak, akik a mások békességét és egyenes fejlődési lehetőségei zavarták.
Aki az igazságért szenvedett, az békességet talál a szellemi életben, de aki az igazságot szenvedtette, aki a szeretet ellen vétkezett, az az igazság világában kimondhatatlan gyötrelmeket szenved, mert a reménytelenség, a vissza nem hozható alkalmak felett való bánat, a léleknek minden erejét felőrli. Nem olyan könnyen térhet napirendre még az sem ezek felett, aki tudja, hogy van újra testöltés, mert azt nagyon sok kétségeskedés és nagyon sok megpróbáltatás előzi meg, amíg felette a szabadulást hirdető harangszó elhangzik.
A földi élet nagyon komoly dolog és méltó, hogy az ember ezzel idejében foglalkozzék. Aki szabadjára engedett akarat világában: a Földön testet ölt, szerencsejáték tétjét adja bele a játékba. Sokat, mindent megnyerhet ezzel, de mindent el is veszíthet, ha könnyelműen elszórja a lelki értékeit. Világokat építhet és világokat rombolhat le azokkal a viharokkal, amelyeket a világ atmoszférájában előidéz, de fel is építhet, ha az isteni Ige lágy, finom fuvallatával új életre ébreszti az elfáradt, csalódott, szenvedő emberlelkeket.


UI:

Isten megismerése. Mediális közlés
https://www.youtube.com/watch?v=hsT4w_9 ... e=youtu.be

[Karsay1958]

A kinyilatkoztatásokról.

Magánkörből Marius médium útján. - 1928. november 4-én.

Ugye érzitek, gyermekeim, azt a hatalmas áramlatot, amely áthatja e helyet; ugye érzitek, hogy bele vagytok kapcsolva Krisztus törvé¬nyes munkájába? Gyermekek, mily csodálatos ez a munka, milyen csodálatos ez az áramlat - nem lehet neki ellent állni - akiben csak egy csekély kis jó akarat szunnyad is, azt rabul ejti.
Óh, micsoda boldogság, szabadság; micsoda erő és micsoda munka az ő rabjának lenni! Gyermekeim, ha ti legtisztultabb érzéseitekkel térdre vetve magatokat, azt, ami érték bennetek, felajánljátok Neki, akkor olyan boldogság tölt el benneteket, amelyhez fogható nincsen; s mégis mondom: ti a leg¬boldogabb, az ő szellemével legjobban átitatott pillanataitokban is alig ismeritek az igazi boldogságnak még csak az árnyékát is. Mindaz, amit az emberek Krisztusról tudnak, nevetségesen csekély, pará¬nyi része annak, ami Ő voltaképpen. Az élő Krisztus! De az ember mindig csak annyit tud meg az istenségből, amennyinek a megismerésére megérik.
Most elkövetkezett az az időszak, amikor újabb tudást vehet át az emberiség s nemcsak a szellemtannal gyarapszik, nemcsak a Szentlélek tudását szívhatja magába, de meg kell ismernie fokozott mértékben, hatványozottan az Atya hatalmát s meg kell ismernie új, hatalmasabb, tisztultabb formájában a Fiút.
Kedveseim, ennek a megismerésnek az útja a hiten keresztül vezet. Azok, akik az Úr Jézust földi útján kisérték, világosan látják, ki Ő. De akik őt csak hírből ismerték, azok nem tudják az ő igazi nagyságát felfogni. Sok mindent tett és mondott az Úr, amit ti nem tud¬tatok meg eddig, mert az emberiség nem érett meg rá. Az Úr, amikor a földön járt, teljességgel kinyilvánította azt, aminek be kell következnie, de gondoskodott róla a Mindenható, hogy csak annyi maradjon fenn az Úr Jézus tanításaiból, amennyit az ember elhordozni képes.

„Sok mindent nem mondok nektek, amit nem tudtok felfogni”. . . mondotta az Úr tanítványainak, mert még azon felül, amit nekik mondott és amit a kívülállók nem tudtak volna megérteni, még azon felül is vissza kellett tartania sok mindent, aminek megértésére még azok a magasan álló apostol szellemek sem lettek volna képesek.
Kedveseim, a kinyilatkoztatás nem egyszer és egyszerre történik. A kinyilatkoztatás állandó, örök. Soha nem fog az megszűnni, mivel az Atya hatalma végtelen, teremtése kimeríthetetlen, bölcsessé¬ge elgondolhatatlan. Ennek következtében mindig újabb és újabb dolgok lesznek, amiket az ő teremtett szellemei megismernek.
De nincs is két egyenlő formája a kinyilatkoztatásnak. Mózes fel¬ment a hegyre s lejött a kőtáblával a kezében, melybe vésve volt a tízparancsolat. Az Úr Jézus lejött a földre, végigélt 33 évet, tanított, példát mutatott, dicsőségesen feltámadt a szégyenteljes halálból. Ez egy-egy formája volt a kinyilatkoztatásnak.
Most új formában történik a kinyilatkoztatás munkája, nem úgy, mint Mózes által, nem úgy, mint Jézus által: szétszórva, de nem szétszórt erőkkel, sok helyütt, de össze¬tartott, összpontosított szálakkal, apránként, de mind összefüggésben a nagy egésszel. S az Atyának sok más módja van még a kinyilatkoztatásra, - olyan is, amilyenre ti még gondolni sem tudtok - mindig aszerint, hogy mire érik meg az emberiség. De az a kinyilatkoztatás, amely Mózes által jött; azáltal, hogy utána jött Jézus, s Jézus után jött a spiritizmus, nem válik kisebb értékű kinyilatkoztatássá, s Jézus dicsőséges példája sem veszít jelentőségéből, ellenkezőleg: mindig tisztább értelmet nyer az újabb, a mostani kinyilatkoztatás által.
Most abba a helyzetbe kerültök az új kinyilatkoztatás révén, hogy sokkal magasabbra helyezhetitek a mi jóságos Megváltónkat. Hiába nézték Őt Istennek, hiába tulajdonítottak neki mindenható hatalmat, amely csak az Atyának jár ki, az Ő valódi lényét megérteni nem tud¬ták. Ti már közelebb vagytok az Ő valódi lényének felfogásához, ezáltal közelebb juttok az Ő kinyilatkoztatásához, sőt közelebb juttok Mózes kinyilatkoztatásához is. Ahogy ugyanis Mózes az Atyában volt, úgy vagytok ti is az Atyában, ahogy minden az Atyában összpontosul, úgy összpontosul Jézus munkája is az Atyában.

Jézus azóta, amióta testben nyilatkozott meg az emberiség előtt, sokkal fokozottabb mértékben tartja hatalmában a földi szellemcsoportot. Előbb az Atyának kellett megmutatnia magát az ember¬nek, azután jött Jézus, aki összegyűjtötte az erőket s azután jöhet ezeknek az összegyűjtött erőknek a megnyilatkozása.
Mielőtt Jézus lejött a földre, addig is Isten fia volt ő, hatalmas irányítója annak a munkának, amely a földi szellemcsoport érdekében folyt, csak éppen ez az alantasabb rétegekben nem válhatott nyilván¬valóvá, csak messiási ígéretként létezett. Mióta viszont Jézus lent járt a földön az itteni embercsoport eleven példával lett gazdagabb. Azóta vált mind nyilvánvalóbbá Jézus valódi jelentősége, meg¬váltói küldetése s ennek következtében válnak szorosabbá, hatékonyabbá azok a szálak, amelyek az emberiség minden csoportját ővele összekötik. A mostani kinyilatkoztatás munkája pedig abban áll, hogy a szellemeknek nagy tömege hozza le az igazság gyümölcsét s szálakat fűzzön az emberiség minden rétege s az Atya között.
Ezért van oly nagy jelentősége a ti munkátoknak; a tiétek is egy része az új kinyilatkoztatásnak. Kapcsolódjatok minél intenzívebben ebbe a munkába.
Legyen veletek az Úr, áldja meg ezt a munkát s áldjon meg benneteket, hogy minél jobban végezhessétek azt és minél jobban szolgála¬tába állhassatok Isten kinyilatkoztató munkájának. Ámen. /ÉV/1928/2/

Forrás: Égi Világosság 2008/2

UI:

Elfogadás. Mediális közlés
https://www.youtube.com/watch?v=5CxQVDn ... e=youtu.be

[Karsay1958]

Kik vannak az élethez közelebb? - Felvezetés
Misztériumok – Különös élmények és jelenségek Eszter médium útján – Részlet

1934. szeptember 10.
Egy régi kastély majorsági udvarában egy tízéves forma fiucskát látok, amint terelgeti be a kacsákat és libákat, amelyek elűlni készülnek. Ez a gyermek valami kapcsolatban van az én lelkemmel és én ennek az én állatszeretetemet át szeretném adni.
Mert ez az élet: élni az élők között, úgy hogy azok érezzék a mi jó érzéseinket és irántuk való szeretetünket, állatok és növények egyaránt. Ez nagyobb terjedelmű, igazabb, bensőségesebb és hasznosabb élet, mint az élet javainak élvezése, a szórakozás, a társasági élet, stb.
A kastély kertjében pedig teniszpályát látok, ahol most is teniszeznek a tulajdonosék és vendégeik. A kastély úgy látom ismerős előttem, de a tulajdonos és a vendégek idegenek. Csak a kis libapásztor fiú nem idegen; ennek nagyon is köze van ehhez a kastélyhoz; valaha ennek a kastélynak ura volt. Most pedig egy béresasszony gyermeke.
Az élet értéke nem azoké, akik ott teniszeznek és este nagy lakomát rendeznek, amelyet divatos szellemeskedéssel fűszereznek, bár ők azt hiszik, hogy ők élik az élet jobb oldalát, mert övék a fák árnyéka, a szép park, a kényelem, stb. De ők mindebből sokkal kevesebb lelki hasznot visznek magukkal, mint akár a kertész, aki a kertet gondozza, a rózsákat oltja és a növényeket öntözi reggeltől estig, vagy akár ez a kis fiú, akinek a lelkében olyan nagy vonzódást látok az állatok iránt.
Rengeteg sok liba meg kacsa van itt, mert ebben a gazdaságban pénzért tenyésztik ezeket az állatokat. De én azt nem nézem, hogy micsoda hasznot hajt ez nekik, hogy az övék lesz a haszon, a pénz a szegény állatok húsáért, tolláért. Mert tulajdonképpen azok jelentik ennek a gazdaságnak igazi értékes részét – hogy úgy mondjam, a lelkét – akik ezekkel az állatokkal bánnak, legeltetik, etetik őket és rendes nyugvóhelyet készítenek nekik: a kocsisok, akik rendben adják az abrakot a lovaknak és tisztogatják őket, a béresek, akik becsületes lélekkel dolgoznak és elvégzik a munkát esőben, hóban és sárban, hogy meg ne akadjon ennek a gazdasági szervezetnek az élete.
Ezek az egyszerű emberek az életnek sokkal nagyobb hasznát érzik és közelebb vannak az élethez mgához, mint akik ennek a munkának a látszólagos hasznát maguknak elteszik. Mert ezek látszólagos egyhangú életük dacára is jobban benne vannak az élet hullámzásában és az életet jobban előreviszik, javítják és tisztítják, mint az ő uraik; ők az életnek olyan fogaskerekeit képezik, akiken kersztülgördül és tisztul az élet.
Ebből következik, hogy az életből több haszon is marad az ő kezükön, azaz az ő lelküknek, az ő természetüknek több haszna van az életből, mint a gazdáiknak, akik ott teniszeznek és mindennek csak az eredményét élvezik.
Mindezek közt az emberek közt az a kis fiú előttem a legrokonszenvesebb, mert látom, az szereti az állatokat, bár ő a legutolsó személy, mert még kis gyermek és másra nem használható.
Az egyszerű szántó-vető, aki kint dolgozik a mezőn, vagy az a részes arató, aki egyszerűen és becsületesen él, Istenben hisz, habár egyszerű szegénységben él is és nem tud olyan sokat, mint a tanult emberek, mégis jobban előreviszi az élet gördülő kerekét, mint aki hiábavaló tudománnyal foglalkozik; mert az ilyen ember magával az élettel dolgozik: a földből kikelő maggal, a tojásból kikelő csibével, és mindazzal, ami életmegnyilvánulás. És hogyha mindezzel szeretettel bánik és nem szenvedteti magát az életet, akkor az ő emberi megjelenésében is az életnek nagyobb mennyiségével bír, mint azok, akik erről az életről alig tudnak.
A városi élet nem sokat ér. Akik városi életet élnek – jóllehet ők is a nagy életnek egy-egy parányi kerekét jelentik – nem látják az élet megnyilvánulását, növekedését és évről-évre való kibontakozását, hanem csupán az eredményét, mint az érett gyümölcsöt, vagy a baromfit és kenyeret, amelyet megvesznek és megesznek. Az ilyen nem is gondol rá, hogy az ő életét tulajdonképpen miből tartja fenn. Az ilyen ember rendszerint követelőzővé válik és a lelke mintegy stagnál a fejlődés útján; eszik, iszik, élvezi az életet, szórakozik, de szellemileg a szárazra kidobott halhoz hasonlítható.

összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

Kik vannak az élethez közelebb?
Ellenerők, ellentétek világa
A mai szellemi sötétség oka
Jézus, az ember
Lélek testen kivül
Héra szellem intelmei
HANG - Van-e remenyünk a gyógyulásra
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGisRZcyc ... w?e=kkOWL4
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGisQ6kMK ... w?e=Pzfpmp
Karsay Istán 2023 szeptemberi szellemtani hírlevele – SBK_Hírlevél_223

https://www.youtube.com/watch?v=TlCgIxA5k0Y
Kérdések és tanítások Gizi médium által – 2001.feb.13.

https://www.youtube.com/watch?v=MU_72AbuHGI
Az igaz ember hitből él – Zita médium közlése 2007 márc. 25.
Hangoskönyv részlet (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=OjJkuB2 ... okMBDJLgTV
Egy igaz szerelem – Romantikus film

[Karsay1958]

NE SZEREZZÜNK „ELLENSÉGEKET”!

Az emberek gyakran beleesnek abba a csapdába, hogy törlesztik sérelmeiket, vagy folyamatosan megjegyzéseket tesznek. Ezáltal ellenségeket szereznek, és ellenérzést keltenek másokban, ami nem teszi lehetővé a békés életet. Senkinek nincs szüksége ellenségekre. Láthatatlan módon állhatnak bosszút, nem kívánatos következményeket vonva tetteik után. A viszályban nem lehet győzelmet aratni, mert a vesztes fél gyűlöletét váltja ki. A családon belüli erőszak az esetek többségében a szóbeli provokációra adott fizikai válasz. Társadalmunkban azonban az áldozatok ritkán vállalnak felelősséget az ingerlésér, a csábításért és az odavetett sértésekért.
Spirituális fejlődésünket segíti, ha mindig vállaljuk a felelősséget a velünk történtekért, és elkerüljük a kelepcét, hogy áldozatnak lássuk magunkat. Magasabb nézőpontból tekintve áldozatok nem léteznek. A jelenségek világában semminek nem áll hatalmában előidézni semmit.
(David R. Hawkins: A Mindenség Szeme, 9. fejezet: A tudatosság magas szintje, Spirituális alapelvek, 146. oldal)

UI:

Dudde
https://www.youtube.com/watch?v=S5m0BsLYz7I

[Karsay1958]

2023.09.9.
A tökéletességre vezérlő út 1/2
Részlet a Névtelen Szellem „Örökértékű igazságok” című kötetéből

Nem kell mindig a sötét festékhez nyúlni, hogy azt a bizonyos jövőt még sötétebb színben tüntessük fel, mint az a maga valóságában van. Az élet nem a boldogság verőfényes napját hozza a lélek részére a Földön, mert nem is hozhatja annak a részére, ki az igazságot és a magasabb rendű érzéseket hordozza lelkében. A földi élet, mint már olyan nagyon sokszor mondtam, nem végcél, nem jutalom és nem beteljesedés. A beteljesedés nem a Földön van, a földi élet csak vándorlás a cél felé. Keresés, mely nem ér véget egy földi élettel, hanem mindaddig cél nélkül való vándorlást jelent, amíg az emberi lélek meg nem találta a maga letelepedési helyét, ahová az isteni Gondolat és Akarat elejétől fogva rendelte.
Ez pedig nem egy földrajzi helyhez van kötve, sem egy bármilyen bolygónak a szférájához, hanem a lélek alaptermészetéhez, mely annak egyéniségét, munkakörét, természetének megfelelő formában való megjelenésben juttatja érvényre. Így, ebben önmagát fejezve ki, a legtisztább kikristályosításban helyezkedik el oda, a nagy mindenségben, ahol éppen ő hiányzik, ahol éppen őrá van a legnagyobb szükség, mert minden gondolatával és minden megmozdulásával betölti azt a hiányt, amit semmivel és senkivel nem lehetett betölteni. Ott megtalálja helyét és érvényesülését és ebben elérte célját és boldogságát.
A Földön azért nem lehet még csak tartósabb pihenőket sem tartani, mivel a sokféle természetű csoport szellem fajokat és nemzeteket alkot, s minthogy ezek mind céljukat tévesztett bukott szellemek, így mindnyájan azt hiszik, hogy itt, ebben az átmeneti, bukott világban fogják megtalálni azt a megelégedést és boldogságot, amit keresnek. Pedig itt senki sem találhatja meg, mert a Föld és az ehhez hasonló bukott világok annyira szegények az igaz jóban, hogy ami van bennük egy kis látszatos szép és jó, az csak úgyszólván kóstolásképpen van adva azoknak, akik már annyira felfejlődtek, hogy értékelni tudják.
Az ellentétes elvekbe belesüppedt szellemek azonban mohón vetik rá magukat ezekre, mert azt hiszik, hogy ha az igazságot megkerülve megszerzik, az már az övék. Ezért a kis örömért sok szenvedést vesznek maguknak, amíg megtanulják, hogy amit nem törvényes, igaz úton kapnak az élettől, azért sok szenvedéssel kell fizetni. Amikor már ezzel tisztában vannak és már sem erőszakkal, sem ravaszsággal nem igyekeznek a Föld javai után kapkodni, akkor az isteni Kegyelem próbára hívja elő őket, vajon ha megkapják az élettől, de a még tudatlan és a rosszba belesüppedt lélek elveszi tőlük ezeket a féltett javakat, amit jogos tulajdonuknak éreznek, milyen érzéseket vált az ki a lélekben?!
Megtalálja-e a minden jónak adójában vigasztalását? Mert többé nem csak az anyagi javak vonzzák már azokat a lelkeket, akik felismerték az élet igazi értékeit, hanem sokkal inkább a lélek értékei, amelyeket mindinkább kínosabban nélkülöz a lélek minél többről le tud mondani a külsőben, a testnek kedvező dolgokról. Ha a szeretet, a békesség, a harmonikus együttérzés, a megértés mind hiányoznak az életből, akkor a sír felé való vándorlás egyre terhesebbé válik, mert a lélek úgy érzi, hogy nagyon magára van hagyva, a maga erejére van bízva. Azért nagy a hiányérzete, mert az élet küzdelmeiben kifáradt test óhajtja a pihenést. Érzi, hogy nem képes a további erőkifejtésre. Előáll a nagy kérdés: mi lesz velem, ha erőim teljesen elhagynak?!
Ez a látszólagos magárahagyottság gyengéden, finoman, mindinkább a lélek belső világa felé tereli figyelmét és a külsőtől mindig jobban eltávolodik, hogy új észrevételekben fedezze fel énjének azt a részét, amit talán addig nem ismert. A bizonyosságba beleékelt valakit, aki különbséget tesz a jó és a rossz között, az igaz és hamis között. Ez a valaki kezd előtérbe lépni és szemlét tart a múltak felett. Ha nem kedvező az eredmény, nagy lehangoltság és szomorúság következik be a lélekben és mivel sehonnan sem remélhet semmi kedvezőt, mert az igazság most már nem részrehajló, így bizonyos fokú igaz bűnbánat alakul ki a lélekben és belátja tévedéseit és bűneit.
Mindjobban elterelődik figyelme a külsőről, életigényei egészen kevésre csökkennek. A lélek megbékül mindennel és a hit világába tevődik át minden vágya és reménye, mert érzi, hogy ott folytatja tovább szellemi életét, ahol abbahagyta születésével. Ez a folytatás lehet, hogy nyereséggel, kezdődik, de lehet az is, hogy veszteséggel.
Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

A tökéletességre vezérlő út 2/2

Részlet a Névtelen Szellem „Örökértékű igazságok” című kötetéből

Aki tudatosan kezdett el magán dolgozni, a megismert isteni Igazság szerint és lelkében valamennyi eredményt ért el, az a megbizonyosodás folytán nyugodt és derűs lelki hangulatban folytatja további útját, mert „érzi”, hogy az isteni Kegyelem vele volt és vele van mindig. Megbékélve hajtja fejét álomra, mert tudja azt, hogy ami itt hiányzik és ami hiányzott, azt máris magában hordja, abban a vágyban, mely a lélekben felébredt.
Amikor már a jót, az igazat a lélek el tudja magában képzelni és a kísértést leküzdve nem nyújtja ki kezeit, hogy azt az isteni Törvénnyel ellenkezve a magáévá tegye, hanem a lemondással inkább szenvedve, áldozatot tud hozni az igazság érdekében, az máris megnyerte azt, amiről lemondott, sokkal eszményibb és sokkal tökéletesebb valóságban.
Azért senki ne kételkedjék a jó és igaz eredményeinek megvalósulásában, mert mindenben kiteljesedik az igazság, ha nem is abban a formában, ahogyan azt a földi ember elképzeli és magának kiszínezi, de sokkal célravezetőbb és biztosabb formát nyer az isteni Törvény elrendezésében: mert az tökéletes.
Vannak nagyon sivár és egészen örömtelen életek. Nem azért, mert annak a földi embernek „nem jár” más, mert csak erre tette magát érdemessé, amint ezt a felületes tudású spiritiszták a maguk igazságot kutató lelkükben kialakították. Vannak, akik egészen hideg szívvel mennek el a mások szenvedése mellett, mert „ezt vállalták”. Szerintük ez egészen rendjén van, mert aki vállalja a szenvedéseket, az elég erős is hogy azt eltűrje. Aki valamit vállal, az mindig valamiért vállalja azt. Mindig az igazság, a jó, a szép kiszabadításának az érdekében „vállalják” a szenvedéseket, mert a tévelygések és bűnök törmelékei alatt szenved az igazság és jaj annak, aki csak egy mozdulattal is, hozzáfog, hogy azt kiszabadítsa.
Így, aki nem helyesli a tévelygést és nem huny szemet a bűnök tombolása felett, az már szembehelyezkedett. Aki ezzel szemben, a maga egyszerű jó és igaz elgondolása szerint él és cselekszik, noha nem is kárhoztatja a bűnöst, az ellentétes irányt követők azért mégis megütköznek benne.
Nem egyszer történik meg az, hogy az ellentét a közömbösöket, akik még nem tudtak irányt választani, hanem a jót a rosszal összevegyítve gondolkoznak, nyeri meg magának, hogy a jóra és igazra törekvő embert üldözze és szenvedtesse. Sokszor az egészen közömbös lélek akaratlanul, talán éppen kényelemszeretetből, olyan cselekedetekre hangolódik, amit önmagától sohasem cselekedett volna meg. Éppen a jót, az igazat sújtja, talán egy elhamarkodott ítéletével, vagy egy ilyenhez való hozzájárulással. De mindegy bármivel, a szenvedést előidézte és a szenvedések visszahatnak.
A jóra törekvő lélek megtisztulva és megigazulva felemelkedik a Föld porából, de a szenvedések itt maradnak! Azért a szenvedéseket enyhíteni, a megsebzett lelkeket - amennyire lehet - kímélni, ez a kötelessége az Úr útján haladó léleknek. Ezt diktálja a szeretet. Még az ellenséges érzülettel lévőknek sem rosszat tenni, inkább a jót juttatni érvénybe, hogy azok is megtérhessenek. Ez a tökéletességre vezető út, amit Isten a szenvedések és megnemértések káoszából mint egyetlen szabadulási lehetőséget jelölt meg a földi ember részére. Az embernek szabadságában áll ezt a lehetőséget elmellőzni, semmibe venni, sőt visszautasítani is, „de nem szabadulhat ki innen, amíg meg nem fizet az utolsó fillérig.”
Tehát aki önként fel nem veszi vállára a keresztet, annak kényszerből kell hordoznia, és nem rendel az Úr az ő segítségére egy cirenei Simont, aki levegye a terhet vállairól. Az önként, „vállalt” engedelmesség megrövidíti az utat, az isteni segítség megkönnyíti a terhet. Mindenki részére csak ez az egy út van nyitva a szabadulásra, azért boldog az, aki jókedvvel Istenben bízva várja az út végét, mert Isten könyörülő és szerető Atyánk, Aki nem szűnik meg a segítéssel azokhoz, akik bíznak Őbenne. Minden útnak végére ér az ember, különösen ha már annyira közel van, hogy már a végét is látni, akkor újult erővel indulhatunk. Isten veled!

Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

Misztériumok 1
Zita médium által 2007. január 14.
Más a keleti ember élete és más a nyugatié. Ez abból adódik, hogy a keleti ember lelkülete, lelkivilága más, mint a nyugati emberé. A keleti ember igénytelen, türelmes, misztériumokra hajlamos. A nyugati ember gyorsan, kapzsin, mindent azonnal tudni akar, és ebben a nagy kapkodásban eltéved; nem tud hosszan elmélkedni, a misztériumok világában időzni és felfedezéseket tenni. Így a misztériumok világa többnyire idegen marad a számára.
Tudás és tudatlanság, ismeret és babona, két ellenkező pólus. A nyugati ember ezt gyakran összetéveszti, összekeveri. Összekeverte azokban a korszakokban is, amikor a mi Urunk, a Jézus Krisztus tanával, és igéivel ismerkedett minden alaposságot mellőzve, felületesen. Voltak ugyan szerzetesek és szerzetes rendek, amelyek imába és meditációba merülve türelmesen várták a misztériumok kibontakozását önmaguk előtt, anélkül a gyors kapkodás nélkül, amivel magát a csodát, magát a misztériumot tönkre tették volna. Az átlagember viszont helyes ismeretek hiányából kifolyólag babonássá vált. A babona pedig az ismeret, és a tudás megszerzését gátolja, sőt a helyes tudás, az igazság megölője a lélekben. Az ember babonás elképzeléseivel, a gyógyítás területén is sok ember halálát okozta már.
Misztériumok nélkül nem lehet lelki életet élni. Lelki élet nélkül pedig az ember csak látszatéletet él. Élni látszik, de lélek szerint halott. Az ilyen emberekre mondja az Úr, hogy „a halottak csak had temessék az ő halottaikat.” Lélek és igazság szerint kell élni, ez a lényeg, de az igazságot az embernek a misztériumok világából kell merítenie.

Szeretettel Bíró Laci
--

[Karsay1958]

Betegség.

Pár éve történt velem a következő eset.
Olaszországba készültünk nyaralni, amikor egyik reggel az illemhelyről történő felkelés után láttam, hogy csupa vér a toalett kagylója, majdnem elájultam a látványtól!
Persze egyből rohantam az orvosomhoz, hogy mindjárt elvérzek és meghalok!
Rövid vizsgálat után kiderült, hogy ez az aranyértől van, és kiderült, hogy sürgősen műteni kell. Eddig nem is hallottam ilyen betegségről.
Ez sajnos nem megy - mondtam az orvosomnak - mert utazom nyaralni, de ha megjöttem, akkor megyek csak műtétre. Az utazást már nem lehetett lemondani!
Kaptam kenőcsöt meg kúpot, ami enyhíti a betegségem, és elmentem nyaralni.
Megjegyzem az aranyér már kézzel tapintható volt!
Harmadik vagy negyedik nap éjjel álmomban átéltem, hogy egy műtőbe tolnak kis szürke emberek. Rendes műtő volt, a szemük teljesen kifejezéstelen volt, de nem voltak félelmetesek. Az egyik oldalra fordított, miközben le voltam takarva valami szürkés lepellel, és a fenekem birizgálta, valami éles hajszálhoz, vagy szőrhöz hasonlító vékony valamivel átkötötte az aranyeremet, és elszorította. Nem láttam, csak éreztem. És pár perc múlva elszáradt az összekötött béldarabka, és leesett magától. Valami ilyet éreztem.
Utána bekenték valamivel, majd érzékeltem, hogy kitolnak a műtőből, és visszakerülök az ágyamba.
Egy jót aludtam, és reggel ébredés után elmeséltem a különleges álmomat a feleségemnek, majd elmentem a reggeli szükségleteimet elvégezni a mellékhelyiségbe, és legnagyobb megdöbbenésemre eltűnt az aranyerem!
Mondani se kell, elmaradt a műtét is a nyaralásom után!

Karsay István


UI:


Dudde
https://www.youtube.com/watch?v=cHvwMIewwlA

[Karsay1958]

EGYRE TÖBB JELE VAN KRISZTUS MÁSODIK ELJÖVETELÉRE ÉS A VÉGÍTÉLETRE: KÖZEL VAN A „VÉG”: JÖN A BIBLIÁBAN MEGÍRT KORSZAKVÁLTÁS?
A Biblia szerint a végidőkben el fog jönni a félelmetes bíró, hogy ítélkezzen az élők és a holtak felett. A végidőket különböző természeti katasztrófák, égi jelek fogják előre vetíteni.
Az elmúlt évek sokasodó jelei
Az utóbbi években egyre felmerül a második eljövetel lehetséges időpontja, és lehetősége. De vajon tényleg közel van a vég?
A társadalom és a nyugati világ korhadóban van, akárcsak az emberi jóság.
A Bibliában leírt dolgokat követve egyre több teológus és hithű szakember véli úgy, hogy közel van az a bizonyos nap: az ítélet napja, mely szorosan összefügg Jézus második eljövetelével.
A Messiás a Jelenések könyve szerint egy egész Földre kiterjedő háborút követően fog eljönni.
7 éven át tartó apokalipszis
Valamint mindenekelőtt 7 éven át az Antikrisztusnak kell uralkodnia a bolygón, egy totalitárius szuperhatalom élén.
Egyesek szerint a harmadik világháború, ha lesz ilyen, az egy valódi vallásháború lesz az iszlám és a kereszténység között.
A második eljövetel ennek a globális háborúnak a végén következne be. Az Antikrisztus személye egyre biztosabb, hogy Ferenc pápa személye.
Ő az, aki szerint Európa most túlságosan steril, és kötelessége a polgárainak utat engedni az agresszív és gyilkos iszlámnak.
Mondja ezt úgy, elárulva a kereszténységet, hogy közben az iszlamisták keleten keresztényeket fejeznek el, feszítenek keresztre.
A pápa tehát a nyáját a sötétségbe vezeti – vélik sokan.
„És láttam a megnyílt eget: íme, egy fehér ló, és aki rajta ül, annak neve Hű és Igaz, mert igazságosan ítél és harcol, szeme tűz lángja, és fején sokágú korona és ráírva egy név, amelyet senki sem tud rajta kívül; és vérbe mártott ruhába volt öltözve.
Ez a név adatott neki: az Isten Igéje. A mennyei seregek követték őt fehér lovakon, tiszta fehér gyolcsba öltözve.
Szájából éles kard jött ki, hogy megverje vele a népeket: mert ő vasvesszővel fogja pásztorolni őket, és fogja taposni a mindenható Isten búsult haragjának borsajtóját. Ruhájára és derekára az a név van írva: Királyoknak Királya és uraknak Ura. (Jelenések 19:11-16)”
Jézus második eljövetele világtörténelmi esemény lesz
Talán nem túlzás azt állítani, hogy Jézus második eljövetele a világtörténelem legnagyobb jelentőségű eseménye lesz.
A Biblia határozottan beszél róla, mintegy 1.800 ószövetségi, és legalább 300 újszövetségi utalást találunk rá.
Krisztus visszatérése azonban nem mindenkinek lesz jó hír.
Azok, akik akkor a földön élnek, háborúra fognak gyülekezni ellene, és ellenségként várják vissza. És számukra Jézus visszaérkezése egyáltalán nem örömteli.
A gonosz el lesz pusztítva, és bár nehéz időket kell majd átélnünk ezalatt az idő alatt, amikor a Föld királya újra visszatér, újra, és véglegesen megtisztítja a világot az ősi gonosztól.
forrás:
http://titkokszigete.hu/egyre-tobb-jele ... UXEq5VJ37g

[Karsay1958]

A magyar nemzet küldetése - Felvezetés
Zita médium által 2012. január 8.

A földi élet célja a haladás, a tisztulás, a fejlődés. Ezt tapasztalatszerzéssel, tanulással, jóakarattal, és főként a megtérésével érheti el az ember. Az Úr arra is felhívja az ember figyelmét, hogy szükséges tinéktek újonnan születnetek víztől és Szentlélektől. A Föld mielőtt az ember örökségül kapta, Isten akaratából és erejével teljesen rendbetétetett. Megvoltak azok a szent helyek és azok az égből adott csatornák, amelyek összekötötték a Földet a mennyel, amelyek szükségesek voltak mindenkor ahhoz, hogy az emberiség ezt a földi élettel járó nagy feladatát elvégezhesse.
A tömegek keveset, vagy egyáltalán semmit sem tudtak arról, hogy mi is földi élet célja. Ezért minden korban szükséges volt, hogy elküldessenek fentről azok, akik igaz ismeretekkel, az ősi tudással, és a régi világok emlékeivel rendelkeztek, vagyis akik vezetésre, tanításra és gyógyításra alkalmasak voltak, és olyanok is, akik a nehezen megszerzett szellemi értékekre vigyáztak, azaz őrállók voltak. Azután olyan szellemek munkájára is szükség volt, akik a megtéretlen tömeg által előidézett káoszból újra képesek voltak az emberiséget visszavezetni a helyes útra, és ez mind tervszerűen, Isten elképzelése, és tervei alapján történt.
A tömegek keveset, vagy egyáltalán semmit sem tudtak arról, hogy mi is földi élet célja. Ezért minden korban szükséges volt, hogy elküldessenek fentről azok, akik igaz ismeretekkel, az ősi tudással, és a régi világok emlékeivel rendelkeztek, vagyis akik vezetésre, tanításra és gyógyításra alkalmasak voltak, és olyanok is, akik a nehezen megszerzett szellemi értékekre vigyáztak, azaz őrállók voltak. Azután olyan szellemek munkájára is szükség volt, akik a megtéretlen tömeg által előidézett káoszból újra képesek voltak az emberiséget visszavezetni a helyes útra, és ez mind tervszerűen, Isten elképzelése, és tervei alapján történt.
A küldetésben lévő szellemek, a különböző természeti adottságokkal rendelkező népeknél, nemzeteknél mindig az adott csoport felemelését, előbbrejutását, fejlődését, megtérését szolgáló feladatot kaptak.
Ma már számtalan bizonyítéka van annak, hogy a Föld szívcsakrája Magyarhonban, a Pilisben található. Ez a legszakrálisabb helye a Földnek. Hasonló ez az emberi szervezet működéséhez, amelynek több szerve van ugyan, és mind különböző fontos funkciót tölt be, de az összes szerv közül a legfontosabb a szív, mert szív nélkül nem lehet élni. Miként a fizikai testben a szív pumpálja izomerejével a vért az ereken keresztül, hogy az eljusson a test minden sejtjéhez, úgy a földi világban a szívcsakra végzi ezt, életet adó erőket bocsátva ki az egész emberiség számára.
Amikor egy nép vagy nemzet küldetése, Istentől kirendelt feladata van, ilyenkor hihetetlen erővel támadja az ellentét azt a közösséget, az ott küldetést teljesítőket, az őrállókat és az irányt mutatókat. Ez az oka annak, hogy az újabb korok ellenére mára sem jött el az emberiség életében a várva várt javulás.
Minden időben van az egy igaz Isten létezésével, akaratával, törvényeivel szembemenő sokaság, vagyis, akik bálványokat, - és ez lehet személy, lehet pénz, lehet hatalom - tehát hamis isteneket imádnak és van a „maradék”, akik nem hajtanak fejet Baál istenének, és akik ebből a nagyon mélyre csúszásból az emberiséget kisegítették, kimentették, mindig azon a népen, nemzeten belül, akikben a legerősebb volt a jóravaló változás hajlandósága, és a jót magáért, a jóért való cselekvés, valamint a szeretet, amely áldozathozatalra képesítette őket.
Az idők folyamán a kereszténység elterjedése révén ezek a szent helyek még úgy, ahogy biztosították ezeket a szellemi energiákat. A szívcsakra őrzése utolsó küldetésként, a Szent Korona- tana révén Magyarhonra hárult, mivel - mint említettem - ez a legfontosabb csakra, ez a legfontosabb szellemi energiaforrás a Kárpát-medencén belül a Pilisben található. Azt is többször hangoztattuk, hogy ami ma Magyarországon történik az tulajdonképpen előképe mindannak, ami a későbbi évek folyamán a világ többi részén is történni fog. Ezek a történések enyhébb formában már most más területeken élő népeket, nemzeteket is elértek, de Magyarhonban teljes koncentrációval, teljes erővel érezhető a gonosz megsemmisítő hatása.

összealította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:


A magyar nemzet küldetése
A magyarság feladata, balsorsa
A szenvedés nem Isten akarata
A Névtelen Szellem gondolataiból
Az igaz jó és a valódi szép felé vezető út
HANG - Szabad-e pénzért gyógyítanom
Nagyobb a veszély mint gondolnád



https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGisUFXoe ... g?e=H2R1v7
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=WoKrisgOsFE
Kérdések és tanítások Gizi médium által – 2002.jun.18.

https://www.youtube.com/watch?v=s7-oSfT-Xz8
Az emberszólásról – Névtelen szellem Eszter médium által

https://www.youtube.com/watch?v=EuXRJgS56wo
Látomány a túlvilág kikötőjéről – Zita médium közlése

https://www.youtube.com/watch?v=Uj3Lf5z ... zHd9hzIKjf
Tavasz, nyár, ősz, tél és tavasz – Spirituális dráma

[Karsay1958]

Hibáink átminősítese az önmunkálkodásban

Részlet az 2000.04.04-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.
Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem

KV.: A következő kérdésünk is egy kicsit ehhez hozzátartozik. A most kapott tanításokban olvassuk, hogy a rotáció a folyamatoknak a változó visszatérése, csak jó esetben mindig feljebb, mindig magasabb szintre. A szöveg, amire rá szeretnénk kérdezni, azt mondja: „Egy hiba akár több inkarnációban is visszatér, míg nyugvópontra nem jut, a¬mikor már más szempontok szerint hat, és dolgozik vele a szellem.” Ez tulajdonképpen világos, hiszen azt tanultuk, hogy a hibákat nem lehet kiirtani, hanem át kell minősíteni...
TSZ.: A hibák kiirtása csak egy kifejezés, inkább úgy értel¬mezhető, hogy átalakítani! Ez így van!
KV.: De jobbá átminősíteni, vagy kisebb hibává, és szépen enyhíteni.
TSZ.: A folyamata ez, először kisebb hiba, utána jóvátenni! Egyszerre nem megy, nem mennek hirtelen nagy ugrással a dolgok!
KV.: Itt a szöveg viszont azt mondja, hogy: „akkor már más szempontok szerint hat, - nyilván, mert át van minősítve - és másképp dolgozik vele a szellem.” Én úgy érzékelem, hogy akkor már nem is hiba, mert hiszen a hibával le¬hetetlen volna egy fejlődésen munkálkodni.
TSZ.: Most csak egy vonulatát említeném meg! Adva van egy hiba, elég súlyos, esetleg annyira, hogy több élet is szükséges ahhoz, hogy annak az erősségéből le le¬hessen emelni, le lehessen venni, egészen addig, amíg már könnyen kezelhe¬tővé válik. Elkövetkezik egy olyan inkarnáció, ahol egy ilyen legyengített hibát kap, - vagy hibák, hiszen többen is dolgozik az ember egy élet a¬latt - amit ő már felismer, kezel, és kezdi átalakítani.
Természetesen amit életsorozatokon keresztül ezzel a hibával bűnöket, hibákat, károkat, minden egyebeket okozott, azt ő még nem tette jóvá, de önmagát igen, és ez nagyon sokat számít. A felismert, kézbevett hibák egy-egy gondolatban még elő-előtérnek, de már nem hatnak! Akkor érkezik el a szellem egy olyan nyugvóponthoz, amikor teljesen és tökéletesen felismerte már ezt a hibáját, minden olyan kapcsolt résszel, elágazásával együtt, amelyben az a hiba, akár csak egy árnyalatnyilag is előfordulhatott volna, és amikor már ki tudta azt oly mér¬tékben javítani, mondhatni annyira enyhes, hogy már nem is kell vele számolnia.
Ekkor következik egy új időpont, új lehetőség arra, hogy minden más, ettől eltérő hibában is kezdi észrevenni és felfedezni ennek a kapcsolatának az árnyalatait, hiszen itt ilyen szövevények vannak! Amikor egy hibát fel¬dolgozott, és annak ismeri már a különböző elágazásait is, amikor egy másik hibával dolgozik már, felfedezi abban, hogy ennek itt van egy árnyalata, ebben a cselekede¬temben, hiú voltam, de abban a hiúságban a gőgöm is benne szerepelt, amit én most már nagyon jól ismerek! És ez sorozatában így megy! Egyre jobb, egyre több, fényesebb, több felismerés, több feldolgozás, legyengített hiba, és egyre több világosan látott ilyen kapcsolat-rendszer, és ekkor már sokkal könnyebb dolga van annak a szellemnek!
Szándékkal mondtam szellemet, mert emberéletben ezek a feldolgozások, felismerések, kapcsolat-rendszereknek a feltárása mindennapos foglalkozása a kis személyi szellemnek. Ha a testi, fizikai életben az előforduló események hoznak elő olyan érzéseket belőle, amellyel ő a földi tudatával foglalkozik, az a szellemi feldolgozó tevékenységében rengeteg segítséget jelent.
Csaknem azt kell mondanom, egy-egy ilyen felvilágosultabb figyelmesebb, gondosabb embertestben lévő inkarnáció képes arra, hogy néhány más in¬karnációs testesülést vagy helyrehozzon, vagy hihetetlen módon megkönnyítsen a munkálkodásával.


UI:

Eltávozás, meghívás, újraszületés. Mediális közlés
https://www.youtube.com/watch?v=mgbXcZb ... e=youtu.be

[Karsay1958]

2023.09.16.
Misztériumok 2
Zita médium által 2007. január 14.
Manapság a tudás, az ismeret alatt azt érti a földi ember, hogy mindenbe durva kezekkel beavatkozni, a következmények ismerete nélkül. Ezzel nem épít az ember, hanem inkább rombol. Nem épít szentélyt, templomot a maga lelkében, pedig lélekben a Szentlélek templomává kellene válnia az embernek. Egyik pillanatban még szent dolgokról beszél, tart előadást nagy sebességgel, pergő nyelvvel, a másik pillanatban már durva szavakkal ócsárol, mond ítéletet a másik emberről.
A misztériumok nem bontakoznak ki csak úgy maguktól a kiváncsiságtól hajtott ember előtt, és nem nyílnak ki az erőszakosak és követelődzők előtt sem. A titkokat, az isteni csodálatos titkokat többszörös sűrű fátylak fedik, és az embernek hittel és bizakodva, türelmes várakozással kell a misztériumok kitárulkozása elé menni. Csak így válhatnak a kívülállók lassan meghívottakká, meghívottakból pedig beavatottakká.
Valaha, a régi kultúrák emberei jobban értették ezt. Éppen ezért álltak közelebb mindazokhoz az ismeretekhez, amelyek nem a földi világ ismeretei és törvényei voltak, hanem a láthatatlané, a szellemi világé. Mindenre lassan, óvatosan kivánták magukat előkészíteni és ismeretet szerezni ahhoz is, hogy a földi világban mit, hogyan teremtsenek meg; hogyan építsék piramisaikat, tornyaikat, épületeiket, templomaikat, hogy miért fontos az, hogy az oltár keleten helyezkedjen el és hol legyenek a templom bejáratai, és hogy ott hogyan kell tiszteletet adni az Istennek. Tudták minek, mennyi legyen a hossza, a magassága és a szélessége; ezek nem légből kapott méretek voltak, hanem pontosan tudták mi válik szegletkővé és mit, hogyan kell alakítani, hogy az Istennek templomában, az isteni csodával, az isteni misztériumokkal találkozhassanak.
A főpap nemcsak a külsőben viselt nagy méltóságot és tisztséget, hanem valóban beavatott volt a születés és a halál misztériumának titkaiba. Ismerték a beavatás pontos előírását, mert hiszen embert beavatni Istennek titkaiba nagy-nagy felelősség. A léleknek akárcsak időleges kikapcsolása is a testből veszéllyel jár, és veszéllyel jár az is, amit az ember a láthatatlan világból képes áthozni.
Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

Misztériumok 3
Zita médium által 2007. január 14.
Krisztus a bűnbocsánat legnagyobb misztikusa. Egyáltalán a legnagyobb misztikus. Harminchárom és fél esztendő alatt lábaival a föld porát taposta, de lélekben az erők, az igazság világaiban, a láthatatlan világban időzött. Minden tudása és ismerete onnan eredt, mindazt onnan volt képes lehozni és a földi világ törvényeire alkalmazni. Ezáltal tudta a csodáit létrehozni: a fizikailag holtat feltámasztani, a megszállt emberből kiűzni a „légiót”, stb ...
Maga a természeti világ is a csodák világa. Ezek csodálatos gyógyító erők, amire az embernek ebben a zaklatott világban, ebben a békétlenségben oly nagy szüksége lenne, az ő nagyotakarása, gonoszsága, bűnös erőszakossága által még meg nem fertőzött természetben: a hegyekben, völgyekben, mélységekben és magasságokban, vizekben, sűrű erdőkben még ma is fellelhetők. De a nyugati ember mindenről gyorsan és éretlenül le akarta és le akarja rántani a leplet, ezért, amikor a földi tudomány gyorsabb és erőteljesebb fejlődésnek indult, valamit nagyon elrontott. Azt hitte közelebb kerül a természettörvény ismeretéhez azáltal, hogy mindenbe féltudással belekontárkodik, így a születés, a halál és a bűnbocsánat misztériumába is. Mindent szétszedett, mindent felzaklatott és ezért vált az élet és az ember egész lelkivilága szörnyen zaklatottá, amihez még hozzájárult az is, hogy érzés és gondolatvilágával teljes mértékben az anyagi világ fele fordult, anyagimádóvá vált.
Az anyaghoz való nagy ragaszkodás, az anyag gyüjtése, halmozása pedig mindent kiöl az ember lelkéből, ezért a magasabb láthatatlan világ hallgat előtte. Nem nyilatkozik meg neki, nem tud oda belépni, nem tud onnan erőket, tudást, a valóságnak megfelelő ismeretet lehozni. Önző lelkével nem érzi, ami másnak fáj. Nem hallja a fáknak síró hangját az orkánban, nem érzi a madár dalában Isten dicséretét, az eső kopogásában a jövő év gabonájának termését, nem érez semmit, mert szíve kövérré, zsírossá és szőrössé vált, így semmit sem ért a körülötte lévő világból.
Pedig a világ nemcsak anyag, az ember nemcsak test. Mert az elvek nem hazugságra kell, hogy épüljenek. Az embert nem az önzés kell, hogy motíválja. Van ennél sokkal nagyszerűbb, sokkal csodálatosabb, van ennél sokkal értékesebb, de az ember se nem lát, se nem hall. Megvakítja a látszat. Sötétben, ködben tapogatózik azzal a téves tudattal, hogy mára, mostanságra mindent tud és mindent ért.
Nincs szüksége a régi könyvekre, nincs szüksége a régi ismeretekre, a szent iratokra, a Bibliára, nincs szüksége az imára, nincs szüksége Istenre. Ez még nagyobb sötétséget szül és méginkább elveszíti minden türelmét és nem tud várni. Mindent 40, 50, 60, 70 év alatt akart és akar elérni, felhabzsolni, és azt sem veszi észre, hogy közben tönkre tette és tönkre teszi az egész természeti világot. Nem érzi mennyire maga alatt vágja, maga alatt fűrészeli a fát.

Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

Misztériumok 4
Zita médium által 2007. január 14.

Az ima maga is misztérium, úgy is mondhatnám, fehér mágia. A régiek a kezdetek kezdetén áldozatot mutattak be az Istennek. Mindenből: a termésből, az állataikból az elsőt, a legjobbat, a legszebbet, a teljesen hibátlant áldozták oda, amit ők is szerettek volna maguknak megtartani. Hiszen sokszor hosszú éhínségek után, vagy a tél keménysége után végre, a természet megadta az első termést, és ebből az első termésből, valamint az állatok leghibátlanabbját kellett tenniük az áldozati oltárra.
Még az úgynevezett pogányok is így cselekedtek, hogy kiengeszteljék isteneiket. Azoknak pedig, akik már járatosabbak voltak a láthatatlan világban és hitükkel ráéreztek az egy igaz Istenre, más törvényük volt erre; feláldozni azt, ami szívüknek, lelküknek a legkedvesebb. Voltak, akik nem tudták magukban a kapzsiságot, az önzést legyőzni és megpróbálták Istent becsapni. Azt hitték ha a hitványat, a kevésbé értékeset teszik az oltárra, az is kiengeszteli bűneikért a teremtő Istent.
De a misztériumok világában, a mágia világában minden úgy mutatkozik meg, ahogy van. Amit az igaz, a tiszta, az önzetlen érzésekből tettek az áldozati oltárra, annak füstje csodálatos arany és ezüst permetként szállt fel a teremtő trónusához. A sötét indulatoktól vagy önzéstől idítva adott áldozat füstje viszont sűrűn, feketén gomolyogva szállt alá. A misztériumok világából, a fehér mágia világából tud, vagy tudhatna az ember minden jót meríteni magának, mert a mágia világa a láthatatlan erők világa.
Mindent, ami él vagy élni látszik, mindent, ami mozog, láthatatlan erők irányítanak. Nem tévesztendő ez össze az üres mechanikai erőkkel, hanem azokról a szellemi erőkről beszélek, amelyek eredete szellemi, vagyis az Isten által, maga képére és hasonlatosságára teremtett szellemi lényekből indul ki és hozza, vagy hozta létre azt, ami a világmindenségben a teremtmények révén is létrejöhetett és megvalósult.
Minden a szellemből, annak köntöséből, azaz annak erőállományából, vagyis a lélekből indul ki. Az érzéseket, a vágyakat és a gondolatot leállítani nem lehet. Időlegesen, bizonyos gondolatokat a teremtmény önmagából kikapcsolhat, bizonyos céllal, de az érzések és gondolatok szünet nélkül törnek elő a teremtményekből és ezeknek különböző minőségük van.
Az érzések, gondolatok és vágyaknak ez a különböző minősége a színek egész kavalkádját hozza létre, amelyek vagy csodálatosan foszforeszkálnak vagy tompán, mondhatnám lesúlytóan jelentkeznek. Ezek a színek mutatják meg a teremtményben lévő érzések és gondolatok helyességét vagy helytelenségét; a helytelenség bűnhöz vezet, a bűn pedig már a betegségnek csíráit hordozza magában.
Ezek a sűrű gomolyagok előbb csak gombostűnyi nagyságú pontokat, összetapadásokat alkotnak, hogy aztán a hasonló a hasonlóhoz vonzva lavinává kerekedjen és amikor ezek a fajta erőpontocskák így naggyá nőnek, akkor az, aki ezeket a bőnös gondolatokat, érzéseket kibocsájtotta magából, minden uralmát elveszíti felettük, és az erők játéklabdájává válik.
Ezeket az erőket nyilvánvalóan a kibocsájtó a saját erejéből már más irányba terelni képtelen. Rohan le velük együtt a lejtőn. Kivülről kell, kellett segítségnek jönni ahhoz, hogy az ilyen ember képes legyen az árral szemben úszni, mert hiszen hihetetlen mennyiségű erőt kiván, hogy az ellentétes erők sodrását az ember képes legyen legyőzni. A lehetőség ott van, ott lenne ha felfele tekintene és felülről kérné és várná alázatos lélekkel a tiszta erők zuhatagát.
Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

A sors mint a végzet törvénye.

A végzet törvénye arra kényszeríti az embert, hogy tudatosan felelősséget vállaljon életéért.
A törvény nem dönt csak kimondja: „ ha ezt teszed akkor ez történik, ha azt teszed akkor az történik. Te vagy a Teremtő, te döntesz”
Mindenki azt kapja amit okozott. És valahányszor kap valamit, azt maga okozta!.
A végzett törvénye csupán szembesít minket cselekedetünk következményeivel.
„Ki mint vet, úgy arat!”

Az ok okozat láncolata nem a születéssel kezdődőik, és nem a halállal ér véget. Nem fehér lappal születünk, hanem hozzunk magunkkal összegyűjtött sorsunkat, jellemünket. Isten nem jutalmazza meg a jót, és nem bünteti meg a bűnöst – a bűn kizárólag a bűnt bünteti.
Ha eltérünk a harmóniától és bűnbe esünk, akkor ezt mi okoztuk magunknak, és mi bűnhődünk érte.
Különbséget kell tenni a végzet és a rendeltetés között.

Az ember rendeltetése az, hogy igaz valójának tökéletességét egyre tökéletesebb formában kifejezésre juttassa.
Legyetek hát tökéletesek, amint a mennyei Atyátok

Azt, hogy ezt milyen úton érjük el, az a szabad választásunk és egyben a végzetünk is!. Fejlődésünket megfelelő gondolkodásmóddal elősegíthetjük, de nem megfelelővel le is állíthatjuk, rendeltetésünknek azonban mindenképpen eleget kell tennünk!
Gondolataink és cselekedeteink által előidézett okok pontról pontra bevésődnek lelkünkbe. Itt vezetik a mi karmikus számlánkat, amit egyik inkarnációból a másikba magunkkal viszünk. Ezen éltünk éretlen magjai következő életünk talaján gyökeret eresztenek, és gyümölcsöt hoznak. Teljesen értelmetlen hát megfutamodnunk valamely nehéz helyzet elől, hiszen ezzel a szituációval mindaddig konfrontálódni fogunk, míg meg nem oldjuk.

Az „örökletes bűn” azt jelenti, hogy minden inkarnációval saját örökünkbe lépünk. Így ismerjük fel a következő mondásban rejlő igazságot: „senki sem árthat neked, csat te magad”. Vannak olyan cselekedetek, melyeket a törvények nem büntetnek: kereskedelemnek álcázott lopás, üzletnek álcázott csalás. Csakhogy bármilyen maszkot választunk is, az „ok okozat” törvénye érvényes marad.
A természet törvényt kijátszani nem lehet!
E törvény hatását mindennapi éltünkben is megfigyelhetjük. Hogy milyen emberek kerülnek elénk, milyen helyzetbe keveredünk, milyen dolgokat kapunk vagy éppen vesztünk el, mindezek okát a múltunkban kell keresni. Nincs tehát sem szerencse, sem szenvedés, amire nem szolgáltunk rá, csak ok van és okozat.
Ilyen lehet egy rossz házasság, vagy a gyerekek a fejünkre nőnek, elmenekülünk egy mási kapcsolatba, és ugyanazzal a problémával találjuk magunkat szemben.
Fel kell tudni ismerni, hogy a problémát az élet adta fel, és meg kell oldani, hogy ne szembesüljünk vele még egyszer. Érdemes odafigyelni az életünkben ismétlődő feladatokra, eseményekre, gondokra, problémákra, mert ezek feladatok, amiket meg kell tudni helyesen oldani. Az élethelyzet nem megváltozhatatlan sorscsapás.
Mások is ránk hozhatják a végzetet. Fel kell tudni mindig ismerni a helyzetet, és a legjobban cselekedni.

Létezik azonban közös végzet is:
- minden ember minden egyes inkarnációjában sorsközösségbe tartozik, ami vonatkozik ugyanúgy a házastársára éppúgy, mint a nemzetségére, fajára, családjára. Akár autóbalesetről van szó, akár katasztrófáról, ez a végzet az érintettek rezonancia törvényének megfelelően vonzzák magukhoz.
- Az emberek negatív és pusztító gondolatformái összegződnek, és háborúként, forradalomként, társadalmi megmozdulásként, gazdasági válságként, összeomlásként manifisztálódnak, és a csoportsors is visszahat okozójára, mert a kiegyenlítő igazságosság elől senki sem menekülhet.

Ugyanez érvényes bizonyos bűncselekményekre, járványokra, nagy katasztrófákra.
Ebben rejlik a magyarázata annak, hogy bizonyos emberek csodával határos módon túlélnek katasztrófákat: jelen vannak ugyan, de nem vesznek részt a csoportsorsban, mert ehhez a következményhez nem rendelkeznek megfelelő okkal.
Ha valóban megértettem a sorstörvényt, akkor minden kellemetlenséget, sértést vagy hálátlanságot hálatelt szívvel fogadok, mert szellemi fejlődésem útján nagyobb segítséget jelentenek nekem, mint bármilyen baráti dicséret.

A végzet törvény azonban csak addig működik az ember életében, amíg saját akarata szerint cselekszik. Mihelyt inviduális akaratát a teremtés akaratával egyesíti, és hagyja, hogy ettől kezdve kizárólag a teremtés akarata érvényesüljön benne, Igaz Valója harmonikusan, tisztán nyilvánul meg, és megszabadul a végzettől.


UI:


Dudde
https://www.youtube.com/watch?v=LwgUxZAPfbk&t=1s

[Karsay1958]

HÁBORÚ


- a háború sokszor megelőzhető, ha annak ideológiai előjeleit idejében felfedezzük, feltárva azokat a rejtett hamis alapelveket, amelyek az adatok kiegyensúlyozatlansága miatti torzításokból, illetve a körülmények hiányos ismeretéből fakadnak
- a háború minden érintettje a karma (999) hatása alatt van
- a háború az ego jellemzője, az emberi természet része
- a háború az erő alkalmazása az Erő helyett
- a háború annak az Erőnek a hiánya, amely együttérzéssel és megértéssel oldhatná fel az ellentéteket
- a háború kirobbanásakor jámbor közhelyek és szentbeszédek szónoklása helyett bátorságra és Erőre van szükség
- a háború nem a béke ellentéte, sem a béke a háborúnak, csak egy változó van: az igazság
- a háború alapja a tudatlanság, vagyis az igazság hiánya, nem ismerése vagy elutasítása (az elme képtelen megkülönböztetni az igazat a hamistól, amit kihasználhat a tömegtájékoztatás)
- a háború kirobbanásában általában fontos szerepet játszanak a 300-as szinten (hajlandóság szintjén) élők, akik a politikától remélik az emberek megváltását, és az egyén életének értékét kisebbítő politikai nézetekért, elnevezésekért és jelszavakért vívnak háborúkat
- a háború gyakran erkölcsbírálaton alapul (káros azt hinni, hogy másoknak a mi személyes standardjaink, erkölcsünk és életviteli szabályaink szerint „kell” élniük, és a valóságot a mi értelmezésünkben „kell” látniuk)
- a háború sok esetben a bosszú igazságosságába vetett őrült hiten alapul
- a háború mögött általában fellelhető egy vezető pszichotikus szintű egomániával
- a háború kirobbanhat azért is, mert nem a helyén kezelik az egomániás vezetőt, például passzivitásból (145) békeszerződést írnak vele alá, ahogy az a 2. világháború kirobbanásához vezetett
- a háború az emberiség történelmének 93%-ában zajlott (természetes állapot, nem meglepő, hogy most is zajlik)
- a háború valódi résztvevőinek szempontjából – ellentétben a szemlélők nézőpontjával – a szomorú kommentár az, hogy amikor az ellentüntetések és a békefelvonulások véget érnek, végül a valódi helyzetet és annak súlyos problémáit a cselekvőknek – a ”keményfejű”, de erkölcsi és gyakorlati realistáknak (465) – kell kezelniük, akik azután ki vannak téve az átpolitizált támadásoknak, függetlenül attól, hogy mik a szükséges lépések
- a háború mögötti szándék lehet relatíve magas szintű is, például 455-ön (az értelem szintjén) kalibrál a szándék, amellyel ledobatták az atombombát, ami véget vetett a 2. világháborúnak
- a háború ellenzői egós állásfoglalásokra támaszkodhatnak, mindentudást feltételezve (háborúellenesség: 185)
- a háború LEHETŐSÉG bátorságot választani, az alacsonyabb szintű választási lehetőségek után / helyett
- a háború LEHETŐSÉG a lelkeknek arra, hogy akár a test halálával is szembesülve egy magasabb cél érdekében átlépjék a 200-as tudatszint határt, és a félelemtől eljussanak a bátorságig
- a háború LEHETŐSÉG jóvátenni a negatív karmát, ami a lélek számára győzelem, mivel karmikus adósságtól megszabadulva a mező kitisztul, és így a tudat tovább fejlődhet
- a háború LEHETŐSÉG könyörületesnek lenni és megbocsátani
- a háború LEHETŐSÉG úgy cselekedni, ahogy szükségeltetik, és akaratunkról teljesen lemondani Isten javára (595)
- a háború egy erőteljes útja a hirtelen és nagyszabású spirituális fejlődésnek
A kollektív karma révén egész csoportok kerülnek olyan sajátos helyzetbe, ami borzalmasnak tűnhet, mégis láthatatlan karmikus előnyöket hordoz.
Egy jó imádság lenne minden ember számára, hogy a háborút a világszerte kölcsönös megbocsátás és könyörület értékes lehetőségeként lássák meg, ami a valódi út a Békéhez.
Javasolt hozzáállások:
- nem ellenezni semmit, szeretni a békét, és ítélkezésmentesen együttérezni a világ háborúival és annak résztvevőivel
- Istenre bízni a világot és annak háborúit
- imádkozni, míg küzdünk, és lojálisnak lenni a bajtársainkhoz, valamint az egyéni kötelességeinkhez (485-510)
Leginkább azzal szolgálhatjuk a világot, ha a megvilágosodás útját járjuk, és az illúziók táplálása helyett leküzdésükre törekszünk. A szenvedés és a halál az egónak, az ego állásfoglalásainak és érzékelésének a következménye.
A magasabb Én számára az élet játszmákból és társasjátékokból áll, mert tudat alatt mindenki tisztában van azzal, hogy a halál nem valós lehetőség. Máskülönben miért kockáztatná az „életét" bárki is a pénzért vagy a hatalomért?
Egy háború után, amelyben hetvenmillió ember „halt meg", az országhatárok változatlanok maradnak, és az élet visszatér a mindennapi kerékvágásba - az egész játszma csak egy sajnálatos viccnek tűnik. Az egykori ellenségek kezet ráznak, megünneplik egymás emléknapjait, és ellátogatnak a másik háborús megemlékezéseire.

Gloria in Excelsis Deo!


UI:

Dudde
https://www.youtube.com/watch?v=TcgeGSTziW8

[Karsay1958]

A magyarság spirituális felemelkedése – Felvezetés

Az “Égi Világosság”szellemtani folyóíratból szemlézve

A spi¬ri¬tisz¬ta moz¬ga¬lom és esz¬me vi¬lág¬vi¬szony¬lat¬ban ke¬re¬ken 150 éves múlt¬ra te¬kint¬het vis¬¬sza. Itt ná¬lunk 20 év¬vel ke¬ve¬sebb¬re, de an¬nak tar¬ta¬lom¬be¬li ki¬ha¬tá¬sa óri¬á¬si több¬le¬tet mu¬tat más or¬szá¬go-ké¬hoz ké¬pest. En¬nek tör¬té¬ne¬tét pon¬to¬san és hi¬te¬le¬sen igye¬kez¬tünk köz¬re¬ad¬ni a „Bev. Spir.” I. k. 9-130. oldalain, de nem árt az Egy¬let vi¬lá¬gi ala¬pí¬tó¬já¬nak, Dok¬tor bá¬csi¬nak oda¬át¬ról el¬hang¬zott aláb¬bi ki¬je¬len¬té¬se¬i¬vel alá¬tá¬masz¬ta¬ni.
Az Egy¬let 1921. pün¬kös¬di ülé¬sén Dok¬tor bá¬csi Bé¬la mé¬di¬um út¬ján az aláb¬bi¬a¬kat mon¬dot¬ta:
„Itt van el¬vet¬ve a szel¬le¬mi fel¬éb¬re¬dés és meg¬vi¬lá¬go¬so¬dás mag¬vacs¬ká¬ja, ezen a most még meg-ve¬tett, le¬ti¬port ma¬gyar föl¬dön, ti pe¬dig a ker¬tész¬ina¬sok vagy¬tok, akik¬nek elő kell ké¬szí¬te¬ne¬tek a sa¬ját és a test¬vé¬re¬i¬tek lel¬két en¬nek a mag¬vacs¬ká¬nak be¬fo¬ga¬dá¬sá¬ra. Ez¬zel a di¬cső fel¬adat¬tal szem¬ben mi-lyen mély¬sé¬ge¬sen mes¬¬sze ma¬rad¬hat¬na min¬den fáj¬da¬lom, gond és két¬ség¬beesés, ami oly¬kor a lel¬ke¬te-ket el¬töl¬ti, mert nem úgy van, ahogy ti sze¬ret¬né¬tek! Kér¬de¬zem, in¬kább akar¬tok-e a vi¬lág előt¬ti nagy Ma¬gya¬ror¬szá¬got, mint azt, hogy ez a ha¬za le¬gyen szü¬lő¬je az em¬be¬ri¬ség szel¬le¬mi bol¬dog¬sá¬gá-nak? Tu¬dom, hogy ti ez utób¬bit vá¬laszt¬já¬tok, és ez az, ami fel¬jo¬go¬sít en¬gem most an¬nak a ki¬je¬len-té¬sé¬re, hogy amit Is¬ten böl¬cses¬sé¬ge jó¬nak lá¬tott an¬nak ide¬jén ki¬je¬len¬te¬ni, mint ma¬gyar ha¬zá¬tok jö¬ven¬dő¬jét, az be fog kö¬vet¬kez¬ni, mert azt az igaz¬ság szel¬le¬me mon¬dot¬ta, ez pe¬dig győz¬ni fog, mert az Úr¬ból in¬dult ki és Hoz¬zá kell vis¬¬sza is tér¬nie.
Le¬gye¬tek te¬hát tü¬rel¬me¬sek, és bé¬kes¬ség¬ben vá¬ra¬ko¬zók. Ápol¬já¬tok a test¬vé¬ri sze¬re¬tet kö¬te¬lé¬két szí-ve¬tek tisz¬ta vá¬gya¬ko¬zá¬sá¬val, hogy min¬ket is ké¬pe¬sít¬se¬tek ar¬ra, hogy kö¬zöt¬te¬tek le¬hes¬sünk, gyó¬gyít-has¬sunk és ta¬nít¬has¬sunk ben¬ne¬te¬ket, egy¬ko¬ron pe¬dig in¬nen in¬dul¬junk vis¬¬sza együtt új¬ból a föld¬re meg¬szám¬lál¬ha¬tat¬lan erős¬hi¬tű test¬vé¬re¬ink¬kel együtt meg¬vív¬ni az utol¬só győ¬ze¬del¬mes har¬cot a sö-tét¬ség fe¬je¬del¬mé¬vel. Az Is¬ten ke¬gyel¬me, jó¬sá¬ga és sze¬re¬te¬te se¬gít¬sen meg mind¬an¬¬nyi¬un¬kat eb¬ben a mun¬kánk¬ban!”
1924-ben pe¬dig a fen¬ti¬e¬ket ugyan¬csak Dok¬tor bá¬csi így erő¬sí¬tet¬te meg:
„En¬nek a ma¬rok¬nyi nép¬nek mes¬¬sze ki¬ha¬tó és fon¬tos fel¬ada¬ta, ren¬del¬te¬té¬se van. Ne fe¬lejt¬sé¬tek el, hogy eb¬ben az or¬szág¬ban van¬nak le¬fek¬tet¬ve a szel¬le¬mi vi¬lá¬gos¬ság és meg¬is¬me¬rés elő¬ké¬szí¬té¬sé-nek di¬cső elő¬fel¬té¬te¬lei, va¬gyis hogy az Úr aka¬ra¬ta és pa¬ran¬csa az, hogy eb¬ből a kis or¬szág¬ból in-dul¬jon ki, ter¬jed¬jen szét és győz¬zön a világosság!….
Va¬jon nem sej¬ti¬tek-e hogy ép¬pen azért, mert ez így van, sújt le ha¬zá¬tok¬ra is olyan ha¬tal¬mas erő-vel az el¬len¬tét? Bi¬zony így van! És ezt az Is¬ten ke¬gyel¬me meg¬en¬ge¬di, mert a szen¬ve¬dé¬sek és meg-pró¬bál¬ta¬tá¬sok tisz¬tí¬tó tü¬zén át akar¬ja az ő gyer¬me¬ke¬i¬nek a lel¬két meg¬acé¬loz¬ni, és így elő¬ké¬szí¬te¬ni őket a jö¬vő¬ben re¬á¬juk vá¬ró ma¬gasz¬tos fel¬adat¬ra. De ha ez így van, nyu¬god¬ja¬tok be¬le min¬den¬be, ami ve¬le¬tek és or¬szá¬go¬tok¬kal tör¬té¬nik.
Szép, na¬gyon szép lesz a sor¬sa en¬nek az or¬szág¬nak, mert nem mu¬lan¬dó, sem¬mit¬mon¬dó, hit-vány kin¬csek után nyújt¬ja ki a ke¬zét, ha¬nem szel¬le¬mi kin¬csek után. A sö¬tét¬ség ha¬tal¬ma egy¬kor tel¬je¬sen le fog ha¬nyat¬la¬ni és ak¬kor szét fog ter¬jed¬ni a vi¬lá¬gos¬ság: az em¬be¬rek meg fog¬ják ér¬te¬ni, hogy nincs más út, mint a sze¬re¬tet út¬ja. Küzd¬jünk hát bát¬ran és fé¬le¬lem nél¬kül; a ju¬ta¬lom el nem ma¬rad¬hat, Is¬ten meg fog ál¬da¬ni.”
Las¬san há¬rom¬ne¬gyed év¬szá¬za¬dos sza¬vak és mon¬da¬tok ezek, de bi¬zo¬nyít¬ha¬tó¬an iga¬zak. Az el-hang¬zást kö¬ve¬tő¬en ugyan¬is nem¬so¬ká¬ra szin¬te meg¬újult, ki¬bő¬vült a Szel¬lem¬bú¬vá¬rok Egy¬le¬te, s az így ki¬ala¬kult tíszta lég¬kör va¬ló¬ban le¬he¬tő¬vé tet¬te „a mi tisz¬tább test¬vé¬re¬ink”: a „Név¬te¬len szel¬lem”, „Laurentius” – vi¬lág¬vi¬szony¬lat¬ban egye¬dül¬ál¬ló – böl¬cse¬le¬ti ki¬je¬len¬té¬se¬i¬nek meg¬szü¬le¬té¬sét, ame¬lyek a ko¬ráb¬bi köz¬lé¬sek bő¬ví¬té¬se mel¬lett tel¬jes össz¬hang¬ban áll¬nak az evan¬gé¬li¬um egé¬szé¬vel, mi¬ért is azok könyv alak¬ban mél¬tán kap¬hat¬ták az „evan¬gé¬li¬u¬mi spi¬ri¬tiz¬mus böl¬cse¬le¬te” cí¬met (a Név¬te¬len szel¬lem 21 kö-te¬te, Laurentius 4 kö¬te¬te).
Nem lé¬te¬zik a töb¬bi szel¬le¬mi moz¬ga¬lom ese¬té¬ben eh¬hez ha¬son¬ló, a lét alap¬ja¬it en¬¬nyi¬re ért¬he¬tő¬en és lo¬gi¬ku¬san meg¬vi¬lá¬gí¬tó egy¬sé¬ges iro¬da¬lom, amit a már mon¬dott „meg¬hur¬colt” név mi¬att nem¬csak vé¬tek len¬ne vé¬ka alá rej¬te¬ni. El¬len¬ke¬ző¬leg: a fent idé¬zett atyai ta¬nács¬ra is te¬kin¬tet¬tel, azt egye¬ne¬sen kö¬te¬les¬sé¬günk nap¬fény¬re hoz¬ni, és fel¬hasz¬nál¬ni a sö¬tét¬ség el¬le¬ni küz¬de¬lem¬ben.

összealította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

A magyarság spirituális felemelkedése
Adai közlés – Kisboldogasszony
A magyar sors magyarázata
Miert nem kell nekünk emlékezni
Mindennek oka és célja van
Mindennek meg kell érnie
HANG - Miért nem teljes fiam gyógyulása

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGisUv-RC ... A?e=9FxIha
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGisQ6kMK ... w?e=Pzfpmp
Karsay Istán 2023 szeptemberi szellemtani hírlevele – SBK_Hírlevél_223

https://www.youtube.com/watch?v=Mb3k2wZRAh8
A légköri erők elváltozásáról – Zita médium közlése

https://www.youtube.com/watch?v=Cg4War_G5Dw
A világ helyzete – Zita médium közlése 2010 nov. 21.

https://www.youtube.com/watch?v=0QOtTBjbOVg
A sors keze – Spirituális dráma

[Karsay1958]

A magyarság spirituális felemelkedése - Felvezetés
Az “Égi Világosság”szellemtani folyóíratból szemlézve
A spi­ri­tisz­ta moz­ga­lom és esz­me vi­lág­vi­szony­lat­ban ke­re­ken 150 éves múlt­ra te­kint­het vis­­sza. Itt ná­lunk 20 év­vel ke­ve­sebb­re, de an­nak tar­ta­lom­be­li ki­ha­tá­sa óri­á­si több­le­tet mu­tat más or­szá­go­ké­hoz ké­pest. En­nek tör­té­ne­tét pon­to­san és hi­te­le­sen igye­kez­tünk köz­re­ad­ni a „Bev. Spir.” I. k. 9-130. oldalain, de nem árt az Egy­let vi­lá­gi ala­pí­tó­já­nak, Dok­tor bá­csi­nak oda­át­ról el­hang­zott aláb­bi ki­je­len­té­se­i­vel alá­tá­masz­ta­ni.
Az Egy­let 1921. pün­kös­di ülé­sén Dok­tor bá­csi Bé­la mé­di­um út­ján az aláb­bi­a­kat mon­dot­ta:
„Itt van el­vet­ve a szel­le­mi fel­éb­re­dés és meg­vi­lá­go­so­dás mag­vacs­ká­ja, ezen a most még meg­ve­tett, le­ti­port ma­gyar föl­dön, ti pe­dig a ker­tész­ina­sok vagy­tok, akik­nek elő kell ké­szí­te­ne­tek a sa­ját és a test­vé­re­i­tek lel­két en­nek a mag­vacs­ká­nak be­fo­ga­dá­sá­ra. Ez­zel a di­cső fel­adat­tal szem­ben mi­lyen mély­sé­ge­sen mes­­sze ma­rad­hat­na min­den fáj­da­lom, gond és két­ség­beesés, ami oly­kor a lel­ke­te­ket el­töl­ti, mert nem úgy van, ahogy ti sze­ret­né­tek! Kér­de­zem, in­kább akar­tok-e a vi­lág előt­ti nagy Ma­gya­ror­szá­got, mint azt, hogy ez a ha­za le­gyen szü­lő­je az em­be­ri­ség szel­le­mi bol­dog­sá­gá­nak? Tu­dom, hogy ti ez utób­bit vá­laszt­já­tok, és ez az, ami fel­jo­go­sít en­gem most an­nak a ki­je­len­té­sé­re, hogy amit Is­ten böl­cses­sé­ge jó­nak lá­tott an­nak ide­jén ki­je­len­te­ni, mint ma­gyar ha­zá­tok jö­ven­dő­jét, az be fog kö­vet­kez­ni, mert azt az igaz­ság szel­le­me mon­dot­ta, ez pe­dig győz­ni fog, mert az Úr­ból in­dult ki és Hoz­zá kell vis­­sza is tér­nie.
Le­gye­tek te­hát tü­rel­me­sek, és bé­kes­ség­ben vá­ra­ko­zók. Ápol­já­tok a test­vé­ri sze­re­tet kö­te­lé­két szí­ve­tek tisz­ta vá­gya­ko­zá­sá­val, hogy min­ket is ké­pe­sít­se­tek ar­ra, hogy kö­zöt­te­tek le­hes­sünk, gyó­gyít­has­sunk és ta­nít­has­sunk ben­ne­te­ket, egy­ko­ron pe­dig in­nen in­dul­junk vis­­sza együtt új­ból a föld­re meg­szám­lál­ha­tat­lan erős­hi­tű test­vé­re­ink­kel együtt meg­vív­ni az utol­só győ­ze­del­mes har­cot a sö­tét­ség fe­je­del­mé­vel. Az Is­ten ke­gyel­me, jó­sá­ga és sze­re­te­te se­gít­sen meg mind­an­­nyi­un­kat eb­ben a mun­kánk­ban!”
1924-ben pe­dig a fen­ti­e­ket ugyan­csak Dok­tor bá­csi így erő­sí­tet­te meg:
„En­nek a ma­rok­nyi nép­nek mes­­sze ki­ha­tó és fon­tos fel­ada­ta, ren­del­te­té­se van. Ne fe­lejt­sé­tek el, hogy eb­ben az or­szág­ban van­nak le­fek­tet­ve a szel­le­mi vi­lá­gos­ság és meg­is­me­rés elő­ké­szí­té­sé­nek di­cső elő­fel­té­te­lei, va­gyis hogy az Úr aka­ra­ta és pa­ran­csa az, hogy eb­ből a kis or­szág­ból in­dul­jon ki, ter­jed­jen szét és győz­zön a világosság!….
Va­jon nem sej­ti­tek-e hogy ép­pen azért, mert ez így van, sújt le ha­zá­tok­ra is olyan ha­tal­mas erő­vel az el­len­tét? Bi­zony így van! És ezt az Is­ten ke­gyel­me meg­en­ge­di, mert a szen­ve­dé­sek és meg­pró­bál­ta­tá­sok tisz­tí­tó tü­zén át akar­ja az ő gyer­me­ke­i­nek a lel­két meg­acé­loz­ni, és így elő­ké­szí­te­ni őket a jö­vő­ben re­á­juk vá­ró ma­gasz­tos fel­adat­ra. De ha ez így van, nyu­god­ja­tok be­le min­den­be, ami ve­le­tek és or­szá­go­tok­kal tör­té­nik.
Szép, na­gyon szép lesz a sor­sa en­nek az or­szág­nak, mert nem mu­lan­dó, sem­mit­mon­dó, hit­vány kin­csek után nyújt­ja ki a ke­zét, ha­nem szel­le­mi kin­csek után. A sö­tét­ség ha­tal­ma egy­kor tel­je­sen le fog ha­nyat­la­ni és ak­kor szét fog ter­jed­ni a vi­lá­gos­ság: az em­be­rek meg fog­ják ér­te­ni, hogy nincs más út, mint a sze­re­tet út­ja. Küzd­jünk hát bát­ran és fé­le­lem nél­kül; a ju­ta­lom el nem ma­rad­hat, Is­ten meg fog ál­da­ni.”
Las­san há­rom­ne­gyed év­szá­za­dos sza­vak és mon­da­tok ezek, de bi­zo­nyít­ha­tó­an iga­zak. Az el­hang­zást kö­ve­tő­en ugyan­is nem­so­ká­ra szin­te meg­újult, ki­bő­vült a Szel­lem­bú­vá­rok Egy­le­te, s az így ki­ala­kult tíszta lég­kör va­ló­ban le­he­tő­vé tet­te „a mi tisz­tább test­vé­re­ink”: a „Név­te­len szel­lem”, „Laurentius” – vi­lág­vi­szony­lat­ban egye­dül­ál­ló – böl­cse­le­ti ki­je­len­té­se­i­nek meg­szü­le­té­sét, ame­lyek a ko­ráb­bi köz­lé­sek bő­ví­té­se mel­lett tel­jes össz­hang­ban áll­nak az evan­gé­li­um egé­szé­vel, mi­ért is azok könyv alak­ban mél­tán kap­hat­ták az „evan­gé­li­u­mi spi­ri­tiz­mus böl­cse­le­te” cí­met (a Név­te­len szel­lem 21 kö­te­te, Laurentius 4 kö­te­te).
Nem lé­te­zik a töb­bi szel­le­mi moz­ga­lom ese­té­ben eh­hez ha­son­ló, a lét alap­ja­it en­­nyi­re ért­he­tő­en és lo­gi­ku­san meg­vi­lá­gí­tó egy­sé­ges iro­da­lom, amit a már mon­dott „meg­hur­colt” név mi­att nem­csak vé­tek len­ne vé­ka alá rej­te­ni. El­len­ke­ző­leg: a fent idé­zett atyai ta­nács­ra is te­kin­tet­tel, azt egye­ne­sen kö­te­les­sé­günk nap­fény­re hoz­ni, és fel­hasz­nál­ni a sö­tét­ség el­le­ni küz­de­lem­ben.

Szeretettel Bíró Laci
A csatolt anyagok listája:

A magyarság spirituális felemelkedése
Adai közlés – Kisboldogasszony
A magyar sors magyarázata
Miert nem kell nekünk emlékezni
Mindennek oka és célja van
Mindennek meg kell érnie
HANG - Miért nem teljes fiam gyógyulása
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGisUv-RC ... A?e=9FxIha
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGisQ6kMK ... w?e=Pzfpmp
Karsay Istán 2023 szeptemberi szellemtani hírlevele – SBK_Hírlevél_223
https://www.youtube.com/watch?v=Mb3k2wZRAh8
A légköri erők elváltozásáról – Zita médium közlése
https://www.youtube.com/watch?v=Cg4War_G5Dw
A világ helyzete – Zita médium közlése 2010 nov. 21.
https://www.youtube.com/watch?v=0QOtTBjbOVg
A sors keze – Spirituális dráma

[Karsay1958]

Isten is változik

Részlet az 2000.07.18-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.
Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem


KV.: Ezek alapján engedd meg, hogy az első kérdést föltegyem, mégpedig a legújabb, már meg¬változott szemléletű tanításokból. Szó szerint idézem a szöveget: „Isten folyvást mozog és változik, megállás nincs, a különféle változás mégis mindössze kettős: teremtés és visszavonás." A mondat második fele világos és érthető! És azt is tudjuk, hogy egyetlen állandó van a változás, és ezt is már megértettük.
De a mi számunkra túlzottan is szédítő és felfoghatatlan, hogy még Isten is változik! Nyilvánvalóan nem úgy, ahogy azt mi emberek elképzeljük. Mi az, hogy Isten is változik, hiszen mindig azt mondtuk: Isten örök, Isten egy, Isten állandó, a tökéletesség, ami mind a legnagyobbat és az egyformát, az állandót mondja. Most azt halljuk, hogy Ő is változik! Tudom ez másképp értendő, de mi ez a másképp?
TSZ.: Rettenetesen nehéz szavakkal kifejezni, mindössze körülírásszerűen alkalmazom a következőt! De először még visszatérek egy mondatra, arra, hogy az ember változik, folyamatban van, egy állandó változó, fejlődő korszakában. Ugyanakkor mennyire nehéz elképzelni Istenről ugyanezt! Mert erre is vonatkozik, bár nagyon távolról, a képére és hasonlatosságára teremtésből! E¬gyáltalán nem idegen, nem elkülönült, és nem élesen elválasztható a kettő egymástól! Azért, mert minden változik és módosul, minden alakul, az alakulásával valamely irányba továbbfejlődik, tovább teremtődik.
Ahogyan ti magatokat ismeritek, és ahogy a gondolkodóképességeteket leállítani nem tudjátok, mert állandóan termelődik gondolat bennetek, éppen ezért oly nagyon nehéz az ún. belső csendet meditációban megteremteni. Az ember nagyon jól ismeri, teljesen ráállt arra, hogy folyton mozog az agya, folyton gondolatok légióját teremti. Képzeljétek el ezt Teremtői szinten! Hiszen Istennek sem áll a gondolata, hanem szüntelenül dolgozik, szüntelenül változik. Ami az isteni gondolatból keletkezés, változás történik, az sokkal hatalmasabb. Ti magatok is észlelhetitek, megtapasztalhatjátok, hogy a gondolataitok révén mennyi minden változik, ha másképpen nem: érzésben, hangulatban, körülöttetek a légkörben.
Itt óriási méretbeli különbségről van szó, de ebben az esetben különösképpen érvényes az, hogy Isten gondolatai, amelyekből mondhatni világok keletkeznek, erőhalmazok, alakulások, lények, teremtések, ezeknek a változásai, ezeknek a módosulásai, alakulásai, folyamatba helyezése, mindazt Ő maga intézi, ellenőrzi, tudomása van róla.
Ami ily módon keletkezett, és Ő látja, hogy az jó, a gondolatai által keletkezetteket nem hagyja magára. Nem azért gondolta el, nem azért teremtette! És ez egy állandó és folyamatos változás, mozgás, még hatalmasabb ritmusmódosulásokkal és alakulásokkal jár. Soha nem lenne képes megállni, a megállás számára halál lenne!
Hiszen ismertek olyan kifejezést, hogy a szellem örök mozgó, és ha ebben megakadályozva lenne, ha megmerevedne, ha megállna, ez szellemi halál lenne! Ami természetesen nincs, de éppen ez jelzi azt, hogy mozgás nélkül nincs szellem sehol a Mindenségben, de különösképpen az alkotó leghatalmasabb szellemi központ az, amely szüntelenül mozog, és amely meg nem állhat! Ak¬kor mért olyan szokatlan az, hogy változik?!
KV.: Most értem meg, hogy egyelőre miért belső, szűk körű tanítás ez, mert ha a tömegeknek azt mondanánk, hogy Isten sem állandó, Ő is megváltozik, megbotránkozást okoznánk!
TSZ.: Kedves tanítványaim, ti, akik eleve foglalkoztok ezen kérdésekkel, és akik legalább viszonylagosan a magatok körülményei, elgondolásai szerint értitek ezeket a dolgokat, még ti is beleakadtok abba, hogy az Isten változik. Hát Ő nem mozdulatlan és egy? De igen, de nem mozdulat¬lan! Mert akkor tárul fel előttetek is, hogyha egy kissé jobban megvilágítom, hogy tinektek egy elképzelésetek volt Isten mozdulatlanságáról, változatlanságáról, holott egészen mást jelent az Ő változatlansága, erőben, hatalmában, nagyobb szeretetében.
Sok mindenben változatlan, de magában, szellemi lényegében, szellemi mozgásaiban, tevékenységében? Abban nem! Tehát volt, kialakult egy elképzelés, és hogyha nem azzal ta-lálkozik valamely közlés, amely egyáltalán nem új, vagy újszerű, csak éppen ellenke¬zik ezzel az elképzeléssel és kialakult formával, akkor baj van!
Egyáltalán nincsen semmi baj, ezek után megérthetitek azt, hogy nagyon sokszor és sokfélében, nemcsak hogy nem ártana, de előbb-utóbb rákényszerültök majd a saját belső igényeitek szerint felülvizsgálni az elképzeléseiteket sok mindenről, nemcsak Istenről magáról! Még saját magatokról is!
Saját magatokkal szemben is nagyon sok olyan elképzelésetek van, és még lehet is, amelyet elkönyveltetek biztos¬nak és fixnek, pedig nem az. Valami egészen más lesz, egy sokkal színesebb, válto¬zatosabb, nagyszerűbb! Ne kössétek magatokat túl szorosan valamely elképzeléshez, az csak addig jó és addig hasznos, amíg segít valaminek a megértésében! De hogyha lerögzítővé válik, és észre sem veszítek, akkor bizony kérdések alakul¬nak ki, megrettenések és megdöbbenések. Nem ez lesz az első, amellyel találkoz¬tok, és én ennek örvendeni fogok!
KV.: Köszönöm , hogy ezt a kifejezést használtad, mert ez egy kicsit meg¬nyugtat minket.
TSZ.: Tudjátok mit, ne nyugodjatok meg!


UI:

Isteni akarat. Mediális közlés
https://www.youtube.com/watch?v=S7Ef5Vp ... e=youtu.be

[Karsay1958]

Misztériumok 5
Zita médium által 2007. január 14.

Az írás mondja: „Tulkok sokasága kerített be engem” (Zsolt. 22:13) Istenem. De testvéreim, felfele szabad az út. Tulalajdonképpen nem is a teremtő Isten az, aki az embert így bekeríti, hacsak azért nem, hogy a teremtmény még nagyobb kárt ne tehessen magában azáltal, hogy mindennek neki megy és ezáltal összetöri, összezúzza magát, tehát korlátok közé helyezi. Azonban a korlátok között is megvan az embernek a szellemi szabadsága és lehetősége, hogy válasszon jó és rossz között. De sajnos, az ember többnyire a rossz fele nyújtja ki a kezét. Ha valami tiszta, azt gyorsan besározza, beszennyezi.
Valaha csodálatos volt népek, nemzetek életében a fehér mágiának művelése mágusaikon, királypapjaikon keresztül. Tudták hova kell fordulni a tisztáért, a jóért, amely végsősoron mindig leküzdi a rosszat. Ezzel szemben, amikor kegyelemből az emberek részére a Teremtő kicsit is megnyitotta a szentélyt, pláne a szentek szentjét, akkor az ember azt a kevéske kis ismeretet és tudást már is a testi énjének kielégítésére akarta felhasználni; ezzel a fehér mágia feketévé vált. Keleten voltak ugyan, akik tudták, hogy milyen titkokat ismerhetnek meg Isten kegyelméből; ezek megvilágosultak és őrízték azokat. Nem szórták gyöngyeiket a sertések elébe, mint ahogy tette és teszi azt manapság a nyugati ember. A keleti ember türelemmel várt, hogy a szentélybe vagy a szentek szentjébe beléphessen. Saruit megoldotta, mert tudta, hogy milyen igaz, amit Mózesnek mondott az Úr az égő csipkebokorból: „Oldd le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.”
A mai modern világban is azoknak, akik a titkok titkaival folglalkozók, akik a láthatatlan világban az egy igaz Istent, és annak szent Fiát, a mi Urunkat, a Jézus Krisztust keresik, ugyancsak szól ez a parancs: „Oldd le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.” Nektek is szól ez testvéreim, akik évtizedek óta idejártok és a szellemvilág nyitott kapujában álltok. Hatalmas dolog volt mindenkor, hogy az egy igaz Isten, minden élőnek teremtője szóba állt a bukott, a bűnös emberrel. Gondolataiba azonban nem enged bepillantást. „Mások az én gondolataim, mások az én terveim, mint az embernek gondolatai.” - mondja az írás. A teremtő Istené örökké valók, tiszták, tökéletesek, örökvalóságokat felölelők. Nem így az emberé, a percemberé, aki egy pillanatra Isten kegyelméből megfordulhat a változások világában, amely sok-sok lehetőséget kínál ugyan, de az ember csak keveset tud és azt is rosszul tudja. Ha nem tud a föld útvesztőiben és mélységeiben eligazodni, akkor csak nagyon alázatos szívvel és lélekkel, mélyen meghajtott fejjel, térden állva kopogtathat a misztériumok ajtaján, hogy a titkok feltáruljanak előtte és tudja, hogy mit, miért és hogyan kell cselekednie.

Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

Misztériumok 6
Zita médium által 2007. január 14.

Milyen sokat kellett megtennie a kelet embereinek azért, hogy az isteni igazságokhoz hozzáférhessen, közelebb juthasson, és az igazság megajándékozhassa ismerettel, békességgel, nyugalommal, a dolgok kivárni tudásával, megelégedéssel. Ime Krisztuson keresztül, a nyugati embernek megadatott egyszerű szavakban mindaz, amiért a keleti embernek nehezen kellett megküzdenie. Keleten, ahol a nap kél, amely a világosság országa, ahonnan a fény jő és ahonnan a keleti bölcsek elindultak Krisztusnak tisztességet tenni. A nyugati embernek mindezen nem kellett keresztül mennie, mert kezébe adta Krisztus az isteni igazságokat. Fogd, lásd, cselekedd, lásd meg honnan jössz és hova tartasz, lásd meg, hogy mi az életed célja, de az élet számodra a titkok titka. Életet a tudomány sem teremthet, csak a meglévőt variálja. Az írás a kezére adatott és íme az ember elveti ezeket a szent iratokat, elveti az igazságot, vagy ha kezébe veszi is, csak azért, hogy megakadjon benne. Ami még rosszabb, hogy ami számára nem kedvező, azt kiveti az írásokból. Nem akarja közelebbről, alaposabban megnézni, hanem kiforgatja és a jövőben méginkább ki fogja forgatni az írásokat. Pedig a Biblia a könyvek könyve. A Biblia a tudás és az ismeret könyve. A misztériumok világához is közelebb juthatna az ember a helyes Szentírás ismereten keresztül. De csak a szavakat, a gondolatok külső köntösét látja. A betű pedig öl.
Mivel nem látja a teremtés eredetét, amikor teremtésről van szó, úgy gondolja, az ember származása onnan indul, hogy a paradicsomba megteremtette Isten Ádámot és, hogy ne legyen egyedül, oldalbordájából megformálta az asszonyt. De, hogy mennyi idő, és milyen korszakok előzték meg mindezt, arról fogalma sincs. Nem tudja összevetni a teremtést és a teremtési korszakokat az evolúcióval, mert nem érti, hogy az egyik a fentről lefele való bukás, a másik a bukásból való kibontakozás kezdete a felfejlődésnek. Mennyire nem látja, hogy a tilalomfák miért is állnak fent. Mint, ahogyan Éva, az asszony és egyáltalán az első emberpár, Ádám és Éva, nem látta, hogy a rossz tudásnak fája, nem több tudást ad számukra, hanem sötétséget, szégyenérzetet és teljes lemeztelenítést. A mai ember nem ezt csinálja vajon? Teljesen lemeztelenít. Vajon szereti-e valamiben még a szépet, amely természetes köntöse a jónak, vajon szereti-e a sejtelmeset, nem kíván-e nőt pucérra vetkőztetni, nem kíván-e gyermeket szétboncolni, hogy meglássa, hol van a testben a láthatatlan szellem, amely élteti azt, de amelyet vaksi szemeivel soha nem lesz képes felfedezni. Minden tudással, minden ismerettel így volt és van ma is az ember: felében, harmadában, negyedében, tizedében tudja, aminél rosszabb nincs testvérem. A tudatlanság jobb a lélek fejlődése szempontjából, mert az még tudássá, ismeretté izmosodhatik, de a féltudás veszdelmet hoz. A féltudás hozta az emberiségre a nagy nyomorúságokat és ha megnézitek a tudomány fejlődését, halottak, hullák egész sokasága volt az ár. Tévedésből, mert azt hitték, hogy tudják, azt hitték, hogy úgy működik a természettörvény és csak a későbbi rossz eredményekből, a halottak sokaságából kellett rájönniük és megtapasztalniuk, hogy rosszul, helytelenül tudták.
De nem így van-e mindez a hittel is testvéreim? Az igaz hit, a valódi ismeretet és tudást tételezi fel; még nem tudja, de már a helyes úton van, hogy a teljes tudásra szert tegyen. A mai hitetlen ember megveti, lenézi a hitben élők életét, a mindennapi kenyérért imádkózókat, a Krisztusban reménykedőket, mert azt hiszi, és azt gondolja, hogy mindaz, amit a láthatatlan világ nélkül teremt meg a földön, az a jó, az a helyes hit, az vezet a boldogsághoz. Ez az út széles, ezen az úton sokan járnak, de szellemi értelemben csakis azok voltak az igazi tudósok, csillagászok, orvosok, tanítók, törvényalkotók, akik tudásukat, ismeretüket a magasabb szellemi világból, a láthatatlan világból merítették. És igen, azok a müvészek is, akik onnan hozták le a magas világok csodálatos muzsikáját, képeit, amelyet ecsettel vagy szobrokban mutattak be, és adtak át azoknak az emberi lelkeknek, akik éhesek és szomjasak voltak a szépre, a jóra, az Istentől származóra, a láthatatlan világ csodálatos alkotásaira.
Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

Misztériumok 7
Zita médium által 2007. január 14.
Ma nem alkot az ember, ma termel, ma már jóformán semmit nem hoz létre a fantáziájával, mindent géppel produkál, mindent egy séma szerint készít ezres, tízezres, százezres, milliós példányban, és szinte belefullad a termékeibe; ezért a tömegeket örökös vásárlásra serkenti. Vásárolják a bóvlit, amiért odaadják szellemi értékeiket, odaadják drága idejüket, ami arra kellene, hogy a szent iratokkal foglalkozzanak, meditáljanak, és imádkozzanak, egyszóval, hogy a misztériumok világába beléphessenek, és a titkok világát felfedezhessék.
Mi a legnagyobb titok az ember részére testvéreim? Önnönmaga. Hiszen nem tudja, honnan jön, hova tart, milyen életek állnak mögötte, miben vizsgázott jól és miben bukott el. Nem ismeri saját természetét, és nem is kívánja megismerni. Megvan elégedve önmagával úgy, ahogy van. Különbnek, jobbnak, többnek, értékesebbnek tartja magát nemzet szerint is, és emberként is. A másik ember satnya, fejletlen, gyengébb oldalát hasonlítgatja össze az ő esetlegesen tisztább vagy egy kicsit fejlettebb oldalával. Titok előtte, ki is ő? Mi végett van a világon? Milyen utat is kell bejárnia? Mi a munkája és feladata?
Mi mindezt az ember elé nem tehetjük és nem mondhatjuk neki, hogy mit tegyen, hiszen Isten parancsolatai megmondják neki, hogy ezt tedd és azt ne tedd! De azt, hogy az ember hogyan változtasson életének körülményein, vagy fontos-e, hogy változtasson, vagy éppen az a helyzet a kedvező számára, amiben van, azért, hogy a bűneitől szabadulhasson, - ezt nem lehet tudni és megmondani.
Nem véletlenül, hanem okkal és céllal van az ember előtt lezárva a múlt és titkos fátylak, misztikus fátylak takarják el előle a jövőt. Ezért kellene az érzéseire figyelnie, de ma már úgy gondolja az ember, hogy tudása, ismerete, gondolkodása megmutatja, minek mi lesz a következménye. Igen, ezt megmutatja, de nem mindig helyesen. Megmutatják azonban a jelek, amelyek ma már a világban vannak: az idők jelei, amit ma már csak a vak nem lát. Vagy látja, de érdekből, önnyugtatásból önmaga és mások előtt is tagadja, mitöbb tudósokat gyűjt maga köré, akik igazolják, hogy nem is olyan nagy a baj a természetben, mint amilyennek látszik.
Nagy a baj testvéreim. Minden rossz az emberből jött elő, a hitetlenségéből, rossz szándékából, rossz irányválasztásából és abból, hogy lekicsinyítette és lekicsinyli az isteni igazságokat, az isteni világosságot, amely eligazíthatná az élet útvesztőiben.
Rossz útra tévedt, ami előfordul, hiszen az ember tökéletlen, az ember tévedező, tehát tévedésből is tévedhet rossz útra. A baj az, hogy látják a bajt, de nem változtatnak, hanem kitartanak mellette makacsul. Az igazság ellenébe a rosszhoz makacsul ragaszkodni és kitartani hazug, helytelen, téves, tévelygő gondolatok, irány, elv, elgondolások mellett, ez kimeríti a bűn fogalmát.
Mert ha a régiek babonásak voltak, azért voltak azok, mert a tudomány még nem bizonyította, még nem állt ott, hogy bizonyítani tudja a babona helytelenségét. De ma már ezt az ember nem mondhatja, ma már világosan láthatja a természettörvény müködését és abból le lehetne vonnia a tanulságot.

Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

Mi történik közvetlenül ahalál előtt és után? Részlet az 2000.12.05-i  „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából,melyeka Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediálisülésein hangzottak elGizi médium által.Jelölések:  KV = körvezető; TSZ = tanítószellem  KV.: A következő kérdés minket isérdekel, de egy valaki kérésre teszem fel! Pont most beszéltünk róla, hogy:földi lét, köztes lét, szellemi lét. Ezekről már sokszor beszéltünk éstanultunk, azt hisszük sokszor, hogy ezeket értjük, vagy tudunk egy-két dolgot!A kérdés az,hogy közvetlenül a testi halált követően mi történik? Amikor elszakad az„ezüstlánc”, a periszprit, tehát amikor valóban megszűnik a földi kapcsolat, aföldi formátumú anyagi élet. Utána, vagy később, a közteslétben helyezkedik ela lélek, de azt is tudjuk, hogy 30-40 napig (hallottunk ilyet is tanításban)még ott van testközelben a régi területein.TSZ.: Haladottsági állapotától függően!KV.: Igen, de közvetlenül, tehát abban apillanatban, amikor megszakad a kapcsolat, milyen az állapota, mi van alélekkel, a távozása, útja hogyan zajlik le?TSZ.: Első nekifutásra egy alapvetőválasz, mert bár hihetetlenül sokféle, és sokrétű magyarázat, kibővítés islehetne belőle, de az, ami benneteket, és főként a kérdezőt érinti és érdekli,arra nézve most a következő a válasz! A lélek, aki eddig szorosösszeköttetésben állott a testével, azt igyekezett vezetni, intézni azéletfolyamatát, úgy mondhatom, hogy arra terelgetni, ami a legjobb megoldásthozhatja a számára.  Ez a lélekegy közbülső rész, bár egyben van a három, de mégis egy közbülső erőminőségetés mennyiséget jelent. Szoros kötöttséggel, egészen a halál pillanatáig, éséppen azért, mert kötöttségben van a fizikummal, az erőinek van egyáthasonulása, átkötése. Hirtelen metszésekkel erőminőségek, mennyiségek nemlehetnek, és nincsenek egymás mellett! Tehát a maga tiszta és igazán rájellemző energiaminőségére kell, hogy átálljon! Ez az, amit úgy szoktaknevezni, hogy van egy zavart tudati állapot, hol úgy mondják, hogy a szellemben,hol úgy, hogy a lélekben, - teljesen mindegy! Azért, mert mind a kettő szellemiállapotú már, bár mind a kettőnek más funkciója, erői, feladatai vannak, mégisegyek elvégre! Akkor,amikor a testnek ez a sűrű anyagi része megszűnik a számukra mint erőlekötő,ami szükséges, hogy erőáthasonulásokkal az egész együtt legyen, ez egy olyanmegkönnyebbülés, egy olyan erővisszanyerés, amely már a saját tiszta állapotáravaló átállás. És ekkor - úgy kell, hogy mondjam - bizony vannak különbözőségekbenne! Nem minden léleknek, hanem attól függően, hogy abban a fizikai létébenmilyen megélései voltak, milyen munkát végzett, milyen erőkhöz volt hozzákötveés kellett intéznie, annak a függvényében van - nem mondható az, hogyhosszabb-rövidebb „idejű”, időről ne beszéljünk ebben a tekintetben, - ezeknekaz erőknek egy gyorsabb és tisztább, vagy pedig kissé lassabb, ill.bonyodalmasabb áthasonulása. Nagyon sokalkalommal lehetett már közöttetek olyan, ún. szenvedő szellemi megnyilvánulás,amelyben beszámoltak arról, hogy: „szédülök egy kicsit, olyan homályos minden,olyan sötétes”, és hasonló! Rengeteg féle formában, és szóhasználatban lettmegnyilvánítva, de tulajdonképp ugyanazt jelenti. Egy tudaterő visszanyerési folyamat,amely megszabadulás a sűrű, anyagi, nagyon is lekötő, és - legyünk őszinték! -a lélek számára kellemetlen állapottól! Éppen azért, mert a saját erőinek amásféle erőállapotaival is körül van véve! Tehát akkor,amikor ezek az erőáthasonulások megtörténnek, bizony nagyon is jó, és hasznos foglalkozninemcsak szellemtani kérdésekkel, hanem azoknak az életbe vitt, komoly hatásokatelőidéző megéléseivel! Úgy is lehet mondani, hogy ez javuló folyamat, - ígyszokták ezt régebben megemlíteni - a lélekerőknek a nemesebbjei és a jobbjaitérnek elő egy földi testben is végezhető, sőt nagyon kellő munkafolyamatával,amivel könnyebb és gyorsabb  ezeknek azerőknek a visszaalakulása. Óriásimegkönnyebbüléssel jár, számtalan ilyen beszámolót hallhattatok már! Higgyétekel, őszinte beszámolók voltak! Az óriási megkönnyebbülés és öröm, éstisztánlátás olyan óriási állapotváltozás, aminek feltétlen előzménye ezenerőknek a feltisztulása, és teljes elválasztódása az eddigi állapottól, - ez alényege! KV.: Most megtudtuk, hogy mi van közvetlenüla halál után. És mi van, hogy készül fel a lélek közvetlenül a halál előtt?Hiszen ő már tudja, hogy távozni fog viszonylag rövid időn belül, de tudunkhosszadalmasabb agonizálásokról is. Hogyan készül fel a lélek erre a távozásra?Mondhatnánk azt, hogy mi ez a halál közeli állapot, de még a test elhagyásaelőtt? TSZ.: Ha olyan haláleset van, ami nagyszenvedésekkel jár, akkor különösen erős, durva és vastag erők kötik le asajátját Ezeknek a bontogatásával foglalkozik, tehát máris felkészül arra, hogyőneki a maga állapotába kell kerülnie. De egy sokkal erősebb lekötése vanekkor, és azzal nem egyszerűen birkózik meg, miután óriási a különbözőség erőkés erők között. Mert más az, amikor egy egészséges, teljes erőiben lévő, jóállapotú testet ér egy hirtelen halál, mert akkor szinte észre sem veszi, hogyvele történt valami! Akkor ez a nagy erő átdolgozás nincsen, egészen más okozproblémát, mivel olyan gyorsan történt az átmenet, hogy az csinál egy kiszavart. Erre szokták azt mondani, hogy: Uram óvj meg minket a hirtelenhaláltól! Nem mintha bármelyik is kellemes lenne, de bizony a lélek számáravagy nagy erőkifejtést jelent egy ilyen súlyos esetből való szabadulás, vagypedig egy kis zavarodott állapotot éppen a hirtelensége miatt. Ezek a szélsőségesesetek, de hála Istennek nem minden eset szélsőséges!KV.: Ez most azért is jó, hogy ezt ígymegtanítottátok, hiszen nemcsak a személyünkben jön el ez az idő, de talán akörnyezetünkben is jobban tudunk segíteni az érzéseinkkel, mert a fizikai segítségsokszor már semmire nem megy.TSZ.: Az együttérzés sokszor csodákat tudművelni! KV.: Múltkor szóba került ennek egy egészenmás ága, vagy szélső változata, mikor az eutanáziáról beszéltünk, és majd harákerül a sor, adja az Úr, hogy eszünkbe jussanak ezek a tanítások, amiket mostadtál, hogy mi is könnyebben tudjunk távozni. Nemcsak a fizikai, testitávozásra gondolok, hanem lelkileg is megérteni, elfogadni, hamarabb öntudatraébredni. De miért vanegyeseknél egy igen hosszú szenvedés a testi halál előtt - tudom, ahogymondtad, a felkészülés! - olyanoknál is, akik az életükkel bizonyították amagas szintjüket vagy szellemi ismereteiket és hozzáállásukat, másoknál megviszont szinte olyan egyszerűen, könnyen, simán megy a távozás, pedig látszólagmég elég sok batyut visznek magukkal?TSZ.: Pontosan meg fogjátok érteni másérkezett tanításokból, hogy a test nem akar meghalni! Ez a nem akaráshihetetlen erőteljesen tud közreműködni, majdnem hogy önkéntelen és automatikusnem akarás! Erről nagyon sokszor az ember nem tud, nem ura a sajátgondolatkörének, amely ehhez illene, és amely valamelyest megoldást adhatna. Atest nem akar meghalni, a test élni akar, mert az a dolga, ragaszkodik azéletben maradáshoz, akkor is, hogyha rettenetes fájdalmai vannak. Azért, merta fájdalom nem természetes dolga és érzése a testnek, elveti, elutasítja, nekiaz élet a fontos és az kell. Pontosan ezaz erőteljesebb és mindennél jobb ragaszkodás az, amely a legtöbb esetbenmeghosszabbítja a dolgokat. Mert vannak más és kivételes esetek is, bár nemannyira kivételesek, más olyan rendkívüli ősszállások, amelyek úgyszinténmeghosszabbítják. Tehát pontosan a testi életnek a legfontosabb része az élniakarás és az életösztön, ígyszoktátok nevezni, ami szinte nem is meggondolt, megfontolt, akart, hanemspontán működik! Az életakarás az, ami egész élete folyamán életét intézte,védte, óvta, és az most ellene fordul, mert meghosszabbít egy olyan folyamatot,amely esetleg rettenetes. Nem mindenkor, de a legtöbb esetben. 

UI:
Mediális közlés a hibákról.https://www.youtube.com/watch?v=dKe3UW9 ... e=youtu.be

Evangéliumi spiritizmushangoskönyv lejátszási listákhttps://www.youtube.com/channel/UCBFuwaVt6sNC5aqUPrn2qZg/playlists https://www.youtube.com/watch?v=WoKrisgOsFE https://www.youtube.com/watch?v=fpHOdlEKS-k Pataky kör mediális közlés. most kezdődnek feldolgozásra!https://www.youtube.com/watch?v=wGPSarXZ94o Ez egynagyon fontos közlés a mostani életünkről!https://www.youtube.com/watch?v=v6SuSBt2JzI https://www.youtube.com/watch?v=QqWjfGWQXFg https://www.youtube.com/watch?v=IgV_67Cfd1Y

[Karsay1958]

A HEGYI BESZÉD SZELLEMI MAGYARÁZATA részlet

A földi élet csak eszköze, előkészítője a szebb, jobb, boldogabb létnek, amelyre Isten az emberi lelkeket teremtette. És nem szabad azt sem hinni, hogy az ember minden szebb és jobb vágyát itt a földön megvalósíthatja. Nagyon szegény, elmaradott világ ez ahhoz, hogy boldogságot nyújthasson. Isten országa azonban határtalan boldogságot kínál azoknak, akik az Ő igazságát ismerik, az Ő törvényében élnek, mert ez az igazság szabaddá teszi a lelket az anyagi fogalmaktól a bűntől és tévedésektől, a test zsarnoki uralmától, ami az élet értékesebb részét eltakarja a lélek elől. Az lenne az élet célja, hogy az ember folyton csak teste fenntartásáért éljen és dolgozzék? Nem! Sokkal magasabb és nemesebb cél az, amit a földi élettel el kell érni. Meg kell ismerni Isten országának igazságát, be kell látni, hogy ez az egyetlen út, amely a megoldáshoz és a sokféle tehertől való megszabaduláshoz vezet. Nincs más úton, más módon enyhülés, kibontakozás az élet sokoldalú szorongattatásaiból, szenvedéseiből, mint az egyetlen igazságon, az Isten törvényén keresztül. Ez a törvény a lélek mélyéről felhozza mindazokat a jókat, amelyekkel az Isten akaratát elfogadó ember rendelkezik, és munkába állítja azokat a gonosz törvényével szemben mind a belső, mind a külső világban. Munkájának eredménye megelégedés, békesség és öröm lesz, mely felülemeli őt a testiség, a szenvedélyek viharain. Az ilyen ember szellemi látóköre kitágul, és már itt a földi életben egy magasabb rendű létállapotba kerül. Sok titoknak látszó tudomány megnyílik előtte, és sok elérhetetlennek látszó dologhoz közelebb kerül annak a bölcsességnek birtokában, melyre őt Isten országának igazsága tanította. Az az élet célja, hogy az ember helyesen használja fej a földi napjait, ne a test, az anyagiasság örök bizonytalanságában való tévelygéssel, hanem az örök élet bizonyosságát kereső és megtaláló munkával. Aki úgy munkálkodik, úgy tölti be hivatását, mint aki tudja, hogy Isten igazsága számon kéri cselekedeteit és úgy jutalmazza őt az örökkévalóságban, mint amilyen híven megfelelt a földön való kötelességeinek, az értékeset és igazat gyűjtött. A mennyei Atya ezt örömmel látja és az Isten országát kereső embernek a mindennapi kenyérben foglalt testi szükségleteit bőven megadja.

NÉVTELEN SZELLEM

szemlézte: Völgyi Gergely

UI:

Névtelen Szellem Közleményei
https://nevtelenszellem.hu/

[Karsay1958]

Önazonosság — Identitás - Felvezetés
Zita médium által 2020. október 18.

Önazonosság, ilyen vagy olyan indíttatású — ezek a mai világban rendkívül fontosak lennének, hogy az ember tisztában legyen, amikor önmagáról gondolkodik, önmagát azonosítja, önmagát felméri, beméri. Az égő csipkebokornál, valamint amikor Isten elküldte Mózest a fáraóhoz, hogy kivezesse Izrael fiait Egyiptomból, Mózes kérdésére, hogy amikor Izrael fiai azt mondják: Mi a neve annak, aki őt hozzájuk küldte? A mi Atyánk, Istenünk kijelenti Mózesnek: „VAGYOK, AKI VAGYOK. Ugyanez érzékelhető a mi Urunk, a Jézus Krisztus kijelentéseiben is. „Én vagyok az élet kenyere.” „Én vagyok a világ világossága.” Tehát mintegy kinyilvánítja azt, aki Ő.
Szükséges lenne az, hogy az ember is képes legyen beazonosítani önmagát, de sajnos az emberek jelentős része erre nem képes. Az ember állítja magáról: keresztény, hívő, ateista, hitetlen, okos, művelt, képzett vagyok, ilyen vagy, olyan szakmám van. Ezek azonban mind csak megjelölések, de ez még mindig nem bizonyítja azt, hogy ki és mi is ő a valóságban. Nem képes átlátni, nem képes felmérni, hogy ő Istennek bukott teremtménye. Nem képes felmérni azt, hogy nyomorúságos élete, szenvedései, gyötrelmei, amik a fizikai síkon való megjelenéssel, vagyis a születésével kezdődtek jelentenék azt, aki ő valójában.
Nem érzékeli azt, hogy nem abban a pillanatban keletkezett az élete, amikor itt megszületett. Nem érzékeli azt, hogyha Isten teremtménye, hogy lehet, hogy Istennek ilyen rosszul sikerült teremtményei is vannak, akikben mindezek a bűnök és rossz tulajdonságok és természetek léteznek. Persze azt fel sem méri, hogy az ő rossz és nem kívánatos természete esetleg mások számára nem tetszik.
Az emberek legnagyobb része a körülötte zajló dolgokkal foglalja le magát, hogy mi milyen kívánságokat ébreszt fel benne, hogy abból mi lenne jó a számára, és mit kell azért megtenni, hogy vágyai tárgyát megszerezze. Nem képes átlátni azt sem, hogy amikor sorozatosan Isten törvénye ellen vét, azzal ő törvénytelenné válik. Nem képes felfogni, hogy melyik oldalon áll. Nem képes felfogni, hogy mind a jobb, mind a baloldalon szélsőségek vannak. Nem képes átlátni, hogy érzéseivel, vágyaival, gondolataival minek a létrejöttéhez, megvalósulásához járul hozzá, mind jó, mind rossz, követendő vagy elutasítandó tekintetben.
Azt hiszi, hogy neki mindenek szabadok. Úgy érzi és állítja is, hogy neki szükséges az egyéniségét fejleszteni, közben nem ezt teszi. Azzal sincs tisztában, hogy a vallás csupán ráakasztott külsőség nála, nem igaz hit, és ezért nem is jelent a számára valós értéket, ezért az igazságot fel sem fedezi, mert számára csak a maga igazsága létezik. Ugyanis minden embernek más és más az igazsága, azonban az emberi igazság hihetetlenül messze áll az isteni igazságtól, a természetbe kódolt igazságtól.
Rendkívül messze esik az, ami a szegény ember igazsága, és ami a gazdag emberé, más a betegé, más az egészségé, a fiatalé, vagy az öregé, vagy azoké, akik elrabolták a fél világ kincseit, és abból most hatalmas vagyonokkal és gazdagsággal vélnek rendelkezni. De fel sem fogják, hogy az sem létezik már, ami volt, mert már mindent elloptak a nemzeti vagyonból is, így az éhező tömegeknek egyre kevesebb jut. Az éhező tömeg pedig egyáltalán nincsen tisztában azzal, hogy hogyan is romlott el mindez. Mert mindig csak a gyengébbtől lehet elvenni ott, ahol nincs ellenállás. Ezt is azért tehetik az emberekkel, mert nincs önazonosságuk, azaz nincsenek tisztában azzal, hogy Isten teremtményei. Nincsenek tisztába azzal sem, hogy miért élnek a Földön, hogy mi az övék és mi a másé. Mi az, amiért megdolgozott valaki, és mi az, amit mástól elvesz. Mi az, ami neki jár és mi az, ami nem.

összealította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

Önazonosság – Identitás
Megbocsátás fontossága
A természeti erők
Ellenálló erők az életuton
A különbségtevés fontossága
A kínzó hiányérzetről
A duálérettség jelei



https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGisVPI_g ... Q?e=MbIBnq
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=fpHOdlEKS-k
Kárma és kegyelem – Hangoskönyv

https://www.youtube.com/watch?v=Mb3k2wZRAh8
A légköri erők elváltozásáról – Zita médium közlése

https://www.youtube.com/watch?v=Cg4War_G5Dw
A világ helyzete – Zita médium közlése 2010 nov. 21.

https://www.youtube.com/watch?v=Vj98-V5A0a4
Gyászból szerelem – Romantikus dráma

[Karsay1958]

Megkérdeztem egy barátomat, aki átlépte a 70-et, és a 80 felé tart, milyen változásokat érez magában?

A következőket küldte nekem:

1. Miután szerettem a szüleimet, a testvéreimet, a házastársamat, a gyerekeimet és a barátaimat, most kezdtem el szeretni magam.
2. Rájöttem, hogy nem vagyok „Atlasz”. A világ nem nyugszik az én vállamon.
3. Abbahagytam a zöldség- és gyümölcsárusokkal való alkudozást. Néhány fillér nem fog megtörni, de talán segít szegénynek, hogy megtakarítsa a lánya tandíját.
4. Hagyok a pincérnőnek nagyobb borravalót. A plusz pénz mosolyt csalhat az arcára. Ő sokkal keményebben dolgozik a megélhetésért, mint én.
5. Abbahagytam az időseknek elmondani, hogy már sokszor elmondták ezt a történetet. A történet arra készteti őket, hogy végigmenjenek az emlékeik vonalán , és újraéljék múltjukat.
6. Megtanultam, hogy ne javítsam ki az embereket, még akkor sem, ha tudom, hogy tévednek. Nem rám hárul az a feladat, hogy mindenkit tökéletessé tegyek.
A béke értékesebb, mint a tökéletesség.
7. Szabadon és nagylelkűen adok bókokat. A bók nemcsak a címzettnek, hanem nekem is hangulatjavító. És egy kis tipp a bók címzettjének: soha, de SOHA NE utasítsa vissza, csak mondja azt, hogy "Köszönöm".
8. Megtanultam, hogy ne törődjek egy gyűrődéssel vagy folttal az ingemen.
A személyiség hangosabban beszél, mint a látszat.
9. Elmegyek azoktól az emberektől, akik nem értékelnek engem.
Lehet, hogy nem ismerik az értékemet, de én tudom.
10. Hideg maradok, ha valaki piszkosul játszik, hogy megelőzzön engem a versenyben.
Mert nem vagyok állat és semmilyen fajhoz sem tartozom.
11. Tanulom, hogy ne hozzanak zavarba az érzelmeim.
Az érzelmeim tesznek emberré.
12. Megtanultam, hogy jobb eldobni az egót, mint megszakítani egy kapcsolatot.
Az egóm távol tart, míg a kapcsolatokban soha nem leszek egyedül.
13. Megtanultam úgy élni minden napot, mintha az lenne az utolsó. Végül is lehet, hogy ez lesz az utolsó.
14. Azt csinálom, ami boldoggá tesz.
Felelős vagyok a boldogságomért, és ezt magamnak köszönhetem.
A boldogság választás kérdése. Bármikor lehetsz boldog, csak válaszd az lenni!
Úgy döntöttem, hogy megosztom ezt az összes barátommal.
Miért kell megvárnunk 60, 70 vagy 80 éves kort,
miért nem gyakorolhatjuk ezt bármelyik szakaszban és életkorban?

szerző ismereten


UI:

Ellenszolgáltatás spirituális tanításért? Drunvaló Melchizedek
http://rejtelyekszigete.com/drunvalo-me ... nuYJ5L7SZo

[Karsay1958]

Misztériumok 8
Zita médium által 2007. január 14.
Igaz, hogy kegyelemből él ma az ember, és ez maga is misztérium. Misztérium, hogy hogyan és miként érvényesül a kegyelem és miért érvényesül és kikkel szemben érvényesül és mi történik ilyenkor a természettörvény müködésével. Le van egy időre szorítva, vissza van fogva, vagy van, aki áldozatból kiengesztelte a törvényt? Nem tudhatja az ember. Tehát nem látja mindezeket a dolgokat, hogy mi és hogyan alakul.
Persze, az emberi élet rövid ahhoz, hogy ezt pontosan mérni tudja és ezért, nagy igazságtalanságokat vél felfedezni emberek, népek, nemzetek életében. De mindenesetre a természettörvény, ha előbb nem utóbb, az egyén és népek, nemzetek sorsában is érvényesül, mitöbb, az elkövetkezendő időkben a természet haragja, a természettörvény érvényesül, mert kegyelem törvénye már nem enyhíti, hanem az ember azt kapja vissza, amit beleadott. Tehát nem a véletlen műve lesz a vulkánok kitörése, a földmozgások, a földrengések, az éhínségek, a pusztító viharok, az orkánok, a szárazság vagy az árvizek.
Az embert ne tévessze meg az az ismerete, hogy kegyelmi korszakban él és ezért nem érheti őt semmi veszedelem, hanem kövessen el mindent, hogy cselekedetei, gondolatai, érzései, vágyai, egész élete, az Isten előtt kedves legyen és, hogy ő maga ajándék legyen, ne pedig átkára legyen másoknak. Az átok maga is misztérium az ember előtt, mágia, erőknek megkötése. Ha valaki rászolgált, az átok megfogja. Ha nem, visszaszáll arra, aki az átkot kimondta.
Jól tenné a nyugati ember, ha visszatérne az egyszerűséghez és igénytelenséghez, jól tennék ha itt nyugaton az egyházak és vezetőik felfigyelnének arra, amit a láthatatlan világ kínál. Bár fentáll közel háromszáz vallás és felekezet a keresztény nyugati világban, de az egyházakból elillant a misztérium. Mindent betűről betűre akarnak megmagyarázni, mindent a megszokott rituálék szerint gyakorolnak, mindent erősen lecövekelnek, változtathatatlanul lerögzítenek, vagy éppen ellenkezőleg, a fürdővízzel a gyermeket is kiöntik.
Ha az ember nem tud szent dolgokról, épületes dolgokról beszélni, akkor beszédje inkább legyen, igen igen, nem nem. Ha nem tud embertársainak valami olyat adni, amivel azoknak szellemi épülését segíti elő, akkor jobb, ha nem akar prédikátor lenni. A mai világban tanulják ugyan, hogy hogyan kell szépen beszélni, meggyőzően előadni, élvezetes helyes stílusban beszélni, hiszen megatemplomaitok erre épülnek.
Azt hiszi a mai ember, hogy a hitvilághoz elegendő ha sátoros ünnepeken és az Úr napján, azaz vasárnapon elmegy a templomba, és ezzel le tud mindent. Ha az ember azt hiszi, hogy amikor gyermekeit megkeresztelteti, ezzel rendben lesz minden, akkor nagyon téved. A lélek él, mitöbb a lélek élteti a testet is és a léleknek élő kapcsolatokra van szüksége, így az életnek forrására, a mi Atyánk, Istenünkre és az ő szent Fiára. Az élet vizéből kell meríteni, ama élő kenyérrel kell élni, aki maga Krisztus.
Én vagyok az élet ama kenyere, ez a kenyér az Ő megtöretett teste és kiontott vére által adatott a benne hívőknek, a benne bízóknak erősödésére, a bűnnel való küzdelemben. Ezt az Úrvacsorában adta. Az Úrvacsora maga is misztérium. Titok, hogy miként alakul át, változik át a kenyér és a bor Krisztus testévé és vérévé, az Ő parányaivá, ami - ha azt az ember jól felkészített lélekkel, bűnbánattal veszi magához - életet ad, segítséget nyújt, megerősíti az embert, hogy ép testben ép lélek legyen. Illetve fordítva, hogy megépüljön a lélek és ezáltal megépülhessen a test is. Tehát az Úrvacsorának nem szokásnak kell lennie, és a bűnbocsánatot sem úgy kell elképzelni, hogy csupán bocsánatot kérek.
Rá kell jönni, hogy mit tett az ember, fel kell mérni mit indított el azzal, amit megcselekedett, milyen súlyos és mindenre kiható következményei lettek tetteinek. Azután, meg kell bánnia, bűnbánatot, böjtöt kell tartania és mindent meg kell tennie, hogy Istent, a törvényt és azt, aki ellen vétett, kiengesztelje. Ha bárminemű kárt okozott, azt megtérítse, ha lejáratta, megrágalmazta, pletykát terjesztett róla, hitében kigúnyolta vagy a hitben megkicsinyítette, ha fizikailag megbetegítette, a károkat valami úton-módon pótolnia kell, illetve, ami tőle telik meg kell cselekdnie. Szavakkal is okozhat kárt, ha nem érzi a szavak súlyát, nem érzi a szavakban lévő titkos erőket, már pedig abban is misztikus erők rejlenek.
Ti lelki emberek, ti szellemi emberek vagytok, tinéktek érteni kell mindazt, amit a Szentlélek mond, a Szentlélek a világba hozott és amit néktek és mindazoknak ad, akik keresik az Istennek akaratát és ezért igyekeznek az isteni titkokba behatolni, nem kiváncsiságból, hanem, hogy a jót cselekedhessék. Megigértetett János jelenéseiben, hogy a Szentlélek által az utolsó időkben feltáratnak a titkos dolgok, ismeretekké válnak azért, hogy az ember ezen keresztül megtérjen az igazsághoz és ezáltal élhessen.
Szeretettel Bíró Laci

[Karsay1958]

A magyarság feladata, „balsorsa.”

A szellemi Tanítók sokszor szóltak a magyarság feladatáról, helyzetéről, céljáról, mi mindent kell tennie. A sokat emlegetett magyar balsorsnak okát- melyet valóban nagyon megszenved ez a nemzet a történelmében - annak mondja, hogy az eredetileg női, befogadó szellemiség - a magyarság ez lett volna eredetileg - átalakult egy hatni akaró, erő¬szakosabb férfi jelleggé, és ez ennek a sorsproblémának az egyik okozója. A mély¬ben még megvan az ősi elfogadó, női jellemvonás.
Most, ennek az új korszellemnek megfelelően szabad-¬e, szükséges-e, át kell-e alakítani a fennmaradás érdekében, vagy küzdeni kell az ilyenfajta átalakulás ellen, amikor a férfi jelleg kezd uralkodóvá válni, az eredeti, mélyben megmaradó ősi jellemvonásokkal szemben. Hisz továbbra is az átalakítás, a befogadás, a feloldás volna az ősi jellegünk. Hogyan tudjuk megtartani ezt a szellem¬csoportot az eredeti feladatai mellett?
Szellemi Tanító: Tényleg ez az egyik oka ennek az úgynevezett balsorsnak, de manapság már lehetőségetek sincsen, hogy a befogadó készség elle¬nében egy hatalmi törekvést próbáljatok indítani. Sőt, kifejezetten az a problémátok, hogy inkább védekeznetek kell, ezt ti jobban is tudjátok. Az évszá¬zadokig tartó úgynevezett balsorsot úgy is felfoghatjuk, hogy népi méretű ütközések sora. Ahogyan az egyes ember életében ütközések és problémák, fájdalmak árán kell sa-játmagából kihoznia azokat a tulajdonságokat, a belső jó és tiszta vonásokat, amelyekre rárakódott egy csomó rossz, ugyanez nagyvonalakban itt is érvényes.
Az egyes emberéleten belül, rövid időszakasz alatt, az ütközések és problémák révén renge¬teg jó szabadul, tisztul fel, ha munkálkodik vele az illető. Óriási nyereségekre tehet szert azzal, és egyszer csak elkopnak az ütközések, enyhülnek, csökkennek, mert már nincsen olyan nagy szükség rá, hogy valamit levéssen, kitisztítson, valamit a mélyből előhozzon.
Ugyanígy történik ez nagy vonalakban a népeknél is. Amint népetek az ősi beállított¬sága mellett ide megérkezett, honfoglalt hosszú időn keresztül, itt olyan helyi, környező népi hatások és egyebek érték, akár kívülről jövő támadások formájában, akár hogy ő támadott másokat, amelyek kialakítottak egy olyan új vonást, új természetet, amelyek erre a népre egy bű¬nös erőrétegi tömeget, és egy igen nagy halmaz rossz vonásokat tett, amelyeket valóban csak fájdalmas ütközések árán lehet leszedni, és a jobbat kialakítani..
Ezek az ütkö¬zések, szenvedések, önmagával való birkózások még most is tartanak, de már nem annyira erős fokon, mint az ezt megelőző időkben. Van egy bizonyos pihenési, érlelődési idő a ti népetek számára is, amely részben az eddig tör¬téntek tanulságait szűrheti le, és nemzedékeken át tanulságul véve, kialakíthat magá¬nak egy ennél jobbat, majd egy annál is még jobbat. Az egy újabb küzdelem lesz, de már egészen más, mint az ilyen ütközések adta fájdalmas csiszolások. Ha összehasonlítjátok az egyes ember saját belső munkálkodásá¬t a nemzetek, népek ilyen irányú munkálkodásaival, akkor nagyon meglepődtök.
Az alapvető probléma az, hogy bár tudjátok, hogy a szellemi gondolat egészen más, mint a kis szűk emberi gondolkodás, mégis ebből indultok ki. Szeret¬nénk olyan eredményeket látni, akár csak honszeretetből, a nemzet sze¬retetéből, ami az emberi gondolkodás számára megnyugtató. Pedig itt sokkal nagyobb ívekről és szellemi összefüggésekről van szó. Igen, végig kell vinni ennek a szellemcsoportnak, nemzetnek, ennek a fajnak, népnek a feladatát. Nagyon megtisztelő, hogy ide születhettetek, ebben részt vehettek, még akkor is, ha sokszor felpanaszoljátok, a szűklátókörűségben akadékoskodtok.
Amit össznépi, nemzeti problémának neveztek, egy kicsit gondolkozzatok el az egyéni problémátokon is. Minden itt élő embernek, aki foglalko¬zik saját magával, és az értelmét, érzéseit tudatosan kézbe veszi, csiszolja, a figyelme előbb-utóbb ráterelődik arra, hogy a nép és az egyén sorsa, gondolkodása, problémái igen hasonultak. Ki észreveszi, ki nem, ki csiszol sajátmagán, és ezzel né¬pén is, ki nem. Aki nem, az majd fog a következő alkalommal.
Aki most tudja végrehaj¬tani, az alapul szolgál a következőknek ahhoz, hogy magasabbra tudjanak lépni. Nem mind¬egy az egyes ember önmunkálkodása, javulása a saját népi jellegével, nem csak a sze¬mélyével való foglalkozása, mert ez a jövő építéséhez tartozik.
Ha eddig még nem gon¬dolkoztatok el azon, hogy saját, egyéni belső ügyeitek, lelki problémáitok mennyire hasonultak az összes többi, átfogó értelemben vett helyzethez, akkor nem ártana néha ezt a kérdést átgondolni. Összefüggésekre találhattok rá, és tudtok segíteni magatokon, másokon, népeteken.
Szokták mondani, hogy a magyar népnek, en¬nek a szellemcsoportnak a története, történelme, szellemi evolúciója egy kicsit ha¬sonlatos a választott nép, Izrael történetéhez is. Minden nép egy kicsit hasonló, hiszen meg kell járja az utat. Minden ember egy kicsit hasonlatos a másikhoz, de az eltérések külön, másabb munkákat is kitűznek, minden hasonlatosság ellenére. Ezt minden nemzetnek be kell töltenie.
Összeállította: Kotányi Ottó

[Karsay1958]

Visszaélés a szabad akarattal
Részlet a Névtelen Szellem tanítása Eszter médium útján ciklus „A Maradékhoz” című könyvéből

Nagyon sok rossz van megsűrítve azok részére, akik az igazság mellett kitartanak, de mindazok, akik másoknak az életét megrontják, és megnehezítik, tulajdonképpen nem azt cselekszik, amit akarnak, hanem amit nem akarnak, mert senki sem akar a saját részére rosszat, hanem azért cselekszik, mert ferde felfogásával úgy hiszi és úgy gondolja, hogy ha a pillanat örömét magának szerzi meg az igazság megkerülésével, akkor helyesen és okosan cselekszik, mert az ilyen, önzésből kialakult hamis igazságot tette valósággá cselekedetével.
Azonban a tett megrögzítődik, és azt nem lehet meg nem történtté tenni. Ezt azonban már nem tudja a vétkes tettet elkövető ember, mert könnyen túlteszi magát rajta. A következmények meggondolása helyett újabb helytelenségeken, igazságtalanságokon gondolkodik, hogy hogyan követhesse el azokat, hogy szembe ne találja magát az igazsággal. Ez egy kis ideig sikerül is neki, mert a szabad akarattal való visszaélés enged neki időt és lehetőséget, amíg hozzá hasonló gondolkodású emberrel össze nem kerül.
Amíg az érdekeik nem ütköznek, addig jó barátok, de amint ez az ütközés megtörténik, már mint ellenségek néznek egymásra. Ezekből az ütközésekből új bűnök, új tévedések következnek és a lelkekben a bűnök szaporodnak, a lehetőségek szűkülnek ahhoz, hogy vágyaikat, törekvéseiket szabadon kiélhessék, rossz következmények nélkül. A rossz következmények elkerüléséből áll elő, azaz annak az elhárítása hozza létre a hazugságot, az igazság megtagadását. Bárha ezzel a büntetést mindig nem is kerülheti el, de a gőg mégis legyen kielégítve, hogy ne kelljen megaláznia magát.
Ezen a bezárt körön belül keringenek a bűnbe esett szellemek kimondhatatlan nagy csoportjai és mind azon gondolkoznak, hogy hogyan lehetne áttörni azokat a korlátokat, hogy a kiélt és elfogyasztott igazságok helyett újabb lehetőségeket teremthessenek maguknak, hogy élhessenek a saját maguk elgondolása szerint. Ez az ördögi eszme tartja fogva azokat a világokat, ahova az ilyen megtérésre még éretlen szellemek lesznek száműzve.
Ilyen világ a Föld is. És még jó néhány, ahol az igaz jó eszméje nem uralkodhat, mert nem tud érvényesülni. Ezeket a világokat csak nagy áldozatokkal közelítheti meg az isteni törvényekben élő és fejlődő szellem, mert az a törvény, ami az önzést nem tartja igaznak, az nem számíthat követőkre ezeken a világokon. Így csak nagy áldozatok árán tudnak egy-egy lelket megmenteni, és a világosság világába magukkal hozni.
Bármilyen nagy a szeretetből jövő jóakarat, a segítő szándék, csak nagyon kevés eredményre lehet számítani, de az Úr gazdagon jutalmazza azokat a szeretetből jövő cselekedeteket, melyeket odaszór az áldozati oltárra az a lélek, aki az ő maga megtérésével belátja és megérti ezeknek szükségességét és nem a jutalomért, hanem az isteni igazság kiteljesítésének öröméért cselekszi a jót és igazat. Azért, ha kell, áldozatokat is hoz, mert minden ilyen áldozat tüzet gerjeszt, amely megemészti a bűn és tévelygés hamis igazságát és annak minden építményét romba dönti.
A mi Urunk, Megváltó Krisztusunk szenvedése és halála is megerjesztette a lelkek érzéseit és ebben az erjedésben támadt hézagokba beáradt a szeretet igazságának világossága, és a bűnök, tévedések vastag rétegei megrepedeztek, hogy még több világosságot és melegséget befogadhasson az a szenvedő szellem, aki már régen szabadságra vágyott, mert a gonosz eszme sem enyhületet, sem gyógyulást nem nyújt azoknak, akik már elfáradtak a gonoszság cselekedetében.
Ezeket az elfáradtakat és csalódottakat, akik az élet koldusaivá lettek, ezeket hívta és hívja az Úr vissza az isteni szeretet világaiba, hogy csalódott lelküket megvigasztalja a valóság megmutatásával, hogy meggyógyuljanak, megerősödve munkába álljanak és a saját világaik megtisztításával új életet - új irányba indulva, boldogabb létállapotot - teremthessenek maguknak és mindazoknak, akik befogadják az isteni örök igazság törvényét a lelkükbe.
Ez az örök élet törvénye, a világot és a rajta élőket fenntartó erő és hatalom szabadon árad, hogy aki elfáradt, megpihenhessen, aki éhes és szomjas megelégedhessék, hogy boldog reménységben folytathassa útját a fejlődés teljes eléréséig, ahol az a boldogság várja, amelyet elhagyott a bűnbeesés pillanatában.
Krisztus nagy áldozata az isteni igazság nagy kegyelmet hirdető és ajándékozó kiterjesztése volt, mely nem szűnt meg az időben, mert ma éppen úgy, mint amikor Ő a Földön járt, úgy hat és cselekszik csodálatos dolgokat azoknál, akik hisznek és bíznak az Ő örök atyai gondoskodásában. Ma éppen úgy oldoz és kötöz, éppúgy gyógyítja a bűn betegeit, amint akkor, amikor testben járt az emberek között, de az emberek most testi szemeikkel nem látják. De látják azok, akiknek lelki szemeiről leesett a bűn hályoga és meglátják a lélek nagy hatalmát azokon, akik hisznek és bíznak az isteni kegyelem kiteljesedésében.
Azért ha nem nyitottak is az ajtók, csak megtalálják azt, akik zörgetnek, mert azok ma is bebocsátást nyernek. Azoknak kérésük ma is meghallgattatik, akik hittel kérnek az Úrtól lelkük javára olyan dolgokat, melyek az örökéletben is érvényesek maradnak. Azért higgyetek mindnyájan abban, hogy az Úr velünk és veletek van és vezet mindnyájótokat a boldog beteljesedés felé, zálogát adva az Ő szerető gondoskodásának, amit megláttok mindnyájan nemsokára. Isten veletek!

Szeretettel Bíró Laci
--

[Karsay1958]

Az eleven hit és ereje
Bertha Dudde írómédium közlése 1946-ból

Az eleven hit hegyeket képes megmozdítani. Ez csak egyfajta beszédforma nálatok, mert ti még nem próbáltátok ki - tehát hatását nem ismerhetitek. Nem tudjátok, hogy a mélyen hívő ember igénybe veheti az én erőmet, és ezért minden lehetséges neki. Viszont mennyire kell, hogy mély legyen ez a hit, ami mindent véghezvisz, amit az ilyen ember akar? Hogy a hite megfelelően erős legyen, annyira bensőséges kapcsolatban kell lennie velem, hogy nem érzi már egyedi embernek magát, hanem belőlem való résznek - amely elválaszthatatlan tőlem - és ezért átjárja a belőlem eredő erő. Kell, hogy állandóan maga körül érezzen, annyira biztosnak kell lennie jelenlétemben, hogy ezzel a meggyőződéssel gondolkodik, beszél és cselekszik.

És mert elismer engem mint a legnagyobb szeretet, bölcsesség és mindenhatóság, tehát ennek hite is mint szilárd meggyőződés van benne, számára az én tevékenységemnek nincs határa, tehát az ő számára sincs, mert mint az én lényemnek egy része, erőm átjárja. És ez a hit mindenre képes. Olyan dolgokat is végbevisz, ami az emberi lehetőség határán kívül van. Csodákat tud művelni - és ezek mégis csak természetes folyamatok annál az embernél, aki olyan, mint amilyennek lennie kell a Földön annak, aki elérte célját, lelkét nyugalomba helyezte, és megközelíti az ősi-állapotát. Az ilyen erős hit föltétele a teljes átadás, minden földitől teljes eloldódás, és föltételezi a szeretet általi teljes összeolvadást.
Szilárdan és mélyen csak az az ember tud hinni, aki megállás nélkül gyakorolja a szeretetet. A velem való összeolvadás még akkor jött létre, mielőtt annyira közel érezte magát hozzám, hogy jelenlétem garancia akaratának minden tevékenységére. A hozzá ömlő szeretet-erő - mint szeretet-tevékenységének következménye - elmélyíti hitét, mert rólam és jelenlétemről ad bizonyságot. És aki engem önmagában és maga mellett érez, az azt is tudja, hogy számára már örökké nem létezik hogy eloldódjon tőlem. Tehát, hogy erőmet is büntetés nélkül igénybe veheti, hiszen én akarom így, hogy helyettem tevékenykedjen, hogy bebizonyítsa embertársainak a hit és a szeretet erejét. Hogy bizonyságot adjon szeretetemről és mindenhatóságomról - amely a szeretetté vált teremtményt felruházza, hogy az a hitét élve egész teljességgel az én erőmmel munkálkodhasson.
A hit hegyeket képes áthelyezni - tegyétek valamennyien sajátotokká ezt a mély hitet, és mindent megtehettek már itt a Földön. Először szeretetté alakítsátok magatokat - és akkor hitetek is megnövekszik erőben. Hitetek elevenné válik, azaz tevékeny lesz. A szeretet nélküli hit halott marad, olyan amely csak betű szerint hit, de minden erő hiányzik belőle.
Hogy engem tevékenységre ösztönözzön, nem elég a kijelentés: "Én hiszek!" Szívetekben kell elevenen hinnetek! Csak ennek az eleven hitnek van rá lehetősége, hogy a folytonos szeretet tevékenység által birtokba vegyétek azt az erőt, ami által tovább tevékenykedhettek, sőt lehetetlennek tűnő dolgot is végbevigyetek.
A mély hit mindenre képes. Viszont megköveteli jelenlétemet. Ezt pedig csak szeretetben végzett tevékenységgel tudjátok biztosítani magatoknak. Tehát első a szeretet. És ha nincs bennetek szeretet - akkor hitetek sincs, még akkor sincs, ha szavakkal többszörösen is megerősítitek. Most már az is érthető - miért prédikálom folyton a szeretetet, miért küldöm ki tanítványaimat a világba, hogy terjesszék szeretetről szóló tanításomat. Értelmetekkel sajátotokká tehetitek a hittételeket, hihettek egy szeretetteljes, hatalmas és bölcs hatalomban, viszont ezzel a hatalommal kapcsolatba lépni csak a gyakorló szeretettel lehet! Hitetek is csak ekkor nyer jelentőséget, mert csak ezután vehetitek igénybe erőmet, hogy a belém vetett erős hittel eredményessé tehessétek - ahogyan megígértem.
Eleven hitet akarok tőletek - teljes benső meggyőződést arról, amit az embereknek a keresztáldozatról tanítanak. Azoknak a tanítását kell elfogadnotok, akik megbízásomból hirdetik az evangéliumot!

Hogy eljussatok erre a benső meggyőződésre, az már felébredt szellemet követel, aki belülről ad fölvilágosítást az embernek, megnyílik rá hogy megértse, mi volt az ember Jézus oka, mozgató rugója, hogy végbevigye a szeretetnek ezt a művét - mert csak amit az ember megért, azt tudja meggyőződéssel hinni.
Az önzetlen, boldogítani akaró szeretet az, amit előzőleg föl kell gyújtani magában az embernek, ami tehát lehetővé teszi, hogy "a szellem tevékenysége" is megindulhasson. Ez a szeretet erőt jelent, és soha nem hagyja nyugton azt az embert, aki meggyújtotta magában, folyton szeretetből induló tevékenységekre hajtja. Nem elégszik meg érzelmi felindulásokkal. Egy ilyen ember már nem tud szeretetből fakadó tettek nélkül élni, amint átjárja a belőlem érkező szeretet-erő, és így a gyakorlatba átvitt jótettek önmaguktól igazolják magukat. Eleven hite nincs senkinek, akiben nincs szeretet, és senki sem talál magában szeretetet, aki jó tettekben nem juttatja kifejezésre. Mert a szeretet önmagában olyan erő, amely szeretetteljes tevékenységekre ösztönöz. A felebarát iránti szeretet mindig "tetteket" követel - legyen testi vagy szellemi eredetű. A testi vagy szellemi segítség-nyújtást természetesen csak akkor lehet értékelni, ha hajtóereje a szeretet volt.
De mi az eleven hit? Olyan hit, ami él. És hogy él, azt szokatlan tevékenységek húzzák alá. Olyan hit, amely szokatlan dolgokra képes - abban a tudatban él, hogy támogatásommal azt végbe is viszi. Az eleven hit a saját erejét igazolja. Minden kételkedés nélkül feltételezi segítségemet, és az ilyen hit által olyan dolgokat visz végbe, amelyeket csodának lehet nevezni - holott csak az eleven hit kihatása. Az ilyen hitet csak az önzetlen felebaráti szeretet által lehet elnyerni.
A szeretet és az eleven hit nem választható szét egymástól. Azért kell az embereknek elsősorban a szeretetet prédikálni, hogy eljussanak erre az eleven hitre. Az értelem által szerzett hit nem pótolja az eleven hitet. Az értelmi hit kudarcot vall, amint az embert nagyobb csapás éri. Hite összezsugorodik és szószerint "kishitű" lesz - sőt lehet, hogy föl is adja hitét, mert hiányzik belőle a szeretet ereje.
Akiben eleven hit van, az győz élet és halál fölött.

szemlézte: Bíró László

UI:

Dudde
https://www.youtube.com/watch?v=bqP7XYkvMto

[Karsay1958]

2023.októberi szellemtani hírlevél
Tartalomjegyzék
A magyar sors 2
A kinyilatkoztatásokról 6
Ingyenes szellemtani könyvek elérhetősége 8
Krisztus második eljövetele 11
Részlet Kardec könyvéből 13
Élet vonata 14
Tanít a szellemvilág 17
A SORS mint az igazsághoz vezető kalauz 20
Visszatérő lelkek 23
Duál érettség jelei 24
Ajánlott havi web. lapok 27
A ajánlott web. lapok között új mediális közlések vannak, megkaptuk ajándékba Pataky Árpád körének mediális hangfelvételeit, sorban tesszük fel őket!
https://onedrive.live.com/edit.aspx?res ... l0TaA1zDkc
https://data.hu/get/13891776/SBK_Hirlevel_224.doc

[Karsay1958]

Apró gondolatok a szellemi tanításokból
Részlet Karsay István „Szellemtudomány alapjai” című jegyzetkötetéből

1. Gondolkozz egész életedben úgy, mint egy kisgyermek. Életed könnyebb lesz, problémamentes és egyszerű.
2. A lelki és fizikai fájdalom a testben lévő lélek szükségszerű fejlődésének része, magunk választottuk szabad akaratunkból, ne akarj kitérni előle, viseld el hősiesen és fejlődj benne.
3. Kötelességed az földi dimenzióban eltöltött idődben tanulni, fejlődni és a megszerzett tudást meg kell osztani társaiddal, mert közösen lehet csak a fejlődés fokán átlépni. Hiába sietsz előre, ha a társaid lemaradtak meg kell várni, míg ők utolérnek, egyszerűbb és gyorsabb, ha közös erővel egymást segítve haladtok a szellemi fejlődés útján.
4. Az Isten a változtathatatlan Jó, az ember a változtatható Rossz!
5. Élj úgy, hogy halálod után kevesebb rosszal keljen szellemként elszámolni.
6. Ne várj az adott szeretetért, jóért semmi köszönetet, viszontszolgálatot, mert az pozitív karmádat fogja erősíteni és nem biztos, hogy az jó lesz neked!
7. Légy elnéző alsóbb szellemi szinten lévő embertársaiddal, te is innen indultál, segítsed Őket!
9. A vallásos élet nem törvényszerűen párosul szellemi tudattal.
10. Légy partnere segítő szellemednek, jól fog esni az ő segítsége, hasonló helyzetben!
11. Meditáláskor imádkozz Istenhez és a csendben meg fogod hallani válaszát.
12. Légy tiszta mint a gyertya lángja, vedd magad körbe a fénnyel, megvéd minden külső ártó hatástól és megtisztít. Égesd ki a rosszat magadból, készíts helyet a jónak!
13. A földi testet szabad akaratodból választottad fejlődésed érdekében, viselkedj a választott testhez méltóan.
14. Az élet olyan mint a tenger hulláma, egyszer lent, egyszer fent. Egyszer szellem, egyszer ember. Ez így váltakozik évezredek óta..
15. A Tudás benned van, de ki kell érdemelni birtoklását.
16. A leszületés olyan mint a katonaság. Egyforma idősek vagyunk, csak van aki hamarabb vonult be és hamarabb szerel le. Utána megvárjuk egymást.
17. Ha valakinek megbocsátottál valamit, azt magadnak bocsátottad meg, ha valakinek jót tettél, azt magaddal tetted!
18. Istent létét nem lehet megtanulni, elmagyarázni; egyedül megtapasztalni lehet.
19. Ha elfogadod a másik világ létezését, életed leegyszerűsödik, minden „megmagyarázhatatlan” dolog értelmet kap, a veled történtek világosak lesznek, átláthatóak és irányíthatóak.
20. Fogadd el szellemi társad segítségét, őrszellemed kérés nélkül is segít neked, de együttműködve gyorsabban tudtok haladni.
21. Ne kutass és keresgélj Mestered után. Ő láthatatlanul mindig melletted van, hívás nélkül jelentkezik ha elérkezett az idő, és ha érettnek bizonyultál előtte elvégzi beavatásod . Beavatáskor kapsz egy kulcsot egy másik dimenzió kapujához, s ha azt kinyitod, az ajtó mögött találsz egy könyvet; és kezdheted a tanulást elölről, mert rádöbbensz arra, hogy milyen kevés a tudás mit eddig szereztél, birtokoltál.
Általában azok szeretnének egy másik, örökké tartó életet, akik a jelenlegivel sem tudnak mit kezdeni. Ebből a szemszögből nézve nem az a kérdés, hogy van-e élet a halál után, hanem az, hogy van-e élet a halál előtt?

UI:

Ki volt Vay Adelma
https://www.rtvslo.si/rtv365/arhiv/174830612?s=radio

[Karsay1958]

A sorsok okai - Felvezetés
Zita médium 1997. január 5.

A kulisszák mögött sok minden történik a földi világban, amiről a legtöbb embernek nincs tudomása. Emberek népek sorsáról határoznak - gazdasági érdekeket szem előtt tartva - és bár az emberiség értesül ezekről a határozatokról, de a megvalósulás már egészen más, mint ahogy azokat létrehozóik valójában szánták.A legtöbb ember nem tudja, mik azok az okok, amelyek a történések világában a változásokat létrehozzák.
A testi ember figyelme azon van, hogyan éljen, mit cselekedjék és mit hoz számára a holnap. Minden gondolata és törekvése az, hogy megélhetését, illetve a holnapi nap sikerét az önmaga számára biztosítsa.Vannak emberek, akik jól értesültnek hiszik magukat, akik úgy gondolják, hogyha a napilapokat végiglapozzák, a rádiók és a tájékoztató eszközök híreit meghallgatják, akkor tudják, mit kell cselekedniük. Ennek ellenére mégis eltévednek, mert a valóságban nem tudják, hogyan is kellene helyesen eljárniuk egy-egy adott helyzetben. Nem látják az irányt és nem látják a célt. Vakon, sötétben élnek és sötétben tapogatóznak.
A világ urainak képzelik magukat, hatalmi pozíciójuknál fogva emberek sorsáról határoznak, de még a maguk életét és a maguk sorsát sem tudják helyes irányba terelni és óriási felelősséget vesznek magukra, amely előbb-utóbb maga alá temeti őket. És elmúlnak azok az idők is, amikor ezek az emberek szerepet játszottak mások életében, amikor határozatokat hoztak, amikor az élet kedvezett nekik és aszerint cselekedtek, ahogyan az ő rossz természetük, önzésük és különböző vágyaik diktálták. Ezek az emberek, amíg itt élnek, csak a földi életben hisznek, a világ jelenségeit tartják szem előtt.
Azonban a földi életben a láthatatlan világ törekvései és az emberre gyakorolt hatása sokkal fontosabb és sokkal jelentősebb, mint a Föld leghatalmasabbjainak mindenféle manipulációi. A magasabb szellemvilág belelát a jövőbe és ismerete van a múltról is; nem csak a testi embert szemléli, nem a testi ember akaratának, vágyainak szolgáltat utat és kiélési lehetőséget, hanem minden törekvésével, minden tevékenységével azon van, hogy a szellemi fejlődést előmozdítsa, hogy a földi világban is megtalálja azokat az engedelmesebb emberlelkeket mint eszközöket, akiken keresztül Isten akarata érvényesülhet. Isten akarata pedig mindenkor teremtményeinek a fejlődését célozza.
Tehát szellemvilág van és létezik! Ez a szellemvilág belenyúl úgy az egyén, mint népek, nemzetek és fajok sorsába és életébe is. Így volt ez a múltban, így van ez a jelenben és így lesz ez az elkövetkezendő, a még hátralévő rövid, szenvedésteljes jövőben is.A régi időkben ez az isteni akarat és ez az isteni erő azokon az embereken keresztül nyilvánult meg, akik Isten emberei voltak. Isten embereinek a bölcsője a kiválasztott nép volt. Ott erősödtek, fejlődtek ezek az emberek addig a pontig, amíg Isten akaratát közvetve vagy közvetlenül képesek voltak átvenni és a rájuk bízott emberlelkekkel azt közölni, illetve azt azok fejlődésének érdekében felhasználni.
Amikor a választott nép a szellemi sötétségből eszmélni kezdett, akkor a magasabb szellemvilág jelet, bizonyságot adott magáról. A legnagyobb jel, a legnagyobb bíztatás a mi Urunk, a Jézus Krisztusunk születése volt. Azok az emberek, akik a szellemvilág befolyása alatt álltak, akik számára a szellemvilág nyitott volt, azok emberi mivoltuk ellenére is észlelték a menny csodás jelenségeit Krisztus születésétől egészen az ő feltámadásáig, majd a mennybemeneteléig. Később pedig részesültek a Szentlélek adományaiban, hogy ekkor már teljesen megvilágosodva felismerjék rendeltetésüket, feladatukat ebben a világban. Nekik is égő fáklyákká, világító szövétnekekké kellett válniuk, hogy a világ világosságával, a mi Urunk, a Jézus Krisztussal együtt ők is bevilágítsák a Föld sötét éjszakáját, hogy azok, akik keresik és kutatják a szabadulást, akik keresik és kutatják a világosságot, a hajnalhasadást, a megtérésnek, a hazatérésnek, a visszatérésnek útját, azok megtalálhassák azt. Voltak, akik megtalálták az Úr idejében és voltak, akik megtalálták később, az Úr eltávozása után.
Izráel gyermekeinek többsége azonban csak a külsőben lejátszódó eseményekről vett tudomást, azok gyakoroltak hatást az érzés- és gondolatvilágukra, megtagadták a Világosságot, Aki e világra jött. Mivel nem váltak eggyé az Úr Jézus Krisztussal, nem fogadták be őt és az ő örömüzenetét, megtagadták és megölték őt, ezért, elveszítvén a kiválasztottságukat, szétszórattak a világ minden tájára.Ezek a szétszórtságban élő emberek többé már nem a világosság megismerésére, hanem annak elhomályosítására törekedtek. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az elmúlt 2000 esztendő alatt, és napjaitokban is tagadják a Messiás Bethlehemben való megszületését; tagadják, hogy a megígért és várva-várt Szabadító Krisztusban.

összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:


A sorsok okai
Úrvacsora
Út az új haza felé
Tűzvész
Transzban a következőket mondottam
HANG - Sokszor rágalmaznak
Tolnai György_Swedenborg a tudós misztikus



https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGisYDNww ... A?e=76dVBj
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGisV16Iu ... w?e=vRXZmZ
Karsay István 2023 októberi szellemtani hírlevele – SBK_Hirlevel_22

https://www.youtube.com/watch?v=M_ec2TQoOwk
Kárma és kegyelem_A hazugság szellemének hatalma I. - Hangoskönyv

https://www.youtube.com/watch?v=v6SuSBt2JzI
A szellemvilág tanításai Erzsike médium által – 2000.jan.9.

https://www.youtube.com/watch?v=wGPSarXZ94o&t=169s
Mulatós férfi 1930-ból Erzsike médium által – 2000.jan.9.

https://www.youtube.com/watch?v=5LlcUo5O3X0&t=2162s
Angyal a családban – Spirituális film

[Karsay1958]

Raymond A. Moody
Élet az élet után – Részlet

"Megláttam a saját testemet, és rájöttem: halott vagyok"
Sokan csak kitalálációnak, hazugságnak gondolják a halálközeli élményekről szóló beszámolókat, pedig egyre többen számolnak be hasonló tapasztalatokról egy-egy újraélesztés után. Az elmondott történetek annyira egyformák, hogy mégiscsak felsejlik a gyanú: lehet, hogy mégsem csalásról van szó?
Raymund A. Moody Élet az élet után című könyvében gyűjtötte össze azokat a beszámolókat, amelyeket hosszú évek alatt gyűjtött viszatért emberektől. Az elmondottak több típusba sorolhatók aszerint, hogy ki mit látott abban a pár percben, mialatt szíve nem dobogott, de a közlések között mégis feltűnő a hasonlóság.
Mindannyian beszámoltak arról, hogy hallották azt, amint az orvos halottnak nyilvánítja őket, és látták saját testüket. Egy lány így mesélt erről: "a környékről odaszaladtak az emberek. A kocsiban láttam teljesen összeroncsolódott testemet, de a látványa semmiféle érzést nem váltott ki belőlem. Mintha valaki másé lett volna, bár tudtam, hogy az enyém."
A legtöbben szívesen tartózkodtak testükön kívül, és ekkor érte őket az a felismerés, hogy ez lehet az, amit halálnak neveznek: "Rájöttem, hogy halott vagyok. Nem bántam, csupán nem értettem, hogy most hova is kell mennem".
Sokan elmondták, hogy közelükben más szellemi lények is voltak, akik vagy azért jöttek, hogy megkönnyítsék nekik a halálba való átmenetet, vagy hogy közöljék velük: még nem érkezett el az idő, vissza kell téniük e világra.
Ezek a szellemek sokszor már nem élő személyekre emlékeztették őket: "Egyszercsak észrevettem, hogy emberek vannak körülöttem, akik a szoba mennyezetén lebegtek. Mindenki ott volt, akit korábbi életemben ismertem, akik előttem már meghaltak. Felismertem a nagymamámat, sok rokont és barátot".
Minden elem közül a legbámulatbaejtőbb a fénylénnyel való találkozás, akiből leírhatatlan melegség és szeretet áradt a haldoklóra, körülvette őket, magába zárta a jelenléte, és kérdéseket tett fel neki - szavak nélkül.
Ezután indult el az a képsor, amelyet a legtöbben emlegetnek, a lény panorámaszerűen bemutatta az illető életének fontos eseményeit. Ezután jutottak el egy olyan helyre, amely valamiféle határ vagy sorompó: víz, szürke köd, ajtó, egy mezőn keresztül vezető kerítés vagy egyszerűen egy vonal.
"Csodaszép volt, minden ragyogó zöld - olyan színben, amilyen itt a földön nem is létezik. A mezőn észrevettem egy kerítést, és elindultam felé. A másik oldalon ott volt egy ember, aki szintén a kerítéshez közeledett, mintha találkozni akart volna velem. Hozzá akartam menni, de úgy éreztem, hogy valami ellenállhatatlanul visszahúz".
És ezek a betegek minden pozitív élmény ellenére visszatértek az életbe: "Az asztal fölött lebegtem, mindent láttam, ami a teremben történt. Tudtam, hogy számomra itt a vég, hogy meghaltam. Aggódtam a gyerekeimért, ki viseli gondjukat? Valójában ezért nem voltam kész meghalni". Életük alapvető módon megváltozott, és immáron egyikük sem fél a haláltól...

UI:

Karsay István Mokka műsor beszélgetés a halálközeli élménye
http://www.youtube.com/watch?v=SCvoNaiB ... e=youtu.be

[Karsay1958]

Utolsó idők, a korszak vége 1
Részlet a Névtelen Szellem „Kiáltás az utolsó órában”című kötetéből, mely Eszter médiumítása által jött létre 1955-ben

Ne légy ezek felett felháborodva. Mindenki csak azt adhatja bele az életbe, ami a lelkében túlsúlyban van. Ez a túlsúlyban lévő érzés és gondolat adja meg minden léleknek az irányt, hogy merre és hogyan induljon el a földi élet útján. Nem is tudja, de nem is akarja megváltoztatni azt a maga elé vett célt, amely az ő sorsát fogja képezni.
Így az emberek nagy többsége mutatja meg mindig azt a fokozatot, melyhez az az égitest tartozik, amelyen az a nagyobb szellemcsoport él és a többség által elfogadott irányba halad. Nem először és nem utoljára járják ezek a csoportok azt az utat, amely felfelé vezet ugyan, de apróbb-nagyobb pihenésre szánt kitérőkkel visszacsábítja azokat, akik még nem akarnak vagy nem tudnak elég erőt kifejleszteni magukban ahhoz, hogy állhatatosak maradjanak kitűzött céljukhoz.
A korszak végére ezek az elmaradottak egy utolsó próbatétel céljából ismét előhívatnak egy földi életre, hogy az elmulasztottakat kipótolhassák és ezzel magukat felvétethessék az új és magasabb színvonalú életet élők világába. Ezt a nagy és utolsó próbálkozásukat élők idejét látjátok magatok előtt lefolyni, nem mint akik csak nézik, hanem akik érzik is ezeknek a bűnökben való tobzódását, amellyel szenvedéseket, gyötrődéseket szereznek minden körülöttük élőnek.
Ez az a nehéz ítélet részükre, amely elől nincs menekülés sem az életben, sem a halálban, mert amíg a hasonló a hasonlóval áll szemben, ott még nincs ítélet és kárhoztatás, mert egyik a másiknál nem nagyobb, nem jobb, nem igazabb. De amikor ilyen nagy tervet betölt a gonoszságuk, minden náluknál jobbat, igazabbat lerombolnak, amik az útjukba esnek, ez már végzetes és helyrehozhatatlan károkat okozó bűntett, amivel önként kizárják magukat a felfelé vezető úton való haladásból.
Ez az önmaguk által helyesnek ítélt cselekedet teszi lehetetlenné részükre a jobbakkal való együtthaladás lehetőségét, és mivel az idő nagyon közel van ahhoz, hogy új próbák által új lehetőségek nyíljanak a részükre, így lemaradnak és a nagy átalakulás idejére ezek már távol lesznek a földi testöltés eshetőségeitől. Mert mindenki, aki elvetette magától a hit megtisztító, megjavító, jobbá, nemesebbé nevelő igazságait és ezzel erőtlenné tette, nemcsak a maga, de a mások részére is a magasabb rendű igazságokba való betekintést, az lélekgyilkos és a gonosznak melegágy készítője a földi életben.
Az idők végére szükséges, hogy a konkoly kiválasztassék, és amely lélekben a rossz túlsúlyban van, az kivettetik a külső sötétségre, ahonnan nincs már visszafordulás. Mielőtt azonban mindezek véghezmennének, mindenkinek aki a Földön élt vagy él, megpróbáltatást kell elszenvednie, hogy az igazság mérlegén menynyit nyom. Lehúzza-e a lélekben lévő jó és igaz a mérleg serpenyőjét? Mert ha a rossz húzza le, akkor elhangzik az ítélet: „Könnyűnek találtattál!” Ez a könnyűség azt jelenti, hogy alkalmatlanná vált a jobb, az igazabb, a boldogabb életre. (Dániel 5:22,27,30) Ezek vagy nem érkeztek még el arra a fokozatra, hogy ezt az életet és az ehhez való szellemi és lelki kellékeket megszerezhették volna, vagy már közel voltak hozzá, hogy azt elérjék, de több fogyatékosságuk miatt a már nehezen megszerzett lelki képességeket elpazarolják.
Nem érezte meg a lelkük, hogy mi válik javukra és a jót elszórták, hogy a könnyen elérhető, igaztalan jókat megszerezhessék; ezek mellett tartottak ki, mert ez kényelmesebb volt, mint az igazi jóért harcolni és megpróbáltatásokat elszenvedni. Ezeknek a sorsa nagyon szomorú, mert későn érnek meg a bűn felismerésére, amikor már nem lehet kitérni a gyorsan bekövetkező bűnhődések elől.

Szeretettel Bíró Laci

Dudde - végidők
https://www.facebook.com/10000063925073 ... 4108871521

[Karsay1958]

Utolsó idők, a korszak vége 2
Részlet a Névtelen Szellem „Kiáltás az utolsó órában”című kötetéből, mely Eszter médiumítása által jött létre 1955-ben

Minden bűnből, tévedésből meg lehet térni, sőt eljön az az idő, amikor mindenkinek meg is kell térnie, mert az igazság kényszerítő ereje nem engedi ki szorongató nyomása alól. De ez a megtérés nem hozza meg a léleknek azt a boldogító és örömteljes felszabadulását, mint amikor a belátással, beismeréssel, az őszinte megbánással és az elhatározott nagy akarásával tér meg az emberi lélek.
Az ilyen megtérés, amit az emberi lélek önmagában, a saját igazságos ítéletével, mint elkerülhetetlent, szükséges megváltozást maga elé tűzött és azt a mindenható Isten elé viszi, az Ő segítségét, kegyelmét kérve, felajánlva lerakja az Úr lábai elé és ehhez hű marad és nem engedi a világ szerinti külsőségektől, csábításaitól, fenyegető rémképeitől magát befolyásolni, vagyis kitart a megismert mennyei igazság mellett. Harcokat, megpróbáltatásokat jelent ez. Azért mondja az Úr: „Nem hoztam békét, hanem fegyvert”, mert ellenségévé válik a fiú az apának, a leány az anyjának, egyik a másiknak. Ellene van azok miatt az igazságok miatt, amelyeket az Úr hirdetett, mert ezek az igazságok nem kedveznek a bűnnek, sem a hibás, félreértett (világi) igazságoknak.
Nem erőszakosak, nem uralkodásra, hanem szolgálatra kötelezőek. Ezért a jó a jobbnak ellenségévé válik, mert aki még nem fejlődött fel ezekhez, az még nem érti meg, nem tudja felfogni Krisztus igazságát; azért ellensége a világ mindazoknak, akik az Úr útján járnak. Eljön azonban az idő, amikor minden szem felfelé tekint, mert csakis onnan felülről várhatja a szabadítást. Belátja, hogy a világ nem adhat semmit, még a hatalmasoknak sem adhat olyan pihenőhelyet, ahol biztonságban érezhetnék magukat.
És én boldognak mondom azokat, akik arra az időre már lerakják fegyvereiket, melyekkel a gonosz ellen harcoltak és sajnálkozva tekintenek a világra, amelyet idejében elhagytak, az Úr hívó szavára hallgatva. Az Úr ma is éppen úgy hívja ki a bűnök tenyésztelepeiről az övéit, mint régen: „Jöjj ki én népem a pusztulásra ítélt Babilonból.” Igen! Mert annak pusztulása nagy lesz és aki évezredek múlva a romokból kiásva megtalálja a babiloni pusztulásból hírmondóul fennmaradt kis darabkákat, eltűnődik majd felette: „Vajon miért kellett elpusztulni annak a fejlett kultúrának, melyet bizonyára nagy értelmű emberek telítettek meg a világ boldogítására?”
Csak azért, mert ellene állottak az Isten törvényének. A sátán felemelkedett, uralma alá hajtotta a világot, a világ pedig elhagyta Istent, hogy a sátánt követhesse. Aki pedig nem követte ezt, azt a sátán követői üldözték, mert a sötétség nem állja a világosságot, a tökéletlenség nem érti meg a tökéletesség semmiféle rendelkezését és ellene áll, mert nem tudja, hogy az jobb, helyesebb és célravezetőbb a boldogság elérésére, mint az ő elgondolása.
Azért gőgös és elbizakodott, mert azt hiszi, hogy az ő elgondolása jó, gyorsabban célravezető. De minden megmozdulásával, minden felfedezésével maga alatt fűrészeli az ágat, és nem tudja, hogy már csak egy kicsiny ideig tarthatja magát, mert alatta a tátongó mélység, amibe belezuhan. De akik az Úr szavait szívükben hordozzák és életüket ezek szerint rendezik be, azok nem maradnak itt erre a végső leszámolásra. Ezek idejében eloldozzák életük sajkáját a földi élet múlandó örömöket kínáló, gonosz célokat szolgáló csábításaitól és beeveznek az örökélethez vezető biztonságos kikötőbe.
Kis hajójukból minden felesleges terhet kidobáltak, hogyha a vihar jön, könnyebben és gyorsabban haladhassanak előre. Az Úr pedig szemléli a feléje siető kis hajókat, és idejében segítséget küld. Más hajókat bíz meg a segítséget nyújtással, s ezek a hajók körülvették a te küzdő kis hajódat és már nem messze a cél, hogy elérhessed azt. Én is egy ilyen segítő kis hajó kormányosa vagyok és azt mondom, hogy igaz, a vihar még tombol és elnyeléssel fenyeget az ár, de van felettünk egy hatalmas Úr, Aki a viharoknak is parancsol. Minden elcsendesedik. Nem messze az idő és a reggel fényében el lehet felejteni az éjszaka rémségeit. Bízzátok magatokat az Úrra, Ő mindent elintéz! Isten veletek!

Szeretettel Bíró Laci