Mikor jön el a világ vége? 1/3
Zita médium közléseinek “Korszakzárás előtt” című kötetéből
Köszöntelek benneteket testvéreim, a mi Urunk, a Jézus Krisztus nevében! Az ember kíváncsi természeténél fogva gyakran teszi fel a kérdést, hogy mikor lesz vége e világnak? Ezért minden időkben voltak emberek, akik a világ végével ijesztgették embertársaikat; mennydörögve szóltak arról, hogy rövidesen elkövetkezik a vég.
Mondottam már nektek, hogy az Evangéliumi Spiritizmus - ami a Szentlélek munkája - azért adatott, hogy az utolsó időkben az emberiséget minden igazságra elvezérelje! Ehhez viszont nem elég csak a kíváncsiskodás, hanem szükséges, hogy az ember valóban éhezze és szomjúhozza az igazságot, mert akkor „minden igazságot megkap felülről és megelégíttetik.” Megkapja azért, hogy tudása legyen és ne legyen többé tudatlan; megkapja azért, hogy azt helyesen és bölcsen használja fel a maga megmenekülése és a mások megmentése érdekében.
Ezért tehát én egyszerű szavakkal megmondom nektek, hogy mikor lesz vége e világnak. Akkor embertestvéreim, amikor úgy e földi világból, mint az emberi szívekből minden isteni jó és igaz kivonul. Ez az a pont, amikor egyetlen pillanattal sem lehet már meghosszabbítani, sem a Föld, sem a Földön élő ember életét. Tehát amikor az emberi szívek kihűlnek, amikor a szeretet helyét átveszi a gyűlölet és nincs semmi jó, ami fenntarthatná e világot, akkor következik be a világ átalakulása. Mert a világok fenntartásához az isteni jóra, az isteni igazra és a szeretetre van szükség! A rossz önmagában meg nem állhat; a rossznak semminemű létjogosultsága nincs, mert a rossz csak árnyék, árnyéka a jónak, hamis, talmi utánzata a valóságnak. Tehát ahhoz, hogy a világok, az égitestek és az egész világmindenség fennállhasson, tiszta, isteni erőkre és isteni szeretetre van szükség.
Szükséges tehát, hogy az Isten teremtményei ezzel a jóval, ezzel az igazzal rendelkezzenek. A földi életben a világ sói azok, akik nagyobb mennyiségben bírták és bírják magukban ezt az isteni jót. Olyan tulajdonságaik vannak, amikkel áldozathozatalra képesek a többiek érdekében. Ezekért a jókért - ezt relatíve mondom - ezekért az igazakért állnak fenn az anyagi és félanyagi világok. Amikor viszont már nemcsak üldözik, hanem még az írmagját is kiírtják a tiszta erők hordozóinak, akiknek áldozatából még lehetséges volt a Földön az élet, és a nagy harc és nagy üldöztetés miatt többé nem öltenek már testet a magasabb szellemi világok lakói, akkor e világ ebben a formájában véget ér.
Igaz, még azok a kevesek is, akiket én így jelölnék meg, hogy maradékok, olyan nagy-nagy üldöztetésnek lesznek kitéve, hogy ezekért a maradékokért, ezekért az igazakért megrövidülnek a szenvedésteljes és gyötrelmes napok. Mert az ellentét minden erejével, amit a jótól és az igaztól vett el, gonosz dolgokat fog művelni. A maga világi hatalmának megerősítésére törekszik, de ezt az isteni végzés gátolja és lassítja, hogy még ezen időkben is legyen lehetőség azok részére, akik megtérnek az isteni jóhoz. Isten új és új kegyelemmel, új és új erőkkel látta el a Földet a mi Urunk a Jézus Krisztus megjelenésével, Aki Földről való távozása után itt hagyta az Ő erőit, hogy az embernek élete és lehetősége legyen az isteni jóhoz térni, hogy el ne vesszen. Mert a Teremtő nem akarja a bűnös halálát, hanem azt akarja, hogy megtérjen és éljen.
Tudniillik, a bűnösnek meg kell térnie a bűneiből, hogy élete lehessen, mert megtérés nélkül a halál vár rá. Isten hosszútűrő, Isten irgalmas, kegyelmes, és mindent elkövet, hogy az ember „lásson és halljon” és ezáltal a valóságot lássa és az igazságot hallja és értse, azaz felfogja azt, és az szerint cselekedjék. Nos, Isten éppen elég hosszútűrő volt az ember iránt, elég időt adott, hogy megforduljon, megtérjen és élhessen.
Éppen elég áldozati bárányt küldött a Földre, hogy azok életéből és véráldozatából újabb életlehetőség sarjadjon ki a bűnösök, a gyilkosok számára, és ha lassan is, de mégis csak rájöjjenek, hogy értelmetlen dolog gonoszat cselekedni. Mert ha előbb nem, utóbb a következmények beérésekor visszahat rájuk mindaz, aminek érzéseikkel, vágyaikkal, gondolataikkal, törekvéseikkel és cselekedeteikkel elindítói voltak.
Szükséges, hogy időnként ezek a nagy összeomlások úgy a Föld életében, mint az egyes emberek életekben bekövetkezzenek, hogy az ember eszmélni kezdjen és rádöbbenjen, hogy minden megváltozott; hogy nem művelheti a végtelenségig azt, amit eddig művelt és cselekedett; hogy nem szaporíthatja a cselekedeteivel, az érzéseivel a rosszat, mert minden elhintett rossz kikel; kikel az ő életében, kikel a Föld életében, és a kikelő rossz felfalja, megöli a jót. Ha pedig a jó elfogy, nincs amiből a rossz élni tudjon; vámpír természetével hiába szeretne új és új friss vérhez jutni, azt másokból elszívni, nem lesz rá lehetősége. A bűnös ember tévesen azt gondolja, hogy azoktól, akik áldozathozatalra képesek, a végtelenségig elvehet és elszedhet mindent. Azt gondolja, ha arcul verik őket és nem ütnek vissza, hanem a másik orcájukat is odatartják, akkor azt a végtelenségig cselekedhetik velük. Nem így van!
Mindennek ideje vagyon, minden csak egy ideig mehet, mert amit az ember, mint érzést, akarati tendenciát kibocsát magából és megvalósít, az miután megtette körforgását, visszatér ahhoz, aki annak elindítója volt, aki kieszelte és megcselekedte azt. És akkor rajta érvényesül mindaz, amit ő az igazabbak, a becsületesebbek, a jobb szándékúak, az életet szeretőknek, a szeretetben összecsendülőknek szánt.
A kegyelmet nem kívánja vonzani a bűnös ember, hanem eltolja magától, és balgán azt hiszi, hogy amikor arra szüksége lesz, azt majd csak úgy előveheti. Pedig a kegyelem erő, amely szünet nélkül mozog, és nem vár azokra, akik nem kívánják azt felhasználni a maguk megmenekülésére, hanem elillan onnan. A kegyelem megkeresi azokat az embereket, akikből a jó még nem halt ki teljes mértékben. Ezek, ha észreveszik a kegyelem formájában nyújtott alkalmakat és lehetőségeket, és azokhoz kapcsolódnak, akkor ezáltal átalakulnak és az igazak közé soroltatnak. Az ember azt képzeli, hogy az adhat neki boldogságot, ha „mindenek szabadok” neki. Pedig a szabadsággal gyakran nem tud, sok esetben pedig nem is akar helyesen élni. A lehetőségeket arra használja fel, ami tilos, ami újabb nyomorúságok özönének elindítója lesz, hiszen ezt tette a múltban is.
A Földön mindig a becsületesebbek, az igazabbak, a jószándékúak, a türelmesek, a segítőkészek húzzák a rövidebbet, mert más a harcmodoruk, más eszközöket alkalmaznak az igazság és az önmaguk védelmére. Távol áll tőlük az erőszak, igyekeznek az ellenségüket is szeretni, és az életbe nem bocsátani bele semmi olyat, ami ott zavart keltene és a visszaforgó erőket erősítené meg. Tehát - mint mondottam - a jobbnak itt, ezen a világon szenvednie kell! Nem Isten akarata ez, hanem a gonosz indulatú és szándékú embereké, akik nem tudnak jobbat vagy mást adni embertársaiknak és e világnak, mert nincs nekik. Ugyanis mindenki csak azt adhatja, amivel rendelkezik, mindenki csak azt tudja az ő lelki tárházából előhozni, ami benne van.
Az ember mégis többet, jobbat, mást várna a gonosz indulatú embertől is; legalábbis annyit, hogy a jóért ne rosszat adjon cserébe. Az azonban nem adhat mást, csak rosszat. Nem így volt ez valaha: minden teremtmény csodálatos képességekkel rendelkező erős, egészséges és tiszta szellem volt, de a bukás következtében lassan és fokozatosan elveszítették ezen képességeiket. Elveszítették, mert makacsul ragaszkodtak ahhoz, hogy ők látják helyesen a dolgokat és nekik van igazuk.
Akik jobb belátásra jutottak, akik belátták, hogy ez így nem mehet tovább, mert ez csak a mélyebb régiókba vezet, azok még időben visszafordultak. Akik pedig tovább zuhantak, az ő esetükben már nem beszélhetünk arról, hogy nem tudták, mit cselekszenek. Mert tudták, de tudatosan a rosszhoz, az Istentől elvetetthez, a nincs-hez, a nemlétezőhöz ragaszkodtak és azt mindenképpen van-ná akarták tenni. Ezen a „nincs-en” épültek fel a félanyagi és az anyagi világok, amiket a bukottak a saját produktumukkal itattak át.
Ezek a világok éppen úgy, mint a rajta lakók, halálra vannak ítélve. Hiába gondolja az ember, hogy nem hal meg, és ebben a tévhitben ringatja magát amíg fiatal és egészséges; az életben letagadhatatlanul tudomást kell vennie arról, hogy a földi élet véges és meg kell halnia. Nehezebben látja át ezt az ember a Föld életére nézve, mert az ő élete az írás szavaival 70 vagy legfeljebb 80 esztendő, a Föld élete pedig évmilliókig tart. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Föld életében nincs változás, nincs átalakulás, hogy ez így, ahogyan ma van, egykoron meg ne szűnne, át ne alakulna, kivetve magából a salakot, hogy a salak újra a mélységekből legyen kénytelen kezdeni a feltisztulás és megtisztulás folyamatát.
Ezt senki emberfia meg nem akadályozhatja! Minden eddigi földi kataklizma előtt jelek mutatták, hogy a békés, a kényelmes, a nyugodt idők elmúltak és a jövőben valami be fog következni. Testvéreim, most sem mondhatja az ember, hogy ne lennének jelek, amelyek az idő rövidségére utalnak. Számtalan jel mutatja ezt, az ember élet- és érzésrezdülésében, gondolkodásmódjában, az idő rohanásában és felgyorsulásában, a természeti világ tönkremenetelében, az egyre nagyobbá vált hitetlenségben, a bűnök, a gonosz megszaporodásában és megerősödésében, az erkölcsi korlátok lerombolásában, a szeretet kihűlésében.
Tükörképet mutat az ember részére a természeti világ is, amiből látnia kell, hogy a természet nem olyan dús, nem olyan megújuló, nem olyan tiszta, nem olyan boldogságot hordozó, mint annak előtte volt. Látnia és éreznie kell, hogy az élet zamata, az élet íze miként fogy el és nem leli örömét az ember még abban sem, ha az egész világot megnyeri is. Éreznie kell, hogy az idő közel van!
Ha időt akarnék mondani, miként azt mondottam már nektek a XX. század végén: ez az évszázad és talán még egy harmad. Természetesen a pontos időt még az ég angyalai sem ismerik, annak ismerete csakis a mi Atyánk, Istenünknél van! Az azonban nyilvánvaló, hogy a dolgok így nem mehetnek tovább; nyilvánvaló, hogy az ellentét elszakította láncait és tömegesen ölt testet e világban. Mindegy, hogy a tudomány hogyan, miként szeretné az emberi szaporulatot különféle szerekkel szabályozni, nem lesz képes erre, mert óriási a nyomás a legalacsonyabb, pokoli szférákból a Földön lakókra, hogy ide leszülethessenek.
szemlézte: Bíró László
https://www.youtube.com/watch?v=lpSQMlqa1e8&t=24s
Jelenések 24. – Az első 4 trombitaszó röviden - Reisinger János
Szellemtani alapok
Moderator: Karsay1958
Erster ungelesener Beitrag • 1687 Beiträge
• Seite 14 von 34 • 1 ... 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17 ... 34
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Sa 25. Sep 2021, 00:04
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » So 26. Sep 2021, 00:09
Mikor jön el a világ vége? 2/3
Zita médium közléseinek “Korszakzárás előtt” című kötetéből
Tehát a Föld népessége megnövekszik, és mivel - szellemi szempontból nézve - az emberiség legnagyobb része kárhozatra készíti magát, a jó képviselői közül pedig egyre kevesebben öltenek testet, ezért a Föld teljesen kilendül az egyensúlyából és a rossz a jó rovására alaposan elszaporodik. Ha a rossz elszaporodik, akkor szava, hatalma és ereje lesz és elsöpri mindazokat, akik tisztább ideákhoz és nem a materialista elvekhez kapcsolták magukat.
Megint szellemi szempontból mondom: a fehér faj veszélybe kerül, és ebben a legszomorúbb az, hogy mindehhez a lehetőséget maga ez a faj szolgáltatja, és így kiteszi önmagát azoknak a viharos és sötét erőknek, amelyek átveszik az uralmat és tombolni fognak e világ felett. Így még azokat is, akikben némi jó, némi ellenállás van a rosszal szemben és egészséges szemlélettel rendelkeznek, ez a megduzzadt, ez a mindent elárasztó, tomboló sötét erő megtöri, mert olyan napok lesznek ekkor, hogy az élők irigyelni fogják a holtakat.
Ezt viszont a szeretet Istene nem akarja, ezért a választottak kedvéért megrövidíti ezeket a napokat, hogy azok is áldozatul ne essenek. Hiszen ezek már - még ha az idők végére maradtak is - lelkük sok oldalát tisztára csiszolták és sok-sok lelki értéket szereztek maguknak, tehát Isten ezért nem akarja, hogy ezek az értékek a gonosszal együtt, a szennyes salakkal együtt veszendőbe menjenek.
Fontos, hogy a ti életetekből az Istenbe vetett hit, a helytállás ki ne haljon! A bizonyságok is azért adattak nektek, hogy amikor a nehéz idők nemcsak más földrészen lakókra, hanem rátok is nehezednek, akkor össze ne roppanjatok. Kik a maradékok? Minden kornak, minden korszak, minden pusztulás előtt álló földrésznek voltak maradékai.
Sőt, ha egy-egy városra mondatott ki az isteni ítélet - gondoljatok csak Sodomára és Gomorára, vagy Noéra - mielőtt a változás bekövetkezett, ezeket a maradékokat jelek és emberi szavak által figyelmeztette Isten: „menj ki a városból és a városra vissza se pillants! hagyd el az országot! ácsolj bárkát!...” Tehát mindenkor időben megmondatott, hogy a maradék megmeneküléséhez mi szükségeltetik. Maradék az, akinek már csak egy kevés hiányzik ahhoz, hogy a boldogság világaiba, a megmenekültek világaiba bejuthasson.
Ezekért a maradékokért tett és tesz meg Isten mindent úgy most, mint az elmúlt korszakokban, hogy beérkezhessenek. Nem a tömegekről van szó! Nem arról, hogy sokakat lehetne így megmenteni, de a legkisebb értékkel rendelkezők is, tehát akikben igazság, szeretet, hit és reménység van, hogy azok megmenekülhessenek. Vannak idők, amikor tömegesen emeltetnek fel emberi lelkek és vannak olyan idők, amikor csak egyeseket emel fel az isteni szeretet és ragad el, mint Illést tüzes szekéren. Tehát mintegy kiragadja a jobbat a fennálló körülmények közül, mert mindaz, ami fennáll és van, így nem maradhat már tovább.
Mihelyt a maradék biztos helyen van, a természeti erők felszabadulnak kötött állapotukból és mindaz, ahonnan a maradék kivitetett, összeomlik. Tudniillik, az égitestek keringése, azok pontos elhelyezkedése, hogy azok megfelelő pályán keringjenek és egymással össze ne ütközzenek, az mind az Igazság és a szeretet törvényének a függvénye. Ahol nincs szeretet, ott ezek az erők megrendülnek, ott a törvények által elrendezett természeti erők kitérnek egyensúlyukból, aminek következtében pedig már semmi sem működik úgy, ahogy kellene és kezdetét veszi, majd elhatalmasodik a káosz. Először az emberek érzésvilágában keletkezik zavar, és a gyűlöletet látják eszköznek céljaik eléréséhez.
Összekeveredik a gondolatviláguk és ezzel az összekevert gondolatvilággal olyat akarnak alkotni, ami lehetetlenség, olyan tornyokat emelnek, amelyek dicsőségüket, anyagi gazdagságukat, hatalmukat hirdetik. Ezeknek a tornyoknak azonban le kell omolniuk! Vajon a bábeli torony építése nem azért maradt abba, mert Isten összezavarta a nagyravágyó emberek nyelvét, hogy ne értsék egymás szavát? A mai emberiség talán megérti a másik ember szavát, megérti a szenvedőt, bele tudja helyezni magát az éhezők, a földönfutók, a kibombázottak helyzetébe?
Nem tudja testvéreim! Eltávolodnak érzésben és gondolatban és ez az eltávolodás egyre messzebb és messzebb sodor népeket, nemzeteket egymástól és Isten akaratától, az isteni szeretettől, és hozza létre a káoszt e világban. Erre a káoszra a természeti törvények is reagálnak, hiszen a természeti törvényekben erők működnek, amelyeket ki lehet lendíteni a maguk megszokott, Istentől elrendelt pályájukról. Ezért a természeti világokban forrongások keletkeznek. Ez a forrongás és lázadás először az emberi lelkekben jött létre Isten és Istennek többi teremtménye ellen, akikkel Krisztusban testvérekként kellene élniük.
Tehát a Föld benseje forrongani kezd, az óceánok alsó rétegeiben a szilárdabb anyagok elmozdulása, süllyedése, majd emelkedése erős hullámzásba hozza az óceánok hihetetlen mennyiségű vizét. Amikor az emberi szívekben kihűl a szeretet és a gyűlölet veszi át helyét, azt mindig süllyedés követi, miként a bukás is süllyedéssel jár. Tehát, amikor az óceánok fenekén a süllyedés következtében egy másik helyen nyomás, feltüremlés keletkezik. Ez a rajta nyugvó nagy mennyiségű víztömeget mozgásba hozza, amitől hatalmas hullámok keletkeznek. Ezért fogjátok látni, hogy óriási változások lesznek a tengerek, az óceánok vizében és ez a félelmetes hullámzás nem akar majd szűnni.
Mert amíg a múltban egy-egy nagy vihar ideig-óráig ostromolta az óceánok partjait és tartotta félelemben az ott lakókat, most mivel ennek a félelmetes víztömegnek hullámzása nem fog csillapodni, soha nem ismert félelem lesz úrrá az emberi szíveken. Az óceánok mélyén végbemenő elmozdulások viszont változásokat idéznek elő a szilárd kontinenseken is, ahol vannak még csak félig megszilárdult, vagy a Föld mélyében folyékony állapotban lévő anyagok, amelyeket természetesen az erők a Föld felszínére vetnek.
Az óceánok vizét befolyásolja a Hold, de kölcsönhatás is létezik; nem csak a Hold befolyásolja a víztömegeket, hanem a víztömegek is hatással vannak a Holdra. Mivel a Hold a Föld anyagából vétetett, tehát ezért szorosabb a kapcsolat a két bolygó között, és ezért az erők működése még nagyobb zavarokat kelt. De mivel az ember majd akkor sem akarja meglátni a valóságot, akkor sem lesz hajlandó észhez térni, ezért a Napban is elváltozások jönnek majd létre, és a napfény is megfogyatkozik és bizonyos fokú szürkület áll be. Nem a Napban keresendő ennek az oka, hanem az emberi szívekben, mert az ember az ő elszürkült életével, gondolataival, érzéseivel nem akarja a világosságot, azaz az isteni igazságot meglátni, elfogadni és az életébe belevinni. Az Úr azt mondja: „a fejsze a fák gyökerére vettetett.”
Nos, ez szimbolikus beszéd, de ez a valóságban is megtörténik az ember érzelmi és értelmi világában: nem akar lehatolni a dolgok gyökeréig és csak a fa koronáját látja: ha a fa hoz termést, örül neki, ha nem, akkor arra vár, hogy a jövő esztendőre legyen rajta termés. De a fa lombkoronája és a gyümölcs már csak a látható eredmény, és ha a gyökérrel baj van és az ember nem hatol le a gyökerekig és nem orvosolja a bajt, akkor „a fejsze a gyökerekre vettetik és a kivágattatik.” Az emberi társadalomban elvek, eszmék, sőt vallások is ilyen nagy terebélyes fákhoz hasonlatosak, amelyek látszanak élni ugyan, de a valóságban a gyökerekkel már komoly baj van, ezért odvas lesz a fa, és az odvas fának nem kell sok, hogy a vihar szele kidöntse, és akkor mindazok, akik menedéket keresnek a nagy odvas fa alatt, ott elpusztulnak.
Nézzetek körül a világban és nézzétek meg önmagatokat is! Ne gondoljátok úgy, hogy ti a világban végbemenő eseményekbe nem szóltok bele, hanem figyeljétek meg, hogy az érzelmi világotokban mi van túlsúlyban. Mert ha a világ felé egy lépest sem tesztek, de az érzéseitek, gondolataitok, vágyaitok haraggal, indulattal, vagy bizonyos fokú elmarasztaló gyűlölködéssel vannak telítve, akkor ezzel ti is mozgásba hozzátok a természeti erőket, és ti is hozzájárultok ahhoz, hogy azok a helytelen irányba mozduljanak el.
Nem mondhatok mást, mint amit Keresztelő János mondott: „térjetek meg, mert az idő közel vagyon!” Ha megtértek, semmi sem árthat nektek. Kígyókat vehettek fel és a kígyócsípés sem árt nektek. Azaz a természetben lévő mérgek nincsenek hatással rátok, mert megtérésetekkel úgy a lelketek, mint a testetek egy tisztulási folyamaton esik át és Istennek minden körülmények között gondja lesz rátok.
szemlézte: Bíró László
https://www.youtube.com/watch?v=lF7Y7ysI1HQ&t=31s
Jelenések 25. – 1–4. trombitaszó részletesen - Reisinger János
Zita médium közléseinek “Korszakzárás előtt” című kötetéből
Tehát a Föld népessége megnövekszik, és mivel - szellemi szempontból nézve - az emberiség legnagyobb része kárhozatra készíti magát, a jó képviselői közül pedig egyre kevesebben öltenek testet, ezért a Föld teljesen kilendül az egyensúlyából és a rossz a jó rovására alaposan elszaporodik. Ha a rossz elszaporodik, akkor szava, hatalma és ereje lesz és elsöpri mindazokat, akik tisztább ideákhoz és nem a materialista elvekhez kapcsolták magukat.
Megint szellemi szempontból mondom: a fehér faj veszélybe kerül, és ebben a legszomorúbb az, hogy mindehhez a lehetőséget maga ez a faj szolgáltatja, és így kiteszi önmagát azoknak a viharos és sötét erőknek, amelyek átveszik az uralmat és tombolni fognak e világ felett. Így még azokat is, akikben némi jó, némi ellenállás van a rosszal szemben és egészséges szemlélettel rendelkeznek, ez a megduzzadt, ez a mindent elárasztó, tomboló sötét erő megtöri, mert olyan napok lesznek ekkor, hogy az élők irigyelni fogják a holtakat.
Ezt viszont a szeretet Istene nem akarja, ezért a választottak kedvéért megrövidíti ezeket a napokat, hogy azok is áldozatul ne essenek. Hiszen ezek már - még ha az idők végére maradtak is - lelkük sok oldalát tisztára csiszolták és sok-sok lelki értéket szereztek maguknak, tehát Isten ezért nem akarja, hogy ezek az értékek a gonosszal együtt, a szennyes salakkal együtt veszendőbe menjenek.
Fontos, hogy a ti életetekből az Istenbe vetett hit, a helytállás ki ne haljon! A bizonyságok is azért adattak nektek, hogy amikor a nehéz idők nemcsak más földrészen lakókra, hanem rátok is nehezednek, akkor össze ne roppanjatok. Kik a maradékok? Minden kornak, minden korszak, minden pusztulás előtt álló földrésznek voltak maradékai.
Sőt, ha egy-egy városra mondatott ki az isteni ítélet - gondoljatok csak Sodomára és Gomorára, vagy Noéra - mielőtt a változás bekövetkezett, ezeket a maradékokat jelek és emberi szavak által figyelmeztette Isten: „menj ki a városból és a városra vissza se pillants! hagyd el az országot! ácsolj bárkát!...” Tehát mindenkor időben megmondatott, hogy a maradék megmeneküléséhez mi szükségeltetik. Maradék az, akinek már csak egy kevés hiányzik ahhoz, hogy a boldogság világaiba, a megmenekültek világaiba bejuthasson.
Ezekért a maradékokért tett és tesz meg Isten mindent úgy most, mint az elmúlt korszakokban, hogy beérkezhessenek. Nem a tömegekről van szó! Nem arról, hogy sokakat lehetne így megmenteni, de a legkisebb értékkel rendelkezők is, tehát akikben igazság, szeretet, hit és reménység van, hogy azok megmenekülhessenek. Vannak idők, amikor tömegesen emeltetnek fel emberi lelkek és vannak olyan idők, amikor csak egyeseket emel fel az isteni szeretet és ragad el, mint Illést tüzes szekéren. Tehát mintegy kiragadja a jobbat a fennálló körülmények közül, mert mindaz, ami fennáll és van, így nem maradhat már tovább.
Mihelyt a maradék biztos helyen van, a természeti erők felszabadulnak kötött állapotukból és mindaz, ahonnan a maradék kivitetett, összeomlik. Tudniillik, az égitestek keringése, azok pontos elhelyezkedése, hogy azok megfelelő pályán keringjenek és egymással össze ne ütközzenek, az mind az Igazság és a szeretet törvényének a függvénye. Ahol nincs szeretet, ott ezek az erők megrendülnek, ott a törvények által elrendezett természeti erők kitérnek egyensúlyukból, aminek következtében pedig már semmi sem működik úgy, ahogy kellene és kezdetét veszi, majd elhatalmasodik a káosz. Először az emberek érzésvilágában keletkezik zavar, és a gyűlöletet látják eszköznek céljaik eléréséhez.
Összekeveredik a gondolatviláguk és ezzel az összekevert gondolatvilággal olyat akarnak alkotni, ami lehetetlenség, olyan tornyokat emelnek, amelyek dicsőségüket, anyagi gazdagságukat, hatalmukat hirdetik. Ezeknek a tornyoknak azonban le kell omolniuk! Vajon a bábeli torony építése nem azért maradt abba, mert Isten összezavarta a nagyravágyó emberek nyelvét, hogy ne értsék egymás szavát? A mai emberiség talán megérti a másik ember szavát, megérti a szenvedőt, bele tudja helyezni magát az éhezők, a földönfutók, a kibombázottak helyzetébe?
Nem tudja testvéreim! Eltávolodnak érzésben és gondolatban és ez az eltávolodás egyre messzebb és messzebb sodor népeket, nemzeteket egymástól és Isten akaratától, az isteni szeretettől, és hozza létre a káoszt e világban. Erre a káoszra a természeti törvények is reagálnak, hiszen a természeti törvényekben erők működnek, amelyeket ki lehet lendíteni a maguk megszokott, Istentől elrendelt pályájukról. Ezért a természeti világokban forrongások keletkeznek. Ez a forrongás és lázadás először az emberi lelkekben jött létre Isten és Istennek többi teremtménye ellen, akikkel Krisztusban testvérekként kellene élniük.
Tehát a Föld benseje forrongani kezd, az óceánok alsó rétegeiben a szilárdabb anyagok elmozdulása, süllyedése, majd emelkedése erős hullámzásba hozza az óceánok hihetetlen mennyiségű vizét. Amikor az emberi szívekben kihűl a szeretet és a gyűlölet veszi át helyét, azt mindig süllyedés követi, miként a bukás is süllyedéssel jár. Tehát, amikor az óceánok fenekén a süllyedés következtében egy másik helyen nyomás, feltüremlés keletkezik. Ez a rajta nyugvó nagy mennyiségű víztömeget mozgásba hozza, amitől hatalmas hullámok keletkeznek. Ezért fogjátok látni, hogy óriási változások lesznek a tengerek, az óceánok vizében és ez a félelmetes hullámzás nem akar majd szűnni.
Mert amíg a múltban egy-egy nagy vihar ideig-óráig ostromolta az óceánok partjait és tartotta félelemben az ott lakókat, most mivel ennek a félelmetes víztömegnek hullámzása nem fog csillapodni, soha nem ismert félelem lesz úrrá az emberi szíveken. Az óceánok mélyén végbemenő elmozdulások viszont változásokat idéznek elő a szilárd kontinenseken is, ahol vannak még csak félig megszilárdult, vagy a Föld mélyében folyékony állapotban lévő anyagok, amelyeket természetesen az erők a Föld felszínére vetnek.
Az óceánok vizét befolyásolja a Hold, de kölcsönhatás is létezik; nem csak a Hold befolyásolja a víztömegeket, hanem a víztömegek is hatással vannak a Holdra. Mivel a Hold a Föld anyagából vétetett, tehát ezért szorosabb a kapcsolat a két bolygó között, és ezért az erők működése még nagyobb zavarokat kelt. De mivel az ember majd akkor sem akarja meglátni a valóságot, akkor sem lesz hajlandó észhez térni, ezért a Napban is elváltozások jönnek majd létre, és a napfény is megfogyatkozik és bizonyos fokú szürkület áll be. Nem a Napban keresendő ennek az oka, hanem az emberi szívekben, mert az ember az ő elszürkült életével, gondolataival, érzéseivel nem akarja a világosságot, azaz az isteni igazságot meglátni, elfogadni és az életébe belevinni. Az Úr azt mondja: „a fejsze a fák gyökerére vettetett.”
Nos, ez szimbolikus beszéd, de ez a valóságban is megtörténik az ember érzelmi és értelmi világában: nem akar lehatolni a dolgok gyökeréig és csak a fa koronáját látja: ha a fa hoz termést, örül neki, ha nem, akkor arra vár, hogy a jövő esztendőre legyen rajta termés. De a fa lombkoronája és a gyümölcs már csak a látható eredmény, és ha a gyökérrel baj van és az ember nem hatol le a gyökerekig és nem orvosolja a bajt, akkor „a fejsze a gyökerekre vettetik és a kivágattatik.” Az emberi társadalomban elvek, eszmék, sőt vallások is ilyen nagy terebélyes fákhoz hasonlatosak, amelyek látszanak élni ugyan, de a valóságban a gyökerekkel már komoly baj van, ezért odvas lesz a fa, és az odvas fának nem kell sok, hogy a vihar szele kidöntse, és akkor mindazok, akik menedéket keresnek a nagy odvas fa alatt, ott elpusztulnak.
Nézzetek körül a világban és nézzétek meg önmagatokat is! Ne gondoljátok úgy, hogy ti a világban végbemenő eseményekbe nem szóltok bele, hanem figyeljétek meg, hogy az érzelmi világotokban mi van túlsúlyban. Mert ha a világ felé egy lépest sem tesztek, de az érzéseitek, gondolataitok, vágyaitok haraggal, indulattal, vagy bizonyos fokú elmarasztaló gyűlölködéssel vannak telítve, akkor ezzel ti is mozgásba hozzátok a természeti erőket, és ti is hozzájárultok ahhoz, hogy azok a helytelen irányba mozduljanak el.
Nem mondhatok mást, mint amit Keresztelő János mondott: „térjetek meg, mert az idő közel vagyon!” Ha megtértek, semmi sem árthat nektek. Kígyókat vehettek fel és a kígyócsípés sem árt nektek. Azaz a természetben lévő mérgek nincsenek hatással rátok, mert megtérésetekkel úgy a lelketek, mint a testetek egy tisztulási folyamaton esik át és Istennek minden körülmények között gondja lesz rátok.
szemlézte: Bíró László
https://www.youtube.com/watch?v=lF7Y7ysI1HQ&t=31s
Jelenések 25. – 1–4. trombitaszó részletesen - Reisinger János
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mo 27. Sep 2021, 01:14
Mikor jön el a világ vége? 3/3
Zita médium közléseinek “Korszakzárás előtt” című kötetéből
Tehát kell, hogy annyi jó legyen bennetek, amennyi ahhoz a szinthez szükségeltetik, amely elválasztja a juhokat a kecskéktől. Ezért mondom ezt, mert nem elég csak felében, negyedében vagy harmadában megtérni; nem elég az ember lelkét negyedében, harmadában átadni a mi Atyánk Istenünknek és az Úr Jézus Krisztusnak, hanem az szükséges, hogy az ember a teljes lelkét átadja, mert csak akkor menekülhet meg. Az ellentét sem elégszik meg azzal, hogy az ember halhatatlan lelkének csak negyedét vagy harmadát kapja meg. Nem!
Ahogyan már mondottam nektek, amikor szerződést ír alá az ember az ellentéttel, vagy ahogy ti mondjátok, az ördöggel, az az egész lelkét akarja, hisz ő is az egész világot ígéri neki. Nem lehet két urat szolgálni! Nem lehet két pallón járni! Nem lehet azt mondani, hogy ennyit a léleknek és ennyit a testnek; hogy negyedében, harmadában, felében megtérek; ezt még megengedem magamnak, mert még vágyakozom a világ felé is, szeretném még ebből is, abból is kivenni a részemet!
Az ember lelkében benne él az igazság bírója. Tehát amikor bizonytalankodtok önmagatokkal, vigyétek az önmagatokkal peres dolgaitokat e benső bíró elé, és amit az mond, ahogyan az ítél, azt kell cselekednetek. Napjaitokban a bíráitok, az igazságszolgáltatás emberei, sőt még a rend őrei is megvesztegethetők. Az ember pontosan ezt akarja önmagával is tenni: önmagával is szünet nélkül egyezkedik, és a jó rovására kedvezményeket tesz önmagának. De azzal, hogy a fehéret feketének, a feketét fehérnek állítja, hogy a jóra azt mondja, hogy rossz, az még nem válik azzá.
Az ember így kerül a hazugság hálójába, amikor azt akarja magával elhitetni, ami a valóságban nincs; azt akarja magával elhitetni, hogyha a külsőségeknek eleget tesz, az elég a megmeneküléshez; az akarja magával elhitetni, hogy ha a külső szerint kereszténynek vallja magát, ha templomba jár vagy ha egy ilyen helyre beül, mint a tiétek, már keresztény vagy Krisztus hívő. Ez azonban nem így van! Krisztusnak van egy láthatatlan egyháza, és ebbe a láthatatlan egyházba csak azok kerülnek be, akik bármely nép, bármely faj kebelében élve megtartják a krisztusi parancsolatot: „szeresd Istent mindenek felett, felebarátodat, mint tenmagadat! szeresd még ellenségedet is! ne tégy másnak olyat, amit nem szeretnéd, ha veled tennének az emberek! ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel!...”
Az ember szerint az lehetetlen, hogy ő ahhoz, aki hozzá gonosz, jó legyen. De lehet-e a rosszat másképp megállítani? Ha a rosszra rossz a felelet, akkor a rossz tengere csak egyre növekszik. Csakis úgy lehet az elrontottat helyreigazítani, a természeti világot lecsendesíteni, az emberek világában békességet teremteni, ha a rosszra nem rossz a felelet, hanem a jóval lefékezik, útját állják annak. Igazából ti nem feleltek másokért és mások sem felelhetnek értetek.
Odaát nem hozhatjátok fel a magatok mentségére, hogy a szomszéd, a világ ilyen, meg olyan volt, mert mindenki önmagáért felel. A krisztusi világosság és igazság e világban van és mindenki részére hozzáférhető! Aki nem hajlandó ismerkedni az igazsággal, aki Krisztus eszméjét nem tartja igazságnak, aki kigúnyolja azt, megteheti, de mindannak súlyos következményei reá fognak hárulni. Mi nem felelünk az egész világért, de felelősek vagyunk értetek.
Mi a szavainkat, a figyelmeztetéseinket, az útmutatásainkat, a tanításainkat nem azért hangoztatjuk el, hogy azok egyik fületeken be, a másikon kijöjjenek, hanem azért, hogy azok a szívetekben, lelketekben, érzés- és gondolatvilágotokban gyökeret eresszenek; azért, hogy ma ne olyanok legyetek, mint voltatok évtizedekkel ezelőtt, és holnap ne azok legyetek, akik még ma vagytok.
A mai világ gyorsan változik - sajnos, a rossz irányba! - ezért én azt mondom nektek: küzdjetek, mert az ellentét a maga sáncait, a maga várát a ti lelketekben nem fogja feladni harc nélkül. Ezért az embernek szünet nélkül meg kell tagadnia önmagát, emberi énjét, és minden napon fel kell vennie a keresztjét és úgy követni az Urat! Hiába mondja és hiszi bárki bárminek magát, ha meg nem tagadja az önmagában lévő rosszat, ha fel nem veszi az ő keresztjét, ha el nem hordozza békességgel azt, amit a gonosz világ teherként rá helyez, nem méltó a mi Urunkhoz, a Jézus Krisztushoz. Ha viszont az ember ezt megcselekszi, minden nappal könnyebb lesz a dolga, mert ehhez az erőfeszítéshez új és új erőt ad a mi Atyánk, Istenünk és erőt ad a mi Urunk, a Jézus Krisztus, Akinek segítő erejével minden nap többre lesztek képesek, minden nappal előbbre juthattok, hogy végül a beérkezettség, a békesség és boldogság világaiban a beérkezettség állapotát magatokénak mondhassátok.
Testvéreim, ez nem lehetetlen! Ezt nem mástól kérjük és kívánjuk, hanem tőletek. Ahogyan ismerlek benneteket, és ahogyan én látom a ti szívetek és lelketek érzését, amilyennek én látom a ti ismereteiteket, ha igazán akarjátok, képessé váltok erre és tiétek lehet az életnek koronája! Gondolkodjatok ezen! Isten legyen mindannyiótokkal! Isten veletek!
A médium látja és mondja:
Az erőkkel munkálkodó testvért látom most... örül annak, hogy mindannyian eljöttünk és a mai napon telt ház van... de azt mondja, hogy amíg a tanítás meg nem kezdődik, szükséges vigyáznunk arra, ahogyan ülünk... szükséges az az ülésmód, amit figyelmünkbe ajánlottak már réges-régen az egyiptomi ülésmód! fontos, hogy a két láb egymás mellett, teljes talppal a padlón nyugodjék, tenyerünket pedig kinyújtott ujjakkal a térd fölött, a combokra helyezzük, fejünket pedig tartsuk fenn, tehát ne lógassuk!... Ez az ülésmód nagyon fontos, különösen most, amikor az erők ennyire megkevesbedtek... ha tovább nem, legalább addig, amíg a tanítás el nem kezdődik... a karok, lábak keresztbetétele pedig minden időben szigorúan tilos!..
szemlézte: Bíró László
https://www.youtube.com/watch?v=1TcrWqKeGHU&t=27s
Jelenések 26. – Az 5. trombitaszó 2_1. - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?v=rHXeOk-izzc&t=29s
Jelenések 27. – Az 5. trombitaszó 2_2 - Reisinger János
Zita médium közléseinek “Korszakzárás előtt” című kötetéből
Tehát kell, hogy annyi jó legyen bennetek, amennyi ahhoz a szinthez szükségeltetik, amely elválasztja a juhokat a kecskéktől. Ezért mondom ezt, mert nem elég csak felében, negyedében vagy harmadában megtérni; nem elég az ember lelkét negyedében, harmadában átadni a mi Atyánk Istenünknek és az Úr Jézus Krisztusnak, hanem az szükséges, hogy az ember a teljes lelkét átadja, mert csak akkor menekülhet meg. Az ellentét sem elégszik meg azzal, hogy az ember halhatatlan lelkének csak negyedét vagy harmadát kapja meg. Nem!
Ahogyan már mondottam nektek, amikor szerződést ír alá az ember az ellentéttel, vagy ahogy ti mondjátok, az ördöggel, az az egész lelkét akarja, hisz ő is az egész világot ígéri neki. Nem lehet két urat szolgálni! Nem lehet két pallón járni! Nem lehet azt mondani, hogy ennyit a léleknek és ennyit a testnek; hogy negyedében, harmadában, felében megtérek; ezt még megengedem magamnak, mert még vágyakozom a világ felé is, szeretném még ebből is, abból is kivenni a részemet!
Az ember lelkében benne él az igazság bírója. Tehát amikor bizonytalankodtok önmagatokkal, vigyétek az önmagatokkal peres dolgaitokat e benső bíró elé, és amit az mond, ahogyan az ítél, azt kell cselekednetek. Napjaitokban a bíráitok, az igazságszolgáltatás emberei, sőt még a rend őrei is megvesztegethetők. Az ember pontosan ezt akarja önmagával is tenni: önmagával is szünet nélkül egyezkedik, és a jó rovására kedvezményeket tesz önmagának. De azzal, hogy a fehéret feketének, a feketét fehérnek állítja, hogy a jóra azt mondja, hogy rossz, az még nem válik azzá.
Az ember így kerül a hazugság hálójába, amikor azt akarja magával elhitetni, ami a valóságban nincs; azt akarja magával elhitetni, hogyha a külsőségeknek eleget tesz, az elég a megmeneküléshez; az akarja magával elhitetni, hogy ha a külső szerint kereszténynek vallja magát, ha templomba jár vagy ha egy ilyen helyre beül, mint a tiétek, már keresztény vagy Krisztus hívő. Ez azonban nem így van! Krisztusnak van egy láthatatlan egyháza, és ebbe a láthatatlan egyházba csak azok kerülnek be, akik bármely nép, bármely faj kebelében élve megtartják a krisztusi parancsolatot: „szeresd Istent mindenek felett, felebarátodat, mint tenmagadat! szeresd még ellenségedet is! ne tégy másnak olyat, amit nem szeretnéd, ha veled tennének az emberek! ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel!...”
Az ember szerint az lehetetlen, hogy ő ahhoz, aki hozzá gonosz, jó legyen. De lehet-e a rosszat másképp megállítani? Ha a rosszra rossz a felelet, akkor a rossz tengere csak egyre növekszik. Csakis úgy lehet az elrontottat helyreigazítani, a természeti világot lecsendesíteni, az emberek világában békességet teremteni, ha a rosszra nem rossz a felelet, hanem a jóval lefékezik, útját állják annak. Igazából ti nem feleltek másokért és mások sem felelhetnek értetek.
Odaát nem hozhatjátok fel a magatok mentségére, hogy a szomszéd, a világ ilyen, meg olyan volt, mert mindenki önmagáért felel. A krisztusi világosság és igazság e világban van és mindenki részére hozzáférhető! Aki nem hajlandó ismerkedni az igazsággal, aki Krisztus eszméjét nem tartja igazságnak, aki kigúnyolja azt, megteheti, de mindannak súlyos következményei reá fognak hárulni. Mi nem felelünk az egész világért, de felelősek vagyunk értetek.
Mi a szavainkat, a figyelmeztetéseinket, az útmutatásainkat, a tanításainkat nem azért hangoztatjuk el, hogy azok egyik fületeken be, a másikon kijöjjenek, hanem azért, hogy azok a szívetekben, lelketekben, érzés- és gondolatvilágotokban gyökeret eresszenek; azért, hogy ma ne olyanok legyetek, mint voltatok évtizedekkel ezelőtt, és holnap ne azok legyetek, akik még ma vagytok.
A mai világ gyorsan változik - sajnos, a rossz irányba! - ezért én azt mondom nektek: küzdjetek, mert az ellentét a maga sáncait, a maga várát a ti lelketekben nem fogja feladni harc nélkül. Ezért az embernek szünet nélkül meg kell tagadnia önmagát, emberi énjét, és minden napon fel kell vennie a keresztjét és úgy követni az Urat! Hiába mondja és hiszi bárki bárminek magát, ha meg nem tagadja az önmagában lévő rosszat, ha fel nem veszi az ő keresztjét, ha el nem hordozza békességgel azt, amit a gonosz világ teherként rá helyez, nem méltó a mi Urunkhoz, a Jézus Krisztushoz. Ha viszont az ember ezt megcselekszi, minden nappal könnyebb lesz a dolga, mert ehhez az erőfeszítéshez új és új erőt ad a mi Atyánk, Istenünk és erőt ad a mi Urunk, a Jézus Krisztus, Akinek segítő erejével minden nap többre lesztek képesek, minden nappal előbbre juthattok, hogy végül a beérkezettség, a békesség és boldogság világaiban a beérkezettség állapotát magatokénak mondhassátok.
Testvéreim, ez nem lehetetlen! Ezt nem mástól kérjük és kívánjuk, hanem tőletek. Ahogyan ismerlek benneteket, és ahogyan én látom a ti szívetek és lelketek érzését, amilyennek én látom a ti ismereteiteket, ha igazán akarjátok, képessé váltok erre és tiétek lehet az életnek koronája! Gondolkodjatok ezen! Isten legyen mindannyiótokkal! Isten veletek!
A médium látja és mondja:
Az erőkkel munkálkodó testvért látom most... örül annak, hogy mindannyian eljöttünk és a mai napon telt ház van... de azt mondja, hogy amíg a tanítás meg nem kezdődik, szükséges vigyáznunk arra, ahogyan ülünk... szükséges az az ülésmód, amit figyelmünkbe ajánlottak már réges-régen az egyiptomi ülésmód! fontos, hogy a két láb egymás mellett, teljes talppal a padlón nyugodjék, tenyerünket pedig kinyújtott ujjakkal a térd fölött, a combokra helyezzük, fejünket pedig tartsuk fenn, tehát ne lógassuk!... Ez az ülésmód nagyon fontos, különösen most, amikor az erők ennyire megkevesbedtek... ha tovább nem, legalább addig, amíg a tanítás el nem kezdődik... a karok, lábak keresztbetétele pedig minden időben szigorúan tilos!..
szemlézte: Bíró László
https://www.youtube.com/watch?v=1TcrWqKeGHU&t=27s
Jelenések 26. – Az 5. trombitaszó 2_1. - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?v=rHXeOk-izzc&t=29s
Jelenések 27. – Az 5. trombitaszó 2_2 - Reisinger János
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 28. Sep 2021, 06:12
Egy vallomással kezdem: Miközben teszem fel a tanításokat fél füllel hallgatom a híreket, politikát utálom, de engem a Föld változásai, a katasztrófák érdekelnek, hogy mennyire vagyunk a teljes korszakváltástól!
kb. 2030-35 között fog nagyon látványosan kiteljesedni.
DE.. sorra törnek ki a vulkánok amiről egy régi videómban is, és sok helyen beszéltem, ilyenkor távoznak a Föld anyagából a emberi lelkek, és azt is elmondtam vagy 20 éve, hogy lesz olyan, hogy a Föld összes ismert vulkánja egyszerre fog működni!
Nem lesz biztonságos hely, a földrengések törvényszerűen beindultak, mert a földrészek át fognak alakulni!
Volt aki azt mondta, hogy Magyarország egy biztonságos hely! Tévedés, már két kisebb földrengés volt másfél hét alatt és Erdély Nekem Magyarország) Hargita egy füstölgő vulkánon csücsül (lásd a mofetákat), időzített bomba, de remélem nem fog kitörni soha!
Na akkor nézzük a régi előadásom:
Az előadásomban elmondom többek közt, hogy az Adriai tengerből majd egyszer egy nagy tó lesz. Pontos időt nem tudjuk, előrementem az időben 2-300 évet.
Nemrég volt egy földrengés Magyarországon (is), és akkor elmondta egy geológus, hogy ez azért van, mert Afrika és Európa földrésze elkezdett közeledni egymáshoz, eddig erről nem is tudtam!
Néha utálom, de eddig minden bejött amit 20 éve elmondok....nagy rése már megvalósult..va amit 100 éve mondtak el, és már bizonított mert megtörtént, és sorban jönnek a történések amiről beszélek a videón.
Most néztem videót 2013-ban készítetem.
Az az érdekes ebben a videóban, hogy ez a videó 2013-ban készült, akkor javában építették a horgásztanyákat..itt is parkoló készült miközben készítetem az előadást,.. 2017-ben jártam erre újra itt, azóta a környék horgász paradicsoma egy mocsárrá változott, elhagyták a házakat, minden szétrohadt, az enyészetté lett.... Pár év kellett csak hozzá.. eltűnt a tengervíz, lehet, hogy gátat építettek közben valahol, vagy valami más történt..... furcsa volt sétálni az akkori gyönyörű faházak között, most minden szétesett, viharok, időjárás elvégezte a maga munkáját... kicsit találóan a Föld is így fog átalakulni, és rövid idő alatt!
A Föld várható katasztrófái
https://www.youtube.com/watch?v=Ko9ssE6 ... e=youtu.be
kb. 2030-35 között fog nagyon látványosan kiteljesedni.
DE.. sorra törnek ki a vulkánok amiről egy régi videómban is, és sok helyen beszéltem, ilyenkor távoznak a Föld anyagából a emberi lelkek, és azt is elmondtam vagy 20 éve, hogy lesz olyan, hogy a Föld összes ismert vulkánja egyszerre fog működni!
Nem lesz biztonságos hely, a földrengések törvényszerűen beindultak, mert a földrészek át fognak alakulni!
Volt aki azt mondta, hogy Magyarország egy biztonságos hely! Tévedés, már két kisebb földrengés volt másfél hét alatt és Erdély Nekem Magyarország) Hargita egy füstölgő vulkánon csücsül (lásd a mofetákat), időzített bomba, de remélem nem fog kitörni soha!
Na akkor nézzük a régi előadásom:
Az előadásomban elmondom többek közt, hogy az Adriai tengerből majd egyszer egy nagy tó lesz. Pontos időt nem tudjuk, előrementem az időben 2-300 évet.
Nemrég volt egy földrengés Magyarországon (is), és akkor elmondta egy geológus, hogy ez azért van, mert Afrika és Európa földrésze elkezdett közeledni egymáshoz, eddig erről nem is tudtam!
Néha utálom, de eddig minden bejött amit 20 éve elmondok....nagy rése már megvalósult..va amit 100 éve mondtak el, és már bizonított mert megtörtént, és sorban jönnek a történések amiről beszélek a videón.
Most néztem videót 2013-ban készítetem.
Az az érdekes ebben a videóban, hogy ez a videó 2013-ban készült, akkor javában építették a horgásztanyákat..itt is parkoló készült miközben készítetem az előadást,.. 2017-ben jártam erre újra itt, azóta a környék horgász paradicsoma egy mocsárrá változott, elhagyták a házakat, minden szétrohadt, az enyészetté lett.... Pár év kellett csak hozzá.. eltűnt a tengervíz, lehet, hogy gátat építettek közben valahol, vagy valami más történt..... furcsa volt sétálni az akkori gyönyörű faházak között, most minden szétesett, viharok, időjárás elvégezte a maga munkáját... kicsit találóan a Föld is így fog átalakulni, és rövid idő alatt!
A Föld várható katasztrófái
https://www.youtube.com/watch?v=Ko9ssE6 ... e=youtu.be
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 28. Sep 2021, 06:19
Nemzetkarma1 rész
Létezik nemzetkarma! (saját megjegyzés: erről a szellemi tanítások is beszámolnak, lásd Makk István tanítása. Elsüllyedt Atlantisz népének lelki Európában, észak- Afrikában, és Európa keleti részén születtek nagy tömegben újra le. Persze azok, akiknek volt még karmikus feladatuk! )
Például az antik Rómában élt emberek lelkeinek egy része inkarnálódott tömegesen Angliában.
A hasonlóság szembetűnő, hiszen ahogy Rómában fontosak voltak a törvények, a szervezettség, a közbiztonság, a polgárjog, a mezőgazdaság, ugyanúgy az angoloknál, vagy az angolul beszélő országoknál.
Ráadásul mindkét nép kedvelte a pompát és az ünnepségeket. De a karmával, reinkarnációval foglalkozók szerint sok ókori lélek születet később francia nemzetiségűként újra.
Elgondolkoztató, hogy a görögöknél és a franciáknál is a szépség, a szellemiség, az eszmék iránti rajongás egyforma jelentőséggel bírt. Mindkét nemzet saját nyelvét tartotta az igazinak és úgy vélték, ha más népek szót akartak váltani velük, akkor tanulják meg az övékét.
Az angolokat és az indiaiakat karmikus szálak fűzik egymáshoz. Az angolok bevonulása Indiába a világ spirituális fejlődését szolgálta. Hiszen India mindig is a benső, a lélek világának otthona volt.
Ugyanakkor az angolok hatására jött létre Indiában az egység: míg korábban a néptörzsek egymást gyilkolták, és a különféle nyelvek, tájszólások miatt beszélni se tudtak egymással, a gyarmatosítás után ráébredtek nemzeti egységükre.
Meg kell említeni, hogy az egyén személyes céljaitól függ, hogy melyik nép tagja lesz.
Ugyanis az egyén karmikus feladatának megvalósításához a nemzet adja a keretet.
Ezért aki az életfeladatát nem tudja teljesíteni. Ezért aki az életfeladatát nem tudja teljesítni a szülőhazájában, az rendszerint megkeresi azt az országot, nemzetet, ahol erre lehetősége nyiluk.
(saját megjegyzés: sokan nem ok nélkül vágynak más országokba és telepednek le. Most nem a gazdasági kényszerből letelepedőkre gondolok természetesen)
Írta: Izing Klára asztrológus.
szemlézte és kiegészítette: Karsay István
UI:
Hét lépcső a Mennyországból a Pokolba 5. lépcső: Állandó kritika, és becsmérlés
https://www.youtube.com/watch?v=fVjt6bU_7B0
Létezik nemzetkarma! (saját megjegyzés: erről a szellemi tanítások is beszámolnak, lásd Makk István tanítása. Elsüllyedt Atlantisz népének lelki Európában, észak- Afrikában, és Európa keleti részén születtek nagy tömegben újra le. Persze azok, akiknek volt még karmikus feladatuk! )
Például az antik Rómában élt emberek lelkeinek egy része inkarnálódott tömegesen Angliában.
A hasonlóság szembetűnő, hiszen ahogy Rómában fontosak voltak a törvények, a szervezettség, a közbiztonság, a polgárjog, a mezőgazdaság, ugyanúgy az angoloknál, vagy az angolul beszélő országoknál.
Ráadásul mindkét nép kedvelte a pompát és az ünnepségeket. De a karmával, reinkarnációval foglalkozók szerint sok ókori lélek születet később francia nemzetiségűként újra.
Elgondolkoztató, hogy a görögöknél és a franciáknál is a szépség, a szellemiség, az eszmék iránti rajongás egyforma jelentőséggel bírt. Mindkét nemzet saját nyelvét tartotta az igazinak és úgy vélték, ha más népek szót akartak váltani velük, akkor tanulják meg az övékét.
Az angolokat és az indiaiakat karmikus szálak fűzik egymáshoz. Az angolok bevonulása Indiába a világ spirituális fejlődését szolgálta. Hiszen India mindig is a benső, a lélek világának otthona volt.
Ugyanakkor az angolok hatására jött létre Indiában az egység: míg korábban a néptörzsek egymást gyilkolták, és a különféle nyelvek, tájszólások miatt beszélni se tudtak egymással, a gyarmatosítás után ráébredtek nemzeti egységükre.
Meg kell említeni, hogy az egyén személyes céljaitól függ, hogy melyik nép tagja lesz.
Ugyanis az egyén karmikus feladatának megvalósításához a nemzet adja a keretet.
Ezért aki az életfeladatát nem tudja teljesíteni. Ezért aki az életfeladatát nem tudja teljesítni a szülőhazájában, az rendszerint megkeresi azt az országot, nemzetet, ahol erre lehetősége nyiluk.
(saját megjegyzés: sokan nem ok nélkül vágynak más országokba és telepednek le. Most nem a gazdasági kényszerből letelepedőkre gondolok természetesen)
Írta: Izing Klára asztrológus.
szemlézte és kiegészítette: Karsay István
UI:
Hét lépcső a Mennyországból a Pokolba 5. lépcső: Állandó kritika, és becsmérlés
https://www.youtube.com/watch?v=fVjt6bU_7B0
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mi 29. Sep 2021, 05:54
Nemzetkarma 2.
Részlet Makk István tanításából.
Az ősbukásból való folyamatos oldódás
Az ősbukásból való oldódás. Afrikai feketebőrű ős rassz arca. (1.) Arcának egész alkatából és tekintetéből látjuk, hogy a Kegyelem nem rég emelte ki az ős bukás szelleméjszakájából - a testet öltések kegyelmi sorozatának szellemi fejlődésére. Látjuk lényén, hogy szinte azonos az ősember állapottal. Ha azt mondjuk, hogy a Kegyelem nem rég emelte ki a bukás szelleméjszakájából, ez a „nem rég” évtízezredeket jelent! Bennünket is - Atlantisz utódokat - évmilliókkal ezelőtt az ős bukás szelleméjszakájából emelt ki a Kegyelem! Azonban nekünk - Atlantisz - Lemúria - Mú utódoknak van még egy plusz terhünk a feketebőrű szellemlégióval szemben! Mi a szellem éjszakájából korábban kiemelve - az Atlantisz - Lemúria - Mú őskultúrák katasztrofális bukásakor - elsüllyedésekor - újra aláhullottunk az anyag mély szintjének szelleméjszakájába! Azonban nem oly mélyre, mint az Ős bukás volt, úgyhogy 10.000 év után újra kiemelhetett a Kegyelem a fejlődés újraszületéseinek sorozatára
Afrikai ős néger rassz – rabszolga járomban. Nyakában a rabszolga járommal és orrán át fűzött rabszolga kötéllel - mert rendkívüli kínt jelent a lázongó magatartás az orron álvezetett kötéllel szemben! És ez a szégyenteljes, minden emberit megcsúfoló állapot a fehérbőrű atlantisz utód brutális üzelmeinek következményeÍgy vitte át rabszolgaként Amerikába négerek millióit az Észak-Amerikát benépesítő fehérbőrű atlantisz utód!
Azonban mit tesz az Isteni Kegyelem? A behurcolt feketebőrű légió most induló szellemcsoportját a bevándorolt atlantisz utód szellemcsoportjába keveri: és a reinkarnációval - hol fehér - hol fekete bőrbe öltöztetve - a brutális ok - fájdalmas okozat - átéléseinek eszméltető útját adja a Kegyelem!
És a fehérbőrű atlantisz utód azon egyedei, akik a négerekkel kegyetlen magatartást tanúsítanak, az üldözött feketebőrű formájában kapnak testet öltési kegyelmet - még ma is - hogy sorozatos fájdalom élmények árán kigyógyuljanak az erőszakosságból!
Mert a következő testet öltéskor a Kegyelem irányításával a kínzó és megkínzott helyet cserél és addig tart ez a szerepcsere, amíg egymás elleni kegyetlenkedésük áldozatos szeretetté nem oldódik.
És most már nem lehet tudni - csak a szellemi vezetés tudja - hogy eredetileg ki volt behurcolt néger és ki volt fehér.
(60 éven át gyűjtöttem ezeket a dokumentumokat a világ minden tájáról, melyből egy körülbelül 20 000 képből álló gyűjtemény keletkezett. )
Néger nő, arcán ejtett díszhegekkel. Ezen a szellemi fokozaton ez adja a nők részére a szépségideált. Tüzes szerszámok beégetett kínjait és ezek díszhegeit elviselik egész életükön át, hogy ezáltal az általuk áhított szépségideált megközelítsék.
Itt látjuk, hogy mire képes a mélyre bukott szellem, hogy eltorzult szépségfogalmait inkarnált állapotban megközelítse. Mai civilizációnk női - és most már a férfiak is - a kozmetika oltárán rengeteg áldozat elviselésére képesek, csakhogy testet öltött szellemtársaik előtt minél szebbek és izgatóbbak legyenek. Az indok mindkét esetben teljesen azonos!
Az atlantisz utód - a nagy spirituális múlttal és Krisztus tanaival rendelkező fehérbőrű szellemlégió óriási felelőssége, hogy földi vezető szerepe folytán, anyagelvű tudományával - kiöli a most ébredő és fejlődő színesbőrű szellemlégiókból a helyes Isten-fogalmat, az igaz Krisztusarcot! Mert az ébredő és fejlődő szellemlégiókból az Istenfogalmat nem kiölni kell - ezt teszi a tudomány ma - hanem a mély, eltorzult szintjéről kellene felemelni!
Az ősbukásból mind máig folyamatosan oldódó szellemlégió másik nagy ágából egy ősausztrál típust látunk. Arcuk alkatából és tekintetükből látjuk, hogy a Kegyelem nemrég emelte ki őket az ős bukás évmilliárdos szelleméjszakájából a testet öltések szellemi fejlődésére. Látjuk tekintetükön, hogy még majdnem az ősemberi fokozaton vannak, és még nem rendelkeznek spirituális múlttal a szellem éjszakájának évmilliárdos tompultságából való kiemeltetés óta.
Az ausztrál ős rasszhoz tartozó férfiak csoportját látjuk. Testükre mágikus jelek vannak rajzolva. A fehérbőrű atlantisz utód bevándorlása előtt ezek az ős rasszok Ausztrália tengerparti sávjában éltek. Azonban a betelepülő atlantisz utód - az angolok és írek - az ős rasszokat 98%-ban kiirtotta!
Képek külön anyagban láthatók!
Az életben maradottakat pedig a kontinens gyilkos klímájú területeire szorította, ahol ősemberi - őskőkorszakbeli - viszonyok között élnek ruhátlanul, ma is. Erről volt néhány évvel ezelőtt televíziós adássorozat. Döbbenetes Ausztráliában egymás mellett szemlélni a szuper civilizáció világvárosait - Sidneyt, Melbournet - és az őskőkorszakbeli életformát! Egymás közvetlen közelében! Mint Budapest - Debrecen. Itt az ausztrál ős rasszhoz tartozó ifjak férfivá avatásának szertartását látjuk.
Közvetlenül Ausztrália alatt van Tazmánia szigete. A bevándorló angolok és írek Tazmánia őslakosságát kiirtották, és maguk települtek oda Csodálatosak az isteni pedagógia útjai!
A dinamikus, robbanékony atlantisz utód kirajzik az összes kontinensre, így Ausztráliába és Tazmániába is. Az őslakosságot Ausztráliában 98%-ban, Tazmániában 100%-ig kiirtja, és a kiirtott lakosság helyére települ! Azonban az ott testet öltött primitív szellemlégiónak csak testét tudja megölni - mert a szellem halhatatlan! És a szellemi vezetés az atlantisz utód kegyetlenségét végeredményben jóra használja fel, mert az ősbukásból ébredő, ausztrál - tazmán - és melanéz - ős primitív szellemcsoportot, a reinkarnació kegyelmi sorozatával a spirituális múlttal rendelkező, atlantiszi utód szellemcsoportba inkarnáltatja! Nem volt más mód, mert az atlantisz utód testileg kiirtotta őket. Csodálatos, hogy a kegyelem hogyan állítja szolgálatába a mélyre bukott szellem brutális kegyetlenségét!
Lemúria utód
Sárga - barna bőrű ember szellemlégiói
Lemúria utód- Sárga - barna bőrű ember. (1.) Ázsiai szellem légió. Főleg statikus - szilárd - nehezen oldódó szellemi elv. Most minden egyes arc százmilliókat jelent majd. Látjuk, hogy itt a helyzet megváltozott. Arcából és tekintetéből hosszú spirituális múlt sugárzik. A Kegyelem évmilliókkal előbb bontotta ki az ős bukás évmilliárdos éjszakájából, ámbár közben a lemúria ős kultúrában újra bukott! De nem oly mélyre, mint az ősbukás - és így a Kegyelem újra kiemelhette, és hosszú évezredek óta hindu kultúrában - újra a fejlődés útján jár.
Hindu nő - a központi szellemi szem jelképével homlokán. Az 500 milliós hinduság szimbóluma. Látjuk, hogy a lemúria utód egészen más elvet sugároz, mint az ősbukásból ébredő afrikai és ausztrál ős rasszok.
A Gangesz folyóban, Benareszben rituális fürdőt vevő hindukat látunk. Csodálatos ez a statikus, nehezen változó hindu légió, mely önmaga fejlődését évezredek óta bénítja - a tisztátalanok kasztjának fejlődést bénító gondolatával, - mellyel hindu testvéréinek egyötödét, 100 millió hindut tisztátalannak, érinthetetlennek nyilvánít és a megtisztulásból erre a testet öltésre kizár!
Gandhi a magasrendű hindu kasztokat ostorozta azért, mert az érinthetetlenek kasztjának felfogásához évezredek óta ragaszkodnak! A páriák kasztja India szégyene - mondotta Gandi.
Ennek a döbbenetes felfogásnak irtózatos következményei voltak évezredeken át Indiában. A tisztátalannak tartott 100 millió hindunak a falvakban - községekben nem volt szabad a kutakból vizet inniuk, csak az állatok által használt pocsolyákból, mert érintésük megszentségtelenítette volna a kutak vizet! Nem volt szabad a magasabb kasztbelieket vagy eszközeiket érinteniük még tekintetükkel sem! Mert tekintetük és érintésük által - felfogásuk szerint - minden szentségtelenné vált volna! Gandhi egész életén át, minden erejével küzdött ez ellen a felfogás ellen, mely Indiát évezredek óta megkötözte a fejlődés útján! Ennek döbbenetes példája a hindu bírósági tárgyalás egy esete, melyet pár évvel ezelőtt közölt lapjában élménybeszámolóként egy magyar újságíró:
A peres ügyben a vádlott az érinthetetlenek kasztjához tartozott. A vádlott nem mehetett be a tárgyalási terembe, hanem az épület előtt kellett várakoznia, és egy küldönc közvetítette a kérdéseket és válaszokat a tárgyalóteremben lévő bíró, és az épület kapuja előtt álló vádlott között! Döbbenetes felfogás! Ez van ma!
Pakisztáni férfi - az iszlám vallás fanatizmusával tekintetében. A szellemi vezetés isteni pedagógiája, hogy az atlantisz utód Ázsiába importált, dinamikus, robbanékony vallásával - az iszlám vallással - a nehezen változó, statikus lemúria utód, a hinduság ostorozója, serkentője volt évszázadokon keresztül. (Csak a második világháború után vált önálló állammá Pakisztán az ENSZ keretében).
A lemúria utód egyik legezoterikusabb csoportja - a tibeti szellemlégió. Tibeti szerzetesek közös ima-áhítata. A lemúria utód legészakibb csoportja - az eszkimó szellemlégió
A lemúria utód legnagyobb csoportja - a kínai szellemlégió. Egymilliárd ember szellemi elvét látjuk lényében! A japán szellemlégió.. (Ha a japán légió - az atlantisz utóddal kapcsolatba kerülve - a nyilvános életben át is vette az európai öltözködést és gazdasági civilizációt, de otthonában változatlanul éli a maga lemúria utód, évezredes vallási és családi hagyományait.
Mú utód – Vörösbőrű ember szellemlégiója
Most áttérünk a harmadik szellemlégió szemlélésére. Vörös bőrű ember - Mú utód. Amerika és Óceánia őslakossága. Hanyatló - más szellemlégiók keverésével serkentett - szellemi elv.
A dinamikus atlantisz utód legnagyobb részüket kiirtotta.
A Közép - és Dél-Amerikai indián szellemlégió útja három felé ágazott:
1. Nagy részüket a hódító spanyol és portugál atlantisz utód kiírtja.
2. Másik részükkel vér szerint keveredik, és kibontakozik a szellemi fejlődésre képes, 200 milliós Latin-Amerika.
3. Azok az indián szellemcsoportok azonban, amelyek elzárkóztak, visszaszorulnak a Dél-Amerikai őserdőkbe, és visszahanyatlanak az ős hordák szintjére. Azokat az atlantisz utódokat pedig, akik kegyetlenkednek az indiánokkal, a kegyelem ebbe az üldözött őshorda állapotba inkarnáltatja, mielőtt visszahullanának az ős bukás évmilliárdos éjszakájába! Mert kegyetlen következményekkel jár az ilyen irtózatos magatartás! A döbbenetes az, hogy erről nem tudnak semmit, mert nem szabad tudniuk!
Például egyik döbbenetes magatartása a fehéreknek Brazília ős dzsungeleiben az indián őslakossággal szemben a következő: Brazíliában törvény van arra, hogy a dzsungelekben csak lakatlan területeket szabad elfoglalni. Ha - történetesen - olyan területeken találnak egyesek természeti kincsekben gazdag helyeket, ahol indiánok laknak, az indiánokat itt kiirtják, ezáltal a terület lakatlan lesz, most már elfoglalható - és a terület kincsei kiaknázhatók! Itt nincs anyakönyvezés! Irtózatos magatartás, amelynek karmikus következményei beláthatatlanul tragikusak arra nézve, aki elköveti!
Tehát az eddigieket összegezve: csodálatos az isteni pedagógia!
A dinamikus atlantisz utód - a hanyatló indián szellemlégiót - nagyrészt kiírtja. Azonban az indián szellemlégiónak csak testét tudja megölni - mert a szellem halhatatlan! És az isteni pedagógia a szellemben hanyatló indián légiót az atlantisz utód szellemcsoportjába keveri, és most már egy szellemlégióként inkarnáltatja az egyes egyedeket úgy, ahogyan az szellemi fejlődésüknek megfelel!
Isten útjai - nem a mi útjaink!
Az indiánokra és üldözőikre ugyanaz áll, mint amit az előbb az afrikai színesbőrűekre és üldözőikre mondtunk!
A mú utód másik nagy ága a Csendes-Óceáni szigeteken élő polinéz szellemlégió, mely az elsüllyedt Mú helyén levő Csendes-Óceáni szigetvilágon él, amely szigetek az elsüllyedt Mú szárazföld hegycsúcsai voltak.
Az elsüllyedt Mú kultúra titokzatos maradványai a tudomány megfejthetetlen titkai. Thor Heyerdal nem fejtette meg a Húsvét szigeteken lévő, monolitikus kőtömbökből kifaragott szobrok titkát! (És az óceánba vezető utak? Hova vezettek? A Mú szárazföld mélyebb területeire!
Atlantisz utód – Fehér bőrű ember légiói
És most áttérünk a negyedik szellemlégió szemlélésére. Most következik az eddig már sokat emlegetett atlantisz utód, a főleg dinamikus, robbanékony szellemi elv. A mediterrán és európai szellemlégió, melynek több csoportja robbanásszerűen kirajzott Európából. Első csoportja a Földközi-tengeri Észak-Afrikai szellemlégió.
Az arab világ életformája - Észak-Afrikai arab város hullámzó piaca. Látjuk, hogy ez egész más életforma, mint az afrikai ős néger rasszoké.
A nap meghatározott óráiban minden arab Mekka felé fordulva, imában fordul Istenhez.
Arab férfi. - Látszik szemében az atlantisz utód dinamizmusa.
Török férfi. Az atlantisz utód török légiójának szimbóluma. Szeméből sugárzik az iszlám vallás dinamikus elve, mely által az egész arab világ az evolúció vagy involúció dinamikus mozgásába korbácsolja a világot!
Mediterrán balkáni szellemlégió - görög paraszt.
Mediterrán, déleurópai - olasz szellemlégió. Az atlantisz utód egyik legdinamikusabb légiója, a délolasz, szicíliai maffiák, vérbosszúk robbanékony világa. Ezt még ma sem tudják megfékezni.
Mediterrán, dél-európai, portugál - spanyol szellemlégió robbanékony világa, mely a maga dinamikájával kifelé robbant és egész Latin-Amerikát, Mexikó - Közép - és Dél-Amerika őslakosságát - a hanyatló mú utódot - részben kardélre hányta, részben beolvasztotta a maga dinamikus szellemcsoportjába. Ezáltal keletkezett a portugál - spanyol - kreol - indián - mesztic szellemlégió, később a néger - mulatt szellemlégióval kiegészülve. Így a mú utód szellemcsoportjának szellemi hanyatlását megállította és a dinamikus fejlődés útjára terelte.
A spanyol légió robbanékonyságának egyik szimbóluma a bikaviadal. E néhány képet azért mutatom be, mert ez a dinamika hányta kardélre és pezsdítette újra a fejlődés útjára a hanyatló mú szellemlégiót.
Minden spanyol városban - minden vasárnap délután - elengedhetetlen volt a bikaviadal - és az ma is! Először nagyköpenyes banderillerók ingerlik a bikát, utána a képen látható pikkádorok következnek, akik kezeikben acélhegyű dárdát tartva hívják magukra a bika figyelmét. A bika a pikkádor felé rohan - a pikkádor a bika felé, és futás közben a levegőben repülve döfi a bikába dárdáit - hogy a bikát megsebezve, mind jobban felbőszítse. Ezután következik a lovas pikkádor - szintén hegyes dárdával, aki tovább fokozza a bika felingerelt állapotát.
És végül a viadal fénypontja jön - a matador. A bika és a halálra is elszánt matador, egymás körül forogva, állandóan súrolják egymást. A matador állandóan ide-oda hajlik - a mozgásművészét haláljátékával.
És ezután következik a bika leszúrása - amely a matador számára a halál veszély maximuma! Mert a bikát - ez félelmetes erkölcsi szabály - ezt látjuk a képen - az egyenes tőrrel csak elölről szabad leszúrnia, amint a matadort fel akarja öklelni! Ha a matador nem talál pontosan, és nem sebzi halálra a bikát - akkor a bika nem torpan meg, hanem szarvaival feldobja a matadort, aki a levegőből eléje esik - és vagy megcsonkítja, vagy halálra tapossa.
Azonban a matadorok - nemzeti hősök! És olyan dicsőség övezi őket, amelyért minden halálveszélyt vállalnak. Ez a dinamika hányta kardélre a hanyatló Mú utód szellemlégiót, és pezsdítette mozgásra - az újrafejlődés útjára.
Szem előtt kell tartanunk, hogy a szellemi fejlődés legnagyobb eszköze - minden fokozaton - a munka.
A fejlődés alacsony fokozatán - a munka önmagamért.
A fejlődés közép fokozatán - a munka önmagamért és szeretteimért!
A fejlődés magasabb fokozatain - önfeláldozó munka a mind nagyobb közösségért!
És a fejlődés isteni fokozatain - egész égitest vezérlése, naprendszer vezérlése, világrendszer vezérlése!
UI:
Szellemi tanítás az időről
https://www.youtube.com/watch?v=wTWol4iE4XY&t=1060s
Részlet Makk István tanításából.
Az ősbukásból való folyamatos oldódás
Az ősbukásból való oldódás. Afrikai feketebőrű ős rassz arca. (1.) Arcának egész alkatából és tekintetéből látjuk, hogy a Kegyelem nem rég emelte ki az ős bukás szelleméjszakájából - a testet öltések kegyelmi sorozatának szellemi fejlődésére. Látjuk lényén, hogy szinte azonos az ősember állapottal. Ha azt mondjuk, hogy a Kegyelem nem rég emelte ki a bukás szelleméjszakájából, ez a „nem rég” évtízezredeket jelent! Bennünket is - Atlantisz utódokat - évmilliókkal ezelőtt az ős bukás szelleméjszakájából emelt ki a Kegyelem! Azonban nekünk - Atlantisz - Lemúria - Mú utódoknak van még egy plusz terhünk a feketebőrű szellemlégióval szemben! Mi a szellem éjszakájából korábban kiemelve - az Atlantisz - Lemúria - Mú őskultúrák katasztrofális bukásakor - elsüllyedésekor - újra aláhullottunk az anyag mély szintjének szelleméjszakájába! Azonban nem oly mélyre, mint az Ős bukás volt, úgyhogy 10.000 év után újra kiemelhetett a Kegyelem a fejlődés újraszületéseinek sorozatára
Afrikai ős néger rassz – rabszolga járomban. Nyakában a rabszolga járommal és orrán át fűzött rabszolga kötéllel - mert rendkívüli kínt jelent a lázongó magatartás az orron álvezetett kötéllel szemben! És ez a szégyenteljes, minden emberit megcsúfoló állapot a fehérbőrű atlantisz utód brutális üzelmeinek következményeÍgy vitte át rabszolgaként Amerikába négerek millióit az Észak-Amerikát benépesítő fehérbőrű atlantisz utód!
Azonban mit tesz az Isteni Kegyelem? A behurcolt feketebőrű légió most induló szellemcsoportját a bevándorolt atlantisz utód szellemcsoportjába keveri: és a reinkarnációval - hol fehér - hol fekete bőrbe öltöztetve - a brutális ok - fájdalmas okozat - átéléseinek eszméltető útját adja a Kegyelem!
És a fehérbőrű atlantisz utód azon egyedei, akik a négerekkel kegyetlen magatartást tanúsítanak, az üldözött feketebőrű formájában kapnak testet öltési kegyelmet - még ma is - hogy sorozatos fájdalom élmények árán kigyógyuljanak az erőszakosságból!
Mert a következő testet öltéskor a Kegyelem irányításával a kínzó és megkínzott helyet cserél és addig tart ez a szerepcsere, amíg egymás elleni kegyetlenkedésük áldozatos szeretetté nem oldódik.
És most már nem lehet tudni - csak a szellemi vezetés tudja - hogy eredetileg ki volt behurcolt néger és ki volt fehér.
(60 éven át gyűjtöttem ezeket a dokumentumokat a világ minden tájáról, melyből egy körülbelül 20 000 képből álló gyűjtemény keletkezett. )
Néger nő, arcán ejtett díszhegekkel. Ezen a szellemi fokozaton ez adja a nők részére a szépségideált. Tüzes szerszámok beégetett kínjait és ezek díszhegeit elviselik egész életükön át, hogy ezáltal az általuk áhított szépségideált megközelítsék.
Itt látjuk, hogy mire képes a mélyre bukott szellem, hogy eltorzult szépségfogalmait inkarnált állapotban megközelítse. Mai civilizációnk női - és most már a férfiak is - a kozmetika oltárán rengeteg áldozat elviselésére képesek, csakhogy testet öltött szellemtársaik előtt minél szebbek és izgatóbbak legyenek. Az indok mindkét esetben teljesen azonos!
Az atlantisz utód - a nagy spirituális múlttal és Krisztus tanaival rendelkező fehérbőrű szellemlégió óriási felelőssége, hogy földi vezető szerepe folytán, anyagelvű tudományával - kiöli a most ébredő és fejlődő színesbőrű szellemlégiókból a helyes Isten-fogalmat, az igaz Krisztusarcot! Mert az ébredő és fejlődő szellemlégiókból az Istenfogalmat nem kiölni kell - ezt teszi a tudomány ma - hanem a mély, eltorzult szintjéről kellene felemelni!
Az ősbukásból mind máig folyamatosan oldódó szellemlégió másik nagy ágából egy ősausztrál típust látunk. Arcuk alkatából és tekintetükből látjuk, hogy a Kegyelem nemrég emelte ki őket az ős bukás évmilliárdos szelleméjszakájából a testet öltések szellemi fejlődésére. Látjuk tekintetükön, hogy még majdnem az ősemberi fokozaton vannak, és még nem rendelkeznek spirituális múlttal a szellem éjszakájának évmilliárdos tompultságából való kiemeltetés óta.
Az ausztrál ős rasszhoz tartozó férfiak csoportját látjuk. Testükre mágikus jelek vannak rajzolva. A fehérbőrű atlantisz utód bevándorlása előtt ezek az ős rasszok Ausztrália tengerparti sávjában éltek. Azonban a betelepülő atlantisz utód - az angolok és írek - az ős rasszokat 98%-ban kiirtotta!
Képek külön anyagban láthatók!
Az életben maradottakat pedig a kontinens gyilkos klímájú területeire szorította, ahol ősemberi - őskőkorszakbeli - viszonyok között élnek ruhátlanul, ma is. Erről volt néhány évvel ezelőtt televíziós adássorozat. Döbbenetes Ausztráliában egymás mellett szemlélni a szuper civilizáció világvárosait - Sidneyt, Melbournet - és az őskőkorszakbeli életformát! Egymás közvetlen közelében! Mint Budapest - Debrecen. Itt az ausztrál ős rasszhoz tartozó ifjak férfivá avatásának szertartását látjuk.
Közvetlenül Ausztrália alatt van Tazmánia szigete. A bevándorló angolok és írek Tazmánia őslakosságát kiirtották, és maguk települtek oda Csodálatosak az isteni pedagógia útjai!
A dinamikus, robbanékony atlantisz utód kirajzik az összes kontinensre, így Ausztráliába és Tazmániába is. Az őslakosságot Ausztráliában 98%-ban, Tazmániában 100%-ig kiirtja, és a kiirtott lakosság helyére települ! Azonban az ott testet öltött primitív szellemlégiónak csak testét tudja megölni - mert a szellem halhatatlan! És a szellemi vezetés az atlantisz utód kegyetlenségét végeredményben jóra használja fel, mert az ősbukásból ébredő, ausztrál - tazmán - és melanéz - ős primitív szellemcsoportot, a reinkarnació kegyelmi sorozatával a spirituális múlttal rendelkező, atlantiszi utód szellemcsoportba inkarnáltatja! Nem volt más mód, mert az atlantisz utód testileg kiirtotta őket. Csodálatos, hogy a kegyelem hogyan állítja szolgálatába a mélyre bukott szellem brutális kegyetlenségét!
Lemúria utód
Sárga - barna bőrű ember szellemlégiói
Lemúria utód- Sárga - barna bőrű ember. (1.) Ázsiai szellem légió. Főleg statikus - szilárd - nehezen oldódó szellemi elv. Most minden egyes arc százmilliókat jelent majd. Látjuk, hogy itt a helyzet megváltozott. Arcából és tekintetéből hosszú spirituális múlt sugárzik. A Kegyelem évmilliókkal előbb bontotta ki az ős bukás évmilliárdos éjszakájából, ámbár közben a lemúria ős kultúrában újra bukott! De nem oly mélyre, mint az ősbukás - és így a Kegyelem újra kiemelhette, és hosszú évezredek óta hindu kultúrában - újra a fejlődés útján jár.
Hindu nő - a központi szellemi szem jelképével homlokán. Az 500 milliós hinduság szimbóluma. Látjuk, hogy a lemúria utód egészen más elvet sugároz, mint az ősbukásból ébredő afrikai és ausztrál ős rasszok.
A Gangesz folyóban, Benareszben rituális fürdőt vevő hindukat látunk. Csodálatos ez a statikus, nehezen változó hindu légió, mely önmaga fejlődését évezredek óta bénítja - a tisztátalanok kasztjának fejlődést bénító gondolatával, - mellyel hindu testvéréinek egyötödét, 100 millió hindut tisztátalannak, érinthetetlennek nyilvánít és a megtisztulásból erre a testet öltésre kizár!
Gandhi a magasrendű hindu kasztokat ostorozta azért, mert az érinthetetlenek kasztjának felfogásához évezredek óta ragaszkodnak! A páriák kasztja India szégyene - mondotta Gandi.
Ennek a döbbenetes felfogásnak irtózatos következményei voltak évezredeken át Indiában. A tisztátalannak tartott 100 millió hindunak a falvakban - községekben nem volt szabad a kutakból vizet inniuk, csak az állatok által használt pocsolyákból, mert érintésük megszentségtelenítette volna a kutak vizet! Nem volt szabad a magasabb kasztbelieket vagy eszközeiket érinteniük még tekintetükkel sem! Mert tekintetük és érintésük által - felfogásuk szerint - minden szentségtelenné vált volna! Gandhi egész életén át, minden erejével küzdött ez ellen a felfogás ellen, mely Indiát évezredek óta megkötözte a fejlődés útján! Ennek döbbenetes példája a hindu bírósági tárgyalás egy esete, melyet pár évvel ezelőtt közölt lapjában élménybeszámolóként egy magyar újságíró:
A peres ügyben a vádlott az érinthetetlenek kasztjához tartozott. A vádlott nem mehetett be a tárgyalási terembe, hanem az épület előtt kellett várakoznia, és egy küldönc közvetítette a kérdéseket és válaszokat a tárgyalóteremben lévő bíró, és az épület kapuja előtt álló vádlott között! Döbbenetes felfogás! Ez van ma!
Pakisztáni férfi - az iszlám vallás fanatizmusával tekintetében. A szellemi vezetés isteni pedagógiája, hogy az atlantisz utód Ázsiába importált, dinamikus, robbanékony vallásával - az iszlám vallással - a nehezen változó, statikus lemúria utód, a hinduság ostorozója, serkentője volt évszázadokon keresztül. (Csak a második világháború után vált önálló állammá Pakisztán az ENSZ keretében).
A lemúria utód egyik legezoterikusabb csoportja - a tibeti szellemlégió. Tibeti szerzetesek közös ima-áhítata. A lemúria utód legészakibb csoportja - az eszkimó szellemlégió
A lemúria utód legnagyobb csoportja - a kínai szellemlégió. Egymilliárd ember szellemi elvét látjuk lényében! A japán szellemlégió.. (Ha a japán légió - az atlantisz utóddal kapcsolatba kerülve - a nyilvános életben át is vette az európai öltözködést és gazdasági civilizációt, de otthonában változatlanul éli a maga lemúria utód, évezredes vallási és családi hagyományait.
Mú utód – Vörösbőrű ember szellemlégiója
Most áttérünk a harmadik szellemlégió szemlélésére. Vörös bőrű ember - Mú utód. Amerika és Óceánia őslakossága. Hanyatló - más szellemlégiók keverésével serkentett - szellemi elv.
A dinamikus atlantisz utód legnagyobb részüket kiirtotta.
A Közép - és Dél-Amerikai indián szellemlégió útja három felé ágazott:
1. Nagy részüket a hódító spanyol és portugál atlantisz utód kiírtja.
2. Másik részükkel vér szerint keveredik, és kibontakozik a szellemi fejlődésre képes, 200 milliós Latin-Amerika.
3. Azok az indián szellemcsoportok azonban, amelyek elzárkóztak, visszaszorulnak a Dél-Amerikai őserdőkbe, és visszahanyatlanak az ős hordák szintjére. Azokat az atlantisz utódokat pedig, akik kegyetlenkednek az indiánokkal, a kegyelem ebbe az üldözött őshorda állapotba inkarnáltatja, mielőtt visszahullanának az ős bukás évmilliárdos éjszakájába! Mert kegyetlen következményekkel jár az ilyen irtózatos magatartás! A döbbenetes az, hogy erről nem tudnak semmit, mert nem szabad tudniuk!
Például egyik döbbenetes magatartása a fehéreknek Brazília ős dzsungeleiben az indián őslakossággal szemben a következő: Brazíliában törvény van arra, hogy a dzsungelekben csak lakatlan területeket szabad elfoglalni. Ha - történetesen - olyan területeken találnak egyesek természeti kincsekben gazdag helyeket, ahol indiánok laknak, az indiánokat itt kiirtják, ezáltal a terület lakatlan lesz, most már elfoglalható - és a terület kincsei kiaknázhatók! Itt nincs anyakönyvezés! Irtózatos magatartás, amelynek karmikus következményei beláthatatlanul tragikusak arra nézve, aki elköveti!
Tehát az eddigieket összegezve: csodálatos az isteni pedagógia!
A dinamikus atlantisz utód - a hanyatló indián szellemlégiót - nagyrészt kiírtja. Azonban az indián szellemlégiónak csak testét tudja megölni - mert a szellem halhatatlan! És az isteni pedagógia a szellemben hanyatló indián légiót az atlantisz utód szellemcsoportjába keveri, és most már egy szellemlégióként inkarnáltatja az egyes egyedeket úgy, ahogyan az szellemi fejlődésüknek megfelel!
Isten útjai - nem a mi útjaink!
Az indiánokra és üldözőikre ugyanaz áll, mint amit az előbb az afrikai színesbőrűekre és üldözőikre mondtunk!
A mú utód másik nagy ága a Csendes-Óceáni szigeteken élő polinéz szellemlégió, mely az elsüllyedt Mú helyén levő Csendes-Óceáni szigetvilágon él, amely szigetek az elsüllyedt Mú szárazföld hegycsúcsai voltak.
Az elsüllyedt Mú kultúra titokzatos maradványai a tudomány megfejthetetlen titkai. Thor Heyerdal nem fejtette meg a Húsvét szigeteken lévő, monolitikus kőtömbökből kifaragott szobrok titkát! (És az óceánba vezető utak? Hova vezettek? A Mú szárazföld mélyebb területeire!
Atlantisz utód – Fehér bőrű ember légiói
És most áttérünk a negyedik szellemlégió szemlélésére. Most következik az eddig már sokat emlegetett atlantisz utód, a főleg dinamikus, robbanékony szellemi elv. A mediterrán és európai szellemlégió, melynek több csoportja robbanásszerűen kirajzott Európából. Első csoportja a Földközi-tengeri Észak-Afrikai szellemlégió.
Az arab világ életformája - Észak-Afrikai arab város hullámzó piaca. Látjuk, hogy ez egész más életforma, mint az afrikai ős néger rasszoké.
A nap meghatározott óráiban minden arab Mekka felé fordulva, imában fordul Istenhez.
Arab férfi. - Látszik szemében az atlantisz utód dinamizmusa.
Török férfi. Az atlantisz utód török légiójának szimbóluma. Szeméből sugárzik az iszlám vallás dinamikus elve, mely által az egész arab világ az evolúció vagy involúció dinamikus mozgásába korbácsolja a világot!
Mediterrán balkáni szellemlégió - görög paraszt.
Mediterrán, déleurópai - olasz szellemlégió. Az atlantisz utód egyik legdinamikusabb légiója, a délolasz, szicíliai maffiák, vérbosszúk robbanékony világa. Ezt még ma sem tudják megfékezni.
Mediterrán, dél-európai, portugál - spanyol szellemlégió robbanékony világa, mely a maga dinamikájával kifelé robbant és egész Latin-Amerikát, Mexikó - Közép - és Dél-Amerika őslakosságát - a hanyatló mú utódot - részben kardélre hányta, részben beolvasztotta a maga dinamikus szellemcsoportjába. Ezáltal keletkezett a portugál - spanyol - kreol - indián - mesztic szellemlégió, később a néger - mulatt szellemlégióval kiegészülve. Így a mú utód szellemcsoportjának szellemi hanyatlását megállította és a dinamikus fejlődés útjára terelte.
A spanyol légió robbanékonyságának egyik szimbóluma a bikaviadal. E néhány képet azért mutatom be, mert ez a dinamika hányta kardélre és pezsdítette újra a fejlődés útjára a hanyatló mú szellemlégiót.
Minden spanyol városban - minden vasárnap délután - elengedhetetlen volt a bikaviadal - és az ma is! Először nagyköpenyes banderillerók ingerlik a bikát, utána a képen látható pikkádorok következnek, akik kezeikben acélhegyű dárdát tartva hívják magukra a bika figyelmét. A bika a pikkádor felé rohan - a pikkádor a bika felé, és futás közben a levegőben repülve döfi a bikába dárdáit - hogy a bikát megsebezve, mind jobban felbőszítse. Ezután következik a lovas pikkádor - szintén hegyes dárdával, aki tovább fokozza a bika felingerelt állapotát.
És végül a viadal fénypontja jön - a matador. A bika és a halálra is elszánt matador, egymás körül forogva, állandóan súrolják egymást. A matador állandóan ide-oda hajlik - a mozgásművészét haláljátékával.
És ezután következik a bika leszúrása - amely a matador számára a halál veszély maximuma! Mert a bikát - ez félelmetes erkölcsi szabály - ezt látjuk a képen - az egyenes tőrrel csak elölről szabad leszúrnia, amint a matadort fel akarja öklelni! Ha a matador nem talál pontosan, és nem sebzi halálra a bikát - akkor a bika nem torpan meg, hanem szarvaival feldobja a matadort, aki a levegőből eléje esik - és vagy megcsonkítja, vagy halálra tapossa.
Azonban a matadorok - nemzeti hősök! És olyan dicsőség övezi őket, amelyért minden halálveszélyt vállalnak. Ez a dinamika hányta kardélre a hanyatló Mú utód szellemlégiót, és pezsdítette mozgásra - az újrafejlődés útjára.
Szem előtt kell tartanunk, hogy a szellemi fejlődés legnagyobb eszköze - minden fokozaton - a munka.
A fejlődés alacsony fokozatán - a munka önmagamért.
A fejlődés közép fokozatán - a munka önmagamért és szeretteimért!
A fejlődés magasabb fokozatain - önfeláldozó munka a mind nagyobb közösségért!
És a fejlődés isteni fokozatain - egész égitest vezérlése, naprendszer vezérlése, világrendszer vezérlése!
UI:
Szellemi tanítás az időről
https://www.youtube.com/watch?v=wTWol4iE4XY&t=1060s
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Do 30. Sep 2021, 05:19
Mindenki egyért, egy mindenkiért - Felvezetés
Részlet a Névtelen Szellem tanítása Eszter médium útján ciklus „A Maradékhoz” című könyvéből
Az emberek nagy része azt hiszi és mindig is azt hitte, hogy ha kihasználja az adott alkalmakat és csak elfogadja azokat a sors nyújtotta ajándékokat, melyeket az életúton a végzet kínál részére és csak a saját életét tekinti végcélnak, csak annak érdekében viszi véghez mindazokat a cselekedeteket, amiket ez az érdek előírt - akkor minden rendben van és bárhogyan üssön is ki az eredmény: annak úgy kellett lennie. Ami, ha a saját részére kedvezően, de a más részére bármily kedvezőtlenül alakul is, azt ő nagyszerűen elkönyveli a tulajdon javára, mint érdem szerint neki járó kiváltságos sorsot és ilyennek is tudja be. - Azonban, ha a végzet megfordítja a sorsokat és kedvezőtlennel cseréli fel a kedvezőt, már igazságtalanságot, méltatlanságot lát sorsának alakulásában.
Hiába különíti el magát a kedvező sorsban élő, hiába forrong, lázadozik az elnyomott, a sorsüldözött, az örök elégedetlenségben élő, hiába szórja átkait az elkeseredett: ez mind csak arra jó, hogy az élet éretlen gyümölcsei hasznavehetetlenül hulljanak le és végeredményben mindegyik üresen zárja le az alkalmakkal gazdagon megrakott élet utolsó óráját, és visszatekintve meglássa azokat a mulasztásokat, amik ott tátonganak lelkében az elmulasztott kötelességek sorozataiban. Mert mindegyiknek vannak kötelességei: mind a szegénynek, mind a gazdagnak, úgy a hatalmon lévőnek, mint az alárendeltnek.
A sors kegyeltjeinek ugyanúgy, mint mostoha gyermekeinek. Fényben és árnyékban élőknek egyaránt, mert nem a külső világban vannak ezek a sorsok egymástól elhatárolva, hanem a belső lelki világban. Ezeknek a különbözőségeknek meg kell szűnniük. A szétválasztó határoknak el kell mosódniuk, hogy az emberiség mint egy ember állhasson meg a teremtő Isten előtt, hogy áldását Ő egyformán sugározhassa reá az összemberiségre. Ez az „egy ember” egy törvény alá tartozzék, a szeretet törvénye alá. És akkor nem lesz nagy és nem lesz kicsiny. Nem lesz szerencsés és nem lesz szerencsétlen, mert egyformán jóakarat hatja át a lelkeket és a közös eredmény egyformán kiáradó áldássá válik.
Amíg azonban az emberiség nem tudja megérteni és befogadni ezt a boldogító nagy igazságot, és nem találja szükségesnek teljesíteni a kötelességét ott, ahová sorsa helyezte és nem igyekszik mulasztásait lelkéből előtörő legjobb akarattal pótolni, addig a földi élettől semmi jó eredményt nem várhat, még ha a legkedvezőbb életkeretek közé helyezte is a sorsa. Mert minden megváltozik és az igazság törvénye saját érdekében addig forgatja, amíg mulasztásait helyre nem hozza és az élettel járó kötelességeit lelkiismeretesen el nem végzi, természetesen amíg ezt megtanulja, rengeteg ütközésen, szenvedésen kell keresztülmennie a léleknek, és ez az a hosszú út, amelyen kínosan vergődve tudja csak előrevonszolni magát.
Boldog az az emberlélek, aki idejében felfogta az isteni törvényt és nem egy kisiklott és elhibázott élet emlékével tér meg a valóság világába, hanem előnyökben gazdag életét az örök törvények világában is érvényes eredményekkel kamatoztatat.
összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Mindenki egyért, egy mindenkiért
Adai közlés - Az Úr nekem pásztorom
A lelki beállítottsagról és a szabad akaratról
Szellemnyilatkozat Magyarország jövőjéről – 1873
A kegyelem kozmikus erejével élni
HANG - Miért nem engem vert meg az Isten?
A lelkiismeretlen varga
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiqUzIrs ... g?e=PFMH5D
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGiqUk8I3 ... A?e=8ITEuc
Karsay István 2021 októberi szellemtani hírlevele – SBK_Hirlevel_200
https://www.youtube.com/watch?v=85oA5oLOliA
https://www.youtube.com/watch?v=ueyVB7hOsYA
Tanítások a végső időkről 6-7. Rész – Hangoskönyv (Lilla)
https://www.youtube.com/watch?v=z_94UePkCjk
Tanítások a végső időkről – Befejező rész – Hangoskönyv (Lilla)
https://www.youtube.com/watch?v=B3BtLoTcEu4
Reisinger János – Bibliai hitem az oltásról – Rövid előadás
https://www.youtube.com/watch?v=KgCMlBy5Qyc
Egy igaz szerelem – Romantikus film
Részlet a Névtelen Szellem tanítása Eszter médium útján ciklus „A Maradékhoz” című könyvéből
Az emberek nagy része azt hiszi és mindig is azt hitte, hogy ha kihasználja az adott alkalmakat és csak elfogadja azokat a sors nyújtotta ajándékokat, melyeket az életúton a végzet kínál részére és csak a saját életét tekinti végcélnak, csak annak érdekében viszi véghez mindazokat a cselekedeteket, amiket ez az érdek előírt - akkor minden rendben van és bárhogyan üssön is ki az eredmény: annak úgy kellett lennie. Ami, ha a saját részére kedvezően, de a más részére bármily kedvezőtlenül alakul is, azt ő nagyszerűen elkönyveli a tulajdon javára, mint érdem szerint neki járó kiváltságos sorsot és ilyennek is tudja be. - Azonban, ha a végzet megfordítja a sorsokat és kedvezőtlennel cseréli fel a kedvezőt, már igazságtalanságot, méltatlanságot lát sorsának alakulásában.
Hiába különíti el magát a kedvező sorsban élő, hiába forrong, lázadozik az elnyomott, a sorsüldözött, az örök elégedetlenségben élő, hiába szórja átkait az elkeseredett: ez mind csak arra jó, hogy az élet éretlen gyümölcsei hasznavehetetlenül hulljanak le és végeredményben mindegyik üresen zárja le az alkalmakkal gazdagon megrakott élet utolsó óráját, és visszatekintve meglássa azokat a mulasztásokat, amik ott tátonganak lelkében az elmulasztott kötelességek sorozataiban. Mert mindegyiknek vannak kötelességei: mind a szegénynek, mind a gazdagnak, úgy a hatalmon lévőnek, mint az alárendeltnek.
A sors kegyeltjeinek ugyanúgy, mint mostoha gyermekeinek. Fényben és árnyékban élőknek egyaránt, mert nem a külső világban vannak ezek a sorsok egymástól elhatárolva, hanem a belső lelki világban. Ezeknek a különbözőségeknek meg kell szűnniük. A szétválasztó határoknak el kell mosódniuk, hogy az emberiség mint egy ember állhasson meg a teremtő Isten előtt, hogy áldását Ő egyformán sugározhassa reá az összemberiségre. Ez az „egy ember” egy törvény alá tartozzék, a szeretet törvénye alá. És akkor nem lesz nagy és nem lesz kicsiny. Nem lesz szerencsés és nem lesz szerencsétlen, mert egyformán jóakarat hatja át a lelkeket és a közös eredmény egyformán kiáradó áldássá válik.
Amíg azonban az emberiség nem tudja megérteni és befogadni ezt a boldogító nagy igazságot, és nem találja szükségesnek teljesíteni a kötelességét ott, ahová sorsa helyezte és nem igyekszik mulasztásait lelkéből előtörő legjobb akarattal pótolni, addig a földi élettől semmi jó eredményt nem várhat, még ha a legkedvezőbb életkeretek közé helyezte is a sorsa. Mert minden megváltozik és az igazság törvénye saját érdekében addig forgatja, amíg mulasztásait helyre nem hozza és az élettel járó kötelességeit lelkiismeretesen el nem végzi, természetesen amíg ezt megtanulja, rengeteg ütközésen, szenvedésen kell keresztülmennie a léleknek, és ez az a hosszú út, amelyen kínosan vergődve tudja csak előrevonszolni magát.
Boldog az az emberlélek, aki idejében felfogta az isteni törvényt és nem egy kisiklott és elhibázott élet emlékével tér meg a valóság világába, hanem előnyökben gazdag életét az örök törvények világában is érvényes eredményekkel kamatoztatat.
összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Mindenki egyért, egy mindenkiért
Adai közlés - Az Úr nekem pásztorom
A lelki beállítottsagról és a szabad akaratról
Szellemnyilatkozat Magyarország jövőjéről – 1873
A kegyelem kozmikus erejével élni
HANG - Miért nem engem vert meg az Isten?
A lelkiismeretlen varga
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiqUzIrs ... g?e=PFMH5D
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGiqUk8I3 ... A?e=8ITEuc
Karsay István 2021 októberi szellemtani hírlevele – SBK_Hirlevel_200
https://www.youtube.com/watch?v=85oA5oLOliA
https://www.youtube.com/watch?v=ueyVB7hOsYA
Tanítások a végső időkről 6-7. Rész – Hangoskönyv (Lilla)
https://www.youtube.com/watch?v=z_94UePkCjk
Tanítások a végső időkről – Befejező rész – Hangoskönyv (Lilla)
https://www.youtube.com/watch?v=B3BtLoTcEu4
Reisinger János – Bibliai hitem az oltásról – Rövid előadás
https://www.youtube.com/watch?v=KgCMlBy5Qyc
Egy igaz szerelem – Romantikus film
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Fr 1. Okt 2021, 00:36
A Föld múltja.
5.5 millió évvel ezelőtt test nélkül dolgoztak a Földön a szellemek, hogy előkészítsék az emberi test jellemző anyagrezgéseit, és a szellemek fizikai testbe való megjelenésének lehetőségét.
Az ember megjelenése előtt a Földön gazdag állat és nővény világ létezett, és amikor az élet feltételei alkalmassá váltak, akkor jött el a pillanat, hogy az emberek Istentől nyert impulzus alapján egyszerre anyagszerű testet formáltak, és ezekbe a testekbe kerültek a távoli világból érkező segítő szellemek.
Távoli világokból 200.000 évig éltek itt szellemek, akik a Földet előkészítették a többiek számára.
Utána a Merkúr bolygóról jöttek segíteni, és segítettek a bolygó fizikai létrejöttében az emberek számára.
Utána jöttek a Sziriuszbeliek. Egy része lehúzódott a Föld kérge alá, mert nem volt a bolygó megfelelő az életterük számára (Kaszpi tenger, Orosz Ural környéke) , egy páran feljöttek és ők alkották a Lemuriaiak, Atlantisziak egy részét.
Atlantisz.
9-12 ezer évvel ezelőtt létezett. Apáról fiúra szállt a története (Platon, Énok, Homérosz stb…)
Létezése a mai New-York és Gibraltár között volt, ezt a mai kutatások is már bizonyítják.
Valószínűleg a Vízözön is Atlantisz elsüllyedéséről szólt!
Atlantiszon éltek az első Földre bukott szellemek. Belesüllyedtek az anyagi világba.
Utána a Jupiterről jöttek szellemek, ők 60.70 ezer évig voltak a Földön segíteni.
A néger faj (néger szellemcsoport) egy távoli csillagról érkezett ide, melynek a mai csillagászok nem is adtak nevet.
A duál felek szétszakadtak, nem tisztelték a férfiak a nőket, a női duálok más bolygóra kerültek, ez komoly gondot okozott. Távozásukat katasztrófákkal segítették elő (komoly pestisjárvány), a mostani néger fajnak nincs már köze az eredeti néger faj szellemiségéhez.
Nagyobb szellemcsoportok:
Inkák:
Nem bukott szellemcsoport, a mai napig is élnek közöttünk leszármazottak szétszórva a világban. A tömeges szellembukást elkerülték, aki elbukott az itt maradt.
Távozásukat elősegítette a spanyolok megjelenése és népirtása. (pl. Cortez)
Óegyiptomi faj:
Vezetők papok voltak mágikus képességekkel, állandó kapcsolatban álltak aktívan a szellemvilággal. Sajnos a hatalmukkal visszaéltek és erre a nép is rájött. Hogy ez ne forduljon elő, a papok az uralkodókat kezdték irányítani, de bekövetkezett a bukás, az uralkodók sem tudtak ellenállni a kísértéseknek, önzőké, gőgössé váltak és bekövetkezett a bukás.
Csakhogy ekkor az ősi szellemcsoport bevégezve munkáját elhagyta a Földet, azok a nehéz helyzetűek, akik itt maradtak a Földön nehéz helyzetbe kerültek, de erre a nehéz helyzetet rá is szolgáltak!
Az Egyiptomiak a Papok ittléte következtében megörökölték kultúrájukban és tudásukban a régi szellemvilág tapasztalatát, tudományát. (Föld forog a Nap körül, csillagokat, asztrológia stb…).
Az Egyiptomiak népének lelkében elhalványult az egyetlen Istenség eszményképe, azontúl a népnek nem volt joga dicsőségről álmodozni, Egyiptom hanyatlani kezdet törvényszerűen.
Ugyanezt a visszafejlődési folyamatot mutatja azoknak az ókori nyugat – ázsiai népcsaládoknak a története , amelyek az Ural lejtőin gyökerező törzsből fakadtak. (perzsák, Assziria, Nagy Sándor, Babilónia stb..)
Az érzékiségben és más népeket leigázó kapzsiságban elanyagiasodott szellemcsaládoknak el kellett veszniük a Föld színéről, mert veszélyeztették a Föld szellemi fejlődését.
Így hanyatlott el a Gangesz partjain virágzott India, mely Krisztus előtt 6 évszázaddal Buddhát adta a világnak.
Évezredes vérontások után a világ megérett arra, hogy a Világszellemnek megfelelő népcsoport jelenjen meg, mely előkészíti Jézus eljövetelét. Ez volt a zsidóság megjelenése.
A története nagyjából ismert, a naivság és egyszerűség benne van a képekben. Az ősi zsidóság szellemiségében erősen különbözött minden más földi fajtól, ez a szellemcsalád a legrégebbiek közé tartozott. Azért kellett vállalniuk ezt az élethivatást, hogy keretül szolgáljanak a nagy világtanítónak, Krisztusnak földi életéhez. (Krisztus izzig vérig zsidó volt!)
Időközben megérkezett a zsidóság másik nagy csoportja a Marsról, akik magukkal hozták az alakiságokat és az azokhoz történő ragaszkodásaikat, és itt megkezdődött a kiválasztási folyamat, és ennek eszköze egy idegen szellemcsoport volt, mely a zsidósághoz csatlakozott. Ez Mózes előtt 20.000 évvel történt és mindenfelé vér, könny kísérte őket.
A zsidóság lelki életében mély sebet vágott a jövevények támadása. Egy része megállotta a helyét a kísértésben, a másik felel elbukott. A zsidóság hanyatlásában a női nemnek jutott nagy szerep. (hiúság, nagyravágyás, önzés, gőg, bűnök, stb…)
A többi ismeretes a történelemből.
szemlézte: Karsay István
UI:
Honnan van a vizünk? Meddig lesz elég?
https://www.youtube.com/watch?v=Em2VqlYWh8g
Öngyilkosság, 30% emelkedett:
https://index.hu/belfold/2021/09/13/nag ... hXIjGef0SM
Öngyilkosság előadásom:
https://www.youtube.com/watch?v=c-Xa31v4YI8&t=678s
5.5 millió évvel ezelőtt test nélkül dolgoztak a Földön a szellemek, hogy előkészítsék az emberi test jellemző anyagrezgéseit, és a szellemek fizikai testbe való megjelenésének lehetőségét.
Az ember megjelenése előtt a Földön gazdag állat és nővény világ létezett, és amikor az élet feltételei alkalmassá váltak, akkor jött el a pillanat, hogy az emberek Istentől nyert impulzus alapján egyszerre anyagszerű testet formáltak, és ezekbe a testekbe kerültek a távoli világból érkező segítő szellemek.
Távoli világokból 200.000 évig éltek itt szellemek, akik a Földet előkészítették a többiek számára.
Utána a Merkúr bolygóról jöttek segíteni, és segítettek a bolygó fizikai létrejöttében az emberek számára.
Utána jöttek a Sziriuszbeliek. Egy része lehúzódott a Föld kérge alá, mert nem volt a bolygó megfelelő az életterük számára (Kaszpi tenger, Orosz Ural környéke) , egy páran feljöttek és ők alkották a Lemuriaiak, Atlantisziak egy részét.
Atlantisz.
9-12 ezer évvel ezelőtt létezett. Apáról fiúra szállt a története (Platon, Énok, Homérosz stb…)
Létezése a mai New-York és Gibraltár között volt, ezt a mai kutatások is már bizonyítják.
Valószínűleg a Vízözön is Atlantisz elsüllyedéséről szólt!
Atlantiszon éltek az első Földre bukott szellemek. Belesüllyedtek az anyagi világba.
Utána a Jupiterről jöttek szellemek, ők 60.70 ezer évig voltak a Földön segíteni.
A néger faj (néger szellemcsoport) egy távoli csillagról érkezett ide, melynek a mai csillagászok nem is adtak nevet.
A duál felek szétszakadtak, nem tisztelték a férfiak a nőket, a női duálok más bolygóra kerültek, ez komoly gondot okozott. Távozásukat katasztrófákkal segítették elő (komoly pestisjárvány), a mostani néger fajnak nincs már köze az eredeti néger faj szellemiségéhez.
Nagyobb szellemcsoportok:
Inkák:
Nem bukott szellemcsoport, a mai napig is élnek közöttünk leszármazottak szétszórva a világban. A tömeges szellembukást elkerülték, aki elbukott az itt maradt.
Távozásukat elősegítette a spanyolok megjelenése és népirtása. (pl. Cortez)
Óegyiptomi faj:
Vezetők papok voltak mágikus képességekkel, állandó kapcsolatban álltak aktívan a szellemvilággal. Sajnos a hatalmukkal visszaéltek és erre a nép is rájött. Hogy ez ne forduljon elő, a papok az uralkodókat kezdték irányítani, de bekövetkezett a bukás, az uralkodók sem tudtak ellenállni a kísértéseknek, önzőké, gőgössé váltak és bekövetkezett a bukás.
Csakhogy ekkor az ősi szellemcsoport bevégezve munkáját elhagyta a Földet, azok a nehéz helyzetűek, akik itt maradtak a Földön nehéz helyzetbe kerültek, de erre a nehéz helyzetet rá is szolgáltak!
Az Egyiptomiak a Papok ittléte következtében megörökölték kultúrájukban és tudásukban a régi szellemvilág tapasztalatát, tudományát. (Föld forog a Nap körül, csillagokat, asztrológia stb…).
Az Egyiptomiak népének lelkében elhalványult az egyetlen Istenség eszményképe, azontúl a népnek nem volt joga dicsőségről álmodozni, Egyiptom hanyatlani kezdet törvényszerűen.
Ugyanezt a visszafejlődési folyamatot mutatja azoknak az ókori nyugat – ázsiai népcsaládoknak a története , amelyek az Ural lejtőin gyökerező törzsből fakadtak. (perzsák, Assziria, Nagy Sándor, Babilónia stb..)
Az érzékiségben és más népeket leigázó kapzsiságban elanyagiasodott szellemcsaládoknak el kellett veszniük a Föld színéről, mert veszélyeztették a Föld szellemi fejlődését.
Így hanyatlott el a Gangesz partjain virágzott India, mely Krisztus előtt 6 évszázaddal Buddhát adta a világnak.
Évezredes vérontások után a világ megérett arra, hogy a Világszellemnek megfelelő népcsoport jelenjen meg, mely előkészíti Jézus eljövetelét. Ez volt a zsidóság megjelenése.
A története nagyjából ismert, a naivság és egyszerűség benne van a képekben. Az ősi zsidóság szellemiségében erősen különbözött minden más földi fajtól, ez a szellemcsalád a legrégebbiek közé tartozott. Azért kellett vállalniuk ezt az élethivatást, hogy keretül szolgáljanak a nagy világtanítónak, Krisztusnak földi életéhez. (Krisztus izzig vérig zsidó volt!)
Időközben megérkezett a zsidóság másik nagy csoportja a Marsról, akik magukkal hozták az alakiságokat és az azokhoz történő ragaszkodásaikat, és itt megkezdődött a kiválasztási folyamat, és ennek eszköze egy idegen szellemcsoport volt, mely a zsidósághoz csatlakozott. Ez Mózes előtt 20.000 évvel történt és mindenfelé vér, könny kísérte őket.
A zsidóság lelki életében mély sebet vágott a jövevények támadása. Egy része megállotta a helyét a kísértésben, a másik felel elbukott. A zsidóság hanyatlásában a női nemnek jutott nagy szerep. (hiúság, nagyravágyás, önzés, gőg, bűnök, stb…)
A többi ismeretes a történelemből.
szemlézte: Karsay István
UI:
Honnan van a vizünk? Meddig lesz elég?
https://www.youtube.com/watch?v=Em2VqlYWh8g
Öngyilkosság, 30% emelkedett:
https://index.hu/belfold/2021/09/13/nag ... hXIjGef0SM
Öngyilkosság előadásom:
https://www.youtube.com/watch?v=c-Xa31v4YI8&t=678s
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Sa 2. Okt 2021, 06:05
Válságban a világ 1/4
Zita médium közléseinek “Korszakzárás előtt” című kötetéből
Köszöntelek benneteket, testvéreim a mi Urunk, a Jézus Krisztus nevében! Válságban a világ! Válságban az emberi társadalmak, válságban a vallások és válságban az emberi életek. Bár a teremtő Isten, mindannyiunk gondoskodó Atyja segíteni szeretne az emberiségen, nem lehetséges, mert az emberek nagy része hitetlenné vált. Sem hinni, sem reménykedni nem tudnak, és a szeretet parancsolatában sem képesek meglátni azt a nagy-nagy értéket, amire úgy nekik, mint másoknak szükségük lenne.
Az emberek csűrik-csavarják a bűn fogalmát, és többnyire rosszul értelmezik azt. Nincsenek tisztában önmagukkal, a maguk bűnös természetével, és egész életük azzal telik el, hogy a feketét fehérre mossák, hogy ami mint tévedés, rossz és bűn, ami Istentől elvetett, az ha felszínre kerül lelkükből, arról bizonyítsák, hogy az nem is olyan rossz, mint amilyennek az látszik, ahogy azt egyesek értelmezik. Ebben keresendő a válság oka.
Sem a társadalom, sem a vallások, sem az egyén nem tudja már többé azt nyújtani a környezetének, amit kellene. Igazából soha nem tudta egyik sem azt nyújtani, amit kellett volna, de azért mégis, ha gyarló és gyenge módon is egyes társadalmak és vallások arra törekedtek, hogy az embereket előbbre segítsék a fejlődés útján. Most viszont az utolsó időkben egyre több kedvezményt tesznek a vallások vezetői: eltérnek attól, ami Isten akarata a vallási törvényekben, azokat felhígítják, megkeverik a maguk elképzelésével és azt mondják: „nem fontos ezeket a törvényeket pontról-pontra betölteni, mivel az ember gyenge és gyarló... engedményeket kell az emberek részére tenni, különben elveszítjük őket a vallás részére.”
Osztály nélküli társadalomról ábrándoznak, amely pont az emberek lelkében élő bűn és bűnös tendenciák miatt semmiképpen nem vált és nem is válhat a jövőben sem valóra. Az embernek alaposan meg kellene vizsgálnia elsősorban önmagát, össze kellene mérnie magát az isteni parancsolatokkal és törvényekkel, a mennyei modellel, a mi Urunkkal, a Jézus Krisztussal. Azután alaposan meg kellene néznie azt is, hogy a vallási tantételek milyen mértékben azonosíthatók az isteni törvényekkel. Mert a vallásoknak nem lehetne más céljuk és feladatuk, mint lelkek mentése, és az, hogy a szeretet törvényét uralkodóvá tegyék az emberi lelkekben és ezáltal a társadalmakban.
Ezzel szemben nem a szeretetet igyekeznek megerősíteni az emberi lelkekben, hanem azt, ahogyan ők vélekednek az isteni igazságról, a krisztusi Igékről. Azokat cövekelik le és túl sok teret adnak a külsőségeknek, a látszatnak, a ceremóniáknak. A tantételeik inkább elkülönítik a vallásokat és az embereket ahelyett, hogy közelebb hoznák őket egymáshoz.
Amikor lelkeket akarnak menteni, nem a hitetlenek táborából akarnak a szeretet hálójával embereket kimenteni, hanem egymástól akarnak híveket elhódítani, mondván: „ne így higyj, hanem úgy, ahogyan én... mert az én hitem a helyesebb, ez a célravezetőbb... az én vallásom tanításai egyeznek meg azzal, ahogy Krisztus hirdette az igazságot...” A hitetlen világ hitetlen emberei után nem igen nyúlnak az egyházak, ezért stagnálnak, ezért nincsenek hivatásuk magaslatán, sőt sok esetben nem látják már a hivatásukat sem.
Nagy baj ez testvéreim, és ezért a történelmi egyházak, ha még növekednek is szám szerint, intézkedéseikkel sem képesek elérni, hogy az emberek lélek szerint oda kapcsolódjanak. Ha részt is vesznek az istentiszteleteken, nem tudnak igazán hinni az egyházak felemelő erejében; nem tudnak igazán hinni és reménykedni abban sem, hogy a krisztusi igékben olyan erő rejlik, amely máról holnapra új emberré alakíthatja őket.
Nem tudnak már hinni az emberek sem a világi vezetőknek, sem az egyházi vezetőknek, mert úgy az egyikben, mint a másikban megcsalatkoztak. Mindegyik ígéretekkel próbálja őket a maga érdekeinek megnyerni. Úgy az egyházak, mint az állam a társadalom tagjaitól kapni akarnak, holott mindkettőnek az lenne a feladata, hogy felkarolják az emberi lelkeket és adjanak nekik hitet és reménységet.
Az lenne a feladatuk, az ígéreteket tartsák be, alaposan vizsgálják meg az emberek lelki és anyagi szükségleteit és segítsenek a rászorulókon, hogy a beteg a gyógyulás lehetőségeit kapja, a szegény pedig - ahogyan az Úr imája mondja - a mindennapi kenyerét. Egyetlen társadalomban sem lenne szabad olyan elképzeléseknek és intézkedéseknek helyet adni, amelyek annak az országnak a lakóit akarják anyagi jóléthez juttatni a világ más oldalán élők nyomorúsága, szegénysége árán.
Az ember ne különítse el magát másoktól, mondván, hogy a más földrészen élő, a más társadalmi osztályhoz tartozó, a bizonyos iskolai végzettséggel nem rendelkező, a más vallású, a beteg és a szerencsétlen nem tartozik hozzá, hanem értse meg, hogy akik a Földön élnek, azok lélek szerint összetartoznak. Az ember értse meg, hogy nemcsak az a fontos, hogy ő mint egyén felemelkedjék, hanem az, hogy ha ő némileg is felemelkedett és az isteni Gondviselés alkalmat ad neki, akkor másokat is magához emeljen és segítségükre legyen.
Az önzés még soha ilyen mértékben nem fogta be az emberi lelkeket, mint manapság! Mivel az erkölcsi korlátokat lerombolták, ezért az erkölcsi törvényeket figyelmen kívül hagyva mindenki a maga hasznát, a maga előnyét keresi és mindent hajlandó megtenni azért, hogy gazdagsághoz, hatalomhoz, befolyáshoz jusson, ha pedig ahhoz jutott, akkor azt minden áron meg is tartsa magának. A krisztusi lelkület egyre idegenebbé válik a mai ember számára.
A mai embernek nincs igénye szellemi táplálékra, a mai ember megelégszik az anyagi jóléttel, és mivel a szellemi táplálékot nem igényli, nem keresi és kutatja, annak érdekében nem hajlandó munkát befektetni, ezért a lelke elcsenevészesedik. Egyre kevésbé tud kapcsolatot tartani a Szentlélek közösségébe tartozó magasabb szellemi lényekkel, ezért egyre kevésbé képes helyesen értelmezni a krisztusi igazságokat.
Szeretettel Laci
https://www.youtube.com/watch?v=fgXNqu0dAI8&t=24s
Jelenések 28. – A hatodik trombitaszó I. - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?v=T6qwVVZ_CQQ&t=49s
Jelenések 29. – A hatodik trombitaszó II. - Reisinger János
Zita médium közléseinek “Korszakzárás előtt” című kötetéből
Köszöntelek benneteket, testvéreim a mi Urunk, a Jézus Krisztus nevében! Válságban a világ! Válságban az emberi társadalmak, válságban a vallások és válságban az emberi életek. Bár a teremtő Isten, mindannyiunk gondoskodó Atyja segíteni szeretne az emberiségen, nem lehetséges, mert az emberek nagy része hitetlenné vált. Sem hinni, sem reménykedni nem tudnak, és a szeretet parancsolatában sem képesek meglátni azt a nagy-nagy értéket, amire úgy nekik, mint másoknak szükségük lenne.
Az emberek csűrik-csavarják a bűn fogalmát, és többnyire rosszul értelmezik azt. Nincsenek tisztában önmagukkal, a maguk bűnös természetével, és egész életük azzal telik el, hogy a feketét fehérre mossák, hogy ami mint tévedés, rossz és bűn, ami Istentől elvetett, az ha felszínre kerül lelkükből, arról bizonyítsák, hogy az nem is olyan rossz, mint amilyennek az látszik, ahogy azt egyesek értelmezik. Ebben keresendő a válság oka.
Sem a társadalom, sem a vallások, sem az egyén nem tudja már többé azt nyújtani a környezetének, amit kellene. Igazából soha nem tudta egyik sem azt nyújtani, amit kellett volna, de azért mégis, ha gyarló és gyenge módon is egyes társadalmak és vallások arra törekedtek, hogy az embereket előbbre segítsék a fejlődés útján. Most viszont az utolsó időkben egyre több kedvezményt tesznek a vallások vezetői: eltérnek attól, ami Isten akarata a vallási törvényekben, azokat felhígítják, megkeverik a maguk elképzelésével és azt mondják: „nem fontos ezeket a törvényeket pontról-pontra betölteni, mivel az ember gyenge és gyarló... engedményeket kell az emberek részére tenni, különben elveszítjük őket a vallás részére.”
Osztály nélküli társadalomról ábrándoznak, amely pont az emberek lelkében élő bűn és bűnös tendenciák miatt semmiképpen nem vált és nem is válhat a jövőben sem valóra. Az embernek alaposan meg kellene vizsgálnia elsősorban önmagát, össze kellene mérnie magát az isteni parancsolatokkal és törvényekkel, a mennyei modellel, a mi Urunkkal, a Jézus Krisztussal. Azután alaposan meg kellene néznie azt is, hogy a vallási tantételek milyen mértékben azonosíthatók az isteni törvényekkel. Mert a vallásoknak nem lehetne más céljuk és feladatuk, mint lelkek mentése, és az, hogy a szeretet törvényét uralkodóvá tegyék az emberi lelkekben és ezáltal a társadalmakban.
Ezzel szemben nem a szeretetet igyekeznek megerősíteni az emberi lelkekben, hanem azt, ahogyan ők vélekednek az isteni igazságról, a krisztusi Igékről. Azokat cövekelik le és túl sok teret adnak a külsőségeknek, a látszatnak, a ceremóniáknak. A tantételeik inkább elkülönítik a vallásokat és az embereket ahelyett, hogy közelebb hoznák őket egymáshoz.
Amikor lelkeket akarnak menteni, nem a hitetlenek táborából akarnak a szeretet hálójával embereket kimenteni, hanem egymástól akarnak híveket elhódítani, mondván: „ne így higyj, hanem úgy, ahogyan én... mert az én hitem a helyesebb, ez a célravezetőbb... az én vallásom tanításai egyeznek meg azzal, ahogy Krisztus hirdette az igazságot...” A hitetlen világ hitetlen emberei után nem igen nyúlnak az egyházak, ezért stagnálnak, ezért nincsenek hivatásuk magaslatán, sőt sok esetben nem látják már a hivatásukat sem.
Nagy baj ez testvéreim, és ezért a történelmi egyházak, ha még növekednek is szám szerint, intézkedéseikkel sem képesek elérni, hogy az emberek lélek szerint oda kapcsolódjanak. Ha részt is vesznek az istentiszteleteken, nem tudnak igazán hinni az egyházak felemelő erejében; nem tudnak igazán hinni és reménykedni abban sem, hogy a krisztusi igékben olyan erő rejlik, amely máról holnapra új emberré alakíthatja őket.
Nem tudnak már hinni az emberek sem a világi vezetőknek, sem az egyházi vezetőknek, mert úgy az egyikben, mint a másikban megcsalatkoztak. Mindegyik ígéretekkel próbálja őket a maga érdekeinek megnyerni. Úgy az egyházak, mint az állam a társadalom tagjaitól kapni akarnak, holott mindkettőnek az lenne a feladata, hogy felkarolják az emberi lelkeket és adjanak nekik hitet és reménységet.
Az lenne a feladatuk, az ígéreteket tartsák be, alaposan vizsgálják meg az emberek lelki és anyagi szükségleteit és segítsenek a rászorulókon, hogy a beteg a gyógyulás lehetőségeit kapja, a szegény pedig - ahogyan az Úr imája mondja - a mindennapi kenyerét. Egyetlen társadalomban sem lenne szabad olyan elképzeléseknek és intézkedéseknek helyet adni, amelyek annak az országnak a lakóit akarják anyagi jóléthez juttatni a világ más oldalán élők nyomorúsága, szegénysége árán.
Az ember ne különítse el magát másoktól, mondván, hogy a más földrészen élő, a más társadalmi osztályhoz tartozó, a bizonyos iskolai végzettséggel nem rendelkező, a más vallású, a beteg és a szerencsétlen nem tartozik hozzá, hanem értse meg, hogy akik a Földön élnek, azok lélek szerint összetartoznak. Az ember értse meg, hogy nemcsak az a fontos, hogy ő mint egyén felemelkedjék, hanem az, hogy ha ő némileg is felemelkedett és az isteni Gondviselés alkalmat ad neki, akkor másokat is magához emeljen és segítségükre legyen.
Az önzés még soha ilyen mértékben nem fogta be az emberi lelkeket, mint manapság! Mivel az erkölcsi korlátokat lerombolták, ezért az erkölcsi törvényeket figyelmen kívül hagyva mindenki a maga hasznát, a maga előnyét keresi és mindent hajlandó megtenni azért, hogy gazdagsághoz, hatalomhoz, befolyáshoz jusson, ha pedig ahhoz jutott, akkor azt minden áron meg is tartsa magának. A krisztusi lelkület egyre idegenebbé válik a mai ember számára.
A mai embernek nincs igénye szellemi táplálékra, a mai ember megelégszik az anyagi jóléttel, és mivel a szellemi táplálékot nem igényli, nem keresi és kutatja, annak érdekében nem hajlandó munkát befektetni, ezért a lelke elcsenevészesedik. Egyre kevésbé tud kapcsolatot tartani a Szentlélek közösségébe tartozó magasabb szellemi lényekkel, ezért egyre kevésbé képes helyesen értelmezni a krisztusi igazságokat.
Szeretettel Laci
https://www.youtube.com/watch?v=fgXNqu0dAI8&t=24s
Jelenések 28. – A hatodik trombitaszó I. - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?v=T6qwVVZ_CQQ&t=49s
Jelenések 29. – A hatodik trombitaszó II. - Reisinger János
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » So 3. Okt 2021, 04:21
Válságban a világ 2/4
Zita médium közléseinek “Korszakzárás előtt” című kötetéből
Lehetnek tanult, intelligens emberek, akik a technika minden vívmányához értenek, akik gyermekeiket már 5, 6, 7 éves korban megtaníthatják sok mindenre, de lelkileg mégis válságban van a világ, mert a legegyszerűbb, a legkönnyebben érthető isteni igazságot: Krisztus igéit nem értik vagy teljesen félreértelmezik az emberek. Próbálnak egyesek a feltett kérdésekre a Szentírással válaszolni, elmúlt korszakok emberének szóló törvényeket akarnak a mai kor emberére illeszteni és annak alapján kategorizálni az embereket. Ugyanakkor a mi Urunk, a Jézus Krisztusnak igéjéből még az igehirdetők sem képesek - mivel Szentlelket csak kevesen vettek - a megfelelő következtetésekre eljutni és azt elsősorban magukra nézve kötelezővé tenni.
Ha az ő életük az átalakulást mutatná, akkor a „hívőknek” is jó példát tudnának mutatni. Úgy képzelik, hogy a szeretet abból áll, hogy az embert bűneivel együtt a keblükre kell ölelni, hogy az igazságot nem ismerő és nem élő emberekre is rá lehet bízni Krisztus igazságát; elképzelik, ha az ember részére tetszetős változásokat hoznak az istentiszteleteikbe, ha a kornak megfelelő zenét szolgáltatnak, akkor az majd a hívőket közelebb hozza a szellemi igazságokhoz.
Az egyén élete is válságban van, és válságban van a férfi és a nő kapcsolata is! A házasságok 40-50 százaléka válással végződik; azoknál pedig, akik együtt maradnak, sok esetben mindazok a kellékek, amelyek a házasságot megszentelhetnék, és azt a célt szolgálnák, amiért Isten szerezte a házasságot, ha nem is mindkét fél részéről, de egyik fél részéről biztosan hiányoznak. Így a házasság nem azt a célt szolgálja, amiért adatott, tudniillik, hogy a családi közösségen belül a szeretet gyarapodhassék, hanem ott pont az egymástól való eltávolodás, elhidegülés tapasztalható.
Önmagával is válságban van az ember: nem tudja miben higgyen, nincsenek támaszpontjai. Amíg fiatal, amíg egészséges, amíg a társadalomban fennálló lehetőségek kedvezőek számára, addig úgy gondolja, jól éli az életét. Mihelyt ezek közül bármelyiket bármilyen okból kifolyólag elveszti, nem tud mit kezdeni magával, mert nincs támaszpontja, nincs hite, nincs reménysége. Mindenki lehangolt, mindenki beteg, mindenki kedvetlen.
Többnyire jó kedvet csak úgy képes előidézni magának, ha alkoholt vagy kábítószert fogyaszt, ha megfetreng a különböző bűnökben, vagy ha a másikat képes maga alá gyűrni. Nem tud lélekben felemelkedni, hiszen nem is imádkozik, hiszen nem is meditál, hiszen nem is olvassa a Szentírást, így az nem szolgál lelkének napi táplálékul. Hit hiányában pedig honnan venne az ember erőt azon nehézségek elviseléséhez, amit az egészség, a munka vagy egy szeretett családtag elvesztése idéz elő. Ha pedig netalán imádkozik, imádsága teljes egészében anyagi kérelmekre szorítkozik, és ha az Úr megadja kérését, ugyan hálás-e érte? Nem él-e vissza azzal a helyzettel?
A legtöbb ember ilyenkor örül, hogy az Úr kisegítette a nehéz helyzetből, de máris elfeledkezik minden ígéretéről, minden fogadalmáról, amelyet akkor tett és ígért az Úrnak, amikor a nehéz helyzetben volt. Senki nem akar mások segítségére menni, mert azzal, hogy az ember talán ma ad egy darab kenyeret a nélkülözőnek, azzal még a nehéz helyzetben lévőnek a lehetőségei nem változnak meg. A társadalmaknak ezeken az emberi önzésből kialakult helytelen, rossz állapotokon kellene változtatnia.
Hányszor és hányszor forrongott a világ; hányszor és hányszor voltak forradalmak annak érdekében, hogy a megváltoztathatatlannak tűnő társadalmi helyzetből vagy válságból az emberek egy része - legalábbis, akik a forradalmat elindították - kijusson és másképp alakuljon életük. Azonban néhány év vagy évtized eltelte után ugyanoda jutnak vissza vagy még rosszabbá válik az életük, mint annak előtte volt.
Mert Isten nélkül a kialakított új helyzetben sem ismerték ki magukat, nem ismerték fel a lehetőségeket, vagy ha a lehetőségeket felismerték, azokat ismét rosszra, a maguk bűnös, tévelygő, indulatos, irigy, önző, erőszakos hatalomvágyó természete szerint használták. A vallások új és új ágazatokra bomlottak. Az ember azt hitte, hogyha a régit elhagyja, vagy megreformálja, vagy azt új elgondolás alapján rendezi be, akkor az jobb lesz. Megreformálták a külsőségeket, de a lélek szükségleteivel továbbra is adósak maradtak az újonnan keletkezett vallások és még inkább a szekták.
Ha még bátrak, elszántak, hitben élők voltak is kezdetben a reformátorok, vajon nem hallgattatták-e el őket rövid időn belül? Vagy ha ez nem sikerült a hatalmon lévőknek, akkor mihelyt a reformátorok elszólíttattak e világból, megint az anyagias szellem uralkodott el ezekben az új vallási közösségekben. Az irányítás és a hatalom ismét azok kezébe került, akik maguknak és a testi embernek akartak kedvezményeket tenni.
Azt akarták bizonyítani, hogy az ő vallásuk jobb, értékesebb, különb a másiknál. Uram, mondják: „de jó, hogy nem vagyok olyan, mint amaz... Uram, de jó, hogy ebbe a csoportba tartozom és nem abba”, de már alig-alig vannak vallási közösségek, ahol komoly bajok ne lennének, ahol komoly ellentétek ne lennének az egy csoporthoz tartozók között is. Pedig a nyugati vallásoknak Krisztus igazságára kellene épülniük, azokban a Krisztus szeretet tanának kellene megvalósulni, és Krisztusban igaz, jó testvérei kellene hogy legyenek egymásnak.
Összefogni csak akkor tudnak a vallások, amikor megjelenik valami újabb, amitől mindegyik a hatalmát félti; attól félnek, hogy tőlük ez az új híveket vesz el, ezért összefognak az új ellen anélkül, hogy megnéznék, hogy abban mi a helyes, mi a jó és mi az elvetendő. Képtelenek átlátni, hogy miben van az Isten akarata, az Isten gondviselése, mi mögött működnek tisztább erők, mi mögött rejlik a magasabb szellemvilág üzenete, hanem mindazt minden komolyabb tanulmányozás nélkül elvetik. Nem erre a sorsra jutott-e testvéreim a Harmadik Kijelentés is, amely ellen úgy az egyházak, mint a tudomány összefogott anélkül, hogy vizsgálat tárgyává tette volna ezt az új, kitárulkozó világosságot.
Pedig hihetetlen előnyökhöz juttathatta volna a Harmadik Kijelentés úgy a társadalmakat, mint a tudományt és a vallásokat is. Segítséget nyújthatott volna a társadalmakban, valamint az egyén és a vallások életében is a ma észlelhető válság elkerüléséhez, vagy ha a válság már bekövetkezett, akkor az abból való kibontakozást segíthette volna elő.
A Harmadik Kijelentés megmutathatta volna a dolgok gyökeréig hatolva azt, hogy mit miért nem lehet tenni és az út honnan hová vezet, miből mi következik, hogy a ma végbemenő események 10, 20, 50 év múlva hova vezetnek. Megmutathatta volna, hogy milyen Isten által engedélyezett eszközök állnak az emberek, az egyházak, a társadalom, a tudomány rendelkezésére ahhoz, hogy a nagy átalakulás, a nagy változás: a megtérés az emberi életben, az emberi lelkekben bekövetkezzék. Először is az emberi lelkekben, mert az ott végbemenő jó irányú változással automatikusan bekövetkezik az átalakulás az emberi társadalmakban is.
szemlézte: Bíró László
https://www.youtube.com/watch?v=4NdmD2JKQr4&t=58s
Jelenések 30. – Közbeékelés- Az erős angyal - Reisinger János
Zita médium közléseinek “Korszakzárás előtt” című kötetéből
Lehetnek tanult, intelligens emberek, akik a technika minden vívmányához értenek, akik gyermekeiket már 5, 6, 7 éves korban megtaníthatják sok mindenre, de lelkileg mégis válságban van a világ, mert a legegyszerűbb, a legkönnyebben érthető isteni igazságot: Krisztus igéit nem értik vagy teljesen félreértelmezik az emberek. Próbálnak egyesek a feltett kérdésekre a Szentírással válaszolni, elmúlt korszakok emberének szóló törvényeket akarnak a mai kor emberére illeszteni és annak alapján kategorizálni az embereket. Ugyanakkor a mi Urunk, a Jézus Krisztusnak igéjéből még az igehirdetők sem képesek - mivel Szentlelket csak kevesen vettek - a megfelelő következtetésekre eljutni és azt elsősorban magukra nézve kötelezővé tenni.
Ha az ő életük az átalakulást mutatná, akkor a „hívőknek” is jó példát tudnának mutatni. Úgy képzelik, hogy a szeretet abból áll, hogy az embert bűneivel együtt a keblükre kell ölelni, hogy az igazságot nem ismerő és nem élő emberekre is rá lehet bízni Krisztus igazságát; elképzelik, ha az ember részére tetszetős változásokat hoznak az istentiszteleteikbe, ha a kornak megfelelő zenét szolgáltatnak, akkor az majd a hívőket közelebb hozza a szellemi igazságokhoz.
Az egyén élete is válságban van, és válságban van a férfi és a nő kapcsolata is! A házasságok 40-50 százaléka válással végződik; azoknál pedig, akik együtt maradnak, sok esetben mindazok a kellékek, amelyek a házasságot megszentelhetnék, és azt a célt szolgálnák, amiért Isten szerezte a házasságot, ha nem is mindkét fél részéről, de egyik fél részéről biztosan hiányoznak. Így a házasság nem azt a célt szolgálja, amiért adatott, tudniillik, hogy a családi közösségen belül a szeretet gyarapodhassék, hanem ott pont az egymástól való eltávolodás, elhidegülés tapasztalható.
Önmagával is válságban van az ember: nem tudja miben higgyen, nincsenek támaszpontjai. Amíg fiatal, amíg egészséges, amíg a társadalomban fennálló lehetőségek kedvezőek számára, addig úgy gondolja, jól éli az életét. Mihelyt ezek közül bármelyiket bármilyen okból kifolyólag elveszti, nem tud mit kezdeni magával, mert nincs támaszpontja, nincs hite, nincs reménysége. Mindenki lehangolt, mindenki beteg, mindenki kedvetlen.
Többnyire jó kedvet csak úgy képes előidézni magának, ha alkoholt vagy kábítószert fogyaszt, ha megfetreng a különböző bűnökben, vagy ha a másikat képes maga alá gyűrni. Nem tud lélekben felemelkedni, hiszen nem is imádkozik, hiszen nem is meditál, hiszen nem is olvassa a Szentírást, így az nem szolgál lelkének napi táplálékul. Hit hiányában pedig honnan venne az ember erőt azon nehézségek elviseléséhez, amit az egészség, a munka vagy egy szeretett családtag elvesztése idéz elő. Ha pedig netalán imádkozik, imádsága teljes egészében anyagi kérelmekre szorítkozik, és ha az Úr megadja kérését, ugyan hálás-e érte? Nem él-e vissza azzal a helyzettel?
A legtöbb ember ilyenkor örül, hogy az Úr kisegítette a nehéz helyzetből, de máris elfeledkezik minden ígéretéről, minden fogadalmáról, amelyet akkor tett és ígért az Úrnak, amikor a nehéz helyzetben volt. Senki nem akar mások segítségére menni, mert azzal, hogy az ember talán ma ad egy darab kenyeret a nélkülözőnek, azzal még a nehéz helyzetben lévőnek a lehetőségei nem változnak meg. A társadalmaknak ezeken az emberi önzésből kialakult helytelen, rossz állapotokon kellene változtatnia.
Hányszor és hányszor forrongott a világ; hányszor és hányszor voltak forradalmak annak érdekében, hogy a megváltoztathatatlannak tűnő társadalmi helyzetből vagy válságból az emberek egy része - legalábbis, akik a forradalmat elindították - kijusson és másképp alakuljon életük. Azonban néhány év vagy évtized eltelte után ugyanoda jutnak vissza vagy még rosszabbá válik az életük, mint annak előtte volt.
Mert Isten nélkül a kialakított új helyzetben sem ismerték ki magukat, nem ismerték fel a lehetőségeket, vagy ha a lehetőségeket felismerték, azokat ismét rosszra, a maguk bűnös, tévelygő, indulatos, irigy, önző, erőszakos hatalomvágyó természete szerint használták. A vallások új és új ágazatokra bomlottak. Az ember azt hitte, hogyha a régit elhagyja, vagy megreformálja, vagy azt új elgondolás alapján rendezi be, akkor az jobb lesz. Megreformálták a külsőségeket, de a lélek szükségleteivel továbbra is adósak maradtak az újonnan keletkezett vallások és még inkább a szekták.
Ha még bátrak, elszántak, hitben élők voltak is kezdetben a reformátorok, vajon nem hallgattatták-e el őket rövid időn belül? Vagy ha ez nem sikerült a hatalmon lévőknek, akkor mihelyt a reformátorok elszólíttattak e világból, megint az anyagias szellem uralkodott el ezekben az új vallási közösségekben. Az irányítás és a hatalom ismét azok kezébe került, akik maguknak és a testi embernek akartak kedvezményeket tenni.
Azt akarták bizonyítani, hogy az ő vallásuk jobb, értékesebb, különb a másiknál. Uram, mondják: „de jó, hogy nem vagyok olyan, mint amaz... Uram, de jó, hogy ebbe a csoportba tartozom és nem abba”, de már alig-alig vannak vallási közösségek, ahol komoly bajok ne lennének, ahol komoly ellentétek ne lennének az egy csoporthoz tartozók között is. Pedig a nyugati vallásoknak Krisztus igazságára kellene épülniük, azokban a Krisztus szeretet tanának kellene megvalósulni, és Krisztusban igaz, jó testvérei kellene hogy legyenek egymásnak.
Összefogni csak akkor tudnak a vallások, amikor megjelenik valami újabb, amitől mindegyik a hatalmát félti; attól félnek, hogy tőlük ez az új híveket vesz el, ezért összefognak az új ellen anélkül, hogy megnéznék, hogy abban mi a helyes, mi a jó és mi az elvetendő. Képtelenek átlátni, hogy miben van az Isten akarata, az Isten gondviselése, mi mögött működnek tisztább erők, mi mögött rejlik a magasabb szellemvilág üzenete, hanem mindazt minden komolyabb tanulmányozás nélkül elvetik. Nem erre a sorsra jutott-e testvéreim a Harmadik Kijelentés is, amely ellen úgy az egyházak, mint a tudomány összefogott anélkül, hogy vizsgálat tárgyává tette volna ezt az új, kitárulkozó világosságot.
Pedig hihetetlen előnyökhöz juttathatta volna a Harmadik Kijelentés úgy a társadalmakat, mint a tudományt és a vallásokat is. Segítséget nyújthatott volna a társadalmakban, valamint az egyén és a vallások életében is a ma észlelhető válság elkerüléséhez, vagy ha a válság már bekövetkezett, akkor az abból való kibontakozást segíthette volna elő.
A Harmadik Kijelentés megmutathatta volna a dolgok gyökeréig hatolva azt, hogy mit miért nem lehet tenni és az út honnan hová vezet, miből mi következik, hogy a ma végbemenő események 10, 20, 50 év múlva hova vezetnek. Megmutathatta volna, hogy milyen Isten által engedélyezett eszközök állnak az emberek, az egyházak, a társadalom, a tudomány rendelkezésére ahhoz, hogy a nagy átalakulás, a nagy változás: a megtérés az emberi életben, az emberi lelkekben bekövetkezzék. Először is az emberi lelkekben, mert az ott végbemenő jó irányú változással automatikusan bekövetkezik az átalakulás az emberi társadalmakban is.
szemlézte: Bíró László
https://www.youtube.com/watch?v=4NdmD2JKQr4&t=58s
Jelenések 30. – Közbeékelés- Az erős angyal - Reisinger János
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mo 4. Okt 2021, 03:31
Válságban a világ 3/4
Zita médium közléseinek “Korszakzárás előtt” című kötetéből
A XX. században elszabadult a pokol! Nem tanultak az emberek a két világháború borzalmaiból, kegyetlenségeiből, az embermilliók földönfutóvá tételéből, az erkölcsi törvények lerombolásából. Nem tanultak a sok-sok véráldozatból, hanem továbbra is azt képzelik, hogy a fegyverek egyre nagyobb mennyiségben való gyártásával, a hadseregek fejlesztésével és növelésével, új háborúk kirobbantásával majd egy jobb, boldogabb, békésebb állapotba jut e világ.
Amikor az ember látja a rombolást - úgy az emberi lelkekben, mint a hit világában, és az anyagi világban a Föld különböző részein - akkor még elképzeli azt, hogy mindezeken keresztül lehetséges egy jobb, békésebb, boldogabb világot felépíteni. Nem lehet! Az ember az anyagi javait nem arra adja, amire az emberiségnek szüksége lenne: tudniillik, hogy tanuljon, hogy szellemi értékekhez jusson, hogy senkinek ne kelljen nyomorban élnie, hogy elérhessen egy olyan életszínvonalat, amikor minden érzését és gondolatát nem a mindennapi kenyér keserves megszerzése köti le, hanem lesz elegendő szabadideje, hogy feltekintsen az égre, és onnan várjon segítséget.
Pedig nagy szüksége lenne az embernek arra, hogy megtanuljon és tudjon gondolkozni és végre megértse, hogy e Föld lakói mind az ő testvérei, akik mindannyian egy célért, egy feladat érdekében születtek e Földre azért, hogy minden ember jobbá váljék, és ezáltal jobbá és magasabb rendűvé váljék ez a Föld is. Ma azonban a különböző érdekcsoportok azon vannak, hogy lehetőleg mindent elvegyenek onnan, ahol van.
Így viszont, akik a nap hevét állták, akik egész életükön át dolgoztak, azok idős korukra az utcára kerülnek és nem lesz meg a betevő falatjuk sem. Hol vannak akkor a vallások, amikor enyhületet kellene nyújtani a társadalom peremére jutottaknak, ha nem képesek nem a felfeszített Krisztust, hanem az élő, az eleven Krisztust, a szeretet Messiását, mint példaképet odaállítani az emberek elé?
Azt hiszik, az elég, ha minél többen vesznek részt istentiszteleteiken. Azt hiszik, ezzel már meg is nyerték azokat Krisztusnak? Krisztusnak megnyerni embereket komoly, nagy lemondást igénylő szolgálat azok részére, akik erre vállalkoznak. De miért nincs vállalkozó ilyen feladat elvégzésére? Mert akik látják és átérzik, hogy ez mennyi lemondással, milyen sok megaláztatással, milyen nehézségekkel jár, azoknak nagy része nem vállalkozik erre a szolgálatra. Ezért az egyházaknak komoly gondot jelent, hogy igaz lelkészeket találjanak. Akik pedig erre a pályára lépnek, azok többnyire a dicsőségért, a hírnévért teszik ezt, hogy ismertek legyenek, hogy a szavuk számításba jöjjön minden tekintetben, és igen, főként az, hogy meggazdagodjanak, jól éljenek, hogy ami nekik jólesik, azzal körülvehessék magukat.
És az emberekben, akik ezt látják, még inkább megnövekszik a hitetlenség vagy elfordulnak tőlük és egy másik csoporthoz csatlakoznak, amelyik majd vakhitre neveli őket. Vannak, akik mindent elfogadnak, amit a „béresek” adnak nekik, és vakon követik őket. Némely esetben a fanatikus vallások vezetői megkövetelik a híveiktől, hogy családjukat elhagyják, anyagi javaikat odaadják, a világ bármely részébe, akár még a halálba is, kövessék őket. Ezért ma már senki senkiben nem bízhat, nem hihet, mert a hazugság hatalma olyan nagy lett, hogy még az úgynevezett vallásos emberek, még az úgynevezett társadalom vezetői is mást ígérnek, és mást mondanak és mást cselekszenek.
Látszat szerint elítélnek egy dolgot, amiről később kiderül, hogy az ő kezük is benne van, hogy azokhoz a dolgokhoz szálak fűzik őket és azokra a dolgokra engedélyt adtak. A Szentlélek igazságáról, ami még ma a világban van és tisztán, fénylőn mutatja Krisztus útját, amelyen hazatalálhat a tévelygő lélek az Atyához, tudni sem akarnak, arról letépték mindazt, amivel az isteni akarat és az isteni segítő szándék felruházta. Koldusruhába öltöztették az eszmét!
A halottaktól tudakozók pedig mindenről beszélnek - a múltról, a jelenről, a jövőről, az ember képességeiről, arról hogy holnap mit tegyen, vagy mit ne tegyen - csak arról nem, ami a legfontosabb, tudniillik, hogy az ember megtérjen, mert csakis a megtérés által lesz boldogabb élete. Krisztus a láthatatlan világból jött, a láthatatlan világ törvényeit igazolta és töltötte be; a halálból támadt fel az életre.
Tehát aki a láthatatlan világgal akar kapcsolatot létesíteni, az ne a nézőkhöz forduljon, hanem a mi Urunkhoz, a Jézus Krisztushoz, mert Ő a láthatatlan világban és az egész világmindenségben az Úr. Nincs semmi haszna az embernek a láthatatlan világgal való kapcsolatából, ha az mellőzi Krisztus tanát, mellőzi Krisztus igazságát. Az szükséges, hogy a láthatatlan világgal való kapcsolat oda vezessen, ahová kell: hogy az az igazságra elvezesse az embert.
Mert ezért jött a Szentlélek a világba, ezért nyíltak meg a láthatatlan világ kapui, ezért jöttek el az utolsó két évszázadban feltűnő módon a szellemek, ezért indult el a szellemi mozgalom, ezért adtak bizonyságot önmagukról a szellemek. Először kopogások, fizikai jelenségek formájában tudatták az emberekkel, hogy ők vannak. Általuk az ember az utolsó időkben betekintést nyerhet a láthatatlan világ törvényeibe, hogy ezeket a törvényeket megismerve tudja, hogy itt e Földön mit kell elvégeznie ahhoz, hogy a földi életének leforgása után a láthatatlan világban az Igazság törvénye ne marasztalja el, hanem felemelje.
A vegyészet, a fizika, az elektrotechnika, a különböző gyógymódok, az orvostudomány is teljességgel kibontakozott az utolsó időkre, az ember megismerte a természeti világ törvényeit. Ugyanígy kellett volna megismernie a láthatatlan világ szellemi törvényeit is, amelyek ugyan nem az emberi tudományhoz tartozók, de a lélekmentéshez szükségesek. Láthatjátok, hogy a Szentlélek kinyilatkoztatása kalmárok kezén hogyan kallódott el. A vallások, amelyeknek kötelessége lett volna azt felkarolni, inkább lejáratták. Sok vallási közösségből száműzték ezáltal a Szentlelket. De hát akkor milyen szellemi erőkből élnek ők?
Kiállnak a hallgatóság elé és a magukét árulják. Beszélnek szép, cifra szavakkal, de a lélek megnyugtatására, a lélek megsegítésére, a bűnök felismerésére, az ember lelkében a bűnbánat felindítása érdekében nem sokat tesznek. Így nem lehet emberi lelkeket menteni. Így nem lehet a válságot feloldani, így nem lehet az embert lélekben megelégedettebbé és boldogabbá tenni.
Akinek hite és reménysége van, akinek Krisztus él a lelkében, még ha szegény és nehéz körülmények között él is, nagyobb a lelki békessége, öröme és boldogsága, mint a világ hatalmasaié, mert ők minden javaik ellenére is boldogtalanok. Bár ennek oka önmagukban keresendő, de ezt sem önmaguk, sem mások előtt nem ismerik be, és lelkükből az elégedetlenséget vetítik ki a világra. Helytelenül azt hiszik, hogy ez a nyugtalanság úgy szüntethető meg, ha minél nagyobb teret hódítanak maguknak e világban, ha minél nagyobb lesz a gazdagságuk, és ezen keresztül minél nagyobb hatalommal rendelkeznek és így minél több ember felett uralkodhatnak.
A tömeglelkek pedig azt gondolják, ha a hatalmon levőket istenítik, ha azokért lelkesednek, akkor más lesz, jobb lesz az életük. Így a tömegnek csak követelései vannak, de iránya nincs. Ma már a Biblia a könyvnyomtatás révén a világon mindenütt mindenki számára hozzáférhető. A régi időkben az egyház nem adta a Bibliát a hívők kezébe, mert a könyvnyomtatást megelőzőleg mindent kézzel írtak és másoltak, így nem is volt rá olyan lehetőség, mint ma. Ma már mindenki számára hozzáférhető a Szentírás, mégsem tudják az emberek kiolvasni abból a benne rejlő lényeget, ami nekik szól, ami nekik támogatást, irányt és erőt adhatna.
szemlézte: Bíró László
https://www.youtube.com/watch?v=9OFgzkr9TTQ&t=19s
Jelenések 31. – Elvégeztetett–Elvégeztetik - Reisinger János
Zita médium közléseinek “Korszakzárás előtt” című kötetéből
A XX. században elszabadult a pokol! Nem tanultak az emberek a két világháború borzalmaiból, kegyetlenségeiből, az embermilliók földönfutóvá tételéből, az erkölcsi törvények lerombolásából. Nem tanultak a sok-sok véráldozatból, hanem továbbra is azt képzelik, hogy a fegyverek egyre nagyobb mennyiségben való gyártásával, a hadseregek fejlesztésével és növelésével, új háborúk kirobbantásával majd egy jobb, boldogabb, békésebb állapotba jut e világ.
Amikor az ember látja a rombolást - úgy az emberi lelkekben, mint a hit világában, és az anyagi világban a Föld különböző részein - akkor még elképzeli azt, hogy mindezeken keresztül lehetséges egy jobb, békésebb, boldogabb világot felépíteni. Nem lehet! Az ember az anyagi javait nem arra adja, amire az emberiségnek szüksége lenne: tudniillik, hogy tanuljon, hogy szellemi értékekhez jusson, hogy senkinek ne kelljen nyomorban élnie, hogy elérhessen egy olyan életszínvonalat, amikor minden érzését és gondolatát nem a mindennapi kenyér keserves megszerzése köti le, hanem lesz elegendő szabadideje, hogy feltekintsen az égre, és onnan várjon segítséget.
Pedig nagy szüksége lenne az embernek arra, hogy megtanuljon és tudjon gondolkozni és végre megértse, hogy e Föld lakói mind az ő testvérei, akik mindannyian egy célért, egy feladat érdekében születtek e Földre azért, hogy minden ember jobbá váljék, és ezáltal jobbá és magasabb rendűvé váljék ez a Föld is. Ma azonban a különböző érdekcsoportok azon vannak, hogy lehetőleg mindent elvegyenek onnan, ahol van.
Így viszont, akik a nap hevét állták, akik egész életükön át dolgoztak, azok idős korukra az utcára kerülnek és nem lesz meg a betevő falatjuk sem. Hol vannak akkor a vallások, amikor enyhületet kellene nyújtani a társadalom peremére jutottaknak, ha nem képesek nem a felfeszített Krisztust, hanem az élő, az eleven Krisztust, a szeretet Messiását, mint példaképet odaállítani az emberek elé?
Azt hiszik, az elég, ha minél többen vesznek részt istentiszteleteiken. Azt hiszik, ezzel már meg is nyerték azokat Krisztusnak? Krisztusnak megnyerni embereket komoly, nagy lemondást igénylő szolgálat azok részére, akik erre vállalkoznak. De miért nincs vállalkozó ilyen feladat elvégzésére? Mert akik látják és átérzik, hogy ez mennyi lemondással, milyen sok megaláztatással, milyen nehézségekkel jár, azoknak nagy része nem vállalkozik erre a szolgálatra. Ezért az egyházaknak komoly gondot jelent, hogy igaz lelkészeket találjanak. Akik pedig erre a pályára lépnek, azok többnyire a dicsőségért, a hírnévért teszik ezt, hogy ismertek legyenek, hogy a szavuk számításba jöjjön minden tekintetben, és igen, főként az, hogy meggazdagodjanak, jól éljenek, hogy ami nekik jólesik, azzal körülvehessék magukat.
És az emberekben, akik ezt látják, még inkább megnövekszik a hitetlenség vagy elfordulnak tőlük és egy másik csoporthoz csatlakoznak, amelyik majd vakhitre neveli őket. Vannak, akik mindent elfogadnak, amit a „béresek” adnak nekik, és vakon követik őket. Némely esetben a fanatikus vallások vezetői megkövetelik a híveiktől, hogy családjukat elhagyják, anyagi javaikat odaadják, a világ bármely részébe, akár még a halálba is, kövessék őket. Ezért ma már senki senkiben nem bízhat, nem hihet, mert a hazugság hatalma olyan nagy lett, hogy még az úgynevezett vallásos emberek, még az úgynevezett társadalom vezetői is mást ígérnek, és mást mondanak és mást cselekszenek.
Látszat szerint elítélnek egy dolgot, amiről később kiderül, hogy az ő kezük is benne van, hogy azokhoz a dolgokhoz szálak fűzik őket és azokra a dolgokra engedélyt adtak. A Szentlélek igazságáról, ami még ma a világban van és tisztán, fénylőn mutatja Krisztus útját, amelyen hazatalálhat a tévelygő lélek az Atyához, tudni sem akarnak, arról letépték mindazt, amivel az isteni akarat és az isteni segítő szándék felruházta. Koldusruhába öltöztették az eszmét!
A halottaktól tudakozók pedig mindenről beszélnek - a múltról, a jelenről, a jövőről, az ember képességeiről, arról hogy holnap mit tegyen, vagy mit ne tegyen - csak arról nem, ami a legfontosabb, tudniillik, hogy az ember megtérjen, mert csakis a megtérés által lesz boldogabb élete. Krisztus a láthatatlan világból jött, a láthatatlan világ törvényeit igazolta és töltötte be; a halálból támadt fel az életre.
Tehát aki a láthatatlan világgal akar kapcsolatot létesíteni, az ne a nézőkhöz forduljon, hanem a mi Urunkhoz, a Jézus Krisztushoz, mert Ő a láthatatlan világban és az egész világmindenségben az Úr. Nincs semmi haszna az embernek a láthatatlan világgal való kapcsolatából, ha az mellőzi Krisztus tanát, mellőzi Krisztus igazságát. Az szükséges, hogy a láthatatlan világgal való kapcsolat oda vezessen, ahová kell: hogy az az igazságra elvezesse az embert.
Mert ezért jött a Szentlélek a világba, ezért nyíltak meg a láthatatlan világ kapui, ezért jöttek el az utolsó két évszázadban feltűnő módon a szellemek, ezért indult el a szellemi mozgalom, ezért adtak bizonyságot önmagukról a szellemek. Először kopogások, fizikai jelenségek formájában tudatták az emberekkel, hogy ők vannak. Általuk az ember az utolsó időkben betekintést nyerhet a láthatatlan világ törvényeibe, hogy ezeket a törvényeket megismerve tudja, hogy itt e Földön mit kell elvégeznie ahhoz, hogy a földi életének leforgása után a láthatatlan világban az Igazság törvénye ne marasztalja el, hanem felemelje.
A vegyészet, a fizika, az elektrotechnika, a különböző gyógymódok, az orvostudomány is teljességgel kibontakozott az utolsó időkre, az ember megismerte a természeti világ törvényeit. Ugyanígy kellett volna megismernie a láthatatlan világ szellemi törvényeit is, amelyek ugyan nem az emberi tudományhoz tartozók, de a lélekmentéshez szükségesek. Láthatjátok, hogy a Szentlélek kinyilatkoztatása kalmárok kezén hogyan kallódott el. A vallások, amelyeknek kötelessége lett volna azt felkarolni, inkább lejáratták. Sok vallási közösségből száműzték ezáltal a Szentlelket. De hát akkor milyen szellemi erőkből élnek ők?
Kiállnak a hallgatóság elé és a magukét árulják. Beszélnek szép, cifra szavakkal, de a lélek megnyugtatására, a lélek megsegítésére, a bűnök felismerésére, az ember lelkében a bűnbánat felindítása érdekében nem sokat tesznek. Így nem lehet emberi lelkeket menteni. Így nem lehet a válságot feloldani, így nem lehet az embert lélekben megelégedettebbé és boldogabbá tenni.
Akinek hite és reménysége van, akinek Krisztus él a lelkében, még ha szegény és nehéz körülmények között él is, nagyobb a lelki békessége, öröme és boldogsága, mint a világ hatalmasaié, mert ők minden javaik ellenére is boldogtalanok. Bár ennek oka önmagukban keresendő, de ezt sem önmaguk, sem mások előtt nem ismerik be, és lelkükből az elégedetlenséget vetítik ki a világra. Helytelenül azt hiszik, hogy ez a nyugtalanság úgy szüntethető meg, ha minél nagyobb teret hódítanak maguknak e világban, ha minél nagyobb lesz a gazdagságuk, és ezen keresztül minél nagyobb hatalommal rendelkeznek és így minél több ember felett uralkodhatnak.
A tömeglelkek pedig azt gondolják, ha a hatalmon levőket istenítik, ha azokért lelkesednek, akkor más lesz, jobb lesz az életük. Így a tömegnek csak követelései vannak, de iránya nincs. Ma már a Biblia a könyvnyomtatás révén a világon mindenütt mindenki számára hozzáférhető. A régi időkben az egyház nem adta a Bibliát a hívők kezébe, mert a könyvnyomtatást megelőzőleg mindent kézzel írtak és másoltak, így nem is volt rá olyan lehetőség, mint ma. Ma már mindenki számára hozzáférhető a Szentírás, mégsem tudják az emberek kiolvasni abból a benne rejlő lényeget, ami nekik szól, ami nekik támogatást, irányt és erőt adhatna.
szemlézte: Bíró László
https://www.youtube.com/watch?v=9OFgzkr9TTQ&t=19s
Jelenések 31. – Elvégeztetett–Elvégeztetik - Reisinger János
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 5. Okt 2021, 02:24
Válságban a világ 4/4
Zita médium közléseinek “Korszakzárás előtt” című kötetéből
Régen nagyon vigyáztak arra, hogy az Írásokból ne vegyenek el, vagy ne tegyenek hozzá; ma szabadon garázdálkodnak az Írások szövegével. Általában a régi ember szó szerint értelmezte a Szentírást, ma viszont a szavakat is megváltoztatják, mintha nem is felnőttekről lenne szó. Azt mondják, az a régi szó nem érthető, tehát egy megfelelőbb szóval kell helyettesíteni. Részeket kihagynak vagy megváltoztatnak, nehogy sértve érezze magát a férfi vagy a nő, nehogy sértve érezze magát a gazdag vagy a szegény, nehogy sértve érezze magát a zsidó vagy a keresztény.
Tehát mindenki részére elfogadhatóvá kell tenni - gondolja - nehogy bárki is megsértődjék rajta, nehogy bárki is bűnösnek érezze magát az ott leírtak alapján. Pedig igenis bűnös, Istennek bukott gyermeke az ember. Vizsgálnia kellene önmagát, hogy mi benne a bűn és attól szabadulnia kellene. Ugyanakkor meg kellene látnia, hogy bár bűnös ugyan, de ha Krisztushoz tér és az isteni törvényeket és a Tízparancsolatot betartja, ha észreveszi azt a fonalat, amely végighúzódik, mint Isten akarata a Szentírásban, akkor megláthatja abban Isten bűnbocsátó kegyelmét és a mi Urunknak, a Jézus Krisztus áldozatát. Akkor megláthatja az utat, amely a mennybe vezet; akkor tudni fogja, hogy pontosan hogyan és miként cselekedjék.
Miként cselekedjék, ha gazdag és miként ha szegény; miként cselekedjék, ha hatalmon van és miként ha szolgál; miként ha kevés az ismerete és miként ha több. Minden kitárulkozhat az előtt az ember előtt, aki lelki táplálékot akar nyerni a Szentírásból és nem a szavakon akad meg, aki nem állítja, hogy ez a mai világnak, a mai társadalomnak, a mai embernek már használhatatlan és nem megfelelő. Különben is az ember nagyon ritkán és nagyon szelektálva olvassa a Bibliát. Márpedig abban teljes az összefüggés a múlt, a jelen és a jövő között: az Ótestamentum a múlt, Krisztus igéi a jelen, János jelenései pedig a jövőre utalnak.
Teljes egység, amiből az ember megépülhet, amivel az ember a világválságból, a gazdasági válságból, a vallások válságából, a házasság válságából, a család válságából és az egyén válságából kikerülhet. Szükséges, hogy az ember használja bölcsen, használja helyesen az időt, térjen a mi Atyánkhoz, Istenünkhöz, térjen Krisztushoz és lássa meg a szenvedőkben is, a betegekben is, a rabokban is és mindenkiben az ő felebarátját! Szükséges, hogy az ember belássa, hogy minden ember a testvére, és mindaddig pártütő, amíg testvérháborúkat és osztályharcot hirdet, amíg elkülöníti magát az egyik a másiktól, mert lélekben különbnek, jobbnak, tökéletesebbnek érzi magát a másiknál.
Különbnek érzi magát, mert nem beteg; mert ennek vagy annak az államnak a polgára; mert még őt nem sújtják nehézségek. Elhiszi az ember, hogy az ő érdeme mindaz, amiben Isten ingyen kegyelme ma még őt megfürdeti, és lenézi azokat, akik nyomorúságos, nehéz körülmények között tengetik az életüket.
Nagy-nagy öröm számomra, hogy ti egy kis szigetet képeztek! Nagy-nagy öröm számomra, hogy a Bibliában felfedezitek azokat az ismereteket, azt a lelki táplálékot, aminek segítségével próbáltok Krisztus útján járni. Fontos, hogy az életet minél szélesebb skálában lássátok; fontos, hogy akármilyen visszataszítónak látszik is, belátást nyerjetek a Föld nyomorúságaiba, a Föld kelevényeibe, a Föld egyre inkább romló állapotaiba, amit a bűn hozott létre és ezáltal megundorodjatok a bűntől, és meglássátok, hogy a bűn zsoldja a halál.
Ez alatt azt a halált értem, amely nem egy átmeneti állapot a fizikai életből a láthatatlan világbeli életre, hanem a kárhozatot, amely a bűn következményeként jön létre. Akik magukat a bűnhöz kapcsolják, abban jól érzik magukat és a bűntől nem akarnak szabadulni, mindegy, hogy kívülről milyen csillogó, milyen magas pozíciót töltenek be az emberek világában, azoknak nincs élete. Látszanak élni, de holtak ők.
Titeket pedig az életre készítünk elő, hogy a feltámadott Krisztus örökéletének várományosai legyetek, hogy törvénnyé tegyétek önmagatokban Krisztus igazságát. És arra készítünk elő, hogy ha az élet nehézségek közé is helyez benneteket, ne kerüljetek válságba, ne kicsinyüljetek meg hitben, hanem zöld hajtásokat hozzon a ti reménységetek, és érezzétek át, hogy mindig van nálatoknál szegényebb, nyomorultabb, szánalomraméltóbb, aki felé ki kell nyújtanotok kezeteket, akinek megsegítésében részt kell vállalnotok.
Arra készítünk elő, hogy érezzétek, nem élhettek csak vakon a világban, hanem egy teljes összefüggő egésznek láncszemei vagytok, és össze vagytok kapcsolva láncszerűen a Föld minden lakójával. Ez a kis csoport a Krisztus zászlaja alatt gyülekezzék! Ez a kis csoport a hitben, a reménységben és a szeretetben erősödjék! Ez a kis csoport tárja ki a kapukat a Szentlélek előtt, hogy egyre többet szívhassatok magatokba a krisztusi igazságból és továbbadhassátok azt a világnak, hogy olyan csoport legyetek, amely jó példájával segítségére van a mai világnak.
Segítsen meg benneteket az én Atyám, az én Istenem, hogy a ti lelketekben békesség, megelégedés, jószándék, megbocsátani tudás és a készség legyen arra, hogy ne rójátok fel embertársaitok gyengeségét, hanem lássátok meg bennük a testvért. Isten legyen mindannyiótokkal! Isten veletek!
szemlézte: Bíró László
https://www.youtube.com/watch?v=_HSyt-roRyA&t=68s
Jelenések 32. – A nyitott könyvecske - Reisinger János
Zita médium közléseinek “Korszakzárás előtt” című kötetéből
Régen nagyon vigyáztak arra, hogy az Írásokból ne vegyenek el, vagy ne tegyenek hozzá; ma szabadon garázdálkodnak az Írások szövegével. Általában a régi ember szó szerint értelmezte a Szentírást, ma viszont a szavakat is megváltoztatják, mintha nem is felnőttekről lenne szó. Azt mondják, az a régi szó nem érthető, tehát egy megfelelőbb szóval kell helyettesíteni. Részeket kihagynak vagy megváltoztatnak, nehogy sértve érezze magát a férfi vagy a nő, nehogy sértve érezze magát a gazdag vagy a szegény, nehogy sértve érezze magát a zsidó vagy a keresztény.
Tehát mindenki részére elfogadhatóvá kell tenni - gondolja - nehogy bárki is megsértődjék rajta, nehogy bárki is bűnösnek érezze magát az ott leírtak alapján. Pedig igenis bűnös, Istennek bukott gyermeke az ember. Vizsgálnia kellene önmagát, hogy mi benne a bűn és attól szabadulnia kellene. Ugyanakkor meg kellene látnia, hogy bár bűnös ugyan, de ha Krisztushoz tér és az isteni törvényeket és a Tízparancsolatot betartja, ha észreveszi azt a fonalat, amely végighúzódik, mint Isten akarata a Szentírásban, akkor megláthatja abban Isten bűnbocsátó kegyelmét és a mi Urunknak, a Jézus Krisztus áldozatát. Akkor megláthatja az utat, amely a mennybe vezet; akkor tudni fogja, hogy pontosan hogyan és miként cselekedjék.
Miként cselekedjék, ha gazdag és miként ha szegény; miként cselekedjék, ha hatalmon van és miként ha szolgál; miként ha kevés az ismerete és miként ha több. Minden kitárulkozhat az előtt az ember előtt, aki lelki táplálékot akar nyerni a Szentírásból és nem a szavakon akad meg, aki nem állítja, hogy ez a mai világnak, a mai társadalomnak, a mai embernek már használhatatlan és nem megfelelő. Különben is az ember nagyon ritkán és nagyon szelektálva olvassa a Bibliát. Márpedig abban teljes az összefüggés a múlt, a jelen és a jövő között: az Ótestamentum a múlt, Krisztus igéi a jelen, János jelenései pedig a jövőre utalnak.
Teljes egység, amiből az ember megépülhet, amivel az ember a világválságból, a gazdasági válságból, a vallások válságából, a házasság válságából, a család válságából és az egyén válságából kikerülhet. Szükséges, hogy az ember használja bölcsen, használja helyesen az időt, térjen a mi Atyánkhoz, Istenünkhöz, térjen Krisztushoz és lássa meg a szenvedőkben is, a betegekben is, a rabokban is és mindenkiben az ő felebarátját! Szükséges, hogy az ember belássa, hogy minden ember a testvére, és mindaddig pártütő, amíg testvérháborúkat és osztályharcot hirdet, amíg elkülöníti magát az egyik a másiktól, mert lélekben különbnek, jobbnak, tökéletesebbnek érzi magát a másiknál.
Különbnek érzi magát, mert nem beteg; mert ennek vagy annak az államnak a polgára; mert még őt nem sújtják nehézségek. Elhiszi az ember, hogy az ő érdeme mindaz, amiben Isten ingyen kegyelme ma még őt megfürdeti, és lenézi azokat, akik nyomorúságos, nehéz körülmények között tengetik az életüket.
Nagy-nagy öröm számomra, hogy ti egy kis szigetet képeztek! Nagy-nagy öröm számomra, hogy a Bibliában felfedezitek azokat az ismereteket, azt a lelki táplálékot, aminek segítségével próbáltok Krisztus útján járni. Fontos, hogy az életet minél szélesebb skálában lássátok; fontos, hogy akármilyen visszataszítónak látszik is, belátást nyerjetek a Föld nyomorúságaiba, a Föld kelevényeibe, a Föld egyre inkább romló állapotaiba, amit a bűn hozott létre és ezáltal megundorodjatok a bűntől, és meglássátok, hogy a bűn zsoldja a halál.
Ez alatt azt a halált értem, amely nem egy átmeneti állapot a fizikai életből a láthatatlan világbeli életre, hanem a kárhozatot, amely a bűn következményeként jön létre. Akik magukat a bűnhöz kapcsolják, abban jól érzik magukat és a bűntől nem akarnak szabadulni, mindegy, hogy kívülről milyen csillogó, milyen magas pozíciót töltenek be az emberek világában, azoknak nincs élete. Látszanak élni, de holtak ők.
Titeket pedig az életre készítünk elő, hogy a feltámadott Krisztus örökéletének várományosai legyetek, hogy törvénnyé tegyétek önmagatokban Krisztus igazságát. És arra készítünk elő, hogy ha az élet nehézségek közé is helyez benneteket, ne kerüljetek válságba, ne kicsinyüljetek meg hitben, hanem zöld hajtásokat hozzon a ti reménységetek, és érezzétek át, hogy mindig van nálatoknál szegényebb, nyomorultabb, szánalomraméltóbb, aki felé ki kell nyújtanotok kezeteket, akinek megsegítésében részt kell vállalnotok.
Arra készítünk elő, hogy érezzétek, nem élhettek csak vakon a világban, hanem egy teljes összefüggő egésznek láncszemei vagytok, és össze vagytok kapcsolva láncszerűen a Föld minden lakójával. Ez a kis csoport a Krisztus zászlaja alatt gyülekezzék! Ez a kis csoport a hitben, a reménységben és a szeretetben erősödjék! Ez a kis csoport tárja ki a kapukat a Szentlélek előtt, hogy egyre többet szívhassatok magatokba a krisztusi igazságból és továbbadhassátok azt a világnak, hogy olyan csoport legyetek, amely jó példájával segítségére van a mai világnak.
Segítsen meg benneteket az én Atyám, az én Istenem, hogy a ti lelketekben békesség, megelégedés, jószándék, megbocsátani tudás és a készség legyen arra, hogy ne rójátok fel embertársaitok gyengeségét, hanem lássátok meg bennük a testvért. Isten legyen mindannyiótokkal! Isten veletek!
szemlézte: Bíró László
https://www.youtube.com/watch?v=_HSyt-roRyA&t=68s
Jelenések 32. – A nyitott könyvecske - Reisinger János
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 5. Okt 2021, 02:24
2021.október havi szellemtani hírlevél
Tartalomjegyzék
Amikor az ember Istenné teszi magát. Mediális közlés 2
Az ellentétet munkájában nem akadályozom meg (sötét erő) 9
Élet él az anyagban is 10
Korszakváltásról 12
Feltétel nélküli szeretet 14
A szellemi tanító útja. 17
Jéghegy és dimenzióváltás. Karsay István előadása 19
A segítségnyújtás határai. Mediális közlés. 21
Örömhír 23
Ajánlott havi web. lapok 24
https://onedrive.live.com/view.aspx?res ... A0esj438Ag
Tartalomjegyzék
Amikor az ember Istenné teszi magát. Mediális közlés 2
Az ellentétet munkájában nem akadályozom meg (sötét erő) 9
Élet él az anyagban is 10
Korszakváltásról 12
Feltétel nélküli szeretet 14
A szellemi tanító útja. 17
Jéghegy és dimenzióváltás. Karsay István előadása 19
A segítségnyújtás határai. Mediális közlés. 21
Örömhír 23
Ajánlott havi web. lapok 24
https://onedrive.live.com/view.aspx?res ... A0esj438Ag
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mi 6. Okt 2021, 04:10
Az ember aurája
Részlet az 1999.11.23-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.
Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem
KV.: Hát igen, hiszen úgyis tudod, hogy mindenkinek és mindannyitoknak köszön¬jük.
Akkor a mai kérdéseink. Mind azokból az anyagokból, amit Tőletek most már oly bő-ségesen, több változatban is kapunk, ezekből szeretnénk kérdezni. Az í¬rásban kapott tanításokból az tűnik ki, hogy a testetöltött ember aurája nem alakul ki a születéskor, hanem csak később, a nemi érés idejére. Ez magát az aurát jelenti, vagy csak a minőségét? Hisz az ember jellege, magatartási típusa, elvei tulajdonképpen csak 20-22 éves korára alakulnak ki teljesen. Az, hogy születéskor tulajdonképpen még nem ala¬kul ki az aura, feltételezem, hogy ezt úgy kell érteni, hogy megvan az aura, csak amit hordoz, az nincs meg benne.
TSZ.: Roppant egyszerű, és szinte magától értetődő az, amit mondok ezzel kap¬csolatban. Nehogy véletlenül valamelyiketeknek az a véleménye alakuljon ki, hogy a megszületett gyermeknek nincsen aurája, és csak a felnőtté váláskor alakul ki. Itt valóban szoros összefüggés van az erőviszo¬nyokkal, amely természet adta módon egy nagyon kicsi és gyenge testben lévő, mondhatni semmiféle szellemi tevékenységet nem űző lény körül nem lehet olyan nagy, olyan erős, olyan jellegzetes, olyan kialakult, mint egy felnőtt körül. De azt is számításba kell vennetek, hogy a kicsi gyermekbe - most ne az éppen frissen született újszülöttre gon¬doljatok, hanem a kisgyermekekre - nem tökéletes erővel kapcsolódik be a szellemi lé¬nye.
Oly sokszor említettétek már, erről vannak tanítások is: az el¬ső hét életév az a gyermek életében, amikor egyáltalán megszokja és tudomásul ve¬szi azt, hogy a Földön van. Annak a szellemnek bele kell nyugodnia, át kell, hogy vegye az irányítást az ő frissen született, uralni és vezetni vágyott kis testével. Nem azt akarom mondani, hogy nincs jelen a szellem abban a kicsi gyermektestben, ha¬nem a testtel való kapcsolata nem olyan erőteljes, tehát nem is ragyoghat, nem is fé¬nyesedhet, nem is lehet annyira erős az az aura-fény, mint ahogyan már a későbbi fej¬lődés folyamán az kialakul.
Mert a teljes érett felnőttkor az, amikor teljesnek, tökéletesnek vehető a szellem és a fizikum egysége. Addig csak alakul, erősödik, változik. Az ifjúkorban, a változó korban lévő fiatal gyakorlatilag már erős, érdekes jellemvonásai, tulajdon¬ságai vannak annak a fiatalnak, amely akár értelmi, akár érzelmi szempontból ad bizonyos szellemi fényt neki. De mégsem teljes még, nem érett még arra az a szellem, hogy azt a tulajdonképpeni éretlennek mondható, és nem teljesen befejezett, nem töké¬letesen kialakult fizikumot átvegye, és a teljes fényét sugározza ki.
Természetesen minél fejlettebb, minél erősebb fokozatú szellem az, aki egy testet birtokol, annál nagyobb és erőteljesebb a kisugárzása, ez tudott és ismert közöttetek. De hogy¬ha ezt most visszafordítjuk, visszavetítjük a fizikai érettségre, akkor egy teljesen kifejlett, tökéletes öntudatánál lévő szellemi lény egy alakulóban lévő, és nagyon csekélyke kis gyermektestet semmi körülmények között nem uralhat, és nem foglal¬hat még el. Így azt hiszem, hogy sokkal világosabban érthető már ez a kérdés, amelyet felvetettetek.
Egyrészt tehát van egy bizonyos fokozati elérhetőség, és nagyobbítható az aurafény, másrészt valóban meg kell érnie és teljes felnőttkorát elérnie annak a fizikumnak, amikor az a szellem, aki ő tulajdonképpen, az a kül¬detett szellem minden porcikájában és minden tevékenységében, akár észbeli működésébe, akár érzelmi életébe úgy tud beavatkozni, hogy az teljes értékű szellemi munkának fogható fel, és valóban az ő jellegzetes kisugárzásait adja.
UI:
Fehér hazugságok? – 7 mítosz a tejről, amiben többé nem kellene hinned
https://filantropikum.com/feher-hazugsa ... ne-hinned/
UI2: Én se vagyok tökéletes, így minden héten elmegyek a szomszéd tehenészetbe két üveg friss tejért….
Részlet az 1999.11.23-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.
Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem
KV.: Hát igen, hiszen úgyis tudod, hogy mindenkinek és mindannyitoknak köszön¬jük.
Akkor a mai kérdéseink. Mind azokból az anyagokból, amit Tőletek most már oly bő-ségesen, több változatban is kapunk, ezekből szeretnénk kérdezni. Az í¬rásban kapott tanításokból az tűnik ki, hogy a testetöltött ember aurája nem alakul ki a születéskor, hanem csak később, a nemi érés idejére. Ez magát az aurát jelenti, vagy csak a minőségét? Hisz az ember jellege, magatartási típusa, elvei tulajdonképpen csak 20-22 éves korára alakulnak ki teljesen. Az, hogy születéskor tulajdonképpen még nem ala¬kul ki az aura, feltételezem, hogy ezt úgy kell érteni, hogy megvan az aura, csak amit hordoz, az nincs meg benne.
TSZ.: Roppant egyszerű, és szinte magától értetődő az, amit mondok ezzel kap¬csolatban. Nehogy véletlenül valamelyiketeknek az a véleménye alakuljon ki, hogy a megszületett gyermeknek nincsen aurája, és csak a felnőtté váláskor alakul ki. Itt valóban szoros összefüggés van az erőviszo¬nyokkal, amely természet adta módon egy nagyon kicsi és gyenge testben lévő, mondhatni semmiféle szellemi tevékenységet nem űző lény körül nem lehet olyan nagy, olyan erős, olyan jellegzetes, olyan kialakult, mint egy felnőtt körül. De azt is számításba kell vennetek, hogy a kicsi gyermekbe - most ne az éppen frissen született újszülöttre gon¬doljatok, hanem a kisgyermekekre - nem tökéletes erővel kapcsolódik be a szellemi lé¬nye.
Oly sokszor említettétek már, erről vannak tanítások is: az el¬ső hét életév az a gyermek életében, amikor egyáltalán megszokja és tudomásul ve¬szi azt, hogy a Földön van. Annak a szellemnek bele kell nyugodnia, át kell, hogy vegye az irányítást az ő frissen született, uralni és vezetni vágyott kis testével. Nem azt akarom mondani, hogy nincs jelen a szellem abban a kicsi gyermektestben, ha¬nem a testtel való kapcsolata nem olyan erőteljes, tehát nem is ragyoghat, nem is fé¬nyesedhet, nem is lehet annyira erős az az aura-fény, mint ahogyan már a későbbi fej¬lődés folyamán az kialakul.
Mert a teljes érett felnőttkor az, amikor teljesnek, tökéletesnek vehető a szellem és a fizikum egysége. Addig csak alakul, erősödik, változik. Az ifjúkorban, a változó korban lévő fiatal gyakorlatilag már erős, érdekes jellemvonásai, tulajdon¬ságai vannak annak a fiatalnak, amely akár értelmi, akár érzelmi szempontból ad bizonyos szellemi fényt neki. De mégsem teljes még, nem érett még arra az a szellem, hogy azt a tulajdonképpeni éretlennek mondható, és nem teljesen befejezett, nem töké¬letesen kialakult fizikumot átvegye, és a teljes fényét sugározza ki.
Természetesen minél fejlettebb, minél erősebb fokozatú szellem az, aki egy testet birtokol, annál nagyobb és erőteljesebb a kisugárzása, ez tudott és ismert közöttetek. De hogy¬ha ezt most visszafordítjuk, visszavetítjük a fizikai érettségre, akkor egy teljesen kifejlett, tökéletes öntudatánál lévő szellemi lény egy alakulóban lévő, és nagyon csekélyke kis gyermektestet semmi körülmények között nem uralhat, és nem foglal¬hat még el. Így azt hiszem, hogy sokkal világosabban érthető már ez a kérdés, amelyet felvetettetek.
Egyrészt tehát van egy bizonyos fokozati elérhetőség, és nagyobbítható az aurafény, másrészt valóban meg kell érnie és teljes felnőttkorát elérnie annak a fizikumnak, amikor az a szellem, aki ő tulajdonképpen, az a kül¬detett szellem minden porcikájában és minden tevékenységében, akár észbeli működésébe, akár érzelmi életébe úgy tud beavatkozni, hogy az teljes értékű szellemi munkának fogható fel, és valóban az ő jellegzetes kisugárzásait adja.
UI:
Fehér hazugságok? – 7 mítosz a tejről, amiben többé nem kellene hinned
https://filantropikum.com/feher-hazugsa ... ne-hinned/
UI2: Én se vagyok tökéletes, így minden héten elmegyek a szomszéd tehenészetbe két üveg friss tejért….
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Do 7. Okt 2021, 04:35
Tűz által pusztul a világ - Felvezetés
Adai mediális közlés – 2021. 02. 11.
Ha figyelemmel kíséritek a háttérben és az előtérben történő világ eseményeit, mindinkább az látható, hogy ahogyan közeledik a világ a végítélet felé, mind nagyobb és nagyobb szerepe van a tűznek, a tűzfegyvereknek, csak a jelenlegi események is annyira másfelé orientálják a világot és ezt nagy erőkkel teszik, hogy az emberiség kellőképpen nem veszi észre azt, ami a háttérben zajlik.
Mindennek elsősorban szellemi háttere van, mert azok akik mindezt teszik, kapcsolatot teremtenek olyan szellem egyedekkel és azok erőivel, akik és amelyek a legelvetemültebbek és minden gonoszságra képesek. Most még ezek a szellemi „hatalmasságok” minden földi jót megadnak követőiknek, de eljön az idő, amikor mind nagyobb mértékben kiteljesedik Jézus kijelentése:
„A sötétség órája ez.” és a dolgok a visszájára fognak fordulni, mert „karmikusan” ellene fordulnak kitermelőiknek. Ez törvényszerű és akkor már elveszítenek minden uralmat és hatalmat a megalkotott dolgaik felett és így azokat pusztítják el és semmisítik meg, akik megalkották. De miért is fog ez így történni? mert negatívra akarnak felhasználni minden olyan találmányt, amellyel az emberiség fejlődését szolgálhatták volna. De nem ezt teszik, hanem a hatalom megszerzésére és az emberek pusztítására akarják felhasználni
„A kezük csinálmányait (alkotásait) dicsőítették és az van nekik átkukra!” - mondják a szent iratok.
Így lesz ez mindennel, többek között a légköri elektromossággal is, amit az egyik 5. szférából jött tudós már régen fel is talált és amikor ezt igazából mint fegyvert alkalmazni szeretnék, elvesztik felette az uralmat, akkor bizony, hogy az egész levegő-ég leég egy láncreakció által és a levegőben légköri kisülések lesznek, minek következtében tűzgömbök és tűzesők fognak hullani az égből és felégetnek mindent ami törvénytelenül jött létre az idők folyamán és csak a törvényes és becsületes, keretek között létrejött alkotások maradnak meg. Az Új Világba ugyanis nem mehet, ill. nem juthat be semmi és senki, ami és aki tisztátalan, ill. törvénytelen.
Azért adatott a végidőkre a szellemtan, hogy pontosan megismerjétek a törvényeket és hogy általa törvényes szellemekké dolgozzátok át magatokat, egyébként ti is meg fogtok égni a világgal. Hasonló jelenség lesz ez és hasonló törvényeken fog alapulni mint Sodoma és Gomora története, amelyre maga az Úr is utalást tett:
„Hasonló lesz a sorsa mint Sodomának és Gomorának” csak sokkal rosszabb, mert az egész földre ki fog terjedni ez a jelenség, mint az emberek által előidézett természeti katasztrófa. De csak maga az ember által előidézett erőtömeg nem tudna úgy visszahatni, ha nem állnának mindez mögött hatalmas sátáni erők és Isten nem adna megnyilvánulási lehetőséget, vagyis, ha a kegyelem már előbb vissza nem vonatott volna, mert amíg kegyelem van, addig hatalmas angyalok tartják ellenőrzésük alatt az emberi gonoszság következményeit.
Azért adatott elétek a III. kijelentés keretein belül az Ószövetség és azon belül a tízparancsolat magyarázata gyermekem, hogy megismerjétek „pontosan” a törvényeket és azok szerint éljetek és tegyétek magatokat törvényes szellemekké a szeretet által, hogy a mindeneket felemésztő tűz martalékává ne váljatok.
Néktek legelsősorban az Isten Országát kell építenetek önmagatokban és másokban, úgy a gondolataitok, a beszédeitek és a cselekedeteitek által, mert minden visszahat amit tesztek, még a kibocsátott gondolataitok is, nem is beszélve a beszédetekről, főként a cselekedeteitekről, azoknak a szellemvilágba kibocsátott erőikről, amelyek a hasonló hasonlót vonz törvényszerűségek alapján igencsak megpakolva azonos szintű erőkkel, terhesen térnek vissza hozzátok.
Összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Adai közlés - Tűz által pusztul a világ
A Biblia értelmezése
A halál birodalmában
HANG - Miért nincs társam?
Szenvedések és a karmaelmélet
Szent számok a világ ezoteriájában
A török kincsek
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiqVEA7J ... A?e=FstnH6
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://www.youtube.com/watch?v=2yrKCgL2TXs
Ezoteriák – A Névtelen Szellem bölcsészete I.rész – Hangoskönyv (Lilla)
https://www.youtube.com/watch?v=27EiAxg9_54&t=17s
Jelenések 23. – Bevezető látomás a hét trombitaszóhoz - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?app=deskt ... iqsluUfueY
Granpierre Attila rövid előadása – Gondolkodik a Nap?
https://www.youtube.com/watch?v=883-uGfINng
Nyár Horvátországban – Romantikus film
https://www.youtube.com/watch?v=rOvhXzesBPM
Nyár Oxfordban – Romantikus film
Adai mediális közlés – 2021. 02. 11.
Ha figyelemmel kíséritek a háttérben és az előtérben történő világ eseményeit, mindinkább az látható, hogy ahogyan közeledik a világ a végítélet felé, mind nagyobb és nagyobb szerepe van a tűznek, a tűzfegyvereknek, csak a jelenlegi események is annyira másfelé orientálják a világot és ezt nagy erőkkel teszik, hogy az emberiség kellőképpen nem veszi észre azt, ami a háttérben zajlik.
Mindennek elsősorban szellemi háttere van, mert azok akik mindezt teszik, kapcsolatot teremtenek olyan szellem egyedekkel és azok erőivel, akik és amelyek a legelvetemültebbek és minden gonoszságra képesek. Most még ezek a szellemi „hatalmasságok” minden földi jót megadnak követőiknek, de eljön az idő, amikor mind nagyobb mértékben kiteljesedik Jézus kijelentése:
„A sötétség órája ez.” és a dolgok a visszájára fognak fordulni, mert „karmikusan” ellene fordulnak kitermelőiknek. Ez törvényszerű és akkor már elveszítenek minden uralmat és hatalmat a megalkotott dolgaik felett és így azokat pusztítják el és semmisítik meg, akik megalkották. De miért is fog ez így történni? mert negatívra akarnak felhasználni minden olyan találmányt, amellyel az emberiség fejlődését szolgálhatták volna. De nem ezt teszik, hanem a hatalom megszerzésére és az emberek pusztítására akarják felhasználni
„A kezük csinálmányait (alkotásait) dicsőítették és az van nekik átkukra!” - mondják a szent iratok.
Így lesz ez mindennel, többek között a légköri elektromossággal is, amit az egyik 5. szférából jött tudós már régen fel is talált és amikor ezt igazából mint fegyvert alkalmazni szeretnék, elvesztik felette az uralmat, akkor bizony, hogy az egész levegő-ég leég egy láncreakció által és a levegőben légköri kisülések lesznek, minek következtében tűzgömbök és tűzesők fognak hullani az égből és felégetnek mindent ami törvénytelenül jött létre az idők folyamán és csak a törvényes és becsületes, keretek között létrejött alkotások maradnak meg. Az Új Világba ugyanis nem mehet, ill. nem juthat be semmi és senki, ami és aki tisztátalan, ill. törvénytelen.
Azért adatott a végidőkre a szellemtan, hogy pontosan megismerjétek a törvényeket és hogy általa törvényes szellemekké dolgozzátok át magatokat, egyébként ti is meg fogtok égni a világgal. Hasonló jelenség lesz ez és hasonló törvényeken fog alapulni mint Sodoma és Gomora története, amelyre maga az Úr is utalást tett:
„Hasonló lesz a sorsa mint Sodomának és Gomorának” csak sokkal rosszabb, mert az egész földre ki fog terjedni ez a jelenség, mint az emberek által előidézett természeti katasztrófa. De csak maga az ember által előidézett erőtömeg nem tudna úgy visszahatni, ha nem állnának mindez mögött hatalmas sátáni erők és Isten nem adna megnyilvánulási lehetőséget, vagyis, ha a kegyelem már előbb vissza nem vonatott volna, mert amíg kegyelem van, addig hatalmas angyalok tartják ellenőrzésük alatt az emberi gonoszság következményeit.
Azért adatott elétek a III. kijelentés keretein belül az Ószövetség és azon belül a tízparancsolat magyarázata gyermekem, hogy megismerjétek „pontosan” a törvényeket és azok szerint éljetek és tegyétek magatokat törvényes szellemekké a szeretet által, hogy a mindeneket felemésztő tűz martalékává ne váljatok.
Néktek legelsősorban az Isten Országát kell építenetek önmagatokban és másokban, úgy a gondolataitok, a beszédeitek és a cselekedeteitek által, mert minden visszahat amit tesztek, még a kibocsátott gondolataitok is, nem is beszélve a beszédetekről, főként a cselekedeteitekről, azoknak a szellemvilágba kibocsátott erőikről, amelyek a hasonló hasonlót vonz törvényszerűségek alapján igencsak megpakolva azonos szintű erőkkel, terhesen térnek vissza hozzátok.
Összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Adai közlés - Tűz által pusztul a világ
A Biblia értelmezése
A halál birodalmában
HANG - Miért nincs társam?
Szenvedések és a karmaelmélet
Szent számok a világ ezoteriájában
A török kincsek
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiqVEA7J ... A?e=FstnH6
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://www.youtube.com/watch?v=2yrKCgL2TXs
Ezoteriák – A Névtelen Szellem bölcsészete I.rész – Hangoskönyv (Lilla)
https://www.youtube.com/watch?v=27EiAxg9_54&t=17s
Jelenések 23. – Bevezető látomás a hét trombitaszóhoz - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?app=deskt ... iqsluUfueY
Granpierre Attila rövid előadása – Gondolkodik a Nap?
https://www.youtube.com/watch?v=883-uGfINng
Nyár Horvátországban – Romantikus film
https://www.youtube.com/watch?v=rOvhXzesBPM
Nyár Oxfordban – Romantikus film
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Fr 8. Okt 2021, 07:10
"A fizikai testet alkotó szubsztanciák állandóan cserélődnek; körülbelül hét évenként a test minden sejtje megújul. A szubsztancia cserélődik, de a forma megmarad. Földi életünk alatt a fizikai test szubsztanciáit állandóan újra meg kell szülni; ezek az örökösen változó elemek. De amit születésünk és halálunk között állandóan magasabbra fejlesztünk, ami fölött a halálnak nincs hatalma, az megmarad és részt vesz az új szervezet felépítésében.
Amit az átlagember tesz öntudatlanul tesz születése és halála között, azt a beavatott tudatosan végzi el halála és újabb születése között. A beavatott tudatosan építi fel fizikai testét. Az ilyen ember számára az új születés nem más, mint lényének egy kiemelkedő eseménye. Testének anyagait csak EGYSZER cseréli ki, de akkor alapvetően. Az ilyen individualitások testi formája éppen ezért nagymértékben HASONLÍT AZ EGYMÁST KÖVETŐ INKARNÁCIÓKBAN, míg az alacsonyabb fokon álló egyéneknél a formának nincs hasonlósága a sorra kerülő inkarnációkban. Minél fejlettebb az ember, fizikai testeinek annál nagyobb a hasonlósága a két egymást követő inkarnációjában; ez a látó számára világosan érzékelhető.
A németben van is egy kifejezés, amely jelzi a magasabb fokú fejlettséget; eszerint az ilyen ember egyáltalán "nem születik másik testben", mint ahogy az átlagemberről sem mondjuk, hogy hét évenként új testet kap. Egy mesterről elmondható, hogy ugyanabban az asztráltestben születik meg, amit már évszázadok, sőt évezredek óta használ. Ez a helyzet a legtöbb vezető individualitás esetében - azoknál a mestereknél, akiknek az a feladata, hogy gondoskodjanak az egyik fajból a másikba való átmenetről." /GA 99/
Rudolf Steiner
UI:
https://filantropikum.com/az-emberi-tes ... -ujul-meg/
Davis Icke beszéde 1994-ből
https://indavideo.hu/video/David_Icke_b ... M#comments
Lélekvándorlás
https://dszilvia.blogspot.com/2014/10/l ... tdACDStxaE
Amit az átlagember tesz öntudatlanul tesz születése és halála között, azt a beavatott tudatosan végzi el halála és újabb születése között. A beavatott tudatosan építi fel fizikai testét. Az ilyen ember számára az új születés nem más, mint lényének egy kiemelkedő eseménye. Testének anyagait csak EGYSZER cseréli ki, de akkor alapvetően. Az ilyen individualitások testi formája éppen ezért nagymértékben HASONLÍT AZ EGYMÁST KÖVETŐ INKARNÁCIÓKBAN, míg az alacsonyabb fokon álló egyéneknél a formának nincs hasonlósága a sorra kerülő inkarnációkban. Minél fejlettebb az ember, fizikai testeinek annál nagyobb a hasonlósága a két egymást követő inkarnációjában; ez a látó számára világosan érzékelhető.
A németben van is egy kifejezés, amely jelzi a magasabb fokú fejlettséget; eszerint az ilyen ember egyáltalán "nem születik másik testben", mint ahogy az átlagemberről sem mondjuk, hogy hét évenként új testet kap. Egy mesterről elmondható, hogy ugyanabban az asztráltestben születik meg, amit már évszázadok, sőt évezredek óta használ. Ez a helyzet a legtöbb vezető individualitás esetében - azoknál a mestereknél, akiknek az a feladata, hogy gondoskodjanak az egyik fajból a másikba való átmenetről." /GA 99/
Rudolf Steiner
UI:
https://filantropikum.com/az-emberi-tes ... -ujul-meg/
Davis Icke beszéde 1994-ből
https://indavideo.hu/video/David_Icke_b ... M#comments
Lélekvándorlás
https://dszilvia.blogspot.com/2014/10/l ... tdACDStxaE
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Sa 9. Okt 2021, 05:36
Krisztus igéinek fontossága 1/3
Zita médium által 2017. március 12.
Nagyböjt idején az emberi megfigyelések szerint erősödnek a szelek. Ti emberek úgy mondjátok: böjti szelek. A böjti szeleknek célja és értelme van, a böjti szelek is általában változást hoznak. A széllel mindig változásnak kell bekövetkeznie, elsöpörni a szennyezettet és helyébe megújuló, tiszta, az élethez szükséges újat hozni.
Ezért nem véletlen, hogy az Úr Jézus Krisztus által megígért Szentlélek elküldetése, azaz a világban való megjelenése a XIX. században következett be, hogy mindent meg- és felújítson, hogy az emberek lelke új lehetőségekre nyíljon. Lehetőség a szellemi fejlődésre, de nem ugrásszerű végbemenetelére, hanem felgyorsulására. Felgyorsulásra azért, mert az idő rövid. Tehát a Szentlélek a XIX. században megnyitotta a szellemvilág kapuit, hogy az emberek eszközökön keresztül kapcsolatot teremthessenek a magasabb szellemi világgal. Természetesen az ellentét, mint minden jóravaló lehetőséget és alkalmat, ezt is igyekezett fel- és kihasználni a maga céljaira.
Ez a fellendülés a XIX. században sajnos az anyagias, testies emberek miatt csak nagyon rövid életű volt, rövid ideig tartott. Elfoglalta helyét a XX. század mindennemű gonoszságával, hitetlenségével, anyagimádásával, erőszakosságával, gyilkolási ösztöneivel együtt. Két világháborút, két világégést hozott ebben az egyetlen században, annak minden rombolásával és szellemi hátrányával együtt.
Ezek olyan helyzeteket teremtettek, ahol az ember ebben a hihetetlen nagy viharban és káoszban vagy egyáltalán nem tudott megállni, vagy csak kevesen tudták megállni a helyüket. Ezért ezekben az időkben különösen nagy szükség lett az őrállókra, akikre emberek, embercsoportok és szellemi értékek bízattak. Voltak az őrállók között olyanok is, hála Istennek kevesen, akik a fáradtságtól vagy elaludtak, vagy a hatalmas vihar őket is ki- és elmozdította azokról a helyekről, ahova állíttattak.
Ezekkel a XX. századbeli szörnyűségekkel olyan népvándorlás indult meg a nyugodtabb, békésebb helyek felé, hogy a káosz egyre inkább növekedett. Szükségessé vált volna, hogy az erkölcsi törvényeket megerősítsék, mivel a háborúk pusztítása, a sok kegyetlenség, erőszak és szenvedés az emberekben ezt mind elgyengítik, sőt ki is törlik.
A láthatatlan világban az első és a második légköri gyűrű hét-hét szférájában szintén hatalmas változások következtek be, mert a földi világ a körülötte lévő láthatatlan világra, ez a láthatatlan világ pedig a földi világra kölcsönös hatással van. Onnan ide és innen oda a rossz szünet nélkül áramlott és áramlik ma is, ezért a mi Urunk Jézus Krisztus parancsolata szerint a Szentlélek munkásainak kellett beavatkozniuk, hogy ezeket a hatásokat némileg mérsékeljék, lelassítsák, de ennek ellenére a láthatatlan világ alsó légköri gyűrűinek szféráiban olyan helyzetek teremtődtek, amelyek szükségessé tették, hogy az akkor oda utalt lelkek bizonyos fokig, bizonyos értelemben megkötöztessenek.
Erre azért volt szükség, mert mint az az emberek világában is történik, az ott lévők a helyváltoztatással akartak könnyebbséghez jutni, amit a törvény a láthatatlan világban nem tesz lehetővé, nem enged meg. De a törvényen kívül rekedtek és azok, akik a törvény alól szándékosan igyekeztek magukat kivonni, légiókba verődtek, és újra és újra hatást gyakoroltak a földi emberekre. Ez természetesen sokáig nem mehetett, mert a törvény, ha előbb nem utóbb, mindenképpen utolérte őket.
A szétválasztás ezekben az időkben fokozódott abban az értelemben, hogy akiket már a XX. század gonoszságai nemcsak pokoli állapotokra, hanem attól még sokkal rosszabb helyzetekbe sodortak, ezek véglegesen kellett, hogy megkötöztessenek, azaz véglegesen kimondatott rájuk az ítélet, a kárhozat. A kárhozatra ítélt lelkeknek a kidobatása még ha nem is történt meg, az ítélet számukra már elhangzott, és ezek azokról a helyekről, azokból az állapotokból nem mozdulhatnak ki egészen az ítélet napjáig. A többiek viszont a XXI. század eljövetelével szabad lehetőségeket kaptak azért, hogy megmenekülésük érdekében a földi világ lehetőségeihez juthassanak.
Voltak, akik a XX. század második, vagy inkább már a kétharmada utáni időben ezekkel az alkalmakkal éltek, voltak viszont olyanok is, akik némileg átlátták a testet öltésben rejlő veszélyeket, ezért vonakodtak attól. Mások néha túl merészen, túl gyorsan, meggondolatlanul és felkészületlenül belevetették magukat a földi élet zavaros hullámaiba, ahol nemcsak egyensúlyukat, hanem azokat a lehetőségeket is elveszítették, amelyek megmentésüket szolgálhatták volna, sőt többnyire rá sem jöttek arra, hogy milyen helyzetbe kerítették magukat.
Nem más, nem az isteni végzés, ők kerítették magukat azokba a nehéz helyzetekbe és állapotokba azzal, hogy az ott tapasztalt kihívásokat, problémákat a testi ember elgondolásai szerint próbálták megoldani. Tehát, mivel egyre inkább a földi világ nyújtotta anyagi és testies előnyeihez ragaszkodtak, egyik kátyúból a másikba kerítették magukat, ezáltal számukra elveszett a lehetőség arra, hogy az idők végére megmenekülhessenek. Az ilyenek élhetnek akár 90 vagy 100 évet is, a földi évek száma már nem jelentőségteljes az életük tisztulásuk vagy felemelkedésük szempontjából, mert bennük a rossz, a helytelen elgondolások, a tévedések, tévelygések olyan méreteket öltöttek, hogy abból már nincs visszaút.
Az embernek tudnia kellene, hogy hol van a határ, ahonnan már nincs visszaút, és az ember mégis feszegeti a korlátokat, és kidönti a figyelmeztető táblákat, amelyek megálljt parancsolnának a számára, hogy eddig és ne tovább! Azt keresi, az után törtet, ami pillanatnyilag ugyan valami téves elgondolás szerint azt hiteti el vele, hogy még olyan lehetőségei vannak, ami valójában nincs. Lehet, hogy a földi élet kirablására, tönkretételére lehetőségek kínálkoznak, de ezzel elsősorban az önmaga szellemi jövőjét teszi tönkre, és ezzel nemcsak a szegénységben leszakadtak száma növekszik, ami szintén nagyon szomorú, hanem azok száma is, akik elvesztették a kapaszkodójukat, aminek segítségével még egy bizonyos szellemi szintet elérhettek volna.
Ezekre mondja a mi Urunk Jézus Krisztus, hogy bár látszanak élni, de valójában lelki, szellemi értelemben holtak. (lásd Máté 23,27). Ezeket hagyni kell, hogy az idő megfossza mindattól, amit magukénak hittek, de valójában nem az övék. Ahogy az Írás mondja, bírni véltek azzal, de az valójában soha nem volt az övék, és ezalatt a még hátralevő rövid idő alatt nem is lehet az övék. Ezeket a (szellemileg) holtakat hagyni kell, hogy az idő eltemesse.
Van azonban az emberiségnek még egy kis hányada, akinek a sorsa még nem dőlt el, még bizonytalan a helyzete, hogy ebben a káoszban, ebben a felfordulásban, ebben a nagy információrengetegben mit fogadnak el, mit tesznek magukévá, mihez igazítják az életüket, mivel töltik meg hátralévő napjaikat. Ez nagyon lényeges! A helyes megismeréshez ugyanis nem tudnak eljutni másként csakis úgy, ha a magas szellemvilágokból csörgedező igazságot, amely a Szentlélek révén jut el és van a világban, megismerik, elfogadják, helyesen értelmezik, magukévá teszik és élik. Így még lehet reményük arra, hogy ezalatt a rövid idő alatt beérkezzenek a megmentettek táborába.
Rövidségénél fogva az idő most rendkívüli jelentőséggel bír a földi életben minden ember számára, hogy az ember időben elvégezze „futását”, és célba érkezhessen. A jelenleg élő emberiség legnagyobb része a letűnt időkben, még a XIX. század szellemi lehetőségei között is mindezt elmulasztotta. Ennek a kisebbségnek még lehet szellemi jövője, ha maga is akar és mindent megtesz megmenekvése érdekébe, azaz szakít a világgal, ami talán a legnehezebb a számukra. Szakítani a világgal nem azt jelenti, hogy az ember reggeltől estig otthon üljön, hanem azt jelenti, hogy gondolataiban, érzéseiben, vágyvilágában nem vágyakozik már semmi olyan után, amit a világ kínál, vagy nyújthatna a testi ember részére.
Tehát akkor mi után vágyakozzék az ember? Azután, amit a teremtő Isten Krisztuson keresztül az ő megváltására, szabadulására, mint lehetőséget adott, hogy az igazságot megismerje, a valóságot érezze valóságnak, és ne rózsaszínű szemüvegen át lássa önmagát és a világot, hanem mindent annak lásson, ami. A színek skáláján is minden pontosan a helyére illeszkedjen: a fekete feketeként, a fehér fehérként, a szürke szürkeként, és a színek kavalkádjában a színeknek megfelelő érzések, vágyak és törekvések alakuljanak ki az ő lelki világában. A rózsaszínű szemüvegen keresztül az ember rózsaszínben látja önmagát és a világot is, de az nem azt jelenti, hogy látása helyes.
szemlézte: Bíró László
Zita médium által 2017. március 12.
Nagyböjt idején az emberi megfigyelések szerint erősödnek a szelek. Ti emberek úgy mondjátok: böjti szelek. A böjti szeleknek célja és értelme van, a böjti szelek is általában változást hoznak. A széllel mindig változásnak kell bekövetkeznie, elsöpörni a szennyezettet és helyébe megújuló, tiszta, az élethez szükséges újat hozni.
Ezért nem véletlen, hogy az Úr Jézus Krisztus által megígért Szentlélek elküldetése, azaz a világban való megjelenése a XIX. században következett be, hogy mindent meg- és felújítson, hogy az emberek lelke új lehetőségekre nyíljon. Lehetőség a szellemi fejlődésre, de nem ugrásszerű végbemenetelére, hanem felgyorsulására. Felgyorsulásra azért, mert az idő rövid. Tehát a Szentlélek a XIX. században megnyitotta a szellemvilág kapuit, hogy az emberek eszközökön keresztül kapcsolatot teremthessenek a magasabb szellemi világgal. Természetesen az ellentét, mint minden jóravaló lehetőséget és alkalmat, ezt is igyekezett fel- és kihasználni a maga céljaira.
Ez a fellendülés a XIX. században sajnos az anyagias, testies emberek miatt csak nagyon rövid életű volt, rövid ideig tartott. Elfoglalta helyét a XX. század mindennemű gonoszságával, hitetlenségével, anyagimádásával, erőszakosságával, gyilkolási ösztöneivel együtt. Két világháborút, két világégést hozott ebben az egyetlen században, annak minden rombolásával és szellemi hátrányával együtt.
Ezek olyan helyzeteket teremtettek, ahol az ember ebben a hihetetlen nagy viharban és káoszban vagy egyáltalán nem tudott megállni, vagy csak kevesen tudták megállni a helyüket. Ezért ezekben az időkben különösen nagy szükség lett az őrállókra, akikre emberek, embercsoportok és szellemi értékek bízattak. Voltak az őrállók között olyanok is, hála Istennek kevesen, akik a fáradtságtól vagy elaludtak, vagy a hatalmas vihar őket is ki- és elmozdította azokról a helyekről, ahova állíttattak.
Ezekkel a XX. századbeli szörnyűségekkel olyan népvándorlás indult meg a nyugodtabb, békésebb helyek felé, hogy a káosz egyre inkább növekedett. Szükségessé vált volna, hogy az erkölcsi törvényeket megerősítsék, mivel a háborúk pusztítása, a sok kegyetlenség, erőszak és szenvedés az emberekben ezt mind elgyengítik, sőt ki is törlik.
A láthatatlan világban az első és a második légköri gyűrű hét-hét szférájában szintén hatalmas változások következtek be, mert a földi világ a körülötte lévő láthatatlan világra, ez a láthatatlan világ pedig a földi világra kölcsönös hatással van. Onnan ide és innen oda a rossz szünet nélkül áramlott és áramlik ma is, ezért a mi Urunk Jézus Krisztus parancsolata szerint a Szentlélek munkásainak kellett beavatkozniuk, hogy ezeket a hatásokat némileg mérsékeljék, lelassítsák, de ennek ellenére a láthatatlan világ alsó légköri gyűrűinek szféráiban olyan helyzetek teremtődtek, amelyek szükségessé tették, hogy az akkor oda utalt lelkek bizonyos fokig, bizonyos értelemben megkötöztessenek.
Erre azért volt szükség, mert mint az az emberek világában is történik, az ott lévők a helyváltoztatással akartak könnyebbséghez jutni, amit a törvény a láthatatlan világban nem tesz lehetővé, nem enged meg. De a törvényen kívül rekedtek és azok, akik a törvény alól szándékosan igyekeztek magukat kivonni, légiókba verődtek, és újra és újra hatást gyakoroltak a földi emberekre. Ez természetesen sokáig nem mehetett, mert a törvény, ha előbb nem utóbb, mindenképpen utolérte őket.
A szétválasztás ezekben az időkben fokozódott abban az értelemben, hogy akiket már a XX. század gonoszságai nemcsak pokoli állapotokra, hanem attól még sokkal rosszabb helyzetekbe sodortak, ezek véglegesen kellett, hogy megkötöztessenek, azaz véglegesen kimondatott rájuk az ítélet, a kárhozat. A kárhozatra ítélt lelkeknek a kidobatása még ha nem is történt meg, az ítélet számukra már elhangzott, és ezek azokról a helyekről, azokból az állapotokból nem mozdulhatnak ki egészen az ítélet napjáig. A többiek viszont a XXI. század eljövetelével szabad lehetőségeket kaptak azért, hogy megmenekülésük érdekében a földi világ lehetőségeihez juthassanak.
Voltak, akik a XX. század második, vagy inkább már a kétharmada utáni időben ezekkel az alkalmakkal éltek, voltak viszont olyanok is, akik némileg átlátták a testet öltésben rejlő veszélyeket, ezért vonakodtak attól. Mások néha túl merészen, túl gyorsan, meggondolatlanul és felkészületlenül belevetették magukat a földi élet zavaros hullámaiba, ahol nemcsak egyensúlyukat, hanem azokat a lehetőségeket is elveszítették, amelyek megmentésüket szolgálhatták volna, sőt többnyire rá sem jöttek arra, hogy milyen helyzetbe kerítették magukat.
Nem más, nem az isteni végzés, ők kerítették magukat azokba a nehéz helyzetekbe és állapotokba azzal, hogy az ott tapasztalt kihívásokat, problémákat a testi ember elgondolásai szerint próbálták megoldani. Tehát, mivel egyre inkább a földi világ nyújtotta anyagi és testies előnyeihez ragaszkodtak, egyik kátyúból a másikba kerítették magukat, ezáltal számukra elveszett a lehetőség arra, hogy az idők végére megmenekülhessenek. Az ilyenek élhetnek akár 90 vagy 100 évet is, a földi évek száma már nem jelentőségteljes az életük tisztulásuk vagy felemelkedésük szempontjából, mert bennük a rossz, a helytelen elgondolások, a tévedések, tévelygések olyan méreteket öltöttek, hogy abból már nincs visszaút.
Az embernek tudnia kellene, hogy hol van a határ, ahonnan már nincs visszaút, és az ember mégis feszegeti a korlátokat, és kidönti a figyelmeztető táblákat, amelyek megálljt parancsolnának a számára, hogy eddig és ne tovább! Azt keresi, az után törtet, ami pillanatnyilag ugyan valami téves elgondolás szerint azt hiteti el vele, hogy még olyan lehetőségei vannak, ami valójában nincs. Lehet, hogy a földi élet kirablására, tönkretételére lehetőségek kínálkoznak, de ezzel elsősorban az önmaga szellemi jövőjét teszi tönkre, és ezzel nemcsak a szegénységben leszakadtak száma növekszik, ami szintén nagyon szomorú, hanem azok száma is, akik elvesztették a kapaszkodójukat, aminek segítségével még egy bizonyos szellemi szintet elérhettek volna.
Ezekre mondja a mi Urunk Jézus Krisztus, hogy bár látszanak élni, de valójában lelki, szellemi értelemben holtak. (lásd Máté 23,27). Ezeket hagyni kell, hogy az idő megfossza mindattól, amit magukénak hittek, de valójában nem az övék. Ahogy az Írás mondja, bírni véltek azzal, de az valójában soha nem volt az övék, és ezalatt a még hátralevő rövid idő alatt nem is lehet az övék. Ezeket a (szellemileg) holtakat hagyni kell, hogy az idő eltemesse.
Van azonban az emberiségnek még egy kis hányada, akinek a sorsa még nem dőlt el, még bizonytalan a helyzete, hogy ebben a káoszban, ebben a felfordulásban, ebben a nagy információrengetegben mit fogadnak el, mit tesznek magukévá, mihez igazítják az életüket, mivel töltik meg hátralévő napjaikat. Ez nagyon lényeges! A helyes megismeréshez ugyanis nem tudnak eljutni másként csakis úgy, ha a magas szellemvilágokból csörgedező igazságot, amely a Szentlélek révén jut el és van a világban, megismerik, elfogadják, helyesen értelmezik, magukévá teszik és élik. Így még lehet reményük arra, hogy ezalatt a rövid idő alatt beérkezzenek a megmentettek táborába.
Rövidségénél fogva az idő most rendkívüli jelentőséggel bír a földi életben minden ember számára, hogy az ember időben elvégezze „futását”, és célba érkezhessen. A jelenleg élő emberiség legnagyobb része a letűnt időkben, még a XIX. század szellemi lehetőségei között is mindezt elmulasztotta. Ennek a kisebbségnek még lehet szellemi jövője, ha maga is akar és mindent megtesz megmenekvése érdekébe, azaz szakít a világgal, ami talán a legnehezebb a számukra. Szakítani a világgal nem azt jelenti, hogy az ember reggeltől estig otthon üljön, hanem azt jelenti, hogy gondolataiban, érzéseiben, vágyvilágában nem vágyakozik már semmi olyan után, amit a világ kínál, vagy nyújthatna a testi ember részére.
Tehát akkor mi után vágyakozzék az ember? Azután, amit a teremtő Isten Krisztuson keresztül az ő megváltására, szabadulására, mint lehetőséget adott, hogy az igazságot megismerje, a valóságot érezze valóságnak, és ne rózsaszínű szemüvegen át lássa önmagát és a világot, hanem mindent annak lásson, ami. A színek skáláján is minden pontosan a helyére illeszkedjen: a fekete feketeként, a fehér fehérként, a szürke szürkeként, és a színek kavalkádjában a színeknek megfelelő érzések, vágyak és törekvések alakuljanak ki az ő lelki világában. A rózsaszínű szemüvegen keresztül az ember rózsaszínben látja önmagát és a világot is, de az nem azt jelenti, hogy látása helyes.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » So 10. Okt 2021, 05:33
Krisztus igéinek fontossága 2/3
Zita médium által 2017. március 12.
Az embernek a valóságra, a tényekre, az igazságra kell építkeznie. Elsősorban ahol áll, ahol megveti a lábát, ott az igazság szegletkövére kell tennie a lábát, hogy a kiindulási pontja helyes legyen. Mindent az isteni igazságon keresztül kellene néznie, megítélnie, és ennél kellene tájékozódnia, ugyanis, ha ennél tájékozódna, akkor tudná, hogy mikor mit tegyen, és ha igaz hite volna, akkor lenne iránytűje, ami a pontos irányt mutatná számára. De a baj az, hogy nem hagyatkozik ezen segédeszközökre, mert azt hiszi, hogy ő mindent jobban tud, mindent helyesen lát, és így a dolgok kiindulási pontja is téves nézetekből jön létre.
Van még aztán egy egészen kis csoport, akik ma is tisztán és világosan gondolkodnak és látnak; nem felszínesen ítélkeznek, mert képesek a dolgok mélyébe látni, mi több belehatolni is. Ők tisztában vannak a magasabb szellemvilág küldöttjeihez, az igazán nagyokhoz viszonyított jelentéktelenségükkel, a maguk értéktelenségével, így nem tulajdonítanak önmaguknak nagy jelentőséget, és nem gondolják, hogy pótolhatatlanok, mert az Úrnál van az, hogyha a sorból valaki kidől, akkor helyére kit állítson.
Tulajdonképpen ez a keskeny réteg az, amely ma a szellemi értékeket a benső lelki világában tartja és őrzi, és nem dobja gyöngyeit a sertések elébe. Nem beszél az isteni igazságokról olyan embereknek, akik annak felfogására, megértésére képtelenek, vagy egyáltalán nem is érdekli őket. Akiknél viszont azt tapasztalja, hogy keresnek és kutatnak, és még bizonytalanságban élnek, tehát segítségre van szükségük, azoknak, hogy a krisztusi útra lépjenek, a segítségére siet jó tanáccsal, de főképpen jó példával.
Szükséges továbbá, hogy aki tanítani akar, az jó tanulóvá is váljon, ugyanis a kettő nem zárja ki egymást, sőt. Tehát a mesterektől tanuljon, és ha megfelelő mennyiségű jó tudása van, taníthat is. Nem azon van a hangsúly, hogy az egyházaknak ezer esztendő óta bevett tantételeinek csücskét szorongassa egész életen át az ember, hanem a böjti szelek hatására fogadja el az utolsó idők Szentlélek általi kijelentését, amit Isten az emberiségnek a megtérés, a megmenekülés érdekében adott.
Itt azt is meg kell még jegyeznem, hogy ez alatt nem azokat értem, akik szeánszokat tartanak, vagy akik különböző ezoterikus tanokban hisznek megtérés nélkül. Nem! Azokról beszélek, akik bárhol élik az életüket, bármilyen vallás szertartása szerint keresztelték is meg őket, de amikor a Szentlélek megközelíti őket, képesek annak hatását, sugallatát átvenni, tanításait felismerni és elfogadni, elsősorban a maguk részére. Mert a Szentlélek munkásai a világban vannak, keresik és kutatják azokat a lelkeket, akik felfigyelnek a hazahívó szóra, felfigyelnek a vészharang kongatására, akik érzik, hogy az idő rövid, és ha be akarnak érkezni, akkor minden tehertől, amit az anyagi világ rakott és rak rájuk, meg kell szabadulniuk.
Ugyanis minél több kolonc, minél több súly van egy emberen, annál nehezebb a mozgása, és annál nehezebben tud koncentrálni a fontosabb dolgokra. Ha mindezekben, amiket élete folyamán magára szedett, még mindig értéket lát, akkor a tekintete továbbra is azon lesz, hogy ebből semmit el ne veszítsen, hanem mindezt megtarthassa magának. Azt hiszi, hogy a hiányérzetét azokkal a dolgokkal tudja pótolni, amiket ő fontosnak és lényegesnek tartott, legyen az hírnév, dicsőség, szerepelni vágyás, anyagi javak, bármi, de ezek őt továbbra is e világhoz kötik, és elterelik a figyelmét arról, ami a szellemi értékek gyűjtésére hívja, amiből pedig csak kára származhat.
Ezt a gyűjtési mániát a mai világban majd minden embernél láthatjátok, sőt egyre inkább fokozódik bennük. A legnagyobb baj az, hogy ezekben a világ kínálta dolgokban már nincs semmi érték. A mai időkben az embernek fontosabb és lényegesebb munkája van, mint az, hogy csak az anyagiakról gondoskodjék, és hogy önmaga életét tegye minél kényelmesebbé. Mindenki, aki a Földre jött, lehetőséget kapott arra, hogy ő maga szerezze meg a jó tudást, fejlessze a lelkiismeretét, hogy az időben, még cselekedetei előtt és ne utána szólaljon meg, és keresse azokat az alkalmakat és lehetőségeket, amikor a Szentléleknek befolyása alá kerülhet.
Hiába hiszi azt az ember, hogy ő befolyásoktól mentes, ez a valóságban nem így van. Őt igenis befolyásolják mindazok a tényezők, amik a földi világban történnek, amik itt vannak. Befolyásolják elgondolásait, ítélőképességét, hogy ezt tegye, azt ne tegye, emellé álljon, a mellé ne álljon. Viszont nem mindegy, hogy milyen befolyás alatt áll, mert az Írás szavaival az ellentétnek, a világ fejedelmének a befolyása megnőtt, és egyre inkább erősödni fog, hogy minél több emberlelket megszerezzen a maga részére. Azokkal az emberlelkekkel, akikről beszéltem már, akik így is, úgy is kárhozatba mennek, már nem sokat törődik, legfeljebb hatalmat és anyagi javakat juttat nekik, hogy még inkább eszközeivé váljanak, és újabb nehézségeket, kísértéseket hozzanak azokra, akik számára még a megmentettség lehetősége fent áll.
Mivel ez így van, azért az embernek arra kellene törekedni, hogy a Szentlélek helyes befolyás alá kerüljön, amely elvezeti őt az Istent akarata szerinti igaz útra, és akkor él ugyan, de nem ő, hanem Krisztus él benne. (lásd Galatákhoz 2,20), vagyis lelkében az irányítást átveszi az Úr Jézus Krisztus.
Tehát szükséges az embernek megválogatnia, hogy mit fogad el, milyen társaságba jár, miben hisz, miként gondolkodik, kik a barátai, milyen egyházat választ magának, mert minden egyes vallási csoportnak, minden egyes templom híveinek megvan a maga köre. Ezt nemcsak azok az emberek alkotják, akik odajárnak, hanem megvan a láthatatlan szellemi köre is, azaz akik őket szellemileg tanítják, nevelik, a szellemvilágból a jóra befolyásolják.
Ez így van, ezért nem ajánlatos egy vallási közösség tagjának ide is, oda is, amoda is járni, mert ez benne zavart fog előidézni, és nemhogy tisztán látná tennivalóját, életvitelét, hogy mit, mikor, hogyan kell tennie, mikor és kinek mit kell szólnia, mikor kell hallgatnia, hanem az egész összekeveredik benne, és elhomályosodik számára az Írások helyes értelmezése, nem látja tisztán a benne rejlő útmutatást.
A hangsúlynak mindig azon kell lennie, hogy az ember azzal táplálkozzon, amire szüksége van. Ez - példának mondom - a fizikai világban is fent áll. Például amikor egy nő áldott állapotban van, nem a véletlen műve az, hogy azt kívánja meg, amire a benne fejlődő magzatnak leginkább szüksége van. Így a szellemi tápláléknál is rendkívül fontos az, hogy mit kíván az ember szellemi táplálékként magához venni, mert sajnos a földi világban leginkább és többnyire a tékozló fiúk élnek. Mi volt, mi a jellemző ma is a tékozló fiúk táplálkozására? Semmi más, mint az, hogy amikor a vagyonukat, isteni jussukat eltékozolták, ha már nem volt más, még a disznók eleségét is jónak találták/találják az éhségük csillapítására. Ezt a szellemi táplálkozásra értem.
A testi táplálkozásnál viszont, az ember ne legyen finnyás, nagyon válogatós, hanem keresse a táplálót, de annál fontosabb és lényegesebb, hogy a szellemi táplálék iránt legyen nagyon is igényes. Ezt viszont az emberiségnek mondom: ne elégedjen meg akármivel, amit akár a tudomány, akár a politikusok, a pénzemberek, vagy akár egyes vallások vezetői, mint táplálékot eléjük tesznek, mert ha nem válogatják meg és mindent elvesznek, ami eléjük kerül, azzal bizony a szellemi fejlődésüket gátolják.
A legmegfelelőbb, a legmagasabb rendű szellemi táplálék, amit minden vallás nyújthat híveinek, a Jézus Krisztus által elhozott és tanított isteni ige. Ezt nemcsak egyeseknek, hanem a Föld mind a 12 nemzetségének, az összemberiségnek szánta az Úr, és kínálja fel ma is, hogy igéiből táplálkozzon, mert Ő mindenkor, ma is ugyanaz, Aki volt. Függetlenül melyik valláshoz tartozik valaki, az a lényeges és fontos, hogy az ember annak a vallásnak tanításából azt a szellemi táplálékot vegye ki a maga számára, ami abban a Krisztus igéje, amely Krisztustól van. Tehát nem az a lényeges, hogy mivel jelölök egy vallást, hanem az, hogy annak tanításaiból Krisztus igéit, Isten igazságát tudjam a magam számára kivenni, kiszűrni, és azt képes legyek beépíteni lelkem világába, hogy az az erősödést, a megvilágosodást, a bűnöktől való szabadulást hozza el a számomra.
Tehát nem mindegy, hogy az öt világvallás közül melyik vallásban vagy vallásfelekezetben építem a szellemi jövőmet; a hangsúlynak mindenkor Krisztus igéjén kell lenni. Igaz, a vallások között vannak úgynevezett gyakorlatibb, több igazságot tartalmazó, és testiesebb vallások is. Sajnos a keresztény vallás is több ágra szakadt, így azon belül is találhatók tisztábbak, szellemibbek, és vannak anyagiasabb beállítottságú vallások (szerk.: lásd azon vallásokat, amelyeknek igehirdetői szerint a vallásosság jutalma anyagi gyarapodás). Az iszlám nagyon testies vallás, aminek arról az oldaláról sem szabadna megfeledkezni, hogy míg egyes vallások az öt világvallás közül már léteztek a mi Urunk Jézus Krisztus földre jövetele előtt is, addig az iszlám az Ő földre jövetele után jött létre, és nem tisztulási folyamatot, hanem ködösítést hozott, legalábbis a nagy tömegek számára. Ezeknek tantételei beültetve nagy csoportokba, elhomályosítják azt a tisztítási, tisztulási, világosító folyamatot, amelyet a XIX. századdal a Szentlélek e földi világba való erőteljes, határozott munkája létrehozott.
szemlézte: Bíró László
--
Zita médium által 2017. március 12.
Az embernek a valóságra, a tényekre, az igazságra kell építkeznie. Elsősorban ahol áll, ahol megveti a lábát, ott az igazság szegletkövére kell tennie a lábát, hogy a kiindulási pontja helyes legyen. Mindent az isteni igazságon keresztül kellene néznie, megítélnie, és ennél kellene tájékozódnia, ugyanis, ha ennél tájékozódna, akkor tudná, hogy mikor mit tegyen, és ha igaz hite volna, akkor lenne iránytűje, ami a pontos irányt mutatná számára. De a baj az, hogy nem hagyatkozik ezen segédeszközökre, mert azt hiszi, hogy ő mindent jobban tud, mindent helyesen lát, és így a dolgok kiindulási pontja is téves nézetekből jön létre.
Van még aztán egy egészen kis csoport, akik ma is tisztán és világosan gondolkodnak és látnak; nem felszínesen ítélkeznek, mert képesek a dolgok mélyébe látni, mi több belehatolni is. Ők tisztában vannak a magasabb szellemvilág küldöttjeihez, az igazán nagyokhoz viszonyított jelentéktelenségükkel, a maguk értéktelenségével, így nem tulajdonítanak önmaguknak nagy jelentőséget, és nem gondolják, hogy pótolhatatlanok, mert az Úrnál van az, hogyha a sorból valaki kidől, akkor helyére kit állítson.
Tulajdonképpen ez a keskeny réteg az, amely ma a szellemi értékeket a benső lelki világában tartja és őrzi, és nem dobja gyöngyeit a sertések elébe. Nem beszél az isteni igazságokról olyan embereknek, akik annak felfogására, megértésére képtelenek, vagy egyáltalán nem is érdekli őket. Akiknél viszont azt tapasztalja, hogy keresnek és kutatnak, és még bizonytalanságban élnek, tehát segítségre van szükségük, azoknak, hogy a krisztusi útra lépjenek, a segítségére siet jó tanáccsal, de főképpen jó példával.
Szükséges továbbá, hogy aki tanítani akar, az jó tanulóvá is váljon, ugyanis a kettő nem zárja ki egymást, sőt. Tehát a mesterektől tanuljon, és ha megfelelő mennyiségű jó tudása van, taníthat is. Nem azon van a hangsúly, hogy az egyházaknak ezer esztendő óta bevett tantételeinek csücskét szorongassa egész életen át az ember, hanem a böjti szelek hatására fogadja el az utolsó idők Szentlélek általi kijelentését, amit Isten az emberiségnek a megtérés, a megmenekülés érdekében adott.
Itt azt is meg kell még jegyeznem, hogy ez alatt nem azokat értem, akik szeánszokat tartanak, vagy akik különböző ezoterikus tanokban hisznek megtérés nélkül. Nem! Azokról beszélek, akik bárhol élik az életüket, bármilyen vallás szertartása szerint keresztelték is meg őket, de amikor a Szentlélek megközelíti őket, képesek annak hatását, sugallatát átvenni, tanításait felismerni és elfogadni, elsősorban a maguk részére. Mert a Szentlélek munkásai a világban vannak, keresik és kutatják azokat a lelkeket, akik felfigyelnek a hazahívó szóra, felfigyelnek a vészharang kongatására, akik érzik, hogy az idő rövid, és ha be akarnak érkezni, akkor minden tehertől, amit az anyagi világ rakott és rak rájuk, meg kell szabadulniuk.
Ugyanis minél több kolonc, minél több súly van egy emberen, annál nehezebb a mozgása, és annál nehezebben tud koncentrálni a fontosabb dolgokra. Ha mindezekben, amiket élete folyamán magára szedett, még mindig értéket lát, akkor a tekintete továbbra is azon lesz, hogy ebből semmit el ne veszítsen, hanem mindezt megtarthassa magának. Azt hiszi, hogy a hiányérzetét azokkal a dolgokkal tudja pótolni, amiket ő fontosnak és lényegesnek tartott, legyen az hírnév, dicsőség, szerepelni vágyás, anyagi javak, bármi, de ezek őt továbbra is e világhoz kötik, és elterelik a figyelmét arról, ami a szellemi értékek gyűjtésére hívja, amiből pedig csak kára származhat.
Ezt a gyűjtési mániát a mai világban majd minden embernél láthatjátok, sőt egyre inkább fokozódik bennük. A legnagyobb baj az, hogy ezekben a világ kínálta dolgokban már nincs semmi érték. A mai időkben az embernek fontosabb és lényegesebb munkája van, mint az, hogy csak az anyagiakról gondoskodjék, és hogy önmaga életét tegye minél kényelmesebbé. Mindenki, aki a Földre jött, lehetőséget kapott arra, hogy ő maga szerezze meg a jó tudást, fejlessze a lelkiismeretét, hogy az időben, még cselekedetei előtt és ne utána szólaljon meg, és keresse azokat az alkalmakat és lehetőségeket, amikor a Szentléleknek befolyása alá kerülhet.
Hiába hiszi azt az ember, hogy ő befolyásoktól mentes, ez a valóságban nem így van. Őt igenis befolyásolják mindazok a tényezők, amik a földi világban történnek, amik itt vannak. Befolyásolják elgondolásait, ítélőképességét, hogy ezt tegye, azt ne tegye, emellé álljon, a mellé ne álljon. Viszont nem mindegy, hogy milyen befolyás alatt áll, mert az Írás szavaival az ellentétnek, a világ fejedelmének a befolyása megnőtt, és egyre inkább erősödni fog, hogy minél több emberlelket megszerezzen a maga részére. Azokkal az emberlelkekkel, akikről beszéltem már, akik így is, úgy is kárhozatba mennek, már nem sokat törődik, legfeljebb hatalmat és anyagi javakat juttat nekik, hogy még inkább eszközeivé váljanak, és újabb nehézségeket, kísértéseket hozzanak azokra, akik számára még a megmentettség lehetősége fent áll.
Mivel ez így van, azért az embernek arra kellene törekedni, hogy a Szentlélek helyes befolyás alá kerüljön, amely elvezeti őt az Istent akarata szerinti igaz útra, és akkor él ugyan, de nem ő, hanem Krisztus él benne. (lásd Galatákhoz 2,20), vagyis lelkében az irányítást átveszi az Úr Jézus Krisztus.
Tehát szükséges az embernek megválogatnia, hogy mit fogad el, milyen társaságba jár, miben hisz, miként gondolkodik, kik a barátai, milyen egyházat választ magának, mert minden egyes vallási csoportnak, minden egyes templom híveinek megvan a maga köre. Ezt nemcsak azok az emberek alkotják, akik odajárnak, hanem megvan a láthatatlan szellemi köre is, azaz akik őket szellemileg tanítják, nevelik, a szellemvilágból a jóra befolyásolják.
Ez így van, ezért nem ajánlatos egy vallási közösség tagjának ide is, oda is, amoda is járni, mert ez benne zavart fog előidézni, és nemhogy tisztán látná tennivalóját, életvitelét, hogy mit, mikor, hogyan kell tennie, mikor és kinek mit kell szólnia, mikor kell hallgatnia, hanem az egész összekeveredik benne, és elhomályosodik számára az Írások helyes értelmezése, nem látja tisztán a benne rejlő útmutatást.
A hangsúlynak mindig azon kell lennie, hogy az ember azzal táplálkozzon, amire szüksége van. Ez - példának mondom - a fizikai világban is fent áll. Például amikor egy nő áldott állapotban van, nem a véletlen műve az, hogy azt kívánja meg, amire a benne fejlődő magzatnak leginkább szüksége van. Így a szellemi tápláléknál is rendkívül fontos az, hogy mit kíván az ember szellemi táplálékként magához venni, mert sajnos a földi világban leginkább és többnyire a tékozló fiúk élnek. Mi volt, mi a jellemző ma is a tékozló fiúk táplálkozására? Semmi más, mint az, hogy amikor a vagyonukat, isteni jussukat eltékozolták, ha már nem volt más, még a disznók eleségét is jónak találták/találják az éhségük csillapítására. Ezt a szellemi táplálkozásra értem.
A testi táplálkozásnál viszont, az ember ne legyen finnyás, nagyon válogatós, hanem keresse a táplálót, de annál fontosabb és lényegesebb, hogy a szellemi táplálék iránt legyen nagyon is igényes. Ezt viszont az emberiségnek mondom: ne elégedjen meg akármivel, amit akár a tudomány, akár a politikusok, a pénzemberek, vagy akár egyes vallások vezetői, mint táplálékot eléjük tesznek, mert ha nem válogatják meg és mindent elvesznek, ami eléjük kerül, azzal bizony a szellemi fejlődésüket gátolják.
A legmegfelelőbb, a legmagasabb rendű szellemi táplálék, amit minden vallás nyújthat híveinek, a Jézus Krisztus által elhozott és tanított isteni ige. Ezt nemcsak egyeseknek, hanem a Föld mind a 12 nemzetségének, az összemberiségnek szánta az Úr, és kínálja fel ma is, hogy igéiből táplálkozzon, mert Ő mindenkor, ma is ugyanaz, Aki volt. Függetlenül melyik valláshoz tartozik valaki, az a lényeges és fontos, hogy az ember annak a vallásnak tanításából azt a szellemi táplálékot vegye ki a maga számára, ami abban a Krisztus igéje, amely Krisztustól van. Tehát nem az a lényeges, hogy mivel jelölök egy vallást, hanem az, hogy annak tanításaiból Krisztus igéit, Isten igazságát tudjam a magam számára kivenni, kiszűrni, és azt képes legyek beépíteni lelkem világába, hogy az az erősödést, a megvilágosodást, a bűnöktől való szabadulást hozza el a számomra.
Tehát nem mindegy, hogy az öt világvallás közül melyik vallásban vagy vallásfelekezetben építem a szellemi jövőmet; a hangsúlynak mindenkor Krisztus igéjén kell lenni. Igaz, a vallások között vannak úgynevezett gyakorlatibb, több igazságot tartalmazó, és testiesebb vallások is. Sajnos a keresztény vallás is több ágra szakadt, így azon belül is találhatók tisztábbak, szellemibbek, és vannak anyagiasabb beállítottságú vallások (szerk.: lásd azon vallásokat, amelyeknek igehirdetői szerint a vallásosság jutalma anyagi gyarapodás). Az iszlám nagyon testies vallás, aminek arról az oldaláról sem szabadna megfeledkezni, hogy míg egyes vallások az öt világvallás közül már léteztek a mi Urunk Jézus Krisztus földre jövetele előtt is, addig az iszlám az Ő földre jövetele után jött létre, és nem tisztulási folyamatot, hanem ködösítést hozott, legalábbis a nagy tömegek számára. Ezeknek tantételei beültetve nagy csoportokba, elhomályosítják azt a tisztítási, tisztulási, világosító folyamatot, amelyet a XIX. századdal a Szentlélek e földi világba való erőteljes, határozott munkája létrehozott.
szemlézte: Bíró László
--
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mo 11. Okt 2021, 03:38
Krisztus igéinek fontossága 3/3
Zita médium által 2017. március 12.
Igaz, hogy jelenleg sok minden van a világban és az is igaz, hogy az ember szabad akaratánál fogva szabadon választhat, hogy mit fogad el, mit tesz magáévá, és mit utasít el, de végső soron mégsem lesz mindegy, hogy mit fogad el és mit tesz magáévá. A rossz elfogadásával a romboló hatás igaz, nem azonnal jelentkezik az emberben, mert mindennek ideje vagyon, de előbb-utóbb mégiscsak a rossznak rossz, a jónak jó, a pusztítónak pusztítás, az építkezésnek pedig építkezés lesz a végeredménye.
Például, ha az ember túlzásba viszi a gyógyszerek bevitelét a szervezetébe, vagy az alkoholfogyasztást, a dohányzást, akkor még ha évekig nem is észleli annak káros hatását, ez nem jelenti azt, hogy a szervezetben a rombolás el ne kezdődött és végbe ne ment volna. Ezzel azt akarom mondani, hogy amikor az ember a szellemi tápláléknál is úgy gondolja, hogy ez jó nekem, várja csak ki a végét, hogy milyen eredményt hoz az a számára.
Mivel a legtöbb ember kényelmes, és nem tanul meg lemondani, mértéket tartani, ezért lelki, szellemi vonatkozásokban is azt kedveli, az tetszik neki, azt fogadja el, abban érzi jól magát, amelyiknek nincs komoly követelménye vele szemben, hanem meghagyja őt a kényelmében, bűneiben, valamint ahol kellemes társaságban töltheti el idejét. Ha pedig egyik lelki közösségből átmegy egy másikba, igazán meg sem nézi, hogy azt miért hagyja ott, vagy, hogy az a másik, szellemi táplálék szempontjából többletet ad-e majd neki, vagy egyáltalán csak mások kedvéért, más erőszakosságáért, vagy egyszerűen azért hagyja ott az előzőt, hogy több kellemes időtöltéshez jusson.
A Szentlélek lecövekeli, a Szentlélek feltisztítja mindazt, amit az Úr igéire az emberek raktak, amit abban az emberek kiforgattak, és minden igazságra elvezetheti az embert. Sugalmakat, álmokat adhat, finom megérzéseket: ezt tedd, azt ne tedd, itt állj meg, ezzel ne létesíts kapcsolatot, ezt ne vidd túlzásba, és még sok mindent adhat, illetve adhatna a Szentlélek az embernek, ha füle lenne a hallásra és szeme a látásra.
Néz az ember, de nem azt látja, amit látnia kellene, hanem a testi embernek kívánatosat látja. Nem azt hallja meg, ami neki megállj parancsolna, hanem azt hallja meg, ami vad indulatokat indít meg benne, mert úgymond attól a zenétől, attól a társaságtól, attól a beszédtől, azoktól az ételektől, italoktól érzi kellemesen magát. Ki érzi magát kellemesen? A testi ember. Márpedig most az idők legvégén nem a testi ember mulatozására van szükség. Testvéreim, már elég kellett volna, hogy legyen ebből minden embernek a sok-sok testet öltés sikertelensége, csalódásai után.
Halálosan komoly az, ami most a világban történik, és ahogy a rossz befolyása miatt a közeljövőben még történni fog. Tehát szilárdan álljon az ember az igazság talaján! Vegye magához azt a szellemi táplálékot, amely a magasabb világokból a Szentlélek révén csörgedezik alá. Vegye magához -nem megszokásból- a Krisztus parányokat, amiben hihetetlenül nagy tisztító és erősítő szellemi erő rejlik, de azt is elanyagiasította, mert meggondolatlanul, bűnbánat nélkül gyakran járul az Úr asztalához, mert a másik is odaállt, és azt gondolja, hogy ezzel megadja lelkének azt, amire szüksége van. Az Úr mondása szerint, „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, Istennek pedig ami az Istené.” (Márk 12,127). Az ember megadja a császárnak, vagyis önmagának, mert magát tartja császárnak mind abban, amit megkíván, de nem adja meg Istennek a kijáró tiszteletet, szeretetet, nem ad Istennek hálát, dicsőséget, sőt sok esetben Isten létezését is tagadja.
Már pedig mondom néktek, az idő hihetetlenül rövid, az események hihetetlenül felgyorsultak. A böjti szelek erős forgószelekké és romboló viharokká váltak, és elviszik nemcsak a rosszat, de a jót is, mindazt, amire az embernek hihetetlenül nagy szüksége van. Ezalatt nemcsak azt értem, hogy elviszi a házát és összetöri az autóját, hanem elviszi azokat a lehetőségeket is, amelyek megtérésére kapaszkodóul most még fent állnak, de nem lehet tudni, hogy a közeljövőben még fent állnak-e? Mert az élet rohanó, sebes folyóvá vált, amelyben az események pillanatról pillanatra változnak, és olyan történések jönnek, amire az ember még álmában sem gondolt volna.
Persze az az ember, akinek még aránylag nyugodtabb élete van, ezt nem hiszi el, legyint és azt mondja: mindig voltak ilyenek. Ajánlom az ilyeneknek, menjenek el a világnak azon részeire, ahol ma már felfordulás, háború, öldöklés, rombolás, a keresztények gyilkolása történik, és akkor majd megkérdezném tőlük: mindig voltak ilyenek? Lehet, hogy ma még nem történik ilyen veled ember, de ne hidd azt, hogyha meg nem térsz, a végzeted téged is utol ne érne.
Figyelmeztetésnek szántam mindezt, amit ma, Isten kegyelméből elmondhattam a ti számotokra, és a túlvilágról itt jelenlevők számára is.
Isten legyen mindnyájatokkal. Isten veletek!
szemlézte: Bíró László
Zita médium által 2017. március 12.
Igaz, hogy jelenleg sok minden van a világban és az is igaz, hogy az ember szabad akaratánál fogva szabadon választhat, hogy mit fogad el, mit tesz magáévá, és mit utasít el, de végső soron mégsem lesz mindegy, hogy mit fogad el és mit tesz magáévá. A rossz elfogadásával a romboló hatás igaz, nem azonnal jelentkezik az emberben, mert mindennek ideje vagyon, de előbb-utóbb mégiscsak a rossznak rossz, a jónak jó, a pusztítónak pusztítás, az építkezésnek pedig építkezés lesz a végeredménye.
Például, ha az ember túlzásba viszi a gyógyszerek bevitelét a szervezetébe, vagy az alkoholfogyasztást, a dohányzást, akkor még ha évekig nem is észleli annak káros hatását, ez nem jelenti azt, hogy a szervezetben a rombolás el ne kezdődött és végbe ne ment volna. Ezzel azt akarom mondani, hogy amikor az ember a szellemi tápláléknál is úgy gondolja, hogy ez jó nekem, várja csak ki a végét, hogy milyen eredményt hoz az a számára.
Mivel a legtöbb ember kényelmes, és nem tanul meg lemondani, mértéket tartani, ezért lelki, szellemi vonatkozásokban is azt kedveli, az tetszik neki, azt fogadja el, abban érzi jól magát, amelyiknek nincs komoly követelménye vele szemben, hanem meghagyja őt a kényelmében, bűneiben, valamint ahol kellemes társaságban töltheti el idejét. Ha pedig egyik lelki közösségből átmegy egy másikba, igazán meg sem nézi, hogy azt miért hagyja ott, vagy, hogy az a másik, szellemi táplálék szempontjából többletet ad-e majd neki, vagy egyáltalán csak mások kedvéért, más erőszakosságáért, vagy egyszerűen azért hagyja ott az előzőt, hogy több kellemes időtöltéshez jusson.
A Szentlélek lecövekeli, a Szentlélek feltisztítja mindazt, amit az Úr igéire az emberek raktak, amit abban az emberek kiforgattak, és minden igazságra elvezetheti az embert. Sugalmakat, álmokat adhat, finom megérzéseket: ezt tedd, azt ne tedd, itt állj meg, ezzel ne létesíts kapcsolatot, ezt ne vidd túlzásba, és még sok mindent adhat, illetve adhatna a Szentlélek az embernek, ha füle lenne a hallásra és szeme a látásra.
Néz az ember, de nem azt látja, amit látnia kellene, hanem a testi embernek kívánatosat látja. Nem azt hallja meg, ami neki megállj parancsolna, hanem azt hallja meg, ami vad indulatokat indít meg benne, mert úgymond attól a zenétől, attól a társaságtól, attól a beszédtől, azoktól az ételektől, italoktól érzi kellemesen magát. Ki érzi magát kellemesen? A testi ember. Márpedig most az idők legvégén nem a testi ember mulatozására van szükség. Testvéreim, már elég kellett volna, hogy legyen ebből minden embernek a sok-sok testet öltés sikertelensége, csalódásai után.
Halálosan komoly az, ami most a világban történik, és ahogy a rossz befolyása miatt a közeljövőben még történni fog. Tehát szilárdan álljon az ember az igazság talaján! Vegye magához azt a szellemi táplálékot, amely a magasabb világokból a Szentlélek révén csörgedezik alá. Vegye magához -nem megszokásból- a Krisztus parányokat, amiben hihetetlenül nagy tisztító és erősítő szellemi erő rejlik, de azt is elanyagiasította, mert meggondolatlanul, bűnbánat nélkül gyakran járul az Úr asztalához, mert a másik is odaállt, és azt gondolja, hogy ezzel megadja lelkének azt, amire szüksége van. Az Úr mondása szerint, „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, Istennek pedig ami az Istené.” (Márk 12,127). Az ember megadja a császárnak, vagyis önmagának, mert magát tartja császárnak mind abban, amit megkíván, de nem adja meg Istennek a kijáró tiszteletet, szeretetet, nem ad Istennek hálát, dicsőséget, sőt sok esetben Isten létezését is tagadja.
Már pedig mondom néktek, az idő hihetetlenül rövid, az események hihetetlenül felgyorsultak. A böjti szelek erős forgószelekké és romboló viharokká váltak, és elviszik nemcsak a rosszat, de a jót is, mindazt, amire az embernek hihetetlenül nagy szüksége van. Ezalatt nemcsak azt értem, hogy elviszi a házát és összetöri az autóját, hanem elviszi azokat a lehetőségeket is, amelyek megtérésére kapaszkodóul most még fent állnak, de nem lehet tudni, hogy a közeljövőben még fent állnak-e? Mert az élet rohanó, sebes folyóvá vált, amelyben az események pillanatról pillanatra változnak, és olyan történések jönnek, amire az ember még álmában sem gondolt volna.
Persze az az ember, akinek még aránylag nyugodtabb élete van, ezt nem hiszi el, legyint és azt mondja: mindig voltak ilyenek. Ajánlom az ilyeneknek, menjenek el a világnak azon részeire, ahol ma már felfordulás, háború, öldöklés, rombolás, a keresztények gyilkolása történik, és akkor majd megkérdezném tőlük: mindig voltak ilyenek? Lehet, hogy ma még nem történik ilyen veled ember, de ne hidd azt, hogyha meg nem térsz, a végzeted téged is utol ne érne.
Figyelmeztetésnek szántam mindezt, amit ma, Isten kegyelméből elmondhattam a ti számotokra, és a túlvilágról itt jelenlevők számára is.
Isten legyen mindnyájatokkal. Isten veletek!
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 12. Okt 2021, 04:04
Karma, a vastörvény csendje.
A karma az ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása, törvénye. Mint fogalom, szerepel az ősi hindu, taoista, buddhista tanításokban és szerepel a modern világszemléletek ismeretanyagában is. A karmát mindenki maga teremti, te is felelősséggel tartozol a sajátodért.
A legfelső törvény
Ki mint vet, úgy arat, de úgy is ismerik, mint az ok-okozat törvénye. Ha boldogságot, szeretetet, békét és barátságot szeretnél kapni, akkor neked is boldognak, szeretetteljesnek, békésnek és barátságosnak kell lenned. Bármit adsz az Univerzumnak, visszakapod.
Az alázat törvénye
Ahhoz, hogy meg tudj változtatni valamit, el kell fogadnod. Ha úgy tekintünk arra, aki különbözik tőlünk, mintha az ellenségünk lenne, akkor elfelejtünk a saját magasabb szintű létezésünkre koncentrálni.
A teremtés törvénye
Ha azt akarod, hogy az életed alakuljon, változzon, teremtődjön, akkor neked is részt kell benne venned. Kívülről és belülről is egyek vagyunk az Univerzummal, akármi vesz körül bennünket, kulcsot ad önmagunk jobb megértéséhez. Vedd körül magad azzal, amit szeretnél birtokolni az életben, és légy önmagad!
A növekedés törvénye
Ha azt szeretnéd, hogy a szellemed növekedjen, akkor neked kell megváltoznod, nem a környezetednek. Bárhova is érsz el, ott a helyed! Csak saját magunkat tudjuk igazán irányítani, ez az egyetlen képesség, amit valóban birtoklunk. Ha megváltozunk, akkor az életünk ehhez az új személyiséghez fog alkalmazkodni.
A felelősség törvénye
Ha valami nem működik az életedben, akkor a hiba benned van. A környezetünk tükrei vagyunk, a környezetünk viszont minket tükröz vissza - ez az Univerzális Igazság. Felelősséget kell vállalnunk a saját életünkért!
Az összefüggés törvénye
Még a legkisebb, legjelentéktelenebb események is azért történnek meg, mert az Univerzumban minden kapcsolatban áll egymással. Minden lépes egy következőhöz vezet, ami visz tovább és tovább. Az első és az utolsó lépés is ugyanolyan fontos, mindkettőre szükség van a feladat befejezéséhez. A múlt, a jelen és a jövő összefüggenek egymással.
Az összpontosítás törvénye
Nem gondolhatsz egyszerre két dologra. Amikor a lelki értékeinkre összpontosítunk, akkor nem jelenhetnek meg olyan alacsonyabb szintű gondolatok, mint például a harag vagy a kapzsiság.
A nagylelkűség törvénye
Ha tudod, hogy valami igaz, akkor ezt valamikor be kell bizonyítanod. Ha erre sor kerül, fel kell használnod a gyakorlatban azt, amit tanultál.
Az Itt és Most törvénye
Nem élheted meg az Itt és a Most pillanatát, ha a múltba tekintesz, ha nem tudsz elszakadni attól, ami volt, vagy pont az ellenkezőjét teszed: folyamatosan a jövő miatt aggódsz. A régi szokások, a régi álmok és a régi viselkedések akadályozzák meg, hogy új élmények, vágyak, tapasztalások szülessenek.
A változás törvénye
A történelem addig ismétli önmagát, amíg meg nem tanuljuk a leckét, és amíg rá nem jövünk, hogy meg kell változtatnunk az utunkat.
A türelem és a jutalom törvénye
Az igazi boldogságot csak akkor lehet elérni, ha azt teszed, amit kell. Ha türelmesek vagyunk és tudjuk, mit akarunk elérni, akkor előbb vagy utóbb megkapjuk érte a jutalmat.
Az inspiráció és a fontosság törvénye
Mindenki azt kapja vissza, amit adott. Egy dolognak a valós értéke mindig azt az energiát tükrözi vissza, amit beletettek. Minden személyes hozzájárulás az Egészhez való hozzájárulás. Amit szeretetből viszel az Egészbe, azzal inspirálod az Univerzumot.
Buddhista karma megfogalmazás.
UI:
https://www.magyarokvilaga.hu/gabriel-u ... 2Iqz185Psw
A karma az ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása, törvénye. Mint fogalom, szerepel az ősi hindu, taoista, buddhista tanításokban és szerepel a modern világszemléletek ismeretanyagában is. A karmát mindenki maga teremti, te is felelősséggel tartozol a sajátodért.
A legfelső törvény
Ki mint vet, úgy arat, de úgy is ismerik, mint az ok-okozat törvénye. Ha boldogságot, szeretetet, békét és barátságot szeretnél kapni, akkor neked is boldognak, szeretetteljesnek, békésnek és barátságosnak kell lenned. Bármit adsz az Univerzumnak, visszakapod.
Az alázat törvénye
Ahhoz, hogy meg tudj változtatni valamit, el kell fogadnod. Ha úgy tekintünk arra, aki különbözik tőlünk, mintha az ellenségünk lenne, akkor elfelejtünk a saját magasabb szintű létezésünkre koncentrálni.
A teremtés törvénye
Ha azt akarod, hogy az életed alakuljon, változzon, teremtődjön, akkor neked is részt kell benne venned. Kívülről és belülről is egyek vagyunk az Univerzummal, akármi vesz körül bennünket, kulcsot ad önmagunk jobb megértéséhez. Vedd körül magad azzal, amit szeretnél birtokolni az életben, és légy önmagad!
A növekedés törvénye
Ha azt szeretnéd, hogy a szellemed növekedjen, akkor neked kell megváltoznod, nem a környezetednek. Bárhova is érsz el, ott a helyed! Csak saját magunkat tudjuk igazán irányítani, ez az egyetlen képesség, amit valóban birtoklunk. Ha megváltozunk, akkor az életünk ehhez az új személyiséghez fog alkalmazkodni.
A felelősség törvénye
Ha valami nem működik az életedben, akkor a hiba benned van. A környezetünk tükrei vagyunk, a környezetünk viszont minket tükröz vissza - ez az Univerzális Igazság. Felelősséget kell vállalnunk a saját életünkért!
Az összefüggés törvénye
Még a legkisebb, legjelentéktelenebb események is azért történnek meg, mert az Univerzumban minden kapcsolatban áll egymással. Minden lépes egy következőhöz vezet, ami visz tovább és tovább. Az első és az utolsó lépés is ugyanolyan fontos, mindkettőre szükség van a feladat befejezéséhez. A múlt, a jelen és a jövő összefüggenek egymással.
Az összpontosítás törvénye
Nem gondolhatsz egyszerre két dologra. Amikor a lelki értékeinkre összpontosítunk, akkor nem jelenhetnek meg olyan alacsonyabb szintű gondolatok, mint például a harag vagy a kapzsiság.
A nagylelkűség törvénye
Ha tudod, hogy valami igaz, akkor ezt valamikor be kell bizonyítanod. Ha erre sor kerül, fel kell használnod a gyakorlatban azt, amit tanultál.
Az Itt és Most törvénye
Nem élheted meg az Itt és a Most pillanatát, ha a múltba tekintesz, ha nem tudsz elszakadni attól, ami volt, vagy pont az ellenkezőjét teszed: folyamatosan a jövő miatt aggódsz. A régi szokások, a régi álmok és a régi viselkedések akadályozzák meg, hogy új élmények, vágyak, tapasztalások szülessenek.
A változás törvénye
A történelem addig ismétli önmagát, amíg meg nem tanuljuk a leckét, és amíg rá nem jövünk, hogy meg kell változtatnunk az utunkat.
A türelem és a jutalom törvénye
Az igazi boldogságot csak akkor lehet elérni, ha azt teszed, amit kell. Ha türelmesek vagyunk és tudjuk, mit akarunk elérni, akkor előbb vagy utóbb megkapjuk érte a jutalmat.
Az inspiráció és a fontosság törvénye
Mindenki azt kapja vissza, amit adott. Egy dolognak a valós értéke mindig azt az energiát tükrözi vissza, amit beletettek. Minden személyes hozzájárulás az Egészhez való hozzájárulás. Amit szeretetből viszel az Egészbe, azzal inspirálod az Univerzumot.
Buddhista karma megfogalmazás.
UI:
https://www.magyarokvilaga.hu/gabriel-u ... 2Iqz185Psw
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 12. Okt 2021, 04:25
„ Mondjuk, hogy egy testvérnek vagy nővérnek nincs ruhája, s a mindennapi
élelemben szükséget szenved. Ha mármost egyiktek azt mondja:
Menjetek békével! Lakjatok jól! – de nem adja meg nekik, amire életük
fönntartására szükségük van: ugyan mit használ az nekik? „
( Jak., II, 15 – 16 )
Nem tudtam elaludni , Uram s felkeltem, hogy jobban imádhassalak.
Kint éjszaka van; fúj a szél és esik az eső.
A város fényei áttörik a sötétség fátyolát és hirdetik, hogy ott élők laknak.
Miért gyújtottad fel e fényeket Uram ? Sugaraik bántják a szememet.
Elkapták figyelmemet és most fogva tartanak, miközben a fülembe zúg a város elbűvölőn tragikus rimánkodása.
Nem tudok tőle szabadulni. Hiszen magam is jól ismerem szenvedéseit, Uram!
Felelevenednek szemeim előtt:
hallom őket, amint hozzám szólnak,
érzem, amint arcul ütnek,
valamennyit ismerem, Uram,
valamennyit, - és mégis aludni akartam.
Tudom, hogy „ ebben „ az egyetlen szobában hét egymás hegyén – hátán heverő bomlott lehelete keveredik.
Tudom, hogy egy anya az asztalát és a székeket a mennyezetre vert szögre
akasztja, hogy a földre teríthesse szalmazsákjait.
Tudom, hogy patkányok ólálkodnak a földre hullt morzsák után és
harapással fenyegetik az alvó kisbabákat.
Tudom, hogy éjjel az apának fel kell kelnie, hogy viaszkos vásznat terítsen
Még alvó gyermeke fölé, ha megered az eső.
Tudom, hogy egy anyának egész éjjel állva kell maradnia, mert csak egy
számára van hely és a két gyerek beteg.
Tudom, hogy egy részeges apa a mellette fekvő kisfiára hány majd
ma éjszaka.
Tudom, hogy egy serdülő fiú megszökik hazulról ma éjjel,
mert már nem bírja tovább a nyomort.
Tudom, hogy egyetlen padlás – szobában, ahol három ember-pár lakik,
a férfiak verekedni fognak a nőkért.
Tudom, hogy a feleség elhúzódik a férje mellől, mert már nincs több
hely a házban egy újabb gyermek számára.
Tudom, hogy ma este , csendben haldoklik egy kisfiú, hogy némán négy
testvére után távozzék ő is….
Tudom.
Többet is tudnék,
Száznál több hasonló példát ismerek és mégis nyugodtan tértem az ágyba,
aludni mentem a tiszta fehér lepedők közé.
Jobb szeretném mindezt nem tudni.
Szeretném, ha mindez csak üres mende – monda lenne.
Szeretném magammal elhitetni, hogy mindez csak rossz álom.
Szeretném, ha azzal vádolhatnának, hogy erősen túlzok mindent.
Szeretném, ha valaki bebizonyítaná nekem, hogy mindezért ezek az emberek a hibásak, hogy ők maguk az okai nagy szegénységüknek.
Szeretném magam megvigasztalni – de nem tudom. Már késő.
Túl sokat láttam.
Túl sokat hallottam.
Túl sokat számláltam;
Mindent jól összeszámláltam, Uram, és azt hiszem, hogy a könyörtelen számjegyek mindörökre elűzték lelkemből a megelégedettség ártatlan nyugalmát.
Így van helyén, Fiam!
Mert Én, a ti Istenetek és Atyátok, neheztelek rátok!
Az idők kezdetétől fogva nektek adtam a hatalmamban lévő egész
Világmindenséget és azt akartam, hogy minden gyermekemnek a feje fölött
Atyjához méltó födél legyen.
Megbíztam bennetek, de a ti önzésetek mindent elrontott.
Ez az egyik legnagyobb bűnötök, s érte a közös felelősséget sokan hordozzátok.
Mert jaj nektek: örök Otthonomban ezeknek juttatom majd a legjobb helyeket.
A gond nélkül élők, a hanyagok, az önzők, akik a földön kényelmesen
berendezkedhettek és megfeledkeztek minden másról, ezek elnyerték jutalmukat.
Nálam már nem lesz számukra hely….
Kérj bocsánatot, Fiam, ma este, tenmagadért és a többiekért is.
De holnap harcolj teljes erődből, mert a mennyei Atyád fájdalmasan látja,
hogy szent Fia számára nincs hely az emberek szálláshelyén…..
Michel Quoist
Le Havre,1954.junius.18.
https://www.facebook.com/patrik.buzo.56 ... 760935099/
élelemben szükséget szenved. Ha mármost egyiktek azt mondja:
Menjetek békével! Lakjatok jól! – de nem adja meg nekik, amire életük
fönntartására szükségük van: ugyan mit használ az nekik? „
( Jak., II, 15 – 16 )
Nem tudtam elaludni , Uram s felkeltem, hogy jobban imádhassalak.
Kint éjszaka van; fúj a szél és esik az eső.
A város fényei áttörik a sötétség fátyolát és hirdetik, hogy ott élők laknak.
Miért gyújtottad fel e fényeket Uram ? Sugaraik bántják a szememet.
Elkapták figyelmemet és most fogva tartanak, miközben a fülembe zúg a város elbűvölőn tragikus rimánkodása.
Nem tudok tőle szabadulni. Hiszen magam is jól ismerem szenvedéseit, Uram!
Felelevenednek szemeim előtt:
hallom őket, amint hozzám szólnak,
érzem, amint arcul ütnek,
valamennyit ismerem, Uram,
valamennyit, - és mégis aludni akartam.
Tudom, hogy „ ebben „ az egyetlen szobában hét egymás hegyén – hátán heverő bomlott lehelete keveredik.
Tudom, hogy egy anya az asztalát és a székeket a mennyezetre vert szögre
akasztja, hogy a földre teríthesse szalmazsákjait.
Tudom, hogy patkányok ólálkodnak a földre hullt morzsák után és
harapással fenyegetik az alvó kisbabákat.
Tudom, hogy éjjel az apának fel kell kelnie, hogy viaszkos vásznat terítsen
Még alvó gyermeke fölé, ha megered az eső.
Tudom, hogy egy anyának egész éjjel állva kell maradnia, mert csak egy
számára van hely és a két gyerek beteg.
Tudom, hogy egy részeges apa a mellette fekvő kisfiára hány majd
ma éjszaka.
Tudom, hogy egy serdülő fiú megszökik hazulról ma éjjel,
mert már nem bírja tovább a nyomort.
Tudom, hogy egyetlen padlás – szobában, ahol három ember-pár lakik,
a férfiak verekedni fognak a nőkért.
Tudom, hogy a feleség elhúzódik a férje mellől, mert már nincs több
hely a házban egy újabb gyermek számára.
Tudom, hogy ma este , csendben haldoklik egy kisfiú, hogy némán négy
testvére után távozzék ő is….
Tudom.
Többet is tudnék,
Száznál több hasonló példát ismerek és mégis nyugodtan tértem az ágyba,
aludni mentem a tiszta fehér lepedők közé.
Jobb szeretném mindezt nem tudni.
Szeretném, ha mindez csak üres mende – monda lenne.
Szeretném magammal elhitetni, hogy mindez csak rossz álom.
Szeretném, ha azzal vádolhatnának, hogy erősen túlzok mindent.
Szeretném, ha valaki bebizonyítaná nekem, hogy mindezért ezek az emberek a hibásak, hogy ők maguk az okai nagy szegénységüknek.
Szeretném magam megvigasztalni – de nem tudom. Már késő.
Túl sokat láttam.
Túl sokat hallottam.
Túl sokat számláltam;
Mindent jól összeszámláltam, Uram, és azt hiszem, hogy a könyörtelen számjegyek mindörökre elűzték lelkemből a megelégedettség ártatlan nyugalmát.
Így van helyén, Fiam!
Mert Én, a ti Istenetek és Atyátok, neheztelek rátok!
Az idők kezdetétől fogva nektek adtam a hatalmamban lévő egész
Világmindenséget és azt akartam, hogy minden gyermekemnek a feje fölött
Atyjához méltó födél legyen.
Megbíztam bennetek, de a ti önzésetek mindent elrontott.
Ez az egyik legnagyobb bűnötök, s érte a közös felelősséget sokan hordozzátok.
Mert jaj nektek: örök Otthonomban ezeknek juttatom majd a legjobb helyeket.
A gond nélkül élők, a hanyagok, az önzők, akik a földön kényelmesen
berendezkedhettek és megfeledkeztek minden másról, ezek elnyerték jutalmukat.
Nálam már nem lesz számukra hely….
Kérj bocsánatot, Fiam, ma este, tenmagadért és a többiekért is.
De holnap harcolj teljes erődből, mert a mennyei Atyád fájdalmasan látja,
hogy szent Fia számára nincs hely az emberek szálláshelyén…..
Michel Quoist
Le Havre,1954.junius.18.
https://www.facebook.com/patrik.buzo.56 ... 760935099/
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mi 13. Okt 2021, 04:09
Igazság és hamisság az ezotériában
Az ezotéria titkosságot jelent. A nyilvánosságra hozott ezotéria már nem titkos, tehát nem ezotéria. Csalás van mindenütt, ahol túlteng a külsődlegesség. A különleges öltözet, tetoválás, egzotikus szertartások, táncok, énekek nyilvános bemutatása. Különleges nevek, címek, rangok boldog ismétlése, vagyis minden, ami azt hangsúlyozza: én másféle ember vagyok, mint a többi.
• Csalás az a tanítás, ami az egyént eltávolítja a saját kultúrájától. Ha valaki hisz abban, hogy a születése nem véletlen, hanem karmikus, akkor nem akar más lenni, és másutt, másokkal élni, mint ahová, és akik közé megszületett. Tudja, hogy velük van sorsszerű elintézni valója: a szülőkkel, rokonokkal, szerelmekkel, barátokkal.
• Csaló az a szellemi irányzat, amelyik gőgössé teszi híveit. Ismerjük a neofiták gőgjét, akik megtérésük, beavatásuk után különbnek érzik magukat a többi, egyszerű embernél, többek között szüleiknél, tanáraiknál is, sőt mélyen megvetik őket.
• Hamisságra gyanús a tan és tanítója, ha mindig éjtatosságot hirdet, s ehhez illő pofát is vág. Ha nem ismeri a humort, a nevetést, és dührohamot kap, ha a kételyit nyilvánítja valaki.
• Hamis az a tanító, aki önmagából személyes függésben tartja tanítványait, lelki bilincsbe veri őket, gonosztettként, árulásként értékeli, ha más szellemi tanító és tanítások felé orientálódnak.
• Hamis tanítás az, amelyik pénzért árusítja magát, és válogatás nélkül beavat mindenkit, aki ezért fizetni tud. Nem követel semmi erőfeszítést a tanítványoktól, és lemond arról a követelésről, hogy morálisan három nagy lépést kell tennie annak, aki egy kis lépéssel közelebb akar jutni a Világszellemhez.
• Amennyire hiteles lehet az az ember, akit elfog a szellemi nyugtalanság, és akár a szobájából ki se lépve, akár világrészeken keresztül vándorolva keresi mesterét, annyira hiteltelen a tanítványok után rohangászó mester, aki hirdetéseken, plakátokon toborozza a híveket.
Nem a tanítványnak kell hűségesnek lennie a mesteréhez, hanem a mesternek a tanítványához, azaz senkit nem szabad szellemi függőségben tartani, eszmei bilincseket rakni rá, alázatossá hajlítani a gerincét. Nem szabad haragudni rá, ha különböző utakat is kipróbál, és vissza kell fogadni, ha ezt igényli, tanítványként és barátként is
Karsay István
Váradi Tibor - A napszerű élet 1/2
https://www.youtube.com/watch?v=wrfxTOWe4DE
Váradi Tibor - A napszerű élet 2/2
https://www.youtube.com/watch?v=G8S3RPEPEoQ&t=207s
Váradi Tibor - Szükség van -e közvetítőre?
https://www.youtube.com/watch?v=cg3bFZGqfHc
Váradi Tibor - A hit erősíti az önismeretet?
https://www.youtube.com/watch?v=hAx6mwmQZcA
Váradi Tibor - Tudatállapotok
https://www.youtube.com/watch?v=wRvQ_DAml5A
Váradi Tibor, Cser Zoltán - Gyógyító ima
https://www.youtube.com/watch?v=YuAc1aQ ... 5A&index=3
Váradi Tibor - Térítés, megtérés
https://www.youtube.com/watch?v=IzMSgBV ... 5A&index=4
Az ezotéria titkosságot jelent. A nyilvánosságra hozott ezotéria már nem titkos, tehát nem ezotéria. Csalás van mindenütt, ahol túlteng a külsődlegesség. A különleges öltözet, tetoválás, egzotikus szertartások, táncok, énekek nyilvános bemutatása. Különleges nevek, címek, rangok boldog ismétlése, vagyis minden, ami azt hangsúlyozza: én másféle ember vagyok, mint a többi.
• Csalás az a tanítás, ami az egyént eltávolítja a saját kultúrájától. Ha valaki hisz abban, hogy a születése nem véletlen, hanem karmikus, akkor nem akar más lenni, és másutt, másokkal élni, mint ahová, és akik közé megszületett. Tudja, hogy velük van sorsszerű elintézni valója: a szülőkkel, rokonokkal, szerelmekkel, barátokkal.
• Csaló az a szellemi irányzat, amelyik gőgössé teszi híveit. Ismerjük a neofiták gőgjét, akik megtérésük, beavatásuk után különbnek érzik magukat a többi, egyszerű embernél, többek között szüleiknél, tanáraiknál is, sőt mélyen megvetik őket.
• Hamisságra gyanús a tan és tanítója, ha mindig éjtatosságot hirdet, s ehhez illő pofát is vág. Ha nem ismeri a humort, a nevetést, és dührohamot kap, ha a kételyit nyilvánítja valaki.
• Hamis az a tanító, aki önmagából személyes függésben tartja tanítványait, lelki bilincsbe veri őket, gonosztettként, árulásként értékeli, ha más szellemi tanító és tanítások felé orientálódnak.
• Hamis tanítás az, amelyik pénzért árusítja magát, és válogatás nélkül beavat mindenkit, aki ezért fizetni tud. Nem követel semmi erőfeszítést a tanítványoktól, és lemond arról a követelésről, hogy morálisan három nagy lépést kell tennie annak, aki egy kis lépéssel közelebb akar jutni a Világszellemhez.
• Amennyire hiteles lehet az az ember, akit elfog a szellemi nyugtalanság, és akár a szobájából ki se lépve, akár világrészeken keresztül vándorolva keresi mesterét, annyira hiteltelen a tanítványok után rohangászó mester, aki hirdetéseken, plakátokon toborozza a híveket.
Nem a tanítványnak kell hűségesnek lennie a mesteréhez, hanem a mesternek a tanítványához, azaz senkit nem szabad szellemi függőségben tartani, eszmei bilincseket rakni rá, alázatossá hajlítani a gerincét. Nem szabad haragudni rá, ha különböző utakat is kipróbál, és vissza kell fogadni, ha ezt igényli, tanítványként és barátként is
Karsay István
Váradi Tibor - A napszerű élet 1/2
https://www.youtube.com/watch?v=wrfxTOWe4DE
Váradi Tibor - A napszerű élet 2/2
https://www.youtube.com/watch?v=G8S3RPEPEoQ&t=207s
Váradi Tibor - Szükség van -e közvetítőre?
https://www.youtube.com/watch?v=cg3bFZGqfHc
Váradi Tibor - A hit erősíti az önismeretet?
https://www.youtube.com/watch?v=hAx6mwmQZcA
Váradi Tibor - Tudatállapotok
https://www.youtube.com/watch?v=wRvQ_DAml5A
Váradi Tibor, Cser Zoltán - Gyógyító ima
https://www.youtube.com/watch?v=YuAc1aQ ... 5A&index=3
Váradi Tibor - Térítés, megtérés
https://www.youtube.com/watch?v=IzMSgBV ... 5A&index=4
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Do 14. Okt 2021, 03:36
Az isteneszme fejlődése az emberben - Felvezetés
A Névtelen Szellem közleményei Eszer médium útján - l915 március 11.
Az Úr dicsőségét és jóságát hirdető szellemkar nevében itt vagyunk mi, kik azt hirdetjük a világ Világosságáról, hogy eljő, és ítéletet tészen mind a jók, mind a gonoszak felett. Ezzel a programmal lépünk az emberek és a szellemek elé, mert így parancsolta nekünk az Úr, aki megsokallta az emberek gonoszságát.
Némelyek az Úr által hirdetett igék álarcát téve szemük elé, elhitetik a világgal, hogy nincs bűnhődés, nincs ítélet, nincs leszámolás, hanem csak megbocsátás, elnézés, csak irgalom és kegyelem van igazság helyett. Ezzel a szépen kidíszített jelszóval vezetik a bűnösöket tévedésből tévedésbe, csalódásból csalódásba és szenvedésből szenvedésbe, hogy ami kis hitük még maradt az embereknek, attól is megfoszthassa őket a gonoszság, ami minden romlásnak, egyenetlenségnek, gyűlölségnek csírája.
Oh emberek, apró porszemei egy nagy szellemi egységnek, kicsiny láncszemei a nagy törvénynek, mely az ellentétet a világossággal egybeköti, vigyázzatok, hogy el ne aludjatok az utolsó nagy küzdelem idejére, amelyen megrostáltatnak a választottak is!
Keresztények, zsidók és pogányok Istene csak egy önmagában és így többféle rendbe nem osztható; Ő a maga igazságának, bölcsességének és szeretetének teljességében megközelíthetetlen bármiféle emberek és szellemek által hirdetett bölcselettel, igazsággal vagy bárminemű szeretetfogalommal.
Ezek legfeljebb apró, rosszul, tökéletlenül visszatükrözött másolatai, utánzatai annak a nagy fogalomnak, amit istenségnek nevezünk; és azok a fogalmak, amelyeket az emberek a saját értelmükkel alkottak, még ha az igazságot meg is közelítik, a gyakorlatban nem használhatók. Ha jók és üdvösek is, mégsem valódiak, mert az ember kiskorú szellemlény és a nagyot még nem képes felfogni; bukásával elfelejtett mindent a régiből, csak a boldogság után való sóvárgás maradt meg. Ez a vágy hajtotta évmilliók óta az embereket valami tökéletes eszme után, mert azt ösztönszerűen érzi az ember, hogy csak ez vezetheti vissza a boldogsághoz.
Az Isten fogalma megszületett és az emberi lélekben reménység ébredt a jövő iránt. Ez az, ami nekünk utat nyitott az örökkévalóság megismeréséhez, mert a bölcsőtől a sírig nem nagy az út, és nem oly gazdag a föld tudásban, hogy a lét nagy kérdésére meg tudott volna felelni. Az ember lelki szerzeményei, és pedig úgy a tudás, mint a szeretet és az igazság is, származása első csíráját a földben, a természettörvényben találja meg, mivel a természet tiszta ősanyja mindennek, ami van; és úgy szellemi, mint lelki és testi származásunk összeköt általa bennünket Istennel, a mi teremtő Atyánkkal.
összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Az isteneszme fejlődése az emberben
A tiszta boldogságot ne a földön keressük
Adai közlés - Aki utánam akar jönni
Csak jó könyveket olvassunk
HANG - Mit tegyek beteg gyermekemmel?
Halálközeli élmény közelebbről
Felnégyeléstől az egységig
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiqVUlm6 ... Q?e=yjEHG0
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://www.youtube.com/watch?v=lpSQMlqa1e8&t=24s
Jelenések 24. – Az első 4 trombitaszó röviden - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?v=NOCpv6HcRzs
Jézus beszéde a magyarok bibliájából
https://www.youtube.com/watch?v=k1BfDpAheAg
A magyarok ősvallása a honfoglalás előtt – Részlet Bakos Attila előadásából
https://www.youtube.com/watch?v=vtpQw9rKPp8&t=394s
Karácsonyi csínytevő – Romantikus családi film
https://www.youtube.com/watch?v=erUukCR ... 7M&index=6
Működik a kémia – Romantikus vígjáték
A Névtelen Szellem közleményei Eszer médium útján - l915 március 11.
Az Úr dicsőségét és jóságát hirdető szellemkar nevében itt vagyunk mi, kik azt hirdetjük a világ Világosságáról, hogy eljő, és ítéletet tészen mind a jók, mind a gonoszak felett. Ezzel a programmal lépünk az emberek és a szellemek elé, mert így parancsolta nekünk az Úr, aki megsokallta az emberek gonoszságát.
Némelyek az Úr által hirdetett igék álarcát téve szemük elé, elhitetik a világgal, hogy nincs bűnhődés, nincs ítélet, nincs leszámolás, hanem csak megbocsátás, elnézés, csak irgalom és kegyelem van igazság helyett. Ezzel a szépen kidíszített jelszóval vezetik a bűnösöket tévedésből tévedésbe, csalódásból csalódásba és szenvedésből szenvedésbe, hogy ami kis hitük még maradt az embereknek, attól is megfoszthassa őket a gonoszság, ami minden romlásnak, egyenetlenségnek, gyűlölségnek csírája.
Oh emberek, apró porszemei egy nagy szellemi egységnek, kicsiny láncszemei a nagy törvénynek, mely az ellentétet a világossággal egybeköti, vigyázzatok, hogy el ne aludjatok az utolsó nagy küzdelem idejére, amelyen megrostáltatnak a választottak is!
Keresztények, zsidók és pogányok Istene csak egy önmagában és így többféle rendbe nem osztható; Ő a maga igazságának, bölcsességének és szeretetének teljességében megközelíthetetlen bármiféle emberek és szellemek által hirdetett bölcselettel, igazsággal vagy bárminemű szeretetfogalommal.
Ezek legfeljebb apró, rosszul, tökéletlenül visszatükrözött másolatai, utánzatai annak a nagy fogalomnak, amit istenségnek nevezünk; és azok a fogalmak, amelyeket az emberek a saját értelmükkel alkottak, még ha az igazságot meg is közelítik, a gyakorlatban nem használhatók. Ha jók és üdvösek is, mégsem valódiak, mert az ember kiskorú szellemlény és a nagyot még nem képes felfogni; bukásával elfelejtett mindent a régiből, csak a boldogság után való sóvárgás maradt meg. Ez a vágy hajtotta évmilliók óta az embereket valami tökéletes eszme után, mert azt ösztönszerűen érzi az ember, hogy csak ez vezetheti vissza a boldogsághoz.
Az Isten fogalma megszületett és az emberi lélekben reménység ébredt a jövő iránt. Ez az, ami nekünk utat nyitott az örökkévalóság megismeréséhez, mert a bölcsőtől a sírig nem nagy az út, és nem oly gazdag a föld tudásban, hogy a lét nagy kérdésére meg tudott volna felelni. Az ember lelki szerzeményei, és pedig úgy a tudás, mint a szeretet és az igazság is, származása első csíráját a földben, a természettörvényben találja meg, mivel a természet tiszta ősanyja mindennek, ami van; és úgy szellemi, mint lelki és testi származásunk összeköt általa bennünket Istennel, a mi teremtő Atyánkkal.
összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Az isteneszme fejlődése az emberben
A tiszta boldogságot ne a földön keressük
Adai közlés - Aki utánam akar jönni
Csak jó könyveket olvassunk
HANG - Mit tegyek beteg gyermekemmel?
Halálközeli élmény közelebbről
Felnégyeléstől az egységig
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiqVUlm6 ... Q?e=yjEHG0
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://www.youtube.com/watch?v=lpSQMlqa1e8&t=24s
Jelenések 24. – Az első 4 trombitaszó röviden - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?v=NOCpv6HcRzs
Jézus beszéde a magyarok bibliájából
https://www.youtube.com/watch?v=k1BfDpAheAg
A magyarok ősvallása a honfoglalás előtt – Részlet Bakos Attila előadásából
https://www.youtube.com/watch?v=vtpQw9rKPp8&t=394s
Karácsonyi csínytevő – Romantikus családi film
https://www.youtube.com/watch?v=erUukCR ... 7M&index=6
Működik a kémia – Romantikus vígjáték
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Fr 15. Okt 2021, 04:50
Alázat… van akivel együtt született, valakiben megszületett. Sokan vannak, akik még a fogalmat sem ismerik fel. Alázat, ami szükséges az élethez és a térdre kényszerítő helyzetekhez. Alázat, ami szükséges a magam fajtának ahhoz, hogy ne meneküljön el, ne adja fel. Alázat, hogy megértsem és elhiggyem, hogy annak, hogy létezem, és teszem amit, és ahogyan tudok éppen, az értékes és van értelme.
Alázat… hajolj még mélyebbre, légy még megértőbb, adj még többet!
Alázat…törik, vagy hajlik, de előbb-utóbb mindenkiben meg kell születnie ennek a minőségnek. Ha előbb nem, majd a halálos ágyadon…, legkésőbb ott megérted, hogy mit jelent.
Alázattal szemlélni, élni az életet, a legnagyobb lehetőségek egyike. Átadni a hatalmat, döntést valami olyannak, ami nálam sokkal nagyobb, és egyszerűen áramlani. A kihívásokkal, lehetőségekkel. Az Élettel.
Az életet élni alázat nélkül nem lehet. Harcolni, megharcolni igen, de az nem élet. A harcos tudja, hogy a harc amit éppen vív, az életébe is kerülhet. Feláldozza az életét, valamiért, valakiért cserébe.
Alázattal szívünkben élni az életet, ez a megadás, az elengedés, és a pillanat művészete.
Váradi Andrea
UI:
Iby Duba: Én-Ok
https://www.youtube.com/watch?v=2seWS6BgmpE
Alázat… hajolj még mélyebbre, légy még megértőbb, adj még többet!
Alázat…törik, vagy hajlik, de előbb-utóbb mindenkiben meg kell születnie ennek a minőségnek. Ha előbb nem, majd a halálos ágyadon…, legkésőbb ott megérted, hogy mit jelent.
Alázattal szemlélni, élni az életet, a legnagyobb lehetőségek egyike. Átadni a hatalmat, döntést valami olyannak, ami nálam sokkal nagyobb, és egyszerűen áramlani. A kihívásokkal, lehetőségekkel. Az Élettel.
Az életet élni alázat nélkül nem lehet. Harcolni, megharcolni igen, de az nem élet. A harcos tudja, hogy a harc amit éppen vív, az életébe is kerülhet. Feláldozza az életét, valamiért, valakiért cserébe.
Alázattal szívünkben élni az életet, ez a megadás, az elengedés, és a pillanat művészete.
Váradi Andrea
UI:
Iby Duba: Én-Ok
https://www.youtube.com/watch?v=2seWS6BgmpE
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Sa 16. Okt 2021, 04:14
Krisztus szellemi nagysága 1/4
Teremtés, bukás, megváltás
Zita médium által 2011 december 4
Az Úr nevében szeretettel köszöntelek benneteket embertestvéreim.
János, a szeretet apostola írta: "Kezdetben vala az Ige és az Ige Istennél vala és Isten maga vala az Ige." Az Ige mint tudjátok, az isteni lényeget jelenti. Kezdetben nem volt semmi, csak a mi Atyánk, Istenünk, és minden ami lett, általa lett. Ő a kezdet és a vég, Ő az alfa és az omega. Minden élet, minden, ami lett, Általa lett, minden ami van, általa jött létre és mindennek Hozzá kell visszatérnie.
Az embernek hiányos és sok esetben csak téves ismerete van arról, ami a múlt, ami valaha történt, így természetesen a teremtésről is. Az ember azt hiszi, hogy csak egyetlen teremtés létezik, azaz egyetlen teremtés jött létre a mi Atyánk, Istenünk által. De azt mondhatom, hogy egyetlen univerzum, mindenség, és több világmindenség van.
Amikor az Úr azt mondja: "Az én Atyámnak, Istenemnek házában sok hajlékok vannak...", az értelmezhető úgy, hogy a világmindenségben több hajlék, sok hajlék van. Ezeket kis százalékban és sok esetben tévesen csillagászaitok, asztrológusaitok, és akár tudományos, akár vallási ismereteiteken keresztül az ezekkel foglalkozó egyének megláttak, megértettek és bizonyos rendszerbe voltak képesek foglalni. De értelmezni kell úgy is, hogy több teremtés által több világmindenség jött létre, amelyek teljesen eltérők és teljesen elválasztódtak az univerzumtól, a mindenségtől.
Tehát a teremtő Isten a semmiből teremtette a több világmindenséget. Isten volt, és ahogy mondottam, minden Általa lett, és ami a leglényegesebb, Általa lett az élet. Mert az élet produkál mindent, az élet hoz létre újabb életerőforrásokat, új és új életlehetőségeket. Tehát amikor Isten teremt, akkor a maga életéből, a maga intelligenciájából és a maga halhatatlanságából, azaz örök életéből teremt. Tehát amit Isten teremt, az örökkévaló, azt senki és semmi meg nem semmisítheti. Az él, van, ha a törvényeket és a fejlődési meneteket betartja, akkor egyre dúsul, fejlődik, egyre nagyobb és nagyobb területekre hat, ahol azelőtt semmi nem volt, és így a világmindenségeknek határuk nincs, tehát teljesen behatárolhatatlanok.
Az ember szavakkal, azok értelmével nincs tisztában, amikor azt mondja: mindenség, eonok óta, örök, meghatározhatatlan, megsemmisíthetetlen, vagy a fény sebességével terjed. De ezek nem csak emberi szempontból, hanem a magasabb világok szempontjából is mérhetetlenek. Sőt, az ezekből sugárzó erők is mérhetetlenek az ember számára, mert ha ezeket az erőket a teremtményekre engednénk, akkor azok bennük rosszirányú változást okoznának, ami nem hagyná meg az eredeti természetében a teremtményt, azaz amilyen érzéssel, gondolattal, vággyal és akarattal teremtetett. Ezeknek a teremtett világmindenségeknek sem kifejezni, sem mérni nem lehet a tisztaságukat, a fényüket, az életerejüket, és az ott uralkodó örömet, boldogságot, az életet, az élet csodálatos terjedését.
Voltak olyan teremtmények, akik önszántukból eltértek az isteni törvénytől. Ezáltal világosságuk, erejük csökkent. Ez ingerelte őket és még jobban ellenszegültek a törvénynek, ami kiközösítette őket, azaz elbuktak. Ezeket hívjuk ellentétnek, a világ hatalmának, a világ fejedelmének. De nem egy egyénre, Isten ellenlábasára kell gondolni, mert ez tévedés. A személy mindig egy, és csak a bukás által válik, vált osztottá. A bukásnál a duális kapcsolat szétválása esetén nem két személy lett a teremtményből, hanem az eredetileg egy és tökéletességre előhívatott teremtmény szakította meg a kapcsolatot azáltal, hogy a benne felébredt ellenszegülő, bűnös érzések, vágyak és gondolatok feszültséget okoztak, ami robbanáshoz és szétváláshoz vezetett. Csak a mi Atyánk, Istenünk egy és oszthatatlan.
* * *
De tévedés, amikor egyházak itt, ezen a mélyre bukott Földön arról beszélnek, hogy egy Istenben három személy van. És az is tévedés, amikor arról beszélnek, hogy az isteni mindenségbe, az isteni erőcentrumba, Isten országába, tehát a tiszta erők világába, a boldogság világába be lehet jutni, és ezáltal egyek lesznek a törvénnyel, egyek lesznek Isten akaratával, Isten szándékaival, és a tiszta, fénylő világban élhetnek.
Amikor az Úr, a Jézus Krisztus, Aki Isten küldöttje volt, eljött és azt mondta: "én és az Atya egy vagyunk..", nem azt mondta, hogy én vagyok az Atya, hanem kettéválasztotta: "én és az Atya egy vagyunk...", de nem sorolta fel, hogy mi mindenben. Tehát egy abban az akaratban, abban törekvésben, abban a szándékban, amivel a bukottakat magához akarja ölelni, és mint tékozló fiúkat visszavezetni az atyai hajlékba.
* * *
Az univerzum teremtésében és minden teremtésben is különböző teremtési korszakokat különböztetünk meg, és ezeknek a korszakoknak a teremtményeit, ha elsőként jöttek létre, Elsődöknek nevezzük őket, ha később, a bukás után teremttettek, akkor másod teremtményeknek vagy paradicsom szellemeknek nevezzük, akik azért teremttettek, hogy a tisztán maradtak és a bukottak közti űrt betöltsék, és a bukottaknak, a lázadó angyaloknak -mint Lucifernek, a fény hordozójának is- a visszajutási lehetősége meglegyen. Lucifert annyira megvakította a saját fénye, hogy nem látta meg a nagyobb fényt, Istent, és ezért lebukott.
Az univerzumban, a mindenségben és a világmindenségekben is a hierarchia révén vannak, akik előbbre jutottak a jó iránt való érzésük, szándékuk, törekvésük révén, és ezekből arkangyalok, messiások és különböző névvel illetett egyéniségek -tehát nem tömeg- lettek.
A messiások rendjében is minden teremtésnél voltak kiválóbbak és még kiválóbbak. Voltak, akik a törvény ismeretében, vagy az igazság, mint fenntartó oszlop erősítésében, vagy az igazság helyre-hozatalában -ahol az igazság törvényein lyukat ütöttek a lázadók, tehát akik buktak- dolgoztak, és voltak olyanok, akik a szeretetben értek el eredményeket.
Ebben a világmindenségben a messiások rendjében -tehát nem a kerubok, az arkangyalok, hanem a messiások rendjében- a szeretetben a legkiválóbb az Úr Jézus Krisztus. Az ember gyakran -sok esetben káromkodó stilusban használva- emlegeti az Ő szent nevét, de valójában az Ő erejével, hatalmával egyáltalán nincs tisztában. Ezért nem bízza rá az ember az életét minden feltétel nélkül az Úrra, mert nincs tisztában azzal a hatalommal, ami egyrészt a saját szerzeménye, másrészt, ahogy az Irás mondja: "neki adatott minden hatalom égen és földön."
Mikor azt mondja az Irás: "égen és földön.." akkor a világmindenségről beszélünk és abban is a hat naprendszerről, tehát az első, másod, harmad, negyed, ötöd és hatod napokról, amelyekben Krisztus az Úr, a király, aki ebben a térségben minden hatalommal rendelkezik: mint mondom,"égen és földön." Semmi nem volt, ma sem és nem is lesz lehetetlen a számára. Isten akaratát, a törvények pontos szerkezetét, működését ismeri. De ami még hatalmasabbá tette Krisztust, az az, hogy sem gondolatban, sem érzésben ettől az isteni akarattól el nem tért, és ami igen fontos, soha a maga érdekében nem élt vissza vele, a maga érdekében nem használta fel. Mindenkor a bukott lelkek fejlődése érdekében használta csak fel.
szemlézte: Bíró László
Teremtés, bukás, megváltás
Zita médium által 2011 december 4
Az Úr nevében szeretettel köszöntelek benneteket embertestvéreim.
János, a szeretet apostola írta: "Kezdetben vala az Ige és az Ige Istennél vala és Isten maga vala az Ige." Az Ige mint tudjátok, az isteni lényeget jelenti. Kezdetben nem volt semmi, csak a mi Atyánk, Istenünk, és minden ami lett, általa lett. Ő a kezdet és a vég, Ő az alfa és az omega. Minden élet, minden, ami lett, Általa lett, minden ami van, általa jött létre és mindennek Hozzá kell visszatérnie.
Az embernek hiányos és sok esetben csak téves ismerete van arról, ami a múlt, ami valaha történt, így természetesen a teremtésről is. Az ember azt hiszi, hogy csak egyetlen teremtés létezik, azaz egyetlen teremtés jött létre a mi Atyánk, Istenünk által. De azt mondhatom, hogy egyetlen univerzum, mindenség, és több világmindenség van.
Amikor az Úr azt mondja: "Az én Atyámnak, Istenemnek házában sok hajlékok vannak...", az értelmezhető úgy, hogy a világmindenségben több hajlék, sok hajlék van. Ezeket kis százalékban és sok esetben tévesen csillagászaitok, asztrológusaitok, és akár tudományos, akár vallási ismereteiteken keresztül az ezekkel foglalkozó egyének megláttak, megértettek és bizonyos rendszerbe voltak képesek foglalni. De értelmezni kell úgy is, hogy több teremtés által több világmindenség jött létre, amelyek teljesen eltérők és teljesen elválasztódtak az univerzumtól, a mindenségtől.
Tehát a teremtő Isten a semmiből teremtette a több világmindenséget. Isten volt, és ahogy mondottam, minden Általa lett, és ami a leglényegesebb, Általa lett az élet. Mert az élet produkál mindent, az élet hoz létre újabb életerőforrásokat, új és új életlehetőségeket. Tehát amikor Isten teremt, akkor a maga életéből, a maga intelligenciájából és a maga halhatatlanságából, azaz örök életéből teremt. Tehát amit Isten teremt, az örökkévaló, azt senki és semmi meg nem semmisítheti. Az él, van, ha a törvényeket és a fejlődési meneteket betartja, akkor egyre dúsul, fejlődik, egyre nagyobb és nagyobb területekre hat, ahol azelőtt semmi nem volt, és így a világmindenségeknek határuk nincs, tehát teljesen behatárolhatatlanok.
Az ember szavakkal, azok értelmével nincs tisztában, amikor azt mondja: mindenség, eonok óta, örök, meghatározhatatlan, megsemmisíthetetlen, vagy a fény sebességével terjed. De ezek nem csak emberi szempontból, hanem a magasabb világok szempontjából is mérhetetlenek. Sőt, az ezekből sugárzó erők is mérhetetlenek az ember számára, mert ha ezeket az erőket a teremtményekre engednénk, akkor azok bennük rosszirányú változást okoznának, ami nem hagyná meg az eredeti természetében a teremtményt, azaz amilyen érzéssel, gondolattal, vággyal és akarattal teremtetett. Ezeknek a teremtett világmindenségeknek sem kifejezni, sem mérni nem lehet a tisztaságukat, a fényüket, az életerejüket, és az ott uralkodó örömet, boldogságot, az életet, az élet csodálatos terjedését.
Voltak olyan teremtmények, akik önszántukból eltértek az isteni törvénytől. Ezáltal világosságuk, erejük csökkent. Ez ingerelte őket és még jobban ellenszegültek a törvénynek, ami kiközösítette őket, azaz elbuktak. Ezeket hívjuk ellentétnek, a világ hatalmának, a világ fejedelmének. De nem egy egyénre, Isten ellenlábasára kell gondolni, mert ez tévedés. A személy mindig egy, és csak a bukás által válik, vált osztottá. A bukásnál a duális kapcsolat szétválása esetén nem két személy lett a teremtményből, hanem az eredetileg egy és tökéletességre előhívatott teremtmény szakította meg a kapcsolatot azáltal, hogy a benne felébredt ellenszegülő, bűnös érzések, vágyak és gondolatok feszültséget okoztak, ami robbanáshoz és szétváláshoz vezetett. Csak a mi Atyánk, Istenünk egy és oszthatatlan.
* * *
De tévedés, amikor egyházak itt, ezen a mélyre bukott Földön arról beszélnek, hogy egy Istenben három személy van. És az is tévedés, amikor arról beszélnek, hogy az isteni mindenségbe, az isteni erőcentrumba, Isten országába, tehát a tiszta erők világába, a boldogság világába be lehet jutni, és ezáltal egyek lesznek a törvénnyel, egyek lesznek Isten akaratával, Isten szándékaival, és a tiszta, fénylő világban élhetnek.
Amikor az Úr, a Jézus Krisztus, Aki Isten küldöttje volt, eljött és azt mondta: "én és az Atya egy vagyunk..", nem azt mondta, hogy én vagyok az Atya, hanem kettéválasztotta: "én és az Atya egy vagyunk...", de nem sorolta fel, hogy mi mindenben. Tehát egy abban az akaratban, abban törekvésben, abban a szándékban, amivel a bukottakat magához akarja ölelni, és mint tékozló fiúkat visszavezetni az atyai hajlékba.
* * *
Az univerzum teremtésében és minden teremtésben is különböző teremtési korszakokat különböztetünk meg, és ezeknek a korszakoknak a teremtményeit, ha elsőként jöttek létre, Elsődöknek nevezzük őket, ha később, a bukás után teremttettek, akkor másod teremtményeknek vagy paradicsom szellemeknek nevezzük, akik azért teremttettek, hogy a tisztán maradtak és a bukottak közti űrt betöltsék, és a bukottaknak, a lázadó angyaloknak -mint Lucifernek, a fény hordozójának is- a visszajutási lehetősége meglegyen. Lucifert annyira megvakította a saját fénye, hogy nem látta meg a nagyobb fényt, Istent, és ezért lebukott.
Az univerzumban, a mindenségben és a világmindenségekben is a hierarchia révén vannak, akik előbbre jutottak a jó iránt való érzésük, szándékuk, törekvésük révén, és ezekből arkangyalok, messiások és különböző névvel illetett egyéniségek -tehát nem tömeg- lettek.
A messiások rendjében is minden teremtésnél voltak kiválóbbak és még kiválóbbak. Voltak, akik a törvény ismeretében, vagy az igazság, mint fenntartó oszlop erősítésében, vagy az igazság helyre-hozatalában -ahol az igazság törvényein lyukat ütöttek a lázadók, tehát akik buktak- dolgoztak, és voltak olyanok, akik a szeretetben értek el eredményeket.
Ebben a világmindenségben a messiások rendjében -tehát nem a kerubok, az arkangyalok, hanem a messiások rendjében- a szeretetben a legkiválóbb az Úr Jézus Krisztus. Az ember gyakran -sok esetben káromkodó stilusban használva- emlegeti az Ő szent nevét, de valójában az Ő erejével, hatalmával egyáltalán nincs tisztában. Ezért nem bízza rá az ember az életét minden feltétel nélkül az Úrra, mert nincs tisztában azzal a hatalommal, ami egyrészt a saját szerzeménye, másrészt, ahogy az Irás mondja: "neki adatott minden hatalom égen és földön."
Mikor azt mondja az Irás: "égen és földön.." akkor a világmindenségről beszélünk és abban is a hat naprendszerről, tehát az első, másod, harmad, negyed, ötöd és hatod napokról, amelyekben Krisztus az Úr, a király, aki ebben a térségben minden hatalommal rendelkezik: mint mondom,"égen és földön." Semmi nem volt, ma sem és nem is lesz lehetetlen a számára. Isten akaratát, a törvények pontos szerkezetét, működését ismeri. De ami még hatalmasabbá tette Krisztust, az az, hogy sem gondolatban, sem érzésben ettől az isteni akarattól el nem tért, és ami igen fontos, soha a maga érdekében nem élt vissza vele, a maga érdekében nem használta fel. Mindenkor a bukott lelkek fejlődése érdekében használta csak fel.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » So 17. Okt 2021, 04:36
Krisztus szellemi nagysága 2/4
Teremtés, bukás, megváltás
Addig, amíg Krisztus a magasságok ura volt, addig az ellentét semmilyen ellentétes gondolattal és érzéssel nem tudta Őt megkisérteni. Úgy, mint mikor valaki páncélban van, vagy olyan pajzsa van, amiről az ellentétes erők mindennemű lövése visszapattan. Sérthetetlenné tette Krisztust az az erő, amellyel Istenhez tapadt, és amellyel Isten ügyét, tehát a megtérés lehetőségét szolgálta. Csak gondoljátok el, hogy amilyen alázatos lélekkel mosta meg a tanítványainak a poros, piszkos lábát, és ment be a bűnösök és a vámosok házába, akik kivetettek voltak a zsidóknál. Mert az Úr világosan kifejezte, hogy nem az egészségeseknek van szükségük a gyógyító orvosra, hanem a betegeknek. És hogy Ő nem az egészségesekért, az önmagukban bizakodókért jött, hanem azokért, akik nem ismerték, vagy ismerték, de elfelejtették azt az életet, amelyet Istentől kaptak, és valaha a bukásuk előtt ők is élvezhettek.
Tehát az Úr ezen teremtett világnak a bűneit magára vette, azokat az erőket, amiket a bukottak légiói hoztak létre, és amik nem mechanikus erők, hanem amik érzésekkel, gondolatokkal és akarati tendenciákkal vannak telítve. Ezek hihetetlen leterheltséget jelentettek a részére és ezért kellett a világtól elvonulnia, -az Írás így mondja: a pogányok földjén- és Galileában, Názáretben csendesen, visszahúzódva élnie, hogy a világ fel ne fedezze Őt idő előtt, hanem alkalma és lehetősége legyen az ellentétes érzéseket gondolati és akarati erőket feltisztítani, hogy amikor kilép a világba, akkor már elmondhassa: "én és az Atya egy vagyunk…” és "az én országom nem e világból való." A farizeusok rosszalló és gúnyos értelemben mondták, hogy a zsidók királya. Sőt amikor Pilátus a keresztre felíratta ezt, akkor kifogásolták, hogy csak Ő mondta: a zsidók királya vagyok. De igazán Ő az ég és föld királya.
Az Úr dualitása nem érvényesült a földön jártakor, mert csak az adó erő működött benne azért, mert a férfiak világa volt ez a világ, és csak így fogadták el Őt, de még így sem fogadták el Tőle az isteni Igét. De a dualitás mégis benne volt, mert Ő Isten Fia, Isten küldöttje is volt, Aki tisztán maradt és tökéletessé vált a fejlődése során, és ember fia is volt, mert ennek a világnak is és mind a hat naprendszer világainak a bűneit is magára vette. Tehát ki sem lehet fejezni, hogy mennyivel több rossz erő hatott rá, mint a földre született szellemekre, az emberekre.
Tehát ezeket mind elfogadva, az Úr "ember fiává" vált. De ez azt is jelenti, hogy mivel Isten Fia is volt, ezért sokkal érzékenyebb volt, minden fájdalmat, szenvedést jobban, sokkal nagyobb intenzítással érzett, mint a földi ember. És ahogy egy nagy, erős, békességet, nyugalmat adó fának a gyökere a földben van, de az enyhitő árnyat nyújtó ágai a magasba nyúlnak, úgy az Úr is a hatod naprendszer e bolygóján, a Földön járt, de a tiszta, magas világok erejét vonta le. És megmaradt egyszerűségében, alázatosságában, engedelmességében, hogy hajlandó azt a poharat kiüríteni, ami akkor adatott a kezébe, amikor a bűnösök, a bukottak megváltására vállalkozott.
Itt félreértés ne essék: Isten soha, senkivel szemben semminemű erőszakot nem alkalmazott és nem alkalmaz, még a legbűnösebbel szemben sem, tehát az Úrral, a Jézus Krisztussal sem, hogy ezt el kell végezni, ezen keresztül kell menni, hanem ezt Ő mind a saját szeretetéből tette, mert átérezte ennek a bukott világnak a nyomorúságát, szenvedését, gyötrelmét, és szeretetből -mert Ő a szeretet Messiása- segíteni kivánt rajtuk. Tehát ezért tette és úgy, ahogy a mi Atyánk, Istenünk, mivel mindenható, azt helyesnek és jónak látta, felfüggesztve az Ő maga előnyeit, amikkel rendelkezett a saját világában.
És amikor az Úr eljött ide, akkor nemcsak a földi világban lévő fenevaddal, az e világ fejedelmével, az ordító oroszlánnal -ezek ugyanazt jelentik- van küzdelme, hanem az alacsonyrendű, láthatatlan világgal is.
* * *
A bukás fokozatosan történt és Isten a bukást mindig próbálta megállítani vagy lassítani. Tehát a teremtmény nem mint a feldobott kő, szabadeséssel esik lefelé, hanem Isten kegyelmi ereje próbálta visszatartani. Így rétegek alakultak a lefelé esőkből és a különböző mértékben javuló, felfelé törekvőkből. Így ebben a világmindenségben kialakultak a légköri gyűrűk és minden légköri gyűrűn belül is hét szféra.
Ezekhez a légköri gyűrűkhöz és a bennük lévő szférákhoz vezetett az a hét híd, amelyen keresztül a közlekedés fennállhatott a magasabb, láthatatlan világgal. Ennek a közlekedésnek az egyik formája volt a piramis. A piramis alak az építkezési mód tökéletes formája, ami alul széles és felfelé keskenyedik. Ez nem csak amiatt van, hogy biztosan álljon, hanem jelképesen mutatja a szférák kiterjedését, ahogy az első, második és harmadik szféra lakói többen vannak, mint a negyedik szféra lakói, akik a csúcshoz közelebb vannak.
Később, amikor a bukottak még mélyebbre süllyedtek és ilyen sűrű, fizikai, anyagi testben éltek, akkor a földi világban megjelent az ellentét, az e világ hatalma, a világ hatalmassága, vagy helyesebben "a világ fejedelme."
Azért mondom hatalmasságnak is, mert óriási tömegek gyűltek légiókba, akik megromlott, ördögi lelkek voltak, és amíg ezek az erők meg nem kötötték őket, addig az ő rossz érzésekkel, gondolatokkal, akarati tendenciákkal telített erőik hatottak az emberek világára. Ez a hatás hasonló volt a mai világban lévő egyházi vagy világi hatalomhoz, amikor az egyének szabad akaratát gátolják meg erőszakkal. Tehát így a földön egyre kisebb lett a lehetőség a jóra. Nem azért, mert Isten nem akart ide jó erőket küldeni, hanem mert ezeket a jó erőket rövid időn belül az ellentét ellopta, az ellopottakat pedig rosszra felhasználva, felégette. Tehát ezáltal a világ fejedelmének hatalma -most már a földön vagyunk- egyre nőtt, amig a tiszta, felfelé törekvő erők, az arany ködként felfelé szálló imádságok és a különböző természetben lévő gyógyító erők is kevesebbé váltak.
Így hát a világ megromlott, mert a jók elmentek. És eltávoztak azok a régi népek, akik még áldozathozatalra voltak képesek a maguk megváltoztatása és mások segitése érdekében. De amikor a jó erők megfogynak, ha az igazság kivonul és a hazugság uralkodik, akkor nincs, ami ezt a világot fent tartsa. De ez nem a megsemmisülés, nem végleges állapot, nem az örök kárhozat, csak egy időre való lemerevedés, amelyben az életnek semmi jele nincs. Nincs légzés, mozgás, cselekvés.
szemlézte: Bíró László
Teremtés, bukás, megváltás
Addig, amíg Krisztus a magasságok ura volt, addig az ellentét semmilyen ellentétes gondolattal és érzéssel nem tudta Őt megkisérteni. Úgy, mint mikor valaki páncélban van, vagy olyan pajzsa van, amiről az ellentétes erők mindennemű lövése visszapattan. Sérthetetlenné tette Krisztust az az erő, amellyel Istenhez tapadt, és amellyel Isten ügyét, tehát a megtérés lehetőségét szolgálta. Csak gondoljátok el, hogy amilyen alázatos lélekkel mosta meg a tanítványainak a poros, piszkos lábát, és ment be a bűnösök és a vámosok házába, akik kivetettek voltak a zsidóknál. Mert az Úr világosan kifejezte, hogy nem az egészségeseknek van szükségük a gyógyító orvosra, hanem a betegeknek. És hogy Ő nem az egészségesekért, az önmagukban bizakodókért jött, hanem azokért, akik nem ismerték, vagy ismerték, de elfelejtették azt az életet, amelyet Istentől kaptak, és valaha a bukásuk előtt ők is élvezhettek.
Tehát az Úr ezen teremtett világnak a bűneit magára vette, azokat az erőket, amiket a bukottak légiói hoztak létre, és amik nem mechanikus erők, hanem amik érzésekkel, gondolatokkal és akarati tendenciákkal vannak telítve. Ezek hihetetlen leterheltséget jelentettek a részére és ezért kellett a világtól elvonulnia, -az Írás így mondja: a pogányok földjén- és Galileában, Názáretben csendesen, visszahúzódva élnie, hogy a világ fel ne fedezze Őt idő előtt, hanem alkalma és lehetősége legyen az ellentétes érzéseket gondolati és akarati erőket feltisztítani, hogy amikor kilép a világba, akkor már elmondhassa: "én és az Atya egy vagyunk…” és "az én országom nem e világból való." A farizeusok rosszalló és gúnyos értelemben mondták, hogy a zsidók királya. Sőt amikor Pilátus a keresztre felíratta ezt, akkor kifogásolták, hogy csak Ő mondta: a zsidók királya vagyok. De igazán Ő az ég és föld királya.
Az Úr dualitása nem érvényesült a földön jártakor, mert csak az adó erő működött benne azért, mert a férfiak világa volt ez a világ, és csak így fogadták el Őt, de még így sem fogadták el Tőle az isteni Igét. De a dualitás mégis benne volt, mert Ő Isten Fia, Isten küldöttje is volt, Aki tisztán maradt és tökéletessé vált a fejlődése során, és ember fia is volt, mert ennek a világnak is és mind a hat naprendszer világainak a bűneit is magára vette. Tehát ki sem lehet fejezni, hogy mennyivel több rossz erő hatott rá, mint a földre született szellemekre, az emberekre.
Tehát ezeket mind elfogadva, az Úr "ember fiává" vált. De ez azt is jelenti, hogy mivel Isten Fia is volt, ezért sokkal érzékenyebb volt, minden fájdalmat, szenvedést jobban, sokkal nagyobb intenzítással érzett, mint a földi ember. És ahogy egy nagy, erős, békességet, nyugalmat adó fának a gyökere a földben van, de az enyhitő árnyat nyújtó ágai a magasba nyúlnak, úgy az Úr is a hatod naprendszer e bolygóján, a Földön járt, de a tiszta, magas világok erejét vonta le. És megmaradt egyszerűségében, alázatosságában, engedelmességében, hogy hajlandó azt a poharat kiüríteni, ami akkor adatott a kezébe, amikor a bűnösök, a bukottak megváltására vállalkozott.
Itt félreértés ne essék: Isten soha, senkivel szemben semminemű erőszakot nem alkalmazott és nem alkalmaz, még a legbűnösebbel szemben sem, tehát az Úrral, a Jézus Krisztussal sem, hogy ezt el kell végezni, ezen keresztül kell menni, hanem ezt Ő mind a saját szeretetéből tette, mert átérezte ennek a bukott világnak a nyomorúságát, szenvedését, gyötrelmét, és szeretetből -mert Ő a szeretet Messiása- segíteni kivánt rajtuk. Tehát ezért tette és úgy, ahogy a mi Atyánk, Istenünk, mivel mindenható, azt helyesnek és jónak látta, felfüggesztve az Ő maga előnyeit, amikkel rendelkezett a saját világában.
És amikor az Úr eljött ide, akkor nemcsak a földi világban lévő fenevaddal, az e világ fejedelmével, az ordító oroszlánnal -ezek ugyanazt jelentik- van küzdelme, hanem az alacsonyrendű, láthatatlan világgal is.
* * *
A bukás fokozatosan történt és Isten a bukást mindig próbálta megállítani vagy lassítani. Tehát a teremtmény nem mint a feldobott kő, szabadeséssel esik lefelé, hanem Isten kegyelmi ereje próbálta visszatartani. Így rétegek alakultak a lefelé esőkből és a különböző mértékben javuló, felfelé törekvőkből. Így ebben a világmindenségben kialakultak a légköri gyűrűk és minden légköri gyűrűn belül is hét szféra.
Ezekhez a légköri gyűrűkhöz és a bennük lévő szférákhoz vezetett az a hét híd, amelyen keresztül a közlekedés fennállhatott a magasabb, láthatatlan világgal. Ennek a közlekedésnek az egyik formája volt a piramis. A piramis alak az építkezési mód tökéletes formája, ami alul széles és felfelé keskenyedik. Ez nem csak amiatt van, hogy biztosan álljon, hanem jelképesen mutatja a szférák kiterjedését, ahogy az első, második és harmadik szféra lakói többen vannak, mint a negyedik szféra lakói, akik a csúcshoz közelebb vannak.
Később, amikor a bukottak még mélyebbre süllyedtek és ilyen sűrű, fizikai, anyagi testben éltek, akkor a földi világban megjelent az ellentét, az e világ hatalma, a világ hatalmassága, vagy helyesebben "a világ fejedelme."
Azért mondom hatalmasságnak is, mert óriási tömegek gyűltek légiókba, akik megromlott, ördögi lelkek voltak, és amíg ezek az erők meg nem kötötték őket, addig az ő rossz érzésekkel, gondolatokkal, akarati tendenciákkal telített erőik hatottak az emberek világára. Ez a hatás hasonló volt a mai világban lévő egyházi vagy világi hatalomhoz, amikor az egyének szabad akaratát gátolják meg erőszakkal. Tehát így a földön egyre kisebb lett a lehetőség a jóra. Nem azért, mert Isten nem akart ide jó erőket küldeni, hanem mert ezeket a jó erőket rövid időn belül az ellentét ellopta, az ellopottakat pedig rosszra felhasználva, felégette. Tehát ezáltal a világ fejedelmének hatalma -most már a földön vagyunk- egyre nőtt, amig a tiszta, felfelé törekvő erők, az arany ködként felfelé szálló imádságok és a különböző természetben lévő gyógyító erők is kevesebbé váltak.
Így hát a világ megromlott, mert a jók elmentek. És eltávoztak azok a régi népek, akik még áldozathozatalra voltak képesek a maguk megváltoztatása és mások segitése érdekében. De amikor a jó erők megfogynak, ha az igazság kivonul és a hazugság uralkodik, akkor nincs, ami ezt a világot fent tartsa. De ez nem a megsemmisülés, nem végleges állapot, nem az örök kárhozat, csak egy időre való lemerevedés, amelyben az életnek semmi jele nincs. Nincs légzés, mozgás, cselekvés.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mo 18. Okt 2021, 05:03
Krisztus szellemi nagysága 3/4
Teremtés, bukás, megváltás
Tehát mivel a világ így tönkrement és a világ fejedelmének a hatalma ilyen nagy mértékben megnövekedett, akkor azt gondolta, hogy amikor Krisztus megjelenik -Krisztus, Jézus, ez két név, két különböző dolgot fejez ki- akkor itt van a lehetősége annak, hogy hozzáférhessen az Úrhoz és -igy mondom és nagy betűvel irom- A NAGY MŰ TÖNKREMENJEN! Azaz Isten akarata továbbra se valósulhasson meg az emberi lelkekben.
Amikor -itt még Jézus- kész volt a világba kilépni az erők feltisztítására, hogy a magvetést megkezdje, akkor kiment a pusztába, mondja az Írás. Erre azért volt szüksége, hogy egyedül legyen, amikor az önmaga erejét leméri, és hogy itt, a kárhozat világában az összeköttetése meglegyen a magas világokkal, az Atyjával, és hogy angyalok jöjjenek, és a nehéz helyzetekben erősítést hozzanak neki. Tehát ezért kiment a pusztába. Ez a puszta Judeában, a Jordán és a Holt tenger közötti köves terület volt, ahol negyven napig és negyven éjszaka tartózkodott, imádkozott és felkészült erre a nagy munkára. És semmi ételt vagy italt nem vett magához negyven nap és negyven éjszaka alatt.
Különben is vannak testi emberek és vannak szellemi emberek. Az Úr, a messiások legnagyobbja, nyilvánvaló, hogy a legszellemibb. Ezt úgy kell elképzelni, hogy Ő nem egy fizikailag erős testű valaki, mert erejét nem a test tápláléka adja, hanem "van énnékem ennivalóm, amiről ti nem tudtok… ", mondja a tanítványainak. Tudniillik az a szellemi táplálék, ami a testi élethez szükséges. Mert azt az életerőt, ami az élethez kell, azt a szellemi erő adja. Tehát ha a testi erő akármi miatt csökken, akkor az táplálkozással pótolható. De ha a szellemi erő, ez az életerő elfogy, akkor a halál bekövetkezik.
Na már most, ebben a bolyongásában negyven nap után megkisérti az Urat a világ fejedelme. A legtöbb ember azt gondolja, hogy az a kisértés, amikor az embernek nehéz, vagy fájdalmas a sorsa. Nem, a kisértés az mindig az, amikor lehetőség van erre is, meg arra is. Tehát ott van, hogy elveheti vagy nem veszi el. Igent mond, vagy nemet mond. Elfogadja, vagy visszautasítja. Tehát amikor a lehetőségek jóra, rosszra egyaránt fennállnak. De a világ fejedelme ezt az arányt megváltoztatja, mert a a kisértés ideje alatt felerősíti a félelmet, hogy az ember ne a jót cselekedje, mert akkor ettől is, attól is, amattól is elesik, vagy ez, az, amaz történhetik vele: veszteség, tönkretétel, börtön, kínzás, vérpad, sorolhatnánk.
Tehát amikor az Úr legyengül, megéhezik -azaz a fizikai test éhes, mert annak táplálékra van szüksége- akkor így hangzik a világ fejedelmének kisértő szava: "Ha Isten Fia vagy, változtasd e köveket kenyérré!" És éhes az Úr, mert a negyvennapos böjt miatt le van gyengülve, és mégis ezt mondja: "Nem csak kenyérrel él az ember, hanem Istennek minden igéjével", azaz az isteni lényeggel, mert Ő is az isteni lényegből teremtetett és kapott életet.
A zsidók, akik negyven évig a pusztában vándoroltak, az égből kapott mannával táplálkoztak, ami a fizikai testüket is megerősítette. Tehát ugyan így, amit az ember Istentől, az isteni erőkből, az égből a nemes, szép gondolatai, imádságai által levonz, az van.
Amikor az Úr a pusztába ment, nem e világ fejedelme vitte Őt oda, hanem a Maga akaratából, hogy teljes biztonságban érezze magát, hogy kész erre a hatalmas és nagy munkára. Mert nem csak a föld lakói -itt félreértés ne essék, hogy csak a zsidóság- hanem a föld minden lakója, sőt nem csak a föld lakói, hanem minden bukott, a földi szférákban lévő légiók is mind-mind ellene vannak. És mind azt szeretnék, ha a nagy mű megbukna, mert lázadók, pártütők, visszautasítók, nem hajlandók elismerni maguk fölött Isten hatalmát és dicsőségét. Pedig az Írás szerint: "Tiéd az ország, a hatalom és dicsőség" mindörökké!
* * *
Az ellenszegülők, a lázadók a maguk nagyságát, a maguk fényét látva, azt hitték, hogy olyanok lehetnek, mint Isten. Isteni tulajdonságokkal rendelkeztek és ez a dicsőség a fejükbe szállt. Azt hitték, hogy olyanok lehetnek, mint az Isten. De ők teremtmények, kezdetük van, valakitől származnak, tehát nem lehetnek olyanná, aki öröktől fogva van, és a kapcsolatot Istennel -nem is azt mondom, hogy függő viszonyt- megszüntethessék. Hiszen Isten az élet forrása. Ha a forrástól, a forrás vizétől elzárja magát, vége van. Mert az Úr is azt mondja: "Az örök életnek vize van nálam... és az örök életnek a kenyere van nálam."
De ha ezt elzárja a teremtmény, akkor ennek mi lesz a következménye? A kárhozat és a kárhozatban való maradás mindaddig, amíg a teremtménynek elege nem lesz abból, és keresi a lehetőségeket, hogy onnan kikerülhessen. És sajnos már sokan kerültek és fognak is kerülni még erre az elkárhozásra, ami sokkal rosszabb, mint a halál. A halál időleges, aránylag egy rövid ideig tartó szakasz.
* * *
Az Úr visszautasítja a kísértést. De a kísértő nagyon ravasz. Úgy gondolja, ha ezen az úton nem megy, meg kell próbálni azon; keresni kell, hogy hol van egy gyenge láncszem, mert mindig a gyenge láncszem okozza az ember vesztét. Tehát a kísértő így okoskodik: ha így nem ment, akkor többet, nagyobbat kínálok, és akkor annak egészen biztos nem fog tudni ellent mondani.
Ehhez meg kell jegyeznem azt, hogy amit a kísértő, a világ fejedelme felkínál, azt sem a magáéból adná, mert mindazt azoktól a bukottaktól és azoktól az emberlelkektől szedte össze, akik a testetöltéskor az Isten ingyen kegyelméből kapott tiszta erőket meggondolatlanul látszatos értékekért átengedték neki. Úgy, mint a fekete mágia is teszi: elapasztja az egyik tehén tejét és odaadja a másiknak. Ugyanígy az ellentét, a világ fejedelme is innen odateszi, onnan meg amoda teszi azokat a tiszta életerőket, amiket ő maga nem képes levonni.
Tehát a kísértő nagyobbat ajánl az Úrnak. Felviszi Őt -lélekben- a templom tornyára és így kísérti: "Isten fia vagy, vesd le magadat! És majd angyalok jönnek és megvédenek, hogy ne üsd kőbe a lábadat, és semmi bajod ne történjen." És amikor az Úr elutasítja, akkor felviszi Őt a magas hegyre és ezt mondja: "Az egész világot neked adom, ha leborulva imádsz engem." De az ellentét csak e világot ígérheti, mert csak itt az úr.
Amikor az ellentét azt mondja: az egész világon ő az úr, gondoljatok azokra, akik hatalom éhesek. Milyen nagy dolog az nekik, hogy ők az urak, ők a mindenek az egész világ fölött, emberek élete fölött, élet és halál felett, anyagi javak felett, mindent csinálhatnak, amit akarnak, anélkül, hogy bármi bajuk történhetne. Így gondolják, amíg hatalmon vannak.
Tehát azt mondja az ellentét fejedelme az Úrnak: "Az egész világot neked adom!" És az Úr így válaszol: "Távozz tőlem, sátán!" Távozzon ez a sátáni megkisértő erő, mert az Úr el akarja végezni ezt a mentő munkát a sátáni erők, az e világ fejedelme, és minden bukott megmentése érdekében. De a világ fejedelme erők, anyagi javak, emberi lelkek felett rendelkezhetik, és ezért úgy gondolja, ez mindig így lesz. Mert még nem tudja, mi vár rá ennek a következményeképpen.
Mert aki a jóval nem tud, vagy nem akar azonosulni, aki a jót visszautasítja, aki szándékosan megmarad a rosszban, aki a rossz győzelmét segíti elő, aki kárörvendezik a jónak a megtiprásán, az még nem tudja, hogy eleven parazsat gyűjt a fejére. Mert aki a lélek halálát okozza, az olyan kárhozatos állapotba kerül, ami egy, két vagy három örökkévalóságig is tarthat.
És mennyi idő egy örökkévalóság? Nem tudom megmondani, és valószínű, hogy ti sem. Mert az örökkévalóságok időterminusa is más és más, attól függően, hogy valaki mikor ébred, vagy mikor fordul a jó felé. Mert az még nem elég, hogy valaki szenved és gyötrődik. Mert bár szenved és gyötrődik, és ebben az állapotából -bár káromolja Istent, hibáztatja embertársait és mindenkit azért, mert ő odajutott, mert ott meg van kötve- nincs kiút, akárhogyan szenved.
Mert ha az ember lelkileg szenved, az sokkal szenvedőbb, sokkal nehezebb állapot, mint ha az embernek fáj a keze vagy a lába.
szemlézte: Bíró László
https://www.magyarokvilaga.hu/gabriel-u ... y4M_rbII_o
Teremtés, bukás, megváltás
Tehát mivel a világ így tönkrement és a világ fejedelmének a hatalma ilyen nagy mértékben megnövekedett, akkor azt gondolta, hogy amikor Krisztus megjelenik -Krisztus, Jézus, ez két név, két különböző dolgot fejez ki- akkor itt van a lehetősége annak, hogy hozzáférhessen az Úrhoz és -igy mondom és nagy betűvel irom- A NAGY MŰ TÖNKREMENJEN! Azaz Isten akarata továbbra se valósulhasson meg az emberi lelkekben.
Amikor -itt még Jézus- kész volt a világba kilépni az erők feltisztítására, hogy a magvetést megkezdje, akkor kiment a pusztába, mondja az Írás. Erre azért volt szüksége, hogy egyedül legyen, amikor az önmaga erejét leméri, és hogy itt, a kárhozat világában az összeköttetése meglegyen a magas világokkal, az Atyjával, és hogy angyalok jöjjenek, és a nehéz helyzetekben erősítést hozzanak neki. Tehát ezért kiment a pusztába. Ez a puszta Judeában, a Jordán és a Holt tenger közötti köves terület volt, ahol negyven napig és negyven éjszaka tartózkodott, imádkozott és felkészült erre a nagy munkára. És semmi ételt vagy italt nem vett magához negyven nap és negyven éjszaka alatt.
Különben is vannak testi emberek és vannak szellemi emberek. Az Úr, a messiások legnagyobbja, nyilvánvaló, hogy a legszellemibb. Ezt úgy kell elképzelni, hogy Ő nem egy fizikailag erős testű valaki, mert erejét nem a test tápláléka adja, hanem "van énnékem ennivalóm, amiről ti nem tudtok… ", mondja a tanítványainak. Tudniillik az a szellemi táplálék, ami a testi élethez szükséges. Mert azt az életerőt, ami az élethez kell, azt a szellemi erő adja. Tehát ha a testi erő akármi miatt csökken, akkor az táplálkozással pótolható. De ha a szellemi erő, ez az életerő elfogy, akkor a halál bekövetkezik.
Na már most, ebben a bolyongásában negyven nap után megkisérti az Urat a világ fejedelme. A legtöbb ember azt gondolja, hogy az a kisértés, amikor az embernek nehéz, vagy fájdalmas a sorsa. Nem, a kisértés az mindig az, amikor lehetőség van erre is, meg arra is. Tehát ott van, hogy elveheti vagy nem veszi el. Igent mond, vagy nemet mond. Elfogadja, vagy visszautasítja. Tehát amikor a lehetőségek jóra, rosszra egyaránt fennállnak. De a világ fejedelme ezt az arányt megváltoztatja, mert a a kisértés ideje alatt felerősíti a félelmet, hogy az ember ne a jót cselekedje, mert akkor ettől is, attól is, amattól is elesik, vagy ez, az, amaz történhetik vele: veszteség, tönkretétel, börtön, kínzás, vérpad, sorolhatnánk.
Tehát amikor az Úr legyengül, megéhezik -azaz a fizikai test éhes, mert annak táplálékra van szüksége- akkor így hangzik a világ fejedelmének kisértő szava: "Ha Isten Fia vagy, változtasd e köveket kenyérré!" És éhes az Úr, mert a negyvennapos böjt miatt le van gyengülve, és mégis ezt mondja: "Nem csak kenyérrel él az ember, hanem Istennek minden igéjével", azaz az isteni lényeggel, mert Ő is az isteni lényegből teremtetett és kapott életet.
A zsidók, akik negyven évig a pusztában vándoroltak, az égből kapott mannával táplálkoztak, ami a fizikai testüket is megerősítette. Tehát ugyan így, amit az ember Istentől, az isteni erőkből, az égből a nemes, szép gondolatai, imádságai által levonz, az van.
Amikor az Úr a pusztába ment, nem e világ fejedelme vitte Őt oda, hanem a Maga akaratából, hogy teljes biztonságban érezze magát, hogy kész erre a hatalmas és nagy munkára. Mert nem csak a föld lakói -itt félreértés ne essék, hogy csak a zsidóság- hanem a föld minden lakója, sőt nem csak a föld lakói, hanem minden bukott, a földi szférákban lévő légiók is mind-mind ellene vannak. És mind azt szeretnék, ha a nagy mű megbukna, mert lázadók, pártütők, visszautasítók, nem hajlandók elismerni maguk fölött Isten hatalmát és dicsőségét. Pedig az Írás szerint: "Tiéd az ország, a hatalom és dicsőség" mindörökké!
* * *
Az ellenszegülők, a lázadók a maguk nagyságát, a maguk fényét látva, azt hitték, hogy olyanok lehetnek, mint Isten. Isteni tulajdonságokkal rendelkeztek és ez a dicsőség a fejükbe szállt. Azt hitték, hogy olyanok lehetnek, mint az Isten. De ők teremtmények, kezdetük van, valakitől származnak, tehát nem lehetnek olyanná, aki öröktől fogva van, és a kapcsolatot Istennel -nem is azt mondom, hogy függő viszonyt- megszüntethessék. Hiszen Isten az élet forrása. Ha a forrástól, a forrás vizétől elzárja magát, vége van. Mert az Úr is azt mondja: "Az örök életnek vize van nálam... és az örök életnek a kenyere van nálam."
De ha ezt elzárja a teremtmény, akkor ennek mi lesz a következménye? A kárhozat és a kárhozatban való maradás mindaddig, amíg a teremtménynek elege nem lesz abból, és keresi a lehetőségeket, hogy onnan kikerülhessen. És sajnos már sokan kerültek és fognak is kerülni még erre az elkárhozásra, ami sokkal rosszabb, mint a halál. A halál időleges, aránylag egy rövid ideig tartó szakasz.
* * *
Az Úr visszautasítja a kísértést. De a kísértő nagyon ravasz. Úgy gondolja, ha ezen az úton nem megy, meg kell próbálni azon; keresni kell, hogy hol van egy gyenge láncszem, mert mindig a gyenge láncszem okozza az ember vesztét. Tehát a kísértő így okoskodik: ha így nem ment, akkor többet, nagyobbat kínálok, és akkor annak egészen biztos nem fog tudni ellent mondani.
Ehhez meg kell jegyeznem azt, hogy amit a kísértő, a világ fejedelme felkínál, azt sem a magáéból adná, mert mindazt azoktól a bukottaktól és azoktól az emberlelkektől szedte össze, akik a testetöltéskor az Isten ingyen kegyelméből kapott tiszta erőket meggondolatlanul látszatos értékekért átengedték neki. Úgy, mint a fekete mágia is teszi: elapasztja az egyik tehén tejét és odaadja a másiknak. Ugyanígy az ellentét, a világ fejedelme is innen odateszi, onnan meg amoda teszi azokat a tiszta életerőket, amiket ő maga nem képes levonni.
Tehát a kísértő nagyobbat ajánl az Úrnak. Felviszi Őt -lélekben- a templom tornyára és így kísérti: "Isten fia vagy, vesd le magadat! És majd angyalok jönnek és megvédenek, hogy ne üsd kőbe a lábadat, és semmi bajod ne történjen." És amikor az Úr elutasítja, akkor felviszi Őt a magas hegyre és ezt mondja: "Az egész világot neked adom, ha leborulva imádsz engem." De az ellentét csak e világot ígérheti, mert csak itt az úr.
Amikor az ellentét azt mondja: az egész világon ő az úr, gondoljatok azokra, akik hatalom éhesek. Milyen nagy dolog az nekik, hogy ők az urak, ők a mindenek az egész világ fölött, emberek élete fölött, élet és halál felett, anyagi javak felett, mindent csinálhatnak, amit akarnak, anélkül, hogy bármi bajuk történhetne. Így gondolják, amíg hatalmon vannak.
Tehát azt mondja az ellentét fejedelme az Úrnak: "Az egész világot neked adom!" És az Úr így válaszol: "Távozz tőlem, sátán!" Távozzon ez a sátáni megkisértő erő, mert az Úr el akarja végezni ezt a mentő munkát a sátáni erők, az e világ fejedelme, és minden bukott megmentése érdekében. De a világ fejedelme erők, anyagi javak, emberi lelkek felett rendelkezhetik, és ezért úgy gondolja, ez mindig így lesz. Mert még nem tudja, mi vár rá ennek a következményeképpen.
Mert aki a jóval nem tud, vagy nem akar azonosulni, aki a jót visszautasítja, aki szándékosan megmarad a rosszban, aki a rossz győzelmét segíti elő, aki kárörvendezik a jónak a megtiprásán, az még nem tudja, hogy eleven parazsat gyűjt a fejére. Mert aki a lélek halálát okozza, az olyan kárhozatos állapotba kerül, ami egy, két vagy három örökkévalóságig is tarthat.
És mennyi idő egy örökkévalóság? Nem tudom megmondani, és valószínű, hogy ti sem. Mert az örökkévalóságok időterminusa is más és más, attól függően, hogy valaki mikor ébred, vagy mikor fordul a jó felé. Mert az még nem elég, hogy valaki szenved és gyötrődik. Mert bár szenved és gyötrődik, és ebben az állapotából -bár káromolja Istent, hibáztatja embertársait és mindenkit azért, mert ő odajutott, mert ott meg van kötve- nincs kiút, akárhogyan szenved.
Mert ha az ember lelkileg szenved, az sokkal szenvedőbb, sokkal nehezebb állapot, mint ha az embernek fáj a keze vagy a lába.
szemlézte: Bíró László
https://www.magyarokvilaga.hu/gabriel-u ... y4M_rbII_o
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 19. Okt 2021, 04:23
Krisztus szellemi nagysága 4/4
Teremtés, bukás, megváltás
Noé idejében az életet a víz pusztította el, az emberek halálát fulladás okozta. Később Szodoma és Gomora idejében a savas eső okozta a pusztulást, azért is változott Lót felesége sóbálvánnyá, mikor visszatekintett a városra. Tehát más és más körülmények között, más és más bűn miatt következnek be a csapások. De ennek a most következő nagy átalakulásnak a tűz lesz az eszköze, -a tűz az öt föld elem közül- amit az ember a saját bűneivel magára hozott. Nem mintha a tűz által megtisztulhatna az ember, hanem ez a tűz felégeti benne, vagy megutáltatja vele a bűnre való hajlandóságot. És ha megutálja, nem kívánja többé a bűnt.
Ha valakinek bármilyen szenvedélye van, ez azt jelenti, hogy azt újra és újra kívánja, és minél gyakrabban elégíti ki azt a vágyát, annál erősebben és annál rövidebb idő múlva vágyik a következő kielégülésre, azaz még rövidebb időn belül még nagyobb adagra lesz szüksége. Tehát nem oldja meg a problémáját addig, amíg meg nem szabadul a szenvedélyétől. Így a bűntől való szabadulás is csak akkor jöhet létre, ha tisztába jön az ember önmagával, hogy milyenek a bűnei, mik azok a tényezők, amik miatt a kisértésben nem tud megállni és annak ellent mondani.
Mivel a teremtmény, az ember gyenge, ezért segítségre van szüksége a kísértés ellen. Ez a segítség az imádkozás. Ezért kell a kísértésben imádkozni. Mert olyan nincs, hogy valaki a kísértőt, a kísértést vissza tudná utasítani anélkül, hogy a mennyei Atyához, vagy a megváltó Krisztushoz ne fordulna segítségért és erőért, hogy megerősítse őt. Tehát imádkozni kell.
* * *
Erre jó példa Mária Magdaléna, -persze neki csak a felszínen volt a bűn- aki elvágyott azoktól a kötöttségektől, amik az akkori zsidó törvényekben nagyon szigorúak voltak, és már nem azt a célt szolgálták, mint a mózesi időkben. Ez a nagy elvágyódás hajtotta, mint szép nőt, a durva római katonák felé. És amíg rá nem jött arra, hogy ez őt beteggé teszi, hogy ez megalázott helyzetbe hozza, mert a legbűnösebb zsidó is kiköp előtte, amíg meg nem utálta a helyzetet, amit ez a bűne hozott rá, addig ez az átváltozás nem történhetett meg. Erre az átváltozásra kellett valakit találnia, -és ez az Úr volt- aki segítette őt, hogy ebből az állapotból kikerülhessen. Mert ez is állapot volt: a külső helyzete nem változott, megvoltak az ékszerei, aranyai, drága krémjei, csodálatos ruhái.
Tehát nem a külső körülményekben, hanem a lélek bensőjében végbemenő változások azok, amiken keresztül a külső testi ember cselekedetei, viselkedése és az élet felfogása megváltozik, vagyis új utat, új módot keres, akiben reménykedik, ahhoz fordul és megtér.
Ezért lenne fontos a társadalmakban, hogy ne a mű hősök és a mű sztárok, hanem valóban szellemi, erkölcsi értékekkel rendelkező emberek legyenek az ifjúság példaképei. Mert az ifjúkor az az időszak az emberi életben, amikor jóra, rosszra egyaránt befogadó, hajlítható. Ezt a világ fejedelme tudja és hazugsággal, kivánatos dolgok mutatásával a fiatalokat megtéveszti és a rossz felé vezeti.
Tehát ha az ember eligazítást keres, akkor azt fentről kell keresnie. Ha például valaki egy mély szakadékba, vagy mély kútba esik, nem lentről várja a segítséget, hanem hogy valaki, aki nincs a szakadékban, nincs abban a mély kútban, az az ő erejénél és hozzáértésénél fogva őt onnan kisegítse.
Van, aki elutasító és azt mondja: nincs szükségem senkire, én nagyon jól meg vagyok magamban, én tudom, hogy mit és hogyan kell tennem, engem ne akarjanak tanítani, nekem ne akarjanak semmiféle ajánlatokat tenni, én tudom, hogy mit akarok, és mit várok az élettől, az várhatja az élettől a jót és a rosszat egyaránt. De ha a testi ember részére való jólesőt várja és választja, akkor egy idő után a sorsa nem sorstalansággá lett, hanem végzetté válik. És amikor végzetté válik, akkor már a kegyelem ideje az ő számára lejárt.
Mert a kegyelem sem határtalan, mert "mindennek ideje vagyon." Nemcsak a magvetésnek és az aratásnak, a háborúságnak és a békességnek, a tanulásnak, hanem mindennek. Ha az ember türelmetlen és a dolgok elébe vág, akkor sok éretlen dologgal találkozik, ami nem hozza meg a várva várt eredményt. Ha nem használja ki az adott az időt, ha fél választani, ha fél egy bizonyos lépést megtenni, -például egy műtétre rászánni magát- akkor meg túlment azon a lehetőségen, amikor még megmenthető lett volna az élete. Tehát mindent a maga a helyén és a maga idejében és mindig a jónak, az igazságnak megengedett eszközeivel.
Ne úgy tegyen az ember, mint a huszadik század embere tette, hogy "a cél szentesíti az eszközt." Mert nem mindegy, hogy az ember milyen eszközzel, milyen módszerrel, milyen beszéddel, milyen cselekedettel, milyen viselkedési móddal, milyen elvvel, milyen eszmével, milyen irányítással, milyen vezetőkkel, milyen tanítókkal, milyen nevelőkkel, milyen gazdasági szakemberekkel, milyen politikusokkal, milyen rendőrséggel, milyen katonasággal él vagy rendelkezik.
Nem mindegy, testvéreim, hogy az ember kibe helyezi bizalmát. Nem mindegy, hogy az ember milyen eszközökhöz nyúl azért, hogy a maga érdeke, a maga vágya, a hatalmi törekvése és bármi, amit a földön az ellentét kínál és színesre fest neki, azt elérje és megkapja.
Tehát az embernek az életben bölccsé kell válnia. Igaz, hogy az Irás azt mondja és úgy is van, hogy "a világ fiai okosabbak a világosság fiainál", de bölcsebbek. És a világosság fiai a "világ sói", amivel ízessé, örömteljessé és boldogabbá tehetik az önmaguk és embertársaik életét is.
Tehát az eszközöket is, az időt is, a barátokat is meg kell válogatni, sőt az elvet és az eszmét is, amihez csatlakozik, azt is meg kell válogatni. Sőt, az embernek a gondolatait és érzéseit is alaposan szemügyre kell vennie és meg kell gondolnia, hogy szellemileg hova, kikhez akar tartozni, mert aki aranyporral dolgozik, az aranyporos lesz, aki pedig szénnel dolgozik, az szénporos lesz.
Aki az értékeket nem cseréli fel, aki a hamisért nem adja oda a valódiakat, az a láthatatlan világban olyan helyre készíti magát, ahol a szellemi hajlékában jól fogja magát érezni. Aki nem abban látja az örömet, hogy itt a földön tíz, húsz, harminc évig mije volt, mije van, mit szerezhet még meg, hanem az a célja, hogy mint ember, isteni és szellemi értékek hordozója legyen és embertársainak és az életnek az áldására legyen, az a szellemi hajlékában jól fogja érezni magát.
Váljatok az élet áldásává, mint ahogy az élet áldásává vált e nehéz világon élők részére is a mi Urunk, a Jézus Krisztus. Áldassék az Ő szent neve, örökké.
Isten legyen mindnyájatokkal. Isten veletek!
szemlézte: Bíró László
UI:
https://rejtelyekszigete.com/csak-azert ... AMMjsx5Q44
Teremtés, bukás, megváltás
Noé idejében az életet a víz pusztította el, az emberek halálát fulladás okozta. Később Szodoma és Gomora idejében a savas eső okozta a pusztulást, azért is változott Lót felesége sóbálvánnyá, mikor visszatekintett a városra. Tehát más és más körülmények között, más és más bűn miatt következnek be a csapások. De ennek a most következő nagy átalakulásnak a tűz lesz az eszköze, -a tűz az öt föld elem közül- amit az ember a saját bűneivel magára hozott. Nem mintha a tűz által megtisztulhatna az ember, hanem ez a tűz felégeti benne, vagy megutáltatja vele a bűnre való hajlandóságot. És ha megutálja, nem kívánja többé a bűnt.
Ha valakinek bármilyen szenvedélye van, ez azt jelenti, hogy azt újra és újra kívánja, és minél gyakrabban elégíti ki azt a vágyát, annál erősebben és annál rövidebb idő múlva vágyik a következő kielégülésre, azaz még rövidebb időn belül még nagyobb adagra lesz szüksége. Tehát nem oldja meg a problémáját addig, amíg meg nem szabadul a szenvedélyétől. Így a bűntől való szabadulás is csak akkor jöhet létre, ha tisztába jön az ember önmagával, hogy milyenek a bűnei, mik azok a tényezők, amik miatt a kisértésben nem tud megállni és annak ellent mondani.
Mivel a teremtmény, az ember gyenge, ezért segítségre van szüksége a kísértés ellen. Ez a segítség az imádkozás. Ezért kell a kísértésben imádkozni. Mert olyan nincs, hogy valaki a kísértőt, a kísértést vissza tudná utasítani anélkül, hogy a mennyei Atyához, vagy a megváltó Krisztushoz ne fordulna segítségért és erőért, hogy megerősítse őt. Tehát imádkozni kell.
* * *
Erre jó példa Mária Magdaléna, -persze neki csak a felszínen volt a bűn- aki elvágyott azoktól a kötöttségektől, amik az akkori zsidó törvényekben nagyon szigorúak voltak, és már nem azt a célt szolgálták, mint a mózesi időkben. Ez a nagy elvágyódás hajtotta, mint szép nőt, a durva római katonák felé. És amíg rá nem jött arra, hogy ez őt beteggé teszi, hogy ez megalázott helyzetbe hozza, mert a legbűnösebb zsidó is kiköp előtte, amíg meg nem utálta a helyzetet, amit ez a bűne hozott rá, addig ez az átváltozás nem történhetett meg. Erre az átváltozásra kellett valakit találnia, -és ez az Úr volt- aki segítette őt, hogy ebből az állapotból kikerülhessen. Mert ez is állapot volt: a külső helyzete nem változott, megvoltak az ékszerei, aranyai, drága krémjei, csodálatos ruhái.
Tehát nem a külső körülményekben, hanem a lélek bensőjében végbemenő változások azok, amiken keresztül a külső testi ember cselekedetei, viselkedése és az élet felfogása megváltozik, vagyis új utat, új módot keres, akiben reménykedik, ahhoz fordul és megtér.
Ezért lenne fontos a társadalmakban, hogy ne a mű hősök és a mű sztárok, hanem valóban szellemi, erkölcsi értékekkel rendelkező emberek legyenek az ifjúság példaképei. Mert az ifjúkor az az időszak az emberi életben, amikor jóra, rosszra egyaránt befogadó, hajlítható. Ezt a világ fejedelme tudja és hazugsággal, kivánatos dolgok mutatásával a fiatalokat megtéveszti és a rossz felé vezeti.
Tehát ha az ember eligazítást keres, akkor azt fentről kell keresnie. Ha például valaki egy mély szakadékba, vagy mély kútba esik, nem lentről várja a segítséget, hanem hogy valaki, aki nincs a szakadékban, nincs abban a mély kútban, az az ő erejénél és hozzáértésénél fogva őt onnan kisegítse.
Van, aki elutasító és azt mondja: nincs szükségem senkire, én nagyon jól meg vagyok magamban, én tudom, hogy mit és hogyan kell tennem, engem ne akarjanak tanítani, nekem ne akarjanak semmiféle ajánlatokat tenni, én tudom, hogy mit akarok, és mit várok az élettől, az várhatja az élettől a jót és a rosszat egyaránt. De ha a testi ember részére való jólesőt várja és választja, akkor egy idő után a sorsa nem sorstalansággá lett, hanem végzetté válik. És amikor végzetté válik, akkor már a kegyelem ideje az ő számára lejárt.
Mert a kegyelem sem határtalan, mert "mindennek ideje vagyon." Nemcsak a magvetésnek és az aratásnak, a háborúságnak és a békességnek, a tanulásnak, hanem mindennek. Ha az ember türelmetlen és a dolgok elébe vág, akkor sok éretlen dologgal találkozik, ami nem hozza meg a várva várt eredményt. Ha nem használja ki az adott az időt, ha fél választani, ha fél egy bizonyos lépést megtenni, -például egy műtétre rászánni magát- akkor meg túlment azon a lehetőségen, amikor még megmenthető lett volna az élete. Tehát mindent a maga a helyén és a maga idejében és mindig a jónak, az igazságnak megengedett eszközeivel.
Ne úgy tegyen az ember, mint a huszadik század embere tette, hogy "a cél szentesíti az eszközt." Mert nem mindegy, hogy az ember milyen eszközzel, milyen módszerrel, milyen beszéddel, milyen cselekedettel, milyen viselkedési móddal, milyen elvvel, milyen eszmével, milyen irányítással, milyen vezetőkkel, milyen tanítókkal, milyen nevelőkkel, milyen gazdasági szakemberekkel, milyen politikusokkal, milyen rendőrséggel, milyen katonasággal él vagy rendelkezik.
Nem mindegy, testvéreim, hogy az ember kibe helyezi bizalmát. Nem mindegy, hogy az ember milyen eszközökhöz nyúl azért, hogy a maga érdeke, a maga vágya, a hatalmi törekvése és bármi, amit a földön az ellentét kínál és színesre fest neki, azt elérje és megkapja.
Tehát az embernek az életben bölccsé kell válnia. Igaz, hogy az Irás azt mondja és úgy is van, hogy "a világ fiai okosabbak a világosság fiainál", de bölcsebbek. És a világosság fiai a "világ sói", amivel ízessé, örömteljessé és boldogabbá tehetik az önmaguk és embertársaik életét is.
Tehát az eszközöket is, az időt is, a barátokat is meg kell válogatni, sőt az elvet és az eszmét is, amihez csatlakozik, azt is meg kell válogatni. Sőt, az embernek a gondolatait és érzéseit is alaposan szemügyre kell vennie és meg kell gondolnia, hogy szellemileg hova, kikhez akar tartozni, mert aki aranyporral dolgozik, az aranyporos lesz, aki pedig szénnel dolgozik, az szénporos lesz.
Aki az értékeket nem cseréli fel, aki a hamisért nem adja oda a valódiakat, az a láthatatlan világban olyan helyre készíti magát, ahol a szellemi hajlékában jól fogja magát érezni. Aki nem abban látja az örömet, hogy itt a földön tíz, húsz, harminc évig mije volt, mije van, mit szerezhet még meg, hanem az a célja, hogy mint ember, isteni és szellemi értékek hordozója legyen és embertársainak és az életnek az áldására legyen, az a szellemi hajlékában jól fogja érezni magát.
Váljatok az élet áldásává, mint ahogy az élet áldásává vált e nehéz világon élők részére is a mi Urunk, a Jézus Krisztus. Áldassék az Ő szent neve, örökké.
Isten legyen mindnyájatokkal. Isten veletek!
szemlézte: Bíró László
UI:
https://rejtelyekszigete.com/csak-azert ... AMMjsx5Q44
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mi 20. Okt 2021, 04:26
Elgondolkoztató.. egy előadáson Kaposváron pont erről beszéltem kb. 12 éve, amikor szünet volt ész nélkül hívta mindenki telefonon a szüleit, rokonai! Megszólalt a lelkiismeretük! Elmondtam nekik, hogy barátokkal órákat tudnak beszélni telefonon, szülőket, rokonokat eszükbe nem jut felhívni!
Találtam egy ide illó jó írást:
"Eltűnődöm, milyen gyorsan telik az életünk, és mennyire nem figyelünk egymásra! Reggel felkelünk, rohanunk dolgozni, este, ha van még erőnk, második műszakot kezdünk, majd fáradtan hazatérve elvégezzük az otthoni teendőinket.
Leülünk filmet nézni, és elalszunk, olyannyira kifáradunk.
Másnap kezdődik elölről!
Napok múlnak, hetek, évek rohannak mellettünk.
Gyerekeink felnőttek, barátaink elmaradtak, szüleinket ápolgatjuk, ha még élnek!
Gyakran mondogatjuk: nincs időm!
Nem érek rá!
Talán majd máskor!
És egyszer csak nincs tovább!
Döbbenten halljuk, mondjuk egymásnak:
- Hallottad,... meghalt!
Ekkor átgondoljuk az éltünket, felhívjuk szeretteinket, sírunk!
És néhány nap múlva, megyünk tovább és folytatjuk ott, ahol abbahagytuk!
Rohanás, nincs időm, majd holnap, ....!
Mindezek közepette, mérgelődünk, szidunk másokat, irigykedünk, sóhajtozunk, "jó neki", vagy sajnálkozunk, ,"Ó, te szegény".
Áskálódunk, azon gondolkodunk, hogy hol tudnánk bosszút állni, hazudunk, bántjuk, sértegetjük egymást!
Gondoljunk azokra, akik még itt vannak közöttünk!
Akik megérdemelnek egy kedves szót, egy mosolyt, odafigyelést, egy szál virágot, vagy csak egy simogatást!
Hívjuk fel!
Beszélgessünk vele, menjünk és látogassuk meg!
Most még tehetjük, de vajon meddig?
Ne késlekedjünk, mert az élet rövid, túl rövid."
Szikra Gábriel
Mi lenne ha ma lenne életed utolsó napja?
http://www.youtube.com/watch?v=guU1JzwH-y8
Találtam egy ide illó jó írást:
"Eltűnődöm, milyen gyorsan telik az életünk, és mennyire nem figyelünk egymásra! Reggel felkelünk, rohanunk dolgozni, este, ha van még erőnk, második műszakot kezdünk, majd fáradtan hazatérve elvégezzük az otthoni teendőinket.
Leülünk filmet nézni, és elalszunk, olyannyira kifáradunk.
Másnap kezdődik elölről!
Napok múlnak, hetek, évek rohannak mellettünk.
Gyerekeink felnőttek, barátaink elmaradtak, szüleinket ápolgatjuk, ha még élnek!
Gyakran mondogatjuk: nincs időm!
Nem érek rá!
Talán majd máskor!
És egyszer csak nincs tovább!
Döbbenten halljuk, mondjuk egymásnak:
- Hallottad,... meghalt!
Ekkor átgondoljuk az éltünket, felhívjuk szeretteinket, sírunk!
És néhány nap múlva, megyünk tovább és folytatjuk ott, ahol abbahagytuk!
Rohanás, nincs időm, majd holnap, ....!
Mindezek közepette, mérgelődünk, szidunk másokat, irigykedünk, sóhajtozunk, "jó neki", vagy sajnálkozunk, ,"Ó, te szegény".
Áskálódunk, azon gondolkodunk, hogy hol tudnánk bosszút állni, hazudunk, bántjuk, sértegetjük egymást!
Gondoljunk azokra, akik még itt vannak közöttünk!
Akik megérdemelnek egy kedves szót, egy mosolyt, odafigyelést, egy szál virágot, vagy csak egy simogatást!
Hívjuk fel!
Beszélgessünk vele, menjünk és látogassuk meg!
Most még tehetjük, de vajon meddig?
Ne késlekedjünk, mert az élet rövid, túl rövid."
Szikra Gábriel
Mi lenne ha ma lenne életed utolsó napja?
http://www.youtube.com/watch?v=guU1JzwH-y8
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Do 21. Okt 2021, 05:37
“Szükség néktek újonnan születnetek!” - Felvezetés
Részlet a Névtelen Szellem Eszter médium útján „Úton hazafelé” című könyvéből
Testvéreim, hallhatjátok, láthatjátok a ti korotokban, ahol tapasztalnotok és látnotok kell, hogy minden mozog és minden elégedetlen, minden akar, minden fárad azon, hogy ő maga kiemelkedjék a saját bukottsága által megteremtett világból és felhatoljon az egekbe az ő akaratával, az ő gondolkodásával és az ő addig elért eredményeivel új dacolásba kezdhessen az őt megteremtő Hatalommal, mert ő akar uralkodni.
Az embernek és a lelkeknek azonban be kell látniuk, hogy ez az akarás hiábavaló. Mert az ő akarásuk nem Isten felé, hanem Istentől el-felé vette az irányt. Nem Isten felé, hanem az Istentől eltávolodva akar új világot teremteni az ő tudományával, akarásával, addig megszerzett erejével. És mindez a törekvés csak annyit jelent, mint egy buborék kis ideig való dicsősége, amelyen egy pillanatra visszatükröződik a nap fénye.
Ámde a következő pillanat már csak azt hozza létre, ami tulajdonképpen az ő lényege, amely nem egyéb, mint a megsemmisüléshez vezető akarat és cél. Neki nem ez a célja. Azonban a teremtettségnek a célja az, hogy minden, amiben nem az isteni Lényeg, az isteni Törvény és Akarat jutott kifejezésre, avagy kifejezésre jutni akarása az éltető erő, annak össze kell roskadnia, meg kell semmisülnie, mert az isteni akarattal nem dacolhat senki és semmi.
Emberek! Emberek, ilyen kicsiny kis buborékok vagytok a teremtettségben, amikor az élet egy pillanatra megfényesíti annak a buboréknak képét és megcsillan benne a napsugár: az isteni Lényeg. Mert hiszen Istentől teremtett lelkek, szellemek vagytok mindnyájan, és ez megmarad mindaddig, amíg az az isteni Akarat egyszer-egyszer megcsillan bennetetek, rajtatok, azokban az eredményekben, amelyek életutatokat kísérik.
Ezért lehetetlen, hogy ne lássa az ember, amikor az életébe és a világ életébe, beletekint és látja egy bizonyos célnak a felfelé emelkedését egy bizonyos fokú dicsőségig, majd azt, hogy az hogyan omlik össze és hogyan semmisül meg maga alá temetve mindazokat, akik ebben a munkában részt vettek értelmileg, érzelmileg és akik lelkierejüket beleadva, fáradozásukkal, verítékükkel, életerejükkel, nagyot akarásukkal ezeket az úgynevezett kolosszusokat megépítették.
Ezeknek látniuk kell, miként semmisülnek meg ezek, mert hiszen mind-mind a múlandóság törvényébe hull alá az isteni Akarat nélkül. Tehát azt kérdem én: miért építkeztek? Miért keresitek ti földi emberek azokat a nagy - előttetek nagy - dolgokat, amelyek nem mások, mint a buborékokon megcsillanó napfény, ami pillanatig fénylik, világít, aztán összeesik és semmivé válik?
Keressétek az örökélet dicsőségét, az isteni szeretetet, az isteni jóakaratot, az abba való beleolvadást, az alázatosságot, ami az emberi lelket és minden teremtett lelket közelebb visz - minden pillanatban közelebb - az örökkévalóság Urához. Akinek az akaratába, akinek a dicsőségébe, fényébe, világosságába beleolvadva szintén örökéletűvé válik és az örökéletnek azt a boldogságát élvezheti, amit kezdettől fogva a teremtés pillanatában az örökkévaló Isten az ő részére, mint az ő eltulajdoníthatatlan, kisajátíthatatlan jussát beleolvasztotta, bele adta, ami naggyá, hatalmassá teszi őt, ha az ő teremtő Atyjának mindvégig engedelmeskedik.
Ez a különbség az elbukott embercsoportok lelke és a hívő emberi lelkek között. Ez az a két út: az egyik felfelé, a másik lefelé választotta meg a maga irányát.
Összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Szükség néktek újra születnekek
Adai mediális közlés - Az ősszeretet
A tudománynál többet ér a hit
Anyagi világ
HANG - Nem merek bízni a férfiakban
A látomás
A barátságról
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiqVkqbB ... A?e=rMan0J
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://www.youtube.com/watch?v=Z90ft-L8l-g
Lélekben és igazságban I. Kötet, 5-ik rész - Végidők – Hangoskönyv (Gergő)
https://www.youtube.com/watch?v=lF7Y7ysI1HQ&t=31s
Jelenések 25. – 1–4. trombitaszó részletesen - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?v=dd6EbrfFCME
A legnagyobb bibliahamisítások – Reisinger János
Többek között a Szűzanya társmegváltói szerepéről.
https://www.youtube.com/watch?v=n4seHTbMdJo
Út a mennyországba – Filmdráma
https://www.youtube.com/watch?v=ZntJNWNX7uU
Nyár Elba szigetén – Romantikus film
Részlet a Névtelen Szellem Eszter médium útján „Úton hazafelé” című könyvéből
Testvéreim, hallhatjátok, láthatjátok a ti korotokban, ahol tapasztalnotok és látnotok kell, hogy minden mozog és minden elégedetlen, minden akar, minden fárad azon, hogy ő maga kiemelkedjék a saját bukottsága által megteremtett világból és felhatoljon az egekbe az ő akaratával, az ő gondolkodásával és az ő addig elért eredményeivel új dacolásba kezdhessen az őt megteremtő Hatalommal, mert ő akar uralkodni.
Az embernek és a lelkeknek azonban be kell látniuk, hogy ez az akarás hiábavaló. Mert az ő akarásuk nem Isten felé, hanem Istentől el-felé vette az irányt. Nem Isten felé, hanem az Istentől eltávolodva akar új világot teremteni az ő tudományával, akarásával, addig megszerzett erejével. És mindez a törekvés csak annyit jelent, mint egy buborék kis ideig való dicsősége, amelyen egy pillanatra visszatükröződik a nap fénye.
Ámde a következő pillanat már csak azt hozza létre, ami tulajdonképpen az ő lényege, amely nem egyéb, mint a megsemmisüléshez vezető akarat és cél. Neki nem ez a célja. Azonban a teremtettségnek a célja az, hogy minden, amiben nem az isteni Lényeg, az isteni Törvény és Akarat jutott kifejezésre, avagy kifejezésre jutni akarása az éltető erő, annak össze kell roskadnia, meg kell semmisülnie, mert az isteni akarattal nem dacolhat senki és semmi.
Emberek! Emberek, ilyen kicsiny kis buborékok vagytok a teremtettségben, amikor az élet egy pillanatra megfényesíti annak a buboréknak képét és megcsillan benne a napsugár: az isteni Lényeg. Mert hiszen Istentől teremtett lelkek, szellemek vagytok mindnyájan, és ez megmarad mindaddig, amíg az az isteni Akarat egyszer-egyszer megcsillan bennetetek, rajtatok, azokban az eredményekben, amelyek életutatokat kísérik.
Ezért lehetetlen, hogy ne lássa az ember, amikor az életébe és a világ életébe, beletekint és látja egy bizonyos célnak a felfelé emelkedését egy bizonyos fokú dicsőségig, majd azt, hogy az hogyan omlik össze és hogyan semmisül meg maga alá temetve mindazokat, akik ebben a munkában részt vettek értelmileg, érzelmileg és akik lelkierejüket beleadva, fáradozásukkal, verítékükkel, életerejükkel, nagyot akarásukkal ezeket az úgynevezett kolosszusokat megépítették.
Ezeknek látniuk kell, miként semmisülnek meg ezek, mert hiszen mind-mind a múlandóság törvényébe hull alá az isteni Akarat nélkül. Tehát azt kérdem én: miért építkeztek? Miért keresitek ti földi emberek azokat a nagy - előttetek nagy - dolgokat, amelyek nem mások, mint a buborékokon megcsillanó napfény, ami pillanatig fénylik, világít, aztán összeesik és semmivé válik?
Keressétek az örökélet dicsőségét, az isteni szeretetet, az isteni jóakaratot, az abba való beleolvadást, az alázatosságot, ami az emberi lelket és minden teremtett lelket közelebb visz - minden pillanatban közelebb - az örökkévalóság Urához. Akinek az akaratába, akinek a dicsőségébe, fényébe, világosságába beleolvadva szintén örökéletűvé válik és az örökéletnek azt a boldogságát élvezheti, amit kezdettől fogva a teremtés pillanatában az örökkévaló Isten az ő részére, mint az ő eltulajdoníthatatlan, kisajátíthatatlan jussát beleolvasztotta, bele adta, ami naggyá, hatalmassá teszi őt, ha az ő teremtő Atyjának mindvégig engedelmeskedik.
Ez a különbség az elbukott embercsoportok lelke és a hívő emberi lelkek között. Ez az a két út: az egyik felfelé, a másik lefelé választotta meg a maga irányát.
Összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Szükség néktek újra születnekek
Adai mediális közlés - Az ősszeretet
A tudománynál többet ér a hit
Anyagi világ
HANG - Nem merek bízni a férfiakban
A látomás
A barátságról
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiqVkqbB ... A?e=rMan0J
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://www.youtube.com/watch?v=Z90ft-L8l-g
Lélekben és igazságban I. Kötet, 5-ik rész - Végidők – Hangoskönyv (Gergő)
https://www.youtube.com/watch?v=lF7Y7ysI1HQ&t=31s
Jelenések 25. – 1–4. trombitaszó részletesen - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?v=dd6EbrfFCME
A legnagyobb bibliahamisítások – Reisinger János
Többek között a Szűzanya társmegváltói szerepéről.
https://www.youtube.com/watch?v=n4seHTbMdJo
Út a mennyországba – Filmdráma
https://www.youtube.com/watch?v=ZntJNWNX7uU
Nyár Elba szigetén – Romantikus film
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Fr 22. Okt 2021, 05:38
Létezik-e Isten?
Van-e Isten? Íme, néhány érv amellett, hogy igen.
Marilyn Adamson írása
Lehet, hogy örülnél, ha valaki érveket mutatna neked Isten létezésére, aztán teljesen rád bízná, hogy mit csinálsz ezzel az információval. Én pontosan ezt szeretném most tenni.
Szeretnék neked mutatni néhány bizonyítékot, mint ahogy a bíróságon bemutatják a bűntett helyszínén talált dolgokat. Találkozni fogsz különböző emberek tanúvallomásával, illetve tudományos és történelmi tényekkel. A bírósághoz hasonlóan te is megfontolhatod a rendelkezésedre álló bizonyítékokat. Végül levonhatod a számodra leglogikusabb következtetést.
Hadd próbáljak most bemutatni néhány olyan érvet, amik arra utalnak, hogy Isten létezik. Ne felejtsd el: te döntesz!
Mielőtt azonban ezt tenném, arra kérlek, hogy először gondoljunk végig valamit. A Biblia azt mondja, hogy elképzelhető, hogy valaki számára elég bizonyíték áll rendelkezésre Isten létezésével kapcsolatban, mégis „elfojtja magában” az igazságot Istenről.
Másrészt azok számára, akik tudni akarják, hogy Isten tényleg „ott van-e”, Ő azt mondja: „Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám. Mielőtt tehát az Isten létezésével kapcsolatos tényeket megvizsgálnád, tedd fel magadnak a kérdést: Ha tényleg létezik Isten, vajon meg akarnám ismerni?
Most pedig következzen néhány megfontolandó érv...
1. Létezik-e Isten? Bolygónk komplexitása olyan tudatos tervezőre mutat, aki nem csak megteremtette a világegyetemet, de a mai napig fenntartja azt.
Rengeteg olyan példát lehetne mondani, melyek az isteni tervezésre utalnak. Íme néhány ezek közül:
A Föld... bolygónk mérete tökéletes. A Föld mérete és az ebből következő gravitációs erő vékony, elsősorban nitrogénből és oxigénből álló gázréteget tart meg maga körül, ami mindössze kb. 80 kilométerre terjed ki a földfelszíntől. Ha a Föld kisebb lenne, akkora, mint például a Merkúr, a légkör megtartása lehetetlenné válna. Ha viszont a Föld nagyobb lenne – mint például a Jupiter –, a légköre szabad hidrogént tartalmazna.3 A Föld az egyetlen olyan bolygó, amelynek atmoszférája alkalmas az emberi, állati és növényi élet fenntartására.
A Földnek a Naptól való távolsága is ideális. Nézzük például az általunk tapasztalt hőingadozást, ami -35 és +50 °C között mozog. Ha a Föld kicsivel távolabb lenne a Naptól, mind megfagynánk. Ha pedig közelebb, akkor megégnénk. A Föld pozíciójának változása ellehetetlenítené a földi életet. A Föld tökéletes távolságban van a Naptól, miközben több mint 100.000 km/h-val kering körülötte. A tengelye körül is forog, ami lehetővé teszi, hogy a bolygó felülete minden nap megfelelően felmelegedjen és lehűljön.
Holdunk méretéből és a Földtől való távolságából következő gravitációs vonzás mértéke is éppen megfelelő. A Hold fontos óceánáramlatokat és árapályt kelt, amelyeknek köszönhetően a víz nem áll egy helyben, ugyanakkor a hatalmas óceánok nem söpörnek végig a szárazföldeken.
A víz... színtelen, szagtalan és nincs íze sem, mégsem maradhat életben egyetlen élőlény sem nélküle. A növények, állatok és emberek nagyrészt vízből állnak, például az emberi szervezet kb. kétharmad része víz. Érdekes, hogy a víz tulajdonságai mennyire az életre lettek szabva:
Szokatlanul magas forrás- és fagyáspontja van. A víz teszi számunkra lehetővé, hogy folyamatos hőmérsékleti változásokkal teli környezetben éljünk, miközben a testünk állandóan kb. 36,6 °C-os hőmérsékletű marad.
A víz univerzális oldószer. A víznek ezen tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a legkisebb erekben is több száz különböző vegyület, ásvány és tápanyag utazzon a szervezetünkben.
A víz ezenkívül kémiailag semleges. Mivel nem változtatja meg az általa szállított anyagok szerkezetét, a víz lehetővé teszi az étel, gyógyszerek és ásványok felszívódását, így a szervezetünk fel tudja használni őket.
A víz egyedi felületi feszültséggel bír. A növényekben lévő víz emiatt felfelé, a gravitációval ellentétes irányban is képes folyni, eljuttatva az életadó tápanyagokat még a legmagasabb fák csúcsába is.
A víz „felülről lefelé” fagy be, és a szilárd állapotú jég úszik a víz tetején, így a halak télen életben maradhatnak a jég alatt folyékony állapotban maradó vízben.
A Földön található víz kilencvenhét százaléka sós vizű óceánokban van. De a Földön működik egy olyan szisztéma, ami eltávolítja a sót a vízből, majd szétosztja ezt a vizet szerte az egész bolygón. A párolgás elválasztja az óceán vizét a sótól, majd felhőket formál, amelyeket a szél a szárazföld fölé fúj, és így eljuttatja a vizet a növényeknek, állatoknak és embereknek. Ez a tisztító- és ellátórendszer tartja fenn az életet a Földön. Egy olyan rendszer, ami a víz újrahasznosításán és visszaforgatásán alapszik.
Az emberi agy... amely bámulatos mennyiségű információt dolgoz fel egyszerre. Az agyad folyamatosan befogadja az összes színt és formát, amit látsz, a külső hőmérsékletet, a talaj nyomását a lábadon, a körülötted lévő hangokat, a szádban lévő szárazságot, és még sok mindent egészen a billentyűzeted tapintásáig. Az agyad tárolja és feldolgozza az összes érzésed, gondolatod és emléked. Mindeközben a szervezetedben zajló folyamatokat is felügyeli, pl. a légzési ritmust, a szemhéjad mozgását, az éhséget vagy a kezedben található izmok mozgását is.
Az emberi agy másodpercenként egymilliónál több üzenetet dolgoz fel. Az agyad mérlegre teszi minden egyes adat fontosságát, és kiszűri a viszonylag haszontalanokat. Ez a szűrési folyamat teszi lehetővé, hogy koncentrálni tudj, és hatékonyan elboldogulj a világban. Az agy másképp működik, mint a többi szerv. Képes érvelni, érzéseket átélni, álmodni és tervezni, cselekvésbe fogni és kapcsolatba lépni más emberekkel.
A szem... hétmillió színt tud megkülönböztetni. Folyamatos autófókusz üzemmódban működik, és döbbenetes mennyiségű, 1,5 millió üzenetet fogad be egyszerre. Az evolúció a már létező organizmusokból kiinduló és azokon belül lezajló mutációkat írja le. Az evolúció viszont önmagában nem magyarázza meg az agy vagy a szem kiinduló forrását: az élő szervezet kialakulását az élettelen anyagból.
2. Létezik-e Isten? Az univerzum egyszer csak létrejött – ezt vajon mi okozta?
A tudomány mai állása szerint a világegyetem egyetlen hatalmas energia- és fényrobbanással – az Ősrobbanással – kezdődött. Ez volt a közös kiindulópontja mindennek, ami csak létezik: ez volt a világegyetemnek, a térnek és magának az időnek is a kezdete.
Robert Jastrow asztrofizikus, aki agnosztikusnak tartja magát, kijelentette: „Mindennek a magja, ami a világegyetemben valaha történt, abban az egyetlen pillanatban lett elvetve. Az összes csillag, bolygó és élőlény a világegyetemben olyan események eredményeképp jött létre, amelyeket a kozmikus robbanás pillanata indított be… a világegyetem csak úgy berobbant a létezésbe, és nem tudjuk megmagyarázni, hogy mi okozta ezt.
Steven Weinberg fizikai Nobel-díjas tudós azt mondta, a robbanás pillanatában „a világegyetem körülbelül százezer millió Celsius fokos volt… és fénnyel volt tele.
A világegyetem nem mindig létezett, volt egy kezdete. Egyszer csak létrejött. Ezt vajon mi okozta? A tudósoknak nincs magyarázatuk a fény és az anyag hirtelen robbanására.
3. Létezik-e Isten? Az univerzum mindenütt érvényes természeti törvények szerint működik. De vajon miért?
Az életben annyi minden bizonytalannak tűnik. Mégis vannak dolgok, melyekre nap mint nap biztosan számíthatunk: a gravitáció állandó marad, a pulton hagyott forró kávé kihűl, a Föld ugyanúgy 24 óra alatt fordul körbe, és a fénysebesség sem változik – a Földön és tőlünk távol eső galaxisokban sem.
Hogy lehetséges, hogy rengeteg olyan természeti törvényt tudunk felsorolni, amelyek sosem változnak? Miért ilyen rendezett és megbízható a világegyetem?
„A legnagyobb tudósokat is megdöbbenti, annyira furcsa ez. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy az univerzum bármilyen szabályoknak engedelmeskedjen, nemhogy matematikailag leírható szabályoknak. A tudósok megdöbbenése abból a felismerésből fakad, hogy a világegyetemnek egyáltalán nem kell így viselkednie. Könnyen lehetséges lenne, hogy az univerzumban a szabályok vagy a körülmények megjósolhatatlanul, pillanatról pillanatra változnának, vagy akár egy olyan, ahol a dolgok ide-oda ugrálnának a létezés és a nem létezés között.
Richard Feynman, aki kvantum-elektrodinamika területén végzett munkájáért kapott Nobel- díjat, azt mondta „Rejtély, hogy a természet miért matematikai alapú… Az a tény, hogy egyáltalán léteznek bármiféle szabályok, tulajdonképpen egyfajta csoda.
4. Létezik-e Isten? A DNS kód látja el információval és szabályozza a sejt működését.
Minden utasítás, tanítás vagy képzés valamilyen szándékkal történik. Az, aki egy használati utasítást ír, okkal teszi ezt. Tudtad, hogy a tested minden sejtjében megtalálható egy igen részletes kódsorozat, ami nagyon hasonlít egy számítógépes programhoz? Ahogy talán te is tudod, egy számítógépes program egyesekből és nullákból áll, nagyjából így: 110010101011000. A számok egymás utáni sorrendje határozza meg, hogy mit tegyen a program. A mindannyiunk sejtjeiben megtalálható DNS kód nagyon hasonlít ehhez. Négy vegyületből áll, amiket a tudósok A, T, G, és C betűkkel rövidítenek. Ezek az emberi sejtben a következő módon vannak elrendezve: CGTGTGACTCGCTCCTGAT és így tovább. Összesen hárommilliárd ilyen betű van minden egyes sejtben!
A DNS úgy utasítja a sejtet, ahogyan pl. te is beprogramozhatod a telefonod, hogy meghatározott okból jelezzen. A DNS egy három milliárd betűs program, ami megmondja sejtnek, hogy meghatározott módon viselkedjen. Tulajdonképpen egy komplett használati utasítás.
Miért olyan lenyűgöző ez? Mert fel kell tennünk a kérdést, hogy hogyan kötött ki mindegyik emberi sejtben ez az információs program? Ezek nem pusztán vegyületek. Hanem olyan vegyületek, amelyek utasításokat tartalmaznak, amelyek nagyfokú részletességgel lekódolják, hogyan fejlődik valakinek a szervezete.
Amikor programozott információról van szó, a természetes és biológiai okok semmilyen magyarázattal nem szolgálnak. Nem találsz sehol utasításokat vagy ilyen szintű precíz információt anélkül, hogy valaki szándékosan meg ne alkotta volna azt.
5. Létezik-e Isten? Tudjuk, hogy Isten létezik, mert keres minket. Folyamatosan kezdeményez, és igyekszik elérni, hogy hozzá forduljunk.
Valamikor ateista voltam. És mint sok ateistát, engem is nagyon zavart az Istenben való hit kérdése. Mi az, ami az ateistákat ráveszi, hogy annyi időt, figyelmet és energiát öljenek valaminek a cáfolatába, ami szerintük nem is létezik?! Mi indít arra, hogy ezt tegyük? Amikor ateista voltam, a figyelmemet a szerencsétlen, téveszmés emberek iránti törődésnek tulajdonítottam… hogy segítsek nekik megérteni, hogy a reménységük teljesen téves alapokon áll. Őszintén szólva egy másik dolog is motivált. Amikor nehéz kérdések elé állítottam azokat, akik hittek Istenben, mélyen belül egyfajta kíváncsiság élt bennem, hogy vajon meg tudnak-e győzni erről. A küldetésem részben arról szólt, hogy meg tudok-e szabadulni Isten kérdésétől. Ha megnyugtatóan be tudnám bizonyítani, hogy a hívőknek nincs igazuk, akkor a kérdés végre lekerülne a műsorról, és szabadon élhetném az életem.
Nem vettem észre, hogy Isten témája igazából azért telepedett rám akkora súllyal, mert Ő erőltette az ügyet. Rájöttem, hogy Isten azt akarja, hogy megismerjék. Azzal a szándékkal teremtett minket, hogy megismerjük őt. Körülvett minket a létezésére utaló bizonyítékokkal, a kérdést folyamatosan a szemünk előtt lebegteti. Olyan volt, mintha nem tudtam volna menekülni az elől, hogy gondolkodjak Isten létezésének a lehetőségéről. Aznap, amikor úgy döntöttem, elfogadom Istent, az imádságom így kezdődött: „Oké, te nyertél…” Elképzelhetőnek tartom, hogy egy mélyebb ok, amiért az ateistákat zavarja mások istenhite, az az, hogy Isten közben aktívan keresi őket.
Nem csak én tapasztaltam ezt ateistaként. Malcolm Muggeridge szocialista filozófust és írót idézem: „Az volt a benyomásom, hogy amellett, hogy én kutatok, engem is folyamatosan keresnek.” C.S. Lewis – a Narnia sorozat írója – mondta, hogy „… minden éjszaka, amikor az elmém csak egy pillanatra is kiszállt a munkából, rögtön éreztem annak a valakinek a folyamatos, lankadatlan közeledését, akivel úgy vágytam volna elkerülni a találkozást. Végül feladtam, és beismertem, hogy Isten tényleg Isten; letérdeltem és imádkoztam. Elképzelhető, hogy azon az éjszakán én voltam a leginkább kelletlen és vonakodó megtérő egész Angliában.”
Lewis később Isten megismerésének következményeként írt egy könyvet „Az öröm vonzásában” címmel. Amikor én kimondtam Istennek, hogy „Oké te nyertél”, tulajdonképpen én sem vártam semmit, egyszerűen jogosan elismertem azt a tényt, hogy Isten létezik. Az utána következő pár hónapban mégis lenyűgözött az irántam való szeretete.
UI:
Isten itt áll a hátam mögött
https://nyilegyenes.blog.hu/2021/10/05/ ... 2XeFnL71QM
Van-e Isten? Íme, néhány érv amellett, hogy igen.
Marilyn Adamson írása
Lehet, hogy örülnél, ha valaki érveket mutatna neked Isten létezésére, aztán teljesen rád bízná, hogy mit csinálsz ezzel az információval. Én pontosan ezt szeretném most tenni.
Szeretnék neked mutatni néhány bizonyítékot, mint ahogy a bíróságon bemutatják a bűntett helyszínén talált dolgokat. Találkozni fogsz különböző emberek tanúvallomásával, illetve tudományos és történelmi tényekkel. A bírósághoz hasonlóan te is megfontolhatod a rendelkezésedre álló bizonyítékokat. Végül levonhatod a számodra leglogikusabb következtetést.
Hadd próbáljak most bemutatni néhány olyan érvet, amik arra utalnak, hogy Isten létezik. Ne felejtsd el: te döntesz!
Mielőtt azonban ezt tenném, arra kérlek, hogy először gondoljunk végig valamit. A Biblia azt mondja, hogy elképzelhető, hogy valaki számára elég bizonyíték áll rendelkezésre Isten létezésével kapcsolatban, mégis „elfojtja magában” az igazságot Istenről.
Másrészt azok számára, akik tudni akarják, hogy Isten tényleg „ott van-e”, Ő azt mondja: „Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám. Mielőtt tehát az Isten létezésével kapcsolatos tényeket megvizsgálnád, tedd fel magadnak a kérdést: Ha tényleg létezik Isten, vajon meg akarnám ismerni?
Most pedig következzen néhány megfontolandó érv...
1. Létezik-e Isten? Bolygónk komplexitása olyan tudatos tervezőre mutat, aki nem csak megteremtette a világegyetemet, de a mai napig fenntartja azt.
Rengeteg olyan példát lehetne mondani, melyek az isteni tervezésre utalnak. Íme néhány ezek közül:
A Föld... bolygónk mérete tökéletes. A Föld mérete és az ebből következő gravitációs erő vékony, elsősorban nitrogénből és oxigénből álló gázréteget tart meg maga körül, ami mindössze kb. 80 kilométerre terjed ki a földfelszíntől. Ha a Föld kisebb lenne, akkora, mint például a Merkúr, a légkör megtartása lehetetlenné válna. Ha viszont a Föld nagyobb lenne – mint például a Jupiter –, a légköre szabad hidrogént tartalmazna.3 A Föld az egyetlen olyan bolygó, amelynek atmoszférája alkalmas az emberi, állati és növényi élet fenntartására.
A Földnek a Naptól való távolsága is ideális. Nézzük például az általunk tapasztalt hőingadozást, ami -35 és +50 °C között mozog. Ha a Föld kicsivel távolabb lenne a Naptól, mind megfagynánk. Ha pedig közelebb, akkor megégnénk. A Föld pozíciójának változása ellehetetlenítené a földi életet. A Föld tökéletes távolságban van a Naptól, miközben több mint 100.000 km/h-val kering körülötte. A tengelye körül is forog, ami lehetővé teszi, hogy a bolygó felülete minden nap megfelelően felmelegedjen és lehűljön.
Holdunk méretéből és a Földtől való távolságából következő gravitációs vonzás mértéke is éppen megfelelő. A Hold fontos óceánáramlatokat és árapályt kelt, amelyeknek köszönhetően a víz nem áll egy helyben, ugyanakkor a hatalmas óceánok nem söpörnek végig a szárazföldeken.
A víz... színtelen, szagtalan és nincs íze sem, mégsem maradhat életben egyetlen élőlény sem nélküle. A növények, állatok és emberek nagyrészt vízből állnak, például az emberi szervezet kb. kétharmad része víz. Érdekes, hogy a víz tulajdonságai mennyire az életre lettek szabva:
Szokatlanul magas forrás- és fagyáspontja van. A víz teszi számunkra lehetővé, hogy folyamatos hőmérsékleti változásokkal teli környezetben éljünk, miközben a testünk állandóan kb. 36,6 °C-os hőmérsékletű marad.
A víz univerzális oldószer. A víznek ezen tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a legkisebb erekben is több száz különböző vegyület, ásvány és tápanyag utazzon a szervezetünkben.
A víz ezenkívül kémiailag semleges. Mivel nem változtatja meg az általa szállított anyagok szerkezetét, a víz lehetővé teszi az étel, gyógyszerek és ásványok felszívódását, így a szervezetünk fel tudja használni őket.
A víz egyedi felületi feszültséggel bír. A növényekben lévő víz emiatt felfelé, a gravitációval ellentétes irányban is képes folyni, eljuttatva az életadó tápanyagokat még a legmagasabb fák csúcsába is.
A víz „felülről lefelé” fagy be, és a szilárd állapotú jég úszik a víz tetején, így a halak télen életben maradhatnak a jég alatt folyékony állapotban maradó vízben.
A Földön található víz kilencvenhét százaléka sós vizű óceánokban van. De a Földön működik egy olyan szisztéma, ami eltávolítja a sót a vízből, majd szétosztja ezt a vizet szerte az egész bolygón. A párolgás elválasztja az óceán vizét a sótól, majd felhőket formál, amelyeket a szél a szárazföld fölé fúj, és így eljuttatja a vizet a növényeknek, állatoknak és embereknek. Ez a tisztító- és ellátórendszer tartja fenn az életet a Földön. Egy olyan rendszer, ami a víz újrahasznosításán és visszaforgatásán alapszik.
Az emberi agy... amely bámulatos mennyiségű információt dolgoz fel egyszerre. Az agyad folyamatosan befogadja az összes színt és formát, amit látsz, a külső hőmérsékletet, a talaj nyomását a lábadon, a körülötted lévő hangokat, a szádban lévő szárazságot, és még sok mindent egészen a billentyűzeted tapintásáig. Az agyad tárolja és feldolgozza az összes érzésed, gondolatod és emléked. Mindeközben a szervezetedben zajló folyamatokat is felügyeli, pl. a légzési ritmust, a szemhéjad mozgását, az éhséget vagy a kezedben található izmok mozgását is.
Az emberi agy másodpercenként egymilliónál több üzenetet dolgoz fel. Az agyad mérlegre teszi minden egyes adat fontosságát, és kiszűri a viszonylag haszontalanokat. Ez a szűrési folyamat teszi lehetővé, hogy koncentrálni tudj, és hatékonyan elboldogulj a világban. Az agy másképp működik, mint a többi szerv. Képes érvelni, érzéseket átélni, álmodni és tervezni, cselekvésbe fogni és kapcsolatba lépni más emberekkel.
A szem... hétmillió színt tud megkülönböztetni. Folyamatos autófókusz üzemmódban működik, és döbbenetes mennyiségű, 1,5 millió üzenetet fogad be egyszerre. Az evolúció a már létező organizmusokból kiinduló és azokon belül lezajló mutációkat írja le. Az evolúció viszont önmagában nem magyarázza meg az agy vagy a szem kiinduló forrását: az élő szervezet kialakulását az élettelen anyagból.
2. Létezik-e Isten? Az univerzum egyszer csak létrejött – ezt vajon mi okozta?
A tudomány mai állása szerint a világegyetem egyetlen hatalmas energia- és fényrobbanással – az Ősrobbanással – kezdődött. Ez volt a közös kiindulópontja mindennek, ami csak létezik: ez volt a világegyetemnek, a térnek és magának az időnek is a kezdete.
Robert Jastrow asztrofizikus, aki agnosztikusnak tartja magát, kijelentette: „Mindennek a magja, ami a világegyetemben valaha történt, abban az egyetlen pillanatban lett elvetve. Az összes csillag, bolygó és élőlény a világegyetemben olyan események eredményeképp jött létre, amelyeket a kozmikus robbanás pillanata indított be… a világegyetem csak úgy berobbant a létezésbe, és nem tudjuk megmagyarázni, hogy mi okozta ezt.
Steven Weinberg fizikai Nobel-díjas tudós azt mondta, a robbanás pillanatában „a világegyetem körülbelül százezer millió Celsius fokos volt… és fénnyel volt tele.
A világegyetem nem mindig létezett, volt egy kezdete. Egyszer csak létrejött. Ezt vajon mi okozta? A tudósoknak nincs magyarázatuk a fény és az anyag hirtelen robbanására.
3. Létezik-e Isten? Az univerzum mindenütt érvényes természeti törvények szerint működik. De vajon miért?
Az életben annyi minden bizonytalannak tűnik. Mégis vannak dolgok, melyekre nap mint nap biztosan számíthatunk: a gravitáció állandó marad, a pulton hagyott forró kávé kihűl, a Föld ugyanúgy 24 óra alatt fordul körbe, és a fénysebesség sem változik – a Földön és tőlünk távol eső galaxisokban sem.
Hogy lehetséges, hogy rengeteg olyan természeti törvényt tudunk felsorolni, amelyek sosem változnak? Miért ilyen rendezett és megbízható a világegyetem?
„A legnagyobb tudósokat is megdöbbenti, annyira furcsa ez. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy az univerzum bármilyen szabályoknak engedelmeskedjen, nemhogy matematikailag leírható szabályoknak. A tudósok megdöbbenése abból a felismerésből fakad, hogy a világegyetemnek egyáltalán nem kell így viselkednie. Könnyen lehetséges lenne, hogy az univerzumban a szabályok vagy a körülmények megjósolhatatlanul, pillanatról pillanatra változnának, vagy akár egy olyan, ahol a dolgok ide-oda ugrálnának a létezés és a nem létezés között.
Richard Feynman, aki kvantum-elektrodinamika területén végzett munkájáért kapott Nobel- díjat, azt mondta „Rejtély, hogy a természet miért matematikai alapú… Az a tény, hogy egyáltalán léteznek bármiféle szabályok, tulajdonképpen egyfajta csoda.
4. Létezik-e Isten? A DNS kód látja el információval és szabályozza a sejt működését.
Minden utasítás, tanítás vagy képzés valamilyen szándékkal történik. Az, aki egy használati utasítást ír, okkal teszi ezt. Tudtad, hogy a tested minden sejtjében megtalálható egy igen részletes kódsorozat, ami nagyon hasonlít egy számítógépes programhoz? Ahogy talán te is tudod, egy számítógépes program egyesekből és nullákból áll, nagyjából így: 110010101011000. A számok egymás utáni sorrendje határozza meg, hogy mit tegyen a program. A mindannyiunk sejtjeiben megtalálható DNS kód nagyon hasonlít ehhez. Négy vegyületből áll, amiket a tudósok A, T, G, és C betűkkel rövidítenek. Ezek az emberi sejtben a következő módon vannak elrendezve: CGTGTGACTCGCTCCTGAT és így tovább. Összesen hárommilliárd ilyen betű van minden egyes sejtben!
A DNS úgy utasítja a sejtet, ahogyan pl. te is beprogramozhatod a telefonod, hogy meghatározott okból jelezzen. A DNS egy három milliárd betűs program, ami megmondja sejtnek, hogy meghatározott módon viselkedjen. Tulajdonképpen egy komplett használati utasítás.
Miért olyan lenyűgöző ez? Mert fel kell tennünk a kérdést, hogy hogyan kötött ki mindegyik emberi sejtben ez az információs program? Ezek nem pusztán vegyületek. Hanem olyan vegyületek, amelyek utasításokat tartalmaznak, amelyek nagyfokú részletességgel lekódolják, hogyan fejlődik valakinek a szervezete.
Amikor programozott információról van szó, a természetes és biológiai okok semmilyen magyarázattal nem szolgálnak. Nem találsz sehol utasításokat vagy ilyen szintű precíz információt anélkül, hogy valaki szándékosan meg ne alkotta volna azt.
5. Létezik-e Isten? Tudjuk, hogy Isten létezik, mert keres minket. Folyamatosan kezdeményez, és igyekszik elérni, hogy hozzá forduljunk.
Valamikor ateista voltam. És mint sok ateistát, engem is nagyon zavart az Istenben való hit kérdése. Mi az, ami az ateistákat ráveszi, hogy annyi időt, figyelmet és energiát öljenek valaminek a cáfolatába, ami szerintük nem is létezik?! Mi indít arra, hogy ezt tegyük? Amikor ateista voltam, a figyelmemet a szerencsétlen, téveszmés emberek iránti törődésnek tulajdonítottam… hogy segítsek nekik megérteni, hogy a reménységük teljesen téves alapokon áll. Őszintén szólva egy másik dolog is motivált. Amikor nehéz kérdések elé állítottam azokat, akik hittek Istenben, mélyen belül egyfajta kíváncsiság élt bennem, hogy vajon meg tudnak-e győzni erről. A küldetésem részben arról szólt, hogy meg tudok-e szabadulni Isten kérdésétől. Ha megnyugtatóan be tudnám bizonyítani, hogy a hívőknek nincs igazuk, akkor a kérdés végre lekerülne a műsorról, és szabadon élhetném az életem.
Nem vettem észre, hogy Isten témája igazából azért telepedett rám akkora súllyal, mert Ő erőltette az ügyet. Rájöttem, hogy Isten azt akarja, hogy megismerjék. Azzal a szándékkal teremtett minket, hogy megismerjük őt. Körülvett minket a létezésére utaló bizonyítékokkal, a kérdést folyamatosan a szemünk előtt lebegteti. Olyan volt, mintha nem tudtam volna menekülni az elől, hogy gondolkodjak Isten létezésének a lehetőségéről. Aznap, amikor úgy döntöttem, elfogadom Istent, az imádságom így kezdődött: „Oké, te nyertél…” Elképzelhetőnek tartom, hogy egy mélyebb ok, amiért az ateistákat zavarja mások istenhite, az az, hogy Isten közben aktívan keresi őket.
Nem csak én tapasztaltam ezt ateistaként. Malcolm Muggeridge szocialista filozófust és írót idézem: „Az volt a benyomásom, hogy amellett, hogy én kutatok, engem is folyamatosan keresnek.” C.S. Lewis – a Narnia sorozat írója – mondta, hogy „… minden éjszaka, amikor az elmém csak egy pillanatra is kiszállt a munkából, rögtön éreztem annak a valakinek a folyamatos, lankadatlan közeledését, akivel úgy vágytam volna elkerülni a találkozást. Végül feladtam, és beismertem, hogy Isten tényleg Isten; letérdeltem és imádkoztam. Elképzelhető, hogy azon az éjszakán én voltam a leginkább kelletlen és vonakodó megtérő egész Angliában.”
Lewis később Isten megismerésének következményeként írt egy könyvet „Az öröm vonzásában” címmel. Amikor én kimondtam Istennek, hogy „Oké te nyertél”, tulajdonképpen én sem vártam semmit, egyszerűen jogosan elismertem azt a tényt, hogy Isten létezik. Az utána következő pár hónapban mégis lenyűgözött az irántam való szeretete.
UI:
Isten itt áll a hátam mögött
https://nyilegyenes.blog.hu/2021/10/05/ ... 2XeFnL71QM
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Sa 23. Okt 2021, 03:53
Egy eleven - de téves - hit ereje
Bertha Dudde írómédium közlése 1950-ből
Nagyon kevés embernek van helyes és igazi hite, tehát olyan hite ami teljesen megfelel az igazságnak. Mégis, figyelembe veszem azoknak a hitét is, akiket ugyan nem oktattak a teljes igazságnak megfelelően, de elevenen hisznek abban amit tanítottak nekik. Tehát akik irántam, és felebarátjuk iránt eleven hitre jutottak, és nem engednek belőle, mert félnek hogy akkor bűnt követnek el. Tehát bíznak bennem, és meg vannak győződve hogy kéréseiket teljesítem (Gondoljatok a sok templomba járó keresztényre, akik tiszta szívvel az egyházaik érdekei szerint megváltoztatott, dogmáik szerinti hittel élnek.).
Tehát egy téves hitet sem engedek megszégyenülni! Ebből látható, hogy hitük erejénél fogva rendkívüli segítséget is kaphatnak. De ebből nem következtethető le, hogy amit hisznek az igazság - hanem csak az eleven hit erejét tapasztalhatják! A téves hitben élőknek is megküldöm a tiszta igazságot, amit egyszer majd el kell fogadniok. Ha a Földön már nem is, akkor a túlvilágon, mert az igazság elengedhetetlen ahhoz, hogy boldog legyen. Viszont náluk nehéz lesz az igazság elfogadása, mert túl mélyre mentek a hamis tanítás gyökerei. Ellenfelem is ismételten új tévedéseket kever az igazságba. Ez annál könnyebb, minél több a vakhitű, azaz aki nem gondolja át a neki átadott szellemi értékeket.
De a szeretet a mérvadó! Mert a szeretet teszi világossá a szellemet. És a szerető emberben előbb vagy utóbb magától feldobódnak a meggondolások, és kételkedni kezd annak helyességén, amit tiszta igazságként adtak át neki. Ezért a szeretetben élő ember gyakran kritikus! De épp ezáltal szabadul meg leghamarabb a hamis tanításoktól. Van, hogy a téves hitben élő hite a szeretete által annyira eleven lesz, hogy bennem a legszeretőbb és leghatalmasabb lényt látja, akinek semmi sem lehetetlen, és ez bizonyos dolgok csodatévő erejének mély hitét is felhozza - és én nem engedem, hogy csalódjon bennem, holott hite eltér az igazságtól, és hozzájárulásomat egy tanítás sem kapja meg, amely az embereket tévedésbe viszi.
Nekem valóban minden lehetséges, de csak a gyermeki szeretet, és az ember részéről a határtalan bizalom indít arra, hogy hozzájuttassam ahhoz amit kér. Mert nektek embereknek azt az ígéretet adtam, hogy a szilárd hitet nem engedem szégyenbe jutni, hogy mindent megadok amit kértek, ha szellemben és igazságban imádkoztok. És egy szilárd, kételkedés mentes hit a szellemben és igazságban való imát is garantálja.
szemlézte: Bíró László
Bertha Dudde írómédium közlése 1950-ből
Nagyon kevés embernek van helyes és igazi hite, tehát olyan hite ami teljesen megfelel az igazságnak. Mégis, figyelembe veszem azoknak a hitét is, akiket ugyan nem oktattak a teljes igazságnak megfelelően, de elevenen hisznek abban amit tanítottak nekik. Tehát akik irántam, és felebarátjuk iránt eleven hitre jutottak, és nem engednek belőle, mert félnek hogy akkor bűnt követnek el. Tehát bíznak bennem, és meg vannak győződve hogy kéréseiket teljesítem (Gondoljatok a sok templomba járó keresztényre, akik tiszta szívvel az egyházaik érdekei szerint megváltoztatott, dogmáik szerinti hittel élnek.).
Tehát egy téves hitet sem engedek megszégyenülni! Ebből látható, hogy hitük erejénél fogva rendkívüli segítséget is kaphatnak. De ebből nem következtethető le, hogy amit hisznek az igazság - hanem csak az eleven hit erejét tapasztalhatják! A téves hitben élőknek is megküldöm a tiszta igazságot, amit egyszer majd el kell fogadniok. Ha a Földön már nem is, akkor a túlvilágon, mert az igazság elengedhetetlen ahhoz, hogy boldog legyen. Viszont náluk nehéz lesz az igazság elfogadása, mert túl mélyre mentek a hamis tanítás gyökerei. Ellenfelem is ismételten új tévedéseket kever az igazságba. Ez annál könnyebb, minél több a vakhitű, azaz aki nem gondolja át a neki átadott szellemi értékeket.
De a szeretet a mérvadó! Mert a szeretet teszi világossá a szellemet. És a szerető emberben előbb vagy utóbb magától feldobódnak a meggondolások, és kételkedni kezd annak helyességén, amit tiszta igazságként adtak át neki. Ezért a szeretetben élő ember gyakran kritikus! De épp ezáltal szabadul meg leghamarabb a hamis tanításoktól. Van, hogy a téves hitben élő hite a szeretete által annyira eleven lesz, hogy bennem a legszeretőbb és leghatalmasabb lényt látja, akinek semmi sem lehetetlen, és ez bizonyos dolgok csodatévő erejének mély hitét is felhozza - és én nem engedem, hogy csalódjon bennem, holott hite eltér az igazságtól, és hozzájárulásomat egy tanítás sem kapja meg, amely az embereket tévedésbe viszi.
Nekem valóban minden lehetséges, de csak a gyermeki szeretet, és az ember részéről a határtalan bizalom indít arra, hogy hozzájuttassam ahhoz amit kér. Mert nektek embereknek azt az ígéretet adtam, hogy a szilárd hitet nem engedem szégyenbe jutni, hogy mindent megadok amit kértek, ha szellemben és igazságban imádkoztok. És egy szilárd, kételkedés mentes hit a szellemben és igazságban való imát is garantálja.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » So 24. Okt 2021, 00:20
Krisztus név egy fogalmat takar 1/2
Részlet az 2000.06.27-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.
Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem
KV.: A mai első kérdésünk az lenne, hogy Krisztus Urunk csak a mi világunk Krisztusa, vagy az Univerzumé is, hiszen tudunk az ottani Messiásokról is. Van-e átjárás a mi számunkra a mi Naprendszerünk és a többi között, vagy csak a sajáton belül jutunk el? Mert azt tudjuk, hogy el-eljutunk más bolygókra és más világokra is. Ez csak a saját Naprendszerünkön belül van, vagy szükség esetén a fejlődésünk érdekében van-e már átjárásunk máshova is? Milyenek ott a szférák, ha egyáltalán vannak, és egyáltalán ránk tartozik ez a kérdés?
TSZ.: Minden kérdés rátok tartozik, nincsen olyan kérdés, amelyre válasz ne érkezhetne, legfeljebb néhány lehet, amelyre azt mondhatjuk, hogy oly nehézkes lenne az elmagyarázása, annyira félreértelmezhető, mondhatni emészthetetlen, amellyel nem juthattok messzire, tehát felesleges vele foglalkozni! De ez nem jelenti azt, hogy akár idők multával, amikor már annyi megválaszolt kérdés és tisztázott dolog lesz körülöttetek, hogy fel ne lehetne tenni, és akkor már legalább egy részét meg lehet magyarázni. Ez a kérdés, amelyet most felvetettetek, egy egész kérdés-komplexum! Kezdjük a legfontosabbal, amely benneteket érdekel, a Krisztus kérdéssel!
Krisztus nem személy, ez a név fogalmat takar, egy szellemi nagyságot, szellemi tevékenységet, feladatot, és feladat-sorozatot! Tehát krisztusi szellem, krisztusi tanítás, krisztusi megjelenés, krisztusi munkálkodás mindenütt van! Az a krisztusi szellem, amelyet ti itt a Földön megjelenésében és rész-testesülésében ismerni véltek, - mert nem ismeritek! - az itt ennek a Földnek esedékes korszakának Tanítómestere, hatalmas királyi uralkodója, az egyszer már lehozott tanításaival, ami nem egyszer történt, volt már több is! Más neveken, más korokban és előkészítő más tanításokban előfordult már máskor is.
Tudom, hogy ez nem az, amit ti hisztek és tudtok, de egy sokkal tágasabb fogalom, elmondaniva¬ló, legalább ezt a részét tudjam átadni nektek! Talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy Krisztus egy óriási erő, hatalom, tanítás, és annyi mindent lehetne még ide felsorolni! De miután ez a Naprendszer nem egymagá¬ban van a Mindenségben, hanem Naprendszerek tömege létezik, tehát krisztusi feladatok, megjelenések, tanítások, intézkedések, erők, minden más egyéb, amit most hirtelen nem sorolok hozzá, az mindenütt szükséges és jelen van, úgy, ahogyan arra szükség van!
Az a Krisztus, Akit ti ennek ismertek, annak egy tes¬tesülését, egy óriás megjelenését, tanítását, korszakon át való hatalmát tudomásul vegyétek, de egyúttal tudomásul kell venni Naprendszerek, Mindenségeknek a Krisztusait is! Ez nem egyetlen Szellemnek a működése, ez egy hatalmas szellemi meg¬nyilvánulás! Nagyon hajlamosak vagytok személyesíteni, és nem is tudtuk másképpen átadni számotokra érthetően, mint megszemélyesítve!
Történetekkel, leírásokkal, valahogyan, hogy megközelítően értsétek, hogy miről van szó! Sokkal hatalmasabb jelentőségű megnyilvánulásokról, erőrendszerekről, szellemi világosságokról. A világosság a tudatvilágosságtól kezdve erők rendszerén át annyi mindent takar, tehát megint csak egy részt tudok átadni belőle, de egy kicsivel nagyobb részt, mint eddig volt! Fel tudjátok fogni egy kicsit, nem idegenkedtek el tőle?!
KV.: Nem, abszolút nem, de bizony nem könnyű a befogadása, mert...
TSZ.: Nem annak lett szánva, mert felkészültetek rá, képesek vagytok rá, de tudom, hogy nehéz munkával lesz végrehajtva! Igen nehéz átállás egy magasabban megnyilvánuló, magasabban felfénylő, sokkal nagyobb határokat kitűző valamit feldolgoznotok, mint ami eddig volt! Bármennyire gyönyörű, hatalmas megszemélyesítés érkezett közétek eddig Krisztus címszó alatt, az sokkal nagyobb még itt a Földön is, hát még a Mindenségben!
Valahogy egy kicsit tágítanunk kell - és lehet is nektek tágítanunk - azokat a gondolatokat, lehetőségeket, azokat a gondolattömegeket és gondolat¬halmazokat, ami eddig még egybe volt foglalva. Itt van az ideje, nem túlzottan részletezve, mert akkor elvész a lényeg, hanem, hogy megmaradjon összefonva az értelme, és mégis hatalmas kitágulásával egy kicsit jobban át tudjátok tekinteni!
Ugyanez létezik más világokra, de most nem a krisztusi tanítások jelenléte, erők, hatalmak, uralmak és egyéb szempontból. Mert uralom és uralom közt különbség van! Az egyik, kissé szűkkörűbb uralom-rendszerből kiin¬dulva még nem igen lehet átfogni egy jóval hatalmasabb uralomnak a rendszerét, de el kell feléje indulni! Nem vagytok elnyomott kicsiség, épp hogy a felemelés a célja ennek a típusú uralomnak, amelyről beszélek!
De térjünk vissza a Mindenségben lévő Naprendszerek, különféle Galaxis-halmazoknak egész sorozatára. Minden Naprendszerben vannak, mint ahogyan itt is, a ti Naprendszeretekben, különféle sűrűségi fokokon lévő, mondjuk úgy, hogy Bolygó-rendszerek. A legsűrűbbektől kezdve a félanyagiig, amit a ti műszereitek jelezni még nem tudnak, de amelyeket lassan számítások útján helyileg gyanítani kezdenek majd, vagy már meg is találtak. Mindössze a bizonyítékait nem találták meg, mert ezek nem láthatók, de léteznek!
Mint ahogyan vannak olyan sürü anyagú bolygók, mint a Föld a ti naprendszeretekben, amelyen nem ilyen anyagi élet van, mint amelyet ti ismertek. So¬káig azt hitte az emberiség, hogy egyedül létező a Világmindenségben, ahol értelmes lények, élőhelyek találhatók. Mert vannak félanyagi, de anyagi bolygókon élő szellemtömegek, mint ahogyan vannak félanyagi bolygók, amelyeken olyan szellemi tevékenység folyik, amelyet talán nem is lehetne szellemi életnek, inkább szellemi irányítótevékenységnek mondani.
szemlézte: Bíró László
Részlet az 2000.06.27-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.
Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem
KV.: A mai első kérdésünk az lenne, hogy Krisztus Urunk csak a mi világunk Krisztusa, vagy az Univerzumé is, hiszen tudunk az ottani Messiásokról is. Van-e átjárás a mi számunkra a mi Naprendszerünk és a többi között, vagy csak a sajáton belül jutunk el? Mert azt tudjuk, hogy el-eljutunk más bolygókra és más világokra is. Ez csak a saját Naprendszerünkön belül van, vagy szükség esetén a fejlődésünk érdekében van-e már átjárásunk máshova is? Milyenek ott a szférák, ha egyáltalán vannak, és egyáltalán ránk tartozik ez a kérdés?
TSZ.: Minden kérdés rátok tartozik, nincsen olyan kérdés, amelyre válasz ne érkezhetne, legfeljebb néhány lehet, amelyre azt mondhatjuk, hogy oly nehézkes lenne az elmagyarázása, annyira félreértelmezhető, mondhatni emészthetetlen, amellyel nem juthattok messzire, tehát felesleges vele foglalkozni! De ez nem jelenti azt, hogy akár idők multával, amikor már annyi megválaszolt kérdés és tisztázott dolog lesz körülöttetek, hogy fel ne lehetne tenni, és akkor már legalább egy részét meg lehet magyarázni. Ez a kérdés, amelyet most felvetettetek, egy egész kérdés-komplexum! Kezdjük a legfontosabbal, amely benneteket érdekel, a Krisztus kérdéssel!
Krisztus nem személy, ez a név fogalmat takar, egy szellemi nagyságot, szellemi tevékenységet, feladatot, és feladat-sorozatot! Tehát krisztusi szellem, krisztusi tanítás, krisztusi megjelenés, krisztusi munkálkodás mindenütt van! Az a krisztusi szellem, amelyet ti itt a Földön megjelenésében és rész-testesülésében ismerni véltek, - mert nem ismeritek! - az itt ennek a Földnek esedékes korszakának Tanítómestere, hatalmas királyi uralkodója, az egyszer már lehozott tanításaival, ami nem egyszer történt, volt már több is! Más neveken, más korokban és előkészítő más tanításokban előfordult már máskor is.
Tudom, hogy ez nem az, amit ti hisztek és tudtok, de egy sokkal tágasabb fogalom, elmondaniva¬ló, legalább ezt a részét tudjam átadni nektek! Talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy Krisztus egy óriási erő, hatalom, tanítás, és annyi mindent lehetne még ide felsorolni! De miután ez a Naprendszer nem egymagá¬ban van a Mindenségben, hanem Naprendszerek tömege létezik, tehát krisztusi feladatok, megjelenések, tanítások, intézkedések, erők, minden más egyéb, amit most hirtelen nem sorolok hozzá, az mindenütt szükséges és jelen van, úgy, ahogyan arra szükség van!
Az a Krisztus, Akit ti ennek ismertek, annak egy tes¬tesülését, egy óriás megjelenését, tanítását, korszakon át való hatalmát tudomásul vegyétek, de egyúttal tudomásul kell venni Naprendszerek, Mindenségeknek a Krisztusait is! Ez nem egyetlen Szellemnek a működése, ez egy hatalmas szellemi meg¬nyilvánulás! Nagyon hajlamosak vagytok személyesíteni, és nem is tudtuk másképpen átadni számotokra érthetően, mint megszemélyesítve!
Történetekkel, leírásokkal, valahogyan, hogy megközelítően értsétek, hogy miről van szó! Sokkal hatalmasabb jelentőségű megnyilvánulásokról, erőrendszerekről, szellemi világosságokról. A világosság a tudatvilágosságtól kezdve erők rendszerén át annyi mindent takar, tehát megint csak egy részt tudok átadni belőle, de egy kicsivel nagyobb részt, mint eddig volt! Fel tudjátok fogni egy kicsit, nem idegenkedtek el tőle?!
KV.: Nem, abszolút nem, de bizony nem könnyű a befogadása, mert...
TSZ.: Nem annak lett szánva, mert felkészültetek rá, képesek vagytok rá, de tudom, hogy nehéz munkával lesz végrehajtva! Igen nehéz átállás egy magasabban megnyilvánuló, magasabban felfénylő, sokkal nagyobb határokat kitűző valamit feldolgoznotok, mint ami eddig volt! Bármennyire gyönyörű, hatalmas megszemélyesítés érkezett közétek eddig Krisztus címszó alatt, az sokkal nagyobb még itt a Földön is, hát még a Mindenségben!
Valahogy egy kicsit tágítanunk kell - és lehet is nektek tágítanunk - azokat a gondolatokat, lehetőségeket, azokat a gondolattömegeket és gondolat¬halmazokat, ami eddig még egybe volt foglalva. Itt van az ideje, nem túlzottan részletezve, mert akkor elvész a lényeg, hanem, hogy megmaradjon összefonva az értelme, és mégis hatalmas kitágulásával egy kicsit jobban át tudjátok tekinteni!
Ugyanez létezik más világokra, de most nem a krisztusi tanítások jelenléte, erők, hatalmak, uralmak és egyéb szempontból. Mert uralom és uralom közt különbség van! Az egyik, kissé szűkkörűbb uralom-rendszerből kiin¬dulva még nem igen lehet átfogni egy jóval hatalmasabb uralomnak a rendszerét, de el kell feléje indulni! Nem vagytok elnyomott kicsiség, épp hogy a felemelés a célja ennek a típusú uralomnak, amelyről beszélek!
De térjünk vissza a Mindenségben lévő Naprendszerek, különféle Galaxis-halmazoknak egész sorozatára. Minden Naprendszerben vannak, mint ahogyan itt is, a ti Naprendszeretekben, különféle sűrűségi fokokon lévő, mondjuk úgy, hogy Bolygó-rendszerek. A legsűrűbbektől kezdve a félanyagiig, amit a ti műszereitek jelezni még nem tudnak, de amelyeket lassan számítások útján helyileg gyanítani kezdenek majd, vagy már meg is találtak. Mindössze a bizonyítékait nem találták meg, mert ezek nem láthatók, de léteznek!
Mint ahogyan vannak olyan sürü anyagú bolygók, mint a Föld a ti naprendszeretekben, amelyen nem ilyen anyagi élet van, mint amelyet ti ismertek. So¬káig azt hitte az emberiség, hogy egyedül létező a Világmindenségben, ahol értelmes lények, élőhelyek találhatók. Mert vannak félanyagi, de anyagi bolygókon élő szellemtömegek, mint ahogyan vannak félanyagi bolygók, amelyeken olyan szellemi tevékenység folyik, amelyet talán nem is lehetne szellemi életnek, inkább szellemi irányítótevékenységnek mondani.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mo 25. Okt 2021, 03:30
Krisztus név egy fogalmat takar 2/2
A Naprendszeretekben lévő bolygókon hihetetlen sokféle szellemi, illetve testesült élővilág fantasztikus bősége található. Hát még mindazokban, amit nem is ismertek, nem is tudtok, és ahol a létezéseknek olyan formái, a szellemi életnek olyan vonulatai vannak, amit részletezve el sem tudnám mondani, csak azt, hogy van!
Ennek a Naprendszernek szellemei előtt nincs elzárva egyik sem! Akkor tér oda, ott azt végzi, amelyre szüksége van, vagy annak a bolygónak, bolygórendszernek őreá szüksége van. Itt térek vissza arra, amit ti már annyiszor kérdeztetek, és egy kis rövid választ is adtunk:
Más bolygók élővilága létezik-e itt a Földön?
Létezik, van, vannak segítőitek, vannak közöttetek olyan szellemi lények, akik nem eredendően... ugyan mitől lenne eredendő egy földi szellem, ilyen nincs. Az itt a Földön munkálkodó, tapasztalatszerző, és a saját szükségleteit végző szellemtömeg nem földi, csak időszakosan az! Vannak jó ideje itt tartózkodó és itt a munkálatait végző szellemek.
Most csak a szabad szellemi állapotról beszélek! Vannak közöttetek olyanok, akik más világokról, más bolygókról, sőt, lehetséges, hogy más Naprendszerekből érkeztek közétek, mindig megszabott, meghatározott, és nagyon szükséges itt tartózkodásra. Vagy őnekik szükséges, vagy nektek, vagy mind a kettőnek. Ilyen is van.
Ilyen körülmények között azt nézni, azt kérdezni, hogy a Föld általatok ismertnek vett szférái, és az abban lévő szellemi tudatállapotok, - mert ezek azok - e¬zek hogy helyezkednek el, milyen beosztásban vannak más bolygókon, nem mondhatom azt túlságosan hasonlítható a Föld szféráiban lévő tudatállapotokhoz.
Alighanem megértitek azt, hogy akinek a földi munkálkodásra van szüksége, és itt kell kialakítania a tudatállapotát magának, sorozatban fel végig, annál nem biztos, hogy más bolygókon és más világrendszerekben, pontosan ilyen rendszerű tudat¬állapotról van szó! Nem ilyen erők, nem ilyen tudatállapotok, nem ilyen feladatok, nem ilyen szféra-rendszerek.
Ez benneteket nem érint kedveseim, mindössze tudnotok jó róla, hogy az a tudatállapot szerzés, felnövekedés, felvilágosodás - ez is egy rossz szó, jobbat nem tudok most hirtelen mondani - annak a tudatállapotnak a változása a¬zoknak a szellemeknek, akik úgy találják, hogy itt a legmegfelelőbb a számukra, ehhez ragaszkodnak és végig is akarják vinni, a¬zoknak ilyen tudatállapot szerzésére van szükségük. A tudatállapotoknak végtelen változatosságú fokozatai vannak, nemcsak ez a hét itteni szféra, nem ez a határ, nem ez a csúcspont! De akinek éppen ez a döntése, hogy ez a szakasz szükséges, az itt van és munkálkodik!
KV.: Tudjuk, hogy ez nem a teljesség, de esetleg egy kie¬gészítő kérdést feltennék, mely elsőre eretneknek tűnhet, vagy majdnem hogy Isten káromlónak.
TSZ.: Nincsen Isten káromlás, az más!
KV.: Az eddigi ismereteink alapján, és amit itt ma hallottunk arról, hogy minden Naprendszernek megvan a maga Krisztusa...
TSZ.: Nem Krisztusa, krisztusi feladatú működése, nem személy, kérlek!
KV.: Igen, én sem úgy gondoltam, ezt már megbeszéltük, hogy nem személyhez kell kötni! Tehát elképzelhető-e, hogy azok, akik ott ezeket a krisztusi feladatokat végzik, és a mi Krisztusunk - nem tudom másképp kifejezni - ugyanúgy olyan nagy, akár mondjuk Isten, vagy olyan nagy kivetülése, része egy nagy felsőbbrendű Énnek, mint ahogy nálunk is a nagy Énnek a részei vetülnek ki a testbe. Elképzelhető-e, hogy ők is egy még nagyobb valaminek a részei?
TSZ.: Magától értetődő! Egy valamire ki kell még térjek! Itt e Földnek ez a krisztusi megjelenése, amelyről tudtok, és amely erre a korra, erre a hatalmas földi korszakra jellemzően megad, megteremt, lesugároz, segít, intéz, vezet mindent, hogy akinek itt szüksége van e korszakban ezen munkálatokra, annak a rendelkezésére áll¬jon és támogassa, segítse, mert erről van szó, ezt nevezem uralomnak!
Ha az a krisz¬tusi, nem is személy, hanem erő, teljes egészében kellett volna, hogy beszálljon egy gyenge anyagi, emberi testbe, az lehetetlen lett volna! Alighanem felfogjátok! Lehetetlen lett volna egy akkora szellemiségnek egy emberi testbe nem is beleférnie, hanem Vele ös¬szeférnie. Lehetetlen! Tehát annak a hatalmas krisztusi erőnek, uralomnak egy kivetülése érkezett abba a jézusi testbe, és az óriási volt, ezzel a hatalmas krisztusi uralom- erő rendszerrel állandó kapcsolata volt. Mint ahogyan a ti ún. kis kivetített szellemetek azonos bizonyos fokig a ti felsőbb Éneteknek nevezett hatalmasabbjával, azonos vele! De nem létezik, az a felsőbbrendű Én semmiképpen nem hatolhat bele egy általános testbe, csak egy megfelelőrésze, amellyel állandó összeköttetés, és oda-vissza hatással van, csak ez tehető.
Nagy vonalakban ugyanígy történt a krisztusi tanítások közvetítése és lehozatala ennek a kornak, ennek a korszaknak, az ebben a korszakban itt munkálkodó és itt tartózkodó szellemeknek a testesüléseik alapvető erő-ellátottsága és támogatása. Mert az, ami gyengébb, ami törékenyebb, amelynek nagyon nehézkes ilyen körülmények között szellemi eredményeket elérni, az támogatásra szorul!
Itt kellett el¬látni, ezeknek a krisztusi tanításoknak, lesugárzásoknak, erőadásoknak fényesedé¬seknek - sok szóval lehetne kifejezni - van egy állandó emelkedő kisugárzása, mert nem a teljes és tökéletes tanítás volt a cél, ami 2000 évvel ezelőtt közétek érkezett, csak az a mag, ami akkor emberileg, emberszellemileg befogadható volt! De ez állandóan szélesedik, tágul, világosodik, bővül. Hol van még a korszakvég!?
A krisztusi tanítás abból a magból kiteljesedő hatalmas, fényes virág, ezt a növényt táplálni, növelni, fejleszteni azoknak a szellemeknek szükséges, kell és gyönyörű feladata, akik ezen korszakban úgy döntenek, hogy itt munkálkodnak, itt nevelik ki magukból azt, amit szükségesnek tartanak ennek a segítségé¬vel! És egyúttal ennek a növekedését, a fényesedését ők maguk is szorgalmazzák. Meglepő amit mondtam?
szemlézte: Bíró László
A Naprendszeretekben lévő bolygókon hihetetlen sokféle szellemi, illetve testesült élővilág fantasztikus bősége található. Hát még mindazokban, amit nem is ismertek, nem is tudtok, és ahol a létezéseknek olyan formái, a szellemi életnek olyan vonulatai vannak, amit részletezve el sem tudnám mondani, csak azt, hogy van!
Ennek a Naprendszernek szellemei előtt nincs elzárva egyik sem! Akkor tér oda, ott azt végzi, amelyre szüksége van, vagy annak a bolygónak, bolygórendszernek őreá szüksége van. Itt térek vissza arra, amit ti már annyiszor kérdeztetek, és egy kis rövid választ is adtunk:
Más bolygók élővilága létezik-e itt a Földön?
Létezik, van, vannak segítőitek, vannak közöttetek olyan szellemi lények, akik nem eredendően... ugyan mitől lenne eredendő egy földi szellem, ilyen nincs. Az itt a Földön munkálkodó, tapasztalatszerző, és a saját szükségleteit végző szellemtömeg nem földi, csak időszakosan az! Vannak jó ideje itt tartózkodó és itt a munkálatait végző szellemek.
Most csak a szabad szellemi állapotról beszélek! Vannak közöttetek olyanok, akik más világokról, más bolygókról, sőt, lehetséges, hogy más Naprendszerekből érkeztek közétek, mindig megszabott, meghatározott, és nagyon szükséges itt tartózkodásra. Vagy őnekik szükséges, vagy nektek, vagy mind a kettőnek. Ilyen is van.
Ilyen körülmények között azt nézni, azt kérdezni, hogy a Föld általatok ismertnek vett szférái, és az abban lévő szellemi tudatállapotok, - mert ezek azok - e¬zek hogy helyezkednek el, milyen beosztásban vannak más bolygókon, nem mondhatom azt túlságosan hasonlítható a Föld szféráiban lévő tudatállapotokhoz.
Alighanem megértitek azt, hogy akinek a földi munkálkodásra van szüksége, és itt kell kialakítania a tudatállapotát magának, sorozatban fel végig, annál nem biztos, hogy más bolygókon és más világrendszerekben, pontosan ilyen rendszerű tudat¬állapotról van szó! Nem ilyen erők, nem ilyen tudatállapotok, nem ilyen feladatok, nem ilyen szféra-rendszerek.
Ez benneteket nem érint kedveseim, mindössze tudnotok jó róla, hogy az a tudatállapot szerzés, felnövekedés, felvilágosodás - ez is egy rossz szó, jobbat nem tudok most hirtelen mondani - annak a tudatállapotnak a változása a¬zoknak a szellemeknek, akik úgy találják, hogy itt a legmegfelelőbb a számukra, ehhez ragaszkodnak és végig is akarják vinni, a¬zoknak ilyen tudatállapot szerzésére van szükségük. A tudatállapotoknak végtelen változatosságú fokozatai vannak, nemcsak ez a hét itteni szféra, nem ez a határ, nem ez a csúcspont! De akinek éppen ez a döntése, hogy ez a szakasz szükséges, az itt van és munkálkodik!
KV.: Tudjuk, hogy ez nem a teljesség, de esetleg egy kie¬gészítő kérdést feltennék, mely elsőre eretneknek tűnhet, vagy majdnem hogy Isten káromlónak.
TSZ.: Nincsen Isten káromlás, az más!
KV.: Az eddigi ismereteink alapján, és amit itt ma hallottunk arról, hogy minden Naprendszernek megvan a maga Krisztusa...
TSZ.: Nem Krisztusa, krisztusi feladatú működése, nem személy, kérlek!
KV.: Igen, én sem úgy gondoltam, ezt már megbeszéltük, hogy nem személyhez kell kötni! Tehát elképzelhető-e, hogy azok, akik ott ezeket a krisztusi feladatokat végzik, és a mi Krisztusunk - nem tudom másképp kifejezni - ugyanúgy olyan nagy, akár mondjuk Isten, vagy olyan nagy kivetülése, része egy nagy felsőbbrendű Énnek, mint ahogy nálunk is a nagy Énnek a részei vetülnek ki a testbe. Elképzelhető-e, hogy ők is egy még nagyobb valaminek a részei?
TSZ.: Magától értetődő! Egy valamire ki kell még térjek! Itt e Földnek ez a krisztusi megjelenése, amelyről tudtok, és amely erre a korra, erre a hatalmas földi korszakra jellemzően megad, megteremt, lesugároz, segít, intéz, vezet mindent, hogy akinek itt szüksége van e korszakban ezen munkálatokra, annak a rendelkezésére áll¬jon és támogassa, segítse, mert erről van szó, ezt nevezem uralomnak!
Ha az a krisz¬tusi, nem is személy, hanem erő, teljes egészében kellett volna, hogy beszálljon egy gyenge anyagi, emberi testbe, az lehetetlen lett volna! Alighanem felfogjátok! Lehetetlen lett volna egy akkora szellemiségnek egy emberi testbe nem is beleférnie, hanem Vele ös¬szeférnie. Lehetetlen! Tehát annak a hatalmas krisztusi erőnek, uralomnak egy kivetülése érkezett abba a jézusi testbe, és az óriási volt, ezzel a hatalmas krisztusi uralom- erő rendszerrel állandó kapcsolata volt. Mint ahogyan a ti ún. kis kivetített szellemetek azonos bizonyos fokig a ti felsőbb Éneteknek nevezett hatalmasabbjával, azonos vele! De nem létezik, az a felsőbbrendű Én semmiképpen nem hatolhat bele egy általános testbe, csak egy megfelelőrésze, amellyel állandó összeköttetés, és oda-vissza hatással van, csak ez tehető.
Nagy vonalakban ugyanígy történt a krisztusi tanítások közvetítése és lehozatala ennek a kornak, ennek a korszaknak, az ebben a korszakban itt munkálkodó és itt tartózkodó szellemeknek a testesüléseik alapvető erő-ellátottsága és támogatása. Mert az, ami gyengébb, ami törékenyebb, amelynek nagyon nehézkes ilyen körülmények között szellemi eredményeket elérni, az támogatásra szorul!
Itt kellett el¬látni, ezeknek a krisztusi tanításoknak, lesugárzásoknak, erőadásoknak fényesedé¬seknek - sok szóval lehetne kifejezni - van egy állandó emelkedő kisugárzása, mert nem a teljes és tökéletes tanítás volt a cél, ami 2000 évvel ezelőtt közétek érkezett, csak az a mag, ami akkor emberileg, emberszellemileg befogadható volt! De ez állandóan szélesedik, tágul, világosodik, bővül. Hol van még a korszakvég!?
A krisztusi tanítás abból a magból kiteljesedő hatalmas, fényes virág, ezt a növényt táplálni, növelni, fejleszteni azoknak a szellemeknek szükséges, kell és gyönyörű feladata, akik ezen korszakban úgy döntenek, hogy itt munkálkodnak, itt nevelik ki magukból azt, amit szükségesnek tartanak ennek a segítségé¬vel! És egyúttal ennek a növekedését, a fényesedését ők maguk is szorgalmazzák. Meglepő amit mondtam?
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 26. Okt 2021, 04:46
Egy napon arra leszel figyelmes, hogy nem rohangálsz látókhoz, aztrálgurukhoz, nem fizetsz sorselemzésekért, nem olvasod reggelente a tibeti előrejelzést, vagy a kínai horoszkópot, nem fogod a csillagok állására a hangulatodat, leálltál a spirituális könyvekkel, nem próbálod kitalálni a jövőt, nem akarod megmagyarázni a múltat. Azonosulsz a jelennel. Elfogadóvá válsz. Ülsz egy reggel, kávét iszol, és megnyugodsz...
Talán a holnap reggel lesz a napja annak, hogy eldöntsd végre, hogy megkeresed a békéd, a sajátod. Ahol nem rohansz, nem kaparsz, nem akarsz minden áron és bármi áron. Talán ma kell megértened és megérezned, semmi nem véletlen ezen a világon, és a változás is jó lehet, ha tiszta szívvel állsz elé. Mert az életed ajándék, és nem lehet benne mindig félni, rágódni és gyötrődni, hisz élni kellene. Élni!
Ahol hálát adsz, ahol utat találsz... sajátot, ahol többet ér majd egy békés másodperc, mint az örökös csatározás. Élni kell, mert a létezés csupán a felszín...
A világ rohan, s rohansz vele.
Bár megpihenned kellene!
Megállni csendben, körbenézni,
s hagyni a lelked megigézni!
Csak lelassulni kellene!
Hagyni, hogy érintsen varázsa,
hogy feltüzeljen szép parázsa,
de izzani, nem lángra gyúlni,
fékezni kéne megtanulni!
Csak lelassulni kellene!
Hagyni, hogy lelked elkísérjen,
a pillanat szívedben égjen,
hogy a csodája összeálljon,
s a perc az emlékeddé váljon!
Csak lelassulni kellene!
Ha lelked végre utolérne,
beléd költözve visszatérne,
s egy lennél újra véle már,
a kétségeknek vége vár!
Csak lelassulni kellene!
Csak önmagaddal eggyé válni,
világodat így megcsodálni,
hinni a szépben és a jóban,
dühöd merülni hagyni tóban.
Csak lelassulni kellene!
Az élet báját észrevenni,
s ki hagyja, azt szívből szeretni,
nem futni el a világ mellett,
s ehhez csak lelassulni kellett!
Csak körülnézned kellene!
Nagyon sok ember számára hiányzik a boldogság. De nem azért, mert nem találtak rá, hanem azért, mert nem álltak meg, hogy élvezzék.
Braun Gábor
Elfáradtál
Ha valaki megkérdezne most, azt mondanád: elfáradtál. Úgy érzed a világ összes fáradtsága a testeden, a lelkeden, az életeden. Fáradt vagy. Nem tudod, hogy meddig tudod magad tartani.
Hisz erről szólt az életed. Igaz?
A tartásról.
Tartottad a szavadat, ott voltál, ha kellettél, de tartottad a távolságot azoktól akikben nem volt tartás. Tartottad a hátadat másokért és csak te tudod mekkora erő kellett, hogy egyenesen tartsd a fejed, amikor azt akarták, hogy lehajtsd. Tartottad a tempót, és bármennyire erőtlen voltál, tartottad azt is, akinek nem maradt semennyi. A karjaidban tartottad a kisbabád egész nap, közben otthon mindent te tartottál kézben. Eltartottad a családot. Nyitva tartottad másnap a szemed, mikor egész éjjel nem aludtál, de nyitva tartottad a lelkedet akkor is, mikor rég be kellett volna zárni.
De leginkább tartottad mindig magad, amikor nem volt más választásod, mint kitartani.
Tudod mit nem tartottál soha? Szünetet. Sosem tartottál egy pillanatot, ami csak rólad szól. Nem tartottál egy csendes lélek pihenőt. Kérlek. Állj meg egy pillanatra. Csoda, hogy fáradt vagy? Állj meg és pihenj. Minden megvár.
Eddig mindig te tartottál valamit, vagy valakit. Most vegyél egy mély levegőt és hagyd, hogy téged tartson tenyerén az Isten.
(Lőrinczi Emese)
Talán a holnap reggel lesz a napja annak, hogy eldöntsd végre, hogy megkeresed a békéd, a sajátod. Ahol nem rohansz, nem kaparsz, nem akarsz minden áron és bármi áron. Talán ma kell megértened és megérezned, semmi nem véletlen ezen a világon, és a változás is jó lehet, ha tiszta szívvel állsz elé. Mert az életed ajándék, és nem lehet benne mindig félni, rágódni és gyötrődni, hisz élni kellene. Élni!
Ahol hálát adsz, ahol utat találsz... sajátot, ahol többet ér majd egy békés másodperc, mint az örökös csatározás. Élni kell, mert a létezés csupán a felszín...
A világ rohan, s rohansz vele.
Bár megpihenned kellene!
Megállni csendben, körbenézni,
s hagyni a lelked megigézni!
Csak lelassulni kellene!
Hagyni, hogy érintsen varázsa,
hogy feltüzeljen szép parázsa,
de izzani, nem lángra gyúlni,
fékezni kéne megtanulni!
Csak lelassulni kellene!
Hagyni, hogy lelked elkísérjen,
a pillanat szívedben égjen,
hogy a csodája összeálljon,
s a perc az emlékeddé váljon!
Csak lelassulni kellene!
Ha lelked végre utolérne,
beléd költözve visszatérne,
s egy lennél újra véle már,
a kétségeknek vége vár!
Csak lelassulni kellene!
Csak önmagaddal eggyé válni,
világodat így megcsodálni,
hinni a szépben és a jóban,
dühöd merülni hagyni tóban.
Csak lelassulni kellene!
Az élet báját észrevenni,
s ki hagyja, azt szívből szeretni,
nem futni el a világ mellett,
s ehhez csak lelassulni kellett!
Csak körülnézned kellene!
Nagyon sok ember számára hiányzik a boldogság. De nem azért, mert nem találtak rá, hanem azért, mert nem álltak meg, hogy élvezzék.
Braun Gábor
Elfáradtál
Ha valaki megkérdezne most, azt mondanád: elfáradtál. Úgy érzed a világ összes fáradtsága a testeden, a lelkeden, az életeden. Fáradt vagy. Nem tudod, hogy meddig tudod magad tartani.
Hisz erről szólt az életed. Igaz?
A tartásról.
Tartottad a szavadat, ott voltál, ha kellettél, de tartottad a távolságot azoktól akikben nem volt tartás. Tartottad a hátadat másokért és csak te tudod mekkora erő kellett, hogy egyenesen tartsd a fejed, amikor azt akarták, hogy lehajtsd. Tartottad a tempót, és bármennyire erőtlen voltál, tartottad azt is, akinek nem maradt semennyi. A karjaidban tartottad a kisbabád egész nap, közben otthon mindent te tartottál kézben. Eltartottad a családot. Nyitva tartottad másnap a szemed, mikor egész éjjel nem aludtál, de nyitva tartottad a lelkedet akkor is, mikor rég be kellett volna zárni.
De leginkább tartottad mindig magad, amikor nem volt más választásod, mint kitartani.
Tudod mit nem tartottál soha? Szünetet. Sosem tartottál egy pillanatot, ami csak rólad szól. Nem tartottál egy csendes lélek pihenőt. Kérlek. Állj meg egy pillanatra. Csoda, hogy fáradt vagy? Állj meg és pihenj. Minden megvár.
Eddig mindig te tartottál valamit, vagy valakit. Most vegyél egy mély levegőt és hagyd, hogy téged tartson tenyerén az Isten.
(Lőrinczi Emese)
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mi 27. Okt 2021, 08:23
Beethoven találkozása a tizenkét éves Liszttel
Részlet Rosemary Brown „Hangok a túlvilágról” című könyvéből
A híres angliai tisztánlátó médiumnő már születésekor azzal az életfeladattal öltött testet, hogy a nagyon modern, de valójában hitetlen és materialista nyugati világnak a tudatában felébressze a szellemvilág létezését. Ezt különleges módon valósította meg általa a szellemek egy csoportja. Ők valamennyien klasszikus zeneszerzők, mint Bach, Mozart, Beethoven, Liszt és még vagy haton. Az volt a céljuk, hogy egy, a zeneszerzésben teljesen járatlan medium által átadnak a hitetlen emberiségnek egy sor zeneművet a saját túlvilági szerzeményeikből, hogy felébresszék a zenekedvelők és a laikusok érdeklődését, kíváncsiságát és figyelmét a szellemvilágra.
A médiumnő élete során így több mint négyszáz zenemű született. Előbb csak szűk ezoterikus körökben, majd végül a nyilvásosság előtt, a média kereszttüzében is meg kellett jelennie és helyt állnia a sokszor rosszindulatú szkeptikusok és kíváncsiskodókkal szemben. Szerencséjére elsősorban Liszt szelleme, mint szellemi mentora mindég mellette állt és segítette.
Egy fontos amerikai újság tudósítója egyszer hosszú interjút készített velem, olyan időszakban, amikor nagyon zsúfolt programjaim voltak. Nem sokkal ezután még egy interjút kért tőlem, éppen arra a napra, amikor Edinburghba kellett utaznom ötnapos látogatásra. Végül, miután nagy nehezen belenyugodott, hogy nem tudok találkozni vele, küldött egy levelet egy egész sor kérdéssel, és arra kért, hogy továbbítsam azokat a zeneszerzőknek.
Ebben az időben még egy félóra szabadidőm sem volt, de megígértem neki, hogy meg fogom tenni, ha időm és alkalmam lesz rá. Sajnos a cikke megjelent, mielőtt bármit tehettem volna a kérdések ügyében – az újságnak bizonyára nyomdába kellett kerülnie – és sajnálatos módon ezt az ügyet nagyon kedvezőtlenül kommentálta.
Minden médium, de mások is, akik kellő képzelőerővel rendelkeznek, tudják, hogy egy szellemtől választ kapni egy kérdésre nem olyan, mint ahogyan feltárcsázunk egy számot, vagy megnyomunk egy gombot, és rögtön hallunk valamit, illetve hallanak minket. Lehetséges, hogy egyáltalán nem létesíthető azonnal kapcsolat, és ha sikerül is, a személy, akit szellem alakjában megkérdeztünk, lehet, hogy nem tudja a választ a kérdésre, de az is lehet, hogy nem kívánja magát egy kérdéssorozatnak alávetni.
Mindemellett nagyon szerencsés vagyok, mert annyira azonos hullámhosszon vagyok a szellemi alakban létező emberekkel, hogy fel tudok tenni nekik kérdéseket, és megkapom ezekre a válaszokat.
Lehet, hogy jobban tisztelem a zeneszerzőket, mint mások, és tartózkodom attól, hogy a rájuk, vagy munkájukra vonatkozó kérdésekkel bombázzam őket – úgy érzem, udvariasabb, ha lehetővé teszem, hogy azt közöljék, amit ők akarnak. Ezenkívül pedig állandóan „szemtől szembe” kapcsolatban vagyok a zeneszerzőkkel és ez a személyes találkozás tiszteletet – vagy inkább hódolatot – ébreszt bennem, amit pedig nem lehet mindig elvárni.
Például eléggé baráti viszonyban vagyok Liszttel ahhoz, hogy megbeszéljünk, vagy megvitassunk néhány dolgot, de ez nem jelenti azt, hogy megpróbálnék a magánéletében vájkálni, vagy a földi életében történt tetteire vonatkozó információkat kihúzni belőle. Határozottan úgy érzem, hogy ez illetlenség volna a részemről. Inkább, mint már említettem, az Istenről és az élet céljáról beszélgetünk, és arról, hogyan lehetne segíteni az emberiségnek.
Mégis, ha az amerikai újságíró több időt adott volna a számomra, akkor végül is néhány kérdésére meg tudtam volna adni a választ. Talán nem felesleges, ha néhányat itt közreadok, minthogy az újság, lévén, hogy időhöz volt kötve, végül is csak a kérdéseket közölte.
Az első kérdés, amelyet Beethoven számára tettek fel nekem, a következő volt:
„Kérjük, idézze fel minél pontosabban, amennyire lehetséges, találkozását a tizenkét éves Liszttel”.
Megkérdeztem Beethovent és ő a következőképpen válaszolt:
– Nem emlékszem már az ifjú Franz-cal való találkozásom minden részletére, de a tehetsége nagyon meglepett. Borzas hajú legényke volt, és hihetetlenül jól zongorázott, bár a stílusa túlságosan szertelen és fegyelmezetlen volt az én ízlésemhez képest.
Láttam, hogy a fiú viselkedése és testtartása egyaránt céltudatosságot, és szívós, kemény munkára való képességet tükröz, és megállapítottam, hogy mint zongoravirtuóz nagy magaslatokra törhet fel, ha érettebb lesz, bizonyos mértékig lehiggad és szert tesz könnyedebb, csiszoltabb technikára.
A koncertterem tele volt emberekkel, minthogy az eseményt már jó előre beharangozták, én pedig a hátsó bejárat közelébe ültem, hogy észrevétlenül el tudjak távozni, ha unatkoznék. Franz kifejezetten nyugodt fiúnak látszott, amíg le nem ült a zongorához, és el nem kezdett játszani, de akkor átalakult az energia démonává, aki hihetetlen erővel vonta magára a közönség figyelmét és az én figyelmemet. A karja röpködött a levegőben, mint a szélmalom vitorlája; a törzsével fel-felugrált a zongoraszékről, mintha csak ugródeszka volna; a keze olyan vadul csapódott a billentyűkre, hogy időnként egész vékony teste belerázkódott. De e vad gesztusok ellenére egyetlen hiba sem volt összefogott művészetében. Nem tehettem mást, mint elismertem ezt a vitathatatlan tehetséget, mégpedig a magam túláradó módján, úgyhogy, mivel szerettem a fiatalokat, és ez irigykedő csodálattal párosult, a fiatal zsenihez rohantam, és nyilvánosan áldásomat adtam a nagy kezdethez.
Valamennyire továbbra is figyelemmel kísértem a karrierjét, de eltávoztam, mielőtt komoly haladást ért volna el.
UI:
AKIK EMLÉKEZNEK ELŐZŐ ÉLETÜKRE #1
https://www.youtube.com/watch?v=hNKhUxEIJGY
Részlet Rosemary Brown „Hangok a túlvilágról” című könyvéből
A híres angliai tisztánlátó médiumnő már születésekor azzal az életfeladattal öltött testet, hogy a nagyon modern, de valójában hitetlen és materialista nyugati világnak a tudatában felébressze a szellemvilág létezését. Ezt különleges módon valósította meg általa a szellemek egy csoportja. Ők valamennyien klasszikus zeneszerzők, mint Bach, Mozart, Beethoven, Liszt és még vagy haton. Az volt a céljuk, hogy egy, a zeneszerzésben teljesen járatlan medium által átadnak a hitetlen emberiségnek egy sor zeneművet a saját túlvilági szerzeményeikből, hogy felébresszék a zenekedvelők és a laikusok érdeklődését, kíváncsiságát és figyelmét a szellemvilágra.
A médiumnő élete során így több mint négyszáz zenemű született. Előbb csak szűk ezoterikus körökben, majd végül a nyilvásosság előtt, a média kereszttüzében is meg kellett jelennie és helyt állnia a sokszor rosszindulatú szkeptikusok és kíváncsiskodókkal szemben. Szerencséjére elsősorban Liszt szelleme, mint szellemi mentora mindég mellette állt és segítette.
Egy fontos amerikai újság tudósítója egyszer hosszú interjút készített velem, olyan időszakban, amikor nagyon zsúfolt programjaim voltak. Nem sokkal ezután még egy interjút kért tőlem, éppen arra a napra, amikor Edinburghba kellett utaznom ötnapos látogatásra. Végül, miután nagy nehezen belenyugodott, hogy nem tudok találkozni vele, küldött egy levelet egy egész sor kérdéssel, és arra kért, hogy továbbítsam azokat a zeneszerzőknek.
Ebben az időben még egy félóra szabadidőm sem volt, de megígértem neki, hogy meg fogom tenni, ha időm és alkalmam lesz rá. Sajnos a cikke megjelent, mielőtt bármit tehettem volna a kérdések ügyében – az újságnak bizonyára nyomdába kellett kerülnie – és sajnálatos módon ezt az ügyet nagyon kedvezőtlenül kommentálta.
Minden médium, de mások is, akik kellő képzelőerővel rendelkeznek, tudják, hogy egy szellemtől választ kapni egy kérdésre nem olyan, mint ahogyan feltárcsázunk egy számot, vagy megnyomunk egy gombot, és rögtön hallunk valamit, illetve hallanak minket. Lehetséges, hogy egyáltalán nem létesíthető azonnal kapcsolat, és ha sikerül is, a személy, akit szellem alakjában megkérdeztünk, lehet, hogy nem tudja a választ a kérdésre, de az is lehet, hogy nem kívánja magát egy kérdéssorozatnak alávetni.
Mindemellett nagyon szerencsés vagyok, mert annyira azonos hullámhosszon vagyok a szellemi alakban létező emberekkel, hogy fel tudok tenni nekik kérdéseket, és megkapom ezekre a válaszokat.
Lehet, hogy jobban tisztelem a zeneszerzőket, mint mások, és tartózkodom attól, hogy a rájuk, vagy munkájukra vonatkozó kérdésekkel bombázzam őket – úgy érzem, udvariasabb, ha lehetővé teszem, hogy azt közöljék, amit ők akarnak. Ezenkívül pedig állandóan „szemtől szembe” kapcsolatban vagyok a zeneszerzőkkel és ez a személyes találkozás tiszteletet – vagy inkább hódolatot – ébreszt bennem, amit pedig nem lehet mindig elvárni.
Például eléggé baráti viszonyban vagyok Liszttel ahhoz, hogy megbeszéljünk, vagy megvitassunk néhány dolgot, de ez nem jelenti azt, hogy megpróbálnék a magánéletében vájkálni, vagy a földi életében történt tetteire vonatkozó információkat kihúzni belőle. Határozottan úgy érzem, hogy ez illetlenség volna a részemről. Inkább, mint már említettem, az Istenről és az élet céljáról beszélgetünk, és arról, hogyan lehetne segíteni az emberiségnek.
Mégis, ha az amerikai újságíró több időt adott volna a számomra, akkor végül is néhány kérdésére meg tudtam volna adni a választ. Talán nem felesleges, ha néhányat itt közreadok, minthogy az újság, lévén, hogy időhöz volt kötve, végül is csak a kérdéseket közölte.
Az első kérdés, amelyet Beethoven számára tettek fel nekem, a következő volt:
„Kérjük, idézze fel minél pontosabban, amennyire lehetséges, találkozását a tizenkét éves Liszttel”.
Megkérdeztem Beethovent és ő a következőképpen válaszolt:
– Nem emlékszem már az ifjú Franz-cal való találkozásom minden részletére, de a tehetsége nagyon meglepett. Borzas hajú legényke volt, és hihetetlenül jól zongorázott, bár a stílusa túlságosan szertelen és fegyelmezetlen volt az én ízlésemhez képest.
Láttam, hogy a fiú viselkedése és testtartása egyaránt céltudatosságot, és szívós, kemény munkára való képességet tükröz, és megállapítottam, hogy mint zongoravirtuóz nagy magaslatokra törhet fel, ha érettebb lesz, bizonyos mértékig lehiggad és szert tesz könnyedebb, csiszoltabb technikára.
A koncertterem tele volt emberekkel, minthogy az eseményt már jó előre beharangozták, én pedig a hátsó bejárat közelébe ültem, hogy észrevétlenül el tudjak távozni, ha unatkoznék. Franz kifejezetten nyugodt fiúnak látszott, amíg le nem ült a zongorához, és el nem kezdett játszani, de akkor átalakult az energia démonává, aki hihetetlen erővel vonta magára a közönség figyelmét és az én figyelmemet. A karja röpködött a levegőben, mint a szélmalom vitorlája; a törzsével fel-felugrált a zongoraszékről, mintha csak ugródeszka volna; a keze olyan vadul csapódott a billentyűkre, hogy időnként egész vékony teste belerázkódott. De e vad gesztusok ellenére egyetlen hiba sem volt összefogott művészetében. Nem tehettem mást, mint elismertem ezt a vitathatatlan tehetséget, mégpedig a magam túláradó módján, úgyhogy, mivel szerettem a fiatalokat, és ez irigykedő csodálattal párosult, a fiatal zsenihez rohantam, és nyilvánosan áldásomat adtam a nagy kezdethez.
Valamennyire továbbra is figyelemmel kísértem a karrierjét, de eltávoztam, mielőtt komoly haladást ért volna el.
UI:
AKIK EMLÉKEZNEK ELŐZŐ ÉLETÜKRE #1
https://www.youtube.com/watch?v=hNKhUxEIJGY
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Do 28. Okt 2021, 07:22
NAP SZELLEM OKTATÁSA - Felvezetés
Zita médium 1998. május 31.
A Föld a Naphoz viszonyítva erőtlen, sötét, szomorú bolygó és mégis mindannyiunk szívének kedves. Kedves azért, mert a mi Urunk, a Jézus Krisztus e Földet választotta, hogy itt minden bukott lelki üdvéért a megváltás nagy művét elvégezze. Én már hosszú-hosszú idő óta vagyok napszellem, és bejárásom van magasabb világokba is, de én is úgy érzem, hogy számomra a Föld kedves. Kedvesek a Föld azon lakói, akik megtértek Krisztushoz; akiknek elegük volt a Földön való vándorlásból; akiknek elegük volt a fájdalmakból, csalódásokból, szenvedésekből, és elzarándokoltak az Atya küldöttjéhez, Krisztushoz.
Krisztusé a Föld; Ő kapta meg mindazokat a lelkeket, akik valaha a kárhozatba hulltak és ezáltal halált kóstoltak. Ő kapta meg őket, hogy a halálból feltámassza mindannyiukat az örök életre; Ő kapta meg azért, hogy áldozata révén gonoszságaikról, bűneikről megtérésük után „többé már emlékezet ne legyen”.
Én e kis gyülekezetet kaptam és mindenkor örömmel jöttem közétek és egész valómat a lelkesedés töltötte el; az a vágy, hogy belőletek is napszellem legyen, mert ti a Föld gyermekei vagytok ugyan, de mégis ehhez a naprendszerhez tartoztok. És mint ilyenek elérhetitek - mi több, szükséges, hogy elérjétek - a Napot, amely ennek a naprendszernek örömét, boldogságát, létlehetőségét nyújtja, amely ennek a naprendszernek a világossága; ahol tűz van, nem csak a Napon, hanem mindazoknak a lelkében is, akik a Napon élnek. Ezt a tüzet, ezt a lelkesedést azoktól a szent szellemektől vettük át, akik már sokkal magasabb szinten és magasabb naprendszerekben imádják a mi Atyánkat, Istenünket.
A Szent Szellem, a Szentlélek él és uralkodik; a Szentlélek a mi Atyánknak, Istenünknek végrehajtó eszköze. A Szentlélek szünet nélkül keres és kutat, hogy az elbukottak, a kárhozatos világok lakói közül kik azok, akik már felfigyelnek a Szentlélek szózatára, felfigyelnek a Szentlélek világosságára, felfigyelnek a Szentlélek tüzére és Szentlelket vesznek. Mert akik Szentlelket vesznek, azok megmenekülhetnek.
A mi Urunk, a Jézus Krisztusunk is a Szentlelket ígérte meg és a Szentlelket küldötte el a Földről való eltávozása után, mert a Szentlélek hordozza mindazokat a princípiumokat, amelyek isteni eredetűek, amelyek a földi ember és minden bukott teremtmény életébe és lelkébe tisztító erőt hoznak. Mert tisztulásra, megújhodásra van szüksége a szomorú világoknak. Tisztulásra és megújhodásra. Ezt pedig Isten szent szellemei nyújthatják. Tőle jönnek, Belőle merítenek, Tőle kapják a megbízást, Általa cselekszenek nagyot és hatalmasat.A Szentlélek közösségében megszámlálhatatlan, csodálatos, magasrangú szellem él és munkálkodik.
De a Szentlélek felszedi az apróbbakat is, a kisebbeket is, a jelentéktelenebbeket is, akik a fejlődésben, az Istentől való eltávolodásuk miatt visszamaradtak, de azután felfigyeltek Krisztus áldozatára, Krisztus beszédjére, a hazahívó szóra és csatlakoztak a törvényben működő szellemekhez és ezáltal ők is a törvényben működő Szentlélek eszközei lettek.
A testben élő emberek között is vannak - és kell is, hogy legyenek - akik úgy vettek Szentlelket, hogy a Szentlélek tüze, lelkesítő ereje, tisztító sugara teljes egészében átjárta őket és a testük a Szentlélek temploma, a mi Atyánk, Istenünk imaháza, és ezáltal rajtuk keresztül és példájuk nyomán tanuljon a világ. Tanuljon és fejlődjék, hogy átalakulhasson, tisztulhasson, és fénylővé válhassék.
A Szentélek segíti az embert, hogy új élet induljon meg benne, keresse az égieket, keresse a magasból jövőt, keresse Isten küldöttjeit, kapcsolja össze az érzés- és vágyvilágát a magasabb szellemi világgal; hogy a Szentlélek őt is megmenthesse. Mert szükséges volt, hogy a Szentlélek kitöltessék, amikor Krisztus e Földről távozott. Mert ha ki nem töltetik a Szentlélek, akkor az ellentét ereje és hatalma, amivel a Földön rendelkezik, lassan-lassan elmosta volna az emberek emlékezetéből, az emberek világából az Úr emlékét. Az apostolok és tanítványok, akik Szentlelket vettek és megteltek Szentlélekkel első pünkösd napján, soha többé Krisztust el nem feledhették. Életük azután annak jegyében folyt, hogy az egész világba hírül vigyék az Úr életét, munkásságát, üzenetét, feltámadását; megismertetve zsidóval, pogánnyal egyaránt a krisztusi eszmét: a szeretetet.
öszeálítot: Bíró László
Nap szellem oktatása
Ada - Pünkösd - Vigasztaló Szentlélek
A látszatos jó és az igazság mibenléte a földön
A haldoklás állapota
A halál folyamata
A mesterek
Halottak napja és a halloween
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiqVza10 ... A?e=yADHG9
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGiqVmFL_ ... A?e=nAN4KF
Karsay István 2021 novemberi szellemtani hírlevele - SBK_Hirlevel_201
https://www.youtube.com/watch?v=1TcrWqKeGHU&t=27s
Jelenések 26. – Az 5. trombitaszó 2_1. - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?v=rHXeOk-izzc&t=29s
Jelenések 27. – Az 5. trombitaszó 2_2 - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?v=4UB5-TlBlBc
Téli emberek – Romantikus filmdráma
https://www.youtube.com/watch?v=c54MJQ8f0rM
Vidéki románc – Romantikus film
Zita médium 1998. május 31.
A Föld a Naphoz viszonyítva erőtlen, sötét, szomorú bolygó és mégis mindannyiunk szívének kedves. Kedves azért, mert a mi Urunk, a Jézus Krisztus e Földet választotta, hogy itt minden bukott lelki üdvéért a megváltás nagy művét elvégezze. Én már hosszú-hosszú idő óta vagyok napszellem, és bejárásom van magasabb világokba is, de én is úgy érzem, hogy számomra a Föld kedves. Kedvesek a Föld azon lakói, akik megtértek Krisztushoz; akiknek elegük volt a Földön való vándorlásból; akiknek elegük volt a fájdalmakból, csalódásokból, szenvedésekből, és elzarándokoltak az Atya küldöttjéhez, Krisztushoz.
Krisztusé a Föld; Ő kapta meg mindazokat a lelkeket, akik valaha a kárhozatba hulltak és ezáltal halált kóstoltak. Ő kapta meg őket, hogy a halálból feltámassza mindannyiukat az örök életre; Ő kapta meg azért, hogy áldozata révén gonoszságaikról, bűneikről megtérésük után „többé már emlékezet ne legyen”.
Én e kis gyülekezetet kaptam és mindenkor örömmel jöttem közétek és egész valómat a lelkesedés töltötte el; az a vágy, hogy belőletek is napszellem legyen, mert ti a Föld gyermekei vagytok ugyan, de mégis ehhez a naprendszerhez tartoztok. És mint ilyenek elérhetitek - mi több, szükséges, hogy elérjétek - a Napot, amely ennek a naprendszernek örömét, boldogságát, létlehetőségét nyújtja, amely ennek a naprendszernek a világossága; ahol tűz van, nem csak a Napon, hanem mindazoknak a lelkében is, akik a Napon élnek. Ezt a tüzet, ezt a lelkesedést azoktól a szent szellemektől vettük át, akik már sokkal magasabb szinten és magasabb naprendszerekben imádják a mi Atyánkat, Istenünket.
A Szent Szellem, a Szentlélek él és uralkodik; a Szentlélek a mi Atyánknak, Istenünknek végrehajtó eszköze. A Szentlélek szünet nélkül keres és kutat, hogy az elbukottak, a kárhozatos világok lakói közül kik azok, akik már felfigyelnek a Szentlélek szózatára, felfigyelnek a Szentlélek világosságára, felfigyelnek a Szentlélek tüzére és Szentlelket vesznek. Mert akik Szentlelket vesznek, azok megmenekülhetnek.
A mi Urunk, a Jézus Krisztusunk is a Szentlelket ígérte meg és a Szentlelket küldötte el a Földről való eltávozása után, mert a Szentlélek hordozza mindazokat a princípiumokat, amelyek isteni eredetűek, amelyek a földi ember és minden bukott teremtmény életébe és lelkébe tisztító erőt hoznak. Mert tisztulásra, megújhodásra van szüksége a szomorú világoknak. Tisztulásra és megújhodásra. Ezt pedig Isten szent szellemei nyújthatják. Tőle jönnek, Belőle merítenek, Tőle kapják a megbízást, Általa cselekszenek nagyot és hatalmasat.A Szentlélek közösségében megszámlálhatatlan, csodálatos, magasrangú szellem él és munkálkodik.
De a Szentlélek felszedi az apróbbakat is, a kisebbeket is, a jelentéktelenebbeket is, akik a fejlődésben, az Istentől való eltávolodásuk miatt visszamaradtak, de azután felfigyeltek Krisztus áldozatára, Krisztus beszédjére, a hazahívó szóra és csatlakoztak a törvényben működő szellemekhez és ezáltal ők is a törvényben működő Szentlélek eszközei lettek.
A testben élő emberek között is vannak - és kell is, hogy legyenek - akik úgy vettek Szentlelket, hogy a Szentlélek tüze, lelkesítő ereje, tisztító sugara teljes egészében átjárta őket és a testük a Szentlélek temploma, a mi Atyánk, Istenünk imaháza, és ezáltal rajtuk keresztül és példájuk nyomán tanuljon a világ. Tanuljon és fejlődjék, hogy átalakulhasson, tisztulhasson, és fénylővé válhassék.
A Szentélek segíti az embert, hogy új élet induljon meg benne, keresse az égieket, keresse a magasból jövőt, keresse Isten küldöttjeit, kapcsolja össze az érzés- és vágyvilágát a magasabb szellemi világgal; hogy a Szentlélek őt is megmenthesse. Mert szükséges volt, hogy a Szentlélek kitöltessék, amikor Krisztus e Földről távozott. Mert ha ki nem töltetik a Szentlélek, akkor az ellentét ereje és hatalma, amivel a Földön rendelkezik, lassan-lassan elmosta volna az emberek emlékezetéből, az emberek világából az Úr emlékét. Az apostolok és tanítványok, akik Szentlelket vettek és megteltek Szentlélekkel első pünkösd napján, soha többé Krisztust el nem feledhették. Életük azután annak jegyében folyt, hogy az egész világba hírül vigyék az Úr életét, munkásságát, üzenetét, feltámadását; megismertetve zsidóval, pogánnyal egyaránt a krisztusi eszmét: a szeretetet.
öszeálítot: Bíró László
Nap szellem oktatása
Ada - Pünkösd - Vigasztaló Szentlélek
A látszatos jó és az igazság mibenléte a földön
A haldoklás állapota
A halál folyamata
A mesterek
Halottak napja és a halloween
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiqVza10 ... A?e=yADHG9
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGiqVmFL_ ... A?e=nAN4KF
Karsay István 2021 novemberi szellemtani hírlevele - SBK_Hirlevel_201
https://www.youtube.com/watch?v=1TcrWqKeGHU&t=27s
Jelenések 26. – Az 5. trombitaszó 2_1. - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?v=rHXeOk-izzc&t=29s
Jelenések 27. – Az 5. trombitaszó 2_2 - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?v=4UB5-TlBlBc
Téli emberek – Romantikus filmdráma
https://www.youtube.com/watch?v=c54MJQ8f0rM
Vidéki románc – Romantikus film
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Fr 29. Okt 2021, 05:50
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy a kínok, a szenvedések és érzelmi fájdalmak csak figyelmeztető jelei annak, hogy a saját igazságom ellenében élem az életem. Ma már tudom, hogy ez: HITELESSÉG.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy mennyire tud bántani valakit az, ha rá akarom erőltetni a vágyaimat, miközben az idő még nem jött el erre, illetve az adott személy még nem állt készen rá, még akkor is, ha ez a személy én magam voltam. Ma ezt úgy hívom: TISZTELET.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy másfajta élet után vágyakozzak és láttam, hogy minden, ami körülvesz, az valójában egy lehetőség arra, hogy fejlődjek.
Ma ezt úgy hívom: ÉRETTSÉG.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy minden körülmények között a megfelelő helyen és időben vagyok és minden a megfelelő pillanatban történik. Így nyugodt lehetek.
Ma ezt úgy hívom: ÖNBIZALOM.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy raboljam a saját időmet és abbahagytam a jövőre vonatkozó nagy tervek gyártását.
Ma csak olyan dolgokat cselekszem, amik örömet okoznak nekem és boldoggá tesznek. Olyan dolgokat, amik felvidítják a szívemet. Mindezt a magam módján csinálom, a saját ritmusomban.
Ma ezt úgy hívom: EGYSZERŰSÉG.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felszabadítottam magam azok alól a dolgok alól, amik nem tettek jót az egészségemnek – ételek, emberek, dolgok, helyzetek és minden, ami elvitt önmagamtól. Először ezt a hozzáállást egészséges egoizmusnak tartottam.
Ma már tudom, hogy ez: ÖNMAGAM SZERETETE.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal a próbálkozással, hogy mindig igazam legyen, és azóta sokkal kevesebb alkalommal tévedtem.
Ma ezt úgy hívom: SZERÉNYSÉG.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, elutasítottam, hogy a múltban éljek és a jövő miatt aggódjak. Most, csak a pillanatnak élek, ahol MINDEN történik. Ma napról napra élem az életem és úgy hívom:
BETELJESEDÉS.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy az elmém képes arra, hogy zavarjon és beteggé tegyen. De ahogy összekapcsoltam a szívemmel, az elmém nagyon hasznos szövetségessé vált.
Ma ezt úgy hívom: A SZÍV BÖLCSESSÉGE.
Nem kell, hogy féljünk a vitáktól, összekülönbözésektől vagy bármilyen problémától önmagunkkal vagy másokkal. Még a csillagok is összeütköznek néha, és a találkozásukból új világok születnek.
Ma már tudom, hogy EZ AZ ÉLET.”
~ Kim McMillen ~
UI:
Jövőkép 4. - Prof. Habil Dr. Bardócz Zsuzsanna biokémikus - Génjeink és a környezet
https://www.youtube.com/watch?v=wcTbVOsL9pw
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy mennyire tud bántani valakit az, ha rá akarom erőltetni a vágyaimat, miközben az idő még nem jött el erre, illetve az adott személy még nem állt készen rá, még akkor is, ha ez a személy én magam voltam. Ma ezt úgy hívom: TISZTELET.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy másfajta élet után vágyakozzak és láttam, hogy minden, ami körülvesz, az valójában egy lehetőség arra, hogy fejlődjek.
Ma ezt úgy hívom: ÉRETTSÉG.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy minden körülmények között a megfelelő helyen és időben vagyok és minden a megfelelő pillanatban történik. Így nyugodt lehetek.
Ma ezt úgy hívom: ÖNBIZALOM.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy raboljam a saját időmet és abbahagytam a jövőre vonatkozó nagy tervek gyártását.
Ma csak olyan dolgokat cselekszem, amik örömet okoznak nekem és boldoggá tesznek. Olyan dolgokat, amik felvidítják a szívemet. Mindezt a magam módján csinálom, a saját ritmusomban.
Ma ezt úgy hívom: EGYSZERŰSÉG.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felszabadítottam magam azok alól a dolgok alól, amik nem tettek jót az egészségemnek – ételek, emberek, dolgok, helyzetek és minden, ami elvitt önmagamtól. Először ezt a hozzáállást egészséges egoizmusnak tartottam.
Ma már tudom, hogy ez: ÖNMAGAM SZERETETE.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal a próbálkozással, hogy mindig igazam legyen, és azóta sokkal kevesebb alkalommal tévedtem.
Ma ezt úgy hívom: SZERÉNYSÉG.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, elutasítottam, hogy a múltban éljek és a jövő miatt aggódjak. Most, csak a pillanatnak élek, ahol MINDEN történik. Ma napról napra élem az életem és úgy hívom:
BETELJESEDÉS.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy az elmém képes arra, hogy zavarjon és beteggé tegyen. De ahogy összekapcsoltam a szívemmel, az elmém nagyon hasznos szövetségessé vált.
Ma ezt úgy hívom: A SZÍV BÖLCSESSÉGE.
Nem kell, hogy féljünk a vitáktól, összekülönbözésektől vagy bármilyen problémától önmagunkkal vagy másokkal. Még a csillagok is összeütköznek néha, és a találkozásukból új világok születnek.
Ma már tudom, hogy EZ AZ ÉLET.”
~ Kim McMillen ~
UI:
Jövőkép 4. - Prof. Habil Dr. Bardócz Zsuzsanna biokémikus - Génjeink és a környezet
https://www.youtube.com/watch?v=wcTbVOsL9pw
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Sa 30. Okt 2021, 06:44
Krisztusban Isten kegyelme szállott a földre
Névtelen szellem Eszter medium útján
A bűn útján járó ember szívének minden részét elfoglalja az álnokság. És amikor hasonlót hasonlóval büntet a törvény, nem lehet szavad ellene. Isten megadja a jó és a gonosz tudását és hozzá az érzést is; és ha valaki mégis a rosszat választja, nincs menekülés a szenvedés elől, míg a tévedésnek utolsó részét is le nem hántotta magáról a bűnös.
A gonoszság nem törvény, csak következménye a tévedésnek. Azért Isten nem adta ezt - mint sokan gondolják - a jó mellé tanítóul, csak a rossz mellé. Isten ad értelmet, szeretetet, akaratot; és ad hozzá példát is, mely által a jót mint boldogságot, a rosszat pedig mint szenvedést ismerteti meg az emberrel.
Ha valaki a tisztaságot a tisztátalansággal cseréli föl, ezzel még nem jut le egyszerre a pokollal határos földre, mert újra próbálhat, hiszen szabad akarata van. A szabad akarat tapasztalást hoz, a tapasztalás pedig tudást, a tudás bölcseséget, a bölcseség hatalmat, és a hatalom ismét teljes szabadságot és boldogságot eredményez. Mert amíg a lélek nem tökéletes, nincs teljes szabadsága, csak szabad akarata. Ez fontos. Az ember nem szabad szellem, sőt még mi sem vagyunk azok.
Isten Egy a maga teljességében. A teremtmény az övé, tehát Neki van hatalma felette. Az Isten szeretet: azért ami Tőle származik, az csak a legjobb, a legtökéletesebb lehet. Tehát jó, tiszta szellemek az ő teremtményei. A jóságuk és tisztaságuk azonban próbára tétetik, amikor magas képességeik tudatára ébrednek. Nagy erejüket, hatalmukat az összhangban kell kifejezésre juttatniok, hogy a tökéletességet elnyerhessék.
Miután pedig Isten Lényéből csak egy parány van bennük, mert lényüknek többi része a természet erőiből származik: tehát rájuk is az a feladat vár, hogy ezt az Istenből származó részt fejlesszék, azaz lelkük erőit átszellemiesítsék. Ehhez megvan a tudás lehetősége és egyben a példaadásé is. A természet által vezettetnek, mely - mint mondám - lényüket képezi. De miután a szabad akarat is megvan, tehát a bukásra való lehetőség is megvan, mert erőiket a helytelen irányba is felhasználhatják. így történik a bukás és a bukással a szabadság elvesztése.
A szellemeket is a hatalom érzete hozza tévedésbe - akárcsak az embereket, míg végre annyira lesülyednek, hogy a sok rosszban még a jónak a fogalma is kivész belőlük.
A rosszat azonban nyomon kíséri a szenvedés és így a rossznak következménye, a szenvedés indítja a szellemet ismét a jónak keresésére. Szenvedni azonban nem kell szükségképpen, a szenvedés nem kell, ez csak következmény.
Isten Lelke betölti a világmindenséget. Ö árasztja szét a világra a jót, a boldogítót, a szépet, az igazat. A viszonylagos istenség, az elbukott, alantas szellem árasztja a rosszat. Isten Egy és az ő teremtménye is egy. Tehát a szellemet isteni származása viszonylagos teremtőmunkára képesíti, de miután eltért a jótól, rosszat teremt.
Az Örök Isten, ha úgy akarná, teremtményétől visszavehetne ezt a jogát, de nem teszi, hanem törvénybe zárja a törvénytelent, vagyis a fejleményt, de nem az Őbelőle származó szellemet. A szellem szabad, és saját elhatározásától függ, hogy a jót, vagy a rosszat választja. A rosszat törvény határolja, a szellemet pedig saját akarata köti a rosszhoz. Amikor a szellem megszűnt rosszat akarni, felveheti a jót, de vele együtt a gonoszságot is hozzáköti a törvény. Vagyis azokat az erőket, melyeket a szellem megrontott, hozzáköti átalakítás, feldolgozás végett. Ennek redbehozására van a szellemnek ereje és hatalma, mert lényének ereje az abszolút jó, és létezésének titka ez. Benne Isten van és ahogy ez az isteni szikra törvény szerint fejlődik, aszerint árasztja a szellemlényre a boldogságot.
A szenvedés tehát nem törvényes, csak következménye a bűnnek és mindaddig Istent szenvedteti az ember önmagában és másokban, míg a bün útján jár. A gonoszság tehát nem Isten nevelőeszköze, hanem az egyén tévedése. Ezt a tévedést kell az emberből kiírtani és megszűnik a szenvedés.
A Megváltó szenvedése sem Isten akarata volt, hanem a saját áldozatkész szeretete késztette erre. Azzal Ő teljesen tisztában volt, hogy ez a föld az ellentét világa és azért hozott áldozatot, hogy másoknak ne kelljen szenvedniük és nem azért, mintha az Isten akarata lett volna.
Aki ehhez nem ért, jobb, ha nem beszél róla. Krisztus születésével az Általa hozott tökéletes Eszmény öltözött testbe. Halálával nemcsak az Eszmét hagyta itt, hanem itthagyta azokat a fluidokat (erőket) is, amelyeket ittléte alkalmával megtisztított, vagyis átszellemiesített, mert ezek a fluidok e világ anyagából valók voltak. E földön ez az egyedüli tiszta erő, melyet segítőül és emelés céljából adott e világnak.
Az Úr Lelkének ereje az Igazság és a Szeretet. És azon a napon, amikor Ő ismét eljövend, erről ismeri meg az övéit. Az Úr Lelkének ereje és világosságra vezéreljen benneteket életútaitokon. Ez tanítson, ez gyógyítson, ez világítson és szenteljen meg benneteket a ti szenvedéseitekben és tűréseitekben.
https://www.youtube.com/watch?v=mmggVvQML18&t=100s
Jelenések 33. – Az ítélet kezdete - Reisinger János
szemlézte: Bíró László
Névtelen szellem Eszter medium útján
A bűn útján járó ember szívének minden részét elfoglalja az álnokság. És amikor hasonlót hasonlóval büntet a törvény, nem lehet szavad ellene. Isten megadja a jó és a gonosz tudását és hozzá az érzést is; és ha valaki mégis a rosszat választja, nincs menekülés a szenvedés elől, míg a tévedésnek utolsó részét is le nem hántotta magáról a bűnös.
A gonoszság nem törvény, csak következménye a tévedésnek. Azért Isten nem adta ezt - mint sokan gondolják - a jó mellé tanítóul, csak a rossz mellé. Isten ad értelmet, szeretetet, akaratot; és ad hozzá példát is, mely által a jót mint boldogságot, a rosszat pedig mint szenvedést ismerteti meg az emberrel.
Ha valaki a tisztaságot a tisztátalansággal cseréli föl, ezzel még nem jut le egyszerre a pokollal határos földre, mert újra próbálhat, hiszen szabad akarata van. A szabad akarat tapasztalást hoz, a tapasztalás pedig tudást, a tudás bölcseséget, a bölcseség hatalmat, és a hatalom ismét teljes szabadságot és boldogságot eredményez. Mert amíg a lélek nem tökéletes, nincs teljes szabadsága, csak szabad akarata. Ez fontos. Az ember nem szabad szellem, sőt még mi sem vagyunk azok.
Isten Egy a maga teljességében. A teremtmény az övé, tehát Neki van hatalma felette. Az Isten szeretet: azért ami Tőle származik, az csak a legjobb, a legtökéletesebb lehet. Tehát jó, tiszta szellemek az ő teremtményei. A jóságuk és tisztaságuk azonban próbára tétetik, amikor magas képességeik tudatára ébrednek. Nagy erejüket, hatalmukat az összhangban kell kifejezésre juttatniok, hogy a tökéletességet elnyerhessék.
Miután pedig Isten Lényéből csak egy parány van bennük, mert lényüknek többi része a természet erőiből származik: tehát rájuk is az a feladat vár, hogy ezt az Istenből származó részt fejlesszék, azaz lelkük erőit átszellemiesítsék. Ehhez megvan a tudás lehetősége és egyben a példaadásé is. A természet által vezettetnek, mely - mint mondám - lényüket képezi. De miután a szabad akarat is megvan, tehát a bukásra való lehetőség is megvan, mert erőiket a helytelen irányba is felhasználhatják. így történik a bukás és a bukással a szabadság elvesztése.
A szellemeket is a hatalom érzete hozza tévedésbe - akárcsak az embereket, míg végre annyira lesülyednek, hogy a sok rosszban még a jónak a fogalma is kivész belőlük.
A rosszat azonban nyomon kíséri a szenvedés és így a rossznak következménye, a szenvedés indítja a szellemet ismét a jónak keresésére. Szenvedni azonban nem kell szükségképpen, a szenvedés nem kell, ez csak következmény.
Isten Lelke betölti a világmindenséget. Ö árasztja szét a világra a jót, a boldogítót, a szépet, az igazat. A viszonylagos istenség, az elbukott, alantas szellem árasztja a rosszat. Isten Egy és az ő teremtménye is egy. Tehát a szellemet isteni származása viszonylagos teremtőmunkára képesíti, de miután eltért a jótól, rosszat teremt.
Az Örök Isten, ha úgy akarná, teremtményétől visszavehetne ezt a jogát, de nem teszi, hanem törvénybe zárja a törvénytelent, vagyis a fejleményt, de nem az Őbelőle származó szellemet. A szellem szabad, és saját elhatározásától függ, hogy a jót, vagy a rosszat választja. A rosszat törvény határolja, a szellemet pedig saját akarata köti a rosszhoz. Amikor a szellem megszűnt rosszat akarni, felveheti a jót, de vele együtt a gonoszságot is hozzáköti a törvény. Vagyis azokat az erőket, melyeket a szellem megrontott, hozzáköti átalakítás, feldolgozás végett. Ennek redbehozására van a szellemnek ereje és hatalma, mert lényének ereje az abszolút jó, és létezésének titka ez. Benne Isten van és ahogy ez az isteni szikra törvény szerint fejlődik, aszerint árasztja a szellemlényre a boldogságot.
A szenvedés tehát nem törvényes, csak következménye a bűnnek és mindaddig Istent szenvedteti az ember önmagában és másokban, míg a bün útján jár. A gonoszság tehát nem Isten nevelőeszköze, hanem az egyén tévedése. Ezt a tévedést kell az emberből kiírtani és megszűnik a szenvedés.
A Megváltó szenvedése sem Isten akarata volt, hanem a saját áldozatkész szeretete késztette erre. Azzal Ő teljesen tisztában volt, hogy ez a föld az ellentét világa és azért hozott áldozatot, hogy másoknak ne kelljen szenvedniük és nem azért, mintha az Isten akarata lett volna.
Aki ehhez nem ért, jobb, ha nem beszél róla. Krisztus születésével az Általa hozott tökéletes Eszmény öltözött testbe. Halálával nemcsak az Eszmét hagyta itt, hanem itthagyta azokat a fluidokat (erőket) is, amelyeket ittléte alkalmával megtisztított, vagyis átszellemiesített, mert ezek a fluidok e világ anyagából valók voltak. E földön ez az egyedüli tiszta erő, melyet segítőül és emelés céljából adott e világnak.
Az Úr Lelkének ereje az Igazság és a Szeretet. És azon a napon, amikor Ő ismét eljövend, erről ismeri meg az övéit. Az Úr Lelkének ereje és világosságra vezéreljen benneteket életútaitokon. Ez tanítson, ez gyógyítson, ez világítson és szenteljen meg benneteket a ti szenvedéseitekben és tűréseitekben.
https://www.youtube.com/watch?v=mmggVvQML18&t=100s
Jelenések 33. – Az ítélet kezdete - Reisinger János
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » So 31. Okt 2021, 01:11
Mindenben csalódhatok, de Krisztusban soha
A Névtelen Szellem közleményei Eszer médium útján
Aki az Úrral él közösségben, az nem él mitőlünk sem elkülönített életet. Az elkülönítés csak a test világában van, ahol a tárgy megnevezésével lehet csak a lényegről fogalmat alkotni. A szellemi életben ez másként van: a tárgyi jelentősége megszűnik mindennek, csak lényegileg válik jelentőssé.
A szellemi élet alapja a jelentős, a többi ennek csak uszálya, velejáró következménye, legyen az jó vagy rossz, kellemes vagy kellemetlen. Ti a föld törvényéhez, a látszat világához tartoztok, tehát a látszat szerint alakítjátok gondolataitokat, fogalmaitokat, míg a testben vagytok. Ez titeket is, másokat is megtéveszt, de míg ti a jónak követésével kellemesen csalódtok sok dologban az átköltözésnél: addig azok, akik a látszatra építették feltevéseiket, keservesen csalódnak, mivel nem a valóságos jót, hanem csak a látszólagosat követték.
A látszólagos jó lényegében rossz. De ha valaki alapjában a jónak, a tiszta igaznak szolgálatába szegődik, látszat szerint követhet el rosszat is, de ha nem rossz szándék indította erre, hanem valamely tévedés: akkor ezt még könnyen helyrehozhatja, ha az arravaló készsége megvan; hiszen tévedni emberi dolog. Az ember nem tökéletes, tehát a nem tökéletes állapotú teremtménytől tévedésmentes életet nem lehet várni. Azért az ember meghal, hogy tévedéseinek súlya alól felmentessék.
A halál mutatja meg azután a szellemnek, mi volt jó, mi volt rossz, s mely úton kell továbbhaladnia, hogy mindig tökéletesebb szellemi eredményekről számolhasson be. Azért én mindig erre az alapra térek vissza úgy az életben, mint a tanításban. Erre az isteni igére, az igazságra, mert minden megcsalhat, minden félrevezethet, de ez az isteni igazság, melyet a mi Urunk adott nekünk, soha.
Ez az igazság maga minden: a szeretet, a kegyelem, az ígéret és a megvalósulás, a megtisztulás és megigazulás; hogy aki ezt magáévá teszi, megszenteltessék, és meg is dicsőíttessék. Akit nem szólít, nem hív az Atya és nem vonzza ki e világból, az megmarad a mulandó állapot kárhozatában, akár itt a földi életben, akár a szellemi, homályos életben. Az nem figyel a jelenségekre, melyek körülötte végbemennek. Az nem látja a beborult eget maga felett, s nem látja a villámlásokat, a bárányok ösztönszerű összebújását a vihar előtt, csak siet a prédára, mert természete ragadozó. Nem fél az eljövendő vihartól, mert nem hisz benne.
Esze, szíve tele van a mulandó élet javai után való vággyal. A reménység szivárvány hídja az ő lelkének járhatatlan, s mivel hinni nem tud, reménykedni sem akar; így az isteni szeretet részére semmivé válik, mert annak helyét elfoglalta az önzés. Ezek a saját természetük által vont korlátok miatt nem is közelíthetik meg a szellemi élet örömteljes valóságát. Azok, akik így kívül maradnak, mint az ebek, ődöngve keresik a hulladékokat, melyekkel táplálkozva tengetik nyomorult életüket.
Akik azonban már a földi életükben is a változhatatlan jók után törekednek, azok - bárha lelkük megtépve, szívük felhasogatva vérzik is a rövidre szabott életpályán - az összhangnak, a békességnek bizonyos mennyiségével lelki megnyugvásra tesznek szert. - Ezekhez közel van a menny, bár a haláltól messze vannak. Közel van hozzájuk a boldogság, bár szívük nélkülözi azt a testi életben; de a reménység szivárvány hídjáról tisztán látják, mint valósul meg minden igaz és jó amaz eljövendő világban.
Ez az eljövendő világ őbennük van: azokban az eszmékben, érzésekben, amelyek őket irányítják. Ezek együtt vannak mindnyájan Krisztussal, mert Ő bennük él. Ezek a lelkek sem időben, sem térben, sem korszakokban el nem választhatók sem Tőle, sem egymástól, sem az életben, sem a halálban, sem az örömben, sem a bánatban. Csak a látszat az, ami az ellenkezőt mutatja.
Isten a mi Atyánk, ki az ő szent Fiában lehajolt hozzánk, hogy megkeressen és megtartson bennünket az örökélet számára. Ameddig Őbenne maradunk, Ő is mibennünk marad és mi mindnyájan testvérei lettünk egymásnak az Őbenne való hit által, az ő szabadításában való bizakodásunk által. Erősebb, szorosabb ez a kapocs, mint a test és vér. Erősebb, mint a vas és az érc, erősebb, mint a halál, a változandóság, mert Ő változhatatlan és örök, úgyszintén az ő törvénye is.
Az Úr beszéde, ígérete annyi, mint a beteljesülés. Azért nincs változás sem az összetartozásban, sem az érzésben, sem a reménységben. A szeretet vonz. A szeretet kötelez. A szeretet munkára hív. A szeretet újjáteremt. A szeretet benépesíti a holt semmiséget. A szeretet eshetőségeket, lehetőségeket teremt a lehetetlenségben is; és ha ti is szerettek engem, akkor látom, hogy szeretitek azt, akit én is szeretek, akivel eggyé lettünk ebben a csodában, a szeretetben. Ez a szeretet világít sokak részére a sötétségben, akiknek megtérése a mi nyereségünk- a bennünk élő Krisztusé.
https://www.youtube.com/watch?v=yLI6_T0QGQ8&t=25s
Jelenések 34. – A tömeges ateizmus kora - Reisinger János
A Névtelen Szellem közleményei Eszer médium útján
Aki az Úrral él közösségben, az nem él mitőlünk sem elkülönített életet. Az elkülönítés csak a test világában van, ahol a tárgy megnevezésével lehet csak a lényegről fogalmat alkotni. A szellemi életben ez másként van: a tárgyi jelentősége megszűnik mindennek, csak lényegileg válik jelentőssé.
A szellemi élet alapja a jelentős, a többi ennek csak uszálya, velejáró következménye, legyen az jó vagy rossz, kellemes vagy kellemetlen. Ti a föld törvényéhez, a látszat világához tartoztok, tehát a látszat szerint alakítjátok gondolataitokat, fogalmaitokat, míg a testben vagytok. Ez titeket is, másokat is megtéveszt, de míg ti a jónak követésével kellemesen csalódtok sok dologban az átköltözésnél: addig azok, akik a látszatra építették feltevéseiket, keservesen csalódnak, mivel nem a valóságos jót, hanem csak a látszólagosat követték.
A látszólagos jó lényegében rossz. De ha valaki alapjában a jónak, a tiszta igaznak szolgálatába szegődik, látszat szerint követhet el rosszat is, de ha nem rossz szándék indította erre, hanem valamely tévedés: akkor ezt még könnyen helyrehozhatja, ha az arravaló készsége megvan; hiszen tévedni emberi dolog. Az ember nem tökéletes, tehát a nem tökéletes állapotú teremtménytől tévedésmentes életet nem lehet várni. Azért az ember meghal, hogy tévedéseinek súlya alól felmentessék.
A halál mutatja meg azután a szellemnek, mi volt jó, mi volt rossz, s mely úton kell továbbhaladnia, hogy mindig tökéletesebb szellemi eredményekről számolhasson be. Azért én mindig erre az alapra térek vissza úgy az életben, mint a tanításban. Erre az isteni igére, az igazságra, mert minden megcsalhat, minden félrevezethet, de ez az isteni igazság, melyet a mi Urunk adott nekünk, soha.
Ez az igazság maga minden: a szeretet, a kegyelem, az ígéret és a megvalósulás, a megtisztulás és megigazulás; hogy aki ezt magáévá teszi, megszenteltessék, és meg is dicsőíttessék. Akit nem szólít, nem hív az Atya és nem vonzza ki e világból, az megmarad a mulandó állapot kárhozatában, akár itt a földi életben, akár a szellemi, homályos életben. Az nem figyel a jelenségekre, melyek körülötte végbemennek. Az nem látja a beborult eget maga felett, s nem látja a villámlásokat, a bárányok ösztönszerű összebújását a vihar előtt, csak siet a prédára, mert természete ragadozó. Nem fél az eljövendő vihartól, mert nem hisz benne.
Esze, szíve tele van a mulandó élet javai után való vággyal. A reménység szivárvány hídja az ő lelkének járhatatlan, s mivel hinni nem tud, reménykedni sem akar; így az isteni szeretet részére semmivé válik, mert annak helyét elfoglalta az önzés. Ezek a saját természetük által vont korlátok miatt nem is közelíthetik meg a szellemi élet örömteljes valóságát. Azok, akik így kívül maradnak, mint az ebek, ődöngve keresik a hulladékokat, melyekkel táplálkozva tengetik nyomorult életüket.
Akik azonban már a földi életükben is a változhatatlan jók után törekednek, azok - bárha lelkük megtépve, szívük felhasogatva vérzik is a rövidre szabott életpályán - az összhangnak, a békességnek bizonyos mennyiségével lelki megnyugvásra tesznek szert. - Ezekhez közel van a menny, bár a haláltól messze vannak. Közel van hozzájuk a boldogság, bár szívük nélkülözi azt a testi életben; de a reménység szivárvány hídjáról tisztán látják, mint valósul meg minden igaz és jó amaz eljövendő világban.
Ez az eljövendő világ őbennük van: azokban az eszmékben, érzésekben, amelyek őket irányítják. Ezek együtt vannak mindnyájan Krisztussal, mert Ő bennük él. Ezek a lelkek sem időben, sem térben, sem korszakokban el nem választhatók sem Tőle, sem egymástól, sem az életben, sem a halálban, sem az örömben, sem a bánatban. Csak a látszat az, ami az ellenkezőt mutatja.
Isten a mi Atyánk, ki az ő szent Fiában lehajolt hozzánk, hogy megkeressen és megtartson bennünket az örökélet számára. Ameddig Őbenne maradunk, Ő is mibennünk marad és mi mindnyájan testvérei lettünk egymásnak az Őbenne való hit által, az ő szabadításában való bizakodásunk által. Erősebb, szorosabb ez a kapocs, mint a test és vér. Erősebb, mint a vas és az érc, erősebb, mint a halál, a változandóság, mert Ő változhatatlan és örök, úgyszintén az ő törvénye is.
Az Úr beszéde, ígérete annyi, mint a beteljesülés. Azért nincs változás sem az összetartozásban, sem az érzésben, sem a reménységben. A szeretet vonz. A szeretet kötelez. A szeretet munkára hív. A szeretet újjáteremt. A szeretet benépesíti a holt semmiséget. A szeretet eshetőségeket, lehetőségeket teremt a lehetetlenségben is; és ha ti is szerettek engem, akkor látom, hogy szeretitek azt, akit én is szeretek, akivel eggyé lettünk ebben a csodában, a szeretetben. Ez a szeretet világít sokak részére a sötétségben, akiknek megtérése a mi nyereségünk- a bennünk élő Krisztusé.
https://www.youtube.com/watch?v=yLI6_T0QGQ8&t=25s
Jelenések 34. – A tömeges ateizmus kora - Reisinger János
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mo 1. Nov 2021, 05:35
Földi öröm: kárhozatos vég
A Névtelen Szellem közleményei Eszer médium útján
Legyetek őszinték; semmiféle takarót ne tűrjetek lelketeken, mert az titeket önmagatokkal, velünk és másokkal szemben tévedésbe ejt, és nehéz a kibontakozás. Az egyszerű lélek, mielőtt új ruhába öltözik, a régitől teljesen elválik, de némelyeken van régi és új is. Egyeseknek az új ruha egy kicsit szűk és sokszor visszatérnek a múlthoz. Miért van ez? Az esze és szíve nem érzi jól magát az új ruhában, s csak a büntetéstől való félelem tartja vissza a múlt felélesztésétől. Ez gyengeség. Ami egyszer bűn volt, az is marad. A cukros vízbe cseppentett méreg is édes, mégis halált okoz. A sors ostora szöges, és ahová sújt, kitép egy-egy fájó részt. A gyermek, szülő, férj vagy feleség elvesztése mind azt a nagy összekapcsoló erőt fájlalja, amit mi úgy hívunk: testvériség.
Az ember gyarló és bűnös szellem, és az emberi állapot ennek a fokozatnak anyagiasított képlete. Aki az ellentét világában keresi az olcsó örömöket, az könnyen hozzájuthat; de a végén a mosolygó szem már könnyessé, a daloló ajak jajgatóvá, az édes íz keserűvé válik. Mert a gyökeréhez érve, a törvény már a maga szigorával áll őrt a lebukni, elsülylyedni induló lelkek előtt.
Ki kell józanodni minden hamis örömből, minden hazug boldogságból és megkezdődik a vezeklés mindenki részére, hogy az igazság felé haladva végigszenvedje, végigcsalódja mindazokat az állomásokat, amelyeket a bűn mámorában észre sem vett. Ilyen állomások mindazok az égből szentesített földi természettörvények, amelyeket a földi emberiség kikerülni igyekszik, mert azt hiszi, hogy csak ott áll őrt a törvény.
Ez a balgasága, örökös gőgje és tévedése az emberiségnek, mert melyik törvény nem sújt, ha igazságos? Ez pedig igazságos, és boldog az, aki a természettörvény betűit megérti, mert akkor esze és szíve megtalálta az összhangot és részére elkezdődik a kibontakozás, ki tudja, mennyi életen összehalmozott bűneiből. Aki nem szenved a sors ostorától, az nem is halad; aki nem küzd, az nem is nyer semmit, mert az olyant úgy görgeti a piszkos hullám lejjebb és lejjebb, mint a csatornába vetett söpredéket.
Az embernek sok akadálya van; a felemelkedés nem könnyű, mert az ellentét erősen belemarkol az emberek életkörülményeibe, és fogva tartja őket a testükkel. De ha legyőzitek a testet, és a lelki szabadságot kivívjátok, meggyőztétek a világ hatalmát, és jogotok van a lelki gyönyörök elnyerésére. Aki azonban testi életében a boldogságot hajhássza, az nem jut célhoz bukás nélkül és akkor is csak az eleje édes, a vége azonban már keserű lesz.
Az ilyennek az a sorsa, hogy csalódjék; ellenben ha valaki hitével rábízza magát az Úrra és keveset vár, az az úgynevezett sorstól többet kap a törvényes igazság szerint, mert az alázatosnak megkétszereződik mindenben az öröme, a kevély léleknek azonban megszűkül a mértéke. Az ellentéttel nem lehet félig egyezkedni vagy cimborálni; még azt is berántja, aki egészen az övé, hát még ha nem is bizonyos a dolgában? Nagyobb erőt vesz igénybe ott, ahol kétes a diadala. Tehát vigyázzatok.
szemlézte: Bíró László
https://www.youtube.com/watch?v=pgITEAyflkA&t=91s
Jelenések 35. – A három és fél nap - Reisinger János
A Névtelen Szellem közleményei Eszer médium útján
Legyetek őszinték; semmiféle takarót ne tűrjetek lelketeken, mert az titeket önmagatokkal, velünk és másokkal szemben tévedésbe ejt, és nehéz a kibontakozás. Az egyszerű lélek, mielőtt új ruhába öltözik, a régitől teljesen elválik, de némelyeken van régi és új is. Egyeseknek az új ruha egy kicsit szűk és sokszor visszatérnek a múlthoz. Miért van ez? Az esze és szíve nem érzi jól magát az új ruhában, s csak a büntetéstől való félelem tartja vissza a múlt felélesztésétől. Ez gyengeség. Ami egyszer bűn volt, az is marad. A cukros vízbe cseppentett méreg is édes, mégis halált okoz. A sors ostora szöges, és ahová sújt, kitép egy-egy fájó részt. A gyermek, szülő, férj vagy feleség elvesztése mind azt a nagy összekapcsoló erőt fájlalja, amit mi úgy hívunk: testvériség.
Az ember gyarló és bűnös szellem, és az emberi állapot ennek a fokozatnak anyagiasított képlete. Aki az ellentét világában keresi az olcsó örömöket, az könnyen hozzájuthat; de a végén a mosolygó szem már könnyessé, a daloló ajak jajgatóvá, az édes íz keserűvé válik. Mert a gyökeréhez érve, a törvény már a maga szigorával áll őrt a lebukni, elsülylyedni induló lelkek előtt.
Ki kell józanodni minden hamis örömből, minden hazug boldogságból és megkezdődik a vezeklés mindenki részére, hogy az igazság felé haladva végigszenvedje, végigcsalódja mindazokat az állomásokat, amelyeket a bűn mámorában észre sem vett. Ilyen állomások mindazok az égből szentesített földi természettörvények, amelyeket a földi emberiség kikerülni igyekszik, mert azt hiszi, hogy csak ott áll őrt a törvény.
Ez a balgasága, örökös gőgje és tévedése az emberiségnek, mert melyik törvény nem sújt, ha igazságos? Ez pedig igazságos, és boldog az, aki a természettörvény betűit megérti, mert akkor esze és szíve megtalálta az összhangot és részére elkezdődik a kibontakozás, ki tudja, mennyi életen összehalmozott bűneiből. Aki nem szenved a sors ostorától, az nem is halad; aki nem küzd, az nem is nyer semmit, mert az olyant úgy görgeti a piszkos hullám lejjebb és lejjebb, mint a csatornába vetett söpredéket.
Az embernek sok akadálya van; a felemelkedés nem könnyű, mert az ellentét erősen belemarkol az emberek életkörülményeibe, és fogva tartja őket a testükkel. De ha legyőzitek a testet, és a lelki szabadságot kivívjátok, meggyőztétek a világ hatalmát, és jogotok van a lelki gyönyörök elnyerésére. Aki azonban testi életében a boldogságot hajhássza, az nem jut célhoz bukás nélkül és akkor is csak az eleje édes, a vége azonban már keserű lesz.
Az ilyennek az a sorsa, hogy csalódjék; ellenben ha valaki hitével rábízza magát az Úrra és keveset vár, az az úgynevezett sorstól többet kap a törvényes igazság szerint, mert az alázatosnak megkétszereződik mindenben az öröme, a kevély léleknek azonban megszűkül a mértéke. Az ellentéttel nem lehet félig egyezkedni vagy cimborálni; még azt is berántja, aki egészen az övé, hát még ha nem is bizonyos a dolgában? Nagyobb erőt vesz igénybe ott, ahol kétes a diadala. Tehát vigyázzatok.
szemlézte: Bíró László
https://www.youtube.com/watch?v=pgITEAyflkA&t=91s
Jelenések 35. – A három és fél nap - Reisinger János
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 2. Nov 2021, 06:40
Részlet a "Tanítások az utolsó időkről" című szellemi közlésből
Ne féljetek a haláltól! Feleslegesen terhelitek magatok, mert nem tudjá¬tok, mi vár rátok. A halált babonákkal, félelmekkel vettétek körbe, szépségét magatok csúfítottátok el. Nem veszitek észre, hogy a Földön minden fordított, mint ahogyan azt képzelitek.
Ha valaki eltávozik közületek, jajgatni kezdtek. Csak magatokra fi¬gyeltek és nem veszitek észre, hogy az élettelen test mily nyugalmas, csendes. Arcának fakósága megriaszt titeket, pedig csupán a vér távo¬zott belőle. Az anyag törvényeinek engedelmeskedett a test. Féltek a halottra tekinteni, ám ha megtennétek, sok tapasztalatot nyernétek. A halott nem jajveszékel, ti csaptok lármát körülötte. Önmagatokat sze¬retitek, ezért teszitek. Könnyeitek kérdések Isten felé, melyeknek Atyá¬tok nem örvendhet. Önféltésetek indít panaszáradatot belőletek. Mi lesz velem? Miként élek ezután egyedül? Ki gondoskodik rólam? Ezeket a kérdéseket teszitek fel Istennek, mert nem hiszitek, hogy döntése a leg¬jobb mindenkinek.
A szeretetet birtoklásnak tekintitek. Nem értitek, hogy Istené vagy¬tok valamennyien, földi társaitok csupán utatokon kísérnek.Ezt az egy utat látjátok, amelyen most mentek, és nem tekintitek az előzőeket.
Te, aki koporsó előtt sírsz, emeld fel a fejed és engedd el fájdalma¬dat, melyet magadhoz kötöztél! Képzeld el, hogy előző életedben egy másik testért ugyanígy jajveszékeltél. Az a forma most idegen számod¬ra, ha őt látnád a ravatalon feküdni, könnyet érte nem ejtenél.
Amit a koporsóban látsz, már csak a test. Az anyag marad még pár óráig a Földön, hogy az Atya törvényének engedelmeskedve az enyé¬szeté legyen. Azt mondod, szeretted ezt a testet? Térj vissza melléje há¬rom nap múlva! Tekints a megváltozott bőrre, végy egy mély levegőt a halott közelében! Megcsókolnád-e? Szereted-e most is ezt a testet? Azt feleled, hogy azért rajongtál, aki e testben foglalt helyet. Jól mondod, és ez nem más, mint a lélek. A lélek nem ismer halált. Istentől érkezett e Földre, majd levetve ruháját visszatért Teremtőjéhez. Rendelt idejét beteljesítette, így a testre nincs már szüksége.
Ne tartóztassátok itt erővel a távozni készülőket! Ne legyetek önző¬ek! Aki még az utolsó idők végső perceiben a Földről elmehet, nagy ke¬gyelem részese. Nem kell átélnie járványokat, viharokat, éhséget és fé¬lelmeket. Az Atya kegyelme nyugszik azokon, akik még biztonságban hazatérhetnek. Adjatok hálát Istennek, hogy ők megmenekültek, és kér¬jétek lelküket, hogy imádkozzanak értetek!
Nem számít, hogy a test, mely e Földet elhagyta, idelenn hány évet élt. Ha csecsemődet veszítetted el, őt is kérheted, hogy fohászkodjon számodra erőért. Aki karodban gőgicsélt, lehet, hogy nálad idősebb lé¬lek. Élhetett többször idelenn, mint te, és az utolsó időkben tanítani ér¬kezett téged. Légy hálás ezért, és engedd elmenni mesteredet!
Ha idős anyádat temeted, adj hálát Istennek, hogy a megfáradt test végre megpihenhet! Emlékezz egyre lassuló lépteire, hunyorgó szemé¬re, ráncosodó bőrére! Végy elő egy fényképet, melyen fiatalon reád ne¬vet! Kérdezd meg gondolatban tőle, melyik testben élt szívesebben? Higgyél benne, hogy újból fiatal, betegséget, fájdalmat nem ismer, mert idefenn ebben a kegyes állapotban léteznek a lelkek. A magad kedvére tartóztatnád még őt elrongyolódott ruhájában? Ha azt mondod, szere¬ted, miért tennél ellene?
Kétszer is hibázol, ha a halott lelkét nem engeded el. Jajveszékelése¬det, fájdalmadat érzékeli az éppen csak hazatért lélek.Megifjodott fényteste az Atya felé sietne, de sírásod, rossz gondolataid húzzák le. Felszabaduló lelke a boldog nyugalomra vágyik, ám feltámad benne a segítő szándék. Erős késztetést érez, hogy elmondja neked, ne sírj érte. Visszafordul, és üzenni próbál az idelenn lévőknek, de megtapasztalja, hogy nem értitek. A test nélküli lelkek szavát csak kevesen észlelitek. A távozó tehetetlenséget érez, melytől nyugtalanság tölti el. Segítő szándékát éppen az érte sírók utasítják el.
Sok lélek kényszerül hosszabb időt tölteni földközelben, mert „sze¬rettei" nem engedik el. Ha igazán szerettétek, akitől búcsút kellett ven¬netek, ne kényszerítsétek ide! Örüljetek, hogy feladatát teljesítve visszatérhet Teremtője közelébe! Kérjétek, hogy imádkozzon értetek, töb-bet ne követeljetek!
Magad ellen is vétesz, ha lelkedet távozóhoz kötöd. Atyád életre hí¬vott ide, és megadta azt a kegyelmet, hogy pótolhasd elmulasztott fel¬adataidat. Nem keseregni, cselekedni érkeztél. Gondolj arra, hogy mö¬götted még sokan várakoztak a leszületésre, és a többi közül téged talált alkalmasnak az Atya. Így hálálod meg a kegyelmet? Aki a fejlődésben megreked, idelenn sokáig nincs helye. A fájdalom, a siránkozás hátrál¬tatja fejlődéseteket, elvonja figyelmeteket arról, amiért érkeztetek. Ne kövessetek el bűnt a távozó és magatok ellen! Fogadjátok el Isten aka¬ratát, és megtapasztaljátok kegyes jóságát!
Haldokló testtől ne féljetek! Fogjátok meg a gyengülő kezet, és hall¬gassátok, amit a lélek mond nektek! Az utolsó időkben sokan fogtok búcsúzni. Nagyon lényeges, hogy ez miként történik meg. A lelkek fej¬lettsége dönti el, a távozást az elinduló vagy a kísérő könnyíti-e meg.
Ha érzed, hogy a menni készülőben félelem ébredt, vigasztald meg! Beszélj hozzá csendesen a Mennyei Hazáról. Mondd el neki, hogy ha¬marosan nagy nyugalmat érez, és szeretet öleli körbe. Tudasd vele, hogy ez nem más, mint az Atya tiszta fénye. Ne hazudjatok a haldokló-nak! Ne mondd, hogy élni fog, amikor látod, hogy ez lehetetlen! Isten¬ről beszélj neki, mert ez felkészíti a találkozásra, mely megszabadítja innen!
Nagyon fontos, hogy egymásnak megbocsássatok, mielőtt a Földről visszatértek! Ne vigyetek haragot odaátra! Bármit követett el ellened testvéred, bocsáss neki még akkor is, ha nem kéri ezt tőled! Saját érde¬kedben teszed. Bűnösök vagytok e Földön valamennyien, az Atya irgal¬ma nélkül elvesznétek. Ő nem haragtartó, Teremtőtök megbocsátó. Nyújtsátok kezeteket az ellenetek vétkezőknek, hogy Istenünk az Övé¬be fogadhassa a tiéteket!
Ne vigyétek az Atya elé bűneiteket! Bánjátok meg itt e Földön, és kérjétek bocsánatát! Nagyon fontos a gyónás. A gyónás nem más, mint őszinte feltárulkozás Istennek, melyben kéred, hogy bűneidet elengedhesd. Jól érted: neked fontos, hogy vétkeidtől felszabadítsd lelkiismeretedet. Bűneid az Atya előtt téged égetnének el. Az igazság tiszta fényé¬ben a lelkek magukat ítélik meg. A Földön becsaphatod személyisége¬det, de idefenn nem.
A halál mint szentség
https://www.youtube.com/watch?v=DLzT1G7cBgE
Ne féljetek a haláltól! Feleslegesen terhelitek magatok, mert nem tudjá¬tok, mi vár rátok. A halált babonákkal, félelmekkel vettétek körbe, szépségét magatok csúfítottátok el. Nem veszitek észre, hogy a Földön minden fordított, mint ahogyan azt képzelitek.
Ha valaki eltávozik közületek, jajgatni kezdtek. Csak magatokra fi¬gyeltek és nem veszitek észre, hogy az élettelen test mily nyugalmas, csendes. Arcának fakósága megriaszt titeket, pedig csupán a vér távo¬zott belőle. Az anyag törvényeinek engedelmeskedett a test. Féltek a halottra tekinteni, ám ha megtennétek, sok tapasztalatot nyernétek. A halott nem jajveszékel, ti csaptok lármát körülötte. Önmagatokat sze¬retitek, ezért teszitek. Könnyeitek kérdések Isten felé, melyeknek Atyá¬tok nem örvendhet. Önféltésetek indít panaszáradatot belőletek. Mi lesz velem? Miként élek ezután egyedül? Ki gondoskodik rólam? Ezeket a kérdéseket teszitek fel Istennek, mert nem hiszitek, hogy döntése a leg¬jobb mindenkinek.
A szeretetet birtoklásnak tekintitek. Nem értitek, hogy Istené vagy¬tok valamennyien, földi társaitok csupán utatokon kísérnek.Ezt az egy utat látjátok, amelyen most mentek, és nem tekintitek az előzőeket.
Te, aki koporsó előtt sírsz, emeld fel a fejed és engedd el fájdalma¬dat, melyet magadhoz kötöztél! Képzeld el, hogy előző életedben egy másik testért ugyanígy jajveszékeltél. Az a forma most idegen számod¬ra, ha őt látnád a ravatalon feküdni, könnyet érte nem ejtenél.
Amit a koporsóban látsz, már csak a test. Az anyag marad még pár óráig a Földön, hogy az Atya törvényének engedelmeskedve az enyé¬szeté legyen. Azt mondod, szeretted ezt a testet? Térj vissza melléje há¬rom nap múlva! Tekints a megváltozott bőrre, végy egy mély levegőt a halott közelében! Megcsókolnád-e? Szereted-e most is ezt a testet? Azt feleled, hogy azért rajongtál, aki e testben foglalt helyet. Jól mondod, és ez nem más, mint a lélek. A lélek nem ismer halált. Istentől érkezett e Földre, majd levetve ruháját visszatért Teremtőjéhez. Rendelt idejét beteljesítette, így a testre nincs már szüksége.
Ne tartóztassátok itt erővel a távozni készülőket! Ne legyetek önző¬ek! Aki még az utolsó idők végső perceiben a Földről elmehet, nagy ke¬gyelem részese. Nem kell átélnie járványokat, viharokat, éhséget és fé¬lelmeket. Az Atya kegyelme nyugszik azokon, akik még biztonságban hazatérhetnek. Adjatok hálát Istennek, hogy ők megmenekültek, és kér¬jétek lelküket, hogy imádkozzanak értetek!
Nem számít, hogy a test, mely e Földet elhagyta, idelenn hány évet élt. Ha csecsemődet veszítetted el, őt is kérheted, hogy fohászkodjon számodra erőért. Aki karodban gőgicsélt, lehet, hogy nálad idősebb lé¬lek. Élhetett többször idelenn, mint te, és az utolsó időkben tanítani ér¬kezett téged. Légy hálás ezért, és engedd elmenni mesteredet!
Ha idős anyádat temeted, adj hálát Istennek, hogy a megfáradt test végre megpihenhet! Emlékezz egyre lassuló lépteire, hunyorgó szemé¬re, ráncosodó bőrére! Végy elő egy fényképet, melyen fiatalon reád ne¬vet! Kérdezd meg gondolatban tőle, melyik testben élt szívesebben? Higgyél benne, hogy újból fiatal, betegséget, fájdalmat nem ismer, mert idefenn ebben a kegyes állapotban léteznek a lelkek. A magad kedvére tartóztatnád még őt elrongyolódott ruhájában? Ha azt mondod, szere¬ted, miért tennél ellene?
Kétszer is hibázol, ha a halott lelkét nem engeded el. Jajveszékelése¬det, fájdalmadat érzékeli az éppen csak hazatért lélek.Megifjodott fényteste az Atya felé sietne, de sírásod, rossz gondolataid húzzák le. Felszabaduló lelke a boldog nyugalomra vágyik, ám feltámad benne a segítő szándék. Erős késztetést érez, hogy elmondja neked, ne sírj érte. Visszafordul, és üzenni próbál az idelenn lévőknek, de megtapasztalja, hogy nem értitek. A test nélküli lelkek szavát csak kevesen észlelitek. A távozó tehetetlenséget érez, melytől nyugtalanság tölti el. Segítő szándékát éppen az érte sírók utasítják el.
Sok lélek kényszerül hosszabb időt tölteni földközelben, mert „sze¬rettei" nem engedik el. Ha igazán szerettétek, akitől búcsút kellett ven¬netek, ne kényszerítsétek ide! Örüljetek, hogy feladatát teljesítve visszatérhet Teremtője közelébe! Kérjétek, hogy imádkozzon értetek, töb-bet ne követeljetek!
Magad ellen is vétesz, ha lelkedet távozóhoz kötöd. Atyád életre hí¬vott ide, és megadta azt a kegyelmet, hogy pótolhasd elmulasztott fel¬adataidat. Nem keseregni, cselekedni érkeztél. Gondolj arra, hogy mö¬götted még sokan várakoztak a leszületésre, és a többi közül téged talált alkalmasnak az Atya. Így hálálod meg a kegyelmet? Aki a fejlődésben megreked, idelenn sokáig nincs helye. A fájdalom, a siránkozás hátrál¬tatja fejlődéseteket, elvonja figyelmeteket arról, amiért érkeztetek. Ne kövessetek el bűnt a távozó és magatok ellen! Fogadjátok el Isten aka¬ratát, és megtapasztaljátok kegyes jóságát!
Haldokló testtől ne féljetek! Fogjátok meg a gyengülő kezet, és hall¬gassátok, amit a lélek mond nektek! Az utolsó időkben sokan fogtok búcsúzni. Nagyon lényeges, hogy ez miként történik meg. A lelkek fej¬lettsége dönti el, a távozást az elinduló vagy a kísérő könnyíti-e meg.
Ha érzed, hogy a menni készülőben félelem ébredt, vigasztald meg! Beszélj hozzá csendesen a Mennyei Hazáról. Mondd el neki, hogy ha¬marosan nagy nyugalmat érez, és szeretet öleli körbe. Tudasd vele, hogy ez nem más, mint az Atya tiszta fénye. Ne hazudjatok a haldokló-nak! Ne mondd, hogy élni fog, amikor látod, hogy ez lehetetlen! Isten¬ről beszélj neki, mert ez felkészíti a találkozásra, mely megszabadítja innen!
Nagyon fontos, hogy egymásnak megbocsássatok, mielőtt a Földről visszatértek! Ne vigyetek haragot odaátra! Bármit követett el ellened testvéred, bocsáss neki még akkor is, ha nem kéri ezt tőled! Saját érde¬kedben teszed. Bűnösök vagytok e Földön valamennyien, az Atya irgal¬ma nélkül elvesznétek. Ő nem haragtartó, Teremtőtök megbocsátó. Nyújtsátok kezeteket az ellenetek vétkezőknek, hogy Istenünk az Övé¬be fogadhassa a tiéteket!
Ne vigyétek az Atya elé bűneiteket! Bánjátok meg itt e Földön, és kérjétek bocsánatát! Nagyon fontos a gyónás. A gyónás nem más, mint őszinte feltárulkozás Istennek, melyben kéred, hogy bűneidet elengedhesd. Jól érted: neked fontos, hogy vétkeidtől felszabadítsd lelkiismeretedet. Bűneid az Atya előtt téged égetnének el. Az igazság tiszta fényé¬ben a lelkek magukat ítélik meg. A Földön becsaphatod személyisége¬det, de idefenn nem.
A halál mint szentség
https://www.youtube.com/watch?v=DLzT1G7cBgE
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 2. Nov 2021, 06:47
HALOTTAK NAPJA
Mint minden lelki-szellemi ünnepeinknél, emlékezéseinknél, úgy a halottak napjával kapcsolatosan is sok tévhit, világi szokások és elvárások szürkítik, ferdítik el az emlékezés ünnepének lényegét. Ugyanakkor a szellemvilág megnyilvánulásainál, hatásainál is sok a téves felfogás. Az alábbiakban egy 1998 november elején, a halottak napja alkalmából – a Névtelen Szellem Tanítói Körben - kapott szellemi tanítást adunk közre.
KV: mediális körvezető
TSZ: Tanító Szellem a szellemvilágból
KV: Mi most az eltávozottainkra emlékezünk, talán egy kicsit jobban, mint
máskor. Mi a helyes magatartás a mai világ¬ban és a mi szellemi szintünkön a
temetőkultusszal. Sok vélemény mondja azt, hogy nem jó a temetőbe járni, mert ránk akaszkodhatnak a lelkek. Olyanoktól is hallottunk ilyen kijelentést, akik a szellemi isme¬retekben már kicsit jártasabbak. Ugyanakkor lelki kötelezettségnek érezzük, hogy legalább ilyenkor valamiféle módon kimutassuk a szeretetünket, emlékezetünket, formát adjunk an¬nak külsőleg is a temetőkultusszal, a halottaknapi temetőlátogatással, a síroknak a kidíszítésével.
A szellemtani irodalom első időiben megjelenő médiumi közlésekben olvashatjuk, hogy ilyenkor szabadabban vannak a lelkek, és olyasmi is elhangzott, hogy vajon mennyire látnak ők minket, mennyire érzékelik az átlagnál jobban, hogy felkeressük őket érzéseinkkel. Az is elhangzott, hogy a földközelben lévők, az úgynevezett szürkezónás
"szenvedők" ilyenkor még jobban várnak minket a temetőben a sír körül, a már
magasabb szférákban lévő volt hozzátartozóink pedig hozzánk jönnek el, akár
az otthonunkba is.
TSZ: Nagyon helyes és időszerű a kérdés. Kezdjük azzal, hogy vannak olyan
hiedelmek, amelyek szerint a temetőkbe egyáltalán nem tanácsos járni, mert ott az élő, eleven emberhez különféle lelkek hozzácsapódhatnak mint megszállók. Az az emberszellem, aki "megszállót" kap, az minden körülmények között a maga szellemi minőségével vonzza oda! Nem kifejezetten a temető a lényeges szempont ebből a szempontból, mert bárhonnan előjöhet egy ilyen entitás, földközeli "bolyongó" lélek.
Ezek nem a temetőben vannak, nem csak onnan szedhetők fel. Szellemi alaptörvény a hasonlóság vonzása, tehát senki ne tartson attól, hogy tehetetlenül kiszolgáltatott egy ilyen "megszállásnak," ha felfogásával, érzéseivel, ráhangolódásával nem nyitja
meg magát arra. Tehát a temetőbe járástól nem kell félni ebből a
szempontból. Az való igaz, hogy a temetőkben, a sírjaik körül sokszor találhatók olyan, valóban alacsony zónasíkon létező, volt emberszellemek, akik gyakorlatilag szinte még nem is tudják, hogy ők meghaltak. Valami homályos vonzalmuk van még ahhoz a helyhez, ahová őket utoljára vitték. A mediális képességű emberek ezekre ráérezhetnek, de semmi körülmények között nem akaszkodnak rájuk, nem válnak megszállottá tőlük, mindössze megérzik, megérezhetik őket. Az átlag, hétköznapi emberek nem érzékelik ezt.
A következő kérdés az, hogyan viszonyuljatok a temetőbe járáshoz, a sírok
rendezéséhez. A legegyszerűbb megközelítés talán az, hogy miután ott, abban a sírban egy test van elhelyezve, a testek látogatják meg azt a helyet, a hajdan testi formájában ismert és szere¬tett lényt, de a szellemi lényére gondolnak, azért imádkoznak. Csaknem úgy lehet mondani, hogy test találkozik a testtel, de egy magasabb síkra emeli fel érzéseit és találkozásait. Ezért előfordulhat, hogy a sír körül készített fényképen - meglepődéssel – néha egy-egy alak látható. Lehetséges, hogy ezek az alakok nagyon hasonlatosak azokhoz, akiknek a sírban nyugvó testét látogatták, de nagy valószínűséggel ez egy olyan elmosódott forma, hogy csak azt hiszik, hogy az. Közben odavonzódott másvalaki, aki az eleven, jó szándékkal és szeretettel telt fénylő emberi lelkeket észreveszik, és valahogy a közelükbe surrannak. Tehát nem feltétlenül az a szeretett lény, aki azon hant alatt nyugszik. Kivételt képez, ha annyira éles lenne az a kép, hogy az arcvonások felismerhetőek, de ez nagyon ritka. Inkább csak beleképzeli az ember, mert valamely jelenség, furcsa folt az, amely ezeken a fotókon észlelhető.
Az is igaz, különösen ilyen alkalmakkor, - és itt nem naptári napról van szó! - hogy a temetőkben ilyenkor nagyobb a szellemi nyüzsgés, az alsó szintek szellemi
forgalma, éppen azért, mert nagyon sok olyan, szeretettel és gondoskodással telt emberi lény keresi fel ezeket a helyeket. A messzi szféraszintekről és
oldalsó sávokról is, szinte összegyülekeznek ilyenkor a nem állandóan ott tartózkodó szellemi jelenlévők, akik egy picit alacsonyabb szinten vannak
még, az úgynevezett zónások. Hiszen ti sem egyetlenegy napot használtok fel arra, hogy a temetőkbe menjetek, mert több napra elosztódik ez, a temetők
ilyenkor akár egy egész héten át igen forgalmasak, részben testesült emberekkel, részben pedig testesületlenekkel, akik odavonzódnak ilyenkor.
Vezetőnk annakidején, sok-sok évvel ezelőtt kifejtette, hogy a nagy
temetőkultusz, a különlegesen hivalkodó, aranyozott síremlékek a méregdrága virágokkal, meg egyebekkel borított hantok feleslegesek, ezek földies kifejezések. Az igazi megemlékezés és drága kincs az a szívetekből kisugárzó érzés, ami nemcsak napokhoz van köt¬ve, hanem hogy állandóan foglalkoztok kedves és szeretett elhunytjaitokkal. Ez a lényeg: utánuk küldeni a szellemi síkra, bármelyiken is lennének, a magatok szerető szívű gondolatait!
Azt hiszem, erről a kérdésről elég ennyi, de valamit még csatolnom kell ehhez. A legalsó zónákból feljebb került emberszellem már vissza-visszatérhet, nagyon sokszor vissza is tér az ő szerettei közé, akár úgy, hogy érzékelhető, akár úgy, hogy álomsíkon találkoznak egymással. Az utóbbi időkben egyre többször fordul elő, hogy csaknem fizikai valójukban jelennek meg.
Ezeknek a megjelenéseknek mindig engedélyezett oka van, mert a hozzátartozók számára ez tulajdonképpen egy tanítás. Az akár pillanatokra megjelenő, akár esetleg még hangosan meg is szólaló, a szellemi síkról odakerült látogató bizonyságot szolgáltat: látjátok, élek, való igaz, hogy halál tulajdonképpen nincs, az élet örök, a szeretetünk és összekapcsoltságunk örök, vegyétek már tudomásul!
Ezek a szinte fizikális megjelenések mindig ilyen bizonyítékok. Hogy azután az ember maga ezt hogy fogadja: megijed, eltakarja szemeit, vagy ünnepel és boldog, hogy látta az ő szerettét, vagy már egy haladóbb szellem, aki ebben tanítást lát, és szíve vágyának megfelelően bizonyítékot kap arra, hogy ez valóban így van, nem
vagyunk elválasztva egymástól, és az élet örök, a találkozás igenis lehető, ez már az ő egyéniségétől függ.
A már alsóbb sávoktól eltávozott és bizonyos fokig felfejlődött emberszellem mindig Tanítójával, kísérőjével, felkészítések után érkezik, és nem a temetőben. Általában mindig ott van a szerette körül, nemcsak a temetői látogatás alkalmával.. Bár hozzá kell tennem azt is, hogyha ott a sírnál valaki nagyon erősen imádkozik, nagyon rávágyódik az ő szerette jelenlétére, előfordulhat ritkán, hogy valóban ott van az, akit annyira szeretne a közelébe érezni. Nem feltétlenül biztos, hogy megérzi hogy ott van, de van ilyen.
KV: Van-e olyan lélek, aki tudva a helyzetét, nem is akar elmenni, a Földön
akar marad¬ni, akár segítségből, vagy talán nem mindig jó szándékból. Most
nem a megszállókra gondolunk...
TSZ: Tudom és látom, hogy mire gondoltok, nem erről van szó. Van ilyen is,
és azt kell mondanom, hogy nem a Földön marad, hanem a Föld-körüli al¬sóbb
zónákban. Találkozásotok volt már velük, nem is eggyel. Ők azok, akik
tulajdonképpen már úgy érkeztek le földi inkarnációjukba, hogy eltávozásuk után, amikor szellemi szemeik felnyílnak, és tudatukba kerül az, hogy ők
már a helyükre eltávozhatnának, egy előzetes, születésüket megelőző köztesléti vállalásuk folytán, éppen azért, mert ők már tapasztaltabbak, - talán nem is annyira csak tapasztaltabbak, mint nagyobb szívűek – zónában maradást vállalnak, mégpedig az úgynevezett szellemi segély-szolgálatosok melletti kiegészítőül.
Őket ugyanúgy foghatjátok fel, mint a szellemi segítőket. Másabbak ugyan, még egy kicsit sűrűbbek az erőik, mert ők még nem távoztak el a maguk helyére, nem tökéletesen tisztultak és intézték el dolgaikat, és kerültek vissza szolgálatba, hanem még ki sem emelkedtek onnan, de már természetesen magasabb szintűek. Vannak ilyenek, nem olyan szép számmal, mint az igazi segélyszolgálatosok, de igen sok és szerteágazó a tevékenységük, és nagyon sokat jelent a szolgála¬tuk. Ők nem töltenek túl hosszú időt - évszázadokat - ebben a szolgálatban, de nagyon sokat tudnak támogatni, sok körülöttük lévő sorstársuknak tudnak az erőikkel segítséget adni.
Összeállította: Langer Imre
UI:
A halál és újraszületés körforgása
https://www.youtube.com/watch?v=4tkG7NCFax8
Elengedés
https://www.youtube.com/watch?v=VCXlea2 ... 2EirE&t=47
Elhunyt szerettetünk elengedése
https://www.youtube.com/watch?v=epO3TCkN4H0
Karsay István Mokka műsor beszélgetés a halálközeli élménye
http://www.youtube.com/watch?v=SCvoNaiB ... e=youtu.be
Mint minden lelki-szellemi ünnepeinknél, emlékezéseinknél, úgy a halottak napjával kapcsolatosan is sok tévhit, világi szokások és elvárások szürkítik, ferdítik el az emlékezés ünnepének lényegét. Ugyanakkor a szellemvilág megnyilvánulásainál, hatásainál is sok a téves felfogás. Az alábbiakban egy 1998 november elején, a halottak napja alkalmából – a Névtelen Szellem Tanítói Körben - kapott szellemi tanítást adunk közre.
KV: mediális körvezető
TSZ: Tanító Szellem a szellemvilágból
KV: Mi most az eltávozottainkra emlékezünk, talán egy kicsit jobban, mint
máskor. Mi a helyes magatartás a mai világ¬ban és a mi szellemi szintünkön a
temetőkultusszal. Sok vélemény mondja azt, hogy nem jó a temetőbe járni, mert ránk akaszkodhatnak a lelkek. Olyanoktól is hallottunk ilyen kijelentést, akik a szellemi isme¬retekben már kicsit jártasabbak. Ugyanakkor lelki kötelezettségnek érezzük, hogy legalább ilyenkor valamiféle módon kimutassuk a szeretetünket, emlékezetünket, formát adjunk an¬nak külsőleg is a temetőkultusszal, a halottaknapi temetőlátogatással, a síroknak a kidíszítésével.
A szellemtani irodalom első időiben megjelenő médiumi közlésekben olvashatjuk, hogy ilyenkor szabadabban vannak a lelkek, és olyasmi is elhangzott, hogy vajon mennyire látnak ők minket, mennyire érzékelik az átlagnál jobban, hogy felkeressük őket érzéseinkkel. Az is elhangzott, hogy a földközelben lévők, az úgynevezett szürkezónás
"szenvedők" ilyenkor még jobban várnak minket a temetőben a sír körül, a már
magasabb szférákban lévő volt hozzátartozóink pedig hozzánk jönnek el, akár
az otthonunkba is.
TSZ: Nagyon helyes és időszerű a kérdés. Kezdjük azzal, hogy vannak olyan
hiedelmek, amelyek szerint a temetőkbe egyáltalán nem tanácsos járni, mert ott az élő, eleven emberhez különféle lelkek hozzácsapódhatnak mint megszállók. Az az emberszellem, aki "megszállót" kap, az minden körülmények között a maga szellemi minőségével vonzza oda! Nem kifejezetten a temető a lényeges szempont ebből a szempontból, mert bárhonnan előjöhet egy ilyen entitás, földközeli "bolyongó" lélek.
Ezek nem a temetőben vannak, nem csak onnan szedhetők fel. Szellemi alaptörvény a hasonlóság vonzása, tehát senki ne tartson attól, hogy tehetetlenül kiszolgáltatott egy ilyen "megszállásnak," ha felfogásával, érzéseivel, ráhangolódásával nem nyitja
meg magát arra. Tehát a temetőbe járástól nem kell félni ebből a
szempontból. Az való igaz, hogy a temetőkben, a sírjaik körül sokszor találhatók olyan, valóban alacsony zónasíkon létező, volt emberszellemek, akik gyakorlatilag szinte még nem is tudják, hogy ők meghaltak. Valami homályos vonzalmuk van még ahhoz a helyhez, ahová őket utoljára vitték. A mediális képességű emberek ezekre ráérezhetnek, de semmi körülmények között nem akaszkodnak rájuk, nem válnak megszállottá tőlük, mindössze megérzik, megérezhetik őket. Az átlag, hétköznapi emberek nem érzékelik ezt.
A következő kérdés az, hogyan viszonyuljatok a temetőbe járáshoz, a sírok
rendezéséhez. A legegyszerűbb megközelítés talán az, hogy miután ott, abban a sírban egy test van elhelyezve, a testek látogatják meg azt a helyet, a hajdan testi formájában ismert és szere¬tett lényt, de a szellemi lényére gondolnak, azért imádkoznak. Csaknem úgy lehet mondani, hogy test találkozik a testtel, de egy magasabb síkra emeli fel érzéseit és találkozásait. Ezért előfordulhat, hogy a sír körül készített fényképen - meglepődéssel – néha egy-egy alak látható. Lehetséges, hogy ezek az alakok nagyon hasonlatosak azokhoz, akiknek a sírban nyugvó testét látogatták, de nagy valószínűséggel ez egy olyan elmosódott forma, hogy csak azt hiszik, hogy az. Közben odavonzódott másvalaki, aki az eleven, jó szándékkal és szeretettel telt fénylő emberi lelkeket észreveszik, és valahogy a közelükbe surrannak. Tehát nem feltétlenül az a szeretett lény, aki azon hant alatt nyugszik. Kivételt képez, ha annyira éles lenne az a kép, hogy az arcvonások felismerhetőek, de ez nagyon ritka. Inkább csak beleképzeli az ember, mert valamely jelenség, furcsa folt az, amely ezeken a fotókon észlelhető.
Az is igaz, különösen ilyen alkalmakkor, - és itt nem naptári napról van szó! - hogy a temetőkben ilyenkor nagyobb a szellemi nyüzsgés, az alsó szintek szellemi
forgalma, éppen azért, mert nagyon sok olyan, szeretettel és gondoskodással telt emberi lény keresi fel ezeket a helyeket. A messzi szféraszintekről és
oldalsó sávokról is, szinte összegyülekeznek ilyenkor a nem állandóan ott tartózkodó szellemi jelenlévők, akik egy picit alacsonyabb szinten vannak
még, az úgynevezett zónások. Hiszen ti sem egyetlenegy napot használtok fel arra, hogy a temetőkbe menjetek, mert több napra elosztódik ez, a temetők
ilyenkor akár egy egész héten át igen forgalmasak, részben testesült emberekkel, részben pedig testesületlenekkel, akik odavonzódnak ilyenkor.
Vezetőnk annakidején, sok-sok évvel ezelőtt kifejtette, hogy a nagy
temetőkultusz, a különlegesen hivalkodó, aranyozott síremlékek a méregdrága virágokkal, meg egyebekkel borított hantok feleslegesek, ezek földies kifejezések. Az igazi megemlékezés és drága kincs az a szívetekből kisugárzó érzés, ami nemcsak napokhoz van köt¬ve, hanem hogy állandóan foglalkoztok kedves és szeretett elhunytjaitokkal. Ez a lényeg: utánuk küldeni a szellemi síkra, bármelyiken is lennének, a magatok szerető szívű gondolatait!
Azt hiszem, erről a kérdésről elég ennyi, de valamit még csatolnom kell ehhez. A legalsó zónákból feljebb került emberszellem már vissza-visszatérhet, nagyon sokszor vissza is tér az ő szerettei közé, akár úgy, hogy érzékelhető, akár úgy, hogy álomsíkon találkoznak egymással. Az utóbbi időkben egyre többször fordul elő, hogy csaknem fizikai valójukban jelennek meg.
Ezeknek a megjelenéseknek mindig engedélyezett oka van, mert a hozzátartozók számára ez tulajdonképpen egy tanítás. Az akár pillanatokra megjelenő, akár esetleg még hangosan meg is szólaló, a szellemi síkról odakerült látogató bizonyságot szolgáltat: látjátok, élek, való igaz, hogy halál tulajdonképpen nincs, az élet örök, a szeretetünk és összekapcsoltságunk örök, vegyétek már tudomásul!
Ezek a szinte fizikális megjelenések mindig ilyen bizonyítékok. Hogy azután az ember maga ezt hogy fogadja: megijed, eltakarja szemeit, vagy ünnepel és boldog, hogy látta az ő szerettét, vagy már egy haladóbb szellem, aki ebben tanítást lát, és szíve vágyának megfelelően bizonyítékot kap arra, hogy ez valóban így van, nem
vagyunk elválasztva egymástól, és az élet örök, a találkozás igenis lehető, ez már az ő egyéniségétől függ.
A már alsóbb sávoktól eltávozott és bizonyos fokig felfejlődött emberszellem mindig Tanítójával, kísérőjével, felkészítések után érkezik, és nem a temetőben. Általában mindig ott van a szerette körül, nemcsak a temetői látogatás alkalmával.. Bár hozzá kell tennem azt is, hogyha ott a sírnál valaki nagyon erősen imádkozik, nagyon rávágyódik az ő szerette jelenlétére, előfordulhat ritkán, hogy valóban ott van az, akit annyira szeretne a közelébe érezni. Nem feltétlenül biztos, hogy megérzi hogy ott van, de van ilyen.
KV: Van-e olyan lélek, aki tudva a helyzetét, nem is akar elmenni, a Földön
akar marad¬ni, akár segítségből, vagy talán nem mindig jó szándékból. Most
nem a megszállókra gondolunk...
TSZ: Tudom és látom, hogy mire gondoltok, nem erről van szó. Van ilyen is,
és azt kell mondanom, hogy nem a Földön marad, hanem a Föld-körüli al¬sóbb
zónákban. Találkozásotok volt már velük, nem is eggyel. Ők azok, akik
tulajdonképpen már úgy érkeztek le földi inkarnációjukba, hogy eltávozásuk után, amikor szellemi szemeik felnyílnak, és tudatukba kerül az, hogy ők
már a helyükre eltávozhatnának, egy előzetes, születésüket megelőző köztesléti vállalásuk folytán, éppen azért, mert ők már tapasztaltabbak, - talán nem is annyira csak tapasztaltabbak, mint nagyobb szívűek – zónában maradást vállalnak, mégpedig az úgynevezett szellemi segély-szolgálatosok melletti kiegészítőül.
Őket ugyanúgy foghatjátok fel, mint a szellemi segítőket. Másabbak ugyan, még egy kicsit sűrűbbek az erőik, mert ők még nem távoztak el a maguk helyére, nem tökéletesen tisztultak és intézték el dolgaikat, és kerültek vissza szolgálatba, hanem még ki sem emelkedtek onnan, de már természetesen magasabb szintűek. Vannak ilyenek, nem olyan szép számmal, mint az igazi segélyszolgálatosok, de igen sok és szerteágazó a tevékenységük, és nagyon sokat jelent a szolgála¬tuk. Ők nem töltenek túl hosszú időt - évszázadokat - ebben a szolgálatban, de nagyon sokat tudnak támogatni, sok körülöttük lévő sorstársuknak tudnak az erőikkel segítséget adni.
Összeállította: Langer Imre
UI:
A halál és újraszületés körforgása
https://www.youtube.com/watch?v=4tkG7NCFax8
Elengedés
https://www.youtube.com/watch?v=VCXlea2 ... 2EirE&t=47
Elhunyt szerettetünk elengedése
https://www.youtube.com/watch?v=epO3TCkN4H0
Karsay István Mokka műsor beszélgetés a halálközeli élménye
http://www.youtube.com/watch?v=SCvoNaiB ... e=youtu.be
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mi 3. Nov 2021, 07:53
2021.novemberi szellemtani hírlevél
Tartalomjegyzék
Törvény ereje és a kegyelem. Mediális közlés. 2
Böjte Csaba előadása 11
Halálközeli Élmény 12
Nemzetkarma 13
Elengedés 27
Szabad akaratról. Mediális közlés. 29
Ajánlott havi. web. lapok. 35
https://onedrive.live.com/view.aspx?res ... 781SoDWHLg
https://data.hu/get/13072704/SBK_Hirlevel_201.doc
Tartalomjegyzék
Törvény ereje és a kegyelem. Mediális közlés. 2
Böjte Csaba előadása 11
Halálközeli Élmény 12
Nemzetkarma 13
Elengedés 27
Szabad akaratról. Mediális közlés. 29
Ajánlott havi. web. lapok. 35
https://onedrive.live.com/view.aspx?res ... 781SoDWHLg
https://data.hu/get/13072704/SBK_Hirlevel_201.doc
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Do 4. Nov 2021, 08:03
Krisztussal és Krisztusban élni - Felvezetés
Zita médium által 2010. január 3.
A hála ritkán nyíló virág az emberi lelkekben. Az emberek nagyrésze még a velük jóttevőkkel szemben is nagyon háládatlan. Azonban embertársánál sokkal de sokkal többet kap az ember a mi Atyánktól, Istenünktől és még Vele szemben sem tud hálás lenni.
Igazából nem is tudja, sőt elképzelni sem tudja, hogy mi mindenért kellene hálásnak lennie, és miért kellene hálát adnia mindnyájunk Teremtőjének. Pedig lenne miért. Kezdve a sok-sok lehetőségért, az életért, egészségért, tapasztalatokért, ismeretekért, amelyet a Teremtő még a legmélyebbre bukott emberi lelkeknek is kínál. Pedig az ember mindent eljátszott. Olyan, mint a szenvedélyes kártyás, aki mindent egy lapra tesz fel annak reményében, hogy veszteségeit majd visszanyeri, pedig még ezután elveszti azt is, amivel bírni vélt.
A mi Atyánk ennek ellenére sem szünik meg új és új lehetőségeket és alkalmakat adni az embernek a megtérésre. Sokat levesz mindenki válláról, azokéról pedig, akik a bűn által jobban megterheltek, még többet, a mi Urunk, a Jézus Krisztus által, aki az emberek helyett a bűnök nehéz következményeit is magára vállalta. Tehát, minél többet enged el a teremtő Isten az embernek Krisztus érdemeiért, annál hálásabbnak kellene lennie.
Ennek ellenére pont azok a leghálátlanabbak, a legtiszteletlenebbek, Istentől elfordulók, az ő és Szent Fia nevét káromlók, akiknek legtöbbet engedett el, akikért a mi Urunk, a Jézus Krisztus a legtöbbet szenvedett, akiknek gonosz tetteik ellenére is új és új lehetőséget és alkalmat nyújt a megtérésre. Megtérni sohasem késő, de sokkal jobb ha az ember és minden bukott, minél előbb megtér, mert ezáltal megrövidítheti a maga szenvedéseit és gyötrelmeit. Valamint kevesebb rossz és gonosz dolgot dob továbbra is a világba, tehát így a maga, valamint mások életét sem rongálja tovább.
Ha figyelne és számontartaná az ember azokat a lehetőségeket és alkalmakat, amit mindnyájunk teremtő Istene újra és újra ad néki, akkor bizony nagyon kicsinynek, jelentéktelennek, és porszemnyinek kellene éreznie magát és ebben a tudatban nagyon alázatosnak és nagyon hálásnak kellene lennie. Ha erre rájönne, akkor a fennhéjazás, a magáról való sokat gondolás, az önfejűség helyett az alázatosságot tanulná meg. Arra is rájönne, hogy mindent eljátszott, mindent elveszített és bizony már csak Isten kegyelméből él.
A kegyelem főként Isten szeretetéből, és sajnálatából fakad. A fennhéjazó, gőgős ember azonban nem szereti ha sajnálják. Azt hiszi, hogy őt nem kell sajnálnia senkinek, mert mindent képes megoldani, mindent képes elintézni, mindent képes a maga számára megszerezni. Nincs szüksége mások sajnálatára, mások és Isten segítségére, így Isten kegyelmére sem. Úgy érzi, hogy nem az ő bűneiért feszíttetett meg a mi Urunk, a Jézus Krisztus, hiszen ő nem is bűnős, sőt úgy gondolja bűn egyáltalán nincs is, csak másként gondolkodás, csak másként viselkedés van és az, hogy mindenki más szempontból és szemszögből nézi az életet és önmagát.
Hát igen, önmagát valóban másként látja, másként bírálja meg, önmagával szemben mindig elnéző és mindent megbocsájtó. Mindig másokban véli felismerni boldogtalanságának, hiányainak okát és okozóját. Többnyire mindenért Istent teszi felelőssé. Felelősségre vonja, hogy miért nem adta meg neki ezt, miért nem hárította el felőle a fájdalmakat, a nehézségeket, miért nem figyelmeztette őt időben.
Összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Krisztussal és Krisztusban élni
Adai közlés - Az önmegtagadás fontosságáról
A hegyibeszéd szellemi magyarázata 3
A megértés és jóakarat fontossága
Az irgalmasság cselekedetei
HANG - Hol az igazság?
A szeretet nem önző
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiqYCaBI ... Q?e=MWW9zD
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://www.youtube.com/watch?v=e9hWBZx ... prk0h00410
Ezoteriák – Névtelen Szellem bölcsészete I. Kötet 2. Rész – Hangoskönyv (Lilla)
https://www.youtube.com/watch?v=fgXNqu0dAI8&t=24s
Jelenések 28. – A hatodik trombitaszó I. - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?v=T6qwVVZ_CQQ&t=49s
Jelenések 29. – A hatodik trombitaszó II. - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?v=e2veNwyWDq0
Nyár Skóciában – Romantikus film
https://www.youtube.com/watch?v=ZhiCvVrly8g
Karácsonyi látogató – Misztikus film
Zita médium által 2010. január 3.
A hála ritkán nyíló virág az emberi lelkekben. Az emberek nagyrésze még a velük jóttevőkkel szemben is nagyon háládatlan. Azonban embertársánál sokkal de sokkal többet kap az ember a mi Atyánktól, Istenünktől és még Vele szemben sem tud hálás lenni.
Igazából nem is tudja, sőt elképzelni sem tudja, hogy mi mindenért kellene hálásnak lennie, és miért kellene hálát adnia mindnyájunk Teremtőjének. Pedig lenne miért. Kezdve a sok-sok lehetőségért, az életért, egészségért, tapasztalatokért, ismeretekért, amelyet a Teremtő még a legmélyebbre bukott emberi lelkeknek is kínál. Pedig az ember mindent eljátszott. Olyan, mint a szenvedélyes kártyás, aki mindent egy lapra tesz fel annak reményében, hogy veszteségeit majd visszanyeri, pedig még ezután elveszti azt is, amivel bírni vélt.
A mi Atyánk ennek ellenére sem szünik meg új és új lehetőségeket és alkalmakat adni az embernek a megtérésre. Sokat levesz mindenki válláról, azokéról pedig, akik a bűn által jobban megterheltek, még többet, a mi Urunk, a Jézus Krisztus által, aki az emberek helyett a bűnök nehéz következményeit is magára vállalta. Tehát, minél többet enged el a teremtő Isten az embernek Krisztus érdemeiért, annál hálásabbnak kellene lennie.
Ennek ellenére pont azok a leghálátlanabbak, a legtiszteletlenebbek, Istentől elfordulók, az ő és Szent Fia nevét káromlók, akiknek legtöbbet engedett el, akikért a mi Urunk, a Jézus Krisztus a legtöbbet szenvedett, akiknek gonosz tetteik ellenére is új és új lehetőséget és alkalmat nyújt a megtérésre. Megtérni sohasem késő, de sokkal jobb ha az ember és minden bukott, minél előbb megtér, mert ezáltal megrövidítheti a maga szenvedéseit és gyötrelmeit. Valamint kevesebb rossz és gonosz dolgot dob továbbra is a világba, tehát így a maga, valamint mások életét sem rongálja tovább.
Ha figyelne és számontartaná az ember azokat a lehetőségeket és alkalmakat, amit mindnyájunk teremtő Istene újra és újra ad néki, akkor bizony nagyon kicsinynek, jelentéktelennek, és porszemnyinek kellene éreznie magát és ebben a tudatban nagyon alázatosnak és nagyon hálásnak kellene lennie. Ha erre rájönne, akkor a fennhéjazás, a magáról való sokat gondolás, az önfejűség helyett az alázatosságot tanulná meg. Arra is rájönne, hogy mindent eljátszott, mindent elveszített és bizony már csak Isten kegyelméből él.
A kegyelem főként Isten szeretetéből, és sajnálatából fakad. A fennhéjazó, gőgős ember azonban nem szereti ha sajnálják. Azt hiszi, hogy őt nem kell sajnálnia senkinek, mert mindent képes megoldani, mindent képes elintézni, mindent képes a maga számára megszerezni. Nincs szüksége mások sajnálatára, mások és Isten segítségére, így Isten kegyelmére sem. Úgy érzi, hogy nem az ő bűneiért feszíttetett meg a mi Urunk, a Jézus Krisztus, hiszen ő nem is bűnős, sőt úgy gondolja bűn egyáltalán nincs is, csak másként gondolkodás, csak másként viselkedés van és az, hogy mindenki más szempontból és szemszögből nézi az életet és önmagát.
Hát igen, önmagát valóban másként látja, másként bírálja meg, önmagával szemben mindig elnéző és mindent megbocsájtó. Mindig másokban véli felismerni boldogtalanságának, hiányainak okát és okozóját. Többnyire mindenért Istent teszi felelőssé. Felelősségre vonja, hogy miért nem adta meg neki ezt, miért nem hárította el felőle a fájdalmakat, a nehézségeket, miért nem figyelmeztette őt időben.
Összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Krisztussal és Krisztusban élni
Adai közlés - Az önmegtagadás fontosságáról
A hegyibeszéd szellemi magyarázata 3
A megértés és jóakarat fontossága
Az irgalmasság cselekedetei
HANG - Hol az igazság?
A szeretet nem önző
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiqYCaBI ... Q?e=MWW9zD
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://www.youtube.com/watch?v=e9hWBZx ... prk0h00410
Ezoteriák – Névtelen Szellem bölcsészete I. Kötet 2. Rész – Hangoskönyv (Lilla)
https://www.youtube.com/watch?v=fgXNqu0dAI8&t=24s
Jelenések 28. – A hatodik trombitaszó I. - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?v=T6qwVVZ_CQQ&t=49s
Jelenések 29. – A hatodik trombitaszó II. - Reisinger János
https://www.youtube.com/watch?v=e2veNwyWDq0
Nyár Skóciában – Romantikus film
https://www.youtube.com/watch?v=ZhiCvVrly8g
Karácsonyi látogató – Misztikus film
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Fr 5. Nov 2021, 07:40
Miért jelennek meg az életedben az emberek?
Az emberek egy okra, időszakra vagy egy életre kerülnek az utadba.
Ha tudod, melyikről van szó, tudni fogod, mit tegyél az illetővel.
Ha valaki egy OKRA jelenik meg életedben, akkor általában egy általad kinyilvánított szükségletnek felel meg.
Azért jöttek, hogy átsegítsenek a nehézségen...
Hogy útmutatást, segítséget nyújtsanak...
Hogy fizikailag, érzelmileg vagy spirituálisan támogassanak...
Talán úgy tűnik, Isten küldte őket - és úgy is van.
Azért vannak itt, mert szükséged van rá, hogy itt legyenek.
Azután anélkül, hogy valami rosszat tennél, egy alkalmatlan pillanatban ez az ember olyat mond, vagy tesz, ami kapcsolatotoknak véget vet.
Néha meghalnak...
Néha továbbállnak...
Néha valamihez hűen arra kényszerítenek, hogy állást foglalj...
Fel kell ismernünk azt, hogy szükségleteink kielégültek, vagy vágyaink beteljesültek...
Az ő munkájuk elvégeztetett.
Imád, melyet az égbe küldtél, megválaszoltatott és most ideje tovább lépni.
Néhányan egy IDŐSZAKRA lépnek életedbe.
Mert eljött a te időd, hogy megossz, növekedj, vagy tanulj.
Ők békét hoznak, vagy megnevettetnek.
Talán olyasmire tanítanak, amit még sosem csináltál.
Általában hihetetlen mennyiségű örömet adnak neked.
Hidd el, ez igaz! De csak egy időszakra.
Az ÉLETRE SZÓLÓ kapcsolatok, életre szóló leckékre tanítanak.
Olyan dolgokra, melyekre építened kell, hogy szilárd érzelmi alapod legyen.
Az a feladatod, hogy elfogadd a leckéket, szeresd az illetőt és a megtanultakat felhasználd életed minden más kapcsolatára.
Azt mondják, a szerelem vak, de a barátság látnoki képességű.
Köszönöm, hogy életem része vagy...
Akár egy ok, egy időszak, vagy egy életre szóló vagy.
(Ismeretlen)
UI:
Visszaélések a pszichiátrián - Dobos János, Bene Koppány, Horányi Ágnes
https://www.youtube.com/watch?v=-HzZo6tsThI
Az emberek egy okra, időszakra vagy egy életre kerülnek az utadba.
Ha tudod, melyikről van szó, tudni fogod, mit tegyél az illetővel.
Ha valaki egy OKRA jelenik meg életedben, akkor általában egy általad kinyilvánított szükségletnek felel meg.
Azért jöttek, hogy átsegítsenek a nehézségen...
Hogy útmutatást, segítséget nyújtsanak...
Hogy fizikailag, érzelmileg vagy spirituálisan támogassanak...
Talán úgy tűnik, Isten küldte őket - és úgy is van.
Azért vannak itt, mert szükséged van rá, hogy itt legyenek.
Azután anélkül, hogy valami rosszat tennél, egy alkalmatlan pillanatban ez az ember olyat mond, vagy tesz, ami kapcsolatotoknak véget vet.
Néha meghalnak...
Néha továbbállnak...
Néha valamihez hűen arra kényszerítenek, hogy állást foglalj...
Fel kell ismernünk azt, hogy szükségleteink kielégültek, vagy vágyaink beteljesültek...
Az ő munkájuk elvégeztetett.
Imád, melyet az égbe küldtél, megválaszoltatott és most ideje tovább lépni.
Néhányan egy IDŐSZAKRA lépnek életedbe.
Mert eljött a te időd, hogy megossz, növekedj, vagy tanulj.
Ők békét hoznak, vagy megnevettetnek.
Talán olyasmire tanítanak, amit még sosem csináltál.
Általában hihetetlen mennyiségű örömet adnak neked.
Hidd el, ez igaz! De csak egy időszakra.
Az ÉLETRE SZÓLÓ kapcsolatok, életre szóló leckékre tanítanak.
Olyan dolgokra, melyekre építened kell, hogy szilárd érzelmi alapod legyen.
Az a feladatod, hogy elfogadd a leckéket, szeresd az illetőt és a megtanultakat felhasználd életed minden más kapcsolatára.
Azt mondják, a szerelem vak, de a barátság látnoki képességű.
Köszönöm, hogy életem része vagy...
Akár egy ok, egy időszak, vagy egy életre szóló vagy.
(Ismeretlen)
UI:
Visszaélések a pszichiátrián - Dobos János, Bene Koppány, Horányi Ágnes
https://www.youtube.com/watch?v=-HzZo6tsThI
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Sa 6. Nov 2021, 08:54
Szellemi magaslatok 1/3
Zita médium közlése
A Jézus Krisztus nevében szeretettel köszöntelek benneteket. Régen jártam közöttetek. Én vagyok az, aki néha-néha, egy-egy pillanatképpel bemutattam nektek a hegyen épült várost. Mindennek és mindenkinek alulról felfele kell törekednie, a mélységből a magasságba. Fel a magasba! Ez az élet és a természet rendje. Az életé, amely a magasból, a legmagasabb forrásból, Istenből árad alá, Isten által teremtetett, Isten által jött létre.
Az élet nagy érték mindenki számára, azoké is, akik mélységeket láttak és halált kóstoltak. A cél az, hogy a halálból megváltás legyen, és a megváltás által feltámadás és örök élet. Ha megnézitek a földi világot, nemcsak síkságokat, sík vidéket és az óceánok mélységeit láthatjátok, hanem hegyeket, azaz magasságokat is. Igaz, a földi hegyek az emberi gőgből, nagyot akarásból jöttek létre, de mégis fontos, hogy az ember az ő életében szellemi szempontból a hegyeket is megjárja.
Fontos és lényeges, hogy mindenki felérkezzen egykor a csúcsra. Alulról felfele kell törekedni, fel a csúcsra. Az isteni kijelentések, szózatok, intelmek többnyire hegyeken hangzottak el; a hegy tetején, emberi lelkeken keresztül jöttek létre magas, fenséges állapotban, ahol Isten által megérintett szellemi emberként voltak jelen.
Nem az anyagi, a testi ember, hanem a felszabadult, a szellemi ember, aki meghallhatta a magasságok, a magas világok isteni szózatát. Minden embernek fel kell jutni egykor a csúcsra. Hogy feljusson, meg kell járni az életútját, át kell jutnia az akadályokon, a válaszutakon, amelyekhez eligazítást csakis a magasabb világokból nyerhet. A földi életben a nagyon mélyre bukott emberi lélek is érzi, hogy felfele kell törekednie, csak éppen helytelenül gondolja el a felfele való törekvést.
Némely esetben úgy, hogy a másik ember szavát, akaratát, beszédjével, szóáradatával, esetleges hatalmával le kell hengerelnie. Mások úgy gondolják, hogy társadalmilag kell magasra jutniuk. Az ember képzeletvilágában így kialakulnak a hegyek, sokakban a dicsőség, a hírnév hegyei, amelyre feljutni igyekeznek. Az ilyen hegyek viszont nagyon csúszósak, sikamlósak, ezért nehéz elérni az általuk oly nagyon óhajtott csúcsot, azaz a célt. De ez nem az a hegy, nem az a csúcs, amelyet az embernek mindenképp el kellene érnie.
A mi Urunk, a Jézus Krisztus is a hegyet választotta, amikor három tanítványával felment a hegyre és ott színe elváltozott. Ugyancsak a hegyet választotta, mikor a nyolc boldogságról szóló beszédét elhangoztatta. Ez hegyi beszédként vált ismertté a késő kor gyermekei számára. A hegyről beszélt a sokaságnak, hogy mindenki láthassa Őt, sőt bár halkan beszélt, hallhassa mondanivalóját, megértse és befogadja azt.
Az ellentét is a magaslatot válassza, hogy messzebb lásson, hogy hangja messzebb, nagyobb távolságok áthatolására legyen képes. Amikor mi Urunkat, a Jézus Krisztust megkísértette, Őt is felvitte a templomépület párkányára, majd egy magas hegyre, onnan mutatva neki mindazt, amit a magaslatról a szem belát, és innen az egész világot felajánlotta az Úrnak, ha leborulva imádja őt. Úgy beszélvén az Úrral, mintha minden az övé lett volna, holott az Úr az, aki a teremtő Istentől minden hatalmat megkapott e világ fölött, sőt nem csak e világ fölött, hanem égen és földön. Az ellentét azonban mindig úgy tesz, mintha nem a mélységből, az alantas világokból, hanem magasból szólna.
Tehát különböző magaslatok vannak. Az egyik magaslatot, hegycsúcsot nehezebb megjárni, mint a másikat. A mi Urunk, a Jézus Krisztus mutatja meg, hogyan juthatunk fel a szellemi magaslatokra. Az ellentét is szünet nélkül a magasságokat mutatja az embernek, hogy az alacsonyrendűségből, a szegénységből, az elnyomatásból, gyötrelemből kikerülhet, ha hallgat rá. Nem szükséges, hogy a társadalomban a szegények között, az elhagyatottak között, a nincstelenek között, a megtiprottak között éljed le életed, hanem kitörhetsz abból, ha rám hallgatsz és leborulva imádsz engem.
Az ember kezdetektől fogva ilyen mélységeket látott, mint amilyen ez a földi világ is, és mindenkor a magasságok elérésére törekedett, holott képtelen volt rá, mert nem akarja levetkezni azokat a testies bűnös tulajdonságokat, amelyek őt végeredményben a mélységekhez, az alacsony világokhoz, a hatodnapokhoz láncolják és rabbá teszik. Más úton akar feljutni a hegyen épült városba.
Azt hiszi, hogy a magasságokkal találkozhat, hogy a mélységekből is érintheti az isteni magasságokat, a menny világát, amely végtelen, amelyet nem lehet behatárolni, amely új és új végtelenségeket nyithat meg a lélek előtt, de csak alázattal, lépésről lépésre történő haladással lehet elérni. Az ember pedig, aki az ellentét befolyása alatt áll, téglából, terméskőből, betonból épített tornyokkal, felhőkarcolókkal akarja a magasságok világait elérni anélkül, hogy levetkőzné gőgjét, nagyot akarását. Éppen ezért kellett Babilon tornyának is és minden más toronynak is leomlania. Az Úr mondása szerint, ha csak annyi hite lenne az embernek, mint egy mustármag, hegyeket lehetne megmozgatni vele és ha azt mondaná a hegynek, hogy menj és omolj a tengerbe, az beleomlana oda.
A gőgnek, a nagyot akarásnak, a hatalomvágynak, az önzésnek mindennemű hatalmas építkezését egy pillanat alatt összerombolhatja az isteni végzés, még pedig azért, mert nem azokra az alapokra épül, amelyre a magasságokba, a hegyen épült városba, vagy még ettől is távolabb eső csodálatosabb, nagyszerűbb világokba: az Isten országába vezető utakat lehet megépíteni. Természetesen az építkezéshez hozzávaló anyagokra, értékekre van szükség.
A Földön is, ha az ember házat szeretne építeni magának, előbb anyagi bázist kell teremtenie. Csakis akkorát építhet magának, amekkorára az anyagi alapja, a teherbírása megvan. A láthatatlan világokban az építkezéshez a lélekből kell kitermelni mindazt, amivel építkezni lehet. Istennek az emberi életekkel az a célja, hogy az ember már itt az anyagi világ múlandó körülményei között, kitermelje magából azokat az érzéseket, gondolatokat, azaz építőanyagokat, amivel a láthatatlan világban, a szférák világában építkezni lehet.
Túlvilági építkezését csakis akkorára szabhatja, amit az ő érzés- és gondolatvilágával képes befogni, képes fenntartani, különben összeomlik. A Földön nemcsak elő kell teremteni az építkezéshez valót, hanem azt fent is kell tudni tartani. Ugyanis a ház karbantartásának költségei vannak, hogy ne menjen tönkre, hanem továbbra is biztos otthont adjon annak, aki azt magának megépítette. A szellemvilágban ez még inkább így van.
Ott nem lehet kölcsönt venni az építkezéshez, hanem a léleknek lépésről lépésre kell kitermelnie önmagából ezt az anyagot és úgy kell építkeznie, hogy az neki megfelelő otthont nyújtson. Viszont csak ott építkezhet, ahol abból, amit magából földi életével kihozott képes telket vásárolni az igazság törvényétől, mert ezeknek a magasban lévő telkeknek komoly ára van. Minél magasabb szellemi fokozaton akar építkezni az emberi lélek, annál magasabb a telek ára. Ugyanis annál kevesebb, tisztátalan mehet oda be.
Istennek országába pedig semmi tisztátalan be nem mehet. Sem elgondolás, sem elképzelés, sem érzés, vagy vágy. Tehát az embernek először is erkölcsös életével kell a láthatatlan világban, a szférák világában magának biztosítania azt a helyet, ahova építkezni lesz képes. Ki kell izzadnia, keményen meg kell dolgoznia érte. Nem másokon, hanem önmagán kell keményen dolgoznia, téglát téglára, erős fundamentumot rakva le, és akkor építkezése nem fövenyre, nem homokra épül, hanem biztos alapokra. Mert jön az ár, és jönnek a szelek, jönnek a megpróbáltatások, és megpróbálják a lélek építkezését.
Szemlézte: Bíró László
Zita médium közlése
A Jézus Krisztus nevében szeretettel köszöntelek benneteket. Régen jártam közöttetek. Én vagyok az, aki néha-néha, egy-egy pillanatképpel bemutattam nektek a hegyen épült várost. Mindennek és mindenkinek alulról felfele kell törekednie, a mélységből a magasságba. Fel a magasba! Ez az élet és a természet rendje. Az életé, amely a magasból, a legmagasabb forrásból, Istenből árad alá, Isten által teremtetett, Isten által jött létre.
Az élet nagy érték mindenki számára, azoké is, akik mélységeket láttak és halált kóstoltak. A cél az, hogy a halálból megváltás legyen, és a megváltás által feltámadás és örök élet. Ha megnézitek a földi világot, nemcsak síkságokat, sík vidéket és az óceánok mélységeit láthatjátok, hanem hegyeket, azaz magasságokat is. Igaz, a földi hegyek az emberi gőgből, nagyot akarásból jöttek létre, de mégis fontos, hogy az ember az ő életében szellemi szempontból a hegyeket is megjárja.
Fontos és lényeges, hogy mindenki felérkezzen egykor a csúcsra. Alulról felfele kell törekedni, fel a csúcsra. Az isteni kijelentések, szózatok, intelmek többnyire hegyeken hangzottak el; a hegy tetején, emberi lelkeken keresztül jöttek létre magas, fenséges állapotban, ahol Isten által megérintett szellemi emberként voltak jelen.
Nem az anyagi, a testi ember, hanem a felszabadult, a szellemi ember, aki meghallhatta a magasságok, a magas világok isteni szózatát. Minden embernek fel kell jutni egykor a csúcsra. Hogy feljusson, meg kell járni az életútját, át kell jutnia az akadályokon, a válaszutakon, amelyekhez eligazítást csakis a magasabb világokból nyerhet. A földi életben a nagyon mélyre bukott emberi lélek is érzi, hogy felfele kell törekednie, csak éppen helytelenül gondolja el a felfele való törekvést.
Némely esetben úgy, hogy a másik ember szavát, akaratát, beszédjével, szóáradatával, esetleges hatalmával le kell hengerelnie. Mások úgy gondolják, hogy társadalmilag kell magasra jutniuk. Az ember képzeletvilágában így kialakulnak a hegyek, sokakban a dicsőség, a hírnév hegyei, amelyre feljutni igyekeznek. Az ilyen hegyek viszont nagyon csúszósak, sikamlósak, ezért nehéz elérni az általuk oly nagyon óhajtott csúcsot, azaz a célt. De ez nem az a hegy, nem az a csúcs, amelyet az embernek mindenképp el kellene érnie.
A mi Urunk, a Jézus Krisztus is a hegyet választotta, amikor három tanítványával felment a hegyre és ott színe elváltozott. Ugyancsak a hegyet választotta, mikor a nyolc boldogságról szóló beszédét elhangoztatta. Ez hegyi beszédként vált ismertté a késő kor gyermekei számára. A hegyről beszélt a sokaságnak, hogy mindenki láthassa Őt, sőt bár halkan beszélt, hallhassa mondanivalóját, megértse és befogadja azt.
Az ellentét is a magaslatot válassza, hogy messzebb lásson, hogy hangja messzebb, nagyobb távolságok áthatolására legyen képes. Amikor mi Urunkat, a Jézus Krisztust megkísértette, Őt is felvitte a templomépület párkányára, majd egy magas hegyre, onnan mutatva neki mindazt, amit a magaslatról a szem belát, és innen az egész világot felajánlotta az Úrnak, ha leborulva imádja őt. Úgy beszélvén az Úrral, mintha minden az övé lett volna, holott az Úr az, aki a teremtő Istentől minden hatalmat megkapott e világ fölött, sőt nem csak e világ fölött, hanem égen és földön. Az ellentét azonban mindig úgy tesz, mintha nem a mélységből, az alantas világokból, hanem magasból szólna.
Tehát különböző magaslatok vannak. Az egyik magaslatot, hegycsúcsot nehezebb megjárni, mint a másikat. A mi Urunk, a Jézus Krisztus mutatja meg, hogyan juthatunk fel a szellemi magaslatokra. Az ellentét is szünet nélkül a magasságokat mutatja az embernek, hogy az alacsonyrendűségből, a szegénységből, az elnyomatásból, gyötrelemből kikerülhet, ha hallgat rá. Nem szükséges, hogy a társadalomban a szegények között, az elhagyatottak között, a nincstelenek között, a megtiprottak között éljed le életed, hanem kitörhetsz abból, ha rám hallgatsz és leborulva imádsz engem.
Az ember kezdetektől fogva ilyen mélységeket látott, mint amilyen ez a földi világ is, és mindenkor a magasságok elérésére törekedett, holott képtelen volt rá, mert nem akarja levetkezni azokat a testies bűnös tulajdonságokat, amelyek őt végeredményben a mélységekhez, az alacsony világokhoz, a hatodnapokhoz láncolják és rabbá teszik. Más úton akar feljutni a hegyen épült városba.
Azt hiszi, hogy a magasságokkal találkozhat, hogy a mélységekből is érintheti az isteni magasságokat, a menny világát, amely végtelen, amelyet nem lehet behatárolni, amely új és új végtelenségeket nyithat meg a lélek előtt, de csak alázattal, lépésről lépésre történő haladással lehet elérni. Az ember pedig, aki az ellentét befolyása alatt áll, téglából, terméskőből, betonból épített tornyokkal, felhőkarcolókkal akarja a magasságok világait elérni anélkül, hogy levetkőzné gőgjét, nagyot akarását. Éppen ezért kellett Babilon tornyának is és minden más toronynak is leomlania. Az Úr mondása szerint, ha csak annyi hite lenne az embernek, mint egy mustármag, hegyeket lehetne megmozgatni vele és ha azt mondaná a hegynek, hogy menj és omolj a tengerbe, az beleomlana oda.
A gőgnek, a nagyot akarásnak, a hatalomvágynak, az önzésnek mindennemű hatalmas építkezését egy pillanat alatt összerombolhatja az isteni végzés, még pedig azért, mert nem azokra az alapokra épül, amelyre a magasságokba, a hegyen épült városba, vagy még ettől is távolabb eső csodálatosabb, nagyszerűbb világokba: az Isten országába vezető utakat lehet megépíteni. Természetesen az építkezéshez hozzávaló anyagokra, értékekre van szükség.
A Földön is, ha az ember házat szeretne építeni magának, előbb anyagi bázist kell teremtenie. Csakis akkorát építhet magának, amekkorára az anyagi alapja, a teherbírása megvan. A láthatatlan világokban az építkezéshez a lélekből kell kitermelni mindazt, amivel építkezni lehet. Istennek az emberi életekkel az a célja, hogy az ember már itt az anyagi világ múlandó körülményei között, kitermelje magából azokat az érzéseket, gondolatokat, azaz építőanyagokat, amivel a láthatatlan világban, a szférák világában építkezni lehet.
Túlvilági építkezését csakis akkorára szabhatja, amit az ő érzés- és gondolatvilágával képes befogni, képes fenntartani, különben összeomlik. A Földön nemcsak elő kell teremteni az építkezéshez valót, hanem azt fent is kell tudni tartani. Ugyanis a ház karbantartásának költségei vannak, hogy ne menjen tönkre, hanem továbbra is biztos otthont adjon annak, aki azt magának megépítette. A szellemvilágban ez még inkább így van.
Ott nem lehet kölcsönt venni az építkezéshez, hanem a léleknek lépésről lépésre kell kitermelnie önmagából ezt az anyagot és úgy kell építkeznie, hogy az neki megfelelő otthont nyújtson. Viszont csak ott építkezhet, ahol abból, amit magából földi életével kihozott képes telket vásárolni az igazság törvényétől, mert ezeknek a magasban lévő telkeknek komoly ára van. Minél magasabb szellemi fokozaton akar építkezni az emberi lélek, annál magasabb a telek ára. Ugyanis annál kevesebb, tisztátalan mehet oda be.
Istennek országába pedig semmi tisztátalan be nem mehet. Sem elgondolás, sem elképzelés, sem érzés, vagy vágy. Tehát az embernek először is erkölcsös életével kell a láthatatlan világban, a szférák világában magának biztosítania azt a helyet, ahova építkezni lesz képes. Ki kell izzadnia, keményen meg kell dolgoznia érte. Nem másokon, hanem önmagán kell keményen dolgoznia, téglát téglára, erős fundamentumot rakva le, és akkor építkezése nem fövenyre, nem homokra épül, hanem biztos alapokra. Mert jön az ár, és jönnek a szelek, jönnek a megpróbáltatások, és megpróbálják a lélek építkezését.
Szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » So 7. Nov 2021, 07:42
Szellemi magaslatok 2/3
Zita médium közlése
Tehát lakhelyet kell magának építeni a láthatatlan világban, mégpedig minden testet öltésével egy magasabb szinten, és azt feltisztult érzés- és gondolatvilágával fenntartani. Az előző életekben, az alacsonyabb világokon történt építkezéseiből, egy bizonyos szintig, bizonyos építőelemeket felhasználhat az egyre feljebb való építkezéseihez is.
Igazából még egy-egy szférán belül is vannak kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb telkek, építkezési lehetőségek, éppen úgy, mint a Földön. Itt is vannak kellemesebb, szebb, csodálatosabb helyek, ahova építkezni lehet és vannak lepusztult, nyomorúságos helyek is. Azután, ahogy a földi világban, úgy a szférák világában is vannak hajléktalanok, akik az erős Nap hevétől, a hihetetlenül gyorsan változó és ingadozó hőmérséklettől vagy maró hidegtől barlangokban igyekeznek meghúzni magukat, de a törvény a barlangokból is kiszorítja, kilakoltatja őket. Mert a láthatatlan világban mindenki csak ott vehet lakozást, mindenki csak ott lakhat, ahol a minősítési törvény neki engedély ad, ahol az általa helyesen felfogott és megvalósított igazsággal képes volt telket vásárolni és ott az építkezést megkezdeni.
A hegyen épült városban, a hegy lábánál is nagy szó építkezni, mivel a hegyen épült városnak kristály hegyei vannak és ott minden tündöklő és minden átlátszó. Ezért már a hegy lábánál is messzebb lehet látni, mivel az itt építkezőknek már tisztább a szellemi látásuk, és mindazok az építőelemek, amiből felépül lelki hajlékuk: átlátszók, áttetszők, tiszták. Ugyanakkor, ha imára, ha elmélyülésre, az igékkel való foglalkozásra kívánunk magunknak helyet biztosítani, akár hosszabb időre is teljesen elzárhatjuk magunkat ettől az átlátszó, áttetsző, a mindent a valóságnak mutató külső világtól.
Tehát a szellemi építkezéshez szellemi értékeket kell gyűjteni és valamilyen tervvel, valamilyen elgondolással is rendelkeznie kellene a földi embernek, hogy hogyan is alakítsa Isten kegyelméből kapott mindennapi életét, az előtte álló éveket, évtizedeket, hogy amikor ide átkerül, szellemi vagyonnal rendelkezzen és ezzel magának békés otthont, nyugalmat vásárolhasson. Igaz, vannak a magasabb világokon, akik szeretetből lehajolnak szeretteikhez, barátaikhoz, netán a régmúltból egy segítőtársukhoz vagy jótevőjükhöz, hogy azok, az általuk leküldött - minek is lehetne ezt emberi szóval mondani? - léghajón vagy léggömbben feljöhessenek a magasabb világokba, hogy megcsodálják, és vágyat kapjanak arra, hogy ők is odajuthassanak.
Nem lehetetlen az ember részére, hogy azoknak a világoknak boldog lakója lehessen; kemény munka révén eljuthat oda. Az első lépés ehhez az Isten igazságának megismerése. Hogyan, miként ismerhetné meg az ember az isteni igazságot, ha nem is kutatja, ha nem kér, ha nem zörget? Krisztus sokat vállalt minden bukott emberért, de nem mindent. Vállalta a kereszthalált, a csodálatos isteni világból való kilépést, a lemondást és a mélységekbe való lejövetelt; vállalta az ember megváltását a természettörvénnyel szemben. Sokat, hihetetlenül, kibeszélhetetlenül, felfoghatatlanul és átérezhetetlenül sokat vállalt mindnyájunkért. De azt nem vállalhatta át, hogy az ember kiizzadja magából mindazt, ami megtéréséhez, szellemi építkezéséhez szükséges.
Akinek már sok értéke van, akár több helyen, több szférában több otthont is építhet magának. Az egyiket szebbé teheti, mint a másikat, az egyik pihentetőbb lehet számára, mint a másik, vagy építkezhet úgy, hogy közel legyen azokhoz, akiknek érdekében még mindig munkát vállal. Az ember pedig, bár nincstelen koldus, mégsem akar, mégsem szeret dolgozni. Nem szereti a munkát, hanem szereti a kényelmet, csak éppen annyit akar dolgozni, amennyit nagyon muszáj. Pedig nincs semmije és tudnia kell, hogy csak úgy juthat valamihez, ha becsületesen dolgozik.
Az ellentétre hallgató ember kiokoskodta magának, hogy neki nem kell a figyelmeztetést betartani, amely a paradicsomi világokból való kiűzetésekor hangzott el: „Orcád verejtékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.” Nem akarja ezt így látni, kiokoskodja magának, hogy a becsületes munka, a legapróbb részletekig kidolgozott, jól elvégzett munka nem szükségeltetik, ahhoz, hogy ő gazdag, tehetős ember legyen.
Nem szükségeltetik a mindennapi munka, hanem - így gondolja - okosabb dolog a másét elvenni, a másét elrabolni, amiért más dolgozott meg, amit a természettörvény az elvégzett munka, az erők felszabadítása, az anyag szellemesítése révén másoknak utalt ki. Ha nincs semmije, egyszerűbb dolog tüntetni és erőszakoskodni, hogy a mindennapihoz hozzájusson, mint dolgozni. Elképzelése szerint, úgyis élvezetekhez, kéjes örömökhöz juthat, ha képeket néz, ha elszabadítja a fantáziáját.
A mai világ az anyag imádásával, az anyag előtt való leborulásával, az anyag hihetetlen mennyiségű felhalmozásával, a becstelenek pedig mindennek tönkretétele árán elérik, amit akartak, hogy gazdagok, ismertek, vagy hatalommal rendelkezők legyenek, vagy csak egyszerűen elérik azt, hogy minél kényelmesebben élhessenek.
Nyilvánvaló, hogy így minden kiraboltatik. Senki újat nem alkot, senki újat nem termel, mindenki a meglévőt venné és veszi el. Így az ember a múlt értékeit elpazarolja, a jelent pedig rosszul használja, kizsákmányolja. Ha van az ilyen embernek némi hite, akkor a láthatatlan világban rózsás jövőt képzel magának. Ha nem hisz, akkor csak a mának él; mindent megszerezni, ma a lehető legjobban élni, a holnappal nem törődni, mert a test halála után úgyis teljes lesz a megsemmisülés.
Ha hiszi, hogy a halála után van egy láthatatlan világ, akkor úgy képzeli, hogy nem kell elszámolni földi életével, nem kell hajlékról, otthonról gondoskodnia, hanem rövidesen a halál után megpihenhet az Úr kebelén. Mint mondom sokat tett értünk, értetek testvéreim a mi Urunk, a Jézus Krisztus, de nem tehetett meg mindent. Mert van, amit nem vállalhat át senki, amit még a mi Urunk, a Jézus Krisztus sem vállalhatott át értetek, értünk, hanem nekünk kell megcselekednünk.
Nekünk magunkból kell kihozni azokat az érzéseket, törekvéseket, gondolatokat, nekünk magunknak kell a kemény munkát elvégezni, azaz megtérni bűneinkből. Ha ezt önmagunkon elvégeztük, senki és semmi vissza nem tarthat bennünket attól, hogy a magasabb szférákban, akár a hegyen épült városban is építkezhessünk.
Sőt az igazság törvénye még segíti is ezt az építkezést, mert a minősítési törvény kiszedegeti, megtalálja, megkeresi mindenki számára a legkisebb értéket is, és odaadja neki; a tiéd, te dolgoztál meg érte. Megillet, mert a munkás méltó az ő bérére. De a lusta munkás nem méltó arra. Aki nem akar a jóban dolgozni, nem részesülhet mindabban, amiben azok részesülnek, akik felvállalták és elvégezték a munkát az Úrnak szőlőjében, ha netán, később álltak is munkába. Az Úr, a mi Atyánk Istenünk adhat a magáéból is, és így ugyanazt a bért biztosítja azoknak a szőlőmunkásoknak is, akik csak később álltak munkába. Ugyanazt a bért biztosítja a huszonnegyedik óra munkásainak is.
Ebből pedig megvásárolhatják a szellemvilágban azt a területet, amelyen a törvény is megengedi nekik az építkezést, amely csakis az ő tulajdonukat képezi. Megint más, hogy ami az én tulajdonomat képezi, abból kinek, mit, mikor és mennyit adok. Adni csak abból lehet, ami van. A nincsből nem lehet adni. Az ember ugyan elvárná embertársától, hogy ezt, azt, vagy amazt adjon neki. Adjon tiszteletet, elismerést, előnyt, lehetőséget, részesítse javaiból. Elvárja, szinte kikövetelné, csakhogy nem kötelező mindenkinek, minden célra adni, sőt adatik annak akinek van, akinek pedig nincs még az is elvétetik tőle, amivel bírni vél.
szemlézte: Bíró László
Zita médium közlése
Tehát lakhelyet kell magának építeni a láthatatlan világban, mégpedig minden testet öltésével egy magasabb szinten, és azt feltisztult érzés- és gondolatvilágával fenntartani. Az előző életekben, az alacsonyabb világokon történt építkezéseiből, egy bizonyos szintig, bizonyos építőelemeket felhasználhat az egyre feljebb való építkezéseihez is.
Igazából még egy-egy szférán belül is vannak kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb telkek, építkezési lehetőségek, éppen úgy, mint a Földön. Itt is vannak kellemesebb, szebb, csodálatosabb helyek, ahova építkezni lehet és vannak lepusztult, nyomorúságos helyek is. Azután, ahogy a földi világban, úgy a szférák világában is vannak hajléktalanok, akik az erős Nap hevétől, a hihetetlenül gyorsan változó és ingadozó hőmérséklettől vagy maró hidegtől barlangokban igyekeznek meghúzni magukat, de a törvény a barlangokból is kiszorítja, kilakoltatja őket. Mert a láthatatlan világban mindenki csak ott vehet lakozást, mindenki csak ott lakhat, ahol a minősítési törvény neki engedély ad, ahol az általa helyesen felfogott és megvalósított igazsággal képes volt telket vásárolni és ott az építkezést megkezdeni.
A hegyen épült városban, a hegy lábánál is nagy szó építkezni, mivel a hegyen épült városnak kristály hegyei vannak és ott minden tündöklő és minden átlátszó. Ezért már a hegy lábánál is messzebb lehet látni, mivel az itt építkezőknek már tisztább a szellemi látásuk, és mindazok az építőelemek, amiből felépül lelki hajlékuk: átlátszók, áttetszők, tiszták. Ugyanakkor, ha imára, ha elmélyülésre, az igékkel való foglalkozásra kívánunk magunknak helyet biztosítani, akár hosszabb időre is teljesen elzárhatjuk magunkat ettől az átlátszó, áttetsző, a mindent a valóságnak mutató külső világtól.
Tehát a szellemi építkezéshez szellemi értékeket kell gyűjteni és valamilyen tervvel, valamilyen elgondolással is rendelkeznie kellene a földi embernek, hogy hogyan is alakítsa Isten kegyelméből kapott mindennapi életét, az előtte álló éveket, évtizedeket, hogy amikor ide átkerül, szellemi vagyonnal rendelkezzen és ezzel magának békés otthont, nyugalmat vásárolhasson. Igaz, vannak a magasabb világokon, akik szeretetből lehajolnak szeretteikhez, barátaikhoz, netán a régmúltból egy segítőtársukhoz vagy jótevőjükhöz, hogy azok, az általuk leküldött - minek is lehetne ezt emberi szóval mondani? - léghajón vagy léggömbben feljöhessenek a magasabb világokba, hogy megcsodálják, és vágyat kapjanak arra, hogy ők is odajuthassanak.
Nem lehetetlen az ember részére, hogy azoknak a világoknak boldog lakója lehessen; kemény munka révén eljuthat oda. Az első lépés ehhez az Isten igazságának megismerése. Hogyan, miként ismerhetné meg az ember az isteni igazságot, ha nem is kutatja, ha nem kér, ha nem zörget? Krisztus sokat vállalt minden bukott emberért, de nem mindent. Vállalta a kereszthalált, a csodálatos isteni világból való kilépést, a lemondást és a mélységekbe való lejövetelt; vállalta az ember megváltását a természettörvénnyel szemben. Sokat, hihetetlenül, kibeszélhetetlenül, felfoghatatlanul és átérezhetetlenül sokat vállalt mindnyájunkért. De azt nem vállalhatta át, hogy az ember kiizzadja magából mindazt, ami megtéréséhez, szellemi építkezéséhez szükséges.
Akinek már sok értéke van, akár több helyen, több szférában több otthont is építhet magának. Az egyiket szebbé teheti, mint a másikat, az egyik pihentetőbb lehet számára, mint a másik, vagy építkezhet úgy, hogy közel legyen azokhoz, akiknek érdekében még mindig munkát vállal. Az ember pedig, bár nincstelen koldus, mégsem akar, mégsem szeret dolgozni. Nem szereti a munkát, hanem szereti a kényelmet, csak éppen annyit akar dolgozni, amennyit nagyon muszáj. Pedig nincs semmije és tudnia kell, hogy csak úgy juthat valamihez, ha becsületesen dolgozik.
Az ellentétre hallgató ember kiokoskodta magának, hogy neki nem kell a figyelmeztetést betartani, amely a paradicsomi világokból való kiűzetésekor hangzott el: „Orcád verejtékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.” Nem akarja ezt így látni, kiokoskodja magának, hogy a becsületes munka, a legapróbb részletekig kidolgozott, jól elvégzett munka nem szükségeltetik, ahhoz, hogy ő gazdag, tehetős ember legyen.
Nem szükségeltetik a mindennapi munka, hanem - így gondolja - okosabb dolog a másét elvenni, a másét elrabolni, amiért más dolgozott meg, amit a természettörvény az elvégzett munka, az erők felszabadítása, az anyag szellemesítése révén másoknak utalt ki. Ha nincs semmije, egyszerűbb dolog tüntetni és erőszakoskodni, hogy a mindennapihoz hozzájusson, mint dolgozni. Elképzelése szerint, úgyis élvezetekhez, kéjes örömökhöz juthat, ha képeket néz, ha elszabadítja a fantáziáját.
A mai világ az anyag imádásával, az anyag előtt való leborulásával, az anyag hihetetlen mennyiségű felhalmozásával, a becstelenek pedig mindennek tönkretétele árán elérik, amit akartak, hogy gazdagok, ismertek, vagy hatalommal rendelkezők legyenek, vagy csak egyszerűen elérik azt, hogy minél kényelmesebben élhessenek.
Nyilvánvaló, hogy így minden kiraboltatik. Senki újat nem alkot, senki újat nem termel, mindenki a meglévőt venné és veszi el. Így az ember a múlt értékeit elpazarolja, a jelent pedig rosszul használja, kizsákmányolja. Ha van az ilyen embernek némi hite, akkor a láthatatlan világban rózsás jövőt képzel magának. Ha nem hisz, akkor csak a mának él; mindent megszerezni, ma a lehető legjobban élni, a holnappal nem törődni, mert a test halála után úgyis teljes lesz a megsemmisülés.
Ha hiszi, hogy a halála után van egy láthatatlan világ, akkor úgy képzeli, hogy nem kell elszámolni földi életével, nem kell hajlékról, otthonról gondoskodnia, hanem rövidesen a halál után megpihenhet az Úr kebelén. Mint mondom sokat tett értünk, értetek testvéreim a mi Urunk, a Jézus Krisztus, de nem tehetett meg mindent. Mert van, amit nem vállalhat át senki, amit még a mi Urunk, a Jézus Krisztus sem vállalhatott át értetek, értünk, hanem nekünk kell megcselekednünk.
Nekünk magunkból kell kihozni azokat az érzéseket, törekvéseket, gondolatokat, nekünk magunknak kell a kemény munkát elvégezni, azaz megtérni bűneinkből. Ha ezt önmagunkon elvégeztük, senki és semmi vissza nem tarthat bennünket attól, hogy a magasabb szférákban, akár a hegyen épült városban is építkezhessünk.
Sőt az igazság törvénye még segíti is ezt az építkezést, mert a minősítési törvény kiszedegeti, megtalálja, megkeresi mindenki számára a legkisebb értéket is, és odaadja neki; a tiéd, te dolgoztál meg érte. Megillet, mert a munkás méltó az ő bérére. De a lusta munkás nem méltó arra. Aki nem akar a jóban dolgozni, nem részesülhet mindabban, amiben azok részesülnek, akik felvállalták és elvégezték a munkát az Úrnak szőlőjében, ha netán, később álltak is munkába. Az Úr, a mi Atyánk Istenünk adhat a magáéból is, és így ugyanazt a bért biztosítja azoknak a szőlőmunkásoknak is, akik csak később álltak munkába. Ugyanazt a bért biztosítja a huszonnegyedik óra munkásainak is.
Ebből pedig megvásárolhatják a szellemvilágban azt a területet, amelyen a törvény is megengedi nekik az építkezést, amely csakis az ő tulajdonukat képezi. Megint más, hogy ami az én tulajdonomat képezi, abból kinek, mit, mikor és mennyit adok. Adni csak abból lehet, ami van. A nincsből nem lehet adni. Az ember ugyan elvárná embertársától, hogy ezt, azt, vagy amazt adjon neki. Adjon tiszteletet, elismerést, előnyt, lehetőséget, részesítse javaiból. Elvárja, szinte kikövetelné, csakhogy nem kötelező mindenkinek, minden célra adni, sőt adatik annak akinek van, akinek pedig nincs még az is elvétetik tőle, amivel bírni vél.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mo 8. Nov 2021, 06:17
Szellemi magaslatok 3/3
Zita médium közlése
A földi világban nagyon sokan vélnek bírni képességekkel, nemes, szép tulajdonságokkal, erényekkel, tehát felruházzák magukat olyan dolgokkal, amelyek a valóságban számukra még nincsenek meg. De a gyönyörű az egész dologban az, hogy minden lehetséges, ha az ember a krisztusi törvényeket, tehát az igazság és szeretet törvényét megtanulja és betartja az életében. Ugyanis ha az isteni törvények szerint él, akkor Isten vele, és ha Isten vele, ki ellene?
Krisztussal vele volt az Isten akkor is, amikor az ellentét megkísértette Őt, sőt akkor is, amikor Golgotán a kereszten függött és úgy nézett ki, hogy elhagyta Őt a szeretet Atyja. Az ellentét sohasem barátunk, akármennyire barátunknak, jóakarónknak álcázza is magát. Az ellentét mindig ellenség. Az nem a mi szellemi javunkat, nem a mi előbbre jutásunkat akarja, hanem rossz szándékkal a mi elbuktatásunkat. Azért kísért, hogy elbuktasson bennünket. Azért ígér múlandó dolgokat, hogy az örökkévalókat elvehesse, elrabolhassa tőlünk, hogy az örökkévaló értékeket odaadjuk üvegcserepekért, múlandó értékekért. Az ember, aki magát nem ismeri, úgy gondolja, neki nincs és nem is lehet ellensége, mert elhiszi magáról, hogy ő jó ember.
Többnyire nem az! És honnan tudhatná az ember, hogyha nem is szándékosan vagy készakarva, de mégis ellenséget szerzett magának? Az ellenségre jellemző, hogy visszaütni, visszavágni, megtorolni akar. Mivel az emberben még nincs kialakulva a krisztusi ábrázat, ezért több bánatot okoz a másiknak, mint örömet. Másokkal szemben kérlelhetetlen, mindenkitől egyre többet akar. Ha nem kapja meg, elveszi. Márpedig ha hitet, reménységet, jóhiszeműséget, barátságot, vagy bármit az ember mástól elvesz, a másik visszaüt, ellenségévé válik, aki nem tud neki megbocsájtani.
Sokszor indulatával, amit nem tud fegyelmezni, bántja a környezetét, embertársait; lehetetlen, haragos, indulatos, a kákán is csomót kereső emberré válik. Így viszont egyre messzebb esik a megbocsájtás lehetőségétől. Márpedig ez is befolyásolja, hogy ideát hova és hogyan tud építkezni. Senki sem akar szegény, megalázott, beteg lenni, halált látni, senki sem akar szenvedni, legyőzött lenni. Senki sem kívánja a koldusruhát, senki sem kívánja az éhséget, a szomjúságot, a nyomorúságot. Azért ember, ha neked van - a krisztusi tanítás értelmében -, oszd meg azzal, akinek nincs. Mert ha egyet is befogadsz a szegények közül, ha egyet is felruházol, vagy a nélkülözőnek enni vagy inni adsz, az Úr szerint annyi, mintha vele, Krisztussal cselekedtétek volna. Krisztussal, akivel szemben mindannyian örök hálára vagyunk kötelezve.
Örök hálára a mi Atyánk, Istenünk iránt is, aki elküldte az Ő legkedvesebb fiát, aki a szeretetben a legnagyobb volt. Elküldte, elbocsájtotta a mélységekbe, a pokoli állapotokba, gonosz emberek közé, hogy azok újra megismerhessék Krisztuson keresztül az isteni jót, a megbocsájtást, az isteni kegyelmet.
Ti kik apák vagy anyák vagytok, gondoljatok bele, hogy gyermekeiteket, akiket nagyon szerettek, akiket óvnátok mindentől, el kellene kannibálok, gyilkosok közé küldenetek, tudva azt, hogy ott milyen hálátlanságban, gonoszságban részesítik majd őt az emberek. Ennek tudatával küldte el a mi Atyánk, Istenünk Szent Fiát, Aki ezt szintén tudta és mégis a bűnös, a bukott világok megváltását vállalta, hogy dicsőségben, ragyogásban, kristály palotákban, fent a hegyen, a hegyen épült városba juthassatok.
Hívlak és várlak én is benneteket mindnyájatokat a hegyen épült városba. Hívlak és várlak benneteket a szellemi Jeruzsálembe, ahol Isten imádására összegyűlhetünk, ahol tiszta az ég, felhőtlen és minden belátható. Itt mindenki akkora területet hasíthat ki a végtelenségből, amennyit érzéseivel, munkájával, gondolataival, teremtő készségével át tud hatni, be tud fogni és élettel tud ellátni. Mert amit nem tud ebbe az életkeringésbe, ebbe a vérkeringésbe belevinni, az lemarad tőle, az megmerevszik, az leválik, azt többé nem birtokolhatja, az többé nem az övé. Tehát annyi az övé, amennyiért megdolgozott, annyi az övé, amelynek megtartására, a maga tiszta erejéből képes.
Nem úgy mint a földi világban. Tehát a gazdagsághoz hozzátartozik az is, hogy amink van, azért felelősséget kell vállalnunk. A mai ember pedig sokszor még a saját gyermekéért, a munkájáért, sőt önmagáért sem tud felelősséget vállalni. Márpedig felelősséget kell vállalnunk beszédünkért, cselekedetünkért, megnyilvánulásainkért, építkezéseinkért is. Nemcsak az anyagi vagy a láthatatlan világban lehet építkezni. Építhetjük a jót, a szépet, a nemeset mások és az önmagunk lelkében is. Így válik aztán az ember lelke - ahogy az Úr mondotta - a Szentlélek templomává. Tehát építkezni kell és nem rombolni. Márpedig, ha az ember beszédje nem épületes, akkor romboló vagy legalábbis semmi hasznot nem hajtó. Akkor a cselekedetei is olyanok lesznek, mert csak tessék-lássék cselekszi a jót.
Szellemi szemekkel nézve bizony nagy hiányokat lehet fellelni. Ha az ember az önzését levetkezné, vagy csak némileg is visszaszorítaná, máris jobban tudná megosztani felebarátjával mindazt, ami felett egy időre Isten kegyelméből rendelkezhetik. Minél többen és minél többet tudnának megosztani, annál gazdagabbá válhatna ez a földi világ is. Azonban minél jobban elkülönülnek a pólusok, minél inkább a nagy gazdagság és a nagy nyomorúság jön létre a világotokban, annál boldogtalanabb, nyomorultabb, szerencsétlenebb, betegebb lesz az ember, annál kevésbé lesz képes bármit is önmagából kihozni, alkotni, építeni. Egyre nagyobb lesz a rombolás a városokban, a falvakban, a talajban, a folyók vizében, a levegőben és az emberi lelkekben is.
Minél többet akar az ember az anyagból markolni, habzsolni annál szegényebb lesz lélekben. Annál inkább elsivárosodik, elszegényedik, nem lesznek szép, nemes, értékes törekvései. Egy nagy írótok egyszer írt arról, hogy egy gazdag ember annyi földet ígért muzsikjának, amennyi az aznap képes bejárni. Mit tesz erre a szerencsétlen ember? Egyre messzebb megy, nem számolva azzal, hogy estére vissza kell érnie. Visszaér egyáltalán? Hiszen a kapzsisága mindennél nagyobb. Így aztán futva-rohanva, akkora területet jár be, hogy mire visszaér, fáradtan, holtan esik össze, és a sok föld helyett marad számára egy sír nagyságnyi terület, ahová elföldelik.
Mi ebből a tanulság? Aki sokat markol, az keveset fog. Aki nagy akar lenni, törpévé válik. Aki nem dolgozott, hiába lopott, harácsolt össze akármit, itt az igazság világában szegény, nyomorult, hajléktalan koldussá válik. Ezért azt mondom néktek: csodálatosan szép az élet a magasabb világokon, amelyeknek eléréséért érdemes fáradozni. Megéri azt a fáradtságot bőven, hisz végtelen sok jóval vár bennünket, benneteket az Úr. Járjátok hát meg a hegyet, jussatok fel arra a hegyre, arra a magaslatra, amelyet az Úr számotokra fenntart és amely a világmindenségben a tiétek és titeket vár vissza! Ezt kívánom nektek szívem legjobb szándékával és szeretetével.
Isten legyen mindnyájatokkal! Isten veletek!
Szemlézte: Bíró László
Zita médium közlése
A földi világban nagyon sokan vélnek bírni képességekkel, nemes, szép tulajdonságokkal, erényekkel, tehát felruházzák magukat olyan dolgokkal, amelyek a valóságban számukra még nincsenek meg. De a gyönyörű az egész dologban az, hogy minden lehetséges, ha az ember a krisztusi törvényeket, tehát az igazság és szeretet törvényét megtanulja és betartja az életében. Ugyanis ha az isteni törvények szerint él, akkor Isten vele, és ha Isten vele, ki ellene?
Krisztussal vele volt az Isten akkor is, amikor az ellentét megkísértette Őt, sőt akkor is, amikor Golgotán a kereszten függött és úgy nézett ki, hogy elhagyta Őt a szeretet Atyja. Az ellentét sohasem barátunk, akármennyire barátunknak, jóakarónknak álcázza is magát. Az ellentét mindig ellenség. Az nem a mi szellemi javunkat, nem a mi előbbre jutásunkat akarja, hanem rossz szándékkal a mi elbuktatásunkat. Azért kísért, hogy elbuktasson bennünket. Azért ígér múlandó dolgokat, hogy az örökkévalókat elvehesse, elrabolhassa tőlünk, hogy az örökkévaló értékeket odaadjuk üvegcserepekért, múlandó értékekért. Az ember, aki magát nem ismeri, úgy gondolja, neki nincs és nem is lehet ellensége, mert elhiszi magáról, hogy ő jó ember.
Többnyire nem az! És honnan tudhatná az ember, hogyha nem is szándékosan vagy készakarva, de mégis ellenséget szerzett magának? Az ellenségre jellemző, hogy visszaütni, visszavágni, megtorolni akar. Mivel az emberben még nincs kialakulva a krisztusi ábrázat, ezért több bánatot okoz a másiknak, mint örömet. Másokkal szemben kérlelhetetlen, mindenkitől egyre többet akar. Ha nem kapja meg, elveszi. Márpedig ha hitet, reménységet, jóhiszeműséget, barátságot, vagy bármit az ember mástól elvesz, a másik visszaüt, ellenségévé válik, aki nem tud neki megbocsájtani.
Sokszor indulatával, amit nem tud fegyelmezni, bántja a környezetét, embertársait; lehetetlen, haragos, indulatos, a kákán is csomót kereső emberré válik. Így viszont egyre messzebb esik a megbocsájtás lehetőségétől. Márpedig ez is befolyásolja, hogy ideát hova és hogyan tud építkezni. Senki sem akar szegény, megalázott, beteg lenni, halált látni, senki sem akar szenvedni, legyőzött lenni. Senki sem kívánja a koldusruhát, senki sem kívánja az éhséget, a szomjúságot, a nyomorúságot. Azért ember, ha neked van - a krisztusi tanítás értelmében -, oszd meg azzal, akinek nincs. Mert ha egyet is befogadsz a szegények közül, ha egyet is felruházol, vagy a nélkülözőnek enni vagy inni adsz, az Úr szerint annyi, mintha vele, Krisztussal cselekedtétek volna. Krisztussal, akivel szemben mindannyian örök hálára vagyunk kötelezve.
Örök hálára a mi Atyánk, Istenünk iránt is, aki elküldte az Ő legkedvesebb fiát, aki a szeretetben a legnagyobb volt. Elküldte, elbocsájtotta a mélységekbe, a pokoli állapotokba, gonosz emberek közé, hogy azok újra megismerhessék Krisztuson keresztül az isteni jót, a megbocsájtást, az isteni kegyelmet.
Ti kik apák vagy anyák vagytok, gondoljatok bele, hogy gyermekeiteket, akiket nagyon szerettek, akiket óvnátok mindentől, el kellene kannibálok, gyilkosok közé küldenetek, tudva azt, hogy ott milyen hálátlanságban, gonoszságban részesítik majd őt az emberek. Ennek tudatával küldte el a mi Atyánk, Istenünk Szent Fiát, Aki ezt szintén tudta és mégis a bűnös, a bukott világok megváltását vállalta, hogy dicsőségben, ragyogásban, kristály palotákban, fent a hegyen, a hegyen épült városba juthassatok.
Hívlak és várlak én is benneteket mindnyájatokat a hegyen épült városba. Hívlak és várlak benneteket a szellemi Jeruzsálembe, ahol Isten imádására összegyűlhetünk, ahol tiszta az ég, felhőtlen és minden belátható. Itt mindenki akkora területet hasíthat ki a végtelenségből, amennyit érzéseivel, munkájával, gondolataival, teremtő készségével át tud hatni, be tud fogni és élettel tud ellátni. Mert amit nem tud ebbe az életkeringésbe, ebbe a vérkeringésbe belevinni, az lemarad tőle, az megmerevszik, az leválik, azt többé nem birtokolhatja, az többé nem az övé. Tehát annyi az övé, amennyiért megdolgozott, annyi az övé, amelynek megtartására, a maga tiszta erejéből képes.
Nem úgy mint a földi világban. Tehát a gazdagsághoz hozzátartozik az is, hogy amink van, azért felelősséget kell vállalnunk. A mai ember pedig sokszor még a saját gyermekéért, a munkájáért, sőt önmagáért sem tud felelősséget vállalni. Márpedig felelősséget kell vállalnunk beszédünkért, cselekedetünkért, megnyilvánulásainkért, építkezéseinkért is. Nemcsak az anyagi vagy a láthatatlan világban lehet építkezni. Építhetjük a jót, a szépet, a nemeset mások és az önmagunk lelkében is. Így válik aztán az ember lelke - ahogy az Úr mondotta - a Szentlélek templomává. Tehát építkezni kell és nem rombolni. Márpedig, ha az ember beszédje nem épületes, akkor romboló vagy legalábbis semmi hasznot nem hajtó. Akkor a cselekedetei is olyanok lesznek, mert csak tessék-lássék cselekszi a jót.
Szellemi szemekkel nézve bizony nagy hiányokat lehet fellelni. Ha az ember az önzését levetkezné, vagy csak némileg is visszaszorítaná, máris jobban tudná megosztani felebarátjával mindazt, ami felett egy időre Isten kegyelméből rendelkezhetik. Minél többen és minél többet tudnának megosztani, annál gazdagabbá válhatna ez a földi világ is. Azonban minél jobban elkülönülnek a pólusok, minél inkább a nagy gazdagság és a nagy nyomorúság jön létre a világotokban, annál boldogtalanabb, nyomorultabb, szerencsétlenebb, betegebb lesz az ember, annál kevésbé lesz képes bármit is önmagából kihozni, alkotni, építeni. Egyre nagyobb lesz a rombolás a városokban, a falvakban, a talajban, a folyók vizében, a levegőben és az emberi lelkekben is.
Minél többet akar az ember az anyagból markolni, habzsolni annál szegényebb lesz lélekben. Annál inkább elsivárosodik, elszegényedik, nem lesznek szép, nemes, értékes törekvései. Egy nagy írótok egyszer írt arról, hogy egy gazdag ember annyi földet ígért muzsikjának, amennyi az aznap képes bejárni. Mit tesz erre a szerencsétlen ember? Egyre messzebb megy, nem számolva azzal, hogy estére vissza kell érnie. Visszaér egyáltalán? Hiszen a kapzsisága mindennél nagyobb. Így aztán futva-rohanva, akkora területet jár be, hogy mire visszaér, fáradtan, holtan esik össze, és a sok föld helyett marad számára egy sír nagyságnyi terület, ahová elföldelik.
Mi ebből a tanulság? Aki sokat markol, az keveset fog. Aki nagy akar lenni, törpévé válik. Aki nem dolgozott, hiába lopott, harácsolt össze akármit, itt az igazság világában szegény, nyomorult, hajléktalan koldussá válik. Ezért azt mondom néktek: csodálatosan szép az élet a magasabb világokon, amelyeknek eléréséért érdemes fáradozni. Megéri azt a fáradtságot bőven, hisz végtelen sok jóval vár bennünket, benneteket az Úr. Járjátok hát meg a hegyet, jussatok fel arra a hegyre, arra a magaslatra, amelyet az Úr számotokra fenntart és amely a világmindenségben a tiétek és titeket vár vissza! Ezt kívánom nektek szívem legjobb szándékával és szeretetével.
Isten legyen mindnyájatokkal! Isten veletek!
Szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 9. Nov 2021, 07:31
A Föld elhagyásáról
Részlet a "Tanítások az utolsó időkről" című szellemi közlésből
Ne féljetek a haláltól! Feleslegesen terhelitek magatok, mert nem tudjá¬tok, mi vár rátok. A halált babonákkal, félelmekkel vettétek körbe, szépségét magatok csúfítottátok el. Nem veszitek észre, hogy a Földön minden fordított, mint ahogyan azt képzelitek.
Ha valaki eltávozik közületek, jajgatni kezdtek. Csak magatokra fi¬gyeltek és nem veszitek észre, hogy az élettelen test mily nyugalmas, csendes. Arcának fakósága megriaszt titeket, pedig csupán a vér távo¬zott belőle. Az anyag törvényeinek engedelmeskedett a test. Féltek a halottra tekinteni, ám ha megtennétek, sok tapasztalatot nyernétek. A halott nem jajveszékel, ti csaptok lármát körülötte. Önmagatokat sze¬retitek, ezért teszitek. Könnyeitek kérdések Isten felé, melyeknek Atyá¬tok nem örvendhet. Önféltésetek indít panaszáradatot belőletek. Mi lesz velem? Miként élek ezután egyedül? Ki gondoskodik rólam? Ezeket a kérdéseket teszitek fel Istennek, mert nem hiszitek, hogy döntése a leg¬jobb mindenkinek.
A szeretetet birtoklásnak tekintitek. Nem értitek, hogy Istené vagy¬tok valamennyien, földi társaitok csupán utatokon kísérnek.Ezt az egy utat látjátok, amelyen most mentek, és nem tekintitek az előzőeket.
Te, aki koporsó előtt sírsz, emeld fel a fejed és engedd el fájdalma¬dat, melyet magadhoz kötöztél! Képzeld el, hogy előző életedben egy másik testért ugyanígy jajveszékeltél. Az a forma most idegen számod¬ra, ha őt látnád a ravatalon feküdni, könnyet érte nem ejtenél.
Amit a koporsóban látsz, már csak a test. Az anyag marad még pár óráig a Földön, hogy az Atya törvényének engedelmeskedve az enyé¬szeté legyen. Azt mondod, szeretted ezt a testet? Térj vissza melléje há¬rom nap múlva! Tekints a megváltozott bőrre, végy egy mély levegőt a halott közelében! Megcsókolnád-e? Szereted-e most is ezt a testet? Azt feleled, hogy azért rajongtál, aki e testben foglalt helyet. Jól mondod, és ez nem más, mint a lélek. A lélek nem ismer halált. Istentől érkezett e Földre, majd levetve ruháját visszatért Teremtőjéhez. Rendelt idejét beteljesítette, így a testre nincs már szüksége.
Ne tartóztassátok itt erővel a távozni készülőket! Ne legyetek önző¬ek! Aki még az utolsó idők végső perceiben a Földről elmehet, nagy ke¬gyelem részese. Nem kell átélnie járványokat, viharokat, éhséget és fé¬lelmeket. Az Atya kegyelme nyugszik azokon, akik még biztonságban hazatérhetnek. Adjatok hálát Istennek, hogy ők megmenekültek, és kér¬jétek lelküket, hogy imádkozzanak értetek!
Nem számít, hogy a test, mely e Földet elhagyta, idelenn hány évet élt. Ha csecsemődet veszítetted el, őt is kérheted, hogy fohászkodjon számodra erőért. Aki karodban gőgicsélt, lehet, hogy nálad idősebb lé¬lek. Élhetett többször idelenn, mint te, és az utolsó időkben tanítani ér¬kezett téged. Légy hálás ezért, és engedd elmenni mesteredet!
Ha idős anyádat temeted, adj hálát Istennek, hogy a megfáradt test végre megpihenhet! Emlékezz egyre lassuló lépteire, hunyorgó szemé¬re, ráncosodó bőrére! Végy elő egy fényképet, melyen fiatalon reád ne¬vet! Kérdezd meg gondolatban tőle, melyik testben élt szívesebben? Higgyél benne, hogy újból fiatal, betegséget, fájdalmat nem ismer, mert idefenn ebben a kegyes állapotban léteznek a lelkek. A magad kedvére tartóztatnád még őt elrongyolódott ruhájában? Ha azt mondod, szere¬ted, miért tennél ellene?
Kétszer is hibázol, ha a halott lelkét nem engeded el. Jajveszékelése¬det, fájdalmadat érzékeli az éppen csak hazatért lélek.Megifjodott fényteste az Atya felé sietne, de sírásod, rossz gondolataid húzzák le. Felszabaduló lelke a boldog nyugalomra vágyik, ám feltámad benne a segítő szándék. Erős késztetést érez, hogy elmondja neked, ne sírj érte. Visszafordul, és üzenni próbál az idelenn lévőknek, de megtapasztalja, hogy nem értitek. A test nélküli lelkek szavát csak kevesen észlelitek. A távozó tehetetlenséget érez, melytől nyugtalanság tölti el. Segítő szándékát éppen az érte sírók utasítják el.
Sok lélek kényszerül hosszabb időt tölteni földközelben, mert „sze¬rettei" nem engedik el. Ha igazán szerettétek, akitől búcsút kellett ven¬netek, ne kényszerítsétek ide! Örüljetek, hogy feladatát teljesítve visszatérhet Teremtője közelébe! Kérjétek, hogy imádkozzon értetek, töb-bet ne követeljetek!
Magad ellen is vétesz, ha lelkedet távozóhoz kötöd. Atyád életre hí¬vott ide, és megadta azt a kegyelmet, hogy pótolhasd elmulasztott fel¬adataidat. Nem keseregni, cselekedni érkeztél. Gondolj arra, hogy mö¬götted még sokan várakoztak a leszületésre, és a többi közül téged talált alkalmasnak az Atya. Így hálálod meg a kegyelmet? Aki a fejlődésben megreked, idelenn sokáig nincs helye. A fájdalom, a siránkozás hátrál¬tatja fejlődéseteket, elvonja figyelmeteket arról, amiért érkeztetek. Ne kövessetek el bűnt a távozó és magatok ellen! Fogadjátok el Isten aka¬ratát, és megtapasztaljátok kegyes jóságát!
Haldokló testtől ne féljetek! Fogjátok meg a gyengülő kezet, és hall¬gassátok, amit a lélek mond nektek! Az utolsó időkben sokan fogtok búcsúzni. Nagyon lényeges, hogy ez miként történik meg. A lelkek fej¬lettsége dönti el, a távozást az elinduló vagy a kísérő könnyíti-e meg.
Ha érzed, hogy a menni készülőben félelem ébredt, vigasztald meg! Beszélj hozzá csendesen a Mennyei Hazáról. Mondd el neki, hogy ha¬marosan nagy nyugalmat érez, és szeretet öleli körbe. Tudasd vele, hogy ez nem más, mint az Atya tiszta fénye. Ne hazudjatok a haldokló-nak! Ne mondd, hogy élni fog, amikor látod, hogy ez lehetetlen! Isten¬ről beszélj neki, mert ez felkészíti a találkozásra, mely megszabadítja innen!
Nagyon fontos, hogy egymásnak megbocsássatok, mielőtt a Földről visszatértek! Ne vigyetek haragot odaátra! Bármit követett el ellened testvéred, bocsáss neki még akkor is, ha nem kéri ezt tőled! Saját érde¬kedben teszed. Bűnösök vagytok e Földön valamennyien, az Atya irgal¬ma nélkül elvesznétek. Ő nem haragtartó, Teremtőtök megbocsátó. Nyújtsátok kezeteket az ellenetek vétkezőknek, hogy Istenünk az Övé¬be fogadhassa a tiéteket!
Ne vigyétek az Atya elé bűneiteket! Bánjátok meg itt e Földön, és kérjétek bocsánatát! Nagyon fontos a gyónás. A gyónás nem más, mint őszinte feltárulkozás Istennek, melyben kéred, hogy bűneidet elengedhesd. Jól érted: neked fontos, hogy vétkeidtől felszabadítsd lelkiismeretedet. Bűneid az Atya előtt téged égetnének el. Az igazság tiszta fényé¬ben a lelkek magukat ítélik meg. A Földön becsaphatod személyisége¬det, de idefenn nem.
A halál mint szentség
https://www.youtube.com/watch?v=DLzT1G7cBgE
Részlet a "Tanítások az utolsó időkről" című szellemi közlésből
Ne féljetek a haláltól! Feleslegesen terhelitek magatok, mert nem tudjá¬tok, mi vár rátok. A halált babonákkal, félelmekkel vettétek körbe, szépségét magatok csúfítottátok el. Nem veszitek észre, hogy a Földön minden fordított, mint ahogyan azt képzelitek.
Ha valaki eltávozik közületek, jajgatni kezdtek. Csak magatokra fi¬gyeltek és nem veszitek észre, hogy az élettelen test mily nyugalmas, csendes. Arcának fakósága megriaszt titeket, pedig csupán a vér távo¬zott belőle. Az anyag törvényeinek engedelmeskedett a test. Féltek a halottra tekinteni, ám ha megtennétek, sok tapasztalatot nyernétek. A halott nem jajveszékel, ti csaptok lármát körülötte. Önmagatokat sze¬retitek, ezért teszitek. Könnyeitek kérdések Isten felé, melyeknek Atyá¬tok nem örvendhet. Önféltésetek indít panaszáradatot belőletek. Mi lesz velem? Miként élek ezután egyedül? Ki gondoskodik rólam? Ezeket a kérdéseket teszitek fel Istennek, mert nem hiszitek, hogy döntése a leg¬jobb mindenkinek.
A szeretetet birtoklásnak tekintitek. Nem értitek, hogy Istené vagy¬tok valamennyien, földi társaitok csupán utatokon kísérnek.Ezt az egy utat látjátok, amelyen most mentek, és nem tekintitek az előzőeket.
Te, aki koporsó előtt sírsz, emeld fel a fejed és engedd el fájdalma¬dat, melyet magadhoz kötöztél! Képzeld el, hogy előző életedben egy másik testért ugyanígy jajveszékeltél. Az a forma most idegen számod¬ra, ha őt látnád a ravatalon feküdni, könnyet érte nem ejtenél.
Amit a koporsóban látsz, már csak a test. Az anyag marad még pár óráig a Földön, hogy az Atya törvényének engedelmeskedve az enyé¬szeté legyen. Azt mondod, szeretted ezt a testet? Térj vissza melléje há¬rom nap múlva! Tekints a megváltozott bőrre, végy egy mély levegőt a halott közelében! Megcsókolnád-e? Szereted-e most is ezt a testet? Azt feleled, hogy azért rajongtál, aki e testben foglalt helyet. Jól mondod, és ez nem más, mint a lélek. A lélek nem ismer halált. Istentől érkezett e Földre, majd levetve ruháját visszatért Teremtőjéhez. Rendelt idejét beteljesítette, így a testre nincs már szüksége.
Ne tartóztassátok itt erővel a távozni készülőket! Ne legyetek önző¬ek! Aki még az utolsó idők végső perceiben a Földről elmehet, nagy ke¬gyelem részese. Nem kell átélnie járványokat, viharokat, éhséget és fé¬lelmeket. Az Atya kegyelme nyugszik azokon, akik még biztonságban hazatérhetnek. Adjatok hálát Istennek, hogy ők megmenekültek, és kér¬jétek lelküket, hogy imádkozzanak értetek!
Nem számít, hogy a test, mely e Földet elhagyta, idelenn hány évet élt. Ha csecsemődet veszítetted el, őt is kérheted, hogy fohászkodjon számodra erőért. Aki karodban gőgicsélt, lehet, hogy nálad idősebb lé¬lek. Élhetett többször idelenn, mint te, és az utolsó időkben tanítani ér¬kezett téged. Légy hálás ezért, és engedd elmenni mesteredet!
Ha idős anyádat temeted, adj hálát Istennek, hogy a megfáradt test végre megpihenhet! Emlékezz egyre lassuló lépteire, hunyorgó szemé¬re, ráncosodó bőrére! Végy elő egy fényképet, melyen fiatalon reád ne¬vet! Kérdezd meg gondolatban tőle, melyik testben élt szívesebben? Higgyél benne, hogy újból fiatal, betegséget, fájdalmat nem ismer, mert idefenn ebben a kegyes állapotban léteznek a lelkek. A magad kedvére tartóztatnád még őt elrongyolódott ruhájában? Ha azt mondod, szere¬ted, miért tennél ellene?
Kétszer is hibázol, ha a halott lelkét nem engeded el. Jajveszékelése¬det, fájdalmadat érzékeli az éppen csak hazatért lélek.Megifjodott fényteste az Atya felé sietne, de sírásod, rossz gondolataid húzzák le. Felszabaduló lelke a boldog nyugalomra vágyik, ám feltámad benne a segítő szándék. Erős késztetést érez, hogy elmondja neked, ne sírj érte. Visszafordul, és üzenni próbál az idelenn lévőknek, de megtapasztalja, hogy nem értitek. A test nélküli lelkek szavát csak kevesen észlelitek. A távozó tehetetlenséget érez, melytől nyugtalanság tölti el. Segítő szándékát éppen az érte sírók utasítják el.
Sok lélek kényszerül hosszabb időt tölteni földközelben, mert „sze¬rettei" nem engedik el. Ha igazán szerettétek, akitől búcsút kellett ven¬netek, ne kényszerítsétek ide! Örüljetek, hogy feladatát teljesítve visszatérhet Teremtője közelébe! Kérjétek, hogy imádkozzon értetek, töb-bet ne követeljetek!
Magad ellen is vétesz, ha lelkedet távozóhoz kötöd. Atyád életre hí¬vott ide, és megadta azt a kegyelmet, hogy pótolhasd elmulasztott fel¬adataidat. Nem keseregni, cselekedni érkeztél. Gondolj arra, hogy mö¬götted még sokan várakoztak a leszületésre, és a többi közül téged talált alkalmasnak az Atya. Így hálálod meg a kegyelmet? Aki a fejlődésben megreked, idelenn sokáig nincs helye. A fájdalom, a siránkozás hátrál¬tatja fejlődéseteket, elvonja figyelmeteket arról, amiért érkeztetek. Ne kövessetek el bűnt a távozó és magatok ellen! Fogadjátok el Isten aka¬ratát, és megtapasztaljátok kegyes jóságát!
Haldokló testtől ne féljetek! Fogjátok meg a gyengülő kezet, és hall¬gassátok, amit a lélek mond nektek! Az utolsó időkben sokan fogtok búcsúzni. Nagyon lényeges, hogy ez miként történik meg. A lelkek fej¬lettsége dönti el, a távozást az elinduló vagy a kísérő könnyíti-e meg.
Ha érzed, hogy a menni készülőben félelem ébredt, vigasztald meg! Beszélj hozzá csendesen a Mennyei Hazáról. Mondd el neki, hogy ha¬marosan nagy nyugalmat érez, és szeretet öleli körbe. Tudasd vele, hogy ez nem más, mint az Atya tiszta fénye. Ne hazudjatok a haldokló-nak! Ne mondd, hogy élni fog, amikor látod, hogy ez lehetetlen! Isten¬ről beszélj neki, mert ez felkészíti a találkozásra, mely megszabadítja innen!
Nagyon fontos, hogy egymásnak megbocsássatok, mielőtt a Földről visszatértek! Ne vigyetek haragot odaátra! Bármit követett el ellened testvéred, bocsáss neki még akkor is, ha nem kéri ezt tőled! Saját érde¬kedben teszed. Bűnösök vagytok e Földön valamennyien, az Atya irgal¬ma nélkül elvesznétek. Ő nem haragtartó, Teremtőtök megbocsátó. Nyújtsátok kezeteket az ellenetek vétkezőknek, hogy Istenünk az Övé¬be fogadhassa a tiéteket!
Ne vigyétek az Atya elé bűneiteket! Bánjátok meg itt e Földön, és kérjétek bocsánatát! Nagyon fontos a gyónás. A gyónás nem más, mint őszinte feltárulkozás Istennek, melyben kéred, hogy bűneidet elengedhesd. Jól érted: neked fontos, hogy vétkeidtől felszabadítsd lelkiismeretedet. Bűneid az Atya előtt téged égetnének el. Az igazság tiszta fényé¬ben a lelkek magukat ítélik meg. A Földön becsaphatod személyisége¬det, de idefenn nem.
A halál mint szentség
https://www.youtube.com/watch?v=DLzT1G7cBgE
-
Karsay1958 - Beiträge: 3016
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
TAGS
Zurück zu Karsay István fóruma
Wer ist online?
0 Mitglieder
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Bei iphpbb3.com bekommen Sie ein kostenloses Forum mit vielen tollen Extras
Forum kostenlos einrichten - Hot Topics - Tags
Beliebteste Themen: PC, TV, Ford, Essen, Job
Impressum | Datenschutz
Bei iphpbb3.com bekommen Sie ein kostenloses Forum mit vielen tollen Extras
Forum kostenlos einrichten - Hot Topics - Tags
Beliebteste Themen: PC, TV, Ford, Essen, Job
Impressum | Datenschutz