Az utolsó időkről 3
Részlet a "Tanítások az utolsó időkről" című szellemi közlésből
Látok néhány kegyes családot. Valamennyi ugyanaz egyben: tagjai Istenhez fűzték magukat, Mennyei Atyánk pedig összekötötte őket láthatatlan kötelékkel.. Ez a szál sosem szakad el. A legerősebb, ami léte¬zik idelenn. Átível dimenziókon, nem lényeges, hogy a közösség tagjai testben élnek-e vagy hazatértek. A kegyes családokban megtért lelkek élnek. Mindegyik erős szövetséget kötött Istennel. Kevesen értitek, mi¬ként lehetséges, hogy Atyátokat helyezzétek földi apátok, anyátok, szerelmetek elébe. Ha többet beszélnétek Istennel, megértenétek. Felfog¬nátok, hogy Ő a legtöbbet képes adni nektek.
Földi társaitokba nem láthattok bele. Talán éreztél már tehetetlensé¬get, amikor segítő szándékod sehogy sem talált célt. Talán kerültél olyan helyzetbe, hogy egy földi élet a szemed láttára hervadt el mellet¬ted, tenni mégsem tudtál ellene. Nem találtad meg a kulcsot az ember¬hez.
Istennek minden lehetséges. Ismer titeket, és ha kéritek, mindenből kivezet benneteket. Nála található a lelkek kulcsa. Mindenkinek köte¬lessége ezt keresni, mert így tudtok a teljességbe megérkezni. Az Atyát kereső lelkek egymásban társra lelnek. Isten akaratát keresik, mely a Földön egy: a tökéletes szeretet. Ezért mondom nektek: engedjétek el a másikat, keressétek az Atyát, és benne megtaláljátok egymást!
Hamis az, aki megpróbál titeket Mennyei Atyátoktól elfordítani. Hú¬zódjatok ezektől el akkor is, ha földi kötelék kapcsol hozzá benneteket! Ne engedjétek, hogy megkötözzenek! Egyedül Istenéi lehettek. Aki a Földön azt mondja, hogy szeret, tartson Veled! Keressen meg Istenben téged, így éljétek az együttlétet! Aki a szívedben Isten helyét akarja el¬foglalni, bűnt követ el ellened. Ne adjátok át magatokat a farkasoknak! Azok sokszor kisgyermekek, formás mellek, izmos testek formájában környékeznek Titeket. Ne a testnek engedjetek, mert az e Földön hamar elenyészik! Lelketeket kövessétek és az Atya hívó szavát, mert ez vezet az Örök Életbe!
Ne féljetek azoktól elhúzódni, akik benneteket az Atyától akarnak elvonni! Isten azt várja tőletek, hogy forduljatok ezekkel szembe! Mondjátok ki előttük Atyátok nevét, és tudassátok velük meggyőződé¬seteket! Az utolsó időkben erő erővel ütközik meg. Ha nem vállalod Te¬remtődet családi körben, miként teszed meg ezt a legvégsőkben?
Az utolsó időkben valamennyieteknek vallást kell tennie Isten mellett vagy ellenében. Aki az Úr nevét kimondja, életet nyer, aki elhallgat¬ja vagy megtagadja, az elveszett. Először saját házaitokban szenvedtek háborúságot hitetekért, de ne féljetek! Isten nem hagy veszni titeket! Sokan függtök házastársaitoktól, apátoktól, anyátoktól. A kényszerű körülmények összezárnak titeket, és úgy hiszitek, nincs megoldás keserű életetekre.
Növeljétek imával és bizakodással hiteteket! Tegyétek meg, amit Isten kér tőletek, és a többivel ne törődjetek! Atyátok nem engedi el a kezeteket, ha látja, hogy Felé törekedtek. Bántódástok nem eshet. Meg¬lehet, hogy átmenetileg nehéz körülmények közé helyez benneteket, de nyomon követi küzdelmeiteket. Az utolsó pillanatban kiemel a bajból, és a sanyargatókat megtapossa.
Adjatok lehetőséget másoknak is a megtérésre! Ha hitedről beszélsz, csendesen tegyed! Ne kopogtass házról házra, hogy igéidet elhintsed! Emlékezzetek, mit tanítottam nektek: ne szórjátok disznók elé gyön¬gyeiteket! Annak adjatok, ki kér tőletek! Ne álljatok erőszakos térítők közé, mert hitük nincs ezeknek! Keserű életüket feledve vagy bűntudat¬tól űzve kergetik eszméikkel az embereket. Hittel teljes lelkek köré a társak önként gyűlnek. Nem kell annak trombitálni, akinek halk zene szól a kertjében.
A hit nem erőszakos. Tettekben és nem a szavakban nyilvánul meg. A hit nem kérdez, a hit befogad. A hit megbocsátó és türelmes. A hit szabadon áramlik a lélekben, és felkínálja magát minden létezőnek.
Nyissátok meg a lelketeket, hogy a hit kicsírázhasson benne! Kevés időtök alatt még ezt megtehetitek. Ne kapaszkodónak használjátok a hi¬tet, mert nincs szükségetek mankóra, ha ez az érzés betölti lelketeket. A hit erő, mely önmagából nyeri eredőjét. A hitet nem lehet ajándékba kapni. A hitet el kell fogadni. Tanuljatok meg adni, hogy tudjatok kap¬ni! Ez a hit útja.
Az utolsó időkben Isten nagy kegyelmeit élvezhetitek. Ismerjétek fel a nehézben a megtérésre hívó lehetőséget és fogadjátok el a kegyelmet!
Nehéz nektek lépést tartani a felgyorsult idővel. Hamarabb telik el egy nap, mint évekkel előtte. Kövessétek az áldott Napot, és hozzá iga¬zodjatok! Keljetek korábban, mint órátok csörögne, és elmélkedjetek a csendben! Szükséges, hogy magatokban lehessetek, és Istennel beszél¬jetek. Egész napotokra útmutatást nyertek, ha így tesztek. Akiket Isten vezet, el nem tévedhetnek. Figyeljetek a hamis információkra! Minden hírt, amit fületekbe en¬gedtek, tudatotokkal szűrjetek meg! Ne a bonyolultat elemezzétek, mert azok megtévesztésetekre törnek! Az egyszerűn gondolkodjatok, és arról beszéljetek!
Legyetek mindenben egyszerűek! Ha valami jóra találtatok, azt megőrizzétek, ami hibás, ne kövessétek! Kerüljétek a hangoskodókat és a túlzottan elfoglaltakat! Kerüljétek a pletykát és a panaszkodást! Isten megbünteti azokat, akik szájukkal hamis híreket mondanak. Ne menje-tek az ilyenek közelébe! Ha érdeklődsz valaki iránt, tedd meg magad! Kérdezd a másikat sorsáról, munkájáról! Aki kéretlenül tájékoztat, el ne fogadd! Hamis céllal teszi azt.
Nagyon kerüljétek a panaszkodókat! Kísértők veszik azokat körbe, és titeket is megterhelnek! Ezeket hagyjátok, megváltoztatni őket ne akarjátok! Ha másképp akarnának élni, Istentől nyernének segítséget. A panaszkodó önmagát sajnálja, és keserű epét önt a világra. Nemcsak magát mérgezi, a Földet is szennyezi. Ne álljatok a szánakozva dalolók kórusába, az ilyet hagyjátok ott! Ha eszes, szaladni fog utánatok, ha bo¬lond, maradjon magára!
Tegyetek meg békétekért ezekben az időkben mindent! Építsetek ke¬gyes közösséget, hogy az elkövetkezendőket alázattal viseljétek! Ke¬ressétek Istent magatokban, hogy társra találjatok a bajban!
Ámen.
szemlézte: Bíró László
Szellemtani alapok
Moderator: Karsay1958
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mo 1. Jun 2020, 06:48
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 2. Jun 2020, 04:44
Pataky Árpád spirituális tanító jelentkezése halála után.
"Pünkösdi szózat"
Kedves Lajoskám és Ti mindannyian, akik olvassátok és el is hiszitek a valóság világából való jelentkezésemet, ahova - az én látásom szerint- idő előtt kellett átköltöznöm, ugyanis sokat szerettem volna még dolgozni abban az eszmekörben, amelyben meghívást kaptam a munkára, de a felső hatalmak másként döntöttek a sorsomat illetően. Így rövid idő alatt át kellett költöznöm. Amit nem végeztem el a földön, hatványozott erővel és test nélkül, tehát tisztább látással végezhetem ideát és ideátról, mert a test levetésével már eleve tisztábban lát az "ember". (A kislányom lelki világának átformálódásán is dolgozom.) De azóta sokat tanultam, nagyon sokat - mert a tanulás örök- és mindezt az eddig elsajátított tudást szeretném a lelketekbe belesugározni, mindaddig, ameddig erre kegyelem adta lehetőség lesz. Tehát dolgozom az igazság széthintésének területén, azoknál akiknek a homlokán ott látom a Szentlélek pecsétjét, vagyis azt a "lángnyelvet" amelyet a kegyelem adott pünkösdkor a világnak.
Nagyon nagy szükség van a tiszta ismeretre, a Szentlélek világosságára, abból a szempontból is, hogy a lélek felismerhesse és beismerhesse azokat a hajlamokat, amelyek gátolják őt a fejlődésben. (Az igazi lelki munka még csak ekkor kezdődik, mert nem elég a hajlamokat felismerni, le is kell küzdeni őket az erények gyakorlásával.) Ezek a negatív tulajdonságok sajnos eltávolítják a szellemet Istentől és egymástól, mert széthúzást idéznek elő az emberek között! A tisztaság vagy legalább is a tisztulási folyamatok fokozatosan közelebb viszik a szellemeket és az embereket Istenhez és egymáshoz is, főként ha közösségekről, illetve spirit körökről van szó. Nagyon fontos az egységre való törekvés és eljutás de ehhez szeretetre van szükség.
Ezt felismerve, az életem utolsó éveiben törekedtem volna erre az egységre a spirit körök között, de sajnos mély, nem megbocsátott és gyógyulatlan sebekbe, emberi tudálékosságba és önérzetbe, a gőg többféle megnyilvánulási formájába ütköztem, mint széthúzó erőkbe, melyeket mindenkinek önmagában kell felismernie és legyőznie ahhoz, hogy egymás felé közeledhessenek a szellemtani eszmében hívők. Ideát nagyon is láthatóak azok a negatív erők, melyek a széthúzások által kitermelődtek és a szétszakadásokat előidézték. Sajnos, nagyon sok esetben, főleg még fiatal korban, a szellemtani tudás az alázat helyett elbizakodottságot, az önmegismerés helyett, viszont mások megítélését idézi elő.
Mindezt látva felmerül bennem a kérdés, hogy vajon miránk szellemtan hívőkre mekkora mértékben érvényes Krisztus Urunk kijelentése: ,,Arról ismerjen meg benneteket a világ, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást!"
A szeretetnek át kellene hidalnia a nézet és vélemény különbségeket, főként nekünk, akik annyi mindent kaptunk Krisztus Urunktól! D erre senki sem gondol. Sokkal tovább jutott volna a magyar spiritizmus, ha összefogtak volna a különböző körök és egyesült erővel küzdöttek volna a világból és a szellemvilágból jövő árral szemben. Ezért még most is összefogásra szólítanák fel minden szellemtan érzelmű testvért, mert olyan idők jönnek, amikor nagyon is szükségetek lesz az összefogásra és az egymás mellett való kitartásra! Látom és immár ti is láthatjátok azokat a viharfelhőket,- amelyeket maguk az emberek termeltek ki magatartásukkal az évszázadok folyamán-, közeledni felétek, emberek felé, melyek igencsak megváltoztatják a világ felszínét úgy lelki, mint fizikai értelemben!
A virtuális szinten való összetartás még kevés az egységre jutáshoz, mert a fizikai együttlét alatt tudnak elsősorban kiéleződni a legyűrendő hajlamok, melyeknek a másik részéről az egymás elfogadásában, szeretésében kell feloldódniuk. Ahhoz, hogy a szeretet ki tudjon fejlődni közöttetek, az Úr Jézus nevében össze kell jönnötök minél gyakrabban és tudatosan építeni a szeretetkötelékeket, mert csakis ez tud megvédeni benneteket a sátán cselszövéseivel szemben! A közösségbe való beletartozásotok érdekében mindenkinek nyújtania is kell valamit, nem csak elvárni, mert csakis így épülhetnek lelki várrá a közösségek. Aki csak elvár és semmit sem nyújt a maga szintjén, az előbb-utóbb ki fog hullani a kőrből. A széthúzás, a meg nem értés, a félreértés a sátán leghatalmasabb eszköze! Vélemény és nézetkülönbségek mindig is voltak, vagy legalább is még nagyon sokáig lesznek, mert mindenki más oldalról, vagyis a saját lelki beállítottságán keresztül nézi és látja az igazságot, mindannak ellenére, hogy az Igazság egy és egyetemes és hatalmas erőket tömörítve igyekszik megmenteni, a még megmenthetőt. Az Igazság olyan alakot ölt, azaz olyan oldalról közelíti meg a lelket, amely oldala sebes a léleknek, vagyis ahol gyógyulásra van szükség. Ezért is vannak a nézet különbségek az emberek között. Az igazság betűi eléghetnek, elkophatnak, de az Igazság az marad és nem változik, esetleg csak új alakot ölt és nektek ezt az Örök és Egyetemes Igazságot kell követnetek, mely a Szentlélek által szinte lánctalpakon nyomul bele a sötétség és hamisság világába, hogy újjáépítse mindazt, amit a sátán lerombolt az ellenszegülés által.
Ebbe a munkába vagyok beleállítva mindazokkal együtt, akik a földön valamennyire is megismerték az Egyetemes Igazságot, vagy legalább is egy, az átlagismerettől nagyobb részét, hogy dolgozzak magamon és másokon.
A kegyelmes Isten megengedte, hogy Pünkösd szent ünnepének előestéjén szólhassak hozzátok testvéreim, ugyanis ez az ünnep a mi ünnepünk, a spirit köröké, azé az eszmeiségé, amelyben meghívott bennünket a kegyelem a munkára. Méltatlannak érzem magam a Szentlélek kiáradásának napján szólni, ezért jelentkeztem most egy nappal a legnagyobb mennyiségű és legtisztább erőket tartalmazó ünnep előtt.
Többen megbotránkoztak már azon, hogy miért az én szeretett Lajoskámat választottam eszközömnek. Erre a kérdésre a N:Sz tanításának egy részletével szeretnék válaszolni, melyet kimásoltatok vele:
,,Ebben a munkában az Isten Szentlelke a ti lelketeken keresztül akarja az ő tervét végrehajtani.
De valahogyan félre ne magyarázzátok a szavaimat s ezt a ti közvetítő hivatásotokat, mert hiszen vannak esetek, amikor a közvetítő nem olyan értékes, mint az,
akit vagy amit a Szentlélek ki akar menteni a mélységből ,a kárhozatból, talán éppen egy kevésbé értékes lélek alkalmas erre, talán a Szentlélek ennek egy érzés- szálán keresztül kapcsolatot tud teremteni, és sikerül az, ami elől az a megmenteni szándékolt lélek vagy a bűn, vagy a fájdalom, vagy a hosszú hiába való kísérletezés miatt bezáródott, és önmaga nem nyitná meg magát a Szentlélek hatásának,azonban egy másik lélek alkalmas
arra, hogy azt a kicsiny rést, ami még nyitva maradt, kitágítsa a hit számára a hiten keresztül pedig a bizonyosság: a Szentlélek számára. Így az, aki előtt úgyszólván az önmaga hibája folytán el volt zárva a lehetőség, hogy fölemelkedhessék, azáltal, hogy eszközül szolgált
a Szentlélek akaratának megvalósulásában, a nagyobbnak az érdemesebbnek fölemelkedésében kiváló szolgálatot teljesít.
És amikor a megmentett már magasan lebeg - sokkal magasabban, mint a közvetítő eszköz - akkor a közvetítő eszköz is megkapja a maga munkájának gyümölcsét abban a fölszabadulásban, abban az örömben, hogy talán tudtán és akaratán kívül ő is jót cselekedhetett.
Talán ilyen közvetítő eszközökké avatott, vagy avat titeket a Szentlélek, hogy a ti tévelygéseiteket elfödhesse, hogy betakarhassa és megbocsáthassa a bűneiteket, hogy
a ti engedelmességeteken keresztül - nem a ti érdemeitekért, hanem a Krisztus érdemeiért - bűnbocsánatot és kegyelmet adhasson nektek, s felöltöztessen titeket a hitnek fénylő ruhájába abban az időben, amikor majd az igazság törvénye előtt számot kell adnotok.
Ezot. I. 268. old.
Kedves földi testvéreim, ezzel az idézettel fejezem be nyilatkozatomat és azt kérem tőletek az Úr Jézus nevében, szeressétek egymást és napi szinten olvassátok a sárga lapok betűit,a Névtelen Szellem tanításait!
Isten veletek, nyíljatok meg a Szentlélek kiáradása előtt, Akinek a szolgái vagyunk és leszünk, ameddig Isten akarja!
Ada, 2020. Pünkösd.
Pataky Árpád spirituális tanító jelentkezése halála után
(saját megjegyzés: Árpi bácsi minden megtett azért, hogy a csoportok időnkét találkozzanak, de nem Ő rajta múlt, hogy ez nem úgy működött. Működtek a csoportok külön - külön, Ő látogatta mindegyiket, de önállóan működtek, a mienk még ma is működik!
A másik két csoport sajnos kiöregedett, sokan meghaltak, de a saját fizikai csoportunk is így járt nagyon sokan meghaltak, megöregedtek.
Vannak még kisebb csoportok (Eger - Győr és pár helyen), de a kiöregedés mindenkit utolért.
Sajnos a környező országokban is így jártunk, Erdély, Szlovákia, itt is sok csoport megszűnt ahova jártam rendszeresen előadást tartani.
Sajnos sok esetben az anyagi problémák is "beleszóltak" és a távolság. Szállás, utazás stb..
Szerencsére még Nagyváradon működik egy csoport Bíró Laci vezetésével.
A mai fiatalok akik időnként eljártak hozzánk áttértek a virtuális világra, előadásokat is ott nézik, hallgatják, és az írásokat - tanításokat is itt olvassák.
Sokan szeretnének ma is személyes találkozókat, de szét vagyunk szórva az egész országban, világon, így szinte a személyes találkozó szinte lehetetlen, így csak azok tudnak találkozni akik egyműs közelében vannak. Sajnos sokan panaszkodnak, hogy egy - egy városban egyedül vannak, és nincs kivel beszélgetniük
Mi Budapesten néha személyesen néha összejárunk,beszélgetünk, de telefonon és interneten napi szinten tartjuk a kapcsolatot.
Szerencsére az interneten egyre több az érdeklődő aki valóban olvassák a tanításokat és elkezdnek tanulni, fejlődni, a szellemi vezetés hozzánk vezeti őket
Karsay István )
UI:
Miért nem emlékezünk az elmúlt életeinkre? Blavatsky a karmáról és a reinkarnációról
https://www.youtube.com/watch?v=JpNdXmV ... d=IwAR03nP
"Pünkösdi szózat"
Kedves Lajoskám és Ti mindannyian, akik olvassátok és el is hiszitek a valóság világából való jelentkezésemet, ahova - az én látásom szerint- idő előtt kellett átköltöznöm, ugyanis sokat szerettem volna még dolgozni abban az eszmekörben, amelyben meghívást kaptam a munkára, de a felső hatalmak másként döntöttek a sorsomat illetően. Így rövid idő alatt át kellett költöznöm. Amit nem végeztem el a földön, hatványozott erővel és test nélkül, tehát tisztább látással végezhetem ideát és ideátról, mert a test levetésével már eleve tisztábban lát az "ember". (A kislányom lelki világának átformálódásán is dolgozom.) De azóta sokat tanultam, nagyon sokat - mert a tanulás örök- és mindezt az eddig elsajátított tudást szeretném a lelketekbe belesugározni, mindaddig, ameddig erre kegyelem adta lehetőség lesz. Tehát dolgozom az igazság széthintésének területén, azoknál akiknek a homlokán ott látom a Szentlélek pecsétjét, vagyis azt a "lángnyelvet" amelyet a kegyelem adott pünkösdkor a világnak.
Nagyon nagy szükség van a tiszta ismeretre, a Szentlélek világosságára, abból a szempontból is, hogy a lélek felismerhesse és beismerhesse azokat a hajlamokat, amelyek gátolják őt a fejlődésben. (Az igazi lelki munka még csak ekkor kezdődik, mert nem elég a hajlamokat felismerni, le is kell küzdeni őket az erények gyakorlásával.) Ezek a negatív tulajdonságok sajnos eltávolítják a szellemet Istentől és egymástól, mert széthúzást idéznek elő az emberek között! A tisztaság vagy legalább is a tisztulási folyamatok fokozatosan közelebb viszik a szellemeket és az embereket Istenhez és egymáshoz is, főként ha közösségekről, illetve spirit körökről van szó. Nagyon fontos az egységre való törekvés és eljutás de ehhez szeretetre van szükség.
Ezt felismerve, az életem utolsó éveiben törekedtem volna erre az egységre a spirit körök között, de sajnos mély, nem megbocsátott és gyógyulatlan sebekbe, emberi tudálékosságba és önérzetbe, a gőg többféle megnyilvánulási formájába ütköztem, mint széthúzó erőkbe, melyeket mindenkinek önmagában kell felismernie és legyőznie ahhoz, hogy egymás felé közeledhessenek a szellemtani eszmében hívők. Ideát nagyon is láthatóak azok a negatív erők, melyek a széthúzások által kitermelődtek és a szétszakadásokat előidézték. Sajnos, nagyon sok esetben, főleg még fiatal korban, a szellemtani tudás az alázat helyett elbizakodottságot, az önmegismerés helyett, viszont mások megítélését idézi elő.
Mindezt látva felmerül bennem a kérdés, hogy vajon miránk szellemtan hívőkre mekkora mértékben érvényes Krisztus Urunk kijelentése: ,,Arról ismerjen meg benneteket a világ, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást!"
A szeretetnek át kellene hidalnia a nézet és vélemény különbségeket, főként nekünk, akik annyi mindent kaptunk Krisztus Urunktól! D erre senki sem gondol. Sokkal tovább jutott volna a magyar spiritizmus, ha összefogtak volna a különböző körök és egyesült erővel küzdöttek volna a világból és a szellemvilágból jövő árral szemben. Ezért még most is összefogásra szólítanák fel minden szellemtan érzelmű testvért, mert olyan idők jönnek, amikor nagyon is szükségetek lesz az összefogásra és az egymás mellett való kitartásra! Látom és immár ti is láthatjátok azokat a viharfelhőket,- amelyeket maguk az emberek termeltek ki magatartásukkal az évszázadok folyamán-, közeledni felétek, emberek felé, melyek igencsak megváltoztatják a világ felszínét úgy lelki, mint fizikai értelemben!
A virtuális szinten való összetartás még kevés az egységre jutáshoz, mert a fizikai együttlét alatt tudnak elsősorban kiéleződni a legyűrendő hajlamok, melyeknek a másik részéről az egymás elfogadásában, szeretésében kell feloldódniuk. Ahhoz, hogy a szeretet ki tudjon fejlődni közöttetek, az Úr Jézus nevében össze kell jönnötök minél gyakrabban és tudatosan építeni a szeretetkötelékeket, mert csakis ez tud megvédeni benneteket a sátán cselszövéseivel szemben! A közösségbe való beletartozásotok érdekében mindenkinek nyújtania is kell valamit, nem csak elvárni, mert csakis így épülhetnek lelki várrá a közösségek. Aki csak elvár és semmit sem nyújt a maga szintjén, az előbb-utóbb ki fog hullani a kőrből. A széthúzás, a meg nem értés, a félreértés a sátán leghatalmasabb eszköze! Vélemény és nézetkülönbségek mindig is voltak, vagy legalább is még nagyon sokáig lesznek, mert mindenki más oldalról, vagyis a saját lelki beállítottságán keresztül nézi és látja az igazságot, mindannak ellenére, hogy az Igazság egy és egyetemes és hatalmas erőket tömörítve igyekszik megmenteni, a még megmenthetőt. Az Igazság olyan alakot ölt, azaz olyan oldalról közelíti meg a lelket, amely oldala sebes a léleknek, vagyis ahol gyógyulásra van szükség. Ezért is vannak a nézet különbségek az emberek között. Az igazság betűi eléghetnek, elkophatnak, de az Igazság az marad és nem változik, esetleg csak új alakot ölt és nektek ezt az Örök és Egyetemes Igazságot kell követnetek, mely a Szentlélek által szinte lánctalpakon nyomul bele a sötétség és hamisság világába, hogy újjáépítse mindazt, amit a sátán lerombolt az ellenszegülés által.
Ebbe a munkába vagyok beleállítva mindazokkal együtt, akik a földön valamennyire is megismerték az Egyetemes Igazságot, vagy legalább is egy, az átlagismerettől nagyobb részét, hogy dolgozzak magamon és másokon.
A kegyelmes Isten megengedte, hogy Pünkösd szent ünnepének előestéjén szólhassak hozzátok testvéreim, ugyanis ez az ünnep a mi ünnepünk, a spirit köröké, azé az eszmeiségé, amelyben meghívott bennünket a kegyelem a munkára. Méltatlannak érzem magam a Szentlélek kiáradásának napján szólni, ezért jelentkeztem most egy nappal a legnagyobb mennyiségű és legtisztább erőket tartalmazó ünnep előtt.
Többen megbotránkoztak már azon, hogy miért az én szeretett Lajoskámat választottam eszközömnek. Erre a kérdésre a N:Sz tanításának egy részletével szeretnék válaszolni, melyet kimásoltatok vele:
,,Ebben a munkában az Isten Szentlelke a ti lelketeken keresztül akarja az ő tervét végrehajtani.
De valahogyan félre ne magyarázzátok a szavaimat s ezt a ti közvetítő hivatásotokat, mert hiszen vannak esetek, amikor a közvetítő nem olyan értékes, mint az,
akit vagy amit a Szentlélek ki akar menteni a mélységből ,a kárhozatból, talán éppen egy kevésbé értékes lélek alkalmas erre, talán a Szentlélek ennek egy érzés- szálán keresztül kapcsolatot tud teremteni, és sikerül az, ami elől az a megmenteni szándékolt lélek vagy a bűn, vagy a fájdalom, vagy a hosszú hiába való kísérletezés miatt bezáródott, és önmaga nem nyitná meg magát a Szentlélek hatásának,azonban egy másik lélek alkalmas
arra, hogy azt a kicsiny rést, ami még nyitva maradt, kitágítsa a hit számára a hiten keresztül pedig a bizonyosság: a Szentlélek számára. Így az, aki előtt úgyszólván az önmaga hibája folytán el volt zárva a lehetőség, hogy fölemelkedhessék, azáltal, hogy eszközül szolgált
a Szentlélek akaratának megvalósulásában, a nagyobbnak az érdemesebbnek fölemelkedésében kiváló szolgálatot teljesít.
És amikor a megmentett már magasan lebeg - sokkal magasabban, mint a közvetítő eszköz - akkor a közvetítő eszköz is megkapja a maga munkájának gyümölcsét abban a fölszabadulásban, abban az örömben, hogy talán tudtán és akaratán kívül ő is jót cselekedhetett.
Talán ilyen közvetítő eszközökké avatott, vagy avat titeket a Szentlélek, hogy a ti tévelygéseiteket elfödhesse, hogy betakarhassa és megbocsáthassa a bűneiteket, hogy
a ti engedelmességeteken keresztül - nem a ti érdemeitekért, hanem a Krisztus érdemeiért - bűnbocsánatot és kegyelmet adhasson nektek, s felöltöztessen titeket a hitnek fénylő ruhájába abban az időben, amikor majd az igazság törvénye előtt számot kell adnotok.
Ezot. I. 268. old.
Kedves földi testvéreim, ezzel az idézettel fejezem be nyilatkozatomat és azt kérem tőletek az Úr Jézus nevében, szeressétek egymást és napi szinten olvassátok a sárga lapok betűit,a Névtelen Szellem tanításait!
Isten veletek, nyíljatok meg a Szentlélek kiáradása előtt, Akinek a szolgái vagyunk és leszünk, ameddig Isten akarja!
Ada, 2020. Pünkösd.
Pataky Árpád spirituális tanító jelentkezése halála után
(saját megjegyzés: Árpi bácsi minden megtett azért, hogy a csoportok időnkét találkozzanak, de nem Ő rajta múlt, hogy ez nem úgy működött. Működtek a csoportok külön - külön, Ő látogatta mindegyiket, de önállóan működtek, a mienk még ma is működik!
A másik két csoport sajnos kiöregedett, sokan meghaltak, de a saját fizikai csoportunk is így járt nagyon sokan meghaltak, megöregedtek.
Vannak még kisebb csoportok (Eger - Győr és pár helyen), de a kiöregedés mindenkit utolért.
Sajnos a környező országokban is így jártunk, Erdély, Szlovákia, itt is sok csoport megszűnt ahova jártam rendszeresen előadást tartani.
Sajnos sok esetben az anyagi problémák is "beleszóltak" és a távolság. Szállás, utazás stb..
Szerencsére még Nagyváradon működik egy csoport Bíró Laci vezetésével.
A mai fiatalok akik időnként eljártak hozzánk áttértek a virtuális világra, előadásokat is ott nézik, hallgatják, és az írásokat - tanításokat is itt olvassák.
Sokan szeretnének ma is személyes találkozókat, de szét vagyunk szórva az egész országban, világon, így szinte a személyes találkozó szinte lehetetlen, így csak azok tudnak találkozni akik egyműs közelében vannak. Sajnos sokan panaszkodnak, hogy egy - egy városban egyedül vannak, és nincs kivel beszélgetniük
Mi Budapesten néha személyesen néha összejárunk,beszélgetünk, de telefonon és interneten napi szinten tartjuk a kapcsolatot.
Szerencsére az interneten egyre több az érdeklődő aki valóban olvassák a tanításokat és elkezdnek tanulni, fejlődni, a szellemi vezetés hozzánk vezeti őket
Karsay István )
UI:
Miért nem emlékezünk az elmúlt életeinkre? Blavatsky a karmáról és a reinkarnációról
https://www.youtube.com/watch?v=JpNdXmV ... d=IwAR03nP
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mi 3. Jun 2020, 04:43
A tapasztalat elsődleges
Részlet az 2001.06.12-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.
Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem
KV.: Köszönöm! Továbblépünk, a következő kérdésünk nagyon is illik ehhez, amiket elmondtál: az akaratot, az elhatározást, a belső erőös¬szeszedést, és hogy akarni kell a változást! Visszatérnénk ahhoz a könyvhöz, amit most tanulunk, és aminek a feldolgozását végezzük: „Amit törölni akarsz, az megerősödik, a¬minek ellenállsz, az tovább folytatódik. A jóra törekvő erő miért nem erősebb annál, ami rögzíti azt, amit nem akarok?! Mert úgy néz ki, hogy akkor ezzel az erővel a létrehozási szándék is kétséges!
TSZ.: Nem figyeltétek meg, hogy ez kettős erő, kettős megfogalma¬zással kell illessem: az egyik szellemibb, talán ez a helyesebb szó rá, a másik földibb! Ami olyan megjegyzésekkel és szóváltozatokkal került elő, hogy az, ami nem megfelelő, amin változtatni akarok, ami idegen, ami kellemetlen, ami rossznak bizonyult, az a földi megélt és rögzült tapasztalatokon alapul! Hiszen a földi tapasztalatok, megélések halálbiz¬tos és eltéveszthetetlen emléknyomai a mögöttes gondolatok elsődlegesen ható erői! Elsődleges, mert tapasztalt!
Nagybetűkkel kell megjegyezni: a tapasztalat elsődleges! A földi tapasztalatok rosszak, elégedetlenségeket, rossz helyzeteket, beteg¬ségeket, élet-lehetetlenségeket, bármiket hoztak létre, de ezek a tapasztalatok meg¬vannak, mint elsődleges gondolatok! Ha az nem megfelelő, akkor egy szellemibb változat lép elő! A vágy, a kívánság, hogy jobb legyen. De az még nincs megtapasztalva, az egy erő¬teljes vágy: elég volt ebből, változtatni kívánok, törölni akarom. De ez még nem törlés! A törlés csak akkor él és valóságos, ha már egy teljes változás megtörtént, tehát nem törölni kell akarni, mert az bekövetkezik, mint következmény! Változtatni kell!
Olyan erők, tapasztalatok hoztak létre egy nagyon mélyen megrögzült iránymuta¬tást, szemléletet, az elsődleges gondolatokat, amik a háttérből mozgatnak, ame¬lyet feltétlenül meg kell változtatni. A már megtörtént és kellemetlen tapasztalatoknak a megváltoztatása a vágy erőivel, a változtatásokra irányuló minden erőnek a lassú és következetes teremtési munkájával történik, mert akkor lassan és fokozatonként átalakul az a szem¬lélet, amelyet a mögöttes gondolatok a tapasztalati megtörtént rendszerrel ki¬alakítottak. És egyszer csak megjelennek apró jelekként azok a kicsi változások, ame¬lyek bebizonyítják, hogy a vágy megteremtése igenis működik, de már egy egészen más és megváltoztatott szemlélet szerint!
Első dolog megkeresni azokat a nézeteket, azokat a véleményeket, szemléleteket, bármilyen szóval illetjük őket, amelyek a megtörtént tapasztalatok alap¬ján alakultak ki, megerősítettek és szikla szilárddá tettek egy olyan gondolkodás-rendszert, ami szinte automatikusan működik ellenőrizetlenül, és létrehoz olyan dolgokat, amilyeneket. A legmélyebben meg kell keresni ezeket a tapasztalatok által kialakult rossz véleményeket, megrögzült¬ségeket, gondolatokat, és akkor történhet a törlés.
A vágy erői fantaszti¬kusan erősek tudnak lenni! A kibontakozás, a megjavulás, a változtatás erői nagyok, de először át kell alakítani ezeket a bizonyos megrögzüléseket a vágynak megfele¬lően. Az ilyen gondolatoknak őszinte, tiszta, sűrűn ismételt erőiről nem kell külön beszélni. Ezek olyan kibocsátott gondolaterők, amelyeknek tökéletes meggyőződése egyelőre még nincs, csak a vágy támogatja meg. Később már a meggyőződések is meg fogják támogatni! Egyre erősebbé válik, és végül is kiütheti a mö¬göttes gondolatok elsődlegesnek mondott erőit, elenyészteti azoknak hatását, a hatalmát, és az a bizonyos törlés bekövetkezik. Csak az emléke marad annak, hogy én így gondolkodtam, ilyen életet éltem, ilyen események voltak körülöttem, de most már más van, ezt értem el! Örök tanulságul ott marad, hogy nincs visszatáncolás, mert akkor már ez lesz a mögöttes gondolat, hogy íme, milyen rossz volt az, olyat nem akarok többé elérni!
Mitől erősödik meg a mögöttes gondolat annyira? Mert nagyon sok olyan rossz ta-pasztalat, és annak a másként felfogása halmazatban alakította ki a mögöttes gondolatoknak egy hatalmas erőtömegét. Az elmúlt időszak alatt semmiképpen nem tudta egyensúlyba tartani egy másféle, már jobbra törekvő és eszmélő, másféle jellegű szemlélet. Az emberben nemcsak egyféle szemlélet van, a tapasztalatokon alapuló rossz, hanem számtalan jó is van, de nem az lesz meg-erősítve, hanem ez a mögöttes-gondolati, a rossz tapasztalatokból származó, úgy kell mondani, hogy nem a kellőképpen feldolgozott és helyes szemlélet alá helyezett rossz tapasztalati emlékek rendszere.
A rossz tapasztalatokból ki kell emelni a mögöttes rossz gondolatokat keltő rossz erőket, mert az emléke megmarad, hogy mi történt velem, mi volt a rossz, mi volt a helytelen, mi volt a ször¬nyűség, amit átéltem! De elenyészik, megváltozik, más szemmel nézi majd az ember azt a rosszat, amit átélt, ami érte őt, ami megvalósult, mert másképp néz rá!
Ez a másképp ránézés, ez van a változtatás szóval kifejezve. A más tekintettel ránézést először is a javítási és jobb helyzetbe kerülés vágyerői indítják el. Az első lépés: kikerülni ebből a helyzetből, valami változtatás kell, valami jobbat akarok, valamit más szemmel kell nézzek! Ha ezt eddig így tekintettem és így viselked¬tem, ez volt a véleményem, a reagálásom, ez volt minden, amivel éltem, ha ez nem jó, akkor más kell! Milyen a másik? És akkor kezdi felfedezni a változtatni akaró, hogy mi lehet az a más?
Mindez annyira logikus, hogy az ember saját magától miért nem érti meg és alkalmazza? Azért, mert még nem szenvedett tőle eleget! Majd ha elege lesz, akkor változtat! Az ellenállás erői megerősítik mindazokat a gondolatokat, véleményeket, szemléleteket, az összes mögötte sorjázó és bekövetkező, megvalósuló dolgokkal, amellyel összeköttetésben van, mert elválaszthatatlanok egymástól! Olyan, mint egy mély gödörbe csúszás. A kika¬paszkodás már igen nehéz. Milyen szerencsés az, aki a csúszás közben neszel fel! Nem kötelező az al¬jáig jutni, de az biztos, hogy aki egyszer már legalul volt és onnan kijött, többé vissza nem kerül! Ismeri a mélységet! Csak legyen ereje kikapaszkodni!
UI:
https://www.fenyorveny.hu/2018/10/idout ... d8JgkAV_3A
Részlet az 2001.06.12-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.
Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem
KV.: Köszönöm! Továbblépünk, a következő kérdésünk nagyon is illik ehhez, amiket elmondtál: az akaratot, az elhatározást, a belső erőös¬szeszedést, és hogy akarni kell a változást! Visszatérnénk ahhoz a könyvhöz, amit most tanulunk, és aminek a feldolgozását végezzük: „Amit törölni akarsz, az megerősödik, a¬minek ellenállsz, az tovább folytatódik. A jóra törekvő erő miért nem erősebb annál, ami rögzíti azt, amit nem akarok?! Mert úgy néz ki, hogy akkor ezzel az erővel a létrehozási szándék is kétséges!
TSZ.: Nem figyeltétek meg, hogy ez kettős erő, kettős megfogalma¬zással kell illessem: az egyik szellemibb, talán ez a helyesebb szó rá, a másik földibb! Ami olyan megjegyzésekkel és szóváltozatokkal került elő, hogy az, ami nem megfelelő, amin változtatni akarok, ami idegen, ami kellemetlen, ami rossznak bizonyult, az a földi megélt és rögzült tapasztalatokon alapul! Hiszen a földi tapasztalatok, megélések halálbiz¬tos és eltéveszthetetlen emléknyomai a mögöttes gondolatok elsődlegesen ható erői! Elsődleges, mert tapasztalt!
Nagybetűkkel kell megjegyezni: a tapasztalat elsődleges! A földi tapasztalatok rosszak, elégedetlenségeket, rossz helyzeteket, beteg¬ségeket, élet-lehetetlenségeket, bármiket hoztak létre, de ezek a tapasztalatok meg¬vannak, mint elsődleges gondolatok! Ha az nem megfelelő, akkor egy szellemibb változat lép elő! A vágy, a kívánság, hogy jobb legyen. De az még nincs megtapasztalva, az egy erő¬teljes vágy: elég volt ebből, változtatni kívánok, törölni akarom. De ez még nem törlés! A törlés csak akkor él és valóságos, ha már egy teljes változás megtörtént, tehát nem törölni kell akarni, mert az bekövetkezik, mint következmény! Változtatni kell!
Olyan erők, tapasztalatok hoztak létre egy nagyon mélyen megrögzült iránymuta¬tást, szemléletet, az elsődleges gondolatokat, amik a háttérből mozgatnak, ame¬lyet feltétlenül meg kell változtatni. A már megtörtént és kellemetlen tapasztalatoknak a megváltoztatása a vágy erőivel, a változtatásokra irányuló minden erőnek a lassú és következetes teremtési munkájával történik, mert akkor lassan és fokozatonként átalakul az a szem¬lélet, amelyet a mögöttes gondolatok a tapasztalati megtörtént rendszerrel ki¬alakítottak. És egyszer csak megjelennek apró jelekként azok a kicsi változások, ame¬lyek bebizonyítják, hogy a vágy megteremtése igenis működik, de már egy egészen más és megváltoztatott szemlélet szerint!
Első dolog megkeresni azokat a nézeteket, azokat a véleményeket, szemléleteket, bármilyen szóval illetjük őket, amelyek a megtörtént tapasztalatok alap¬ján alakultak ki, megerősítettek és szikla szilárddá tettek egy olyan gondolkodás-rendszert, ami szinte automatikusan működik ellenőrizetlenül, és létrehoz olyan dolgokat, amilyeneket. A legmélyebben meg kell keresni ezeket a tapasztalatok által kialakult rossz véleményeket, megrögzült¬ségeket, gondolatokat, és akkor történhet a törlés.
A vágy erői fantaszti¬kusan erősek tudnak lenni! A kibontakozás, a megjavulás, a változtatás erői nagyok, de először át kell alakítani ezeket a bizonyos megrögzüléseket a vágynak megfele¬lően. Az ilyen gondolatoknak őszinte, tiszta, sűrűn ismételt erőiről nem kell külön beszélni. Ezek olyan kibocsátott gondolaterők, amelyeknek tökéletes meggyőződése egyelőre még nincs, csak a vágy támogatja meg. Később már a meggyőződések is meg fogják támogatni! Egyre erősebbé válik, és végül is kiütheti a mö¬göttes gondolatok elsődlegesnek mondott erőit, elenyészteti azoknak hatását, a hatalmát, és az a bizonyos törlés bekövetkezik. Csak az emléke marad annak, hogy én így gondolkodtam, ilyen életet éltem, ilyen események voltak körülöttem, de most már más van, ezt értem el! Örök tanulságul ott marad, hogy nincs visszatáncolás, mert akkor már ez lesz a mögöttes gondolat, hogy íme, milyen rossz volt az, olyat nem akarok többé elérni!
Mitől erősödik meg a mögöttes gondolat annyira? Mert nagyon sok olyan rossz ta-pasztalat, és annak a másként felfogása halmazatban alakította ki a mögöttes gondolatoknak egy hatalmas erőtömegét. Az elmúlt időszak alatt semmiképpen nem tudta egyensúlyba tartani egy másféle, már jobbra törekvő és eszmélő, másféle jellegű szemlélet. Az emberben nemcsak egyféle szemlélet van, a tapasztalatokon alapuló rossz, hanem számtalan jó is van, de nem az lesz meg-erősítve, hanem ez a mögöttes-gondolati, a rossz tapasztalatokból származó, úgy kell mondani, hogy nem a kellőképpen feldolgozott és helyes szemlélet alá helyezett rossz tapasztalati emlékek rendszere.
A rossz tapasztalatokból ki kell emelni a mögöttes rossz gondolatokat keltő rossz erőket, mert az emléke megmarad, hogy mi történt velem, mi volt a rossz, mi volt a helytelen, mi volt a ször¬nyűség, amit átéltem! De elenyészik, megváltozik, más szemmel nézi majd az ember azt a rosszat, amit átélt, ami érte őt, ami megvalósult, mert másképp néz rá!
Ez a másképp ránézés, ez van a változtatás szóval kifejezve. A más tekintettel ránézést először is a javítási és jobb helyzetbe kerülés vágyerői indítják el. Az első lépés: kikerülni ebből a helyzetből, valami változtatás kell, valami jobbat akarok, valamit más szemmel kell nézzek! Ha ezt eddig így tekintettem és így viselked¬tem, ez volt a véleményem, a reagálásom, ez volt minden, amivel éltem, ha ez nem jó, akkor más kell! Milyen a másik? És akkor kezdi felfedezni a változtatni akaró, hogy mi lehet az a más?
Mindez annyira logikus, hogy az ember saját magától miért nem érti meg és alkalmazza? Azért, mert még nem szenvedett tőle eleget! Majd ha elege lesz, akkor változtat! Az ellenállás erői megerősítik mindazokat a gondolatokat, véleményeket, szemléleteket, az összes mögötte sorjázó és bekövetkező, megvalósuló dolgokkal, amellyel összeköttetésben van, mert elválaszthatatlanok egymástól! Olyan, mint egy mély gödörbe csúszás. A kika¬paszkodás már igen nehéz. Milyen szerencsés az, aki a csúszás közben neszel fel! Nem kötelező az al¬jáig jutni, de az biztos, hogy aki egyszer már legalul volt és onnan kijött, többé vissza nem kerül! Ismeri a mélységet! Csak legyen ereje kikapaszkodni!
UI:
https://www.fenyorveny.hu/2018/10/idout ... d8JgkAV_3A
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Do 4. Jun 2020, 07:47
Amikor az ember istenné teszi magát - Felvezetés
Zita médium által 2018. február25.
…Embertestvéreim Isten nélkül, Istenhez való tartozás, és Isten elismerése nélkül az ember nem juthat sehova. Tévesen azt hiszi, hogy neki minden szabad, minden lehetséges, mert immáron ő maga az Isten. Mindazok, akiknek összeharácsolt anyagi javaik ezt megengedik, mindent elkövetnek arra nézve, hogy mindazokat, akiknek külön kellene maradni az életben, mert szellemi szempontból is különböző szellemi csoportokhoz tartoznak, mivel különböző bolygókról jöttek a Földre, ezért más és más volt a munkájuk, a feladatuk, hogy ezeket lehetőleg összekeverjék olyan mértékekig, hogy egy új, kevert, csökkent értelmi képességű faj jöjjön létre, hogy így a „nagyok”, akik mindezt létrehozták, uralkodni tudjanak rajtuk.
Régen a Római Birodalomban az „oszd meg és uralkodj” volt a jelszó, ami a mai világban még inkább így van. Ha akkor az emberek sokaságát rabszolgaságban tartották, ma még inkább erre törekszenek a gazdag csoportok. De fontos a testi emberek számára az a mondás is, ami szintén a régi Rómából ered, hogy „kenyeret és cirkuszt”. Mivel mára ez az igény rendkívül fontossá vált, és ez a társadalom nagyobb részére a távolbalátókon keresztül ma már sokkal könnyebben és hatásosabban ki is elégíthető. Ha pedig a cirkusz, vagyis a szórakoztatás, a test örömeinek kielégítése, az evés és ivás és a szórakozás megvan, akkor úgy gondolják, hogy azzal minden rendben van, mégha közben milliók és milliók napi egy dollárból, vagy még annyiból sem tengetik életüket, míg mások milliókban, ha ugyan nem milliárdokban mérik gazdagságukat.
Megemlítem mindezt, amivé ma már a világ lett, és amilyen fordulatokat, mégpedig gyors fordulatokat hoz létre a közeljövőben mindaz, amit az emberiség művel. Ezért az embereket figyelmeztetni kell, és a földi világba bele kell kiáltani, hogy Isten van, létezik; ember ne tedd, és ne akard magadat Isten helyett Istenné tenni! Isten maga a jóság, a szeretet, az igazság, a tökéletesség, és hol vagy te ember mindettől? - kérdezem mindazoktól, akik ólmot öntöttek füleikbe, hogy meg ne hallják a hazahívó szót, hogy meg ne hallják a figyelmeztetéseket..
Az élet minden területén ez az örökös felkavart izgalom, bizonytalanság és félelem, ami a hatalmonlevők szerint nagyszerű dolog, mert ezzel tarthatják kordában a tömegeket. A tömeg hiszékeny, a tömeg mindenre felhasználható, még a lincselésre is, mert a tömeg nem gondolkodik, a tömeg elfogadja annak irányítását, aki azt ígéri neki, hogy ő majd megváltja, majd jobbá, szebbé teszi ezt az emberi világot, miközben ez az emberi világ egyre mélyebbre süllyed.
Aztán itt van az a szándék a hatalom részéről, amire már utaltam, hogy okos chipeket akarnak emberekbe ültetni, hogy ezek segítségével akarják kiviteleztetni szándékukat, elgondolásaikat, és foganatosítsák intézkedéseiket az emberi társadalmakban, természetesen a maguk hasznára, és a mások kárára. A lényeg az, hogy amíg csak élhetnek, mindent összeharácsoljanak maguknak, minden az övéké lehessen. Ezért hirdették meg, hogy eladó az egész világ! Igen, eladó. Mindenki megvehető, gondolják ezek, kivéve azokat a keveseket, akik még hisznek a jónak győzelmében, a jónak erejében, a teremtő Isten létezésében, és hisznek abban, hogy egyik ember szeresse és tisztelje a másik embert, hogy ne az húzza le őt a saját alacsony színvonalára, hanem akinek több van, az emelje fel a másik embert.
Összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Amikor az ember istenné teszi magát
Ada – Pataki Árpád – Pünkösdi szózat
A vezetők munkájáról
HANG – Fiam alkoholista
A médiumokról és a médiumításról
Az ősi magyar kereszténység kialakulása
Hétszünyű Kapanyányimonyók
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhvQamFn ... A?e=AUGYx1
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint öt évre visszamenőleg.
https://1drv..ms/w/s!AsgSMxsrdSeGrXMuGQ ... O?e=hgLUd4
Domokos László_A szellem élete
A szellemtani irodalom egyik alapműve – Letöltés a tárolóból
https://1drv.ms/b/s!AsgSMxsrdSeGrV9Yuqf ... O?e=2ERXlG
Allan Kardec_Szellemek könyve
A szellemtani irodalom egyik alapműve – Letöltés a tárolóból
https://www.facebook.com/watch/?v=3023214574571622
István pap,az alfalvi gyalogbúcsúsok csíksomlyói zarándoklata régen és ma
A kisfilm az Alfalvi gyalogos keresztalja Csíksomlyói zarándoklatát mutatja be régen és ma a főszervező Balázs József festőművész-tanár tolmácsolásában. Hogy több mint 450 éves múltról beszélünk, az az alfalvi István paphoz köthető, aki a helybéliekkel és hozzájuk csatlakozó gyergyószékiekkel indult 1567-ben megvédeni a hitét az unitárius vallást terjesztő János Zsigmond seregével szemben. Kérdés, hogy akkor a Tolvajos-tetőre vonuló székely férfiak győztek-e, békekötésre bírva az ellent, vagy a kegytemplomban imádkozó asszonyok és gyermekek láttán tett csodát az istenanya Mária. Tény azonban, hogy István pap akkor megígérte, minden évben bevezeti seregét hálát adni azért, hogy hitükben megmaradhattak és magyar magyarnak vérét nem ontotta.
https://www.youtube.com/watch?v=_KqY2ojiVA8
Az aranyember – Romantikus film
https://www..youtube.com/watch?v=pWTrfWmpeYA
https://www.youtube.com/watch?v=8XtTrzEa0rU
A kőszívű ember fiai – Romantikus filmdráma 1-2
Zita médium által 2018. február25.
…Embertestvéreim Isten nélkül, Istenhez való tartozás, és Isten elismerése nélkül az ember nem juthat sehova. Tévesen azt hiszi, hogy neki minden szabad, minden lehetséges, mert immáron ő maga az Isten. Mindazok, akiknek összeharácsolt anyagi javaik ezt megengedik, mindent elkövetnek arra nézve, hogy mindazokat, akiknek külön kellene maradni az életben, mert szellemi szempontból is különböző szellemi csoportokhoz tartoznak, mivel különböző bolygókról jöttek a Földre, ezért más és más volt a munkájuk, a feladatuk, hogy ezeket lehetőleg összekeverjék olyan mértékekig, hogy egy új, kevert, csökkent értelmi képességű faj jöjjön létre, hogy így a „nagyok”, akik mindezt létrehozták, uralkodni tudjanak rajtuk.
Régen a Római Birodalomban az „oszd meg és uralkodj” volt a jelszó, ami a mai világban még inkább így van. Ha akkor az emberek sokaságát rabszolgaságban tartották, ma még inkább erre törekszenek a gazdag csoportok. De fontos a testi emberek számára az a mondás is, ami szintén a régi Rómából ered, hogy „kenyeret és cirkuszt”. Mivel mára ez az igény rendkívül fontossá vált, és ez a társadalom nagyobb részére a távolbalátókon keresztül ma már sokkal könnyebben és hatásosabban ki is elégíthető. Ha pedig a cirkusz, vagyis a szórakoztatás, a test örömeinek kielégítése, az evés és ivás és a szórakozás megvan, akkor úgy gondolják, hogy azzal minden rendben van, mégha közben milliók és milliók napi egy dollárból, vagy még annyiból sem tengetik életüket, míg mások milliókban, ha ugyan nem milliárdokban mérik gazdagságukat.
Megemlítem mindezt, amivé ma már a világ lett, és amilyen fordulatokat, mégpedig gyors fordulatokat hoz létre a közeljövőben mindaz, amit az emberiség művel. Ezért az embereket figyelmeztetni kell, és a földi világba bele kell kiáltani, hogy Isten van, létezik; ember ne tedd, és ne akard magadat Isten helyett Istenné tenni! Isten maga a jóság, a szeretet, az igazság, a tökéletesség, és hol vagy te ember mindettől? - kérdezem mindazoktól, akik ólmot öntöttek füleikbe, hogy meg ne hallják a hazahívó szót, hogy meg ne hallják a figyelmeztetéseket..
Az élet minden területén ez az örökös felkavart izgalom, bizonytalanság és félelem, ami a hatalmonlevők szerint nagyszerű dolog, mert ezzel tarthatják kordában a tömegeket. A tömeg hiszékeny, a tömeg mindenre felhasználható, még a lincselésre is, mert a tömeg nem gondolkodik, a tömeg elfogadja annak irányítását, aki azt ígéri neki, hogy ő majd megváltja, majd jobbá, szebbé teszi ezt az emberi világot, miközben ez az emberi világ egyre mélyebbre süllyed.
Aztán itt van az a szándék a hatalom részéről, amire már utaltam, hogy okos chipeket akarnak emberekbe ültetni, hogy ezek segítségével akarják kiviteleztetni szándékukat, elgondolásaikat, és foganatosítsák intézkedéseiket az emberi társadalmakban, természetesen a maguk hasznára, és a mások kárára. A lényeg az, hogy amíg csak élhetnek, mindent összeharácsoljanak maguknak, minden az övéké lehessen. Ezért hirdették meg, hogy eladó az egész világ! Igen, eladó. Mindenki megvehető, gondolják ezek, kivéve azokat a keveseket, akik még hisznek a jónak győzelmében, a jónak erejében, a teremtő Isten létezésében, és hisznek abban, hogy egyik ember szeresse és tisztelje a másik embert, hogy ne az húzza le őt a saját alacsony színvonalára, hanem akinek több van, az emelje fel a másik embert.
Összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Amikor az ember istenné teszi magát
Ada – Pataki Árpád – Pünkösdi szózat
A vezetők munkájáról
HANG – Fiam alkoholista
A médiumokról és a médiumításról
Az ősi magyar kereszténység kialakulása
Hétszünyű Kapanyányimonyók
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhvQamFn ... A?e=AUGYx1
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint öt évre visszamenőleg.
https://1drv..ms/w/s!AsgSMxsrdSeGrXMuGQ ... O?e=hgLUd4
Domokos László_A szellem élete
A szellemtani irodalom egyik alapműve – Letöltés a tárolóból
https://1drv.ms/b/s!AsgSMxsrdSeGrV9Yuqf ... O?e=2ERXlG
Allan Kardec_Szellemek könyve
A szellemtani irodalom egyik alapműve – Letöltés a tárolóból
https://www.facebook.com/watch/?v=3023214574571622
István pap,az alfalvi gyalogbúcsúsok csíksomlyói zarándoklata régen és ma
A kisfilm az Alfalvi gyalogos keresztalja Csíksomlyói zarándoklatát mutatja be régen és ma a főszervező Balázs József festőművész-tanár tolmácsolásában. Hogy több mint 450 éves múltról beszélünk, az az alfalvi István paphoz köthető, aki a helybéliekkel és hozzájuk csatlakozó gyergyószékiekkel indult 1567-ben megvédeni a hitét az unitárius vallást terjesztő János Zsigmond seregével szemben. Kérdés, hogy akkor a Tolvajos-tetőre vonuló székely férfiak győztek-e, békekötésre bírva az ellent, vagy a kegytemplomban imádkozó asszonyok és gyermekek láttán tett csodát az istenanya Mária. Tény azonban, hogy István pap akkor megígérte, minden évben bevezeti seregét hálát adni azért, hogy hitükben megmaradhattak és magyar magyarnak vérét nem ontotta.
https://www.youtube.com/watch?v=_KqY2ojiVA8
Az aranyember – Romantikus film
https://www..youtube.com/watch?v=pWTrfWmpeYA
https://www.youtube.com/watch?v=8XtTrzEa0rU
A kőszívű ember fiai – Romantikus filmdráma 1-2
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Fr 5. Jun 2020, 04:15
A tudatról
Részlet az 2000.10.31-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.
Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem
KV.: Az első kérdésünk: adódott néhányunknak olyan lehetőség, hogy a szellemi kutatások másik oldalára is betekinthessünk. És itt konkrétan a tudatról lenne szó! Mi már nagyon sok tanítást kaptunk Tőletek a tudatról, bennünk ki is alakult egy bizonyos nézet, szemlélet, nem csak elképzelés, hogy mi a tudat, de azért ha kaphatnánk most egy kis összefoglalót, ami megerősít bennünket abban, hogy a mi szemléletünkben, és a Tőletek kapott tanításokban hogyan értelmezzük pontosan a tudatot. Az az értelmezés, amit Tőletek kapunk, összehasonlítható-e, és egyáltalán szabad-e más lelkiségi, pl. keleti hittel és felfogásokkal? A keleti felfonás másabb a tudatról, mint az, amit Tőletek tanultunk, bár meg kell hogy mondjam, én ellentétet nem látok kenne.
TSZ.: Minden út egy pont felé vezet! Ezt tudjátok! Az, aki az egyik úton jár, természetesen nem ellenkezik azzal, hogy ugyanoda jusson, ahová a másik! Az csak egy emberi hiba, ha az ösvények különbözőségéből bármiféle zavar is származik! Az első lépcsőfoknak egészen a kezdeti részén világítom meg a következőt, amelyet nyugodtan elfogadhattok, mert annyi minden belefér, akár keleti, akár nyugati szemléletű is az!
Most tekintsünk el a szellemi tudattól, amely másabb, összefogottabb, sokkal szélesebb, kiterjedtebb! Egészen másként lehetne meghatározni, mert amit mondok, sokkal inkább a földi tudatot jellemzi. Nem adathalmaz, nem emlékezettár, és nem is valamely agytornával kialakított kö¬vetkeztetés-rendszer!
Az emberi tudat itt a Földön, amellyel működtök, ennél sokszoro¬san több, és minden hasonlót is magába foglal, de a fő jellemzője az, hogy hasz¬nálható. Tehát nemcsak irányítja magát az embert a maga már megépült tudat nagyságá¬val és rendszerével, hogy újabb és újabb lépcsőfokok fellépésére igyekezzék, hanem ezt csak úgy tudja megtenni, az egész összetettségével együtt, hogyha azt fel¬használja! Egészen más szempontból szoktuk ezt megvilágítani, de a legegyszerűbb a felhasználhatóság szót elébe venni, már az első lépcsőfoknál!
Az, ami megnyilvánul, megvalósul az életben, az a tudat nem elmélkedéseket tartalmaz, ha¬nem az elmélkedésekből származó adatoknak és gondolatoknak a megjelenítését is az emberi életben. Ugyanis amíg az meg nem jelenik, addig nem bizonyítja azt, hogy az a tudat-felismerés és az a tudat-rész, amelyet éppen megszerzett az ember, hogy az használható, és az ő életének egész lelki megvalósulásában megjelenhet, ad¬dig mindössze csak egy nagyon gyenge és erőtlen valami.
Az a tudat viszont, amelyik megállta a helyét az életvezetésben, és az egész ember további tudatosulását segíti fokról-fokra, lépésről-lépésre, gondolatról-gondolatra, amikor annak az egész összefüggésrendszerében helytállóvá, igazzá, kipróbálttá válik, csak akkor mondható róla az, hogy egy alapvető tudat, melyre építeni lehet a következő fokozatokat!
Ahogyan mondtam, ehhez tartozik bizonyos fokú tanulás is, az emlékezetnek egy része. Annyi minden tartozik hozzá, ez az egész komplex dolog a földi lét nyelvezetében a tudat névvel van megjelenítve. Amit szellemi oldalról hozzá tudok tenni, az, hogy bizonyító! Ha nem bizonyít valamit, akkor nem is mondható tudatnak, inkább csak hogy tudálékos!
Ami pedig a kérdés másik részét illeti, egy kissé nehéz a dolgom, mert nem akarok senkit megbántani, távol essék tőlem! De bármiféle tudatról lenne szó, amely bizonyított és a gyakorlatban már bevált, ha az ember egész belső habitusát emeli, akkor, hogyha lépésről-lépésre vezeti, és az egész életét jobbá, értelmesebbé, egyenesebbé, még haladhatóbbá teszi, semmi körülmények között nem fordulhat elő az, hogy egy másik tudatnak a tartalmát és az irányultságát lenézné! Nem is hogy semmisnek vegye, de a magáénál gyengébbnek!
Ezért említettem meg már az elején, hogy a kü¬lönböző utak mind egy cél felé visznek! Nagyon vigyázzatok, mert ha magatoknak kiala¬kult és már megerősödött tudata van valamiről, az mind-mind tapasztalati, esetleg tapasztalatokkal még be nem bizonyított elméleti, de folyamatában lévő gon¬dolatoknak, tájékozódásoknak a tudatáról van szó.
Ahhoz, hogy erről igazán, őszintén magatokból és magatokról ne tehessetek említést abbeli félelemből, hogy az el¬lenkezéssel találkozik, gondoljátok meg, hogy nektek való-e az egész! Nem szabad, nem lehet a különböző tudatoknak ellenségesnek, elutasítónak lenni a másikhoz! Sem egyik oldalról, sem a másik oldalról! Keresni lehet az összekapcsolódási lehetőségeket, mert mindig vannak, még emberi vonatkozású tudatokban is. De csak akkor érdemes foglalkozni egy más rendszerű tudatból átvett gondolatokkal, ha azok különféle szögletek, élek, és egyebek nélkül arány¬lag simán beilleszthetők a régi és már bevált gyakorlatban megmutatkozó saját tudatba.
KV.: Köszönöm, lehetséges, hogy ebben a sorozatban egyre több kapcsolódási pont fog előjönni. Ahogy már sokszor elmondtátok, mindenből valamit ki lehet venni, ami építő és beépíthető a mi saját kialakult igazság rendszerünkbe, vagy mondjuk most így: tudatunkba.
TSZ.: Ami alkalmazható, az a vezető szólam!
KV.: Igen! Én sem szeretem ezeket a meghatározásokat, hogy nyugati tudat, keleti tudat vagy nézet, hiszen minden, ami lelki-szellemi, az csak egy van, egységes és egyetemes. Most még vannak különböző ágai, fokozatai, irányultságai, de az irányultságnak egynek kell lennie. Nem akarnék nem csak ebben, de semmi másban ilyen különleges meghatá¬rozásokat, hogy hová való! Azt tudni kell, hogy az hon¬nan jön és hogyan értékelje az ember, hiszen „mindeneket megvizsgáljatok, a jót megtartsátok”, de - ne vegyétek nagyképűségnek -minket már nem nagyon lehetne megzavarni ilyen eltérő, és a belső, kialakult nézeteinkkel ellentétes, vagy csak más dolgokkal! Nem hagyjuk magunkat el¬téríteni attól az úttól, amit Tőletek kapunk, és amit elfogadtunk, amin elindul¬tunk, hogy nyitogathassuk az ajtókat!
TSZ.: Ezek a különböző felfogások még mindig az alsó lépcsőfokhoz tartoznak, és az első ajtókhoz! De minél inkább tovahalad, gondolkodik, erősödik valamely tudat, egyszer csak elérkezik oda, hogy a különbségek kezdenek elmosódni, eltünedezni, és a belső, lényegi szempontok domborodnak ki, és akkor a párhuzamosan futó utak egyre könnyebben közelednek egymáshoz, sőt, egymást is segítően haladnak!
Egy valamire mindig gondolnotok kell! Az, amit megvizsgáltatok és számotokra igaznak tartotok, vannak olyan jelenségek, meggyőződések, amelyek bizonyító erővel jelennek meg az életben, ezek egyáltalán nem eltagadni valók! Az ember elfogadott, saját igazságát mindig ki kell mondani, a megbántódás és az idegenkedés nem az ő dolga, hanem annak a feladata, aki azon megütközik!
KV.: Igen, rögtön előjön a mondás: „Leteszem a megbotránkozás kövét, de jaj annak, aki megbotlik benne!”
TSZ.: Ebből a szempontból is meggondolhatjátok, hogy megteszitek-e azt az első lépést egy olyan tájékozódás felé, amely a számotokra kedvesnek ígérkezik, tanulmá¬nyozható, de vannak aggályaitok irányában! Azt is tudni kell, hogy egy-egy ilyen tanulmányozó csoport nem azért létesül, hogy esetleg egyre jobban kiélesedő vitafórummá váljon! Itt a tanulmányozás és ismertetés a fő, és az ismerkedés! Ezt tartani kell minden körülmények között! Amint ebben változás állna be, ott már valami nem jó dolog ferdíti el az egészet, erre ügyeljetek!
UI:
Dr. Wayne Dyer és Mira Kelley Képes vagyok rá! Konferencia Vancouver 2012
https://www.youtube.com/watch?time_cont ... e=emb_logo
Részlet az 2000.10.31-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.
Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem
KV.: Az első kérdésünk: adódott néhányunknak olyan lehetőség, hogy a szellemi kutatások másik oldalára is betekinthessünk. És itt konkrétan a tudatról lenne szó! Mi már nagyon sok tanítást kaptunk Tőletek a tudatról, bennünk ki is alakult egy bizonyos nézet, szemlélet, nem csak elképzelés, hogy mi a tudat, de azért ha kaphatnánk most egy kis összefoglalót, ami megerősít bennünket abban, hogy a mi szemléletünkben, és a Tőletek kapott tanításokban hogyan értelmezzük pontosan a tudatot. Az az értelmezés, amit Tőletek kapunk, összehasonlítható-e, és egyáltalán szabad-e más lelkiségi, pl. keleti hittel és felfogásokkal? A keleti felfonás másabb a tudatról, mint az, amit Tőletek tanultunk, bár meg kell hogy mondjam, én ellentétet nem látok kenne.
TSZ.: Minden út egy pont felé vezet! Ezt tudjátok! Az, aki az egyik úton jár, természetesen nem ellenkezik azzal, hogy ugyanoda jusson, ahová a másik! Az csak egy emberi hiba, ha az ösvények különbözőségéből bármiféle zavar is származik! Az első lépcsőfoknak egészen a kezdeti részén világítom meg a következőt, amelyet nyugodtan elfogadhattok, mert annyi minden belefér, akár keleti, akár nyugati szemléletű is az!
Most tekintsünk el a szellemi tudattól, amely másabb, összefogottabb, sokkal szélesebb, kiterjedtebb! Egészen másként lehetne meghatározni, mert amit mondok, sokkal inkább a földi tudatot jellemzi. Nem adathalmaz, nem emlékezettár, és nem is valamely agytornával kialakított kö¬vetkeztetés-rendszer!
Az emberi tudat itt a Földön, amellyel működtök, ennél sokszoro¬san több, és minden hasonlót is magába foglal, de a fő jellemzője az, hogy hasz¬nálható. Tehát nemcsak irányítja magát az embert a maga már megépült tudat nagyságá¬val és rendszerével, hogy újabb és újabb lépcsőfokok fellépésére igyekezzék, hanem ezt csak úgy tudja megtenni, az egész összetettségével együtt, hogyha azt fel¬használja! Egészen más szempontból szoktuk ezt megvilágítani, de a legegyszerűbb a felhasználhatóság szót elébe venni, már az első lépcsőfoknál!
Az, ami megnyilvánul, megvalósul az életben, az a tudat nem elmélkedéseket tartalmaz, ha¬nem az elmélkedésekből származó adatoknak és gondolatoknak a megjelenítését is az emberi életben. Ugyanis amíg az meg nem jelenik, addig nem bizonyítja azt, hogy az a tudat-felismerés és az a tudat-rész, amelyet éppen megszerzett az ember, hogy az használható, és az ő életének egész lelki megvalósulásában megjelenhet, ad¬dig mindössze csak egy nagyon gyenge és erőtlen valami.
Az a tudat viszont, amelyik megállta a helyét az életvezetésben, és az egész ember további tudatosulását segíti fokról-fokra, lépésről-lépésre, gondolatról-gondolatra, amikor annak az egész összefüggésrendszerében helytállóvá, igazzá, kipróbálttá válik, csak akkor mondható róla az, hogy egy alapvető tudat, melyre építeni lehet a következő fokozatokat!
Ahogyan mondtam, ehhez tartozik bizonyos fokú tanulás is, az emlékezetnek egy része. Annyi minden tartozik hozzá, ez az egész komplex dolog a földi lét nyelvezetében a tudat névvel van megjelenítve. Amit szellemi oldalról hozzá tudok tenni, az, hogy bizonyító! Ha nem bizonyít valamit, akkor nem is mondható tudatnak, inkább csak hogy tudálékos!
Ami pedig a kérdés másik részét illeti, egy kissé nehéz a dolgom, mert nem akarok senkit megbántani, távol essék tőlem! De bármiféle tudatról lenne szó, amely bizonyított és a gyakorlatban már bevált, ha az ember egész belső habitusát emeli, akkor, hogyha lépésről-lépésre vezeti, és az egész életét jobbá, értelmesebbé, egyenesebbé, még haladhatóbbá teszi, semmi körülmények között nem fordulhat elő az, hogy egy másik tudatnak a tartalmát és az irányultságát lenézné! Nem is hogy semmisnek vegye, de a magáénál gyengébbnek!
Ezért említettem meg már az elején, hogy a kü¬lönböző utak mind egy cél felé visznek! Nagyon vigyázzatok, mert ha magatoknak kiala¬kult és már megerősödött tudata van valamiről, az mind-mind tapasztalati, esetleg tapasztalatokkal még be nem bizonyított elméleti, de folyamatában lévő gon¬dolatoknak, tájékozódásoknak a tudatáról van szó.
Ahhoz, hogy erről igazán, őszintén magatokból és magatokról ne tehessetek említést abbeli félelemből, hogy az el¬lenkezéssel találkozik, gondoljátok meg, hogy nektek való-e az egész! Nem szabad, nem lehet a különböző tudatoknak ellenségesnek, elutasítónak lenni a másikhoz! Sem egyik oldalról, sem a másik oldalról! Keresni lehet az összekapcsolódási lehetőségeket, mert mindig vannak, még emberi vonatkozású tudatokban is. De csak akkor érdemes foglalkozni egy más rendszerű tudatból átvett gondolatokkal, ha azok különféle szögletek, élek, és egyebek nélkül arány¬lag simán beilleszthetők a régi és már bevált gyakorlatban megmutatkozó saját tudatba.
KV.: Köszönöm, lehetséges, hogy ebben a sorozatban egyre több kapcsolódási pont fog előjönni. Ahogy már sokszor elmondtátok, mindenből valamit ki lehet venni, ami építő és beépíthető a mi saját kialakult igazság rendszerünkbe, vagy mondjuk most így: tudatunkba.
TSZ.: Ami alkalmazható, az a vezető szólam!
KV.: Igen! Én sem szeretem ezeket a meghatározásokat, hogy nyugati tudat, keleti tudat vagy nézet, hiszen minden, ami lelki-szellemi, az csak egy van, egységes és egyetemes. Most még vannak különböző ágai, fokozatai, irányultságai, de az irányultságnak egynek kell lennie. Nem akarnék nem csak ebben, de semmi másban ilyen különleges meghatá¬rozásokat, hogy hová való! Azt tudni kell, hogy az hon¬nan jön és hogyan értékelje az ember, hiszen „mindeneket megvizsgáljatok, a jót megtartsátok”, de - ne vegyétek nagyképűségnek -minket már nem nagyon lehetne megzavarni ilyen eltérő, és a belső, kialakult nézeteinkkel ellentétes, vagy csak más dolgokkal! Nem hagyjuk magunkat el¬téríteni attól az úttól, amit Tőletek kapunk, és amit elfogadtunk, amin elindul¬tunk, hogy nyitogathassuk az ajtókat!
TSZ.: Ezek a különböző felfogások még mindig az alsó lépcsőfokhoz tartoznak, és az első ajtókhoz! De minél inkább tovahalad, gondolkodik, erősödik valamely tudat, egyszer csak elérkezik oda, hogy a különbségek kezdenek elmosódni, eltünedezni, és a belső, lényegi szempontok domborodnak ki, és akkor a párhuzamosan futó utak egyre könnyebben közelednek egymáshoz, sőt, egymást is segítően haladnak!
Egy valamire mindig gondolnotok kell! Az, amit megvizsgáltatok és számotokra igaznak tartotok, vannak olyan jelenségek, meggyőződések, amelyek bizonyító erővel jelennek meg az életben, ezek egyáltalán nem eltagadni valók! Az ember elfogadott, saját igazságát mindig ki kell mondani, a megbántódás és az idegenkedés nem az ő dolga, hanem annak a feladata, aki azon megütközik!
KV.: Igen, rögtön előjön a mondás: „Leteszem a megbotránkozás kövét, de jaj annak, aki megbotlik benne!”
TSZ.: Ebből a szempontból is meggondolhatjátok, hogy megteszitek-e azt az első lépést egy olyan tájékozódás felé, amely a számotokra kedvesnek ígérkezik, tanulmá¬nyozható, de vannak aggályaitok irányában! Azt is tudni kell, hogy egy-egy ilyen tanulmányozó csoport nem azért létesül, hogy esetleg egyre jobban kiélesedő vitafórummá váljon! Itt a tanulmányozás és ismertetés a fő, és az ismerkedés! Ezt tartani kell minden körülmények között! Amint ebben változás állna be, ott már valami nem jó dolog ferdíti el az egészet, erre ügyeljetek!
UI:
Dr. Wayne Dyer és Mira Kelley Képes vagyok rá! Konferencia Vancouver 2012
https://www.youtube.com/watch?time_cont ... e=emb_logo
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Sa 6. Jun 2020, 05:56
A pokol, a tisztítótűz és a mennyország 1
Részlet Márk evangéliumának szellemi magyarázatából
Péter apostol szelleme Antal médium által
Minden nép vallása büntetésről és jutalmazásról beszél, de minden felekezetnek hívei másként képzelik el ezt a büntetést és jutalmazást, sőt egyugyanazon felekezet híveinek is különböző fogalma van róla. A bűnössel szemben a kiegyenlítést büntetésnek tartják. Mi tiszta szellemek ezt egészen másként fogjuk fel; mi a bűnös számára mindenben szükségszerűséget, célt és kegyelmi eszközt látunk.
Az emberek azt hiszik, hogy a földön elkövetett bűnök a túlvilágon visszafizettetnek, s úgy vélik, hogy ez a visszafizetés: büntetés. Nem úgy van kedves emberek! A túlvilágon csak nemezis van, mely a visszafizetésből folyik. Két folyamat nem mehet egyszerre végbe; az egyiknek előbb be kell végeznie működését, hogy a másikat megteremthesse; egyik állapotnak kell a másikat szülnie s egyik meg kell, hogy előzze a másikat. A dolog nem is lenne olyan súlyos, ha az, aki a földön bűnt követett el, a túlvilágon megfelelő büntetést, a büntetés után pedig bocsánatot és megváltást nyerne, hogy azután örökre üdvözült szellem lehessen. Ez azonban ellentmondana Isten tökéletes igazságosságának.
Megcáfolta ezt Krisztus is az ő evangéliumában s világos szavaival teljesen megsemmisítette ezt a felfogást, midőn így szólt: „Békülj ki ellenfeleddel, míg az úton jársz, nehogy a bíró elébe hurcoljon, s a bíró átadjon a porkolábnak, hogy börtönbe vettessél; bizony mondom néked, hogy onnan addig ki nem jössz, míg az utolsó fillért is meg nem fizeted".
Aki az Úrnak ezen szavait megérti, lehetetlen, hogy gondolataiban helyet adjon az említett felfogásnak. Idézett szavai kiegészítéséül azt is mondta Krisztus más helyen: „Az én Atyám házában sok hajlékok vannak". Úgy is van; s mi ezeket a hajlékokat celláknak nevezzük és a mindenségben számtalan ilyen cella van. Ha az ember emberré létéhez kapott feladatait nem teljesítette, s azokat teljesítetlenül vagy félig teljesítve jön át, egy cellába zárják őt, amelyet leghelyesebben a „hallgatás cellájának" nevezhetünk; ez az ő túlvilági sínylődő ágya, amelyen ráér állapotáról gondolkozni. Ha azután feltalálta önmagát, t.i. ha gondolatai tudatára vezették annak, hogy meghalt, s most mint szegény lélek, a túlvilágban van, de azzal, hogy jelenben mi történik vele, még nincsen tisztában, - akkor eljönnek hozzá a világosság angyalai, s a szegény lélek bensőjébe egy sugarat vetítve, alkalmat adnak neki annak a keresésére, megtalálására, amit a cellába magával hozott.
Ekkor a szegény lélek bensőjében a beléje vetített fénysugár felvillanása után felébred a nemezis öntudata, mely fokozatosan növekedik, alakot s formát ölt benne; egyik rémkép a másik után merül fel vergődő lelke mélyében. Ezek a rémek pedig nem egyebek, mint a szellem bűneinek plasztikus alakjai, a melyek azután mindig fenyegetőbben és fenyegetőbben emelik fel fejüket, mígnem teljes elnyeléssel fenyegetik szellemét, mintha csak meg akarnák bosszulni magukat a szegény lélek vétkei és mulasztásaiért s addig kínozzák őt, míg be nem ismeri őket, s azt nem kiáltja: mea culpa!
Ezzel a beismeréssel azonban még nincs vége a dolognak, mert a rémalakok még csak most jutnak valójában a szemrehányás és önhibáztatás, az önvád és önigazolás követelő hangjaihoz. A szegény lélek pedig a nemezis ezen állapotában a félelem verejtékét izzadja; majd a hideg rázza, majd forrósága van, s nem tud szabadulni lázától. Mert valóságos gonosz láz az, ami a szegény lelket ilyenkor hatalmába kerítette, s addig olvasztja, s rázza, míg csak szilárdan fel nem teszi magában, hogy minden rosszat jóvá tesz és bármi áron is kibékül minden ellenségével.
Elviselhetetlen a nemezisnek ez állapota és alkalmas a legmegátalkodottabb lélek megpuhítására, sőt képes az ilyen lélekből még a gyűlölet legutolsó szikráját is kioltani.
A nemezis tartama különböző, hosszabb vagy rövidebb ideig tartó; aszerint, amint több vagy kevesebb olyan alakot kell előszólítania, melyeknek a szegény lélekkel számadásaik vannak. Természetesen jó lenne, ha az ilyen szegény lélek a nemezis eme félelmei, gyötrelmei és pokoli kínjai között meg tudna halni, de nem halhat meg, mert az életre és bizonyos cél betöltésére teremtetett; kénytelen tehát élni és céljait betölteni. És minél inkább vonakodik az akarat, annál tovább folytatja a nemezis kínzó műveletét; annál hatalmasabbakká nőnek az alakok; annál rettenetesebbekké lesznek a rémek s annál nagyobb lesz a forrósága, metszőbb a hidegsége amaz iszonyú láznak, mely képes a legkeményebb követ is megolvasztani s a legforróbb vizet is megfagyasztani.
A szegény lélek előtt iszonyú büntetésnek tűnik fel ez a láz, pedig pusztán Istennek nagy kegyelme az, mely a szellemet bűnbánatra, kiengesztelésre és megigazulásra képesíti, hogy majdan annak a békének is részesévé lehessen, melyet Isten minden jóakaratú embernek megígért. Nemezis nélkül, kedveseim, nem jönne létre a jóvátétel, mert a bukott szellem igen gyenge ahhoz, hogy ellenségeivel önként kibéküljön; előbb meg kell kínoztatnia, hogy erre képes legyen.
E gyötrelemből meríti az új küzdelemre való erőt és képességet. Amikor pedig a nemezis láza elérte a maga hatását, s a szegény léleknek erőt adott egy új rendeltetésre, akkor a szellem a nemezis cellájából egy másikba, az erőgyűjtés és üdülés cellájába lép be, melyben azután új erőt kell gyűjtenie a türelemre, hogy türelmesen várjon új rendeltetésére.
Ha a szellem a nemezis kínjaiból erőt merített ahhoz a rendíthetlen föltevéséhez, hogy soha többé a régi úton el nem indul, hanem minden hibáját jóváteszi, akkor új cellájában az imádság ad neki erőt ahhoz, hogy türelemmel várja új feladatát. És ekkor a szellem imádkozik és imádkozik; elkezdi Istent, s elkezdi ellenségét szeretni, és sóvárogva várja azt az órát, melyben Isten megadja neki ebbeli szándékainak megvalósításához a szükséges eszközöket. Valamint pedig előbb a bíró előtt volt és saját bűne ítélt fölötte, most a porkolábnak adatik át, ki a börtönbe kíséri őt. Ez a börtön az új test, melybe bezáratik, s amelyben meg kell fizetnie mindent az utolsó fillérig mindenkinek, akinek csak adósa. És ha jóakarata nem elég erős s gyengesége miatt ez új börtönében sem fizet meg mindent, ismét ítélet elé, újból börtönbe kerül és azt addig ismétli, mígnem az utolsó fillér tartozását is megfizette.
Kedves emberek! Ez az igazságosság, Istennek tökéletes igazságossága. Isten nem haragszik, nem büntet, s nem bocsát meg; a bűn ítéli el és küldi a börtönbe az embert, és csak ha mindent megfizetett s ellenségei megbocsátottak neki, akkor bocsátott meg neki Isten is, és akkor lesz igazzá Isten előtt. Ekkor ugyanis már Istennek nincs mit megbocsátania neki, mert a bocsánatot önmaga kiérdemelte azáltal, hogy mindenkivel szemben igazzá lett. És ekkor már feljebb is emelkedhetik; egy szebb, kellemesebb rendeltetésre szolgálván reá, mint olyan, aki minden bűnből tisztázta magát; akiről a bűn bilincsei lehullottak s minden adóssága ki van fizetve.
szemlézte: Bíró László
Részlet Márk evangéliumának szellemi magyarázatából
Péter apostol szelleme Antal médium által
Minden nép vallása büntetésről és jutalmazásról beszél, de minden felekezetnek hívei másként képzelik el ezt a büntetést és jutalmazást, sőt egyugyanazon felekezet híveinek is különböző fogalma van róla. A bűnössel szemben a kiegyenlítést büntetésnek tartják. Mi tiszta szellemek ezt egészen másként fogjuk fel; mi a bűnös számára mindenben szükségszerűséget, célt és kegyelmi eszközt látunk.
Az emberek azt hiszik, hogy a földön elkövetett bűnök a túlvilágon visszafizettetnek, s úgy vélik, hogy ez a visszafizetés: büntetés. Nem úgy van kedves emberek! A túlvilágon csak nemezis van, mely a visszafizetésből folyik. Két folyamat nem mehet egyszerre végbe; az egyiknek előbb be kell végeznie működését, hogy a másikat megteremthesse; egyik állapotnak kell a másikat szülnie s egyik meg kell, hogy előzze a másikat. A dolog nem is lenne olyan súlyos, ha az, aki a földön bűnt követett el, a túlvilágon megfelelő büntetést, a büntetés után pedig bocsánatot és megváltást nyerne, hogy azután örökre üdvözült szellem lehessen. Ez azonban ellentmondana Isten tökéletes igazságosságának.
Megcáfolta ezt Krisztus is az ő evangéliumában s világos szavaival teljesen megsemmisítette ezt a felfogást, midőn így szólt: „Békülj ki ellenfeleddel, míg az úton jársz, nehogy a bíró elébe hurcoljon, s a bíró átadjon a porkolábnak, hogy börtönbe vettessél; bizony mondom néked, hogy onnan addig ki nem jössz, míg az utolsó fillért is meg nem fizeted".
Aki az Úrnak ezen szavait megérti, lehetetlen, hogy gondolataiban helyet adjon az említett felfogásnak. Idézett szavai kiegészítéséül azt is mondta Krisztus más helyen: „Az én Atyám házában sok hajlékok vannak". Úgy is van; s mi ezeket a hajlékokat celláknak nevezzük és a mindenségben számtalan ilyen cella van. Ha az ember emberré létéhez kapott feladatait nem teljesítette, s azokat teljesítetlenül vagy félig teljesítve jön át, egy cellába zárják őt, amelyet leghelyesebben a „hallgatás cellájának" nevezhetünk; ez az ő túlvilági sínylődő ágya, amelyen ráér állapotáról gondolkozni. Ha azután feltalálta önmagát, t.i. ha gondolatai tudatára vezették annak, hogy meghalt, s most mint szegény lélek, a túlvilágban van, de azzal, hogy jelenben mi történik vele, még nincsen tisztában, - akkor eljönnek hozzá a világosság angyalai, s a szegény lélek bensőjébe egy sugarat vetítve, alkalmat adnak neki annak a keresésére, megtalálására, amit a cellába magával hozott.
Ekkor a szegény lélek bensőjében a beléje vetített fénysugár felvillanása után felébred a nemezis öntudata, mely fokozatosan növekedik, alakot s formát ölt benne; egyik rémkép a másik után merül fel vergődő lelke mélyében. Ezek a rémek pedig nem egyebek, mint a szellem bűneinek plasztikus alakjai, a melyek azután mindig fenyegetőbben és fenyegetőbben emelik fel fejüket, mígnem teljes elnyeléssel fenyegetik szellemét, mintha csak meg akarnák bosszulni magukat a szegény lélek vétkei és mulasztásaiért s addig kínozzák őt, míg be nem ismeri őket, s azt nem kiáltja: mea culpa!
Ezzel a beismeréssel azonban még nincs vége a dolognak, mert a rémalakok még csak most jutnak valójában a szemrehányás és önhibáztatás, az önvád és önigazolás követelő hangjaihoz. A szegény lélek pedig a nemezis ezen állapotában a félelem verejtékét izzadja; majd a hideg rázza, majd forrósága van, s nem tud szabadulni lázától. Mert valóságos gonosz láz az, ami a szegény lelket ilyenkor hatalmába kerítette, s addig olvasztja, s rázza, míg csak szilárdan fel nem teszi magában, hogy minden rosszat jóvá tesz és bármi áron is kibékül minden ellenségével.
Elviselhetetlen a nemezisnek ez állapota és alkalmas a legmegátalkodottabb lélek megpuhítására, sőt képes az ilyen lélekből még a gyűlölet legutolsó szikráját is kioltani.
A nemezis tartama különböző, hosszabb vagy rövidebb ideig tartó; aszerint, amint több vagy kevesebb olyan alakot kell előszólítania, melyeknek a szegény lélekkel számadásaik vannak. Természetesen jó lenne, ha az ilyen szegény lélek a nemezis eme félelmei, gyötrelmei és pokoli kínjai között meg tudna halni, de nem halhat meg, mert az életre és bizonyos cél betöltésére teremtetett; kénytelen tehát élni és céljait betölteni. És minél inkább vonakodik az akarat, annál tovább folytatja a nemezis kínzó műveletét; annál hatalmasabbakká nőnek az alakok; annál rettenetesebbekké lesznek a rémek s annál nagyobb lesz a forrósága, metszőbb a hidegsége amaz iszonyú láznak, mely képes a legkeményebb követ is megolvasztani s a legforróbb vizet is megfagyasztani.
A szegény lélek előtt iszonyú büntetésnek tűnik fel ez a láz, pedig pusztán Istennek nagy kegyelme az, mely a szellemet bűnbánatra, kiengesztelésre és megigazulásra képesíti, hogy majdan annak a békének is részesévé lehessen, melyet Isten minden jóakaratú embernek megígért. Nemezis nélkül, kedveseim, nem jönne létre a jóvátétel, mert a bukott szellem igen gyenge ahhoz, hogy ellenségeivel önként kibéküljön; előbb meg kell kínoztatnia, hogy erre képes legyen.
E gyötrelemből meríti az új küzdelemre való erőt és képességet. Amikor pedig a nemezis láza elérte a maga hatását, s a szegény léleknek erőt adott egy új rendeltetésre, akkor a szellem a nemezis cellájából egy másikba, az erőgyűjtés és üdülés cellájába lép be, melyben azután új erőt kell gyűjtenie a türelemre, hogy türelmesen várjon új rendeltetésére.
Ha a szellem a nemezis kínjaiból erőt merített ahhoz a rendíthetlen föltevéséhez, hogy soha többé a régi úton el nem indul, hanem minden hibáját jóváteszi, akkor új cellájában az imádság ad neki erőt ahhoz, hogy türelemmel várja új feladatát. És ekkor a szellem imádkozik és imádkozik; elkezdi Istent, s elkezdi ellenségét szeretni, és sóvárogva várja azt az órát, melyben Isten megadja neki ebbeli szándékainak megvalósításához a szükséges eszközöket. Valamint pedig előbb a bíró előtt volt és saját bűne ítélt fölötte, most a porkolábnak adatik át, ki a börtönbe kíséri őt. Ez a börtön az új test, melybe bezáratik, s amelyben meg kell fizetnie mindent az utolsó fillérig mindenkinek, akinek csak adósa. És ha jóakarata nem elég erős s gyengesége miatt ez új börtönében sem fizet meg mindent, ismét ítélet elé, újból börtönbe kerül és azt addig ismétli, mígnem az utolsó fillér tartozását is megfizette.
Kedves emberek! Ez az igazságosság, Istennek tökéletes igazságossága. Isten nem haragszik, nem büntet, s nem bocsát meg; a bűn ítéli el és küldi a börtönbe az embert, és csak ha mindent megfizetett s ellenségei megbocsátottak neki, akkor bocsátott meg neki Isten is, és akkor lesz igazzá Isten előtt. Ekkor ugyanis már Istennek nincs mit megbocsátania neki, mert a bocsánatot önmaga kiérdemelte azáltal, hogy mindenkivel szemben igazzá lett. És ekkor már feljebb is emelkedhetik; egy szebb, kellemesebb rendeltetésre szolgálván reá, mint olyan, aki minden bűnből tisztázta magát; akiről a bűn bilincsei lehullottak s minden adóssága ki van fizetve.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » So 7. Jun 2020, 09:48
A pokol, a tisztítótűz és a mennyország 2
Részlet Márk evangéliumának szellemi magyarázatából
Péter apostol szelleme Antal médium által
Az ilyen tiszta, minden tehertől ment szellem azután a könyörületesség szellemévé lesz, aki telve szeretetteljes érzelmekkel, más szegény testvérei tisztulásának vezetésére szentelheti magát szamaritánus szolgálatra.
Így fogjátok fel a büntetés és jutalmazás fogalmát; így jelenti azt ki Jézus félreérthetetlenül az ő evangéliumában. Annak, aki még nem lett igazzá, nem lehet békessége; csak ha minden teremtmény társát kielégítette, jut a teremtmény az igaz békéhez és lesz megelégedett önmagával, mert akkor már mások is meg vannak vele elégedve. Isten, az örökké kegyelmes Atya mosolyogva tekint le az ilyen megelégedett gyermekeire, s örül az ő munkájuknak, mely őket megelégedésre vezette.
Igen, kedves emberek, az a csodálatos Isten teremtésében - csodálatos, mert a legmagasabb szellemek számára is Megfejthetetlen, - hogy a bölcs Teremtő mindent beleültetett az ő teremtményeinek szellemébe: az ítéletet úgy, mint a büntetést; a jutalmazást, a boldogságot, a békét; nem kell tehát azokat mindenkinek külön-külön adományoznia, mert hiszen ő már a teremtésnél gondoskodott mindenről. Ez az a csoda, ami a szellemeknek talán örökre csoda fog maradni: hogy lehetséges valamit olyan tökéletesen megteremteni, hogy az örökkévalóságon át se legyen soha rajta semmi javítani való!?
Mily kicsiny egy ilyen "szellem"-nek nevezett lény, s mégis mennyi tulajdonság és erő van benne! Megszámlálhatatlan, megnevezhetetlen! Igen, mert a tökéletes Istenből, mint tökéletes mag származott ki, s azért képes tökéletes teremtménnyé is válni, hogy mint ilyen Istenhez visszatérvén, Vele egyesüljön, és ha egyszer egyesül Vele, mindig isteni legyen, mindig boldog, mindig tökéletes maradjon. Milyen messze vagytok még ti, kedves emberek, ettől a tökéletességtől!
Valóban, a nemezisnek sok fázisain és szüntelen bebörtönzésen kell, hogy átküzdjétek magatokat, hogy felebarátaitok előtt igazakká legyetek és a békét, a valódi békét megtaláljátok!
Ugyebár, kedves embertestvéreim, a ti felfogásotok szerint kevés vigasztalót mondtam e szavaimmal nektek? De azért én mégis oly igazságot beszéltem, melyet Isten engedett meg kinyilvánítanom; az igazság ellen pedig, kedves testvéreim, nincs felebbezés, az igazságnak be kell teljesednie! E nélkül nincs tökéletesség, nincs nyugalom, nincs béke; hanem örökös átmenet és örökös tisztulási és erjedési folyamat, míg csak minden, minden be nem teljesedik!
Kedves embertestvéreim! Mik vagyunk mi tiszta, világos szellemek ma hozzátok képest! És mégis mennyit kell még nekünk is elvégeznünk, hogy tökéletesekké lehessünk?! Látjátok, ez a feladat is, melyet most teljesítünk, egy szakasza annak az útnak, mely célunkhoz közelebb vezet. Mi azonban csak úgy juthatunk célhoz, ha másokat is odasegítünk; mert minden, minden összetartozandó; egyik a másikat és minden mindent kell, hogy segítsen. A jobbnak magához kell vonzania a rosszabbat, s minél inkább képes magához vonzani a rosszat, annál inkább vonzza őt is a jobb. Így vonzza egymást minden s mégis csak Egy az, aki mindeneket vonz.
Oh emberek, milyen nagynak kell lenni ennek az Egynek, aki mindent, de mindent magához vonz! Sem mi tiszta szellemek, sem az angyalok soha az Ő nagyságát fel nem értük; mélységét át nem pillantottuk, bölcsességét teljesen meg nem értettük. És mégis vannak itt a földön olyan kis férgecskék, akik azt merészkednek mondani, hogy ez a Nagy, Erős, Bölcs nem létezik! Oh nemezis, oh nemezis! Mennyit kell még neked ezeken a szegényeken dolgoznod, míg oly erőssé teszed őket, hogy belássák gonoszságukat?! Hány és hány testet kell még ezeknek ölteniük, míg mindent jóvá tesznek, amit vétkeztek, és amíg mindazokat igazakká teszik, kik tanaik és példáik által megtántorodtak? Szegény adósok! Hol van a világnak az a mérlege, amelyen az ő adósságukat híven le lehetne mérni?! És mégis, mégis nekik is tökéletesekké kell egykor lenniük, mert ez minden teremtményre nézve törvény. De lehetnének valaha azzá, ha nem lenne nemezis? Soha, soha, az egész örökkévalóságon át sem! Azért köszönöm neked Istenem a te rettenetes nemezisedet és azokat a börtönöket, melyeket a szegény lelkek számára teremtettél, hogy igazakká lehessenek önmagukkal, felebarátaikkal és Veled szemben, Mindenható!
Oh kedves testvéreim! Jó annak az embernek, akit halála után mindjárt elér a nemezis; jó neki, mert az nem volt rossz ember; de jaj annak, aki hosszú időn át pihenés nélkül bolyongani kénytelen és sehol nyugalmat, sehol békét nem talál! Jaj annak az embernek, akit túlvilági bolyongásaiban a nemezis kikerül; és kétszeresen jaj az ilyen szegény léleknek, mert az még a túlvilágon is bűnt bűnre halmoz!
Ezek a szegény lelkek a világ szerencsétlenségei; ők az emberek fülbesugói, akik mindazon szenvedélyekre ösztönzik, melyeknek a földön maguk is rabjaik voltak. Mindenütt találhatók ilyen szellemek, ahol emberek vannak; a házakban, az utcán, a világ minden helyén. A bűnös emberek leghívebb követői ők azért, mert nem lehetnek el emberi szenvedélyek nélkül, de nem lévén anyagi testük ahhoz, hogy szenvedélyeiknek hódoljanak, a hasonló szenvedélyeknek hódoló embereknél tartózkodnak, velük együtt élveznek.
Ők azok, kikről az Úr azt mondja evangéliumában, hogy bolyongásaik és szenvedéseik közepette várva várják azt az órát, amikor olyan emberhez köthetik magukat, kiknek szenvedélyeik nekik rokonszenvesek. Ezek a szegény szellemek azok, akik az embereket megszállják és számtalan esetben a legnagyobb romlásba taszítják, mert attól az embertől, akiben nincsen meg a jóakarat a bűneiből való megtérésre, el sem távolíthatók..
Mert kedves emberek, a nemezis nem ragadja meg az olyan szellemet, akiben jónak legkisebb szikrája sincs meg. A nemezis csak az olyan szellemet ragadja meg, amelyik a rosszal szakítani akar, hogy a jóhoz forduljon. Ehhez eljön a nemezis, hogy segítsen neki a rosszal való szakításban, a bűn kiirtásában, amidőn szeme elé varázsolja a bűn rémképeit a maguk természetes alakjában, hogy iszonyat őket látni.
Ezért áldottam Istenemet azért, hogy beleültette a nemezist is az ember szellemébe s ez a nemezis életre kelhet benne azon órában, amikor e szegény lélek már belefáradt a rosszba s meg akar térni a jóhoz. És azért köszöntem meg Istenemnek a nemezis jótéteményét, mert boldog lesz az az ember, akinek lelkében a nemezis feltámad, s alakjait úgy szólítja életre, amint a lélek azokat magában hordozta.
És íme ezt nevezik az emberek büntetésnek, ami Istennek ilyen végtelen kegyelme?! Oh emberek, milyen visszás a gondolkozástok! Ellenkezőleg: az van megbüntetve, akit a büntetés utol nem ér; aki mint szellem büntetlenül kénytelen a földön bolyongani, keresve keresvén az emberek között valakit, akihez magát hozzáköthesse, hogy régi bűnös vágyainak tovább áldozhasson! Az ilyen szellem van megbüntetve azért, mert nemcsak nem szabadul meg a bűntől, de sőt még bűnt bűnre halmoz, miáltal bűnterhe mindig nagyobb és nagyobb s végül oly nagy lesz, hogy tovább már nem bírja és összeroskad alatta erőtlenül, tehetetlenül.
Ezt a szerencsétlen szellemet aztán, mivel már akarata nincs, a természeti elemek megragadják és érzés nélkül, öntudat nélkül ide-oda űzik a mindenségben, mígnem a természet viharai annyira szét nem rázzák őket, hogy megérnek a szellemi nyomorultak menedékháza számára, hogy ott várják be a megváltó nemezist.
szemlézte : Bíró László
Részlet Márk evangéliumának szellemi magyarázatából
Péter apostol szelleme Antal médium által
Az ilyen tiszta, minden tehertől ment szellem azután a könyörületesség szellemévé lesz, aki telve szeretetteljes érzelmekkel, más szegény testvérei tisztulásának vezetésére szentelheti magát szamaritánus szolgálatra.
Így fogjátok fel a büntetés és jutalmazás fogalmát; így jelenti azt ki Jézus félreérthetetlenül az ő evangéliumában. Annak, aki még nem lett igazzá, nem lehet békessége; csak ha minden teremtmény társát kielégítette, jut a teremtmény az igaz békéhez és lesz megelégedett önmagával, mert akkor már mások is meg vannak vele elégedve. Isten, az örökké kegyelmes Atya mosolyogva tekint le az ilyen megelégedett gyermekeire, s örül az ő munkájuknak, mely őket megelégedésre vezette.
Igen, kedves emberek, az a csodálatos Isten teremtésében - csodálatos, mert a legmagasabb szellemek számára is Megfejthetetlen, - hogy a bölcs Teremtő mindent beleültetett az ő teremtményeinek szellemébe: az ítéletet úgy, mint a büntetést; a jutalmazást, a boldogságot, a békét; nem kell tehát azokat mindenkinek külön-külön adományoznia, mert hiszen ő már a teremtésnél gondoskodott mindenről. Ez az a csoda, ami a szellemeknek talán örökre csoda fog maradni: hogy lehetséges valamit olyan tökéletesen megteremteni, hogy az örökkévalóságon át se legyen soha rajta semmi javítani való!?
Mily kicsiny egy ilyen "szellem"-nek nevezett lény, s mégis mennyi tulajdonság és erő van benne! Megszámlálhatatlan, megnevezhetetlen! Igen, mert a tökéletes Istenből, mint tökéletes mag származott ki, s azért képes tökéletes teremtménnyé is válni, hogy mint ilyen Istenhez visszatérvén, Vele egyesüljön, és ha egyszer egyesül Vele, mindig isteni legyen, mindig boldog, mindig tökéletes maradjon. Milyen messze vagytok még ti, kedves emberek, ettől a tökéletességtől!
Valóban, a nemezisnek sok fázisain és szüntelen bebörtönzésen kell, hogy átküzdjétek magatokat, hogy felebarátaitok előtt igazakká legyetek és a békét, a valódi békét megtaláljátok!
Ugyebár, kedves embertestvéreim, a ti felfogásotok szerint kevés vigasztalót mondtam e szavaimmal nektek? De azért én mégis oly igazságot beszéltem, melyet Isten engedett meg kinyilvánítanom; az igazság ellen pedig, kedves testvéreim, nincs felebbezés, az igazságnak be kell teljesednie! E nélkül nincs tökéletesség, nincs nyugalom, nincs béke; hanem örökös átmenet és örökös tisztulási és erjedési folyamat, míg csak minden, minden be nem teljesedik!
Kedves embertestvéreim! Mik vagyunk mi tiszta, világos szellemek ma hozzátok képest! És mégis mennyit kell még nekünk is elvégeznünk, hogy tökéletesekké lehessünk?! Látjátok, ez a feladat is, melyet most teljesítünk, egy szakasza annak az útnak, mely célunkhoz közelebb vezet. Mi azonban csak úgy juthatunk célhoz, ha másokat is odasegítünk; mert minden, minden összetartozandó; egyik a másikat és minden mindent kell, hogy segítsen. A jobbnak magához kell vonzania a rosszabbat, s minél inkább képes magához vonzani a rosszat, annál inkább vonzza őt is a jobb. Így vonzza egymást minden s mégis csak Egy az, aki mindeneket vonz.
Oh emberek, milyen nagynak kell lenni ennek az Egynek, aki mindent, de mindent magához vonz! Sem mi tiszta szellemek, sem az angyalok soha az Ő nagyságát fel nem értük; mélységét át nem pillantottuk, bölcsességét teljesen meg nem értettük. És mégis vannak itt a földön olyan kis férgecskék, akik azt merészkednek mondani, hogy ez a Nagy, Erős, Bölcs nem létezik! Oh nemezis, oh nemezis! Mennyit kell még neked ezeken a szegényeken dolgoznod, míg oly erőssé teszed őket, hogy belássák gonoszságukat?! Hány és hány testet kell még ezeknek ölteniük, míg mindent jóvá tesznek, amit vétkeztek, és amíg mindazokat igazakká teszik, kik tanaik és példáik által megtántorodtak? Szegény adósok! Hol van a világnak az a mérlege, amelyen az ő adósságukat híven le lehetne mérni?! És mégis, mégis nekik is tökéletesekké kell egykor lenniük, mert ez minden teremtményre nézve törvény. De lehetnének valaha azzá, ha nem lenne nemezis? Soha, soha, az egész örökkévalóságon át sem! Azért köszönöm neked Istenem a te rettenetes nemezisedet és azokat a börtönöket, melyeket a szegény lelkek számára teremtettél, hogy igazakká lehessenek önmagukkal, felebarátaikkal és Veled szemben, Mindenható!
Oh kedves testvéreim! Jó annak az embernek, akit halála után mindjárt elér a nemezis; jó neki, mert az nem volt rossz ember; de jaj annak, aki hosszú időn át pihenés nélkül bolyongani kénytelen és sehol nyugalmat, sehol békét nem talál! Jaj annak az embernek, akit túlvilági bolyongásaiban a nemezis kikerül; és kétszeresen jaj az ilyen szegény léleknek, mert az még a túlvilágon is bűnt bűnre halmoz!
Ezek a szegény lelkek a világ szerencsétlenségei; ők az emberek fülbesugói, akik mindazon szenvedélyekre ösztönzik, melyeknek a földön maguk is rabjaik voltak. Mindenütt találhatók ilyen szellemek, ahol emberek vannak; a házakban, az utcán, a világ minden helyén. A bűnös emberek leghívebb követői ők azért, mert nem lehetnek el emberi szenvedélyek nélkül, de nem lévén anyagi testük ahhoz, hogy szenvedélyeiknek hódoljanak, a hasonló szenvedélyeknek hódoló embereknél tartózkodnak, velük együtt élveznek.
Ők azok, kikről az Úr azt mondja evangéliumában, hogy bolyongásaik és szenvedéseik közepette várva várják azt az órát, amikor olyan emberhez köthetik magukat, kiknek szenvedélyeik nekik rokonszenvesek. Ezek a szegény szellemek azok, akik az embereket megszállják és számtalan esetben a legnagyobb romlásba taszítják, mert attól az embertől, akiben nincsen meg a jóakarat a bűneiből való megtérésre, el sem távolíthatók..
Mert kedves emberek, a nemezis nem ragadja meg az olyan szellemet, akiben jónak legkisebb szikrája sincs meg. A nemezis csak az olyan szellemet ragadja meg, amelyik a rosszal szakítani akar, hogy a jóhoz forduljon. Ehhez eljön a nemezis, hogy segítsen neki a rosszal való szakításban, a bűn kiirtásában, amidőn szeme elé varázsolja a bűn rémképeit a maguk természetes alakjában, hogy iszonyat őket látni.
Ezért áldottam Istenemet azért, hogy beleültette a nemezist is az ember szellemébe s ez a nemezis életre kelhet benne azon órában, amikor e szegény lélek már belefáradt a rosszba s meg akar térni a jóhoz. És azért köszöntem meg Istenemnek a nemezis jótéteményét, mert boldog lesz az az ember, akinek lelkében a nemezis feltámad, s alakjait úgy szólítja életre, amint a lélek azokat magában hordozta.
És íme ezt nevezik az emberek büntetésnek, ami Istennek ilyen végtelen kegyelme?! Oh emberek, milyen visszás a gondolkozástok! Ellenkezőleg: az van megbüntetve, akit a büntetés utol nem ér; aki mint szellem büntetlenül kénytelen a földön bolyongani, keresve keresvén az emberek között valakit, akihez magát hozzáköthesse, hogy régi bűnös vágyainak tovább áldozhasson! Az ilyen szellem van megbüntetve azért, mert nemcsak nem szabadul meg a bűntől, de sőt még bűnt bűnre halmoz, miáltal bűnterhe mindig nagyobb és nagyobb s végül oly nagy lesz, hogy tovább már nem bírja és összeroskad alatta erőtlenül, tehetetlenül.
Ezt a szerencsétlen szellemet aztán, mivel már akarata nincs, a természeti elemek megragadják és érzés nélkül, öntudat nélkül ide-oda űzik a mindenségben, mígnem a természet viharai annyira szét nem rázzák őket, hogy megérnek a szellemi nyomorultak menedékháza számára, hogy ott várják be a megváltó nemezist.
szemlézte : Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mo 8. Jun 2020, 07:10
A pokol, a tisztítótűz és a mennyország 3
Részlet Márk evangéliumának szellemi magyarázatából
Péter apostol szelleme Antal médium által
Oh, kedves emberek! Nagyon sok és terjedelmes könyvet lehetne írni a szegény nyugtot nem találó szellemek állapotairól, kiknek sem az ember imádsága, sem cselekedete mitsem használ. Mert minden iránt érzéketlenek, eltompultak, s mert lényegtörvényük megromlott, lelkiismeretük halott. Senki és semmi nem segíthet rajtuk és épen azért az elemi természettörvénybe kell, hogy lesüllyedjenek, mert már csak ez képes őket ismét életre és mozgásra serkenteni.
Ezek amaz állapotok, melyeket úgynevezett vallásaitok egészen másképpen neveznek. Pokolról és tisztítótűzről beszélvén nektek; pokolról, tele kínnal és gyötrelemmel, s égő tisztítótűzről, a mely megtisztítja a szegény lelkeket! A nemezis valóban éget és tisztít s keserves fájdalmat is okoz; valóságos tisztítótűz tehát, a mely mindaddig szakadatlanul tisztit, mígnem az utolsó árnyalatig mindent kitisztít!
A pokolban, a nyugalomnélküli állapotban azonban semmi sem tisztul, mert nem is tisztulhat; ott minden érzéketlen és kihalt; a szegény léleknek semmi sem fáj; szakadatlanul bolyong egyik helyről a másikra, s bűnt bűnre követ el egymásután, szünet nélkül. Lássátok, kedves emberek, ez a pokol, ahol örömujjongással követik el a bűnt.
Ebben a pokolban a fájdalom nem oly nagy és nem oly állandó, mint a nemezisben, a tisztítótüzben. Ott csak egyhangúság, bűn s mindig bűn és iszonyú sötétség van; mert hiszen ha csak egy szikrácska fény hatolhatna is belé, nem követtetnék el a bűnre újabb bűn! Ebben az állapotban a beismerés meg van halva, ahol pedig beismerés nincs, ott világosság sincs; ott csak sötétség van mindenfelé.
Azok a szegény lelkek, a kik a pokol állapotában vannak, nem ismerik a jót, csak a gonoszt s annál inkább tetszelegnek a gonoszban, mentől gonoszabb az; sőt örvendenek a gonosznak és annak, ha minél több embert a gonoszságra csábíthatnak! Igen, kedveseim, a pokolban öröm van: öröm a bűn felett, épen úgy, amint a mennyben öröm van a jó miatt; mert menny és pokol ellentétek ugyan, de nem az öröm és fájdalom ellentétei. Fájdalom csak a nemezisben, a tisztítótűzben van, hol a gonosz elsöpörtetvén, a szegény lélek megtisztul.
A pokolban van a halál; a tisztítótűzben a születés; a mennyben az élet. Ez a szellemek háromféle állapota: lebuknak a halálba, és a halálból újra születnek az örök életre. Ha tehát szellemi emberekké akartok lenni, a tisztulás, a bűnök levetésének tűzén át kell megszületnetek, mert a földön egy ember sem lehet tiszta szellemmé, amíg a tisztító tűzön át nem ment. Boldog az az ember, a ki ennek a tisztító tűznek jórészét már a földön kiállotta, aki tehát a nemezist már a földön előidézte, s letisztított magáról annyit, amennyit csak képes volt letisztítani! Boldog azért, mert az ő tisztítótüze odaát rövid ideig fog tartani s gyorsan megszülethetik arra, hogy az örökéletbe bemenjen.
De jaj, jaj annak a földi embernek, ki soha sem gondol arra, hogy tisztítótűzét meggyújtsa, és soha sem gondol arra, hogy annyit letisztítson magáról, amennyit csak képes. Az ilyennek sok-sok időre lesz szüksége, míg az életre megszülethetik. Az ilyen ember sokáig fog ott bolyongani, hol kevesebb fájdalom, de annál több bűn van, melyet semmiféle szellemi tűz meg nem tisztíthat; az ilyennek a természet viharai által kell ide oda dobáltatnia, mígnem valamikor, sok-sok idő múlva a nemezis tisztító tüzébe bejuthat.
Oh emberek, emberek! Ha hitetek lenne, elfogadnátok és megértenétek az én szavaimat, és akkor lehetne segíteni rajtatok; mert az én szavaim igazak, Istentől való igazságot tartalmaznak azok, ha nem is tetszenek nektek; a ti kedvetekért azonban nem másíthatom meg őket. Én az Isten törvényéből beszélek; ugyanazon törvényből, melyben Uram is élt, és beszélt, miután én hű szolgája voltam neki s az is maradok mindörökké. Örömmel teszem ezt és köszönöm Istenemnek azt a feladatomat, hogy nektek embereknek az igazságot hirdethetem.
Mily nagy lenne azonban az én boldogságom, ha ez általam hirdetett igazság szavai megtalálnák az utat az emberek szívébe, hogy életre keltsék benne az örök élet gyümölcsét! Mindig világosabbak és világosabbak lesznek azok a szférák, melyek a földi légkörre nehezednek, mígnem eljön az ideje annak, hogy egészen áthatják a földi légkört, s lehetségessé teszik az embereknek azt, hogy az igazság fényénél vizsgálhassák önmagukat. (Mert a mostani végidők utolsó akkordjaiban minden még földön élő lélekben megvilágosodik lelkének sorsa és tisztán fogja látni, hogy ebben az életében esélye volt a lelke megmentésére, hisz másképpen talán nem is lett volna értelme a leszületésnek, hacsak nem mások próbatétele miatt és az is világosan a tudatában lesz, hogy milyen kevésen múlott a mostani elbukása.)
Ekkor lészen sírás és fogcsikorgatás a földön, mert a bűnös ember nem bírja elviselni az igazság fényét s annak tükörében nem szemlélheti magát anélkül, hogy haját ne tépné és kétségbe ne esnék. Ennek az időnek azonban egyszer mégis el kell jönni, mert Isten minden teremtménye iránt kegyelmes!
A szférák vonzása már folyamatban van; a taszító elemek a föld bensőjében már csoportosulnak s nyomást és ellennyomást hoznak létre. Ezen nyomás és ellennyomás hatása alatt van most a földkéreg összes lakóival egyetemben. A gonosz erők és anyagok és az őket igazgató szellemek összeütközése immár elkerülhetetlenül kilátásban van; s minden összeütközés keveredést és chaost fog létrehozni, mígnem a chaosból a tiszta elemek felszínre kerülnek, a tisztátalanok pedig kiválnak és a fenékre ülepednek.
A közeli kilátásban álló összeütközésnek eképpen új bukás lesz a következménye; a bukás után azonban következik majd újból a kegyelem; újabb kiválások és új képződmények. Az emberek érzik ezt a nyomást és ellennyomást; tudják azt is, hogy katasztrófához kell vezetnie; ennek a katasztrófának módja, ereje és következményei felől azonban nem tudnak számot adni maguknak, csak egymásra néznek és azt kérdik: mi lesz? Senki sem tud erre nekik felelni!
Én azonban felelni akarok nektek kedves emberek s már feleltem is a elmondottakban: egy újabb összeütközés, bukás, kiválás és egy új képződés van a küszöbön. Legyetek készen reá!
Megjegyzés: Hogy világosan érthető legyen, a bolygó szellemisége, azaz a Földanya tisztulásra és rezgésszintemelkedésre vágyik, ezért meg kell tisztuljon. Hatalmas vulkáni tevékenységek folyamatával a föld belsejében összegyült salakanyagot a bukottak szellemeivel együtt kiveti a külső sötétségbe és, ha megszabadult a lefele húzó terhétől, valósággal ujjászületik és megkezdi a felszinének újrarendezését, hogy fogadhassa az elkövetkező magasabb szintű civilizáció szellemkontingensét.
szemlézte: Bíró László
Részlet Márk evangéliumának szellemi magyarázatából
Péter apostol szelleme Antal médium által
Oh, kedves emberek! Nagyon sok és terjedelmes könyvet lehetne írni a szegény nyugtot nem találó szellemek állapotairól, kiknek sem az ember imádsága, sem cselekedete mitsem használ. Mert minden iránt érzéketlenek, eltompultak, s mert lényegtörvényük megromlott, lelkiismeretük halott. Senki és semmi nem segíthet rajtuk és épen azért az elemi természettörvénybe kell, hogy lesüllyedjenek, mert már csak ez képes őket ismét életre és mozgásra serkenteni.
Ezek amaz állapotok, melyeket úgynevezett vallásaitok egészen másképpen neveznek. Pokolról és tisztítótűzről beszélvén nektek; pokolról, tele kínnal és gyötrelemmel, s égő tisztítótűzről, a mely megtisztítja a szegény lelkeket! A nemezis valóban éget és tisztít s keserves fájdalmat is okoz; valóságos tisztítótűz tehát, a mely mindaddig szakadatlanul tisztit, mígnem az utolsó árnyalatig mindent kitisztít!
A pokolban, a nyugalomnélküli állapotban azonban semmi sem tisztul, mert nem is tisztulhat; ott minden érzéketlen és kihalt; a szegény léleknek semmi sem fáj; szakadatlanul bolyong egyik helyről a másikra, s bűnt bűnre követ el egymásután, szünet nélkül. Lássátok, kedves emberek, ez a pokol, ahol örömujjongással követik el a bűnt.
Ebben a pokolban a fájdalom nem oly nagy és nem oly állandó, mint a nemezisben, a tisztítótüzben. Ott csak egyhangúság, bűn s mindig bűn és iszonyú sötétség van; mert hiszen ha csak egy szikrácska fény hatolhatna is belé, nem követtetnék el a bűnre újabb bűn! Ebben az állapotban a beismerés meg van halva, ahol pedig beismerés nincs, ott világosság sincs; ott csak sötétség van mindenfelé.
Azok a szegény lelkek, a kik a pokol állapotában vannak, nem ismerik a jót, csak a gonoszt s annál inkább tetszelegnek a gonoszban, mentől gonoszabb az; sőt örvendenek a gonosznak és annak, ha minél több embert a gonoszságra csábíthatnak! Igen, kedveseim, a pokolban öröm van: öröm a bűn felett, épen úgy, amint a mennyben öröm van a jó miatt; mert menny és pokol ellentétek ugyan, de nem az öröm és fájdalom ellentétei. Fájdalom csak a nemezisben, a tisztítótűzben van, hol a gonosz elsöpörtetvén, a szegény lélek megtisztul.
A pokolban van a halál; a tisztítótűzben a születés; a mennyben az élet. Ez a szellemek háromféle állapota: lebuknak a halálba, és a halálból újra születnek az örök életre. Ha tehát szellemi emberekké akartok lenni, a tisztulás, a bűnök levetésének tűzén át kell megszületnetek, mert a földön egy ember sem lehet tiszta szellemmé, amíg a tisztító tűzön át nem ment. Boldog az az ember, a ki ennek a tisztító tűznek jórészét már a földön kiállotta, aki tehát a nemezist már a földön előidézte, s letisztított magáról annyit, amennyit csak képes volt letisztítani! Boldog azért, mert az ő tisztítótüze odaát rövid ideig fog tartani s gyorsan megszülethetik arra, hogy az örökéletbe bemenjen.
De jaj, jaj annak a földi embernek, ki soha sem gondol arra, hogy tisztítótűzét meggyújtsa, és soha sem gondol arra, hogy annyit letisztítson magáról, amennyit csak képes. Az ilyennek sok-sok időre lesz szüksége, míg az életre megszülethetik. Az ilyen ember sokáig fog ott bolyongani, hol kevesebb fájdalom, de annál több bűn van, melyet semmiféle szellemi tűz meg nem tisztíthat; az ilyennek a természet viharai által kell ide oda dobáltatnia, mígnem valamikor, sok-sok idő múlva a nemezis tisztító tüzébe bejuthat.
Oh emberek, emberek! Ha hitetek lenne, elfogadnátok és megértenétek az én szavaimat, és akkor lehetne segíteni rajtatok; mert az én szavaim igazak, Istentől való igazságot tartalmaznak azok, ha nem is tetszenek nektek; a ti kedvetekért azonban nem másíthatom meg őket. Én az Isten törvényéből beszélek; ugyanazon törvényből, melyben Uram is élt, és beszélt, miután én hű szolgája voltam neki s az is maradok mindörökké. Örömmel teszem ezt és köszönöm Istenemnek azt a feladatomat, hogy nektek embereknek az igazságot hirdethetem.
Mily nagy lenne azonban az én boldogságom, ha ez általam hirdetett igazság szavai megtalálnák az utat az emberek szívébe, hogy életre keltsék benne az örök élet gyümölcsét! Mindig világosabbak és világosabbak lesznek azok a szférák, melyek a földi légkörre nehezednek, mígnem eljön az ideje annak, hogy egészen áthatják a földi légkört, s lehetségessé teszik az embereknek azt, hogy az igazság fényénél vizsgálhassák önmagukat. (Mert a mostani végidők utolsó akkordjaiban minden még földön élő lélekben megvilágosodik lelkének sorsa és tisztán fogja látni, hogy ebben az életében esélye volt a lelke megmentésére, hisz másképpen talán nem is lett volna értelme a leszületésnek, hacsak nem mások próbatétele miatt és az is világosan a tudatában lesz, hogy milyen kevésen múlott a mostani elbukása.)
Ekkor lészen sírás és fogcsikorgatás a földön, mert a bűnös ember nem bírja elviselni az igazság fényét s annak tükörében nem szemlélheti magát anélkül, hogy haját ne tépné és kétségbe ne esnék. Ennek az időnek azonban egyszer mégis el kell jönni, mert Isten minden teremtménye iránt kegyelmes!
A szférák vonzása már folyamatban van; a taszító elemek a föld bensőjében már csoportosulnak s nyomást és ellennyomást hoznak létre. Ezen nyomás és ellennyomás hatása alatt van most a földkéreg összes lakóival egyetemben. A gonosz erők és anyagok és az őket igazgató szellemek összeütközése immár elkerülhetetlenül kilátásban van; s minden összeütközés keveredést és chaost fog létrehozni, mígnem a chaosból a tiszta elemek felszínre kerülnek, a tisztátalanok pedig kiválnak és a fenékre ülepednek.
A közeli kilátásban álló összeütközésnek eképpen új bukás lesz a következménye; a bukás után azonban következik majd újból a kegyelem; újabb kiválások és új képződmények. Az emberek érzik ezt a nyomást és ellennyomást; tudják azt is, hogy katasztrófához kell vezetnie; ennek a katasztrófának módja, ereje és következményei felől azonban nem tudnak számot adni maguknak, csak egymásra néznek és azt kérdik: mi lesz? Senki sem tud erre nekik felelni!
Én azonban felelni akarok nektek kedves emberek s már feleltem is a elmondottakban: egy újabb összeütközés, bukás, kiválás és egy új képződés van a küszöbön. Legyetek készen reá!
Megjegyzés: Hogy világosan érthető legyen, a bolygó szellemisége, azaz a Földanya tisztulásra és rezgésszintemelkedésre vágyik, ezért meg kell tisztuljon. Hatalmas vulkáni tevékenységek folyamatával a föld belsejében összegyült salakanyagot a bukottak szellemeivel együtt kiveti a külső sötétségbe és, ha megszabadult a lefele húzó terhétől, valósággal ujjászületik és megkezdi a felszinének újrarendezését, hogy fogadhassa az elkövetkező magasabb szintű civilizáció szellemkontingensét.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 9. Jun 2020, 06:04
Egy pár gondolat a bűn – fogalmáról.
Részlet az előadás anyagomból. 1.
Kezembe került a napokban Reisinger János „A Biblia a bűnrendezésről” c. írása, amiben nagyon jó – ide illő – gondolatokat találtam. Ezekből állítottam össze a következő pár gondolatot kiegészítve a saját gondolataimmal.
Gyakran érezzük, hogy a bűnnél fontosabb a bűn belátásnak a hiánya.
Ezért nagyszerű dolog a megbánás, mert igaz formájában biztosítja hibáink, vétkeink elrendezését, s ezáltal helyreállítja a bizalmat – irántunk, de bennünk is.
Bennünk mélyreható változást kell eredményeznie a megbánásnak: hitet ad az újrakezdéshez, reménységet ahhoz, hogy mások lehetünk, s közben azok iránti megértéssel, türelemmel is betölt, akiknél a mienkhez hasonló botlásokkal találkozunk.
„kevesen jutnak el arra a csúcsra, hogy megalázzák magukat” – mondta Goethe.
Valóban olyan elérhetetlen ez?
Az igazi megbánás első ismérve: vétkünk beismerése és elismerése. Fel kell tudni ismerni a bűnünket, hibánkat, el kell tudni jutni arra az erkölcsi színvonalra, mely ebben segít minket.
A felismerést gyakran akadályozza, hogy vétkeink túlságosan is közel vannak hozzánk, azaz mibennünk, önmagunkban vagy – ami még rosszabb – már régen összenőttek velünk.
Talán nem akartunk kiabálni a másikkal, olyan szavakat vágni a fejéhez, mint amelyek végül is „kijöttek belőlünk”, ám mivel máskor is megengedtük ezt magunknak, szinte észre se véve sodródunk bele a megszokott kerékvágásba.
Utána önigazolás, az áthárítás, a gyakran körömszakadtáig védett igazunk; – és ez mind a megszokás szerint történik!
Az igazi felismerés és belátás meghiúsulása eredményezi a kínzó tapasztalatot, amely Weöres Sándor verse jelenít meg:
Száraz zokogás tipor,
Száraz zokogás tipor, és a szemem könnytelen
……
törd meg kevélységemet
törd meg kevélységemet,
mély megbánást adj nekem,
nyársat nyertem én
derekam kemény (Zsoltár, 1935)
A Biblia egyik nagy tanítása, hogy magát a megbánást és azelőtt a bűnfelimerést sem a magunk erejéből kell elérnünk, hanem van a ki segít ebben.
Ahogyan Pál Apostol mondja:
„A bűn ismeretet a törvény által van” (Rm. 3:20)
Ahhoz, hogy felismerjünk bűneinket ismernünk kell a törvényeket, és ehhez sok segítséget kapunk a Bibliából, és a szellemvilági tanítóinktól.
Sokszor eljutunk a megbánás határáig, de az utolsó pillanatban valami visszaránt minket, egy gondolat, egy érzés, amit a bűn mentegetésének is nevezhetnénk.
A bűn viszonylagos fogalom lett, különösen az emberiség utolsó egy – két évszázadában, kiváltképp az utolsó évtizedekben.!
A bűnt törvénnyé tettük” – mondta Albert Camus.
Ma is hallom - mondja Reisinger János – első munkahelyemen a személyzeti főelőadójának felháborodását, aki magát a „bűn” szó használatát kívánta megtiltani számomra:
- Kedves uram, ne beszéljen a huszadik század végén „bűn –ről”! Amit én bűnnek tartottam, a lányom más nem tartja annak, az unokámnak ez teljesen természetes.
Az egyik legnagyobb, s mégis legmegfoghatatlanabb bűntény napjainkban: tömegek hozzászoktatása a bűnhöz.
Az intézményesített bűnösség korát érjük – mondta Török Endre.
Az utcai falragaszoktól az újságok elindított témákig és a televíziós csatornák műsoráig minden – mindenben a bűn közvetett vagy közvetlen dicsőségének szolgálatában áll!
(Valóság show, pornó műsorok, szex – káromkodó – gyilkos gyerekmesék, reklámok és filmek témája a televízióban, emberi kapcsolatok felborulása a normális – hetero - párkapcsolat terén, stb.)
A bűn fájdalmat, szenvedést zúdít azokra, akikkel szemben elkövetik, de semmivel sem csekélyebb vakságot eredményez azoknál, akik elkövetik.
A bűn emléke a tudatunkba íródik, lelkiismeretünk meggyengül, és akaratunk legközelebb is bénán adja át magát a bűn legújabb elkövetésének.
„E világ istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a krisztus dicsőséges evangéliumának világosságát, aki az Isten képe” (II.Kor. 4.4)
Fizikai ittlétünk a fejlődésből áll, mely segíti felemelkedésünket, és saját magunk tudatlansága és fejletlensége mellett még a sötét erők is „segítenek” abban, hogy ne tudjunk tovább emelkedni, sőt elbukjunk , itt maradjunk és szolgáljuk továbbra is sötét céljaikat.
De mi is a BŰN? Mi a BŰN fogalma?
A bűn a törvénytelenség.
„A törvény betöltése a szeretet” (Rm. 13:10) Nem Isten Törvényének betöltése az, ha csak egy valakit szeretünk, amint az sem, ha másokat szeretve mi magunk tönkremegyünk!
„A mással jót tevő ember megkövéredik, és aki másokat felüdít az maga is üdül” (Péld. 11:25)
A fenti meghatározásból az is következik, hogy nemcsak a kifejezetten rossz elkövetése bűn, hanem a még nagyobb jó cselekvésének hiánya is.
Egy nagyon fontos idézet a Hegyibeszédből:
„A mit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény.”
A Bibliából minden segítséget megkapunk mindennapi életünkhöz, és hiába akarja elferdíteni a tanításokat a mai sötét korszellem, ami negatív gondolatokból táplálkozik, az Igazság Törvénye akkor is érvényesülni fog.
Ha nem vagyunk tisztában erkölcsileg azzal, hogy bűnt követünk el, akkor valamilyen formában megtudjuk azt.
Sok esetben itt a fizikai síkon bíró elé állítanak, és börtönbe zárnak minket, de nem mindig derül ki bűnös tevékenységünk mely látványos egy másik síkon, de itt láthatatlan marad.
Kapunk figyelmeztetéseket, mely lelkiismeretünk formájában - gondolati úton – jelentkezik, és sokan azt hiszik, hogy tetteiket következmények nélkül megúszhatják.
Isten előtt semmi sincs elrejtve! És a Természettörvény mindenkire érvényes!
A lelkiismeretet és Isten törvénye szerint élő ember szeme fokról fokra kinyílik, és nemcsak mások hibáit fedezi fel, hanem elsősorban a sajátját. Fokozatosan erősödik benne a bűnismeret, s ezáltal a bűnfelismerés. A bűntudat azonban nem nyomasztja, hanem megbánásával ahhoz fordul, aki a bűnöket is megbocsáthatja, sőt el is veheti rólunk a súlyos terhet.
UI:
Ne nézd meg, ha félsz, hogy sírni fogsz!
https://www.youtube.com/watch?v=2VNKPP8jbAo
Sándor Évi
https://www.youtube.com/watch?v=eZYfJjAg8co
Részlet az előadás anyagomból. 1.
Kezembe került a napokban Reisinger János „A Biblia a bűnrendezésről” c. írása, amiben nagyon jó – ide illő – gondolatokat találtam. Ezekből állítottam össze a következő pár gondolatot kiegészítve a saját gondolataimmal.
Gyakran érezzük, hogy a bűnnél fontosabb a bűn belátásnak a hiánya.
Ezért nagyszerű dolog a megbánás, mert igaz formájában biztosítja hibáink, vétkeink elrendezését, s ezáltal helyreállítja a bizalmat – irántunk, de bennünk is.
Bennünk mélyreható változást kell eredményeznie a megbánásnak: hitet ad az újrakezdéshez, reménységet ahhoz, hogy mások lehetünk, s közben azok iránti megértéssel, türelemmel is betölt, akiknél a mienkhez hasonló botlásokkal találkozunk.
„kevesen jutnak el arra a csúcsra, hogy megalázzák magukat” – mondta Goethe.
Valóban olyan elérhetetlen ez?
Az igazi megbánás első ismérve: vétkünk beismerése és elismerése. Fel kell tudni ismerni a bűnünket, hibánkat, el kell tudni jutni arra az erkölcsi színvonalra, mely ebben segít minket.
A felismerést gyakran akadályozza, hogy vétkeink túlságosan is közel vannak hozzánk, azaz mibennünk, önmagunkban vagy – ami még rosszabb – már régen összenőttek velünk.
Talán nem akartunk kiabálni a másikkal, olyan szavakat vágni a fejéhez, mint amelyek végül is „kijöttek belőlünk”, ám mivel máskor is megengedtük ezt magunknak, szinte észre se véve sodródunk bele a megszokott kerékvágásba.
Utána önigazolás, az áthárítás, a gyakran körömszakadtáig védett igazunk; – és ez mind a megszokás szerint történik!
Az igazi felismerés és belátás meghiúsulása eredményezi a kínzó tapasztalatot, amely Weöres Sándor verse jelenít meg:
Száraz zokogás tipor,
Száraz zokogás tipor, és a szemem könnytelen
……
törd meg kevélységemet
törd meg kevélységemet,
mély megbánást adj nekem,
nyársat nyertem én
derekam kemény (Zsoltár, 1935)
A Biblia egyik nagy tanítása, hogy magát a megbánást és azelőtt a bűnfelimerést sem a magunk erejéből kell elérnünk, hanem van a ki segít ebben.
Ahogyan Pál Apostol mondja:
„A bűn ismeretet a törvény által van” (Rm. 3:20)
Ahhoz, hogy felismerjünk bűneinket ismernünk kell a törvényeket, és ehhez sok segítséget kapunk a Bibliából, és a szellemvilági tanítóinktól.
Sokszor eljutunk a megbánás határáig, de az utolsó pillanatban valami visszaránt minket, egy gondolat, egy érzés, amit a bűn mentegetésének is nevezhetnénk.
A bűn viszonylagos fogalom lett, különösen az emberiség utolsó egy – két évszázadában, kiváltképp az utolsó évtizedekben.!
A bűnt törvénnyé tettük” – mondta Albert Camus.
Ma is hallom - mondja Reisinger János – első munkahelyemen a személyzeti főelőadójának felháborodását, aki magát a „bűn” szó használatát kívánta megtiltani számomra:
- Kedves uram, ne beszéljen a huszadik század végén „bűn –ről”! Amit én bűnnek tartottam, a lányom más nem tartja annak, az unokámnak ez teljesen természetes.
Az egyik legnagyobb, s mégis legmegfoghatatlanabb bűntény napjainkban: tömegek hozzászoktatása a bűnhöz.
Az intézményesített bűnösség korát érjük – mondta Török Endre.
Az utcai falragaszoktól az újságok elindított témákig és a televíziós csatornák műsoráig minden – mindenben a bűn közvetett vagy közvetlen dicsőségének szolgálatában áll!
(Valóság show, pornó műsorok, szex – káromkodó – gyilkos gyerekmesék, reklámok és filmek témája a televízióban, emberi kapcsolatok felborulása a normális – hetero - párkapcsolat terén, stb.)
A bűn fájdalmat, szenvedést zúdít azokra, akikkel szemben elkövetik, de semmivel sem csekélyebb vakságot eredményez azoknál, akik elkövetik.
A bűn emléke a tudatunkba íródik, lelkiismeretünk meggyengül, és akaratunk legközelebb is bénán adja át magát a bűn legújabb elkövetésének.
„E világ istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a krisztus dicsőséges evangéliumának világosságát, aki az Isten képe” (II.Kor. 4.4)
Fizikai ittlétünk a fejlődésből áll, mely segíti felemelkedésünket, és saját magunk tudatlansága és fejletlensége mellett még a sötét erők is „segítenek” abban, hogy ne tudjunk tovább emelkedni, sőt elbukjunk , itt maradjunk és szolgáljuk továbbra is sötét céljaikat.
De mi is a BŰN? Mi a BŰN fogalma?
A bűn a törvénytelenség.
„A törvény betöltése a szeretet” (Rm. 13:10) Nem Isten Törvényének betöltése az, ha csak egy valakit szeretünk, amint az sem, ha másokat szeretve mi magunk tönkremegyünk!
„A mással jót tevő ember megkövéredik, és aki másokat felüdít az maga is üdül” (Péld. 11:25)
A fenti meghatározásból az is következik, hogy nemcsak a kifejezetten rossz elkövetése bűn, hanem a még nagyobb jó cselekvésének hiánya is.
Egy nagyon fontos idézet a Hegyibeszédből:
„A mit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény.”
A Bibliából minden segítséget megkapunk mindennapi életünkhöz, és hiába akarja elferdíteni a tanításokat a mai sötét korszellem, ami negatív gondolatokból táplálkozik, az Igazság Törvénye akkor is érvényesülni fog.
Ha nem vagyunk tisztában erkölcsileg azzal, hogy bűnt követünk el, akkor valamilyen formában megtudjuk azt.
Sok esetben itt a fizikai síkon bíró elé állítanak, és börtönbe zárnak minket, de nem mindig derül ki bűnös tevékenységünk mely látványos egy másik síkon, de itt láthatatlan marad.
Kapunk figyelmeztetéseket, mely lelkiismeretünk formájában - gondolati úton – jelentkezik, és sokan azt hiszik, hogy tetteiket következmények nélkül megúszhatják.
Isten előtt semmi sincs elrejtve! És a Természettörvény mindenkire érvényes!
A lelkiismeretet és Isten törvénye szerint élő ember szeme fokról fokra kinyílik, és nemcsak mások hibáit fedezi fel, hanem elsősorban a sajátját. Fokozatosan erősödik benne a bűnismeret, s ezáltal a bűnfelismerés. A bűntudat azonban nem nyomasztja, hanem megbánásával ahhoz fordul, aki a bűnöket is megbocsáthatja, sőt el is veheti rólunk a súlyos terhet.
UI:
Ne nézd meg, ha félsz, hogy sírni fogsz!
https://www.youtube.com/watch?v=2VNKPP8jbAo
Sándor Évi
https://www.youtube.com/watch?v=eZYfJjAg8co
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mi 10. Jun 2020, 08:50
Egy pár gondolat a bűn – fogalmáról.
Részlet az előadás anyagomból. 2..
Mindannyian átéltünk már igazi, őszinte megbocsátást. Az élet ajándékai ezek a pillanatok.
Az emberi megbocsátás hatalmas dolog – de egyvalamit sohasem tud elérni: a bűn gyökeres kiirtását az emberi szívből.
Ez az, ami az emberitől megkülönbözteti az isteni megbocsátást. Bűneinket akkor bánjuk meg igazán, ha a végső következményüket is magunk előtt látjuk.
„A bűn zsoldja a halál”
Íme két részlet „A természeti erők megrendülése.” C. mediális közlésből, mely elhangzott a Clevelandi Szellemkutatók Társasága 1996. május. 9.-i ülésén Zita médium útján:
„Ezekben az időkben semmiképpen sem Isten akarata érvényesül a Földön, hanem minden ember elrontott bűnös természete szerint alakul.
Mivel a földi élet ezekben a korszakokban leginkább a bűn útján járóknak kedvez, ezért e korszak befejezésére az emberiség kétharmad része a külső sötétségbe kerül, de az egyharmad részben sem biztos, hogy mindenki megmenekül! Csakis azok menekülhetnek meg, akik mint „maradékok” hittek Isten beszédének, hittek Krisztusban, hittek a Szentlélek kijelentéseinek; hittek az örök jó győzelmének és ez a hitük szilárd marad az utolsó pillanatokig!
Az átalakulás pillanata úgy fog eljönni, mint a lopó, amikor senki sem gondol rá! Amikor a pillanat elérkezik, minden megáll: akkor minden az igazság törvénye szerint minősítetik: akik hűek voltak az igazsághoz felemelkednek, a többiek padig a salakkal együtt borzalmas kínok, gyötrelmek, félelmek között alásüllyednek.”
„A vágyak miatt az ember törvénytelen eszközökhöz nyúl, amiket az sötét erőt siet a kezére adni és amiket az ellentét kínál fel neki: „csak rajta, szerezd meg magadnak, ezért élsz…egyszer élsz…nyugodtan fogyaszd el, nyugodtan edd meg, nyugodtan igyál, nyugodtan dorbézoljál, nyugodtan lustálkodjál…csak annyit dolgozzál amennyi a legszükségesebb….köznek magadból ne sokat adj, ellenben annál követelődzőbb légy…ha kell tüntess, ha kell kiabálj, ha kell erőszakkal vedd el, de mindenképpen szerezd meg!”
Azt ellenben nem mondja a sötét erő az embernek, hogyha valami felett rendelkezni akar, azért keményen meg kell dolgoznia, ezért erőket kell felégetnie, azért helyette valamit adnia kell, semmi a Földön nincsen ingyen, minden amit az ember kaphat, azért árat kell fizetnie.
Az ember azt hiszi, hogy amikor az erőiből nem ad, mert a törvényt kijátssza, megmásítja, mert az igazságot hazugsággá változtatja, akkor nem kell fizetni érte.
Micsoda óriási tévedés ez!
Mert ha előbb nem, utóbb kell fizetnie; mert ha nem kell a földi világban munkával, erőkifejtéssel, szorgalommal, tanulással, értékes dolgok odaadásával fizetnie minden napon, akkor a sötét erő eljön érte a halál pillanatában és behajtja rajta mindazt, amit adott neki addig, amíg a Földön volt. Illetve nem azt hajtja be, amit a Földön odaadott, neki, tehát anyagiakat, hírnevet, dicsőséget, jobb módot, előnyt, lehetőségeket, hanem lelkének értékes elemeit! Ebbe a sötét erő belekapaszkodik, és a lélek képtelen ideát, ebben a világban ezektől az ellentétes fluidoktól, ellentétes elképzelésektől, gondolatoktól, vágyaktól, szenvedélyektől és téves eszméktől megszabadulni, mert ezek benne vannak, ezekkel az ellentét magához kötötte az érzés –gondolat – és vágyvilágát!”
Az igazi megbánás második ismérve: „egyedül Teellened vétkeztem, és cselekedtem azt, ami gonosz a szemeidben!” (Zsolt. 51:6/a)
Fel kell ismerni, és meg kell bánni bűneinket. Lehetséges, hogy ebből kárunk, bajunk is származik a Földön, de „vérontás nélkül nincs bűnbocsánat”
A nyilvánosan, közösség előtti bűnök gyülekezeti rendezéséért Jézus külön szabályt is adott, de ezeknek őszinte gyakorlásának is az az alapalja, hogy imádságban előbb mi magunk rendezzük személyes vétkeinket Istennel. (Mt. 16:19, 18:15-18, Jn.2:22 -23)
Isten nemcsak megbocsát, hanem erőt is ad arra, hogy a szívünkből igazán kivetett bűnt örökre el is hagyhassuk. Lehetséges, hogy visszaesünk még abba a bűnbe, de ha eltökélten keressük Jézus Krisztust imádsággal a szívünkben, akkor a csoda teljes mértékben megvalósul: gyökerestől távozik a bűn még akkor is, ha természetünk szerint is továbbra is kísérthetők maradunk.
Az igazi megbánás harmadik ismérve a Jóvátétel.
A harmadik ismertetőjele a megbánásnak a jóvátétel. Ez lemérhető a következőkön:
1. Kendőzetlenül elismerte-e, amit rosszat cselekedet?
2. Tudatára ébredt-e annak, hogy a legkisebb bűn is Jézus golgotai halálának kiváltója?
3. Rendezi-e embertársával és Istennel jóvátétel formájában a bűnt, és bűnöket?
A lelkiismeret és Isten törvénye egyaránt a károk messzemenő, méltányos rendezését írják elő. Erről csak olyan világ feledkezhet meg, mely hazugságokon alapszik
Sajnos léteznek jóvátehetetlen károk. Az élet elvételéért, a szülök bántalmazásáért és a házasfél megcsalásáért az Ószövetségi időben halállal kellett lakolni.
Erre azonban jó előre felkészítették az embereket. A bibliai törvények bármilyen szigorúnak is látszanak, inkább megszégyenítők, s nem a megtorlás, hanem a megjobbítás jegyében fogantak.
(Fontos megjegyzés: a szellemvilág tudta, hogy az emberi élet végével a lélek tovább él, így a halálbüntetés a többi lélek számára tanuló értékű, és segít a Törvény betartásában, igaz kicsit drasztikusan, de mint említettük „vérontás nélkül nincs bűnbocsánat”!)
Jézus halála minden bűn büntetését magába foglalta. Ami jóvátehetetlennek látszik, az Ő áldozata befedezte, jóvátette.
A Kegyelem így sem lesz soha megérdemelt, hiszen méltatlanokért és bűnösökért adta életét. Ez a kegyelem – Dietrich Bonhoffer találó jelzője szerint – soha sem válhat azonban „olcsóvá” sem, noha ingyenesen mindenki rendelkezésére áll. A „drága kegyelem” sokra kötelez, viszonszeretetre a szeretetért, viszonáldozatra az áldozatért, a Krisztust követő élet.
"Amíg ugyanis testi emberként éltünk, a törvény fölébresztette bűnös szenvedélyek működtek tagjaikban, hogy a halálnak teremjünk gyümölcsöt.
Most azonban felszabadultunk a törvény alól, mert meghaltunk annak, ami fogva tartott, s ezért új lélekkel szolgálunk, nem az elavult betű szerint.
Mit mondjunk tehát? Talán a törvény bűn? Semmi esetre sem. De a bűnt a törvény alapján ismertem meg, hiszen a bűnös kívánság nem vált volna bennem tudottá, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánd meg!
A tilalom tehát alkalmat nyújtott a bűnnek arra, hogy fölébresszen bennem mindenféle kívánságot. Törvény nélkül ugyanis a bűn halott volna.
Valamikor törvény nélkül éltem, de azután jött a parancs, a bűn föléledt, én pedig meghaltam.
Így a parancs, bár életre szólt, halálomra vált.
A bűn ugyanis a tilalommal kapta vonzóerejét, ezzel tévútra vezetett és megölt."
Szász Ilma könyvében (A nagy vallások végső üzenete)gyönyörű párhuzamot találtam ehhez az íráshoz:
Konfuciusz (Beszélgetések 15, 23) Amit nem kívánsz magadnak, azt ne tedd másnak se.
Hillel (Sabbath 31a) Ne tedd mással, amit nem akarsz, hogy veled tegyenek.
Jézus (Mt.7 12., Lk 6 31.) Amit tehát szeretnétek, hogy emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.
Iszlám ( an-Nawawri 40 Hadit 13) Senki sem igaz hívő közületek, amíg nem kívánja testvére számára ugyanazt, amit magának kíván.
Dzsainizmus ( Sutrakritanga 1.11.33) Úgy bánjon az ember a világ minden teremtményével, ahogy szeretné, hogy vele bánjanak.
Buddhizmus (Samyuta Nikaja V. 353.35-354.2) Ami se nem kellemes, se nem örvendetes számomra, hogy okozhatnám azt valaki másnak.
Hinduizmus (Mahabharata XIII. 114.8) Nem volna szabad úgy viselkednünk másokkal szemben, ahogy az nekünk magunknak kellemetlen volna. Ez az erkölcs lényege.
Karsay István
UI:
Koronavírus és Jézus:
http://www.evangeliumikiado.hu/john_pip ... isztus.pdf
Részlet az előadás anyagomból. 2..
Mindannyian átéltünk már igazi, őszinte megbocsátást. Az élet ajándékai ezek a pillanatok.
Az emberi megbocsátás hatalmas dolog – de egyvalamit sohasem tud elérni: a bűn gyökeres kiirtását az emberi szívből.
Ez az, ami az emberitől megkülönbözteti az isteni megbocsátást. Bűneinket akkor bánjuk meg igazán, ha a végső következményüket is magunk előtt látjuk.
„A bűn zsoldja a halál”
Íme két részlet „A természeti erők megrendülése.” C. mediális közlésből, mely elhangzott a Clevelandi Szellemkutatók Társasága 1996. május. 9.-i ülésén Zita médium útján:
„Ezekben az időkben semmiképpen sem Isten akarata érvényesül a Földön, hanem minden ember elrontott bűnös természete szerint alakul.
Mivel a földi élet ezekben a korszakokban leginkább a bűn útján járóknak kedvez, ezért e korszak befejezésére az emberiség kétharmad része a külső sötétségbe kerül, de az egyharmad részben sem biztos, hogy mindenki megmenekül! Csakis azok menekülhetnek meg, akik mint „maradékok” hittek Isten beszédének, hittek Krisztusban, hittek a Szentlélek kijelentéseinek; hittek az örök jó győzelmének és ez a hitük szilárd marad az utolsó pillanatokig!
Az átalakulás pillanata úgy fog eljönni, mint a lopó, amikor senki sem gondol rá! Amikor a pillanat elérkezik, minden megáll: akkor minden az igazság törvénye szerint minősítetik: akik hűek voltak az igazsághoz felemelkednek, a többiek padig a salakkal együtt borzalmas kínok, gyötrelmek, félelmek között alásüllyednek.”
„A vágyak miatt az ember törvénytelen eszközökhöz nyúl, amiket az sötét erőt siet a kezére adni és amiket az ellentét kínál fel neki: „csak rajta, szerezd meg magadnak, ezért élsz…egyszer élsz…nyugodtan fogyaszd el, nyugodtan edd meg, nyugodtan igyál, nyugodtan dorbézoljál, nyugodtan lustálkodjál…csak annyit dolgozzál amennyi a legszükségesebb….köznek magadból ne sokat adj, ellenben annál követelődzőbb légy…ha kell tüntess, ha kell kiabálj, ha kell erőszakkal vedd el, de mindenképpen szerezd meg!”
Azt ellenben nem mondja a sötét erő az embernek, hogyha valami felett rendelkezni akar, azért keményen meg kell dolgoznia, ezért erőket kell felégetnie, azért helyette valamit adnia kell, semmi a Földön nincsen ingyen, minden amit az ember kaphat, azért árat kell fizetnie.
Az ember azt hiszi, hogy amikor az erőiből nem ad, mert a törvényt kijátssza, megmásítja, mert az igazságot hazugsággá változtatja, akkor nem kell fizetni érte.
Micsoda óriási tévedés ez!
Mert ha előbb nem, utóbb kell fizetnie; mert ha nem kell a földi világban munkával, erőkifejtéssel, szorgalommal, tanulással, értékes dolgok odaadásával fizetnie minden napon, akkor a sötét erő eljön érte a halál pillanatában és behajtja rajta mindazt, amit adott neki addig, amíg a Földön volt. Illetve nem azt hajtja be, amit a Földön odaadott, neki, tehát anyagiakat, hírnevet, dicsőséget, jobb módot, előnyt, lehetőségeket, hanem lelkének értékes elemeit! Ebbe a sötét erő belekapaszkodik, és a lélek képtelen ideát, ebben a világban ezektől az ellentétes fluidoktól, ellentétes elképzelésektől, gondolatoktól, vágyaktól, szenvedélyektől és téves eszméktől megszabadulni, mert ezek benne vannak, ezekkel az ellentét magához kötötte az érzés –gondolat – és vágyvilágát!”
Az igazi megbánás második ismérve: „egyedül Teellened vétkeztem, és cselekedtem azt, ami gonosz a szemeidben!” (Zsolt. 51:6/a)
Fel kell ismerni, és meg kell bánni bűneinket. Lehetséges, hogy ebből kárunk, bajunk is származik a Földön, de „vérontás nélkül nincs bűnbocsánat”
A nyilvánosan, közösség előtti bűnök gyülekezeti rendezéséért Jézus külön szabályt is adott, de ezeknek őszinte gyakorlásának is az az alapalja, hogy imádságban előbb mi magunk rendezzük személyes vétkeinket Istennel. (Mt. 16:19, 18:15-18, Jn.2:22 -23)
Isten nemcsak megbocsát, hanem erőt is ad arra, hogy a szívünkből igazán kivetett bűnt örökre el is hagyhassuk. Lehetséges, hogy visszaesünk még abba a bűnbe, de ha eltökélten keressük Jézus Krisztust imádsággal a szívünkben, akkor a csoda teljes mértékben megvalósul: gyökerestől távozik a bűn még akkor is, ha természetünk szerint is továbbra is kísérthetők maradunk.
Az igazi megbánás harmadik ismérve a Jóvátétel.
A harmadik ismertetőjele a megbánásnak a jóvátétel. Ez lemérhető a következőkön:
1. Kendőzetlenül elismerte-e, amit rosszat cselekedet?
2. Tudatára ébredt-e annak, hogy a legkisebb bűn is Jézus golgotai halálának kiváltója?
3. Rendezi-e embertársával és Istennel jóvátétel formájában a bűnt, és bűnöket?
A lelkiismeret és Isten törvénye egyaránt a károk messzemenő, méltányos rendezését írják elő. Erről csak olyan világ feledkezhet meg, mely hazugságokon alapszik
Sajnos léteznek jóvátehetetlen károk. Az élet elvételéért, a szülök bántalmazásáért és a házasfél megcsalásáért az Ószövetségi időben halállal kellett lakolni.
Erre azonban jó előre felkészítették az embereket. A bibliai törvények bármilyen szigorúnak is látszanak, inkább megszégyenítők, s nem a megtorlás, hanem a megjobbítás jegyében fogantak.
(Fontos megjegyzés: a szellemvilág tudta, hogy az emberi élet végével a lélek tovább él, így a halálbüntetés a többi lélek számára tanuló értékű, és segít a Törvény betartásában, igaz kicsit drasztikusan, de mint említettük „vérontás nélkül nincs bűnbocsánat”!)
Jézus halála minden bűn büntetését magába foglalta. Ami jóvátehetetlennek látszik, az Ő áldozata befedezte, jóvátette.
A Kegyelem így sem lesz soha megérdemelt, hiszen méltatlanokért és bűnösökért adta életét. Ez a kegyelem – Dietrich Bonhoffer találó jelzője szerint – soha sem válhat azonban „olcsóvá” sem, noha ingyenesen mindenki rendelkezésére áll. A „drága kegyelem” sokra kötelez, viszonszeretetre a szeretetért, viszonáldozatra az áldozatért, a Krisztust követő élet.
"Amíg ugyanis testi emberként éltünk, a törvény fölébresztette bűnös szenvedélyek működtek tagjaikban, hogy a halálnak teremjünk gyümölcsöt.
Most azonban felszabadultunk a törvény alól, mert meghaltunk annak, ami fogva tartott, s ezért új lélekkel szolgálunk, nem az elavult betű szerint.
Mit mondjunk tehát? Talán a törvény bűn? Semmi esetre sem. De a bűnt a törvény alapján ismertem meg, hiszen a bűnös kívánság nem vált volna bennem tudottá, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánd meg!
A tilalom tehát alkalmat nyújtott a bűnnek arra, hogy fölébresszen bennem mindenféle kívánságot. Törvény nélkül ugyanis a bűn halott volna.
Valamikor törvény nélkül éltem, de azután jött a parancs, a bűn föléledt, én pedig meghaltam.
Így a parancs, bár életre szólt, halálomra vált.
A bűn ugyanis a tilalommal kapta vonzóerejét, ezzel tévútra vezetett és megölt."
Szász Ilma könyvében (A nagy vallások végső üzenete)gyönyörű párhuzamot találtam ehhez az íráshoz:
Konfuciusz (Beszélgetések 15, 23) Amit nem kívánsz magadnak, azt ne tedd másnak se.
Hillel (Sabbath 31a) Ne tedd mással, amit nem akarsz, hogy veled tegyenek.
Jézus (Mt.7 12., Lk 6 31.) Amit tehát szeretnétek, hogy emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.
Iszlám ( an-Nawawri 40 Hadit 13) Senki sem igaz hívő közületek, amíg nem kívánja testvére számára ugyanazt, amit magának kíván.
Dzsainizmus ( Sutrakritanga 1.11.33) Úgy bánjon az ember a világ minden teremtményével, ahogy szeretné, hogy vele bánjanak.
Buddhizmus (Samyuta Nikaja V. 353.35-354.2) Ami se nem kellemes, se nem örvendetes számomra, hogy okozhatnám azt valaki másnak.
Hinduizmus (Mahabharata XIII. 114.8) Nem volna szabad úgy viselkednünk másokkal szemben, ahogy az nekünk magunknak kellemetlen volna. Ez az erkölcs lényege.
Karsay István
UI:
Koronavírus és Jézus:
http://www.evangeliumikiado.hu/john_pip ... isztus.pdf
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Do 11. Jun 2020, 06:05
Akik Káin-bélyeget viselnek
Névtelen Szellem Eszter médium által
A gonosz önmagában egyenetlen, nyugtalan, türelmetlen, szeretetlenségeket, elégedetlenségeket szító, soha sincsen semmivel megelégedve, mindig mást és másképpen akarna, mint ahogyan van. A békességben nem érzi jól magát, csapongó fantáziája mindig újat akar hallani, látni, és ő maga is azon van, hogy a maga akaratát másokra erőszakolja, mert a változatosság is azért kell neki olyan nagyon, hogy saját képzeletét benépesítse azokkal az újításokkal, melyekkel ő akar hatásokat elérni a maga dicsőségére és emelkedésére.
Mert a gonosz nem azért cselekszi mindezeket, hogy használni akar vele, bár csábításaiban mindig ez szerepel, mint csalogató szirén hang, hogy „jót akar”. Ezt nem vitathatja el senki tőle, mert valóban, a szándék mindig ebben a jelben indul el cselekvési útján, de ez a „jó” nem azt jelenti, hogy valóban mindvégig ezt a jót akarja elérni, amit az első impulzus hatása alatt magában gondolt és érzett.
Már az első akadálynál az az elgondolt jó ütközést hoz létre, amint az igazsággal kell megvívnia. Az igazság hatóereje kilendíti a gonosz elgondolást a maga irányából és kénytelen megalkudni azokkal az adott lehetőségekkel, melyek kínálkoznak. Az ilyen ütközésben csorbát szenvedett és a hiúságnak bizonyos fájdalmat okozott.
Az a fájdalom felébreszti a bosszút, a gőgnek ez a védőeszközét és már az elveszett tekintélyt és a megrendült hatalom uralkodni akaró érzését kénytelen védelmezni, és ennek érvényt szerezni. Hogy ezt helyreállítsa, semmi se sok, semmi sem olyan drága, hogy fel ne áldozza érte. Minden elpusztulhat, de ennek nem szabad csorbát szenvednie. A gonoszban mélyen alásüllyedő lelkeknek ez a fő erősségük.
Azonban hiába ragaszkodnak bármilyen erővel ehhez az eltévedt gondolathoz, ennek a csak ideig-óráig tartó dicsőséghez, hiába áldozzák fel ezért a maguk és mások életét és békességét, ennek nincs lehetősége sem a földi, sem az örökéletben. Már alapjaiban meg van rendítve, mert nem a valóságra, hanem a hibás „elképzelésre” van építve. Azaz hazugságra.
Az a „hazugság”, mint egy ragályos kór, terjed lélekről lélekre, emberről emberre, akik nincsenek beírva az „élet könyvébe”. A gonosz lelkű embert az önzés, a gőg, a hiúság, a kapzsiság vezeti a cselekvésre. Az igazságban élő, vagy legalább az igazságot kereső embert az igazságot kiteljesítő vágy és akarat vezérli, aki már nem csak a maga hasznát, a maga jólétét elérni tekinti célnak, hanem a mások életét, a mások életének biztonságát, és fejlődését is éppen olyan fontosnak tartja, mint a magáét. Ezek az átlagból kiemelkedő jó irányú emberlelkek, akik sok próbákon és kísértéseken keresztül jutnak el a teljes megismeréshez, az isteni igazság tiszta forrásához.
Mikor elérkezik a természet rendje szerint a fizetés és megállítás ideje: a gonoszok bűnei miatt az igazak munkájának eredményei is elpusztulnak. Azért az Úr nem fizeti meg érdem szerint sem az igaznak, sem a gonosznak munkálkodását a Földön, amíg a végzet egyénenként ki nem bontja a közösségből azokat, akiknek cselekvési szabadságuk lejárt és már nem cselekedhetnek többé sem jót, sem gonoszt. Ez az idő rohamosan közeleg és jaj azoknak, akik megbélyegzik magukat azzal a bélyeggel, melyet Káin bélyegének (Máté: 13:24-30) neveznek kezdettől fogva.
Összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Akik Káin-bélyeget viselnek
Az Úr utolsó órái
Az Úr utolsó órái – folytatás
HANG - Akinek a HANG nem válaszol
Esőt ad mind az igaznak, mind a gonosznak földére
Félelem
Gyimóthy Gábor_Ide a nyelvrégítőkkel
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhvQqIrc ... w?e=Dp4GEf
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGhvQbYdP ... A?e=FCYdFj
Karsay István 2020 junius havi szellemtani hírlevele – Letöltés a tárolóból
https://www.youtube.com/watch?v=cz77fr0ewdM
Szemléletváltás - Veszélyben az emberség az emberiség létében 1. rész - Pap Gábor
https://www.youtube.com/watch?v=bE2dpC9JB2o
Szemléletváltás - Veszélyben az emberség az emberiség létében 2. rész - Pap Gábor
https://www.youtube.com/watch?v=YRR4wGq ... i&index=63
Lassu vágta – Romantikus film
https://www.youtube.com/watch?v=H2x08HT ... i&index=54
Váratlan család – Romantikus film
Névtelen Szellem Eszter médium által
A gonosz önmagában egyenetlen, nyugtalan, türelmetlen, szeretetlenségeket, elégedetlenségeket szító, soha sincsen semmivel megelégedve, mindig mást és másképpen akarna, mint ahogyan van. A békességben nem érzi jól magát, csapongó fantáziája mindig újat akar hallani, látni, és ő maga is azon van, hogy a maga akaratát másokra erőszakolja, mert a változatosság is azért kell neki olyan nagyon, hogy saját képzeletét benépesítse azokkal az újításokkal, melyekkel ő akar hatásokat elérni a maga dicsőségére és emelkedésére.
Mert a gonosz nem azért cselekszi mindezeket, hogy használni akar vele, bár csábításaiban mindig ez szerepel, mint csalogató szirén hang, hogy „jót akar”. Ezt nem vitathatja el senki tőle, mert valóban, a szándék mindig ebben a jelben indul el cselekvési útján, de ez a „jó” nem azt jelenti, hogy valóban mindvégig ezt a jót akarja elérni, amit az első impulzus hatása alatt magában gondolt és érzett.
Már az első akadálynál az az elgondolt jó ütközést hoz létre, amint az igazsággal kell megvívnia. Az igazság hatóereje kilendíti a gonosz elgondolást a maga irányából és kénytelen megalkudni azokkal az adott lehetőségekkel, melyek kínálkoznak. Az ilyen ütközésben csorbát szenvedett és a hiúságnak bizonyos fájdalmat okozott.
Az a fájdalom felébreszti a bosszút, a gőgnek ez a védőeszközét és már az elveszett tekintélyt és a megrendült hatalom uralkodni akaró érzését kénytelen védelmezni, és ennek érvényt szerezni. Hogy ezt helyreállítsa, semmi se sok, semmi sem olyan drága, hogy fel ne áldozza érte. Minden elpusztulhat, de ennek nem szabad csorbát szenvednie. A gonoszban mélyen alásüllyedő lelkeknek ez a fő erősségük.
Azonban hiába ragaszkodnak bármilyen erővel ehhez az eltévedt gondolathoz, ennek a csak ideig-óráig tartó dicsőséghez, hiába áldozzák fel ezért a maguk és mások életét és békességét, ennek nincs lehetősége sem a földi, sem az örökéletben. Már alapjaiban meg van rendítve, mert nem a valóságra, hanem a hibás „elképzelésre” van építve. Azaz hazugságra.
Az a „hazugság”, mint egy ragályos kór, terjed lélekről lélekre, emberről emberre, akik nincsenek beírva az „élet könyvébe”. A gonosz lelkű embert az önzés, a gőg, a hiúság, a kapzsiság vezeti a cselekvésre. Az igazságban élő, vagy legalább az igazságot kereső embert az igazságot kiteljesítő vágy és akarat vezérli, aki már nem csak a maga hasznát, a maga jólétét elérni tekinti célnak, hanem a mások életét, a mások életének biztonságát, és fejlődését is éppen olyan fontosnak tartja, mint a magáét. Ezek az átlagból kiemelkedő jó irányú emberlelkek, akik sok próbákon és kísértéseken keresztül jutnak el a teljes megismeréshez, az isteni igazság tiszta forrásához.
Mikor elérkezik a természet rendje szerint a fizetés és megállítás ideje: a gonoszok bűnei miatt az igazak munkájának eredményei is elpusztulnak. Azért az Úr nem fizeti meg érdem szerint sem az igaznak, sem a gonosznak munkálkodását a Földön, amíg a végzet egyénenként ki nem bontja a közösségből azokat, akiknek cselekvési szabadságuk lejárt és már nem cselekedhetnek többé sem jót, sem gonoszt. Ez az idő rohamosan közeleg és jaj azoknak, akik megbélyegzik magukat azzal a bélyeggel, melyet Káin bélyegének (Máté: 13:24-30) neveznek kezdettől fogva.
Összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Akik Káin-bélyeget viselnek
Az Úr utolsó órái
Az Úr utolsó órái – folytatás
HANG - Akinek a HANG nem válaszol
Esőt ad mind az igaznak, mind a gonosznak földére
Félelem
Gyimóthy Gábor_Ide a nyelvrégítőkkel
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhvQqIrc ... w?e=Dp4GEf
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGhvQbYdP ... A?e=FCYdFj
Karsay István 2020 junius havi szellemtani hírlevele – Letöltés a tárolóból
https://www.youtube.com/watch?v=cz77fr0ewdM
Szemléletváltás - Veszélyben az emberség az emberiség létében 1. rész - Pap Gábor
https://www.youtube.com/watch?v=bE2dpC9JB2o
Szemléletváltás - Veszélyben az emberség az emberiség létében 2. rész - Pap Gábor
https://www.youtube.com/watch?v=YRR4wGq ... i&index=63
Lassu vágta – Romantikus film
https://www.youtube.com/watch?v=H2x08HT ... i&index=54
Váratlan család – Romantikus film
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Sa 13. Jun 2020, 06:15
Antikrisztus 1
János Evangélium 14/21 ígérete alapján
prófétai módon kapta és írta: Bertha Dudde
Lényegi kivonat a médiumi közleményéből
Eljött az ideje, hogy közelebbi felvilágosítást kapjunk az Antikrisztusról. Keveset tudunk meg azonban arról, hogy ki az Antikrisztus mint ember, hogy hívják, és honnan származik, viszont sokkal többet megtudunk arról, hogy Jézus követői mit várhatnak tőle az eljövendő időszakban.
A Sátán a végidőben egy emberen keresztül úgy tud működni, mintha megtestesült volna. Úgy mint az ember Jézus magát Istennek tejesen átadta, hogy Isten rajta keresztül közvetlenül tudott beszélni és működni. Épp így adja át az eljövendő Antikrisztus magát a Sátánnak. Az Antikrisztus nagy hatalmú világuralkodó lesz, akit minden nemzet örömmel fogad, mert ígéretet tesz, hogy az eljövendő természeti katasztrófa miatt lecsökkent életszínvonalat a leghamarabb visszaállítja. Mivel a legtöbb ember teljesen elveszti anyagi javait, ezért uralkodójukká választják, aki teljesíti kívánságaikat.
A Sátán az eddigi ravasz megtévesztő módszerekkel hat az Antikrisztuson keresztül, ezért az embereknek először dolgos megmentő képében mutatkozik. A többi ember közül kimagaslóan magas értelmével tűnik ki. Miután megszerezte az emberek bizalmát, és a világ feletti hatalmat, fokozatosan elkezd a hittel kapcsolatos ügyekkel törődni. Elsőként eléri, hogy minden vallás egyetlen állam, vagy világvallásba tömörüljön, és mindezt Krisztus követésének álcázza. Ehhez megszerzi az egyházak támogatását is, akik egyenként abban a hiszemben élnek, hogy a világvallásban az ő nézeteik lesznek a meghatározók. De csalódni fognak, mert az Antikrisztus nem a hívők egységét akarja elérni, sokkal inkább az a célja, hogy az Istenben való bármilyen hitet lerombolja.
A Sátán tudja, hogy a leghatalmasabb ellenfele Jézus Krisztus, hogy csak ő válthatja meg az embereket, hogy csak általa lehet eljutni Istenhez. És mivel minden egyes Jézus által megváltott lélek egy darab veszteséget jelent a hatalmából, ezért különösen Jézus Krisztus ellen lép fel. A Sátán az Antikrisztus által akarja végérvényesen elérni, hogy a Jézusba vetett hit megszűnjön, és már nem csak csellel, hanem embertelen eszközök alkalmazásával próbálkozik.
Kegyetlen, kíméletlen módszerei által minden ember választás elé kerül. Mindenki, aki a világot és a javait szereti, könnyen lemond a Jézus Krisztusba vetett hitéről, de ezzel a lelküket romlásba taszítják - és csak azok, akik Jézus Krisztust mint Megváltót felismerték, és komoly áldozatot hoznak azért, hogy szeretet parancsait teljesítsék, - csak ezek fognak hűségben megmaradni Jézushoz. Ezek megvallják őt a világ előtt, még akkor is ha a hitük miatt az Antikrisztus halállal fenyegeti őket.
A világhoz sok olyan ember tartozik, aki nyíltan szembeáll Jézus Krisztussal. Ezek követelni fogják az ő teljes elutasítását, azt akarják, hogy többé még a nevét se mondják ki, el akarnak törölni minden róla való megemlékezést, és tudatlanságban felnevelni ez eljövendő nemzedéket. Mindent meg akarnak semmisíteni ami őrá vonatkozik, a róla való tudást, és hatását megakadályozni. És így fog a küzdelem fellángolni. És bár úgy tűnik, hogy az ellenfél tesz szert előnyre, de ez csalóka, a harc rövid ideig tart, és azoké lesz a győzelem, akik Jézus nevéért harcoltak. Akik hozzá kötődnek, az ő nevéért lépnek fel, őt megvallják a világ előtt, és megdicsőítik őt és a tanítását. Üldözni fogják őket, de ők ennek ellenére türelemmel viselik az üldözést. Fentről erőt kapnak, és annál hívebben hirdetik a tanításokat, minél inkább támadják őket.
Eljön az idő, hogy egy legfelsőbb törvényt adnak ki, mely szerint minden embernek döntenie kell, ki oldalán harcol: Krisztus mellett vagy ellen. És a világ követői eldobják őt, hiú akaratuk fizetségéért földi előnyre tesznek szert, de ezért lelküket adják el.
Nagy szükség lesz szellemi táplálékra, ahogy véget ér a Föld felrázása, de ez csak átmeneti állapot lesz. Az emberek szükséget szenvednek, ezért kezdetben felfogó képesek lesznek, és Isten igéje vigaszt és erőt nyújt számukra. Ezt ők elismerik mint Isten igéjét, és hívők lesznek, de csak rövid időre. Csak kevés ember bírja a támadásokat, és marad hű a hitéhez.
Isten egyetlen lehetőséget sem hagy ki, minden eszközt megragad hogy megmentse azokat az embereket, akikben még jóakarat van. Isten sok szolgáját a Földre küldi, hogy hirdessék akaratát, és terjesszék tanításait. Az eljövendő eseményeket tegyék ismertté az emberek számára.
A hitért való küzdelem kegyetlen lesz, olyan formát ölt, miket eddig még soha. Minél szilárdabban ragaszkodnak az emberek a hitükhöz, annál brutálisabban fog az ellenfél eljárni, hogy azt kiírtsa. De a hívők mértéken felüli erővel rendelkeznek, sok mindent el tudnak viselni, mert Isten erősíti őket, igéjén keresztül erőt vezet hozzájuk, állandóan azokkal van, akik a vég előtt érte és a hitért fellépnek.
Mindezt ismertté tegyétek az embereknek még az események előtt. A legnagyobb lelki összeütközést fogják az emberek átélni a világi rendelkezések miatt, és ez az idő már nincs messze. Szorongattatva lesznek, hogy nyíltan állást foglaljanak a hitükkel kapcsolatban, és Isten ezt megengedi, mert szükséges hogy az emberek olyan kérdéssel foglalkozzanak, amely lelkük gyógyulását érinti, megengedi, hogy a földi hatalom szorongassa őket, hogy szükséghelyzetbe kerüljenek a hit miatt, hogy világosan eldöntsék, mi a hitük.
szemlézte: Bíró László
János Evangélium 14/21 ígérete alapján
prófétai módon kapta és írta: Bertha Dudde
Lényegi kivonat a médiumi közleményéből
Eljött az ideje, hogy közelebbi felvilágosítást kapjunk az Antikrisztusról. Keveset tudunk meg azonban arról, hogy ki az Antikrisztus mint ember, hogy hívják, és honnan származik, viszont sokkal többet megtudunk arról, hogy Jézus követői mit várhatnak tőle az eljövendő időszakban.
A Sátán a végidőben egy emberen keresztül úgy tud működni, mintha megtestesült volna. Úgy mint az ember Jézus magát Istennek tejesen átadta, hogy Isten rajta keresztül közvetlenül tudott beszélni és működni. Épp így adja át az eljövendő Antikrisztus magát a Sátánnak. Az Antikrisztus nagy hatalmú világuralkodó lesz, akit minden nemzet örömmel fogad, mert ígéretet tesz, hogy az eljövendő természeti katasztrófa miatt lecsökkent életszínvonalat a leghamarabb visszaállítja. Mivel a legtöbb ember teljesen elveszti anyagi javait, ezért uralkodójukká választják, aki teljesíti kívánságaikat.
A Sátán az eddigi ravasz megtévesztő módszerekkel hat az Antikrisztuson keresztül, ezért az embereknek először dolgos megmentő képében mutatkozik. A többi ember közül kimagaslóan magas értelmével tűnik ki. Miután megszerezte az emberek bizalmát, és a világ feletti hatalmat, fokozatosan elkezd a hittel kapcsolatos ügyekkel törődni. Elsőként eléri, hogy minden vallás egyetlen állam, vagy világvallásba tömörüljön, és mindezt Krisztus követésének álcázza. Ehhez megszerzi az egyházak támogatását is, akik egyenként abban a hiszemben élnek, hogy a világvallásban az ő nézeteik lesznek a meghatározók. De csalódni fognak, mert az Antikrisztus nem a hívők egységét akarja elérni, sokkal inkább az a célja, hogy az Istenben való bármilyen hitet lerombolja.
A Sátán tudja, hogy a leghatalmasabb ellenfele Jézus Krisztus, hogy csak ő válthatja meg az embereket, hogy csak általa lehet eljutni Istenhez. És mivel minden egyes Jézus által megváltott lélek egy darab veszteséget jelent a hatalmából, ezért különösen Jézus Krisztus ellen lép fel. A Sátán az Antikrisztus által akarja végérvényesen elérni, hogy a Jézusba vetett hit megszűnjön, és már nem csak csellel, hanem embertelen eszközök alkalmazásával próbálkozik.
Kegyetlen, kíméletlen módszerei által minden ember választás elé kerül. Mindenki, aki a világot és a javait szereti, könnyen lemond a Jézus Krisztusba vetett hitéről, de ezzel a lelküket romlásba taszítják - és csak azok, akik Jézus Krisztust mint Megváltót felismerték, és komoly áldozatot hoznak azért, hogy szeretet parancsait teljesítsék, - csak ezek fognak hűségben megmaradni Jézushoz. Ezek megvallják őt a világ előtt, még akkor is ha a hitük miatt az Antikrisztus halállal fenyegeti őket.
A világhoz sok olyan ember tartozik, aki nyíltan szembeáll Jézus Krisztussal. Ezek követelni fogják az ő teljes elutasítását, azt akarják, hogy többé még a nevét se mondják ki, el akarnak törölni minden róla való megemlékezést, és tudatlanságban felnevelni ez eljövendő nemzedéket. Mindent meg akarnak semmisíteni ami őrá vonatkozik, a róla való tudást, és hatását megakadályozni. És így fog a küzdelem fellángolni. És bár úgy tűnik, hogy az ellenfél tesz szert előnyre, de ez csalóka, a harc rövid ideig tart, és azoké lesz a győzelem, akik Jézus nevéért harcoltak. Akik hozzá kötődnek, az ő nevéért lépnek fel, őt megvallják a világ előtt, és megdicsőítik őt és a tanítását. Üldözni fogják őket, de ők ennek ellenére türelemmel viselik az üldözést. Fentről erőt kapnak, és annál hívebben hirdetik a tanításokat, minél inkább támadják őket.
Eljön az idő, hogy egy legfelsőbb törvényt adnak ki, mely szerint minden embernek döntenie kell, ki oldalán harcol: Krisztus mellett vagy ellen. És a világ követői eldobják őt, hiú akaratuk fizetségéért földi előnyre tesznek szert, de ezért lelküket adják el.
Nagy szükség lesz szellemi táplálékra, ahogy véget ér a Föld felrázása, de ez csak átmeneti állapot lesz. Az emberek szükséget szenvednek, ezért kezdetben felfogó képesek lesznek, és Isten igéje vigaszt és erőt nyújt számukra. Ezt ők elismerik mint Isten igéjét, és hívők lesznek, de csak rövid időre. Csak kevés ember bírja a támadásokat, és marad hű a hitéhez.
Isten egyetlen lehetőséget sem hagy ki, minden eszközt megragad hogy megmentse azokat az embereket, akikben még jóakarat van. Isten sok szolgáját a Földre küldi, hogy hirdessék akaratát, és terjesszék tanításait. Az eljövendő eseményeket tegyék ismertté az emberek számára.
A hitért való küzdelem kegyetlen lesz, olyan formát ölt, miket eddig még soha. Minél szilárdabban ragaszkodnak az emberek a hitükhöz, annál brutálisabban fog az ellenfél eljárni, hogy azt kiírtsa. De a hívők mértéken felüli erővel rendelkeznek, sok mindent el tudnak viselni, mert Isten erősíti őket, igéjén keresztül erőt vezet hozzájuk, állandóan azokkal van, akik a vég előtt érte és a hitért fellépnek.
Mindezt ismertté tegyétek az embereknek még az események előtt. A legnagyobb lelki összeütközést fogják az emberek átélni a világi rendelkezések miatt, és ez az idő már nincs messze. Szorongattatva lesznek, hogy nyíltan állást foglaljanak a hitükkel kapcsolatban, és Isten ezt megengedi, mert szükséges hogy az emberek olyan kérdéssel foglalkozzanak, amely lelkük gyógyulását érinti, megengedi, hogy a földi hatalom szorongassa őket, hogy szükséghelyzetbe kerüljenek a hit miatt, hogy világosan eldöntsék, mi a hitük.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » So 14. Jun 2020, 06:55
Antikrisztus 2
János Evangélium 14/21 ígérete alapján
prófétai módon kapta és írta: Bertha Dudde
Lényegi kivonat a médiumi közleményéből
Előzetes magyarázat szükséges ennek az anyagnak a megértéséhez. Bertha Dudde több ezerre rugó közlésanyagában ennek a témának egy kisebb kötetnyi, több mint huszonöt közlésből álló ciklust állított össze egy külön kötetben(38-as füzet). Ebből az anyagból készült ez a lényegi kivonat, melyet most megosztok veletek négy részben, ezért jelennek meg olykor ismétlődések, bár többször átszürtem az anyagot, de remélem áttekinthető és érthető számotokra. Megjegyzem, a tárolóból az egész magyarul megjelent Bertha Dudde anyag könnyedén letölthető.
Újra és újra hirdetem nektek, hogy természeti hatalom (katasztrófák) által fogok megnyilatkozni, hogy felrázzam az alvókat és resteket. Néhányan fel is fognak ébredni, ezzel szemben néhányan még gyenge hitüket is elvesztik a nagy rombolás és emberáldozat láttán, amibe ez az esemény kerül.
Ellenfelem minden alattomos módszerét és ravaszságát beveti, hogy szítsa a gyűlöletet, és ez sikerülni is fog neki, mert a földi veszteség, melyet az emberek a természeti csapás miatt elszenvednek megkeményíti őket, és jogtalan követelésekre, védtelen embertársaik kizsákmányolására hajtja őket.
Az emberek szeretetlensége egyre inkább fokozódik, és amire vállalkoznak, egyértelműen elárulja az ellenséget, az Antikrisztust, akihez tartoznak. Olyan intézkedéseket és rendeleteket hoznak, amelyek éppen azokat az embereket érintik érzékenyen, akiknek hitük miatt szenvedniük kell, és kemény sorsukat alig képesek felfogni. És ekkor én lerövidítem a napokat az enyéim kedvéért, hogy ne csüggedjenek el, hanem üdvözüljenek.
Nem kell félnetek ameddig bíztok bennem, ameddig összekapcsolódtok velem az ima által, mert addig újra és újra erőhöz juttok, hogy ellenállhassatok. Véssétek ezen szavaimat szilárdan emlékezetetekbe, mert ez lesz az eljövendő időben erősségetek. Már előtte biztosítsatok erőt magatoknak, mert elmúlik még egy kis idő addig, míg én magam megnyilatkozom a természeti esemény által.
Eljön az idő, mikor minden hitbeli tanítást megtámadnak, minden szelleminek hadat üzennek, mikor egy fennálló szellemi irányzatnak sem kegyelmeznek - megtámadják és rágalmazzák őket. És akkor az igazságnak is hadat üzennek, és azok ellen fognak eljárást indítani, akiket magam választottam és képeztem ki, hogy képviseljék azt az igazságot.
Ezért vonlak be benneteket megváltó Tervembe, és ajándékozok nektek olyan tudást, amely benneteket is feljogosít arra, hogy ellenségeitekkel felvegyétek a küzdelmet. Ezután harcoljatok a szó fegyverével. Értsétek meg, miért vezetek újra és újra ismeretet hozzátok fentről, miért engedek betekintést olyan szellemi tudásba, amely nem a köz java, amely még sosem mondott csődöt az azt birtokló ember számára, ha ő méltó arra, hogy ő is fel lehessen világosítva szellemem által. Így egyszer eljön az az idő, amikor minden tudásotokat értékesíteni tudjátok, és most kiképezlek benneteket erre az időre. Olyan tanítást adok, melyet mindenki fel tud mutatni, és amely - mivel tőlem származik - nem marad hatás nélkül.
A végidőket élitek, mint ahogyan meg van írva, ő tudja hogy nincs sok ideje hátra, ezért különösen feltűnően tombol, de az emberek mégsem ismerik fel. Ellenségem ott küzd leginkább, ahol látható a hozzám törekvés. Ez lesz annak a magyarázata, ha a szellemileg küzdők konfliktusba kerülnek saját magukkal, vagy környezetükkel. A szellemi törekvés, vagyis a tekintet felém fordulása ellenfelem számára iszonyat. Gyűlölettel és megsemmisítő dühhel telik meg, a leggyalázatosabb terveket veti be, melyek kihatása egyértelműen érezhetővé válnak gyermekeim között, azok között, akik hűen akarnak szolgálni nekem, azok közt, akik felfogják a fényt, hogy a világnak szétosszák.
Minden lélek ellen harcol, akit elveszíthet, és mivel az emberek többsége őt követi, minden lélek miatt bosszankodik, aki őt felismerte, és működésében meggátolta. Mennél inkább tart mindez, annál hevesebben fog tombolni, és zűr-zavart kelteni az emberek között, mert minden ármányt, hazugságot, minden fegyvert aggály nélkül használ, még akkor is, ha ez a lelkek halálát okozza, akikért harcol. Álarcban jelenik meg, és nehezen lesz felismerhető. Az enyéim között fog megjelenni, becsap mindenkit akit álarca meg tud téveszteni.
VESZÉLYBEN A HIT! Tudjátok mit jelent, hogy nyíltan állást kell foglalnotok, és ezzel egyidőben a legnagyobb földi szükséggel kell hogy szembenézzetek? Már előtte felvilágosítalak, és figyelmessé akarlak tenni titeket ezekre az időkre, mivel az ellenfél hatásai és intézkedései által egyértelműen felismerhetővé válik. Sok követője lesz, mert mindenféle furfanggal és erőszakkal fog harcolni. Sikerülni fog neki ami sokkal korábban nem sikerült neki, a hitet, amely megingathatatlannak tűnt - megingatni. Könnyedén felborítja a hittételeket, mert jól tud bánni a szavakkal.
Az igazi tudás erőt ad az enyémeknek, hogy végig kitartsanak, de az igazi tudás az emberek többségéből hiányzik, és ha ezt meg is kapnák, nem fogadják el. De én tudom mi vár rátok, és segíteni szeretnék nektek. Ezt olyan formában teszem, hogy az igazságnak megfelelően világos legyen számotokra, a fény és a sötétség közötti harc a vég előtti utolsó időben.
Minél közelebb van a vég, annál hevesebben lángol fel a harc a fény és a sötétség között. A harc minden ijedelmét akkor élitek át először, ha követőim ellen irányul, ha a belém, Jézus Krisztusba vetett hit fenyegetve lesz, ha ellenfelem célpontja Megváltó Művem lesz - ha az emberektől hitük nyílt megvallását követelik, és a hit megtagadását a legbrutálisabb eszközökkel fogják kikényszeríteni. Ekkor tör ki először a szükség és nyomorúság, az az idő, melynek lerövidítésére ígéretet tettem.
szemlézte: Bíró László
János Evangélium 14/21 ígérete alapján
prófétai módon kapta és írta: Bertha Dudde
Lényegi kivonat a médiumi közleményéből
Előzetes magyarázat szükséges ennek az anyagnak a megértéséhez. Bertha Dudde több ezerre rugó közlésanyagában ennek a témának egy kisebb kötetnyi, több mint huszonöt közlésből álló ciklust állított össze egy külön kötetben(38-as füzet). Ebből az anyagból készült ez a lényegi kivonat, melyet most megosztok veletek négy részben, ezért jelennek meg olykor ismétlődések, bár többször átszürtem az anyagot, de remélem áttekinthető és érthető számotokra. Megjegyzem, a tárolóból az egész magyarul megjelent Bertha Dudde anyag könnyedén letölthető.
Újra és újra hirdetem nektek, hogy természeti hatalom (katasztrófák) által fogok megnyilatkozni, hogy felrázzam az alvókat és resteket. Néhányan fel is fognak ébredni, ezzel szemben néhányan még gyenge hitüket is elvesztik a nagy rombolás és emberáldozat láttán, amibe ez az esemény kerül.
Ellenfelem minden alattomos módszerét és ravaszságát beveti, hogy szítsa a gyűlöletet, és ez sikerülni is fog neki, mert a földi veszteség, melyet az emberek a természeti csapás miatt elszenvednek megkeményíti őket, és jogtalan követelésekre, védtelen embertársaik kizsákmányolására hajtja őket.
Az emberek szeretetlensége egyre inkább fokozódik, és amire vállalkoznak, egyértelműen elárulja az ellenséget, az Antikrisztust, akihez tartoznak. Olyan intézkedéseket és rendeleteket hoznak, amelyek éppen azokat az embereket érintik érzékenyen, akiknek hitük miatt szenvedniük kell, és kemény sorsukat alig képesek felfogni. És ekkor én lerövidítem a napokat az enyéim kedvéért, hogy ne csüggedjenek el, hanem üdvözüljenek.
Nem kell félnetek ameddig bíztok bennem, ameddig összekapcsolódtok velem az ima által, mert addig újra és újra erőhöz juttok, hogy ellenállhassatok. Véssétek ezen szavaimat szilárdan emlékezetetekbe, mert ez lesz az eljövendő időben erősségetek. Már előtte biztosítsatok erőt magatoknak, mert elmúlik még egy kis idő addig, míg én magam megnyilatkozom a természeti esemény által.
Eljön az idő, mikor minden hitbeli tanítást megtámadnak, minden szelleminek hadat üzennek, mikor egy fennálló szellemi irányzatnak sem kegyelmeznek - megtámadják és rágalmazzák őket. És akkor az igazságnak is hadat üzennek, és azok ellen fognak eljárást indítani, akiket magam választottam és képeztem ki, hogy képviseljék azt az igazságot.
Ezért vonlak be benneteket megváltó Tervembe, és ajándékozok nektek olyan tudást, amely benneteket is feljogosít arra, hogy ellenségeitekkel felvegyétek a küzdelmet. Ezután harcoljatok a szó fegyverével. Értsétek meg, miért vezetek újra és újra ismeretet hozzátok fentről, miért engedek betekintést olyan szellemi tudásba, amely nem a köz java, amely még sosem mondott csődöt az azt birtokló ember számára, ha ő méltó arra, hogy ő is fel lehessen világosítva szellemem által. Így egyszer eljön az az idő, amikor minden tudásotokat értékesíteni tudjátok, és most kiképezlek benneteket erre az időre. Olyan tanítást adok, melyet mindenki fel tud mutatni, és amely - mivel tőlem származik - nem marad hatás nélkül.
A végidőket élitek, mint ahogyan meg van írva, ő tudja hogy nincs sok ideje hátra, ezért különösen feltűnően tombol, de az emberek mégsem ismerik fel. Ellenségem ott küzd leginkább, ahol látható a hozzám törekvés. Ez lesz annak a magyarázata, ha a szellemileg küzdők konfliktusba kerülnek saját magukkal, vagy környezetükkel. A szellemi törekvés, vagyis a tekintet felém fordulása ellenfelem számára iszonyat. Gyűlölettel és megsemmisítő dühhel telik meg, a leggyalázatosabb terveket veti be, melyek kihatása egyértelműen érezhetővé válnak gyermekeim között, azok között, akik hűen akarnak szolgálni nekem, azok közt, akik felfogják a fényt, hogy a világnak szétosszák.
Minden lélek ellen harcol, akit elveszíthet, és mivel az emberek többsége őt követi, minden lélek miatt bosszankodik, aki őt felismerte, és működésében meggátolta. Mennél inkább tart mindez, annál hevesebben fog tombolni, és zűr-zavart kelteni az emberek között, mert minden ármányt, hazugságot, minden fegyvert aggály nélkül használ, még akkor is, ha ez a lelkek halálát okozza, akikért harcol. Álarcban jelenik meg, és nehezen lesz felismerhető. Az enyéim között fog megjelenni, becsap mindenkit akit álarca meg tud téveszteni.
VESZÉLYBEN A HIT! Tudjátok mit jelent, hogy nyíltan állást kell foglalnotok, és ezzel egyidőben a legnagyobb földi szükséggel kell hogy szembenézzetek? Már előtte felvilágosítalak, és figyelmessé akarlak tenni titeket ezekre az időkre, mivel az ellenfél hatásai és intézkedései által egyértelműen felismerhetővé válik. Sok követője lesz, mert mindenféle furfanggal és erőszakkal fog harcolni. Sikerülni fog neki ami sokkal korábban nem sikerült neki, a hitet, amely megingathatatlannak tűnt - megingatni. Könnyedén felborítja a hittételeket, mert jól tud bánni a szavakkal.
Az igazi tudás erőt ad az enyémeknek, hogy végig kitartsanak, de az igazi tudás az emberek többségéből hiányzik, és ha ezt meg is kapnák, nem fogadják el. De én tudom mi vár rátok, és segíteni szeretnék nektek. Ezt olyan formában teszem, hogy az igazságnak megfelelően világos legyen számotokra, a fény és a sötétség közötti harc a vég előtti utolsó időben.
Minél közelebb van a vég, annál hevesebben lángol fel a harc a fény és a sötétség között. A harc minden ijedelmét akkor élitek át először, ha követőim ellen irányul, ha a belém, Jézus Krisztusba vetett hit fenyegetve lesz, ha ellenfelem célpontja Megváltó Művem lesz - ha az emberektől hitük nyílt megvallását követelik, és a hit megtagadását a legbrutálisabb eszközökkel fogják kikényszeríteni. Ekkor tör ki először a szükség és nyomorúság, az az idő, melynek lerövidítésére ígéretet tettem.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mo 15. Jun 2020, 06:16
Antikrisztus 3
János Evangélium 14/21 ígérete alapján
prófétai módon kapta és írta: Bertha Dudde
Lényegi kivonat a médiumi közleményéből
Mindenki döntés előtt áll: Hozzám fog-e segítségért kiáltani, vagy tőlem teljesen elszigetelődik, ami egyidejűleg az ellenfél felé való fordulást jelenti. Ezután még egyszer döntést kell hoznia, amit nyilvánosan kell megtenni. Az utolsó hitért folyó harcban ezen a Földön tőletek, emberektől azt fogják követelni, hogy vagy mellettem tegyetek tanúbizonyságot, vagy megtagadjatok. Ekkor már az enyéim tudni fogják, hogy eljött a vég. Tudni fogjátok, hogy le fogom rövidíteni a napokat az enyéim miatt.
Gyermekeim ne féljetek, mert az eljövő ínséges időkben sem fogtok semmiben hiányt szenvedni, még akkor sem, ha a földi javakat vonják meg tőletek, amire az élethez van szükségetek. Mert amit elvesz tőletek, azt éntőlem kapjátok vissza, s ha más formában is, de nem fogtok fizikailag nélkülözni, mert én magam fogom éhségteket csillapítani. Erős hitpróbák vannak, melynek ki lesztek téve, de éppen ezekre az időkre akarlak benneteket felkészíteni.
Mindenkire figyeljetek, aki előre hirdeti szavaimat, csatlakozzatok hozzájuk, hogy öszszejöjjön a kis sereg, hogy újra fényt hozhassanak. Nem kell félniük, hogy brutális erőszak áldozatai lesznek, mert ÉN MAGAM jövök értük, és viszem el őket, amint ellenfelem mértéke betelt, és enyéimet a legkegyetlenebb veszély fenyegeti. Ezért fogom a napokat megrövidíteni, hogy enyéim kitarthassanak, és el ne gyengüljenek az üldözési intézkedések láttán. Szokatlanul fogok enyéimről gondoskodni, és ők minden ellenséges intézkedés ellenére meg tudják állni a helyüket testileg és szellemileg. Mindez rövid időn belül lejátszódik.
Nagyon elővigyázatosnak kell lennetek, és nem szabad szándékosan veszélybe kerülnötök - még túlbuzgóságból sem. Okosnak kell lennetek, mint a kígyónak, és szelídnek, mint a galambnak.
Nem múlik el sok idő, amikor először a jámborság leple alatt megjelenik, ellenfelem földi uralkodóként fog megtestesülni, hamisan kezdi meg tervét, hogy kezdetben csak kevesen ismerik fel annak, aki valójában. Így sokat megnyer magának, akik valóban követik, és engedelmesek neki, amikor terveit feltűnés nélkül átalakítja. Mert kezdetben csak néhány vallási irányzat ellen jár el. Ezáltal a többieket a saját oldalára állítja, akik túl készségesen segítenek neki, ha kell, hogy az ellenséget eltávolítsák. Nem sokkal ezután titeket támadnak meg, s akkor már nyilvánvalóra válik az Antikrisztus híveinek törekvése. Sokan fogják követni, mert már hatalma lesz, és könnyű játékot fog velük űzni.
Kemény vizsgának lesztek kitéve a vég előtti utolsó időben. Amit lehetetlennek találtok, az fog megtörténni: mindenféle hitet támadni fognak, mely ahhoz vezet, hogy az emberek kölcsönösen megtagadják hitüket. Ekkor kérem tőletek, földi képviselőimtől, hogy nyíltan valljatok meg, mert ez lesz az az idő, amire az Írás vonatkozik: " Aki engem megvall a világ előtt, azt én is megvallom Atyám előtt." Mert ez a vallomás sok másnak erősítését is jelenti, hogy nem kell bujkálnotok, és földi hatalomtól tartanotok.
Leírhatatlan káosz lesz, miután a természeti erőkön keresztül beszéltem, mert mióta világ a világ, ember nem élt át hasonlót. A félelem és az ijedtség képtelenné teszi az embereket, hogy gondolkodjanak és cselekedjenek. Újra döntő lesz a szeretet foka, a segítő szándék, az akarat a másokon való segítségre, hogy javuljon a saját élethelyzetük, mert mindenkin segíteni fogok, aki rászánja magát, hogy embertársait is kisegítse a szükségből.
Aztán meg fog jelenni az is, aki az utolsó időben ellenfelem lesz, aki magához ragadja a gyeplőt, mert a nagy szükség megkönnyíti dolgát, és aki még rendelkezéseket is hoz, amelyek egyszerűen bizonyítják, hogy a Sátánhoz tartozik. Sok követőre fog találni, hadseregét aggály nélkül fogja vezetni, a gyenge hitűeket is el akarja szakítani tőlem, bár oldalamon ellenállásra talál, mert enyéimet nagy erővel látom el.
Az Antikrisztus el fog jönni, és vele a közeli vég minden jele. Mert ahogy megkezdődik a hitért folyó harc, biztosan számolhattok a közeli véggel is, amely nem sokat várat magára, mert ez a küzdelem olyan keménységgel brutalitással folyik le, hogy magamnak kell jönnöm, hogy az enyéimet a legmélyebb szorongattatásból megmentsem, és felemeljem őket a béke Birodalmába.
Az eljövendő Antikrisztus olyan személyiség, aki kitűnik a többi ember soraiból. Ő egy rendkívül tehetséges ember, akinek különleges ereje a világi biztonságban van, azokkal szembeni fellépésében, akik felelősséget viselnek a népek jólétéért. Ezért sikert könyvelhet el, az emberek beleegyeznek az általa kiküzdött felső vezetésbe, a közért való jóért áttörő változásokat feltételeznek és várnak tőle. Minden világi ember el fogja őt ismerni. Ezt az előnyét ki fogja használni, hogy mindenfajta intézkedést hozzon.
Különösen a nem érzékelhető szellemiek ellen fog fellépni, minden vallásos kapcsolat ellen, mint az egyházak, és a szellemi áramlatok, melyeknek alapgondolatai Jézus Krisztus és tanításai. Mert a felebaráti szeretetet gyengeségi állapotnak fogja beállítani, mely ellen minden körülmények között harcolni kell. Mint sok ember uralkodója intézkedései által nagy lázadást fog szítani, csak azért tevékenykedik, hogy gyűlöletet és békétlenséget szórjon az emberek közé, hogy elnyomja a szeretetet, és az embereket a legnagyobb szellemi hiányba süllyessze.
Így kezdődik a Földön az utolsó ütközet - harc a hitért, harc Krisztus ellen - melynek az a következménye, hogy az emberek már végérvényesen vagy mellette, vagy ellene döntenek. Ez a harc elkerülhetetlen. Már nem lesz hosszú, békés időszak számotokra, órák és napok egyre múlnak, s az idő mindig egyre közelebb jön, amelyet szellemem meghirdetett. A világ hatalmas megrázkódtatás előtt áll, amelynek következményei leírhatatlanok.
Az Antikrisztus Szelleme mindenütt uralkodik, ahol nem ismertek fel engem. Mert ott már az ő általa keltett zűr-zavar meghonosodott, az emberek felismerő erejét legyengítette, mindent elsötétített, az igazságot elnyomta, és az embereket elvakította csaló fényeivel. Az ő műve, hogy az emberek eltávolodtak tőlem, hogy nem hisznek többé Jézus Krisztusban, ezért a hozzám vezető utat sem találják.
Az Antikrisztus egyetlen célja, hogy megfosszon uralmamtól, és saját magát ültesse a trónra. Vagyis teljesen ki akarja ölni a hitet az örökkévalóság Istenében, a teremtőben, és hogy annál magasabbra álljon maga - hogy tiszteljék és féljék ugyanúgy, mint Istent. Nem akarja az emberek szeretetét, csak alávetettségüket, hatalmat minden felett, egyedüli uralkodó akar lenni. Az Antikrisztusok törekvése, hogy kiirtsák a Krisztusi tanokat, s minden fajta tudást arról, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia, és a világ Megváltója. Nyíltan hadat üzen nekem, és ez lesz a végzete.
szemlézte: Bíró László
János Evangélium 14/21 ígérete alapján
prófétai módon kapta és írta: Bertha Dudde
Lényegi kivonat a médiumi közleményéből
Mindenki döntés előtt áll: Hozzám fog-e segítségért kiáltani, vagy tőlem teljesen elszigetelődik, ami egyidejűleg az ellenfél felé való fordulást jelenti. Ezután még egyszer döntést kell hoznia, amit nyilvánosan kell megtenni. Az utolsó hitért folyó harcban ezen a Földön tőletek, emberektől azt fogják követelni, hogy vagy mellettem tegyetek tanúbizonyságot, vagy megtagadjatok. Ekkor már az enyéim tudni fogják, hogy eljött a vég. Tudni fogjátok, hogy le fogom rövidíteni a napokat az enyéim miatt.
Gyermekeim ne féljetek, mert az eljövő ínséges időkben sem fogtok semmiben hiányt szenvedni, még akkor sem, ha a földi javakat vonják meg tőletek, amire az élethez van szükségetek. Mert amit elvesz tőletek, azt éntőlem kapjátok vissza, s ha más formában is, de nem fogtok fizikailag nélkülözni, mert én magam fogom éhségteket csillapítani. Erős hitpróbák vannak, melynek ki lesztek téve, de éppen ezekre az időkre akarlak benneteket felkészíteni.
Mindenkire figyeljetek, aki előre hirdeti szavaimat, csatlakozzatok hozzájuk, hogy öszszejöjjön a kis sereg, hogy újra fényt hozhassanak. Nem kell félniük, hogy brutális erőszak áldozatai lesznek, mert ÉN MAGAM jövök értük, és viszem el őket, amint ellenfelem mértéke betelt, és enyéimet a legkegyetlenebb veszély fenyegeti. Ezért fogom a napokat megrövidíteni, hogy enyéim kitarthassanak, és el ne gyengüljenek az üldözési intézkedések láttán. Szokatlanul fogok enyéimről gondoskodni, és ők minden ellenséges intézkedés ellenére meg tudják állni a helyüket testileg és szellemileg. Mindez rövid időn belül lejátszódik.
Nagyon elővigyázatosnak kell lennetek, és nem szabad szándékosan veszélybe kerülnötök - még túlbuzgóságból sem. Okosnak kell lennetek, mint a kígyónak, és szelídnek, mint a galambnak.
Nem múlik el sok idő, amikor először a jámborság leple alatt megjelenik, ellenfelem földi uralkodóként fog megtestesülni, hamisan kezdi meg tervét, hogy kezdetben csak kevesen ismerik fel annak, aki valójában. Így sokat megnyer magának, akik valóban követik, és engedelmesek neki, amikor terveit feltűnés nélkül átalakítja. Mert kezdetben csak néhány vallási irányzat ellen jár el. Ezáltal a többieket a saját oldalára állítja, akik túl készségesen segítenek neki, ha kell, hogy az ellenséget eltávolítsák. Nem sokkal ezután titeket támadnak meg, s akkor már nyilvánvalóra válik az Antikrisztus híveinek törekvése. Sokan fogják követni, mert már hatalma lesz, és könnyű játékot fog velük űzni.
Kemény vizsgának lesztek kitéve a vég előtti utolsó időben. Amit lehetetlennek találtok, az fog megtörténni: mindenféle hitet támadni fognak, mely ahhoz vezet, hogy az emberek kölcsönösen megtagadják hitüket. Ekkor kérem tőletek, földi képviselőimtől, hogy nyíltan valljatok meg, mert ez lesz az az idő, amire az Írás vonatkozik: " Aki engem megvall a világ előtt, azt én is megvallom Atyám előtt." Mert ez a vallomás sok másnak erősítését is jelenti, hogy nem kell bujkálnotok, és földi hatalomtól tartanotok.
Leírhatatlan káosz lesz, miután a természeti erőkön keresztül beszéltem, mert mióta világ a világ, ember nem élt át hasonlót. A félelem és az ijedtség képtelenné teszi az embereket, hogy gondolkodjanak és cselekedjenek. Újra döntő lesz a szeretet foka, a segítő szándék, az akarat a másokon való segítségre, hogy javuljon a saját élethelyzetük, mert mindenkin segíteni fogok, aki rászánja magát, hogy embertársait is kisegítse a szükségből.
Aztán meg fog jelenni az is, aki az utolsó időben ellenfelem lesz, aki magához ragadja a gyeplőt, mert a nagy szükség megkönnyíti dolgát, és aki még rendelkezéseket is hoz, amelyek egyszerűen bizonyítják, hogy a Sátánhoz tartozik. Sok követőre fog találni, hadseregét aggály nélkül fogja vezetni, a gyenge hitűeket is el akarja szakítani tőlem, bár oldalamon ellenállásra talál, mert enyéimet nagy erővel látom el.
Az Antikrisztus el fog jönni, és vele a közeli vég minden jele. Mert ahogy megkezdődik a hitért folyó harc, biztosan számolhattok a közeli véggel is, amely nem sokat várat magára, mert ez a küzdelem olyan keménységgel brutalitással folyik le, hogy magamnak kell jönnöm, hogy az enyéimet a legmélyebb szorongattatásból megmentsem, és felemeljem őket a béke Birodalmába.
Az eljövendő Antikrisztus olyan személyiség, aki kitűnik a többi ember soraiból. Ő egy rendkívül tehetséges ember, akinek különleges ereje a világi biztonságban van, azokkal szembeni fellépésében, akik felelősséget viselnek a népek jólétéért. Ezért sikert könyvelhet el, az emberek beleegyeznek az általa kiküzdött felső vezetésbe, a közért való jóért áttörő változásokat feltételeznek és várnak tőle. Minden világi ember el fogja őt ismerni. Ezt az előnyét ki fogja használni, hogy mindenfajta intézkedést hozzon.
Különösen a nem érzékelhető szellemiek ellen fog fellépni, minden vallásos kapcsolat ellen, mint az egyházak, és a szellemi áramlatok, melyeknek alapgondolatai Jézus Krisztus és tanításai. Mert a felebaráti szeretetet gyengeségi állapotnak fogja beállítani, mely ellen minden körülmények között harcolni kell. Mint sok ember uralkodója intézkedései által nagy lázadást fog szítani, csak azért tevékenykedik, hogy gyűlöletet és békétlenséget szórjon az emberek közé, hogy elnyomja a szeretetet, és az embereket a legnagyobb szellemi hiányba süllyessze.
Így kezdődik a Földön az utolsó ütközet - harc a hitért, harc Krisztus ellen - melynek az a következménye, hogy az emberek már végérvényesen vagy mellette, vagy ellene döntenek. Ez a harc elkerülhetetlen. Már nem lesz hosszú, békés időszak számotokra, órák és napok egyre múlnak, s az idő mindig egyre közelebb jön, amelyet szellemem meghirdetett. A világ hatalmas megrázkódtatás előtt áll, amelynek következményei leírhatatlanok.
Az Antikrisztus Szelleme mindenütt uralkodik, ahol nem ismertek fel engem. Mert ott már az ő általa keltett zűr-zavar meghonosodott, az emberek felismerő erejét legyengítette, mindent elsötétített, az igazságot elnyomta, és az embereket elvakította csaló fényeivel. Az ő műve, hogy az emberek eltávolodtak tőlem, hogy nem hisznek többé Jézus Krisztusban, ezért a hozzám vezető utat sem találják.
Az Antikrisztus egyetlen célja, hogy megfosszon uralmamtól, és saját magát ültesse a trónra. Vagyis teljesen ki akarja ölni a hitet az örökkévalóság Istenében, a teremtőben, és hogy annál magasabbra álljon maga - hogy tiszteljék és féljék ugyanúgy, mint Istent. Nem akarja az emberek szeretetét, csak alávetettségüket, hatalmat minden felett, egyedüli uralkodó akar lenni. Az Antikrisztusok törekvése, hogy kiirtsák a Krisztusi tanokat, s minden fajta tudást arról, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia, és a világ Megváltója. Nyíltan hadat üzen nekem, és ez lesz a végzete.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 16. Jun 2020, 06:14
Antikrisztus 4
János Evangélium 14/21 ígérete alapján
prófétai módon kapta és írta: Bertha Dudde
Lényegi kivonat a médiumi közleményéből
Erőteljes ellentámadást kell indítani, ha az Antikrisztus megkezdi utolsó művét, ti. hogy minden szellemi törekvést meggátoljon, mert nyilvánosan dolgozik Isten ellen. Minden hitet próbál kiírtani, így felfogása egyértelműen felismerhető, mikor Krisztus ellen irányul.. Akkor az egész Föld minden erejének tevékenynek kell lenni, mert ekkor kezdődik a legnehezebb küzdelem, amelyet Jézus Krisztus követői valaha is megéltek.
Aztán kezdődik a legutolsó harc a hitért, amely a végidőt bevezeti, s amelyet a legnagyobb keménységgel és brutalitással vívnak, mert a Sátán maga kel fel Isten ellen. Akkor már nyílt lesz a játék, és megmutatkozik, kinek van hite és Isten szeretete, aki Jézus Krisztust egyedüli úrnak ismeri el, és az ellenfelem intézkedéseitől nem fél. Ekkor az Isteni szeretet-tan minden követője kétszeresen áldott lesz, mert fontos munkát teljesít - meggyőződéssel hirdeti Istent. Abban áll feladatuk, hogy terjesszék a fényt, mert sötét szellemi éj veszi körül az embereket.
Az enyéim - úgy mint egykor - üldözve lesznek az én nevemért. Még szabadon hirdethetitek az Evangéliumot, még akadály nélkül fel tudtok lépni értem és nevemért - még nem lép fel veletek szemben semmilyen uralkodó, aki megtiltja, hogy beszéljetek és cselekedjetek. De el fog jönni az az idő, amikor nem cselekedhettek szabadon, hanem csak a legnagyobb titokban tevékenykedhettek értem és országomért. Ha fellép az Antikrisztus, akkor ti is meg lesztek ettől a szabadságtól fosztva, bár tevékenységeteket akkor sem kell abbahagynotok. De ekkor már csak nagyon elővigyázattal és okossággal tudjátok munkátokat teljesíteni, amely csak az én erőmmel fog sikerülni.
Ti emberek azért vagytok a Földön, hogy válasszatok két Úr között, és mindkettőről tudnotok kell. Elkülönülhettek azoktól, akik hozzá tartoznak, még képesek vagytok összezárkózni akik az enyéim vagytok, vigasztalni és erősíteni egymást. De ha ellenfelem a Föld utolsó ütközetéig fellép, akkor vissza kell vonni magatokat, nem beszélhettek többet nyíltan, mert fenyegetve lesztek a világtól, és azoktól, akik a világhoz tartoznak. Ekkor lesz érvényben, hogy engem nyíltan megvalljatok, akkor nem kell félnetek, mert erő fog áramlani hozzátok tőlem, hogy hűen kitarthattok mellettem, hogy örömmel megvallhattok engem, és erőtök annál jobban megnyilvánul.
Ne féljetek azoktól akik földi módon árthatnak, egyedül csak azoktól, akik lelketeket a mélybe próbálják húzni. De velük is bátran szembe szállhattok, ha oldalatokra hívtok engem, akkor nem képes ellenetekre tenni, akkor olyan pajzsotok van, ami által megsebezhetetlenek vagytok, lelketek minden veszély ellen fel van vértezve. Törekedjetek arra, hogy a hitetek egyre mélyebb, és megingathatatlanná váljon, akkor minden félelem eltűnik azokkal szemben, akik csak a testet ölhetik meg.
Jobban ügyeljetek a lélek életére, hagyjatok figyelmen kívül minden világit. Összes csábításaival és fenyegetéseivel. Akkor már csak akaratomnak megfelelően éltek, többé nem féltek a világtól és képviselőitől, hanem mindig jobban és jobban kitartatok mellettem.
Kemény harcot kell még kiállnotok, ameddig meg kell vallanotok a világ előtt. Teljes lemondást követelnek majd tőletek a világ javairól. Ki lesztek sajátítva, és szolgálatot kell teljesítenetek, ami erőtökön felülinek tűnik majd. Annak elvégzésében, ami fontosnak tűnik számotokra, akadályozva lesztek. Ok nélkül üldöznek és szorongatnak majd, és nem leltek nyugalmat ellenségeitek üldözése elől. Minden egyes ember élete nehéz, és szenvedéssel teli lesz, aki engem nem hord a szívében. De mindenki megkönnyebbül közületek, aki felém fordul segítségért. Mert szeretetem segít elviselni, minden egyes embernek segít, aki hittel bízik bennem.
A vég ideje ez, már nincs sok hátra. Ez a nagy szomorúság ideje lesz, amit már mindig is hirdettem látnokok és próféták által. Újra a legsürgősebben megjövendölöm ezt, és buzgó szellemi törekvésre figyelmeztetlek. Óvlak attól, hogy langyosak legyetek, vagy teljesen világias módon gondolkodjatok. Azért mindenhol hirdessétek amit hírül adtam.
Megjegyzés: A szellemek számtalanszor figyelmeztetnek: “Az idő közel van és mentsétek lelketeket míg megmenthető, míg a Kegyelem erői itt vannak velünk és a kapuk nem záródnak”. Ezek után, ha ezeket a tanításokat elolvastátok és betekintettetek a jövőnk fejleményeibe, itt az ideje, hogy a következő hétvégén elolvassuk a János Jelenéseinek szellemi magyarázatát, pontosabban annak lényegi kivonatát.
szemlézte: Bíró László
János Evangélium 14/21 ígérete alapján
prófétai módon kapta és írta: Bertha Dudde
Lényegi kivonat a médiumi közleményéből
Erőteljes ellentámadást kell indítani, ha az Antikrisztus megkezdi utolsó művét, ti. hogy minden szellemi törekvést meggátoljon, mert nyilvánosan dolgozik Isten ellen. Minden hitet próbál kiírtani, így felfogása egyértelműen felismerhető, mikor Krisztus ellen irányul.. Akkor az egész Föld minden erejének tevékenynek kell lenni, mert ekkor kezdődik a legnehezebb küzdelem, amelyet Jézus Krisztus követői valaha is megéltek.
Aztán kezdődik a legutolsó harc a hitért, amely a végidőt bevezeti, s amelyet a legnagyobb keménységgel és brutalitással vívnak, mert a Sátán maga kel fel Isten ellen. Akkor már nyílt lesz a játék, és megmutatkozik, kinek van hite és Isten szeretete, aki Jézus Krisztust egyedüli úrnak ismeri el, és az ellenfelem intézkedéseitől nem fél. Ekkor az Isteni szeretet-tan minden követője kétszeresen áldott lesz, mert fontos munkát teljesít - meggyőződéssel hirdeti Istent. Abban áll feladatuk, hogy terjesszék a fényt, mert sötét szellemi éj veszi körül az embereket.
Az enyéim - úgy mint egykor - üldözve lesznek az én nevemért. Még szabadon hirdethetitek az Evangéliumot, még akadály nélkül fel tudtok lépni értem és nevemért - még nem lép fel veletek szemben semmilyen uralkodó, aki megtiltja, hogy beszéljetek és cselekedjetek. De el fog jönni az az idő, amikor nem cselekedhettek szabadon, hanem csak a legnagyobb titokban tevékenykedhettek értem és országomért. Ha fellép az Antikrisztus, akkor ti is meg lesztek ettől a szabadságtól fosztva, bár tevékenységeteket akkor sem kell abbahagynotok. De ekkor már csak nagyon elővigyázattal és okossággal tudjátok munkátokat teljesíteni, amely csak az én erőmmel fog sikerülni.
Ti emberek azért vagytok a Földön, hogy válasszatok két Úr között, és mindkettőről tudnotok kell. Elkülönülhettek azoktól, akik hozzá tartoznak, még képesek vagytok összezárkózni akik az enyéim vagytok, vigasztalni és erősíteni egymást. De ha ellenfelem a Föld utolsó ütközetéig fellép, akkor vissza kell vonni magatokat, nem beszélhettek többet nyíltan, mert fenyegetve lesztek a világtól, és azoktól, akik a világhoz tartoznak. Ekkor lesz érvényben, hogy engem nyíltan megvalljatok, akkor nem kell félnetek, mert erő fog áramlani hozzátok tőlem, hogy hűen kitarthattok mellettem, hogy örömmel megvallhattok engem, és erőtök annál jobban megnyilvánul.
Ne féljetek azoktól akik földi módon árthatnak, egyedül csak azoktól, akik lelketeket a mélybe próbálják húzni. De velük is bátran szembe szállhattok, ha oldalatokra hívtok engem, akkor nem képes ellenetekre tenni, akkor olyan pajzsotok van, ami által megsebezhetetlenek vagytok, lelketek minden veszély ellen fel van vértezve. Törekedjetek arra, hogy a hitetek egyre mélyebb, és megingathatatlanná váljon, akkor minden félelem eltűnik azokkal szemben, akik csak a testet ölhetik meg.
Jobban ügyeljetek a lélek életére, hagyjatok figyelmen kívül minden világit. Összes csábításaival és fenyegetéseivel. Akkor már csak akaratomnak megfelelően éltek, többé nem féltek a világtól és képviselőitől, hanem mindig jobban és jobban kitartatok mellettem.
Kemény harcot kell még kiállnotok, ameddig meg kell vallanotok a világ előtt. Teljes lemondást követelnek majd tőletek a világ javairól. Ki lesztek sajátítva, és szolgálatot kell teljesítenetek, ami erőtökön felülinek tűnik majd. Annak elvégzésében, ami fontosnak tűnik számotokra, akadályozva lesztek. Ok nélkül üldöznek és szorongatnak majd, és nem leltek nyugalmat ellenségeitek üldözése elől. Minden egyes ember élete nehéz, és szenvedéssel teli lesz, aki engem nem hord a szívében. De mindenki megkönnyebbül közületek, aki felém fordul segítségért. Mert szeretetem segít elviselni, minden egyes embernek segít, aki hittel bízik bennem.
A vég ideje ez, már nincs sok hátra. Ez a nagy szomorúság ideje lesz, amit már mindig is hirdettem látnokok és próféták által. Újra a legsürgősebben megjövendölöm ezt, és buzgó szellemi törekvésre figyelmeztetlek. Óvlak attól, hogy langyosak legyetek, vagy teljesen világias módon gondolkodjatok. Azért mindenhol hirdessétek amit hírül adtam.
Megjegyzés: A szellemek számtalanszor figyelmeztetnek: “Az idő közel van és mentsétek lelketeket míg megmenthető, míg a Kegyelem erői itt vannak velünk és a kapuk nem záródnak”. Ezek után, ha ezeket a tanításokat elolvastátok és betekintettetek a jövőnk fejleményeibe, itt az ideje, hogy a következő hétvégén elolvassuk a János Jelenéseinek szellemi magyarázatát, pontosabban annak lényegi kivonatát.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mi 17. Jun 2020, 07:24
Úrnapi szózat
Istent az ő Szent Fiáért, az Urat a földön és a szellemvilágban végzett munkájáért, dicsérő és dicsőítő angyal és szellemkarok nevében köszöntünk benneteket földi testvéreim a szellemhazából, abból az ünnepélyből, mely nem szűnik meg soha, hogy meg ne szűnjék Istennek és az Úr Jézusnak dicsérete soha azért amiért lehajolt a bukott világokba, hogy megtisztítsa és felemelje mindazt ami veszendőbe indult.
Mindezen isteni műnek valódi értékét, a földi ember szinte egyáltalán, vagy alig-alig tudja értékelni. Ha nem így lett volna, nem feszítették volna Őt keresztre, vagy ha meg tudná látni oly hatalmasnak, amekkora valójában volt mindaz amit Isten és az Úr a bukott emberiségért tett, akkor sokkal nagyobb igyekezettel követné Őt a Golgothára. Sajnos az ember nem lát és nem hall oly mértékben amilyen mértékben kellene, hanem lót-fut a világi dolgai után, mit sem törődve az üdvösséggel. Így az ünneplése is felszínes marad. A mai nemzedékről is ugyanazt mondhatja az Úr, hogy ez a nemzedék csak az ajkával tisztel engem! Pedig a dicsőítésnek és az imádatnak, főként az örök imádatnak óriási értéke van és nagyon nagy hatást tud gyakorolni a lélekre, illetve immár a szellemre.
Erről szeretnék most néhány szóban beszélni.
Az ember tele s tele van önértékeléssel, hiúsággal, gőggel, mely tulajdonságok nem engedik a lélekben növekedni az Istent, az Isten nagyságát, hanem, hogy így mondjam, bezárják a lelket Isten előtt, a szellemet viszont börtönbe zárják és nem engedik kibontakozni. A lélek fejlettségének megfelelően alakulnak ki olyan élethelyzetek, - melyeket ti szenvedéseknek neveztek- amelyek ezeket a páncélnál is keményebb rétegeket lassan, de biztosan hántják le az emberi lélekről. Egy-egy ilyen hántolási folyamat után egy kicsivel tisztábban lát és érez a lélek, habár még nem látja azt, hogy ezeknek a lelki folyamatoknak köszönheti a tisztulását. Ezért sokszor tiltakozik az ember a szenvedés ellen, pedig ha magas szellemi szemekkel nézné és látná a saját állapotát, még kérné is az Istentől a szenvedéseket. Ezért láthattok magas szellemeket önfeledten szenvedni.
De amikor már valamennyire is tisztultabbá válik a lélek és eljut odáig, hogy bizonyos dolgokat, ha nem is mindent, meg tud köszönni Istennek, akkor ezek a fent említett bűnrétegek, valamennyivel könnyebben tudnak leválni a lélekről, mert végül is az alázatosságra való eljutás a cél! A hálaadással csökken a lélekben az emberi gőg, önérzet, amely tulajdonságokat sok esetben nem hogy leépíteni igyekezne az ember, hanem motivációként vannak jelen. De amikor odáig jut el az ember, hogy valamit is meg tud köszönni az Istennek, az azt jelenti, hogy elismeri Őt mint felette álló nálánál hatalmasabb lénynek. Ilyenkor már kezd a lélek lassan megalázódni a szellemi hatalmasságok előtt, mert olyan élethelyzetbe helyezik a gondviselését irányító kezek, melyet sem megoldani, sem kikerülni nem tud. Így kényszerül a lélek Istentől kérni és várni a megoldást. Ha sikerül a dolog, beindulhat az emberi gőg leépítésének a folyamata, de egyenlőre még csak a külső körülmények alakítása és majdan a hálaérzés kialakulása által. (Egy példával szolgálok a külső és belső dolgokra: Az Ó szövetségben azon a valakin nyugodott Isten áldása, aki gazdag volt, hisz megáldotta az Isten! Ezzel ellentétben az Új Szövetségi ember számára az a gazdagság, amely akkor még áldást jelentett, mindinkább köteléket jelent. Pl: erre a gazdag ifjú esete, akinek a következő léetében szegénynek kellett megszületnie ahhoz, hogy eljuthasson az Úr által nevezett tökéletességre.) De még mindig nagyon - nagyon messze áll a lélek attól, hogy a maga valójában tudja értékelni azt az isten művet, amelyet Isten a Szent Fia által tesz a bukott világért, mert még nagyos is szűk a látóköre, csak önmaga körül kezd látni bizonyos, Isten által irányított dolgokat. Ilyenkor kezdi látni és engedni azt, hogy az Isten irányítsa az életét. Tehát épül le az emberben az önmagába vetett hit és sugárzódik át Istenbe. Ilyen esetben már valamelyest mélyebb a hálaadás is, ami tovább növeli Isten értékét a lélekben és építi le az "embert." Az "ember" ő akar, cselekedni akar nagy dolgokat, emberért, hazáért, még Istenért is, de ezt mind az "ember" akarja és nem biztos, hogy az Isten! Az embernek elsősorban nem akarni, hanem engedelmeskednie kell az isteni Akaratnak! De ameddig az emberben ott él az ősbukás szövevénye, az ellenszegülés, az egyéniesülés, vagyis az összhangból való kiválás, addig nem tudja értékelni az engedelmességet, az összhangba való beleolvadást, pedig, mivel az Isten Országában nincs egyéniesülés, csak harmónia és közös akarat, az Istennek való engedelmesség által, így csakis akkor juthat be a lélek Oda, ha legyőzött önmagában minden ellenszegülési folyamatot, amihez alázatra van szükség.
Mindennek csak a felismeréséhez hosszú és terhes életekre, szenvedés teljes sorsokra van szüksége a léleknek.
Tehát minden egyes élet egyugyanazon célt szolgál: harmonizálni az emberi szellemet. Tehát minden egyes élet ebből a szempontból irányítva van, pontosan meghatározva az, hogy mennyit kell szenvednie és ezáltal tisztulni a léleknek. A cél a fontos! De általában kevesen érik el a meghatározott célt, mert nem tudják betölteni Isten akaratát és ilyen esetben visznek valami ledolgozni valót magukkal következő életbe. De ez csak itt a kegyelmi időben lehetséges, hisz hullámvölgy és hullámcsúcs az emberi élet. Alá kell szállnia ahhoz, hogy felemelkedhessék, mert előtörnek a testen keresztül a lelki hajlamok, melyek, ha az ember nem figyel eléggé oda, akkor kezeletlen állapotban nyersen gyakorolnak hatást a lélekre. Az a jó, ha a hullámvölgy és a hullámcsúcs között mind kisebb és kisebb a távolság, vagyis, mind csekélyebbre kelljen alásüllyednie a léleknek ahhoz, hogy ráeszméljen bűnös voltára és felvegye a harcot az alsóbbrendű énjével szemben. Amikor valamennyire is külön tudja -rosszabbik esetben- tapasztalatok útján- különböztetni hatásaiban a jót a rossztól, az erényeket a bűnöktől, akkor elkezd küzdeni a kárhozatba vivő hajlamok ellen, de mindezt csakis Istennel összhangban tudja tenni, ugyanis egy-egy győzelem után mindig erősebb kísértéseket kap, melyek a lelkéből gondviselésszerűen törnek elő, azzal a céllal, hogy megismerje önmagát és hogy legyőzze azokat. Ez a fejlődés kozmikus útja! Mert bármit cselekszik is a lélek, legyen bár utcasöprő, vagy a legnagyobb szónok, mindig önmagát viszi a vásárra, azaz mindig mindenki a saját maga próbáját éli mindig erősebb formában, mert a magasabb szint magasabb követelményekkel jár, tehát mindig mélyebben és mélyebben szánt a gondviselés ekéje a lélekben! Tehát ne csodálkozzatok azon, ha eddig ismeretlen hajlamok törnek elő a lelketek mélyéről.
De ha a lélek mélyéről a hála is fel tud törni mindezért a gondviselésszerű kegyelemért, bizony, hogy sokkal könnyebb a harcokat megharcolni, mert aki hálát érez, annak a lelkében már él az, hogy minden és mindenki, így ő is Isten kezében van. Ekkor már felismeri a lélek azt, hogy minden irányított a lelki és a fizikai élet terén és akkor jár jól, ha engedelmeskedik a felső irányításnak, mert csak akkor tud célba érni.
Mint mondtam, a hála érzése és kifejezése a legjobb és a leghathatósabb eszköz az Isten előtt történő megnyílásra. Ez a megnyílás a legboldogabb állapota a léleknek. Ettől nincs boldogítóbb érzés, pedig így is csak rétegződve képes a lélek befogadni az Istent, ugyanis, ha csak egy kicsivel is nagyobb "dózist" kapna az Istenből, azonnal belehalna a lélek abba az örömbe, amelyet az isteni jelenlét idézne elő a lelkében. Amint tisztul a lélek, úgy nő a befogadóképessége is. A hála érzése is nagyban befolyásolja
a lélek nyílását az ő Istene felé.Tehát adjatok mindenkoron mindenért, és sokkal könnyebb lesz az életetek vitele, a szenvedések elviselése és felgyorsulnak a fejlődésetek folyamatai, a lelketek megtelik olyan mennyei örömökkel, amelyet sehol máshol nem élhet át a lélek. Ezeknek az örömöknek viszont az a rendeltetésük, hogy kiemeljék időnként a lelket az anyagi világ vonzalmából olyan eszmekörökbe, amelyet ha megízlel a lélek, könnyebben és boldogan tudja elhagyni az anyagi világot.
Jelenleg, a mai napon az Istent és az Urat dicsőítő szellemkarok üzenete felétek: Hálaadó szívvel dicsérjétek a Mindenhatót az Ő Szent Fiáért, azért amiért az Utolsó Vacsorán a kenyérbe és a borba belefolyatta önmagát, vagyis az össz lelki vagyonát és szentségi szintre emelte azt. Kijelentette, hogy aki nem eszi az ő Testét és nem issza az ő Vérét, annak nincs közössége Vele. Tehát elengedhetetlenül szükségessé tette az Úr asztalához való méltó járulást mindazoknak, akik Vele közösséget szeretnének alkotni.
Néktek spiritiszta érzületűeknek viszont még mélyebb és tisztább érzésekkel kell hálát éreznetek, amiért anyag nélkül is magatokhoz vonzhatjátok azokat a Krisztusparányokat, amelyekké az Ő testét alakította tiérettetek "elszórt kalászokért." Ennek az ünnepe van ma testvéreim, EZÉRT ZENGENEK MA HÁLAÉNEKET A MENNYEI KAROK!
,,Magasztalja lelkem az Urat
és szellemem ujjong az én
megváltó Istenemben,mert
rátekintett alázatos szolgájára
és mostantól fogva boldognak
mond engem minden nemzedék
mert nagy dolgot tett Velem a Hatalmas.
Kedves földi emberek, Mária ujjongó öröménekével zárjuk felétek intézett rövid, a lehetőségekhez alkalmazkodott szavainkat az Úrnak szentelt napon, amikor Őt dicséri és dicsőíti a hatalmas angyalok kara, helyettetek is, amiért itt hagyta Önmagát a Krisztusparányokban, azokban az Élő Lélekké vált fluidokban, melyeket ha magatokhoz vesztek, öntudatlanul is küzdenek bennetek a bennetek levő gonosz hajlamok ellen. Mondjatok ezért hálát a Mindenható Istennek!!!
Ha nyitva állnak a lelki füleitek, meghallhatjátok az Angyalok gyönyörű, egybecsengő hálaénekét, melyet nem az ajkukkal énekelnek, hanem a szellemükből feltörő hála vált ki szellemi hangokat és reszketteti meg és hozza mozgásba az ottani szférát. Lélekben csatlakozzatok ti is ehhez az angyali énekhez és az angyalok karának fluidvilága be fogja tölteni a lelketeket. Halljátok-e már a lelketekben felcsendülni az angyalok örök himnuszát? ,,Dicsőség a magasságban Istennek..."
Kedves Testbe öltözött testvéreink, azt kívánjuk, hogy a ti lelketekben is felcsendüljön az angyali himnusz örök dala és társuljon a mi egy zúgó tűzzé alakult hála zuhatagunkhoz, mely felfelé irányul a Kegyelem Trónja felé és meg fog változni a hozzáállásotok a földi dolgokhoz.
ISTEN veletek, dicsérjétek Őt ti lelkek, pengesse meg a hála a lelketek húrjait örökkön örökké Ámen!
Ada, 2020.06.12
UI:
Átjáró A Mennyei Világba: Neville Goddard Hangoskönyv
https://www.youtube.com/watch?v=ggcpDFn ... d=IwAR0Tsh
Istent az ő Szent Fiáért, az Urat a földön és a szellemvilágban végzett munkájáért, dicsérő és dicsőítő angyal és szellemkarok nevében köszöntünk benneteket földi testvéreim a szellemhazából, abból az ünnepélyből, mely nem szűnik meg soha, hogy meg ne szűnjék Istennek és az Úr Jézusnak dicsérete soha azért amiért lehajolt a bukott világokba, hogy megtisztítsa és felemelje mindazt ami veszendőbe indult.
Mindezen isteni műnek valódi értékét, a földi ember szinte egyáltalán, vagy alig-alig tudja értékelni. Ha nem így lett volna, nem feszítették volna Őt keresztre, vagy ha meg tudná látni oly hatalmasnak, amekkora valójában volt mindaz amit Isten és az Úr a bukott emberiségért tett, akkor sokkal nagyobb igyekezettel követné Őt a Golgothára. Sajnos az ember nem lát és nem hall oly mértékben amilyen mértékben kellene, hanem lót-fut a világi dolgai után, mit sem törődve az üdvösséggel. Így az ünneplése is felszínes marad. A mai nemzedékről is ugyanazt mondhatja az Úr, hogy ez a nemzedék csak az ajkával tisztel engem! Pedig a dicsőítésnek és az imádatnak, főként az örök imádatnak óriási értéke van és nagyon nagy hatást tud gyakorolni a lélekre, illetve immár a szellemre.
Erről szeretnék most néhány szóban beszélni.
Az ember tele s tele van önértékeléssel, hiúsággal, gőggel, mely tulajdonságok nem engedik a lélekben növekedni az Istent, az Isten nagyságát, hanem, hogy így mondjam, bezárják a lelket Isten előtt, a szellemet viszont börtönbe zárják és nem engedik kibontakozni. A lélek fejlettségének megfelelően alakulnak ki olyan élethelyzetek, - melyeket ti szenvedéseknek neveztek- amelyek ezeket a páncélnál is keményebb rétegeket lassan, de biztosan hántják le az emberi lélekről. Egy-egy ilyen hántolási folyamat után egy kicsivel tisztábban lát és érez a lélek, habár még nem látja azt, hogy ezeknek a lelki folyamatoknak köszönheti a tisztulását. Ezért sokszor tiltakozik az ember a szenvedés ellen, pedig ha magas szellemi szemekkel nézné és látná a saját állapotát, még kérné is az Istentől a szenvedéseket. Ezért láthattok magas szellemeket önfeledten szenvedni.
De amikor már valamennyire is tisztultabbá válik a lélek és eljut odáig, hogy bizonyos dolgokat, ha nem is mindent, meg tud köszönni Istennek, akkor ezek a fent említett bűnrétegek, valamennyivel könnyebben tudnak leválni a lélekről, mert végül is az alázatosságra való eljutás a cél! A hálaadással csökken a lélekben az emberi gőg, önérzet, amely tulajdonságokat sok esetben nem hogy leépíteni igyekezne az ember, hanem motivációként vannak jelen. De amikor odáig jut el az ember, hogy valamit is meg tud köszönni az Istennek, az azt jelenti, hogy elismeri Őt mint felette álló nálánál hatalmasabb lénynek. Ilyenkor már kezd a lélek lassan megalázódni a szellemi hatalmasságok előtt, mert olyan élethelyzetbe helyezik a gondviselését irányító kezek, melyet sem megoldani, sem kikerülni nem tud. Így kényszerül a lélek Istentől kérni és várni a megoldást. Ha sikerül a dolog, beindulhat az emberi gőg leépítésének a folyamata, de egyenlőre még csak a külső körülmények alakítása és majdan a hálaérzés kialakulása által. (Egy példával szolgálok a külső és belső dolgokra: Az Ó szövetségben azon a valakin nyugodott Isten áldása, aki gazdag volt, hisz megáldotta az Isten! Ezzel ellentétben az Új Szövetségi ember számára az a gazdagság, amely akkor még áldást jelentett, mindinkább köteléket jelent. Pl: erre a gazdag ifjú esete, akinek a következő léetében szegénynek kellett megszületnie ahhoz, hogy eljuthasson az Úr által nevezett tökéletességre.) De még mindig nagyon - nagyon messze áll a lélek attól, hogy a maga valójában tudja értékelni azt az isten művet, amelyet Isten a Szent Fia által tesz a bukott világért, mert még nagyos is szűk a látóköre, csak önmaga körül kezd látni bizonyos, Isten által irányított dolgokat. Ilyenkor kezdi látni és engedni azt, hogy az Isten irányítsa az életét. Tehát épül le az emberben az önmagába vetett hit és sugárzódik át Istenbe. Ilyen esetben már valamelyest mélyebb a hálaadás is, ami tovább növeli Isten értékét a lélekben és építi le az "embert." Az "ember" ő akar, cselekedni akar nagy dolgokat, emberért, hazáért, még Istenért is, de ezt mind az "ember" akarja és nem biztos, hogy az Isten! Az embernek elsősorban nem akarni, hanem engedelmeskednie kell az isteni Akaratnak! De ameddig az emberben ott él az ősbukás szövevénye, az ellenszegülés, az egyéniesülés, vagyis az összhangból való kiválás, addig nem tudja értékelni az engedelmességet, az összhangba való beleolvadást, pedig, mivel az Isten Országában nincs egyéniesülés, csak harmónia és közös akarat, az Istennek való engedelmesség által, így csakis akkor juthat be a lélek Oda, ha legyőzött önmagában minden ellenszegülési folyamatot, amihez alázatra van szükség.
Mindennek csak a felismeréséhez hosszú és terhes életekre, szenvedés teljes sorsokra van szüksége a léleknek.
Tehát minden egyes élet egyugyanazon célt szolgál: harmonizálni az emberi szellemet. Tehát minden egyes élet ebből a szempontból irányítva van, pontosan meghatározva az, hogy mennyit kell szenvednie és ezáltal tisztulni a léleknek. A cél a fontos! De általában kevesen érik el a meghatározott célt, mert nem tudják betölteni Isten akaratát és ilyen esetben visznek valami ledolgozni valót magukkal következő életbe. De ez csak itt a kegyelmi időben lehetséges, hisz hullámvölgy és hullámcsúcs az emberi élet. Alá kell szállnia ahhoz, hogy felemelkedhessék, mert előtörnek a testen keresztül a lelki hajlamok, melyek, ha az ember nem figyel eléggé oda, akkor kezeletlen állapotban nyersen gyakorolnak hatást a lélekre. Az a jó, ha a hullámvölgy és a hullámcsúcs között mind kisebb és kisebb a távolság, vagyis, mind csekélyebbre kelljen alásüllyednie a léleknek ahhoz, hogy ráeszméljen bűnös voltára és felvegye a harcot az alsóbbrendű énjével szemben. Amikor valamennyire is külön tudja -rosszabbik esetben- tapasztalatok útján- különböztetni hatásaiban a jót a rossztól, az erényeket a bűnöktől, akkor elkezd küzdeni a kárhozatba vivő hajlamok ellen, de mindezt csakis Istennel összhangban tudja tenni, ugyanis egy-egy győzelem után mindig erősebb kísértéseket kap, melyek a lelkéből gondviselésszerűen törnek elő, azzal a céllal, hogy megismerje önmagát és hogy legyőzze azokat. Ez a fejlődés kozmikus útja! Mert bármit cselekszik is a lélek, legyen bár utcasöprő, vagy a legnagyobb szónok, mindig önmagát viszi a vásárra, azaz mindig mindenki a saját maga próbáját éli mindig erősebb formában, mert a magasabb szint magasabb követelményekkel jár, tehát mindig mélyebben és mélyebben szánt a gondviselés ekéje a lélekben! Tehát ne csodálkozzatok azon, ha eddig ismeretlen hajlamok törnek elő a lelketek mélyéről.
De ha a lélek mélyéről a hála is fel tud törni mindezért a gondviselésszerű kegyelemért, bizony, hogy sokkal könnyebb a harcokat megharcolni, mert aki hálát érez, annak a lelkében már él az, hogy minden és mindenki, így ő is Isten kezében van. Ekkor már felismeri a lélek azt, hogy minden irányított a lelki és a fizikai élet terén és akkor jár jól, ha engedelmeskedik a felső irányításnak, mert csak akkor tud célba érni.
Mint mondtam, a hála érzése és kifejezése a legjobb és a leghathatósabb eszköz az Isten előtt történő megnyílásra. Ez a megnyílás a legboldogabb állapota a léleknek. Ettől nincs boldogítóbb érzés, pedig így is csak rétegződve képes a lélek befogadni az Istent, ugyanis, ha csak egy kicsivel is nagyobb "dózist" kapna az Istenből, azonnal belehalna a lélek abba az örömbe, amelyet az isteni jelenlét idézne elő a lelkében. Amint tisztul a lélek, úgy nő a befogadóképessége is. A hála érzése is nagyban befolyásolja
a lélek nyílását az ő Istene felé.Tehát adjatok mindenkoron mindenért, és sokkal könnyebb lesz az életetek vitele, a szenvedések elviselése és felgyorsulnak a fejlődésetek folyamatai, a lelketek megtelik olyan mennyei örömökkel, amelyet sehol máshol nem élhet át a lélek. Ezeknek az örömöknek viszont az a rendeltetésük, hogy kiemeljék időnként a lelket az anyagi világ vonzalmából olyan eszmekörökbe, amelyet ha megízlel a lélek, könnyebben és boldogan tudja elhagyni az anyagi világot.
Jelenleg, a mai napon az Istent és az Urat dicsőítő szellemkarok üzenete felétek: Hálaadó szívvel dicsérjétek a Mindenhatót az Ő Szent Fiáért, azért amiért az Utolsó Vacsorán a kenyérbe és a borba belefolyatta önmagát, vagyis az össz lelki vagyonát és szentségi szintre emelte azt. Kijelentette, hogy aki nem eszi az ő Testét és nem issza az ő Vérét, annak nincs közössége Vele. Tehát elengedhetetlenül szükségessé tette az Úr asztalához való méltó járulást mindazoknak, akik Vele közösséget szeretnének alkotni.
Néktek spiritiszta érzületűeknek viszont még mélyebb és tisztább érzésekkel kell hálát éreznetek, amiért anyag nélkül is magatokhoz vonzhatjátok azokat a Krisztusparányokat, amelyekké az Ő testét alakította tiérettetek "elszórt kalászokért." Ennek az ünnepe van ma testvéreim, EZÉRT ZENGENEK MA HÁLAÉNEKET A MENNYEI KAROK!
,,Magasztalja lelkem az Urat
és szellemem ujjong az én
megváltó Istenemben,mert
rátekintett alázatos szolgájára
és mostantól fogva boldognak
mond engem minden nemzedék
mert nagy dolgot tett Velem a Hatalmas.
Kedves földi emberek, Mária ujjongó öröménekével zárjuk felétek intézett rövid, a lehetőségekhez alkalmazkodott szavainkat az Úrnak szentelt napon, amikor Őt dicséri és dicsőíti a hatalmas angyalok kara, helyettetek is, amiért itt hagyta Önmagát a Krisztusparányokban, azokban az Élő Lélekké vált fluidokban, melyeket ha magatokhoz vesztek, öntudatlanul is küzdenek bennetek a bennetek levő gonosz hajlamok ellen. Mondjatok ezért hálát a Mindenható Istennek!!!
Ha nyitva állnak a lelki füleitek, meghallhatjátok az Angyalok gyönyörű, egybecsengő hálaénekét, melyet nem az ajkukkal énekelnek, hanem a szellemükből feltörő hála vált ki szellemi hangokat és reszketteti meg és hozza mozgásba az ottani szférát. Lélekben csatlakozzatok ti is ehhez az angyali énekhez és az angyalok karának fluidvilága be fogja tölteni a lelketeket. Halljátok-e már a lelketekben felcsendülni az angyalok örök himnuszát? ,,Dicsőség a magasságban Istennek..."
Kedves Testbe öltözött testvéreink, azt kívánjuk, hogy a ti lelketekben is felcsendüljön az angyali himnusz örök dala és társuljon a mi egy zúgó tűzzé alakult hála zuhatagunkhoz, mely felfelé irányul a Kegyelem Trónja felé és meg fog változni a hozzáállásotok a földi dolgokhoz.
ISTEN veletek, dicsérjétek Őt ti lelkek, pengesse meg a hála a lelketek húrjait örökkön örökké Ámen!
Ada, 2020.06.12
UI:
Átjáró A Mennyei Világba: Neville Goddard Hangoskönyv
https://www.youtube.com/watch?v=ggcpDFn ... d=IwAR0Tsh
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Do 18. Jun 2020, 06:02
Kersztelő János megnyilatkozása - Felvezetés
Részlet Adelma “Tanulmányok a szellemvilágról” című kötetéből
A „Szellem, erő, anyag” című könyv kizárólag e három szellemi vezető (Buddha, Mária és Laurentius) által íratott. Azt mondták, hogy ekkor Mária a szellem vagy a mozgató feladatát,— Buddha az erő vagy az éltető munkáját, — Laurentius az anyag fluidikus elkészítése munkáját végezték. Egy tudós, ki e három szellem csoportosulásáról és együttműködéséről beható felvilágo-sítást óhajtott e három szellem belső harmonizálásáról, a követ¬kező választ nyerte.
Keresztelő János magyarázata Adelma három szellemi vezetőjének harmonikus együttműködési módjáról:
„Isten legyen veletek! Megmagyarázzuk nektek az álláspontot, melyet Mária, Buddha és Laurentius, Adelma médium vezető szellemei a mindenségben és egymással szemben elfoglaltak. Egy magas szellem vál¬lalkozik erre, aki Krisztus befolyása alatt ír Adelma által és aki megmagyarázza nektek, hogy Mária, Buddha és Laurentius, kik a földön oly különbözők voltak, most egyenlő harmonikus fokozaton mégis miért állanak. A földön, mint Mária, Buddha és Laurentius igen különböző fokozaton, igen különböző korban éltek. Akkor még nem voltak harmonikusak.
Mária mint magas, tiszta szellem lépett a földre a legmélyebb szellemi törvény nagyszerű missiójának beteljesedése végett. Az evangéli¬umban csak kevés szó van róla. Ő, aki oly nagyot, dicsőt vitt véghez, meghúzódva, szegényen és alázatosan áll a világ előtt. Halála után dogmáknak és nagy civódásoknak szolgált alapul az egyházban. Amidőn némelyek majdnem isteni tisztelettel adóznak szellemének tévesen, ugyanakkor mások nem kevésbé tévesen a föld egészen közönséges asszonyának tekintik. Tiszteljétek Máriában a nagyon kiváló, magas szellemet, aki elérte a hármat, azaz a szellemek tökéletességét. Csak egy ily magas szellem lehetett a Megváltó anyja.
Szeplőtlen szüzesség volt szükséges egy ilyen magas testetöltéshez, melynek szellem-fluidikusan ugyancsak szellem-fluidikus törvények szerint kellett létrejönnie. Krisztus szel¬leme helyezte Mária fluidjaiba az életképességet; Mária fluidjai összpontosítottak minden életfunctiót s így Máriában egy vér-ébrényt, embrió-massát képeztek, melyet fluidilag és szellemileg maga a szellem éltetett, mozgatott, növésnek és tenyészésnek indított. Ily módon képződött benne egy fluidikus, emberfeletti, mégis emberhez hasonló test, mely születés által megjelenve méltó volt a legmaga¬sabb szellemnek, mely valaha a földetekre lépett, az emberiség Meg¬váltójának a befogadására. Így lett Isten fia emberré, szegényül istállóban születve.
Tekintsétek Máriát annak ami; sem istennőnek, sem közönséges családanyának, hanem egy magas szellemnek, ki a háromból, az eggyé lett szel¬lemkarból, a harmóniából a földre jött le, hogy Krisztusnak meg¬adhassa az őt megillető emberi formát.
Ha Buddha és Laurentias, ha mint ilyenek megmaradtak volna korábbi fokozatukon, még máig sem érték volna el Mária harmóniá¬ját! Buddha, a föld legelterjedtebb vallásának alapítója, csak homá¬lyosan teljesítette missióját. Jóllehet tana mára legnagyobb igazsá¬gokat tartalmazza s a keresztyénség előfutárja kellett volna, hogy legyen, de sajnos, hogy tanát mindjárt halála után hibásan értel¬mezték, rosszul fogták fel.
Később Buddha, mint Péter jelenik meg Krisztus apostolai közt és meghal a tanért, mely előtte, mint az egykori tan tökéletesítése tűnik fel. Harmadízben Buddha, mint Xavér Ferenc jelent meg, ki mint ismeretes indiai apostol meghalt e hazájában, ahol terjesztette a keresztyénséget, melyet mint Péter tanult meg. Így érte el Mária fokozatát, így szerezte meg és sajátította el ugyan-azon szeretetet, ugyanazon bölcsességet, ugyanazon szólástehetséget.
Éppen így volt Laurentiussal akit ti, mint mártírt csak felületesen ismertek, de akinek élete, működése és iratai bizonyságai magas szellemének!....
összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Keresztelő János megnyilatkozása
Buddha első nyilatkozatai Adelma által
Mária nyilatkozatai Adelma által
Laurentius szellem nyilatkozata a szellemtanról
HANG - Hogyan irányítsam a gyermekeket
Intő jelek arra, hogy gonosz emberrel van dolgod
Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhvRMt_T ... Q?e=2q0s4x
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGrVopnc4 ... F?e=6PORDJ
Alfa az Őrangyal
A szellemtani irodalom egyik kicsiny gyöngyszeme és nagyobb szellemi tanítás van benne mint egy könyvtárnyi ezoterikus könyvban – Letöltés a tárolóból
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGhdFxtyo-L9kMELObag
Három olyan szellemtani mű, melyeknek egy-egy gépelt példánya több mint ötven évig várt arra, hogy idegenből hazatérjen és elektrónikus formában a szerény eszközeinkkel nyilvánosságra jusson a magyar szellemtanosok számára.
Letöltés a tárolóból okostelefonon is elolvasható formában. Ezek a művek:
Atlantisz és Mú földje
Elfeledett ősi civilizációk
Fel a magasba – Szellemtani regény
https://www.youtube.com/watch?v=-7MM7Q--f6s&t=66s
Egy rész belőled – Romantikus film
https://www.youtube.com/watch?v=POXtlfTRkAw&t=69s
Biztos kikötő – Romantikus film
Részlet Adelma “Tanulmányok a szellemvilágról” című kötetéből
A „Szellem, erő, anyag” című könyv kizárólag e három szellemi vezető (Buddha, Mária és Laurentius) által íratott. Azt mondták, hogy ekkor Mária a szellem vagy a mozgató feladatát,— Buddha az erő vagy az éltető munkáját, — Laurentius az anyag fluidikus elkészítése munkáját végezték. Egy tudós, ki e három szellem csoportosulásáról és együttműködéséről beható felvilágo-sítást óhajtott e három szellem belső harmonizálásáról, a követ¬kező választ nyerte.
Keresztelő János magyarázata Adelma három szellemi vezetőjének harmonikus együttműködési módjáról:
„Isten legyen veletek! Megmagyarázzuk nektek az álláspontot, melyet Mária, Buddha és Laurentius, Adelma médium vezető szellemei a mindenségben és egymással szemben elfoglaltak. Egy magas szellem vál¬lalkozik erre, aki Krisztus befolyása alatt ír Adelma által és aki megmagyarázza nektek, hogy Mária, Buddha és Laurentius, kik a földön oly különbözők voltak, most egyenlő harmonikus fokozaton mégis miért állanak. A földön, mint Mária, Buddha és Laurentius igen különböző fokozaton, igen különböző korban éltek. Akkor még nem voltak harmonikusak.
Mária mint magas, tiszta szellem lépett a földre a legmélyebb szellemi törvény nagyszerű missiójának beteljesedése végett. Az evangéli¬umban csak kevés szó van róla. Ő, aki oly nagyot, dicsőt vitt véghez, meghúzódva, szegényen és alázatosan áll a világ előtt. Halála után dogmáknak és nagy civódásoknak szolgált alapul az egyházban. Amidőn némelyek majdnem isteni tisztelettel adóznak szellemének tévesen, ugyanakkor mások nem kevésbé tévesen a föld egészen közönséges asszonyának tekintik. Tiszteljétek Máriában a nagyon kiváló, magas szellemet, aki elérte a hármat, azaz a szellemek tökéletességét. Csak egy ily magas szellem lehetett a Megváltó anyja.
Szeplőtlen szüzesség volt szükséges egy ilyen magas testetöltéshez, melynek szellem-fluidikusan ugyancsak szellem-fluidikus törvények szerint kellett létrejönnie. Krisztus szel¬leme helyezte Mária fluidjaiba az életképességet; Mária fluidjai összpontosítottak minden életfunctiót s így Máriában egy vér-ébrényt, embrió-massát képeztek, melyet fluidilag és szellemileg maga a szellem éltetett, mozgatott, növésnek és tenyészésnek indított. Ily módon képződött benne egy fluidikus, emberfeletti, mégis emberhez hasonló test, mely születés által megjelenve méltó volt a legmaga¬sabb szellemnek, mely valaha a földetekre lépett, az emberiség Meg¬váltójának a befogadására. Így lett Isten fia emberré, szegényül istállóban születve.
Tekintsétek Máriát annak ami; sem istennőnek, sem közönséges családanyának, hanem egy magas szellemnek, ki a háromból, az eggyé lett szel¬lemkarból, a harmóniából a földre jött le, hogy Krisztusnak meg¬adhassa az őt megillető emberi formát.
Ha Buddha és Laurentias, ha mint ilyenek megmaradtak volna korábbi fokozatukon, még máig sem érték volna el Mária harmóniá¬ját! Buddha, a föld legelterjedtebb vallásának alapítója, csak homá¬lyosan teljesítette missióját. Jóllehet tana mára legnagyobb igazsá¬gokat tartalmazza s a keresztyénség előfutárja kellett volna, hogy legyen, de sajnos, hogy tanát mindjárt halála után hibásan értel¬mezték, rosszul fogták fel.
Később Buddha, mint Péter jelenik meg Krisztus apostolai közt és meghal a tanért, mely előtte, mint az egykori tan tökéletesítése tűnik fel. Harmadízben Buddha, mint Xavér Ferenc jelent meg, ki mint ismeretes indiai apostol meghalt e hazájában, ahol terjesztette a keresztyénséget, melyet mint Péter tanult meg. Így érte el Mária fokozatát, így szerezte meg és sajátította el ugyan-azon szeretetet, ugyanazon bölcsességet, ugyanazon szólástehetséget.
Éppen így volt Laurentiussal akit ti, mint mártírt csak felületesen ismertek, de akinek élete, működése és iratai bizonyságai magas szellemének!....
összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Keresztelő János megnyilatkozása
Buddha első nyilatkozatai Adelma által
Mária nyilatkozatai Adelma által
Laurentius szellem nyilatkozata a szellemtanról
HANG - Hogyan irányítsam a gyermekeket
Intő jelek arra, hogy gonosz emberrel van dolgod
Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhvRMt_T ... Q?e=2q0s4x
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGrVopnc4 ... F?e=6PORDJ
Alfa az Őrangyal
A szellemtani irodalom egyik kicsiny gyöngyszeme és nagyobb szellemi tanítás van benne mint egy könyvtárnyi ezoterikus könyvban – Letöltés a tárolóból
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGhdFxtyo-L9kMELObag
Három olyan szellemtani mű, melyeknek egy-egy gépelt példánya több mint ötven évig várt arra, hogy idegenből hazatérjen és elektrónikus formában a szerény eszközeinkkel nyilvánosságra jusson a magyar szellemtanosok számára.
Letöltés a tárolóból okostelefonon is elolvasható formában. Ezek a művek:
Atlantisz és Mú földje
Elfeledett ősi civilizációk
Fel a magasba – Szellemtani regény
https://www.youtube.com/watch?v=-7MM7Q--f6s&t=66s
Egy rész belőled – Romantikus film
https://www.youtube.com/watch?v=POXtlfTRkAw&t=69s
Biztos kikötő – Romantikus film
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Fr 19. Jun 2020, 06:27
Végh Tamás lelkész
A nagy szabadítás. A Biblia üzenete 4 képben.
1 rész
(Részletek a könyvből)
Kezembe került Végh Tamás református lelkész könyve, nagyon érdekesnek találtam, sajnos letöltési lehetőséget nem találtam, így pár érdekes részletet kimásoltam belőle.
Menyire hatalmas a teremtett világ, emberi ésszel el se tudjuk képzelni. Ez jelzi Isten nagyságát is, és a Teremtés folyamatos!
Nézzünk meg ebből egy részletet, ami a távolságokat, a Kozmoszunk, bolygónk, életterünket valamilyen szinten megmutatja.
És nézzük a következő magyarázatot:
"A Kedves olvasót meghívom egy "társasutazásra". Egyenlőre csak gondolatban tudjuk megtenni az utat. Foglaljunk helyet egy fénysebességű kárműben. Egy másodperc alatt
300 000 kilométert teszünk meg. Ez elképzelhetetlenül nagy távolság, amikor a földünk csak 40 700 kilométer az Egyenlítő körül. Induljunk el ilyen sebesen, és 8 perc múlva elérjük a Napot. Ha tovább haladunk, valamivel több, mint 4 év alatt elérjük a Naprendszeren kívüli első csillagot. Megyünk tíz évet, száz évet, ezer évet - csodálatos színek, hatalmas távolságok - tízezer, százezer, millió évet. Tízmillió, százmillió, milliárd évet.... és a rádiócsillagászok jelenlegi állásfoglalása szerint ma 13 milliárd fényév távolságból érkező jeleket fogunk. De nincs vége még a teremtett mindenségnek, csak a műszereink lehetőségének. Amikor ezt olvastam, a szívverésem szinte megállt. Micsoda? 13 milliárd éven át minden másodpercben 300 000 kilométer? Ez nem lehet igaz. Ilyen távolság nincs. Pedig van! De akkor ehhez képest micsoda a Földünk, és milyen szoba se hozható semmiség egy emberi élet!
Egyszer a mátraházai lelkészkonferenciáról felmentünk Galyatetőre, a csillagvizsgálóba. A csillagvizsgáló vezetője kalauzolt bennünket. Tudtunk róla, hogy hívő ember. Évődve megkérdezte egyikőnk:
- Mondja, csillagász barátunk, hogy lehet az, hogy ön mint természettudós, hisz az Istenben?
- Ja, barátaim, nem lehet sokig tanulmányozni a csillagos ég csodálatos rendjét anélkül, hogy meg ne rendüljön az ember az Alkotó nagyságán!"
A következő idézet a szabad akarat megértéséről szól:
"Isten nem automatának teremtette az embert. Az égitestek automaták, növények is, az állatok is a beléjük helyezett programot teljesítik, de az ember - egyedül ő az eredményei között - azt mondhatja Istennek nem teszem amit mondasz
Amikor az embernek a teremtésben kapott szabadságát a jegyespárokkal gondoljuk át felteszem a kérdést:
- Megismerkedésük előtt azt mondja valaki, most bemutatok neked egy fiút vagy lányt, és ha törik ha szakad őhozzá hozzá kell menned , vagy őt kell feleségül venned, vajon minden esetben létrejött volna ez a kapcsolat? Ugye hogy kellett volna az a szabadság amelyben szabadon dönthetnek arról, őt választom. Mert szereti igazán szabad döntés alapján lehet.
Isten sem akart egyel több "automatát" teremteni, aki reggeltől estig egy nagy beépítet program alapján szajkózza: "Dicsőség az Úrnak! Dicsőség az Úrnak!" Szabadságot adott, hogy az ember ebben a szabadságban önként, boldogan ragaszkodjon Hozzá, és ebben a kapcsolatban bontakozzék ki az élete - Isten dicsőségére."
folyt.köv….
UI:
Minden félelemmel teli gondolattal ....
https://www.youtube.com/watch?v=cJ9AG1XnyrE
A nagy szabadítás. A Biblia üzenete 4 képben.
1 rész
(Részletek a könyvből)
Kezembe került Végh Tamás református lelkész könyve, nagyon érdekesnek találtam, sajnos letöltési lehetőséget nem találtam, így pár érdekes részletet kimásoltam belőle.
Menyire hatalmas a teremtett világ, emberi ésszel el se tudjuk képzelni. Ez jelzi Isten nagyságát is, és a Teremtés folyamatos!
Nézzünk meg ebből egy részletet, ami a távolságokat, a Kozmoszunk, bolygónk, életterünket valamilyen szinten megmutatja.
És nézzük a következő magyarázatot:
"A Kedves olvasót meghívom egy "társasutazásra". Egyenlőre csak gondolatban tudjuk megtenni az utat. Foglaljunk helyet egy fénysebességű kárműben. Egy másodperc alatt
300 000 kilométert teszünk meg. Ez elképzelhetetlenül nagy távolság, amikor a földünk csak 40 700 kilométer az Egyenlítő körül. Induljunk el ilyen sebesen, és 8 perc múlva elérjük a Napot. Ha tovább haladunk, valamivel több, mint 4 év alatt elérjük a Naprendszeren kívüli első csillagot. Megyünk tíz évet, száz évet, ezer évet - csodálatos színek, hatalmas távolságok - tízezer, százezer, millió évet. Tízmillió, százmillió, milliárd évet.... és a rádiócsillagászok jelenlegi állásfoglalása szerint ma 13 milliárd fényév távolságból érkező jeleket fogunk. De nincs vége még a teremtett mindenségnek, csak a műszereink lehetőségének. Amikor ezt olvastam, a szívverésem szinte megállt. Micsoda? 13 milliárd éven át minden másodpercben 300 000 kilométer? Ez nem lehet igaz. Ilyen távolság nincs. Pedig van! De akkor ehhez képest micsoda a Földünk, és milyen szoba se hozható semmiség egy emberi élet!
Egyszer a mátraházai lelkészkonferenciáról felmentünk Galyatetőre, a csillagvizsgálóba. A csillagvizsgáló vezetője kalauzolt bennünket. Tudtunk róla, hogy hívő ember. Évődve megkérdezte egyikőnk:
- Mondja, csillagász barátunk, hogy lehet az, hogy ön mint természettudós, hisz az Istenben?
- Ja, barátaim, nem lehet sokig tanulmányozni a csillagos ég csodálatos rendjét anélkül, hogy meg ne rendüljön az ember az Alkotó nagyságán!"
A következő idézet a szabad akarat megértéséről szól:
"Isten nem automatának teremtette az embert. Az égitestek automaták, növények is, az állatok is a beléjük helyezett programot teljesítik, de az ember - egyedül ő az eredményei között - azt mondhatja Istennek nem teszem amit mondasz
Amikor az embernek a teremtésben kapott szabadságát a jegyespárokkal gondoljuk át felteszem a kérdést:
- Megismerkedésük előtt azt mondja valaki, most bemutatok neked egy fiút vagy lányt, és ha törik ha szakad őhozzá hozzá kell menned , vagy őt kell feleségül venned, vajon minden esetben létrejött volna ez a kapcsolat? Ugye hogy kellett volna az a szabadság amelyben szabadon dönthetnek arról, őt választom. Mert szereti igazán szabad döntés alapján lehet.
Isten sem akart egyel több "automatát" teremteni, aki reggeltől estig egy nagy beépítet program alapján szajkózza: "Dicsőség az Úrnak! Dicsőség az Úrnak!" Szabadságot adott, hogy az ember ebben a szabadságban önként, boldogan ragaszkodjon Hozzá, és ebben a kapcsolatban bontakozzék ki az élete - Isten dicsőségére."
folyt.köv….
UI:
Minden félelemmel teli gondolattal ....
https://www.youtube.com/watch?v=cJ9AG1XnyrE
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Sa 20. Jun 2020, 07:08
János Jelenéseinek szellemi magyarázata 1
Adelma írómédiumítása által - Részletek
JÁNOS APOSTOL, az Isten szolgája megmagyarázza itt azokat a látomásokat, amelyek a Pathmos szigetén előtte lejátszódtak. Azt a parancsot kapta az ő Urától és Mesterétől, hogy e mű által mindezek tudomására adassanak a föld gyermekeinek. Ugyanis még annak idején meghagyta Isten az ő szent Fiának, Jézus Krisztusnak, hogy mutassa be ezeket a látomásokat Jánosnak, aki azonban akkor még nem tudta megérteni, sem felfogni azokat az ő emberi agyával, hanem csupán leírta és hűségesen visszaadta a jelenések sorrendjében, ahogy azok előtte egymásután elvonultak.
,, János a hét gyülekezetnek, amely Ázsiában van " De fennen hirdeti ezt ma is minden embernek, aki be van osztva a hét következő gyülekezetbe:
1. A hit gyülekezete.
2. A szeretet gyülekezete.
3. A remény gyülekezete.
4. A türelem gyülekezete.
5. A bűnbánat gyülekezete.
6. A büntetés gyülekezete.
7. A bűn gyülekezete.
E gyülekezeteknek hét angyala ott áll Isten előtt, hogy általuk megfelelő és szükségesnek látszó erőket küldjön Isten a gyülekezetek részére. Az angyalok a következők:
1. A szabadítás angyala.
2. Az erősítés angyala.
3. A vigasztalás angyala.
4. A megmentés angyala.
5. A segély angyala.
6. A fájdalom angyala.
7. A halál angyala.
Az angyaloknak, vagy szellemeknek hét csoportja az Isten törvényét hordozza s feladatuk az, hogy az emberek hét csoportját az üdvösségre vezessék. Én János, hallottam az angyal hangját Pathmos szigetén, óh mily fenségesen és dicsőségesen zengett az. De én nem emberi füllel hallottam azt, hanem szellemi benső hallásommal. És ez a hang felhívott engem, hogy mindent leírjak avégből, hogy ez mindörökre megmaradjon.
S amint a hang irányába fordultam, hogy ,,lássam a szót, mely velem beszél", hét fényt láttam (arany gyertyatartók), a következő színekben: 1. Ezüst, 2. Arany, 3. Kékes, 4. Zöld, 5. Vöröses, 6. Szürke, 7. Fekete. S e színek közepében állott Jézus, a Megváltó. Ott állott s tartotta a hét csillagot, mint az Ő hatalmának jelvényeit a hét gyülekezeten és a kardot, mint ama háborúknak és gyötrelmeknek jelvényét, amelyek a gonoszság büntetéseként következnek.
A negyedik fejezetben a teremtés képe van megrajzolva. Elsősorban is láttam képben Istent, a Teremtőt, a világmindenség hatalmas szellemét, aki a mindenséget teremtette és önmagában egybetartja. E képet azonban pontosan megrajzolni nem sikerült nekem (mert az emberiség a mai fejlettségének állapotában nem képes sem szavakban kifejezni sem ábrázolni azt a valóságot). S miután csak az emberek által használt kifejezések és fogalmak állottak rendelkezésemre, csak részleges művet hozhattam létre.
A huszonnégy vén, fejükön az arany koronákkal, magukban foglalják a hét szellem gyülekezetét és a Szentháromságot (3x7+3=24). Ők egybevéve alkotják az Egységet. Itt van a középpontja és kiindulópontja minden életnek.
A négy állat a négy ország (a négy elem birodalma), az a fejlődési út, amelyet az élet- és lélekprincípium az ősvilágosságból kiindulva a teremtés átváltozásain keresztül megtesz. Az első állat bemutatja azt az erőt, amely minden fluidot éltet. A második állat, mintegy összekötő kapocs, amely mindent egyesít. A harmadik állat az, ami létre jött (szülemény). A negyedik a mindenség minden lényének az átalakulását jelképezi. S minden ilyen állatnak, avagy állapotnak hét szárnya, illetve fokozata van, úgy hogy mindenik önmagában is hetet képez. Ők sem éjjel, sem nappal nem pihennek, mert a teremtés és továbbfejlődés nem szünetel.
A lepecsételt könyv képében láttam az Istenség titkát, a teremtés bölcsességét, amit senki sem ismer. Jézus Krisztus tud olvasni az Isten könyvében, neki van hatalma a hét pecsétet feltörni s Ő tudja a hét angyal, vagyis minden szellemi fokozat bölcsességét. Ő mindent magán viselt, ami a hét szellemi fokozatban, a huszonnégynek a bölcseletében benne foglaltatott.
És láttam, hogy midőn a Bárány-Jézus a pecsétek egyikét felnyitotta, egy fehér ló jött abból elő, amely a megdicsőülés erejét jelképezi. Így hát az első feltört pecsét feltárja az emberek átszellemiesülésének titkát s a diadalmat minden halál felett.
A második pecsétből előjött a viszály és harc, illetve a büntetés és bűnhődés lova, mint az emberi bűnök és azok büntetésének jelképe.
A harmadik felnyilt pecsét bepillantást engedett az emberek kapzsiságának és gőgjének örvényébe. A fekete paripa mutatja a pénz- és bírni akarás szerelmét, hivatalok és méltóságok utáni vágyódást.
A negyedik pecsét megmutatta nekem a földi halálnak, kínnak és nyomornak képét.
Az ötödik pecsét a szellemek országát mutatta meg nekem, azoknak a szellemeknek országát, akik Istenért szenvedtek az emberek bűneivel, kapzsiságával és a halállal folytatott küzdelemben, ami őket a megdicsőüléshez vezette.
Amikor a hatodik pecsét is felnyílt, hatalmas földrengés támadt és most láttam megint ugyanúgy, mint az ötödik képen: az igazság megdicsőülését és a hamisak büntetését. És azok, akik a hatalom urai voltak, akik gonoszul kormányozták a népeket és kapzsiságból csatákat és háborúkat viseltek, kemény megfenyítés alá kerülnek! Ez az Ítélkezés szünet nélkül megy itt végbe, úgy hogy mindenkire sor kerül a halál után.
Négy angyal a négy elemnek: a földnek, levegőnek, víznek és tűznek a jelképezése. Ezt a négy elemet lelkileg a lélek- és életprincípium élteti, míg szellemileg a megigazult szellemek, vagyis Isten angyalai mozgatják. Ezért tehát vannak szellemek a földben, levegőben, a vízben és tűzben.. Ők a törvényben vannak, mert engedelmeskednek, és egy akaraton vannak a magasság gyermekeivel. Ez a kifejezés: ,,hogy megpecsételjük", azt jelenti, hogy megszellemiesítsük, megdicsőítsük, hogy boldogokká tegyük!
Most a hetedik pecsétnek kellett felnyílnia. Ebben volt elrejtve az emberiségre váró hét megpróbáltatás és csapás, mely az emberi bűnök következménye és a földet sújtja az esztendőnek minden napján. A trombiták azoknak az angyaloknak erejét jelképezik, akik által a megrázkódtatásokat és az átváltozásokat idézik elő a földön. Most aztán megindult a hét trombitás angyal.
szemlézte: Bíró László
Adelma írómédiumítása által - Részletek
JÁNOS APOSTOL, az Isten szolgája megmagyarázza itt azokat a látomásokat, amelyek a Pathmos szigetén előtte lejátszódtak. Azt a parancsot kapta az ő Urától és Mesterétől, hogy e mű által mindezek tudomására adassanak a föld gyermekeinek. Ugyanis még annak idején meghagyta Isten az ő szent Fiának, Jézus Krisztusnak, hogy mutassa be ezeket a látomásokat Jánosnak, aki azonban akkor még nem tudta megérteni, sem felfogni azokat az ő emberi agyával, hanem csupán leírta és hűségesen visszaadta a jelenések sorrendjében, ahogy azok előtte egymásután elvonultak.
,, János a hét gyülekezetnek, amely Ázsiában van " De fennen hirdeti ezt ma is minden embernek, aki be van osztva a hét következő gyülekezetbe:
1. A hit gyülekezete.
2. A szeretet gyülekezete.
3. A remény gyülekezete.
4. A türelem gyülekezete.
5. A bűnbánat gyülekezete.
6. A büntetés gyülekezete.
7. A bűn gyülekezete.
E gyülekezeteknek hét angyala ott áll Isten előtt, hogy általuk megfelelő és szükségesnek látszó erőket küldjön Isten a gyülekezetek részére. Az angyalok a következők:
1. A szabadítás angyala.
2. Az erősítés angyala.
3. A vigasztalás angyala.
4. A megmentés angyala.
5. A segély angyala.
6. A fájdalom angyala.
7. A halál angyala.
Az angyaloknak, vagy szellemeknek hét csoportja az Isten törvényét hordozza s feladatuk az, hogy az emberek hét csoportját az üdvösségre vezessék. Én János, hallottam az angyal hangját Pathmos szigetén, óh mily fenségesen és dicsőségesen zengett az. De én nem emberi füllel hallottam azt, hanem szellemi benső hallásommal. És ez a hang felhívott engem, hogy mindent leírjak avégből, hogy ez mindörökre megmaradjon.
S amint a hang irányába fordultam, hogy ,,lássam a szót, mely velem beszél", hét fényt láttam (arany gyertyatartók), a következő színekben: 1. Ezüst, 2. Arany, 3. Kékes, 4. Zöld, 5. Vöröses, 6. Szürke, 7. Fekete. S e színek közepében állott Jézus, a Megváltó. Ott állott s tartotta a hét csillagot, mint az Ő hatalmának jelvényeit a hét gyülekezeten és a kardot, mint ama háborúknak és gyötrelmeknek jelvényét, amelyek a gonoszság büntetéseként következnek.
A negyedik fejezetben a teremtés képe van megrajzolva. Elsősorban is láttam képben Istent, a Teremtőt, a világmindenség hatalmas szellemét, aki a mindenséget teremtette és önmagában egybetartja. E képet azonban pontosan megrajzolni nem sikerült nekem (mert az emberiség a mai fejlettségének állapotában nem képes sem szavakban kifejezni sem ábrázolni azt a valóságot). S miután csak az emberek által használt kifejezések és fogalmak állottak rendelkezésemre, csak részleges művet hozhattam létre.
A huszonnégy vén, fejükön az arany koronákkal, magukban foglalják a hét szellem gyülekezetét és a Szentháromságot (3x7+3=24). Ők egybevéve alkotják az Egységet. Itt van a középpontja és kiindulópontja minden életnek.
A négy állat a négy ország (a négy elem birodalma), az a fejlődési út, amelyet az élet- és lélekprincípium az ősvilágosságból kiindulva a teremtés átváltozásain keresztül megtesz. Az első állat bemutatja azt az erőt, amely minden fluidot éltet. A második állat, mintegy összekötő kapocs, amely mindent egyesít. A harmadik állat az, ami létre jött (szülemény). A negyedik a mindenség minden lényének az átalakulását jelképezi. S minden ilyen állatnak, avagy állapotnak hét szárnya, illetve fokozata van, úgy hogy mindenik önmagában is hetet képez. Ők sem éjjel, sem nappal nem pihennek, mert a teremtés és továbbfejlődés nem szünetel.
A lepecsételt könyv képében láttam az Istenség titkát, a teremtés bölcsességét, amit senki sem ismer. Jézus Krisztus tud olvasni az Isten könyvében, neki van hatalma a hét pecsétet feltörni s Ő tudja a hét angyal, vagyis minden szellemi fokozat bölcsességét. Ő mindent magán viselt, ami a hét szellemi fokozatban, a huszonnégynek a bölcseletében benne foglaltatott.
És láttam, hogy midőn a Bárány-Jézus a pecsétek egyikét felnyitotta, egy fehér ló jött abból elő, amely a megdicsőülés erejét jelképezi. Így hát az első feltört pecsét feltárja az emberek átszellemiesülésének titkát s a diadalmat minden halál felett.
A második pecsétből előjött a viszály és harc, illetve a büntetés és bűnhődés lova, mint az emberi bűnök és azok büntetésének jelképe.
A harmadik felnyilt pecsét bepillantást engedett az emberek kapzsiságának és gőgjének örvényébe. A fekete paripa mutatja a pénz- és bírni akarás szerelmét, hivatalok és méltóságok utáni vágyódást.
A negyedik pecsét megmutatta nekem a földi halálnak, kínnak és nyomornak képét.
Az ötödik pecsét a szellemek országát mutatta meg nekem, azoknak a szellemeknek országát, akik Istenért szenvedtek az emberek bűneivel, kapzsiságával és a halállal folytatott küzdelemben, ami őket a megdicsőüléshez vezette.
Amikor a hatodik pecsét is felnyílt, hatalmas földrengés támadt és most láttam megint ugyanúgy, mint az ötödik képen: az igazság megdicsőülését és a hamisak büntetését. És azok, akik a hatalom urai voltak, akik gonoszul kormányozták a népeket és kapzsiságból csatákat és háborúkat viseltek, kemény megfenyítés alá kerülnek! Ez az Ítélkezés szünet nélkül megy itt végbe, úgy hogy mindenkire sor kerül a halál után.
Négy angyal a négy elemnek: a földnek, levegőnek, víznek és tűznek a jelképezése. Ezt a négy elemet lelkileg a lélek- és életprincípium élteti, míg szellemileg a megigazult szellemek, vagyis Isten angyalai mozgatják. Ezért tehát vannak szellemek a földben, levegőben, a vízben és tűzben.. Ők a törvényben vannak, mert engedelmeskednek, és egy akaraton vannak a magasság gyermekeivel. Ez a kifejezés: ,,hogy megpecsételjük", azt jelenti, hogy megszellemiesítsük, megdicsőítsük, hogy boldogokká tegyük!
Most a hetedik pecsétnek kellett felnyílnia. Ebben volt elrejtve az emberiségre váró hét megpróbáltatás és csapás, mely az emberi bűnök következménye és a földet sújtja az esztendőnek minden napján. A trombiták azoknak az angyaloknak erejét jelképezik, akik által a megrázkódtatásokat és az átváltozásokat idézik elő a földön. Most aztán megindult a hét trombitás angyal.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Sa 20. Jun 2020, 07:11
Karma Karsay István előadása 2 részes
Debreceni előadásom hanganyaga. Karma fogalma, és gyakorlati megoldások a felismeréshez, és feloldásához, és hogyan ne gyűjtsünk újabb karmát!
https://www.youtube.com/watch?v=X4c4-HZ ... e=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=i04rjqB ... e=youtu.be
Debreceni előadásom hanganyaga. Karma fogalma, és gyakorlati megoldások a felismeréshez, és feloldásához, és hogyan ne gyűjtsünk újabb karmát!
https://www.youtube.com/watch?v=X4c4-HZ ... e=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=i04rjqB ... e=youtu.be
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mo 22. Jun 2020, 07:39
János Jelenéseinek szellemi magyarázata 2
Adelma írómédiumítása által - Részletek
A trombiták azoknak az angyaloknak erejét jelképezik, akik által a megrázkódtatásokat és az átváltozásokat idézik elő a földön. Most aztán megindult a hét trombitás angyal.
Amint az első angyal megfújta trombitáját, felvonult az engedetlenség ellen, amely minden gonosznak gyökere.
A második angyal a gőg ellen vonult fel, amely a szellemvilág harmadrészét ragadta meg és mindent vérrel festett be, mindent halálra vitt. Működésének következménye az, hogy gyűlöletet támasztott a teremtmények között és a szeretetet gyűlöletté változtatja át.
A harmadik angyal elindult a gyűlölet ellen, amely mint az üröm, mindent elkeserít, az emberek szívét összetöri és mindenütt csak fájdalmat hoz létre. A gyűlölet következménye a háború!
A negyedik angyal síkraszállt a háború, az emberek vérszomjassága ellen. Mert az emberek háborút viselnek teremtőjük ellen, a természet ellen és a törvények ellen. Innen van az általános szellemi elsötétülés, innen a bizonytalan tapogatózás a világosság és igazság után, a szellemek ezt mind maguk idézték elő engedetlenségük, gőgjük és gyűlöletük által, amik aztán háborúvá fajultak!
Ezután az ötödik angyal trombitált és kivonult az ütközetre, a büntetésre. A bűn maga hozza létre büntetését. A szellemek bukása és törvényszegése, engedetlenségük, gyűlöletük és háborúskodásuk fejlesztette azokat a gonosz, egészségtelen és ördögi fluidokat, amelyek viszont létrehozói lettek aztán mindenféle férgeknek, a gonosz szenvedélyeknek és betegségeknek, az emberek, állatok, növények mindenfajta ellenségeinek, a viharoknak és fájdalmaknak. A füstből kijövő „sáskák" a bűnök által létrehozott gonosz fluidokat szimbolizálják. Ezeket a fluidokat, mint a bűnnek szüleményeit, gonosz szellemek mozgatják és éltetik, kiknek vannak vezetőik és parancsolóik is, nevük „Légió".
A hatodik angyal trombitált ezután és szembeszállt minden erkölcstelenséggel, amely betegségeket szül. És ez az angyal magához vett még négy angyalt, minden emberi betegség négy gyökerét. Ezek:
• 1. a szellembukás;
• 2. a fluid-sűrűsödés;
• 3. az érzékiség;
• 4. az erkölcstelenség.
Mindezek az angyalok felvonultak a gonoszság ellen, vagyis a gonosz fluidok ördögi párázatai ellen.
A hetedik angyal a tisztánlátó képesség könyvét tartotta kezében. Nála volt az az erő, amit nekem be kellett vennem egy könyv alakjában, amelynek az volt a hivatása, hogy előttem sok mindent feltárjon, mihelyt bennem lesz. Ekkor láttam, hogy az angyalnak hatalma van a tengerek és a szárazföldek felett, amelyeknek titkait jól ismerte, ő magában egyesítette a hét trombitáló angyal minden tudományát és bölcsességét, ,, és megesküvék az angyal, hogy többé idő nem lészen " Ezzel azt adta értésemre, hogy én most az örökkévalóság országába tétettem, amelyben semmiféle idő nem lészen. Az angyaltól átvett könyvecske segítségével megkaptam az angyaltól a szükséges további látási erőképességet, hogy a hetedik trombitálás értelmét is felfoghassam.
A nádszál jelenti a mértéket, amelynek segítségével utóbb mérték alá kellett vennem a földön az igazhitűeket. A „két olajfa" jelképezi a keresztény és a zsidó egyházat a földön. A két fáklya jelenti a Jézus világosságát és a Mózes világosságát.
Ezután megzendült a hetedik angyal trombitája is és hallottam a magasabb szférákból azoknak a nagy szellemeknek a szózatát, akiket eddig még nem tudtam meglátni. Hangjaik zengésével Istennek és az ő Fiának, Jézusnak országát hirdették. És elveszi jutalmát az ellentét (pogányok), mindama gonoszért, fájdalomért és a halálért, melyeket ők hoztak létre. De megkapják jutalmukat úgyszintén a szentek is. S íme megnyíltak szemeim előtt a szférák (Isten templomai), amelyekben én is ott állottam.
Ezután láttam az asszonyt, vagyis minden nőiesség jelképét, amely a legfenségesebb isteni alkotás. Ott állt ez az asszonyi jelkép tisztán és hatalmasan a szemeim előtt s olyan világosan ragyogott, mint a nap. A csillagok mind szolgáltak neki és ő tizenkét erővel birt (12 csillag.) Ezek az erők a következők:
• 1. Szeretet.
• 2. Türelem.
• 3. Szelídség.
• 4. Szerénység.
• 5. Remény.
• 6. Bizalom.
• 7. Gyógyerő.
• 8. Befogadóerő.
• 9. Szülőerő.
• 10. Táplálóerő.
• 11. Duálerő.
• 12. A szüzesség ereje.
És az asszony terhes volt, akarván egy teremtményt szülni. A kísértő sárkánya pedig megtámadta a nőiséget, mely harcban állott az érzékiséggel. Majd pedig álla a sárkány a szülő asszony elé, hogy amikor szül, annak fiát megegye, mert az ellentét mindazt magához akarja vonni, ami itt megszületik. (Mert ő maga semmit sem tud szülni.) Íme, lássátok mint menekül a női elem visszavonulás által Isten oltalmazó szárnyai alá, mert nem a harcra született.
De aztán viaskodni kezdett a férfiprincípium - Mihály arkangyal és az ő angyalai - az ellenszegülés sárkányával és az ő angyalaival, az ellenfél pedig kidobatott a magasabb szférákból és alábukott a húsnak, a földnek és az anyagnak világába.
Most nagy csend lett a világosság szféráiban - és íme Jézus volt az az Úr, aki ezt a csatát vezette, és az ellentétet legyőzte. Azért sietnek a bukott szellemek, mert tudják, hogy az ő uralmuknak véget kell érnie! Ezután láttam a hitetlenség és rossz szándék kettős szörnyetegét a világok mélységéből előjönni, amelynek hét feje s tíz szarva volt és az ő szarvain tíz korona, amelyek nem egyebek, mint huszonhét olyan tulajdonság jelképei, amelyek az emberiség félrevezetésére és megrontására alkalmasak.
Ez a huszonhét tulajdonság tükröződött a kettős szörnynek a képéről és a hitetlenség és hamis tudomány szörnyetegének, amely materializmusnak is neveztetik. A materializmus szelleme az ő huszonhét tulajdonságával a földnek minden lakosai között megtalálható! És eljön az idő, amikor majdnem az egész emberiség szolgálni fogja őt a hamis tudomány hatalma által. Csak azok, akik „istengyermekeknek" neveztetnek, állanak ellene.
János Jelenéseinek szellemi magyarázata 3
Adelma írómédiumítása által - Részletek
Aztán láttam a harmadik tagját ennek a triumvirátusnak, a harmadik fenevadat feljönni a földből, amely kiábrázolása a hamis tettnek és műnek. A kísértésnek és a hitetlenségnek hamis művei az ő művészetükkel nagy jeleket tesznek, behízelgik magukat az emberek szívébe, és úgy tükröztetik részükre az érzékiség, a földi gazdagság és kényelem gyönyöreit, mint amelyekhez nekik joguk van (mert megérdemlem). Ezért szeretik az emberek ezt a harmadik állatot és imádják azt. Akik pedig ennek a bizonyos állatnak szolgálnak, bélyeget kapnak (a fenevad bélyege).
Majd láttam egy angyalt a földre alálebegni, ,,akinél volt az örökkévaló evangélium, hogy a föld lakosainak hirdesse az evangéliumot és minden nemzetségnek, ágazatnak, nyelvnek és népnek". A második angyal hirdette a materializmus bukását és a bűn legyőzését az evangélium által. A harmadik angyal hirdette mindama büntetéseket, amelyek azokat az embereket érik, akik a materializmusnak, a hitetlenségnek bélyegét viselik magukon. A sarló, a kasza és a tűz jelentik az emberek három halálnemét: a kard, vagyis a háború általi halált a sarló; a betegségek általit a kasza és a szerencsétlenségek általi halált a tűz ábrázolja.
Kivonult újabb hét angyal, hogy az embereket ért csapásokat és büntetéseket irányítsák, rendet teremtsenek, igazságot szolgáltassanak, és segítséget nyújtsanak. És erre a célra hét poharat kaptak, vagyis hétféle fluidot: a hét csapás hét orvosságát. És jőve egy a hét angyal közül és megmutatta nekem az emberek érzékiségének és bűneinek következményeit. És én meg nem foghatom, hogy ezt a borzalmas képet miért kell nekem látni. Mire az angyal megmagyarázta nekem a következőképpen: ,,A fenevad (érzékiség), amelyet láttál, jön és megy, volt és nincs", saját maga fogja magát az ő bűnei által megsemmisíteni, kivégezni s önmagát kárhozatba vonni!
A „tíz szarv" a föld országait és a mindenség lépcsőfokait ábrázolja. Ezek tagadni fogják Istent és Krisztust mindenütt! Mindnyájan az érzékiségnek és a materializmusnak fognak szolgálni és Jézus mindnyájukat le fogja győzni!
A nagy Babilon hasonlatában ismét a bűn, a materializmus értendő, de főleg a pénz szeretete és a pénzsóvárság terjed a földön. S a pénz, fényűzés és az élvek utáni törtetés napról-napra annál inkább szaporodik, minél jobban terjed a materializmus és vele együtt az isten- és szellemtagadás. Annyi pénzt fognak végül összehozni s annyi kincs felett fognak rendelkezni, míg minden úgy összehalmozódik, hogy nem lesz semmi értéke - s a pénz fogalma, értéke önmagától meg fog szűnni és semmi vigasztalást, semmi örömet nem tud többé hozni. A nagy Babilon a a gonoszságok és szenvedélyek felhalmozása által kivégzi magát - de az ő bukása igazságos!
De nemcsak az emberek szenvednek a bűnök gonosz következményei folytán, hanem velük szenvednek az összes állatok és növények is.. Mert mindenből bizonyos fluid, éter száll el. S az emberek minden érzéseivel szellemek kapcsolódnak, akik a természet életében közremunkálnak. Minél több a bűn, annál több a kártékony, ördögi éterikus vagy fluidikus kiáramlás, s így annál nagyobb a hasonló természetű tisztátalan szellemek vonzása. Ez aztán visszahatást gyakorol a levegőre, az egész atmoszférára, amely a tisztátalan szellemfluidoktól megterhelten most szintoly kártékonyan hat vissza az ásvány, növény, állat és embervilágra. Így érez együtt egymással minden: a rossz és a jó.
A „fehér ló" jelképe azt az Igazságot mutatja be, amely győzni fog. Az a szellem pedig, aki az igazságot lovagolja, vagyis aki azt elérte: maga az Isten Igéje! És láttam most az igazságtalanság és bűn ama fenevadjának bukását, akit már kezdetben láttam. Vele együtt buktak a hamis próféták, akik sűrű átható szagú fluidokat fejlesztettek, az ő bűneik és hazugságaik folytán keletkezett betegségek és fájdalmak fluidjait.
A következő kép annak a korlátnak és határnak a jelképe, amely a gonosz számára vettetett. A képleges „ezer esztendő" sokféle téves és gyakran babonás magyarázatra adott okot. Én magam sem értettem meg akkor és anyagias mértékkel fogtam fel, úgy ahogy láttam. Az idő örök, és megy tovább és tovább az ő útján az örökkévalóság számtörvényében, amit emberi elme soha nem foghatna fel. A gonosz „megkötözése" és „eloldozása" csak egy-egy ilyen rotációs menet, időturnus értelmében fogható fel, amely mindig valami változást, átalakulást hoz.
Ezután láttam a nemesszívűség és jóság szellemeit boldogokká lenni és bemenni a szeretet és béke országába. „És éltek és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig". Ez a kifejezés azt jelenti, hogy ők már olyan tiszták és jók voltak, hogy a testi halál után azonnal részt vehettek a Krisztus országának boldogságában, vagyis ők már elérték az üdvösség fokozatát, míglen mások (5. vers) nem azonnal, hanem még egy idő múlva („ezer esztendő") érték el ezt a fokozatot, vagyis lettek elevenekké, amikor már nincs többé a testre rászorulva; ez az igazi szellemiesülésnek kezdete.
A jónak végső győzelme után jön a gonosz letaszítása, valamint a halálnak és a testnek. Mindazok ugyanis, akik nem javultak meg, elkülöníttettek s a jók és gonoszok elválasztása, vagy a napok tűzkarikáinak leválása után ledobattak a tűznek tavába. A paradicsomok tűzkarikáinak kidobása után jön az új képződés: csirázó új világok. Egy ilyen újjáteremtődő, megtisztult világot láttam én, míg a régi világ, vagyis amelyiket előbb láttam, az anyag világa, eltűnt szemeim elől.
A hét angyal egyike megmutatta most nekem a ,,nagy város" képében Jézus mennyországát: a kereszténységet, amely egy nagy gyülekezetet alkot a mindenségben, egy minden világokat átfogó hatalmas birodalmat. Láttam a Megváltónak ezt az országát a pompás dicső város jelképében. És láttam, hogy a föld minden nemzetségéből szellemek vonultak be ebbe az országba. A „tizenkét kő" jelenti a tizenkét erényt, melyek beviszik a szellemet Isten országába. Ezek a következők:
• 1. Szeretet Isten iránt.
• 2. Szeretet önmagad iránt, isteni értelemben.
• 3. A felebarát iránti szeretet.
• 4. Hit.
• 5. Bizodalom.
• 6. Jóakarat.
• 7. Tisztaság.
• 8. Isten iránti engedelmesség.
• 9. Áldozat.
• 10. Bölcsesség.
• 11. Értelem.
• 12. Állhatatosság.
Ez a boldog szellemek tizenkét drágaköve.
A kereszténységben, vagyis az Isten országában semmi választófalnak, semminemű anyagból való templomnak nincsen helye, mert Isten önmaga a templom, akiben mindennek egy hitben és egymás iránti szeretetben kell eggyé lennie. Soha, semmi tisztátalan nem mehet be a fénynek eme birodalmába!
Ekkor megparancsolta az angyal, hogy mindeme látomásaimat hozzam tudomására a világnak. (10. vers.) Én megtettem ezt erőmhöz képest akkor is és megteszem ezt ismételten ma is. És hallottam zengeni sok szent igét! Hallottam Jézusnak, Mesterünknek szózatát, amidőn így szólt: „Boldogok azok, akik az én igéimet megtartják, és akik az én tanításomhoz sem hozzá nem tesznek, sem abból el nem vesznek, mert ők az erőnek és fénynek gyermekei!"
Ámen.
szemlézte: Bíró László
Adelma írómédiumítása által - Részletek
A trombiták azoknak az angyaloknak erejét jelképezik, akik által a megrázkódtatásokat és az átváltozásokat idézik elő a földön. Most aztán megindult a hét trombitás angyal.
Amint az első angyal megfújta trombitáját, felvonult az engedetlenség ellen, amely minden gonosznak gyökere.
A második angyal a gőg ellen vonult fel, amely a szellemvilág harmadrészét ragadta meg és mindent vérrel festett be, mindent halálra vitt. Működésének következménye az, hogy gyűlöletet támasztott a teremtmények között és a szeretetet gyűlöletté változtatja át.
A harmadik angyal elindult a gyűlölet ellen, amely mint az üröm, mindent elkeserít, az emberek szívét összetöri és mindenütt csak fájdalmat hoz létre. A gyűlölet következménye a háború!
A negyedik angyal síkraszállt a háború, az emberek vérszomjassága ellen. Mert az emberek háborút viselnek teremtőjük ellen, a természet ellen és a törvények ellen. Innen van az általános szellemi elsötétülés, innen a bizonytalan tapogatózás a világosság és igazság után, a szellemek ezt mind maguk idézték elő engedetlenségük, gőgjük és gyűlöletük által, amik aztán háborúvá fajultak!
Ezután az ötödik angyal trombitált és kivonult az ütközetre, a büntetésre. A bűn maga hozza létre büntetését. A szellemek bukása és törvényszegése, engedetlenségük, gyűlöletük és háborúskodásuk fejlesztette azokat a gonosz, egészségtelen és ördögi fluidokat, amelyek viszont létrehozói lettek aztán mindenféle férgeknek, a gonosz szenvedélyeknek és betegségeknek, az emberek, állatok, növények mindenfajta ellenségeinek, a viharoknak és fájdalmaknak. A füstből kijövő „sáskák" a bűnök által létrehozott gonosz fluidokat szimbolizálják. Ezeket a fluidokat, mint a bűnnek szüleményeit, gonosz szellemek mozgatják és éltetik, kiknek vannak vezetőik és parancsolóik is, nevük „Légió".
A hatodik angyal trombitált ezután és szembeszállt minden erkölcstelenséggel, amely betegségeket szül. És ez az angyal magához vett még négy angyalt, minden emberi betegség négy gyökerét. Ezek:
• 1. a szellembukás;
• 2. a fluid-sűrűsödés;
• 3. az érzékiség;
• 4. az erkölcstelenség.
Mindezek az angyalok felvonultak a gonoszság ellen, vagyis a gonosz fluidok ördögi párázatai ellen.
A hetedik angyal a tisztánlátó képesség könyvét tartotta kezében. Nála volt az az erő, amit nekem be kellett vennem egy könyv alakjában, amelynek az volt a hivatása, hogy előttem sok mindent feltárjon, mihelyt bennem lesz. Ekkor láttam, hogy az angyalnak hatalma van a tengerek és a szárazföldek felett, amelyeknek titkait jól ismerte, ő magában egyesítette a hét trombitáló angyal minden tudományát és bölcsességét, ,, és megesküvék az angyal, hogy többé idő nem lészen " Ezzel azt adta értésemre, hogy én most az örökkévalóság országába tétettem, amelyben semmiféle idő nem lészen. Az angyaltól átvett könyvecske segítségével megkaptam az angyaltól a szükséges további látási erőképességet, hogy a hetedik trombitálás értelmét is felfoghassam.
A nádszál jelenti a mértéket, amelynek segítségével utóbb mérték alá kellett vennem a földön az igazhitűeket. A „két olajfa" jelképezi a keresztény és a zsidó egyházat a földön. A két fáklya jelenti a Jézus világosságát és a Mózes világosságát.
Ezután megzendült a hetedik angyal trombitája is és hallottam a magasabb szférákból azoknak a nagy szellemeknek a szózatát, akiket eddig még nem tudtam meglátni. Hangjaik zengésével Istennek és az ő Fiának, Jézusnak országát hirdették. És elveszi jutalmát az ellentét (pogányok), mindama gonoszért, fájdalomért és a halálért, melyeket ők hoztak létre. De megkapják jutalmukat úgyszintén a szentek is. S íme megnyíltak szemeim előtt a szférák (Isten templomai), amelyekben én is ott állottam.
Ezután láttam az asszonyt, vagyis minden nőiesség jelképét, amely a legfenségesebb isteni alkotás. Ott állt ez az asszonyi jelkép tisztán és hatalmasan a szemeim előtt s olyan világosan ragyogott, mint a nap. A csillagok mind szolgáltak neki és ő tizenkét erővel birt (12 csillag.) Ezek az erők a következők:
• 1. Szeretet.
• 2. Türelem.
• 3. Szelídség.
• 4. Szerénység.
• 5. Remény.
• 6. Bizalom.
• 7. Gyógyerő.
• 8. Befogadóerő.
• 9. Szülőerő.
• 10. Táplálóerő.
• 11. Duálerő.
• 12. A szüzesség ereje.
És az asszony terhes volt, akarván egy teremtményt szülni. A kísértő sárkánya pedig megtámadta a nőiséget, mely harcban állott az érzékiséggel. Majd pedig álla a sárkány a szülő asszony elé, hogy amikor szül, annak fiát megegye, mert az ellentét mindazt magához akarja vonni, ami itt megszületik. (Mert ő maga semmit sem tud szülni.) Íme, lássátok mint menekül a női elem visszavonulás által Isten oltalmazó szárnyai alá, mert nem a harcra született.
De aztán viaskodni kezdett a férfiprincípium - Mihály arkangyal és az ő angyalai - az ellenszegülés sárkányával és az ő angyalaival, az ellenfél pedig kidobatott a magasabb szférákból és alábukott a húsnak, a földnek és az anyagnak világába.
Most nagy csend lett a világosság szféráiban - és íme Jézus volt az az Úr, aki ezt a csatát vezette, és az ellentétet legyőzte. Azért sietnek a bukott szellemek, mert tudják, hogy az ő uralmuknak véget kell érnie! Ezután láttam a hitetlenség és rossz szándék kettős szörnyetegét a világok mélységéből előjönni, amelynek hét feje s tíz szarva volt és az ő szarvain tíz korona, amelyek nem egyebek, mint huszonhét olyan tulajdonság jelképei, amelyek az emberiség félrevezetésére és megrontására alkalmasak.
Ez a huszonhét tulajdonság tükröződött a kettős szörnynek a képéről és a hitetlenség és hamis tudomány szörnyetegének, amely materializmusnak is neveztetik. A materializmus szelleme az ő huszonhét tulajdonságával a földnek minden lakosai között megtalálható! És eljön az idő, amikor majdnem az egész emberiség szolgálni fogja őt a hamis tudomány hatalma által. Csak azok, akik „istengyermekeknek" neveztetnek, állanak ellene.
János Jelenéseinek szellemi magyarázata 3
Adelma írómédiumítása által - Részletek
Aztán láttam a harmadik tagját ennek a triumvirátusnak, a harmadik fenevadat feljönni a földből, amely kiábrázolása a hamis tettnek és műnek. A kísértésnek és a hitetlenségnek hamis művei az ő művészetükkel nagy jeleket tesznek, behízelgik magukat az emberek szívébe, és úgy tükröztetik részükre az érzékiség, a földi gazdagság és kényelem gyönyöreit, mint amelyekhez nekik joguk van (mert megérdemlem). Ezért szeretik az emberek ezt a harmadik állatot és imádják azt. Akik pedig ennek a bizonyos állatnak szolgálnak, bélyeget kapnak (a fenevad bélyege).
Majd láttam egy angyalt a földre alálebegni, ,,akinél volt az örökkévaló evangélium, hogy a föld lakosainak hirdesse az evangéliumot és minden nemzetségnek, ágazatnak, nyelvnek és népnek". A második angyal hirdette a materializmus bukását és a bűn legyőzését az evangélium által. A harmadik angyal hirdette mindama büntetéseket, amelyek azokat az embereket érik, akik a materializmusnak, a hitetlenségnek bélyegét viselik magukon. A sarló, a kasza és a tűz jelentik az emberek három halálnemét: a kard, vagyis a háború általi halált a sarló; a betegségek általit a kasza és a szerencsétlenségek általi halált a tűz ábrázolja.
Kivonult újabb hét angyal, hogy az embereket ért csapásokat és büntetéseket irányítsák, rendet teremtsenek, igazságot szolgáltassanak, és segítséget nyújtsanak. És erre a célra hét poharat kaptak, vagyis hétféle fluidot: a hét csapás hét orvosságát. És jőve egy a hét angyal közül és megmutatta nekem az emberek érzékiségének és bűneinek következményeit. És én meg nem foghatom, hogy ezt a borzalmas képet miért kell nekem látni. Mire az angyal megmagyarázta nekem a következőképpen: ,,A fenevad (érzékiség), amelyet láttál, jön és megy, volt és nincs", saját maga fogja magát az ő bűnei által megsemmisíteni, kivégezni s önmagát kárhozatba vonni!
A „tíz szarv" a föld országait és a mindenség lépcsőfokait ábrázolja. Ezek tagadni fogják Istent és Krisztust mindenütt! Mindnyájan az érzékiségnek és a materializmusnak fognak szolgálni és Jézus mindnyájukat le fogja győzni!
A nagy Babilon hasonlatában ismét a bűn, a materializmus értendő, de főleg a pénz szeretete és a pénzsóvárság terjed a földön. S a pénz, fényűzés és az élvek utáni törtetés napról-napra annál inkább szaporodik, minél jobban terjed a materializmus és vele együtt az isten- és szellemtagadás. Annyi pénzt fognak végül összehozni s annyi kincs felett fognak rendelkezni, míg minden úgy összehalmozódik, hogy nem lesz semmi értéke - s a pénz fogalma, értéke önmagától meg fog szűnni és semmi vigasztalást, semmi örömet nem tud többé hozni. A nagy Babilon a a gonoszságok és szenvedélyek felhalmozása által kivégzi magát - de az ő bukása igazságos!
De nemcsak az emberek szenvednek a bűnök gonosz következményei folytán, hanem velük szenvednek az összes állatok és növények is.. Mert mindenből bizonyos fluid, éter száll el. S az emberek minden érzéseivel szellemek kapcsolódnak, akik a természet életében közremunkálnak. Minél több a bűn, annál több a kártékony, ördögi éterikus vagy fluidikus kiáramlás, s így annál nagyobb a hasonló természetű tisztátalan szellemek vonzása. Ez aztán visszahatást gyakorol a levegőre, az egész atmoszférára, amely a tisztátalan szellemfluidoktól megterhelten most szintoly kártékonyan hat vissza az ásvány, növény, állat és embervilágra. Így érez együtt egymással minden: a rossz és a jó.
A „fehér ló" jelképe azt az Igazságot mutatja be, amely győzni fog. Az a szellem pedig, aki az igazságot lovagolja, vagyis aki azt elérte: maga az Isten Igéje! És láttam most az igazságtalanság és bűn ama fenevadjának bukását, akit már kezdetben láttam. Vele együtt buktak a hamis próféták, akik sűrű átható szagú fluidokat fejlesztettek, az ő bűneik és hazugságaik folytán keletkezett betegségek és fájdalmak fluidjait.
A következő kép annak a korlátnak és határnak a jelképe, amely a gonosz számára vettetett. A képleges „ezer esztendő" sokféle téves és gyakran babonás magyarázatra adott okot. Én magam sem értettem meg akkor és anyagias mértékkel fogtam fel, úgy ahogy láttam. Az idő örök, és megy tovább és tovább az ő útján az örökkévalóság számtörvényében, amit emberi elme soha nem foghatna fel. A gonosz „megkötözése" és „eloldozása" csak egy-egy ilyen rotációs menet, időturnus értelmében fogható fel, amely mindig valami változást, átalakulást hoz.
Ezután láttam a nemesszívűség és jóság szellemeit boldogokká lenni és bemenni a szeretet és béke országába. „És éltek és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig". Ez a kifejezés azt jelenti, hogy ők már olyan tiszták és jók voltak, hogy a testi halál után azonnal részt vehettek a Krisztus országának boldogságában, vagyis ők már elérték az üdvösség fokozatát, míglen mások (5. vers) nem azonnal, hanem még egy idő múlva („ezer esztendő") érték el ezt a fokozatot, vagyis lettek elevenekké, amikor már nincs többé a testre rászorulva; ez az igazi szellemiesülésnek kezdete.
A jónak végső győzelme után jön a gonosz letaszítása, valamint a halálnak és a testnek. Mindazok ugyanis, akik nem javultak meg, elkülöníttettek s a jók és gonoszok elválasztása, vagy a napok tűzkarikáinak leválása után ledobattak a tűznek tavába. A paradicsomok tűzkarikáinak kidobása után jön az új képződés: csirázó új világok. Egy ilyen újjáteremtődő, megtisztult világot láttam én, míg a régi világ, vagyis amelyiket előbb láttam, az anyag világa, eltűnt szemeim elől.
A hét angyal egyike megmutatta most nekem a ,,nagy város" képében Jézus mennyországát: a kereszténységet, amely egy nagy gyülekezetet alkot a mindenségben, egy minden világokat átfogó hatalmas birodalmat. Láttam a Megváltónak ezt az országát a pompás dicső város jelképében. És láttam, hogy a föld minden nemzetségéből szellemek vonultak be ebbe az országba. A „tizenkét kő" jelenti a tizenkét erényt, melyek beviszik a szellemet Isten országába. Ezek a következők:
• 1. Szeretet Isten iránt.
• 2. Szeretet önmagad iránt, isteni értelemben.
• 3. A felebarát iránti szeretet.
• 4. Hit.
• 5. Bizodalom.
• 6. Jóakarat.
• 7. Tisztaság.
• 8. Isten iránti engedelmesség.
• 9. Áldozat.
• 10. Bölcsesség.
• 11. Értelem.
• 12. Állhatatosság.
Ez a boldog szellemek tizenkét drágaköve.
A kereszténységben, vagyis az Isten országában semmi választófalnak, semminemű anyagból való templomnak nincsen helye, mert Isten önmaga a templom, akiben mindennek egy hitben és egymás iránti szeretetben kell eggyé lennie. Soha, semmi tisztátalan nem mehet be a fénynek eme birodalmába!
Ekkor megparancsolta az angyal, hogy mindeme látomásaimat hozzam tudomására a világnak. (10. vers.) Én megtettem ezt erőmhöz képest akkor is és megteszem ezt ismételten ma is. És hallottam zengeni sok szent igét! Hallottam Jézusnak, Mesterünknek szózatát, amidőn így szólt: „Boldogok azok, akik az én igéimet megtartják, és akik az én tanításomhoz sem hozzá nem tesznek, sem abból el nem vesznek, mert ők az erőnek és fénynek gyermekei!"
Ámen.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 23. Jun 2020, 06:07
Kedves földi testvéreim és barátaim az Úr Jézus Krisztusban!
Az Isten dicsőségét hirdető angyali karok nevében köszöntelek benneteket a szellemi hazából, ahol az ellentétnek már nyoma sincs, nemhogy hatalma lenne bármi és bárki felett is. Itt minden érzés és gondolat tiszta és tisztán törekszik előre a fejlődésben Isten, az örök cél felé. Minden ami itt körülvesz bennünket, tisztán hirdeti Isten dicsőségét, mert megszűnt minden rétegződése az isteni igazságoknak és szeretetnek, nincs lélekbeli akadálya a kiáradásoknak. Természetesen mindezt a Földhöz viszonyítva mondom, ugyanis a Föld még egy nagyon rövid ideig az ellentét hazája, míg ki nem löki magából a salakot hogy megtisztulva beléphessen a fejlődő bolygók sorába. Míg az eddig rajta uralkodó és hatalmat gyakorló ellentétes erők és fluidok kilöketnek a velük azonos szinten lévő szellemegyedekkel együtt a ,,tüzes gyehennára" abba a lávatömbbe, amely körülveszi a Földet, hogy egy újabb mellékbolygóvá alakulva magába zárja vele azonos szinten lévő szellemeket, addig a rajta testesült első és második szféra képviselői fognak uralkodni és a háttérből irányítani a saját maguk erkölcsi szintjének megfelelően. Ahogyan közeledtek a végső kiválogatódás felé, úgy fog növekedni eme szférák hatalma a Föld felett, de nem ti felettetek, mert amely szférába ti tartoztok, illetve tartoznotok kell, annak a szférának az igazsága gyakorol rátok hatást és egyben az tart felettetek ítéletet is.
Amikor az ember megszületik, hogy úgy mondjam, az első szféra veszi körül a maga rettenetes igazságaival, melyet le kell, hogy küzdjön, de a saját szférájából kap hozzá segítséget és irányítást, amelyet ha meg nem tagad, eredményes harcot fog vívni az ellentéttel. Minden alacsonyabb eszme próbaként van jelen a földi életben, melyen keresztül kell, hogy menjetek életetek során. A próbák kihozzák a lelketek mélyéről, a lélek redői alatt meghúzódó, leküzdésre váró hajlamokat. Tehát a lelki életnek ezen a szintjén még szükségesek a próbák, amelyek az emberi lelket befelé fordulásra kell, hogy serkentsék, ugyanis önmagától, sok esetben képtelen a lélek a beismerésre és az önmaga elszántságából a fejlődésre.
Azok a lelkek haladnak tovább, akik fejlődőképesek, akik már itt a földi életben is a fejlődésre törekedtek és elérték a negyedik szféra színvonalát. Ezért mondtam, hogy itt a mi világunkban már nincs ellentét, hanem fejlődés van.
Akkor nőtt ki egy lélek bizonyos hajlamokból, ha már nem vágyódik rá, hanem undorodik tőle. Itt ebben a ti világotokban ennek az elérésére jócskán adódik alkalom, főleg ahogyan közeledtek a szétválás felé. Ugyanis a magas állapotokból jött missziós szellemek az idő rövidsége miatt mind kevesebb alkalommal születnek meg, hogy szenvedéseikkel semlegesítsék az alacsony szférák erőit és kisugározzák a saját, Istentől kapott tisztább erőiket segítség gyanánt tinéktek, elhullatott kalászoknak.
Azért szorgalmazzuk mindig a hajlamok felismerését és leküzdését, hogy ne legyen a lelketekben az alacsony igazságoknak táptalaja, hisz azzal, hogy csak beszéltek róla és magatokat tökéletesebbnek tartva másoknál, történetesen azoknál, akiket vezetni véltek, még nem juthattok az Isten Országába, de még csak az előcsarnokába sem. Csakis a megfeszített és folyamatos lelki élet, vagyis a hajlamok leküzdése, a szeretet gyakorlása hozhat a számotokra tisztulást, a lelki sebeitekre gyógyulást, azaz előrehaladást. Aki többnek képzeli magát a másiknál, már eleve nem lehet vezető, mert hiányzik belőle az alázatosság, és az ezzel járó önismeret.
Tekintsetek magatokba és vizsgáljátok meg a cselekedeteitek mozgató rugóit és meg fogjátok találni a hiúságot, az irányítani vágyást, a fölényességet, az igazságoskodást, rosszabbik esetben a fennhéjazó gőgöt, minden dolog felülbírálását stb, melyek feljogosítanak benneteket, hogy ,,vezetők" legyetek.
Egy vezetőben alázatosságból, a lelki terhekből és a rengeteg munkából kifolyólag nem szabad hogy tudatosodjon az, hogy Ő vezető. Ezt a ,,tisztséget" hogy úgy mondjam a hajlamok nevezik meg a lélekben és teszik naggyá. Ezt is, mint minden mást, az ellentét sugallja a hiúságon, gőgön, énközpontúságon, elismerésvágyon és más hajlamokon keresztül. Nem azt mondom, hogy nincs vezetői beosztás Isten részéről, de ha nincs meg hozzá a kellő alázat, akkor az emberi lélek a ,,címben" fennakad és nem tud sem továbbfejlődni, sem a munkáját eredményesen végezni, mert a hajlamai elfedik a látóhatárt a lelke körül és nem érezhet emiatt mindenkor tisztán.
Természetesen mindezek a hajlamok, mivel benne vannak a lélekben, más körülmények között is elő tudnak törni, amikor megfelelő alkalom kínálkozik.
Azt mondjátok, hogy az alkalom szüli a tolvajt. Én azt mondom, hogy a hajlamai azok, melyek a kísértéseket megszülik, hogy érvényesülhessenek, vagy legalább is arrafelé megy az ember, amerre a kísértés létrejöhet, mert a hajlama arra vezeti őt. Ezért mondja az Úr, hogy szüntelen imádkozzatok, hisz az állandó, vagy legalább is a mind gyakoribb kapcsolattartás az Égiekkel, lehetővé teszi számotokra azt, hogy figyelmeztetést kaphassatok -ez esetben- a lelki veszélyre nézve. ,,...Ne vígy minket kísértésbe". Ugyanis a balga ember sok esetben fejvesztve belerohan a saját vesztébe, vagyis olyan kísértésekbe, ahol szinte biztos a bukás. Nem mintha az embert olyan kísértésbe engedné az Isten, ahol az ember biztos elbukik, hanem a felkészületlensége miatt bukhat el az ember. Isten mindig ad annyi erőt, hogy az ember helyt tudjon állni, csak az ember szétszórja ezeket a segítő energiákat olyan dolgokra, amelyek nincsenek benne az isteni tervbe és ilyen esetben, nagyon könnyen elbukik a lélek.
Itt van például a törvénytelen gyermekek esete. Ti is tudjátok azt, hogy Isten csakis
törvényes keretek között munkálkodik. A törvényes keretek között megfogant gyermek fel van készítve odaát a földi életre. Ezzel ellentétben, egy olyan gyermek, aki törvényen kívül fogan, idő előtt születik meg és nincs felkészítve tiszta erők szempontjából az angyalok által a földi élet nehézségeire és így sokkal könnyebben elbukik a kísértésekben. Ilyenkor a gyermek vétke, a szülő vétke is egyben, mert nem az isten akarattal azonos időben és alkalomkor adott életet egy szellemnek, vagyis jogtalanul nyúlt bele az Élet titkába! Tehát, ,,...Ne vígy (ne vigyél, helyesebben, ne engedj kísértésbe esni, mert az embert nem az Isten viszi bele a kísértésbe, hanem a saját hajlamai) minket a kísértésbe!"
De az élet tele van mindenféle kísértéssel, mert az élet minősége a lélek minőségét tükrözi vissza, ugyanis azoknak a lelkeknek az erőiből tevődik össze a Földnek az anyaga, akik a bukásuk ideje alatt a hasonló hasonlót vonz törvény alapján összevonzattak és testet ölthettek rajta. Ezeket úgy nevezi az Úr, hogy ebből a világból valók. Azt mondja az Úr, hogy virrasszatok ( a test megtagadásának különböző formái) és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek! Mert az élet a hajlamaitoknak megfelelően, tele van kísértésekkel, ugyanis ,,az alkalom szüli a tolvajt" az alkalmat viszont a ,, tolvaj" szüli a lelki természetével, mert minden előbb szellemi síkon történik meg, aztán materializálódik.
Ne hibáztassatok soha senkit, főleg ne Istent a kísértésekért, mert a saját lelki természetetek hívta azokat életbe. Habár az Urat is megkísértette a sátán és azokat is, akik magasabb világról jöttek, mert azzal, hogy magukra veszik a magasabb szellemek a földi testet és a Föld erőit, ezzel magukra veszik a kísértéseket is. Minél magasabb világról jön valaki, annál mélyebbről kap hatásokat amelyeket le kell neki küzdenie. Ezért szenvedett az Úr a legtöbbet, de szenvedéseivel a legtöbb negatív erőmennyiséget tisztította meg.
De sajnos, most a korszak végén, újra mind nagyobb negatív erők szabadulnak fel a Földből az összevonások által, hogy megmérettessenek a végítélet alkalmával. De ha mindvégig kitartatok, akkor üdvözülni fogtok.
Jelen esetben úgy néz ki, mintha szünetet tartana az erők vezére csatlósaival, de ez csak látszat, mert erőgyűjtést végez, hogy újra megmutathassa hatalmát, ugyanis a vesztét érzi és ki akarja tudatosan tombolni magát azáltal, hogy próbára teszi, ha lehet még a választottakat is. De ez is a vesztét okozza, mert másokat kísértésbe vinni bűn.
Készüljetek mind erősebb hittel, a nagy megmérettetésre, és ne feledjétek, hogy az összefogásban és az önmegtagadásban hatalmas erő rejlik. A sátán a testen keresztül támad, mert a test a bukás produktuma, azaz az övé, ezért kell megtagadnotok a testet a maga kívánságaival együtt, hogy ne tudjon hatásokat kifejteni rátok nézve az ellentét hatalma.
Nagyon jó eszköze jelen időkben a félelem és pánikkeltés, tehát ne higgyetek neki, mert minden szava gonoszság és hazugság! Mindinkább és mind nyíltabban ki fogja mutatni gonoszságát, de csak az árnyakat növeli előttetek. Ha nem hisztek az árnyak nagyságában akkor le fogjátok tudni győzni azokat, de ha az ellentét elhiteti veletek a hazugságait, akkor megvan az esély arra, hogy úrrá fog lenni rajtatok a pánikkeltésével.
Higgyetek Istenben és bennem is higgyetek, mert én legyőztem a világot...
Isten veletek!!! Az Úr nevében fogjuk a kezeteket, ha engeditek, ill. ha akarjátok, csak hittel és összefogással tartsatok ki egymás és Isten mellett az IMÁBAN! A virtuális világ nem adhatja meg azt az igazi lélekben történő összetartozást, mint amit az együtt elmondott ima adhat nektek!
Szeretettel egy egyszerű túlvilági barátotok!
Ada, 2020.06.20.
UI:
földönkívüli üzenet, forrás ismeretlen
https://www.youtube.com/watch?v=nkexBUr ... Ti9uboFOaM
Az Isten dicsőségét hirdető angyali karok nevében köszöntelek benneteket a szellemi hazából, ahol az ellentétnek már nyoma sincs, nemhogy hatalma lenne bármi és bárki felett is. Itt minden érzés és gondolat tiszta és tisztán törekszik előre a fejlődésben Isten, az örök cél felé. Minden ami itt körülvesz bennünket, tisztán hirdeti Isten dicsőségét, mert megszűnt minden rétegződése az isteni igazságoknak és szeretetnek, nincs lélekbeli akadálya a kiáradásoknak. Természetesen mindezt a Földhöz viszonyítva mondom, ugyanis a Föld még egy nagyon rövid ideig az ellentét hazája, míg ki nem löki magából a salakot hogy megtisztulva beléphessen a fejlődő bolygók sorába. Míg az eddig rajta uralkodó és hatalmat gyakorló ellentétes erők és fluidok kilöketnek a velük azonos szinten lévő szellemegyedekkel együtt a ,,tüzes gyehennára" abba a lávatömbbe, amely körülveszi a Földet, hogy egy újabb mellékbolygóvá alakulva magába zárja vele azonos szinten lévő szellemeket, addig a rajta testesült első és második szféra képviselői fognak uralkodni és a háttérből irányítani a saját maguk erkölcsi szintjének megfelelően. Ahogyan közeledtek a végső kiválogatódás felé, úgy fog növekedni eme szférák hatalma a Föld felett, de nem ti felettetek, mert amely szférába ti tartoztok, illetve tartoznotok kell, annak a szférának az igazsága gyakorol rátok hatást és egyben az tart felettetek ítéletet is.
Amikor az ember megszületik, hogy úgy mondjam, az első szféra veszi körül a maga rettenetes igazságaival, melyet le kell, hogy küzdjön, de a saját szférájából kap hozzá segítséget és irányítást, amelyet ha meg nem tagad, eredményes harcot fog vívni az ellentéttel. Minden alacsonyabb eszme próbaként van jelen a földi életben, melyen keresztül kell, hogy menjetek életetek során. A próbák kihozzák a lelketek mélyéről, a lélek redői alatt meghúzódó, leküzdésre váró hajlamokat. Tehát a lelki életnek ezen a szintjén még szükségesek a próbák, amelyek az emberi lelket befelé fordulásra kell, hogy serkentsék, ugyanis önmagától, sok esetben képtelen a lélek a beismerésre és az önmaga elszántságából a fejlődésre.
Azok a lelkek haladnak tovább, akik fejlődőképesek, akik már itt a földi életben is a fejlődésre törekedtek és elérték a negyedik szféra színvonalát. Ezért mondtam, hogy itt a mi világunkban már nincs ellentét, hanem fejlődés van.
Akkor nőtt ki egy lélek bizonyos hajlamokból, ha már nem vágyódik rá, hanem undorodik tőle. Itt ebben a ti világotokban ennek az elérésére jócskán adódik alkalom, főleg ahogyan közeledtek a szétválás felé. Ugyanis a magas állapotokból jött missziós szellemek az idő rövidsége miatt mind kevesebb alkalommal születnek meg, hogy szenvedéseikkel semlegesítsék az alacsony szférák erőit és kisugározzák a saját, Istentől kapott tisztább erőiket segítség gyanánt tinéktek, elhullatott kalászoknak.
Azért szorgalmazzuk mindig a hajlamok felismerését és leküzdését, hogy ne legyen a lelketekben az alacsony igazságoknak táptalaja, hisz azzal, hogy csak beszéltek róla és magatokat tökéletesebbnek tartva másoknál, történetesen azoknál, akiket vezetni véltek, még nem juthattok az Isten Országába, de még csak az előcsarnokába sem. Csakis a megfeszített és folyamatos lelki élet, vagyis a hajlamok leküzdése, a szeretet gyakorlása hozhat a számotokra tisztulást, a lelki sebeitekre gyógyulást, azaz előrehaladást. Aki többnek képzeli magát a másiknál, már eleve nem lehet vezető, mert hiányzik belőle az alázatosság, és az ezzel járó önismeret.
Tekintsetek magatokba és vizsgáljátok meg a cselekedeteitek mozgató rugóit és meg fogjátok találni a hiúságot, az irányítani vágyást, a fölényességet, az igazságoskodást, rosszabbik esetben a fennhéjazó gőgöt, minden dolog felülbírálását stb, melyek feljogosítanak benneteket, hogy ,,vezetők" legyetek.
Egy vezetőben alázatosságból, a lelki terhekből és a rengeteg munkából kifolyólag nem szabad hogy tudatosodjon az, hogy Ő vezető. Ezt a ,,tisztséget" hogy úgy mondjam a hajlamok nevezik meg a lélekben és teszik naggyá. Ezt is, mint minden mást, az ellentét sugallja a hiúságon, gőgön, énközpontúságon, elismerésvágyon és más hajlamokon keresztül. Nem azt mondom, hogy nincs vezetői beosztás Isten részéről, de ha nincs meg hozzá a kellő alázat, akkor az emberi lélek a ,,címben" fennakad és nem tud sem továbbfejlődni, sem a munkáját eredményesen végezni, mert a hajlamai elfedik a látóhatárt a lelke körül és nem érezhet emiatt mindenkor tisztán.
Természetesen mindezek a hajlamok, mivel benne vannak a lélekben, más körülmények között is elő tudnak törni, amikor megfelelő alkalom kínálkozik.
Azt mondjátok, hogy az alkalom szüli a tolvajt. Én azt mondom, hogy a hajlamai azok, melyek a kísértéseket megszülik, hogy érvényesülhessenek, vagy legalább is arrafelé megy az ember, amerre a kísértés létrejöhet, mert a hajlama arra vezeti őt. Ezért mondja az Úr, hogy szüntelen imádkozzatok, hisz az állandó, vagy legalább is a mind gyakoribb kapcsolattartás az Égiekkel, lehetővé teszi számotokra azt, hogy figyelmeztetést kaphassatok -ez esetben- a lelki veszélyre nézve. ,,...Ne vígy minket kísértésbe". Ugyanis a balga ember sok esetben fejvesztve belerohan a saját vesztébe, vagyis olyan kísértésekbe, ahol szinte biztos a bukás. Nem mintha az embert olyan kísértésbe engedné az Isten, ahol az ember biztos elbukik, hanem a felkészületlensége miatt bukhat el az ember. Isten mindig ad annyi erőt, hogy az ember helyt tudjon állni, csak az ember szétszórja ezeket a segítő energiákat olyan dolgokra, amelyek nincsenek benne az isteni tervbe és ilyen esetben, nagyon könnyen elbukik a lélek.
Itt van például a törvénytelen gyermekek esete. Ti is tudjátok azt, hogy Isten csakis
törvényes keretek között munkálkodik. A törvényes keretek között megfogant gyermek fel van készítve odaát a földi életre. Ezzel ellentétben, egy olyan gyermek, aki törvényen kívül fogan, idő előtt születik meg és nincs felkészítve tiszta erők szempontjából az angyalok által a földi élet nehézségeire és így sokkal könnyebben elbukik a kísértésekben. Ilyenkor a gyermek vétke, a szülő vétke is egyben, mert nem az isten akarattal azonos időben és alkalomkor adott életet egy szellemnek, vagyis jogtalanul nyúlt bele az Élet titkába! Tehát, ,,...Ne vígy (ne vigyél, helyesebben, ne engedj kísértésbe esni, mert az embert nem az Isten viszi bele a kísértésbe, hanem a saját hajlamai) minket a kísértésbe!"
De az élet tele van mindenféle kísértéssel, mert az élet minősége a lélek minőségét tükrözi vissza, ugyanis azoknak a lelkeknek az erőiből tevődik össze a Földnek az anyaga, akik a bukásuk ideje alatt a hasonló hasonlót vonz törvény alapján összevonzattak és testet ölthettek rajta. Ezeket úgy nevezi az Úr, hogy ebből a világból valók. Azt mondja az Úr, hogy virrasszatok ( a test megtagadásának különböző formái) és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek! Mert az élet a hajlamaitoknak megfelelően, tele van kísértésekkel, ugyanis ,,az alkalom szüli a tolvajt" az alkalmat viszont a ,, tolvaj" szüli a lelki természetével, mert minden előbb szellemi síkon történik meg, aztán materializálódik.
Ne hibáztassatok soha senkit, főleg ne Istent a kísértésekért, mert a saját lelki természetetek hívta azokat életbe. Habár az Urat is megkísértette a sátán és azokat is, akik magasabb világról jöttek, mert azzal, hogy magukra veszik a magasabb szellemek a földi testet és a Föld erőit, ezzel magukra veszik a kísértéseket is. Minél magasabb világról jön valaki, annál mélyebbről kap hatásokat amelyeket le kell neki küzdenie. Ezért szenvedett az Úr a legtöbbet, de szenvedéseivel a legtöbb negatív erőmennyiséget tisztította meg.
De sajnos, most a korszak végén, újra mind nagyobb negatív erők szabadulnak fel a Földből az összevonások által, hogy megmérettessenek a végítélet alkalmával. De ha mindvégig kitartatok, akkor üdvözülni fogtok.
Jelen esetben úgy néz ki, mintha szünetet tartana az erők vezére csatlósaival, de ez csak látszat, mert erőgyűjtést végez, hogy újra megmutathassa hatalmát, ugyanis a vesztét érzi és ki akarja tudatosan tombolni magát azáltal, hogy próbára teszi, ha lehet még a választottakat is. De ez is a vesztét okozza, mert másokat kísértésbe vinni bűn.
Készüljetek mind erősebb hittel, a nagy megmérettetésre, és ne feledjétek, hogy az összefogásban és az önmegtagadásban hatalmas erő rejlik. A sátán a testen keresztül támad, mert a test a bukás produktuma, azaz az övé, ezért kell megtagadnotok a testet a maga kívánságaival együtt, hogy ne tudjon hatásokat kifejteni rátok nézve az ellentét hatalma.
Nagyon jó eszköze jelen időkben a félelem és pánikkeltés, tehát ne higgyetek neki, mert minden szava gonoszság és hazugság! Mindinkább és mind nyíltabban ki fogja mutatni gonoszságát, de csak az árnyakat növeli előttetek. Ha nem hisztek az árnyak nagyságában akkor le fogjátok tudni győzni azokat, de ha az ellentét elhiteti veletek a hazugságait, akkor megvan az esély arra, hogy úrrá fog lenni rajtatok a pánikkeltésével.
Higgyetek Istenben és bennem is higgyetek, mert én legyőztem a világot...
Isten veletek!!! Az Úr nevében fogjuk a kezeteket, ha engeditek, ill. ha akarjátok, csak hittel és összefogással tartsatok ki egymás és Isten mellett az IMÁBAN! A virtuális világ nem adhatja meg azt az igazi lélekben történő összetartozást, mint amit az együtt elmondott ima adhat nektek!
Szeretettel egy egyszerű túlvilági barátotok!
Ada, 2020.06.20.
UI:
földönkívüli üzenet, forrás ismeretlen
https://www.youtube.com/watch?v=nkexBUr ... Ti9uboFOaM
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Do 25. Jun 2020, 05:51
A mai kor vallása – Részlet - Felvezetés
A Névtelen Szellem felfedi Eszter médium előtt szellemének a testetöltések sorozatán át tartó fejlődését és tisztulását, amely a duáljának a felemelkedését is segíti.
Most áttérek a te életedre. Elmegyek messze a múltba és te velem jössz, elkísérsz kedves gyermekem. Rég letűnt idők kedves és kellemetlen óráit fogom elmondani neked, amiről te nem tudsz. Hogy is tudnál, mikor a szálat születésedtől fogva látod csak húzódni, pedig sok csomót kötöttél te már arra a szálra, mióta az Úr az életre előhívott. De én csak a rendes javulási időtől számítottam össze, amit az Úr engedelmével és akaratával nekem tudtomra adtak.
Megmutatlak a világnak, mert szép vagy lelkileg. Érdemes, hogy megnézzenek és az utat utánad végigjárják, amit te megjártál és még járnod kell. Mert megállás a természetben egy pillanatra sincs. Haladni kell, akár előre, akár hátra. Te előre fogsz menni, mert megérezted a vonzást az örök szép, az örök igazság és az örök szeretet felé.
Most elmegyünk messze a múltba. Ne félj, ne rettegj, én veled vagyok. Előhívjuk a múltnak minden eseményeit, megvizsgáljuk a szeretet fényénél és meglátjuk: mi az igaz, mi a hamis? Megbírálhatja a világ is, mert az Isten már kimondotta az ítéletet. Egy késő kor is okulhat a te életedből, mert nem mindennapi dolog, ha valaki végigtekinthet évszázados küzdést és haladást. Megmondom mi a célom. Az, hogy az emberek higgyenek az újratestetöltés tanában, hogy tisztán, világosan lássanak és vonják le belőle a tanulságot. Isten jósága és szeretete nem akarja a bűnös lélek örök kárhozatát; ez ellenkeznék az ő örök igazságával. Ha elbukott, megengedi, hogy újra felemelkedhessen és végre mégis megtalálhassa üdvösségét.
Elvezetlek egy királyi palotába és te látsz ott egy valakit ülni és az te vagy. Irigyelt szépség, hatalmas asszony és te tudatában vagy mind ennek. Érzed a népek felett uralkodók minden gőgjét és büszkeségét. Vérrel van átitatva a trón lépcsője, véres a korona a fejeden, mert nem igaz úton jutottál hozzá. Átok és elkeseredés van nyomában, ha rendelkezel. Ki van a szemed sírva, de nem a bánattól, hanem a ki nem elégített bosszúvágytól. És- jön a halál. Félsz, rettegsz, minden szenteket és az Istent is hiába hívod, mert messze vagy te Tőle.
Most megállok és kérdem a világot, ki volt ez az asszony? Azt mondja rá: egy uralkodó lehetett és joggal tette amit tett, mert uralkodói vérből származott. Magas családfája s nevelése tették azzá, ami lett belőle. Én azt mondom: nem, hanem Isten kegyelme azért küldte őt, hogy a népek sanyargatva legyenek általa és az égi uralkodót keressék. Mert ha csupa jó uralkodók volnának, nem gondolnának Istenre és az Ő szeretet-törvényére.
De menjünk tovább. A szellem testet ölt. Már nem uralkodik; dehogy, hisz akkor nem tisztulhat! Egy kis cseléd törvénytelen gyermeke ő és várja, hogy a többi néha szánalomból egy kis hulladékot dobjon neki, ami után mohón kap. Nem szereti senki, még saját anyja sem, mert megvetéssel és undorral fordul el tőle mindenki, a gyermek világrajövetele után. Ki gondolna a rettegett királynőre az ütött-kopott nyomorék gyermekben? Csak egyedül a mindenek felett uralkodó Atya, aki nem enged egyet is elveszni az ő kicsinyei közül.
Összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
A mai kor vallása - Részlet
Állati principiumok, elemi szellemek
A spiritizmus tanítása a hitről
A tanítványok feladata
HANG - Jézus egyházáról
II. András Jeruzsálem királya
Káprázat
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhvRcgLP ... w?e=EObhTu
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://www.youtube.com/watch?v=Akwlmsv ... VjJ4mcXKck
Kiáltó szó - Miért szenvedünk kétszer az el nem követett bűnökért?
Vannak olyan szellemi tanítók, akik azt állítják, hogy nincs bűn, tehát nincs bűnhődés sem.
Én is találkoztam ilyenekkel, akik a lelkek nagy megrontói, akiktől a keresők óvakodjanak.
https://www.youtube.com/watch?v=vpfMDZEC33s
A magyarság szerepe az emberiség létében 1 – Pap Gábor
https://www.youtube.com/watch?v=7KIaAjz8lNU
Volt egyszer egy szerelem – Romantikus film
https://www.youtube.com/watch?v=sOabXlH9w-M&t=3114s
Elveszve Firenzében – Romantikus film
A Névtelen Szellem felfedi Eszter médium előtt szellemének a testetöltések sorozatán át tartó fejlődését és tisztulását, amely a duáljának a felemelkedését is segíti.
Most áttérek a te életedre. Elmegyek messze a múltba és te velem jössz, elkísérsz kedves gyermekem. Rég letűnt idők kedves és kellemetlen óráit fogom elmondani neked, amiről te nem tudsz. Hogy is tudnál, mikor a szálat születésedtől fogva látod csak húzódni, pedig sok csomót kötöttél te már arra a szálra, mióta az Úr az életre előhívott. De én csak a rendes javulási időtől számítottam össze, amit az Úr engedelmével és akaratával nekem tudtomra adtak.
Megmutatlak a világnak, mert szép vagy lelkileg. Érdemes, hogy megnézzenek és az utat utánad végigjárják, amit te megjártál és még járnod kell. Mert megállás a természetben egy pillanatra sincs. Haladni kell, akár előre, akár hátra. Te előre fogsz menni, mert megérezted a vonzást az örök szép, az örök igazság és az örök szeretet felé.
Most elmegyünk messze a múltba. Ne félj, ne rettegj, én veled vagyok. Előhívjuk a múltnak minden eseményeit, megvizsgáljuk a szeretet fényénél és meglátjuk: mi az igaz, mi a hamis? Megbírálhatja a világ is, mert az Isten már kimondotta az ítéletet. Egy késő kor is okulhat a te életedből, mert nem mindennapi dolog, ha valaki végigtekinthet évszázados küzdést és haladást. Megmondom mi a célom. Az, hogy az emberek higgyenek az újratestetöltés tanában, hogy tisztán, világosan lássanak és vonják le belőle a tanulságot. Isten jósága és szeretete nem akarja a bűnös lélek örök kárhozatát; ez ellenkeznék az ő örök igazságával. Ha elbukott, megengedi, hogy újra felemelkedhessen és végre mégis megtalálhassa üdvösségét.
Elvezetlek egy királyi palotába és te látsz ott egy valakit ülni és az te vagy. Irigyelt szépség, hatalmas asszony és te tudatában vagy mind ennek. Érzed a népek felett uralkodók minden gőgjét és büszkeségét. Vérrel van átitatva a trón lépcsője, véres a korona a fejeden, mert nem igaz úton jutottál hozzá. Átok és elkeseredés van nyomában, ha rendelkezel. Ki van a szemed sírva, de nem a bánattól, hanem a ki nem elégített bosszúvágytól. És- jön a halál. Félsz, rettegsz, minden szenteket és az Istent is hiába hívod, mert messze vagy te Tőle.
Most megállok és kérdem a világot, ki volt ez az asszony? Azt mondja rá: egy uralkodó lehetett és joggal tette amit tett, mert uralkodói vérből származott. Magas családfája s nevelése tették azzá, ami lett belőle. Én azt mondom: nem, hanem Isten kegyelme azért küldte őt, hogy a népek sanyargatva legyenek általa és az égi uralkodót keressék. Mert ha csupa jó uralkodók volnának, nem gondolnának Istenre és az Ő szeretet-törvényére.
De menjünk tovább. A szellem testet ölt. Már nem uralkodik; dehogy, hisz akkor nem tisztulhat! Egy kis cseléd törvénytelen gyermeke ő és várja, hogy a többi néha szánalomból egy kis hulladékot dobjon neki, ami után mohón kap. Nem szereti senki, még saját anyja sem, mert megvetéssel és undorral fordul el tőle mindenki, a gyermek világrajövetele után. Ki gondolna a rettegett királynőre az ütött-kopott nyomorék gyermekben? Csak egyedül a mindenek felett uralkodó Atya, aki nem enged egyet is elveszni az ő kicsinyei közül.
Összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
A mai kor vallása - Részlet
Állati principiumok, elemi szellemek
A spiritizmus tanítása a hitről
A tanítványok feladata
HANG - Jézus egyházáról
II. András Jeruzsálem királya
Káprázat
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhvRcgLP ... w?e=EObhTu
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://www.youtube.com/watch?v=Akwlmsv ... VjJ4mcXKck
Kiáltó szó - Miért szenvedünk kétszer az el nem követett bűnökért?
Vannak olyan szellemi tanítók, akik azt állítják, hogy nincs bűn, tehát nincs bűnhődés sem.
Én is találkoztam ilyenekkel, akik a lelkek nagy megrontói, akiktől a keresők óvakodjanak.
https://www.youtube.com/watch?v=vpfMDZEC33s
A magyarság szerepe az emberiség létében 1 – Pap Gábor
https://www.youtube.com/watch?v=7KIaAjz8lNU
Volt egyszer egy szerelem – Romantikus film
https://www.youtube.com/watch?v=sOabXlH9w-M&t=3114s
Elveszve Firenzében – Romantikus film
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Fr 26. Jun 2020, 06:14
Végh Tamás lelkész
A nagy szabadítás. A Biblia üzenete 4 képben.
2 rész
(Részletek a könyvből)
Vígh András könyvében nagyon érdekes történetet mesél a bűnbeesésről, amikor evett a fáról Ádám és Éva!
Részlet a könyvből:
" Nagyon szeretem ezt a kedves képet "Az Úristen szellős alkonyatkor járt- kelt a kertben." Nyilván nem 45 ös cipőben. De ez a kifejezés jól érzékelteti, hogy át meg átjárja életünket Isten jelenléte. Önfeledt hálával és örömmel fogadták, jelenlétében éltek. Most megtört ez a bizalom is!
Mennyire mai ez az édenkerti jelenet!
Két nagyobb gyermekünket, amikor már lehetett magukra hagytuk, elmentünk valahova látogatóba. Amikor haza érkeztünk, már az ajtóban, ahogy beléptünk tudtuk,valami baj van. Később megkérdezték a gyerekeink honnan tudtuk ezt. Először is gyanúsan nagy csend fogadott bennünket. Azután, hogy előkerültek a gyerekek nem mert nem mertek a szemünkbe nézni és sunyítottak. Már nem tudom hogy egy vázát vertek le az asztalról vagy mi volt az ok,de rossz fát tett a tűzre és bújtak előlünk - Úgy. ahogyan Ádám és Éva tette ezt. Engedetlenek voltak, nem mertek az Úristen "szemébe nézni", elbújtak, elrejtőztek.
Isten tudja jól hogy mi történt, de megkérdezi Ádámot:" talán arról a fáról ettél amelyikről megparancsoltam, hogy ne egyél?"
- Megadja a lehetőséget, hogy bevallja Ádám azt, amit tett. De ő ahelyett, hogy őszinte vallomást tenne, meglépi azt, ami azóta az emberiség legnagyobb baja: a másikra mutogatás.
12. vers "Az ember így felelt Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról és így ettem"
Ádám megkezdi a sorozatot, amely a családi otthonoktól a parlamentig behálózza a világot: a másik a hibás! Az asszony a hibás - mondja Ádám - ő adott nekem, ő szedett rá.
13. vers: "Akkor az Úristen azt kérdezte az asszonytól: Mit tettél? Az asszony így felt:
A kígyó szedett rá, azért tettem."
Nem kell félteni az asszonyt sem. A kígyó a hibás - mondja. Mindig más a hibás.
Van olyan család az ismeretségi körömben, ahol olyan tökélyre fejlesztették ezt, hogyha a férfi ügyetlenül összetör valamit, a felesége szidja. De ha a feleség ejt le egy tárgyat, mielőtt visszakapná a szidást, megszólal:
- Mert te mindig siettetsz!
Most is a férj a hibás....
Még ennél is tovább megy az ember!
Menjünk csak vissza a 12. vershez: "Az ember így felelt Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról és így ettem"
Végül is ki a hibás? Az Isten adta Ádám mellé Évát. Ilyet adtál aki rászedett+ Ezt a mérhetetlen orcátlanságot! Még meg sem teremtette az asszonyt Isten, amikor a 2. rész 17. verse szerint megmondta Ádámnak, hogy ne egyen arról a fáról. Aztán az asszony is tudta ezt, hiszen a kígyó hamis szavára úgy válaszol, ahogyan azt Isten mondta.
- A férfi is eszik a fáról. Isten kérdésére pedig mellébeszél, sőt - burkoltan ugyan - Istent vádolja.
Milyen ismerős ez a helyzet ma is. Hányan kérdezik:
- Lelkész úr! Hol van Isten, hogy ártatlan gyermekek halhatnak meg a bombatámadásokban?
Isten mondta az embernek, hogy öljön? Ő azt mondta: ne ölj! Az emberiség ezt nem veszi komolyan, gyilkol, és utána megkérdezi: hol van Isten?
Megdöbbentő híradást kaptunk Amerikából, ahol egy iskolában az egyik fiatal meggyilkolta a másikat. Egy kislány Istenhez írt levelét olvastuk, amelyben kérdőre vonta Istent.
A válasz így hangzott:
- Kedves kislány! Engem ebből az iskolából kitiltottak!
A liberális tanítási modell szerint nem volt szabad az evangéliumot, a Bibliát hirdetni azokban az iskolákban, mert egyoldalúan befolyásolja a gyermekek fejlődését. Amikor baj van felfelé mutogatunk.
Egy középkorú asszony járt a lelkészi hivatalban temetési ügyben. Amikor beszélgetés alakult ki közöttünk, kiöntötte a szívét és elmondta, hogy olyan sok a baj, a teher, összevisszaság van az életükben, hogy ő már csak háromféle idegnyugtató gyógyszerrel tud élni. Csendesen azt mondom neki:
- Nézze, van egy ajánlatom. Jöjjön el ötször vasárnap délelőtt az istentiszteletre, és ha ennek eredményeképpen egyet el tud hagyni a nyugtatókból, az árának csak a felét dobja a perselybe.
Azt válaszolta:
- Ahhoz, hogy én bemenjek a templomba, valakinek másként kellene viselkednie.
Először azt gondoltam, hogy megneheztelt rám, mintha ezzel a templomi ajánlattal tréfálkoznék a baján. De utána váratlan fordulattal felfelé kezdett mutogatni. Ő pedig bólogatott. Azaz Istennek kellene másként viselkednie - szerinte - hogy ő betegye a lábát a templomba. Megértettem, hogy a sok baj, nehézség, teher alatt az a vád él a szívében, hogy Isten ennyi rosszat bocsát rá. Azt nem kérdezi már régóta, vagy talán soha nem kérdezte: mit akarsz Uram, hogyan tegyem a dolgokat, hogyan rendezzem életem kérdéseit. Megy a saját feje után. Amikor jönnek a bajok, akkor pedig Istent vádolja. (Tévedés ne essék, tudom, hogy akkor is érhetnek nehézségek, bajok betegségek bennünket, ha Isten akarata szerint élünk. De ha semmibe vesszük az Ő útmutatását, törvényszerű, hogy előbb - utóbb összekuszálódnak a szálak életünkben)
UI:
Ima:
https://filantropikum.com/miatyank-mi-t ... imadsagat/
A nagy szabadítás. A Biblia üzenete 4 képben.
2 rész
(Részletek a könyvből)
Vígh András könyvében nagyon érdekes történetet mesél a bűnbeesésről, amikor evett a fáról Ádám és Éva!
Részlet a könyvből:
" Nagyon szeretem ezt a kedves képet "Az Úristen szellős alkonyatkor járt- kelt a kertben." Nyilván nem 45 ös cipőben. De ez a kifejezés jól érzékelteti, hogy át meg átjárja életünket Isten jelenléte. Önfeledt hálával és örömmel fogadták, jelenlétében éltek. Most megtört ez a bizalom is!
Mennyire mai ez az édenkerti jelenet!
Két nagyobb gyermekünket, amikor már lehetett magukra hagytuk, elmentünk valahova látogatóba. Amikor haza érkeztünk, már az ajtóban, ahogy beléptünk tudtuk,valami baj van. Később megkérdezték a gyerekeink honnan tudtuk ezt. Először is gyanúsan nagy csend fogadott bennünket. Azután, hogy előkerültek a gyerekek nem mert nem mertek a szemünkbe nézni és sunyítottak. Már nem tudom hogy egy vázát vertek le az asztalról vagy mi volt az ok,de rossz fát tett a tűzre és bújtak előlünk - Úgy. ahogyan Ádám és Éva tette ezt. Engedetlenek voltak, nem mertek az Úristen "szemébe nézni", elbújtak, elrejtőztek.
Isten tudja jól hogy mi történt, de megkérdezi Ádámot:" talán arról a fáról ettél amelyikről megparancsoltam, hogy ne egyél?"
- Megadja a lehetőséget, hogy bevallja Ádám azt, amit tett. De ő ahelyett, hogy őszinte vallomást tenne, meglépi azt, ami azóta az emberiség legnagyobb baja: a másikra mutogatás.
12. vers "Az ember így felelt Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról és így ettem"
Ádám megkezdi a sorozatot, amely a családi otthonoktól a parlamentig behálózza a világot: a másik a hibás! Az asszony a hibás - mondja Ádám - ő adott nekem, ő szedett rá.
13. vers: "Akkor az Úristen azt kérdezte az asszonytól: Mit tettél? Az asszony így felt:
A kígyó szedett rá, azért tettem."
Nem kell félteni az asszonyt sem. A kígyó a hibás - mondja. Mindig más a hibás.
Van olyan család az ismeretségi körömben, ahol olyan tökélyre fejlesztették ezt, hogyha a férfi ügyetlenül összetör valamit, a felesége szidja. De ha a feleség ejt le egy tárgyat, mielőtt visszakapná a szidást, megszólal:
- Mert te mindig siettetsz!
Most is a férj a hibás....
Még ennél is tovább megy az ember!
Menjünk csak vissza a 12. vershez: "Az ember így felelt Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról és így ettem"
Végül is ki a hibás? Az Isten adta Ádám mellé Évát. Ilyet adtál aki rászedett+ Ezt a mérhetetlen orcátlanságot! Még meg sem teremtette az asszonyt Isten, amikor a 2. rész 17. verse szerint megmondta Ádámnak, hogy ne egyen arról a fáról. Aztán az asszony is tudta ezt, hiszen a kígyó hamis szavára úgy válaszol, ahogyan azt Isten mondta.
- A férfi is eszik a fáról. Isten kérdésére pedig mellébeszél, sőt - burkoltan ugyan - Istent vádolja.
Milyen ismerős ez a helyzet ma is. Hányan kérdezik:
- Lelkész úr! Hol van Isten, hogy ártatlan gyermekek halhatnak meg a bombatámadásokban?
Isten mondta az embernek, hogy öljön? Ő azt mondta: ne ölj! Az emberiség ezt nem veszi komolyan, gyilkol, és utána megkérdezi: hol van Isten?
Megdöbbentő híradást kaptunk Amerikából, ahol egy iskolában az egyik fiatal meggyilkolta a másikat. Egy kislány Istenhez írt levelét olvastuk, amelyben kérdőre vonta Istent.
A válasz így hangzott:
- Kedves kislány! Engem ebből az iskolából kitiltottak!
A liberális tanítási modell szerint nem volt szabad az evangéliumot, a Bibliát hirdetni azokban az iskolákban, mert egyoldalúan befolyásolja a gyermekek fejlődését. Amikor baj van felfelé mutogatunk.
Egy középkorú asszony járt a lelkészi hivatalban temetési ügyben. Amikor beszélgetés alakult ki közöttünk, kiöntötte a szívét és elmondta, hogy olyan sok a baj, a teher, összevisszaság van az életükben, hogy ő már csak háromféle idegnyugtató gyógyszerrel tud élni. Csendesen azt mondom neki:
- Nézze, van egy ajánlatom. Jöjjön el ötször vasárnap délelőtt az istentiszteletre, és ha ennek eredményeképpen egyet el tud hagyni a nyugtatókból, az árának csak a felét dobja a perselybe.
Azt válaszolta:
- Ahhoz, hogy én bemenjek a templomba, valakinek másként kellene viselkednie.
Először azt gondoltam, hogy megneheztelt rám, mintha ezzel a templomi ajánlattal tréfálkoznék a baján. De utána váratlan fordulattal felfelé kezdett mutogatni. Ő pedig bólogatott. Azaz Istennek kellene másként viselkednie - szerinte - hogy ő betegye a lábát a templomba. Megértettem, hogy a sok baj, nehézség, teher alatt az a vád él a szívében, hogy Isten ennyi rosszat bocsát rá. Azt nem kérdezi már régóta, vagy talán soha nem kérdezte: mit akarsz Uram, hogyan tegyem a dolgokat, hogyan rendezzem életem kérdéseit. Megy a saját feje után. Amikor jönnek a bajok, akkor pedig Istent vádolja. (Tévedés ne essék, tudom, hogy akkor is érhetnek nehézségek, bajok betegségek bennünket, ha Isten akarata szerint élünk. De ha semmibe vesszük az Ő útmutatását, törvényszerű, hogy előbb - utóbb összekuszálódnak a szálak életünkben)
UI:
Ima:
https://filantropikum.com/miatyank-mi-t ... imadsagat/
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Sa 27. Jun 2020, 09:54
A természeti ember és a szellemi ember 1
Laurentius Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet
Nagyon fontosnak tartom, hogy az útkereső testvéreim megismerjék ezt a hatalmas szellemi tanítást, mert az anyagi emberek intelligensebb része meg van győződve, hogy ő szellemi ember, mert diplomái vannak, olvasott, nagy a tudása, akár annak idején a farizeusoknak. Az ilyenekkel Jézus Urunk nem vitatkozott, hanem egyszerűen azt mondta nekik, "legyen a te hited szerint". Ebből látható, hogy van egy hamis, hazug világi értékrend és egy igazságon alapuló szellemi értékrend. Ezen utóbbiról szól a tanítás.
Ne feledjétek, a tanító szellem nem más mint Szent Lőrinc mártir szelleme. A lényegi kivonatot itt-ott lerövidítettem és öt részletre osztottam, mert így könnyebben olvasható és befogadható a tanítás. Aki esetleg szeretnék egyszerre az egészet, esetleg a forrásművet, percek alatt letöltheti PDF formában a tárolóból.
Megfigyelhetitek a tanítás során, hogy a szellemi emberré váláshoz mekkora fontossága van a hét erény megszerzésének. Ezek elsajátítása nélkül lehetetlen a szellemi fejlődés. Az elsődleges a három isteni erény: a hit, remény és szeretet lélekbe fogadása. Ha ez megvan, akkor rátérhet a lélek az önismeret megszerzésére és a négy sarkalatos erény tudatos gyakorlására. Ezek az erények a földi embernek szólnak és céljuk az anyagtól és más világi kötöttségektől elszakadás elősegítése. A sarkalatos erények: a bölcsesség, az igazságosság, az erkölcsi bátorság és a mértékletesség. Ezek a lélekben kialakuló önzetlen és áldozatkész szeretet és alázat megvalósulásának kulcsai, a szellemi ember megemelkedett rezgésszintű tudatának pillérei.
Amíg az ember nem ébredt föl szellemiségének tudatára, amíg a szívébe még nem fogadta be Krisztust, — nem a nevet, hanem Krisztus szellemét! — addig az ember csak olyan, mint a kicsiny gyermek a felnőtthöz képest: telhetetlen, és mindig csak kapni kíván; semmi más nem érdekli, mint csak az, ami az övé lehet, amit megkaphat, amit a magáévá tehet. Hiszen ha a világra születő gyermeket nem várná készen a szülői gondoskodás és szeretet, a legrövidebb idő alatt elpusztulna. A szülői szeretet és gondoskodás azonban ott áll a bölcső mellett, és a kicsiny gyermek legkisebb jeladására, amikor még egyebet nem tud tenni, mint csak sírni, azonnal ott van azzal, amire a gyermeknek szüksége van: a táplálékkal, a ruházattal, azzal a szolgálattal, amelyet a kis emberpalánta igényel. Az mindezért nem adhat semmit, mert neki nincs semmije, és teljesen tehetetlen. Így nő fel a gyermek; s amint napról-napra, évről-évre fejlődik, soha nem jut eszébe, hogy lám, ő mindig csak kap és kap; ezt egészen természetes állapotnak tartja. A szülő pedig, aki a gyermeket gondozza és neveli, azt találja természetes dolognak, hogy ő meg mindig csak ad.
Azután múlnak az évek, a gyermek felnő, a folytonos kapás állapota összesorvad, majd maga is családot alapít, neki is gyermeke lesz, és végül egészen természetesnek találja, hogy ő, aki azelőtt mindig csak kapott, most már mindig csak ad.
Ugyanez a nagyon rövid, egyszerű vázlata az emberi szellem kibontakozásának is. Ameddig még a testi ember állapotában van, addig mindig csak kapni kíván; attól fogva pedig, hogy szellemi emberré válik, a kötelesség az ő vállaira nehezedik, és neki kell folyton adnia anélkül, hogy azért, amit ad, viszontszolgálatot követelhetne azoktól, akiknek a természete még csak az, hogy kapjanak és elfogadjanak.
*
Álljunk meg itt egy pillanatra, kedves embertestvéreim. Ti (szellemtanosok), akik annyit kaptatok, akik évről-évre, sőt évtizedről-évtizedre csak kaptok — világosságot, erőt, bizonyítékokat, az igazságnak olyan megvilágításait, amelyek nélkül millió meg millió más ember szűkölködik — gazdagok vagytok; s ezzel a gazdagsággal nektek csak a második csoportba szabad tartoznotok, abba a csoportba, amelynek tagjai csak adnak. Ez nektek annál könnyebb, mert ti azt is tudjátok, hogy csak az a tiétek, amit odaadtok. Azután azt is tudjátok, hogy nem ingyen adtátok, amit adtatok, sőt azt is, hogy ha nem adtok önként, a törvény elveszi azt tőletek erővel.
Nektek, embertestvéreim, az örökkévalóság polgárainak kell magatokat éreznetek itt a mulandó életben is. Amikor itt, ebben a mulandó életben, testhez kötötten, a múlt és a jövendő mezsgyéjén álltok, az örökkévalóság ködös végtelenségéből lépnek elétek és vonulnak el mellettetek órák, napok és évek, hogy mellettetek egy pillanatra megcsillanva abban a fényben, amelyet a mennyből kaptatok, elmúljanak és eltávozzanak a múltba.
Ezek az órák, napok és évek alkalmakat hoznak magukkal, éhes és szomjas alkalmakat, amelyek mint valami élő lelkek kérő és kérdő tekintettel állnak meg egy pillanatra mellettetek, várva, hogy mit juttattok nekik abból, amit nektek adott az isteni Gondviselés. Ha azután ezek az órák, napok, évek, illetőleg a magukkal hozott alkalmak nem kapják meg tőletek azt az erőt, azt a világosságot, azt a melegséget, azt a cselekedetet, amellyel ezeknek az alkalmaknak tartoztok, amelyek iránt való igénnyel ezek az időpontok, illetőleg ezek az alkalmak veletek szemben fellépnek, akkor ezek elsuhannak, elvonulnak mellettetek, és eltávoznak a múltba. De a múltban, mint sötét pontok vádolnak titeket, és nyugtalanítják a ti benső éneteket, s ti nyomasztóan érzitek, hogy adósak maradtatok; érzitek, hogy rajtatok valakiknek, valamiknek követelnivalójuk van. (Ezek az alkalmak a lehetőségeitek, azaz talentumaitok ebben az életben.)
Az idő azonban múlik, és az idő forgásában újabb órák, újabb napok, újabb évek jönnek, s ezek visszahozzák azokat az elhanyagolt alkalmakat, amelyek kielégítetlenül suhantak alá a múltba, de most már nem kérőleg, nem várakozó tekintettel, hanem fenyegetően lépnek fel veletek szemben, és most már többet kell nekik adnotok, mintha az igényeiket az első alkalommal kielégítettétek volna. Ha pedig még mindig vonakodtok őket kielégíteni, akkor ezek az alkalmak hatalmakká nőnek, erőt vesznek rajtatok, és gúzsba kötnek titeket, s elszedik tőletek még azt is, amit az első alkalommal nem kellett volna odaadnotok; és ti elszegényedve, elgyengülve és megfogyatkozva zárjátok le azt az életet, amelynek óráit, napjait, éveit kihasználatlanul hagytátok.(Még az elért jó pontokból is veszítetek valamennyit.)
Ha ellenben minden percetekben érzitek, hogy itt a mulandóságban, a múlt és jövő határán tennivalótok van, két kézzel adjátok azt, amit nektek Isten adott érzésben, cselekedetben, szeretetben azoknak az alkalmaknak és azokat az alkalmakat reprezentáló emberlelkeknek, akiket az idők árja hozzátok sodor.
Tehát ha ezeket az alkalmakat a ti legjobb érzéseitek szerint kielégítitek, akkor ezek az alkalmak ismét elvonulnak mellettetek és eltávoznak a múltba, de a múlt ködéből mint ragyogó csillagok világítanak elő, titeket áldva és dicsérve. Ebben az esetben a jövő, amely felétek áramlik, mindig kevesebb igényt, és mindig több áldást hoz részetekre, míg végül feleslegessé válik számotokra az idő folyása, feleslegessé válnak az órák, napok és az évek, hanem a gondoktól megszabadulva, adósságaitoktól felmentve belejuttok az időt nem ismerő örökkévalóság ragyogásába.
Megjegyzés: Az írástudó és valamennyire olvasott emberek legnagyobb része szellemi embernek tartja magát és lehet, hogy igaza is van a világi értékrend szerint. Nem tudhatja, hogy két féle értékrend létezik, a világi és a szellemi értékrend és ezeket Jézus Urunk segítségével tudom Nektek leginkább érzékeltetni. Azt mondta: "Ne gyűjtsetek olyan kincseket, melyeket megesz a rozsda és a moly…"
Az anyagi világban rengeteget tanulhatunk, tudományokat, szakmát sajátíthatunk el, művelhetjük magunkat. Olyan szintre is fejleszthetjük tudásunkat, hogy nagy elismertségre is szert tehetünk, híressé válunk. Segítségével hatalmat, gazdagságot és dícsőséget is szerezhetünk magunknak.
Most pedig feltevődik egy egyszerű kérdés. Halálunk után az árnyék nélküli vagy más világban mit kezdünk ezzel a tudással. Megmondom, jóformán semmit, hisz minden földi képesség, anyagi forma és tudás mulandó. Semmi nem örök, csakis a szellemi tudás az a kincs, melyet nem esz meg a rozsda és a moly. (Minden világi tudás visszaömlik a Világlélekbe.)
A szellemi tudás elnyerésének feltétele a szeretet. Ezt tanulni, tanfolyamokon vagy guruktól megszerezni nem lehet. Önzetlen szeretetünk nagyságának függvényében felismerések formájában jutunk hozzá.
Most, hogy eljött az ideje, ezeket a szellemi kincseket igyekszem ebben a világhálós formában átnyujtani azoknak, akik hajlandóak elfogadni.
Laurentius Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet
Nagyon fontosnak tartom, hogy az útkereső testvéreim megismerjék ezt a hatalmas szellemi tanítást, mert az anyagi emberek intelligensebb része meg van győződve, hogy ő szellemi ember, mert diplomái vannak, olvasott, nagy a tudása, akár annak idején a farizeusoknak. Az ilyenekkel Jézus Urunk nem vitatkozott, hanem egyszerűen azt mondta nekik, "legyen a te hited szerint". Ebből látható, hogy van egy hamis, hazug világi értékrend és egy igazságon alapuló szellemi értékrend. Ezen utóbbiról szól a tanítás.
Ne feledjétek, a tanító szellem nem más mint Szent Lőrinc mártir szelleme. A lényegi kivonatot itt-ott lerövidítettem és öt részletre osztottam, mert így könnyebben olvasható és befogadható a tanítás. Aki esetleg szeretnék egyszerre az egészet, esetleg a forrásművet, percek alatt letöltheti PDF formában a tárolóból.
Megfigyelhetitek a tanítás során, hogy a szellemi emberré váláshoz mekkora fontossága van a hét erény megszerzésének. Ezek elsajátítása nélkül lehetetlen a szellemi fejlődés. Az elsődleges a három isteni erény: a hit, remény és szeretet lélekbe fogadása. Ha ez megvan, akkor rátérhet a lélek az önismeret megszerzésére és a négy sarkalatos erény tudatos gyakorlására. Ezek az erények a földi embernek szólnak és céljuk az anyagtól és más világi kötöttségektől elszakadás elősegítése. A sarkalatos erények: a bölcsesség, az igazságosság, az erkölcsi bátorság és a mértékletesség. Ezek a lélekben kialakuló önzetlen és áldozatkész szeretet és alázat megvalósulásának kulcsai, a szellemi ember megemelkedett rezgésszintű tudatának pillérei.
Amíg az ember nem ébredt föl szellemiségének tudatára, amíg a szívébe még nem fogadta be Krisztust, — nem a nevet, hanem Krisztus szellemét! — addig az ember csak olyan, mint a kicsiny gyermek a felnőtthöz képest: telhetetlen, és mindig csak kapni kíván; semmi más nem érdekli, mint csak az, ami az övé lehet, amit megkaphat, amit a magáévá tehet. Hiszen ha a világra születő gyermeket nem várná készen a szülői gondoskodás és szeretet, a legrövidebb idő alatt elpusztulna. A szülői szeretet és gondoskodás azonban ott áll a bölcső mellett, és a kicsiny gyermek legkisebb jeladására, amikor még egyebet nem tud tenni, mint csak sírni, azonnal ott van azzal, amire a gyermeknek szüksége van: a táplálékkal, a ruházattal, azzal a szolgálattal, amelyet a kis emberpalánta igényel. Az mindezért nem adhat semmit, mert neki nincs semmije, és teljesen tehetetlen. Így nő fel a gyermek; s amint napról-napra, évről-évre fejlődik, soha nem jut eszébe, hogy lám, ő mindig csak kap és kap; ezt egészen természetes állapotnak tartja. A szülő pedig, aki a gyermeket gondozza és neveli, azt találja természetes dolognak, hogy ő meg mindig csak ad.
Azután múlnak az évek, a gyermek felnő, a folytonos kapás állapota összesorvad, majd maga is családot alapít, neki is gyermeke lesz, és végül egészen természetesnek találja, hogy ő, aki azelőtt mindig csak kapott, most már mindig csak ad.
Ugyanez a nagyon rövid, egyszerű vázlata az emberi szellem kibontakozásának is. Ameddig még a testi ember állapotában van, addig mindig csak kapni kíván; attól fogva pedig, hogy szellemi emberré válik, a kötelesség az ő vállaira nehezedik, és neki kell folyton adnia anélkül, hogy azért, amit ad, viszontszolgálatot követelhetne azoktól, akiknek a természete még csak az, hogy kapjanak és elfogadjanak.
*
Álljunk meg itt egy pillanatra, kedves embertestvéreim. Ti (szellemtanosok), akik annyit kaptatok, akik évről-évre, sőt évtizedről-évtizedre csak kaptok — világosságot, erőt, bizonyítékokat, az igazságnak olyan megvilágításait, amelyek nélkül millió meg millió más ember szűkölködik — gazdagok vagytok; s ezzel a gazdagsággal nektek csak a második csoportba szabad tartoznotok, abba a csoportba, amelynek tagjai csak adnak. Ez nektek annál könnyebb, mert ti azt is tudjátok, hogy csak az a tiétek, amit odaadtok. Azután azt is tudjátok, hogy nem ingyen adtátok, amit adtatok, sőt azt is, hogy ha nem adtok önként, a törvény elveszi azt tőletek erővel.
Nektek, embertestvéreim, az örökkévalóság polgárainak kell magatokat éreznetek itt a mulandó életben is. Amikor itt, ebben a mulandó életben, testhez kötötten, a múlt és a jövendő mezsgyéjén álltok, az örökkévalóság ködös végtelenségéből lépnek elétek és vonulnak el mellettetek órák, napok és évek, hogy mellettetek egy pillanatra megcsillanva abban a fényben, amelyet a mennyből kaptatok, elmúljanak és eltávozzanak a múltba.
Ezek az órák, napok és évek alkalmakat hoznak magukkal, éhes és szomjas alkalmakat, amelyek mint valami élő lelkek kérő és kérdő tekintettel állnak meg egy pillanatra mellettetek, várva, hogy mit juttattok nekik abból, amit nektek adott az isteni Gondviselés. Ha azután ezek az órák, napok, évek, illetőleg a magukkal hozott alkalmak nem kapják meg tőletek azt az erőt, azt a világosságot, azt a melegséget, azt a cselekedetet, amellyel ezeknek az alkalmaknak tartoztok, amelyek iránt való igénnyel ezek az időpontok, illetőleg ezek az alkalmak veletek szemben fellépnek, akkor ezek elsuhannak, elvonulnak mellettetek, és eltávoznak a múltba. De a múltban, mint sötét pontok vádolnak titeket, és nyugtalanítják a ti benső éneteket, s ti nyomasztóan érzitek, hogy adósak maradtatok; érzitek, hogy rajtatok valakiknek, valamiknek követelnivalójuk van. (Ezek az alkalmak a lehetőségeitek, azaz talentumaitok ebben az életben.)
Az idő azonban múlik, és az idő forgásában újabb órák, újabb napok, újabb évek jönnek, s ezek visszahozzák azokat az elhanyagolt alkalmakat, amelyek kielégítetlenül suhantak alá a múltba, de most már nem kérőleg, nem várakozó tekintettel, hanem fenyegetően lépnek fel veletek szemben, és most már többet kell nekik adnotok, mintha az igényeiket az első alkalommal kielégítettétek volna. Ha pedig még mindig vonakodtok őket kielégíteni, akkor ezek az alkalmak hatalmakká nőnek, erőt vesznek rajtatok, és gúzsba kötnek titeket, s elszedik tőletek még azt is, amit az első alkalommal nem kellett volna odaadnotok; és ti elszegényedve, elgyengülve és megfogyatkozva zárjátok le azt az életet, amelynek óráit, napjait, éveit kihasználatlanul hagytátok.(Még az elért jó pontokból is veszítetek valamennyit.)
Ha ellenben minden percetekben érzitek, hogy itt a mulandóságban, a múlt és jövő határán tennivalótok van, két kézzel adjátok azt, amit nektek Isten adott érzésben, cselekedetben, szeretetben azoknak az alkalmaknak és azokat az alkalmakat reprezentáló emberlelkeknek, akiket az idők árja hozzátok sodor.
Tehát ha ezeket az alkalmakat a ti legjobb érzéseitek szerint kielégítitek, akkor ezek az alkalmak ismét elvonulnak mellettetek és eltávoznak a múltba, de a múlt ködéből mint ragyogó csillagok világítanak elő, titeket áldva és dicsérve. Ebben az esetben a jövő, amely felétek áramlik, mindig kevesebb igényt, és mindig több áldást hoz részetekre, míg végül feleslegessé válik számotokra az idő folyása, feleslegessé válnak az órák, napok és az évek, hanem a gondoktól megszabadulva, adósságaitoktól felmentve belejuttok az időt nem ismerő örökkévalóság ragyogásába.
Megjegyzés: Az írástudó és valamennyire olvasott emberek legnagyobb része szellemi embernek tartja magát és lehet, hogy igaza is van a világi értékrend szerint. Nem tudhatja, hogy két féle értékrend létezik, a világi és a szellemi értékrend és ezeket Jézus Urunk segítségével tudom Nektek leginkább érzékeltetni. Azt mondta: "Ne gyűjtsetek olyan kincseket, melyeket megesz a rozsda és a moly…"
Az anyagi világban rengeteget tanulhatunk, tudományokat, szakmát sajátíthatunk el, művelhetjük magunkat. Olyan szintre is fejleszthetjük tudásunkat, hogy nagy elismertségre is szert tehetünk, híressé válunk. Segítségével hatalmat, gazdagságot és dícsőséget is szerezhetünk magunknak.
Most pedig feltevődik egy egyszerű kérdés. Halálunk után az árnyék nélküli vagy más világban mit kezdünk ezzel a tudással. Megmondom, jóformán semmit, hisz minden földi képesség, anyagi forma és tudás mulandó. Semmi nem örök, csakis a szellemi tudás az a kincs, melyet nem esz meg a rozsda és a moly. (Minden világi tudás visszaömlik a Világlélekbe.)
A szellemi tudás elnyerésének feltétele a szeretet. Ezt tanulni, tanfolyamokon vagy guruktól megszerezni nem lehet. Önzetlen szeretetünk nagyságának függvényében felismerések formájában jutunk hozzá.
Most, hogy eljött az ideje, ezeket a szellemi kincseket igyekszem ebben a világhálós formában átnyujtani azoknak, akik hajlandóak elfogadni.
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » So 28. Jun 2020, 05:07
A természeti ember és a szellemi ember 2
Laurentius Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet
Ne legyetek tehát, embertestvéreim, természeti emberek, hanem legyetek szellemi emberek, mert a természeti ember sorsa a halál, a szellemi ember sorsa pedig az örökélet.
Magyarázat: A vallási dogmákban is gyakran emlegetve van az örök élet, de ez a fogalom nincs érthetően megmagyarázva. Jézus azt mondta, hogy a szellemi ember az élő ember, a természeti vagyis a csak az anyagiakban gondolkodó ember az szellemi szempontból halott. Ez azt jelenti, hogy a szellemi világ, a mi igazi otthonunk számára még hasznavehetetlen, mert lelki fejlettsége még olyan alacsony, hogy rábízni semmit nem lehet. Képtelen munkálkodni a jóért, nemesért, a szellemi közösségért akár szellemi, akár fizikai állapotában. Ezért halott szellemileg. A későbbiekben majd tisztázódik részletesen ez a kérdés.
A természeti ember nem vonzó jelenség; a természeti ember ennek a múló világnak, ennek a tér-időanyagból álló természetnek egyik tárgya. Nem tudja önmagáról, hogy ő egyéb, mint egy jelenség, egy tárgy; nem is tekinti magát egyébnek, hiszen csak testnek tekinti magát, aki ebben a természeti világban helyet foglalván, ennek a testnek kíván szolgálni, ebben a testben akarja feltalálni minden örömét; ez a test minden gondoskodásának tárgya, ezért a testért harcol és verejtékezik, ezért a testért követ el bűnt és vétket. Arról, hogy a testnél egyébből is áll, fogalma sincs, hiszen „a testi ember fel nem foghatja azokat, amelyek az Isten Lelkéé, mert azok neki bolondságoknak tetszenek.”
A testi ember büszke a külső megjelenésére; büszke és hiú a testi erejére, ha férfi, hiú a szépségére, ha nő. Megkívánja, hogy mások neki hódoljanak. Ezáltal hiúsága még nagyobbra növekszik, mert a hiúság, mint falánk ragadozó, folyton táplálkozni akar, és igyekszik kicsikarni magának azt az elismerést, amelyre éhes. Tehát a testi ember a hiúság révén folyton lefelé süllyed.
A testi, vagy természeti ember, miután a testére van a legnagyobb gondja, az anyagi javak után kapkod, főképp a mindenható pénz után, amelyről úgy vélekedik, hogy vele mindent megszerezhet, ami csak jó és kívánatos a földi világban. Ebbeli igyekezetében nem válogatós. Ha látja, hogy mások ugyanarra törekednek, akkor képes másokat félregázolni az útból, képes másokat megcsalni, megrövidíteni, sőt képes érte másoknak még az életére is törni. Ezzel pedig eleven szenet gyűjt a fejére, gyűlöletet és bosszúállást szít maga ellen a többi emberlelkekben, s kárhozatos jövőt készít elő, amelybe fokról-fokra süllyed alá.
A testi ember, miután minden öröme a testből ered, ezeket az örömöket hajszolja. Az ínyencség, az érzékiség, a legképtelenebb cselekedetekre ösztönzik. Jelszava megszerezni mindent, amit az érzékei kívánnak, és ami az érzékeinek jóleső ingereket kölcsönöz. Így a természeti ember az úgynevezett szerelmi életében nagyon változatos, és ezzel maga körül szerencsétlenségeket, tragédiákat, katasztrófákat készít elő, az önmaga lelki erőit pedig lefokozza, elpazarolja. Tehát ezen a téren is lefelé süllyed.
A természeti ember sokat ad a külsőre, mert hiszen neki ez az egyetlen, ami létezik. Ennél fogva a mindenkori divat hódolója, mégpedig nemcsak a külső divatnak, hanem a jelszavak divatjának is. Neki mindenről tudnia kell, amit az úgynevezett „társaság" számon tart; nem akar a magához hasonlóktól elmaradni, csillogni kíván a jólértesültségben mások előtt, ennélfogva felületes, semminek a mélyére nem hatol, egyéniséggé nem képes kinőni magát, sőt az általánosító fluid hatása alatt mindig jelentéktelenebbé válik.
A természeti ember megkívánja, hogy őt tiszteljék; ezért a címek, a rangok kívánatos dolgok előtte, és nagyon rossz néven veszi, ha valaki elfelejti ezeket hangsúlyozni, ha róla van szó. Hiszen a természeti ember előtt csak az előkelőknek, a hatalmasoknak és a gazdagoknak van becsületük, mert testi énjének csak ezektől van várnivalója. Ezért mindenféle hírességet sokra becsül, mert másoktól is ezt látja, és hódol a magasabban állóknak, azonban könyörtelen és szívtelen a mélyebben állókkal szemben. Így ő maga jellemileg-lelkileg folyton selejtesebbé válik.
szemlézte: Bíró László
Laurentius Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet
Ne legyetek tehát, embertestvéreim, természeti emberek, hanem legyetek szellemi emberek, mert a természeti ember sorsa a halál, a szellemi ember sorsa pedig az örökélet.
Magyarázat: A vallási dogmákban is gyakran emlegetve van az örök élet, de ez a fogalom nincs érthetően megmagyarázva. Jézus azt mondta, hogy a szellemi ember az élő ember, a természeti vagyis a csak az anyagiakban gondolkodó ember az szellemi szempontból halott. Ez azt jelenti, hogy a szellemi világ, a mi igazi otthonunk számára még hasznavehetetlen, mert lelki fejlettsége még olyan alacsony, hogy rábízni semmit nem lehet. Képtelen munkálkodni a jóért, nemesért, a szellemi közösségért akár szellemi, akár fizikai állapotában. Ezért halott szellemileg. A későbbiekben majd tisztázódik részletesen ez a kérdés.
A természeti ember nem vonzó jelenség; a természeti ember ennek a múló világnak, ennek a tér-időanyagból álló természetnek egyik tárgya. Nem tudja önmagáról, hogy ő egyéb, mint egy jelenség, egy tárgy; nem is tekinti magát egyébnek, hiszen csak testnek tekinti magát, aki ebben a természeti világban helyet foglalván, ennek a testnek kíván szolgálni, ebben a testben akarja feltalálni minden örömét; ez a test minden gondoskodásának tárgya, ezért a testért harcol és verejtékezik, ezért a testért követ el bűnt és vétket. Arról, hogy a testnél egyébből is áll, fogalma sincs, hiszen „a testi ember fel nem foghatja azokat, amelyek az Isten Lelkéé, mert azok neki bolondságoknak tetszenek.”
A testi ember büszke a külső megjelenésére; büszke és hiú a testi erejére, ha férfi, hiú a szépségére, ha nő. Megkívánja, hogy mások neki hódoljanak. Ezáltal hiúsága még nagyobbra növekszik, mert a hiúság, mint falánk ragadozó, folyton táplálkozni akar, és igyekszik kicsikarni magának azt az elismerést, amelyre éhes. Tehát a testi ember a hiúság révén folyton lefelé süllyed.
A testi, vagy természeti ember, miután a testére van a legnagyobb gondja, az anyagi javak után kapkod, főképp a mindenható pénz után, amelyről úgy vélekedik, hogy vele mindent megszerezhet, ami csak jó és kívánatos a földi világban. Ebbeli igyekezetében nem válogatós. Ha látja, hogy mások ugyanarra törekednek, akkor képes másokat félregázolni az útból, képes másokat megcsalni, megrövidíteni, sőt képes érte másoknak még az életére is törni. Ezzel pedig eleven szenet gyűjt a fejére, gyűlöletet és bosszúállást szít maga ellen a többi emberlelkekben, s kárhozatos jövőt készít elő, amelybe fokról-fokra süllyed alá.
A testi ember, miután minden öröme a testből ered, ezeket az örömöket hajszolja. Az ínyencség, az érzékiség, a legképtelenebb cselekedetekre ösztönzik. Jelszava megszerezni mindent, amit az érzékei kívánnak, és ami az érzékeinek jóleső ingereket kölcsönöz. Így a természeti ember az úgynevezett szerelmi életében nagyon változatos, és ezzel maga körül szerencsétlenségeket, tragédiákat, katasztrófákat készít elő, az önmaga lelki erőit pedig lefokozza, elpazarolja. Tehát ezen a téren is lefelé süllyed.
A természeti ember sokat ad a külsőre, mert hiszen neki ez az egyetlen, ami létezik. Ennél fogva a mindenkori divat hódolója, mégpedig nemcsak a külső divatnak, hanem a jelszavak divatjának is. Neki mindenről tudnia kell, amit az úgynevezett „társaság" számon tart; nem akar a magához hasonlóktól elmaradni, csillogni kíván a jólértesültségben mások előtt, ennélfogva felületes, semminek a mélyére nem hatol, egyéniséggé nem képes kinőni magát, sőt az általánosító fluid hatása alatt mindig jelentéktelenebbé válik.
A természeti ember megkívánja, hogy őt tiszteljék; ezért a címek, a rangok kívánatos dolgok előtte, és nagyon rossz néven veszi, ha valaki elfelejti ezeket hangsúlyozni, ha róla van szó. Hiszen a természeti ember előtt csak az előkelőknek, a hatalmasoknak és a gazdagoknak van becsületük, mert testi énjének csak ezektől van várnivalója. Ezért mindenféle hírességet sokra becsül, mert másoktól is ezt látja, és hódol a magasabban állóknak, azonban könyörtelen és szívtelen a mélyebben állókkal szemben. Így ő maga jellemileg-lelkileg folyton selejtesebbé válik.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mo 29. Jun 2020, 05:20
A természeti ember és a szellemi ember 3
Laurentius Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet
A testi embernek mindig „igaza van", mert hiszen önmagáról van a legjobb véleménnyel. Így másokban ellenszenvet kelt, önmagában pedig elsorvasztja az elfogadó erőket, mert akinek mindig igaza van, az nem fogadja el mástól a nagyobb igazságot, tehát visszamarad, lefelé süllyed. Mit mondjak még a természeti emberről? A természeti ember alapvonása az erkölcsi gyávaság.
Itt most ismét kitérőt kell tennem. Miután a természeti ember mindenképp érvényesülni kíván, és miután keresi a magas rangúak társaságát, ennélfogva, hogy előttük érvényesülhessen, képmutatáshoz és hazugsághoz kénytelen folyamodni, azaz a saját gondolatait és érzéseit eltakarja. Felfelé mindig a legragyogóbb arculatát mutatja, és csak jót, csak hízelgőt mond annak, aki felette áll. A hízelgés a sátán egyik legközönségesebb eszköze, amely megalázó arra is, aki hízeleg, mert hazudik, és megalázó arra is, akinek hízeleg, mert felteszi róla, hogy az elég korlátolt arra, hogy elhiggye a kézenfekvő hazugságot is. Amire ez alkalommal ki akarok térni, az egészen emberi dolog; a természeti ember erkölcsi gyávasága.
Az úgynevezett koronás fők, akik egy-egy állam, egy-egy nemzet élén állnak, egészen más természetű nevelésben részesülnek, mint a többi egyszerű embergyermekek. Már zsenge gyermekkorukban úgy nevelik, s arra tanítják őket a körülöttük lévők, hogy a koronás fő, vagy annak családtagjai magasabb rendű lények, mint más emberek, mert ereikben más vér folyik.
Az ilyen csemete már akkor minden tekintetben kiváló, amikor még úgyszólván semmit sem tud. A körülötte lévők, miután hízelgésükkel minden áron érvényesülni akarnak, belenevelik a határtalan öntudatot, felfokozzák benne a gőgöt és hiúságot. Úgyhogy mire az a zsenge embergyermek felnő és átveszi azt a magasrendű hivatást, amelybe őt végzete állította, környezetének folyton ismétlődő szuggesztív behatása alatt lélekben teljesen zsarnokká növi ki magát, aki felette áll mindenkinek, mert ő „bölcs”, „hatalmas”, „felséges”. Azt a jelzőt kapja, ami egyedül a mennyei Atyát illeti meg. Ennélfogva amikor kezébe veszi népének vagy népeinek kormányzását, a körülötte mozgó főrangúak már nem is mutathatnak egyebet neki, mint hízelgést. Már nincs körülötte senki, aki meg merne kockáztatni egy-egy őszinte szót, ami az uralkodóra nézve nem lenne hízelgő.
Ennek azután nagy katasztrófák a következményei. Az emberek százezrei és milliói, akik a koronás fő jogara alá tartoznak, mind élni kívánnak, mindnyájának vannak igényei, amelyeket szeretnének kielégíteni. Meg is van hozzá alkotva a törvényes rendszer, hogy ezeknek az időről-időre fellépő szükségleteknek és igényeknek kielégülését biztosítsák, s ez a törvényalkotás.
Ennek a folyamatnak alulról kell elindulnia, és mind magasabb fórumokon keresztülmenve végül a koronás főnél végződnie. Igen ám, de a tömegek érdeke a legtöbb esetben ellentétben áll a legmagasabban állók érdekével. A tömegeknek juttatható nagyobb szabadság mindig az uralkodó osztályok vagy éppen a koronás fő túl nagy szabadságának csökkentésével járna. Miután azonban ezt javasolni az így nevelt legfőbb hatalomnak senki sem meri, vagy ha meri, kockáztatja a saját pozícióját, és elveszíti, azokat a nagy kedvezményeket, azt a nagy anyagi jólétet, fényt, dicsőséget, örömöket, amelyeket a koronás fő közelében élvezhet, ennélfogva vagy nem kockáztatja meg a szükséges reform ajánlását, vagy ha megkockáztatja, kiteszi magát annak, hogy ő maga is mindenét elveszíti. Ezt pedig senki sem akarja. Így minden marad a régiben, mert akik a legmagasabb urat körülveszik, azok testi emberek, természeti emberek, akik erkölcsi gyávasággal megterhelten nem a soknak kedvező igazságot, hanem az egynek kedvező igazságtalanságot helyezik inkább előtérbe, csak hogy a maguk testi énje meg ne rövidüljön, s az ő előnyeik, kiváltságaik, örömeik meg ne csökkenjenek.
A természeti embernek ez a magatartása ebben a viszonylatban azután szörnyű következményeket von maga után.. A ki nem elégített igények a tömegeket, a milliókat mindjobban elkeserítik, s a robbanóanyag mind jobban gyűlik a lelkekben. Az az elkeseredettség, amelyet néhány józan és igazságos reformmal le lehetett volna vezetni, végül felrobban, ledönti a trónt, és emberek tömegének vérével festi meg azt a korszakot.
És amint a nagyban, ugyanúgy van ez a kisebb közületekben is; mindenütt az érvényesülni akaró törtetők erkölcsi gyávasága homályosítja meg az élen lévők tiszta áttekintését az alájuk rendelt szervezetek felett.
A természeti ember önmagától csak egy dologra képes: folyton-folyvást lejjebb süllyedni. A természeti ember képtelen önmagán segíteni. A természeti embert a világon senki és semmi meg nem mentheti, és fel nem emelheti. A természeti ember olyan, mint a tengerbe bocsátott kő; az a maga akaratából többé felfelé emelkedni nem tud, hanem folyton süllyed, le egészen a fenékig.
Az írás úgy emlékezik meg a kétféle embertípusról, mint élőkről és holtakról: a szellemi ember élő, a természeti ember holt. A természeti ember olyan, mint a föld szervetlen, élettelen anyaga: ez az anyag magától soha élővé nem válhat, hanem csak akkor, ha a magasabb rendű, a növényi élet lenyúl hozzá, s gyökereivel felszívja magába. És akkor az az anyag-parány, amely egy pillanattal előbb holt volt, ember által soha ki nem deríthető módon egy pillanattal később már az élet ragyogásában tündöklik, mint része annak az élő életformának, amelyet a növény reprezentál. A természeti ember is éppen ilyen halott, és éppen úgy nem válhat élővé, csak akkor, ha felülről lenyúl érte az Élet, és felszívja őt magába.
szemlézte: Bíró László
Laurentius Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet
A testi embernek mindig „igaza van", mert hiszen önmagáról van a legjobb véleménnyel. Így másokban ellenszenvet kelt, önmagában pedig elsorvasztja az elfogadó erőket, mert akinek mindig igaza van, az nem fogadja el mástól a nagyobb igazságot, tehát visszamarad, lefelé süllyed. Mit mondjak még a természeti emberről? A természeti ember alapvonása az erkölcsi gyávaság.
Itt most ismét kitérőt kell tennem. Miután a természeti ember mindenképp érvényesülni kíván, és miután keresi a magas rangúak társaságát, ennélfogva, hogy előttük érvényesülhessen, képmutatáshoz és hazugsághoz kénytelen folyamodni, azaz a saját gondolatait és érzéseit eltakarja. Felfelé mindig a legragyogóbb arculatát mutatja, és csak jót, csak hízelgőt mond annak, aki felette áll. A hízelgés a sátán egyik legközönségesebb eszköze, amely megalázó arra is, aki hízeleg, mert hazudik, és megalázó arra is, akinek hízeleg, mert felteszi róla, hogy az elég korlátolt arra, hogy elhiggye a kézenfekvő hazugságot is. Amire ez alkalommal ki akarok térni, az egészen emberi dolog; a természeti ember erkölcsi gyávasága.
Az úgynevezett koronás fők, akik egy-egy állam, egy-egy nemzet élén állnak, egészen más természetű nevelésben részesülnek, mint a többi egyszerű embergyermekek. Már zsenge gyermekkorukban úgy nevelik, s arra tanítják őket a körülöttük lévők, hogy a koronás fő, vagy annak családtagjai magasabb rendű lények, mint más emberek, mert ereikben más vér folyik.
Az ilyen csemete már akkor minden tekintetben kiváló, amikor még úgyszólván semmit sem tud. A körülötte lévők, miután hízelgésükkel minden áron érvényesülni akarnak, belenevelik a határtalan öntudatot, felfokozzák benne a gőgöt és hiúságot. Úgyhogy mire az a zsenge embergyermek felnő és átveszi azt a magasrendű hivatást, amelybe őt végzete állította, környezetének folyton ismétlődő szuggesztív behatása alatt lélekben teljesen zsarnokká növi ki magát, aki felette áll mindenkinek, mert ő „bölcs”, „hatalmas”, „felséges”. Azt a jelzőt kapja, ami egyedül a mennyei Atyát illeti meg. Ennélfogva amikor kezébe veszi népének vagy népeinek kormányzását, a körülötte mozgó főrangúak már nem is mutathatnak egyebet neki, mint hízelgést. Már nincs körülötte senki, aki meg merne kockáztatni egy-egy őszinte szót, ami az uralkodóra nézve nem lenne hízelgő.
Ennek azután nagy katasztrófák a következményei. Az emberek százezrei és milliói, akik a koronás fő jogara alá tartoznak, mind élni kívánnak, mindnyájának vannak igényei, amelyeket szeretnének kielégíteni. Meg is van hozzá alkotva a törvényes rendszer, hogy ezeknek az időről-időre fellépő szükségleteknek és igényeknek kielégülését biztosítsák, s ez a törvényalkotás.
Ennek a folyamatnak alulról kell elindulnia, és mind magasabb fórumokon keresztülmenve végül a koronás főnél végződnie. Igen ám, de a tömegek érdeke a legtöbb esetben ellentétben áll a legmagasabban állók érdekével. A tömegeknek juttatható nagyobb szabadság mindig az uralkodó osztályok vagy éppen a koronás fő túl nagy szabadságának csökkentésével járna. Miután azonban ezt javasolni az így nevelt legfőbb hatalomnak senki sem meri, vagy ha meri, kockáztatja a saját pozícióját, és elveszíti, azokat a nagy kedvezményeket, azt a nagy anyagi jólétet, fényt, dicsőséget, örömöket, amelyeket a koronás fő közelében élvezhet, ennélfogva vagy nem kockáztatja meg a szükséges reform ajánlását, vagy ha megkockáztatja, kiteszi magát annak, hogy ő maga is mindenét elveszíti. Ezt pedig senki sem akarja. Így minden marad a régiben, mert akik a legmagasabb urat körülveszik, azok testi emberek, természeti emberek, akik erkölcsi gyávasággal megterhelten nem a soknak kedvező igazságot, hanem az egynek kedvező igazságtalanságot helyezik inkább előtérbe, csak hogy a maguk testi énje meg ne rövidüljön, s az ő előnyeik, kiváltságaik, örömeik meg ne csökkenjenek.
A természeti embernek ez a magatartása ebben a viszonylatban azután szörnyű következményeket von maga után.. A ki nem elégített igények a tömegeket, a milliókat mindjobban elkeserítik, s a robbanóanyag mind jobban gyűlik a lelkekben. Az az elkeseredettség, amelyet néhány józan és igazságos reformmal le lehetett volna vezetni, végül felrobban, ledönti a trónt, és emberek tömegének vérével festi meg azt a korszakot.
És amint a nagyban, ugyanúgy van ez a kisebb közületekben is; mindenütt az érvényesülni akaró törtetők erkölcsi gyávasága homályosítja meg az élen lévők tiszta áttekintését az alájuk rendelt szervezetek felett.
A természeti ember önmagától csak egy dologra képes: folyton-folyvást lejjebb süllyedni. A természeti ember képtelen önmagán segíteni. A természeti embert a világon senki és semmi meg nem mentheti, és fel nem emelheti. A természeti ember olyan, mint a tengerbe bocsátott kő; az a maga akaratából többé felfelé emelkedni nem tud, hanem folyton süllyed, le egészen a fenékig.
Az írás úgy emlékezik meg a kétféle embertípusról, mint élőkről és holtakról: a szellemi ember élő, a természeti ember holt. A természeti ember olyan, mint a föld szervetlen, élettelen anyaga: ez az anyag magától soha élővé nem válhat, hanem csak akkor, ha a magasabb rendű, a növényi élet lenyúl hozzá, s gyökereivel felszívja magába. És akkor az az anyag-parány, amely egy pillanattal előbb holt volt, ember által soha ki nem deríthető módon egy pillanattal később már az élet ragyogásában tündöklik, mint része annak az élő életformának, amelyet a növény reprezentál. A természeti ember is éppen ilyen halott, és éppen úgy nem válhat élővé, csak akkor, ha felülről lenyúl érte az Élet, és felszívja őt magába.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 30. Jun 2020, 05:38
Végh Tamás lelkész
A nagy szabadítás. A Biblia üzenete 4 képben.
3 rész
(Részletek a könyvből)
Másik részlet a világvallások és a kereszténység közötti különbségről beszél:
Megkérdeztek egy ismert német teológiai professzort, mondja meg a világvallások és a kereszténység közötti különbséget. De ne homályos, magas teológiai igazságokat mondjon, hanem kézzel fogható, egyszerű magyarázatot. A professzor így válaszolt:
- Egy ember beleesett egy mély verembe. Nem tudott kijönni onnan. Ha senki nem segít neki, ott pusztul. Arra ment Buddha.
- Emelj ki, emelj ki! - kiáltotta az ember.
Buddha megállt és azt mondta:
- Látod, ez a te bajod, ez a nagy életvágy. Majd megtanítalak, hogyan tudod életed végéig jól elviselni a helyzetedet a verem mélyén.
Ezt mondta, továbbment, majd arra jött Mohamed.
- Emelj ki, emelj ki! - hangzott újra a segélykiáltás.
Mohamed így válaszolt:
- Ha belenyugszol Allah akaratába, és jól viseled magad, akkor majd a hetedik mennyországban jó helyet kapsz.
Azzal ő is továbbment. Arra jött Lao-cse, a kínai bölcs.
- Emelj ki, emelj ki!
Lao-cse megállt a gödör szélén és ezt mondta:
- Ja, barátom, ha bölcsebb lettél volna, nem esnél a verembe.
Végül arra jött Jézus és a segélykiáltásra lement a gödör aljába és az élete árán kihozta a bajba jutottat.
Nézzünk egy másik érdekes történetet:
Bejött egy idős néni a lelkészi hivatalba, kereste a "papot". Az irodavezető leültette, hogy tessék várni, mert valaki lelki beszélgetésen van nála a szobájában. A néni leült, várt egy kicsit, mellette állt a taxis fiatalember, aki már 7 éve vitte őt ide - oda. Elunta a várakozást,és felpattanva ajtóstól jött be a lelkészi dolgozószobába. Meglepve látom, hogy egy alacsony, kis idős asszony megáll az ajtóban, körülnéz és megszólít:
- Maga pap?
- Lelkipásztor vagyok - válaszoltam.
- Eltemet engemet? - hangzott a következő váratlan kérdés.
- Egy feltétellel - feleltem, mire ő egy tízezrest meglobogtatott előttem.
- Nem ez a feltétel.
- Hát akkor mi?
- Az, hogy én élek tovább, mint a néni.
- Az igaz, látja, de ugye akkor is lesz itt pap, ha ez úgy történne.
- Igen, lesz.
_ Akkor intézzük el egymást. Mert most jöttek a temetkezési vállalattól - mondta - és elővette bizonyságul a nyugtákat:
_- Ez a hamvasztási papír, ez az urnahely, ez az urna ára volt.... most már csak a papot kell elintéznem.
- Intézzen el! - feleltem.
- Elég lesz? - emelte fel újra a tízezrest.
- Igen, elég.
Kitöltöttem a nyugtacsekket, megnézte, hogy pecsét van - e rajta, biztosra akart menni. Mielőtt elindult volna, még annyit mondott:
- Lelkész úr, az infláció?!
- Azzal ne tessék törődni. MI átvettük a pénzt, jelenlegi árában felhasználjuk. Ez már a mi gondunk.
- Rendben van, mehetünk - mondta a taxisnak
Ekkora már össze is barátkoztunk az igen eszes, és 97 évesen is vidám stílusban intézkedő nénivel. Azt kérdeztem még tőle:
- Eszti néni! A hazafelé vezető utat elintézte?
(Azt csak zárójelben, de a hitelesség kedvéért jegyzem meg, hogy olyan nagyot hallott a néni, hogy az egész ház zengett a "beszélgetésünktől") . Azt válaszolta a kérdésemre:
- Itt a taxisom, Ő visz haza.
- Nem úgy gondoltam, Eszti néni, a bűnei meg vannak bocsátva? - mutattam, hogy a földtől a mennyig el van rendezve az útja.
Kicsit hátrébb lépett, gyanúsan rám nézett, hogy mit gondol ez a pap, milyen bűnei lehetnek neki és ki is mondta:
- Nem nagyon vannak nekem bűneim.
Erre olyat mondtam neki, amitől sietve távozott a szobából.
_ Eszti néni! Minimum 97000 bűne van!
- Menjünk, sérteget a pap! - mondta - és elindult a taxissal kifelé.
Utánamentem a folyosóra és átöleltem ezekkel a szavakkal:
- Ha csak annyi bűne van, akkor földre szállt angyal. Jöjjön vissza, elmagyarázom.
A földre szállt angyal kifejezés már jobban tetszett neki, de bizony enyhe fizikai erőszak is kellett ahhoz, hogy visszajussunk a dolgozószobámba. Úgy állt meg, mint akinek a tekintetében ott bujkált: ez a tökelütött pap, hogy mossa ki magát ebből a csávából, hogy egy derék asszonyt így halálra sértett.
Megkérdeztem tőle:
- Eszti néni! Ha egy ember egy nap gondolatban, szóban, indulataiban, cselekedetben, mulasztásban csak három bűnt követ el akaratlanul, egy év múlva kijön az ezer?
- Számolt magában és így felelt: - még több is!
- Akkor megegyeztünk a 97000 bűnben?
- Úgy megszerettem magát - mondta a néni.
- Én is Eszti nénit! - és átöleltük egymást - De egyet tessék megérteni. Ebből a 97000 bűnből egyet se lehet a mennybe bevinni, mert akkora menny is olyan lesz, mint a föld. Ezért fizetnie valakinek kellett. tetszik tudni, hogy jézus krisztust a mi bűneinkért feszítették keresztre? A mi adóságunkat fizette ki.
- Tudom - válaszolta csendesen , és más lelkiállapotban távozott, mint ahogyan idejött. Később folytattuk a kapcsolatot, és a kíváncsiak kedvéért azt is leírom, hogy 99 éves volt, amikor a vállalásomat teljesítettem, és eltemettem.
Milyen soknak tűnt az a szám, amelyet a 97 éves néninek mondtam,
Pedig mindnyájan örülhettünk, ha csak napi három bűn van a rovásunkon. Különösen ha komolyan vesszük, hogy a kormos ember is koromnyomot hagy, ha simogatni akar, de akkor is, ha üt. Gellert kapott életünkkel a gondolataink, cselekedeteink, indulataink is "gelleresek".
SAJÁT MEGJEGYZÉSEM:
Előadásaimban rendszeresen elmondom, hogy a gondolataink is karma teremtőek, és karma oldóak!
UI:
Visszatért a halálból hét diák, miután megfagytak a Præstø Fjord jeges vizében
https://raketa.hu/visszateres-halalbol- ... tJsMcw-Ph4
Egyszerűen tabu: a halottak újraélesztése https://raketa.hu/egyszeruen-tabu-halot ... se-reanima
A nagy szabadítás. A Biblia üzenete 4 képben.
3 rész
(Részletek a könyvből)
Másik részlet a világvallások és a kereszténység közötti különbségről beszél:
Megkérdeztek egy ismert német teológiai professzort, mondja meg a világvallások és a kereszténység közötti különbséget. De ne homályos, magas teológiai igazságokat mondjon, hanem kézzel fogható, egyszerű magyarázatot. A professzor így válaszolt:
- Egy ember beleesett egy mély verembe. Nem tudott kijönni onnan. Ha senki nem segít neki, ott pusztul. Arra ment Buddha.
- Emelj ki, emelj ki! - kiáltotta az ember.
Buddha megállt és azt mondta:
- Látod, ez a te bajod, ez a nagy életvágy. Majd megtanítalak, hogyan tudod életed végéig jól elviselni a helyzetedet a verem mélyén.
Ezt mondta, továbbment, majd arra jött Mohamed.
- Emelj ki, emelj ki! - hangzott újra a segélykiáltás.
Mohamed így válaszolt:
- Ha belenyugszol Allah akaratába, és jól viseled magad, akkor majd a hetedik mennyországban jó helyet kapsz.
Azzal ő is továbbment. Arra jött Lao-cse, a kínai bölcs.
- Emelj ki, emelj ki!
Lao-cse megállt a gödör szélén és ezt mondta:
- Ja, barátom, ha bölcsebb lettél volna, nem esnél a verembe.
Végül arra jött Jézus és a segélykiáltásra lement a gödör aljába és az élete árán kihozta a bajba jutottat.
Nézzünk egy másik érdekes történetet:
Bejött egy idős néni a lelkészi hivatalba, kereste a "papot". Az irodavezető leültette, hogy tessék várni, mert valaki lelki beszélgetésen van nála a szobájában. A néni leült, várt egy kicsit, mellette állt a taxis fiatalember, aki már 7 éve vitte őt ide - oda. Elunta a várakozást,és felpattanva ajtóstól jött be a lelkészi dolgozószobába. Meglepve látom, hogy egy alacsony, kis idős asszony megáll az ajtóban, körülnéz és megszólít:
- Maga pap?
- Lelkipásztor vagyok - válaszoltam.
- Eltemet engemet? - hangzott a következő váratlan kérdés.
- Egy feltétellel - feleltem, mire ő egy tízezrest meglobogtatott előttem.
- Nem ez a feltétel.
- Hát akkor mi?
- Az, hogy én élek tovább, mint a néni.
- Az igaz, látja, de ugye akkor is lesz itt pap, ha ez úgy történne.
- Igen, lesz.
_ Akkor intézzük el egymást. Mert most jöttek a temetkezési vállalattól - mondta - és elővette bizonyságul a nyugtákat:
_- Ez a hamvasztási papír, ez az urnahely, ez az urna ára volt.... most már csak a papot kell elintéznem.
- Intézzen el! - feleltem.
- Elég lesz? - emelte fel újra a tízezrest.
- Igen, elég.
Kitöltöttem a nyugtacsekket, megnézte, hogy pecsét van - e rajta, biztosra akart menni. Mielőtt elindult volna, még annyit mondott:
- Lelkész úr, az infláció?!
- Azzal ne tessék törődni. MI átvettük a pénzt, jelenlegi árában felhasználjuk. Ez már a mi gondunk.
- Rendben van, mehetünk - mondta a taxisnak
Ekkora már össze is barátkoztunk az igen eszes, és 97 évesen is vidám stílusban intézkedő nénivel. Azt kérdeztem még tőle:
- Eszti néni! A hazafelé vezető utat elintézte?
(Azt csak zárójelben, de a hitelesség kedvéért jegyzem meg, hogy olyan nagyot hallott a néni, hogy az egész ház zengett a "beszélgetésünktől") . Azt válaszolta a kérdésemre:
- Itt a taxisom, Ő visz haza.
- Nem úgy gondoltam, Eszti néni, a bűnei meg vannak bocsátva? - mutattam, hogy a földtől a mennyig el van rendezve az útja.
Kicsit hátrébb lépett, gyanúsan rám nézett, hogy mit gondol ez a pap, milyen bűnei lehetnek neki és ki is mondta:
- Nem nagyon vannak nekem bűneim.
Erre olyat mondtam neki, amitől sietve távozott a szobából.
_ Eszti néni! Minimum 97000 bűne van!
- Menjünk, sérteget a pap! - mondta - és elindult a taxissal kifelé.
Utánamentem a folyosóra és átöleltem ezekkel a szavakkal:
- Ha csak annyi bűne van, akkor földre szállt angyal. Jöjjön vissza, elmagyarázom.
A földre szállt angyal kifejezés már jobban tetszett neki, de bizony enyhe fizikai erőszak is kellett ahhoz, hogy visszajussunk a dolgozószobámba. Úgy állt meg, mint akinek a tekintetében ott bujkált: ez a tökelütött pap, hogy mossa ki magát ebből a csávából, hogy egy derék asszonyt így halálra sértett.
Megkérdeztem tőle:
- Eszti néni! Ha egy ember egy nap gondolatban, szóban, indulataiban, cselekedetben, mulasztásban csak három bűnt követ el akaratlanul, egy év múlva kijön az ezer?
- Számolt magában és így felelt: - még több is!
- Akkor megegyeztünk a 97000 bűnben?
- Úgy megszerettem magát - mondta a néni.
- Én is Eszti nénit! - és átöleltük egymást - De egyet tessék megérteni. Ebből a 97000 bűnből egyet se lehet a mennybe bevinni, mert akkora menny is olyan lesz, mint a föld. Ezért fizetnie valakinek kellett. tetszik tudni, hogy jézus krisztust a mi bűneinkért feszítették keresztre? A mi adóságunkat fizette ki.
- Tudom - válaszolta csendesen , és más lelkiállapotban távozott, mint ahogyan idejött. Később folytattuk a kapcsolatot, és a kíváncsiak kedvéért azt is leírom, hogy 99 éves volt, amikor a vállalásomat teljesítettem, és eltemettem.
Milyen soknak tűnt az a szám, amelyet a 97 éves néninek mondtam,
Pedig mindnyájan örülhettünk, ha csak napi három bűn van a rovásunkon. Különösen ha komolyan vesszük, hogy a kormos ember is koromnyomot hagy, ha simogatni akar, de akkor is, ha üt. Gellert kapott életünkkel a gondolataink, cselekedeteink, indulataink is "gelleresek".
SAJÁT MEGJEGYZÉSEM:
Előadásaimban rendszeresen elmondom, hogy a gondolataink is karma teremtőek, és karma oldóak!
UI:
Visszatért a halálból hét diák, miután megfagytak a Præstø Fjord jeges vizében
https://raketa.hu/visszateres-halalbol- ... tJsMcw-Ph4
Egyszerűen tabu: a halottak újraélesztése https://raketa.hu/egyszeruen-tabu-halot ... se-reanima
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mi 1. Jul 2020, 03:51
Végh Tamás lelkész
A nagy szabadítás. A Biblia üzenete 4 képben.
4 rész
(Részletek a könyvből)
Most egy érdekes megtérés esete következik:
Hallesby, a norvégok püspöke írja le a hitre jutása eseményét. Egyetemista fiatalként kereste az élete értelmét. Sok minden más olvasmány után kezébe vette az Újszövetséget. Vajon a keresztények miben látják az élet értelmét?
Már az első fejezetekben - Jézus tanításait olvasva - feltűnt neki egy mondat:
"Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük" (Máté evangéliuma 7. rész 12. vers)
Úgy gondolta,, hogy ez olyan szép mondat, hogy élete mottójává választhatja.
Eddig is így gondolkoztam, most tudatosan is erre törekszem.
Hamarosan rájött, hogy csak gondolta, hogy így cselekedett. Szó sincs róla. Ha azt akarja, hogy ne szólják meg a háta mögött, ő se szóljon meg mást. Ha azt akarja, hogy mások ne törekedjenek előnyre vele szemben, akkor ő se igyekezzen arra, hogy másokkal szemben előnyt szerezzen. Ez így ment pontról pontra. Rádöbbent, hogy egyáltalán nem él e-szerint az ige szerint. Sőt! Arra is rádöbbent, hogy nem is akar úgy igazából e szerint élni.
Elkezdte figyelni Jézust. Ahogy olvasta az igéket, szerette volna rajtakapni, hogy mást mond, és mást cselekszik. Egyre nagyobb ámulattal állapította meg, hogy Jézus "másból" van mint ő. Amikor eljutott ahhoz a jelenthez, amelyben a kereszten függő Jézus imádkozik ellenségeiért, letette az Újszövetséget, letérdelt és azt mondta:
- Jézus, Te más vagy mint én. Ettől a perctől alárendelem magam Neked, fogadj el engem, és légy a Megváltóm.
Ezután kezdte a teológiai tanulmányait, és lett Norvégia püspöke, aki nagy szeretettel és meleg szívvel vezette az embereket - köztük sok fiatalt - Jézushoz.
EGY ide illő csodálatos ima:
Drága Jézusom, köszönöm, hogy meghaltál értem a kereszten!
Befogadlak, mint Uramat, Megváltómat.
Kinyitom előtted életem kapuját, és kérlek, irányítsd úgy az életem,
Ahogyan azt Te szeretnéd! Ámen.
Még egy példa befejezésül:
Férj - feleség utazott a vonaton. Az intézkedő mozgékony feleség a jegyváltás után odaadta a pénztárcáját, vonatjegyet, sőt a kapukulcsot is nyugodt férjének, akiről tudta, hogy nála biztonságban vannak.
A vonatin ülve egyszer csak mosolyogni kezdett a férj.
- Mit nevetsz ? - kérdezte a felesége.
- Azt, hogy milyen jó dolgod van. Csak arra kell ügyelned, hogy engem el ne veszíts a szemed elöl. Amíg én megvagyok, megvan a kapukulcs, a pénztárca, és a jegy is.....
Annyi mindenre kell figyelnünk a mindennapi életünkben. A hívő élet lényege, hogy Jézust nem szabad "elveszíteni" szem elől. Amíg Ő megvan, addig nekünk is "jó dolgunk" van. Mert az új élet nem elmélet, nem "technika", hanem Jézus jelenléte az ember életében.
Erről az új életről sokat tanít a Biblia. Ennek bővebb kifejezésére a könyv szerzője nem vállalkozott. A kis könyv célkitűzése az érdeklődés felkeltése volt.
Akinél az sikerült, az úgysem nyugszik addig, míg folytatásra nem talál.
Kapcsolódó anyagok:
Jézus. Titkos Tanítások alapján.
Karsay István 2010.03.20. előadása
http://data.hu/get/5414612/Karsay_I_Tit ... anyag_.doc
Titkos Tanítások előadás sorozat:
http://data.hu/get/2432319/Karsay_I_Titkos_T_1__.mp3
http://data.hu/get/2432324/Karsay_I_Titkos_T_2__.mp3
http://data.hu/get/2599640/Karsay_I_Titkos_T_3_.mp3
http://data.hu/get/2599644/Karsay_I_Titkos_T_4._.mp3
Jézus élete, szellemtani munkássága.
http://data.hu/get/2316615/eloadas_23._Jezus.zip
A nagy szabadítás könyvről
http://mult-kor.hu/20111010_a_biblia_uz ... egy_kepben
Végh Tamás - A nagy szabadítás 20101126
https://www.youtube.com/watch?v=sVPEnqd1iVE
20101125
https://www.youtube.com/watch?v=4k8tNr9e1yI
és mellette érdekes előadások
előadás letöltés:
http://www.refdunantul.hu/lap/paparefor ... szteletek/
A nagy szabadítás. A Biblia üzenete 4 képben.
4 rész
(Részletek a könyvből)
Most egy érdekes megtérés esete következik:
Hallesby, a norvégok püspöke írja le a hitre jutása eseményét. Egyetemista fiatalként kereste az élete értelmét. Sok minden más olvasmány után kezébe vette az Újszövetséget. Vajon a keresztények miben látják az élet értelmét?
Már az első fejezetekben - Jézus tanításait olvasva - feltűnt neki egy mondat:
"Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük" (Máté evangéliuma 7. rész 12. vers)
Úgy gondolta,, hogy ez olyan szép mondat, hogy élete mottójává választhatja.
Eddig is így gondolkoztam, most tudatosan is erre törekszem.
Hamarosan rájött, hogy csak gondolta, hogy így cselekedett. Szó sincs róla. Ha azt akarja, hogy ne szólják meg a háta mögött, ő se szóljon meg mást. Ha azt akarja, hogy mások ne törekedjenek előnyre vele szemben, akkor ő se igyekezzen arra, hogy másokkal szemben előnyt szerezzen. Ez így ment pontról pontra. Rádöbbent, hogy egyáltalán nem él e-szerint az ige szerint. Sőt! Arra is rádöbbent, hogy nem is akar úgy igazából e szerint élni.
Elkezdte figyelni Jézust. Ahogy olvasta az igéket, szerette volna rajtakapni, hogy mást mond, és mást cselekszik. Egyre nagyobb ámulattal állapította meg, hogy Jézus "másból" van mint ő. Amikor eljutott ahhoz a jelenthez, amelyben a kereszten függő Jézus imádkozik ellenségeiért, letette az Újszövetséget, letérdelt és azt mondta:
- Jézus, Te más vagy mint én. Ettől a perctől alárendelem magam Neked, fogadj el engem, és légy a Megváltóm.
Ezután kezdte a teológiai tanulmányait, és lett Norvégia püspöke, aki nagy szeretettel és meleg szívvel vezette az embereket - köztük sok fiatalt - Jézushoz.
EGY ide illő csodálatos ima:
Drága Jézusom, köszönöm, hogy meghaltál értem a kereszten!
Befogadlak, mint Uramat, Megváltómat.
Kinyitom előtted életem kapuját, és kérlek, irányítsd úgy az életem,
Ahogyan azt Te szeretnéd! Ámen.
Még egy példa befejezésül:
Férj - feleség utazott a vonaton. Az intézkedő mozgékony feleség a jegyváltás után odaadta a pénztárcáját, vonatjegyet, sőt a kapukulcsot is nyugodt férjének, akiről tudta, hogy nála biztonságban vannak.
A vonatin ülve egyszer csak mosolyogni kezdett a férj.
- Mit nevetsz ? - kérdezte a felesége.
- Azt, hogy milyen jó dolgod van. Csak arra kell ügyelned, hogy engem el ne veszíts a szemed elöl. Amíg én megvagyok, megvan a kapukulcs, a pénztárca, és a jegy is.....
Annyi mindenre kell figyelnünk a mindennapi életünkben. A hívő élet lényege, hogy Jézust nem szabad "elveszíteni" szem elől. Amíg Ő megvan, addig nekünk is "jó dolgunk" van. Mert az új élet nem elmélet, nem "technika", hanem Jézus jelenléte az ember életében.
Erről az új életről sokat tanít a Biblia. Ennek bővebb kifejezésére a könyv szerzője nem vállalkozott. A kis könyv célkitűzése az érdeklődés felkeltése volt.
Akinél az sikerült, az úgysem nyugszik addig, míg folytatásra nem talál.
Kapcsolódó anyagok:
Jézus. Titkos Tanítások alapján.
Karsay István 2010.03.20. előadása
http://data.hu/get/5414612/Karsay_I_Tit ... anyag_.doc
Titkos Tanítások előadás sorozat:
http://data.hu/get/2432319/Karsay_I_Titkos_T_1__.mp3
http://data.hu/get/2432324/Karsay_I_Titkos_T_2__.mp3
http://data.hu/get/2599640/Karsay_I_Titkos_T_3_.mp3
http://data.hu/get/2599644/Karsay_I_Titkos_T_4._.mp3
Jézus élete, szellemtani munkássága.
http://data.hu/get/2316615/eloadas_23._Jezus.zip
A nagy szabadítás könyvről
http://mult-kor.hu/20111010_a_biblia_uz ... egy_kepben
Végh Tamás - A nagy szabadítás 20101126
https://www.youtube.com/watch?v=sVPEnqd1iVE
20101125
https://www.youtube.com/watch?v=4k8tNr9e1yI
és mellette érdekes előadások
előadás letöltés:
http://www.refdunantul.hu/lap/paparefor ... szteletek/
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Do 2. Jul 2020, 04:44
Önismeret, öntisztítás - Felvezetés
Részlet Zita médium közléseinek „Lélekben és igazságban” című könyvének második kötetéből - 2002. március 10.
Köszöntelek benneteket testvéreim szeretettel a Megváltó, a Krisztus nevében!Azt mondjátok tévedni emberi dolog! És valóban így van. Mi több, a magas világok lakói sem tévedhetetlenek; ahhoz, hogy valaki soha ne tévedjen, tökéletesnek kell lennie. A tökéletesség kizárja a tévedést, de amíg a teremtmény nem tökéletes, addig mindig fennáll a tévedés lehetősége. A hozzá nem értő ember, aki nagyon messze esett a tiszta szellemek világától, nem egyszer fennhéjázva és gúnyosan kérdezi, hogyan lehetséges, hogy Isten, Aki maga a tökéletesség, olyan teremtményeket hozott létre, akik nem tökéletesek.
De ha a teljes tökéletességükben hozta volna létre őket, akkor nem lenne fejlődés és cél; akkor már a teljes beérkezettség állapotában lettek volna. Szükséges viszont, hogy a teremtmény szabadakarattal rendelkezzék és ez a szabadakarattal való rendelkezés szükségessé teszi, hogy a teremtmény választhasson, hogy a tökéletesség állapota felé igyekszik-e és azt kívánja elérni, vagy valami más célt tűz ki maga elé. Azonkívül az is szükségeltetik, hogy a cél érdekében a teremtmények erőt fejtsenek ki, azaz dolgozzanak.
Mindebből az következik, hogy Isten ugyan nem tökéletes teremtményeket teremtett, de a tökéletesség csirája bennük volt és a tökéletesség elérésének a lehetősége fennállt részükre, hogyha azt ők maguk is akarják, ha ők maguk is törekszenek arra. Tehát, akik helyesen választottak, azok maguk is átlátták, hogy a tökéletesség állapotai milyen boldogságot tartogattak számukra, ezért mindent elkövettek, hogy ezt az állapotot elérjék. Ha bármilyen gondolat, vagy érzés ezt a célt akárcsak egy pillanatra is elhomályosítja Isten teremtményei előtt, amitől nem látják ezt a csodálatosan magasztos, boldogító célt, akkor - mivel nem tökéletesek- tévedés történik.
A tévedés még nem bűn, de a tévedés bűnné válik, hogyha a teremtmény makacsul ragaszkodik az ő tévedéséhez. A tévedésből így azután bűn - mi több bűnök lesznek. A bűnnek káros következményei vannak a szellemre nézve, mivel a bűn nem más, mint Isten akaratától való eltérés.Tehát először történik a tévedés, a tévedésből - ha azt helyre nem igazítják - bűn lesz, a bűnnek fájdalmas következményei lesznek, amelyek egyben tapasztalatul is szolgálnak, hogy a helytelen gondolat, a helytelen érzés révén rossz útra tévedt teremtmény a rossz következmények megtapasztalása révén visszatérjen az elhagyott helyes útra. Ha ez nem történik meg, akkor újabb súlyos következményei lesznek a bűnnek: a betegség, a betegség következménye a halál és a halál következménye a kárhozat. Azonban minden egyes állomásnál új és új, mi több számtalan lehetőséget tart fenn a minden teremtményét kivétel nélkül szerető mennyei Atyánk, hogy ez így, ahogyan elsoroltam, végbe ne mehessen.
Tehát a tévedés csak egy kis homályt hoz a teremtmény érzés- és gondolatvilágába, ami még könnyen korrigálható; a bűn már olyan következményeket, amelyeket elsoroltam: a betegséget, a halált és kárhozatot amelytől már igen nehezen szabadulhat meg a teremtmény. Minél makacsabb és minél tovább ragaszkodik az ő tévedéséhez, annál jobban megnehezíti állapotát annál inkább megkötözi önmagát, mert a bűn gúzsba köt. Bár a teremtmény tévedésében úgy véli, hogy azáltal, hogy Isten akaratától eltért, szabadabbá válik, de ennek éppen ellenkezője igaz; a bűn következményei megkötik őt; szűkre szabják a lehetőségét és végsősoron, ahogyan mondottam, halálhoz és kárhozathoz vezetnek. Ebben az állapotban a megkövesedett erők, mint abroncs, veszik körül a teremtményt, tehát teljesen elveszíti szabadságát. Ennek ellenkezőjeként, amilyen mértékben igyekszik a teremtmény megszabadulni bűneitől, olyan mértékben válik egyre szabadabbá. Ahhoz viszont, hogy a bűneit megismerje és tőlük szabadulni tudjon, az igazság ismeretére van szüksége: ezért mondja Krisztus, hogy az „igazság szabaddá tesz titeket”.Tehát azoknak a teremtményeknek, akik a tévedést hagyták bűnné fajulni, nincs fontosabb, nincs lényegesebb feladatuk és munkájuk sem önmagukkal, sem a teremtett világgal, minthogy megszabaduljanak bűneiktől.
Összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Önismeret, öntisztítás
Ada - Szt. József - mediális közlés
A feltamadás ünnepére
A lélek mint erő
HANG - Szeretnék segíteni másoknak
A végső állomásról
A talált gyermek
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhvR1M5j ... w?e=a2BuXv
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://www.youtube.com/watch?v=FZpq1ukaemQ
Raffai Ernő – A keresztény Európa tönkretétele, a francia, német és a magyar
kultúrharc története
Tehát az antikrisztusi végidők előjátéka már az 1700-as években elkezdődött.
https://www.youtube.com/watch?v=XY6zZtvmh5Q
Dr. Hidán Csaba – Mátyás a hadvezér
https://www.youtube.com/watch?v=ww-v17b-zIE
Szerelem az oldalvonalon – Romantikus film
https://www.youtube.com/watch?v=qwH24HIyJMI
Vonzó ellentétek – Romantikus film
Részlet Zita médium közléseinek „Lélekben és igazságban” című könyvének második kötetéből - 2002. március 10.
Köszöntelek benneteket testvéreim szeretettel a Megváltó, a Krisztus nevében!Azt mondjátok tévedni emberi dolog! És valóban így van. Mi több, a magas világok lakói sem tévedhetetlenek; ahhoz, hogy valaki soha ne tévedjen, tökéletesnek kell lennie. A tökéletesség kizárja a tévedést, de amíg a teremtmény nem tökéletes, addig mindig fennáll a tévedés lehetősége. A hozzá nem értő ember, aki nagyon messze esett a tiszta szellemek világától, nem egyszer fennhéjázva és gúnyosan kérdezi, hogyan lehetséges, hogy Isten, Aki maga a tökéletesség, olyan teremtményeket hozott létre, akik nem tökéletesek.
De ha a teljes tökéletességükben hozta volna létre őket, akkor nem lenne fejlődés és cél; akkor már a teljes beérkezettség állapotában lettek volna. Szükséges viszont, hogy a teremtmény szabadakarattal rendelkezzék és ez a szabadakarattal való rendelkezés szükségessé teszi, hogy a teremtmény választhasson, hogy a tökéletesség állapota felé igyekszik-e és azt kívánja elérni, vagy valami más célt tűz ki maga elé. Azonkívül az is szükségeltetik, hogy a cél érdekében a teremtmények erőt fejtsenek ki, azaz dolgozzanak.
Mindebből az következik, hogy Isten ugyan nem tökéletes teremtményeket teremtett, de a tökéletesség csirája bennük volt és a tökéletesség elérésének a lehetősége fennállt részükre, hogyha azt ők maguk is akarják, ha ők maguk is törekszenek arra. Tehát, akik helyesen választottak, azok maguk is átlátták, hogy a tökéletesség állapotai milyen boldogságot tartogattak számukra, ezért mindent elkövettek, hogy ezt az állapotot elérjék. Ha bármilyen gondolat, vagy érzés ezt a célt akárcsak egy pillanatra is elhomályosítja Isten teremtményei előtt, amitől nem látják ezt a csodálatosan magasztos, boldogító célt, akkor - mivel nem tökéletesek- tévedés történik.
A tévedés még nem bűn, de a tévedés bűnné válik, hogyha a teremtmény makacsul ragaszkodik az ő tévedéséhez. A tévedésből így azután bűn - mi több bűnök lesznek. A bűnnek káros következményei vannak a szellemre nézve, mivel a bűn nem más, mint Isten akaratától való eltérés.Tehát először történik a tévedés, a tévedésből - ha azt helyre nem igazítják - bűn lesz, a bűnnek fájdalmas következményei lesznek, amelyek egyben tapasztalatul is szolgálnak, hogy a helytelen gondolat, a helytelen érzés révén rossz útra tévedt teremtmény a rossz következmények megtapasztalása révén visszatérjen az elhagyott helyes útra. Ha ez nem történik meg, akkor újabb súlyos következményei lesznek a bűnnek: a betegség, a betegség következménye a halál és a halál következménye a kárhozat. Azonban minden egyes állomásnál új és új, mi több számtalan lehetőséget tart fenn a minden teremtményét kivétel nélkül szerető mennyei Atyánk, hogy ez így, ahogyan elsoroltam, végbe ne mehessen.
Tehát a tévedés csak egy kis homályt hoz a teremtmény érzés- és gondolatvilágába, ami még könnyen korrigálható; a bűn már olyan következményeket, amelyeket elsoroltam: a betegséget, a halált és kárhozatot amelytől már igen nehezen szabadulhat meg a teremtmény. Minél makacsabb és minél tovább ragaszkodik az ő tévedéséhez, annál jobban megnehezíti állapotát annál inkább megkötözi önmagát, mert a bűn gúzsba köt. Bár a teremtmény tévedésében úgy véli, hogy azáltal, hogy Isten akaratától eltért, szabadabbá válik, de ennek éppen ellenkezője igaz; a bűn következményei megkötik őt; szűkre szabják a lehetőségét és végsősoron, ahogyan mondottam, halálhoz és kárhozathoz vezetnek. Ebben az állapotban a megkövesedett erők, mint abroncs, veszik körül a teremtményt, tehát teljesen elveszíti szabadságát. Ennek ellenkezőjeként, amilyen mértékben igyekszik a teremtmény megszabadulni bűneitől, olyan mértékben válik egyre szabadabbá. Ahhoz viszont, hogy a bűneit megismerje és tőlük szabadulni tudjon, az igazság ismeretére van szüksége: ezért mondja Krisztus, hogy az „igazság szabaddá tesz titeket”.Tehát azoknak a teremtményeknek, akik a tévedést hagyták bűnné fajulni, nincs fontosabb, nincs lényegesebb feladatuk és munkájuk sem önmagukkal, sem a teremtett világgal, minthogy megszabaduljanak bűneiktől.
Összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
Önismeret, öntisztítás
Ada - Szt. József - mediális közlés
A feltamadás ünnepére
A lélek mint erő
HANG - Szeretnék segíteni másoknak
A végső állomásról
A talált gyermek
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhvR1M5j ... w?e=a2BuXv
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://www.youtube.com/watch?v=FZpq1ukaemQ
Raffai Ernő – A keresztény Európa tönkretétele, a francia, német és a magyar
kultúrharc története
Tehát az antikrisztusi végidők előjátéka már az 1700-as években elkezdődött.
https://www.youtube.com/watch?v=XY6zZtvmh5Q
Dr. Hidán Csaba – Mátyás a hadvezér
https://www.youtube.com/watch?v=ww-v17b-zIE
Szerelem az oldalvonalon – Romantikus film
https://www.youtube.com/watch?v=qwH24HIyJMI
Vonzó ellentétek – Romantikus film
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Do 2. Jul 2020, 23:46
Mediális közlés a gőgről!
Kedves földi testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Az Istent dicsőítő és a dicsőségét hirdető Angyali karok nevében köszöntünk benneteket, akik az Ő dicsőségét hirdetjük és építjük közöttetek földi emberek között, mert a Feléje hálát és dicsőséget sugárzó lélekben fokozatosan épülnek le a gőg-hegyek, melyek útját állják az isteni kegyelmek beáramlásának az emberi lelkekbe. Ez az elsődleges, amelyet a földi embernek le kell építenie, hisz ez a legősibb és ezáltal a leghatalmasabb ellenszegülést kifejtő tulajdonság, mely rengeteg szellem bukását hozta létre a teremtettségben. Ez a legősibb bűn, tehát a legmélyebben gyökerezik a szellemben, melyet le kell vetkőznie. Szinte hegyekké, áthatolhatatlan hegyekké nőtte ki magát, a minden szenvedés előidézője és forrása.
Sokkal, de sokkal kevesebbet kellene szenvednie a léleknek, ha meg tudna maradni alázatosnak, de sajnos éppen a gőg a legnehezebben felismerhető és kezelhető bűn, mely uralja a lelket. Azért mondja az Úr, hogy: ,,Az utcanők és paráznák elkerülnek titeket az Isten Országában", mert a paráznaság a maga törvénytelenségével (amiről az előző közleményben szóltunk) hamarabb felfedhető és sokkal könnyebben leküzdhető mint a gőg, mert a paráznaság sokkal nyilvánvalóbb, viszonyítva más bűnökhöz, főként a gőghöz viszonyítva.(Az első törvénytelen kapcsolat, a paráznaság által megteremtődik egy kis szörnyeteg, egy ördög, amely aztán mindig is a kicsapongásra serkenti az embert, és minden egyes bukással megrabolja az elkövetőket. főként ezért bűn a paráznaság. Ettől a teremtménytől utána már csak ,,böjttel és imával", azaz komoly önmegtagadással és tiszta élettel lehet megszabadulni. A duálfeleknél viszont még szigorúbbak a törvények, mert az érzékiség a duálérzés bomlásnak indult hullája.) A paráznaságnak is gőg és önzés az alapja! Tehát a gőg, hogy így mondjam fő bűn,mert minden bűn csíráját képezi. Erre mondja Keresztelő János, hogy a (gőg)- hegyeket és halmokat hordjátok el, a mélyedéseket töltsétek be, hogy minden simává legyen. A gőgnek a lélekben komoly kinövései, hegyei vannak, míg a paráznaságnak mélységei, illetve mocsarai, melyek a bukás folyamán keletkeztek bennetek.
Az ember amennyire benne él a természetben, a természet olyannyira benne él az
emberben, hisz a gőg valóságos heggyé nőtte ki magát, és a paráznaság, valóságos bűzös mocsarakat alkotott a lélekben. A Föld a bukott szellemek fluidjaiból gyúrtatott össze, tehát muszáj, hogy azonos legyen a lélekkel, és otthont nyújt a tisztulás otthonát, éppen azoktól a hegyektől és bűzös mocsaraktól való gyógyulást, melyek a bukást okozták. Tehát maga a Föld hű tükörképe az emberi léleknek. A hegyek mutatják a gőgöt, a sivatag az élet hiányos voltát, vagyis a lelki életre vonatkozó terméketlenséget és lelki sivárságot, illetve elsivatagosodását a léleknek. A tenger a maga háborgásával a lélek háborgását, örökös nyugtalanságát, elégedetlenségét, valamint a mélyében élő szörnyek viszont a lélek mélyében élő mindenfajta bűnszörnyeteget ábrázolja. Míg a nyugodt és tiszta tó, mely visszatükrözi a nap sugarát, az Istenben élő ember tükörképe, aki az isteni sugarakat tükrözi vissza a földi világra. A síkságon lévő, tápanyagban gazdag, jó minőségű termőföldek a földön élő szellemek -lelki értelemben véve- legtermékenyebb rétegének a kivetített tükörképe. Az őserdők viszont a lélekben élő sűrű ősi hajlamok kisugárzásaiból keletkeztek, melyek otthont adnak vad és mérgező kisebb-nagyobb mérgező ,,állatoknak". Ezt az őserdőt, mint hajlamokat sok, jelentéktelennek látszó gyarlóság képezi. Ide tartozik: a büszkeség, a fennhéjázás, az önteltség, a makacsság, az engedetlenség, a befolyásolhatatlanság, a hajlíthatatlanság, a hiúság, a dac, a dicsvágy, a becsvágy, az önértékelés, a hatni vágyás és mindaz, amiben a lélek felfuvalkodásában önmagára nem ismerve mindent csak maga alatt kíván szemlélni.
Ahhoz, kedves testvéreim, hogy a gőgöt le tudjátok győzni, bűnbánattal és a szabadulásra való vággyal oda kell tudni borulni a kegyelem trónusa elé és mind az itt felsorolt hajlamokat fel kell ismernetek mint ,,erdőt" és az isteni erőkkel,- melyhez az Úrvacsora által is, de ,,direktben" is közvetlenül az ima által hozzá lehet jutni-, le kell küzdeni és át kell alakítani erényekké.
Amint az ember egy kis világossághoz jut, -főként a spiritisztákra jellemző- azonnal tovább akarja adni, vagyis -sok esetben a gőgtől és hiúságtól vezéreltetve- saját magának dicsőséget akar kreálni vele. Erre mondja az Úr: ,,...Aki utánam akar jönni..." és nem azt mondja, hogy aki előttem akar járni, vagyis, azt szeretném mondani ezzel, hogy nagyon szükséges a példaadás, mint egyik eszköze az igazságok hirdetésének, mert csak azt várhatja el az ember a másiktól, illetve azt taníthatja, amit ő maga már be tud tölteni!!! A gőgnek és alkotóelemeinek ellenszere az alázatosság, de sajnos, ez mellett is megbúvik a gőg. Amikor az ember azt állítja magáról, hogy alázatos, már megjelent az alázatosság mögött a gőg, mert az alázatos ember nincs tudatában alázatosságának. Az az alázatos, aki pontosan ismeri lelki világát, elhelyezkedését a teremtettségben és nem becsüli túl önmagát hanem tudatában van kicsinységének, bűneinek és bűnösségének, ezzel szemben Isten felmérhetetlen nagyságának és hatalmának. Az alázat nem kicsinyíti le az embert, hanem az őt megillető helyre szállítja alá. Minden hozzáállás, ami ettől eltér, már meg van fertőzve a gőg valamelyik alkotó elemétől.
A Föld egyenlő az emberrel és az ember is egyenlő a Földdel. - Porból vétettél és visszatérsz a porba. (reinkarnáció, illetve körforgás.)- Mindaddig megy ez így életeken keresztül, ameddig az emberi lélek, bele nem kapcsolódik, az ezekből az állapotokból kiszabadító krisztusi, lelket átformáló és újjáteremtő kegyelmekbe! De mindennek a folyamatnak a beindulásáig, bizony nagyon sokat kell szenvednie, szenvedve tapasztalnia a léleknek, hogy az a páncélnál is keményebb réteg elkezdjen vékonyodni és leválni a lélekről az ütközések és megaláztatások révén, mert ugyanis az ember amiben gyenge, ott kell hatásokat, tapasztalnia. Ha alázatra szeretnél jutni, mert érzed ennek az erénynek a hiányát, tapasztalj gőgöt, ha szeretet fejlődésére van szükséged, tapasztalj szeretetlenséget, vagyis bármelyik erényt szeretnél ,,fejleszteni" tapasztald annak az ellenkezőjét zokszó nélkül és akkor elvérzik benned a bűn csírája is!
Ahogyan nehéz a léleknek magának felismernie a gőgöt, úgy nehéz szellemi szempontból nézve megmagyarázni annak káros voltát, mert nincs fogalmatok azokról a boldog gőgmentes állapotokról, melyek Isten közelében vannak. A gőg, ahogyan vastagodik, úgy csökken a lélek áteresztő képessége az isteni fénnyel szemben és teszi mind boldogtalanabbá és élettelenebbé a szellemet. Minél gőgösebb egy világ, annál boldogtalanabb és annál távolabb esik Istentől, (fizikailag is) azon egyszerű oknál fogva, hogy ledegradálódott a befogadóképessége. (A földi és az ezen a szinten levő világok szinte teljesen kiestek az isteni hatáskörből a gőg és alkotóelemei miatt, és az Úr Jézus állította helyre a dolgokat.)
A gőg leküzdésében, illetve az alázatosság gyakorlásában addig kell dolgoznotok ameddig arra a pontra el nem értek, amikor kezdetét vette a kialakulása a szellemetekben! Ennek az egyedüli módja az Istennek történő engedelmesség. Ez az amit elrejtett a bölcsek és hatalmasok elől és feltárt a kicsiknek. A bölcsek és hatalmasok a saját bölcsességükre támaszkodva akarják berendezni és irányítani saját és mások életét, kihagyva az alázatosságot és az Istennek történő engedelmességet.
Ilyen szempontból lesz megítélve a föld az utolsó ítéletkor, amikor külön lesznek választva a juhok a kecskéktől. A juhok az Istennek történő engedelmes lelkeket,(elfogadó) míg a kecskék az engedetleneket és gőgösöket (adó) szimbolizálják.(A duáloknál a férfi fél az adó, míg a női fél az elfogadó fél, de Istennel szemben, az adó félnek is elfogadó féllé kell válnia, egyébként a törvény letaszítja trónjáról.) Itt is érvényre jut tulajdonságaiban az emberi természet, amelyet eddig csak a föld felszínével azonosítottunk, de annál is inkább érvényes ez az emberre, mivel a növények és ez esetben az állatok, az ember gondolatainak alkotásai, melyeket Isten nem semmisített meg, mint az ember bukottságából kifolyólag tökéletlen alkotást - ugyanis az ember nem veszítette el a bukással az isteni, azaz teremtő tulajdonságát, hanem ledegradált formában jelen van- hanem megjelenési formát adott neki, hogy felfejlődhessen a legmagasabb elemi lélek szintjére és amikor elérte ebben a kategóriába az abszolút tökéletességet, akkor Isten szellemmel ajándékozza meg. (,,Most már olyan az ember mint egy közülünk...")
Tehát van mit dolgoznotok, mert a fő cél még nagyon messze van, de ha minél többet dolgoztok önmagatokon, annál hamarabb célba fogtok érni! Ennek a fő célnak az elérése a földi életetek célja.
A gőg mindenkor az ,,embert" helyezi a dolgok magaslatára az Isten helyett, Akit viszont minden dicsőség megillet. (Sajnos ez jellemző még a spiritisztákra is, főként a médiumokra, akik egy idő után a sajátjuknak vélik adományukat, nem számolva azzal, hogy a Szentlélek adománya az magáé a Szent Szellemé, melyet a médiumon keresztül érvényesít, mert neki természetes tulajdonsága, amíg az ember esetleg csak alkalmas erre a feladatra, de nem az övé az adomány.)
Ezért mondja dicsőítő imájában Mária azt, hogy Isten az alázatosakat felmagasztalja, a gőgösöket letaszítja trónjukról, (a saját maguk által kiépített gőg hegyekről) vagyis a gőg által bezáródott lélek maga-magát taszítja le a bezáródás által arról a magaslatról, amelyet az önmagáról alkotott hamis képe által alkotott meg és kerül a gőghegy-törmelékek alá, ahonnan csak akkor kerülhet ki, ha már átemésztette a törmelék egy bizonyos részét, vagyis amikor az isteni Kegyelem erre alkalmasnak látja. Eme bukás után újabb próbája következik a léleknek és ha sikerül átvergődnie magát a gőg-kísértésen, akkor tovahaladhat a lélek egy következő próbáig.
Azt, hogy a gőg, milyen nagy mértékben forrása minden lelki békétlenségnek (idegességnek) mi sem bizonyítja jobban, mint az Úr kijelentése: ,,Tanuljátok el tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű és békét találtok lelketeknek." Mária az alázatosság példaképe: ,,Magasztalja lelkem az Urat és szellemem ujjong az én Megváltó Istenemben, mert rátekintett szolgája alázatos voltára..." Mária a legalázatosabb, ezért kapta a leghatalmasabbat, az Úr Jézus Krisztust. (Ti is magatokba fogadhatjátok Őt lelkileg, ha bírtok Mária alázatosságával, vagyis, ha elhordjátok a hegyeket,...)
Az ember azt hiszi, hogy ha lemond az igazáról és átengedi azt másnak, akkor ő maga kisebb lesz és csorbát szenved az egyénisége, pedig -mivel az Igazság Istennél van- így az a lélek, aki meg tud alázkodni Isten és ember előtt és be tudja tölteni az alázatosság mind a hét fő alkotóelemét, azzal éppen hogy erősödik a lélek, tisztulnak az erői és növekszik benne az isteni jelenlét. A gőg Isten nélküli állapotokat szül! Ahogyan erősödött a gőg a szellemben, úgy záródott be és távolodott el Istentől, vagyis az Élettől. Az Élet maga a boldogság, a szabadság, a szabad akarat lehetőségét teremti meg, mert amikor már kiemelkedett a szellem a törvénytelenségből, akkor már szabad akaratában sem tesz törvénytelenséget, de ezzel ellentétben a földi ember azt hiszi, hogy akkor szabad, ha nem kell korlátok közé szorítva sínylődnie és azt tehet amit csak akar, illetve, amit a bűnös vágyai diktálnak. Ez nem szabadság, illetve ,,nem szabad-akarat" hanem rabság, mert a bűnös vágyak vezérlik az embert és nem az ember a vágyait. Az ember csak azt hiszi, hogy szabadsága van és hogy szabad akaratból dönt dolgok felől, de sajnos amikorra már rájön arra, hogy a dolgok fordítva működnek, már késő, mert az embert már rabláncra bilincselte a sátán., melyből sokkal nehezebb szabadulni, mint megkötöztetni.
Minél mélyebbre bukik egy szellem, annál szűkebbek a szabad akarat nyújtotta lehetőségei. Ennek a fent említett bukott hozzáállásnak a megfékezésére hozta Isten létre a törvényeket, (korlátokat) vagyis azt, hogy a negatív cselekedetnek negatív, míg a pozitív cselekedeteknek pozitívak a következményei.
Keresztelő János bűnbánatot hirdetett a zsidóknak a pusztában, és akik megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyó vizével, illetve alámerítette őket a folyóba, attól függően, hogy mi volt az isteni elgondolás.
Az Úr Jézussal való találkozáshoz, ugyanis elengedhetetlenül szükséges a bűnök beismerése és megvallása, mint alázat gyakorlat és megtisztulási folyamat, mert gőghegyekkel, valamint a paráznaság mocsaras mélységeivel és a keresztség nélkülözésével képtelen az ember befogadni az Isteni Megváltót. A keresztég által azokba az isteni áramlatokba kapcsolódik bele az ember, amelyek Istenből folyamatosan áradnak alá a bukott világokra. Keresztelő János Isten előtt bűnbánatot gerjesztett az emberekben, mert Ő eléje csak bűnbánattal lehet járulni mint elfogadó félnek, és a keresztség által az embert azonnal be is kapcsolta az isteni áramlatokba .János azon dolgozott, hogy az emberek képesek legyenek az Úr követésére, ugyanis elég szigorú kritériumai voltak annak, hogy valaki tanítvány lehessen. Mindenét el kellett hagynia: családot, otthont, gazdaságot és gazdagságot, vagyont és az életét teljesen le kellett helyeznie Isten kezébe annak, aki követője akart lenni az Úrnak. Ő (Ker. János) volt az a szűk kapu, akin keresztül el lehetett jutni az Üdvözítőhöz.
Nincs ez másként ma sem kedves testvéreim. Keresztelő János szelleme ma is ugyanazt a feladatot végzi, mint amikor fellépett a pusztában, és bűnbánatra serkentve az embereket készítette elő az Úr útját az emberi szívekben. Sőt, mint az elmúlt század misztikus alakja több millió embert vezetett az Úr színe elé a bűnbánat által.
Őt Ézsaiás megjövendölte: ,,Előtted küldöm követemet, hogy készítse elő az Úr útját."
Jelenleg is ebben munkálkodik Ő, bűnbánatra szólít fel, hogy ezzel a kegyelemmel megtisztuljanak az emberek az Úr Jézus befogadására. Ahhoz, tehát, hogy az ember lelkébe beköltözhessen az Úr, az ösvényeknek ki kell egyenesedniük, a hegyeket el kell hordani, a vájatokat és mélységeket be kell tölteni és csak akkor találkozhat valaki is az Úrral. Nem változott ez a törvény ma sem, mert az Isten örök, a törvényei is azok! Jelenleg is Keresztelő János az a szűk sikátor, az a keskeny ösvény, amelyen el lehet jutni az Úr Jézushoz. Ő tisztít és ő határozza meg a tisztulások eszközeit és időtartamát is. Tehát mindenki Rajta keresztül juthat el a magasabb állapotokba, még ha azt nem is tudja.
Hosszú és rögös életek sorozatának a szenvedésein át vezet a lélek útja, míg annyira meg nem megtisztul, hogy fel nem ismer az Úrban a szabadító Messiást, Akire szüksége van ahhoz, hogy kiemelkedjen a folyamatos újra testetöltési folyamatokból, mert nem a testetöltések száma, hanem a bűnt, bűnnek való felismerése és azok levetkőzése hozza meg a szabadulást a ,,porból" melynek részévé lett a lélek a bukás folyamán.
Ismételten hangsúlyozom, hogy fogjatok össze és tartsatok ki az imában, mert az ellentét visszavonultnak látszik, de valójában, csak taktikát változtatott egy rövid időre előgyűjtés céljából. Ha az életviteletek magasabban áll, mint az ellentét rémisztgető munkája, - mert ugyanis a bolhából elefántot kreál, vagyis naggyá növeszti az árnyakat, azért, hogy nagynak és erősnek tűnjön fel- akkor nincs hatalma felettetek. De ha hasonlóvá váltok az ellentéthez gondolatokban érzésekben és cselekedetekben, akkor viszont a hatása alá kerülhettek. Ne engedjétek át magatokat a haragnak, a dühnek, a kegyetlen érzéseknek, mert ezt mind az ellentét munkálja bennetek! Legyen a szívetekben, szeretet, megbocsátás, tisztaság, hűség és Istenbe vetett hit és bizalom és békét és megnyugvást találtok lelketeknek, ugyanis az isteni lélek, amely mindezt munkálni igyekszik bennetek, csak ilyen esetekbe tud megnyugodni rajtatok. A negatív érzésekkel elűzitek a Szentlelket a lelketekből. Csakis a szeretet, az egységre való törekvés hozhatja meg számotokra a békét és a nyugalmat és a gyógyulást. Ha ketten, vagy hárman az Én nevemben összejöttök én veletek vagyok. És kire is van szüksége a mai embernek is, ha nem az Úr Jézus Krisztusra?
Az Ő békéje legyen veletek mindenkor!
Egy túlvilági barátotok, kinek a lelke lángban ég Krisztusért!
Ada. 2020.06.01.
UI:
Mai ige
https://www.maiige.hu/
Kedves földi testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Az Istent dicsőítő és a dicsőségét hirdető Angyali karok nevében köszöntünk benneteket, akik az Ő dicsőségét hirdetjük és építjük közöttetek földi emberek között, mert a Feléje hálát és dicsőséget sugárzó lélekben fokozatosan épülnek le a gőg-hegyek, melyek útját állják az isteni kegyelmek beáramlásának az emberi lelkekbe. Ez az elsődleges, amelyet a földi embernek le kell építenie, hisz ez a legősibb és ezáltal a leghatalmasabb ellenszegülést kifejtő tulajdonság, mely rengeteg szellem bukását hozta létre a teremtettségben. Ez a legősibb bűn, tehát a legmélyebben gyökerezik a szellemben, melyet le kell vetkőznie. Szinte hegyekké, áthatolhatatlan hegyekké nőtte ki magát, a minden szenvedés előidézője és forrása.
Sokkal, de sokkal kevesebbet kellene szenvednie a léleknek, ha meg tudna maradni alázatosnak, de sajnos éppen a gőg a legnehezebben felismerhető és kezelhető bűn, mely uralja a lelket. Azért mondja az Úr, hogy: ,,Az utcanők és paráznák elkerülnek titeket az Isten Országában", mert a paráznaság a maga törvénytelenségével (amiről az előző közleményben szóltunk) hamarabb felfedhető és sokkal könnyebben leküzdhető mint a gőg, mert a paráznaság sokkal nyilvánvalóbb, viszonyítva más bűnökhöz, főként a gőghöz viszonyítva.(Az első törvénytelen kapcsolat, a paráznaság által megteremtődik egy kis szörnyeteg, egy ördög, amely aztán mindig is a kicsapongásra serkenti az embert, és minden egyes bukással megrabolja az elkövetőket. főként ezért bűn a paráznaság. Ettől a teremtménytől utána már csak ,,böjttel és imával", azaz komoly önmegtagadással és tiszta élettel lehet megszabadulni. A duálfeleknél viszont még szigorúbbak a törvények, mert az érzékiség a duálérzés bomlásnak indult hullája.) A paráznaságnak is gőg és önzés az alapja! Tehát a gőg, hogy így mondjam fő bűn,mert minden bűn csíráját képezi. Erre mondja Keresztelő János, hogy a (gőg)- hegyeket és halmokat hordjátok el, a mélyedéseket töltsétek be, hogy minden simává legyen. A gőgnek a lélekben komoly kinövései, hegyei vannak, míg a paráznaságnak mélységei, illetve mocsarai, melyek a bukás folyamán keletkeztek bennetek.
Az ember amennyire benne él a természetben, a természet olyannyira benne él az
emberben, hisz a gőg valóságos heggyé nőtte ki magát, és a paráznaság, valóságos bűzös mocsarakat alkotott a lélekben. A Föld a bukott szellemek fluidjaiból gyúrtatott össze, tehát muszáj, hogy azonos legyen a lélekkel, és otthont nyújt a tisztulás otthonát, éppen azoktól a hegyektől és bűzös mocsaraktól való gyógyulást, melyek a bukást okozták. Tehát maga a Föld hű tükörképe az emberi léleknek. A hegyek mutatják a gőgöt, a sivatag az élet hiányos voltát, vagyis a lelki életre vonatkozó terméketlenséget és lelki sivárságot, illetve elsivatagosodását a léleknek. A tenger a maga háborgásával a lélek háborgását, örökös nyugtalanságát, elégedetlenségét, valamint a mélyében élő szörnyek viszont a lélek mélyében élő mindenfajta bűnszörnyeteget ábrázolja. Míg a nyugodt és tiszta tó, mely visszatükrözi a nap sugarát, az Istenben élő ember tükörképe, aki az isteni sugarakat tükrözi vissza a földi világra. A síkságon lévő, tápanyagban gazdag, jó minőségű termőföldek a földön élő szellemek -lelki értelemben véve- legtermékenyebb rétegének a kivetített tükörképe. Az őserdők viszont a lélekben élő sűrű ősi hajlamok kisugárzásaiból keletkeztek, melyek otthont adnak vad és mérgező kisebb-nagyobb mérgező ,,állatoknak". Ezt az őserdőt, mint hajlamokat sok, jelentéktelennek látszó gyarlóság képezi. Ide tartozik: a büszkeség, a fennhéjázás, az önteltség, a makacsság, az engedetlenség, a befolyásolhatatlanság, a hajlíthatatlanság, a hiúság, a dac, a dicsvágy, a becsvágy, az önértékelés, a hatni vágyás és mindaz, amiben a lélek felfuvalkodásában önmagára nem ismerve mindent csak maga alatt kíván szemlélni.
Ahhoz, kedves testvéreim, hogy a gőgöt le tudjátok győzni, bűnbánattal és a szabadulásra való vággyal oda kell tudni borulni a kegyelem trónusa elé és mind az itt felsorolt hajlamokat fel kell ismernetek mint ,,erdőt" és az isteni erőkkel,- melyhez az Úrvacsora által is, de ,,direktben" is közvetlenül az ima által hozzá lehet jutni-, le kell küzdeni és át kell alakítani erényekké.
Amint az ember egy kis világossághoz jut, -főként a spiritisztákra jellemző- azonnal tovább akarja adni, vagyis -sok esetben a gőgtől és hiúságtól vezéreltetve- saját magának dicsőséget akar kreálni vele. Erre mondja az Úr: ,,...Aki utánam akar jönni..." és nem azt mondja, hogy aki előttem akar járni, vagyis, azt szeretném mondani ezzel, hogy nagyon szükséges a példaadás, mint egyik eszköze az igazságok hirdetésének, mert csak azt várhatja el az ember a másiktól, illetve azt taníthatja, amit ő maga már be tud tölteni!!! A gőgnek és alkotóelemeinek ellenszere az alázatosság, de sajnos, ez mellett is megbúvik a gőg. Amikor az ember azt állítja magáról, hogy alázatos, már megjelent az alázatosság mögött a gőg, mert az alázatos ember nincs tudatában alázatosságának. Az az alázatos, aki pontosan ismeri lelki világát, elhelyezkedését a teremtettségben és nem becsüli túl önmagát hanem tudatában van kicsinységének, bűneinek és bűnösségének, ezzel szemben Isten felmérhetetlen nagyságának és hatalmának. Az alázat nem kicsinyíti le az embert, hanem az őt megillető helyre szállítja alá. Minden hozzáállás, ami ettől eltér, már meg van fertőzve a gőg valamelyik alkotó elemétől.
A Föld egyenlő az emberrel és az ember is egyenlő a Földdel. - Porból vétettél és visszatérsz a porba. (reinkarnáció, illetve körforgás.)- Mindaddig megy ez így életeken keresztül, ameddig az emberi lélek, bele nem kapcsolódik, az ezekből az állapotokból kiszabadító krisztusi, lelket átformáló és újjáteremtő kegyelmekbe! De mindennek a folyamatnak a beindulásáig, bizony nagyon sokat kell szenvednie, szenvedve tapasztalnia a léleknek, hogy az a páncélnál is keményebb réteg elkezdjen vékonyodni és leválni a lélekről az ütközések és megaláztatások révén, mert ugyanis az ember amiben gyenge, ott kell hatásokat, tapasztalnia. Ha alázatra szeretnél jutni, mert érzed ennek az erénynek a hiányát, tapasztalj gőgöt, ha szeretet fejlődésére van szükséged, tapasztalj szeretetlenséget, vagyis bármelyik erényt szeretnél ,,fejleszteni" tapasztald annak az ellenkezőjét zokszó nélkül és akkor elvérzik benned a bűn csírája is!
Ahogyan nehéz a léleknek magának felismernie a gőgöt, úgy nehéz szellemi szempontból nézve megmagyarázni annak káros voltát, mert nincs fogalmatok azokról a boldog gőgmentes állapotokról, melyek Isten közelében vannak. A gőg, ahogyan vastagodik, úgy csökken a lélek áteresztő képessége az isteni fénnyel szemben és teszi mind boldogtalanabbá és élettelenebbé a szellemet. Minél gőgösebb egy világ, annál boldogtalanabb és annál távolabb esik Istentől, (fizikailag is) azon egyszerű oknál fogva, hogy ledegradálódott a befogadóképessége. (A földi és az ezen a szinten levő világok szinte teljesen kiestek az isteni hatáskörből a gőg és alkotóelemei miatt, és az Úr Jézus állította helyre a dolgokat.)
A gőg leküzdésében, illetve az alázatosság gyakorlásában addig kell dolgoznotok ameddig arra a pontra el nem értek, amikor kezdetét vette a kialakulása a szellemetekben! Ennek az egyedüli módja az Istennek történő engedelmesség. Ez az amit elrejtett a bölcsek és hatalmasok elől és feltárt a kicsiknek. A bölcsek és hatalmasok a saját bölcsességükre támaszkodva akarják berendezni és irányítani saját és mások életét, kihagyva az alázatosságot és az Istennek történő engedelmességet.
Ilyen szempontból lesz megítélve a föld az utolsó ítéletkor, amikor külön lesznek választva a juhok a kecskéktől. A juhok az Istennek történő engedelmes lelkeket,(elfogadó) míg a kecskék az engedetleneket és gőgösöket (adó) szimbolizálják.(A duáloknál a férfi fél az adó, míg a női fél az elfogadó fél, de Istennel szemben, az adó félnek is elfogadó féllé kell válnia, egyébként a törvény letaszítja trónjáról.) Itt is érvényre jut tulajdonságaiban az emberi természet, amelyet eddig csak a föld felszínével azonosítottunk, de annál is inkább érvényes ez az emberre, mivel a növények és ez esetben az állatok, az ember gondolatainak alkotásai, melyeket Isten nem semmisített meg, mint az ember bukottságából kifolyólag tökéletlen alkotást - ugyanis az ember nem veszítette el a bukással az isteni, azaz teremtő tulajdonságát, hanem ledegradált formában jelen van- hanem megjelenési formát adott neki, hogy felfejlődhessen a legmagasabb elemi lélek szintjére és amikor elérte ebben a kategóriába az abszolút tökéletességet, akkor Isten szellemmel ajándékozza meg. (,,Most már olyan az ember mint egy közülünk...")
Tehát van mit dolgoznotok, mert a fő cél még nagyon messze van, de ha minél többet dolgoztok önmagatokon, annál hamarabb célba fogtok érni! Ennek a fő célnak az elérése a földi életetek célja.
A gőg mindenkor az ,,embert" helyezi a dolgok magaslatára az Isten helyett, Akit viszont minden dicsőség megillet. (Sajnos ez jellemző még a spiritisztákra is, főként a médiumokra, akik egy idő után a sajátjuknak vélik adományukat, nem számolva azzal, hogy a Szentlélek adománya az magáé a Szent Szellemé, melyet a médiumon keresztül érvényesít, mert neki természetes tulajdonsága, amíg az ember esetleg csak alkalmas erre a feladatra, de nem az övé az adomány.)
Ezért mondja dicsőítő imájában Mária azt, hogy Isten az alázatosakat felmagasztalja, a gőgösöket letaszítja trónjukról, (a saját maguk által kiépített gőg hegyekről) vagyis a gőg által bezáródott lélek maga-magát taszítja le a bezáródás által arról a magaslatról, amelyet az önmagáról alkotott hamis képe által alkotott meg és kerül a gőghegy-törmelékek alá, ahonnan csak akkor kerülhet ki, ha már átemésztette a törmelék egy bizonyos részét, vagyis amikor az isteni Kegyelem erre alkalmasnak látja. Eme bukás után újabb próbája következik a léleknek és ha sikerül átvergődnie magát a gőg-kísértésen, akkor tovahaladhat a lélek egy következő próbáig.
Azt, hogy a gőg, milyen nagy mértékben forrása minden lelki békétlenségnek (idegességnek) mi sem bizonyítja jobban, mint az Úr kijelentése: ,,Tanuljátok el tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű és békét találtok lelketeknek." Mária az alázatosság példaképe: ,,Magasztalja lelkem az Urat és szellemem ujjong az én Megváltó Istenemben, mert rátekintett szolgája alázatos voltára..." Mária a legalázatosabb, ezért kapta a leghatalmasabbat, az Úr Jézus Krisztust. (Ti is magatokba fogadhatjátok Őt lelkileg, ha bírtok Mária alázatosságával, vagyis, ha elhordjátok a hegyeket,...)
Az ember azt hiszi, hogy ha lemond az igazáról és átengedi azt másnak, akkor ő maga kisebb lesz és csorbát szenved az egyénisége, pedig -mivel az Igazság Istennél van- így az a lélek, aki meg tud alázkodni Isten és ember előtt és be tudja tölteni az alázatosság mind a hét fő alkotóelemét, azzal éppen hogy erősödik a lélek, tisztulnak az erői és növekszik benne az isteni jelenlét. A gőg Isten nélküli állapotokat szül! Ahogyan erősödött a gőg a szellemben, úgy záródott be és távolodott el Istentől, vagyis az Élettől. Az Élet maga a boldogság, a szabadság, a szabad akarat lehetőségét teremti meg, mert amikor már kiemelkedett a szellem a törvénytelenségből, akkor már szabad akaratában sem tesz törvénytelenséget, de ezzel ellentétben a földi ember azt hiszi, hogy akkor szabad, ha nem kell korlátok közé szorítva sínylődnie és azt tehet amit csak akar, illetve, amit a bűnös vágyai diktálnak. Ez nem szabadság, illetve ,,nem szabad-akarat" hanem rabság, mert a bűnös vágyak vezérlik az embert és nem az ember a vágyait. Az ember csak azt hiszi, hogy szabadsága van és hogy szabad akaratból dönt dolgok felől, de sajnos amikorra már rájön arra, hogy a dolgok fordítva működnek, már késő, mert az embert már rabláncra bilincselte a sátán., melyből sokkal nehezebb szabadulni, mint megkötöztetni.
Minél mélyebbre bukik egy szellem, annál szűkebbek a szabad akarat nyújtotta lehetőségei. Ennek a fent említett bukott hozzáállásnak a megfékezésére hozta Isten létre a törvényeket, (korlátokat) vagyis azt, hogy a negatív cselekedetnek negatív, míg a pozitív cselekedeteknek pozitívak a következményei.
Keresztelő János bűnbánatot hirdetett a zsidóknak a pusztában, és akik megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyó vizével, illetve alámerítette őket a folyóba, attól függően, hogy mi volt az isteni elgondolás.
Az Úr Jézussal való találkozáshoz, ugyanis elengedhetetlenül szükséges a bűnök beismerése és megvallása, mint alázat gyakorlat és megtisztulási folyamat, mert gőghegyekkel, valamint a paráznaság mocsaras mélységeivel és a keresztség nélkülözésével képtelen az ember befogadni az Isteni Megváltót. A keresztég által azokba az isteni áramlatokba kapcsolódik bele az ember, amelyek Istenből folyamatosan áradnak alá a bukott világokra. Keresztelő János Isten előtt bűnbánatot gerjesztett az emberekben, mert Ő eléje csak bűnbánattal lehet járulni mint elfogadó félnek, és a keresztség által az embert azonnal be is kapcsolta az isteni áramlatokba .János azon dolgozott, hogy az emberek képesek legyenek az Úr követésére, ugyanis elég szigorú kritériumai voltak annak, hogy valaki tanítvány lehessen. Mindenét el kellett hagynia: családot, otthont, gazdaságot és gazdagságot, vagyont és az életét teljesen le kellett helyeznie Isten kezébe annak, aki követője akart lenni az Úrnak. Ő (Ker. János) volt az a szűk kapu, akin keresztül el lehetett jutni az Üdvözítőhöz.
Nincs ez másként ma sem kedves testvéreim. Keresztelő János szelleme ma is ugyanazt a feladatot végzi, mint amikor fellépett a pusztában, és bűnbánatra serkentve az embereket készítette elő az Úr útját az emberi szívekben. Sőt, mint az elmúlt század misztikus alakja több millió embert vezetett az Úr színe elé a bűnbánat által.
Őt Ézsaiás megjövendölte: ,,Előtted küldöm követemet, hogy készítse elő az Úr útját."
Jelenleg is ebben munkálkodik Ő, bűnbánatra szólít fel, hogy ezzel a kegyelemmel megtisztuljanak az emberek az Úr Jézus befogadására. Ahhoz, tehát, hogy az ember lelkébe beköltözhessen az Úr, az ösvényeknek ki kell egyenesedniük, a hegyeket el kell hordani, a vájatokat és mélységeket be kell tölteni és csak akkor találkozhat valaki is az Úrral. Nem változott ez a törvény ma sem, mert az Isten örök, a törvényei is azok! Jelenleg is Keresztelő János az a szűk sikátor, az a keskeny ösvény, amelyen el lehet jutni az Úr Jézushoz. Ő tisztít és ő határozza meg a tisztulások eszközeit és időtartamát is. Tehát mindenki Rajta keresztül juthat el a magasabb állapotokba, még ha azt nem is tudja.
Hosszú és rögös életek sorozatának a szenvedésein át vezet a lélek útja, míg annyira meg nem megtisztul, hogy fel nem ismer az Úrban a szabadító Messiást, Akire szüksége van ahhoz, hogy kiemelkedjen a folyamatos újra testetöltési folyamatokból, mert nem a testetöltések száma, hanem a bűnt, bűnnek való felismerése és azok levetkőzése hozza meg a szabadulást a ,,porból" melynek részévé lett a lélek a bukás folyamán.
Ismételten hangsúlyozom, hogy fogjatok össze és tartsatok ki az imában, mert az ellentét visszavonultnak látszik, de valójában, csak taktikát változtatott egy rövid időre előgyűjtés céljából. Ha az életviteletek magasabban áll, mint az ellentét rémisztgető munkája, - mert ugyanis a bolhából elefántot kreál, vagyis naggyá növeszti az árnyakat, azért, hogy nagynak és erősnek tűnjön fel- akkor nincs hatalma felettetek. De ha hasonlóvá váltok az ellentéthez gondolatokban érzésekben és cselekedetekben, akkor viszont a hatása alá kerülhettek. Ne engedjétek át magatokat a haragnak, a dühnek, a kegyetlen érzéseknek, mert ezt mind az ellentét munkálja bennetek! Legyen a szívetekben, szeretet, megbocsátás, tisztaság, hűség és Istenbe vetett hit és bizalom és békét és megnyugvást találtok lelketeknek, ugyanis az isteni lélek, amely mindezt munkálni igyekszik bennetek, csak ilyen esetekbe tud megnyugodni rajtatok. A negatív érzésekkel elűzitek a Szentlelket a lelketekből. Csakis a szeretet, az egységre való törekvés hozhatja meg számotokra a békét és a nyugalmat és a gyógyulást. Ha ketten, vagy hárman az Én nevemben összejöttök én veletek vagyok. És kire is van szüksége a mai embernek is, ha nem az Úr Jézus Krisztusra?
Az Ő békéje legyen veletek mindenkor!
Egy túlvilági barátotok, kinek a lelke lángban ég Krisztusért!
Ada. 2020.06.01.
UI:
Mai ige
https://www.maiige.hu/
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Sa 4. Jul 2020, 05:04
A természeti ember és a szellemi ember 4
Laurentius Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet
Jézus Urunk születése idején föld a mélyponton volt, a (szellemi)halottak világa lett. Amikor a legnagyobb volt a sötétség, akkor szállt le a mennyből az Ige, és öltött testet itt a halottak közt, hogy ebben a holt földben életet gerjesszen. Amint Ő mondta: „Azért jöttem, hogy életük legyen és bővelkedjenek.”
Az ő nagyságáról és fenségéről igazi fogalmat nem alkothat senki, csak az alkothatna, aki Hozzá hasonló lenne. Mi, jelentéktelen, gyenge szellemek, csak érzéseink túláradó fölemelkedésében sejtjük meg az ő isteni nagyságát, és mélységes hódolattal borulunk le Előtte, de szemünket sem merjük Hozzá fölemelni.
A természeti világ azonban, amelyben megjelent, nem ismerte fel Őt és „az övéi nem fogadták be”. Olyan dolgokat mondott, amelyek a természeti ember előtt merő balgaságok, mint pl. „Ha valaki a te felső ruhádat el akarja venni, add oda az alsót is”. A természeti ember mosolyogva és bosszankodva ütközik meg rajta, és azt mondja, hogy ez a balgaság; inkább, ha valaki tőlem el akarja venni, én veszem el az övét! Ez a természeti ember lelki beállítottsága.
Azt is mondta, hogy „boldogok a szegények”. A természeti ember pedig a boldogságát csak a gazdagságban látja. „Boldogok, akik sírnak.” A természeti embernek a kacagás, az öröm kell. „Ha valaki arcul üt téged jobbról, fordítsd oda a másik orcádat is” — mondotta Ő. Mit lehetett mást várni a természeti emberektől, mint hogy azt mondják rá, hogy megháborodott?! Hiszen éppen az ellenkezőjét hirdette annak, ami a természeti ember logikájában kialakult.
A természeti ember nem foghatja fel Isten Lelkének igazságait, mert azok előtte bolondságoknak tetszenek. Ilyen áthidalhatatlan ellentét mellett a küzdelem csak rövid néhány évig tarthatott, s jött a szörnyű áldozat a Golgotán, és a természeti ember azt hitte, hogy diadalt aratott a menny felett.
Krisztus isteni nagyságának történelmi bizonyítéka az, ami utána következett, s amit még a természeti ember sem vonhat kétségbe. A golgotai áldozat után alig telt el több mint egy emberöltő, és a római hatalom szétszórta Izrael népét a világ minden tájára; feldúlta és lerombolta Jeruzsálemet, véres üldözésben részesítette azokat, akik a Názáreti emlékét tisztelték és szerették, úgy hogy még a nyomok is csaknem megsemmisültek, amiket itt hagyott. De másfél évszázad után megint csak megmozdul az ő emléke.
Kezdik összegyűjteni és leírni az ő mondásait és cselekedeteit. És íme, mi lett ebből a szerény, erőtelen kísérletből! Nézzetek csak körül a világban: volt-e valaha valaki, aki, ha még olyan hatalmas és tudós volt is, és ha rendelkezésére álltak is az összes eszközök és lehetőségek, hogy maga után hírnevet hagyjon hátra, hogy a hírneve csak a nyomába is léphetne Neki, a szegény „ember Fiának”, aki csak 12 egyszerű, tanulatlan embernek mondta el az ő isteni gondolatait?!
Őt az elmúlt sok századév után az egész kereszténység Istennek tekinti. Isten is ő, aki előtt az emberek száz- és százmilliói és a szellemek milliárdjai hajtanak térdet. Isten felmagasztalta őt a legmagasabbra. Ő fényével és ragyogásával beborítja ezt a földet, és a földet körülvevő szférákat, s hatalma, dicsősége, ragyogása és fensége nőttön-nő mind az idők végezetéig.
Ellenben az emberek törpe nagyjainak dicsősége és hatalma — ha bármilyen nagyot alkottak is — az első időkben talán hangos, de ahogy múlnak az évek, folyton halkul, fakul, enyészik, és még a leghíresebbé is egykét évszázad múltán feledésbe megy. Mi, jelentéktelen, kicsiny szellemek Krisztus nagyságát föl nem foghatjuk, nem mérlegelhetjük; mi csak hálával borulhatunk le Előtte, amiért a mi holt szívünkbe életet bocsátott.
Ő minden ember szívének ajtaja előtt ott áll, és várja bebocsáttatását. Az ember azonban abban téved, hogy Benne az embert szemléli, az ember-Jézust, nem pedig úgy tekinti Őt, mint az Igét, az Isten gondolatát, akit a mindenható Atya testbe küldött, hogy megérintsen minden lelket. Ehhez nem kell testi találkozás, mert az Ige szellemi valóság, és minden egyes emberlélekbe behatolhat. És akibe behatolt, az bár tegnap még természeti ember volt, tehát a holt világhoz tartozott, ma az ő érintésére szellem-emberré válik, merőben más elvekkel, egészen ellenkező életiránnyal, mint amilyet addig követett.
Krisztus folyton ott áll mindenkinek a szíve ajtajánál, várva a pillanatot, amikor azon beléphet. Azonban minden szív csak belülről nyílhat ki, mert a természeti ember féltékenyen őrzi azt, hogy az ő szívébe valaki be ne juthasson. Azért a gondviselő mennyei Atya az egyiknél egy, a másiknál más módon nyúl közbe, hogy az a kemény emberszív kinyíljék Krisztusnak. Az egyik embert talán valami rendkívüli, nem várt, vagy talán éppen nagyon sóvárgott áldásával ajándékozza meg, amitől az a szív túlárad az örömtől, és ebben a feszültségben a szív ajtaja egyszerre felpattan, és az észrevétlenül ott álló Krisztus beléphet oda a háládatosság köntösében a maga szelídségével és szeretetével, és megtölti azt az emberszívet hálával a minden jók Adományozója iránt.
A másikra Isten talán valami katasztrófát bocsát, úgyhogy öszszedől felette az ég, és megrendül alatta a föld; és amikor ettől a földrengéstől fölpattan a szívének ajtaja, belép abba az ott várakozó Krisztus, és Magával viszi a vigasztalást, az örökélet bizonyosságát és a reménységet, hogy meggyógyítsa azt a kétségbeesett lelket.
A harmadiknál talán sem földindulás, sem mennydörgés nem kell, hanem csak egy enyhe tavaszi szellő, egy ártatlan gyermek csevegése, egy szegény ember térdelve elmondott imádsága, amelyen a természeti ember elmereng, és eközben egy percre figyelmen kívül hagyja szívének féltve őrzött ajtaját, s belép hozzá Krisztus, és megtölti azt fénnyel, és egy más elvvel, mint ami addig lelkesítette.
A testi ember életében szükségképpen sok a csalódás, a fájdalom, a kiábrándulás, a könny és a vér. Ezek egyszer csak megpuhítják a szívét, úgyhogy Isten ujjának érintésére kinyílik, és magába fogadja Krisztust. Ezt a pillanatot, amikor Krisztus belép a szívbe, senki föl nem ismerheti, mert „sem napját, sem óráját senki nem tudhatja, hogy mikor jő el az Isten országa”, csak arról lehet észrevenni, hogy a természeti ember egyszerre, máról-holnapra egészen más emberré lett, mint azelőtt volt.
Íme, hogyan változik át: A természeti ember küzd és kapkod az anyagi javakért; a szellemi ember nem tartja érdemesnek erőt pazarolni arra, hogy magának vagyont gyűjtsön, mert hiszen tudja, hogy a vagyont „a moly és a rozsda megemészti, és a lopók kiássák és ellopják”.
szemlézte: Bíró László
Laurentius Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet
Jézus Urunk születése idején föld a mélyponton volt, a (szellemi)halottak világa lett. Amikor a legnagyobb volt a sötétség, akkor szállt le a mennyből az Ige, és öltött testet itt a halottak közt, hogy ebben a holt földben életet gerjesszen. Amint Ő mondta: „Azért jöttem, hogy életük legyen és bővelkedjenek.”
Az ő nagyságáról és fenségéről igazi fogalmat nem alkothat senki, csak az alkothatna, aki Hozzá hasonló lenne. Mi, jelentéktelen, gyenge szellemek, csak érzéseink túláradó fölemelkedésében sejtjük meg az ő isteni nagyságát, és mélységes hódolattal borulunk le Előtte, de szemünket sem merjük Hozzá fölemelni.
A természeti világ azonban, amelyben megjelent, nem ismerte fel Őt és „az övéi nem fogadták be”. Olyan dolgokat mondott, amelyek a természeti ember előtt merő balgaságok, mint pl. „Ha valaki a te felső ruhádat el akarja venni, add oda az alsót is”. A természeti ember mosolyogva és bosszankodva ütközik meg rajta, és azt mondja, hogy ez a balgaság; inkább, ha valaki tőlem el akarja venni, én veszem el az övét! Ez a természeti ember lelki beállítottsága.
Azt is mondta, hogy „boldogok a szegények”. A természeti ember pedig a boldogságát csak a gazdagságban látja. „Boldogok, akik sírnak.” A természeti embernek a kacagás, az öröm kell. „Ha valaki arcul üt téged jobbról, fordítsd oda a másik orcádat is” — mondotta Ő. Mit lehetett mást várni a természeti emberektől, mint hogy azt mondják rá, hogy megháborodott?! Hiszen éppen az ellenkezőjét hirdette annak, ami a természeti ember logikájában kialakult.
A természeti ember nem foghatja fel Isten Lelkének igazságait, mert azok előtte bolondságoknak tetszenek. Ilyen áthidalhatatlan ellentét mellett a küzdelem csak rövid néhány évig tarthatott, s jött a szörnyű áldozat a Golgotán, és a természeti ember azt hitte, hogy diadalt aratott a menny felett.
Krisztus isteni nagyságának történelmi bizonyítéka az, ami utána következett, s amit még a természeti ember sem vonhat kétségbe. A golgotai áldozat után alig telt el több mint egy emberöltő, és a római hatalom szétszórta Izrael népét a világ minden tájára; feldúlta és lerombolta Jeruzsálemet, véres üldözésben részesítette azokat, akik a Názáreti emlékét tisztelték és szerették, úgy hogy még a nyomok is csaknem megsemmisültek, amiket itt hagyott. De másfél évszázad után megint csak megmozdul az ő emléke.
Kezdik összegyűjteni és leírni az ő mondásait és cselekedeteit. És íme, mi lett ebből a szerény, erőtelen kísérletből! Nézzetek csak körül a világban: volt-e valaha valaki, aki, ha még olyan hatalmas és tudós volt is, és ha rendelkezésére álltak is az összes eszközök és lehetőségek, hogy maga után hírnevet hagyjon hátra, hogy a hírneve csak a nyomába is léphetne Neki, a szegény „ember Fiának”, aki csak 12 egyszerű, tanulatlan embernek mondta el az ő isteni gondolatait?!
Őt az elmúlt sok századév után az egész kereszténység Istennek tekinti. Isten is ő, aki előtt az emberek száz- és százmilliói és a szellemek milliárdjai hajtanak térdet. Isten felmagasztalta őt a legmagasabbra. Ő fényével és ragyogásával beborítja ezt a földet, és a földet körülvevő szférákat, s hatalma, dicsősége, ragyogása és fensége nőttön-nő mind az idők végezetéig.
Ellenben az emberek törpe nagyjainak dicsősége és hatalma — ha bármilyen nagyot alkottak is — az első időkben talán hangos, de ahogy múlnak az évek, folyton halkul, fakul, enyészik, és még a leghíresebbé is egykét évszázad múltán feledésbe megy. Mi, jelentéktelen, kicsiny szellemek Krisztus nagyságát föl nem foghatjuk, nem mérlegelhetjük; mi csak hálával borulhatunk le Előtte, amiért a mi holt szívünkbe életet bocsátott.
Ő minden ember szívének ajtaja előtt ott áll, és várja bebocsáttatását. Az ember azonban abban téved, hogy Benne az embert szemléli, az ember-Jézust, nem pedig úgy tekinti Őt, mint az Igét, az Isten gondolatát, akit a mindenható Atya testbe küldött, hogy megérintsen minden lelket. Ehhez nem kell testi találkozás, mert az Ige szellemi valóság, és minden egyes emberlélekbe behatolhat. És akibe behatolt, az bár tegnap még természeti ember volt, tehát a holt világhoz tartozott, ma az ő érintésére szellem-emberré válik, merőben más elvekkel, egészen ellenkező életiránnyal, mint amilyet addig követett.
Krisztus folyton ott áll mindenkinek a szíve ajtajánál, várva a pillanatot, amikor azon beléphet. Azonban minden szív csak belülről nyílhat ki, mert a természeti ember féltékenyen őrzi azt, hogy az ő szívébe valaki be ne juthasson. Azért a gondviselő mennyei Atya az egyiknél egy, a másiknál más módon nyúl közbe, hogy az a kemény emberszív kinyíljék Krisztusnak. Az egyik embert talán valami rendkívüli, nem várt, vagy talán éppen nagyon sóvárgott áldásával ajándékozza meg, amitől az a szív túlárad az örömtől, és ebben a feszültségben a szív ajtaja egyszerre felpattan, és az észrevétlenül ott álló Krisztus beléphet oda a háládatosság köntösében a maga szelídségével és szeretetével, és megtölti azt az emberszívet hálával a minden jók Adományozója iránt.
A másikra Isten talán valami katasztrófát bocsát, úgyhogy öszszedől felette az ég, és megrendül alatta a föld; és amikor ettől a földrengéstől fölpattan a szívének ajtaja, belép abba az ott várakozó Krisztus, és Magával viszi a vigasztalást, az örökélet bizonyosságát és a reménységet, hogy meggyógyítsa azt a kétségbeesett lelket.
A harmadiknál talán sem földindulás, sem mennydörgés nem kell, hanem csak egy enyhe tavaszi szellő, egy ártatlan gyermek csevegése, egy szegény ember térdelve elmondott imádsága, amelyen a természeti ember elmereng, és eközben egy percre figyelmen kívül hagyja szívének féltve őrzött ajtaját, s belép hozzá Krisztus, és megtölti azt fénnyel, és egy más elvvel, mint ami addig lelkesítette.
A testi ember életében szükségképpen sok a csalódás, a fájdalom, a kiábrándulás, a könny és a vér. Ezek egyszer csak megpuhítják a szívét, úgyhogy Isten ujjának érintésére kinyílik, és magába fogadja Krisztust. Ezt a pillanatot, amikor Krisztus belép a szívbe, senki föl nem ismerheti, mert „sem napját, sem óráját senki nem tudhatja, hogy mikor jő el az Isten országa”, csak arról lehet észrevenni, hogy a természeti ember egyszerre, máról-holnapra egészen más emberré lett, mint azelőtt volt.
Íme, hogyan változik át: A természeti ember küzd és kapkod az anyagi javakért; a szellemi ember nem tartja érdemesnek erőt pazarolni arra, hogy magának vagyont gyűjtsön, mert hiszen tudja, hogy a vagyont „a moly és a rozsda megemészti, és a lopók kiássák és ellopják”.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » So 5. Jul 2020, 05:30
A természeti ember és a szellemi ember 5
Laurentius Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet
A testi ember hiú a testének szépségére, erejére, izmos voltára; a szellemi ember nem tulajdonít fontosságot a testi megjelenésének, mert tudja, hogy az a test, ha mégolyan izmos és egészséges, és ha mégolyan szép is, előbb-utóbb a férgek martaléka lesz, tehát csak ideig-való az a ragyogás, amelyet neki a természet kölcsönzött.
A testi ember az élvezeteket hajszolta, a szellemi ember visszatartja magát. Megfékezi tehát a külső ember vágyait minden irányban, és ezáltal erőket gyűjt magának az örökéletre.
A testi ember harc és küzdelem árán is megvédi azt, ami az övé, sőt elveszi a másét. A szellemi ember nem bocsátkozik harcba az anyagiakért, inkább átengedi azokat másnak. Ezzel „jóakaró barátokat szerez magának a hamis gazdagságból”.
A testi ember büszke a származására, előkelő rokonaira és barátaira. A szellemi ember független mindezektől. A testi ember sokat ad a divatra, mégpedig úgy a külső divatra, mint a jelszavak divatjára, és sokat ad arra, hogy mit mondanak az emberek. A szellemi ember nem törődik az emberek véleményével, ha máskülönben azt helytelennek ítéli. És habár nem is botránkoztatja meg az embereket különcködéssel, de nem követi a mindennapi emberek nyomására a mindennap divatját, mert tudja, hogy az emberek itt a földön csak homályban mozgó árnyékok, akik ma vannak, holnap elmúlnak, s helyüket újabb árnyékok váltják fel újabb divatokkal, újabb eszmékkel és újabb jelszavakkal. A szellemi ember pedig nem a mulandóért, hanem az örökkévalóért él és dolgozik.
A szellemi ember nem tesz különbséget ember és ember közt; és ha meg is adja a császárnak, ami a császáré, de csak annyit, és nem többet. Nem szennyezi be kitisztított szívét hazugsággal és képmutatással, ennélfogva nem hízeleg a gazdagoknak, és nem igyekszik kellemes arcot mutatni a hatalmasoknak. Mert az ő szemében nincs olyan hatalom a földön, aki előtt megszégyenítse az Igazságot és a szívébe beköltözött Krisztust azzal, hogy az igazságot letagadja, és annak ellenkezőjét állítsa. Mert habár meg is keresi a legkevésbé bántó formát és a legszeretetteljesebb módot, ahogyan azt kinyilvánítja, de az általa igaznak ismert igazságot megvallja, és mellette bizonyságot tesz. Ennélfogva a szellemi ember erkölcsi bátorsággal rendelkezik.
A szellemi ember, ha mindenki elhagyja is, boldognak érzi magát, mert egy Társa van, aki a legtöbb, aki a legmagasabb, aki a legkedvesebb: Krisztus.
A természeti emberről azt mondtam nektek, hogy az csak lefelé süllyedhet, és nincs rá mód és alkalom, hogy felfelé emelkedhessék, mert ez nem is lehetséges, mivel ő test. A testet pedig a föld vonzóereje magához húzza a szó betű szerinti értelmében; és hogy csak egyetlen esetben emelkedhetik fel: ha felülről lenyúlnak érte és felemelik őt.
A szellemi emberről pedig azt mondom nektek, hogy amint láttátok az ő magatartásán és elvein, ő csak felfelé emelkedhet, mert hiszen minden cselekedete, minden eljárása, egész magatartása jóakaró barátokat szerez neki, erőket biztosít számára. Az állandó tisztulás és emelkedés útját készíti el előtte, mert a szívében él a Krisztus, aki a mennyből való és a mennyben lakozik. És miután így a Legmagasabbal van kapcsolatban, annak a vonzása őt is csak fölfelé emelheti.
Amikor a természeti ember szellemi emberré lesz, amikor a Krisztus a szívébe költözik, azt a pillanatot nevezzük megtérésnek. Ez a pillanat senki által sem ismerhető fel; még magának az érdekelt emberléleknek sincs róla pontos tudomása. A megtérés misztériuma épp oly kikutathatatlan és felfoghatatlan csoda, mint az alsóbb rendű életszinten az élettelen anyagparánynak élővé válása.
A megtérés időpontját követő időkben a szellemi ember állapota fájdalmas, sok hányattatással és gyötrelemmel teljes. Mert habár — mint mondtam — a szellemi ember csak emelkedhetik, ez nem azt jelenti, hogy időnkint a saját gyarlóságában el nem botlik, hanem azt jelenti, hogy nem süllyedhet, mert az elbotlás után még-nagyobb elevenerővel indul felfelé ívelő pályáján. Mert amikor a szellemi ember le akarja gyűrni a még természeti ember korából benne maradt ellentétes elvet, akkor ez a harc fájdalmas és nehéz küzdelem. „Akaratom van ugyan a jóra, de hogy véghezvigyem, nem tehetem" — mondja az Úr egyik kiváló szolgája. Ez a szellemi ember életének és küzdelmének legpregnánsabb kifejezője. Gyötrődik, hánykolódik, szenved, elbukik, mert a természeti ember még erős benne.
Talán meg fog lepni titeket, amit mondok: szükséges is, hogy elbukjék, sőt ez benne van az isteni Gondviselés bölcs tervében. Mert ha el nem buknék, akkor a világosságban és eredményekben fokról-fokra való haladást magának tulajdonítaná. De ahányszor elbukik, mindannyiszor be kell látnia, hogy önmagától semmire sem képes. Ilyenkor sírva és fájó lélekkel fordul a szívében élő és szelíden megszólaló Krisztushoz, aki őt ismét fölemeli, megmossa, lábaira állítja, és újra elindítja a felfelé vezető göröngyös úton. És ha újra elbukik, ismét csak a külső ember, a testi ember szégyenül meg, és mindenkor Krisztus válik benne és előtte folyton ragyogóbbá, szeretetreméltóbbá, fenségesebbé.
Amikor a testi ember megtér, és szellemi emberré válik, szükségkép azokban a bűnökben bukik el egyszer, kétszer, sőt esetleg többször is, amely bűnökben őt az ellentét, e világ fejedelme nagyon is hatalmába kerítette. Hogy azon az oldalon puhuljon, azon az oldalán szégyenüljön meg a legjobban, hogy lassan-lassan az a természeti ember, aki a maga jogait nem akarja átengedni a szellemi embernek, mindig jobban meggyengüljön, mindig jobban árnyékká váljék. Majd lassan-lassan, sok fájdalom, küzdés, könny és megszégyenülés után ez az árnyék is mindjobban elhalványul, míg végül az újjá lett ember eljut odáig, hogy önmagáról már nincs semmi véleménye.
Lemond a saját nagyságáról, csak hogy egy lehessen Krisztussal, aki előtte mindig nagyobbá és fenségesebbé válik, akinek mindig jobban és jobban le van kötelezve, és akinek köszönheti a boldogságát, a lelkének üdvösségét és mindent, ami előtte érték. És amikor ez a vágy már benne olthatatlanul erős, hogy eggyé legyen Krisztussal, amikor már csaknem elmondhatja magáról, hogy „élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus”, akkor benne ez az árnyékká vált természeti én egészen elmúlik, az árnyék elmarad mellőle, és ő ott áll a fényben, az örökkévalóságban Krisztussal. Számára „idő többé nem lészen”, mert feleslegessé váltak az évek, hogy azokban próbákat álljon ki, és elbukjék, és megerősödhessék a bukás után.
Ott áll a fényben az ő Krisztusával, üdvözült tekintettel néz az időtlen örökkévalóságba, és egész lénye telve van hálával Az iránt, aki őt, a halottat, koporsójából életre ébresztette, és föl emelte Magához arra a magaslatra, amelyen az üdvözültek elveszik az életnek koronáját. Ekkor megszűnik emberszellem lenni, és csak szellemmé válik, azzá, akin nem fog az idő, nem fog az anyag, „akire nézve a régiek elmúltak, és mindenek megújultak.”
szemlézte: Bíró László
__._,_.___
Laurentius Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet
A testi ember hiú a testének szépségére, erejére, izmos voltára; a szellemi ember nem tulajdonít fontosságot a testi megjelenésének, mert tudja, hogy az a test, ha mégolyan izmos és egészséges, és ha mégolyan szép is, előbb-utóbb a férgek martaléka lesz, tehát csak ideig-való az a ragyogás, amelyet neki a természet kölcsönzött.
A testi ember az élvezeteket hajszolta, a szellemi ember visszatartja magát. Megfékezi tehát a külső ember vágyait minden irányban, és ezáltal erőket gyűjt magának az örökéletre.
A testi ember harc és küzdelem árán is megvédi azt, ami az övé, sőt elveszi a másét. A szellemi ember nem bocsátkozik harcba az anyagiakért, inkább átengedi azokat másnak. Ezzel „jóakaró barátokat szerez magának a hamis gazdagságból”.
A testi ember büszke a származására, előkelő rokonaira és barátaira. A szellemi ember független mindezektől. A testi ember sokat ad a divatra, mégpedig úgy a külső divatra, mint a jelszavak divatjára, és sokat ad arra, hogy mit mondanak az emberek. A szellemi ember nem törődik az emberek véleményével, ha máskülönben azt helytelennek ítéli. És habár nem is botránkoztatja meg az embereket különcködéssel, de nem követi a mindennapi emberek nyomására a mindennap divatját, mert tudja, hogy az emberek itt a földön csak homályban mozgó árnyékok, akik ma vannak, holnap elmúlnak, s helyüket újabb árnyékok váltják fel újabb divatokkal, újabb eszmékkel és újabb jelszavakkal. A szellemi ember pedig nem a mulandóért, hanem az örökkévalóért él és dolgozik.
A szellemi ember nem tesz különbséget ember és ember közt; és ha meg is adja a császárnak, ami a császáré, de csak annyit, és nem többet. Nem szennyezi be kitisztított szívét hazugsággal és képmutatással, ennélfogva nem hízeleg a gazdagoknak, és nem igyekszik kellemes arcot mutatni a hatalmasoknak. Mert az ő szemében nincs olyan hatalom a földön, aki előtt megszégyenítse az Igazságot és a szívébe beköltözött Krisztust azzal, hogy az igazságot letagadja, és annak ellenkezőjét állítsa. Mert habár meg is keresi a legkevésbé bántó formát és a legszeretetteljesebb módot, ahogyan azt kinyilvánítja, de az általa igaznak ismert igazságot megvallja, és mellette bizonyságot tesz. Ennélfogva a szellemi ember erkölcsi bátorsággal rendelkezik.
A szellemi ember, ha mindenki elhagyja is, boldognak érzi magát, mert egy Társa van, aki a legtöbb, aki a legmagasabb, aki a legkedvesebb: Krisztus.
A természeti emberről azt mondtam nektek, hogy az csak lefelé süllyedhet, és nincs rá mód és alkalom, hogy felfelé emelkedhessék, mert ez nem is lehetséges, mivel ő test. A testet pedig a föld vonzóereje magához húzza a szó betű szerinti értelmében; és hogy csak egyetlen esetben emelkedhetik fel: ha felülről lenyúlnak érte és felemelik őt.
A szellemi emberről pedig azt mondom nektek, hogy amint láttátok az ő magatartásán és elvein, ő csak felfelé emelkedhet, mert hiszen minden cselekedete, minden eljárása, egész magatartása jóakaró barátokat szerez neki, erőket biztosít számára. Az állandó tisztulás és emelkedés útját készíti el előtte, mert a szívében él a Krisztus, aki a mennyből való és a mennyben lakozik. És miután így a Legmagasabbal van kapcsolatban, annak a vonzása őt is csak fölfelé emelheti.
Amikor a természeti ember szellemi emberré lesz, amikor a Krisztus a szívébe költözik, azt a pillanatot nevezzük megtérésnek. Ez a pillanat senki által sem ismerhető fel; még magának az érdekelt emberléleknek sincs róla pontos tudomása. A megtérés misztériuma épp oly kikutathatatlan és felfoghatatlan csoda, mint az alsóbb rendű életszinten az élettelen anyagparánynak élővé válása.
A megtérés időpontját követő időkben a szellemi ember állapota fájdalmas, sok hányattatással és gyötrelemmel teljes. Mert habár — mint mondtam — a szellemi ember csak emelkedhetik, ez nem azt jelenti, hogy időnkint a saját gyarlóságában el nem botlik, hanem azt jelenti, hogy nem süllyedhet, mert az elbotlás után még-nagyobb elevenerővel indul felfelé ívelő pályáján. Mert amikor a szellemi ember le akarja gyűrni a még természeti ember korából benne maradt ellentétes elvet, akkor ez a harc fájdalmas és nehéz küzdelem. „Akaratom van ugyan a jóra, de hogy véghezvigyem, nem tehetem" — mondja az Úr egyik kiváló szolgája. Ez a szellemi ember életének és küzdelmének legpregnánsabb kifejezője. Gyötrődik, hánykolódik, szenved, elbukik, mert a természeti ember még erős benne.
Talán meg fog lepni titeket, amit mondok: szükséges is, hogy elbukjék, sőt ez benne van az isteni Gondviselés bölcs tervében. Mert ha el nem buknék, akkor a világosságban és eredményekben fokról-fokra való haladást magának tulajdonítaná. De ahányszor elbukik, mindannyiszor be kell látnia, hogy önmagától semmire sem képes. Ilyenkor sírva és fájó lélekkel fordul a szívében élő és szelíden megszólaló Krisztushoz, aki őt ismét fölemeli, megmossa, lábaira állítja, és újra elindítja a felfelé vezető göröngyös úton. És ha újra elbukik, ismét csak a külső ember, a testi ember szégyenül meg, és mindenkor Krisztus válik benne és előtte folyton ragyogóbbá, szeretetreméltóbbá, fenségesebbé.
Amikor a testi ember megtér, és szellemi emberré válik, szükségkép azokban a bűnökben bukik el egyszer, kétszer, sőt esetleg többször is, amely bűnökben őt az ellentét, e világ fejedelme nagyon is hatalmába kerítette. Hogy azon az oldalon puhuljon, azon az oldalán szégyenüljön meg a legjobban, hogy lassan-lassan az a természeti ember, aki a maga jogait nem akarja átengedni a szellemi embernek, mindig jobban meggyengüljön, mindig jobban árnyékká váljék. Majd lassan-lassan, sok fájdalom, küzdés, könny és megszégyenülés után ez az árnyék is mindjobban elhalványul, míg végül az újjá lett ember eljut odáig, hogy önmagáról már nincs semmi véleménye.
Lemond a saját nagyságáról, csak hogy egy lehessen Krisztussal, aki előtte mindig nagyobbá és fenségesebbé válik, akinek mindig jobban és jobban le van kötelezve, és akinek köszönheti a boldogságát, a lelkének üdvösségét és mindent, ami előtte érték. És amikor ez a vágy már benne olthatatlanul erős, hogy eggyé legyen Krisztussal, amikor már csaknem elmondhatja magáról, hogy „élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus”, akkor benne ez az árnyékká vált természeti én egészen elmúlik, az árnyék elmarad mellőle, és ő ott áll a fényben, az örökkévalóságban Krisztussal. Számára „idő többé nem lészen”, mert feleslegessé váltak az évek, hogy azokban próbákat álljon ki, és elbukjék, és megerősödhessék a bukás után.
Ott áll a fényben az ő Krisztusával, üdvözült tekintettel néz az időtlen örökkévalóságba, és egész lénye telve van hálával Az iránt, aki őt, a halottat, koporsójából életre ébresztette, és föl emelte Magához arra a magaslatra, amelyen az üdvözültek elveszik az életnek koronáját. Ekkor megszűnik emberszellem lenni, és csak szellemmé válik, azzá, akin nem fog az idő, nem fog az anyag, „akire nézve a régiek elmúltak, és mindenek megújultak.”
szemlézte: Bíró László
__._,_.___
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mo 6. Jul 2020, 08:00
„Te, Péter, kőszikla vagy...”
Bertha Dudde Nr.: 1516 - 1940. 07. 11.
Egy bizonyára készségesen elfogadott feltételezés a következő kijelentés: Az elő hit kőszikla, amire Jézus Krisztus epíteni akarta egyházát - olyan hit, amely mély és megingathatatlan, mint Péteré volt, ameddig közelében volt az Úr. Így tehát Péter példaképe annak, aki Krisztus egyházához tartozott, mivel e hit nélkül Krisztus tanítása - tehát az evangéliuma - nem fogadható el. Egyedül a hit fogadja el Jézus Krisztust, és felismeri őt Isten fia és a világ Megváltójaként.
Az emberek tehát fogadják el, amit a tanítvány az egész világon elterjesztett: mindenekelőtt hinniük kell a szeretet, a jóság és irgalmasság istenében, a mindenhatóság és bölcsesség istenében, az igazságosság istenében. Csak ekkor ismerik fel a tanítását isteni akaratként, tetszést arat náluk - tehát amely hit előfeltétel.
E tanítvány hite egész mély volt, ezért fogadta el nagyon gyorsan az Úr tanítását, és kereste a neki felfedett isteni akaratot, hogy ennek megfeleljen. Ezáltal jutott egyre mélyebb ismeretre az isteni igazságban, és ez ébresztette benne a képességet is az isteni szándék tanításához - ami soha nem lett volna lehetséges, ha a hite hiányzott volna. Tehát így szólt az Úr: „rád akarom építeni egyházamat”.
Az Ő egyháza azok közössége, akik Jézus Krisztust követni akarják, az Ő egyháza azok kis közössége, akik egész szilárdan és megingathatatlanul hiszik amit az Úr a Földön mondott és cselekedett, akik törekszenek megfelelni ezen hit kedvéért az isteni parancsnak, akik kivánják az örök életet - tehát a földi életet az isteni akaratnak megfelelően folytatják..
Az egyház a hivők közössége. Ennélfogva az emberek a legmélyebb hitben állnak, ezt a hitet a pokol semmilyen hatalma sem tudhatja valaha megrendíteni. És erő van az ilyen emberekben, akik csak Istent keresik, és Őt elismerik mint urukat es teremtőjüket.
Az Istenbe vetett mély hit megtöri az Ellenfél hatalmát, mivel aki e hitben él, az a szeretetben is él, és a szeretet az Ellenfél legerősebb ellensége. Tehát érthető az, hogy az Úr a leghívőbb tanítványát említi példaként, hogy az erős hitet tette előfeltétellé az egyházába való tartozáshoz - mert Péter ezt a hitet testesítette meg, és Jézus Krisztus mindazokat az egyházához akarja számítani, akiknek hasonlóképpen mély hitük van. Szavait világosan értésre adja, hogy a világ megértse azt.
Ámen.
szemlézte: Bíró László
Bertha Dudde Nr.: 1516 - 1940. 07. 11.
Egy bizonyára készségesen elfogadott feltételezés a következő kijelentés: Az elő hit kőszikla, amire Jézus Krisztus epíteni akarta egyházát - olyan hit, amely mély és megingathatatlan, mint Péteré volt, ameddig közelében volt az Úr. Így tehát Péter példaképe annak, aki Krisztus egyházához tartozott, mivel e hit nélkül Krisztus tanítása - tehát az evangéliuma - nem fogadható el. Egyedül a hit fogadja el Jézus Krisztust, és felismeri őt Isten fia és a világ Megváltójaként.
Az emberek tehát fogadják el, amit a tanítvány az egész világon elterjesztett: mindenekelőtt hinniük kell a szeretet, a jóság és irgalmasság istenében, a mindenhatóság és bölcsesség istenében, az igazságosság istenében. Csak ekkor ismerik fel a tanítását isteni akaratként, tetszést arat náluk - tehát amely hit előfeltétel.
E tanítvány hite egész mély volt, ezért fogadta el nagyon gyorsan az Úr tanítását, és kereste a neki felfedett isteni akaratot, hogy ennek megfeleljen. Ezáltal jutott egyre mélyebb ismeretre az isteni igazságban, és ez ébresztette benne a képességet is az isteni szándék tanításához - ami soha nem lett volna lehetséges, ha a hite hiányzott volna. Tehát így szólt az Úr: „rád akarom építeni egyházamat”.
Az Ő egyháza azok közössége, akik Jézus Krisztust követni akarják, az Ő egyháza azok kis közössége, akik egész szilárdan és megingathatatlanul hiszik amit az Úr a Földön mondott és cselekedett, akik törekszenek megfelelni ezen hit kedvéért az isteni parancsnak, akik kivánják az örök életet - tehát a földi életet az isteni akaratnak megfelelően folytatják..
Az egyház a hivők közössége. Ennélfogva az emberek a legmélyebb hitben állnak, ezt a hitet a pokol semmilyen hatalma sem tudhatja valaha megrendíteni. És erő van az ilyen emberekben, akik csak Istent keresik, és Őt elismerik mint urukat es teremtőjüket.
Az Istenbe vetett mély hit megtöri az Ellenfél hatalmát, mivel aki e hitben él, az a szeretetben is él, és a szeretet az Ellenfél legerősebb ellensége. Tehát érthető az, hogy az Úr a leghívőbb tanítványát említi példaként, hogy az erős hitet tette előfeltétellé az egyházába való tartozáshoz - mert Péter ezt a hitet testesítette meg, és Jézus Krisztus mindazokat az egyházához akarja számítani, akiknek hasonlóképpen mély hitük van. Szavait világosan értésre adja, hogy a világ megértse azt.
Ámen.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 7. Jul 2020, 04:16
Papok és a duál - törvény kapcsolata 1 rész.
“NEM SZERETNÉK EGYEDÜL MEGÖREGEDNI” – KILÉP A PAPSÁGBÓL FÜZES ÁDÁM
https://777blog.hu/2020/06/29/nem-szere ... uzes-adam/
Találtam egy érdekes cikket, és ez beindította a fantáziámat, és eszembe jutott erről egy rész a duál - törvény előadásomból, és most ezt megosztom veletek
Részlet a duál - törvény előadás anyagomból
PAPOK
Azonban nagyon sokan - mivel nem ismerik a testöltés előtti életben az ilyen lehetőségekben bővelkedő állapotokat - megszédülnek s itt a Földön olyan pályákra kívánkoznak, amelyekre lelki adottságok hiányában és fejetlenségüknél fogva még nem alkalmasak. Ez látható például azokon az embereken, akik a papi pályára mennek, de méltatlanok ennek a felelősséggel teljes hivatásnak betöltésére
Annak idején ugyanis azok, akik az egyházban rendelkeztek, belátták, hogy az az ember, akinek családja van, le van kötve a Föld bizonyos lehetőségeihez; és még ha nagy buzgalommal prédikálja is az igét, és még ha feláldozza is magát, a reá bízott családot nem áldozhatja fel, mert az a család egy más életet, egy más célt van hivatva élni és elérni.
Ennél fogva azok a férfiak megértették azt is, hogy Krisztust követni és az emberiségért önmagát feláldozni igazán csak a magános életet élő ember képes, akit nem köt le annak a szeretetnek a lánca, amely teljesen eggyé lett vele, nem köt feleség, gyermek, a gyermek jövője. A szeretet érzésszálán keresztül az aggodalom, nem viszi őt kísértésbe, nem ráncigálja, hogy mi lesz azután, mit hagyhat majd a gyermekére, hogyan nevelje fel, hogy belőle értékes és érdemes ember váljék, s így a házasság révén akarva, nem akarva, kénytelen az anyaggal szorosabb kapcsolatot teremteni magának.
Ezért mintegy önmagától tolódott előtérbe az a megoldás, hogy csak azok lehetnek hivatásos papok és szerzetesek, akik társtalan életet élnek, akik lemondanak a világ örömeiről, a világhoz való kapcsolódásukról, és egész életüket Isten szolgálatára és a felebaráti szeretet gyakorlására szentelik, s így a kapott lelki eredmények folytán feljebb emelkedhetnek a fejlődés lépcsőfokain, és közelebb juthatnak Krisztushoz.
Mert mint most, úgy azelőtt is sokan voltak olyan éretlen szellemek, akiket egy pillanatra megmámorosított az a mennyei fény, amely az isteni igazságon keresztül a lelkükben egy új világot teremtett és új életformát mutatott meg nekik; ezekben fellobogott a lelkesedés, s egyszerre készek voltak az elhatározással, hogy csak Istennek fognak élni. Azonban ott volt emellett a földhözkötöttség, a gond, a kötelességérzet, és így nem tudtak tökéletesen elszakadni attól a formától, amely a világot, az életet jelentette számukra.
Tehát hogy ne legyen ez olyan csábító, hogy ne legyen ez csupán mámorossá tevő vak lelkesedés az emberekben, hanem mindenki a saját képességei, és adottsága szerint élje az életét, azzal akarták megszigorítani a papi hivatást, hogy csakis azok az igaz és nemes elhatározással magukat Istennek felajánló lelkek léphetnek erre a pályára, akik úgyszólván születésüktől fogva arra predesztináltattak, hogy az evangéliumot hirdessék. Minden másról, ami az ember számára a világot és az életet vonzóvá és kedvessé teszi, már kora ifjúságukban lemondjanak, mivelhogy ezek talán nem is vonzzák őket.
Vannak azonban szülők, akik a gyermekükből mindenáron papot akarnak nevelni, holott az lélekben esetleg teljességgel éretlen erre a szent hivatásra, s vannak, akik maguk is úgyszólván hit nélkül - mintegy foglalkozásszerűen - lépnek erre a pályára. Így sokszor egészen emberi elhatározások döntenek ebben az óriási horderejű kérdésben ahelyett, hogy az isteni Lélek választaná ki az erre éretteket. Ezért ez a szándék is tökéletlenül sikerült, és most is elözönli a papi pályát az éretlen és nem odavaló szellemek tömege, akik ezt a megkötöttséget magukra vállalják ugyan, de meg nem tartják, mert erre nem is képesek, és ahelyett, hogy abból áldás fakadna, még több tévedés és baj az eredmény.
Mert igazi pap, aki csakugyan a Krisztus szolgálatára kötelezte el magát, csakis az lehet, aki már egy magasabb szellemi állapotból öltött testet, tehát valóban átérzi, és értékelni tudja ezt a nagy, magasztos, Istentől kijelölt hivatást. A lelkében szent megnyugvással tudja magát átadni ennek a szolgálatnak, az Isten szolgálatának, mert a lelkének természetében hordozza azt a benső nyugodtságot, azt a kiegyenlítettséget, azt a békességet, amely lezárja a testi életben a lélek duális vágyvilágát.
Az ilyenek élete napról napra való önfeláldozás, az emberi énnek napról napra való megtagadása.
Ez azonban számukra már nem valami kényszerű és nehéz helyzet, nem önsanyargatás, nem bűnhődés, hanem abban a szent lelkesedésben, abban a szent odaadásban való felolvadás és megsemmisülés, amellyel mindenre képesek lennének, csak hogy ennek a nagy és szent igazságnak, amelyet Istenben megtaláltak, kellőképpen tudjanak érvényt szerezni.
Ez az az igazi elhivatott papság, amely megszentelődik; nem a külsőséges ceremóniákban, hanem abban a napról napra való önmaga feláldozásában, amelyet az ilyen ember az Isten trónja előtt mutat be lélekben és igazságban.
Ezeknek igazán semleges életet kell élniük.
De mint ahogyan említettem, ez a semlegesség nem azt jelenti, mintha ezek számára megszűnt volna a duáltörvény hatása, hanem csak azt, hogy számukra ez a törvény ezen a világon lezáródott, mert az ő lelkük vágya, az ő lelkük kereső érzése nem a testben keresi többé a kiegyenlítődést, hanem lélekben és szellemben.
Akik ilyen papságban élnek, akik ilyen szolgálatot tudnak bemutatni, azok ezzel sokkal nagyobbat tesznek az önmaguk feláldozása által, mint ha feleséget vennének, gyermekeket nemzenének, és azok anyagi, testi jólétéről, neveléséről és jövőjéről gondoskodnának.
folyt.köv...
UI:
Öt titok amit fel kell ismerj mielőtt meghalsz
https://www.youtube.com/watch?v=FvyRrKs1QHE
“NEM SZERETNÉK EGYEDÜL MEGÖREGEDNI” – KILÉP A PAPSÁGBÓL FÜZES ÁDÁM
https://777blog.hu/2020/06/29/nem-szere ... uzes-adam/
Találtam egy érdekes cikket, és ez beindította a fantáziámat, és eszembe jutott erről egy rész a duál - törvény előadásomból, és most ezt megosztom veletek
Részlet a duál - törvény előadás anyagomból
PAPOK
Azonban nagyon sokan - mivel nem ismerik a testöltés előtti életben az ilyen lehetőségekben bővelkedő állapotokat - megszédülnek s itt a Földön olyan pályákra kívánkoznak, amelyekre lelki adottságok hiányában és fejetlenségüknél fogva még nem alkalmasak. Ez látható például azokon az embereken, akik a papi pályára mennek, de méltatlanok ennek a felelősséggel teljes hivatásnak betöltésére
Annak idején ugyanis azok, akik az egyházban rendelkeztek, belátták, hogy az az ember, akinek családja van, le van kötve a Föld bizonyos lehetőségeihez; és még ha nagy buzgalommal prédikálja is az igét, és még ha feláldozza is magát, a reá bízott családot nem áldozhatja fel, mert az a család egy más életet, egy más célt van hivatva élni és elérni.
Ennél fogva azok a férfiak megértették azt is, hogy Krisztust követni és az emberiségért önmagát feláldozni igazán csak a magános életet élő ember képes, akit nem köt le annak a szeretetnek a lánca, amely teljesen eggyé lett vele, nem köt feleség, gyermek, a gyermek jövője. A szeretet érzésszálán keresztül az aggodalom, nem viszi őt kísértésbe, nem ráncigálja, hogy mi lesz azután, mit hagyhat majd a gyermekére, hogyan nevelje fel, hogy belőle értékes és érdemes ember váljék, s így a házasság révén akarva, nem akarva, kénytelen az anyaggal szorosabb kapcsolatot teremteni magának.
Ezért mintegy önmagától tolódott előtérbe az a megoldás, hogy csak azok lehetnek hivatásos papok és szerzetesek, akik társtalan életet élnek, akik lemondanak a világ örömeiről, a világhoz való kapcsolódásukról, és egész életüket Isten szolgálatára és a felebaráti szeretet gyakorlására szentelik, s így a kapott lelki eredmények folytán feljebb emelkedhetnek a fejlődés lépcsőfokain, és közelebb juthatnak Krisztushoz.
Mert mint most, úgy azelőtt is sokan voltak olyan éretlen szellemek, akiket egy pillanatra megmámorosított az a mennyei fény, amely az isteni igazságon keresztül a lelkükben egy új világot teremtett és új életformát mutatott meg nekik; ezekben fellobogott a lelkesedés, s egyszerre készek voltak az elhatározással, hogy csak Istennek fognak élni. Azonban ott volt emellett a földhözkötöttség, a gond, a kötelességérzet, és így nem tudtak tökéletesen elszakadni attól a formától, amely a világot, az életet jelentette számukra.
Tehát hogy ne legyen ez olyan csábító, hogy ne legyen ez csupán mámorossá tevő vak lelkesedés az emberekben, hanem mindenki a saját képességei, és adottsága szerint élje az életét, azzal akarták megszigorítani a papi hivatást, hogy csakis azok az igaz és nemes elhatározással magukat Istennek felajánló lelkek léphetnek erre a pályára, akik úgyszólván születésüktől fogva arra predesztináltattak, hogy az evangéliumot hirdessék. Minden másról, ami az ember számára a világot és az életet vonzóvá és kedvessé teszi, már kora ifjúságukban lemondjanak, mivelhogy ezek talán nem is vonzzák őket.
Vannak azonban szülők, akik a gyermekükből mindenáron papot akarnak nevelni, holott az lélekben esetleg teljességgel éretlen erre a szent hivatásra, s vannak, akik maguk is úgyszólván hit nélkül - mintegy foglalkozásszerűen - lépnek erre a pályára. Így sokszor egészen emberi elhatározások döntenek ebben az óriási horderejű kérdésben ahelyett, hogy az isteni Lélek választaná ki az erre éretteket. Ezért ez a szándék is tökéletlenül sikerült, és most is elözönli a papi pályát az éretlen és nem odavaló szellemek tömege, akik ezt a megkötöttséget magukra vállalják ugyan, de meg nem tartják, mert erre nem is képesek, és ahelyett, hogy abból áldás fakadna, még több tévedés és baj az eredmény.
Mert igazi pap, aki csakugyan a Krisztus szolgálatára kötelezte el magát, csakis az lehet, aki már egy magasabb szellemi állapotból öltött testet, tehát valóban átérzi, és értékelni tudja ezt a nagy, magasztos, Istentől kijelölt hivatást. A lelkében szent megnyugvással tudja magát átadni ennek a szolgálatnak, az Isten szolgálatának, mert a lelkének természetében hordozza azt a benső nyugodtságot, azt a kiegyenlítettséget, azt a békességet, amely lezárja a testi életben a lélek duális vágyvilágát.
Az ilyenek élete napról napra való önfeláldozás, az emberi énnek napról napra való megtagadása.
Ez azonban számukra már nem valami kényszerű és nehéz helyzet, nem önsanyargatás, nem bűnhődés, hanem abban a szent lelkesedésben, abban a szent odaadásban való felolvadás és megsemmisülés, amellyel mindenre képesek lennének, csak hogy ennek a nagy és szent igazságnak, amelyet Istenben megtaláltak, kellőképpen tudjanak érvényt szerezni.
Ez az az igazi elhivatott papság, amely megszentelődik; nem a külsőséges ceremóniákban, hanem abban a napról napra való önmaga feláldozásában, amelyet az ilyen ember az Isten trónja előtt mutat be lélekben és igazságban.
Ezeknek igazán semleges életet kell élniük.
De mint ahogyan említettem, ez a semlegesség nem azt jelenti, mintha ezek számára megszűnt volna a duáltörvény hatása, hanem csak azt, hogy számukra ez a törvény ezen a világon lezáródott, mert az ő lelkük vágya, az ő lelkük kereső érzése nem a testben keresi többé a kiegyenlítődést, hanem lélekben és szellemben.
Akik ilyen papságban élnek, akik ilyen szolgálatot tudnak bemutatni, azok ezzel sokkal nagyobbat tesznek az önmaguk feláldozása által, mint ha feleséget vennének, gyermekeket nemzenének, és azok anyagi, testi jólétéről, neveléséről és jövőjéről gondoskodnának.
folyt.köv...
UI:
Öt titok amit fel kell ismerj mielőtt meghalsz
https://www.youtube.com/watch?v=FvyRrKs1QHE
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mi 8. Jul 2020, 00:10
Papok és a duál - törvény kapcsolata 2 rész.
Aki önmagában elhatározta, hogy Istennek szenteli mulandó életét azért, hogy az Isten igazságát, az evangéliumot a saját lelkén keresztül embertestvérei lelkébe átsugározhassa, és azoknak lelkéből a rosszat, a helytelent, az igaztalant, a tisztátalant száműzze, és amellett, hogy a hibáikat, gyengeségeiket, gyarlóságaikat elszenvedi, s ha szükséges, még áldozatot is hoz értük, annyira, hogy még a maga mulandó életét is képes feláldozni: az ilyen ember élete mint ragyogó csillag a sötét éjszakában világít és világítani fog az idők végtelenségéig.
Ez az élet, amit az isten igazsága, az Isten evangéliuma tett ilyen világossá, ilyen odaadóvá, engedelmessé, szolgálatra képessé az Istennel szemben: méltó, hogy követésre találjon, hogy az emberiség előtt példakép álljon. Nem azért, hogy az emberiség leboruljon előtte, tisztességet tegyen neki és szentnek ismerje el, hanem azért, mert az ilyen élettől elfogadhatja az igazságot, mert amit az ilyen lélek nyújt, azt igaznak kell hinnie, mert az ilyen élet az igazság megpecsételése Krisztusban.
Ilyen az igazi semleges szellem, aki nem a külső formában, hanem a lelke legbensőjében tagadta meg a világot, a testet; a testen keresztül a mulandó világhoz való ragaszkodás minden szálát a bensőjében szaggatta el, hogy ne kösse őt semmi a mulandó világ káprázatához, még ahhoz a mulandó örömhöz és boldogsághoz se, amit a házasság, a hitves és a gyermekek iránt való szereteten keresztül a kiegyenlítettségben hoz magával. Mert az ilyen szellem ezt az életet egészen maradéktalanul Isten és Krisztus szolgálatáért vállalta magára.
Azonban vannak esetek, amikor, bár a szellem eljutott bizonyos fokú semlegességre, de földi beállítottsága, felvett sorsa mégis fenntarthatja részére azt az eshetőséget, hogy szükségesnek érzi, hogy egy meghitt társ legyen mellette, mert a szeretet hiánya túlságosan ridegnek és hidegnek tűnteti fel részére a földi életet. Ilyenkor, ha nagyon mélyen beletekint a lelkébe, és elviselhetetlennek találja a külső világot, s a végzete összehozza egy őt megértő és az ő lelki fokozatához közelálló női lélekkel, a házasság által nem szükségképpen veszít az ő lelki semlegességéből. De ennek a házasságnak feltétlenül mély lelki érzéseken kell felépülnie.
Sokszor egy ilyen mélyen érző női lélek, akiben az isteni jó és igaz visszhangra talál, erős támasza és nemcsak megértő felesége, hanem inspiráló géniusza is lehet a férfinak.
Ez az a szent papság, amelyre Isten igazsága bízva van, hogy mint örökmécs világítson éjjel-nappal, és hirdesse a megtérés szükségességét és a bűnök elhagyását; hirdesse az Istennel való megbékülés lehetőségét, a bűnbocsánatot és az üdvösséget, mint az Istennek az emberek felé megtérésük jutalmául nyújtott kegyelmi ajándékát; hirdesse a halál utáni életet; és hirdesse a kárhozatot, amely a meg nem térőkre vár.
Ennek a szent papságnak legelső és főpapja Jézus, aki ezt a papságot megállapította abban az igazságban, amit az ő evangéliumában itt hagyott és az életében megpecsételt és megvalósított azzal a példával, amellyel elől járt. Ő mindent, de mindent, ami a Földhöz, a Föld mulandó káprázatához fűzhette volna, megvetett, és mindent visszautasított, ami testi, de mindent két kézzel ajándékozott, ami a lélek, a szellem felemelésére, megtisztulására, megigazulására és újjáteremtésére való volt.
Ezt az igazságot pecsételte meg földi életével abban az alázatosságban és engedelmességben, amelyet ismertek, és ezt a példát, ezt az életet hagyta örökségül a Földön élők számára, mint a legmagasabb, legtisztultabb lehetőséget, amelyben megjelenhetnek.
Saját megjegyzés:
Volt egy olyan véleményem előtte a papokról, hogy nem tartom jónak bizonyos egyházak nőtlenségi fogadalmát. Ugyanis az a pap, vagy „vallási vezető, szellemi tanító”, aki nem tud példát mutatni a saját életével, családi összetartozásával, annak a tanítása is hiteltelen.
Hogyan tud a családi kötelékről, a házasság szentségéről előadást tartani az, akinek nincs otthon síró vagy egy rossz gyereke, aki éhes esetleg vagy csavarog. És így példát mutatni kitartásban, erősségben, megoldásokkal! Vagy ha baj éri, mondjuk, megcsalja a felesége, aki követelőző, rámenős, és ekkor bemutatni a megbocsátást a gyakorlatban.
Szellemi vezetőnknek, aki a tanítást adta igaza van ebben a megközelítésben, mert valóban az lenne a jó, ha olyan magas szintű szellemi tanítók születnének le magas szférából, akik betölthetnék azt a csodálatos papi – tanító szintet, de sajnos évezredek alatt elvesztette ezt az igaz hivatást, amit az apostolok elkezdtek, és átalakult teljesen.
Sok esetben kis közösségeket tanító emberek magasabb szinten állnak, mint egy – egy jó „beosztású” pap, és ezt felekezettől függően mondom.
Munkám folyamán is találkozok olyan keresztény papokkal, akik a gazdagságban dúskálnak, amit híveik pénzéből értek el (és visszaélnek vele), de van olyan keleti vallási ágazat is, ahol az élő papok Istenként tiszteltetik magukat, és imádják a híveik (itt élő, működő vallási ágazatról van szó).
Szerencsére nagyon sok magas szintű tanító születik le a magasabb szférákból, sok ezer „Teréz Anya” él közöttünk csendesen, névtelenül, szinte észrevétlenül, és végzi áldásos „láthatatlan” tevékenységét.
Karsay István
UI: egy friss videó a témához:
https://www.youtube.com/watch?v=tS-NLxsyibA
Aki önmagában elhatározta, hogy Istennek szenteli mulandó életét azért, hogy az Isten igazságát, az evangéliumot a saját lelkén keresztül embertestvérei lelkébe átsugározhassa, és azoknak lelkéből a rosszat, a helytelent, az igaztalant, a tisztátalant száműzze, és amellett, hogy a hibáikat, gyengeségeiket, gyarlóságaikat elszenvedi, s ha szükséges, még áldozatot is hoz értük, annyira, hogy még a maga mulandó életét is képes feláldozni: az ilyen ember élete mint ragyogó csillag a sötét éjszakában világít és világítani fog az idők végtelenségéig.
Ez az élet, amit az isten igazsága, az Isten evangéliuma tett ilyen világossá, ilyen odaadóvá, engedelmessé, szolgálatra képessé az Istennel szemben: méltó, hogy követésre találjon, hogy az emberiség előtt példakép álljon. Nem azért, hogy az emberiség leboruljon előtte, tisztességet tegyen neki és szentnek ismerje el, hanem azért, mert az ilyen élettől elfogadhatja az igazságot, mert amit az ilyen lélek nyújt, azt igaznak kell hinnie, mert az ilyen élet az igazság megpecsételése Krisztusban.
Ilyen az igazi semleges szellem, aki nem a külső formában, hanem a lelke legbensőjében tagadta meg a világot, a testet; a testen keresztül a mulandó világhoz való ragaszkodás minden szálát a bensőjében szaggatta el, hogy ne kösse őt semmi a mulandó világ káprázatához, még ahhoz a mulandó örömhöz és boldogsághoz se, amit a házasság, a hitves és a gyermekek iránt való szereteten keresztül a kiegyenlítettségben hoz magával. Mert az ilyen szellem ezt az életet egészen maradéktalanul Isten és Krisztus szolgálatáért vállalta magára.
Azonban vannak esetek, amikor, bár a szellem eljutott bizonyos fokú semlegességre, de földi beállítottsága, felvett sorsa mégis fenntarthatja részére azt az eshetőséget, hogy szükségesnek érzi, hogy egy meghitt társ legyen mellette, mert a szeretet hiánya túlságosan ridegnek és hidegnek tűnteti fel részére a földi életet. Ilyenkor, ha nagyon mélyen beletekint a lelkébe, és elviselhetetlennek találja a külső világot, s a végzete összehozza egy őt megértő és az ő lelki fokozatához közelálló női lélekkel, a házasság által nem szükségképpen veszít az ő lelki semlegességéből. De ennek a házasságnak feltétlenül mély lelki érzéseken kell felépülnie.
Sokszor egy ilyen mélyen érző női lélek, akiben az isteni jó és igaz visszhangra talál, erős támasza és nemcsak megértő felesége, hanem inspiráló géniusza is lehet a férfinak.
Ez az a szent papság, amelyre Isten igazsága bízva van, hogy mint örökmécs világítson éjjel-nappal, és hirdesse a megtérés szükségességét és a bűnök elhagyását; hirdesse az Istennel való megbékülés lehetőségét, a bűnbocsánatot és az üdvösséget, mint az Istennek az emberek felé megtérésük jutalmául nyújtott kegyelmi ajándékát; hirdesse a halál utáni életet; és hirdesse a kárhozatot, amely a meg nem térőkre vár.
Ennek a szent papságnak legelső és főpapja Jézus, aki ezt a papságot megállapította abban az igazságban, amit az ő evangéliumában itt hagyott és az életében megpecsételt és megvalósított azzal a példával, amellyel elől járt. Ő mindent, de mindent, ami a Földhöz, a Föld mulandó káprázatához fűzhette volna, megvetett, és mindent visszautasított, ami testi, de mindent két kézzel ajándékozott, ami a lélek, a szellem felemelésére, megtisztulására, megigazulására és újjáteremtésére való volt.
Ezt az igazságot pecsételte meg földi életével abban az alázatosságban és engedelmességben, amelyet ismertek, és ezt a példát, ezt az életet hagyta örökségül a Földön élők számára, mint a legmagasabb, legtisztultabb lehetőséget, amelyben megjelenhetnek.
Saját megjegyzés:
Volt egy olyan véleményem előtte a papokról, hogy nem tartom jónak bizonyos egyházak nőtlenségi fogadalmát. Ugyanis az a pap, vagy „vallási vezető, szellemi tanító”, aki nem tud példát mutatni a saját életével, családi összetartozásával, annak a tanítása is hiteltelen.
Hogyan tud a családi kötelékről, a házasság szentségéről előadást tartani az, akinek nincs otthon síró vagy egy rossz gyereke, aki éhes esetleg vagy csavarog. És így példát mutatni kitartásban, erősségben, megoldásokkal! Vagy ha baj éri, mondjuk, megcsalja a felesége, aki követelőző, rámenős, és ekkor bemutatni a megbocsátást a gyakorlatban.
Szellemi vezetőnknek, aki a tanítást adta igaza van ebben a megközelítésben, mert valóban az lenne a jó, ha olyan magas szintű szellemi tanítók születnének le magas szférából, akik betölthetnék azt a csodálatos papi – tanító szintet, de sajnos évezredek alatt elvesztette ezt az igaz hivatást, amit az apostolok elkezdtek, és átalakult teljesen.
Sok esetben kis közösségeket tanító emberek magasabb szinten állnak, mint egy – egy jó „beosztású” pap, és ezt felekezettől függően mondom.
Munkám folyamán is találkozok olyan keresztény papokkal, akik a gazdagságban dúskálnak, amit híveik pénzéből értek el (és visszaélnek vele), de van olyan keleti vallási ágazat is, ahol az élő papok Istenként tiszteltetik magukat, és imádják a híveik (itt élő, működő vallási ágazatról van szó).
Szerencsére nagyon sok magas szintű tanító születik le a magasabb szférákból, sok ezer „Teréz Anya” él közöttünk csendesen, névtelenül, szinte észrevétlenül, és végzi áldásos „láthatatlan” tevékenységét.
Karsay István
UI: egy friss videó a témához:
https://www.youtube.com/watch?v=tS-NLxsyibA
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Do 9. Jul 2020, 04:20
A lényeg a név, a küldetés - Felvezetés
Részlet Zita médium közléseinek „Lélekben és igazságban” című könyvének második kötetéből - 2000. január 23.
A fontos az, hogy minden a lényeget fejezze ki. A fontos az, hogy minden szó, amely elhangzik a mögötte rejlő lényeget (igazságot) bontsa ki. A hazugság szellemének pontosan az a szándéka, hogy a lényeget, az igazságot elkendőzze, megmásítsa és ezáltal a hamisságnak, a rossznak, az Istentől elvetettnek biztosítson teret és lehetőséget, így azután a hazugság óriási rombolásokat visz végbe, elsősorban az emberi lelkekben, másodsorban az egész bukott világmindenségben. Pedig a jónak, az isteni igazságnak kellene lélekről-lélekre terjednie és ezáltal a lélekben megnövekednie. Ehelyett az ellentét ereje érvényesül, terjed és az ellentét hódít egyre nagyobb területeken, ami azután nehéz és áldozatos munkába kerül, hogy újra megtisztulhasson, megigazulhasson, tehát azzá válhasson, ami eredetileg volt. Igen a szavaknak és a névnek is a legbensőbb lényeget kell kifejezésre juttatnia.
Azok az igazán nagy írók, és költők, akik a benső lényeget pontosan, mi több a hangulatnak megfelelően fejezik ki. Tehát nemcsak értelmileg határozzák meg a szó mögött lévő lényeget, hanem érzéseket keltenek azáltal, hogy a szavakat az érzésekkel harmóniában hozzák. Így van ez a költészetben, de így van ez, ami az ember lelkéhez még közelebb eső, a muzsika, a zene világában is. Igazán csodálatos, lélekemelő zenét csakis azok tudnak komponálni, akik magas szférák, magas világok üzenetét, azaz muzsikáját hozzák el a szegény emberiségnek. Ha a zenéből hiányzik a harmónia, zavaró és nyugtalanító érzéseket kelt a lélekben. Azonkívül a zenének megfelelő üteműnek kell lennie, mert amennyiben az hiányzik, akkor máris egészen más érzéseket kelt és más hatásokat vált ki a hallgatóság lelkéből. Ennek ellenére disszonáns muzsika is lehet bizonyos lelki érzések kifejezésére alkalmas; mi több, rég letűnt világok vagy rég letűnt korszakok hangulatát hozhatja a felszínre a lélekből.
Természetesen bizonyos fokig ezeknek a disszonáns hangoknak is harmóniában kell lenniük egymással, mert különben teljesen élvezhetetlen zaj áll elő, ami semmiképpen nem felel meg a lényegnek és nem kelt örömet az érzésvilágában. A menny világában csodálatos harmónia van; a menny világában csodálatos a zene, a muzsika, amit a tisztán maradt, vagy feltisztult szellemek bocsátanak ki magukból. A gondolatoknak is harmóniában kell lenniük egymással és mint mondottam ki kell fejezniük az isteni lényeget. Mert hiszen minden teremtmény Istenből kipattant szikra, aki Isten csodálatos harmóniáját, szeretetét, bölcsességét, intelligenciáját hordozza magában. Ahány teremtménye van Istennek, annyi gondolat, annyi érzés. A teremtés pillanatában mindenkinek egy név adatott, amely a lényegét, tehát a belehelyezett érzést és gondolatot a legtökéletesebben fejezte ki. A világmindenségben minden teremtmény elé már a teremtése pillanatában, a benne lévő egyéni gondolatnak és érzésnek megfelelően munka, cél és feladat volt szabva. Tudták, hogy mit és miként kell elvégezniük, hogy még tökéletesebb boldogsághoz, örömhöz jussanak és végeláthatatlan új világok benépesítésében részt kaphassanak és részt vállalhassanak. Amikor azonban egyesek, ettől az Istentől eléjük szabott feladatkörtől eltértek, - először, csak érzésben és gondolatban - akkor a nevük már meghomályosodott, mert a benső isteni lényegben elváltozás történt. Ez az elváltozás újra és újra megismétlődött a bukás folyamán, és a végén már ezeken az alacsony világokon - mint a Földetek is - rá sem lehet ismerni az eredeti teremtményre, aki valaha volt, mert nem fejezte többé ki az isteni lényeget.
Összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
A lényeg a név, a küldetés
Az Úr szolgálatában
Az újraszületés és a spiritizmus
Betegségeink lényege
HANG - Csalódások sorozatát éltem át
Élettartam
A kis kuruc
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhvdXl6n ... g?e=gfU043
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGhvR2_kz ... g?e=rrrUaC
Karsay István SBK szellemtani hirlevél 2020 julius 5.
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGg7hb_qf ... g?e=off8jf
Gizi médium_Ezoteriák 8 - Ellenségét az ember önmagában hordozza
Letöltés a tárolóból
https://www.youtube.com/watch?v=Um9QQmkLe1c
Egy kutya négy élete – Családi film
Részlet Zita médium közléseinek „Lélekben és igazságban” című könyvének második kötetéből - 2000. január 23.
A fontos az, hogy minden a lényeget fejezze ki. A fontos az, hogy minden szó, amely elhangzik a mögötte rejlő lényeget (igazságot) bontsa ki. A hazugság szellemének pontosan az a szándéka, hogy a lényeget, az igazságot elkendőzze, megmásítsa és ezáltal a hamisságnak, a rossznak, az Istentől elvetettnek biztosítson teret és lehetőséget, így azután a hazugság óriási rombolásokat visz végbe, elsősorban az emberi lelkekben, másodsorban az egész bukott világmindenségben. Pedig a jónak, az isteni igazságnak kellene lélekről-lélekre terjednie és ezáltal a lélekben megnövekednie. Ehelyett az ellentét ereje érvényesül, terjed és az ellentét hódít egyre nagyobb területeken, ami azután nehéz és áldozatos munkába kerül, hogy újra megtisztulhasson, megigazulhasson, tehát azzá válhasson, ami eredetileg volt. Igen a szavaknak és a névnek is a legbensőbb lényeget kell kifejezésre juttatnia.
Azok az igazán nagy írók, és költők, akik a benső lényeget pontosan, mi több a hangulatnak megfelelően fejezik ki. Tehát nemcsak értelmileg határozzák meg a szó mögött lévő lényeget, hanem érzéseket keltenek azáltal, hogy a szavakat az érzésekkel harmóniában hozzák. Így van ez a költészetben, de így van ez, ami az ember lelkéhez még közelebb eső, a muzsika, a zene világában is. Igazán csodálatos, lélekemelő zenét csakis azok tudnak komponálni, akik magas szférák, magas világok üzenetét, azaz muzsikáját hozzák el a szegény emberiségnek. Ha a zenéből hiányzik a harmónia, zavaró és nyugtalanító érzéseket kelt a lélekben. Azonkívül a zenének megfelelő üteműnek kell lennie, mert amennyiben az hiányzik, akkor máris egészen más érzéseket kelt és más hatásokat vált ki a hallgatóság lelkéből. Ennek ellenére disszonáns muzsika is lehet bizonyos lelki érzések kifejezésére alkalmas; mi több, rég letűnt világok vagy rég letűnt korszakok hangulatát hozhatja a felszínre a lélekből.
Természetesen bizonyos fokig ezeknek a disszonáns hangoknak is harmóniában kell lenniük egymással, mert különben teljesen élvezhetetlen zaj áll elő, ami semmiképpen nem felel meg a lényegnek és nem kelt örömet az érzésvilágában. A menny világában csodálatos harmónia van; a menny világában csodálatos a zene, a muzsika, amit a tisztán maradt, vagy feltisztult szellemek bocsátanak ki magukból. A gondolatoknak is harmóniában kell lenniük egymással és mint mondottam ki kell fejezniük az isteni lényeget. Mert hiszen minden teremtmény Istenből kipattant szikra, aki Isten csodálatos harmóniáját, szeretetét, bölcsességét, intelligenciáját hordozza magában. Ahány teremtménye van Istennek, annyi gondolat, annyi érzés. A teremtés pillanatában mindenkinek egy név adatott, amely a lényegét, tehát a belehelyezett érzést és gondolatot a legtökéletesebben fejezte ki. A világmindenségben minden teremtmény elé már a teremtése pillanatában, a benne lévő egyéni gondolatnak és érzésnek megfelelően munka, cél és feladat volt szabva. Tudták, hogy mit és miként kell elvégezniük, hogy még tökéletesebb boldogsághoz, örömhöz jussanak és végeláthatatlan új világok benépesítésében részt kaphassanak és részt vállalhassanak. Amikor azonban egyesek, ettől az Istentől eléjük szabott feladatkörtől eltértek, - először, csak érzésben és gondolatban - akkor a nevük már meghomályosodott, mert a benső isteni lényegben elváltozás történt. Ez az elváltozás újra és újra megismétlődött a bukás folyamán, és a végén már ezeken az alacsony világokon - mint a Földetek is - rá sem lehet ismerni az eredeti teremtményre, aki valaha volt, mert nem fejezte többé ki az isteni lényeget.
Összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
A lényeg a név, a küldetés
Az Úr szolgálatában
Az újraszületés és a spiritizmus
Betegségeink lényege
HANG - Csalódások sorozatát éltem át
Élettartam
A kis kuruc
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhvdXl6n ... g?e=gfU043
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGhvR2_kz ... g?e=rrrUaC
Karsay István SBK szellemtani hirlevél 2020 julius 5.
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGg7hb_qf ... g?e=off8jf
Gizi médium_Ezoteriák 8 - Ellenségét az ember önmagában hordozza
Letöltés a tárolóból
https://www.youtube.com/watch?v=Um9QQmkLe1c
Egy kutya négy élete – Családi film
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Fr 10. Jul 2020, 00:20
Napi tanácsok, segítés. Mediális közlés.
Kedves földi testvéreim és barátaim az Úr Jézus Krisztusban!
Nagy-nagy szeretettel köszöntünk benneteket a béke, a harmónia és a szeretet világából, ahol az Igazság már nem más mint a tökéletessé lett szeretet, mely mindaddig nem képes boldog lenni, míg másikat szenvedni lát. Ettől az édes ,,kényszertől" vezérelve intézzük hozzátok egybehangzó intő és mégis benneteket felkaroló szavainkat, mely nem más gyakorlatilag, mint hazahívó szó a végtelenben, vagy legalább is annak egy megnyilvánulási formája felétek.
Az ember bűnt bűnre halmoz, főként addig ameddig megtéretlen, mert egyáltalán nincs fogalma arról, hogy szellem-erkölcsi szempontból nézve a dolgot van rossz, jó és van még jobb. Azt ugyan látja, hogy van rossz a világban, de odáig nem jut el a lelke, hogy ő maga is részese a rossz kialakulásának a földön a hibás természetével és az ebből fakadó cselekedeteivel. De mivel minden bukott szellem meg van hívva az üdvösségre, így minden megtéretlen léleknek is egyszer beismerésre kell jutnia a saját lelki állapotát illetően és el kell jutnia a megtérésre. Igaz, ez a szellemi vezetés részéről sok lelki munkába kerül, de ez a cél, hogy minél több ember világosságra juthasson és elkezdje felszámolni a lelkében addig helyesnek ítélt rossz hajlamokat és helyükbe azok ellenkezőjét, az erényeket építeni be azzal a lelki munkával, amelyet Isten kegyelme rá bíz az ő gyermekére. Ez még csak a kezdet, a lelki élet kezdete. Ilyenkor még sok esetben a szentesített hajlamok az eszközei, mozgató rugói a fejlődésnek mert nem lehet egyszerre mindent beismertetni a lélekkel, csakis ahogy tisztul, nő a világossága, melynek a fényénél lassan kezdi felismerni a jónak hitt rosszat a lelki világában.
A megtérés kezdetén még erősen dominál a gőg, mint hajtóerő, mert ugyanis a lelkébe lassan beszivárgó ismeret, amely csak még az értelemig jutott el, hisz még nincs kipróbálva, azt hiszi, hogy már minden szempontból tulajdonát képezi a lelkének és a megismert igazság egy-egy tört tükör darabkáival üt, vág maga körül, mert azt hiszi, hogy a teljes igazságot birtokolja és ebből kifolyólag jogosnak tartja cselekedetét. Ilyenkor még másra akarja ráilleszteni azokat a fejlődéséhez szükséges követelményeket, amelyek éppen rá vannak kiszabva és keményen ítélkezik, ha valaki nem tartja be az általa kiszabott ,,penitenciákat". A nálánál magasabban fekvő igazságok követőit is elítéli, mert csak a saját lelkében lévő gyenge fényű mécsvilágnál látottak alapján ítéli meg a másik embert.
Az ilyen lelket hagyni kell, mert a folyamatos vonzó törvény ki fogja munkálni a megfelelő eszközeivel a tisztábban látást minden léleknél. Igaz ez nem megy egyik napról a másikra, mert hullámvölgy és hullámcsúcs az emberi élet, mely teli s teli van bukásokkal és ezek következményeivel, a szenvedésekkel, az ember tisztulása és okulása céljából.
Minél közelebb áll egy ember az Istenhez, annál kevesebbet tör pálcát más ember felett, mert annál tisztábban látja saját állapotát, vagyis azt, hogy még mennyi munkája van a saját lelki világán és szinte nincs ideje másokkal foglalkozni, mert mit is ér, ha az ember a fél világot meg is nyeri az isteni igazságoknak, de ha ez miatt ő maga lemarad az előrehaladásban talán oly annyira, hogy nem tud magának annyi lelki vagyont összegyűjteni, hogy be tudjon jutni az Isten Országába.
A hívő ember sokszor bűnösebbnek látszik, mint a hitetlen, mert a hívőnek a hajlamai fel vannak nyitva tisztulás céljából, míg a hitetlen lelket Isten még hagyja futni, mind addig, ameddig a következmények meg nem érnek arra, hogy vissza üssenek az isteni szeretet hatására és megállásra kényszerítsék a vesztébe rohanó lelket. Ebből kifolyólag, a hívő ember sokszor többet vétkezik, mint az a hitetlen, aki még nem alkalmas a lelki életre. De mégis azt mondom, hogy a hitetlen ember az, aki bűnt bűnre halmoz, mert nincs önkontrollja. A mércéje az az, hogy ,,nekem minél több jusson ki mindenből és a másik nem érdekel, ellentétben az isteni szeretettel, amely azt mondja, hogy előbb a másik és csak utoljára következem én és hogy az anyagi javakat nem arra kaptam, hogy összegyűjtsem, hanem arra, hogy lelki vagyonra váltsam be az Igazság angyalainál azáltal, hogy figyelembe veszem a nélkülözőnek szükségleteit!
A világ, főként a mai világ teli s teli van a bűnök korlátlan kiélési lehetőségeivel, mely lehetőségek mind erőszakosabban kínálják fel a bukás lehetőségét, hogy próbára tegyék, ha lehet még a választottakat is. Elég, ha az ember csak a kisujját adja oda az ördög által felkínált eshetőségeknek, azonnal fertőzi és mérgezi az egész lelket a bűn. De mind addig, ameddig hézagos az emberi lélek, addig küzdenie kell a bűn ellen, a világban folyton erősödő bűn ellen.
De mi is a bűn valójában, mikor ami az egyiknek egyáltalán nem okoz lelkiismeretbeli kérdést, addig a másiknak ugyanaz a dolog égbekiáltó cselekedet lenne? Mi határozza meg azt, hogy kinek hol az a mérce, ameddig elmehet egy-egy dologban, amikor van tízparancsolat, vannak evangéliumok, melyek bizonyos erkölcsi normatívát, mint korlátot vonnak az ember lelke köré? ,,Amit szabad Mohamednek, azt nem szabad a kisökörnek"- szól az emberi mondás, éppen azért, mert nem mindenkire egyformán vonatkoznak a szellem-erkölcsi követelmények, attól függően, hogy a fejlődés létrájának ki melyik fokán áll. De az még is csak meg van határozva, hogy hova kell elérnie az embernek, hogy be tudjon jutni az Isten Országába.
Én mindazt bűnnek nevezném, illetve bukásnak,ami megrabolja az emberi lelket, -nyilvánuljon meg az akár gondolatban, érzésben vagy cselekedetben- és a lélek erői ezáltal az ellentétes szellemeknek folynak át, mint az ős-bukási folyamatoknál. Az ősbukás alkalmával, ahogyan a szellem állomásról állomásra zuhant lefelé, úgy vált mindig szegényebbé, ami az isteni erőket illeti. Ugyanezek a folyamatok, illetve eshetőségek vannak jelen minden egyes bukás alkalmával, hogy a lélek szegényebbé válik a lelki erőket illetően és ebből kifolyólag még többet bűnözik, ugyanis elveszítette azokat az erőket, melyek a továbbhaladáshoz szükségesek és megindul lefelé a lejtőn és mindaddig megy ez így, amíg a lélek bűnbánó szívvel oda nem borul a kegyelem trónja elé, hogy Isten szabadítsa meg őt vétkei következményeitől és adjon újabb esélyt a javulásra. Ezzel ellentétben, minden ami épít, ami tölti a lelket, az erény számba megy az Istennél, vagyis a fejlődő léleknél, mert közelebb viszi az emberi lelket Istenhez.
Kedves testvéreim, ahhoz, hogy önmagatokkal, illetve a bennetek meghúzódó gonosz hajlamokkal eredményesen fel tudjátok venni a harcot, közösségre van szükségetek! Ugyanis, ,,...Ha ketten vagy hárman az én nevemben összejöttök, veletek vagyok" A krisztusi jelenlétre, a Vele való találkozásra és kapcsolattartásra, viszont mindannyitoknak szüksége van. Addig használjátok ki a kegyelem adta lehetőségeket, ameddig nappal vagyon, mert amikor elhangzik a kiáltás, hogy : Jő a vőlegény, akkor már nem lesz lehetőség olajat gyűjteni a lámpásaitokba és egymásnak sem fogtok tudni adni, mert akkor már az addig megszerzett eredményeitekkel lehet csak világítanotok a sötétben! Jelenleg még oda bújhattok mások eredményei mögé, de amikor eljő az Úr, mindenki csakis a saját eredményeivel állhat meg Előtte.
Mind nagyobb szükségetek lesz az összefogásra, az együvé tartozásra, mert olyan idők jönnek, amikor csak a szeretetbeli összetartás és az Istennel kiépített kapcsolat fog a számotokra védelmet nyújtani a folyton növekvő gonosszal szemben.
Legalább hetente egyszer tartsatok imaórákat és hívjátok segítségül az Úr nevét, hisz közös erővel a szívetekben és az Úrral a lelketekben, sokkal könnyebb diadalt aratni a gonosz felett. Azt írja Jakab apostol az Ő levelében, hogy valljátok meg egymásnak bűneiteket..., (ha ez nem lenne fontos alkotóeleme a közösségnek, biztos, hogy nem említette volna) mely oldja a gonosz erejét, alázatra segíti az embert és építi az összetartozást, elősegíti az egymás megértését és elfogadását, valamint szeretetet épít, mely védelmet nyújt a gonosszal szemben. Ezek olyan követelmények, amelyeknek a betartására mindenkinek szüksége van, de egyedül a magányban senki sem képes megvalósítani, csak is közösségben. Mit gondoltok, miért hullottak szét régen a közösségek? Mert nem tartották be az előbb említett elvárásokat, ugyanis hiányzott hozzá a kellő alázat és így nem volt meg hozzá a kellő bátorságuk sem. Azt hitték, ha feloszlatják a közösséget, akkor nyugodt lelkiismerettel bűnözhetnek, hisz már nem kellett beszámolni egymásnak a tetteikről, pedig tudták azt, hogy felelőséggel tartoznak Istennek és egymásnak is, de mivel ezt elmulasztották megtenni, így a pozitív eredmény is elmaradt.
Istennek tehát az lenne az akarata, hogy alkossatok közösséget, a fent említett elvárásokkal, ha igazából a krisztusi úton akartok haladni, ugyanis csakis így hozhat fejlődést Isten egy közösségben a tagoknak. Tudom kevésnek látszik az idő erre, de ha tudnátok, pontosabban ha éreznétek azt, hogy milyen gonosz idők jönnek és azt, hogy hogyan tudtok védelmet biztosítani magatok és mások számára, bizony azon munkálkodnátok maximális mértékben, hogy a hátralevő rövidke időt, ameddig lehetőségetek lesz összejárni, igyekeznétek kihasználni.
Ne vegyétek ezt ijesztgetésnek testvéreim, csupán az eljövendő állapotok közlésének. Kizárólag rajtatok múlik az, hogy mit valósítatok meg az isteni akaratból a saját lelki üdvösségetek és az előrehaladásotok megkönnyítése érdekében, hisz a közösségbe való tartozás több szempontból is megkönnyíti a fejlődéseteket: tükröt képez a részetekre, ami elősegíti az önmegismeréseket stb.
Az összejövetelek megtartásának a lehetősége mindinkább szűkülni fog, tehát használjátok ki a hátralevő időt! Amikor összejöttök,imádkozzatok, olvassatok a legfelsőbb vezetés tanításaiból, hogy bearanyozzon benneteket annak a világnak a fluid rendszere ahova az általatok olvasott igazság tartozik,mert ki mivel foglalkozik, annak pora lepi be. Aki téglagyárban dolgozik, annak téglaporos lesz a ruhája, aki földet művel, annak a föld porát lehet meglátni az öltözékén, aki viszont az Isteni Igazságokban tevékenykedik, annak aranypor lesz a munkaköpenyén. Ezért kérlek titeket, hogy tagadjátok meg önmagatokat, a káros szenvedélyeiteket, ("...részegítő italt nem iszik..." ,,...Isten Országa nem evés és ivás, hanem a Szentlélekben való öröm".) és éljetek Istennek, mert nem lehet egy ugyanazon időben Istennek is és a mammonnak is szolgálni!
Ne a tőletek távol eső igazságokat keressétek, hanem azokat, amelyek leleplezik a bűnös hajlamaitokat és megmutatják belőlük a kivezető utat. (,,Ha megismeritek az Igazságot az Igazság szabaddá tesz titeket! ..." Ha nincs szabadulás a megismert igazság hatására, akkor valami nincs rendben az ,,igazságaitokkal!" (Pedig) ,,Néktek megadatott, hogy megismerjétek a Mennyek Országának titkait...") Hiába azonban a fennkölt igazság, ha nincs szabadulás, pedig a III. kijelentés tartalmazza a legnagyobb erőt a szabadulásotokhoz, melyeket elsősorban önmegtagadással, (,,...Ezt a fajtát böjttel és imával...") imával és a szabadulásra való forró vággyal tudtok csak magatokhoz vonzani. De ehhez is szükség van közösségre! (Amelyet a virtuális kapcsolattartás nem helyettesíthet.)
Ha a tőletek távol eső igazságokat kutatjátok és nincs meg hozzá a kellő fejlettségi szintetek, akkor szinte biztos az, hogy helytelenül fogjátok azokat értelmezni és nem fogjátok tudni betartani azokat az erkölcsi követelményeket, amellyel a megismert igazság együtt jár és így szinte biztos, hogy el fogtok bukni. Erre mondja az Úr, hogy boldogok a lélekben szegények,akiknek együtt halad a fejlettségi szintjükkel az igazság megismerése is. Törekedjetek inkább a szeretetre, a szeretetből történő engedelmességre. ,,Aki engem szeret, az megtartja parancsolataimat."- mondja az Úr. ,,Arról ismerjenek meg benneteket az emberek, hogy tanítványaim vagytok, hogy egymást szeretitek." Aki szeret és szeretetből engedelmes, annak könyvek nélkül is megvilágosodnak az isteni Igazságok,(akkor ti fogtok könyveket írni) hisz azt mondta az Úr, hogy : Elküldöm számotokra a Szentlelket, Aki elvezet titeket az Igazságra. Vezetni viszont azt lehet, aki menni akar. Az Istennek történő engedelmességgel messzebbre tudtok jutni az Igazságok megismerésében is, és sokkal széleskörűbb ismeretekre tehettek szert, mert a lelketek talaját már eleve fellazítja, előkészíti a szeretet. De mind a kettőre szükségetek van, mert az igazság szeretet nélkül csak durva váza az isteni lényegnek, de a szeretet viszont vak bölcsesség és tiszta tudás nélkül. Így hát ki kell, hogy egészítsék egymást, de ha az egyik előrehaladottabb a másiknál, akkor felbomlik a harmónia és biztos, hogy a másik is a kárát vallja ennek.
Tudjátok magatokról azt, hogy a nagy aratás ideje alatt kihullottatok a bekötött kévéből a mélyen fekvő bűnös hajlamaitok miatt (vagyis nem tudtatok elkészülni az aratásra) és ebből kifolyólag kint rekedtetek a tarlón és hogy az idő miattatok lett meghosszabbítva? Érzitek-e ennek a súlyát? Igyekezzetek ehhez a tudathoz mérten mind felelősségteljesebben élni az életeteket, mert a vihar szele, nemhogy csak meglebegteti a kabátotok szegélyét, hanem már viharfelhőkké tornyosult, zúgó szélvésszé tömörült és így felerősödve már a teljes ruházatotokat tépázza meg, ha nem vigyáztok, mert annyira közel van! Ti viszont még nem lettetek begyűjtve és a viharos jégeső beleveri kalászaitokat a tarló sarába és a fagyos csapadék kiverheti és tönkreteheti a búzaszemeiteket, vagyis a ,,lelketeket alkotó erényeiteket", mert elég csak egy bűnben visszaesni, máris viszi a lelketek többi erényét. Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek, hogy meg ne raboljon benneteket a sátán.
Továbbra is összefogásra szólítunk fel benneteket az imában, mert imával és komoly áldozatvállalással még pozitív irányba befolyásolhatjátok a népetek és a saját sorsotok alakulását. Mint azt már az előbbiekben kifejtettük, a megmentésetekre (amelyről Grünhutnál is olvashattok) Isten küldött egy magas szellemekből álló csoportot, akiket komolyabb munkával és összpontosított összefogással magatokhoz kell vonzanotok, hogy bele tudjatok kapcsolódni a munkájába.
Mit mondott ,,Keresztelő János" itt a XX. században?
,,Irigylem a magyarokat, mert nagyhatalmú őrangyaluk van, csak hathatósabban kellene kérniük oltalmát országukra." A Szent István által Szűz Máriának felajánlott országukra.
A kegyelmi lehetőségek még adottak egy rövid ideig, de ha nem ismeritek fel őket és kihasználatlanul haladtok el mellettük, akkor kívül maradhattok az Isten Országán. A megismert igazság kötelez, de nem üdvözít mindaddig, amíg csak elméleti szinten foglalkoztok vele és nem viszitek át a gyakorlatba. Ahhoz viszont, hogy ezt megtehessétek, minden nap valaminek belőletek el kell égnie a szeretet oltárán.
Vigyázzatok tehát az életetekre, hogy minél kevesebb erőt, sőt ha lehet, semennyit ne engedjetek át a sátánnak és ne engedjétek,hogy elrabolja tőletek lelki vagyonotokat az ellentét!!!
Szeretettel: egy túlvilági barátotok, kinek lelke lángban ég Krisztusért.
Ada, 2020.07.07.
UI:
A védák és a buddhizmus találkozása
https://www.youtube.com/watch?v=kZoMejo6HyY
Kedves földi testvéreim és barátaim az Úr Jézus Krisztusban!
Nagy-nagy szeretettel köszöntünk benneteket a béke, a harmónia és a szeretet világából, ahol az Igazság már nem más mint a tökéletessé lett szeretet, mely mindaddig nem képes boldog lenni, míg másikat szenvedni lát. Ettől az édes ,,kényszertől" vezérelve intézzük hozzátok egybehangzó intő és mégis benneteket felkaroló szavainkat, mely nem más gyakorlatilag, mint hazahívó szó a végtelenben, vagy legalább is annak egy megnyilvánulási formája felétek.
Az ember bűnt bűnre halmoz, főként addig ameddig megtéretlen, mert egyáltalán nincs fogalma arról, hogy szellem-erkölcsi szempontból nézve a dolgot van rossz, jó és van még jobb. Azt ugyan látja, hogy van rossz a világban, de odáig nem jut el a lelke, hogy ő maga is részese a rossz kialakulásának a földön a hibás természetével és az ebből fakadó cselekedeteivel. De mivel minden bukott szellem meg van hívva az üdvösségre, így minden megtéretlen léleknek is egyszer beismerésre kell jutnia a saját lelki állapotát illetően és el kell jutnia a megtérésre. Igaz, ez a szellemi vezetés részéről sok lelki munkába kerül, de ez a cél, hogy minél több ember világosságra juthasson és elkezdje felszámolni a lelkében addig helyesnek ítélt rossz hajlamokat és helyükbe azok ellenkezőjét, az erényeket építeni be azzal a lelki munkával, amelyet Isten kegyelme rá bíz az ő gyermekére. Ez még csak a kezdet, a lelki élet kezdete. Ilyenkor még sok esetben a szentesített hajlamok az eszközei, mozgató rugói a fejlődésnek mert nem lehet egyszerre mindent beismertetni a lélekkel, csakis ahogy tisztul, nő a világossága, melynek a fényénél lassan kezdi felismerni a jónak hitt rosszat a lelki világában.
A megtérés kezdetén még erősen dominál a gőg, mint hajtóerő, mert ugyanis a lelkébe lassan beszivárgó ismeret, amely csak még az értelemig jutott el, hisz még nincs kipróbálva, azt hiszi, hogy már minden szempontból tulajdonát képezi a lelkének és a megismert igazság egy-egy tört tükör darabkáival üt, vág maga körül, mert azt hiszi, hogy a teljes igazságot birtokolja és ebből kifolyólag jogosnak tartja cselekedetét. Ilyenkor még másra akarja ráilleszteni azokat a fejlődéséhez szükséges követelményeket, amelyek éppen rá vannak kiszabva és keményen ítélkezik, ha valaki nem tartja be az általa kiszabott ,,penitenciákat". A nálánál magasabban fekvő igazságok követőit is elítéli, mert csak a saját lelkében lévő gyenge fényű mécsvilágnál látottak alapján ítéli meg a másik embert.
Az ilyen lelket hagyni kell, mert a folyamatos vonzó törvény ki fogja munkálni a megfelelő eszközeivel a tisztábban látást minden léleknél. Igaz ez nem megy egyik napról a másikra, mert hullámvölgy és hullámcsúcs az emberi élet, mely teli s teli van bukásokkal és ezek következményeivel, a szenvedésekkel, az ember tisztulása és okulása céljából.
Minél közelebb áll egy ember az Istenhez, annál kevesebbet tör pálcát más ember felett, mert annál tisztábban látja saját állapotát, vagyis azt, hogy még mennyi munkája van a saját lelki világán és szinte nincs ideje másokkal foglalkozni, mert mit is ér, ha az ember a fél világot meg is nyeri az isteni igazságoknak, de ha ez miatt ő maga lemarad az előrehaladásban talán oly annyira, hogy nem tud magának annyi lelki vagyont összegyűjteni, hogy be tudjon jutni az Isten Országába.
A hívő ember sokszor bűnösebbnek látszik, mint a hitetlen, mert a hívőnek a hajlamai fel vannak nyitva tisztulás céljából, míg a hitetlen lelket Isten még hagyja futni, mind addig, ameddig a következmények meg nem érnek arra, hogy vissza üssenek az isteni szeretet hatására és megállásra kényszerítsék a vesztébe rohanó lelket. Ebből kifolyólag, a hívő ember sokszor többet vétkezik, mint az a hitetlen, aki még nem alkalmas a lelki életre. De mégis azt mondom, hogy a hitetlen ember az, aki bűnt bűnre halmoz, mert nincs önkontrollja. A mércéje az az, hogy ,,nekem minél több jusson ki mindenből és a másik nem érdekel, ellentétben az isteni szeretettel, amely azt mondja, hogy előbb a másik és csak utoljára következem én és hogy az anyagi javakat nem arra kaptam, hogy összegyűjtsem, hanem arra, hogy lelki vagyonra váltsam be az Igazság angyalainál azáltal, hogy figyelembe veszem a nélkülözőnek szükségleteit!
A világ, főként a mai világ teli s teli van a bűnök korlátlan kiélési lehetőségeivel, mely lehetőségek mind erőszakosabban kínálják fel a bukás lehetőségét, hogy próbára tegyék, ha lehet még a választottakat is. Elég, ha az ember csak a kisujját adja oda az ördög által felkínált eshetőségeknek, azonnal fertőzi és mérgezi az egész lelket a bűn. De mind addig, ameddig hézagos az emberi lélek, addig küzdenie kell a bűn ellen, a világban folyton erősödő bűn ellen.
De mi is a bűn valójában, mikor ami az egyiknek egyáltalán nem okoz lelkiismeretbeli kérdést, addig a másiknak ugyanaz a dolog égbekiáltó cselekedet lenne? Mi határozza meg azt, hogy kinek hol az a mérce, ameddig elmehet egy-egy dologban, amikor van tízparancsolat, vannak evangéliumok, melyek bizonyos erkölcsi normatívát, mint korlátot vonnak az ember lelke köré? ,,Amit szabad Mohamednek, azt nem szabad a kisökörnek"- szól az emberi mondás, éppen azért, mert nem mindenkire egyformán vonatkoznak a szellem-erkölcsi követelmények, attól függően, hogy a fejlődés létrájának ki melyik fokán áll. De az még is csak meg van határozva, hogy hova kell elérnie az embernek, hogy be tudjon jutni az Isten Országába.
Én mindazt bűnnek nevezném, illetve bukásnak,ami megrabolja az emberi lelket, -nyilvánuljon meg az akár gondolatban, érzésben vagy cselekedetben- és a lélek erői ezáltal az ellentétes szellemeknek folynak át, mint az ős-bukási folyamatoknál. Az ősbukás alkalmával, ahogyan a szellem állomásról állomásra zuhant lefelé, úgy vált mindig szegényebbé, ami az isteni erőket illeti. Ugyanezek a folyamatok, illetve eshetőségek vannak jelen minden egyes bukás alkalmával, hogy a lélek szegényebbé válik a lelki erőket illetően és ebből kifolyólag még többet bűnözik, ugyanis elveszítette azokat az erőket, melyek a továbbhaladáshoz szükségesek és megindul lefelé a lejtőn és mindaddig megy ez így, amíg a lélek bűnbánó szívvel oda nem borul a kegyelem trónja elé, hogy Isten szabadítsa meg őt vétkei következményeitől és adjon újabb esélyt a javulásra. Ezzel ellentétben, minden ami épít, ami tölti a lelket, az erény számba megy az Istennél, vagyis a fejlődő léleknél, mert közelebb viszi az emberi lelket Istenhez.
Kedves testvéreim, ahhoz, hogy önmagatokkal, illetve a bennetek meghúzódó gonosz hajlamokkal eredményesen fel tudjátok venni a harcot, közösségre van szükségetek! Ugyanis, ,,...Ha ketten vagy hárman az én nevemben összejöttök, veletek vagyok" A krisztusi jelenlétre, a Vele való találkozásra és kapcsolattartásra, viszont mindannyitoknak szüksége van. Addig használjátok ki a kegyelem adta lehetőségeket, ameddig nappal vagyon, mert amikor elhangzik a kiáltás, hogy : Jő a vőlegény, akkor már nem lesz lehetőség olajat gyűjteni a lámpásaitokba és egymásnak sem fogtok tudni adni, mert akkor már az addig megszerzett eredményeitekkel lehet csak világítanotok a sötétben! Jelenleg még oda bújhattok mások eredményei mögé, de amikor eljő az Úr, mindenki csakis a saját eredményeivel állhat meg Előtte.
Mind nagyobb szükségetek lesz az összefogásra, az együvé tartozásra, mert olyan idők jönnek, amikor csak a szeretetbeli összetartás és az Istennel kiépített kapcsolat fog a számotokra védelmet nyújtani a folyton növekvő gonosszal szemben.
Legalább hetente egyszer tartsatok imaórákat és hívjátok segítségül az Úr nevét, hisz közös erővel a szívetekben és az Úrral a lelketekben, sokkal könnyebb diadalt aratni a gonosz felett. Azt írja Jakab apostol az Ő levelében, hogy valljátok meg egymásnak bűneiteket..., (ha ez nem lenne fontos alkotóeleme a közösségnek, biztos, hogy nem említette volna) mely oldja a gonosz erejét, alázatra segíti az embert és építi az összetartozást, elősegíti az egymás megértését és elfogadását, valamint szeretetet épít, mely védelmet nyújt a gonosszal szemben. Ezek olyan követelmények, amelyeknek a betartására mindenkinek szüksége van, de egyedül a magányban senki sem képes megvalósítani, csak is közösségben. Mit gondoltok, miért hullottak szét régen a közösségek? Mert nem tartották be az előbb említett elvárásokat, ugyanis hiányzott hozzá a kellő alázat és így nem volt meg hozzá a kellő bátorságuk sem. Azt hitték, ha feloszlatják a közösséget, akkor nyugodt lelkiismerettel bűnözhetnek, hisz már nem kellett beszámolni egymásnak a tetteikről, pedig tudták azt, hogy felelőséggel tartoznak Istennek és egymásnak is, de mivel ezt elmulasztották megtenni, így a pozitív eredmény is elmaradt.
Istennek tehát az lenne az akarata, hogy alkossatok közösséget, a fent említett elvárásokkal, ha igazából a krisztusi úton akartok haladni, ugyanis csakis így hozhat fejlődést Isten egy közösségben a tagoknak. Tudom kevésnek látszik az idő erre, de ha tudnátok, pontosabban ha éreznétek azt, hogy milyen gonosz idők jönnek és azt, hogy hogyan tudtok védelmet biztosítani magatok és mások számára, bizony azon munkálkodnátok maximális mértékben, hogy a hátralevő rövidke időt, ameddig lehetőségetek lesz összejárni, igyekeznétek kihasználni.
Ne vegyétek ezt ijesztgetésnek testvéreim, csupán az eljövendő állapotok közlésének. Kizárólag rajtatok múlik az, hogy mit valósítatok meg az isteni akaratból a saját lelki üdvösségetek és az előrehaladásotok megkönnyítése érdekében, hisz a közösségbe való tartozás több szempontból is megkönnyíti a fejlődéseteket: tükröt képez a részetekre, ami elősegíti az önmegismeréseket stb.
Az összejövetelek megtartásának a lehetősége mindinkább szűkülni fog, tehát használjátok ki a hátralevő időt! Amikor összejöttök,imádkozzatok, olvassatok a legfelsőbb vezetés tanításaiból, hogy bearanyozzon benneteket annak a világnak a fluid rendszere ahova az általatok olvasott igazság tartozik,mert ki mivel foglalkozik, annak pora lepi be. Aki téglagyárban dolgozik, annak téglaporos lesz a ruhája, aki földet művel, annak a föld porát lehet meglátni az öltözékén, aki viszont az Isteni Igazságokban tevékenykedik, annak aranypor lesz a munkaköpenyén. Ezért kérlek titeket, hogy tagadjátok meg önmagatokat, a káros szenvedélyeiteket, ("...részegítő italt nem iszik..." ,,...Isten Országa nem evés és ivás, hanem a Szentlélekben való öröm".) és éljetek Istennek, mert nem lehet egy ugyanazon időben Istennek is és a mammonnak is szolgálni!
Ne a tőletek távol eső igazságokat keressétek, hanem azokat, amelyek leleplezik a bűnös hajlamaitokat és megmutatják belőlük a kivezető utat. (,,Ha megismeritek az Igazságot az Igazság szabaddá tesz titeket! ..." Ha nincs szabadulás a megismert igazság hatására, akkor valami nincs rendben az ,,igazságaitokkal!" (Pedig) ,,Néktek megadatott, hogy megismerjétek a Mennyek Országának titkait...") Hiába azonban a fennkölt igazság, ha nincs szabadulás, pedig a III. kijelentés tartalmazza a legnagyobb erőt a szabadulásotokhoz, melyeket elsősorban önmegtagadással, (,,...Ezt a fajtát böjttel és imával...") imával és a szabadulásra való forró vággyal tudtok csak magatokhoz vonzani. De ehhez is szükség van közösségre! (Amelyet a virtuális kapcsolattartás nem helyettesíthet.)
Ha a tőletek távol eső igazságokat kutatjátok és nincs meg hozzá a kellő fejlettségi szintetek, akkor szinte biztos az, hogy helytelenül fogjátok azokat értelmezni és nem fogjátok tudni betartani azokat az erkölcsi követelményeket, amellyel a megismert igazság együtt jár és így szinte biztos, hogy el fogtok bukni. Erre mondja az Úr, hogy boldogok a lélekben szegények,akiknek együtt halad a fejlettségi szintjükkel az igazság megismerése is. Törekedjetek inkább a szeretetre, a szeretetből történő engedelmességre. ,,Aki engem szeret, az megtartja parancsolataimat."- mondja az Úr. ,,Arról ismerjenek meg benneteket az emberek, hogy tanítványaim vagytok, hogy egymást szeretitek." Aki szeret és szeretetből engedelmes, annak könyvek nélkül is megvilágosodnak az isteni Igazságok,(akkor ti fogtok könyveket írni) hisz azt mondta az Úr, hogy : Elküldöm számotokra a Szentlelket, Aki elvezet titeket az Igazságra. Vezetni viszont azt lehet, aki menni akar. Az Istennek történő engedelmességgel messzebbre tudtok jutni az Igazságok megismerésében is, és sokkal széleskörűbb ismeretekre tehettek szert, mert a lelketek talaját már eleve fellazítja, előkészíti a szeretet. De mind a kettőre szükségetek van, mert az igazság szeretet nélkül csak durva váza az isteni lényegnek, de a szeretet viszont vak bölcsesség és tiszta tudás nélkül. Így hát ki kell, hogy egészítsék egymást, de ha az egyik előrehaladottabb a másiknál, akkor felbomlik a harmónia és biztos, hogy a másik is a kárát vallja ennek.
Tudjátok magatokról azt, hogy a nagy aratás ideje alatt kihullottatok a bekötött kévéből a mélyen fekvő bűnös hajlamaitok miatt (vagyis nem tudtatok elkészülni az aratásra) és ebből kifolyólag kint rekedtetek a tarlón és hogy az idő miattatok lett meghosszabbítva? Érzitek-e ennek a súlyát? Igyekezzetek ehhez a tudathoz mérten mind felelősségteljesebben élni az életeteket, mert a vihar szele, nemhogy csak meglebegteti a kabátotok szegélyét, hanem már viharfelhőkké tornyosult, zúgó szélvésszé tömörült és így felerősödve már a teljes ruházatotokat tépázza meg, ha nem vigyáztok, mert annyira közel van! Ti viszont még nem lettetek begyűjtve és a viharos jégeső beleveri kalászaitokat a tarló sarába és a fagyos csapadék kiverheti és tönkreteheti a búzaszemeiteket, vagyis a ,,lelketeket alkotó erényeiteket", mert elég csak egy bűnben visszaesni, máris viszi a lelketek többi erényét. Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek, hogy meg ne raboljon benneteket a sátán.
Továbbra is összefogásra szólítunk fel benneteket az imában, mert imával és komoly áldozatvállalással még pozitív irányba befolyásolhatjátok a népetek és a saját sorsotok alakulását. Mint azt már az előbbiekben kifejtettük, a megmentésetekre (amelyről Grünhutnál is olvashattok) Isten küldött egy magas szellemekből álló csoportot, akiket komolyabb munkával és összpontosított összefogással magatokhoz kell vonzanotok, hogy bele tudjatok kapcsolódni a munkájába.
Mit mondott ,,Keresztelő János" itt a XX. században?
,,Irigylem a magyarokat, mert nagyhatalmú őrangyaluk van, csak hathatósabban kellene kérniük oltalmát országukra." A Szent István által Szűz Máriának felajánlott országukra.
A kegyelmi lehetőségek még adottak egy rövid ideig, de ha nem ismeritek fel őket és kihasználatlanul haladtok el mellettük, akkor kívül maradhattok az Isten Országán. A megismert igazság kötelez, de nem üdvözít mindaddig, amíg csak elméleti szinten foglalkoztok vele és nem viszitek át a gyakorlatba. Ahhoz viszont, hogy ezt megtehessétek, minden nap valaminek belőletek el kell égnie a szeretet oltárán.
Vigyázzatok tehát az életetekre, hogy minél kevesebb erőt, sőt ha lehet, semennyit ne engedjetek át a sátánnak és ne engedjétek,hogy elrabolja tőletek lelki vagyonotokat az ellentét!!!
Szeretettel: egy túlvilági barátotok, kinek lelke lángban ég Krisztusért.
Ada, 2020.07.07.
UI:
A védák és a buddhizmus találkozása
https://www.youtube.com/watch?v=kZoMejo6HyY
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Sa 11. Jul 2020, 05:23
A fizikai médiumításról 1
A lát¬hatatlan és látható világ, Isten és ember között az összeköttetést a médiumi képesség teszi lehetővé. A mé¬diu¬mi képesség gazdag és szép ajándék az emberiség számára. A szolgálatként vállalt médiumitás rendszerint megszűnik, ha a vál¬lalt kötelesség elvégeztetett; ellenben az olyan médiumi tevékeny¬ség, mely az egész életen át tart, a legszebb élethivatás, amire em¬ber földi életé¬ben vállalkozhat: ezek a médiumok méltán Isten templomának fel¬szentelt papjai a Földön.
A spiritiszta világ médiumnak nevezi azt az érzékeny személyt, aki a földi világ és a túlvilág között kapcsolatot tud létesíteni. Medius azt jelenti, a középen lévő. A közvetítésre alkalmas állapotot transz állapotnak hívjuk. A médium alkalmasságának nincs külső ismertető jele, a médiumok többségükben nők.
Az igazi médiumok már leszületésük előtt készülnek erre a feladatra, és sokszor ezzel a céllal születnek le a földre, hogy mediális képességeikkel segítsék ember-szellem társaikat. Nagyon fontos tudni, hogy a médiumitás is egy bizonyos szintű megszállottságnak tekinthető, de pozitív értelemben! A médiumi képesség sok életen át fokozatosan és tudatosan fejlesz¬tett egyéni tulajdonság.
Mindenről tudniuk kell már a szelleméletben, amit később az embe¬reknek nyújtani akarnak. Meg kell ismerniük a test fizikai törvényeit éppen úgy, mint az asztrál világ, a mentális és kauzális test titkait. Tudniuk kell használni az anyaghoz kapcsolódás rejtett kulcsait; vilá¬gosan meg kell érteniük a delejes erőáramlatok, látási gócpontok működését, a világtért betöltő bolygóvilágok egyensú¬lyát és felsőbb szellemi vezetését. Előbb próbaidős segédszolgálatot végeznek, majd a tanulmá¬nyi idő lejártával, immár teljesen felkészülten, kapcsolódhatnak földi életre.
Azt a médiumot, aki hivatását még szelleméletében vállalta, a földi élet első szakaszain a szellemi vezetők észrevétlenül képezik ki a szol¬gálatra. Az ilyen ember fiatalságában szinte észre sem ve¬szi, hogy rejtett erőkkel rendelkezik; legfeljebb arról lehet életének különös ren¬deltetését felismerni, hogy gyakran leselkednek rá életveszélyek. Van szellemcsoport, mely mintegy vadászszenve¬déllyel üldözi az Istennek szentelt életet, de a médium őriző an¬gyala és a médiumi jelenségek közös védőszelleme az orozva inté¬zett támadásokat mindig kivédi.
Az idegen szellem, amikor felénk közeledik, asztrál testének kisugárzó rez¬géshullámával teszi magát felismerhetővé s a médium aka¬rata nélkül mani¬fesztálás nem történhetik. A médium tehát megérzi a rá ható erőt és szolgálatra való kész¬sé¬génél fogva kilép testéből, hogy átengedje azt az idegen egyéniségnek. A kilépés úgy történik, hogy a médium szelleme a nyúltagyban meg-szünteti a testtel való kapcsolatot, s ettől a pilla¬nattól kezdve a testtel csupán egy éterikus anyagból álló finom szalag (fluidszalag) által marad összeköttetésben, amely szalag a médium asztrális testét a fizikai test¬tel a gyomorüreg alatt levő plexus solarison át köti össze. A médium szelleme a kapcsolódás ideje alatt nem távozhat el messzire, hanem a test északi oldalán helyezkedik el, mert a Föld delejes (mágneses) kisugárzása őt erre a helyre kényszeríti.
Az idegen szellem bizonyos esetekben, például a beszélő médiu¬moknál, a homlok táján kapcsolódik be. Törvényes kapcsolódáshoz mindkét vezetőszellemnek, tehát a mé¬dium és a manifesztáló szellem védőszellemének jelenléte szükséges. A médium művészete abban áll, hogy teljesen ki tudja kap¬csolni szellemét a testéből és maradék nélkül átadja azt egy idegen egyéni-ségnek. A szellemvi¬lág tagjai közül csak azok vehetik át a médiu¬mot, akik hasonló delejes rezgések kifejtésére képesek, akik abban a bolygórendszer¬ben élnek, amelyben a médium is él.
Az el¬lentétszellemek sajnos minden médiumi tevékenység mellett ál¬landóan őrt állanak, igyekeznek zavart előidézni vagy megtévesz¬téseket megrendezni. A médiumok is emberek, s ahogyan ajándékba kapják nagyszerű képességeiket, éppen úgy el is veszíthetik azo¬kat. A médiumi képesség megszűnését a médium bukásának nevez¬zük. Leginkább akkor következik be, ha képessé¬geiket meg nem engedett célokra használják fel.
A médiumitást a maga kifejlődött állapotában a prófétáknak nevezett egyének birtokolták. Ha a médium gőgös, büszke, szívtelen, parázna, hazug, irigy, emberszóló vagy dorbézoló, attól nem lehet jót várni. Azért az ilyenek közleményeit mindig erős kritikával kell fogadni. A médiumot csak az alázatossága teheti jobb szellemek központjává. Mindenkor az ember jelleme a fő, mert a jó bort rossz hordóba nem töltik.
A médiumítás legalacsonyabb formája a fizikai médiumítás, amelynek sok féle megnyilvánulása lehetséges az egyszerű kopogások, nyikorgásoktól a materializációig vagy dematerializációig. Ide tartoznak az úgynevezett poltergreist hatások is.
Mindenek előtt le kell szögezzünk egy tényt. A szellemek, akik asztrál és metál összetevőkből álló lelki testükben élenek a túlvilágon önmaguk erejéből semmiféle mozgató hatást nem tudnak kifejteni a fizikai anyagokra. Azt tudjuk, hogy az emberiség és a szellem világ közötti összekötő kapocs a médiumítás, mert a médiumnak a testében van valami olyan elváltozott sajátosság a többi emberhez képest, ami az előfeltétele a kapcsolódásnak. Azt is tudjuk, hogy ez a bizonyos elváltozott valami különböző fokon minden ember testében létezik többnyire rejtett, alvó állapotban.
Amikor a szellem a leszületésre készül, még a megtermékenyülés előtt felölti a neki szánt éterikus ruhát, másnéven fantomot, amelyből a fogamzás pillanatában a vezető szelleme kihúzza az életszalagot és beköti a megtermékenyült petesejthez. Ezután, ha a lélek el is kószál míg a magzat fejlődik, de a bekötés végleges és állandó egész inkarnációja alatt. A lélek az ő segítőivel közben a fejlettségének és életfeladatának megfelelően segít az anyának kialakítani a magzat testecskéjét, hogy majd neki minden szempontból megfeleljen. Szóval minden emberi test tudatos munka eredménye, még a formátlan nyomoréké is, aki karmikus adósságai miatt kell ilyen testben leélnie az életét, tehát szellemi téren nincsenek véletlenek.
A médiumi képességek kialakítását is hasonlóan meg kell oldani, attól függően, hogy a médiumítás milyen formáját kell majd gyakorolnia földi élete során. A testrészek és az idegszféra kialakítása a célnak megfelelően lesz létrehozva. A fizikai médiumok estében úgy az éteri mint a fizikai testet kötéseiben felpuhítják, fellazítják olyannyira, hogy a manifesztációk céljából, akár tetemes mennyiségek éterikus formában eltávolodhassanak a médium testétől. Ez végső soron elmehet a teljes dematerializációig és teleportálásig. Ehhez természetesen a médium akarata és engedélye kötelezően meg kell legyen. Ezt a fizikai testtől függetlenedni tudó anyagrészt a szellemtan "perispiritnek" nevezi, másnéven ektoplazma, de régebben nevezték "ód"-nak is. Tehát a fizikai médiumításnak a kulcsa a perispirit nagy mennyisége a médium testében, melyet, ha nem tiszta lelki életet él és nagyon anyagias, "kölcsön vehetnek" az ő rezgéséhez hasonló szellemek.
Sok esetben az embernek fogalma sincs arról, hogy médiumi adottsággal rendelkezik és testében az átlagosnál nagyobb perispirit mennyiséggel rendelkezik, csak kitöri a frász, amikor éjjel megébredve csoszogásokat, nyikorgásokat vagy koppanásokat hall. Volt eset, amikor félelmében elköltözött abból a házból, de a zajok követték az új otthonába is.
szemlézte: Bíró László
A lát¬hatatlan és látható világ, Isten és ember között az összeköttetést a médiumi képesség teszi lehetővé. A mé¬diu¬mi képesség gazdag és szép ajándék az emberiség számára. A szolgálatként vállalt médiumitás rendszerint megszűnik, ha a vál¬lalt kötelesség elvégeztetett; ellenben az olyan médiumi tevékeny¬ség, mely az egész életen át tart, a legszebb élethivatás, amire em¬ber földi életé¬ben vállalkozhat: ezek a médiumok méltán Isten templomának fel¬szentelt papjai a Földön.
A spiritiszta világ médiumnak nevezi azt az érzékeny személyt, aki a földi világ és a túlvilág között kapcsolatot tud létesíteni. Medius azt jelenti, a középen lévő. A közvetítésre alkalmas állapotot transz állapotnak hívjuk. A médium alkalmasságának nincs külső ismertető jele, a médiumok többségükben nők.
Az igazi médiumok már leszületésük előtt készülnek erre a feladatra, és sokszor ezzel a céllal születnek le a földre, hogy mediális képességeikkel segítsék ember-szellem társaikat. Nagyon fontos tudni, hogy a médiumitás is egy bizonyos szintű megszállottságnak tekinthető, de pozitív értelemben! A médiumi képesség sok életen át fokozatosan és tudatosan fejlesz¬tett egyéni tulajdonság.
Mindenről tudniuk kell már a szelleméletben, amit később az embe¬reknek nyújtani akarnak. Meg kell ismerniük a test fizikai törvényeit éppen úgy, mint az asztrál világ, a mentális és kauzális test titkait. Tudniuk kell használni az anyaghoz kapcsolódás rejtett kulcsait; vilá¬gosan meg kell érteniük a delejes erőáramlatok, látási gócpontok működését, a világtért betöltő bolygóvilágok egyensú¬lyát és felsőbb szellemi vezetését. Előbb próbaidős segédszolgálatot végeznek, majd a tanulmá¬nyi idő lejártával, immár teljesen felkészülten, kapcsolódhatnak földi életre.
Azt a médiumot, aki hivatását még szelleméletében vállalta, a földi élet első szakaszain a szellemi vezetők észrevétlenül képezik ki a szol¬gálatra. Az ilyen ember fiatalságában szinte észre sem ve¬szi, hogy rejtett erőkkel rendelkezik; legfeljebb arról lehet életének különös ren¬deltetését felismerni, hogy gyakran leselkednek rá életveszélyek. Van szellemcsoport, mely mintegy vadászszenve¬déllyel üldözi az Istennek szentelt életet, de a médium őriző an¬gyala és a médiumi jelenségek közös védőszelleme az orozva inté¬zett támadásokat mindig kivédi.
Az idegen szellem, amikor felénk közeledik, asztrál testének kisugárzó rez¬géshullámával teszi magát felismerhetővé s a médium aka¬rata nélkül mani¬fesztálás nem történhetik. A médium tehát megérzi a rá ható erőt és szolgálatra való kész¬sé¬génél fogva kilép testéből, hogy átengedje azt az idegen egyéniségnek. A kilépés úgy történik, hogy a médium szelleme a nyúltagyban meg-szünteti a testtel való kapcsolatot, s ettől a pilla¬nattól kezdve a testtel csupán egy éterikus anyagból álló finom szalag (fluidszalag) által marad összeköttetésben, amely szalag a médium asztrális testét a fizikai test¬tel a gyomorüreg alatt levő plexus solarison át köti össze. A médium szelleme a kapcsolódás ideje alatt nem távozhat el messzire, hanem a test északi oldalán helyezkedik el, mert a Föld delejes (mágneses) kisugárzása őt erre a helyre kényszeríti.
Az idegen szellem bizonyos esetekben, például a beszélő médiu¬moknál, a homlok táján kapcsolódik be. Törvényes kapcsolódáshoz mindkét vezetőszellemnek, tehát a mé¬dium és a manifesztáló szellem védőszellemének jelenléte szükséges. A médium művészete abban áll, hogy teljesen ki tudja kap¬csolni szellemét a testéből és maradék nélkül átadja azt egy idegen egyéni-ségnek. A szellemvi¬lág tagjai közül csak azok vehetik át a médiu¬mot, akik hasonló delejes rezgések kifejtésére képesek, akik abban a bolygórendszer¬ben élnek, amelyben a médium is él.
Az el¬lentétszellemek sajnos minden médiumi tevékenység mellett ál¬landóan őrt állanak, igyekeznek zavart előidézni vagy megtévesz¬téseket megrendezni. A médiumok is emberek, s ahogyan ajándékba kapják nagyszerű képességeiket, éppen úgy el is veszíthetik azo¬kat. A médiumi képesség megszűnését a médium bukásának nevez¬zük. Leginkább akkor következik be, ha képessé¬geiket meg nem engedett célokra használják fel.
A médiumitást a maga kifejlődött állapotában a prófétáknak nevezett egyének birtokolták. Ha a médium gőgös, büszke, szívtelen, parázna, hazug, irigy, emberszóló vagy dorbézoló, attól nem lehet jót várni. Azért az ilyenek közleményeit mindig erős kritikával kell fogadni. A médiumot csak az alázatossága teheti jobb szellemek központjává. Mindenkor az ember jelleme a fő, mert a jó bort rossz hordóba nem töltik.
A médiumítás legalacsonyabb formája a fizikai médiumítás, amelynek sok féle megnyilvánulása lehetséges az egyszerű kopogások, nyikorgásoktól a materializációig vagy dematerializációig. Ide tartoznak az úgynevezett poltergreist hatások is.
Mindenek előtt le kell szögezzünk egy tényt. A szellemek, akik asztrál és metál összetevőkből álló lelki testükben élenek a túlvilágon önmaguk erejéből semmiféle mozgató hatást nem tudnak kifejteni a fizikai anyagokra. Azt tudjuk, hogy az emberiség és a szellem világ közötti összekötő kapocs a médiumítás, mert a médiumnak a testében van valami olyan elváltozott sajátosság a többi emberhez képest, ami az előfeltétele a kapcsolódásnak. Azt is tudjuk, hogy ez a bizonyos elváltozott valami különböző fokon minden ember testében létezik többnyire rejtett, alvó állapotban.
Amikor a szellem a leszületésre készül, még a megtermékenyülés előtt felölti a neki szánt éterikus ruhát, másnéven fantomot, amelyből a fogamzás pillanatában a vezető szelleme kihúzza az életszalagot és beköti a megtermékenyült petesejthez. Ezután, ha a lélek el is kószál míg a magzat fejlődik, de a bekötés végleges és állandó egész inkarnációja alatt. A lélek az ő segítőivel közben a fejlettségének és életfeladatának megfelelően segít az anyának kialakítani a magzat testecskéjét, hogy majd neki minden szempontból megfeleljen. Szóval minden emberi test tudatos munka eredménye, még a formátlan nyomoréké is, aki karmikus adósságai miatt kell ilyen testben leélnie az életét, tehát szellemi téren nincsenek véletlenek.
A médiumi képességek kialakítását is hasonlóan meg kell oldani, attól függően, hogy a médiumítás milyen formáját kell majd gyakorolnia földi élete során. A testrészek és az idegszféra kialakítása a célnak megfelelően lesz létrehozva. A fizikai médiumok estében úgy az éteri mint a fizikai testet kötéseiben felpuhítják, fellazítják olyannyira, hogy a manifesztációk céljából, akár tetemes mennyiségek éterikus formában eltávolodhassanak a médium testétől. Ez végső soron elmehet a teljes dematerializációig és teleportálásig. Ehhez természetesen a médium akarata és engedélye kötelezően meg kell legyen. Ezt a fizikai testtől függetlenedni tudó anyagrészt a szellemtan "perispiritnek" nevezi, másnéven ektoplazma, de régebben nevezték "ód"-nak is. Tehát a fizikai médiumításnak a kulcsa a perispirit nagy mennyisége a médium testében, melyet, ha nem tiszta lelki életet él és nagyon anyagias, "kölcsön vehetnek" az ő rezgéséhez hasonló szellemek.
Sok esetben az embernek fogalma sincs arról, hogy médiumi adottsággal rendelkezik és testében az átlagosnál nagyobb perispirit mennyiséggel rendelkezik, csak kitöri a frász, amikor éjjel megébredve csoszogásokat, nyikorgásokat vagy koppanásokat hall. Volt eset, amikor félelmében elköltözött abból a házból, de a zajok követték az új otthonába is.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » So 12. Jul 2020, 05:10
A fizikai médiumításról 2
A fizikai médiumítás szellemvilági célja, hogy felhívja az istentagadó ateista emberiség figyelmét Istenre és a szellemi világra, hogy elgondolkoztassa őket, sokszor megrendítse gőgjükben. Az ilyen gondolkozásmódú embereknek hiába is nyújtanánk a szellemtan gyöngyszemeit, mint a disznók beletaposnák a sárba. Nekik még ez kell, hogy megdöbbenve tapasztalják, hogy az egész filozófiájuk és természettudományuk ingoványon áll. Amikor egy teljesen ellenőrzött zárt helyiségben a tudósok és szkeptikusok tucatjai megtapasztalták a fizikai médiumítás jelenségeit, melyeket semmilyen formában megmagyarázni nem tudtak, sokan elgondolkoztak és később megtértek.
Egy asztaltáncoltatás nyilvános bemutatóján folyamatosan mérték a médium testsulyát és azt tapasztalták, hogy közel tíz kilóval volt könnyebb, amikor megemelte az asztalt. Még tovább mentek. Különböző fotótechnikákkal próbálták lefényképezni a jelenséget. Végül sikerült egy olyan felvétel, amelyen homályosan látszott, hogy a médium lábából mint egy vastag kar nyult ki és kapcsolódott az asztal lábához a működtető ektoplazma.
A teleportáció jelensége is a teljesen ektoplazma állapotúvá válható emberi testhez köthető, melyet a mágusi akarat szétfoszlat és tetszőleges helyen ismét összeállít. A feltétele a kellően kiművelt és átalakított test, mely sok egymás utáni inkarnáció tudatos megfeszített munkájának eredménye, akár csak a zsenialítás bármilyen téren.
A következőkben két rendkívüli és sokoldalú fizikai médiumot ismerhetünk meg, akik elkápráztatták az egész tudományos és spirituális világot a maguk idejében. Ha megértettétek az előbbiekből a perispirit, illetve ektoplazma mibenlétét és szerepét, beláthatjátok, hogy a transzban lévő médiumok átengedték testeik ektoplazma tartalmait a bemutatót tartó szellemeknek, akik szemkápráztató jelenségeket voltak képesek létrehozni.
Kluski lengyel férfimédium volt, aki a fizikai médiumítás több oldalát gyakorolta. Egy amerikai professzor így ír a vele tartott gyülésről:
„Azok a jelenségek, melyeket Kluskinál éltem át, egészen rendkívüliek voltak, és felülmúltak mindent, amiről csak olvastam és hallottam eddig.” „A gyűlés kezdete előtt a Kluski médiummal folytatott előkészületek abból álltak, hogy a kísérleti szobát és az abban található tárgyakat alapos vizsgálatnak vontuk alá. Az ablakokat és ajtókat lezártuk, elreteszeltük, és olyan viaszos papírral ragasztottunk le, melyet a résztvevők titkos jelekkel és aláírásukkal láttak el. Kívánságra, és ha hölgyek nem voltak jelen az ülésen, a médium meztelenül ült.”
Amint a résztvevők elfoglalták helyüket az asztalnál és láncot képeztek, a médium szinte egy pillanat alatt mély transzba esett. A jelenségek is általában azonnal elkezdődtek. A láncot a résztvevők úgy képezték, hogy kisujjukat kölcsönösen összeakasztották szomszédjukéval. Így a résztvevők olyan helyzetbe kerültek, hogy kezük többi részét szabadon mozgathatták, tehát tudtak írni, érzékelni és tapintani anélkül, hogy az érintkezést megszakították volna.
Az ülések vagy teljes sötétségben, vagy piros fényű lámpával történő megvilágítással zajlottak le. Személyes tapasztalat és teljesen tisztességes megfigyelőktől, első kézből szerzett információk alapján megállapíthatom, hogy Kluski médium a következő jelenségeket hozta létre:
a/ Kopogó hangok vagy ütések, melyek igen különlegesek voltak. Érthetően hallottam, jobban mondva éreztem, hogy ezek nem az asztal vagy a fal felületén keletkeztek, hanem azokon belül.
b/ Levitációt (az emberi test lebegését) én magam nem láttam. De hallottam, hogy Kluski körében ez gyakran előfordul. Nem csak az asztal borult és emelkedett fel, hanem a médium és a résztvevők közül is néhányan a talaj fölött lebegtek néhány lábbal.
c/ Kluski specialitása a részlegesen, de legtöbb esetben teljesen is kialakult jelenések vagy fantomok előállítása volt. A részleges materializációk zöme szinte azonnal megjelentek a médium, ám még gyakrabban a résztvevők mögött vagy között, akik a médiumtól távol ültek. Néhány erős, egyértelműen hallható ütés után, melyek az asztalon vagy a falon keletkeztek, világító csillagok vagy szikrák jelentek meg, melyek az asztal fölé emelkedtek, és a szoba mennyezete felé mozogtak. A kékes fényszikrák borsó-, vagy mogyoró nagyságúak voltak, számuk gyakran elérte a tucatot. Ezek meglehetősen gyorsan mozogtak az ülés résztvevőinek helye felett minden irányban, néha rajba vagy párokba rendeződtek. Némelyik eltűnt, mások legnagyobb meglepetésemre azt láttam, hogy emberi szempárrá válnak, melyek engem néznek. Néhány percen belül az így keletkezett szempárból teljesen kialakult emberi fej jött létre, melyet az ugyanígy materializálódott emberi kéz fénylő belső felülete világított meg. A kéz a fej fölé emelkedett, hogy azt minden irányból megvilágítsa, és nézőinek megmutassa. A szemek az ülés résztvevőit merev tekintettel nézték, az arc barátságos, mosolygó benyomást keltett. Számos ilyen fejet láttam, néha egy időben kettőt is, melyek léggömbként repültek egyik résztvevőtől a másikig, és arra a kérésre, hogy „Gyere ide hozzám!”, egy távoli pontról a legrövidebb úton a kérést feltevőhöz repültek, gyakran keresztben az asztal felett, a lehető leggyorsabban, mint a hullócsillagok.
d/ Láthatatlan, de lépéseikről, a padló recsegéséről hallható fantomok jelentek meg, akiknek élő, lágy keze és ujjai megérintették arcomat, kezemet és egész testemet. Ezek a láthatatlan fantomok az ülésterem minden részéből kívánságunkra különböző tárgyakat hoztak, a sötétség ellenére sem tévedtek soha, és nem ütköztek egyetlen résztvevőbe sem, nem is érintették őket, amikor nehéz tárgyakat, például egy 30 font súlyú bronz mellszobrot vagy egy 12 kg súlyú, olvasztott paraffinnal töltött vasfazekat leállítottak.
e/ A vörös fényben látható jelenségek léptek fel. A fantomarcok és -kezek pórusait, bőrkiemelkedéseit is látni lehetett. Ugyanezt észleltem a fantomok öltözetéül szolgáló szöveten is.. A jelenségeket olyan közelről láttam, hogy hallottam lélegzésüket, és arcomon éreztem leheletüket. Mikor a közelünkbe jöttek, szemük, arcuk, és annak életteli kifejezése volt. Az ülés résztvevőinek kérdésére az arc kifejezése teljesen megfelelt a válasznak, miközben kedves mosoly látszott az ajkakon.
f/ Az állatfantomok közül leggyakrabban mókusok, kutyák és macskák látszottak. Egy alkalommal egy oroszlán jött, máskor egy nagy madár, egy sólyom vagy ölyv. Ezt a két jelenést én magam is láttam. Teljes mértékben természetüknek megfelelően viselkedtek az állatok. A mókus természetesen ugrált körbe az asztalon. A kutya farkcsóválva szaladt az asztal körül, felugrott a jelenlévők ölébe, és megnyalta arcukat. Röviden úgy viselkedett, mint ahogy egy jól nevelt kutyához illik. Az oroszlán, ahogy tájékoztattak, fenyegetőbben viselkedett: farkával csapkodott, eközben a bútorokhoz is hozzáért. A megrémült résztvevők képtelenek voltak arra, hogy ezt az állatot kontrollálják. A médiumot felébresztve megszakították az ülést.. - Az ölyv körberepült, közben szárnyaival csapkodta a falakat és a bútorokat. Amikor végül leereszkedett a médium vállára, vakuval lefényképezték, mivel a médium előtt egy készenlétbe állított fényképezőgép volt.
g/ Sok megjelenő szellem világító kézzel rendelkezik, ez azt jelenti, hogy a belső felülete világít. A fehér, enyhén zöldes fény olyan erős, hogy amikor a fantom a kezét a feje, arca vagy alakja elé tartja, vagy végigsiklatja azon, az összes különleges vonás éppúgy látható, mintha a világító(foszforeszkáló anyaggal lekent) lemezt használná. Így világítják meg magukat, hogy a résztvevők pontosan megfigyelhessék őket.
h/ A legritkább, de a legmagasabb szintűek egyike volt egy öregember fantomja, aki teljes mértékben maga világított. - Ezt én is kétszer láttam.
i/ A fantomok paraffinformákat készítettek. Amikor észrevették az asztalon a paraffinnal töltött vasfazekat, látható élvezettel nyúltak hozzá, és kérésünkre egészen speciális és komplikált helyzetű formákat készítettek. Kezüket a paraffinba mártották, és hagyták, hogy a kesztyűszerű formák az asztalra hulljanak. Ha a fantomkéz önmaga világított, a folyékony paraffinban úgy látszott, mint egy aranyhal az akváriumban.
j/ Csak kevés apportot(teleportálást) láttam, azt is kis tárgyakkal.
k/ Az ülésteremben a hőmérséklet jelentős csökkenését állapítottam meg. A másfél-két óráig tartó ülések végén az ülés egyéb résztvevőivel együtt tényleges borzongást éreztünk.
l/ A fantomok megjelenésekor nagyjából világító füstöt vagy ködöt tapasztaltam, mely a médium feje felett felhőt képezett (ektoplazma). A felhő oldalt húzódott, és néhány másodperc múlva emberi fej lett belőle.
Mindama dologban, ami Kluski összejövetelein zajlott, a médium mint gondolkodó és cselekvő személyiség a legkisebb mértékig sem vett részt. Ő egyedül és kizárólag csak ódforrás volt, akiből a megnyilatkozó szellemek a kinyilatkoztatáshoz szükséges ódot merítették.
szemlézte: Bíró László
A fizikai médiumítás szellemvilági célja, hogy felhívja az istentagadó ateista emberiség figyelmét Istenre és a szellemi világra, hogy elgondolkoztassa őket, sokszor megrendítse gőgjükben. Az ilyen gondolkozásmódú embereknek hiába is nyújtanánk a szellemtan gyöngyszemeit, mint a disznók beletaposnák a sárba. Nekik még ez kell, hogy megdöbbenve tapasztalják, hogy az egész filozófiájuk és természettudományuk ingoványon áll. Amikor egy teljesen ellenőrzött zárt helyiségben a tudósok és szkeptikusok tucatjai megtapasztalták a fizikai médiumítás jelenségeit, melyeket semmilyen formában megmagyarázni nem tudtak, sokan elgondolkoztak és később megtértek.
Egy asztaltáncoltatás nyilvános bemutatóján folyamatosan mérték a médium testsulyát és azt tapasztalták, hogy közel tíz kilóval volt könnyebb, amikor megemelte az asztalt. Még tovább mentek. Különböző fotótechnikákkal próbálták lefényképezni a jelenséget. Végül sikerült egy olyan felvétel, amelyen homályosan látszott, hogy a médium lábából mint egy vastag kar nyult ki és kapcsolódott az asztal lábához a működtető ektoplazma.
A teleportáció jelensége is a teljesen ektoplazma állapotúvá válható emberi testhez köthető, melyet a mágusi akarat szétfoszlat és tetszőleges helyen ismét összeállít. A feltétele a kellően kiművelt és átalakított test, mely sok egymás utáni inkarnáció tudatos megfeszített munkájának eredménye, akár csak a zsenialítás bármilyen téren.
A következőkben két rendkívüli és sokoldalú fizikai médiumot ismerhetünk meg, akik elkápráztatták az egész tudományos és spirituális világot a maguk idejében. Ha megértettétek az előbbiekből a perispirit, illetve ektoplazma mibenlétét és szerepét, beláthatjátok, hogy a transzban lévő médiumok átengedték testeik ektoplazma tartalmait a bemutatót tartó szellemeknek, akik szemkápráztató jelenségeket voltak képesek létrehozni.
Kluski lengyel férfimédium volt, aki a fizikai médiumítás több oldalát gyakorolta. Egy amerikai professzor így ír a vele tartott gyülésről:
„Azok a jelenségek, melyeket Kluskinál éltem át, egészen rendkívüliek voltak, és felülmúltak mindent, amiről csak olvastam és hallottam eddig.” „A gyűlés kezdete előtt a Kluski médiummal folytatott előkészületek abból álltak, hogy a kísérleti szobát és az abban található tárgyakat alapos vizsgálatnak vontuk alá. Az ablakokat és ajtókat lezártuk, elreteszeltük, és olyan viaszos papírral ragasztottunk le, melyet a résztvevők titkos jelekkel és aláírásukkal láttak el. Kívánságra, és ha hölgyek nem voltak jelen az ülésen, a médium meztelenül ült.”
Amint a résztvevők elfoglalták helyüket az asztalnál és láncot képeztek, a médium szinte egy pillanat alatt mély transzba esett. A jelenségek is általában azonnal elkezdődtek. A láncot a résztvevők úgy képezték, hogy kisujjukat kölcsönösen összeakasztották szomszédjukéval. Így a résztvevők olyan helyzetbe kerültek, hogy kezük többi részét szabadon mozgathatták, tehát tudtak írni, érzékelni és tapintani anélkül, hogy az érintkezést megszakították volna.
Az ülések vagy teljes sötétségben, vagy piros fényű lámpával történő megvilágítással zajlottak le. Személyes tapasztalat és teljesen tisztességes megfigyelőktől, első kézből szerzett információk alapján megállapíthatom, hogy Kluski médium a következő jelenségeket hozta létre:
a/ Kopogó hangok vagy ütések, melyek igen különlegesek voltak. Érthetően hallottam, jobban mondva éreztem, hogy ezek nem az asztal vagy a fal felületén keletkeztek, hanem azokon belül.
b/ Levitációt (az emberi test lebegését) én magam nem láttam. De hallottam, hogy Kluski körében ez gyakran előfordul. Nem csak az asztal borult és emelkedett fel, hanem a médium és a résztvevők közül is néhányan a talaj fölött lebegtek néhány lábbal.
c/ Kluski specialitása a részlegesen, de legtöbb esetben teljesen is kialakult jelenések vagy fantomok előállítása volt. A részleges materializációk zöme szinte azonnal megjelentek a médium, ám még gyakrabban a résztvevők mögött vagy között, akik a médiumtól távol ültek. Néhány erős, egyértelműen hallható ütés után, melyek az asztalon vagy a falon keletkeztek, világító csillagok vagy szikrák jelentek meg, melyek az asztal fölé emelkedtek, és a szoba mennyezete felé mozogtak. A kékes fényszikrák borsó-, vagy mogyoró nagyságúak voltak, számuk gyakran elérte a tucatot. Ezek meglehetősen gyorsan mozogtak az ülés résztvevőinek helye felett minden irányban, néha rajba vagy párokba rendeződtek. Némelyik eltűnt, mások legnagyobb meglepetésemre azt láttam, hogy emberi szempárrá válnak, melyek engem néznek. Néhány percen belül az így keletkezett szempárból teljesen kialakult emberi fej jött létre, melyet az ugyanígy materializálódott emberi kéz fénylő belső felülete világított meg. A kéz a fej fölé emelkedett, hogy azt minden irányból megvilágítsa, és nézőinek megmutassa. A szemek az ülés résztvevőit merev tekintettel nézték, az arc barátságos, mosolygó benyomást keltett. Számos ilyen fejet láttam, néha egy időben kettőt is, melyek léggömbként repültek egyik résztvevőtől a másikig, és arra a kérésre, hogy „Gyere ide hozzám!”, egy távoli pontról a legrövidebb úton a kérést feltevőhöz repültek, gyakran keresztben az asztal felett, a lehető leggyorsabban, mint a hullócsillagok.
d/ Láthatatlan, de lépéseikről, a padló recsegéséről hallható fantomok jelentek meg, akiknek élő, lágy keze és ujjai megérintették arcomat, kezemet és egész testemet. Ezek a láthatatlan fantomok az ülésterem minden részéből kívánságunkra különböző tárgyakat hoztak, a sötétség ellenére sem tévedtek soha, és nem ütköztek egyetlen résztvevőbe sem, nem is érintették őket, amikor nehéz tárgyakat, például egy 30 font súlyú bronz mellszobrot vagy egy 12 kg súlyú, olvasztott paraffinnal töltött vasfazekat leállítottak.
e/ A vörös fényben látható jelenségek léptek fel. A fantomarcok és -kezek pórusait, bőrkiemelkedéseit is látni lehetett. Ugyanezt észleltem a fantomok öltözetéül szolgáló szöveten is.. A jelenségeket olyan közelről láttam, hogy hallottam lélegzésüket, és arcomon éreztem leheletüket. Mikor a közelünkbe jöttek, szemük, arcuk, és annak életteli kifejezése volt. Az ülés résztvevőinek kérdésére az arc kifejezése teljesen megfelelt a válasznak, miközben kedves mosoly látszott az ajkakon.
f/ Az állatfantomok közül leggyakrabban mókusok, kutyák és macskák látszottak. Egy alkalommal egy oroszlán jött, máskor egy nagy madár, egy sólyom vagy ölyv. Ezt a két jelenést én magam is láttam. Teljes mértékben természetüknek megfelelően viselkedtek az állatok. A mókus természetesen ugrált körbe az asztalon. A kutya farkcsóválva szaladt az asztal körül, felugrott a jelenlévők ölébe, és megnyalta arcukat. Röviden úgy viselkedett, mint ahogy egy jól nevelt kutyához illik. Az oroszlán, ahogy tájékoztattak, fenyegetőbben viselkedett: farkával csapkodott, eközben a bútorokhoz is hozzáért. A megrémült résztvevők képtelenek voltak arra, hogy ezt az állatot kontrollálják. A médiumot felébresztve megszakították az ülést.. - Az ölyv körberepült, közben szárnyaival csapkodta a falakat és a bútorokat. Amikor végül leereszkedett a médium vállára, vakuval lefényképezték, mivel a médium előtt egy készenlétbe állított fényképezőgép volt.
g/ Sok megjelenő szellem világító kézzel rendelkezik, ez azt jelenti, hogy a belső felülete világít. A fehér, enyhén zöldes fény olyan erős, hogy amikor a fantom a kezét a feje, arca vagy alakja elé tartja, vagy végigsiklatja azon, az összes különleges vonás éppúgy látható, mintha a világító(foszforeszkáló anyaggal lekent) lemezt használná. Így világítják meg magukat, hogy a résztvevők pontosan megfigyelhessék őket.
h/ A legritkább, de a legmagasabb szintűek egyike volt egy öregember fantomja, aki teljes mértékben maga világított. - Ezt én is kétszer láttam.
i/ A fantomok paraffinformákat készítettek. Amikor észrevették az asztalon a paraffinnal töltött vasfazekat, látható élvezettel nyúltak hozzá, és kérésünkre egészen speciális és komplikált helyzetű formákat készítettek. Kezüket a paraffinba mártották, és hagyták, hogy a kesztyűszerű formák az asztalra hulljanak. Ha a fantomkéz önmaga világított, a folyékony paraffinban úgy látszott, mint egy aranyhal az akváriumban.
j/ Csak kevés apportot(teleportálást) láttam, azt is kis tárgyakkal.
k/ Az ülésteremben a hőmérséklet jelentős csökkenését állapítottam meg. A másfél-két óráig tartó ülések végén az ülés egyéb résztvevőivel együtt tényleges borzongást éreztünk.
l/ A fantomok megjelenésekor nagyjából világító füstöt vagy ködöt tapasztaltam, mely a médium feje felett felhőt képezett (ektoplazma). A felhő oldalt húzódott, és néhány másodperc múlva emberi fej lett belőle.
Mindama dologban, ami Kluski összejövetelein zajlott, a médium mint gondolkodó és cselekvő személyiség a legkisebb mértékig sem vett részt. Ő egyedül és kizárólag csak ódforrás volt, akiből a megnyilatkozó szellemek a kinyilatkoztatáshoz szükséges ódot merítették.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mo 13. Jul 2020, 04:20
A fizikai médiumításról 3
A szellemvilágnak nem csak a médium ad le óderőt, hanem az összejövetel összes résztvevője is, az egyik többet, a másik kevesebbet, különösen, ha már többször volt ilyen összejövetelen. Ők bizonyos mértékig a fő médium segédmédiumai. A résztvevők ódleadását az egyenletes mély légzés lényegesen erősíti. Ezért játszik a légzésművészet a fakíroknál és médiális mutatványaiknál nagy szerepet.
Emberi érzékeléssel csak a sűrített ód észlelhető, és a szellemek csak sűrített óddal képesek az anyagra hatni. Az ód sűrítéséhez hideg erőáramokat használnak a szellemek az általános érvényű természeti törvény alapján, miszerint a hideg sűrít. A hideg erőáramok következménye a hőmérséklet csökkenése.
Az, hogy Kluski köreiben állatok szelleme materializálódott, arra bizonyíték, hogy az ilyen körökön általában az alacsonyabbrendű szellemvilág uralkodik. Az alantas szellemvilággal folytatott kapcsolatot leginkább maga a médium szenvedi meg, nemcsak lelkileg, hanem testileg is. Pawlowski professzor arról tájékoztat, hogy Kluski médium minden összejövetel után teljesen elbágyadt, és gyakran ágyba kellett vinni, még mielőtt visszanyerte volna eszméletét és ahol csak több óra múlva ébredt fel..
Carlos Mirabelli, a brazil médium. Időnként 60 tanú is jelen volt, akik Brazília legmagasabb tudományos és társadalmi köreihez tartoztak. Mirabelli médiumot 557 tanú figyelte meg összesen.
Mirabelli egy univerzális médium. Ódereje elegendő az összes jelenséghez, ami csak a szellemi találkozásokban előfordul.
Beszélő médium. Transzállapotban az anyanyelvén és a különféle hazai dialektusokon kívül a következő nyelveken beszél: német, francia, holland, angol, 4 olasz dialektus, cseh, arab, japán, orosz, spanyol, török, héber, albán, afrikai dialektusok, latin, kínai, újgörög, lengyel, szíregyiptomi dialektusok és ógörög. Normál állapotában csak az anyanyelvén beszél. Transzállapotban előadást tart olyan dolgokról, melyekről emberként semmit sem tud.
Mirabelli írómédium is. Eddigi transzállapotaiban 28 különböző nyelven írt, méghozzá olyan sebességgel, amit normál állapotú írásnál senki nem tud elérni. Így például 15 perc alatt 5 oldalt írt lengyelül a következő témáról: „Az újjászületett Lengyelország”. 40 perc alatt 25 oldalt perzsául: „A nagy császárságok tarthatatlansága”. 15 perc alatt 4 oldalt latinul: „A nagy fordítások.” 12 perc alatt 5 oldalt japánul: „Az orosz-japán háború”. 22 perc alatt 15 oldalt szírül: „Allah és prófétái”. 15 perc alatt 8 oldalt kínaiul: „Buddhista apológia”.
Mirabelli fizikai médium. Az Assis gyógyszertárban (Rue 15 de Novembro Nr. 9., Sao Paulo) a médium jelenlétében a kiszolgálódobozokból kirepültek a pirulák. Egy csuklókkal mozgatható koponya kirepült a laboratóriumból, lebegve a levegőben maradt, állkapcsát csattogtatta, különböző tárgyakat dobált, fel-alá repkedett, majd a földre hullott, anélkül, hogy széttört volna.
Egy nemzeti ünnepen tartott összejövetelen, ahol a médium és sokmás személy volt jelen, ők is és a szomszédságukban lévők is dobolást és trombitálást hallottak indulóütemben. Ezzel egyidejűleg a teremben lévő üvegek és poharak összeverődtek, teljesen harmonikus hangokat adtak, mely egy katonai induló csodálatraméltó zenei technikáját adta vissza.
Mirabelli biliárdozott, anélkül, hogy a dákót érintette volna. Ezt saját kedvtelésére tette. Egy koponya az állkapcsát mozgatta, és a fejére tett kalap úgy mozgott, mintha üdvözlésként megemelné.
Mirabelli mint apportmédium. Sao Pauloban egy pinto de queiros-i lakásból előzetes értesítés után, egy bezárt kofferből egy revolvert apportált Watson úr lakására. Ezenkívül világos fényben egy képet apportált Watson úr lakásából egy biztosítótársaság irodájába. Ez több kilométer távolságban volt. Ott a kép recsegve a padlóra hullott, és nagy feltűnést keltett.
Mirabelli több személlyel da Luz pályaudvarán volt, és éppen a behajózásra várt Santos felé, amikor hirtelen eltűnt. Körülbelül 15 perc múlva telefonált a da Luztól 90 kilométer távolságban lévő Sao Vicenteből, és kiderült, hogy a médium sao paulo-i eltűnése után két perccel már Sao Vicente-ben volt..
A vizsgálóbizottság egy, Dr. Enrico de Goes tiszteletére rendezett összejöveteléről sok tudós jelenlétében Mirabelli úgy tűnt el a gyűlésteremből, hogy bilincseit nem oldotta ki, és az ajtókon és ablakokon lévő bilincseket nem sértette meg. A médiumot egy szomszédos szobában találták meg, még mindig transzban volt és vallási himnuszokat énekelt.
Mirabelli mint materializációs médium. A mai idők leghatalmasabb szellemi megtestesülései a Mirabelli médiumnál lejátszódott materializációk. Mirabelli egy széken ült. A mélytransz jeleként elsápadt. Szemei kiguvadtak, és úgy forgatta őket, mintha valaki a torkát szorongatná. Erősen izzadni kezdett. Hamarosan a teremben lévő asztal felől három koppanás hallatszott, és egy gyermeki hang azt kiáltotta: „Papa!” – Doktor Ganymed de Souza, a jelenlévők egyike mélyen meghatódva megállapította, hogy felismerte egyik kislánya hangját, aki a fővárosban influenzában meghalt. Ahogy mindenki feszülten figyelt, a médium oldala mellett egy kislány alakját pillantották meg. Az apa szinte nem is volt eszénél, kilépett a körből, a lányát hívta, odament hozzá, és karjaiba zárta. Dr. de Souza zokogás közben egyre azt bizonygatta, hogy a lányát öleli, és a jelenés ruházata ugyanaz, mint amiben a gyermeket a sírba helyezték. Coronel Octavio Viana felemelkedett, hogy a jelenség valódiságáról meggyőződjön. A kicsit ő is kézbe vette, érezte pulzusát, belenézett feneketlen mélységű szemébe, kérdéseket tett fel neki, melyre a lány monoton, szomorú hangon, de értelemszerűen válaszolt. Viana is igazolta a jelenség valódiságát. Dr. de Souza felfrissítette lánya gyermeki emlékezetét, és érthető válaszokat kapott. A jelenséget lefotózták. Ebből egy képet mellékeltek a vizsgálóbizottság jelentéséhez. A felvétel után a gyermek elkezdett a teremben lebegni. Felemelkedett a levegőbe, és úgy hancúrozott, mint egy hal természetes közegében. A résztvevők felálltak, és a jelenség mögé mentek, akit kézzel könnyen elértek. A médium alkarjával követte a lebegő gyermek mozdulatait. A folyamat jegyzőkönyvét helyességének hitelesítéséü tíz jelenlévő tudományos doktor is aláírta.
Egy másik bemutatón, miután a szellemi megtestesülés a jelenlévőkkel kezet fogott, tájékoztatta őket távozásáról. Felszállt a levegőbe, mint egy repülőgép. Először lábfeje tűnt el, majd lábai, azután az alsóteste. Csak a mellét, karjait és fejét lehetett már látni. Dr. Archimedes Mendonca a többi jelenlévővel együtt feszülten figyelte a folyamatot, a materializáció még meglévő törzséhez közeledett, és utánanyúlt. Ekkor élettelenül hullott a földre, miközben az alak teljesen eltűnt. Dr. Mendonca a szomszéd szobában tért magához. Azt állította, hogy ujjai közt ragadós masszát érzékelt, mielőtt eszméletét elvesztette. Mirabelli felébredése után erősen kimerült állapotban volt. Bilincsei érintetlennek bizonyultak, éppúgy, mint az ajtók és ablakok plombái.
Hogy a materializálódott szellemi lények az emberi test összes szervével rendelkeznek, azon alapul, hogy a szellem ezekkel a szervekkel szellemileg rendelkezik. Csak arra van szüksége, hogy az emberi ód segítségével megfelelően sűrítse, és így egy emberi test materiális formájában láthatóvá tegye. A magasabbrendű szellemek ódjának kellemes az illata, lehet ózon(fenyő), rózsa, vagy más illat, a materializált alacsonyrendű szellemeké pedig büdös, a dögszag és az égő kén elviselhetetlen szagáig.
Szemlézte: Bíró László
A szellemvilágnak nem csak a médium ad le óderőt, hanem az összejövetel összes résztvevője is, az egyik többet, a másik kevesebbet, különösen, ha már többször volt ilyen összejövetelen. Ők bizonyos mértékig a fő médium segédmédiumai. A résztvevők ódleadását az egyenletes mély légzés lényegesen erősíti. Ezért játszik a légzésművészet a fakíroknál és médiális mutatványaiknál nagy szerepet.
Emberi érzékeléssel csak a sűrített ód észlelhető, és a szellemek csak sűrített óddal képesek az anyagra hatni. Az ód sűrítéséhez hideg erőáramokat használnak a szellemek az általános érvényű természeti törvény alapján, miszerint a hideg sűrít. A hideg erőáramok következménye a hőmérséklet csökkenése.
Az, hogy Kluski köreiben állatok szelleme materializálódott, arra bizonyíték, hogy az ilyen körökön általában az alacsonyabbrendű szellemvilág uralkodik. Az alantas szellemvilággal folytatott kapcsolatot leginkább maga a médium szenvedi meg, nemcsak lelkileg, hanem testileg is. Pawlowski professzor arról tájékoztat, hogy Kluski médium minden összejövetel után teljesen elbágyadt, és gyakran ágyba kellett vinni, még mielőtt visszanyerte volna eszméletét és ahol csak több óra múlva ébredt fel..
Carlos Mirabelli, a brazil médium. Időnként 60 tanú is jelen volt, akik Brazília legmagasabb tudományos és társadalmi köreihez tartoztak. Mirabelli médiumot 557 tanú figyelte meg összesen.
Mirabelli egy univerzális médium. Ódereje elegendő az összes jelenséghez, ami csak a szellemi találkozásokban előfordul.
Beszélő médium. Transzállapotban az anyanyelvén és a különféle hazai dialektusokon kívül a következő nyelveken beszél: német, francia, holland, angol, 4 olasz dialektus, cseh, arab, japán, orosz, spanyol, török, héber, albán, afrikai dialektusok, latin, kínai, újgörög, lengyel, szíregyiptomi dialektusok és ógörög. Normál állapotában csak az anyanyelvén beszél. Transzállapotban előadást tart olyan dolgokról, melyekről emberként semmit sem tud.
Mirabelli írómédium is. Eddigi transzállapotaiban 28 különböző nyelven írt, méghozzá olyan sebességgel, amit normál állapotú írásnál senki nem tud elérni. Így például 15 perc alatt 5 oldalt írt lengyelül a következő témáról: „Az újjászületett Lengyelország”. 40 perc alatt 25 oldalt perzsául: „A nagy császárságok tarthatatlansága”. 15 perc alatt 4 oldalt latinul: „A nagy fordítások.” 12 perc alatt 5 oldalt japánul: „Az orosz-japán háború”. 22 perc alatt 15 oldalt szírül: „Allah és prófétái”. 15 perc alatt 8 oldalt kínaiul: „Buddhista apológia”.
Mirabelli fizikai médium. Az Assis gyógyszertárban (Rue 15 de Novembro Nr. 9., Sao Paulo) a médium jelenlétében a kiszolgálódobozokból kirepültek a pirulák. Egy csuklókkal mozgatható koponya kirepült a laboratóriumból, lebegve a levegőben maradt, állkapcsát csattogtatta, különböző tárgyakat dobált, fel-alá repkedett, majd a földre hullott, anélkül, hogy széttört volna.
Egy nemzeti ünnepen tartott összejövetelen, ahol a médium és sokmás személy volt jelen, ők is és a szomszédságukban lévők is dobolást és trombitálást hallottak indulóütemben. Ezzel egyidejűleg a teremben lévő üvegek és poharak összeverődtek, teljesen harmonikus hangokat adtak, mely egy katonai induló csodálatraméltó zenei technikáját adta vissza.
Mirabelli biliárdozott, anélkül, hogy a dákót érintette volna. Ezt saját kedvtelésére tette. Egy koponya az állkapcsát mozgatta, és a fejére tett kalap úgy mozgott, mintha üdvözlésként megemelné.
Mirabelli mint apportmédium. Sao Pauloban egy pinto de queiros-i lakásból előzetes értesítés után, egy bezárt kofferből egy revolvert apportált Watson úr lakására. Ezenkívül világos fényben egy képet apportált Watson úr lakásából egy biztosítótársaság irodájába. Ez több kilométer távolságban volt. Ott a kép recsegve a padlóra hullott, és nagy feltűnést keltett.
Mirabelli több személlyel da Luz pályaudvarán volt, és éppen a behajózásra várt Santos felé, amikor hirtelen eltűnt. Körülbelül 15 perc múlva telefonált a da Luztól 90 kilométer távolságban lévő Sao Vicenteből, és kiderült, hogy a médium sao paulo-i eltűnése után két perccel már Sao Vicente-ben volt..
A vizsgálóbizottság egy, Dr. Enrico de Goes tiszteletére rendezett összejöveteléről sok tudós jelenlétében Mirabelli úgy tűnt el a gyűlésteremből, hogy bilincseit nem oldotta ki, és az ajtókon és ablakokon lévő bilincseket nem sértette meg. A médiumot egy szomszédos szobában találták meg, még mindig transzban volt és vallási himnuszokat énekelt.
Mirabelli mint materializációs médium. A mai idők leghatalmasabb szellemi megtestesülései a Mirabelli médiumnál lejátszódott materializációk. Mirabelli egy széken ült. A mélytransz jeleként elsápadt. Szemei kiguvadtak, és úgy forgatta őket, mintha valaki a torkát szorongatná. Erősen izzadni kezdett. Hamarosan a teremben lévő asztal felől három koppanás hallatszott, és egy gyermeki hang azt kiáltotta: „Papa!” – Doktor Ganymed de Souza, a jelenlévők egyike mélyen meghatódva megállapította, hogy felismerte egyik kislánya hangját, aki a fővárosban influenzában meghalt. Ahogy mindenki feszülten figyelt, a médium oldala mellett egy kislány alakját pillantották meg. Az apa szinte nem is volt eszénél, kilépett a körből, a lányát hívta, odament hozzá, és karjaiba zárta. Dr. de Souza zokogás közben egyre azt bizonygatta, hogy a lányát öleli, és a jelenés ruházata ugyanaz, mint amiben a gyermeket a sírba helyezték. Coronel Octavio Viana felemelkedett, hogy a jelenség valódiságáról meggyőződjön. A kicsit ő is kézbe vette, érezte pulzusát, belenézett feneketlen mélységű szemébe, kérdéseket tett fel neki, melyre a lány monoton, szomorú hangon, de értelemszerűen válaszolt. Viana is igazolta a jelenség valódiságát. Dr. de Souza felfrissítette lánya gyermeki emlékezetét, és érthető válaszokat kapott. A jelenséget lefotózták. Ebből egy képet mellékeltek a vizsgálóbizottság jelentéséhez. A felvétel után a gyermek elkezdett a teremben lebegni. Felemelkedett a levegőbe, és úgy hancúrozott, mint egy hal természetes közegében. A résztvevők felálltak, és a jelenség mögé mentek, akit kézzel könnyen elértek. A médium alkarjával követte a lebegő gyermek mozdulatait. A folyamat jegyzőkönyvét helyességének hitelesítéséü tíz jelenlévő tudományos doktor is aláírta.
Egy másik bemutatón, miután a szellemi megtestesülés a jelenlévőkkel kezet fogott, tájékoztatta őket távozásáról. Felszállt a levegőbe, mint egy repülőgép. Először lábfeje tűnt el, majd lábai, azután az alsóteste. Csak a mellét, karjait és fejét lehetett már látni. Dr. Archimedes Mendonca a többi jelenlévővel együtt feszülten figyelte a folyamatot, a materializáció még meglévő törzséhez közeledett, és utánanyúlt. Ekkor élettelenül hullott a földre, miközben az alak teljesen eltűnt. Dr. Mendonca a szomszéd szobában tért magához. Azt állította, hogy ujjai közt ragadós masszát érzékelt, mielőtt eszméletét elvesztette. Mirabelli felébredése után erősen kimerült állapotban volt. Bilincsei érintetlennek bizonyultak, éppúgy, mint az ajtók és ablakok plombái.
Hogy a materializálódott szellemi lények az emberi test összes szervével rendelkeznek, azon alapul, hogy a szellem ezekkel a szervekkel szellemileg rendelkezik. Csak arra van szüksége, hogy az emberi ód segítségével megfelelően sűrítse, és így egy emberi test materiális formájában láthatóvá tegye. A magasabbrendű szellemek ódjának kellemes az illata, lehet ózon(fenyő), rózsa, vagy más illat, a materializált alacsonyrendű szellemeké pedig büdös, a dögszag és az égő kén elviselhetetlen szagáig.
Szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 14. Jul 2020, 05:40
Eltűnt és előkerült rádiótelefon.
Mielőtt rátérnék a valódi történetre, előtte egy kis betekintés szükséges a paranormális esetek megértéshez!
Létezik egy szellemi osztály, aminek a leírása, ismertetése a következő:
6. osztály. Kopogtató és békeháborító szellemek:
Ezek a szellemek személyiségüket illetőleg helyesen külön osztályba nem sorolhatók, mert a harmadik rendnek bármelyik osztályába tartoznak.
Jelenlétüket gyakran érzékelhető és fizikai hatások árulják el. Ilyenek a kopogások, mozgások és a szilárd testek rendkívüli helyváltoztatása, valamint a levegő megmozgatása, stb. Ezek a szellemek sokkal erősebben vannak az anyaghoz kötve, mint a többiek.
Nagyon sok fizikai jelenséget ők idéznek elő, amire nincs normális magyarázat.
Minden szellem képes ilyen jelenségeket előidézni, de a magasabb szellemek átengedik azok kivitelezését az alárendelt szellemeknek, kik sokkal ügyesebbek az anyagi, mint az értelmi munkák elvégzésében. Mikor a magasabb szellemek a fizikai jelenségeket szükségesnek találják, akkor segédletül felhasználják ezeket a szellemeket, kik ebbe az osztályba tartoznak.
Ezek okozzák a megmagyarázhatatlan, de szellemileg irányított fizikai jelenségeket, melyek valamilyen cél elérése miatt következnek be.
Ismerjük meg most a következő fogalmat:
Palingenezis.
Nyelv: görög
újjászületés; a régiek közül némelyek azt tanítják, hogy a világ sorsa megemészteni magát, azzá válni, ami ősállapotában volt, hogy azután az ősi állapotából újra azzá váljék, ami most. Az erkölcsi újjászületés, megújhodás értelmében is használják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Az elégetett tárgyak újra összeállnak - a fizikai "feltámadás".
- Kísérletek Európában a palingenezis jelenséggel -
Több ezer tárgy, növény és élő állat "keletkezett a semmiből" Budapesten, kb. 1920 és 1940 között egy jól kontrollált laboratóriumban. Pontosabban az épületen kívüli térből, meglévő anyagok és élőlények "apportálódtak" a hermetikusan lezárt laboratóriumba.
Ez a csoda több országban is megtörtént.
Angliában kiállítás van az apportált tárgyakról.
Az "apportálás", vagyis tárgyak átvitele szinte szempillantás alatt nagy távolságról a spiritiszta szeánszokra néha ezen a módon történik, mert nyilvánvaló, hogy szétbontott állapotban tökéletes könnyedséggel vihetők keresztül bármilyen szilárd anyagon, amilyen egy ház fala vagy egy lezárt doboz oldala. Az anyag anyagon való keresztülhatolása így - amikor megértjük - éppen olyan egyszerű, mint a víz áthaladása egy szitán, vagy a gáz áthatolása egy folyadékon.
A materializáció, vagyis egy tárgy átváltoztatása éterikus halmazállapotból szilárd halmazállapotba, a fenti folyamat megfordításával hozható létre. Ebben az esetben is folyamatos akaratmegfeszítésre van szükség, hogy megakadályozzuk a materializált anyag visszaesését éterikus halmazállapotba.
Mindenféle elektromos zavar nehézséget okoz mind a materializáció, mind a szétbontás véghezvitelénél, valószínűleg ugyanazért, amiért a ragyogó fény is szinte lehetetlenné teszi ezeket a jelenségeket: az erős rezgés romboló hatása miatt.
A megkettőzés úgy jön létre, hogy a másolandó tárgyról
Ajánlott irodalom: http://www.globenet.hu/teozofia/Olvas/5 ... ltest.html
"Amit nem látunk, és amiről nem tudunk, az nem zárja ki azt, hogy nem létezik."
Most pedig nézzük meg, hogy miért is beszéltem erről:
2008. augusztus elején Erdélybe mentem két táborba szellemtani előadást tartani.
Az első táborba 5.-én érkeztem, csodálatos embereket ismertem meg, és sok ismerősöm is volt közöttük.
Második este kaptam egy figyelmeztetést a szellemi segítőmtől, hogy minden értékem vigyem ki a szobámból az autóba, és ott tartsam bezárva. Nagyon csodálkoztam ezen, hiszen a társaság egy megbízható, becsületes emberekből állt.
Este viszont érkezett egy ismeretlen ember, aki szobatársam meghívására a szobánkba járt, ahonnan érdekes módon akkor eltűnt a rádiótelefonom. Nem is mertem lopásra gondolni, átkutattam minden holmimat reggel, amikor észrevettem, az egész szobát, az autómat több alkalommal, de a rádiótelefonomat nem találtam meg!
Bevallom őszintén, hogy nem az bántott, hogy ellopták, hanem az, hogy egy ember spirituálisan még itt tart, hogy erre vetemedik. Így inkább sajnálat volt bennem. Igaz, volt mitől izgulnom, mert egy benzinkútnál kicsit furcsa üzemanyagot adtak, amitől füstölni kezdett a motor, és féltem, hogy valahol leáll az autó, és nem tudok segítséget kérni, de szerencsére nem történt ilyen. Kicsit magamat hibáztattam, mert figyelmeztetést kaptam, hogy zárjam el az értékeimet, és nem gondoltam a telefonomra, enyhítő körülmény, hogy este felhívtam a feleségemet, és lusta voltam kivinni az autóba. J
Aki elvitte, az ismeretlen ember furcsán is viselkedett a táborban, rámászott a lányokra, akik már menekültek előle, mert kihangsúlyozta, hogy nagyon sok szexuális energiája van, amit le szeretne vezetni!
Másnap hirtelen összepakolt és elment a táborból, és akkor találkoztam vele, amikor elhajtott, kicsit furcsán magyarázkodott, majd elment.
Amikor pár nap múlva átmentem a másik táborba előadást tartani, újra átvizsgáltam a holmimat, de nem találtam meg ismételten a telefonomat, így egyértelmű lett teljesen a lopás megtörténte.
A történetnek itt vége is lehetne, de még csak most jön a folytatás, amiért is írtam a bevezetőt írásom elején!
Október 3.-án, a feleségem megkérdezte, hogy kié az a rádiótelefon, ami a nappalinkban az asztalon van? Én csodálkozva néztem, mert a gyermekeink nem voltak otthon, és ők ilyenkor a telefonjukat magukkal viszik, az én új telefonom a zsebemben volt.
Megnéztem közelebbről a telefont, de nem tudtam, hogy kié lehet, de egy hirtelen ötlettől vezérelve bekapcsoltam, majd beütöttem a pin. kódom, és legnagyobb meglepetésemre bekapcsolódott. Amikor megjelent az indító képernyő az én régi, ellopott telefonom képernyője kapcsolódott be, és kiderült, hogy a saját, Erdélyben két hónapja eltűnt rádiótelefonom tartom a kezemben!
Megvizsgáltam, az akkumulátor teljesen fel volt töltve a legnagyobb meglepetésemre!
Hívást nem indítottak róla, az utolsó hívás az én hívásom volt az eltűnés napján. Igaz, nehéz is lett volna telefonálni róla, mert kikapcsolva tettem le a szobámban az ágyam mellé.
És két hónap múlva egy láthatatlan erő letette a nappalim asztalára!
Persze azért annyit még el kell mondanom, ez hozzátartozik a történethez, hogy én a gyakorlati szellemtant tanítom, így amiről előadásaimon beszélek, azoknak a nagy részét megtapasztaltam a saját bőrömön, így a gyakorlatban is tudom és értem, amiről beszélek, beleértve a halálközeli élményt is.
Teljesen „véletlenül” mostani előadásaimba szóba került az apportálás is, amit most megtapasztaltam a gyakorlatban.
Természetesen szellemi vezetőmnek elküldtem a kérdést, hogy szeretnék választ kapni a történésekre, de lehet, hogy a választ csak a halálom után fogom megtudni! J
De azért remélem, hogy hamarabb megkapom a választ, és azt is elmesélhetem!
Írta az eset főszereplője: Karsay István
UI:
Laár András: Szertartáserők és harmóniák a mindennapokban
https://www.youtube.com/watch?v=GtOVpiNp6CI
Mielőtt rátérnék a valódi történetre, előtte egy kis betekintés szükséges a paranormális esetek megértéshez!
Létezik egy szellemi osztály, aminek a leírása, ismertetése a következő:
6. osztály. Kopogtató és békeháborító szellemek:
Ezek a szellemek személyiségüket illetőleg helyesen külön osztályba nem sorolhatók, mert a harmadik rendnek bármelyik osztályába tartoznak.
Jelenlétüket gyakran érzékelhető és fizikai hatások árulják el. Ilyenek a kopogások, mozgások és a szilárd testek rendkívüli helyváltoztatása, valamint a levegő megmozgatása, stb. Ezek a szellemek sokkal erősebben vannak az anyaghoz kötve, mint a többiek.
Nagyon sok fizikai jelenséget ők idéznek elő, amire nincs normális magyarázat.
Minden szellem képes ilyen jelenségeket előidézni, de a magasabb szellemek átengedik azok kivitelezését az alárendelt szellemeknek, kik sokkal ügyesebbek az anyagi, mint az értelmi munkák elvégzésében. Mikor a magasabb szellemek a fizikai jelenségeket szükségesnek találják, akkor segédletül felhasználják ezeket a szellemeket, kik ebbe az osztályba tartoznak.
Ezek okozzák a megmagyarázhatatlan, de szellemileg irányított fizikai jelenségeket, melyek valamilyen cél elérése miatt következnek be.
Ismerjük meg most a következő fogalmat:
Palingenezis.
Nyelv: görög
újjászületés; a régiek közül némelyek azt tanítják, hogy a világ sorsa megemészteni magát, azzá válni, ami ősállapotában volt, hogy azután az ősi állapotából újra azzá váljék, ami most. Az erkölcsi újjászületés, megújhodás értelmében is használják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Az elégetett tárgyak újra összeállnak - a fizikai "feltámadás".
- Kísérletek Európában a palingenezis jelenséggel -
Több ezer tárgy, növény és élő állat "keletkezett a semmiből" Budapesten, kb. 1920 és 1940 között egy jól kontrollált laboratóriumban. Pontosabban az épületen kívüli térből, meglévő anyagok és élőlények "apportálódtak" a hermetikusan lezárt laboratóriumba.
Ez a csoda több országban is megtörtént.
Angliában kiállítás van az apportált tárgyakról.
Az "apportálás", vagyis tárgyak átvitele szinte szempillantás alatt nagy távolságról a spiritiszta szeánszokra néha ezen a módon történik, mert nyilvánvaló, hogy szétbontott állapotban tökéletes könnyedséggel vihetők keresztül bármilyen szilárd anyagon, amilyen egy ház fala vagy egy lezárt doboz oldala. Az anyag anyagon való keresztülhatolása így - amikor megértjük - éppen olyan egyszerű, mint a víz áthaladása egy szitán, vagy a gáz áthatolása egy folyadékon.
A materializáció, vagyis egy tárgy átváltoztatása éterikus halmazállapotból szilárd halmazállapotba, a fenti folyamat megfordításával hozható létre. Ebben az esetben is folyamatos akaratmegfeszítésre van szükség, hogy megakadályozzuk a materializált anyag visszaesését éterikus halmazállapotba.
Mindenféle elektromos zavar nehézséget okoz mind a materializáció, mind a szétbontás véghezvitelénél, valószínűleg ugyanazért, amiért a ragyogó fény is szinte lehetetlenné teszi ezeket a jelenségeket: az erős rezgés romboló hatása miatt.
A megkettőzés úgy jön létre, hogy a másolandó tárgyról
Ajánlott irodalom: http://www.globenet.hu/teozofia/Olvas/5 ... ltest.html
"Amit nem látunk, és amiről nem tudunk, az nem zárja ki azt, hogy nem létezik."
Most pedig nézzük meg, hogy miért is beszéltem erről:
2008. augusztus elején Erdélybe mentem két táborba szellemtani előadást tartani.
Az első táborba 5.-én érkeztem, csodálatos embereket ismertem meg, és sok ismerősöm is volt közöttük.
Második este kaptam egy figyelmeztetést a szellemi segítőmtől, hogy minden értékem vigyem ki a szobámból az autóba, és ott tartsam bezárva. Nagyon csodálkoztam ezen, hiszen a társaság egy megbízható, becsületes emberekből állt.
Este viszont érkezett egy ismeretlen ember, aki szobatársam meghívására a szobánkba járt, ahonnan érdekes módon akkor eltűnt a rádiótelefonom. Nem is mertem lopásra gondolni, átkutattam minden holmimat reggel, amikor észrevettem, az egész szobát, az autómat több alkalommal, de a rádiótelefonomat nem találtam meg!
Bevallom őszintén, hogy nem az bántott, hogy ellopták, hanem az, hogy egy ember spirituálisan még itt tart, hogy erre vetemedik. Így inkább sajnálat volt bennem. Igaz, volt mitől izgulnom, mert egy benzinkútnál kicsit furcsa üzemanyagot adtak, amitől füstölni kezdett a motor, és féltem, hogy valahol leáll az autó, és nem tudok segítséget kérni, de szerencsére nem történt ilyen. Kicsit magamat hibáztattam, mert figyelmeztetést kaptam, hogy zárjam el az értékeimet, és nem gondoltam a telefonomra, enyhítő körülmény, hogy este felhívtam a feleségemet, és lusta voltam kivinni az autóba. J
Aki elvitte, az ismeretlen ember furcsán is viselkedett a táborban, rámászott a lányokra, akik már menekültek előle, mert kihangsúlyozta, hogy nagyon sok szexuális energiája van, amit le szeretne vezetni!
Másnap hirtelen összepakolt és elment a táborból, és akkor találkoztam vele, amikor elhajtott, kicsit furcsán magyarázkodott, majd elment.
Amikor pár nap múlva átmentem a másik táborba előadást tartani, újra átvizsgáltam a holmimat, de nem találtam meg ismételten a telefonomat, így egyértelmű lett teljesen a lopás megtörténte.
A történetnek itt vége is lehetne, de még csak most jön a folytatás, amiért is írtam a bevezetőt írásom elején!
Október 3.-án, a feleségem megkérdezte, hogy kié az a rádiótelefon, ami a nappalinkban az asztalon van? Én csodálkozva néztem, mert a gyermekeink nem voltak otthon, és ők ilyenkor a telefonjukat magukkal viszik, az én új telefonom a zsebemben volt.
Megnéztem közelebbről a telefont, de nem tudtam, hogy kié lehet, de egy hirtelen ötlettől vezérelve bekapcsoltam, majd beütöttem a pin. kódom, és legnagyobb meglepetésemre bekapcsolódott. Amikor megjelent az indító képernyő az én régi, ellopott telefonom képernyője kapcsolódott be, és kiderült, hogy a saját, Erdélyben két hónapja eltűnt rádiótelefonom tartom a kezemben!
Megvizsgáltam, az akkumulátor teljesen fel volt töltve a legnagyobb meglepetésemre!
Hívást nem indítottak róla, az utolsó hívás az én hívásom volt az eltűnés napján. Igaz, nehéz is lett volna telefonálni róla, mert kikapcsolva tettem le a szobámban az ágyam mellé.
És két hónap múlva egy láthatatlan erő letette a nappalim asztalára!
Persze azért annyit még el kell mondanom, ez hozzátartozik a történethez, hogy én a gyakorlati szellemtant tanítom, így amiről előadásaimon beszélek, azoknak a nagy részét megtapasztaltam a saját bőrömön, így a gyakorlatban is tudom és értem, amiről beszélek, beleértve a halálközeli élményt is.
Teljesen „véletlenül” mostani előadásaimba szóba került az apportálás is, amit most megtapasztaltam a gyakorlatban.
Természetesen szellemi vezetőmnek elküldtem a kérdést, hogy szeretnék választ kapni a történésekre, de lehet, hogy a választ csak a halálom után fogom megtudni! J
De azért remélem, hogy hamarabb megkapom a választ, és azt is elmesélhetem!
Írta az eset főszereplője: Karsay István
UI:
Laár András: Szertartáserők és harmóniák a mindennapokban
https://www.youtube.com/watch?v=GtOVpiNp6CI
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mi 15. Jul 2020, 02:29
Szellemidézés veszélyei.
A fizikai testünkben csak egy rövid ideig tartózkodunk, míg életfeladatunkat elvégezzük, és utána, - a földi halálunk után - visszatérünk a szellemi testbe. Ezt sokan felismerik, de vannak, akik tagadják, hangoztatva az anyagi világ szépségeit és örökkévalóságát.
A szellemvilág alsó szférái nagy részben hasonló felépítésűek, mint a földi világ.
Hermész Triszmegisztosz nagyon szépen megfogalmazta:
„Való igaz, nem kétséges és bizonyos: ami lenn van, egy és ugyanaz, mint ami fenn van, egy és ugyanaz, mint ami lenn van.”.
A szellemvilág közléseiből kiderül, hogy a „mennyei szférákban” az azonosak vannak együtt, ellentétben a földi világgal, ahol minden típusú ember (szellem) megtalálható feladataik és fejlődésük érdekében. Létezik azonban a szellemvilágnak egy különleges része, amit „köztes létnek”, „szürke zónának” is említenek. Ez a terület azoknak szellemeknek a gyülekező helye, akik nem mentek tovább a felsőbb, tisztább szférákba, hanem valamilyen oknál fogva itt maradtak a fizikai világhoz közel. Ezek nagy része tudatlanságból, vagy szenvedélybetegségtől gyötörve, kíváncsiságból, anyagi vagyonuktól történő függés miatt nem mentek tovább, így ezen a területen mindenféle típusú szellem megtalálható, akik valamilyen szinten hatással tudnak lenni fizikai testben lévő társaikra.
Egyszerű példa: egy alkoholtól függő szellem a fizikai testben lévő társát sugallatokkal gondolati úton további ivásra ösztökéli, majd amikor az szinte az ájulásig issza magát, akkor belép a testébe, és folytatja a dorbézolást, kihasználva azt a kis időt, míg újra birtokolhat egy testet. Ilyenkor reggel, amikor magához tér az ember azt hallja a barátaitól, vagy családtagjaitól:
„nem tudom mi történt veled tegnap, mintha kicseréltek volna, olyan más ember voltál”, és közben valóban egy más ember volt a testben! Rosszabbik esetben megerőszakol egy nőt, gyilkosságot követ el, vagy valami hasonló megváltozhatatlan cselekedetet.
Ezek a szellemek, melyek a mi síkunkon tartózkodnak sok esetben jeleznek nekünk, sokszor gondot és problémát okoznak. Általában csak akkor tudnak megszállni minket, ha gondolati úton, vagy cselekedeteinkkel magunkhoz vonzzuk, behívjuk őket. Ha tisztán élünk, akkor ilyen veszély nem fenyeget minket, ekkor a jó szellemek segítségére lehet számítani, mert közösen dolgozunk velük, csak nem veszzük sokszor ezt észre.
Vannak azonban nagyon veszélyes találkozási pontok, és ilyen a szellemidézés. Amikor felelőtlenül behívjuk őket kíváncsiságból, akkor nem is gondoljuk, hogy mekkora baj származhat belőle. Ebben az esetben megnyitunk egy kaput a két világ között, ahol egy idézéskor több ezer szellem is jelen van, és várja a lehetőséget, hogy megnyilvánuljon. Komoly előkészület és védelem kell egy ilyen szellemidézéshez, de nagy részében felesleges, mert a meghalt szeretettünket megzavarhatjuk szellemi munkájában, főleg ha friss a gyász, és még neki is most kell beilleszkednie szellemi lakóhelyére. Ráadásul az sem biztos, hogy idézéskor az a szellem jelenik meg akit megidéztünk, hanem egy másik, aki a nekünk fontos információkat „lehívja”, és azzal téveszt meg minket. Ilyen idézéskor, ha valaki nincs védelem alatt (és miért lenne, ha felelőtlenül, érdeklődésből kísérletezünk vele) könnyen összeszedhet egy – két megszálló szellemet, akik megkeserítik földi életét, de sok esetben a halálát is okozhatják.
A megszálló szellem nincs tekintettel a megszállt testre, ha a halálát okozza annak, akkor vígan elmegy, és keress magának egy másik testet, és könnyen talál, mert mindig van olyan, aki behívja.
Egy alkoholistát megszálló szellem képes a testet halálra itatni, majd utána vígan odébbáll, keresve a következő áldozatát. A Bibliában is találunk a megszállottságra bőven példát, és intelmeket is az elkerülésére.
A barátommal történt meg a következő eset:
A felesége a barátnőivel kitalálták, hogy szellemet idéznek, mert olyan „érdekes” dolognak tartották. Vettek táblát, és nekiálltak idézni, minden tudás, védelem nélkül, előszedve mindazt, amit hallottak róla.
Mi lett az eredmény: elkezdett működni, de olyan negatív energiákat tapasztaltak meg, hogy hamar abbahagyták, és mindenki hazament, megfogadva, hogy többet nem kísérleteznek.
A barátom felesége viszont összeszedte egy öngyilkos ember szellemét, aki megszállta őt, majd három hónapos munka után átvette az irányítást teljesen a fizikai test felett (ennek külső megszállottsági nyomai is voltak!), majd a hölgyet öngyilkosságra kényszeríttette, aki látványosan, megrendezve a halálát, kiugrott lakótelepi lakásuk emeleti ablakából!
A pontos történetet úgy tudtam végig követni, hogy a barátomat nagyon megviselte az eset, és a kérésére elmentem vele egy beavatott halottidézőhöz, ahol megfelelő védelem alatt megtudtuk a pontos történéseket. A felesége ugyan már nagyon megbánta, de sajnos késő volt, megkérte a férjét, hogy vigyázzon a gyermekükre, őt ne keresse, mert úgyis találkozni fognak és elment.
Nagyon szép és kerek lenne a történet, ha itt véget érne, de nem így történt!
Kedves barátom a halottidézőnél kedvet kapott a másik világgal történő kapcsolatfelvételre, több alkalommal visszament beszélni a halott feleségével, pedig az megkérte őt, hogy ne zaklassa!
Később a saját elmondása szerint otthon is megpróbált kapcsolatot teremteni vele, de nem sikerült, bár érdekes dolgok történtek a közelében. Nem láttam már régóta, és most újra találkoztam vele, és megállapítható volt nála a megszállottság ténye, ha nem is olyan erős intenzitással, mint a feleségénél.
Minden lehetőséget megkapott, hogy ne essen ugyanabba a hibába, és mégis belesétált a csapdába!
Fizikai testünk halála után visszatérünk szellemi életünkbe, ahol idő nincs, csak „állapot”, és jókat fogunk majd nevetni utólag az egészen, amikor találkozunk halottnak hitt szeretetteinkkel, barátainkkal, rokonainkkal.
Szeretetteink soha nem halnak meg, csak mi veszítjük el azt a képességünket, hogy halljuk és lássuk őket! Megfelelő tudatszint emeléssel újra tudjuk hallani és látni őket, és ilyen például egy meditáció is!
Karsay István
UI:
12 fájdalmas tünet, amit lelki sebek okozhatnak!
http://zoldujsag.hu/12-fajdalmas-tunet- ... -64805?fbc
A fizikai testünkben csak egy rövid ideig tartózkodunk, míg életfeladatunkat elvégezzük, és utána, - a földi halálunk után - visszatérünk a szellemi testbe. Ezt sokan felismerik, de vannak, akik tagadják, hangoztatva az anyagi világ szépségeit és örökkévalóságát.
A szellemvilág alsó szférái nagy részben hasonló felépítésűek, mint a földi világ.
Hermész Triszmegisztosz nagyon szépen megfogalmazta:
„Való igaz, nem kétséges és bizonyos: ami lenn van, egy és ugyanaz, mint ami fenn van, egy és ugyanaz, mint ami lenn van.”.
A szellemvilág közléseiből kiderül, hogy a „mennyei szférákban” az azonosak vannak együtt, ellentétben a földi világgal, ahol minden típusú ember (szellem) megtalálható feladataik és fejlődésük érdekében. Létezik azonban a szellemvilágnak egy különleges része, amit „köztes létnek”, „szürke zónának” is említenek. Ez a terület azoknak szellemeknek a gyülekező helye, akik nem mentek tovább a felsőbb, tisztább szférákba, hanem valamilyen oknál fogva itt maradtak a fizikai világhoz közel. Ezek nagy része tudatlanságból, vagy szenvedélybetegségtől gyötörve, kíváncsiságból, anyagi vagyonuktól történő függés miatt nem mentek tovább, így ezen a területen mindenféle típusú szellem megtalálható, akik valamilyen szinten hatással tudnak lenni fizikai testben lévő társaikra.
Egyszerű példa: egy alkoholtól függő szellem a fizikai testben lévő társát sugallatokkal gondolati úton további ivásra ösztökéli, majd amikor az szinte az ájulásig issza magát, akkor belép a testébe, és folytatja a dorbézolást, kihasználva azt a kis időt, míg újra birtokolhat egy testet. Ilyenkor reggel, amikor magához tér az ember azt hallja a barátaitól, vagy családtagjaitól:
„nem tudom mi történt veled tegnap, mintha kicseréltek volna, olyan más ember voltál”, és közben valóban egy más ember volt a testben! Rosszabbik esetben megerőszakol egy nőt, gyilkosságot követ el, vagy valami hasonló megváltozhatatlan cselekedetet.
Ezek a szellemek, melyek a mi síkunkon tartózkodnak sok esetben jeleznek nekünk, sokszor gondot és problémát okoznak. Általában csak akkor tudnak megszállni minket, ha gondolati úton, vagy cselekedeteinkkel magunkhoz vonzzuk, behívjuk őket. Ha tisztán élünk, akkor ilyen veszély nem fenyeget minket, ekkor a jó szellemek segítségére lehet számítani, mert közösen dolgozunk velük, csak nem veszzük sokszor ezt észre.
Vannak azonban nagyon veszélyes találkozási pontok, és ilyen a szellemidézés. Amikor felelőtlenül behívjuk őket kíváncsiságból, akkor nem is gondoljuk, hogy mekkora baj származhat belőle. Ebben az esetben megnyitunk egy kaput a két világ között, ahol egy idézéskor több ezer szellem is jelen van, és várja a lehetőséget, hogy megnyilvánuljon. Komoly előkészület és védelem kell egy ilyen szellemidézéshez, de nagy részében felesleges, mert a meghalt szeretettünket megzavarhatjuk szellemi munkájában, főleg ha friss a gyász, és még neki is most kell beilleszkednie szellemi lakóhelyére. Ráadásul az sem biztos, hogy idézéskor az a szellem jelenik meg akit megidéztünk, hanem egy másik, aki a nekünk fontos információkat „lehívja”, és azzal téveszt meg minket. Ilyen idézéskor, ha valaki nincs védelem alatt (és miért lenne, ha felelőtlenül, érdeklődésből kísérletezünk vele) könnyen összeszedhet egy – két megszálló szellemet, akik megkeserítik földi életét, de sok esetben a halálát is okozhatják.
A megszálló szellem nincs tekintettel a megszállt testre, ha a halálát okozza annak, akkor vígan elmegy, és keress magának egy másik testet, és könnyen talál, mert mindig van olyan, aki behívja.
Egy alkoholistát megszálló szellem képes a testet halálra itatni, majd utána vígan odébbáll, keresve a következő áldozatát. A Bibliában is találunk a megszállottságra bőven példát, és intelmeket is az elkerülésére.
A barátommal történt meg a következő eset:
A felesége a barátnőivel kitalálták, hogy szellemet idéznek, mert olyan „érdekes” dolognak tartották. Vettek táblát, és nekiálltak idézni, minden tudás, védelem nélkül, előszedve mindazt, amit hallottak róla.
Mi lett az eredmény: elkezdett működni, de olyan negatív energiákat tapasztaltak meg, hogy hamar abbahagyták, és mindenki hazament, megfogadva, hogy többet nem kísérleteznek.
A barátom felesége viszont összeszedte egy öngyilkos ember szellemét, aki megszállta őt, majd három hónapos munka után átvette az irányítást teljesen a fizikai test felett (ennek külső megszállottsági nyomai is voltak!), majd a hölgyet öngyilkosságra kényszeríttette, aki látványosan, megrendezve a halálát, kiugrott lakótelepi lakásuk emeleti ablakából!
A pontos történetet úgy tudtam végig követni, hogy a barátomat nagyon megviselte az eset, és a kérésére elmentem vele egy beavatott halottidézőhöz, ahol megfelelő védelem alatt megtudtuk a pontos történéseket. A felesége ugyan már nagyon megbánta, de sajnos késő volt, megkérte a férjét, hogy vigyázzon a gyermekükre, őt ne keresse, mert úgyis találkozni fognak és elment.
Nagyon szép és kerek lenne a történet, ha itt véget érne, de nem így történt!
Kedves barátom a halottidézőnél kedvet kapott a másik világgal történő kapcsolatfelvételre, több alkalommal visszament beszélni a halott feleségével, pedig az megkérte őt, hogy ne zaklassa!
Később a saját elmondása szerint otthon is megpróbált kapcsolatot teremteni vele, de nem sikerült, bár érdekes dolgok történtek a közelében. Nem láttam már régóta, és most újra találkoztam vele, és megállapítható volt nála a megszállottság ténye, ha nem is olyan erős intenzitással, mint a feleségénél.
Minden lehetőséget megkapott, hogy ne essen ugyanabba a hibába, és mégis belesétált a csapdába!
Fizikai testünk halála után visszatérünk szellemi életünkbe, ahol idő nincs, csak „állapot”, és jókat fogunk majd nevetni utólag az egészen, amikor találkozunk halottnak hitt szeretetteinkkel, barátainkkal, rokonainkkal.
Szeretetteink soha nem halnak meg, csak mi veszítjük el azt a képességünket, hogy halljuk és lássuk őket! Megfelelő tudatszint emeléssel újra tudjuk hallani és látni őket, és ilyen például egy meditáció is!
Karsay István
UI:
12 fájdalmas tünet, amit lelki sebek okozhatnak!
http://zoldujsag.hu/12-fajdalmas-tunet- ... -64805?fbc
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Fr 17. Jul 2020, 05:03
Megbocsájtás. Ada mediális közlés
Drága földi Testvéreim és barátaim az Úr Jézus Krisztusban!
Kedves földi testvéreim, kétezer év távlatából folyamatosan hangzik felétek Krisztus Urunk felhívása, mit sem veszítve erejéből, mintegy meghatározva ezzel az emberi élet és a szellem életének célját, talán kiemelve ezáltal a többi Ige fölé: Keressétek és kutassátok Isten Országát és annak Igazságát és a többi mind megadatik hozzá néktek!
A felületesen gondolkodó, a felszínen úszó hívő ember számára, mintha ellentmondás látszanék az előző megnyilatkozásban elhangzott tanítással szemben, miszerint: ,,Boldogok a lelki szegények" kiknek az értelmi fejlettségük nem haladja túl lelki fejlettségüket, pedig éppen, hogy a két Ige kiegészíti egymást, ugyanis itt is erről beszél az Úr, alátámasztva azt az egy ugyanazon igazságot, miszerint a földi embernek az Isten Országának, vagyis a szeretet országának a keresését helyezte elsődleges célként, mert az Isten Országa a szeretet Országa és ez az elsődleges, amit keresnetek kell és ha megtaláltátok önmagatokban egy kicsinyke részét, akkor jöhet a felhívás másik, része, az isteni igazságok keresése.
De mivel az Isten Országa örök és csak lépésről- lépésre, fokozatos tisztulással valamint a lelkiekben történő gyarapodással közelíthető meg, ezért a keresésetek és kutatástok is örök és örök célt szolgálnak.
Ha az ember a szeretet oltárán igyekszik elégetni önmagát, ( az Isten Országába való eljutás céljából) akkor meghal ugyan a világnak és az igazságainak a számára, de a cselekedeteivel olyan erő áramok keletkeznek a lélekben, melyek bizonyos vegyi átalakulások folytán, kiégetik, illetve legyőzik és átalakítják a bűnös hajlamokat erényekké. Ezért is valóság az az igazság, miszerint minden nap valaminek el kell égni a lelketekben, ha a szeretet oltárán áldoztok. Az elégett hajlamok teszik gyakorlatilag lehetővé az isteni Igazságok megismerését, mert minden egyes szabadulással, hogy így mondjam valamit tanul, illetve tapasztal a lélek, vagyis meggyökeresedik benne egy-egy isteni Igazság, akár olvassa, akár nem. De ha olvas is az ember, általában azok az igazságok rezonálnak be a lelkébe, amelyek már mint tapasztalatok kezdenek asszimilálódni a lelkében.
Akkor lépnek fel az első problémák,amikor a sorrend, vagyis az igazságkeresés nagyban megelőzi és túlhaladja a fejlettségi szintet, amikor már nem a szeretet gyakorlása a fő cél, bármennyire tisztának látszódjon is a törekvés, mert ilyen esetben megbújik a lélek redői mögött bizonyos fokú elismerésvágy, hiúság, a kevésbé tájékozottak felett bizonyos uralkodási vágy, mely már nem szeretet, hanem gőg. Ezzel a magatartással viszont az ember nem építi sem a saját, de még a mások lelki világát sem, mert a gőg ősbűn, mely megrontotta a teremtettséget. Akkor áldásos a tudás, ha az a szent célt, vagyis a fejlődést szolgálja és nem a hajlamaitokat hizlaljátok vele.
A fent említett ige, hazahívó szó, mellyel vonzza, hívja úgy a földi embert, mint a szellemet a keresésre, kutatásra, vagyis a fejlődésre, de ebbe a hazahívó szó által kiváltott fejlődési útba rengeteg bűn, fájdalom, szenvedés, csalódás, bűnbánat és feloldozás szorul ,amíg az ember lassan ráébred a világi élet semmisségére és helyébe mennyei célokat tűz ki feladatul, hisz a világi élet eleve Isten ítélete alatt nyugszik.
Az az ember, aki a szeretet oltárán áldoz, végül is teremt, teremt egy Új Világot,(építi az Isten Országát) egy új országot, melyről azt mondja az Úr Pilátusnak: ,,Az én királyságom nem ebből a világból való, mert ha ebből a világból való volna, akkor a katonáim megvédenének engem" De éppen hogy azt a fenti világot-melynek lakosai az ellenségszeretet által nem támadnak és nem védekeznek, hanem meghajolnak, hogy a szeretet oltárán áldozzanak önmagukért és másokért- építi mindenki aki a szeretetet tűzi ki fő célként a földi életben. ,,...Jöjjön el a Te Országod..." De mint ahogy, mindenért a fejlődés folyamán, úgy ezért is komolyan meg kell dolgoznia mindenkinek: ,,...Véres verejtékkel keresed a te kenyeredet...(!)" vagyis a fent említett munkának eredményét komoly erőfeszítéssel tudod csak elérni.
Végül is mindenki, minden bukott szellem, erre az építésre, illetve újjáépítésre van meghívva, mert mindenkinek újjá kell építenie mindazt, amit a saját bukásával lerombolt az Isten Országában. Ezáltal fog újjáépülni a teremtettség. Tehát az Úr Jézus felhívása az Isten Országa keresésére, mint hazahívó szó, munkára szólít fel minden bukott és hűen maradt szellemet, mert ez a kijelentése:,,Keressétek Isten Országát és annak igazságát", tartja fenn, élteti a világegyetemet és a szellemeket.
Ezért hát munkára fel, kedves testvéreim, dolgozni és csakis dolgozni, hogy minél többet visszaépítsetek abból ami ellentétes irányt vett fel a lelketekben, hogy minden hegy elhordassék, és minden mélyedés feltöltessék, vagyis hogy minél inkább helyreállhasson a lelketekben a harmónia, addig ameddig nappal vagyon, pontosabban ameddig le nem száll az éj és be nem áll a mindent egybeolvasztó és magába szívó sötétség!
Építsétek újjá a bűnökké vált erényeket a lelketekben azokkal az újjáteremtő krisztusi erőkkel, melyeket lehozott és itt hagyott a számotokra. Vonjátok magatokhoz ezeket a lelketeket újjáteremtő krisztus-parányokat és éljetek ezekhez az erőkhöz méltóan, a szeretet gyakorlása által, mert ehhez bőven kínálkozik alkalom a földi életben.
Nagyon hajlamos az ember arra, hogy másoktól várja el az erények gyakorlását vele szemben, de ez annak a jele, hogy nincsenek benne a lelkében az embernek az elvárt erények és mások pozitív tulajdonságaival szeretné pótolni a saját hiányosságait. Semmi esetre sem lehet másoktól foltot kérni a ti elnyűtt és kiszakadozott lelki ruhátokra, mert az ilyen felszínes cselekedetet azonnal észreveszi a sátán és lecsap rátok. A lelketek hiányosságaira saját lelketekből kell kitermelnetek a ,,foltokat",mert csakis így lesz tiétek az eredmény és nem másé, vagyis nem adhattok senkinek olajat a lámpásába, hanem mindenkinek a saját lelkének eredményei kell hogy világítsanak és ezek csak a saját környezetét fogják bevilágítani és nem a másét.
Az ember nem várhat el mástól erényeket,főként akkor, amikor ő maga nélkülözi azokat, mert nem tudja segíteni azok kialakulását abban a másikban, ugyanis nincs meg hozzá a kellő lelki töltöttsége. Csakis Isten támaszthat elvárásokat gyermekeivel szemben, mert Ő az abszolút tökéletesség, tehát van Neki miből előmozdítani bennetek az erényeket. Mivel Isten mindent és mindenkit a szeretet szemüvegén keresztül néz és lát, így nem is biztos az, hogy attól a valakitől pontosan azt várja el, amit ti szeretnétek.
Az ember ha valamit is ,,elvár" valakitől, azt csakis példaadással teheti, mert akkor már van benne azokból az erényekből, melyeket a másikban esetleg építenie kell.
A szeretet soha nem vár el semmit, főként azt nem, ami egyébként nincs meg a másikban, hanem betölteni igyekszik a hiányokat. Isten képes az Ő abszolút hatalmával erényeket teremteni. Az ember ezeket a folyamatokat esetleg csak elősegítheti, ha arra Istentől ,,felhatalmazást" kap. De a másik félnek viszont alázatból be kell tartania a másik elvárásait, ha azok nem ellenkeznek az isteni törvényszerűségekkel.
Amikor az ember az Isten Országát keresi és erre példát szeretne látni, akkor az Urat kell figyelnie, hisz Ő mutatta be legtökéletesebben az áldozatkész és mindenkinek megbocsátó szeretetével. A szeretet ugyanis ,,...nem gerjed haragra...a rosszat nem rója fel... " tehát megbocsát minden ellene vétkezőnek.
Az Úr jól ismeri az embert mint tökéletlen lényt, aki nap mint nap botladozik, hibázik, bűnözik és ezáltal nap mint nap rá is van szorulva Isten bűnbocsátó kegyelmére. De azt is tudta, hogy a másiknak viszont megbocsátani nem tud, mert nincs akkora szeretete, hanem gyűlölettel tekint az ellene vétkezőre, ezért kötötte a sértett fél bűneinek a megbocsátását a vele szemben elkövetetett vétkek megbocsátásához!
Alapvetően nem azért bűnös az ember, mert bűnt követett el, hanem azért, amiért a bűnt elkövette, vagyis mert benne élnek a lelkében a bűnös hajlamok! A számadás napján ezek a hajlamok fognak ítélet alá esni, vagyis az, hogy az utolsó hét testetöltés alatt mennyit tisztított ki önmagából belőlük és hogy elérte-e az Isten által megadott normatívát.
A szobában is éppen úgy lehet vétkezni, mint ahogyan a világban és a világban is lehet tisztának megmaradni, mint a szobában mert a bűnös érzésmegmozdulások ítéltetnek meg elsősorban és azok nagysága az, ami megítéli a lelket. ,,Aki bűnös vággyal a másik nemre néz, már paráználkodott azzal az ő szívében" - mondja az Úr mindazoknak, akik azt hiszik, hogy csak a cselekedetek által ítéltetik meg az ember.
A szentek sokszor éppen a cellájukban fedezték fel a lelkükben levő hajlamokat a befelé fordulás és magukba tekintés által. (,,Ha imádkozol menj be a belső szobádba és ott imádkozzál..." mert éppen hogy ott történhetnek az önmegismerések az Atya kegyelme által. Amikor az ember legyőzi a gőgöt, mint a bűnök takaróját, akkor látja meg azt, hogy ki is ő valójában. Ezért érezték a szentek a világon a legbűnösebbeknek magukat. És ezt a cellában való befelé fordulással érték el nagy fájdalmak közepette (stigmák). Ők érezték magukat a legbűnösebbeknek, akik a földért a legtöbbet tették! Hol van ehhez mérten egy átlag ember bűn beismerése?: Merő pöffeszkedés az sokszor tele önigazolással. (Maga Eszter médium, amikor bűnbánatot tartott, kényszercselekedetből a szó legszorosabb értelmében megszaggatta a ruháját, mert annyira fájtak neki a bűnei. Mikor követhetett el ekkora vétkeket, hogy egy ilyen kényszercselekedet tört elő a lelkéből, amikor folyamatosan a Névtelen Szellem közelében élt?)
Két fajta ember típus van: a bűnös és a nem bűnös ember, pontosabban a bűneit beismerő és a bűneit be nem ismerő ember! Ebből kifolyólag mondjuk azt, hogy az Isten Országát Isten ,,bűnös emberekkel", vagyis a bűneit beismerő emberekkel akarja betölteni, mert azok a fejlődőképesek.
A világban is lehet védelemben lenni, ha akkor megy az ember oda,amikor Isten küldi. ,,Nem azt kérem Atyám, hogy vedd ki őket a világból, hanem, hogy őrizd meg őket a gonosztól.)
Azzal a hozzáállással, hogy csak az elkövetett bűn fog ítélet alá esni, bármilyen gonosz lélek be tudna jutni az Isten Országába, ha olyan környezetben születne meg, ahol nem tudnának a gonosz hajlamai felszínre kerülni.. Az Országba, csakis az áldozatkész, megbocsátani tudó, kimunkált lélek juthat be, aki önmagáról is tudja azt, hogy bűnös és hogy rá van szorulva Isten bűnbocsátó kegyelmére.
Tehát az Istentől jövő megbocsátásra mindannyitoknak szüksége van! De ahhoz, hogy ezt megkaphassátok,először is bűnbánatra, majd az ellenetek elkövetett bűnök megbocsátására van szükség! (,,Engedd el adósságainkat,, miképpen mi is elengedjük mindazokét,, akiknek velünk szemben adósságaik vannak." Ugyanis a nem megbocsátás, úgy jelenik meg mind a két lélekben az igazság törvénye előtt, mint egy ki nem egyenlített számla, minek következtében hézagok keletkeznek a lélekben, melyek a szeretet által betöltésre, illetve kiegyenlítésre várnak. ) Mind a két félnek meg kell jelenni Isten ítélőszéke előtt! A vétkesben az fogja a megítélés tárgyát képezni, hogy kellő mértékben megbánta-e tettét, és igyekezett-e feloldásért esedezni embertársánál és Istennél, míg a másik félben az, hogy helyt tudott-e állni a szeretet parancsát illetően és szívből meg tudott-e bocsátani, mert csakis akkor mehetnek be az Isten Országába, ha mindketten megfeleltek a szeretet parancsának!!!
A Megbocsátás a legszentebb cselekmény a világon, mert isteni eredetű és mert oldja a sötétséget, vagyis é p í t i á t a l a a z I s t e n O r s z á g á t, a s z e -
r e t O r s z á g á t!
Istennek áll jogában megbocsátani de ezt a hatalmat le helyezte az ember kezébe: ,,Akinek vétkeit feloldozzátok a földön, fel lesz oldva a mennyben is..." Ez a gesztus elsősorban a m e g b o c s á t ó r a van pozitív hatással, mert át engedi magán folyni azokat az isteni erőket, melyek feloldozzák vétkei alól a bűnöst és ezzel kiegyenlítette a számlát az isteni igazságszolgáltatás előtt. Ameddig ez nem történik meg, addig mind a ketten szenvednek az a lelki egyenlőtlenség miatt, amely kettőjük között kialakult.
Isten amikor valakinek megbocsátja vétkeit, az a valaki ugyanazt a súlyos vétket már nem követi el többé, mert a bűnbocsánat gyógyít. Ugyanis önmagából ad ilyenkor az Isten olyan feloldozó erőket, amelyekkel a vétkező meggyógyul. Ez vonatkozik tireátok is, hogy amikor bűnöket bocsátatok meg, akkor azzal a saját és a másik gyógyulását is elősegítitek.
A másik személyre aki a feloldozást kapja, szintén pozitív hatással van a dolog, mert feloldozásban részesül azoktól az erőktől, melyek őt az elkövetett bűnhöz kötik minek következtében a két ember között lévő erőáramok kiegyenlítődtek! Az igazság törvénye az embert mindaddig hozzáköti a bűnhöz, ameddig feloldozást nem kap.
A megbocsátani nem tudó lélek is szenvedhet hasonlóan, mint az aki a másik ellen vétkezett!
Tehát a megbocsátásra mind a két félnek szüksége van: a sértett félnek is éppen úgy mint a sértő félnek.
Ezért, azt kérjük tőletek, hogy bocsássatok meg egymásnak, hogy a ti vétkeitek is bocsánatot nyerhessenek Istennél!
,,Keressétek (tehát) az Isten Országát, ( a szeretetnek Országát) és annak igazságát és a többi mind megadatik hozzá néktek."
Isten soha sem hazudott, mindig is betartotta ígéreteit, így az Isten által kijelölt úton járó ember mindig is megtapasztalhatta az ő Atyja gondoskodó szeretetét, de ha az ember letér erről az útról, akkor ezzel letért a gondoskodás útjáról is. Pedig: ,,Ne nyugtalankodjatok az életetekért, hogy mit esztek és mit isztok, se testetekért, hogy mit vegyetek fel. Nem több-e az Élet a tápláléknál és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az ég madarait, nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek és Mennybéli Atyátok mégis eltartja őket.Nem vagytok ti sokkal értékesebbek náluk? Aggódásával ki tudná meghosszabbítani az életét csak egy arasznyival is? ...A mennyei Atyátok tudja azt, hogy néktek mire van szükségetek...Ti csak keressétek Isten Országát és annak igazságát és a többi mind megadatik hozzá nektek."
Befejezésül az időkkel kapcsolatban hadd idézzek Pétertől, vagyis a N.Sz.-től egy rövid idézetet:
,,De el fog jönni az Úrnak napja, mégpedig úgy mint a tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, elemek égve felolvadnak és a föld és a rajta levő alkotások mind megégnek." Tehát a hegyek megolvadnak, a tengerek elpárolognak, az emberek elragadtatnak.
Nagy-nagy szeretettel: egy túlvilági barátotok, aki azon dolgozom sokadmagammal, hogy mindazok bejuthassanak az Isten Országába, akiknek neve be van írva az Életnek Könyvébe. Egyébként ebből a célból, sok-sok lelki munkás munkája révén hosszabbította meg az Isten a kegyelmi időt. Adjatok Neki hálát ezért a cselekedetéért, mert ha már elérkezett volna a számadás ideje, akkor közületek nagyon sokan nem jutottak volna be az Isten Országába, de azáltal, hogy Isten meghosszabbította a kegyelmi időt, esélyt adott azoknak is, akiknek ez utánra kell elkészülni.
U.i.: Az üzenet rövidségével kapcsolatban feltett kérdésemre válaszolva: Egy üzenet minőségét nem a terjedelme határozza meg, hanem a mondanivalója, vagyis az, hogy mennyi krisztusi igazságot tartalmaz.
Ada, 2020.07.15.
UI:
A Kis Lélek és a Nap - Neale Donald Walsch különleges meséje kicsiknek és nagyoknak
https://www.youtube.com/watch?v=USjzYF4 ... fE5OzQIuq5
Drága földi Testvéreim és barátaim az Úr Jézus Krisztusban!
Kedves földi testvéreim, kétezer év távlatából folyamatosan hangzik felétek Krisztus Urunk felhívása, mit sem veszítve erejéből, mintegy meghatározva ezzel az emberi élet és a szellem életének célját, talán kiemelve ezáltal a többi Ige fölé: Keressétek és kutassátok Isten Országát és annak Igazságát és a többi mind megadatik hozzá néktek!
A felületesen gondolkodó, a felszínen úszó hívő ember számára, mintha ellentmondás látszanék az előző megnyilatkozásban elhangzott tanítással szemben, miszerint: ,,Boldogok a lelki szegények" kiknek az értelmi fejlettségük nem haladja túl lelki fejlettségüket, pedig éppen, hogy a két Ige kiegészíti egymást, ugyanis itt is erről beszél az Úr, alátámasztva azt az egy ugyanazon igazságot, miszerint a földi embernek az Isten Országának, vagyis a szeretet országának a keresését helyezte elsődleges célként, mert az Isten Országa a szeretet Országa és ez az elsődleges, amit keresnetek kell és ha megtaláltátok önmagatokban egy kicsinyke részét, akkor jöhet a felhívás másik, része, az isteni igazságok keresése.
De mivel az Isten Országa örök és csak lépésről- lépésre, fokozatos tisztulással valamint a lelkiekben történő gyarapodással közelíthető meg, ezért a keresésetek és kutatástok is örök és örök célt szolgálnak.
Ha az ember a szeretet oltárán igyekszik elégetni önmagát, ( az Isten Országába való eljutás céljából) akkor meghal ugyan a világnak és az igazságainak a számára, de a cselekedeteivel olyan erő áramok keletkeznek a lélekben, melyek bizonyos vegyi átalakulások folytán, kiégetik, illetve legyőzik és átalakítják a bűnös hajlamokat erényekké. Ezért is valóság az az igazság, miszerint minden nap valaminek el kell égni a lelketekben, ha a szeretet oltárán áldoztok. Az elégett hajlamok teszik gyakorlatilag lehetővé az isteni Igazságok megismerését, mert minden egyes szabadulással, hogy így mondjam valamit tanul, illetve tapasztal a lélek, vagyis meggyökeresedik benne egy-egy isteni Igazság, akár olvassa, akár nem. De ha olvas is az ember, általában azok az igazságok rezonálnak be a lelkébe, amelyek már mint tapasztalatok kezdenek asszimilálódni a lelkében.
Akkor lépnek fel az első problémák,amikor a sorrend, vagyis az igazságkeresés nagyban megelőzi és túlhaladja a fejlettségi szintet, amikor már nem a szeretet gyakorlása a fő cél, bármennyire tisztának látszódjon is a törekvés, mert ilyen esetben megbújik a lélek redői mögött bizonyos fokú elismerésvágy, hiúság, a kevésbé tájékozottak felett bizonyos uralkodási vágy, mely már nem szeretet, hanem gőg. Ezzel a magatartással viszont az ember nem építi sem a saját, de még a mások lelki világát sem, mert a gőg ősbűn, mely megrontotta a teremtettséget. Akkor áldásos a tudás, ha az a szent célt, vagyis a fejlődést szolgálja és nem a hajlamaitokat hizlaljátok vele.
A fent említett ige, hazahívó szó, mellyel vonzza, hívja úgy a földi embert, mint a szellemet a keresésre, kutatásra, vagyis a fejlődésre, de ebbe a hazahívó szó által kiváltott fejlődési útba rengeteg bűn, fájdalom, szenvedés, csalódás, bűnbánat és feloldozás szorul ,amíg az ember lassan ráébred a világi élet semmisségére és helyébe mennyei célokat tűz ki feladatul, hisz a világi élet eleve Isten ítélete alatt nyugszik.
Az az ember, aki a szeretet oltárán áldoz, végül is teremt, teremt egy Új Világot,(építi az Isten Országát) egy új országot, melyről azt mondja az Úr Pilátusnak: ,,Az én királyságom nem ebből a világból való, mert ha ebből a világból való volna, akkor a katonáim megvédenének engem" De éppen hogy azt a fenti világot-melynek lakosai az ellenségszeretet által nem támadnak és nem védekeznek, hanem meghajolnak, hogy a szeretet oltárán áldozzanak önmagukért és másokért- építi mindenki aki a szeretetet tűzi ki fő célként a földi életben. ,,...Jöjjön el a Te Országod..." De mint ahogy, mindenért a fejlődés folyamán, úgy ezért is komolyan meg kell dolgoznia mindenkinek: ,,...Véres verejtékkel keresed a te kenyeredet...(!)" vagyis a fent említett munkának eredményét komoly erőfeszítéssel tudod csak elérni.
Végül is mindenki, minden bukott szellem, erre az építésre, illetve újjáépítésre van meghívva, mert mindenkinek újjá kell építenie mindazt, amit a saját bukásával lerombolt az Isten Országában. Ezáltal fog újjáépülni a teremtettség. Tehát az Úr Jézus felhívása az Isten Országa keresésére, mint hazahívó szó, munkára szólít fel minden bukott és hűen maradt szellemet, mert ez a kijelentése:,,Keressétek Isten Országát és annak igazságát", tartja fenn, élteti a világegyetemet és a szellemeket.
Ezért hát munkára fel, kedves testvéreim, dolgozni és csakis dolgozni, hogy minél többet visszaépítsetek abból ami ellentétes irányt vett fel a lelketekben, hogy minden hegy elhordassék, és minden mélyedés feltöltessék, vagyis hogy minél inkább helyreállhasson a lelketekben a harmónia, addig ameddig nappal vagyon, pontosabban ameddig le nem száll az éj és be nem áll a mindent egybeolvasztó és magába szívó sötétség!
Építsétek újjá a bűnökké vált erényeket a lelketekben azokkal az újjáteremtő krisztusi erőkkel, melyeket lehozott és itt hagyott a számotokra. Vonjátok magatokhoz ezeket a lelketeket újjáteremtő krisztus-parányokat és éljetek ezekhez az erőkhöz méltóan, a szeretet gyakorlása által, mert ehhez bőven kínálkozik alkalom a földi életben.
Nagyon hajlamos az ember arra, hogy másoktól várja el az erények gyakorlását vele szemben, de ez annak a jele, hogy nincsenek benne a lelkében az embernek az elvárt erények és mások pozitív tulajdonságaival szeretné pótolni a saját hiányosságait. Semmi esetre sem lehet másoktól foltot kérni a ti elnyűtt és kiszakadozott lelki ruhátokra, mert az ilyen felszínes cselekedetet azonnal észreveszi a sátán és lecsap rátok. A lelketek hiányosságaira saját lelketekből kell kitermelnetek a ,,foltokat",mert csakis így lesz tiétek az eredmény és nem másé, vagyis nem adhattok senkinek olajat a lámpásába, hanem mindenkinek a saját lelkének eredményei kell hogy világítsanak és ezek csak a saját környezetét fogják bevilágítani és nem a másét.
Az ember nem várhat el mástól erényeket,főként akkor, amikor ő maga nélkülözi azokat, mert nem tudja segíteni azok kialakulását abban a másikban, ugyanis nincs meg hozzá a kellő lelki töltöttsége. Csakis Isten támaszthat elvárásokat gyermekeivel szemben, mert Ő az abszolút tökéletesség, tehát van Neki miből előmozdítani bennetek az erényeket. Mivel Isten mindent és mindenkit a szeretet szemüvegén keresztül néz és lát, így nem is biztos az, hogy attól a valakitől pontosan azt várja el, amit ti szeretnétek.
Az ember ha valamit is ,,elvár" valakitől, azt csakis példaadással teheti, mert akkor már van benne azokból az erényekből, melyeket a másikban esetleg építenie kell.
A szeretet soha nem vár el semmit, főként azt nem, ami egyébként nincs meg a másikban, hanem betölteni igyekszik a hiányokat. Isten képes az Ő abszolút hatalmával erényeket teremteni. Az ember ezeket a folyamatokat esetleg csak elősegítheti, ha arra Istentől ,,felhatalmazást" kap. De a másik félnek viszont alázatból be kell tartania a másik elvárásait, ha azok nem ellenkeznek az isteni törvényszerűségekkel.
Amikor az ember az Isten Országát keresi és erre példát szeretne látni, akkor az Urat kell figyelnie, hisz Ő mutatta be legtökéletesebben az áldozatkész és mindenkinek megbocsátó szeretetével. A szeretet ugyanis ,,...nem gerjed haragra...a rosszat nem rója fel... " tehát megbocsát minden ellene vétkezőnek.
Az Úr jól ismeri az embert mint tökéletlen lényt, aki nap mint nap botladozik, hibázik, bűnözik és ezáltal nap mint nap rá is van szorulva Isten bűnbocsátó kegyelmére. De azt is tudta, hogy a másiknak viszont megbocsátani nem tud, mert nincs akkora szeretete, hanem gyűlölettel tekint az ellene vétkezőre, ezért kötötte a sértett fél bűneinek a megbocsátását a vele szemben elkövetetett vétkek megbocsátásához!
Alapvetően nem azért bűnös az ember, mert bűnt követett el, hanem azért, amiért a bűnt elkövette, vagyis mert benne élnek a lelkében a bűnös hajlamok! A számadás napján ezek a hajlamok fognak ítélet alá esni, vagyis az, hogy az utolsó hét testetöltés alatt mennyit tisztított ki önmagából belőlük és hogy elérte-e az Isten által megadott normatívát.
A szobában is éppen úgy lehet vétkezni, mint ahogyan a világban és a világban is lehet tisztának megmaradni, mint a szobában mert a bűnös érzésmegmozdulások ítéltetnek meg elsősorban és azok nagysága az, ami megítéli a lelket. ,,Aki bűnös vággyal a másik nemre néz, már paráználkodott azzal az ő szívében" - mondja az Úr mindazoknak, akik azt hiszik, hogy csak a cselekedetek által ítéltetik meg az ember.
A szentek sokszor éppen a cellájukban fedezték fel a lelkükben levő hajlamokat a befelé fordulás és magukba tekintés által. (,,Ha imádkozol menj be a belső szobádba és ott imádkozzál..." mert éppen hogy ott történhetnek az önmegismerések az Atya kegyelme által. Amikor az ember legyőzi a gőgöt, mint a bűnök takaróját, akkor látja meg azt, hogy ki is ő valójában. Ezért érezték a szentek a világon a legbűnösebbeknek magukat. És ezt a cellában való befelé fordulással érték el nagy fájdalmak közepette (stigmák). Ők érezték magukat a legbűnösebbeknek, akik a földért a legtöbbet tették! Hol van ehhez mérten egy átlag ember bűn beismerése?: Merő pöffeszkedés az sokszor tele önigazolással. (Maga Eszter médium, amikor bűnbánatot tartott, kényszercselekedetből a szó legszorosabb értelmében megszaggatta a ruháját, mert annyira fájtak neki a bűnei. Mikor követhetett el ekkora vétkeket, hogy egy ilyen kényszercselekedet tört elő a lelkéből, amikor folyamatosan a Névtelen Szellem közelében élt?)
Két fajta ember típus van: a bűnös és a nem bűnös ember, pontosabban a bűneit beismerő és a bűneit be nem ismerő ember! Ebből kifolyólag mondjuk azt, hogy az Isten Országát Isten ,,bűnös emberekkel", vagyis a bűneit beismerő emberekkel akarja betölteni, mert azok a fejlődőképesek.
A világban is lehet védelemben lenni, ha akkor megy az ember oda,amikor Isten küldi. ,,Nem azt kérem Atyám, hogy vedd ki őket a világból, hanem, hogy őrizd meg őket a gonosztól.)
Azzal a hozzáállással, hogy csak az elkövetett bűn fog ítélet alá esni, bármilyen gonosz lélek be tudna jutni az Isten Országába, ha olyan környezetben születne meg, ahol nem tudnának a gonosz hajlamai felszínre kerülni.. Az Országba, csakis az áldozatkész, megbocsátani tudó, kimunkált lélek juthat be, aki önmagáról is tudja azt, hogy bűnös és hogy rá van szorulva Isten bűnbocsátó kegyelmére.
Tehát az Istentől jövő megbocsátásra mindannyitoknak szüksége van! De ahhoz, hogy ezt megkaphassátok,először is bűnbánatra, majd az ellenetek elkövetett bűnök megbocsátására van szükség! (,,Engedd el adósságainkat,, miképpen mi is elengedjük mindazokét,, akiknek velünk szemben adósságaik vannak." Ugyanis a nem megbocsátás, úgy jelenik meg mind a két lélekben az igazság törvénye előtt, mint egy ki nem egyenlített számla, minek következtében hézagok keletkeznek a lélekben, melyek a szeretet által betöltésre, illetve kiegyenlítésre várnak. ) Mind a két félnek meg kell jelenni Isten ítélőszéke előtt! A vétkesben az fogja a megítélés tárgyát képezni, hogy kellő mértékben megbánta-e tettét, és igyekezett-e feloldásért esedezni embertársánál és Istennél, míg a másik félben az, hogy helyt tudott-e állni a szeretet parancsát illetően és szívből meg tudott-e bocsátani, mert csakis akkor mehetnek be az Isten Országába, ha mindketten megfeleltek a szeretet parancsának!!!
A Megbocsátás a legszentebb cselekmény a világon, mert isteni eredetű és mert oldja a sötétséget, vagyis é p í t i á t a l a a z I s t e n O r s z á g á t, a s z e -
r e t O r s z á g á t!
Istennek áll jogában megbocsátani de ezt a hatalmat le helyezte az ember kezébe: ,,Akinek vétkeit feloldozzátok a földön, fel lesz oldva a mennyben is..." Ez a gesztus elsősorban a m e g b o c s á t ó r a van pozitív hatással, mert át engedi magán folyni azokat az isteni erőket, melyek feloldozzák vétkei alól a bűnöst és ezzel kiegyenlítette a számlát az isteni igazságszolgáltatás előtt. Ameddig ez nem történik meg, addig mind a ketten szenvednek az a lelki egyenlőtlenség miatt, amely kettőjük között kialakult.
Isten amikor valakinek megbocsátja vétkeit, az a valaki ugyanazt a súlyos vétket már nem követi el többé, mert a bűnbocsánat gyógyít. Ugyanis önmagából ad ilyenkor az Isten olyan feloldozó erőket, amelyekkel a vétkező meggyógyul. Ez vonatkozik tireátok is, hogy amikor bűnöket bocsátatok meg, akkor azzal a saját és a másik gyógyulását is elősegítitek.
A másik személyre aki a feloldozást kapja, szintén pozitív hatással van a dolog, mert feloldozásban részesül azoktól az erőktől, melyek őt az elkövetett bűnhöz kötik minek következtében a két ember között lévő erőáramok kiegyenlítődtek! Az igazság törvénye az embert mindaddig hozzáköti a bűnhöz, ameddig feloldozást nem kap.
A megbocsátani nem tudó lélek is szenvedhet hasonlóan, mint az aki a másik ellen vétkezett!
Tehát a megbocsátásra mind a két félnek szüksége van: a sértett félnek is éppen úgy mint a sértő félnek.
Ezért, azt kérjük tőletek, hogy bocsássatok meg egymásnak, hogy a ti vétkeitek is bocsánatot nyerhessenek Istennél!
,,Keressétek (tehát) az Isten Országát, ( a szeretetnek Országát) és annak igazságát és a többi mind megadatik hozzá néktek."
Isten soha sem hazudott, mindig is betartotta ígéreteit, így az Isten által kijelölt úton járó ember mindig is megtapasztalhatta az ő Atyja gondoskodó szeretetét, de ha az ember letér erről az útról, akkor ezzel letért a gondoskodás útjáról is. Pedig: ,,Ne nyugtalankodjatok az életetekért, hogy mit esztek és mit isztok, se testetekért, hogy mit vegyetek fel. Nem több-e az Élet a tápláléknál és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az ég madarait, nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek és Mennybéli Atyátok mégis eltartja őket.Nem vagytok ti sokkal értékesebbek náluk? Aggódásával ki tudná meghosszabbítani az életét csak egy arasznyival is? ...A mennyei Atyátok tudja azt, hogy néktek mire van szükségetek...Ti csak keressétek Isten Országát és annak igazságát és a többi mind megadatik hozzá nektek."
Befejezésül az időkkel kapcsolatban hadd idézzek Pétertől, vagyis a N.Sz.-től egy rövid idézetet:
,,De el fog jönni az Úrnak napja, mégpedig úgy mint a tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, elemek égve felolvadnak és a föld és a rajta levő alkotások mind megégnek." Tehát a hegyek megolvadnak, a tengerek elpárolognak, az emberek elragadtatnak.
Nagy-nagy szeretettel: egy túlvilági barátotok, aki azon dolgozom sokadmagammal, hogy mindazok bejuthassanak az Isten Országába, akiknek neve be van írva az Életnek Könyvébe. Egyébként ebből a célból, sok-sok lelki munkás munkája révén hosszabbította meg az Isten a kegyelmi időt. Adjatok Neki hálát ezért a cselekedetéért, mert ha már elérkezett volna a számadás ideje, akkor közületek nagyon sokan nem jutottak volna be az Isten Országába, de azáltal, hogy Isten meghosszabbította a kegyelmi időt, esélyt adott azoknak is, akiknek ez utánra kell elkészülni.
U.i.: Az üzenet rövidségével kapcsolatban feltett kérdésemre válaszolva: Egy üzenet minőségét nem a terjedelme határozza meg, hanem a mondanivalója, vagyis az, hogy mennyi krisztusi igazságot tartalmaz.
Ada, 2020.07.15.
UI:
A Kis Lélek és a Nap - Neale Donald Walsch különleges meséje kicsiknek és nagyoknak
https://www.youtube.com/watch?v=USjzYF4 ... fE5OzQIuq5
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Sa 18. Jul 2020, 07:24
Óvakodjatok a tömegektől
Részlet a Névtelen Szellem "Ezoteriák" című kötetéből
A tömegeket a sátán mindig könnyebben befolyásolja. Azért én mindig óvom Krisztus követőit, hogy a tömegmozgalmakban ne vegyenek részt, mert a tömeg hangulata mindig végzetes szokott lenni. Aki valamennyire is egyéniség, az maradjon hű az ő egyéni nézeteihez, és ne adjon rá módot és alkalmat, hogy a tömeg őt magával ragadhassa. Mert a tömegben nagyon sok az üres lelkű ember, aki csak a pillanat szenzációjára éhes, és a tömeg hangulata az ő hangulatát is előre vagy hátra lendíti. Azért én óvlak benneteket mindig a momentán keletkezett hangulatból származó cselekedetektől. Amit meggondolva, helyesen, jól és figyelmesen előkészítettetek, azt cselekedjétek; vagyis azt, amit nyugodt pillanatotokban, nem pedig azt, amit izgatott hangulatban találtok jónak.
A testi emberen, az önző emberen keresztül teremtődik meg a pokol; mert ameddig az ember más felett uralkodni akar, ameddig az ember mással akarja magát szolgáltatni, addig a lelki világa mindig sivárabb és sivárabb lesz. Nem teremt, hanem rombol maga körül, rombolja azokat az erőket, amelyeket Isten adott neki a születés pillanatában. Ugyanis minden emberlélek egy-egy titokzatos világot hoz magával, Isten kegyelmének világát. Ezt az Istentől kapott ajándékot fertőzi meg, ha bűnt bűnre halmoz.
Akik ilyen elrontott világot hordanak magukkal, azok akaratlanul is, egyszerűen a maguk közelségével rombolnak, égetnek, csak azért, mert rosszal, békétlenséggel, haraggal teli atmoszférát hordoznak maguk körül. Az ilyenek akaratlanul is felébreszthetik bennetek a hasonló érzéseket, mert a ti lelketekben is megvannak ezeknek az érzéseknek a csírái, amelyek az ilyen fluidok közelségére felébredhetnek még akkor is, ha minden erőtökkel igyekeztek azokat megölni.
Ne engedjétek tehát, hogy a külsői világ szokásai felettébb elhatalmasodjanak a lelketekben. A külső világ szokásaitól mindinkább húzódjatok vissza a ti benső hitéletetekbe, a ti benső meggyőződésetekbe. A külső világ örömeit, amelyeket az emberek kellemeseknek, jóknak, szépeknek tartanak, hagyjátok meg a külvilág embereinek, ti pedig éljetek szellemi életet. Ne váljatok az emberi szokások rabjaivá, mert akkor csak „emberek” maradtok, és a ti külső embereteket az ő szokásaival együtt nem emelheti fel az Isten kegyelme az örökkévalóságba.
Nektek az emberek külső szokásaitól el kell válnotok, mert Isten a ti részetekre új életformát tartogat, és nektek ebbe az új életformába kell magatokat beleélnetek. Nem mehettek ugyan ki a világból, lábaitokkal még a föld porát tapossátok, azért különcködő életet nem élhettek. Mert nem tehetitek magatokat gyűlöltté a külvilág emberei előtt, hogy gúnyosan mosolyogják meg a ti életeteket. De igenis amennyire csak lehetséges, vonjátok ki magatokat a világ szokásaiból, és a ti szellemi örömeiteket ne áldozzátok fel testi örömökért, külső szokásokért, hanem legyetek úrrá a külső szokások felett, és cselekedjetek úgy, hogy a lelketek érzései szerint átmenetet teremtsetek magatoknak. Hagyjátok meg a világnak, ami a világé, de a lelketeknek okvetlen szerezzétek meg azt, ami a lelketek üdvére való.
És aki azt hiszi, hogy neki kötelessége feláldozni a lelkét akár a gyermekeiért, akár a hozzátartozóiért, az rosszul cselekszik, mint ahogy rosszul cselekszi a szülő azt, hogy éjt nappallá tesz, s elvonja magát a lelkiek gyakorlásától csak azért, hogy halála után a gyermekeinek nagyobb anyagi jólétet hagyhasson vissza. Balgatagnak nevezem az ilyen embert! Mert hiszen mit tudja ő azt, hogy vajon jót adott-e gyermekének az anyagi javakkal, s nem csak a megpróbáltatásait szaporította-e, nem csak a csalódásait növesztette-e naggyá? Hiszen ezzel a gyermekeinek értéktelen dolgot adott. Ellenben ha ő magát is a szellemiekben gazdagítja meg, a gyermekeit is ezekben erősíti, akkor mind magának, mind pedig a gyermekeinek romolhatatlan javakat szerzett mulandó életével.
Az élet minden órájának, minden percének, megvan a maga rendeltetése, és boldogok lesztek, ha azt helyesen használjátok fel. Ti, akik benne éltek ebben az örökké mozgó világban, benne éltek a próbák hullámaiban, nem tudjátok semminek sem a kezdetét, sem a végét, csak a jelent ismeritek, amelyben éltek, amely nektek pillanatnyilag örömöt, vagy bánatot hoz. Ezeket ti megpróbáltatásoknak nevezitek, mert nem tudjátok, hogy Isten ezt a földi életet minden örömével és fájdalmával együtt próbának szánta.
A próbák azt jelentik, hogy minden eseményből, amelybe belesodródtok, a lelki erőtökkel mit tudtok kitermelni; milyen értékeket tudtok kicsiholni azokból a mulandó formákból, azokból a mulandó történésekből, amelyek jönnek, és ismét elenyésznek nyomtalanul, vagy ha egy ideig még a felszínen tartják is magukat, de azután mégis aláhullanak a teljes megsemmisülésbe. Szóval az a kérdés, hogy mindezekből milyen értékeket tud a lelketek megmenteni az örökkévalóság számára, mivel amit megmentetek, amit a magatokévá tesztek, amit fáradsággal kikerestek magatoknak a föld porából, az a tiétek. Tehát azért vagytok ide küldve, hogy magatoknak értékeket szerezzetek, hogy drágaságokkal gazdagítsátok a lelketeket.
szemlézte: Bíró László
Részlet a Névtelen Szellem "Ezoteriák" című kötetéből
A tömegeket a sátán mindig könnyebben befolyásolja. Azért én mindig óvom Krisztus követőit, hogy a tömegmozgalmakban ne vegyenek részt, mert a tömeg hangulata mindig végzetes szokott lenni. Aki valamennyire is egyéniség, az maradjon hű az ő egyéni nézeteihez, és ne adjon rá módot és alkalmat, hogy a tömeg őt magával ragadhassa. Mert a tömegben nagyon sok az üres lelkű ember, aki csak a pillanat szenzációjára éhes, és a tömeg hangulata az ő hangulatát is előre vagy hátra lendíti. Azért én óvlak benneteket mindig a momentán keletkezett hangulatból származó cselekedetektől. Amit meggondolva, helyesen, jól és figyelmesen előkészítettetek, azt cselekedjétek; vagyis azt, amit nyugodt pillanatotokban, nem pedig azt, amit izgatott hangulatban találtok jónak.
A testi emberen, az önző emberen keresztül teremtődik meg a pokol; mert ameddig az ember más felett uralkodni akar, ameddig az ember mással akarja magát szolgáltatni, addig a lelki világa mindig sivárabb és sivárabb lesz. Nem teremt, hanem rombol maga körül, rombolja azokat az erőket, amelyeket Isten adott neki a születés pillanatában. Ugyanis minden emberlélek egy-egy titokzatos világot hoz magával, Isten kegyelmének világát. Ezt az Istentől kapott ajándékot fertőzi meg, ha bűnt bűnre halmoz.
Akik ilyen elrontott világot hordanak magukkal, azok akaratlanul is, egyszerűen a maguk közelségével rombolnak, égetnek, csak azért, mert rosszal, békétlenséggel, haraggal teli atmoszférát hordoznak maguk körül. Az ilyenek akaratlanul is felébreszthetik bennetek a hasonló érzéseket, mert a ti lelketekben is megvannak ezeknek az érzéseknek a csírái, amelyek az ilyen fluidok közelségére felébredhetnek még akkor is, ha minden erőtökkel igyekeztek azokat megölni.
Ne engedjétek tehát, hogy a külsői világ szokásai felettébb elhatalmasodjanak a lelketekben. A külső világ szokásaitól mindinkább húzódjatok vissza a ti benső hitéletetekbe, a ti benső meggyőződésetekbe. A külső világ örömeit, amelyeket az emberek kellemeseknek, jóknak, szépeknek tartanak, hagyjátok meg a külvilág embereinek, ti pedig éljetek szellemi életet. Ne váljatok az emberi szokások rabjaivá, mert akkor csak „emberek” maradtok, és a ti külső embereteket az ő szokásaival együtt nem emelheti fel az Isten kegyelme az örökkévalóságba.
Nektek az emberek külső szokásaitól el kell válnotok, mert Isten a ti részetekre új életformát tartogat, és nektek ebbe az új életformába kell magatokat beleélnetek. Nem mehettek ugyan ki a világból, lábaitokkal még a föld porát tapossátok, azért különcködő életet nem élhettek. Mert nem tehetitek magatokat gyűlöltté a külvilág emberei előtt, hogy gúnyosan mosolyogják meg a ti életeteket. De igenis amennyire csak lehetséges, vonjátok ki magatokat a világ szokásaiból, és a ti szellemi örömeiteket ne áldozzátok fel testi örömökért, külső szokásokért, hanem legyetek úrrá a külső szokások felett, és cselekedjetek úgy, hogy a lelketek érzései szerint átmenetet teremtsetek magatoknak. Hagyjátok meg a világnak, ami a világé, de a lelketeknek okvetlen szerezzétek meg azt, ami a lelketek üdvére való.
És aki azt hiszi, hogy neki kötelessége feláldozni a lelkét akár a gyermekeiért, akár a hozzátartozóiért, az rosszul cselekszik, mint ahogy rosszul cselekszi a szülő azt, hogy éjt nappallá tesz, s elvonja magát a lelkiek gyakorlásától csak azért, hogy halála után a gyermekeinek nagyobb anyagi jólétet hagyhasson vissza. Balgatagnak nevezem az ilyen embert! Mert hiszen mit tudja ő azt, hogy vajon jót adott-e gyermekének az anyagi javakkal, s nem csak a megpróbáltatásait szaporította-e, nem csak a csalódásait növesztette-e naggyá? Hiszen ezzel a gyermekeinek értéktelen dolgot adott. Ellenben ha ő magát is a szellemiekben gazdagítja meg, a gyermekeit is ezekben erősíti, akkor mind magának, mind pedig a gyermekeinek romolhatatlan javakat szerzett mulandó életével.
Az élet minden órájának, minden percének, megvan a maga rendeltetése, és boldogok lesztek, ha azt helyesen használjátok fel. Ti, akik benne éltek ebben az örökké mozgó világban, benne éltek a próbák hullámaiban, nem tudjátok semminek sem a kezdetét, sem a végét, csak a jelent ismeritek, amelyben éltek, amely nektek pillanatnyilag örömöt, vagy bánatot hoz. Ezeket ti megpróbáltatásoknak nevezitek, mert nem tudjátok, hogy Isten ezt a földi életet minden örömével és fájdalmával együtt próbának szánta.
A próbák azt jelentik, hogy minden eseményből, amelybe belesodródtok, a lelki erőtökkel mit tudtok kitermelni; milyen értékeket tudtok kicsiholni azokból a mulandó formákból, azokból a mulandó történésekből, amelyek jönnek, és ismét elenyésznek nyomtalanul, vagy ha egy ideig még a felszínen tartják is magukat, de azután mégis aláhullanak a teljes megsemmisülésbe. Szóval az a kérdés, hogy mindezekből milyen értékeket tud a lelketek megmenteni az örökkévalóság számára, mivel amit megmentetek, amit a magatokévá tesztek, amit fáradsággal kikerestek magatoknak a föld porából, az a tiétek. Tehát azért vagytok ide küldve, hogy magatoknak értékeket szerezzetek, hogy drágaságokkal gazdagítsátok a lelketeket.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » So 19. Jul 2020, 06:06
A kegyelmi idő
Részlet az "Ezoteriák" című kötetből
Krisztus eljövetele új kort jelentett azoknak a lelkeknek, akik tudásukkal, fejlett érzésükkel megelégelték a föld állapotát, megelégelték azt a céltalan bolyongást, amelyből nincs kivezető út, mert az emberi lélek mindig oda jut vissza, ahonnan elindult. Ezekért a lelkekért, akik elfáradtak a bolyongásban, az igazságkeresésben, jött el az Úr, hogy egybe gyűjtse és Magával felemelje őket, mielőtt még az a befejező periódus bekövetkezik, amikor a juhok elválasztatnak a kecskéktől, az igazak a hamisaktól, a tévelygők a helyes úton járóktól. (Itt arra utal a tanító, hogy Jézus nyitotta meg a negyedik fölötti szférákat, ahonnan már nem kötelező a testet öltés. Akik ide emelkednek mondhatni Isten országába jutottak.)
Minden világtest a rajta lévő természettel együtt megérik egy bizonyos időre, mint ahogy meghozza gyümölcsét minden vetemény és minden fa, tehát mindennek el kell érnie azt az időt, amikor kiteljesedik az a lényeg, amely benne van. Valakik bizonyos fordulópont után sem tudják a lelkűkből kihozni azokat az értékeket, amelyek megütik annak a szférának a mértékét, azok alább szállanak, és megszűnik rájuk nézve a földön való újabb megjelenés lehetősége.
A föld is gyorsan közeledik ahhoz az időhöz, amikor minden jót és minden rosszat felszínre kell hoznia, hogy itt a nap világosságánál értékelhető eredményeket hozzon létre. Azok a lelkek, akik nem ütik meg a mértéket, elvettetnek, akik pedig szomjúhozzák az igazságot, és bizonyos előhaladást tettek, el fognak választatni.
Az a kegyelmi idő, amely azóta tart, amióta Krisztus megszületett, nemsokára véget ér, és el kell következnie a nagy átalakulásnak, Krisztus második eljövetelének. A világ éppen úgy fog viselkedni, mint az első eljövetel alkalmával, amikor ettek, ittak, dőzsöltek, hatalmaskodtak és szertelenkedtek még azon az éjszakán is, amikor a világ Megváltója megszületett. Amikor másodszor fog eljönni, akkor is hatalmaskodni és gyűlölködni fognak, akkor is elnyomja és megkárosítja egyik a másikat, akkor is lesz hatalma az anyagnak, a földi, múló dicsőségnek azokon a lelkeken, akik nem tisztították meg magukat a kegyelem idejében. De ez a hatalom elsöpörtetik azokkal együtt, akik lelki vágyaik következtében ebbe beletapadtak, beleragadtak.
Figyeljetek: a ti időtökben megkezdődött a nagy népszámlálás. Nem látjátok-e, hogy az a nagyhatalom — az anyag uralma — még sokkal inkább erőszakoskodik az emberek lelkein, mint valaha! A por és hamu fölemelkedik a szellem fölé! Nem látjátok-e, hogy az emberi életben a múló jelenségek óriási fontosságot nyertek, az időtálló, örökkévalóságra előhívott igazságok pedig alig találják meg a helyet egyik másik lélekben?
Szemlézte: Bíró László
Részlet az "Ezoteriák" című kötetből
Krisztus eljövetele új kort jelentett azoknak a lelkeknek, akik tudásukkal, fejlett érzésükkel megelégelték a föld állapotát, megelégelték azt a céltalan bolyongást, amelyből nincs kivezető út, mert az emberi lélek mindig oda jut vissza, ahonnan elindult. Ezekért a lelkekért, akik elfáradtak a bolyongásban, az igazságkeresésben, jött el az Úr, hogy egybe gyűjtse és Magával felemelje őket, mielőtt még az a befejező periódus bekövetkezik, amikor a juhok elválasztatnak a kecskéktől, az igazak a hamisaktól, a tévelygők a helyes úton járóktól. (Itt arra utal a tanító, hogy Jézus nyitotta meg a negyedik fölötti szférákat, ahonnan már nem kötelező a testet öltés. Akik ide emelkednek mondhatni Isten országába jutottak.)
Minden világtest a rajta lévő természettel együtt megérik egy bizonyos időre, mint ahogy meghozza gyümölcsét minden vetemény és minden fa, tehát mindennek el kell érnie azt az időt, amikor kiteljesedik az a lényeg, amely benne van. Valakik bizonyos fordulópont után sem tudják a lelkűkből kihozni azokat az értékeket, amelyek megütik annak a szférának a mértékét, azok alább szállanak, és megszűnik rájuk nézve a földön való újabb megjelenés lehetősége.
A föld is gyorsan közeledik ahhoz az időhöz, amikor minden jót és minden rosszat felszínre kell hoznia, hogy itt a nap világosságánál értékelhető eredményeket hozzon létre. Azok a lelkek, akik nem ütik meg a mértéket, elvettetnek, akik pedig szomjúhozzák az igazságot, és bizonyos előhaladást tettek, el fognak választatni.
Az a kegyelmi idő, amely azóta tart, amióta Krisztus megszületett, nemsokára véget ér, és el kell következnie a nagy átalakulásnak, Krisztus második eljövetelének. A világ éppen úgy fog viselkedni, mint az első eljövetel alkalmával, amikor ettek, ittak, dőzsöltek, hatalmaskodtak és szertelenkedtek még azon az éjszakán is, amikor a világ Megváltója megszületett. Amikor másodszor fog eljönni, akkor is hatalmaskodni és gyűlölködni fognak, akkor is elnyomja és megkárosítja egyik a másikat, akkor is lesz hatalma az anyagnak, a földi, múló dicsőségnek azokon a lelkeken, akik nem tisztították meg magukat a kegyelem idejében. De ez a hatalom elsöpörtetik azokkal együtt, akik lelki vágyaik következtében ebbe beletapadtak, beleragadtak.
Figyeljetek: a ti időtökben megkezdődött a nagy népszámlálás. Nem látjátok-e, hogy az a nagyhatalom — az anyag uralma — még sokkal inkább erőszakoskodik az emberek lelkein, mint valaha! A por és hamu fölemelkedik a szellem fölé! Nem látjátok-e, hogy az emberi életben a múló jelenségek óriási fontosságot nyertek, az időtálló, örökkévalóságra előhívott igazságok pedig alig találják meg a helyet egyik másik lélekben?
Szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mo 20. Jul 2020, 05:48
Hogyan segíthetjük mi a szellemvilágot?
Részlet Grünhut Adolf “Tanulmányok a spiritizmus köréből” című kötetéből
Mindazoknak, akik ezeket a szellemtani anyagokat elolvassák és befogadják életükbe, mint hasznos tanításokat, tudniuk kell, hogy a szellemi fejlődés meglehetősen magas szintjére kerültek. Erre nagyon érzékenyen felfigyel a szellemvilág és amint a rezgésszintünk emelkedik, méltókká válunk arra, hogy a körénk csoportosuló szellemeket tanítsuk példamutató életünkkel, gondolatainkkal és szeretetteljes érzéseinkkel.
Antal médium a szellemi vezetői engedélyével és segítségével nagyon gyakran segített a hozzá forduló szegény elesett szellemeken, felvilágosításokkal, tanácsokkal és minden más eszközzel, amely médiumként bírtokában volt.
Mintha hallanám az ellenvetést: „Igenis Antalt kiváló írómédiumitása képesítette arra, hogy bármikor úgy érintkezhessek a szellemekkel, akárcsak az élő emberekkel, de hogyan viselkedjék hasonló helyzetben az, aki nincs megáldva ezzel a kegyadománnyal? Hogyan érttesse meg magát az ilyen ember a szellemekkel, s miképpen vegye ki részét a szeretet, illetőleg a szellemek összetartozási törvénye által követelt munkálkodásból?”
Ezeknek azt felelem: Isten igazságossága és szeretete sohasem ró gyermekeire olyan feladatot, amelynek megoldására nem volna meg bennük a kellő képesség. A törvényt ostromló szellemekkel való küzdelemhez nem szükséges, hogy valaki médium legyen — hiszen ezek minden emberhez bocsáttatnak, s minden embernek feladata velük megvívni a harcot. De a jóságos bölcs Atya nem küldi gyermekeit egyenetlen, kilátástalan harcba, azaz nem bocsát gyermekeihez olyan szellemellenséget mérkőzés céljából, akinek fegyverzete felülmúlná az emberét.
Az alantas szellemek törvényellenes ösztönzései ellen minden embernek akaraterejében meg van adva a kellő minőségű és mennyiségű eszköz, hogy ellenségével sikeresen szállhasson szembe. De ne hagyja fegyvereit használatlanul heverni, vagy pláne gyáván futásnak ne eredjen; hanem szedje elő azokat, és bízva Istennek mindazok iránti mindenkori segedelmében, akik Őbenne hisznek, forgassa fegyverét rettenthetlen bátorsággal. Mert Isten nagy háztartásában nem uralkodik sem véletlenség, sem önkény, hanem örök törvények érvényesülnek, amelyeknek szálai Isten kezében összpontosulnak, s az ő végtelen bölcsessége köti össze, vagy oldja szét azokat gyermekei boldogulására.
Épp e törvénynek és céljainak megfelelően csoportosulnak az emberek köré is azok a szegény szellemek, akik nem kihívólag lépnek fel, hanem ellenkezőleg az emberek segedelmét kérik. Egyletünk látómédiumai, valamint a világ minden látómédiumai egybevágóan látják és írják le e szegény szánandó szellemalakokat, amint szívettépő kétségbeeséssel, kezüket tördelve, keseregve rimánkodnak szellemi adományért.
Hogy tehát e testvéreinken segíthessünk, nem kell okvetlenül médiumoknak lennünk, hiszen ezek a szellemek az emberek zöméhez nem is abból a célból dirigáltatnak, hogy médiumi úton teoretikus oktatást, felvilágosítást nyerjenek, hanem hogy ennél sokkal célravezetőbb módon mintegy szemléltető, gyakorlati kurzust végezzenek az élő példaadás: harmonikus gondolataink, érzelmeink, cselekedeteink révén. Más szóval: hogy egész lényünk magatartása által ébredjenek öntudatra, s ismerjék fel a mi példánkon, mit végeztek rosszul földi életükben, vagy mit mulasztottak el. Másrészről pedig, hogy előhaladottabb és tisztultabb fokozatunkban ismerjék fel azt, hogy mimódon kellett volna végezniök földi pályájukat, és azt, hogy miben rejlik jelenlegi áldatlan, szenvedő állapotuk oka.
Vezetőink ezirányban sokat oktattak minket, rámutatván arra a nagy felelősségre, mely minket terhel, midőn viselkedésünkben rossz példát szolgáltatunk szellemtanítványainknak, akik pedig éppen ebből a célból vannak mellettünk, hogy bennünk lássák a mintaképet. Mi tehát a tanító tisztségét viseljük az effajta szellemtestvérekkel szemben (Te is kedves Barátom, aki ezt most olvasod). Ez pedig nagyfontosságú dolog, amelynek figyelmen kívül hagyása által sok vétséget követhetünk el.
Nemcsak önmagunkon, hanem azáltal is, hogy azok a testvéreink, akiket hozzánk férkőzni engedtek, hogy rólunk tanító mesterekről vegyenek példát, s szerezzenek okulást hibáik leszerelésére, az erények megszerzésére, szóval megszabadulásukra, egész viselkedésünkben nem találják meg azt, ami után vágyódtak, és amelyben bízva reméltek. Hanem reményükben csalódva és kilátástalan jövővel, mintegy üres kézzel kénytelenek távozni az iskolából és kötelességét rosszul teljesítő tanítójuktól.
A hozzánk bocsátott szegény, szűkölködő szellemeket nagyjában három csoportra lehet osztani; olyanokra, akik tulajdonságaik révén a hasonlóság törvényénél fogva vonzatnak, és akiket a rendezők vagy az illetők őrszellemei szemet hunyva bocsátanak hozzánk, mintegy egyengetvén számukra az utat. Aztán akiket kifejezetten céltudatosan, mintegy tanintézetbe vezetnek hozzánk, akiknél állandóan kell tartózkodniok, végre pedig a tévesztő seregek egész raja, akik mindenüvé befurakodnak, hogy tévesztő törekvéseiknek alkalmas alanyokat keressenek. Ezek ugyanis sehol sem hiányoznak és nem is szabad, hogy hiányozzanak — hiszen ők képezik a haladásnak élesztőjét, ők a próbakövek az ingadozók kipróbálásában és egyszersmind öntudatlan eszközök Isten bölcsességének kezében, hogy rosszakaratuk, számításuk és céljaik ellenére is jót eredményezzenek.
Hogyha tehát a tanító példaadásával nem állja meg helyét — hiszen a lábatlankodó ellentétesek fel-felkavarják benne a szunynyadó gyengéket és hajlamokat, — akkor ezek nyomban odasompolyognak a tanításra áhítozókhoz. És kárörvendő kajánsággal körülbelül ekképpen szólnak hozzájuk: ímhol láthatjátok, hogy ezek, akikre áhítattal néztek, mint a jóság, az őszinteség, az önzetlenség stb. mintaképeire, egy cseppel sem különbek a künn levő átlagos embereknél, akik nem parádéznak fitogtatott erényükkel és magukat jobbaknak, kiválóbbnak nem tartják. Hisz még köztetek is akárhány van, aki nem áll alantabb náluk, ne meresztgessétek rájuk szemeiteket mint valami szentekre, hiszen csak álarc mindez, ami eltakarja a valóságot. Ne alázkodjatok előttük kesergő rimánkodással, itt nem tanulhattok semmit. Ne fecséreljétek el az időt, jertek hozzánk, nálunk nem fogtok keseregni, nálunk gyöngyélet van stb. Cirógatják, ráncigálják őket, s minden mesterkedést felhasználnak, míg végre a gyengék, ingadozók egy részét eltántorítják és táborukba viszik.
Milyen súlyos vád éri azt az embert, aki ellen abból az okból emel vádat valamely szegény szellem, hogy őt saját fogyatékos, hibás mivoltánál fogva elmulasztotta megjavítani. Ilyen rezgésszinten az alany már nem lehet tulajdonképpen rossz, csak emberi gyengeségek, vagy fel nem ismert hibák ékteleníthetik el valóját. A rossz példaadást azáltal kerülheti ki, ha folyton eszében tartja, hogy sohasem vagyunk egyedül, észrevétlenül, hanem körül vagyunk véve szellemlények által.
Mindezt tudva, az a kötelesség hárul reánk, hogy ezt folyton szemünk előtt is tartsuk, és kezünket a fék markolatán tartva, szorgosan ellenőrizzük szívünk minden dobbanását, érzelmeink minden rezgését, s gondolataink minden áramlását, hogy akár a belénk vetített sugalmakat, akár a belőlünk ki-kitörni kívánkozó nyilvánulásokat nyomban még csirájában — elfojtsuk. Ilyeténképpen trenírozzuk magunkat a példaadásban, mintha minden előadandó alkalommal tényleg gyakorolunk is, nagy munkát végeztünk önmagunkon, és a szolidaritás törvényének megfelelőleg élünk.
A példaadásra képesítő törekvés nem könnyű munka ugyan, de gyümölcsöző s üdvös a példaadóra és az azt elfogadóra egyaránt. Mindkét fél haladásának előmozdítására szolgál. A példaadás révén okulást és a jóra való ösztönzést nyert szellemtestvér pedig örök hálával eltelten hasonló testvérekkel egyesülve, fallankszot képez körülöttünk, jótevőjét oltalmazva, védve és segítve itt is, túlnan is.
szemlézte: Bíró László
Részlet Grünhut Adolf “Tanulmányok a spiritizmus köréből” című kötetéből
Mindazoknak, akik ezeket a szellemtani anyagokat elolvassák és befogadják életükbe, mint hasznos tanításokat, tudniuk kell, hogy a szellemi fejlődés meglehetősen magas szintjére kerültek. Erre nagyon érzékenyen felfigyel a szellemvilág és amint a rezgésszintünk emelkedik, méltókká válunk arra, hogy a körénk csoportosuló szellemeket tanítsuk példamutató életünkkel, gondolatainkkal és szeretetteljes érzéseinkkel.
Antal médium a szellemi vezetői engedélyével és segítségével nagyon gyakran segített a hozzá forduló szegény elesett szellemeken, felvilágosításokkal, tanácsokkal és minden más eszközzel, amely médiumként bírtokában volt.
Mintha hallanám az ellenvetést: „Igenis Antalt kiváló írómédiumitása képesítette arra, hogy bármikor úgy érintkezhessek a szellemekkel, akárcsak az élő emberekkel, de hogyan viselkedjék hasonló helyzetben az, aki nincs megáldva ezzel a kegyadománnyal? Hogyan érttesse meg magát az ilyen ember a szellemekkel, s miképpen vegye ki részét a szeretet, illetőleg a szellemek összetartozási törvénye által követelt munkálkodásból?”
Ezeknek azt felelem: Isten igazságossága és szeretete sohasem ró gyermekeire olyan feladatot, amelynek megoldására nem volna meg bennük a kellő képesség. A törvényt ostromló szellemekkel való küzdelemhez nem szükséges, hogy valaki médium legyen — hiszen ezek minden emberhez bocsáttatnak, s minden embernek feladata velük megvívni a harcot. De a jóságos bölcs Atya nem küldi gyermekeit egyenetlen, kilátástalan harcba, azaz nem bocsát gyermekeihez olyan szellemellenséget mérkőzés céljából, akinek fegyverzete felülmúlná az emberét.
Az alantas szellemek törvényellenes ösztönzései ellen minden embernek akaraterejében meg van adva a kellő minőségű és mennyiségű eszköz, hogy ellenségével sikeresen szállhasson szembe. De ne hagyja fegyvereit használatlanul heverni, vagy pláne gyáván futásnak ne eredjen; hanem szedje elő azokat, és bízva Istennek mindazok iránti mindenkori segedelmében, akik Őbenne hisznek, forgassa fegyverét rettenthetlen bátorsággal. Mert Isten nagy háztartásában nem uralkodik sem véletlenség, sem önkény, hanem örök törvények érvényesülnek, amelyeknek szálai Isten kezében összpontosulnak, s az ő végtelen bölcsessége köti össze, vagy oldja szét azokat gyermekei boldogulására.
Épp e törvénynek és céljainak megfelelően csoportosulnak az emberek köré is azok a szegény szellemek, akik nem kihívólag lépnek fel, hanem ellenkezőleg az emberek segedelmét kérik. Egyletünk látómédiumai, valamint a világ minden látómédiumai egybevágóan látják és írják le e szegény szánandó szellemalakokat, amint szívettépő kétségbeeséssel, kezüket tördelve, keseregve rimánkodnak szellemi adományért.
Hogy tehát e testvéreinken segíthessünk, nem kell okvetlenül médiumoknak lennünk, hiszen ezek a szellemek az emberek zöméhez nem is abból a célból dirigáltatnak, hogy médiumi úton teoretikus oktatást, felvilágosítást nyerjenek, hanem hogy ennél sokkal célravezetőbb módon mintegy szemléltető, gyakorlati kurzust végezzenek az élő példaadás: harmonikus gondolataink, érzelmeink, cselekedeteink révén. Más szóval: hogy egész lényünk magatartása által ébredjenek öntudatra, s ismerjék fel a mi példánkon, mit végeztek rosszul földi életükben, vagy mit mulasztottak el. Másrészről pedig, hogy előhaladottabb és tisztultabb fokozatunkban ismerjék fel azt, hogy mimódon kellett volna végezniök földi pályájukat, és azt, hogy miben rejlik jelenlegi áldatlan, szenvedő állapotuk oka.
Vezetőink ezirányban sokat oktattak minket, rámutatván arra a nagy felelősségre, mely minket terhel, midőn viselkedésünkben rossz példát szolgáltatunk szellemtanítványainknak, akik pedig éppen ebből a célból vannak mellettünk, hogy bennünk lássák a mintaképet. Mi tehát a tanító tisztségét viseljük az effajta szellemtestvérekkel szemben (Te is kedves Barátom, aki ezt most olvasod). Ez pedig nagyfontosságú dolog, amelynek figyelmen kívül hagyása által sok vétséget követhetünk el.
Nemcsak önmagunkon, hanem azáltal is, hogy azok a testvéreink, akiket hozzánk férkőzni engedtek, hogy rólunk tanító mesterekről vegyenek példát, s szerezzenek okulást hibáik leszerelésére, az erények megszerzésére, szóval megszabadulásukra, egész viselkedésünkben nem találják meg azt, ami után vágyódtak, és amelyben bízva reméltek. Hanem reményükben csalódva és kilátástalan jövővel, mintegy üres kézzel kénytelenek távozni az iskolából és kötelességét rosszul teljesítő tanítójuktól.
A hozzánk bocsátott szegény, szűkölködő szellemeket nagyjában három csoportra lehet osztani; olyanokra, akik tulajdonságaik révén a hasonlóság törvényénél fogva vonzatnak, és akiket a rendezők vagy az illetők őrszellemei szemet hunyva bocsátanak hozzánk, mintegy egyengetvén számukra az utat. Aztán akiket kifejezetten céltudatosan, mintegy tanintézetbe vezetnek hozzánk, akiknél állandóan kell tartózkodniok, végre pedig a tévesztő seregek egész raja, akik mindenüvé befurakodnak, hogy tévesztő törekvéseiknek alkalmas alanyokat keressenek. Ezek ugyanis sehol sem hiányoznak és nem is szabad, hogy hiányozzanak — hiszen ők képezik a haladásnak élesztőjét, ők a próbakövek az ingadozók kipróbálásában és egyszersmind öntudatlan eszközök Isten bölcsességének kezében, hogy rosszakaratuk, számításuk és céljaik ellenére is jót eredményezzenek.
Hogyha tehát a tanító példaadásával nem állja meg helyét — hiszen a lábatlankodó ellentétesek fel-felkavarják benne a szunynyadó gyengéket és hajlamokat, — akkor ezek nyomban odasompolyognak a tanításra áhítozókhoz. És kárörvendő kajánsággal körülbelül ekképpen szólnak hozzájuk: ímhol láthatjátok, hogy ezek, akikre áhítattal néztek, mint a jóság, az őszinteség, az önzetlenség stb. mintaképeire, egy cseppel sem különbek a künn levő átlagos embereknél, akik nem parádéznak fitogtatott erényükkel és magukat jobbaknak, kiválóbbnak nem tartják. Hisz még köztetek is akárhány van, aki nem áll alantabb náluk, ne meresztgessétek rájuk szemeiteket mint valami szentekre, hiszen csak álarc mindez, ami eltakarja a valóságot. Ne alázkodjatok előttük kesergő rimánkodással, itt nem tanulhattok semmit. Ne fecséreljétek el az időt, jertek hozzánk, nálunk nem fogtok keseregni, nálunk gyöngyélet van stb. Cirógatják, ráncigálják őket, s minden mesterkedést felhasználnak, míg végre a gyengék, ingadozók egy részét eltántorítják és táborukba viszik.
Milyen súlyos vád éri azt az embert, aki ellen abból az okból emel vádat valamely szegény szellem, hogy őt saját fogyatékos, hibás mivoltánál fogva elmulasztotta megjavítani. Ilyen rezgésszinten az alany már nem lehet tulajdonképpen rossz, csak emberi gyengeségek, vagy fel nem ismert hibák ékteleníthetik el valóját. A rossz példaadást azáltal kerülheti ki, ha folyton eszében tartja, hogy sohasem vagyunk egyedül, észrevétlenül, hanem körül vagyunk véve szellemlények által.
Mindezt tudva, az a kötelesség hárul reánk, hogy ezt folyton szemünk előtt is tartsuk, és kezünket a fék markolatán tartva, szorgosan ellenőrizzük szívünk minden dobbanását, érzelmeink minden rezgését, s gondolataink minden áramlását, hogy akár a belénk vetített sugalmakat, akár a belőlünk ki-kitörni kívánkozó nyilvánulásokat nyomban még csirájában — elfojtsuk. Ilyeténképpen trenírozzuk magunkat a példaadásban, mintha minden előadandó alkalommal tényleg gyakorolunk is, nagy munkát végeztünk önmagunkon, és a szolidaritás törvényének megfelelőleg élünk.
A példaadásra képesítő törekvés nem könnyű munka ugyan, de gyümölcsöző s üdvös a példaadóra és az azt elfogadóra egyaránt. Mindkét fél haladásának előmozdítására szolgál. A példaadás révén okulást és a jóra való ösztönzést nyert szellemtestvér pedig örök hálával eltelten hasonló testvérekkel egyesülve, fallankszot képez körülöttünk, jótevőjét oltalmazva, védve és segítve itt is, túlnan is.
szemlézte: Bíró László
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Di 21. Jul 2020, 05:46
A Vénusz-szellemekről és a Földön-kivültől kapott tanításokról
Részlet az 1999.01.19-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.
Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem
KV.: Az első kérdés a Vénusz-szellemekkel kapcsolatos. A tanításokban olvastuk, hogy ők is körülöttünk tevékenykednek hosszú ideje. Ezt egy Vénusz-tanító közölte Gizikénken keresztül, és azt mondta, hogy kezdetben az anyagot szellemiesítették át, és bizonyos olyan tulajdonságokat adtak az embereknek, amitől javulnak. A kérdés az, hogy ezt ho¬gyan csinálták, nem technikailag, hanem szellemi oldalról, vagy ők is le¬születtek valamilyen testesülés formájában?
TSZ.: Nem, kizárólag szellemi úton történt és történik az egész. Még most is, napjaitokban is működő, és működőképesek azok a kapcsolatok, mint amire rákérdeztetek. Ahogyan már egy alkalommal elmagyaráztuk nektek, azok a Földközelben munkát vállaló, már tisztultabb és olyan emberszellemek, akiknek már nem feltétlenül kell visszatérniük a testi világba, ők mégis anyag közelbe térnek, erőikkel szinte körbeveszik, beszívják, magukba olvasztják azokat az erőket, amelyek a ti számotokra túlontúl is zavarosak, bajt okozóak és hátráltatók lennének, és a maguk emeltebb szellemi minőségével azt átjavítva, rezgésszámát emelve bocsájt¬ják ki.
Olyan ez, mint egy lélegzetvétel. Természetesen mint minden hasonlat, nem pontos ez sem, de jobban körülírva nem tudnám mondani, talán ez a leginkább befogadhatóbb, és anyagi, emberi szempontból is elfogadhatóbb. Gyakorlatilag ti is végeztek valami hasonlót, de ez viszont szellemi minő¬ségekkel, erőkkel, erőminőségekkel történik, amelyek így átfino¬mítva a ti számotokra már egy könnyebbítő helyzet.
Van egy bizonyos határérték, egy határpont, amelyen felül, ha már annyira kezdenek elromlani a viszonyok, a meg¬lévő küzdelmetek, gondotok, bajotok mellett még egy akkora hátráltató erőt nem engedhetünk meg. Ők annakidején úgyszintén hasonló munkát végeztek, éppen a könnyebbítés, a könnyebbség érdekében, az indulási nehézségek elkerülésére. De természetesen volt és van számtalan más olyan apróbb-nagyobb feladatrészük, vállalásuk is, amelyek mind-mind a javítás és a ti érdeketeket szolgál¬ják, de úgy vélem ezeknek a mikéntjét felesleges is mondani. A lényeg az, hogy rendkívül nagy előnyötökre és segítségetekre vannak, mindig ott, mindig olyan csoportosulással, feladatokkal, amelyek a legszükségesebbek.
KV.: Talán még csak annyit, hogy akkor ő elmondta azt is, hogy nemcsak a Vénusz, hanem a többi bolygó testvérisége is segít nekünk. Én egy olyan kiegészítő kérdést tennék fel, hogy mi a szerepe annak, hogy más boly¬gókról történő - hallottuk ezt is - szellemi megnyilvánulás az anyagban.
TSZ.: Ez tulajdonképpen akár testesült, akár pedig azon kívül - hiszen nem mindegyik van testesülésben - leginkább szellemi régiók között maradva, ott tud a leginkább olyan körülmények, viszonyok között használni, amelyre szükségetek van.
Anyagban, anyagi körülmények között kevésbé fontos, mint inkább a szellemi, lelki világban. De ha pontosabban meg akarjuk ha¬tározni, hogy ez miért van, azt a szót kell hogy mondjam: a kölcsönhatás kedvéért. Azért, mert ők az idejövetelük alkalmával, a maguk fejlettebb, tisztultabb módján nagyon sokat tudnak segíteni rajtatok, ugyanakkor itt, ilyen munkával és ilyen körülmé¬nyek között nyert tapasztalatokat, részben a sajátjukon, részben pedig más alkalmak¬kor vagy helyzetben, más helyen, úgyszintén ragyogóan tudják használni.
Ezért mondom a kölcsönhatás szót, mert valahogy mindig a szellemi közösségnek van egy át¬hatása, kölcsönhatása. Ha valaki ad valamit a másiknak, azzal - nagyon jól tudjátok - ő nem kevesbedik, hanem magával az adással és egy olyan körülménnyel, egy olyan munka elvégzésével, amit ad, amit nyújt, ugyanakkor ő is gazdagodik.
Lehet, hogy nem azonnal, abban a pillanatban és ugyanott, hanem másutt, de feltétlenül ez egy óriási tapasztalatcsere folyamat is egyúttal, nem csak egymagában álló segítségnyújtás. Ez minden egyes szellemi lénynek, aki emeltebb pozícióból kerül egy alacsonyabbra, hogy ott valami feladatot lásson el, ennek mindig a tudatában kell legyen. Igen hálá¬sak azért a küldetésért, amellyel ő is kapott, ő is adott. Az állandó kölcsönhatás az, ami gyakorlatilag szinte minden alkalommal kivétel nélkül, de jelen van.
KV.: Köszönöm szépen, a következő kérdést megkérem, hogy Ottó tegye fel.
Ottó: Ehhez szeretnék egy kis kiegészítést kérdezni, bár megmondom őszintén, most egy kicsit elbizonytalanodtam ennek a válasznak a halla¬tán. A kezembe került egy olyan tanulmány, amely több oldalon is taglalja ezeknek a vénuszi küldötteknek a munkálkodását. Még egy svéd név is volt, aki önmagát boreálisnak nevezi.
Az illető saját magát, pedig földi síkon él, anyagban, emberi testben, önmagát mégis a Vénusz főpapnőjének nevezi, és azt mondja, hogy telepatikus úton kapja azokat a tanításokat, amelyeket aztán továbbad, akár az ember eredetéről, az alvilágról, stb. Olyanokat is mond, hogy a népek ugyan halandók ott is, emberi hibáik vannak ugyan, de az ember felett állnak.
Hogy mit ért ez alatt, szellemi fejlettségben vagy sem, ez egy másik kérdés. Az élettartamuk állítólag 2000 év, és hogy emlé¬keznek az előző életeikre, stb. Ezek olyan érdekes, és az egész szellemi gondolkodásunkat befolyásoló kérdések, hogy egyáltalán lehet-e, szabad-e, vagy szük¬séges-e nekünk ilyennel foglalkozni, adhat-e a földi ember számára szellemi, erkölcsi értékeket, hogyha ezekkel az eszmékkel foglalkozunk, egyáltalán fontos-e ez.
Ezek után, amit most hallottam, egy kicsit meghökkentem, mert én nagyon pozitív¬nak éreztem a tanítást, hogy ők dolgoznak velünk, de ugyanakkor elég sok hajmeresztő dolog volt benne, nem azért, mert a mi gondolkodásunktól idegen, hanem erkölcsi felfogásunk és szellemi elveink fölött áll. Egy picit meg vagyok zavarva ezzel, hogy hová tegyem ezt a boreális tanítást, és mennyire adjak annak hitelt.
TSZ.: Azt minden körülmények között szem előtt kell tartanotok, amit a szellemerkölcsi tanításokról unos-untig ismételve mondunk, hogy a szeretet két főparancsán alapulnak. Minden ebből bomlik ki, ebből változik, ala¬kul, módosul és részekre bomlik, de ellentmondani nem szabad ennek.
Amint olyan ta¬nításra találtok, amely ennek ellentmond, akkor nem azt kell mondani, hogy ezen el kell gondolkoznotok, hogy nahát, ezt jobban átnézem, hátha van benne valami jó, mert a ti világotokba érkezett szellemi tanítások mind, ha azt jobban átgon¬doljátok, átfontoljátok, a szellemi haladást szolgálják. Ami ezzel ellentétes, ide¬gennek tűnik, ütközik ezzel, azzal miért foglalkoztok? Arra a szóra tér¬nék vissza, amelyet egy ízben már megmondtam, hogy egy változatról van szó.
A változat úgy értendő, de általában nem szó szerint, ahogy ez az olvasat mondja: a különféle bolygók különböző fejlettségi fokon vannak, de ez még nem jelenti és nem fejezi ki teljesen azt, amit ez a szó fed, a különböző fejlettségi fokot. Ezen kívül ren¬geteg változat, változatosság, ottani helyi különlegesség van, amelynek egyál¬talán nem ellentmondás az általános, az egész Kozmoszra vonatkozó szel¬lemi tanításoknak a lényegével, amit nagyon jól ismertek.
Amint egy olyan tanítással találkoztok, ami ezzel ellentétes, nem erkölcsös, nem érthető, és nem szolgálja a szellemi javulást, előrelépést, a mind nagyobb, nem is foko¬zati nagyságot, hanem a lélekben való emelkedést és fényesedést, ott már valami közbecsúszott, nem is változat, hanem egy kis hamisság van.
Fel kell hívjam a figyelmeteket a következőre. Számtalan olyan tanítás és földi személy volt már eddig, akárcsak az elmúlt né¬hány évtizedben is, - vegyünk csak egy évszázadot, bizonyára van róla tudomásotok - akik valami különleges, nagy erejű, óriás beavatást kapott. Extra hatalmas szellemi lénynek és egyénnek állította be magát az illető tanító, és szerzett maga köré olyan tanítvá¬nyi kört, aki ezt hajlandó volt elfogadni, nemcsak a személyét, ezt az állítását, ha¬nem mindazokat a tanításokat, amiket ő képviselt.
Számtalan, akikre nem tudom azt mondani, hogy változat, mint a bolygóközi segítőlényekre, hanem itt már nagyon a változatoknak az alsó része felé lévő dologról van szó. Bármi tanítás, amit tőlünk kaptok, alaptétel legyen közöttetek. Nem azért, mert mi szellemi lények itt körülöttetek vagyunk, és akik lépésről-lé¬pésre maximálisan segíteni kísérelünk nektek, és hogyha ez ellenkezik a mi tanításunkkal, akkor mi arra ha¬ragszunk, vagy azt mondjuk, hogy akkor ne foglalkozzatok vele.
De, foglalkozzatok ezekkel a tanításokkal, nézzétek át alaposan, mert ha megvizsgáljátok őket, az olyan szemlélet szerint, melyet eddig átadtunk nektek, és amelybe nemcsak reményke-dtünk, de látjuk is, hogy haladóbbak vagytok, beláthatjátok azt, hogy egy látványos, de nem egy hasznos tanításról van szó. Konkrét kérést kérsz arra, hogy igent, vagy nemet mondjak?
Ottó: Ha lehet, akkor igen, ez is nagy segítség volna!
TSZ.: Kérlek benneteket, eleve ne foglalkozzatok vele.
Ottó: Most nagyon nagyot segítettél ezzel...
TSZ.: Én kérek bocsánatot azzal, hogy a választásotokba beleszólok. A válasz¬tás a ti szabad döntésetek alapján van, de ha igent, vagy nemet kérsz, ezt ki kellett mondanom.
Ottó: Én ezért vagyok nagyon hálás, mert nekem most véleményeznem kell ezt a tanulmányt, és bennem minden porcikám ellenkezett. Te így mondtad az előbb: ha az ember valami újat hall, az idegennek tűnik, és ha ilyenkor az ember elbizonytalanodik, nem biztos, hogy rossz...
TSZ.: Van egy módszer. Ha van egy tanítás, amely idegennek tűnik, mert újdonságról van szó, akkor egy kis lépéssel menjetek vissza a régi fe¬lé, az áthidalás, az összekapcsolódás keresésére. Ha az összekapcsolódásban, az a¬rányban egy olyan eltolódás van, hogy homlokegyenest ellentétes valamire talál¬tok, akkor jobb, ha szeretettel elbocsájtjátok.
Jobb inkább a kipróbált, régi, ¬majdnem azt mondtam, hogy begyepesedett tanításokra hallgatni, mint egy olyan va¬donatújra, amely nem tud kapcsolódni egy eddigi, jól bevált, lelki hasznot szolgálta¬tó tanításhoz. De ez csak egy ajánlat, amellyel segíteni tudtok ilyen esetben magatok¬nak. Egy lépést visszatérni, megnézni, a régivel hogy kapcsolódik, és ha a kapcsolódás csak nagyon gyér és gyenge, túlságosan heves és mutatós, a kíváncsiságot vagy az érdeklődést felpiszkálja, akkor legyetek óvatosak. Mert ha a régebbi tanításokban bevált az útmutatás, hogyha a lelki haladásotokra szolgált, ha abban megnyugvást, előrelépést találtatok, akkor azt el ne dobjátok, el ne vessétek, egy homlokegyenest ellentétes kedvéért.
Ottó: Nagyon szépen köszönöm, igen sokat segítettél. Megerősítettél abban, amit az ember a lelke mélyén sejt és érez, de nem merünk soha ha¬tározottan elvetni valamit, mert hiszen ha mindig elvetünk mindent, akkor sose fogunk előrehaladni.
TSZ.: Mindig alaposan meg kell nézni abból a szempontból, előrevivő-e vagy sem. Mennyire válik hasznotokra, mennyire tudja lelki problémáitokat megoldani. Sa¬ját magatokkal való küzdelmetekben mennyi támpontot nyújt, mi az, amire rádöbbentek, rá¬jöttök: igen, ez eddig rossz volt, most hadd javítsak rajta. Mert ha nem ilyesmit nyújt, hanem mást, akkor az már igen komolyan elgondolkoztató, hogy azt nagyon gyorsan el kell vetni.
Ottó: Köszönöm, ez is egy olyan tanítás most a részetekről, amikor sokszor e¬szébe jut az embernek, hogy rákérdezünk, megkapjuk a választ, szívünk mélyén ujjongunk, amikor úgy érezzük, hogy jól gondoltuk, jól éreztünk rá. Amikor Ti megerősítitek ezt a gondolatunkat, ez nekünk boldogság, csak ott a probléma, hogy nem tudjuk ezt át¬adni azoknak, akiknek leginkább kellene. Mert nem ők kérdezik, és nem is hiszik el tő¬lünk, amit mi mondunk, nekik kellene ezt hallani.
TSZ.: Ennek akadálya nincsen, mellesleg, de amit ehhez hozzá kell fűzzek, a következő. Nemcsak számtalan különböző, érdekesebbnél érdekesebb, újnál újabb tanítás, ötlet, mindenféle szempontból felvetett elméletre és magya¬rázatra napjaitokba nem először hívjuk fel a figyelmeteket, hogy ez mennyire el¬harapódzó már közöttetek.
Nem ez a baj, mindennek fel kell támadnia, mindennek fel kell jönnie, meg kell nyilvánulnia, és utána megvizsgálni és választani. Mert nyilvánvaló az, hogy nagyon és elvetendő van köztük szép számmal, de nagyon sok olyan, akár emberi, akár pedig szellemi síkról származó, de az emberi gondol¬kodást befolyásoló, tehát félig emberi okos gondolkodás, félig pedig nagyon jó szellemi sugalmazások által keletkezett elmélet, magyarázat, különböző felfedezések vannak.
Lel¬ki vonatkozásra gondolok, amelyet természetesen át kell vizsgálni, és meg kell néznetek, nem is általános érvényűen, hanem hogy kinek-kinek mennyire tud a hasznára lenni. Ami az egyik számára esetleg egy óriási felfedezést ad, és egy speciális lelki problémájára magyarázatot, kibontakozást, nem biztos, hogy a má¬siknak is ugyanazt adja. A másik esetleg egy másik tanításban fogja éppen azt meg¬kapni.
Ha hallotok valahol egy-egy i¬lyen tanítást, könyvet, mely sokszor úgy van beállítva, hogy jézus krisztusi tanítás, vagy pedig hatalmas másik szellemi tanító¬ról van szó, tessék átnézni, hogy mi az, amit érdemes belőle kiszedni, ha kell egy kis moleku¬lát, ami haszonra van. Ami nincs, az törölve!
Külön a fi¬gyelmeteket, hogy minden megfontolás és átnézés nélkül el ne vessetek sem¬mit. Van olyan tanítási rendszer, amibe belenézve, egy néhány sor után már messziről látjátok, hogy egy teljesen elvetendő dologról van szó. Van olyan, ami nagyon finoman és rafináltan szépnek és jónak látszik, és csak mikor kicsit jobban belemerültök, akkor veszitek észre, hogy vannak benne nem emészthető dolgok. De ami jó, és ami egy jobb gondolatot ad bármelyiteknek is, azt miért ne lehetne használni?
Tehát igen nehéz helyzetben vagytok, és ezt mi nagyon jól tudjuk, mert millió féle tanítás, módszer, szellemi értesítések és egyebek között mindenkinek azt kell kiválasztania, ami a számára a legmegfelelőbb. És ez nagyon nehéz! Aki igazán nem foglalkozott még szellemi tanításokkal, vagy csak nagyon keveset, az természet adta módon nem fog tudni pontosan és jól megha¬tározni a maga számára olyan dolgot, ami hasznos, vagy nem.
Ezért talán áthidaló meg¬oldásul ajánlanám mindenki számára, hogy az evangéliumi spiritiz¬mus tanulmányozása és legalább egy elfogadható szint befogadása után lásson annak komolyan, hogy a feléje érkezett öt-hat-tíz más különféle tanításból és értesítés¬ből ki tudja venni magának azt, ami jó, és meg tudja határozni azt, amivel ne foglal¬kozzon. Ezt feltétlenül meg kellett hogy mondjam, mert az eleve elutasítás pontosan olyan hiba, mint a mindent elfogadás. Nem az a dolgotok, tudom.
Ottó: Újra csak azt mondom, hogy bár azok is hallanák ezt, akikkel nekünk ezt meg kell vitatni, és meg kell értetni. Nagyon sokat kaptam ma, nagyon szépen köszönöm, megerősítettetek egy olyan felfogásban. Nem véletlen, hogy ma előjött ez a téma, épp holnap kezdeném a válasz megírását, nem is gondolva, hogy ezzel fogunk ma kezdeni. Hálásan köszönöm.
UI:
Mi az OM mantra hatása és jelentése? [az aum meditáció lényege]
https://www.youtube.com/watch?v=3FsUVtB9Gks
Részlet az 1999.01.19-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.
Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem
KV.: Az első kérdés a Vénusz-szellemekkel kapcsolatos. A tanításokban olvastuk, hogy ők is körülöttünk tevékenykednek hosszú ideje. Ezt egy Vénusz-tanító közölte Gizikénken keresztül, és azt mondta, hogy kezdetben az anyagot szellemiesítették át, és bizonyos olyan tulajdonságokat adtak az embereknek, amitől javulnak. A kérdés az, hogy ezt ho¬gyan csinálták, nem technikailag, hanem szellemi oldalról, vagy ők is le¬születtek valamilyen testesülés formájában?
TSZ.: Nem, kizárólag szellemi úton történt és történik az egész. Még most is, napjaitokban is működő, és működőképesek azok a kapcsolatok, mint amire rákérdeztetek. Ahogyan már egy alkalommal elmagyaráztuk nektek, azok a Földközelben munkát vállaló, már tisztultabb és olyan emberszellemek, akiknek már nem feltétlenül kell visszatérniük a testi világba, ők mégis anyag közelbe térnek, erőikkel szinte körbeveszik, beszívják, magukba olvasztják azokat az erőket, amelyek a ti számotokra túlontúl is zavarosak, bajt okozóak és hátráltatók lennének, és a maguk emeltebb szellemi minőségével azt átjavítva, rezgésszámát emelve bocsájt¬ják ki.
Olyan ez, mint egy lélegzetvétel. Természetesen mint minden hasonlat, nem pontos ez sem, de jobban körülírva nem tudnám mondani, talán ez a leginkább befogadhatóbb, és anyagi, emberi szempontból is elfogadhatóbb. Gyakorlatilag ti is végeztek valami hasonlót, de ez viszont szellemi minő¬ségekkel, erőkkel, erőminőségekkel történik, amelyek így átfino¬mítva a ti számotokra már egy könnyebbítő helyzet.
Van egy bizonyos határérték, egy határpont, amelyen felül, ha már annyira kezdenek elromlani a viszonyok, a meg¬lévő küzdelmetek, gondotok, bajotok mellett még egy akkora hátráltató erőt nem engedhetünk meg. Ők annakidején úgyszintén hasonló munkát végeztek, éppen a könnyebbítés, a könnyebbség érdekében, az indulási nehézségek elkerülésére. De természetesen volt és van számtalan más olyan apróbb-nagyobb feladatrészük, vállalásuk is, amelyek mind-mind a javítás és a ti érdeketeket szolgál¬ják, de úgy vélem ezeknek a mikéntjét felesleges is mondani. A lényeg az, hogy rendkívül nagy előnyötökre és segítségetekre vannak, mindig ott, mindig olyan csoportosulással, feladatokkal, amelyek a legszükségesebbek.
KV.: Talán még csak annyit, hogy akkor ő elmondta azt is, hogy nemcsak a Vénusz, hanem a többi bolygó testvérisége is segít nekünk. Én egy olyan kiegészítő kérdést tennék fel, hogy mi a szerepe annak, hogy más boly¬gókról történő - hallottuk ezt is - szellemi megnyilvánulás az anyagban.
TSZ.: Ez tulajdonképpen akár testesült, akár pedig azon kívül - hiszen nem mindegyik van testesülésben - leginkább szellemi régiók között maradva, ott tud a leginkább olyan körülmények, viszonyok között használni, amelyre szükségetek van.
Anyagban, anyagi körülmények között kevésbé fontos, mint inkább a szellemi, lelki világban. De ha pontosabban meg akarjuk ha¬tározni, hogy ez miért van, azt a szót kell hogy mondjam: a kölcsönhatás kedvéért. Azért, mert ők az idejövetelük alkalmával, a maguk fejlettebb, tisztultabb módján nagyon sokat tudnak segíteni rajtatok, ugyanakkor itt, ilyen munkával és ilyen körülmé¬nyek között nyert tapasztalatokat, részben a sajátjukon, részben pedig más alkalmak¬kor vagy helyzetben, más helyen, úgyszintén ragyogóan tudják használni.
Ezért mondom a kölcsönhatás szót, mert valahogy mindig a szellemi közösségnek van egy át¬hatása, kölcsönhatása. Ha valaki ad valamit a másiknak, azzal - nagyon jól tudjátok - ő nem kevesbedik, hanem magával az adással és egy olyan körülménnyel, egy olyan munka elvégzésével, amit ad, amit nyújt, ugyanakkor ő is gazdagodik.
Lehet, hogy nem azonnal, abban a pillanatban és ugyanott, hanem másutt, de feltétlenül ez egy óriási tapasztalatcsere folyamat is egyúttal, nem csak egymagában álló segítségnyújtás. Ez minden egyes szellemi lénynek, aki emeltebb pozícióból kerül egy alacsonyabbra, hogy ott valami feladatot lásson el, ennek mindig a tudatában kell legyen. Igen hálá¬sak azért a küldetésért, amellyel ő is kapott, ő is adott. Az állandó kölcsönhatás az, ami gyakorlatilag szinte minden alkalommal kivétel nélkül, de jelen van.
KV.: Köszönöm szépen, a következő kérdést megkérem, hogy Ottó tegye fel.
Ottó: Ehhez szeretnék egy kis kiegészítést kérdezni, bár megmondom őszintén, most egy kicsit elbizonytalanodtam ennek a válasznak a halla¬tán. A kezembe került egy olyan tanulmány, amely több oldalon is taglalja ezeknek a vénuszi küldötteknek a munkálkodását. Még egy svéd név is volt, aki önmagát boreálisnak nevezi.
Az illető saját magát, pedig földi síkon él, anyagban, emberi testben, önmagát mégis a Vénusz főpapnőjének nevezi, és azt mondja, hogy telepatikus úton kapja azokat a tanításokat, amelyeket aztán továbbad, akár az ember eredetéről, az alvilágról, stb. Olyanokat is mond, hogy a népek ugyan halandók ott is, emberi hibáik vannak ugyan, de az ember felett állnak.
Hogy mit ért ez alatt, szellemi fejlettségben vagy sem, ez egy másik kérdés. Az élettartamuk állítólag 2000 év, és hogy emlé¬keznek az előző életeikre, stb. Ezek olyan érdekes, és az egész szellemi gondolkodásunkat befolyásoló kérdések, hogy egyáltalán lehet-e, szabad-e, vagy szük¬séges-e nekünk ilyennel foglalkozni, adhat-e a földi ember számára szellemi, erkölcsi értékeket, hogyha ezekkel az eszmékkel foglalkozunk, egyáltalán fontos-e ez.
Ezek után, amit most hallottam, egy kicsit meghökkentem, mert én nagyon pozitív¬nak éreztem a tanítást, hogy ők dolgoznak velünk, de ugyanakkor elég sok hajmeresztő dolog volt benne, nem azért, mert a mi gondolkodásunktól idegen, hanem erkölcsi felfogásunk és szellemi elveink fölött áll. Egy picit meg vagyok zavarva ezzel, hogy hová tegyem ezt a boreális tanítást, és mennyire adjak annak hitelt.
TSZ.: Azt minden körülmények között szem előtt kell tartanotok, amit a szellemerkölcsi tanításokról unos-untig ismételve mondunk, hogy a szeretet két főparancsán alapulnak. Minden ebből bomlik ki, ebből változik, ala¬kul, módosul és részekre bomlik, de ellentmondani nem szabad ennek.
Amint olyan ta¬nításra találtok, amely ennek ellentmond, akkor nem azt kell mondani, hogy ezen el kell gondolkoznotok, hogy nahát, ezt jobban átnézem, hátha van benne valami jó, mert a ti világotokba érkezett szellemi tanítások mind, ha azt jobban átgon¬doljátok, átfontoljátok, a szellemi haladást szolgálják. Ami ezzel ellentétes, ide¬gennek tűnik, ütközik ezzel, azzal miért foglalkoztok? Arra a szóra tér¬nék vissza, amelyet egy ízben már megmondtam, hogy egy változatról van szó.
A változat úgy értendő, de általában nem szó szerint, ahogy ez az olvasat mondja: a különféle bolygók különböző fejlettségi fokon vannak, de ez még nem jelenti és nem fejezi ki teljesen azt, amit ez a szó fed, a különböző fejlettségi fokot. Ezen kívül ren¬geteg változat, változatosság, ottani helyi különlegesség van, amelynek egyál¬talán nem ellentmondás az általános, az egész Kozmoszra vonatkozó szel¬lemi tanításoknak a lényegével, amit nagyon jól ismertek.
Amint egy olyan tanítással találkoztok, ami ezzel ellentétes, nem erkölcsös, nem érthető, és nem szolgálja a szellemi javulást, előrelépést, a mind nagyobb, nem is foko¬zati nagyságot, hanem a lélekben való emelkedést és fényesedést, ott már valami közbecsúszott, nem is változat, hanem egy kis hamisság van.
Fel kell hívjam a figyelmeteket a következőre. Számtalan olyan tanítás és földi személy volt már eddig, akárcsak az elmúlt né¬hány évtizedben is, - vegyünk csak egy évszázadot, bizonyára van róla tudomásotok - akik valami különleges, nagy erejű, óriás beavatást kapott. Extra hatalmas szellemi lénynek és egyénnek állította be magát az illető tanító, és szerzett maga köré olyan tanítvá¬nyi kört, aki ezt hajlandó volt elfogadni, nemcsak a személyét, ezt az állítását, ha¬nem mindazokat a tanításokat, amiket ő képviselt.
Számtalan, akikre nem tudom azt mondani, hogy változat, mint a bolygóközi segítőlényekre, hanem itt már nagyon a változatoknak az alsó része felé lévő dologról van szó. Bármi tanítás, amit tőlünk kaptok, alaptétel legyen közöttetek. Nem azért, mert mi szellemi lények itt körülöttetek vagyunk, és akik lépésről-lé¬pésre maximálisan segíteni kísérelünk nektek, és hogyha ez ellenkezik a mi tanításunkkal, akkor mi arra ha¬ragszunk, vagy azt mondjuk, hogy akkor ne foglalkozzatok vele.
De, foglalkozzatok ezekkel a tanításokkal, nézzétek át alaposan, mert ha megvizsgáljátok őket, az olyan szemlélet szerint, melyet eddig átadtunk nektek, és amelybe nemcsak reményke-dtünk, de látjuk is, hogy haladóbbak vagytok, beláthatjátok azt, hogy egy látványos, de nem egy hasznos tanításról van szó. Konkrét kérést kérsz arra, hogy igent, vagy nemet mondjak?
Ottó: Ha lehet, akkor igen, ez is nagy segítség volna!
TSZ.: Kérlek benneteket, eleve ne foglalkozzatok vele.
Ottó: Most nagyon nagyot segítettél ezzel...
TSZ.: Én kérek bocsánatot azzal, hogy a választásotokba beleszólok. A válasz¬tás a ti szabad döntésetek alapján van, de ha igent, vagy nemet kérsz, ezt ki kellett mondanom.
Ottó: Én ezért vagyok nagyon hálás, mert nekem most véleményeznem kell ezt a tanulmányt, és bennem minden porcikám ellenkezett. Te így mondtad az előbb: ha az ember valami újat hall, az idegennek tűnik, és ha ilyenkor az ember elbizonytalanodik, nem biztos, hogy rossz...
TSZ.: Van egy módszer. Ha van egy tanítás, amely idegennek tűnik, mert újdonságról van szó, akkor egy kis lépéssel menjetek vissza a régi fe¬lé, az áthidalás, az összekapcsolódás keresésére. Ha az összekapcsolódásban, az a¬rányban egy olyan eltolódás van, hogy homlokegyenest ellentétes valamire talál¬tok, akkor jobb, ha szeretettel elbocsájtjátok.
Jobb inkább a kipróbált, régi, ¬majdnem azt mondtam, hogy begyepesedett tanításokra hallgatni, mint egy olyan va¬donatújra, amely nem tud kapcsolódni egy eddigi, jól bevált, lelki hasznot szolgálta¬tó tanításhoz. De ez csak egy ajánlat, amellyel segíteni tudtok ilyen esetben magatok¬nak. Egy lépést visszatérni, megnézni, a régivel hogy kapcsolódik, és ha a kapcsolódás csak nagyon gyér és gyenge, túlságosan heves és mutatós, a kíváncsiságot vagy az érdeklődést felpiszkálja, akkor legyetek óvatosak. Mert ha a régebbi tanításokban bevált az útmutatás, hogyha a lelki haladásotokra szolgált, ha abban megnyugvást, előrelépést találtatok, akkor azt el ne dobjátok, el ne vessétek, egy homlokegyenest ellentétes kedvéért.
Ottó: Nagyon szépen köszönöm, igen sokat segítettél. Megerősítettél abban, amit az ember a lelke mélyén sejt és érez, de nem merünk soha ha¬tározottan elvetni valamit, mert hiszen ha mindig elvetünk mindent, akkor sose fogunk előrehaladni.
TSZ.: Mindig alaposan meg kell nézni abból a szempontból, előrevivő-e vagy sem. Mennyire válik hasznotokra, mennyire tudja lelki problémáitokat megoldani. Sa¬ját magatokkal való küzdelmetekben mennyi támpontot nyújt, mi az, amire rádöbbentek, rá¬jöttök: igen, ez eddig rossz volt, most hadd javítsak rajta. Mert ha nem ilyesmit nyújt, hanem mást, akkor az már igen komolyan elgondolkoztató, hogy azt nagyon gyorsan el kell vetni.
Ottó: Köszönöm, ez is egy olyan tanítás most a részetekről, amikor sokszor e¬szébe jut az embernek, hogy rákérdezünk, megkapjuk a választ, szívünk mélyén ujjongunk, amikor úgy érezzük, hogy jól gondoltuk, jól éreztünk rá. Amikor Ti megerősítitek ezt a gondolatunkat, ez nekünk boldogság, csak ott a probléma, hogy nem tudjuk ezt át¬adni azoknak, akiknek leginkább kellene. Mert nem ők kérdezik, és nem is hiszik el tő¬lünk, amit mi mondunk, nekik kellene ezt hallani.
TSZ.: Ennek akadálya nincsen, mellesleg, de amit ehhez hozzá kell fűzzek, a következő. Nemcsak számtalan különböző, érdekesebbnél érdekesebb, újnál újabb tanítás, ötlet, mindenféle szempontból felvetett elméletre és magya¬rázatra napjaitokba nem először hívjuk fel a figyelmeteket, hogy ez mennyire el¬harapódzó már közöttetek.
Nem ez a baj, mindennek fel kell támadnia, mindennek fel kell jönnie, meg kell nyilvánulnia, és utána megvizsgálni és választani. Mert nyilvánvaló az, hogy nagyon és elvetendő van köztük szép számmal, de nagyon sok olyan, akár emberi, akár pedig szellemi síkról származó, de az emberi gondol¬kodást befolyásoló, tehát félig emberi okos gondolkodás, félig pedig nagyon jó szellemi sugalmazások által keletkezett elmélet, magyarázat, különböző felfedezések vannak.
Lel¬ki vonatkozásra gondolok, amelyet természetesen át kell vizsgálni, és meg kell néznetek, nem is általános érvényűen, hanem hogy kinek-kinek mennyire tud a hasznára lenni. Ami az egyik számára esetleg egy óriási felfedezést ad, és egy speciális lelki problémájára magyarázatot, kibontakozást, nem biztos, hogy a má¬siknak is ugyanazt adja. A másik esetleg egy másik tanításban fogja éppen azt meg¬kapni.
Ha hallotok valahol egy-egy i¬lyen tanítást, könyvet, mely sokszor úgy van beállítva, hogy jézus krisztusi tanítás, vagy pedig hatalmas másik szellemi tanító¬ról van szó, tessék átnézni, hogy mi az, amit érdemes belőle kiszedni, ha kell egy kis moleku¬lát, ami haszonra van. Ami nincs, az törölve!
Külön a fi¬gyelmeteket, hogy minden megfontolás és átnézés nélkül el ne vessetek sem¬mit. Van olyan tanítási rendszer, amibe belenézve, egy néhány sor után már messziről látjátok, hogy egy teljesen elvetendő dologról van szó. Van olyan, ami nagyon finoman és rafináltan szépnek és jónak látszik, és csak mikor kicsit jobban belemerültök, akkor veszitek észre, hogy vannak benne nem emészthető dolgok. De ami jó, és ami egy jobb gondolatot ad bármelyiteknek is, azt miért ne lehetne használni?
Tehát igen nehéz helyzetben vagytok, és ezt mi nagyon jól tudjuk, mert millió féle tanítás, módszer, szellemi értesítések és egyebek között mindenkinek azt kell kiválasztania, ami a számára a legmegfelelőbb. És ez nagyon nehéz! Aki igazán nem foglalkozott még szellemi tanításokkal, vagy csak nagyon keveset, az természet adta módon nem fog tudni pontosan és jól megha¬tározni a maga számára olyan dolgot, ami hasznos, vagy nem.
Ezért talán áthidaló meg¬oldásul ajánlanám mindenki számára, hogy az evangéliumi spiritiz¬mus tanulmányozása és legalább egy elfogadható szint befogadása után lásson annak komolyan, hogy a feléje érkezett öt-hat-tíz más különféle tanításból és értesítés¬ből ki tudja venni magának azt, ami jó, és meg tudja határozni azt, amivel ne foglal¬kozzon. Ezt feltétlenül meg kellett hogy mondjam, mert az eleve elutasítás pontosan olyan hiba, mint a mindent elfogadás. Nem az a dolgotok, tudom.
Ottó: Újra csak azt mondom, hogy bár azok is hallanák ezt, akikkel nekünk ezt meg kell vitatni, és meg kell értetni. Nagyon sokat kaptam ma, nagyon szépen köszönöm, megerősítettetek egy olyan felfogásban. Nem véletlen, hogy ma előjött ez a téma, épp holnap kezdeném a válasz megírását, nem is gondolva, hogy ezzel fogunk ma kezdeni. Hálásan köszönöm.
UI:
Mi az OM mantra hatása és jelentése? [az aum meditáció lényege]
https://www.youtube.com/watch?v=3FsUVtB9Gks
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Mi 22. Jul 2020, 06:17
A világhírű magyar agykutató döbbenetes vallomása Istenről
A tudomány jeles képviselői legtöbbször megállnak az "anyagi" szint vizsgálatánál, és a racionális megközelítés korlátainál. Csupán az elmével felfogható területen "kirándulnak", az azon túli vidéket pedig meghagyják másoknak. Nem így a világhírű magyar agykutató, Freund Tamás professzor.
Az "Istenadta" című kiváló könyvben, különböző emberekkel beszélgetnek a szerzők tehetségről, felelősségről, Istenről és az ezekkel kapcsolatos élményekről, gondolatokról és tapasztalatokról.
Freund Tamás professzor urat is megkérdezték ez ügyben. Megdöbbentő amikor a materiális világ kutatói, a racionalitás emberei mégiscsak eljutnak az anyagon túli, sokkal "finomabb szintű" dimenziók világába is, és a sejtek, idegpályák és egyéb biológiai dolgok mellett, Istenről kezdenek el beszélni. Itt olvashatsz a vele készült beszélgetésből néhány gondolatot:
Interjú részlet
"...a gyermeki hitet könnyű elveszíteni, ha nem nyer megerősítést a felnőtté vált ember agyában. Az idegtudós az anyag evolúciójának a csúcsát, az agyat vizsgálja. Azt a szervünket, amelyen keresztül a lelkünk megnyilvánul az anyagi világ számára. És olyan funkciók produkálásra is képes, amire semmi más biológiai, fizikai-kémiai anyag nem. Ha a neurobiológus megismeri az idegsejthálózatokat, nehezen tudja elképzelni, hogyan lesznek ebből új gondolatok, hogyan tehet föl az idegsejtek hálózata olyan kérdéseket, mint hogy mi az élet értelme. Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást - nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének - amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára. Inkább azt tudom elképzelni, hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára.
- A lélek tehát külső beavatkozásra került belénk az evolúció folyamán?
- Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. Már csak azért sem, mert ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák. A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában. ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát. Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek.
- Vagyis minden további nélkül össze tudja egyeztetni istenhitét a tudománnyal.
- Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába. Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet. Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki. Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. a kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei. Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?"
Forrás: https://meditacionk.blogspot.com/2013/0 ... SOBU5me9_Y
https://meditacionk.blogspot.com/2013/0 ... pT-bj77qT0
A tudomány jeles képviselői legtöbbször megállnak az "anyagi" szint vizsgálatánál, és a racionális megközelítés korlátainál. Csupán az elmével felfogható területen "kirándulnak", az azon túli vidéket pedig meghagyják másoknak. Nem így a világhírű magyar agykutató, Freund Tamás professzor.
Az "Istenadta" című kiváló könyvben, különböző emberekkel beszélgetnek a szerzők tehetségről, felelősségről, Istenről és az ezekkel kapcsolatos élményekről, gondolatokról és tapasztalatokról.
Freund Tamás professzor urat is megkérdezték ez ügyben. Megdöbbentő amikor a materiális világ kutatói, a racionalitás emberei mégiscsak eljutnak az anyagon túli, sokkal "finomabb szintű" dimenziók világába is, és a sejtek, idegpályák és egyéb biológiai dolgok mellett, Istenről kezdenek el beszélni. Itt olvashatsz a vele készült beszélgetésből néhány gondolatot:
Interjú részlet
"...a gyermeki hitet könnyű elveszíteni, ha nem nyer megerősítést a felnőtté vált ember agyában. Az idegtudós az anyag evolúciójának a csúcsát, az agyat vizsgálja. Azt a szervünket, amelyen keresztül a lelkünk megnyilvánul az anyagi világ számára. És olyan funkciók produkálásra is képes, amire semmi más biológiai, fizikai-kémiai anyag nem. Ha a neurobiológus megismeri az idegsejthálózatokat, nehezen tudja elképzelni, hogyan lesznek ebből új gondolatok, hogyan tehet föl az idegsejtek hálózata olyan kérdéseket, mint hogy mi az élet értelme. Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást - nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének - amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára. Inkább azt tudom elképzelni, hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára.
- A lélek tehát külső beavatkozásra került belénk az evolúció folyamán?
- Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. Már csak azért sem, mert ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák. A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában. ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát. Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek.
- Vagyis minden további nélkül össze tudja egyeztetni istenhitét a tudománnyal.
- Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába. Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet. Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki. Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. a kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei. Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?"
Forrás: https://meditacionk.blogspot.com/2013/0 ... SOBU5me9_Y
https://meditacionk.blogspot.com/2013/0 ... pT-bj77qT0
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Szellemtani alapok
von Karsay1958 » Do 23. Jul 2020, 06:59
A világ fejedelme - Felvezetés
Részlet Zita médium közléseinek „Lélekben és igazságban” című könyvének második kötetéből - 1999. február 28.
…… Ebben a világban az ellentét az úr; ez a világ a világ fejedelméé. Sokszor és gyakran használjátok ti is ezt a kifejezést, hogy „a világ fejedelme”, de nem tudom, mennyire vagytok tisztában a jelentésével? A világ fejedelme kifejezés alatt az emberi közfelfogást kell érteni, aminek az ember hódol és minden körülmény között meg akar felelni.
A testi ember jólétét szeretné biztosítani, ha kell még bizonyos fokú erőszak árán is. Azt tartja fontosnak, hogy amíg a Földön időzik, addig jól élhessen és könnyű életmódot folytathasson. Sőt ezt kívánja nem csak önmagának, de gyermekei és az egész családja számára is. Messzebb menve, amikor az emberek egymásnak valamilyen alkalomból jót kívánnak, többnyire a testi jólétre gondolnak. Ez pedig a világ fejedelmének elképzelése, aki ezen keresztül képes az emberi lelkek felett uralmat nyerni; akik dicsőségért, elsőbbségért, érvényesülésért átadják az ember erőit a világ fejedelmének, amelyeket szellemi emberré történő átalakulása érdekébe kapott.
Ami jó a test emberének, az nem kedvez a szellemi ember kibontakozásának és megerősödésének. A test kívánságai, túlzott követelései, nagy kísértést jelentenek az ember számára. El sem tudja képzelni, hogy milyen kisértésnek teszi ki magát akkor, amikor enged ezeknek a testies hajlamoknak és követeléseknek. Márpedig többé-kevésbé mindenki enged ezeknek, mert ugyancsak a világ fejedelmének egyik cselfogása, hogy az emberben félelmet kelt a testi épségét illetőleg, amikor ő testies kívánságainak megtagadására gondol.
Ki a fejedelem? Az, aki népek és nemzetek felett uralkodik! Igen testvéreim, a világ fejedelme is népek, nemzetek, emberi lelkek, emberi sorsok felett uralkodik. Nem azért, mert Isten és a mi Urunk, a Jézus Krisztus átadta volna az egész emberiséget e világ fejedelmének, hanem azért, mert az emberek a közfelfogásnak engedve, kegyelemből kapott életüket, erejüket, idejüket és mindennemű lehetőségeiket átszolgáltatják e világ fejedelmének. A közfelfogással tartja a világ fejedelme gúzsban az emberi lelkeket. Tedd ezt és tedd azt, mint ahogyan az Úr Jézus Krisztusnak mondotta, és az egész világot neked adom.
Hányan dolgozták már fel az irodalomban ezt a témát; az ellentét mindent ígér, sőt mi több, a rövid földi élet tartamára többé-kevésbé meg is adja az embernek azt, amit kíván, de a halál pillanatában, szorosan ott áll mellette a csontkezű rém, hogy a kialkudott bért behajtsa, és az ember halhatatlan lelkét magával vigye. Mert az Úr mondása szerint: „mit számít az embernek, ha az egész világot megnyeri is, ha lelkének kárát vallja?”
A világ fejedelme mindent másképpen mutat, mint ahogyan az a valóságban van; ezért nem képes az ember magát annak és olyannak látni, mint ami és aki; másnak mutatja a lehetőségeket, amelyek körülveszik őt és másnak mutatja az embereket is. Azokat, akik igazán jó szándékkal vannak vele szemben, ellenségnek mutatja és úgy irányítja a dolgokat, hogy valami kis félreértés során elhidegüljenek egymástól; mindazokat pedig, akik a kárára vannak, odavonzza az egyén köré. Ha az ember bölcs és jó emberismerő lenne, akkor a világ fejedelmének ezen mesterkedésein átlátna és nem esne azok áldozatául.
összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
A világ fejedelme
Nagy Péter_Az utolsó idők jelei
Adai mediális közlés-2020.04.03.
Grandpierre K. Endre_Amit a magyar ősvallásról tudni kell
HANG - Az éber tudat vagy a tudatalatti iranyítja-e az embert
A világtörténelem legnagyobb átverése
Hunyadi János utolsó győzelme
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4ZT5dW ... w?e=qCTdNW
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGg7hdN6r ... w?e=Gdpoqv
Gizi médium_Ezoteriák 10 - Számunkra Krisztus az Isteni Igazság közvetítője
https://1drv.ms/b/s!AsgSMxsrdSeGhbsvCPq ... A?e=jCv5pE
Rosemary Brown_Hangok a túlvilágról – Letöltés a tárolóból
A szellemvilágban élő zeneszerzők egy csoportja Liszttel, Bethovennel, Bachhal az élen azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a szellemvilágban hitetlen nyugat emberét ráébresszék a szellemi valóságra. A tisztánlátó médiumnőt már kislány korában tanították az írómédiumításra, majd általa valamennyien közöltek egy pár zeneművet kottázva a saját jellegzetes letagadhatatlan stíliujegyeivel. Így Rosemary Brown életében több mint négyszáz zeneművet adott át a szkeptikus nyugati társadalomnak. Lebilincselő könyv. – Letöltés a tárolóból
https://www.youtube.com/watch?v=ewO0aJ5tA0s
Valami baj van a világgal
Valamennyien érezzük, hogy szabadságunk és megélhetésünk róvására működnek a Világ fejedelmének erői.
https://www.youtube..com/watch?v=w3uiiOt8Nq0
A hit erjével – Romantikus filmdráma
https://www.youtube.com/watch?v=FIsJfCT ... i&index=68
Hétköznapi varázslat – Romantikus filmdráma
Részlet Zita médium közléseinek „Lélekben és igazságban” című könyvének második kötetéből - 1999. február 28.
…… Ebben a világban az ellentét az úr; ez a világ a világ fejedelméé. Sokszor és gyakran használjátok ti is ezt a kifejezést, hogy „a világ fejedelme”, de nem tudom, mennyire vagytok tisztában a jelentésével? A világ fejedelme kifejezés alatt az emberi közfelfogást kell érteni, aminek az ember hódol és minden körülmény között meg akar felelni.
A testi ember jólétét szeretné biztosítani, ha kell még bizonyos fokú erőszak árán is. Azt tartja fontosnak, hogy amíg a Földön időzik, addig jól élhessen és könnyű életmódot folytathasson. Sőt ezt kívánja nem csak önmagának, de gyermekei és az egész családja számára is. Messzebb menve, amikor az emberek egymásnak valamilyen alkalomból jót kívánnak, többnyire a testi jólétre gondolnak. Ez pedig a világ fejedelmének elképzelése, aki ezen keresztül képes az emberi lelkek felett uralmat nyerni; akik dicsőségért, elsőbbségért, érvényesülésért átadják az ember erőit a világ fejedelmének, amelyeket szellemi emberré történő átalakulása érdekébe kapott.
Ami jó a test emberének, az nem kedvez a szellemi ember kibontakozásának és megerősödésének. A test kívánságai, túlzott követelései, nagy kísértést jelentenek az ember számára. El sem tudja képzelni, hogy milyen kisértésnek teszi ki magát akkor, amikor enged ezeknek a testies hajlamoknak és követeléseknek. Márpedig többé-kevésbé mindenki enged ezeknek, mert ugyancsak a világ fejedelmének egyik cselfogása, hogy az emberben félelmet kelt a testi épségét illetőleg, amikor ő testies kívánságainak megtagadására gondol.
Ki a fejedelem? Az, aki népek és nemzetek felett uralkodik! Igen testvéreim, a világ fejedelme is népek, nemzetek, emberi lelkek, emberi sorsok felett uralkodik. Nem azért, mert Isten és a mi Urunk, a Jézus Krisztus átadta volna az egész emberiséget e világ fejedelmének, hanem azért, mert az emberek a közfelfogásnak engedve, kegyelemből kapott életüket, erejüket, idejüket és mindennemű lehetőségeiket átszolgáltatják e világ fejedelmének. A közfelfogással tartja a világ fejedelme gúzsban az emberi lelkeket. Tedd ezt és tedd azt, mint ahogyan az Úr Jézus Krisztusnak mondotta, és az egész világot neked adom.
Hányan dolgozták már fel az irodalomban ezt a témát; az ellentét mindent ígér, sőt mi több, a rövid földi élet tartamára többé-kevésbé meg is adja az embernek azt, amit kíván, de a halál pillanatában, szorosan ott áll mellette a csontkezű rém, hogy a kialkudott bért behajtsa, és az ember halhatatlan lelkét magával vigye. Mert az Úr mondása szerint: „mit számít az embernek, ha az egész világot megnyeri is, ha lelkének kárát vallja?”
A világ fejedelme mindent másképpen mutat, mint ahogyan az a valóságban van; ezért nem képes az ember magát annak és olyannak látni, mint ami és aki; másnak mutatja a lehetőségeket, amelyek körülveszik őt és másnak mutatja az embereket is. Azokat, akik igazán jó szándékkal vannak vele szemben, ellenségnek mutatja és úgy irányítja a dolgokat, hogy valami kis félreértés során elhidegüljenek egymástól; mindazokat pedig, akik a kárára vannak, odavonzza az egyén köré. Ha az ember bölcs és jó emberismerő lenne, akkor a világ fejedelmének ezen mesterkedésein átlátna és nem esne azok áldozatául.
összeállította: Bíró László
A csatolt anyagok listája:
A világ fejedelme
Nagy Péter_Az utolsó idők jelei
Adai mediális közlés-2020.04.03.
Grandpierre K. Endre_Amit a magyar ősvallásról tudni kell
HANG - Az éber tudat vagy a tudatalatti iranyítja-e az embert
A világtörténelem legnagyobb átverése
Hunyadi János utolsó győzelme
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4ZT5dW ... w?e=qCTdNW
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGg7hdN6r ... w?e=Gdpoqv
Gizi médium_Ezoteriák 10 - Számunkra Krisztus az Isteni Igazság közvetítője
https://1drv.ms/b/s!AsgSMxsrdSeGhbsvCPq ... A?e=jCv5pE
Rosemary Brown_Hangok a túlvilágról – Letöltés a tárolóból
A szellemvilágban élő zeneszerzők egy csoportja Liszttel, Bethovennel, Bachhal az élen azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a szellemvilágban hitetlen nyugat emberét ráébresszék a szellemi valóságra. A tisztánlátó médiumnőt már kislány korában tanították az írómédiumításra, majd általa valamennyien közöltek egy pár zeneművet kottázva a saját jellegzetes letagadhatatlan stíliujegyeivel. Így Rosemary Brown életében több mint négyszáz zeneművet adott át a szkeptikus nyugati társadalomnak. Lebilincselő könyv. – Letöltés a tárolóból
https://www.youtube.com/watch?v=ewO0aJ5tA0s
Valami baj van a világgal
Valamennyien érezzük, hogy szabadságunk és megélhetésünk róvására működnek a Világ fejedelmének erői.
https://www.youtube..com/watch?v=w3uiiOt8Nq0
A hit erjével – Romantikus filmdráma
https://www.youtube.com/watch?v=FIsJfCT ... i&index=68
Hétköznapi varázslat – Romantikus filmdráma
-
Karsay1958 - Beiträge: 2995
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
TAGS
Zurück zu Karsay István fóruma
Wer ist online?
0 Mitglieder
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Bei iphpbb3.com bekommen Sie ein kostenloses Forum mit vielen tollen Extras
Forum kostenlos einrichten - Hot Topics - Tags
Beliebteste Themen: PC, TV, Ford, Essen, Job
Impressum | Datenschutz
Bei iphpbb3.com bekommen Sie ein kostenloses Forum mit vielen tollen Extras
Forum kostenlos einrichten - Hot Topics - Tags
Beliebteste Themen: PC, TV, Ford, Essen, Job
Impressum | Datenschutz