Ezotérikus mesék




Szellemtan, Ezotéria

Moderator: Karsay1958

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Sa 26. Dez 2020, 02:31

karácsonyi filmajánló

https://ok.ru/video/1536975178387

https://www.youtube.com/watch?v=-i9YLMswWKI

https://www.youtube.com/watch?fbclid=Iw ... e=youtu.be

https://www.youtube.com/watch?v=bM5tzER ... &index=102
Karácsonyi Apuka – Családi film



Két őrangyal

Ami Alizzal történt, az a maga egyszerűségében annyira megindító, hogy szinte meleg lesz tőle körülöttünk a levegő…
A legnagyobb gondja az volt, hogy rendszeresen elesett. Lába tele volt zúzódásokkal, egyszer már eltörött, volt úgy, hogy elrepedt. Kétszer volt ínszalag-szakadása, ami maradandó nyomokat hagyott, bal lábát azóta nehezen emeli. Egyik esése alkalmával a bordái repedtek meg, de hát tudnivaló, hogy azon csak az idő segíthet. Aliz nem is ment orvoshoz, csak arra vigyázott, hogy ne ugyanarra az oldalára essen legközelebb! Mindezek ellenére sohase lázadozott, elfogadta, hogy neki ez a keresztje.
- Tudtam, hogy az őrangyalom mellettem van, ezért nem történik nagyobb baj az eséseimnél, és tűrtem, ami velem történik – írja.
Igen ám, de egyik alkalommal hiába vigyázott, hiszen tudta, hogy ott kerítéslapot ástak és kikerülte az árkot, de azt már nem láthatta, hogy onnan körülbelül húsz centiméterre kifeszítettek egy vékony madzagot, amibe beleakadt a lába és ő teljes hosszában elvágódott a kemény talajon. Akkor nagyon elkeseredett, fájtak a tagjai, feküdnie kellett. Aliz dolgozik, mindig sietnie kell, életmódján tehát nem tud változtatni, a sérült lábak pedig az évekkel csak romolhatnak.
Töprengve gondolt arra a napra, amikor vége lesz a szobafogságnak, s neki újra neki kell vágnia a szilasliget-széphegyi utaknak. Egyszerre csak gondolataiban megjelent egy könyvnek a képe. Páter Pióról szólt, de amióta elolvasta, nem jutott többé eszébe. Most élesen felvillant benne az a rész, ahol egy vak ember keresi fel a pátert, különös kéréssel fordulva hozzá: adjon neki Pió atya egy második őrangyalt a meglévő mellé, mivel ő nem lát, és gyakran elesik, de ha két őrangyal áll mellette, akkor nem fog többé elesni! Pió atya nem lepődött meg a szokatlan kérésen. Magába merülve fohászkodni kezdett, majd így szólt:
- Menj békével barátom, a kívánságod teljesül. Ezentúl két őrangyal vigyázza lépteidet.
Valóban így is történt. A vak ember többé nem esett el. Ahogy Aliz idáig ért gondolataiban, hirtelen forró hála öntötte el a szívét. Az nem lehet véletlen, hogy éppen ez a történet furakodott a gondolatai közé, hogy ilyen élénken emlékezett minden szóra, s hogy éppen őróla is szólhatna ez a történet!
Teljesen fellelkesült, úgy érezte, hogy gyermeki bizalommal fordulhat a jó Istenhez egy második őrangyalért.
- Azóta sok idő telt el, ha meg is botlom, vagy netán elesem, felállok, leporolom magam és úgy megyek tovább, mintha mi sem történt volna! Soha sincs azóta sérülésem, pedig ugyanazokkal a lábakkal vágok neki az útnak! Egyszerűen, azóta két őrangyalhoz száll a kérésem, hogy jöjjenek, vezessenek! Minden alkalommal bizalommal telve, nyugodtan lépegetek, s ők mindig elkísérnek!
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

von Anzeige » Sa 26. Dez 2020, 02:31

Anzeige
 

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » So 27. Dez 2020, 06:19

Egy kisfiú tanítása a szeretetről

Karácsony előtti utolsó napon a szupermarketbe siettem megvenni a maradék ajándékokat, amiket korábban nem tudtam. Amikor megláttam a sok embert, panaszkodni kezdtem magamnak: " Egy örökkévalóságig fogok itt rostokolni és még annyi más helyre kell mennem. Karácsony kezd egyre idegesítőbbé válni minden egyes évvel. Mennyire szeretnék csak lefeküdni és átaludni az egészet."
Végül is át tudtam magam fúrni a játékosztályra és el is kezdtem átkozni az árakat, azon tűnődve hogy a gyerekek tényleg játszani is fognak ezekkel a drága játékokkal? Amíg nézelődtem a játékosztályon, észrevettem egy kisfiút, aki olyan ötévesforma lehetett, egy babát szorítva a mellkasához. Csak a haját simogatta a babának és olyan szomorúan nézett.
Aztán a kisfiú odafordult a mellette álló idős hölgyhöz: "Nagyi, biztos vagy benne, hogy nincs elég pénzem, hogy megvegyem ezt a babát?"Az idős hölgy ezt felelte: " Tudod te is: nincs elég pénzed hogy megvedd ezt a babát, kedveském" Aztán megkérte a fiút, hogy várjon meg itt öt percet, amíg ő elmegy szétnézni. Hamar el is ment. A kisfiúnak még mindig a kezében volt a baba.
Végül, elindultam felé, és megkérdeztem tőle, kinek szeretné adni ezt a babát? "Ezt a babát szerette a húgom leginkább és ezt akarta a legjobban most Karácsonyra. Nagyon biztos volt benne hogy a Télapó elhozza neki." Azt válaszoltam, hogy talán télapó tényleg el is viszi neki, de a kisfiú sajnálkozva válaszolt. "Nem, Télapó nem viheti oda neki, ahol most ő van. Oda kell ahhoz adnom anyukámnak, és így ő odaadhatja a húgocskámnak, amikor odamegy. "
A szemei olyan szomorúak voltak, amikor ezt mondta. "A húgom Istenhez ment, hogy vele legyen. Apa az mondja, hogy Anya is el fog menni Istenhez hamarosan, úgyhogy azt gondoltam, el tudná így vinni a húgomhoz." Megkértem a kisfiút hogy várjon meg, míg visszajövök az üzletből. Ezután mutatott egy nagyon kedves kis fotót magáról,amelyen éppen nevetett. Aztán azt mondta nekem: "És meg azt is akarom, hogy Anya elvigye neki ezt a képet is, így soha nem fog engem elfelejteni."
"Szeretem anyukámat, és azt kívánom, bárcsak ne kellene elhagynia engem, de apa azt mondja, hogy el kell mennie, hogy a húgommal legyen." Aztán ismét a babára nézett a szomorú szemeivel, nagyon csendesen. Gyorsan a pénztárcámhoz nyúltam, és kivettem belőle pár papírpénzt és megkérdeztem a fiút: "Mi lenne, ha megszámolnánk a pénzed, hátha mégis lenne elég?"
Oké - mondta. "Remélem, van elég." Én hozzáadtam némi pénzt a fiúéhoz, anélkül hogy látta volna, majd elkezdtük a számolást. Elég pénz volt a babára, még egy kicsivel több is.
A fiú ezt mondta: "Köszönöm Istenem, hogy adtál elég pénzt." Aztán rám nézett és hozzátette: "Megkértem tegnap Istent mielőtt lefeküdtem aludni, hogy segítsen, legyen elég pénzem, hogy megvehessem ezt a babát, így anyukám neki tudná adni a húgomnak. Meghallgatott! Még szerettem volna annyi pénzt is, hogy vehessek egy szál fehér rózsát anyukámnak, de azért ezt már nem mertem kérni Istentől. "De ő mégis adott nekem eleget, hogy megvehessem a babát és a fehér rózsát. Tudod, anyukám szereti a fehér rózsát."
Pár perc múlva az idős hölgy visszajött, majd távoztak. Teljesen más hangulatban fejeztem be a bevásárlást, mint ahogy elkezdtem. Sehogy se tudtam kiverni a kisfiút a fejemből. Aztán eszembe jutott egy helyi újság cikke két nappal ezelőttről, amelyik említett egy részeg embert, aki ütközött egy másik kocsival, amelyben egy fiatal nő és egy kislány volt. A kislány azonnal meghalt, az anya kritikus állapotban van.
A családnak el kellett határoznia, hogy kikapcsolják-e az életfunkciók fenntartását szolgáló gépet, mert a fiatal hölgy soha sem tudna felkelni a kómából, amibe esett.
Ez a család lenne a kisfiú családja? Két nappal azután, hogy találkoztam a kisfiúval, megakadt a szemem egy újságcikken, amely arról tudósított, hogy a fiatalasszony elhunyt.
Nem tudtam megállítani magam, hogy ne vegyek egy csokor fehér rózsát, majd ezzel a ravatalozóba mentem, ahol a fiatalasszony ki volt téve a látgatóknak, akik így megtehették az utolsó búcsújukat a temetés előtt. Ott feküdt, a koporsóban, egy csokor fehér rózsát tartva a kezében a fotóval, a baba a mellkasára volt helyezve.
Sírva hagytam el a helyet, úgy érezve, hogy az életem örökre megváltozott. Az a szeretet, amit ez a kisfiú érzett az anyukájáért és a húgáért - még a mai napig is nehéz elképzelnem. És a másodperc törtrésze alatt mindezt egy részeg ember elvette tőle.

Karácsonyi filmek

https://videa.hu/videok/film-animacio/a ... EEKk4tgK9Q

https://videa.hu/videok/film-animacio/c ... oyxGmeHtSM

https://ok.ru/video/1528217340563

https://www.youtube.com/watch?v=XifQEV2 ... DfqlF9S64g
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » So 27. Dez 2020, 06:23

A veréb, a tehén és a róka.
Élt a rengeteg erdőben egy szürke kis veréb, a tarka tehén és a ravasz róka. Szépen éldegéltek mindenki végezte a maga dolgát. A kis szürke veréb a fán csipegette a magokat, a tarka tehén legelészett a réten, a róka pedig vadászgatott, (de nem verébre, mert repülni nem tudott). Bár néha fájt a foga veréb húsra is, de le kellett róla mondania.
Telt múlt az idő. Eljött a nagy hideg tél. Egyre hidegebb lett az idő. A kis veréb egyre jobban fázott, és didergett. Eladdig, míg egyszer hajnalra megfagyott. Le is pottyant az ágról, mint egy fagyott veréb. Történetesen arra ment a tarka tehén, s mivel nem figyelt eléggé a lepény gyártása közben, mert más dolga a fűevésen és tejgyártáson kívül nem igen volt. Bizony szegény verebünkre helyezte az éppen elkészült lepényt.
Verebünk ezt látta, sőt azt is, hogy rossz helyre lesz letéve a lepény. Szólt is volna a tarka tehénnek, hogy vigyázzon, de mivel nagyon meg volt fagyva, nem jött ki szó a torkán. Így a jámbor növényevő pont a kis veréb tartózkodási helyére tette le a lepényt. Mivel a lepény friss volt, mondhatni még meleg, ezért a kis veréb elébb mozgolódni kezdett, majd csivitelni.
A róka is a közelben vadászgatott, és mikor meghallotta a kis veréb hangját, hát elindult a hang irányába. Meglátta a kis verebet, hogy milyen nagy bajba került. Segített is rajta. Kihúzta a lepényből, de mivel aznap még nem evett semmit, bizony meg is ette a szegény kis verebet.

Tanulság az, hogy nem mindig az a te ellenséged, aki téged betakar egy lepénnyel, de az sem biztos, hogy az a barátod, aki a szarból kihúz.


Bíró László

https://www.youtube.com/watch?v=SwM0G_5 ... q&index=97
Pont karácsonykor – Romantikus misztikus film
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mo 28. Dez 2020, 05:01

Mennyei zene

Volt egykor olyan aranyidő a földön, hogy az angyalok a homokbuckákon együtt játszottak a parasztgyerekekkel, az ég kapui tárva-nyitva voltak s úgy özönlött a földre belőlük az aranyos mennyei fény, akár az eső.
Az emberek a földről benézhettek a nyitott égbe, látták odafönn a mennybélieket, amint a csillagok közt sétáltak, és az emberek felköszöntek az ismerősöknek, akik elköltöztek tőlük az égbe, azok pedig nyájasan viszonozták a köszöntést.
A legszebb volt azonban az a bűvös zene, mely akkoriban a mennyből hallatszott. Maga a jó Isten írta meg a kottáját (vagyis a hangjegyeit, melyekről a zenészek úgy muzsikálják le a nótát, mint más a könyv betűsoraiból elolvassa a mesét). Ezekről a kottákról vagyis hangjegyekről ezer angyal játszotta le a zenét hegedűvel, síppal és trombitával. Ha felhangzott ez a zene, néma csend támadt a földön. A szél megszűnt zúgni, a tenger és a folyók vize elcsöndesült. Az emberek pedig boldogan integettek egymásnak, szorongatták egymás kezét, de egy szóval sem merték zavarni a mennyei zenét. De némán is oly csudás boldogoknak érezték magukat, hogy azt mostanában le sem lehet írni.
Így volt ez akkoriban, de nem tartott sokáig. Egy napon a jó Isten, akit megbántottak az emberek hálátlanságukkal, büntetésül becsukatta a menny kapuit és így szólt az angyalokhoz:
– Hagyjátok abba a muzsikát, mert szomorkodom!
Az angyalok erre nagyon elszomorodtak s mindegyik egy felhőre ült a kottájával s apró, aranyos ollójával elvagdosta a hangjegyes lapokat apró szeletkékre, melyek leszállingóztak a földre. A szél fölkapta a papírszeletkéket s hópehely módjára szórta szét az egész világon. Az emberek elkapkodták a papírfoszlányokat, az egyik nagy darabot, a másik kicsit fogott el és mindenki gondosan eltette a magáét, mert tudták, hogy ezek a csudálatos mennyei zene hangjai.
Idővel azonban elkezdtek veszekedni az emberek azon, hogy kinek van szebb darabja a mennyei zenéből, mert mindenki azt hitte, hogy ő fogta el a legszebb részt s végül mindenki azt állította, hogy övé a tulajdonképpeni mennyei zene, a többié hamisítvány. És ahelyett, hogy összeállottak volna és együtt énekelték volna a menny zenéjét, hát mindegyik külön énekelt: az egyik csak egy sort, a másik csak néhány szavat, a harmadik három vagy négy csonka hangjegyet. Némelyik aztán elül, hátul megtoldotta a hangjegyeket saját nótájával. Így énekeltek az emberek össze-vissza. Ez bizony nem volt szép ének, hanem macska-muzsika. Ez az oka, hogy az emberek közt oly sok a viszály, gyűlölet, harag, irigység és ellenségeskedés, mert már nem ismerik a mennyei zenét.
De ha megjön az ítélet napja, mikor a csillagok a földre hullanak és a nap a tengerbe zuhan, az emberek pedig a menny kapujánál fognak szorongani, mint karácsonykor a gyermekek, ajtónyitás előtt, akkor a jó Isten összegyűjteti az angyalaival a mennyei kottás könyvnek minden papírszeletjét, a nagy darabokat is, a kicsikéket is, még az olyan aprócskákat is, melyeken csak egy hangjegy van.
Az angyalok ismét összeillesztik a darabkákat s azután a kapuk föltárulnak és a mennyei zene újra felhangzik, felhangzik oly szépen, magasztosan, mint hajdan.
Az emberek álmélkodva és megszégyenülten állanak majd a menny arany kapujánál és azt fogják egymásnak súgni: – Ez volt a tied. Ez volt az enyém. De most szebben, gyönyörűbben , egészen másképpen hangzik, hogy egybe van illesztve és minden hangjegy a maga helyén van.
Igen, igen! Így lesz. Bizonyosak lehettek benne!


Megjegyzés: Gyönyörű allegória a vallások és dogmák kialakulására

Szemlézte: Bíró László

https://www.youtube.com/watch?v=kMkN9Dy ... q&index=45
Egy varázslatos karácsony – Családi film
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Di 29. Dez 2020, 04:53

Karácsonyi történet...

Hideg tél volt. A leghidegebb évek óta!
Rengeteg állat elpusztult az erdőben. Megfagytak.
A sünök kitalálták, hogy összehúzódnak szorosan az odújukban és így egymást melegítve átvészelik a telet. Összebújtak, és már nem is fáztak, de nem telt bele sok időbe, hogy észrevegyék a sebeket magukon, amiket a hozzájuk bújó társuknak a tüskéi okoztak rajtuk.
Nem lesz ez így jó, gondolták és eltávolodtak egymástól. Eltelt egy óra és újra vacogtak a hidegben, így hát választás elé kényszerültek:
Vagy külön válnak, és ezáltal eltűnnek a Föld színéről vagy összebújnak és elviselik egymás tüskéit.
Bölcsen úgy határoztak, hogy újfent összeölelkeznek. Eltelt pár hét és kitavaszodott, a sünök pedig boldog éltek tovább, együtt békességben.

Tanulság:
A legjobb emberi kapcsolatok nem azok, amikor tökéletes emberek kerülnek egymás mellé, legyen az szerelem, barátság, kollégák vagy csupán ismerősök! Meg kell tanulnunk együtt élni mások hiányosságaival, elfogadni azokat és őket úgy amilyennek születtek, és ezáltal megismerhetjük azt a csodálatra méltó, jó oldalukat is!

UI:

Senki sem tökéletes? Vagy mindenki tökéletes úgy, ahogy van? Vajon melyik igaz?
https://www.youtube.com/watch?v=MtcVGAC ... dio=1&t=76
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mi 30. Dez 2020, 05:43

Egy kisfiú tanítása a szeretetről

Karácsony előtti utolsó napon a szupermarketbe siettem megvenni a maradék ajándékokat, amiket korábban nem tudtam. Amikor megláttam a sok embert, panaszkodni kezdtem magamnak: " Egy örökkévalóságig fogok itt rostokolni és még annyi más helyre kell mennem. Karácsony kezd egyre idegesítőbbé válni minden egyes évvel. Mennyire szeretnék csak lefeküdni és átaludni az egészet."
Végül is át tudtam magam fúrni a játékosztályra és el is kezdtem átkozni az árakat, azon tűnődve hogy a gyerekek tényleg játszani is fognak ezekkel a drága játékokkal? Amíg nézelődtem a játékosztályon, észrevettem egy kisfiút, aki olyan ötévesforma lehetett, egy babát szorítva a mellkasához. Csak a haját simogatta a babának és olyan szomorúan nézett.
Aztán a kisfiú odafordult a mellette álló idős hölgyhöz: "Nagyi, biztos vagy benne, hogy nincs elég pénzem, hogy megvegyem ezt a babát?"Az idős hölgy ezt felelte: " Tudod te is: nincs elég pénzed hogy megvedd ezt a babát, kedveském" Aztán megkérte a fiút, hogy várjon meg itt öt percet, amíg ő elmegy szétnézni. Hamar el is ment. A kisfiúnak még mindig a kezében volt a baba.
Végül, elindultam felé, és megkérdeztem tőle, kinek szeretné adni ezt a babát? "Ezt a babát szerette a húgom leginkább és ezt akarta a legjobban most Karácsonyra. Nagyon biztos volt benne hogy a Télapó elhozza neki." Azt válaszoltam, hogy talán télapó tényleg el is viszi neki, de a kisfiú sajnálkozva válaszolt. "Nem, Télapó nem viheti oda neki, ahol most ő van. Oda kell ahhoz adnom anyukámnak, és így ő odaadhatja a húgocskámnak, amikor odamegy. "
A szemei olyan szomorúak voltak, amikor ezt mondta. "A húgom Istenhez ment, hogy vele legyen. Apa az mondja, hogy Anya is el fog menni Istenhez hamarosan, úgyhogy azt gondoltam, el tudná így vinni a húgomhoz." Megkértem a kisfiút hogy várjon meg, míg visszajövök az üzletből. Ezután mutatott egy nagyon kedves kis fotót magáról,amelyen éppen nevetett. Aztán azt mondta nekem: "És meg azt is akarom, hogy Anya elvigye neki ezt a képet is, így soha nem fog engem elfelejteni."
"Szeretem anyukámat, és azt kívánom, bárcsak ne kellene elhagynia engem, de apa azt mondja, hogy el kell mennie, hogy a húgommal legyen." Aztán ismét a babára nézett a szomorú szemeivel, nagyon csendesen. Gyorsan a pénztárcámhoz nyúltam, és kivettem belőle pár papírpénzt és megkérdeztem a fiút: "Mi lenne, ha megszámolnánk a pénzed, hátha mégis lenne elég?"
Oké - mondta. "Remélem, van elég." Én hozzáadtam némi pénzt a fiúéhoz, anélkül hogy látta volna, majd elkezdtük a számolást. Elég pénz volt a babára, még egy kicsivel több is.
A fiú ezt mondta: "Köszönöm Istenem, hogy adtál elég pénzt." Aztán rám nézett és hozzátette: "Megkértem tegnap Istent mielőtt lefeküdtem aludni, hogy segítsen, legyen elég pénzem, hogy megvehessem ezt a babát, így anyukám neki tudná adni a húgomnak. Meghallgatott! Még szerettem volna annyi pénzt is, hogy vehessek egy szál fehér rózsát anyukámnak, de azért ezt már nem mertem kérni Istentől. "De ő mégis adott nekem eleget, hogy megvehessem a babát és a fehér rózsát. Tudod, anyukám szereti a fehér rózsát."
Pár perc múlva az idős hölgy visszajött, majd távoztak. Teljesen más hangulatban fejeztem be a bevásárlást, mint ahogy elkezdtem. Sehogy se tudtam kiverni a kisfiút a fejemből. Aztán eszembe jutott egy helyi újság cikke két nappal azelőttről, amelyik említett egy részeg embert, aki ütközött egy másik kocsival, amelyben egy fiatal nő és egy kislány volt. A kislány azonnal meghalt, az anya kritikus állapotban van.
A családnak el kellett határoznia, hogy kikapcsolják-e az életfunkciók fenntartását szolgáló gépet, mert a fiatal hölgy soha sem tudna felkelni a kómából, amibe esett.
Ez a család lenne a kisfiú családja? Két nappal azután, hogy találkoztam a kisfiúval, megakadt a szemem egy újságcikken, amely arról tudósított, hogy a fiatalasszony elhunyt.
Nem tudtam megállítani magam, hogy ne vegyek egy csokor fehér rózsát, majd ezzel a ravatalozóba mentem, ahol a fiatalasszony ki volt téve a látogatóknak, akik így megtehették az utolsó búcsújukat a temetés előtt. Ott feküdt, a koporsóban, egy csokor fehér rózsát tartva a kezében a fotóval, a baba a mellkasára volt helyezve.
Sírva hagytam el a helyet, úgy érezve, hogy az életem örökre megváltozott. Az a szeretet, amit ez a kisfiú érzett az anyukájáért és a húgáért - még a mai napig is nehéz elképzelnem. És a másodperc törtrésze alatt mindezt egy részeg ember elvette tőle.
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Fr 1. Jan 2021, 05:50

Újévi köszöntés

Nap, Hold, ti tündöklő csillagmiriádok,
Tejutak, ti roppant égi fénypalástok
Életfolyamokkal Isten felé lejtők:
Boldog új esztendőt!

Föld, mely forgásoddal idő-filmet pergetsz, S évet évek után elmúlásba kergetsz; Mint száguldó vihar az égen a felhőt:
Boldog új esztendőt!

Szülő édesanyánk, nyugvó nagy Természet, Szűz, hófedte tájak, völgyek, halmok, bércek.
Némaságba dermedt, csendes, alvó erdők:
Boldog új esztendőt!

Zúzmarás fák, bokrok, kihalt, árva berkek, Virágtündérekről álmodozó kertek, Hópaplanos földek, ti bort, búzát termők:
Boldog új esztendőt!

Madarak, ti szürke, fázó verebecskék,
Síró kicsi cinkék, csöpp ökörszemecskék, Rigó-primadonnák, ti tavaszt esengők:
Boldog új esztendőt!

Erdőknek vadjai: szarvasok és őzek,
Bohó kis mókusok, nyulak, ti félősek,
Vadász fegyverétől könnyen elesendők:
Boldog új esztendőt!

Emberiség, téged a sorból kihagylak,
Mert te alkotásra vagy felkent, hatalmas, Magad kell, hogy alkoss magadnak jövendőt, Boldog új esztendőt!

Hogyha nem vagy boldog: te vagy okozója; Mert sohasem élsz szentül, hanem Kain-módra; Azért szenvedsz annyi vihar felhős Vérfolyós esztendőt...

Akarj és tudj élni bölcsen és jósággal,
Akkor te töltesz meg üdvvel, boldogsággal Minden múló jelent, minden eljövendőt, S megéred az örök, boldog új esztendőt!

/Vitovszky István/
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Sa 2. Jan 2021, 04:58

Szilveszteri és hétvégi ezo filmajánló


Tibetben a lélek
https://www.youtube.com/watch?v=RDiJqFZwLC8

Tolvaly Ferenc - Tibetben a lélek / Hangoskönyv / Teljes https://www.youtube.com/watch?v=F85KDFNa6Iw

Milarepa 1.
https://www.youtube.com/watch?v=_FmnuUKaLXc

A kis Buddha
https://www.youtube.com/watch?v=61A_oypmioM

Spirituális filmek
https://www.youtube.com/watch?v=lntl2_4 ... rPBjYjiR5g
m26MmTx

Tibeti Halottaskönyv
https://www.youtube.com/watch?v=Z6Cm3eyUi98



A pofon
Vasárnap délután történt. London egyik legszegényebb negyedében egy nagy összejövetelen. Ha férfiakhoz szólok, gyakran gondolok a feleségükre is. Így történt, hogy igehirdetésem közben hirtelen ötlettől vezérelve a következőket mondtam:
- Férfiak! Most egy pillanatra eltérnék a témánktól és személyes tanácsot szeretnék adni. Ma határozzátok el, hogy az összejövetel után kivételesen egyenesen hazamentek. És miközben otthon a teát isszátok, jól nézzétek meg a feleségeteket és próbáljátok meg olyannak látni, amilyen akkor volt, amikor elkezdtetek udvarolni neki. Utána kerüljétek meg az asztalt és csókoljátok meg!
Majd folytattam a beszédemet és nem gondoltam többet a jószándékú tanácsra.
Egészen a legutóbbi napokig. Nemrégen ugyanis épp az irodám felé tartottam, amikor az utca túloldalán egy férfit láttam meg, aki élénken integetett felém. Vártam, amíg át tudott jönni a zebrán.
- Uram - mondta komoly hangon - szép kis ügybe kevert.
- Én? Magát?
- Igen, ön!
- De hiszen én nem is ismerem. Kicsoda ön tulajdonképpen?
- Annak semmi köze a dologhoz, hogy ki vagyok. De szép kis históriába kevert.
- De hogyan? Miért?
Még mindig halálosan komolyan nézett rám:
- Nem emlékszik, hogy mit mondott West Hamben a férfi összejövetelen? - kérdezte.
- Dehogynem.
- Jó, én is ott voltam, és nem emlékszik már, hogy mit mondott?
Gondolkoztam.
- Azt hiszem, hogy Isten szeretetéről beszéltem.
- Igen. És nem emlékszik már, hogy még mit mondott?
Ez már nem jutott eszembe, és meg is mondtam neki.
- Nem emlékszik, hogy azt mondta, menjünk egyenesen haza és jól nézzük meg a feleségünket?
- Ja, igen, most jut eszembe, de ez okozta volna a bajt?
- Igen, ugyanis megtettem.
- És mi történt?
- Először még valamit el kell mesélnem önnek. Tehát amikor kijöttünk az összejövetelről, egy páran ott ácsorogtunk és azt mondtuk, hogy igaza van, otthon kell elkezdeni. Nem mondtam a többieknek, mit határoztam el, de azt gondoltam, hogy hazamegyek és megteszem, amit mondott. Tehát ahelyett, hogy még sokáig beszélgettünk volna, mint általában, és a beszédet és az igehirdetőt kritizáljuk, rögtön hazamentem, és amikor hazaértem, a tea már kész volt. Tehát leültem és jól megnéztem a feleségemet. Uram, micsoda megrázkódtatás! Megpróbáltam ugyanis elképzelni, milyen csinos volt akkoriban, amikor elvettem feleségül. Sok mindent ígértem neki, és keveset vagy semmit nem tartottam meg belőle. 14 éven keresztül csak csalódások, gondok, szegénység és munkanélküliség jutott neki velem együtt, és sok szívtelenséget is kapott tőlem. Mindez nyomot hagyott az arcán, ezért döbbentem úgy meg.
- És - kérdeztem - mi történt aztán?
- Aztán felálltam, megkerültem az asztalt és megcsókoltam. De ő csak hátrált, és pofonütött.
- És mit tett ön?
- Uram, ebben a pillanatban eszembe jutott, hogy egy másik alkalommal azt mondta, hogy tartsuk oda a másik arcunkat is, ezért még egyszer megcsókoltam. Még egy pofont kaptam és feleségem így szólt: Mi történt veled? Megpróbáltam elmondani, mit mondott nekünk az összejövetelen - mindenre már nem emlékeztem, de a gyerekek is hallották, és most el akartam önnek mondani. Újra elkezdtük szeretni egymást, az egész család.
A kicsik most újra járnak vasárnapi iskolába, és a feleségemmel mi is olyanok vagyunk, mint a gyerekek, mert mindketten szeretjük Istent. Uram, jó tudni, hogy Isten megbocsátott, és mi is megbocsátottunk egymásnak. Biztosíthatom, szükségem volt rá, mert jó asszony a feleségem.
Ezt a történetet három oldalról hallottam, az apától, az anyától és a legidősebb fiútól. Kikérdeztem a gyereket a részletekről, és elmesélte, hogy amikor apja 'sokkot' kapott, az első hatás hihetetlen csodálkozás volt.
- Még sohasem láttam, hogy az apám megcsókolja anyámat. Egyszerűen nem akartam elhinni. Nem tudtam, mi történt vele. De amikor anyám pofon ütötte, és ő nem ütött vissza, majd hanyatt estem.
Megdöbbenését meg tudtam érteni.
- Igen? És utána mit gondoltál?
- Tudja, hallottam, hogy mit mondtak, és ha már akkor megtettem volna, amit ma megtettem (szívét és életét egészen komolyan Istennek adta), akkor, azt hiszem, nagyon sok keserűséget megspórolhattam volna magamnak.

szemlézte: Bíró László
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » So 3. Jan 2021, 03:25

Egy sikeres New York-i cégvezetővel szörnyű tragédia történik, melynek hatására megváltozik az élete. Nem bírja elviselni a vele történtek súlyát, megcsömörlik mindentől, ami addig körülvette. Egyre távolabb sodródik addigi világától... már olyan messzire, hogy régi barátai az újabb tragédiától félnek. Tervet készítenek a megmentésére.
https://indavideo.hu/video/Varatlan_sze ... y6pAKb0gRg


A tigris és a sánta róka

Egy ember az erdőn ballagott keresztül. Egyszer csak megpillantott egy rókát, amelyiknek hiányzott az egyik lába. A férfinek az a kérdés motoszkált a fejében, hogy vajon hogyan maradt a róka életben? Aztán megpillantott egy tigrist, elejtett zsákmányával a szájában. A tigris teleette magát, s a maradékot hagyta, hogy a róka elfogyassza. A rókát Isten ugyanezen a tigrisen keresztül táplálta másnap is.
Az ember ámulatba esett Isten jóságától. Nyomban el is határozta, hogy ő is meghúzza magát egy sarokban, és teljesen az Úrra bízza magát, aki majd gondoskodik minden szükségletéről. Úgy is tett, de hosszú ideig semmi sem történt. A szerencsétlen már majdnem halálán volt, amikor egyik napon hangot hallott:
- Ó, te tévelygő, nyisd ki a szemed, és pillantsd meg az Igazságot! Ne a sánta rókát utánozd, a tigris példáját kövesd!
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mo 4. Jan 2021, 00:31

Bálintné Kis Beáta
Kavicsok
A tiszta, mélykék víz lágyan nyaldosta a partot, minden egyes könnyű hulláma gyöngéden felkapott néhányat a parti kavicsokból, s játékos sistergéssel arrébb lökte őket. A sima, nedves kavicsok szinte szikráztak a ragyogó napsütésben. Kihívó pirosak, szerény krémszínűek, komoly feketék, művészien tervezett csíkosak, mindre gyönyörűség volt ránézni.
- Gyűjtsünk belőlük néhányat! Remekül mutatnak majd a szobában!
Gyerekes lelkesedéssel kezdtünk a szedegetéshez, a legpompásabb példányokat válogatva. Mikor tele volt már kis kosarunk, gondosan lefedtük, s a hazafelé vezető döcögős úton úgy tartottuk értékes zsákmányunkat, mint a hímestojást. Otthon azonnal ki is jelöltük helyüket egy szép cserép virág közelében, de mikor kibontottuk a kosárka tartalmát, döbbenten bámultunk bele. Mi történt??? A kosárban egy kis csomó színtelen, fénytelen kődarab lapult. Mi nem ezeket gyűjtöttük össze néhány órával ezelőtt!!! Azok ott, a tengerparton színesek, fényesek, hívogatóak voltak!
Igenám, de közben elhoztuk őket a HELYÜKRŐL. Az ő helyük a tengerpart; feladatuk a szüntelen hánykolódás a friss habokban; rendeltetésük, hogy megvédjék a homokot a hullámok sodrásától, s otthont biztosítsanak megannyi apró élőlénynek. Ha elmozdítjuk őket helyükről, megfosztjuk feladatuktól, semmivé lesznek. A jelentéktelen kövecskéket nézve elgondolkodva mondtam a csalódott Anikónak és Marcinak:
- Ezek a kavicsok pontosan olyanok, mint mi vagyunk. Isten által rendelt helyünkön pompásan ragyoghat rajtunk Urunk szeretete. Színesek lehetünk, s hűen végezhetjük a ránkbízott feladatot. Onnan elkerülve azonban színünkkel, fényünkkel együtt célunk is megfakul, rendeltetésünket nem tudjuk betölteni.
Helyünk és feladatunk tökéletesen egyéni, de biztos, hogy Isten kivétel nélkül mindenkinek megtervezte az életét. Ő gyönyörködni szeretne bennünk - teremtményeiben, gyermekeiben.
Gondolkozzunk el Isten előtt csendben egy percre: Mi vagyok? Eltévedt, szürke kődarab, vagy színes, pompás, ragyogó kavics?

Az a hülye szív
Lenny egy harmincas gazdag srác, akinek az élete a bulizásból áll. Az apja ezt megelégeli és személyiségfejlesztésként rákötelezi, hogy egy 15 éves szívbeteg sráccal foglalkozzon, akinek nem tudni, hogy mennyi van már hátra.
https://videa.hu/videok/film-animacio/a ... YiYs7-3DZQ
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mi 6. Jan 2021, 06:56

DVD felvevő

Rájöttem arra, ha valami tönkremegy a lakásban, akkor egyszerre érdekes módon több műszaki dolog is, nekem egyszerre ment tönkre a laptopom, a számítógépem, és a DVD felvevő,
Szép lassan kijavítattam, illetve kicseréltem, amit nem érdemes javítani, így többek közt a DVD felvevőt se érdemes javítani, 30 ezer Ft lenne a javítás, és 39 ezer Ft-ért egy vadont új készüléket lehet kapni garanciával. Elég sokat használom, így szükség volt rá.
Nagyon szép dobozban árulták szokás szerint, csillogott villogott ahogyan elő van írva, a dobozt eltettem három napig, mert addig kicserélik ha gond van, és utána el lehet dobni, azaz kidobni egy szelektív gyűjtőbe, bár eléggé nagy doboz, szét kell tépni. Betettem az autóm hátsó ülésére, hogy majd egy alkalmas helyen kidobom.
Dolgom volt a Pólus Centerben, és beálltam a parkolóba, golyótollat vásároltam különben, akcióban lehettet kapni az egyik üzletben. A bejáratnál vannak pénzzel működő tolható nagy bevásárló kosarak, 100 Ft-al működnek, és felfigyeltem egy pénznélküli, elhagyott kosárra.
Jött a nagy ötlet! Nézzük meg a becsületes embereket!
Kivettem az üres DVD dobozt a kocsiból, bár igaziból nem volt üres, mert benne volt a szemét ami a csomagoláshoz kellett, és még pár olyan dolog, ami a szelektív hulladékba dobható, a dobozt otthon szépen visszaragasztottam, hogy könnyebben lehessen szállítani.
Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy egy olyan helyen, ahol van biztonsági őr, kamera, körülöttem szinte csak márkás autók álltak mi történik a kosárban lévő dobozommal.
Amúgy ott van a Média Márkt kijárata is, így sokan tolnak ki vadonatúj termékeket.
Így betettem a kosárba, majd látványosasan bementem az előtérbe mintha keresnék még valamit. Nagyon rövid időt töltöttem bent, és mire kijöttem pár pillanat múlva lás csodát (vagy mégse lepődtem meg?): eltűnt a bevásárlókocsiból a DVD felvevő!
Így megoldottam a szemétszállítás problémáját egy csapásra, és kíváncsi lettem volna a tolvaj arcára, amikor lázasan az autójába pattan sietve kidübörögve a parkolóból, majd otthon örömittasan kinyitja az ingyen szerzett felvevőt.. J

Nem volt könnyű a doboz, mert benne volt sok szemét, csomagolás, hungarocell stb...
Már csak abban reménykedem, hogy elvitte egy szelektív gyűjtőbe!
Utolsó időket éljük, nagyon kemény próbákon megyünk keresztül, még az alkalmi lopás is komoly bűn, hiszen a cél a lopás volt, más értékeinek eltulajdonítása. sokunk életében lesz ilyen lehetőség, és meg kell gondolni mindig tetteinket, hiszen sokszor próbának, sokszor kísértésnek vagyunk kitéve, és az ÉLET minden területén.
Nekem jó kísérlet, másnak az üres doboz komoly spirituális tragédia!

Budapest, 2011-08-19 Karsay István
UI:
Kanadai csomag tolvaj
https://24.hu/elet-stilus/2020/12/14/cs ... ek-kanada/
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Fr 8. Jan 2021, 06:08

Megbocsátok. Minden fiúnak, aki rosszul szeretett.
Kezdjük veled. Igen, megbocsátok, amiért elhitetted velem, hogy túl sok vagyok. Neked meg azért, amiért elhitetted, hogy túl kevés.
Megbocsátok neked, amiért feltettél a polcra és akkor vettél csak le, ha éppen alkalmas volt, majd azt hazudtad, hogy csak lemerült a telefonod. Hogy csak barátok vagytok. Hogy csak az unokatestvéred hívott.
Megbocsátom, hogy nagyon szerettél, hisztérikusan és birtoklóan azt hiszem, de nem eléggé ahhoz, hogy engem válassz. Megbocsátom, hogy végül azt választottad, aki felé a kötelességed húzott és hogy nem borítottál értem mindent.
Megbocsátok, mert az emberek szeretik a nagy szavakat, de a nagy tetteket kevésbé.
Neked pedig megbocsátom azt, hogy nem is szerettél és nem is választottál.
Megbocsátom a félreérthető üzeneteket, mert már nem számítanak.
Neked meg megbocsátom, hogy csak második lehettem, neked meg, hogy azt mondtad, hogy más lányokkal is szeretnél találkozni.
Megbocsátom azt is, hogy én nem tudtalak jól szeretni.
Szerettem a szerelem gondolatát, beleburkolództam, szerettem talán a szívfájdalmat is, mert azt hittem ez a dolgok része.
Megbocsátom, amiért a tenger mellől hívtál, amikor nem szabadott volna, neked pedig megbocsátom, hogy nem figyeltél eléggé.
És egyet magamnak is megbocsátok: hogy nem tudtam mindig nemet mondani, hogy túl sokat reméltem és hogy azt hittem egy romantikus dráma főszereplőjeként izgalmasabb az életem.
Egyet neked, egyet nekem. Így fair.
Megbocsátom, hogy frontálisan összetörted a szívem. De várj csak egy kicsit, ezt csak részletekben tudom megbocsátani.
Még mindig úgy érzem, hogy túl sokan lennénk ketten egy teremben.
Még mindig úgy érzem, hogy nem tudnék tőled egy sziánál hosszabb mondatot végighallgatni.
De hidd el, igyekszem megbocsátani.
Igyekszem, mert általában nem kapjuk meg azt a lezárást, amit érdemelnénk.
Igyekszem, magam miatt.
Igyekszem, mert szeretnék könnyű szívvel visszagondolni mindenkire, aki valaha az életem része volt.
Ti is tegyétek meg ugyanezt nekem.

Varga Emese- Zsebszöveg
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Sa 9. Jan 2021, 06:04

Hétvégi filmajánló

Mennyei csodák
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/ ... 1adt-IKsYQ

Karácsonyi ajándékok

Karácsony van! a szoba közepén 3 kisfiú várja, hogy az apjuk a kis csengettyűvel jelezzen neki, hogy be mehetnek a karácsonyfához és átvegyék a nekik szánt ajándékot!
Végre a várva várt csengettyű örömdalt játszott az egész lakásban... A gyerekek izgatottan léptekbe abba a szobába ahonnan ez a kellemes csilingelő hang származott.
A szemük tágra nyílva csodálták a gyönyörű pompát amit a karácsonyfa látványa nyújtott nekik...
Az apjuk kérése az volt, hogy mindenki lépjen oda és válasszon egy csomagot... 3 doboz volt a fa alatt... 2 nagy díszesen becsomagolva amolyan királyokat megillető az utolsó pedig pici aprócska a reggeli újságba becsomagolva....
A kicsi felkiáltott.:- Enyém a kicsi! És rohant érte.... A fivéreik csak nézték és nem értették, hogy miért a kicsi.... Már csak 2 maradt és lehet tudni, hogy azokat kik kapták....
Mikor izgatott remegő kézzel bontották fel a dobozokat a nagyobbik testvérek csalódva nézték.... Ó csak egy fonnyadt alma..... Nekem is!
A kicsi kinyitja az övét és lát benne egy nagyon nagy gyémántot..... A nagyok haragosan támadták... Neked miért az van benne.... Apjuk közebe lépet és így szólt.... Az öcsétek pici silány csomagot választotta mert neki nem a doboz kellet ellenben veletek, akiket a doboz szépsége elvakított....
A mese lényege az író szerint: Mi is olyanok vagyunk mint ez a három testvér.... Valakit a külsőség nem vakít el és meglátja a másikban az igazi kincset..... Sokan díszes dobozt választanak amely majdnem hogy üres......
A másikat ne a szemeddel érzékeld hanem a szíveddel....
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » So 10. Jan 2021, 04:54

Hol rontottam el mester?

Férfi: Hol rontottam el Mester?
Mester: Mindenhol fiam!
F: Az hogy lehet, úgy érted mindent rosszul csináltam?! Az nem lehet, én megtettem mindent.
M: Nem fiam, Te tettél, de épp a "mindent" nem tetted meg!
F: Hogy érted ezt?
M: Anyát akartál, fiam, megkaptad!Mondd mit jelent szerinted az, hogy "anya"?
F: Hát, aki elvégzi a háztartást, ellátja a gyerekeket meg... ilyesmi.
M: Hát ez az látod, nem ezt jelenti!! A nőt jelenti fiam aki szerelmével táplálja a családot!! De a tüzet nem csak őrizni, de táplálni is kell! S Te nem törődtél a Fényével!
F: Na, de mi lett a szerelmével??
M: Megölted!
F: ÉÉÉN? Én öltem meg? Az nem lehet, én szerettem!!
M: Valóban? Akár egy háztartási gépet!!! S pont úgyis birtokoltad! Gondolod egy házassághoz elég ez?
F: Na, de hol hibáztam, Mester?
M: Megfeledkeztél róla fiam, hogy ott él benne a lélek! Mert a nő szerelme a lelkéből fakad! Három kör egymás körül: Lány, a belső kör, nő a középső, s anya a legkülső. Te csak az anyát szeretted, de közben megfeledkeztél a nőről!! S egyáltalán nem érdekelt a benne élő lány, a tiszta gyermek! Te voltál az ő tükre, de Te önmagaddal voltál elfoglalva, ahelyett hogy ővele foglalkoztál volna!! Neked csak az anya kellett, de nő nélkül nincsen anya, s ha elhal a gyermek, kihuny a szerelem tüze! Magára hagytad, elfordultál tőle, s lassan halkul, elsorvadt a lángja, a Fénye!!!
F: De mit tegyek most Mester?
M: Figyelj, s tanulj tőle!!
F: ÉN tanuljak tőle? Dehát én vagyok az erő, mit tanulhatnék egy gyenge nőtől?
M: Ezt fiam. Gyengédséget! Mert ez az Ő ereje. A szíve! Messze felül van ez a Te erődtől!
F: De hogyan tehetném ezt Mester?
M: Mondtam már! Figyelj!Figyeld és csendesedj el!! Kérdezd és hallgasd! Ne Te legyél a fontos, hanem ő! Ismerd meg. Nem csak kívül, belül is! Mire vágyik mit kíván, mit szeret!! S hagyd el a kifogásaid!
F: Na, de Mester én nem fogom feladni önmagamat!!
M: Akkor bizony elvesztél fiam. Mert ő a Te Forrásod, Ő az aki téged táplál, s őnélküle Te csak félember vagy!! Persze kereshetsz másikat, de amíg meg nem érted, el nem fogadod minden nőben él a lélek, csak egy üres tükör maradsz!! Tehát Te döntöd el megtöltöd-e tükrödet a Tűz fényével, vagy csak nyers erődben fürdeted magad! Engedd meg, hogy megmutassa magát. Szeresd, óvd, és öleld, hogy biztonságban érezze magát, s akkor megnyitja majd neked fiam, a Gyönyör kapuját!!
Mert a nő a tudás, a bölcsesség forrása, s tudása azért adatott hogy tápláljon, s erőssé tegyen Téged, ha Te befogadod. De a forrást óvni és táplálni kell, tükrözni, mert elapad! S ő felemel Téged, fiam azért hogy Te is emelhesd őt!! Így működik! Koronázd meg a nőt, hogy királya lehess!! S óvd mit a legbecsesebb ékszert, mert Ő a Te igazi kincsed!! S nélküle erőd tán lesz, de elsorvad a szíved!!
F: Köszönöm, Mester! Tehát ez a minden, a lelke, a Forrása! Így lesz! Királynővé teszem a nőmet, s a királya én leszek!

S azt hiszitek ez mese?! Pedig nem az! Ez az igaz szerelem, ahol a nő a Föld, s a férfi az ő Napja, hiszen a Földben van elültetve a MAG, benne él a tavasz, a nyár, minden virág, s az új élet belőle fakad, de mit ér a Föld s a Mag, a Nap fénye nélkül, s mit ér a Nap fénye a Föld nélkül, ahol fű, fa, virág a Nap fényét szomjazza? S mit ér a sivatag, ahol a Nap fénye elpusztít minden növényt, s helyén csak kopár sivatag marad?


szemlézte: Bíró László
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mo 11. Jan 2021, 05:05

Osho
Buddha útja – tanmese
Buddha útja egy falun keresztül vezetett egyszercsak kisebb tömeg gyűlt köré
és elkezdték sértegetni, gyalázni. Az összes négy betűs szót a fejéhez vágták, szapulták. Buddha csak állt csendessen, figyelmessen, aztán azt mondta.
- Köszönöm, hogy megkerestetek, de most sietnem kell. A másik faluban várnak
rám. Most nem tudok nektek több időt szentelni, de holnap visszajövök és akkor
még elmondhatjátok azt, ami most nem fért bele az időbe. Bocsássatok meg, de mennek kell.
Az emberek nem hittek a szemüknek, fülüknek: ez az ember teljessen rezzenéstelen, magabiztos maradt. Az egyik azt kérdezte:
- Hát nem hallottad miket mondanak neked? Nem hallottad, hogy becsméreltünk, hogy szidtunk téged? Ezekre nem is válaszolsz?
- Ha ezekre akartok választ, akkor elkéstetek. Tíz évvel ezelőtt kellett volna
jönnötök, akkor bizotsan nem hagytam volna válasz nélkül. De azóta engem már nem lehet manipulálni. Én már nem vagyok szolga, én a magam ura vagyok. Saját magam szerint cselekszem, nem mások szerint. Semmre nem tudtok rákényszeríteni. Gyalázni akartatok engem, semmi gond, most megtettétek. Elégedettek lehettek. Nagyszerű munkát végeztetek. De ami engem illet, én nem veszem magamra a sértéseiteket és, ha nem veszem magamra őket, akkor nincs jelentőségük. Buddha ezt mondta:
- Ha égő fáklyát dobsz a folyóba, akkor az csak addig ég, amíg el nem éri a vizet. Amint beleesik, a tűz eltűnik, a folyó lehűti. Én egy ilyen folyó vagyok. Amikor gyaláztok engem, akkor azok csak a folyóba dobott fáklyák, nem érnek el hozzám, mert a hűvös folyóban a tűz kialszik. Többé nem éget. Töviseket dobálsz felém, de mire csöndembe hullanak, virág lesz belőlük. Én a belső természetem szerint cselekszem.
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mi 13. Jan 2021, 00:35

"Leparkoltam az autómmal a bevásárló központ előtt. Kiszálltam, és akkor észrevettem, hogy egy elképesztően jó motor mellett állok. Elkezdtem bámulni ezt a kétkerekű csodát. A motor másik oldalán egy kis család: anya, apa és egy kisfiú nyüzsgött a csomagokkal: pakolták a nagy bevásárlás "szerzeményeit" az autóba.

Nem tudom, honnan, de egyszer csak ott termett a motor tulajdonosa… Nagy termetű férfi, bőrnadrágban, csizmában, bőrmellényben, az egyik karján ZZ TOP, a másikon ACDC tetoválással, hosszabb ősz hajjal és sűrű, fehér, majdnem köldökig érő szakállal.
A kisfiú szinte sikítva kiabálta:
- Anya, Anya! Nézd, a Mikulás!
Az Anya azt mondta:
- Nem kisfiam, az csak egy...
- ...Biker! – Az Apa némi féltékenységgel fejezte be a mondatot.

A kisfiú nagyon elszomorodott.

A motoros férfi a kisgyermek felé fordult, leguggolt, és mosolyogva azt mondta:
- Szia, igazad van, valóban a Mikulás vagyok!
- És hol van a piros ruhád? És miért motorral jársz? – kérdezte meglepetten a kisfiú.
- Mivel most nyári szünet van, járkálok ide- oda, figyelem a gyerekeket, nézem, hogy viselkednek, és így tudom, hogy kinek milyen ajándékot vigyek majd decemberben. És azért motorral járok, mert a rénszarvasok pihennek, legelnek, télen majd rengetek munkájuk lesz.
- És hol vannak a segítő Manók?
- Napoznak a tengerparton.
- Ebből nem lesz bajuk?
- Nem. Szeretik a napot.
A motoros férfi kinyitotta a nagy táskáját, amely tele volt plüss macikkal. Kivett egyet, és a kisfiú kezébe adta:
- Jó legyél és hallgass a Szüleidre! Télen majd visszatérek Hozzád valami szép ajándékkal.
A fiú szinte sírt a boldogságtól.
A motoros odafordult hozzám, kacsintott és azt suttogta:
- Ez ma a harmadik...
Felült a motorra és integetve elhajtott.
Az Anya és az Apa is mosolygott, a kisgyermek ringatta a maciját. Néztem a napot, és csak arra tudtam gondolni, hogy MILYEN SZÉP AZ ÉLET!!!

Ettől lesz Szép az Élet és ne ítélj a külső alapján

Farkas Olivér"


UI:

VÖRÖSMARTI IMRE - PARÁZSSZÍV Táltoserő meditáció
https://www.youtube.com/watch?v=hQHx1hs_uFI
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Sa 16. Jan 2021, 06:54

Hétvégi filmajánló

Vanília égbolt.
https://videa.hu/videok/film-animacio/v ... UWV?fbclid


Hamvas Béla
A legnagyobb rang, amit egy nép elérhet

"A legnagyobb veszély, ami egy népet fenyeget, nem az, hogy szolgaságba süllyed, és hatalmasabb, nagyobb számú, erőszakosabb nép számára dolgoznia kell. Szolganépek lehetnek nagyok, a szegénység, a munka, a megalázás ellenére élhetnek magas sorsot. A legnagyobb veszély, ami egy népet fenyeget, hogy primitívvé válik, hogy eldobja magától a tudatos gondolkozást, és a tudatos gondolkozót, s ezzel a tudatlanság óceánjába merül. Így válik csőcselékké, söpredékké züllik és oszlik fel.
A legnagyobb rang, amit egy nép elérhet, nem a kultúra, nem az, hogy szellemivé válik. Egyetlen szóval sem éltek vissza annyit, mint a szellemmel. A szellem nem szuverén világalkotó szubsztancia, hanem az erőnek, Hatalmaknak és Isteneknek éppen olyan megnyilatkozási területe, mint a természet és a lélek. A szellem csak akkor aktív, ha magasabb erő, hatalom vagy Isten szállja meg, egyébként üres passzív, tehetetlen és terméketlen. De ha aktív, akkor is lehet démoni, ördögi, romboló, negatív, lehet nemes, kritikus, tiszta, komoly – lehet magasztos, tündöklő és isteni.
Azt, hogy a szellem önmagában álló absztrakt szubsztancia, csak a szellemtudósok hiszik, ezeket pedig a legjobb egyszer és mindenkorra játékon kívül hagyni.A szellem önmagában negatív: minden meg nem kötött és meg nem szentelt szellem sátáni, mondják a keresztény gondolkodók. Egy nép lehet kulturált és szellemi, mégis terméketlen, félelmetes, gonosz és elvetemült.
A legnagyobb rang, amit egy nép elérhet, hogy megszentelt életet él. A nagy népek nem a kultúrnépek. Vannak egészen nagy népek, amelyek nem alkotnak kultúrát, és talán nem is fognak. Az ember értékét attól függővé tenni, hogy milyen látható tárgyakat alkotott, nem lehet; az ember értéke sorsának tisztaságán és az isteni erőktől való megérintettségén múlik. A nép értékét nem lehet attól függővé tenni, hogy létét milyen eszközökkel könnyítette és szépítette meg. A nép rangja egzisztenciájának megszentelt voltán múlik."
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » So 17. Jan 2021, 08:39

A legnagyobb bolond
Egy régi történet olyan királyról szól, aki a kor szokásának megfelelően udvari bolondot tartott. Az ilyen bolondnak joga volt ahhoz, hogy megmondja az igazságot a királyoknak és a hercegeknek, még akkor is, ha az keserű volt. Ha ugyanis az igazság keserű volt, akkor egyszerűen csak annyit fűztek hozzá: ,,Hiszen ő bolond!”
Egyszer a király olyan ezüst bolondpálcát adott bolondjának, amelynek végén arany harangocska hintázott. Majd ezt mondta:
– Az biztos, hogy te vagy a legnagyobb bolond, aki csak létezik a világon. De ha egyszer mégis találkozol olyan emberrel, aki még nálad is nagyobb bolond, add tovább neki ezt a pálcát.
A bolond éveken át hordozta magával a pálcát. Egy napon aztán megtudta, hogy haldoklik a király. Csendesen bement a betegszobába és így szólt:
– Király, hallom, nagy útra akarsz indulni.
– Nem akarok – válaszolt a király –, hanem kell!
– Bizonyára hamarosan visszatérsz.
– Nem. – sóhajtott a király – Abból az országból, ahová én utazom, nincs visszatérés.
– No, akkor viszont bizonyára régen előkészítetted az utazást. Remélem, gondoskodtál arról, hogy abban az országban, ahonnan nincs visszatérés, királyi módon fogadjanak.
A király a fejét rázta.
– Ezt elmulasztottam. Sosem volt időm arra, hogy előkészítsem ezt az utazást.
– Ó, akkor te valószínőleg nem tudtad, hogy majd egyszer el kell indulnod erre az útra!
– Már régóta tudtam. De, – mint mondtam – sosem volt időm, hogy megtegyem a helyes előkészületeket.
A bolond ekkor csendesen letette pálcáját a király ágyára és így szólt:
– Azt parancsoltad nekem, hogy annak adjam tovább ezt a pálcát, aki még nálam is nagyobb bolond. Király, fogd a pálcát! Te tudtad, hogy át kell menned az örökkévalóságba, és hogy onnan nincs visszatérés. Ennek ellenére nem törődtél azzal, hogy megnyíljanak neked az örök hajlékok. Király, te vagy a legnagyobb bolond!
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mo 18. Jan 2021, 05:40

Karinthy Frigyes
Barabbás

A harmadik nap alkonyán pedig kilépett a bolt keskeny kapuján, és csendesen megindult az úton. Két oldalt füstölögtek a romok. Lent a kiszáradt árok fenekén találta az elsőt azok közül, akik Pilátus háza előtt kiáltozták Barabbás nevét. Elfeketült nyelvvel vonított a vörös felhők felé. Megállt előtte, és így szólt:
- Itt vagyok!
Az pedig felnézett rá, és zokogni kezdett.
- Rabbi, rabbi! - zokogott.
És a mester szelíden folytatta.
- Ne sírj! Állj fel és jöjj velem! Mert visszamegyek Jeruzsálembe, Pilátus háza elé és új törvényt kérek magamra és reátok, akik Barabbást választottátok, s akikkel ezt mívelte Barabbás. A nyomorult pedig feltápászkodott és az ő öltönyét megragadta.
- Mester! - kiáltott elfulladva és könnyek között - ó mester, jövök! Mondd meg, hogy mentsem meg magam! Mondd meg, mit tegyek! Mondd meg, mit mondjak!
- Semmit, mondta ő szelíden - csak azt, amit három nap előtt kellett volna mondanod, mikor Pilátus megállt a tornácon és megkérdezett titeket: ,,Kit engedjek el hát közülük, Barabbást, a gyilkost, vagy a názáretit?''
- Ó, én bolond! - kiáltott a nyomorult fejét öklével verve, - ó, én bolond, aki Barabbást kiáltottam! Barabbást, aki ide juttatott!
- Jól van - folytatta szelíden a mester - most jöjj hát velem Pilátus háza elé, ne törődj semmivel, ne figyelj semmire, csak rám, és amikor én intek neked, kiáltsd egész szívedből és egész tüdődből: ,,A názáretit!''; mintha azt kiáltanád: ,,Az életemet!''
Az pedig követte őt. És találnak útközben egy másik nyavalyást, akinek Barabbás elvette házát, feleségét, gyermekét és szemeit kiszúratta. És ő homlokon érinté csendesen kezével és így szólt:
- Én vagyok az. Jöjj velem Jeruzsálembe, és amikor én kezemmel érintelek, kiáltsad: ,,A názáretit!''; mintha azt kiáltanád: ,,A házamat! A gyermekemet! A szemem világát!''
Az pedig felzokogott és követte őt. És találtak még másikat is, kinek lábai és kezei kötéllel voltak összekötve és nyakára hurkolva, őt magát pedig arccal lefelé bűzhödt mocsárba nyomta le Barabbás, tetvek és csúszómászók közé. Odament hozzá, és megoldotta kötelékeit, és így szólt:
- Ismerlek téged. Te költő voltál, aki a lélek rajongó repülését hirdetted: Jöjj velem, és amikor intek, kiáltsad: ,,A názáretit!''; mintha ezt kiáltanád: ,,A szabadságot! A léleknek és a gondolatnak a szabadságát!'' Az pedig megcsókolta az ő saruját és csak a szemével könyörgött, mert a szája még tele volt sárral. És így mentek tovább, és egyre több béna és sánta és nyomorult bélpoklos csatlakozott hozzájuk, akiket Barabbás tönkretett. És mindegyik külön-külön zokogva verte mellét és könyörgött neki, hogy intsen majd, ha kiáltani kell: ,,A názáretit!''; mintha azt kiáltanák: ,,Békesség, békesség! Békesség e földön!''
Estére pedig megérkeztek Jeruzsálembe, Pilátus háza elé. Pilátus a tornácon ült és estebédjét költötte Barabbással, a gyilkossal. Kövéren és fénylő arccal ültek ott, nehéz borokat ittak, és drága ételeket ettek arany edények fenekéről: skarlátpiros palástjuk messze világított. A názáreti pedig, élén a sokaságnak, mely követte őt, a tornác elé járult és felemelvén átszegezett kezeit, szelíden szólni kezdett:
- A pászkák ünnepe nem múlt még el, Pilátus! Törvény és szokás, hogy húsvétkor egyikét az elítélteknek elbocsátod, úgy, ahogy a nép kívánja. A nép Barabbást kívánta, engem megfeszítettek - de vissza kellett térnem halottaimból, mert láttam, hogy a nép nem tudta, mit cselekszik. E sokaság mögöttem megismerte Barabbást és most új törvényt akar. Kérdezd meg őket újból, amint a törvényeinkben meg vagyon írva. Pilátus pedig gondolkodott, aztán vállat vont, és kiállván a tornác szélére, csodálkozva nézett végig a sokaságon és szólt:
- Hát kit bocsássak el már most, Barabbást, vagy a názáretit? És akkor ő intett nekik.
És ekkor zúgás támadt, és mint a mennydörgés, zengett fel a sokaság. És a sokaság ezt kiáltotta: ,,Barabbást!'' És rémülten néztek egymásra, mert külön-külön mindegyik ezt kiáltotta: ,,A názáretit!''
A Mester pedig halovány lett és megfordulván végignézett rajtuk. És külön-külön megismeré mindegyiknek az ő arcát, de e sok arcból egyetlen arc lett az esti homályban, óriási fej, mely ostobán és gonoszul és szemtelenül vigyorgott az ő arcába, véres szemei hunyorogtak és szájából büdös lé szivárgott és torkából úgy bömbölt rekedten: ,,Barabbást!''; mintha azt hörögné: ,,Halál! Halál! Halál!''
Pilátus pedig zavartan lesütötte az ő szemeit és mondá neki: ,,Te látod...''
Ő pedig bólintott fejével és csendesen felmenvén a lépcsőn, kinyújtotta kezeit a hóhér felé, hogy kötözze meg.
1917. január

Szemlézte: Bíró László
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mi 20. Jan 2021, 02:16

MÉREG

Egy férfi odament az apjához és azt mondta:
- Apa, ki nem állhatom a feleségem! Bárcsak meg tudnám ölni, de félek, hogy elkap. Tudnál segíteni?
Az apa így válaszolt:
- Persze, hogy segítek. Csak senki nem gyanítja, hogy te ölted meg őt.
Vigyáznod kell rá, udvariasnak, türelmesnek lenned, mindig köszönd meg neki, szeresd, ne légy önző és hallgass rá.
Látod ezt a mérget? Minden nap teszel egy cseppet az ételébe, és lassan hal meg...
A fiúszentsége tiszteletben tartotta, amit az apja mondott: szépen beszélt a feleséggel, gondoskodott róla, bátor volt, és nagyobb jelentőséget tulajdonított neki, mint korábban.
Több szeretetet adni és kapni, mint eddig. A feleséggel való kapcsolata egyre jobb volt, mint az első napokban, amikor találkoztak, mint amikor fiatalok voltak, és úgy döntöttek, hogy egyesítik életüket a házasságban.
Néhány hét múlva a fiú visszatért az apához, és azt mondta:
Nem akarom, hogy a feleségem meghaljon. Rájöttem, hogy szeretem, és most mit tegyek? Hogyan állíthatom meg ezt a mérget, ami oly sok napja lassan öli?
Az apa így válaszolt:
- Örülök, fiam. Ne aggódj a méreg miatt, nem hal meg: amit adtam neked, az csak rizslé volt.
A méreg benned volt!

UI:

Az eszemre vagy a szívemre hallgassak? - Gánti Bence és Szabó Péter beszélgetése
https://www.youtube.com/watch?v=nx8Q3ue ... BUgyPg-J8U
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Sa 23. Jan 2021, 05:27

Hétvégi filmajánló

Covid 21 film (nincs köze a mostani járványhoz!)

Leirás:
https://online-filmek.me/film/29703-cov ... thal-virus
A jégtakarók olvadásával egy ősi vírus is elszabadul, amely a teljes emberiség kipusztulását okozhatja. Két kutató elkeseredett harcot vív az idővel, hogy megtalálja a megoldást

Film megtekintése:
https://aparat.cam/1g658fdit16a/COVID-2 ... d3kFFkHYe4


Ördögűzés Emily Rose üdvéért
https://videa.hu/videok/film-animacio/o ... 3lDHcDgq8A


Gárdonyi Géza
Sötétben állunk néha
Idézet az "Ida regénye" című regényének bevezetőéből

" Sötétben állunk néha, magunk se tudva, hogy kerültünk belé. Csak meresztjük a szemünket, csak tapogatódzunk, bizonytalankodunk. És a szívünk hüledez.
- Merre?
S véljük, hogy semerre. Csak tapogatódzunk. Lépünk. Meg-megállunk vakul. Fejünk felett talán kőszikla csügg? Lábunk előtt talán farkasverem vagy szakadék tátong? Talán kígyóra lépünk? Szívünk remeg, mint a nyárfalevél.
- Istenem!...
De mennünk kell, hogy kijussunk valamerre. Hát lépünk, bizonytalankodunk tovább és tovább. Az iránytalanságban. Vakon. Dermedezve. Tapogatódzva. Szemünket olykor könny önti el. Szívünket olykor elszorítja az aggodalom. Aléldozunk.
- Hova jutok?!
S nem érezzük a sötétségben, a bizonytalanságban, a veszedelmek között, a Halál el-ne-csússz ösvényén, nem érezzük, hogy egy láthatatlan jóságos kéz van a kezünkön. Vezet."
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » So 24. Jan 2021, 07:34

Kire hat az átok?
Zen tanítómese az átkozódásról

Élt egyszer egy idős zen mester, aki nemcsak a meditációban, hanem a harcokban is jeleskedett. Már öreg volt, de mégis le tudta győzni a kihívóit. Híre elterjedt messzi földön és sok tanítvány jött hozzá.
Egy nap egy kételyes hírű, dölyfös, fiatal, erős harcos érkezett a mester falujába és azzal kérkedett, hogy Ő majd legyőzi az idős zen mestert. A fiatal harcos általában megvárta, hogy az ellenfele tegye meg az első lépést és megfigyelte támadója harcmodorát, gyengeségeit és aztán kegyetlenül kihasználva ellenfele gyengepontját villámgyorsan lecsapott. Eddig minden párviadalból győztesen került ki.
Az idős mester elfogadta a kihívást a harcra. Ott álltak egymással szemben és a fiatal harcos sértéseket és gúnyolódásokat vágott az idős mester fejéhez. A zen mester csak állt csendesen és tekintetét a gőgös harcosra szegezte szelíden. Amikor a fiatal látta, hogy sértegetéssel nem ér el semmit köpködni kezdett, majd pedig átkozódni. Az idős bölcs meg sem moccant csak állt türelmesen. Órák teltek el így. Végül a harcos semmi újat nem tudott kitalálni és megsemmisülten állt a zen mester előtt. Érezte, hogy alul maradt és elismerte a vereséget.
A „harc” végezetével a tanítványai körbevették az idős mestert és így kérdezték? – Mester, hogy tudtat elviselni ezt a sok gúnyt, sértegetést és átkozódást? Erre a Mester így felelt:
– Ha valaki ajándékot hoz, amit nem fogadok el, vajon kié marad az ajándék?
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mo 25. Jan 2021, 07:25

Karsay István
Halál előtti katasztrófák

Miután fő célunk a fikai síkról történő elszakadás, a szellemi segítség ebben is sokat segít nekünk. Vannak olyan idősebb emberek, aki szeretetben és békességben élik le az életüket, majd haláluk előtti időszakban sorban tragédiák érik őket, kirabolják, leég a házuk, utcára kerülnek, elvesztik a házukat és otthonban végzik, és még hosszú a sor.
Mondhatnánk, hogy milyen Isten igazságossága, hogy az ilyen szelíd ártatlan embereket ilyen sorsba taszítja életük végén. De ha szellemi szemszögből nézzük, akkor mit lehet megállapítani? Ha egy ilyen ember meghal egyetlen fluidja (porcikája) se vágyik vissza a fizikai síkra, a minősítés törvény hatása alatt ezt érzékeli, és nem kell többet törvényszerűen kötelezően visszaszületnie a fizikai síkra. (csak vállalásból)


Megjegyzés: Mi első sorban szellemek vagyunk és igazi hazánk a szellemvilág. Innen születünk le a földi síkra, hogy tanuljuk, tapasztaljunk és lélekben fejlődjünk. Tudatosságunk legnagyobb gondja az, hogy elfelejtettük honnan jöttünk. Azonosítjuk magunkat fizikai testünkkel, pedig öntudatlanul is tudjuk, hogy van testünk és van lelkünk, tehát akik vagyunk az más, fontosabb és több ennél. Ez maga a szellem.
Sajnos annyira azonosulunk az anyaggal, annyira kötődünk hozzá, hogy öregségükre még a fejlett szellemek is elfelejtik, hogy az anyag értéktelen, mert múlandó. Minden kötelék el kell szakadjon ahhoz, hogy megszünhessen az újraszületések kényszere. Tehát addig, ameddig élnek a kötelékek az anyagi világhoz, mint a vágyak bármilyen formái, addig ha tetszik, ha nem újra kell születni a földön. Ezért segít a szellemvilág az arra érdemeseknek kiábrándulni az anyag múlandóságából, illúzióiból és figyelmüket a mennyek országa fele fordulni.


szemlézte: Bíró László
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Di 26. Jan 2021, 06:19

Egy festmény a békességről
-Vers prózában-
Egy festőt egyszer arra kértek, rajzolja le a békességet. A feladat egyszerűnek látszott, s ő nyomban neki is látott. Rajzolt tengert, széltől mentesen, rajta egy hajót, mely állt csöndesen. Utasa mind lusta álomba merült..., s a kép összegyűrve a szemétre került. Nem békesség volt a papíron, hanem szélcsend és unalom.
Aztán újabb rajzba kezdett, s egy szundító öreg bácsit festett. De békességet nem ábrázolt ez sem, nekiállt hát, hogy tovább keressen. Rajzolt virágot, csöndes téli tájat, békésen legelésző birkanyájat... A papírkosár lassan tele lett, s közben be is esteledett. Ám az este sem volt békés, messziről hallatszott a mennydörgés. Vihar közeledett, az ég rengett, a festő az ablaknál töprengett. Nézte a szélben sodródó leveleket, a villámokat, mik átjárták az eget. A ház előtti tölgy recsegve hajlongott, kövér esőcseppek verték az ablakot.
A festő nem tudta, tovább hogyan legyen, Istent kérte hát, hogy csodát tegyen.
Tekintete ekkor ismét a fára esett, s ott meglátta, amit egész nap keresett. A fa egyik vastag benső ágán, úgy a fának szíve táján, a viharról szinte mit sem sejtve, ült egy madár, fejét szárnya alá rejtve. Nyugodtan aludt, miközben zengett az ég. Ez hát az igazi békesség.
- Uram, te megmutattad békességedet! - szólt a festő, és nem tévedett.
Csodálatos isteni békesség ez, mit a viharban alvó madár jelképez. A világ legyen bármily nyugtalan, ha szívünkben Isten békessége van. Ő minden gondot vállára vesz, s bennünket szabaddá, békéssé tesz. Az Ő békessége tökéletes, minden félelemtől mentes.
Nekünk szánja ezt a békességet, s tőlünk csak egyet kér: engedelmességet.
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mi 27. Jan 2021, 05:53

Contergan gyógyszer és a karmikus hatás
Egy német gyógyszergyár a 60’ években forgalomba hozta, mint kiváló nyugtató terhes anyáknak. Ezt a gyógyszert azon a címen, hogy nincs kikísérletezve más országok nem engedték be.
Valóba megnyugtatta az anyákat a terhességük alatt. Hónapok múlva robbant a bomba, amikor megindultak a szülések, és kirobbant a tragédia. Szervezetileg egészséges csecsemők születtek, azonban kézfej és lábfej nélkül! A nyugtatót betiltották, de 6000 ilyen gyermek született Németországban. Tragikuskörülmény, hogy a gyermekek egészségileg, szervezetileg épek, tehát soká fognak élni, agyilag is egészségesek, tehát fel tudják fogni tragikus állapotukat. Németországban befogadásukra és ellátásukra külön intézményeket kellett létesíteni, mert magatehetetlenek.

Ha a jobb kezed megbotránkoztat, vágd le azt..
Mert jobb, hogy egy vesszen el a tagjaid közül,
mint egész tested a gyehennára jusson.
A kéz és lábfej nélkül születettek a hitleri erőszak keretlegényei, kigondolói és végrehajtói voltak, valamint azok, akik kegyetlenségeikkel lélekben azonosultak.
A Kegyelem megadta számukra, hogy érvényesüljön bennük az evangéliumi törvény.
Ha ezt a karmikus életet Isteni akaratba simulva élik át, akkor számukra a Világkorszak zárásakor az élet boldogító állapota következik.
Idézet az Új Ember 1981. július 5.-i számából:
„A világ lakosságának 10 %-a fizikai vagy szellemi fogyatékos, 750 millióra tehető a testi és szellemi fogyatékosok száma a világon. Ebből 136 millió gyermek”
A Kegyelem Isteni pedagógiája így ad alkalmat a mélyre bukott szellemeknek, hogy reinkarnációk életsorozatainak segítségével, előző életeik cselekedeteinek karmikus következményeit átélhessék, és a világkorszak zárásáig beérkezhessenek az Úr jobbjára, a mennyei szférákba.
„Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak visszamérni nektek” (Máté 7:2)
Contergan (forditással kell nézni)
https://www.youtube.com/results?search_ ... gan+kinder

A 60-70-es években a családok ezrei érintettek a talidomid-járvány idején, és amint ezek a gyerekek felnőtté válnak, csatlakoznak a küzdelem és az eredménytörténethez, miközben visszavágnak a tragédia ellen. A jó, a rossz és a rendetlen - csatornánk dokumentumfilmeket és műsorokat mutat be a modern szülői történetekről. Az eredeti és az archív tartalom keveréke révén számos lebilincselő témát tárunk fel; oktatási stílusok, összetett kapcsolatok, étkezési szokások, a nagycsaládosok kihívásai ... Szeretne egészségesebb és átlátóbb tartalmat látni? Iratkozzon fel csatornánkra!

A talidomid katasztrófát túlélők megosztják harcukat az igazságszolgáltatásért https://www.youtube.com/watch?v=6uizvsiaHyw&t=2393s
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Fr 29. Jan 2021, 04:10

Betegség.
Részlet Mira Kelley Túl az előző életeken, regressziós gyakorlatok c. könyvéből
Dr. Wayne W. Eyer előszavával.

Sok esetben a betegséget sohasem a rossz gének vagy a balszerencse okozzák, s különösen nem a vakszerencse. A betegség csak a fejlődés egy lehetséges eszköze.
Amikor a lélek úgy dönt, hogy a testen keresztül megtapasztalja a fájdalmat vagy a kellemetlenséget, akkor valójában olyan próbatételt keres magának, amely által tanulhat.
Amikor ez EGO leválik a Forrásról - figyelmen kívül hagyva a felbukkanó jeleket, melyek lelküknek az életcélja beteljesülése felé mutató suttogásai - ,Felsőbb Énünk kénytelen betegséget vagy balesete szervezni, hogy mégis átvigye az üzenetet.
A kihívások mindig a válaszok felkutatására sarkalnak bennünket. Felakarjuk kutatni a bennünk rejlő miérteket, tágabb összefüggésbe akarjuk helyezni életünket és végül - remélhetőleg - meg akarjuk tanulni az elkerült leckéket.
A betegség egy kemény formája a tanulásnak, de sokszor ne marad más lehetséges választás, csak a durva megoldás. Ha túlságosan el vagyunk foglalva elmebeli köreink megfutásával és nem tudunk megnyílni a vezetésnek és az útmutatásnak, a Felső Énnek nem marad más választása, mint szélsőséges módokat keresni.

szemlézte: Karsay István




UI:

Depresszió, trauma, pánikbetegség és egyéb lelki betegségek...
Ajánlom figyelmetekbe ezt az érdekes párbeszédet a MAGunkban lévő jó és rossz között.
https://www.youtube.com/watch?v=zJF5-e5 ... F7IfdRgd8k
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Sa 30. Jan 2021, 05:40

Hétvégi filmajánló

Café de Flore (Teljes film)
https://www.youtube.com/watch?v=8fhjkSp ... 8yZKTszUu2


Az ablak és a tükör

A bölcs tanítót megkérdezi a tanítványa:
- Tanító, miért van az, hogy ha valaki a szegényhez fordul, az segít, ha tud, de ha a gazdaghoz fordul a bajával, az meg sem látja.
Azt mondja a bölcs:
- Lépj az ablakhoz, nézz ki. Mit látsz?
- Utcát, jövőmenő emberekkel, állatokkal, járművekkel.
- Most lépj a tükörhöz. Mit látsz?
- Csak magamat.
- Látod, az ablak is üveg, a tükör is üveg, csak a hátán van egy kis ezüstréteg, de az már elég ahhoz, hogy az ember semmi mást ne lásson tőle, csak saját magát
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » So 31. Jan 2021, 00:49

A jellem
Csendesen bandukolok a kórház folyosóján egy cetlivel a kezemben, amin csupán
pár sor áll. Olvasgatni próbálnám, ám a „”tisztelt” szónál többet nem-igen tudok kiböngészni a sorok közül. Vajon hol, és hogyan tanítják meg a doktorokat oly módon írni, hogy azt a patikusokon kívül élő magyar ember képtelen értelmezni, még akkor is ha az nem latin szavakból áll. Még szerencse, hogy az arab számokat nem okítják hierografikus módon leírni, mert különben soha sem lelném meg a jelzett szoba számot.
Ám rövid keresgélés után mégiscsak sikerül a főorvosi szobára rálelnem, ami mellett négy szék raboskodik lábuknál összekötözve. Ebből másfelet egy termetes idősebb úriember birtokolt, Döbrögi-ként elterülve, hatalmas szatyrokkal körbe bástyázva magát.
- Jó napot! - Köszönök illendőképp, amire némi dörmögésféle a válasz.
Jól nevelt beteghez illően, előkapom kisebb paksamétához hasonlatos záró és egyéb jelentéseimet, és illően komoly tekintettel nézegetem végig őket. Érteni ugyan semmit sem értek a feléből se, de mégiscsak jóérzés, hogy nem holmi egyszerű nyavalyákkal járkálok, mint mondjuk szédülés vagy fulladás, netán látászavar. Büszkén húzom ki magam a széken, mégiscsak jobb úri nyavalyákkal nézni a világba, amelytől minden pórnak elakad a lélegzete hacsak a nevét is, emlegetem.
Kiejteni sem tudom, akárcsak megjegyezni, pedig minden doktor menten megkérdi,
hogy mi is légyen az én nyavalyám, és mit is szedek rá. Ilyenkor igyekszem szemérmes
képet vágni, és menten előkapom a kisebb regénnyé duzzadt paksamétámat mondván,
ebben minden le vagyon írva szép latinsággal, ahogyan az illik.
Miközben kellő buzgalommal sikeresen össze-visszakevertem a feleségem által szép időrendbe pakolt irományokat, a mellettem lévő úriember mély dörmögő hangja ránt vissza a földre, elvonult lelki magányomból.
- Szintén a főorvos asszonyhoz jött? - Kérdezte, miközben végigmért.
- Azt hiszem hozzá – Válaszoltam bizonytalan hangon.
- Aztán volt már máskor is nála?
- Nem. Most először járok itt
Rövid szünet következett ami alatt látszott, hogy „Döbögi uram” mérlegeli, méltó
vagyok-e a társalgásra. Végül döntött.
- No akkor magát is jó helyre küldték. -Hangsúlyozta sokat sejtetőn.
- Remélem – Adtam az ártatlant, vigyorgó arccal.
- No csak ne reménykedjen annyira, mert a feleségem szegény majdnem ráment!
Kissé felém fordulva mélyen a szemembe nézett, mint valami vizsgálóbíró.
Komor ábrázattal folytatta, miközben kurta karjaival erősen gesztikulált.
- Nem értenek ezek semmihez! Ezeknek a kisember semmi. Csak a zsebüket tömik
meg és nyomják a sok maszlagot közben, hogy így meg úgy. Aztán-meg ha baj van,
letagadják a csillagokat is az égről! - közelebb hajolt hozzám és sejtelmes hangon
folytatta. - A feleségem majdnem meghalt miattuk! Úgy ám !
Zavartan néztem körbe keresve a véleménynyilvánításból kivezető út mikéntjét és
hogyanját, miközben szaporán lestem, jön e valaki, aki kimentene szorult helyzetemből. De a folyosón egy lelket sem lehetett látni.
- No csak azért mondom, mert örüljön, ha élve jut ki innét! -Mondta felemelve a hangját, miközben körbe vizslatta ő is a folyosót.
- Én csak egy vizsgálatra jöttem - Makogtam bátortalanul.
- Nincs itt semmiféle vizsgálat, sőt! Még enni sem adnak rendesen. – Folytatja nagy vehemenciával - Benn feküdt két hétig és még csak felé se nézett senki. Szegénynek én hordtam be az ételt is. Ráadásul cukros. A nővérek meg nem törődtek vele. Éjjel is majdnem leesett az ágyról, mert senki nem volt, aki időnként benézzen rá. Arról meg nem is szólva, hogy össze-vissza szurkálták a karját, és mindenfelé mászkáltatták. Röntgen meg olyan zörgő vacak a feje körül. Úgy megrémült szegénykém, hogy felment tőle a vérnyomása. Na de ezeknek az sem tűnt fel. Valóságos csoda, hogy még életben van.
Igyekeztem megértő arcot vágni a kitörés hallatán, hátha az használ valamit.
- Tudja uram, mi hiányzik ezeknek?
Szaporán mozgattam a fejem ide-oda jelezvén, hogy ezt én bizony nem tudom.
- A jellem! Mert jellem nélkül még a főorvos sem ér semmit. Most is példának
okáért kidobták az asszonyt már pénteken, hogy ne kelljen rá költeniük. Most jövök
a záró jelentéséért. Micsoda főorvos, aki ilyent megcsinál? Hiába a jellem,....
az hiányzik!
Látható elégedettséggel dől hátra a széken, mint aki befejezte a beszédét, és várja
a jól megérdemelt tapsot. A két megtermett szatyor felé bökve én is megszólalok.
- A felesége ruháit viszi haza?
- Hol él maga jóember? -mordul rám. - Ezeknek mindig kell valamit adni, mert soha-sem tudja az ember, mikor kerül vissza a karmaik közé. Tudja, ahol nincs jellem ott
így mennek a dolgok. Mert ugye a jellem a legfontosabb!- Teszi le a pontot.
Hosszas szünet következik, aminek a végén nyílik a főorvosi szoba ajtaja, és egy
kopaszodó úr távoztával egy fiatal nővérke jelenik meg az ajtóban.
-Kis türelmet kérek! - Hadarja és elindul a folyosó vége felé.
A nyitva hagyott ajtóban egy ötven év körüli mosolygós arcú hölgy jelenik meg, és
a széksorra pillantva a távolodó nővérke után szól félhangosan.
- Ibolykám ha arrafelé jársz, hozd be légy szíves a Sípos néni zárójelentését is!
Azzal a széken trónoló beszélgetőtársamhoz fordulva, kedveskedő mosollyal az
arcán, megszólítja.
- Sipos úr drága fáradjon be, mindjárt hozza a nővérke a zárót .
Sipos úr nyögve, szuszogva hajol le a szatyrokért, és megrakott teveként préseli be
magát a nyitott ajtón. A főorvos asszony a szemével türelemre int, és ő is eltűnik az
ajtó mögött, résnyire hagyva azt, a nővérke számára.
Az ajtó résén át ki hallatszik, ahogyan Sipos úr a maga dörmögő hangján, megszólal.
-Drága főorvos asszony annyira hálásak vagyunk magának a törődésért. Szegény feleségem minden nap imába foglalja a nevét. Soha nem fogja azt a sok szépet és
jót elfelejteni, amit maguknál kapott. A nővérkék is olyan kedvesek voltak hozzá. És ha a főorvos asszony nincs, akkor szegénykém már nem élne. Minden este imát mond a főorvos asszony tiszteletére. Ne sértsen meg, fogadja ezt a csekélységet el hálánk és tiszteletünk jeléül.....

M. Laurens (2005)
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mo 1. Feb 2021, 04:07

Az öt majom és a banán esete
Mit érhet mások tapasztalata?
Vegyünk egy ketrecet, amiben öt majom van. A ketrecben egy madzagon lóg egy
banán. A banánt csak a legfelső lépcső fokról lehet elérni. Az egyik majom
előbb-utóbb odamegy a lépcsőhőz és elkezd felmászni a banánért. Azonban ahogy hozzáér a lépcsőhöz az összes majom hideg zuhanyt kap.
Kicsit később egy másik majom is megpróbál felmászni a banánért - az
eredmény ugyanaz. Ez még számos alkalommal megtörténik. Kis idő elteltével, amikor egy majom elindul a lépcső felé a többiek megpróbálják megakadályozni.
Most zárjuk el a vízcsapot, nem lesz több zuhany. Cseréljük ki az egyik majmot egy újoncra. Az új "fiú" meglátja a banánt és megpróbál érte felmászni. A többiek azonnal megtámadják és nem engedik hogy a lépcső közelébe menjen. Amikor minden mászási kísérlet kudarcba fullad a többiek támadása miatt, az új "fiú" feladja.
Most cseréljünk ki még egy régi (zuhanyozott) majmot egy újoncra. Az új
majom megint csak megpróbálja megszerezni a banánt, de a többi négy majom
megtámadja ezért. Az előző újonc is aktívan részt vesz a támadásban.
Amikor már ez is feladta, cseréljük ki a harmadik majmot is. Amikor ez is
megpróbál eljutni a banánhoz a többi négy megtámadja. Pedig a négy támadó
majom közül kettőnek elképzelése sincs, miért nem szabad a banánnal
próbálkozni.
Miután a negyedik és az ötödik majmot is kicseréltük a ketrecben lévő
majmok egyikének sincs emléke a hideg zuhanyról. Mégis, meg sem próbálnak
felmenni a banánért. Hogy miért? Mert ez mindig így volt és mindenki azt
látta, hogy így kell ezt csinálni.
Így van ez a hagyományok és a dogmák esetében is az emberi társadalomban.
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mi 3. Feb 2021, 05:52

A drogok hatásai lehetnek-e spirituális élmények?

Ebből a videóból kiderül, hogy a drogok hatásai lehetnek-e spirituális élmények. Hallgasd meg, mielőtt a drogok hatni kezdtek.
A drogokról vannak aki, azt vallják, hogy spirituális élményt nyújtanak.
Viszont ha egyszer a drogok hatni kezdtek, megállapíthatjuk, hogy nem a spiritualitás dimenziójába kerülsz.

A drogok hatása vezetés közben életveszélyes. nem érzed, hogy mit csinálsz.
A kábítószer fokozza az illúziót, ezért a drogok hatása a vezetésre negatív hatással van.

A különféle drogok fajtái mind az idegrendszerre hatnak. A drogok hatásai az idegrendszerre olyan, hogy elveszíted a realitást.

Az igazság a drogokról az, hogy még nagyobb illúziót okoz, mint ami elől menekülni szeretnél.

Amikor a amikor a drogok hatni kezdtek, ott megszűnik a realitás érzékelése, és szimplán az illúzió világába kerülsz.

A drogok hatásairól a Wikipedián is olvashatsz. Érdemes. Továbbá a drogok hatásait a YouTube is kivesézi.

Éppen ezért, beláthatod, hogy a drogok hatásai az idegrendszerre kedvezőtlen. Legyen az party drog, vagy éppen a drogok hatásai speedre váltanak, sosem dőlj be!

https://www.youtube.com/watch?v=nqY6fMSRDQM
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Do 4. Feb 2021, 23:43

Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Sa 6. Feb 2021, 01:28

Egy zen történet

Volt két templom, amelyek versengtek egymással. A két mester - mesternek nevezték őket, de valójában minden bizonnyal papok voltak -olyannyira szemben állt, hogy a követőiknek még azt is meghagyták, soha ne nézzenek a másik templomra.
Mindkét papnak volt egy szolgája, két kisfiú, őket szalasztották az apróbb dolgokért, kisebb megbízatásokat teljesítettek.
Az első templom papja azt mondta a szolgájának:
- Sose beszélj a másik fiúval. Azok az emberek veszélyesek.
De a gyerekek csak gyerekek. Egy napon szembetalálkoztak az úton, és az első templomszolga megkérdezte a másikat:
- Hová mész?
- Ahová a szél visz - felelte a másik.
Bizonyára nagyszerű zen tanításokat hallgathatott a templomban, ezért mondta: „Ahová a szél visz." Csodálatos kijelentés, színtiszta tao.
Az első fiú azonban nem értette a szavait, megsértődött, és nem tudta, mit válaszoljon. Csalódott volt, dühös, és némi bűntudatot is érzett... „A mesterem azt mondta, ne beszéljek ezekkel az emberekkel - gondolta. - Ezek az emberek valóban veszélyesek. Miféle válasz ez? Megszégyenített vele." Visszament a mesteréhez, és elmesélte neki a történteket.
- Nagyon sajnálom, hogy beszéltem azzal a fiúval. Igazad volt, azok az emberek veszélyesek. Miféle válasz ez? Megkérdeztem tőle, hová megy, feltettem egy egyszerű, udvarias kérdést, pedig tudtam, hogy a piacra megy, ahová én is. Ő pedig azt felelte: „Ahová a szél visz."
A mester azt mondta:
- Figyelmeztettelek, de te nem hallgattál rám. Most jól figyelj. Holnap menj el ugyanarra a helyre. Amikor odaér a fiú, kérdezd meg tőle: „Hová mész?" Erre 6 azt feleli majd: „Ahová a szél visz." Akkor aztán te is légy egy kicsit filozofikusabb. Kérdezd meg tőle: „És ha nem lenne lábad? Akkor mi volna?" Hiszen a lélek testetlen, és a szél nem tudja magával vinni sehová.
A fiú tökéletesen fel akart készülni; egész éjjel a kérdést ismételgette magában. Másnap reggel korán elindult, ott álldogált a megfelelő helyen, és pontosan ugyanakkor, mint az előző napon, megjelent a másik szolga. Az első fiú nagyon boldog volt, meg akarta mutatni a másiknak, milyen az igazi filozófia. Meg is kérdezte tőle:
- Hová mész?
És várta a választ... De a másik azt felelte:
- Zöldségért megyek a piacra.
Most mit kezdhetett volna az első fiú a filozófiával, amit bebiflázott? Ilyen az élet. Nem tudsz felkészülni rá, nem tudod előre kiszámítani. Ebben rejlik a szépsége, ezért csodálatos, mert mindig meglep valamivel, mindig váratlan dolgokkal áll elő. Ha használod a szemedet, észreveszed, hogy minden pillanat egy-egy meglepetés, és előre gyártott válaszokkal nem jutsz előre.

Hétvégi filmajánló

A jövő kezdete
https://vimeo.com/309721088?fbclid=IwAR ... XcfZfndwEF
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » So 7. Feb 2021, 07:31

Egy öreg háromszög
Matematikai tanmese felnőtteknek

Élt egyszer a végtelenen innen, a váltószámokon túl, egy nagy sötét koordinátarendszer közepén egy öreg háromszög. Nem volt egyebe, mint három daliás szöge: Alfonsó, Bétamás és Gammatyi. Egyszer, amikor közeledni érezte nullára redukálásának idejét, így szólt szögeihez: "Menjetek szögeim számegyenest látni." Csomagolt nekik hamuba sült logaritmust és elbúcsúzott tőlük. Ők meg fejükbe nyomták hatványkitevőiket és elindultak.
Estére, amikor elfáradtak, leheveredtek egy terebélyes egyenlet alá. Hallgatták a köbgyökök csicsergését és a tangensek távoli üvöltését, egykedvűen interpoláltak. Egyszer csak elébük toppant egy kis piros sapkás sinus, és hamuba sült logaritmust kért. Ők azonban nem adtak neki. Erre a piros sapkás sinus előrántotta törtvonalát és pivel osztotta Alfonsót. Bétamás és Gammatyi sem volt rest, rátámadtak.
A sinus idejében 180 fokossá vált, nullára redukálódott, és menekülni próbált. Mentek árkon-bokron át, nevezetes szorzatokon és gyöktényezős alakokon keresztül, míg egy sötét, dőlt síkban lévő koordinátarendszerbe nem értek. Ennek közepén egy kacsalábon forgó emeletes tört írt le hatalmas köríveket.
A sinus elszántan beugrott. Alfonsó, Bétamás és Gammatyi kergették őt a számlálóban, majd a nevezőben, benéztek minden gyökjel alá, kinyitottak minden zárójelet. Gyönyörű, aranyos gyökmegoldó képletek és bíborbársony függvények között siettek tovább. Egyszer csak, amikor az egyik árnyas körképletbe bepillantottak, egy implicit alakban mit láttak? Egy megkötözött polinomot. Gyorsan kiemelték a gyökjel alól, és normál alakra hozták.
Ekkor az öreg polinom így szólt: "Alfonsó, Bétamás és Gammatyi! Megmentettetek! Hálából nektek adom három lányom, Amália, Beáta és Cecília kezét". Lett nagy öröm, átrendezés, hét perióduson át, hetedhét számrendszeren keresztül tartott a lakodalom. Ezalatt folyt szorzás, osztás, gyökvonás, hatványozás, míg a fiatalok közös nevezőre jutottak. Ezután létrehozták legkisebb közös többszörösüket, és még ma is élnek, ha ki nem vonták őket.
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mo 8. Feb 2021, 06:37

Dr. Bige Szabolcs Csaba
Csak egy fenyőág

Gyermekkorom nem telt el karácsonyfa-állítás nélkül. Még a Második világháború legzivatarosabb éveiben is mindig sikerült szüleimnek beszerezni, feldíszíteni és ajándékokat csempészni alá. Később sem volt ez másképp. Elmondom egyik nagyon fájó, de meghatóan szép karácsonyomat.
Nem tudtunk a piacon fát venni, s ezért a Körös-parton, egy kertből törtem le egy nagy fenyő alsó ágát. Elhanyagolt kert volt, a ház lakói nem tértek vissza a háborúból. Ki tudja, mi lett velük? Odavesztek, vagy fogságba estek, s most valahol Szibériában várják a szabadulást - soha nem tudtam meg. Az üresen maradt házat a város kiutalta három családnak. Három szobában három család, de konyha, fürdőszoba, WC csak egy. A kerttel senki nem törődött, sőt, mikor az utcát szélesítették, le is vágtak belőle egy kétméteres sávot, és a fákat, bokrokat kivágták. De mindez később történt…
Olyan nagy ágat sikerült letörnöm, hogy alig bírtam hazacipelni. Édesanyámmal kettesben készültünk a Karácsonyra, Jézus urunk születésének szent ünnepére. Édesapám féléve meghalt, s mi anyukával leköltöztünk ide. Nagymamám adott szállást nekünk. Átadta az egyik szobát, ahol ezelőtt egy orosz tiszt lakott, ameddig át nem helyezték az egységét máshova. Szép, tágas szoba volt, cserépkályhával a sarokban.
Testvéreimet a háború szele szétszórta a nagyvilágba. Azt se tudtuk sokáig, merre járnak, és csak reméltük, hogy élnek. Legkisebb testvérbátyám a nyáron, egyik este megjelent. Amerikai fogságból szabadult, de nem maradt sokáig itthon, mert folytatni akarta egyetemi tanulmányait, amit félbe szakított a háború. Hogy sírtam, amikor elment! Nem akartam elengedni, belecsimpaszkodtam a lábába, erőszakkal kellett bevinniük a házba. Másik testvérem Ausztriából üzent, hogy megvan, egy lágerben tartják – egyelőre. A harmadik pedig Pestről írt levelezőlapot. Beköltözött nagynénénk, a keresztanyja cselédszobájába és a vöröskeresztnél kapott valamilyen munkát, részt vesz a romeltakarításban is, amelyért naponta, munkavégeztével egy tányér meleg ételt kap…
A fenyőágat beállítottam a szoba sarkába, édesanyám pedig feldíszítette – persze az én segítségemmel – vattapamacsokkal, szépen csillogó, csíkokra vágott celofánnal, és ezüstpapírral bevont dióval. Én meg színes papírból vágtam ki csillagokat, s az is felkerült a fára.
Este meggyújtottunk néhány gyertyát, és egymást átölelve elénekeltük a Mennyből az angyalt, kicsikét pityeregtünk, megpusziltuk egymást, és távoli szeretteinkre gondoltunk.
- Olyan szép lett a fánk – szólottam -, mint amilyenek a képeslapokon láthatók, sőt még szebb, mert ezen még tobozok is vannak.
- Nézd meg kisfiam az ajándékot, amit az angyal a fa alá tett!
Odaszaladtam, s boldogan felkiáltottam, ahogy megláttam a kicsi csomagot. Mellette volt az a lapos, újságpapírba csomagolt ajándék is, amit én készítettem anyukának. Egyszerre bontottuk ki az ajándékainkat – én egy fából készített kis mozdonyt kaptam, édesanyám pedig egy általam rajzolt képet templommal, fenyővel, csillagokkal, és egymás kezét fogó két alakkal az előtérben. A kisebbiknek rövid, kócos haja volt, a nagyobbikon gombos ruha díszelgett, és szemüveget viselt.
Nagy örömmel vettem kézbe a mozdonyomat.
- Köszönöm, köszönöm! – ugrottam anyuka nyakába.
- Ne nekem köszönd, hanem az angyalkának!
- Tudom, tudom, de te vagy az igazi angyal!
- Én is köszönöm az angyalnak a szép képet! Még mi ketten is rajta vagyunk! – csodálkozott – De most már öltözzünk fel hamar, mert mindjárt kezdődik az éjféli mise!

A csípős hidegben boldogan ugrándozva fogtam édesanyám kezét, és így haladtunk a Fehérpapok temploma felé ünnepelni a Kisjézus születését…

Szemlézte: Bíró László
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mi 10. Feb 2021, 06:43

Gyökössy Endre

Nagytakarítás – Részlet

"Nem akarok most itt nagy elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni a lelki nagytakarítás mibenlétéről, ehelyett beszéljen az élet!
Egy férfi rendezett családi életet élt. Szerette feleségét, gyermekeit, gyülekezetét, Jézus Krisztust, amikor egy új munkatársnő került az ő szobájába. Ez a fiatal kollegina sokféle módon értésére adta azt, hogy tetszik neki a férfi. S akkor elkezdődött a harc. Magában erősen feltette: nem gondolok reá. Annál többet gondolt rá. Kínjában inni kezdett, hogy ne vele foglalkozzon képzeletében. Rászokott az alkoholra. Azt is elhatározta: nem iszik. De minél inkább elhatározta, annál inkább ivott. Érezte, hogy csúszik lefelé.
Akkor mellé állt egy hívő barátja, akinek elmondott őszintén mindent. Az meghallgatta, s kettőt kérdezett tőle:
- Ha az irodában vagy azzal a munkatársnőddel, figyelsz a szavára? Amikor mond neked valamit, megjegyzed a szavait?
Mindkét kérdésre igenlő választ kapott. Jöttek a további kérdések:
- Egy nap mennyit gondolsz a munkatársnődre s az italra?
- Legalább egy fél napot.
- S mennyit gondolsz Jézus Krisztusra?
- Esténként, amikor sietve elolvasom a napi Igét: öt-tíz percig.
- S figyelsz az Ige mondanivalójára?- kérdezte tovább.
- Nem tudok. Elkalandozik a figyelmem. - válaszolta a férfi.
- Nos, itt a baj! -mondta a barátja. Gondolj öt percet azokra, amiket a nő mond, és fél napot Jézus Krisztusra - s elkezdődik a gyógyulásod. Tehát próbálj meg nem figyelni a kolléganődre, de erősen figyelj az Igére! Jegyezz meg belőle, amennyit csak tudsz!

Nagyon egyszerű, de mély lélekkel adott tanács volt ez. Hiszen a tanács Isten Lelkétől eredt, ami nem okosít, hanem bölccsé tesz.
És következett egy nehéz, harcos esztendő. Ketten: a lejtőn lefelé csúszó lélek és az Úr Jézus Krisztus kezdte meg a küzdelmet azon az úton, ahol már csak térden állva lehet megállni. De a férfi erős volt és akarta, hogy megálljon, megfogadta barátja tanácsát....
Gondolkodni kezdett Jézus Krisztus szentségéről, lényéről.
Sikerült. Meg tudott szabadulni - mert pozitív irányban harcolt. Felvette a küzdelmet a bűnnel. Felszabadult, mert ahol az Isten Lelke, ott a szabadság /vö.Jn 8,32/. Nem valami ellen vette fel a küzdelmet, hanem gondolatait Jézus Krisztusra irányította...
Jobban figyeljünk az Ige szavára. És gondolkozzunk is rajta....
A figyelmét, mint egy reflektort, fényszórót - elmozdította a fix, megrögzött pontjáról /ital és nő/ - egy igazi, gyógyító szilárd pontra, Jézus Krisztusra, az Igére.
Ahhoz, hogy belső módon is tiszták lehessünk, két "F" betűt kell megtanulnunk és helyesen alkalmaznunk:
FIGYELEM! -kire, mire figyelek?
A FANTÁZIÁM! -mire gondolok, ki jár az eszemben?
A belső nagytakarításnak itt kell kezdődnie."

szemlézte: Bíró László
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Fr 12. Feb 2021, 07:26

Egy apa azt mondta a fiának:
- Becsülettel ballagtál! Ebből adódóan itt egy autó, amit sok éve vettem... De mielőtt a tiéd lenne, vidd el a belvárosi parkolóba, és mondd meg nekik, hogy el akarod adni, és nézd meg, mennyit kínálnak.
A fiú elment a megfelelő parkolóba, hazajött az apjához, és azt mondta:
- 1,000 dollárt ajánlottak, mert ez egy régi autó.
Az apa azt mondta neki:
- Most pedig vidd el a zálogházba.
A fiú elment a zálogházba, visszajött az apjához és azt mondta:
- A zálogház 100 dollárt ajánlottak nekem, mert sok évvel ezelőtt készült, és nem tehetnek róla.
Az apa megkérte a fiát, hogy menjen el egy autóklubba és mutassa meg nekik a kocsit.
A fiú elvitte a kocsit a klubba, visszajött és azt mondta az apjának:
- Néhányan a klubban még 100,000 dollárt is ajánlottak a kocsiért, mert ezt a modellt nagyra értékelik és keresik a gyűjtők.
Akkor az apa így felelt a fiának:
- Azt akartam, hogy tudd, az életben csak a megfelelő helyen értékelnek, ahogy megérdemled. Ha nem vagy becsben, ne légy felháborodva, ez azt jelenti, hogy rossz helyen jársz. Azok, akik ismerik az érdemeidet, azok, akik értékelnek téged.
** Soha ne maradj olyan helyen, ahol senkit sem érdekel az érdemed.

UI:

Bartha Gizella kapcsolata a szíriuszi Magyar-bolygóval
http://mestereink.network.hu/blog/spiri ... -bolygoval

1. https://www.youtube.com/watch?v=CdzWmrQ7iew
2. https://www.youtube.com/watch?v=kTLcWsUrYiM
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Sa 13. Feb 2021, 05:30

Hétvégéi filmajánló

Hallhatatlan szerelem
https://videa.hu/videok/film-animacio/h ... ax_xDxWoOI



Egy kisfiú tanítása a szeretetről

Karácsony előtti utolsó napon a szupermarketbe siettem megvenni a maradék ajándékokat, amiket korábban nem tudtam. Amikor megláttam a sok embert, panaszkodni kezdtem magamnak: " Egy örökkévalóságig fogok itt rostokolni és még annyi más helyre kell mennem. Karácsony kezd egyre idegesítőbbé válni minden egyes évvel. Mennyire szeretnék csak lefeküdni és átaludni az egészet."
Végül is át tudtam magam fúrni a játékosztályra és el is kezdtem átkozni az árakat, azon tűnődve hogy a gyerekek tényleg játszani is fognak ezekkel a drága játékokkal? Amíg nézelődtem a játékosztályon, észrevettem egy kisfiút, aki olyan ötévesforma lehetett, egy babát szorítva a mellkasához. Csak a haját simogatta a babának és olyan szomorúan nézett.
Aztán a kisfiú odafordult a mellette álló idős hölgyhöz: "Nagyi, biztos vagy benne, hogy nincs elég pénzem, hogy megvegyem ezt a babát?"Az idős hölgy ezt felelte: " Tudod te is: nincs elég pénzed hogy megvedd ezt a babát, kedveském" Aztán megkérte a fiút, hogy várjon meg itt öt percet, amíg ő elmegy szétnézni. Hamar el is ment. A kisfiúnak még mindig a kezében volt a baba.
Végül, elindultam felé, és megkérdeztem tőle, kinek szeretné adni ezt a babát? "Ezt a babát szerette a húgom leginkább és ezt akarta a legjobban most Karácsonyra. Nagyon biztos volt benne hogy a Télapó elhozza neki." Azt válaszoltam, hogy talán télapó tényleg el is viszi neki, de a kisfiú sajnálkozva válaszolt. "Nem, Télapó nem viheti oda neki, ahol most ő van. Oda kell ahhoz adnom anyukámnak, és így ő odaadhatja a húgocskámnak, amikor odamegy. "
A szemei olyan szomorúak voltak, amikor ezt mondta. "A húgom Istenhez ment, hogy vele legyen. Apa az mondja, hogy Anya is el fog menni Istenhez hamarosan, úgyhogy azt gondoltam, el tudná így vinni a húgomhoz." Megkértem a kisfiút hogy várjon meg, míg visszajövök az üzletből. Ezután mutatott egy nagyon kedves kis fotót magáról,amelyen éppen nevetett. Aztán azt mondta nekem: "És meg azt is akarom, hogy Anya elvigye neki ezt a képet is, így soha nem fog engem elfelejteni."
"Szeretem anyukámat, és azt kívánom, bárcsak ne kellene elhagynia engem, de apa azt mondja, hogy el kell mennie, hogy a húgommal legyen." Aztán ismét a babára nézett a szomorú szemeivel, nagyon csendesen. Gyorsan a pénztárcámhoz nyúltam, és kivettem belőle pár papírpénzt és megkérdeztem a fiút: "Mi lenne, ha megszámolnánk a pénzed, hátha mégis lenne elég?"
Oké - mondta. "Remélem, van elég." Én hozzáadtam némi pénzt a fiúéhoz, anélkül hogy látta volna, majd elkezdtük a számolást. Elég pénz volt a babára, még egy kicsivel több is.
A fiú ezt mondta: "Köszönöm Istenem, hogy adtál elég pénzt." Aztán rám nézett és hozzátette: "Megkértem tegnap Istent mielőtt lefeküdtem aludni, hogy segítsen, legyen elég pénzem, hogy megvehessem ezt a babát, így anyukám neki tudná adni a húgomnak. Meghallgatott! Még szerettem volna annyi pénzt is, hogy vehessek egy szál fehér rózsát anyukámnak, de azért ezt már nem mertem kérni Istentől. "De ő mégis adott nekem eleget, hogy megvehessem a babát és a fehér rózsát. Tudod, anyukám szereti a fehér rózsát."
Pár perc múlva az idős hölgy visszajött, majd távoztak. Teljesen más hangulatban fejeztem be a bevásárlást, mint ahogy elkezdtem. Sehogy se tudtam kiverni a kisfiút a fejemből. Aztán eszembe jutott egy helyi újság cikke két nappal ezelőttről, amelyik említett egy részeg embert, aki ütközött egy másik kocsival, amelyben egy fiatal nő és egy kislány volt. A kislány azonnal meghalt, az anya kritikus állapotban van.
A családnak el kellett határoznia, hogy kikapcsolják-e az életfunkciók fenntartását szolgáló gépet, mert a fiatal hölgy soha sem tudna felkelni a kómából, amibe esett.
Ez a család lenne a kisfiú családja? Két nappal azután, hogy találkoztam a kisfiúval, megakadt a szemem egy újságcikken, amely arról tudósított, hogy a fiatalasszony elhunyt.
Nem tudtam megállítani magam, hogy ne vegyek egy csokor fehér rózsát, majd ezzel a ravatalozóba mentem, ahol a fiatalasszony ki volt téve a látgatóknak, akik így megtehették az utolsó búcsújukat a temetés előtt. Ott feküdt, a koporsóban, egy csokor fehér rózsát tartva a kezében a fotóval, a baba a mellkasára volt helyezve.
Sírva hagytam el a helyet, úgy érezve, hogy az életem örökre megváltozott.Az a szeretet, amit ez a kisfiú érzett az anyukájáért és a húgáért - még a mai napig is nehéz elképzelnem. És a másodperc törtrésze alatt mindezt egy részeg ember elvette tőle.

Szemlézte: Bíró László
--
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » So 14. Feb 2021, 06:33

Eljött az éjszaka

A férfi kivett egy kis gyertyát a dobozból, meggyújtotta és elindult felfelé
a lépcsőn.
- Hová megyünk? - kérdezte a kis gyertya.
- Felmászunk a torony legfelső pontjára, hogy fényünkkel irányt mutassunk a
hajóknak a kikötőbe –mondta halkan a férfi.
- De hát egyetlen hajó sem fogja látni az én fényemet – válaszolta erre a kis
gyertya.
- Még ha gyenge is a fényed, te csak égj továbbra is, - mondta a férfi-
világíts csak amilyen erősen tudsz. A többit bízd rám.
Így beszélgettek amíg fel nem értek a torony tetején lévő nagy lámpához. A
férfi a kis gyertyával meggyújtotta a nagy lámpát. Ekkor a lámpa körül lévő
tükrök segítségével a kis gyertya fénye eljutott messzire a nyilt tengerre,
hogy utat mutasson a hajósoknak.
Ha egy kis gyertya fénye, a gyufa apró szikrája képes óriási tüzet gyújtani
és bevilágítani az utat az embereknek, akkor a te lelked szikrái, szíved
melegsége és jóságod példája is képes gyökeresen megváltoztatni a körülötted
élő emberek életét, sorsát, életszemléletét, még ha ők ezt nem is értik
teljesen.
Ezért tehát légy fény azoknak az embereknek akik körülvesznek, ugyanúgy
ahogy a világítótorony a sötétben is és viharos éjszakákon is egyformán
világit mindenkinek.

Vesna Krmpotics: Fény a sötétben / Ford: Toholyevity Mária /

Az összefogás ereje

Két koldus lakott az egyik falu mellett. Az egyikük vak volt, a másiknak nem volt lába.
Egy napon kigyulladt a falu melletti erdő, amelyben éltek. A koldusok természetesen vetélytársak voltak, szüntelen haragban álltak egymással. Ellenségek voltak, nem barátok. Amikor az erdő kigyulladt, a két koldus elgondolkozott egy pillanatra. Ellenségek voltak, még csak nem is beszéltek egymással, de ez most vészhelyzet volt.
A vak ember azt mondta a másiknak, akinek nem volt lába.
- Egyetlen módon menekülhetünk meg, ha felülsz a vállamra, te használod az én lábamat, én pedig a te szemedet. Ez az egyetlen útja a menekülésnek.
MEGMENEKÜLTEK
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mo 15. Feb 2021, 06:08

Az utolsó könnycsepp
Az aluljáró homályában egy öreg bácsika kuporgott a hideg kövön. Az emberek elmentek mellette. Nem néztek rá, vagy ha mégis, akkor furcsa, semmitmondó tekintetük szinte égetett. Fájt neki ez a tekintet nagyon.
Ugyan mit tudják ők, hogy miért van itt. Csak egy koldust látnak, pedig ő több. Ő egy ember, egy ember, akinek ez a sorsa. Belenyugodott. A szíve mégis tele volt fájdalommal. Egy kisfiú megállt előtte ragyogó, kipirult arccal.
- Te vagy a télapó? – kérdezte, s szemében huncut fény csillogott.
Az ősz, öreg emberke megsimogatta szakállát, majd így válaszolt:
- Igen én vagyok.
S látva a kisfiú örömét eltűnt belőle a fájdalom és minden rossz emlék, csak a jó maradt. Szívét melegség járta át és boldog volt. Abban a percben talán a legboldogabb a világon. Fáradtan lecsukta szemeit, amiből egy könnycsepp még utat tört magának. Utolsó könnycsepp. Szép csendben elaludt és reggel mikor rátaláltak, már megfagyott.
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Di 16. Feb 2021, 07:37

Az angyalok elvesztett krajcárja

A múlt század elején történt. Magányos férfi utazott le egy vidéki kisvárosba. Barátai hívták, hogy ne töltse egyedül a szentestét. Az utolsó vonattal érkezett. Már erősen szürkült, alig járt valaki az utcákon. Az egyik kirakat előtt észrevett egy kopott ruhás kisfiút. Nagy, vágyódó szemei egy kis betlehemre szegeződtek.
A férfi megszólította: „Ezt szeretnéd megvenni?” A fiú bólintott, de nem vette le szemeit a kirakatról. „Nem is lehet drága” – folytatta a férfi. A kisfiú kihúzta kezét a zsebéből, tíz krajcáros csillogott benne. „Ezt az előbb találtam, de ezért nem adnak semmit.” A férfi elkérte a pénzt, s a fény felé tartotta. „Hallod-e, ez nem közönséges pénz, bizonyára az angyalok ejtették el.”
A gyerek csodálkozva nézett a férfira. „Gyere, menjünk be az üzletbe” – és megfogta a hideg kis kezét. Bent már senki sem volt, csak az idős kereskedő. Udvarias mosollyal szólt: „Éppen zárni készülök.” A férfi hunyorított a szemével: „Akkor a legjobbkor jöttünk. Kis barátom egy rendkívüli pénzt talált. Az angyalok vesztették el. Azt veheti rajta, amit csak akar.” Ezzel ismét ráhunyorított a kereskedőre, és az megértette. Kezébe vette, megvizsgálta a pénzt. Aztán sugárzó arccal mondta: „Micsoda szerencse, te aztán jó fiú lehetsz. Válaszd ki hát, amit szeretnél.”
A gyerek először a kereskedőre, azután az ismeretlen férfira nézett. Mindkettő tekintetéből biztatást olvasott ki. Erre rámutatott a kirakatban csillogó betlehemre: „Ezt szeretném.” A kereskedő szépen becsomagolta, szaloncukrot is adott hozzá. A gyermek boldogan hagyta el a boltot.
Az ismeretlen férfi ekkor elővette pénztárcáját, s fizetni akart. „Szó sincs róla, uram, szólt a kereskedő. Ma este nekem is karácsonyom van. Az a Jézus, akit ma ünnepelünk, figyelmeztetett bennünket: Amit egynek tesztek a legkisebbek közül, azt nekem teszitek.”
A két férfi egymás szemébe nézett és kezet szorított. Mindketten tudták, hogy ebben a pillanatban született meg a szívükben a kis Jézus
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mi 17. Feb 2021, 06:06

Legyél tó!

Az idős hindu mester belefáradt abba, hogy a tanítványa folyton folyvást panaszkodik neki. Így, egy szép napon elküldött a bosszús fiúnak egy kiló sót.
A tanítvány, ahogyan az ’ajándékot’ megkapta, - mivel nem tudta mire vélni, - azonnal a mesteréhez sietett. Amikor a tanítvány megérkezett, a mester arra kérte őt, hogy tegyen egy jó marék sót egy pohár vízbe, és igya meg.
- Na, hogy ízlik? – kérdezte a mester.
- Nagyon rossz! – köpködött a tanítvány.
A mester jót kuncogott magában, azután azt kérte a tanítványától, kísérje le őt a közeli tóhoz. A feladatot kiadta a fiúnak. Ezúttal egy jó marék sót a tóban kellett feloldania.
- Nos, most meríts a tó vizéből egy pohárkával, és azt idd meg! – kérte a mester. Ahogy a víz leért a fiú torkán, azonnal megkérdezte tőle:
- Na, hogy ízlik?
- Finom, friss! – válaszolta a fiú.
- Érezted benne a sót?
- Egyáltalán nem! - felelte a tanítvány.
Ekkor a mester leült a komoly tekintetű fiatalember mellé, – aki annyira emlékeztette őt fiatalkori önmagára. Kedvesen a tenyerei közé vette a fiú kezét, és a szemébe nézve így magyarázott:
- Az élet fájdalma színtiszta só, nem több, és nem kevesebb. A mennyisége teljesen mindegy. A szánkban hagyott íze abban fog különbözni, hogy mekkora edényben oldjuk föl. Tehát, ha fájdalom ér az életben, az egyetlen dolog, amit tenned kell, hogy tágítsd ki az érzékelésedet. Ne legyél többet pohár, legyél tó fiam!

UI:

A Hun Miatyánk, 432 Hz-en. Az eredeti imája Jézusnak arámi nyelven.
(Arámi = IMÁRA, akkor még jobbról balra olvastak.)

Kozmosz Anyja-Atyja,
Te teremtettél mindent,
ami a Fényben mozog.
Gyűjtsd egy pontba fényedet
mibennünk!
Teremtsd most meg
egységed uralmát,
hogy a Te Egy-Vágyad
a miénkkel cselekedjék,
miképpen minden fényben,
akképpen minden alakban is!
Minden nap add meg nekünk,
amire szükségünk van
kenyérben és szellemi látásban!
Oldd ki hibáink szálait,
melyek kötve tartanak minket,
amiként mi is eloldozzuk
azokat a kötelékeket,
melyekkel másokat tartunk!
Egyesítjük a Mennyet és a Földet.
Teljesítjük igazi célunkat:
a Szeretet hatalmát megcselekedni,
amely korról korra megújul.
Hittel és bizalommal megpecsételve
egész lényünkkel megerősítjük mindezt.
A Mén, Amely Ő, a Menny.
https://www.youtube.com/watch?v=-L1cPEZ ... ture=share

https://www.youtube.com/watch?v=-L1cPEZ ... prNsq8Fjpo
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Fr 19. Feb 2021, 06:54

Kábítószer, drogok.

Egri csoport munkájából.

Az alábbiakban újabb részletet közlünk a csoport médiumi úton kapott szellemi tanításából.

SZellemi Tanító.: Kedves földi szellemtestvéreim! Nagy szeretettel köszöntelek benneteket mindazon szellemtestvéreitek nevében is, akik Isten kegyelméből itt lehetnek velünk ezen a délelőttön, mindnyájunk segítségére. Kérjük az Atyát és Jézus Krisztust, hogy legyenek velünk a délelőtt folyamán, áldják meg ülésünket, nyissák meg szíveteket, világosítsák meg elméteket, hogy mindazt melyet tanításként hallhattok, azt továbbra is hasznosítani tudjátok a magatok és minden rászoruló testvéretek javára. Isten nevében kezdjük el a mai foglalkozást.
Körvezető.: Kedves Szellemtestvéreink! Nagy szeretettel köszöntünk mi is benneteket. Igyekszünk az elhangzó tanításokat szívünkbe befogadni, és azokat az életünkben felhasználni.
Körtag.: A kábítószerek elterjedése hallatlan megnövekedésének okairól kérdeznék. Fiatalok tömegesen használják a különböző méreganyagokat saját maguk elkábítására, stressz oldásra, az élet nehézségeinek kivédésére, pár perces kétes örömforrásra, amely gyakran az életüket is veszélybe sodorja. Szerintetek ki elől, mi elől menekülnek a fiatalok? Talán előlünk, felnőttek elől, a mi értetlenségünk, szeretetlenségünk, türelmetlenségünk, vagy időhiányunk elől?
Nagy a felelőssége a felnőtt társadalomnak és talán nem is tudja, nem is érzékeli ezt eléggé. Nem a fiatalok a bűnösök, hiszen ők is tisztán születtek. Az biztos, hogy sokkal érzékenyebb generáció van jelen, akik alapjáratban nem képesek tisztelni azt, amit nem lehet. Önálló véleményük van, önálló élettervük, megnövekedett öntudattal rendelkeznek, és ez sok konfliktusforrás ebben a világban. Nem engedik és nem is lehet őket a régi nevelési mintákkal nevelni. Mivel tudnánk őket segíteni?
SZT.: Igen nehéz a kérdés, melyre még szellemi részről sem tudunk olyan választ adni, amely megnyugtató lenne számotokra. Nemcsak a drog mérgezi az emberi lelkeket manapság, hanem minden más egyéb, és talán sokan azért nyúlnak különböző anyagokhoz, hogy könnyebbnek érezzék jelen sorsukat. Az emberi lelkeket mérgező dolgok sajnos egyre erőteljesebbé válnak a földön. Emlékezzetek csak vissza a Bibliában Szodomára és Gomorára, az ottani emberek bűnhődésére. Ha a mai világotokban szétnéztek, akkor észrevehetitek, hogy ma az egész földi világotok hasonlít rá. Manapság sokféle módon mérgezi a gonosz az embereket, a kornak megfelelő módszerekkel, így a droggal, mely leginkább a fiatalokat teszi tönkre. Hiszen mindig a fiatalok azok, akik ki akarják próbálni a számukra új dolgokat, ezért aztán ők a leginkább megtéveszthetők.
A mai világotokban a felnőttek, a szülők sem olyanok, mint a régebbi időkben. Ma apa, anya dolgozik, és így nem sok idejük marad a gyermekekre. Csak felületesen végzik el mindennapi teendőjüket, figyelik gyermekeiket, kérdezik meg tőlük, hogy mi történt velük egész nap. Így aztán mit tehetnek a gyermekek? Maguk között beszélik meg a problémáikat, ezzel könnyebben veszik rá egymást a rossz dolgok kipróbálására. A gonosz pedig résen van, hiszen neki az a dolga, hogy minél jobban megmérgezze az emberiséget, hogy elforduljanak Istentől.
A baj ott van, ha egyszer kipróbálja valaki a drogot, s annak hatása alatt jól érzi magát, akkor már nem tudja abbahagyni. Minél erősebb droggal próbálkozik, annál nagyobb a veszély, és annál nehezebben tud róla lemondani. Ilyenkor már hiába az emberi, szülői próbálkozás, hogy szeretne a dolgokon változtatni, nem tud. Hiába szeretné egy kívülálló megmagyarázni, hogy rosszat tesz, elrontja az egész életét, hiába hivatkozik a segítő bármire, akár Istenre is, nem megy, mert a drogos abban a helyzetben érzi jól magát, és ha már hozzászokott a szervezete a droghoz, akkor nem is tud, nem is akar arról lemondani. És mert a mai fiatalság a felnőttektől sem lát sok jót, így talán nem is akar igazán felnőtt módra viselkedni, és abban a világban élni, amiben manapság az emberek élnek.
Csak nézzetek körül a földi világotokon. A mindennapi ember harcol a megélhetéséért, hogy családjának meg tudja adni, amit csak lehet. Az önző emberek pedig harcolnak a hatalomért, a minél nagyobb anyagi haszon megszerzéséért. Nos, ebből semmi jót nem lát a fiatalság, ezért fordul a felé, amiben ő is jól érzi magát. És ha még a családban sem lát jó példát? Ha éppen tört családban él, nő fel? Ha azt látja, hogy a szülők is egymással harcolnak, talán éppen érte, de ő ebből csak azt érzékeli, hogy nincs béke és szeretet. Ilyenkor természetes, hogy a fiatalok egymás között próbálják megoldani a dolgaikat. Pedig igen erős jelzések jönnek szellemi téren az emberiség figyelmének a felhívására, hogy nem lesz jó vége ennek az életvitelnek, de sajnos a jelek szerint hiába, akiknek oda kellene figyelniük a figyelmeztetésekre, nem teszik, hiszen más egyébre sem figyelnek oda.
De nemcsak a drog, hanem a túlzott szeszfogyasztás is mindennapos a mai világotokban. Azzal éppen úgy mérgezi magát gyermek és felnőtt egyaránt, mint egyéb más droghatású szerekkel. Ez is annak a jele, hogy az emberek egyre inkább rosszul érzik magukat a jelen helyzetben, és olyan dolgokhoz folyamodnak, amelyben kicsit jobban érezve magukat, elfelejtik a mindennapi gondokat, problémákat, és aztán majd lesz, ahogy lesz. Ebből természetesen nehéz a kiút. Nehéz a segítségadás azok részéről, akiket bánt ez a helyzet, és szeretnének segíteni.
Az egyik legnagyobb gond az, hogy a mai korban minden harmadik család tört család. Régen, amikor még nem volt ennyi válás, ha egész nap dolgozniuk is kellett a felnőtteknek, esténként együtt voltak, beszélgettek egymással, tudták egymás problémáit, gondjait, bánatait, örömeit. Szerették egymást, és ebből a gyermek tanult. Azt tanulta meg, hogy jó együtt lenni szeretetben, békében, hitben. Tudta, hogy meghallgatja a szülő, és segít, ha baj van. Ma, mit lát? Mindenütt, a családban, az egész társadalomban a szeretetlenséget, a részvétlenséget, a hitetlenséget. Akkor mit várhat el a társadalom a fiataloktól? Arról már ne is beszéljünk, hogy ma-napság, az is nagy divat, hogy össze sem kell házasodni, csak együtt élni, aztán ha beválik jó, ha nem akkor megyünk tovább. És mi lesz a gyerekkel? Ezt tanulja, a könnyelmű életet, a nemtörődömséget. Nem kell gondolni a holnappal, az a fontos, hogy ma jól érezzük magunkat, aztán majd lesz valahogy.
Ez az egész társadalom rákfenéje. A szeretetlenségből, a hitetlenségből alakulnak ki a rossz helyzetek, és ezen nem lehet egyik napról a másikra segíteni. Ahhoz, hogy ez gyökeresen megváltozzon, az egész társadalomnak meg kellene változnia. Hiába a sok jó szándékú ember, akiben még él a szeretet a segíteni akarás, mégis kevés ahhoz, hogy gyökeres változás következhessen be a fiatalság jobb útra térítésében.
Persze, azt is meg kell mondani, hogy nem minden fiatal halad a rossz úton, azért vannak sokan, akik manapság is a jó utat keresik, és igyekeznek megmaradni azon, a sok kísértés ellenére is. Amíg a társadalom megengedi, hogy bizonyos fajta kábítószerek használatát nem büntetik, nem tiltják, hanem éppen, hogy engedélyezik, addig nem lehet várni, hogy megfelelő változás álljon be. Ezért mondom, hogy a társadalomnak a hozzáállása is megkérdőjelezhető.
Emberi tulajdonság, hogy mindig az kellene, ami nincs, vagy amihez nehezen lehet hozzáférni. Nos, ez pontosan így van a kábítószerekkel is. Ha kis mértékben megengedik, akkor arra vágynak, hogy a másikat is ki kellene próbálni, mert az azért tiltott, vagy nehezebben megszerezhető, mert biztosan jobb.
Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan azt kell mondjam, hogy ez a helyzet csak akkor változik meg, amikor az egész földi világ megváltozik. Olyan változásnak kell történnie világotokban, mint annak idején Szodománál és Gomoránál. Persze nem ugyan olyan kivitelben, teljesen másképpen, de mindenképp csak a fentről jövő segítség hoz teljes változást a földi ember életében.
Addig pedig úgy kell segíteni, ahogyan tudnak a jóakaratú, jó indulatú emberek, hiszen a kis segítség is jobb, mint a semmilyen. A legtöbb, amit tehettek, hogy imádkoztok a mielőbbi változás bekövetkezéséért, imádkoztok a fiatalokért, a drogosokért, az alkoholistákért, és minden szenvedélybeteg emberért.
KV.: Talán menekülésnek is lehetne nevezni a fiatalok részéről, hogy különböző drogokhoz, alkoholhoz folyamodnak.
SZT.: Természetesen így is lehet mondani. Ahogyan említettem is, azért nyúlnak a drogokhoz, mert abban érzik jól magukat, és menekülnek abból a helyzetből, amiben élnek, vagy a családban, vagy az egész társadalomban. Azaz csalódottak valamilyen téren, és így könnyebb elviselni az elviselhetetlent. Csak sajnos azt nem fogja fel, hogy ezzel még többet árt magának és a környezetének, mert idők folyamán egyre nehezebben fog hozzájutni a nehéz drogokhoz, hiszen az rengeteg pénzbe kerül, és hogy meg-szerezze, rablásokhoz, gyilkosságokhoz fog folyamodni.
Körtag.: Miért van olyan nagyon sok rákos megbetegedés a világon? Lehet ez szimbóluma Földanyánk sebeinek tisztulási szükségességének? A lelki traumákon és az immunrendszer alacsony szintű működésén kívül mi lehet még az oka?
SZT.: Igen, ez is nagy probléma a mai kor emberének életében. Az úgy nevezett rákos sejt minden emberi szervezetben megtalálható, sőt a legtöbb állatfaj szervezetében is. Ennek a sejtnek valamilyen formában szerepe van a szervezetben, mert ha nem lenne rá szükség, akkor nem is volna ott. Általában jó indulatú szerepe van, de egyes esetekben rosszindulatúvá válik. A mai kor emberének kell ezzel a betegséggel szembenéznie, mert erre az időre alakultak ki olyan feltételek a világotokban, melyek ezeket a jó indulatú sejteket rossz irányba terelik.
Mai világotokban olyan élelmiszereket hoznak forgalomba, melyek nagyban előidézik ezen sejtek rosszindulatúvá válását. Olyan adalékokat használnak az élelmiszereitekben azok tartósítására és feldúsítására, melyek nem használnak ennek a sejtnek. Ez az egyik része. A másik része a dolognak pedig az, hogy minden korszaknak megvoltak a maga betegségei, melyekkel az emberiségnek meg kellett küzdeni. Ezek a betegségek mindig hozzájárultak az emberiség fejlődéséhez is, azaz inkább az orvostudomány, az emberi tudat fejlődéséhez.
A mai kor emberének az egyik legfőbb ellensége a rákbetegség, melyet úgy kell felfognotok, mint a régebbi időkben a kolerát, a tífuszt, a skarlátot, és egyéb más, régebben előforduló betegségeket. Igaz, ezek a betegségek napjaitokban is előfordulnak még ritkán, de ezekre már meg vannak a megfelelő gyógyszerek. A rák megbetegedés is előfordult a régebbi korokban is, csak akkor még nem tudták, hogy az mi. Régen, amikor még az emberek jó minőségű élelmiszereket fogyasztottak, saját maguk termelték meg saját részükre az élelmiszerek nagy részét, csak ritkán fordult elő a rák megbetegedés.
Napjaitokban azonban sok a mesterségesen előállított élelmiszer, amit még tetéz az is, hogy maga az egész Földetek már meg van mérgezve, fertőzve a különböző gázokkal, a földbe elrejtett rossz hatású hulladékokkal, sok olyan helyen, amiről általában nem is tud az átlagember. Manapság a levegőből, a földből jönnek az emberiségre a különböző mérgező hatású dolgok, melyek mind befolyásolják annak a bizonyos sejtnek a rosszindulatúvá válását. Ezért nagyon oda kell figyelnie a mai embernek, hogy mit vesz meg a boltokban, és mit tesz az asztalára.
Bizonyos módon tanítási jellege is van ennek a betegségnek, ez is jelzés az emberiség számára, hogy jobban oda kellene figyelnie az életvitelére. Ha megfigyelitek, ez a betegség is inkább a fejlettebb országokban van jelen, ahol éppen a fent említett élelmiszerek az elterjedtebbek. A gyors étkezdék, a felületesen elfogyasztott ételek mind befolyásolják a betegség kialakulását. Azokban az országokban és helyeken, ahol még saját maguknak termelik meg az emberek az élelmiszereiket, ott ez a betegség sokkal ritkább, sőt, van, ahol nincs is jelen.
Éppen ezért felhívás az emberiség számára, főleg a fejlettebb részein a földnek, hogy valami baj van az emberi gondolkodással. Nem szabadna kiszolgáltatni a Földet karrieristáknak, a meggazdagodni vágyóknak, hogy ott rombolják, bántalmazzák és mérgezzék, ahol csak tudják. Mindent, és mindenkit feláldoznak azért, hogy egyesek minél nagyobb hasznot húzzanak, és minél nagyobb vagyonra tegyenek szert. Sajnos sok mindenben politikai dolgok is közrejátszanak, aminek persze mindig az egyszerű emberek isszák meg a levét.
A mai embernek tehát el kell fogadnia ezt a fajta betegséget, mint korjelenséget, és védekezni ellene, minden olyan rizikófaktort elhagyni, ami még befolyásolhatja ennek a betegségnek a kialakulását, mint pl. a dohányzás, a különböző drogok fogyasztása, az alkoholizmus. És vigyázni az étkezésére, odafigyelni, hogy mit vesz magához. Igyekezni természetes élelmiszereket fogyasztani, ami persze napjaitokban igen nehéz. Imádkozni kell az Úrhoz, hogy minél előbb fedezzék fel a tudósok azt a gyógyszert, amely sok embert meg fog óvni ettől a betegségtől, és ha ez meglesz, akkor engedjék is az emberek javára fordítani. Ne tegyék a fiók mélyére csak azért, hogy más haszonleső emberek húzzanak belőle hasznot.
Kedves testvéreim! A magam részéről ennyit tudtam nektek elmondani ezzel a kérdéssel kapcsolatosan. Remélem tudtam valamelyest segíteni, a figyelmeteket több dologra is felhívni, hogy esetleg más embertársaitoknak is segítségére lehessetek.
Körtag.: Sok hatásosnak tűnő gyógyszert megváltoztattak és olyanokkal helyettesítik, melyeknek nagyon sok káros mellékhatása van. Ezt anyagi szempontból teszik, vagy tényleg ez is az emberiség ellen van?
SZT: Erre is csak azt tudom válaszolni, amit az előzőekben elmondtam, hogy ezekbe is nagyon sok politikai és egyéni dolog van beleszőve, amiről a köznapi embereknek fogalma sincs, csak a saját bőrén tapasztalja, hogy valami nincs rendben.
Lehetne ezekről a kérdésekről beszélni, és sok mindent elmondani, de sajnos nekünk erre nincs felhatalmazásunk, ezért csak azt tudom javasolni, hogy bízni kell az Úr bölcsességében és az emberek iránti szeretetében, hogy nem engedi ezen a téren azokat a dolgokat, melyeknek nem szabad bekövetkeznie. Annyit mindenesetre elmondhatok, hogy sok esetben akarattal gátolják meg, hogy az emberiség különböző betegségektől megszabaduljon, vagy legalább is kevesebben essenek áldozatul.

Közreadja: Emberné, Ocskay Zsuzsa
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Sa 20. Feb 2021, 05:59

Hétvégi filmajánló.. elképzelhető, hogy közben pár filmet töröltek..

every day Nap nap útán HD teljes film (magyarul) Romantikus
https://www.youtube.com/watch?v=Ok1ptgv ... H5fqwZx7RY


Pan's Labyrinth Full Movie (Hun)
https://videa.hu/videok/film-animacio/a ... QHdfmCyFXY

Életrevalók teljes film
https://www.youtube.com/watch?v=A4yklaW ... 4Jt3TkQnz0

Gyermeksziv.avi Teljes film.
https://www.youtube.com/watch?v=HL8aI0n ... ture=share

A mágus (The Illusionist) Open Matte
https://videa.hu/videok/film-animacio/a ... kozcw0gAFt

Vissza hozzád - Teljes Film Magyarul - Romantikus
https://www.youtube.com/watch?v=KOp5bmV ... yqc0o_l6NE

A tegnap gyermekei - teljes film, magyarul
https://www.youtube.com/watch?v=NWVursb ... hFiVTzHrAs


Igazából mennyország -Heaven Is for Real
https://gloria.tv/video/pzts6vTJbpTt1P4 ... X-YRhFx8uM


Mielőtt lemegy a nap
https://videa.hu/videok/film-animacio/m ... scGd2JCio4

A Nap birodalma (1987)
https://videa.hu/videok/film-animacio/a ... DggdPc9HKA

Megmentőm a fény
https://www.youtube.com/watch?v=Dk4sa15 ... 0NHk-jeUlg

A belső tenger.
https://videa.hu/videok/film-animacio/a ... WpCU2SLygE

A világ iskoláztatása - A fehér ember utolsó terhe
https://www.youtube.com/watch?v=9oHOhpf ... pp=desktop

Mi a csudát tudunk a világról teljes film
https://www.youtube.com/watch?v=UP6xIrZ ... mSLCBTzWiE


Mindig és mindörökké (Teljes film) HUN
https://www.youtube.com/watch?v=jaYmnLU ... XfZoPqOQTY


A negyedik (2011)
https://videa.hu/videok/film-animacio/a ... 9VzZR0hDM0

Az élet rejtélyének megfejtése ... az evolúció megdöntéséről egy tanulságos dokum. film
https://www.youtube.com/watch?v=D54z5by ... vpjbT6TiKQ

ISTENEK KÖZÖTT (2017)
https://videa.hu/videok/film-animacio/i ... VNH6GzKfnU

Mennyei csodák (teljes film)
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/ ... -to9VTDpjc

A nevem Gabriel (I am Gabriel) magyar felirattal
https://www.youtube.com/watch?v=tCDCNs4 ... gb9BRUvl1g
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Sa 20. Feb 2021, 06:02

Hol a boldogság?

Ebből a történetből megtudhatod, hol találhatjuk meg a boldogságot.
Egy gyönyörű, drága ruhákba öltözött nő elment a pszichológushoz, mert üresnek érezte az életét. A pszichológus behívta az idős takarítónőt a rendelőjébe, és így szólt: - Most megkérem ezt az idős hölgyet, mesélje el önnek, ő hogy találta meg a boldogságot.
A néni letette a felmosó vödröt, leült, és belekezdett:
- A férjem 5 éve meghalt betegségben, utána elvesztettem az egy szem fiamat is autóbalesetben. Hónapokig nem ettem, nem aludtam, rengeteget sírtam. Egy nap egy kiscica dörgölőzött a lábamhoz a hideg, téli utcán, nem volt szívem elzavarni. Bevittem magamhoz, adtam neki egy tálka tejet. A cica a lábamhoz dörgölőzött és dorombolt. Éreztem, hogy hónapok óta először érzek egy kis örömet. Eszembe jutott, ha ezt a kis állatot boldoggá tudtam tenni, másoknak is okozhatok örömet. Nekiálltam süteményt sütni, és átvittem a beteg szomszéd asszonyomnak. Nagyon örült. Ezután úgy döntöttem, minden nap teszek valamit másokért, azóta nincs ember, aki jobban aludna, nyugodtabban élne, mint én.
A gazdag nő elsírta magát: mindene megvolt, mégsem volt ilyen boldog, mint ez az öreg néni, aki takarítással keresi a kenyerét.
Mert az tesz boldoggá, aki vagy, nem az, amit birtokolsz!




Virág és a kisfiú

A kisfiú egyszer meglátott egy csodaszép virágot az út szélén. Örömmel felkiáltott, és le akarta szakítani, de a virág hirtelen kinyitotta a szemét, és így szólt:
- Fáj az nekem, te kis ember! A fiúcska megijedt kissé, mert soha nem látott még beszélő virágot, de kíváncsi is volt, mert tetszett neki a vékony hangocska. Ezért megkérdezte:
- Fáj, ha leszakítalak?
- Persze hogy fáj. - felelte a virág.
- Ugyanúgy fáj, mint neked, ha elvágod az ujjadat, vagy beütöd a könyököd. Ha leszakítasz, otthon vázába teszel, még élni fogok ugyan pár napig, de aztán hamar elhervadok, és akkor majd nem kellek majd neked. Az emberek csak addig szeretnek, míg szép vagyok, de arra nem gondolnak, hogy ha nem szakítanának le, még sokáig szép lehetnék.
A kisfiú elgondolkodott.
- De akkor hogyan mutassam meg a szüleimnek, hogy milyen szép virágot találtam? Biztos ők is látni akarnak téged, de nem tudnak eljönni ide.
- Miért akarsz engem mutogatni? - kérdezte a virág. - Nem elég neked, hogy látsz engem. Legyen a szépségem a te titkod. Legyen a mi titkunk. Bármikor kijöhetsz ide, és gyönyörködhetsz bennem, de kérlek ne szakíts le.
A fiú mérges lett. Már-már nyúlt volna a virághoz, hogy letépje, de eszébe jutott a karácsonyfa, amit decemberben állítottak fel a szülei a nagyszobában. Milyen szomorú volt, amikor lehullottak a tűlevelei, és ott állt csupaszon, öregen a szobában! Visszahúzta a kezét.
- Jól van, virág. - mondta. - Nem téplek le. Többet ér nekem az életed, minthogy hazavigyelek mutogatni. Majd kijövök minden reggel, és nézlek egy kicsit, aztán otthon majd lerajzollak. Jó lesz így?
A virág boldogan bólintott, aztán a Nap felé fordította a szirmait. A kisfiú pedig ugrándozva szaladt hazafelé.


szemlézte: Bíró László
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » So 21. Feb 2021, 05:59

A Szeretet ereje
Éjsötét volt a barlangban. Ahogy belépett és fáklyát gyújtott, meglátta a nőt. Ott állt a szakadék szélén, a Túlvilág egyik Bejáratánál.
- Arien! - kiáltott rá. Az asszony nyugodtan megfordult. Szemeiben különös lángok égtek.
- Ó nem!
- Kérlek, kérlek ne tedd! - szólt a férfi.
- Ne aggódj, Kedvesem! mondta Arien lágy, nyugodt hangon. Ne aggódj! Nem
sokára újra találkozunk. Azzal végig a férfi szemébe nézve lelépett a szakadék széléről.
- Neee! kiabálta Oden. De nem tehetett semmit; túl messze állt a nőtől ahhoz, hogy megakadályozza. Elvesztette hát őt is. Fájdalmasan nézte a szakadékot, amely úgy sötétlett felé, mint maga az éjszaka. A fáklyafényben egy pergamenlapot vett észre a földön. Felismerte rajta Arien szép, ívelt betűit, hát felvette és olvasni kezdte.
Drága Oden, Kedvesem!
Tudom mit gondolsz. Azt hiszed megőrültem. De nem! Nem, még nem vagyok teljesen őrült. Mikor a szemembe néztél, talán a téboly lángjait vélted felfedezni benne, de rosszul láttad: azok csupán az elszántság fényei voltak. Tudom, az rémisztett meg, hogy egyszer sem láttál könnyet a szememben. Pedig hidd el, nekem is fájt. Még jobban is, mint neked. A kettőnk gyermeke volt, úgy a tiéd, mint az enyém is. De engem mégis szorosabb kötelék fűzött hozzá. Hisz én hordtam őt a szívem alatt. S úgy osztoztam halálában, ahogy ő részesült életemből, mikor megfogant. Értsd meg, én a gyermekünknek éltem. A nevetésének, a mosolyának, egyetlen apró mozdulatának. De most hogy ő már nincs többé, bennem is meghalt valami, elszakadt az eltéphetetlen kapocs. A Sors akarta így. Hogy miért? Arra nincs válasz. Talán nem is fontos. Hisz' a lényeges kérdések mindig rálelnek feleleteikre. De én hiszem, tudom, hogy ez egy próba. És ki fogom állni, ki fogjuk állni! Tudom! Mert az anyai szeretet ereje hatalmas! Képes pusztítani, mint a zabolátlan, vad vihar, de teremt is, mint a friss tavaszi zápor. Én most elpusztítom a Halált, és megteremtem az Életet. Bízz bennem!
Ezek nem a téboly őrült ideái! Álmot láttam. Persze te nem hiszel ebben, tudom. De álmomban újra együtt voltunk, boldogan, mindhárman. Tudtam, hogy utána kell indulnom. Ezt üzente az álom. És ha majd visszatérek ha visszatérünk, hidd el, valóra is válik. Persze tudom, hogy te őrültségnek tartod az egészet. Nem is hibáztatlak érte. Ezt te nem értheted, egyetlen férfi sem értheti. Csak az anyák tudják, mi mindenre képes a Szeretet, ha igazán hiszünk benne. De te csak higgy bennem! Kérlek, ne add fel! Neked élned kell, hogy az emberek lássák, mily erő lakozik a szívekben. Hát kérlek, csak bízz bennem. Szükségem van rá, éreznem kell, hogy visszavársz minket. Hinned kell, hogy visszatérünk hozzád. Csak ennyit kérek. És kérlek, kérlek, sose feledd el, hogy szeretlek, Kedvesem!
Sokáig meredt maga elé, majd nagyot sóhajtott. Bízom benned, gondolta. Lassú léptekkel, mintha egy álomban járna, indult hazafelé. Nem is figyelte az utat, csak a kezében szorongatott levelet nézte. Már csak ez maradt. Szinte nem is látott mást, csak a pergamenlapot. Sokan néztek utána kérdőn, mikor nem viszonozta a köszöntéseiket, ám ő igazából nem is hallotta azokat. Olyan volt mint egy holt: nem élt, csak létezett. Sok idő telt el így, napok múltak el csendesen, mintha nem is lettek volna. Számára megállt az idő. Nem is csinált semmit, csak a levelet olvasta újra és újra, vég nélkül. És bízott.
Egy éjjel végre álmot látott, sok éve először. A feleségét látta kisfiukkal, boldogok voltak, nevettek és játszottak. Olyan életszerű volt, minden egyes arcvonás, minden mozdulat Ő belépett az álomba, és odasétált hozzájuk. Arien ránézett, elmosolyodott és csak annyit mondott:
- Látod, megmondtam, hogy nem sokára újra látjuk egymást. És most már minden éjjel együtt leszünk.


szemlézte: Bíró László
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mo 22. Feb 2021, 05:26

Tatiosz

A szív meghasonlottjai
Azokra gondolok, akik meghasonlottak, mert becsapták, megsértették, hátba támadták őket; és azokra, akik csaltak, sértegettek, rágalmaztak - és ettől meghasonlottak.
Ember vagy, így bármi megtörténhet veled, amit ember elkövetni, vagy eltűrni képes. Amint a tisztaságnak van tudománya, úgy a romlásnak is van. A bölcs, higgadtan fogadja az élet dolgait, az emberi szív kegyetlenségét, a lélek hamisságát is.
De mit jelent a szívnek ez a szó: hamisság? - Feltételezi a csalást, az álságot, a képmutatást. Legkézenfekvőbb kelléke: a hazugság, mely az ártatlannak tűnő nagyotmondástól, szándékos félrevezetésig töméntelen formát ismer.
Ilyen kegyetlenül hat a sértés, a rágalom is: a kéretlen szókimondástól a becsület sárba tiprásáig. A szókimondásnak is vannak fokozatai. Bár tudjuk, nem minden szó mondható ki, legalábbis nem ott, nem azonnal és nem úgy. A kimondott szó, mérgezett nyílként hatol a másik szívébe, mikor célba talál. De miként a nyíl, úgy a szó is szélt téveszthet, a sértés pedig visszaszáll a sértőre, mert aki kapta, nem dédelgeti keblén, mint egy gyémánt nyakéket, hanem rögvest visszahajítja.
Tudj bánni a hazugsággal, akkor majd tudsz bánni az emberekkel is.
Tudd a sértést, a rágalmat a maga helyén látni: a nagy lélek nem háborog, nem gáncsol, a nyugalom szelíd derűje hatja át minden napjait.
Ha lelked nyugalmat áhít, add meg neki: a dolgokat, melyek kívül vannak, hagyd kívül, hogy szép életet élhess.
A dolgok mozdulatlanok, belsődbe engedve te adsz életet nekik. Te döntesz arról: befogadod, vagy kizárod őket. Dönts szíved szerint: aki szeretettel közelít a világ dolgaihoz, mindig jól dönt.

szemlézte: Bíró László
--
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Di 23. Feb 2021, 04:29

A Zen mester és a keresztény

Egy keresztény meglátogatott egy Zen mestert és ezt mondta: „Engedd, hogy felolvassam neked a Hegyibeszédet.”
„Örömmel hallgatom” - válaszolta a Mester .
A keresztény elolvasott egy mondatot és felnézet. A Mester mosolygott és ezt mondta: „Akárki mondta ezeket a szavakat, nyílván megvilágosodott ember volt.”
Ez a keresztény megelégedésére szolgált. Tovább olvasott. A Mester közbeszólt és ezt mondta:
„Ezek a szavak az emberiség megmentőjétől erednek.”
A keresztény el volt ragadtatva. Felolvasta a beszédet végig. A Mester kinyilvánította :
„Ezt a prédikációt olyan valaki mondta, akiből sugárzott az istenség.”
A keresztény öröme határtalan volt. Azzal az elhatározással távozott, hogy majd visszajön és rábeszéli a Mestert: legyen kereszténnyé.
A hazafelé vezető úton magában azt mondta Jézusnak: ”Uram, láttam egy embert, aki téged isteninek vallott.”
Jézus elmosolyodott és így válaszolt:
„És mi jót adott ez neked, azon kívül, hogy keresztény éned felfuvalkodottá tette?”
Anthony de Mello

UI:

13 óra a hullaházban (magyar szinkronnal
https://www.youtube.com/watch?v=dp1MJMT ... qeqgVM-inM
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Mi 24. Feb 2021, 08:10

Egy fiatal férfi a hadseregben szolgált, ahol folyamatosan megalázták, mert hitt Istenben.
Egy nap a kapitány megint meg akarta alázni a csapat előtt. Kiszólította a fiatalembert, és azt mondta:
– Fiatalember jöjjön ide, fogja a kulcsot és menjünk a Jeeppel.
A fiatalember azt válaszolta:
– Nem tudok vezetni!
A kapitány azt mondta:
– Hát akkor kérjen segítséget a maga Istenétől! Mutassa meg nekünk, hogy Ő létezik!
A fiatalember fogta a kulcsot, és odament a járműhöz, és közben imádkozott …
És leparkolt a dzsippel ott, ahol a kapitány akarta.
A fiatal férfi kiszállt a kocsiból, és látta, hogy mindenki sír.
Ahányan voltak, mind:
– Szeretnénk szolgálni azt az Istent!
A fiatal katona megdöbbent, és megkérdezte, mi folyik itt?
A kapitány sírva nyitotta fel a motorháztetőt, hogy megmutassa a fiatalembernek, az autóban nincs motor.
A fiú alázatosan azt mondta:
- Kapitány Úr! Ez az Isten, akit szolgálok, akinek semmi sem lehetetlen, az Isten, aki életet ad, annak is, ami nem létezik.
Talán azt hiszed, vannak dolgok, melyek számodra lehetetlennek tűnnek, de Istennek azonban minden lehetséges.
Ha hiszel te is Isten erejében oszd meg ezt a történetet!


UI:

Az elme ereje, működése és lecsendesítése [spirituális előadás az elme hatalmáról a karanténból]
https://www.youtube.com/watch?v=ZfibR3b0FOo
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » Sa 27. Feb 2021, 07:48

Ajándékfácska
Egyszer, valamikor régen, mikor még Isten angyalkái lent jártak a földön, történt, hogy egy szép, nagy kertben hangos sóhajtozás támadt. Egy égszínkék szeme, napsugárhajú angyalka éppen arra járt, és megkérdezte:
- Ugyan ki sóhajtozik akkorákat? A kopár fák - mert télidőben történt - nyújtózni kezdtek. Megrecsegtették üres ágaikat.
-Mi vagyunk, édes kis angyalka.
- Na és mi a kívánságtok? Egyszerre száz fácska kiáltott feléje:
- Szépek akarunk lenni! Szépek!
- Friss zöld köntöst akarok, és rügyező bimbócskákat! - rendelkezett az egyik.
- Én hófehér virágokat szeretnék himbálni az ágaimon. De olyan könnyűek legyenek, mint a nyári ég opálos felhőcskéi, nehogy roskadoznom kelljen alattuk! - mondta a másik.
- Én is virágokat kérek, olyan rózsaszínűeket, mint a hajnalhasadás az égen! - tolakodott az angyalka elé a harmadik fácska.
- És kinek akartok ennyire tetszeni? - kérdezte csodálkozva az angyal.
- A napsugárnak, hogy aranyos uszályát ránk terítse. A színes szárnyú pilléknek, hogy körüllengjenek bennünket. A kis éneklő madaraknak, hogy csodálkozzanak, és irigyeljenek.
Az angyalka fejét csóválta, de azért beleegyezőleg intett:
- Meglesz a kívánságtok. Tovább ment, és tűlevelű törpefenyőcskét látott, hóval, zúzmarával borítottan.
- Hát te? - csodálkozott feléje. - Talán bizony semmit sem kívánsz, hogy ilyen csöndes vagy? Szomorúnak is látszol. Ugyan, mi bajod van? A tűlevelű fácska halkan sóhajtott és előadta a bánatát.
- Kisleányka ment erre, megérintett, és hegyes tűleveleim felsebezték az ujjacskáját. Ezért bánkódom, jó kis angyal. Oh, ha jóvátehetném önkéntelenül elkövetett hibámat, és megajándékozhatnám őt valamivel! Síró arcocskája bizonyára mosolyra gyúlna megint. Igen, igen! Ajándékot szeretnék adni neki, és a többi kis gyermekeknek is, hagy nevessenek, kacagjanak! Az angyalka erre a kis törpefenyő mellé állott.
- És mondjad csak, fenyőfácskám, nem panaszolnád fel a terhet, ha teleaggatnám gyönge kis ágaidat?
- Oh, nem, nem, bármennyire is roskadoznék az ajándékok súlya alatt, szívesen vállalnám a terhet, csakhogy megörvendeztessem vele a gyermekeket. Az angyalka erre könnyű mozdulattal kiemelte a földből a fácskát.
-Úgy hát gyere velem! És vitte magával a mennyországba. Odafent éppen nagy sürgölődés, forgolódás volt. Az angyalkák ezüstös, aranyos papírosba diót, almát csomagoltak. Babákat fésülgettek, lovacskákat nyergeltek fel. Az angyalka eléjük állította a fácskát.
- Íme, nézzétek, mit hoztam! Ő a legszerényebb fácska. A többi mind csupán azért kívánt cifrálkodni, hogy irigyeljék, és gyönyörködjenek benne. Könnyűszárú fehér és rózsaszínű virágokat kértek, hogy szépek és díszesek legyenek. De terhet viselni nem akarnak. Csupán ez a szerény kis fácska ajánlkozott, hogy minden terhet szívesen vállal, csakhogy ajándékokat osztogathasson. Díszítsétek hát fel, kis testvéreim!
Nosza, rávetette magát az angyalsereg a fenyőcskére. Egyik aranyhajat szórt rá, másik ajándékokkal aggatta teli. Egy harmadik gyertyácskákat szúrt a levélkéibe.
- Elbírod, nem túl sok? - kérdezte az angyal, aki felhozta őt a mennyországba. - Bírom, bírom. - felelte vígan a fácska. Oh, bárcsak annyi ajándékot vihetnék le, hogy minden kisgyermeknek jusson belőle! Az angyalka erre két kezébe fogta a telerakott fácskát, és a Jóisten elé vitte.
- Íme, édes, jó Istenem, itt van az ajándékfácska, melyről beszéltem. Megengeded, hogy levigyem a földre?
- Vidd le, édes kis angyalom! - mondta a Jóisten, miközben megáldotta a fenyőfácskát, melyen egyszerre kigyúltak a gyertyák. Nagy fényesség áradt szét, és bevilágított mindent. Mire leértek a földre, éppen karácsony estéje volt. Midőn a főbbi fácskák látták a fényesen kigyúlt törpefenyőt, és a körülötte boldogan örvendező gyermekeket, megbánták, hogy csak szépek, díszesek akartak lenni, és hangosan felsóhajtottak. Az angyalka éppen lenézett a mennyországból, és mindjárt megkérdezte őket:
- Ugyan miért sóhajtoztok, hiszen mondtam, hogy megtesz a kívánságtok!
- Csakhogy mi is ajándékozni szeretnénk ám, mi is örömet akarunk szerezni a gyermekeknek!- kiáltottak fel a fácskák. Az angyalka erre édesen elmosolyodott, és azt felelte:
- Örülök, hogy még jókor eszetekbe jutott, hogy a külső hivalkodás nem sokat ér, és igazi öröme csak annak van, aki másokat is örülni lát. Legyen meg a kívánságtok. Édes, zamatos gyümölcsöt fogtok hordozni ágaitokon, és megajándékozzátok vele a gyermekeket. Nos, meg vagytok így elégedve?
- Igen, igen! - ujjongtak a fácskák. És boldogan várták, mikor kerül rájuk a sor, hogy maguk körül örömet, jókedvet, vidám, kacajt teremtsenek.
szemlézte: Bíró László
Hétvégi filmajánló (gondolkozásra késztet, igazságtartalma nem ellenőrzött de érdekes, de egy biztos: a betiltott filmek között van, mindenhonnan letörölték)

Above Majestic (magyar feliratos, HUN SUB)
https://indavideo.hu/video/Above_Majest ... wHl8IN02No
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

Re: Ezotérikus mesék

Ungelesener Beitragvon Karsay1958 » So 28. Feb 2021, 06:47

Egy nap egy kígyó tévedt be az asztalos műhelybe.
Ahogy tekeredett, véletlen rácsúszott a fűrészre és megvágta magát. Ijedtében elkezdte a fűrészt mardosni. Ettől egyre jobban vérezni kezdett. Egyre rémültebbé vált és ösztönösen rátekeredett a fűrészre, hogy azt testével megfojtsa . Egyre szorosabban tekeredett a fűrészre, és ezáltal egyre mélyebb sebeket ejtett önmagán. A végén elvérzett és kimúlt.
Amikor megbántanak bennünket valamivel, mi is épp így csapdába tudunk kerülni, azzal, hogy bosszút akarunk állni a sérelmeken és ugyanolyan mértékben visszavágni, mint ahogyan bennünket értek. Ezzel viszont valójában, csak a saját sebeinket tépjük fel. Sokkal nehezebb a megbocsájtás, azonban mégis ez az egyetlen járható út sebeink gyógyulásához.
„Az én bosszúm a megbocsájtás”
„Ne hagyd, hogy a rossz legyőzzön téged; te győzd le a rosszat jóval!”


UI:

Újjászületésünk első stációja
https://www.youtube.com/watch?fbclid=Iw ... e=youtu.be
Benutzeravatar
Karsay1958
 
Beiträge: 2912
Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02

VorherigeNächste

TAGS

Zurück zu Karsay István fóruma

Wer ist online?

0 Mitglieder

cron