Vallás-Filozófia-Ezotéria Fórum

[Karsay1958]

Világ Fokozatok 3
Az üstökös világok

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

A természettörvények által önmagukat fejlesztve és átváltozásaikban az Ő szerves élő fényparányaikkal fejlődtek a tojás alakú embrió világok. Alakra a két végén kihegyesedő, a benne lévő villany-delejes fluid, akár a tojásfehérje, polárisan a két sarokban, a villanyos és a delejes sarokban csúcsosodik ki.
Hosszas erős forgatással, zötyköléssel és különböző változó hatásokkal az átváltozás és leszármazás kettőse által évmilliók lefolyása alatt érték el a messiások fejlesztési céljaikat. Az átváltozás percnyi, másodpercnyi, világparányi örök mozgás, melyet belső és külső hatásokkal befolyásoltak. A fluid az ő kétféleségének következtében, szétválni kezdett egymástól, amely szétválás közben a taszító erő magát megkettőztetve, a központban összpontosult, vagyis a tojásfehérje központja fele. Ez a szétrázás avagy választás a központból jött, hol az embrióvilágok csíráinak összpontosodása a tojás sárgáját képezte; még eddig egy villanydelejes központot, mely a centrifugális erőt adta magából. Ez egy olyan tojáshoz hasonlítható, melynek héja még megalakulva nincs. Képződött tehát egy tojássárgája, vagyis központ és két egyenetlen fehérje csücsök.
A delejesség többsége a hozzá inkább hasonló ősnapok világosságának külső behatása által inkább fölfelé érezte magát vonzatni. Ez a sarok lapos volt, míg a villanyosság többsége lefelé húzódott és egy hosszú villany-delejes kisugárzással hegyesebb sarkot képezett. Az embrió világok fluidáris kültakarója a bennső átváltozással szintén átváltozott, és pedig egy szerves sejtszövet által, mely nem más mint a fehér hártya, mely a most még lágy tojást veszi körül.
A világok forgást nyertek és terjeszkedést, mely a központból kifelé szétáradt, úgy hogy a tojásalak inkább gömbalakká vált maga után vonva a villanydelejes sávot. Íme előttetek egy üstökös, mely háromszoros sebességgel kering az ősnapok körül. Az expanzió a világtest bensőleges növése, az embrióvilágoknak üstökösökké való átváltozása tehát átmeneti állapot volt a fejlődésükben. A világok alakja tehát csak az embrionális állapotában tojás-alak, de mert a világok forognak és belülről kifelé terjeszkedő nyomásnak voltak kitéve, tojás alakjuk lassan-lassan inkább gömb alakká változott, maga után vonva a villany-delejes üstököt.
Az üstökösök alakulófélben lévő világ embriók. Egynémelyike még oly ritka, hogy majdnem átláthatónak tűnik fel, üstöke pedig villanydelejes kisugárzás, mely üstök, ha egy szilárd égitest útjába kerül s az által áttöretik, hulló csillagparányok záporával hinti be a világtestet. Hogy pedig ezek az üstökösök mely világok körül forognak az meghatározhatatlan számunkra, mert az erő mely fenntartja és mozgatja őket még nem egész hatállyal működik, sőt olykor, mikor szükségét látja, enged is. Az erő azonban intelligens kezelés alatt állván, kikerültetnek az összeütközések, de ami ha mégis létrejön céltudatosan történik meg.
Az általános villanydelejes fluid szétválasztása és átváltozása azonban, a leszármazás és átváltozás törvényinél fogva, szétválasztotta és átváltoztatta a fény állatkákat is. E fény állatkák a fluidban megsejtesedének. A szervek, melyek előbb az egész fluidban mint egyenlő fény állatkák éltek, ezen általános anyaéletből, ezen leszármazásból, egyes szerves sejtéletbe változtak át. A fényállatkák sejtállatkákká, a fényparányok sejtparányokká és pedig különnemű sejtekké levének.
A leszármazással járó átváltozás törvény. Leszármazni nem lehet átváltozás nélkül még a legcsekélyebb molekulának sem. Leszármazást és átváltozást ott, ahol világok leszármazásáról és átváltozásáról, és nem átváltozások által létrehozott alkotásokról van szó, ne a mi pillanatnyi testi életünk arányában, hanem világok képződése, fejlődése, átváltozása arányában, fokozatonként évezredekkel számítsuk.
Mivel az üstökösök egy központtal és két egyenetlen pólussal bírnak, rajtuk ezáltal hőmérsékleti különbözet áll be. A melegség székhelye a villany-delejes központban létezett, mely mint anyaméh változatlan maradt és telítve volt fényállatkákkal. A lapos delej-villanyos sarok kellemesen hűs, a csúcs villany-delejes kellemetlen lágymeleg.
A sejtállatkák, melyek magukat az ő szövetükbe az egész üstökösön és annak minden fluidjába beszőtték és befészkelték, ezen fluidok konszolidálását idézték elő. Természetes, hogy a hőmérséklet változását, északon a kellemes hűset, délen a kellemetlenül lágy meleget, a központban pedig a forrót kellett érezniük. Az immár szélesebb tojásra különféleképpen sugárzott a világosság is. A háromszor sebesebb mozgás különböző fényhatásokat idézett elő; ezek hasonlóan a fény- és sejtállatkákra is benyomást gyakoroltak.
Az ős-világosság a földközi világosságokon át ezen állatkákra sugározván vibrálva hatotta át őket és vonta magához őket vonzerejével. Tehát a háromszorosan gyorsabb mozgás, ezek a változó fény benyomások, oly módon hatottak a fényállatkákra, hogy azok paránymolekulákra bontatván szét, saját vonzerővel bíró molekuláris erőt fejtettek ki maguk közt, melyek a testen, ennek rotációja közben széthinttettek és az ős-világosság által attraktív vonzatván a sejtszövetekbe ültettettek. Ezeket a fényállatkákból lett molekulákat életmagnak nevezzük, mely az egész világtestbe, ennek sejtszöveteibe ültetve avagy széthintve lett.
Azért nevezzük ezeket életmagvaknak, mert a molekuláris parányok a sejtekbe záratva, azokban gyökeret vertek és életet nyerve, mint a molekulárissá lett fényállatkák átváltozásai, a sejtekben csirázva kikeltek. Ama fluid, mely a világ sarkokat képezi, tojásfehérjeszerű és sejtállatkák által körülszövött volt. Mint élő csíra, ebbe a hálószerű fluidba lett bezárva az életmag, mely a sejtekben gyökeret verve, mint szerves növényélet nőtt ki.
Nagynak és dicsőnek láthatjátok a mikrokozmoszban, az üstökösök eme gyermek világában, a növényélet ősi képződését, az ő további fejlődésükre várakozva. Ez a növényélet különféleképpen ébredt fel, különfélék voltak már maguk a hőmérsékletek és a világosságok benyomása is: kellemesen hűsek, lágymelegen szelesek és a központban forrók. Háromfélék voltak tehát az ő megjelenésükben a növények is: egy mag egy szerves központból származva, egy sejtbe vetve, de különböző melegekben, különböző fényhatások által csírázva fel és kelve ki, háromféle növény életben nyilvánult meg. Tehát a fluidokból való első kinövés a növényvilág felébredése volt.
A növényvilág kialakulásával analógikusan jelenik meg az állatvilág is, de ne feledjétek, hogy ezek a világok még csak a második napkör leendő paradicsomi égitestei, melyek így lefokozódva is a mi hatodik napkörünknél hatványozottan tisztábbak és fényesebbek.

szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

Világfokozatok 4
A gördülő világok

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

Előttünk van tehát egy ezerféleképpen átváltozó, fejlődő szerves növényi és állati élet az üstökösök világában, amelyek egyre vesztették az ő délsarki villanyos sávjaikat (üstöküket), mivelhogy a villanyos fluid az elválasztások következtében mindinkább összehúzódott és sarkítva lett. A gyermekvilágok az ő fejlődő éveikbe léptek.
A delejes északi sark csúcsosabbá, a csúcsban kerekdedebbé, sűrűbbé és közepén szélesebbé; a déli sark villanyosabbá, sulyosabbá és tömörebbé lett. Miután a súly főleg a sarkokban feküdt, ez által a fluidikus (anyagi) elválasztással egyenlő lépést tartva, egyenetlen mozgás fejlődött ki; a forgás helyett gördülés, mely tekintve a test fejlődését, ugyancsak a fejlődés egyik átváltozását képezte. Ez a gördülő mozgás, amikor megáll a tengely körüli forgás, mely a holdunk mozgásával azonos, a fluidok elkülönítésének, a fluidáris villanysávoknak a déli sarokba való összezsugorodása avagy húzódása következménye, mi által a test hasonlíthatatlanul nehezebbé tétetvén, forgásból a gördülésbe esett át.
A világ gördülése következtében annak egyik oldala, miután a test nem forgott, az az anyanap sugarainak kitéve nem lévén hideg volt, a másik oldala pedig forró. Ahová az ősnap melege be nem hatott ott a hideg megdermesztette és megfagyasztotta a víz és anyatőkék (termőtelepek, és itt még semmi szilárdra és földire ne gondoljatok, mert ezek még félanyagi világok) fluidját, amely súlyosabb és koncentráltabb lett. A fluidok a világ azon részét, amely az ős-világosságnak volt kitéve, elpárologtak; anyagot gőzöltek ki, mely könnyebbé tette a tömeget.
A test egyenetlen súlyviszonyainak ezen kétféle anyag készítés által kellett kiegyenlíttetniük. Ezen súlyegyenetlenség lassan-lassan megszünt, lépést tartván az anyagváltozással. A súlyegyenetlenség megszünésével elmúlik az egyenetlen gördülő mozgás is és átmegy a tengely körüli forgásba, nyugodt rotációba az anyanap körül, az ősnapokból egyenlően ható világosság és melegség a különbségeket kiegyenlítette, amennyiben a világ egyik felében olvasztóan és átmelegítően, a másik felében hűsítően és felszívóan hatott. Mindazokat a vízi állatparányokat, világparányi szerviségeket és növényfajokat, melyek ezen átváltoztató mozgások, világossági és melegségi behatások következtében újraalakultak, megneveznünk, lehetetlen. A sejtállatkák, melyek a hideg részen jéggé merevültek, tömörülnek, hegycsucsokat képeznek, ugyanazok a meleg részeken felhőkbe nyúló növényvilágot s óriási növényevőket hoztak létre az ő növő és terjeszkedő tömegesülésükkel.
Több galvanikus szerviségnek egy tömörülése a forróság által kitágult nagyobb sejtekbe rakatván, nagy hüllőket hozott létre. Világparányi szerviségek által összeállított nagyobb állatot láttok itt, tojások tömegesüléséből születve, egy nagy szerviséget (élőlényt) képezni. Tömegesített tojás egy fluidtokba avagy sejtbe helyezve és külső behatások által költetve ki, előbb többszörös szerviséget, a leszármazás alatt azonban egy nagy szerviséget képezett.
A világ központjában a mag vagyis a pete egyenlő maradt és mivel a mozgás ismét egyenletessé lett, a hideg és a meleg közt a kiegyenlítés szerepét játszotta. Ha egy faj előállításához az életfeltételek kihaltak, azaz más feltételek alakultak, úgy ezen lépéssel, átalakulnak a fajok is. A melegebb világrészekben, hol a növények az anyatőkében, tropikusan óriásokká nőttek, ezekkel együtt, a tojás agglomeráció és költés következtében, óriási növényevők, óriási sejtállatok jöttek létre.

A forróság kihülésével az óriásnövények kihalása is bekövetkezett, minek folytán az óriás növényevők bábbá levése is beköszöntött. A melegítő világosság a hideg részekben az életprincipiumot és annak elemeit a jegesedésből kivonva, a tömörülés által ismét világparányi szervek és magvakat, tojásokat lerakó víziállatok képződtek. A világparányi szervekből mindenféle férgek, hüllők, növényevők és a jegek olvadásából víziállatok, halak keletkeztek. Mindezek pedig a tojások és magvak változataiból, melyek különböző fluidokba helyeztetve, külső behatások által különféleképpen keltettek ki, álltak elő.
Látjátok, amint az életprincipium éltetett, átalakított, átváltoztatott mindent. A világ egyenletes forgása a hőmérséklet kiegyenlítését idézte elő úgy, hogy az északi sark ismét kellemesen hűssé, a déli sark pedig kellemetlen lágy meleggé lett. Sok-sok ezer évnek alakító munkája van elmondva e néhány sorban, de mert jól tudjuk, hogy maga az idő nem értelem, tehát ahol átalakítási leszármazásokkal találkozunk, ne feledjük, hogy ott értelmi erőkkel van dolgunk, tehát ezen változások és átalakulások mögött az elsődök géniuszát kell látnunk.

A leszármazás és átváltozás mindig a sejtszövetből fakad, vagyis a sejtszövet következménye. Tehát nem a sejtállatkáké, melyek a sejtszövetben fészkelnek és nem a fényállatkáké, melyek a sejtállatkákat megtermékenyítik, hanem a sejtszöveteké, a talajé. A molekulák, a világparányi molekulák mint fény- és sejtállatkák mindvégig életmagvaknak maradnak meg, de a tipikus kifejezést attól a sejtszövettől nyerik, amelyből mint sejtnövények nőnek ki avagy születnek meg. Így nő ki egy apa s anyamag, avagy fény- és sejtállatka gyökerén egyik világparányi szerviség a másik után és egy szerviségben milliókká és billiókká szaporodva egy nagy növénnyé avagy állattá fejlődik. De a típust a sejtszövettől, a talajtól nyeri.
A forró égöv alatt óriási növényeket hajtó anyatő folytonos gyulladásnak, elégésnek, elpárolgásnak lévén kitéve, belőle az ős szén állt elő. Innen az ős széntelepek képződése, melyek az anyatőkére az ősnövények elszenesedési rétegei szerint helyezkedtek. De az elégést ne láng és tűz által képzeljétek; léggyulladás, légköri tűz volt ez a növényzetnek és növényzet emésztőinek megszenesítője. Ezekben a meleg széntelepekben bábosították magukat a növényevők.

A szénrétegek könnyedén lettek egymásra fektetve és csak lassan, a fejlődő tengelykörüli forgás és a rotációk külső nyomása által mélyen a talajba szoríttattak össze, aminek következtében a szénparányok mint sűrű eső, a forgó mozgás által az egész levegőben áramolva a világ minden részére szétárasztattak. A szenesedett növények a kihülés következtében széntelepeket képző anyatőkébe lettek beszorítva, míg a hideg részekben a jéghegyek vagyis sejttelepek olvadt őstelepek voltak. Amennyiben a kemény jégképződmények átmelegedve meglágyultak, a légáram következtében mint parányos széneső, a szén csiraképesen közbejött s a meglágyult (félanyagi, puha és képlékeny) jegekbe vagy telepekbe növényi életet ültetett.
Íme tehát még nagyobb átalakulásban látjátok a világokat. Meleg szénrétegeket, átmelegített jeget, anyagkeverékeket, mag-átültetéseket, víz és tojás keverékeket a lég és fluidok áramlásában. Mindezek pedig a világ központjából vagyis az ő vegyi anyakonyhájából kerültek ki.


Szemlézte: Bíró László

UI:

Evangéliumi spiritizmus új hangos könyvek.

SZELLEMI KÖZLEKEDÉS - A SZENTLÉLEK AZ UTOLSÓ IDŐKBEN
https://www.youtube.com/watch?v=VgUOApeIPs8

https://www.youtube.com/watch?v=36s_eP5FV-A

https://www.youtube.com/watch?v=M4Y6BHfqYEI

https://www.youtube.com/watch?v=Oy7whwcmq6c

Szentlélek
https://www.youtube.com/watch?v=HH4roZ1fPXc

KÉRDÉSEK ÉS TANÍTÁSOK - GIZI MÉDIUM ÁLTAL - 1998 SZEPTEMBER 29
https://www.youtube.com/watch?v=4SjixaIpS6A

https://www.youtube.com/watch?v=UZSKvaJePO0

https://www.youtube.com/watch?v=P_0opQT6yUw

https://www.youtube.com/watch?v=VfVo2-SfvQA

https://www.youtube.com/watch?v=yl-_Z8JLAyg

https://www.youtube.com/watch?v=lxdL73W6e9k

https://www.youtube.com/watch?v=vpq8A2bSadM

[Karsay1958]

NAGYBOLDOGASSZONY



Ima



Mindenható mennyei Atyám! Mélységes hálával borulunk le Előtted mi, mint Máriát ünneplő szellemi világ, hogy hálát sugározzunk Feléd Máriáért, az Ő megjelenéséért, Aki nélkül nem lett volna megváltás, mert csakis Benne foganhatott meg, az ő tiszta fluidjaiban volt képes megfoganni az Úr és még Neki is komoly önmegtagadó életet kellett élnie ahhoz, hogy a szeplőtelen fogamzás létrejöhessen. Áldd meg Őt Atyám eme jeles ünnepen az Ő hatalmas áldozatos munkájáért, amellyel elősegítette a föld szellemeinek fejlődését. Áldott legyen Ő Tebenned most és mindörökké.
Köszönöm Neked Mária azt a felbecsülhetetlen értékű áldozatot, amelyet értünk hoztál az Úr mellett és hogy azóta is munkálkodsz értünk.

Amen

*

Kedves gyermekem, földi testvéreim, nagy szeretettel köszöntelek benneteket Mária halálának és Mennybemenetelének ünnepén.
A föld nagy, a megváltó eszmék befogadására készül. Próféták évszázadokon, évezredeken keresztül fennen hirdetik a megígért Megváltó megszületését. De ahhoz, hogy a Jehova küldötte testet ölthessen magára, előbb meg kellett születnie annak a tiszta és szeplőtelen edénynek, Aki eleve arra volt rendelve, hogy tiszta fluidjaiba fogadhassa ama magzatot, amelynek kialakulásához nem volt szükség az adó fél, a férfi magvára, mert teljesen tisztán fogantatott.
Mária jövetelét nem hirdetik nagy hangon, nem történt semmi a megszületésekor, főként azok számára nem, akik még nagyon messze álltak az üdvösség befogadásától. Mária is bűn nélkül fogant, másként nem tudta volna Jézust szintén ehhez hasonló módon megfoganni. Mária szülei csak összeölelkeztek a templomban, a meddők számára kialakított folyosón és akkor költözött Anna méhébe Mária, mint magzat. A kis Mária születése is Jézus születéséhez volt hasonló. A születés alkalmával Mária sem ment végig a szülő csatornán, mint ahogyan halálakor a halál folyosóján sem, hanem hasonló módon, ahogy az elragadtatás történni fog, a kis test dematerializálódott és utána a fizikai világban újra fizikai alakot öltött.
Mária már három évesen bevonul a templomi szüzek közé, hogy egy nagyon komoly önmegtagadó élettel készüljön küldetése beteljesülésére. Kiskora óta nevelőnőit elbűvölte Mária alázatosan megnyilvánuló lángelméje, az írástekercsek ismerete és az önmegtagadása. Már kiskorában kitűnt erényes élete. Később is magával vitte a tekercseket bárhova mentek, abból tanította a gyerekeket, főként a kislányokat. Minden komoly önmegtagadása mellett, hatalmas megpróbáltatásokat élt át, főként, miután méhébe fogadta az Üdvözítőt. Attól kezdve a sátán szinte folyamatosan támadta és gyötörte Máriát a magzattal együtt. (Már itt megkezdték a közös munkát, hisz minden egyes sikeresen legyőzött támadás emelte a földet a fejlődésben.) Nagyon sokszor nem volt mit enniük, Mária kis Jézuskát éhen ringatta bele az ágynak kinevezett fekvőalkalmatosságba, mert József soha nem kért semmit munkájáért és ezzel igencsak visszaéltek az emberek. Amennyit viszont kapott, még azt is szétosztották a szegények között.
Ha az Úr magát az emberfiának nevezte, akkor Mária nyugodtan nevezhette volna magát az „emberleányának”, mert ahogyan az Úr magára vette ennek a világnak anyagát, úgy Mária is ugyanezekbe burkolózott bele, mint mindenki más, aki testet ölt magára. Máriát is az első szféra várta, mindannak ellenére, hogy nem a földi, hanem más, magasabb törvények szerint fogant és született meg. Neki is jócskán volt elszenvedni valója, mert „Éva terhét” vette magára. Az Urat az Írás a fájdalom emberének nevezte, így Máriát nyugodt lélekkel a fájdalom asszonyának lehetne nevezni, azzal a különbséggel, hogy Mária, ahogyan az erényeit, a tisztaságát és az alázatosságát , úgy a szenvedéseit is a lelke mélyén viselte. Kívülről csak annyi látszott midebből, hogy Mária csodálatosan szép és kellemet sugárzó külsejű, az erények megtestesítője volt. Nem sugárzott róla érzékiség és mégis gyönyörű volt. Tekintete, világoskék szeme szuggesztíven hatott, bárkire ránézett. Világosbarna haja fürtökben omlott mindkét vállára. Szinte majd mindig fátylat viselt az arcán amikor az emberek közé lépett. Mozdulatai nyugodtak, kimértek voltak. Soha nem beszélt feleslegesen, ugyanis beszéde is nyugodt és kimért volt. Sokat tanulhatnának tőle a mai nők, illetve asszonyok is.
Mária az akkori zsidóságnak az imádkozó keze, aki alázatosságával le tudja könyörögni a Megváltót. Mert az imához alázatra van szükség és senkiben sem volt és ma sincs akkora alázat, hogy kellő felemelkedettséggel oda tudna borulni a kegyelem trónusához. Ezért Máriában kellett összpontosulnia a zsidó nép minden ima szándékának, így a messiásvárásnak is. Éppen abból az okból, hogy akkora alázatra van szükség az Úrhoz való közeledéshez, mint amekkora Máriában van, lett nem csak a zsidó nép, hanem minden Krisztust követő ember közbenjárója, kegyelem leközvetítője, mert ahogyan felemelkedi nem képes az ember, mert nincs meg hozzá a kellő alázat ereje, úgy direktben a kegyelmek befogadására sem képes, hanem mindkét irányban szükség van Mária alázatosságára, vagyis az alázatos Máriára. Bizonyára emlékeztek még a juhok és a kecskék, vagy a juhok és a kosok példájára az utolsó idők kapcsán? A juhok, mint az alázatosan és békén tűrő engedelmes lelkek kerültek a jobb, (mert hát Krisztus az áldozati bárány) míg a kosok, vagy kecskék, vagyis az adó felek a bal oldalra kerültek az ítélet napján. Tehát Mária volt a legnagyobb „áldozati bárány” Krisztus Urunk után.
Máriának hatalmas szerep jutott az üdvtörténet folytonosságában, mert amikor Keresztelő János meghalt, bezárult az Ószövetség, de Jézus ekkor még nem halt meg, tehát még nem nyílt meg az Újszövetség. Így a két fejlődési korszakot Máriának össze kellett kötni ahhoz, hogy lehessen folytatás. Tehát ha Mária nem folytatja az üdvösség fonalát, nem lehetett volna folytatás! Ha Máriában nem összpontosult volna az össz zsidó népnek a Messiás után való vágyakozása, az Úr nem tudott volna kihez kapcsolódni, mert a vágyak által kapcsolódik az ember. Tehát nagyon fontos az, hogy az ember ki, ill. mi után vágyódik, kihez, vagy mihez épít ki köteléket a vágyai által. Mária eleve arra volt rendelve, hogy magára vegye a zsidó nép messiás utáni vágyódását és a sok kis vágylángot, egy fénycsóva gyanánt sugározza fel a Mindenható Isten felé. De ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, eme vágyakkal együtt igen nagy mennyiségű negatív erőket is magára kellett vennie, annak érdekében, hogy elszenvedje azokat. Ez főként akkor történt, amikor maga az Úr is szenvedett. Az Úrban összpontosult minden negatív erő, Éváé és Adámé is, mert az Úr volt az Új Ádám, de amikor Mária szellem fluidikus módon bekapcsolódott az Úr fájdalmaiba, kínszenvedéseibe, kereszthalálába, magára vette az Éva által kitermelt negatív erőket és csendben, a lelke mélyén mindent átélve elszenvedte az Úrral együtt. A negatív erők átvételével, vagyis az „Éva” beszennyezett erőinek a magára vételével, az össz női nem kísértéseit is magára vette. Igen komoly harcot kellett vívni neki ahhoz, hogy legyőzze a magára szedett fluidokat. Ahogyan az Úr nagycsütörtök éjjelén lement abba a barlangba, amelyben Éva és Ádám a bukásuk után eszméletre ébredtek, hogy megtisztítsa az ő a bukásuk által kitermelt negatív erőket a vért verítékezés alkalmával, úgy Mária is átélve mindezt, a bukott „Évákért” szenvedve emésztette át az ott és mindenütt jelenlévő női lelkek bukás produktumait. Mária csak szellemi síkon „volt jelen” ebben a barlangban, de a sötét fluidokat bizony így is megkapta. Utána jött az Úr meghurcoltatása, a hamis, nem jogerős ítélet és az ezzel járó borzalmas kínzások özöne, amely az Úrra irányult, de teljes egészében átélte Mária is. Majd következett Jézus bebörtönzése. A pincebörtönbe Jézus mellé rendeltek két hóhért azzal a céllal, hogy ne hagyják Jézust pihenni. Így állandóan szurkálták, bökdösték, kínozták stb, amely kínokat Mária szintén átélt. De sikeresen, minden zokszó nélkül, teljes alázattal, teljes odaadással, minden kínt átélt amit Jézus. Úgy is mondhatnám, hogy minden kisértésnek ellenállt, amit magára vett a világ megváltása érdekében. Volt még egy nagyon komoly érdeme a sok közül, ami befolyásolja a világ sorsát és pedig az, hogy előbb visszaimádkozta az Urat a halálból, mint az a jövendölések szerint kellett volna hogy legyen. Az Úr Jézusnak három és fél napig kellett volna a sírban nyugodnia és mivel Mária nem birt élni Jézus nélkül, úgy érezte, hogy belehal Jézus hiányába, ezért arra kérte Jehovát, hogy adná vissza az ő fiát mihamarabb. Ezt meg is tette Isten, meghallgatta Mária kérését és az Úr már vasárnap hajnalban feltámadott a halálból. Ennek az eseménynek hatására az idők meg fognak rövidülni a választottak kedvéért.
Így lett Ő a világ győzedelmes királynője. Ezt az elismerést az Úrtól pünkösdkor kapta, mert ugyanis amíg mindenki aki az utolsó vacsora termében akkor jelen volt, egy nagy gömb alakú krisztusi fluid tömegből szétáradó egyéni lángnyelvet kapott, amely mint kis fénycsóva bement mindenki száján keresztül a testbe, illetve a lélekbe, kivéve Máriát, akinek a fejére ezekből a fluidokból korona képződött, igazolván Mária győzelmét a bűn és a világ felett. Így élt le hatvannégy évet, lelkieg támogatva az apostolokat és tanítványokat, mint a közösség feje.
Amikor elérkezett halálának az ideje, megáldott minden apostolt és tanítványt, beleértve a nőtanítványokat is. Halála pillanatában felemelkedett a fekhelye fölé olyan magasságba, hogy alatta símán át lehetett látni. Amikor a szelleme kiemelkedett a testéből, teste visszahanyatlott az ágyra. Az arca továbbra is olyan fiatal maradt, mint azelőtt volt. Szelleme felemelkedett az Úr Jézushoz és az Atyához. Az Úr egy jogart adott át Neki, átadva ezzel a saját hatalmát a föld felett, amitől Mária a földnek is királynője lett. (Egyébként Ő a napba öltözött asszony, ami azt jelenti, hogy a napban székel és így hatalma van az egész naprendszer, így immár a társmegváltói szenvedései által a föld felett is.) Ez Idő alatt az apostolok Mária testét eltemették egy az Úr sírjához hasonló sírbarlangba. Amikor a sírtól elmenet visszanéztek, egy fénynyalábot pillantottak meg, amely a sírból emelkedett ki, majd megjelent még egy ettől erősebb fénycsóva, amelyeket angyali körök vettek körül és vitték Mária testét fel a „mennybe”, az Úr testéhez hasonlóan. Így a közbülső, vagyis az erők világában sugárzott szét Mária teste, hogy eledelül szolgálhasson minden alázatra és tisztaságra törekvő (női) szellem számára.
Mária az ő munkája révén elérte azt, hogy a föld duális kiegyenlítődést nyerhessen, hisz helyreállította azokat az erőket, amelyeket Éva és Ádám az ő bukásukkal megrontottak. Így most már szabad az út a duáloknak az egymásfelé való közeledésre, vagy legalábbis egy magasabb szintre emelte a duálok fejlődését azáltal, hogy a női nemet feljebb emelte és ebből kifolyólag jöhetnek létre a földön duáltalálkozások. Az Ő társmegváltói szenvedése és az elfogadó felekért végzett munka nélkül mindez nem jöhetett volna létre. Tehát hatalmasat lendített a duálok találkozásának lehetőségén azzal, hogy elszenvedte az elfogadó felek bukásából származó erőket, hogy minél több duálpár egymásra találjon, mert amikor már egymásra találtak a szétvált duálfelek, kevesebb szenvedéssel haladhatnak előre és felgyorsul a fejlődésük. Ahogyan az Úr egy magasabb szintre emelte a földet, kiemelte a szenvedtetve nevelő törvényből és felemelte a szeretetnek és ezáltal a bűnbocsánatnak a szintjére, úgy ezen belül Mária ezt konkrétan a duálokra nézve tette meg. Ama szenvedésekkel, amelyeket ezért az ügyért ajánlott fel, a duálfelek hogy úgy mondjam kevesebb szenvedéssel érhetik el ugyanazokat az eredményeket, amelyeket Mária szenvedései nélkül át kellett volna élniük. Mária szenvedéseinek és munkásságának eme gyümölcse főként itt az utolsó időkben nyer kifejezést, merthogy mostanra érte el a föld azt a szintet, hogy a duálok egymásra lelhetnek.
Miért is volt Mária hatalmas áldozatára szükség? Mert az elfogadó félben jelent meg először a bukás gondolata, ezért neki is kell a dolgokat helyreállítani. De mivel nem volt kellő ereje, ezért volt szükség a hatalmas segítségre. vagyis az elfogadó fél emelkedhet elsősorban Isten felé és nem az adó fél. Tehát az a nép, amelyben az elfogadó fél le van tiporva, le van maradva a fejlődésben. („Vágyakozol a férjed után, ő viszont uralkodik feletted.”) Mária szerepe abban is nélkülözhetetlen volt, hogy az elfogadó felet az adó szintje fölé helyezte a fejlődés által, mert az elfogadó fél a kegyelem közvetítő mindkét fél számára.
És ebben a felemelő munkában vállalt hatalmas részt Mária.

Hát, hogy mindezt amit Mária cselekedett a világért, egy a duáljával meghasonlott női fél, vagyis egy egyszerű asszony meg tudta volna-e tenni ? Hát kötve hiszem!


Amen





Ada, 2022. VIII. (14) 15

[Karsay1958]

Az utóbbi időben egyre több dátum röppen fel arról, hogy mikor lesz „világvége”!
Egy darabig biztosan nem, egy fordítási hiba miatt a korszakváltást fordították világvégének, és most egy ilyen korszakváltás időszakát éljük meg.
De mikor is történik meg pontosan? Ezt senki se tudhatja, Jézus is úgy mondta, hogy a „pontos időt az Atya tudja egyedül”! Sajnos mi emberek okosabbak akarunk lenni, és mi pontos dátumokat tudunk, amik sorban megdőlnek Legutóbb is. Csak a számítógépes szakembereknek kellett izgulniuk az átállás miatt.
Hogy megértsük a „pontos idő” jelentőségét, a következő példával lehet megérteni:
Van egy földműves, aki búzát vet a mezőben. Az beérik egy bizonyos idő alatt. Közben a búzában van konokoly is, nem oda illő növény, de azt az aratás előtt nem lehet kihúzni, mert rengeteg van belőle, de Ő látja őket.
Amikor jön az aratás ideje, majd akkor különválasztja a búzától! De mikor jön el az aratás ideje? Ő már előre sejti a tapasztalat alapján, de azért csúszhat az idő, mert sok minden befolyásolja a búzaszemek érését! Mert ugye nem fog learatni egy kis darabot, ami megért, hanem egyszerre az összeset! Átnézi a szemeket, megmorzsolgat, és várja az aratár idejét.
A gazda szeme egyszer csak meglátja, hogy beérett a Termés, akkor előveszi a kaszát, és levágja, majd a konkolyt különválasztja és kidobja, mert nem kell!
Na most a fölművest helyettesítsük Istennel! A búzaszemek mi vagyunk, az emberi testbe öltözött lelkek, Isten elvetett minket (azaz a „bukásunk” után felébresztett mély álmunkból és újra életet lehet belénk) és adott egy időt, hogy megérjünk újra. Ez búzaérés esetén fél év, de odaát millió évekről kell beszélni! És nézi a "tábla" érését, és amikor megérett, akkor arat!
A konkoly, az a "gaz" ebben az esetben azok a szellemi testvéreink, akik még alkalmatlanok a felemelkedésben közöttünk vannak, akár vissza is húznak, visszatartva a növekedésben.
A "szellemtani mese " annyiban változik a valóságban, hogy a legmegátalkodottabb konokolyból is lehet igazi búzaszem, míg a valóságban nem. És a szellemtan, a szellemi segítség ennek a "változásában" segít nekünk!
És egyszer, amikor eljön az "aratás "ideje, lekaszálják a termést! És ennek a pontos idejét csak a gazda szeme, azaz az Atya látja egyedül, még maga Jézus se!
És ezért mosolygok az összes idő előrejelzéseken, főleg a pontos idő előrejelzéseken!
A mediális közlések is mondanak előrejelzéseket és eseményeket, de miután ezek a mi gondolataink és viselkedéseink függvénye, így csak dátum nélküli várható történéseket közölnek, bár újabban komoly időintervallumok is előkerülnek,. Például: "már a Ti életetekben is bekövetkezik", és sajnos már lehet is látni egy - egy közlés bekövetkeztét, a Tsunami előrejelzését 1996-os közlésben már előrevetítették.
Ami a fontos a számunkra, hogy úgy kell élni, mint egy gazda, aki tudja, hogy tolvaj jön a házába, és mindig készenlétben van. Ennek megfelelően kell élni mindennapi életünket, és minden pillanatot ki kell használni a legfontosabb parancs, a szeretet betöltésére, a gyakorlatban történő megéléshez!

Karsay István

[Karsay1958]

A Kegyelem Törvényvilága 1/3

Kegyelem

A kegyelem az isteni szellem, amely az emberen keresztül fejti ki hatását, biztonságosan vezeti, mihelyt erre kéri. Kegyelem, hogy imádkozhatom, és imádságom mindig meghallgatásra talál, ha engedem, hogy beteljesüljön.
Kegyelem az is, hogy a szellem újra és újra inkarnálódjék. A kegyelem annyit jelent, mint nyitottnak, és befogadónak lenni, és Isten mindent átfogó szeretetében részesülhetünk.
A végzet törvénye nem dönthet, ám az isteni kegyelemhez az is hozzátartozik, hogy bárki bármely pillanatban megszabadulhat a karmától, mihelyt akaratát egyesíti az isteni akarattal. A végzet törvénye csak addig vonatkozik rá, míg fel nem adja egóját, ami az elkülönülés illúziójában él, és ezért önfejűen cselekszik. Mihelyt ez az illúzió nincs meg, nincs meg az ÉN, aki önfejűen cselekszik, a törvény is elveszti a hatását. Az életben tehát teljes szívemből hálás lehetek mindenért, hálával tartozom a kegyelmért is, amely lehetővé teszi, hogy az egoizmusom magam építette poklából, és szellemi vakságomból kiszabadulhassak, és visszatérhessek az Igaz Létem valóságának fényébe.”
Isteni kegyelem:
A szellemtan segítségével az ember tudja, tisztában van azzal, hogy minden földi élet, az itt átélt szenvedések és megpróbáltatások megacélozzák, hogy az átélések és tapasztalások közelebb vigyék az Úrhoz. Az újból és újból való testetöltések azt szolgálják, hogy a szellem a fejlődés vonalán állandóan közelítse a célt: Teremtőjét!
Mindennek fejlődnie és tisztulnia kell, ami teremtve van és el¬bukott.
Isten jósága felállította az engesztelődési törvényt, melynek ér¬telmében a teremtmény visszatérhet oda, ahonnan eltávozott. Ez a vis¬szatérés hosszadalmas és fájdalmas, mert a bukás olyan mélyre taszí¬totta, hogy Isten gyermeke végtelenül sokat szenved ezen a visszafelé vezető úton, amely olyan hosszú, hogy sokszor megáll és azon gondolkozik, miért is szenved hát olyan sokat, hiszen Istennek hatalmában állna, hogy sokkal kevesebb fájdalom árán, sokkal gyorsabban juttassa gyermekét oda, ahová Ő akarja, ahová annak el kell érkeznie.
De sokkal előbb, mielőtt ezt egyetlen gyermeke elgondolhatta vol¬na, elgondolta maga az Atya, aki valóban nem akarja gyermekei vég nélküli szenvedését. Ezért a szigorú törvénnyel egyidejűleg indította el a kegyelmet is. Azóta ez a kegyelem állandóan árad a kínlódó, szenve¬dő, visszafelé botorkáló gyermekre. Ezt azonban nem mindenki érzi, és nem mindenki érti. Nem mindenki helyezi magát ez alá a kegyelmi ára¬dás alá. Nagyon sokaknak kell előbb megjárni a törvény útját, s csak ha megtörtek és megtértek, jutnak a kegyelem áradásának útjába.
Isten mindenkit megtalál az Ő kegyelmi sugarával, mert állandóan és változatlanul küldi szét szeretetét, melegét, erejét, világosságát. Jézus mégis azt mondja: "Kérjetek és adatik néktek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek." (Mt.6,7.) Mert aki keres, aki kér, az előbb kap. Aki zörget az örökkévalóság kapuján, azt könnyen megtalálja Isten, azt nem kell már keresni, az maga in¬dul el a visszafelé vezető úton.
A tanítás szerint: abban a nagy isteni fényközpontban néha Is¬teni gerjedelmek támadnak, s ilyenkor még nagyobb intenzitással kül¬di szét az Ő kegyelmi sugarait. Ilyen pillanatokban születnek le azok a nagy szellemek, akik előbbre viszik egy ilyen bolygónak az életét, mint a Föld.
Egy ilyen Isteni gerjedelem küldte a földre Jézus Krisztust. Az az idő, amelyben Jézus született, volt a legnagyobb kegyelmi idő e bolygó számára.
A kereszt egy nagy felkiáltójel. Odakiáltja az embereknek: íme itt van a ti bűnötök! Keresztre feszíttek minden jóságot, tisztaságot, igazságot. Krisztus tiszta vére hullott értünk. "A vér a benne la-kozó élet által szerez engesztelést." (III.Móz.17,11.)
Amikor az isteni kegyelem egyik oldalon megkíméli az embert súlyos próbáktól, másik oldalon megteszi azt, ha alázatossá akarja ten¬ni, hogy azok által próbálja meg, akiket legjobban szeret. Akiknek sem okuk, sem joguk nem volna arra, hogy őt bántsák. Fájó szívvel hul¬lat keserű könnyeket a másiknak szeretetlensége miatt, és nem tudja, hogy a kegyelem nyúlt le hozzá, mert magasabb fokra akarja emelni. Meg akarja erősíteni állásában.
Ebben az értelemben is igaz, hogy: "...akik Istent szeretik, azok¬nak minden javokra van... " (Róm.8,28.)

Minden ember számára, kivétel nélkül, két út nyílik meg. Az egyik út keskeny és messze-messze a távolban egy nagyon szűk kapu látszik, amelyen majd át kell haladni.
A másik út széles, kényelmes, a végén a tágas kapuval, melyen csak át kell sétálni.
(Mt.7,13-14.)
"Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz és sokan vannak, akik azon járnak.
Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz és kevesen vannak, akik megtalálják azt." (Mt.7,13-14.)

Előbb-utóbb minden ember meg lesz próbálva az Istenhez vezető úton, vajon át tudja-e adni magát, az övéit, minden ügyét Istennek. (Milyen szűkületei ezek a keskeny útnak, vagy éppen a szoros kapu előtt jönnek ezek a próbák?) Ez a feltétlen bizalomnak, önátadásnak, az alázatos szeretetnek legsúlyosabb próbája, mert a szellem, különö¬sen az éber szellem, mindig jelen akar lenni, mindig egy kicsit ő maga akar még, figyel a dolgokra és ellenőrzi őket. Ahogy ezt nem tudja megtenni már meginog és azt hiszi, nem jól mennek a dolgok.


folyt. köv….

UI:

Evangéliumi spiritizmus új hangos könyvek.

SZELLEMI KÖZLEKEDÉS - A SZENTLÉLEK AZ UTOLSÓ IDŐKBEN
https://www.youtube.com/watch?v=VgUOApeIPs8

https://www.youtube.com/watch?v=36s_eP5FV-A

https://www.youtube.com/watch?v=M4Y6BHfqYEI

https://www.youtube.com/watch?v=Oy7whwcmq6c

Szentlélek
https://www.youtube.com/watch?v=HH4roZ1fPXc

KÉRDÉSEK ÉS TANÍTÁSOK - GIZI MÉDIUM ÁLTAL - 1998 SZEPTEMBER 29
https://www.youtube.com/watch?v=4SjixaIpS6A

https://www.youtube.com/watch?v=UZSKvaJePO0

https://www.youtube.com/watch?v=P_0opQT6yUw

https://www.youtube.com/watch?v=VfVo2-SfvQA

https://www.youtube.com/watch?v=yl-_Z8JLAyg

https://www.youtube.com/watch?v=lxdL73W6e9k

https://www.youtube.com/watch?v=vpq8A2bSadM

[Karsay1958]

01 Makk István - Az Isten fogalom I-II 1985.03.20
02 Makk István - A lét ősproblémái - I. 1984.10.04
02 Makk István - A lét ősproblémái - II. 1984.10.04
03 Makk István - Pünkösd misztériuma 1986.05.22
04 Makk István - Gömbszimbolika - tér és idő 1984
05 Makk István - A föld szellemi szférái 1984
06 Makk István - Gömbszimbolika Összefoglaló I 1984
07 Makk István - Gömbszimbolika Összefoglaló II. 1984 02 13
08 Makk István - 888 - A krisztusi enneagram 1985
09 Makk István - 8 boldogság mondás 1985
10 Makk István - Duál törvény - VI 1984
11 Makk István - Az ima misztériuma 1984


Makk István Az Isten fogalom I II 1985 03 20 https://www.youtube.com/watch?v=3bgKJJc ... e=youtu.be

Makk István A lét ősproblémái I 1984 10 04 https://www.youtube.com/watch?v=FYXFpmA ... e=youtu.be

Makk István A lét ősproblémái II 1984 10 04 https://www.youtube.com/watch?v=c6K-VjW ... e=youtu.be

Makk István Pünkösd misztériuma 1986 05 22 https://www.youtube.com/watch?v=jtXhB5q ... e=youtu.be

Makk István Gömbszimbolika tér és idő 1984 https://www.youtube.com/watch?v=VkPXyI1 ... e=youtu.be

Makk István A föld szellemi szférái
https://www.youtube.com/watch?v=r9uo9Dm ... eQ&index=8

Makk István Gömbszimbolika Összefoglaló I 1984.
https://www.youtube.com/watch?v=ZU14iuT ... e=youtu.be

Makk István Gömbszimbolika Összefoglaló II 1984 02 13 https://www.youtube.com/watch?v=sVOz93p ... e=youtu.be

Makk István - 888 - A krisztusi enneagram 1985 https://www.youtube.com/watch?v=7e9tUJk ... e=youtu.be

Makk István 8 boldogság mondás 1985
https://www.youtube.com/watch?v=zybG8w9 ... e=youtu.be

Makk István Duál törvény VI 1984
https://www.youtube.com/watch?v=wHEryXt ... e=youtu.be

Makk István Az ima misztériuma 1984
https://www.youtube.com/watch?v=DOazdE4 ... e=youtu.be


Karsay I előadása Makk István Gömbszimbolika 1. rész
https://www.youtube.com/watch?v=cOZXJJb ... e=youtu.be

Karsay I Makk István Gömbszimbolika 2 rész
https://www.youtube.com/watch?v=w013yn9 ... e=youtu.be
Az emberi psziché és a spiritualitás összehangolása a legszorosabb emberi (házastársi, gyerek - szülő) kapcsolatokon keresztül. Bemutatás Makk István Gömbszimbolikájának segítségével

[Karsay1958]

Munkálkodás Isten szeretetében - Felvezetés
Névtelen Szellem közleménye Eszter médium útján

Az isteni szeretet nagysága és milyensége felfoghatatlan azok előtt, akiknek még a Földre kell jönniük. Számukra még nem érkezett el az a pont, melynél megvilágosodik és visszatükröződik a lélekben Isten nagysága és hatalma. Ez a szeretet Jézus Krisztuson át sugárzik le ránk. Istenbe, az Örök Titokba teremtmény belelátni nem képes, mert semmi értelem fel nem fogja. Minden Benne van, Ő küldte Urunkat, hogy a teremtett szellemek megismerhessék Őt. Tanulmányok ezrei próbálnak ebbe az Örök Titokba belesejteni, a mindenkori képességek és szellemi szintek határai között, szellemi Tanítók nyitogatják az emberi szíveket-lelkeket már sok évtizede.
Nézzük, mit mondanak erről a legújabb, mediális úton kapott tanítások.

"Teljesen érthető, hogy akik a Föld bukott világába kerültek vezeklésük és javulásuk végrehajtására, azok oly távol estek az égi, szellemi szeretettől, hogy még ezen a földi fokozaton meglévő szeretetet sem tudják gyakorolni egymás között. Hát még Isten felé! Ez a szeretetlenségi-fok akadályozza a legnagyobb, a felmérhetetlen isteni Szeretet nagyságának megértését. Szavak szólnak erről, az értelme világos az emberek előtt, de maga a szeretet nem! A Földre lesugárzott voltában sem fogható fel, hát még az eredetében! Ez a szeretet világokat teremt és tart fenn, kormányoz és felemel, mindig azon szellemtömegek haladására, akiket Isten Magához akar felemelni, szeretetével Magába ölelni.
Akik a Földön élnek, vagy a szféráiban tevékenykednek, azok még annak a vonzáskörébe tartoznak. A földi vonzáskör magába rejtetten tartalmazza mindazt az ellentétes hatást, amitől itt kell tisztulnia a szellemnek. Mert ez a szint a sajátja, ezt kell kidolgoznia magából. Itt a magyarázata annak, hogy ezen a távolesett szellemi szinten és minőségileg távolesett bolygón a szeretet még a legmagasabb fokán is csak árnyéka a valódi szellemi szeretetnek. Aki már arra képes és gyakorolja is, annak a testetöltés már felesleges a maga szükségleteit tekintve. Világfontosságú az emberi szeretet minél szélesebb kiterjesztése, kapcsolva a már tisztán szellemi állapothoz.
A szeretet ellentéte a harag, gyűlölet, megvetés és sok más árnyalat, melyeket mind ki kell dolgozni a lélekből, a gyűlölettől az öntúlértékelésig. Ettől kezdődik valójában a szeretet kiépítése. A szeretet egyesítő, eggyé olvasztó közösségi érzés, mely a fokozataiban egyre magasabbra emelkedik, egészen az önfeláldozásig, másokért! A földi szeretet fokozatainak megnyilvánulása az, ahogy a lélek a szeretetlenség ellentétbe fordulásától felküzdi magát az egyre magasabb állapotba, megismerve és átalakítva magában minden addigi ellentét árnyalatot. Ha csak rövid ideig is képes átérezni a kitisztított lelkiállapotot, megvilágosodik az az érzés, mely már igazi szeretetnek mondható.
Ez a felvillanó szeretetfény az, amit a szellemi hierarchia már oly régen vár az embertől! Az alsótól a legfelsőig mind ezt szorgalmazza, erre építhető az a szellemi haladás, mely ezen a láncolaton elvezet a célig: az abszolút szeretet fényéig! Az elérése nem könnyű, elsőként minden ellenkezőt át kell alakítani magában az embernek. Még itt a Földön, hisz az idetartozóknak mindaddig vissza kell térni, amíg ezt a pontot el nem érték.

összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

Munkálkodás Isten szeretetében
Adai közlés - Boldogok a lelki szegények...
Az élet célja a fejlődés
Az idő és következmenyek hatalmában
HANG - Öngyílkos akarok lenni
Az általános ember
Apró gondolatok
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiq4vEgs ... w?e=lo0ccz
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=P_0opQT6yUw
Egy kinai asszony – Gizi médium által

https://www.youtube.com/watch?v=UZSKvaJePO0
Kérdések és tanítások Gizi médium által – 1998.dec.22.

https://www.youtube.com/watch?v=VfVo2-SfvQA&t=125s
A Szűz Mária szolgálata – Hangoskönyv részlet (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=T8Ofcpe0--o
Látomány a három isteni kijelentésről – Hangoskönyv részlet (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=PD11UgCEYqk
Akkor jöttél te – Romantikus vígjáték

[Karsay1958]

A Kegyelem Törvényvilága 2/3



Az emberiség történetében három nagy kijelentés történt!

Azokat a kijelentéseket, amelyek az ember értelmi és érzelmi színvonalát meghaladó magasabb forrásból származnak, egy közös benső egység teszi szerves egésszé:
Bennük Isten küzd az emberek bűnével.

Ezek a kijelentések egy – egy nagy törvény megjelenési formái az emberek tudatvilágában, hogy ott szembeszálljanak az abban a tudatvilágban elburjánzott bűnnel s diadalra vigyék vele szemben Isten akaratát, a legfőbb törvényt: a Szeretet igazságát.

Az első kijelentés Mózes törvénye, az ok – okozati törvény, az Igazság törvénye, vagy a Természettörvény, mert benne a jónak jó, a rossznak rossz következménye ismerhető fel.

Ebben a törvényben érvényesül a Törvény Szelleme, amely a mélyen elesett emberszellemmel felismerteti a bűnt, és egyúttal eszközt is ad a kezébe, hogy vele szemben sikeresen felvehesse a harcot. De a szigor dacára, mely a mózesi törvény alapszíne, átcsillámlik a szerető Mennyei Atya jóságos gondoskodása, aki a törvények engedelmeskedő gyermekei számára minden jót ad, sőt még földi, anyagi törekvéseikben is segíti őket.

A második kijelentés a Krisztus törvénye: a Kegyelmi Törvény.
Ennek tükrében már teljességgel a megbocsátó, jóságos Atya arculata tükröződik, aki keblére öleli megtérő bűnös gyermekét, ünneplő ruhába öltözteti őt és lakomát készíttet a megtérés örömére.

A harmadik kijelentés, amelyet a szellemek hoznak, a Szentlélek kijelentése, a krisztusi kijelentés kiegészítése, amely azzal együtt alkotja Isten Szeretettörvényét. Ennek célja az, hogy mielőtt a „menny” kapui bezárulnának, megtérésre hívja fel mindazokat, akik még bármi áron megmenthetők.
Ezek azok a „csonka - bonkák stb. vannak megjelölve, akiket angyalaival betereltet az Ő „lakomájára”, miután a hivatalosak világi ügyeikkel való szorgos elfoglaltságuk miatt a meghívást visszautasították.

Mózes idején működő karmát „pogány karmának” nevezték, mert ekkor az ok – okozati, szenvedtetve működő karma volt érvényes. Ekkor mindenki a következő életében szembesült egykori tettének következményivel, és itt a törvény ezáltal kényszeríttette a jó útra, mert a lélek emlékezet minden elkövetett bűnre, és természetesen a jó cselekedetekre is.

Jézus leszületésével módosult a karmikus törvény, itt ha már valaki megértette tetteinek a következményét, átérezte a súlyát, megértette tiszta szívből a bűn fogalmát és értékét, és vágyott helyette a jóra, akkor nem kellett átélnie ugyanazt, amit cselekedett. Mert a bűn elkövetésével, és a rossz megértésével, a jóra való törekvéssel elérte célját a cselekedete. Azért is nem kell mindenkinek végigszenvednie minden egyes ok – okozati cselekedeti összefüggést, mert itt a cél a fontos, és kötelező a szenvedés.(például egy tömeggyilkos orvosként születik vissza és Afrikában gyógyít betegeket, és menti meg mindennap az életeket)
Az Atya a kegyelem kiáradásával nem hagyja feleslegesen szenvedni gyermekeit!

Nézzük meg, hogy mit mond erről a Névtelen Szellem tanításként:

Általában az ember lelke nem kíváncsi a szenvedésekre, nem veszi észre az éhezőt, a nyomorgót, mert ez nem kívánatos látvány előtte, mert ez nem érdekli az embernek a szépre, a boldogítóra, a harmóniára való törekvését. De szükséges, hogy az ember ezeket is észrevegye, és e célból a végzet a szenvedésnek, a nyomorúság sötét mélységeibe dobja alá a lelket, hogy ezeknek az elszenvedése után érzékenyebbé váljék a másik ember szenvedése iránt is, és önmagában fejtsen ki erőket, termeljen ki gondolatokat a szenvedésnek, a nyomorúságoknak megszüntetésére, leküzdésére.
Mert ha az emberek nem szenvednének, akkor nem tudnák, hogy mi a szenvedés, és hideg szívvel olyan törvényeket hozhatnának, hogy a szenvedőkre, a betegekre, a nyomorgókra nincs szükség, azokat el lehet pusztítani a Föld színéről.
Márpedig hogyha azokat elpusztítanák a Föld felszínéről, hol végezné a bűn nyomorúságában és tévelygéseiben megsebesült lélek a vezeklését?

folyt. köv…

UI:

Miért mondta Jézus, hogy „Szeresd felebarátodat”? | Sadhguru
https://www.youtube.com/watch?app=deskt ... EoBUC08jEE

[Karsay1958]

Világ Fokozatok 5
A paradicsomi világok és az ébredés

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

A gördülő világok az átváltozások folyamatában elérkeztek a tömegük kiegyenlítődésének azon állapotába, amikor beindulhatott a tengely körüli forgó mozgásuk. Ennek hatásaira sok-sok évezred alatti átváltozások során olyan stádiumba jutottak, hogy már csak finom simító átalakulások kellettek, hogy kész paradicsomi világokká váljanak. Hogy félreértés ne essék, tudnotok kell, hogy számtalan paradicsomi világ keletkezett az előbb felsorolt fejlődési szakaszokon át, persze nem egyszerre, hanem időben eltolódva párhuzamosan. A paradicsomi világok alkotják a második napkört, melyet a magasabb szintű, tisztaságú és erejű ősnapokból álló első napkör tart fönn és éltet. Itt minden összefüggés logikus és analógikus.
Ezekben a félanyagi világokban meleg, de kihült megszenesedett telepek, átmelegített jéghegyek, melyek ezekben a világokban megpuhulnak és alakíthatóak és a légáram mozgásával jött növényi átültetés vagyis a szénporeső által lettek benövényesítve, termékenyítve. Amíg a világok épültek és berendezve lettek, ki tudja hány ezer, százezer avagy millió évekig, az alatt a szellemek a saját maguk által, saját maguk körül megsűrített fluidokba zárva öntudatlanul hevertek.
A bábok a széntelepekből a külső behatások által kiköltve, előmásztak az ő hüvelyeikből és mint röpülő félmadarak, szálló bogarak jelentek meg. A sok kis bábból sok kis lepke, a nagyobbakból nagyobb, bársonyszerű finom tollazatú, simulékony madárfajok kerültek ki, kemény csőr és karmok nélkül, amennyiben a félig anyagi világok körülményei szerint ezekre nem volt szükségük.
Új dícső alkotássá fejlődött a káosz. Rend, nyugalom, világosság és melegség honolt körülötte; fluidjai kibontakoztak s az azokba rejtett szellemek felébredve előkerültek rejtekeikből. Az életprincipium, mely az ő szervi képződésében az ellenszegülőket a törvénnyel egyesítette, nagyobb szervek képzéséhez fogott. Madárfajok, hüllők, vízi állatok, fák, növényfajok fejlődtek; jéghegyek lettek benövényesítve, a víztőke (mondhatjuk állóvíznek) megtisztult és az anyatőke (analógikusan szárazföld, talaj) ülepedés által szilárddá lett. Mindez vegyileg vagy anyagilag, félben testesülve és sok szint játszva.
A természet ébredésével, a küzdelemből és az engesztelődés által az ellenszegülőkre gyakorolt befolyástól a káosz és küzdelem okozói, az ellenszellemek is felébredtek. Amint az ellenszegülő szellemek eszméletüket visszanyerve, a világokat ide fejlődve látták, Isten csodálatára, a messiásoknak, az ő áldozatkész testvéreik szeretetének belátására kellet volna térniük. Mindenek megbánására, az engedelmességbe való visszatérésre hangolódniuk. Ki volt békítve a természet, amely kibékülést követniük kellett volna nekik is.
A legmagasabb értelem volt észlelhető, a szeretet engesztelő keze volt érezhető mindenben. A messiások eljöttek ezen világokba, hogy oktassák, hogy megtérítsék az ellenszegülő szellemeket. Egy szellemi élet volt ez!
Az ellenszegülők megtérésének eszközéül a megbánás lett kitűzve; engedelmesekké, alázatosakká kellett volna válniuk, akaratukkal a törvénynek hódolva, vele rotálva, a továbbfejlődést kellett volna követniük. A szakítás és esés törvényt tett szükségessé, melyet követniük kellett volna.
A természet és a törvény az életprincipium által, az általános átalakulásban, az ellenszegülő szellemeknek az őket öntudatlanokká tevő megmerevedett fluidok helyett, egy éltetett és mozgatható fluidot, idegnedvet, lélektestet vagy periszpiritet kölcsönzött, amely a paradicsomi világ fluidjával egyenszerűvé tette őket. Ez a test még átlátszó félanyagi burok vagy hüvely. Végső soron a periszpiritet egy ruházatnak tekinthetjük, mert az egy külön éltetett szövet, mely arra való, hogy eszközül szolgáljon; hogy a szellemet a külvilággal összekösse és az érintkezést közvetítse.
Hogy szabad akaratukat gyakorolhassák, szabadságot kellett, hogy élvezhessenek, ezért is szabadokká lettek. Hogy intelligenciájukban javulhassanak, a szabad akaratot meg kellett ismét adni nekik. Az önfeláldozó messiásoktól nyertek példát és oktatást, ami áldozat volt ezektől, kik vegyileg tömörebb ruházatot vettek magukra, az ő fényes világaikból, hogy őket intsék, az ellenszegülő szellemek közé jövének. Istennek ezen szellemei megtérítését illető nagy kegyelmi bizonyítéka szemeik előtt volt.
A szellemek felébredve, visszaemlékezésüket visszanyerték. Ezek a világok csak egy fokkal voltak alantasabbak az ősnapoknál, tehát még oly hatványozott ritkasággal bírtak, hogy a szellemre nem gyakorolt burok-nyomást, a külvilágtól sem zárta el; látásukat és visszatekintésüket nem korlátozta és visszaemlékezésük öntudatosan tiszta volt. Ezenfelül megjelentek köztük testvéreik, a messiások is, mint amikor rossz útra tért testvérének utána megy a jó; utána lesz küldve szüleik által, hogy visszatérítse a jó útra, hogy megtévedt gondolkozásából kijózanítsa; eddig elkövetett hibáit beismertesse és folytatásuk következményeire figyelmeztesse. Így küldte megtévedt testvéreik megtérítésére az ő hűségben maradt messiásait az Atya.
A cél, amely most ránk is érvényes, hogy a megtévedt, bukott testvérek beismerjék tévedésüket és megbánják engedetlenségüket. Nem azért volt megtérésük feltétele a megbánás, mert erre Istennek szüksége volt, hanem azért mert megbánás nélkül megtérés nincs. Ha elkövetett hibámat nem bántam meg? Megtérésem csak szemfényvesztés, hogy hibámba visszaesem újra, de a megbánás már beismerést is föltételez és a visszatérés öntudatos szabadakarat preludiuma mindenkor az öntudat. A bűnös megtérésére mindenkor a bűnösnek és sohasem a törvénynek van szüksége.

Megjegyzés: Ezek után a világalakulások után nyilvánvaló, hogy mi is, amikor a negyedik és ötödik napkörből több lépésben kivettettünk, meg kellett várnunk, amíg az előbbiekkel analógikusan kialakították nekünk ezt a hatodik napok világát és szellemünk felébredhetett a napban, aztán kidobattunk onnan is; bukásunk folytatásaként a naprendszerünk magasabban fejlett bolygóiban lehettünk egy ideig, majd azokból is kidobattunk mint salak és sok időbe került míg a gondviselést képviselő messiások összegyűjtötték és összegyúrták a leendő piciny földi világunk anyagát, majd újabb hosszú várakozás míg a földi életre alkalmas körülmények megvalósulhattak a befogadásra és a mi felébredésünkre.
Most képzeljétek el mi vár azokra az embertársainkra, akikről most a végén kiderül, hogy nem ütötték meg az igazság tövényének mércéjét és innen is kidobatnak az ezután létesülő hetedik napkörbe. Sajnos nagyon rosszul áll az emberiség szénája, mert a szellemkontingensünk nagyjából két harmada erre a sorsra kerül. A szellemtan célja, hogy megmentődjön, ami még menthető és mi az elullott kalászok összegyűjtessünk.

szemlézte: Bíró László

Hétvégi filmajánló

Túlvilág
https://ok.ru/video/2216050952813

[Karsay1958]

A második bukás

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

Az intelligens ellenszegülők, illetőleg a szellemek ébredésének pillanata döntő volt. Át kellett volna vegyék a körülöttük lévő harmóniát; Isten kegyelme békülékenyekké; testvéreik szeretete szeretetteljessé hangolja őket. A törvényeket önként kellett volna kövessék, hogy ezáltal önmagukkal, testvéreikkel és Istennel ismét egyekké lehessenek.
A törvényes útra térés helyett azonban saját magukkal jöttek egyenetlenségbe és meghasonulás támadt közöttük. Míg egyesek megbánólag tértek vissza a törvényes útra, mások dacosan és gőgösen, szellemük, erejük és fluidjukban elbizakodva, még dühösebbekké lettek, ellenszegülésüket megkettőzték.
Amint csak tehették ellenségesen, villanyosan, taszítóan hatottak, tömörülésükre fluidokat vontak magukhoz és a törvény elleni küzdelemre használták fel. Ezen küzdelem, Isten és a messiások ellen teljes öntudattal és dühvel vezettetett. Az ellenszegülés hierarchiáját akarták felállítani a törvény; Belzebub birodalmát Isten birodalmával szemben.
Egy másik szakítás, egy másik esés következett be. Egy másik elválás történt, mely azonban nem káoszt, hanem kiválást vont maga után. A világokban uralkodó természettörvény kiválasztotta az ellentétet a törvényekből. A törvény a törvényellenesen megsűrített villanyos fluidokat, az ellenszegülő szellemekkel együtt, tűzkarikák alakjában választotta ki magából. Természettörvény szerint volt ez a kiválasztás, mivelhogy a természettörvény természetellenest magában nem tűr, a kiválasztást törvényszerűleg viszi véghez. Természetes, hogy ezen tűzkarikákban az ellenszegülést éltető principium is – a szellemek - a világokból lettek elválasztva. Az első esésnél még nem volt salak. Az első esésnél csak kavarodás, káosz volt.
A világokban az ellenszegülés vulkanikus forradalmakat idézett elő, s ennek következtében lett belőlük tűzkarikák alakjában kiválasztva. A tűzkarikák a mindenségben nem vesztek el. A fluidok, az ellenszegülő szellemek halhatatlanságában és elpusztíhatatlanságában, valamint ezek anyavilágaiban, amelyekhez vonzódás által kötve, és amelyekkel nehézkedési törvények által egyesülve voltak, állandóságot leltek. Így fluidilag és parányilag molekulákra osztottan rotált az ellenszegülés az ő anyavilágai körül.
Ez az esés kétszerte nagyobb volt az elsőnél. Esése volt a szellem, erő és fluidnak; esése a szellemnek, a világoknak és az erőknek. Az első esésnél a szellemek az ő öntudatukat elvesztették, a második esésnél azonban megtartották. Az első esésnél a fluidáris káosz s az erőkben egy zűrzavar állt elő, a második esésnél azonban a világok tűzkarikákat választottak ki magukból (melyet mint salakot kivetettek), mely tény után visszaállt bennük a nyugalom és a harmónia.
Ezek a világok, -miután a magukból kihányt tűzkarikák, mint világcsirák- ő körülöttük rotálódtak és anyanapokká lettek. Ezen világok tehát második osztályú napoknak nevezendők és alkotják a második napkört. Azok az ellenszegülő szellemek, kik megbánással megtérésre készülődtek, a második osztályú napokban maradtak. A küzdelem kipróbálta, tisztította őket; az ismeretben egy fokot emelkedtek és a törvényeket követni készek voltak. Amit elvesztettek az kétszeresen drágának, kétszer értékesebbnek tűnt most fel előttük. Töredelmesekké tette őket a beismerés és megbánás, amelytől fogva ősegységük felé törekedtek.
A második esés miután a szellemek az ő öntudatukat megtartották, tetemesen nagyobb volt az elsőnél, sőt ellenszegülési értelmiségük ki volt fejlődve és nagyon meggondolva. Az ellenszegülésben lettek kitünővé ők, olyanokká lettek mint akiket ti gonosz szellemeknek, démonoknak neveztek. Amilyen tökéletesek voltak a messiások a törvényben és jóban, éppoly tökéletesek voltak ők a gonoszságban és az ellentétben.
Az ellenszegülés a természet törvényiben nem maradhatott többé; zsibbadtan tehetetlenül fekve, gépiesen vezettetve, törvényesen lett kényszerítve, szellemileg megzabolázva, láncra verve.
Isten felette állt e küzdelemnek. Ismerte törvényeinek erejét és hű elsődeit, kik a törvények végrehajtói voltak. Tudta, hogy mi lesz az eredmény és az Ő felfoghatatlan nagyságának türelmével várta azt. Ő tehát mint szeretet és ezzel járó türelem is változhatatlan, hozzáférhetetlen, de mert bölcsességében és igazságosságában is az, kellett, hogy a legbölcsebb és igazságosabb forrásból eredő törvényeknek is szabad befolyást engedjen. Nem semmisített bukott gyermekei közül egyet sem, hanem a törvény ismét megállította őket ott, ahol a bölcsesség által felállított határ megálljt parancsolt, s akik ellenszegülésükben, megátalkodottakká lettek, azokat még szűkebb korlátok által kellett veszélytelenekké tenni.
Természetes, hogy a tűzkarikákban az ellenszegülés okozói és éltetői, azaz a szellemek is benne voltak. A szellemi leszármazás egyik világból a másikba, mindenkor a bűnök és kihágások útján történt, amely eljárásnak a földi száműzetés rendszere, lefokozott utánzata, de minden más büntető rendszernek felette áll.
A szellemek eltávolítása a felsőbb világokból az alsóbb világokba az ő fluidáris megsűrűsödésük következtében történt. A tisztább fluidból, anyagból álló világok, amelyekben erjedéseket okoztak, ezt a megsűrűsödött salakot kidobálták magukból, de a salakban benne voltak a szellemek és az életprincipium is. A szellemek burkaiban, az életpricipium a sejtekben élve és éltetve dobattak ki. Általános áttekintésre fluidnak, salaknak tűnt fel az egész, de élőlényekkel volt tele.
A világok kidobált salakjaiból alsóbb világok alakulnak és a salak kidobálás által megtisztult világok magasabb fokozatot nyernek, azaz napokká (szolarításokká) lesznek. A napok salakjából alakult világok pedig bolygókká lesznek, ahogyan a bolygókból kidobott salakból a holdak. Látjátok az analógiákat? Az ősminták fraktál formában egymásból sarjadnak.

szemlézte: Bíró László
--
"Dolores Cannon a világ egyik legnépszerűbb regressziós hipnotizőrje és az UFO-k, a földönkívüliek kutatója. Hipnotizált alanyainak beszámolóiból megjelent 17 könyve világsiker, és milliók olvassák. Szabadalmaztatott Quantum gyógyító technikáját csak mintegy 2000-en gyakorolhatják az egész világon. Dolores Cannon összegyűjtötte információit a halál élményéről, és átadta tizenhat évnyi hipnoterápiai és múltéletbeli terápiás eseteinek adatait. Mialatt sok száz hipnotizált alanya újraélte életeit, mindannyian ugyanazokat tapasztalták halálukban, a szellemi birodalomban, és újraszületésükkor. Ismerd meg magad is az eseteket, ahogyan azok eredetileg történtek. Szóról szóra a fölvett anyagot gépelték le a könyvben, és az alanyok fölfedik a megvilágosító bölcsességet, ami az emberiség tudatalattijában rejtőzik." (forrás: moly.hu)

letöltés:

https://drive.google.com/file/d/1Ov7OeC ... fjSp4HO5eY

Naprendszer bolygói
https://pixabay.com/hu/images/search/bolyg%C3%B3/

[Karsay1958]

További fejlődés a második bukás után

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

A második esést egy, a törvények útján haladó további fejlődés követte. A 2. osztályú napok által kidobatott tűzkarikák, melyek az ellenszegülő szellemeket tartalmazták, az esés után bolygószintű állapotban az anyavilágok körül keringtek, kiktől a világosságot és a meleget kapták. Az ellenszegülő szellemek tehetetlenek voltak a természettörvénnyel szemben, alkalmazkodniuk kellett hozzá. Ezen tűzkarikák világokká való átalakulása ugyanazon törvények szerint, ugyanazon fokokon át történt, mint a már előbb leírt embrióvilágoké, csak sűrítettebb, anyagiasabb mértékben.
Az új világ-csírák az ő fejlődésüket a tűzkarikákból nem érhették el egy időben egyszerre, mert mindeneknek rendben, a rotáció nyomása alatt, kellett haladniuk. Így lettek csavarkörfutásban a molekulák világcsirákká, melyek kiváltak. Ezek a csírák a folytatólagos spirálkörfutásban tojásokká, ugyanabban a futásban üstökösökké, aztán egyszerűen gördülő világokká, végre törvényesen rotáló 3. osztályú napokká lettek.
Ezen alakuló világokban is a bukottak rossz befolyása miatt újabb vulkanikus forradalmak és kidobatások történtek tűzkarikák formájában. Ezen salakkidobásokkal járó tisztulások után bolygók és holdak sora született meg. Itt mindegyik fokozat mind sűrűbbé, nehezebbé és alantasabbá vált és mindegyik fokozat magába foglalta a vele egyenszerű szellemeket. Ráadásul a fejlődés spirálkörében összeütközések és megakadások jöttek létre az ellentétszellemek romboló, akadályozó működése révén, melyek a szétrobbant világokat molekuláris parányokká foszlatták. A folyton működő természettörvények azonban megsemmisülni, veszendőbe menni nem engedtek semmit; és ezen parányok keringve és forgás által tömörülve ismét új világokká alakultak. A parányok világparányi élettel telítetten, a világok körül; a bolygók és a holdak körül forogtak.
Tehát a második esés nem hozott magával káoszt és rombolást, hanem sűrűsödést, szaporodást, melyek felett vezetve, alakítva és engesztelve a változatlan Isten és törvényei álltak. Az ellenszegülő szellemek mindig a legsűrűbb áramot követték; és miután a tűzkarikákból napok képződtek a tisztulás után, ezeket, mint tisztább áramokat, a leggonoszabb szellemek el kellett hagyják, pontosabban ki lettek dobva és a kevésbé gonoszok lakóhelyeivé váltak.
Tehát a második napok bolygóinak is keresztül kellett esniük a tisztulás folyamatán, hogy 3. napokká lehessenek. A szellemek türhetetlen viselkedése elősegítette a kiválasztódásokat is. Ezek a kiválasztások nem egyszerre történnek ám, hanem a körülményekhez képest, a salak meggyülemléséhez képest, időközönként. Az sem volt feltétlenül szükséges, hogy a vulkanikus forradalmakat maguk a szellemek idézzék elő. Erre csak ott képesek, ahol még erővel és hatalommal bírnak ahhoz, de az alantasabb világok szellemeinél ez az erő már nincs meg. Ilyenkor tehát a természettörvény segít magán és a felgyülemlett salakot az azt okozó szellemekkel egyetemben saját erjedési törvényei szerint dobálja ki. Legalább egy ilyen folyamaton kellett már átesnie földünknek is. Szemmel látható bizonyíték gyanánt itt van földünk kísérője, a hold, mely most az ő gördülő korszakát éli s az ő leendő szellem lakói még körülötte rotálnak.A holdunk világteste átalakuló félben van és a felénk fordult részén nem látni csak kiégett és száradt, mély hegyes-völgyes vidékeket. Ezen völgyek egy részét el fogja borítani a túlsó oldalról jövő, megolvadt jégtenger vize s a hegyek aránytalan mai magasságai sokat fognak veszteni méreteikből.
Az ellenszegülő szellemek befolyása hatással volt az életprincipium fejlődésére is. Az éleprincipium ugyanis, ezeket gépiesen követve, fluidáris hatásoknak volt kitéve és a legdurvább fejlődésű világokban különböző növényi és állati fejlődések jöttek létre. Azon világokban tehát, melyek a tűzkarikákból képződtek, minden kezdetleges csíra, parány, molekula kezdettől fogva sűrűbb volt; később minden képződés és szén telep materiálisabb, valamint a szén esők, jégolvadások, özönlések és elegyedések anyagiabbak. Az ellenszegülők szellemi és fluidáris befolyása következtében jöttek létre a mérges növények és vadállatok.
Az ellenszegülő szellemekben egy olyan érzékiség fejlődött ki, mely az életprincipium által életre keltett állati szervekkel közösült. Az ellenszegülő szellemek értelem- és öntudattal bírva, öntudatos és meggondolt ellenszegülők voltak; öntudatukból akartak alkotni és így akartak szaporodni. Ők kettősségükből való kilépésükre visszaemlékezvén és érzéki érzelmeiket a szellemi kettős, duálszeretetnek elfajulását követvén, félanyagi szellemtesti egyesüléseket iparkodtak előidézni. Így gondolták megalkothatni önmagukat. E módon képeztek e szellemek az ő testükben a miénkhez analógikusan mind hasonlóbb érzéki alakokat. (Hozzánk képest magasabb szellemi tudással rendelkezve, úgy képzeljétek el őket mint a mai genetikusokat és fekete mágusokat, amint kísérletezgetnek, hogy ellentétes erőiket szaporítva növelhessék.)
Az életprincipium, mely a világokon átrotálódva, ezeknek a természet törvényeiben lévő minden fluidját éltette, éltette az ellenszegülő szellemek érzékisége által létrehozott ezen fluidot is. Innen származtak az érzékiségnek megfelelő állatok. Az érzékiség egy kifele hatva szaporító érzés, mely telítette az anyagnak azon molekuláit és sejtállatkáit, melyeket az ellenszegülő szellemek testeinek érzéki érintkezése létrehozott. A fejlesztő életprincipium tehát, természettörvényileg éltette az ezen anyag világban létező érzéki állatokat, melyek testi érintkezések utján szaporodtak. Az utódok a bennük rejlő érzékiséget az ellenszegülők szellemektől örökölték. Tehát az ember érzékiségének forrása is innen ered.
Az ellenszegülő szellemek azonban az ő idegnedvi kifolyásuk és tömörülésük ilyen éltetésében és fejlődésében kielégítést nem találtak. Hogy semmi értelmi és szellemit létrehozni nem képesek, ezen tehetetlenségükben dühösekké lettek. Az állatok, melyek az ő érzékiségük és fluidjuk következtében a rotáló életprincipium által életre hozatva növésnek indultak, vadak, fékezhetetlenek, gonoszak, az ő saját tulajdonságaik visszatükrözőivé váltak. Annyira, hogy az ellenszegülő szellemek végül üldözőbe vették és meg akarták semmisíteni őket.
A 2. napokban (a paradicsomi világokban) szép növények és madarak, puha, illatos fekhelyek, világos kristály források vannak. Lakói önmagukba tért bűnbánó szellemek. A 3. napokban anyagi, érzéki élet van; mely az ő rendszerük bolygóiban még inkább sűrűsödve; mérges növényeket, kemény fekhelyeket, zavaros vizeket, érzéki állatokat hozott létre. Lakosai megátalkodott szellemek. De a 3. napokban lévő élet kevésbé volt érzéki és anyagi, mint a bolygókon és holdakon. Azok az ellenszegülő szellemek ugyanis, melyek testi érintkezés által érzékiek voltak és érzékiséget is hoztak létre, többnyire a bolygókon voltak, melyek az ő világosságukat, táplálékukat és melegüket a 3. napokból kapták, amely napok szellem, erő és anyagban kevésbé voltak érzékiek, materiálisak s éppen ezért válhattak napokká tisztulásaik után.

Megjegyzés: Ha figyeltétek az analógiákat a világok alakulása során, láthattátok, hogy a fejlődés csak az időszakos tisztulások által haladhat a szellemi fejlődés útján, tehát minden égitest élteti a saját szellemlégióját bizonyos türelmi és kegyelmi határokon belül, amíg a természet igazságtörvénye azt nem érzékeli, hogy a rossz növekedésével kibillen az égitest a megengedett harmóniaegyensúlyból. A törvény ezt a kibillenési tendenciát hatalmas feszültségerőkkel igyekszik helyrebillenteni. Amikor már tarthatatlanná válik ez az állapot, a törvény által megszabott kritikus pillanatban, ha a salakanyag és a hozzá tartozó lefokozódott rezgésszintű szellemcsoportok összegyüjtettek, beindulnak a belső erjedésekből fakadó vulkanikus tisztulások folyamatai. Ez a Föld történetében egyszer biztosan, de valószinüleg többször is előfordult már és a közelgő korszakváltás is hasonló módon fogja a tisztulást szolgálni a szellemi és anyagi salak kivetésével.

szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

A Kegyelem Törvényvilága 3/3


TÖRVÉNYEK
Alsóbb törvények.

Az anyagi lét törvényei:

Az ellenszegülésben megmerevedett elemek törvénye
Az életreébredés törvénye
Ok-okozati törvény (Szenvedtetve nevelő törvény)
Minősítés törvény
A szervező életerő törvénye
A születés törvénye
A halál törvénye. (Körforgás törvénye)
Az ördög fogalma
A pokol fogalma

Felsőbb törvények.

A szellemi és lelki fejlődés törvényei.

Átváltozások törvénye
A fizikai test képzetével kapcsolatos állapotvilág törvénye
Az éteri test felszívódásának törvénye
Felső minősítési törvény
Az igazság törvénye
A kegyelmi törvény
A szeretet törvénye (Isteni törvény)

A Kegyelem törvényvilága a Föld szellemeinek és anyagainak a halálból való kibontakozását és fölfejlődését tárgyalja, egészen részletesen, különös tekintettel a mostani fejlődési turnus közelgő végére, ami arra int, hogy mindenki tegyen meg minden elérhetőt, hogy mire az a korszak lejár, az általa addig elérhető legmagasabb fejlettségi fokozatot elérhesse

Az Igazság, bármennyire is rétegesedik, bármilyen végtelen határig osztódik is, mégis minden atomban megtartja a maga lényegét. Ezt nevezzük törvénynek!

Három fő törvény létezik:

1. Isteni törvény
2. Fizikai – Élet (lelki és testi) törvény
3. Kárhozat törvény

Minden egyes lélek számára el van rendelve az Isten törvényéhez kapcsolódás, csak tévelygési idő az egyiknél több, a másiknál kevesebb.

Ez a tévelygési idő lehet a fizikai síkon élő emberek számára egy örökkévalóságnak tetsző világfejlődési turnus vagy korszak. Míg az emberi lélek nincs tisztában a jó és rossz fogalmával, könnyen megtéved, és hamar kidugja olyan dolgok után a kezét, melyek előtte kedvezőek és kívánatosnak tetszenek, de másoknak fájdalmat, szenvedést, felfordulást, szenvedést okoz. Így bűnbe esik és cselekedeteinek következményeiből kell megismerni, hogy helytelen irányba tévedt.

Az anyagi világok (melyek középen helyezkednek el az Isteni törvények és a kárhozat törvényei között a saját törvényeivel), tehát minden körülmények között a kegyelem megtestesítői s az anyagi testben való élet a kegyelem ajándéka.

Az Isteni törvény, magas nagy szellemi életkörzetek melyek az istenség fényében léteznek és működnek, a boldogság felfoghatatlan és elgondolhatatlan érzését tartalmazzák, míg a legalsóbb körzetek (kárhozattörvény) a szenvedések szintén felfoghatatlan mértékét és lehetőségeit foglalják magukban.

És a kettő között ott van a fizikai élet síkja, amire érvényes a természettörvény, és két oldalról szorongatják az alsó és felső körzetek!

A fejlődést a földi élettel nyeri el az ember a jelenben, mert a múlt már lejárt sötét alkalom, melyet más visszahozni, sem megváltoztatni semmiféle hatalom sem képes.
A jövő pedig még nem a mienk, azt Isten kegyelme tartogatja a számunkra.

A Jelen a fontos, mert az a mienk!





Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni!
Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni!
Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok!
(Albert Camus)

UI: Most éljük a kegyelem időszakának utolsó pillanatait!

Megbocsájtás és a sérelmektől való megszabadulás - elmetisztító gyakorlat
https://www.youtube.com/watch?v=Jo8L60C ... Ce2UQ&t=13

Kegyelem törvényvilága, Isten megmásíthatatlan Törvényei
http://data.hu/get/2288129/Karsay_Kegyelem_t._sbk_.zip

[Karsay1958]

Karma törvénye 1/5

Karma

A Karma lényege, hogy minden cselekedetnek (sőt gondolatnak, érzésnek és akaratnak is) következménye van: jónak jó, rossznak rossz és az ember összes cselekedeteinek következményeivel előbb, vagy utóbb feltétlenül találkozik, hogy a következményt átélje, átszenvedje, vagy hogy előnyeit élvezze, ha a cselekedet történetesen jó volt. Az ember tehát minden cselekedetéért vagy mulasztásáért felelős és viselnie kell annak következményeit. Ha az ember rájön cselekedetének hibás voltára és azt jóváteszi, ezzel feloldotta a vonatkozó Karmát és megszabadult annak kellemetlen következményeitől. Ez az, amire az embernek törekednie kellene: hogy "elébe menjen" Karmájának.

A karma nevezhető munkának is, mert a szellemek a „bukáskor” különböző mélységig jutottak el, és az innen történő felemelkedéshez meg kellett szüntetniük azokat a kiváltó okokat, ami a mélységekbe történő „utazást” kiváltotta. És az a SORSUNK, hogy ezt a kiváltó okot megszüntessük!

Kurt Tepperwein nagyon jó összefoglalta az egyik írásában:

„A sors, mint a végzet törvénye.

A végzet törvénye arra kényszeríti az embert, hogy tudatosan felelősséget vállaljon életéért.
A törvény nem dönt, csak kimondja: „ ha ezt teszed akkor ez történik, ha azt teszed akkor az történik. Te vagy a Teremtő, te döntesz” Mindenki azt kapja, amit okozott. És valahányszor kap valamit, azt maga okozta! A végzett törvénye csupán szembesít minket cselekedetünk következményeivel. „Ki mint vet, úgy arat!”
Az ok okozat láncolata nem a születéssel kezdődőik, és nem a halállal ér véget. Nem fehér lappal születünk, hanem hozzunk magunkkal összegyűjtött sorsunkat, jellemünket. Isten nem jutalmazza meg a jót, és nem bünteti meg a bűnöst – a bűn kizárólag a bűnt bünteti.
Ha eltérünk a harmóniától, és bűnbe esünk, akkor ezt mi okoztuk magunknak, és mi bűnhődünk érte.
Különbséget kell tenni a végzet és a rendeltetés között.
Az ember rendeltetése az, hogy igaz valójának tökéletességét egyre tökéletesebb formában kifejezésre juttassa. Legyetek hát tökéletesek, amint a mennyei Atyátok

Azt, hogy ezt milyen úton érjük el, az a szabad választásunk és egyben a végzetünk is! Fejlődésünket megfelelő gondolkodásmóddal elősegíthetjük, de nem megfelelővel le is állíthatjuk, rendeltetésünknek azonban mindenképpen eleget kell tennünk! Gondolataink és cselekedeteink által előidézett okok pontról pontra bevésődnek lelkünkbe. Itt vezetik a mi karmikus számlánkat, amit egyik inkarnációból a másikba magunkkal viszünk. Ezen éltünk éretlen magjai következő életünk talaján gyökeret eresztenek, és gyümölcsöt hoznak. Teljesen értelmetlen hát megfutamodnunk valamely nehéz helyzet elől, hiszen ezzel a szituációval mindaddig konfrontálódni fogunk, míg meg nem oldjuk.

folyt.köv..

UI:

Karma és megvilágosodás. Gyakorlati útmutató.

Televagyunk elméletekkel, de most a gyakorlatban kell már mindent
megvalósítani. Az előadásban ehhez próbálok segítséget adni, hogy hogyan
kell a gyakorlatban megélni, véghezvinni sok mindent, hogy eljussunk a
felemelkedésig, a megvilágosodásig. Hogy szabaduljunk meg hibáinktól, hogyan
ismerjük fel őket?

Karsay István előadása.

Előadás:

1. rész
http://www.youtube.com/watch?v=opFzAvdW ... e=youtu.be

2. rész
http://www.youtube.com/watch?v=CLYhddzH ... ture=g-upl

[Karsay1958]

Eszmék uralják a világot - Felvezetés

Részlet Zita médium közléseinek „Lélekben és igazságban” című könyvének második kötetéből - 1997. október 5.

Isten a kezdet és a vég! Isten öröktől fogva van és örökké lészen. Isten az élet és minden további életnek forrása; szünet nélküli és kiapadhatatlan forrása. Istenben örökösen új és új érzések és gondolatok keletkeznek. Ezek különböző színekben játszanak és különböző erőkként érvényesülnek. Amikor ezeket önmagából kibocsátja, akkor teremtési korszakok jönnek létre teremtményekkel. Él és van a mi Atyánk Istenünk! Teremtményei Hozzá hasonlóan érző és gondolkodó lények, akikben szintén, szünet nélkül árad, keletkezik az érzés és a gondolat.
Kezdetben a teremtmény érzése és gondolata megegyezett az ő teremtőjének, Atyjának, Istenének gondolataival és érzéseivel. Később azonban a teremtmények közül egyesek szabadakaratuknál fogva, Isten akaratától eltérő érzéseket és gondolatokat bocsátottak ki magukból és azok minden irányban szétterjedtek. A baj nem a gondolatok és érzések érvényesülési tendenciájával volt, hanem azok minőségével. Nem azt mondom, hogy azoknak azonosaknak kellett volna lenniük Istenével, de törvényesnek: az igazság és a szeretet törvényének megfelelőknek kellett volna lenniük. A gondolatoknak az isteni igazsággal, az érzéseknek pedig az isteni szeretettel kellett volna hasonulniuk.
Mihelyt a teremtmény ezeket az érzéseket és gondolatokat ellenkezőjükre változtatta, azaz gondolataiba a hamisság, a hazugság, a nem létező dolgok kerültek, érzésvilágába pedig elhajlás a helyes önszeretettől, Isten és a többi teremtmény szeretetétől, akkor óriási differenciálódások, óriási szakadékok jöttek létre a Teremtő és a teremtmény között.
Ezért van az testvéreim, hogy itt e Földön a sűrű anyagi világban, a mélységekbe aláhullott teremtmények világában a teremtmények érzése és gondolata már egyáltalán nem hasonlít a Teremtő érzéseire és gondolataira. Azért mondja az írás, mások az én érzéseim, mások az én gondolataim, más az én akaratom az emberénél.
Az ember így azután sokféle utat, módot, elvet, eszmét, ideát, elgondolást formál és hoz létre önmagából. Elképzeli és úgy gondolja, úgy érzi, hogy így vagy amúgy lenne jobb neki. Kizárja ebből a gondolkodásból azt, hogy másoknak mi lenne jó, mi lenne üdvös, és főként kizárja érzés- és gondolatvilágából az ő Teremtőjét, Istenét, Atyját. Csak azt nézi, hogy ő hogyan boldogulhatna, neki hogyan kedvezhetne az élet, a sors, a szerencse, és hogy ő hogyan kerülhetné ki a szenvedéseket, a csalódásokat, s mindazt, ami a bűn következményeként az anyagi világokban mindenki sorsa lett, és mindenki életébe beleíródott.
Ezek az elvek, elgondolások, érzések hozták létre az asztrális és mentális síkot, mert mint mondom, a teremtmény a Teremtőhöz hasonlóan érzéseivel, gondolataival, vágyaival szünet nélkül teremt, újat hoz létre, mert ezek a gondolatok és érzések életprincípiumokkal telítettek. A gondolatok a mentális, az érzések az asztrális síkot alkotják. Ezeken a síkokon él minden vágy, minden elképzelés, minden elv, minden eszme, minden idea, minden elgondolás Istenről, teremtésről, teremtményről, építkezésről, haladásról, fejlődésről vagy stagnálásról, pihenésről vagy munkálkodásról. Később ezek - a hasonlóság törvényénél fogva - összetapadtak és a szférák világát hozták létre.
Amikor a test megöregszik, elhasználódik, elkopik, és sejtjei hét évenként már nem újulnak meg úgy, mint azelőtt, egyre közelebb kerül a halálhoz, s végül is bekövetkezik számára a halál. A gondolatok, az érzések, az elvek, az eszmék, a felfogások azonban tovább élnek. Bár magukon viselik kibocsátóik bélyegét, de az anyagtól mentesebbek, mint maga az anyagi test és ezáltal az elhalásuk is lassúbb; így tehát az ember, - miután a test tönkrement - szembe találja magát gondolatbeli, érzésbeli alkotásaival, megnyilvánulásaival, és megint csak a hasonlóság törvényénél fogva azokra a helyekre, azokra az állapotokba kerül, ahol alkotásai lerakódtak. Az alkotásait viszont az igazság törvényének egy ága, a minősítési törvény szétszedi és csak odasorolhatja, ahová azok fajsúlyúknál fogva tartoznak. Ott azután a hasonló a hasonlóval olyan mértékekig összetapad, hogy azt már tulajdonképpen a későbbiek folyamán szét sem lehet válogatni, és azok együttesen, hatalmas erővel uralják azt a síkot, azt a szférát.

összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:


Eszmék uralják a világot
Adai közlés – Nagyboldogasszony
Hahnemann szellem közleményei
A gondolatoknak az anyagban való megjeleneseről
A szó hatásai
HANG - Mit jelent az, hogy Mária Országa vagynk
Kábítószer, drogok

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGirILIUj ... g?e=9y5eqZ
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=vpq8A2bSadM
Egy 18-ik századi materialista tudós szenvedő szellemének megnyilatkozása
A médium ismeretlen

https://www.youtube.com/watch?v=lxdL73W6e9k
Advent – Zita médium által – Hangoskönyv (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=sxM-f29hadA&t=1s
Sötét erők fogalma – Karsay István rövid videoelőadása

https://www.youtube.com/watch?v=sVOz93pVsr8
Makk István – Gömbszimbolika összefoglaló előadása

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGiq42fLc ... A?e=eafNDc
Vay Adelma – Szellemnyilatkozatok (a teljes kötet letöltésre a tárolóból)
Köszönet Lócsai Tamásnak a gépelési és szerkesztési munkájáért

https://www.youtube.com/watch?v=OByim5oDmKA&t=104s
Szeretni és elengedni – Romantikus film

[Karsay1958]

Karma törvénye 2/5



Az „örökletes bűn” azt jelenti, hogy minden inkarnációval saját örökünkbe lépünk. Így ismerjük fel a következő mondásban rejlő igazságot: „senki sem árthat neked, csat te magad”. Vannak olyan cselekedetek, melyeket a törvények nem büntetnek: kereskedelemnek álcázott lopás, üzletnek álcázott csalás. Csakhogy bármilyen maszkot választunk is, az „ok okozat” törvénye érvényes marad.
A természettörvényt kijátszani nem lehet! E törvény hatását mindennapi éltünkben is megfigyelhetjük. Hogy milyen emberek kerülnek elénk, milyen helyzetbe keveredünk, milyen dolgokat kapunk vagy éppen vesztünk el, mindezek okát a múltunkban kell keresni. Nincs tehát sem szerencse, sem szenvedés, amire nem szolgáltunk rá, csak ok van és okozat. Ilyen lehet egy rossz házasság, vagy a gyerekek a fejünkre nőnek, elmenekülünk egy mási kapcsolatba, és ugyanazzal a problémával találjuk magunkat szemben. Fel kell tudni ismerni, hogy a problémát az élet adta fel, és meg kell oldani, hogy ne szembesüljünk vele még egyszer. Érdemes odafigyelni az életünkben ismétlődő feladatokra, eseményekre, gondokra, problémákra, mert ezek feladatok, amiket meg kell tudni helyesen oldani. Az élethelyzet nem megváltozhatatlan sorscsapás.

Mások is ránk hozhatják a végzetet. Fel kell tudni mindig ismerni a helyzetet, és a legjobban cselekedni.
Létezik azonban közös végzet is:

- Minden ember minden egyes inkarnációjában sorsközösségbe tartozik, ami vonatkozik ugyanúgy a házastársára éppúgy, mint a nemzetségére, fajára, családjára. Akár autóbalesetről van szó, akár katasztrófáról, ez a végzet az érintettek rezonancia törvényének megfelelően vonzzák magukhoz.

- Az emberek negatív és pusztító gondolatformái összegződnek, és háborúként, forradalomként, társadalmi megmozdulásként, gazdasági válságként, összeomlásként manifisztálódnak, és a csoportsors is visszahat okozójára, mert a kiegyenlítő igazságosság elől senki sem menekülhet.

Ugyanez érvényes bizonyos bűncselekményekre, járványokra, nagy katasztrófákra.
Ebben rejlik a magyarázata annak, hogy bizonyos emberek csodával határos módon túlélnek katasztrófákat: jelen vannak ugyan, de nem vesznek részt a csoportsorsban, mert ehhez a következményhez nem rendelkeznek megfelelő okkal. Ha valóban megértettem a sorstörvényt, akkor minden kellemetlenséget, sértést vagy hálátlanságot hálatelt szívvel fogadok, mert szellemi fejlődésem útján nagyobb segítséget jelentenek nekem, mint bármilyen baráti dicséret.
A végzet törvény azonban csak addig működik az ember életében, amíg saját akarata szerint cselekszik. Mihelyt inviduális akaratát a teremtés akaratával egyesíti, és hagyja, hogy ettől kezdve kizárólag a teremtés akarata érvényesüljön benne, Igaz Valója harmonikusan, tisztán nyilvánul meg, és megszabadul a végzettől. Itt a Földön különféle érzések égnek ki a lelkünkből, és alakulnak át.
Mert amit az ember már magában felismer és meg is nevez : „hogy ebben az életben ebben és ebben vétkeztem, ezt és ezt nem helyesen fogtam fel”, az annyit jelent, hogy elerőtleníti azt a gondolatot, azt a fogalmat, hogy az még mint kísértés se jöhessen számításba.

Mint tudjuk minden gondolatunknak komoly szerepe van életünkben, és az elkövetkezendő szellemi életünkben is. Vágyaink és gondolataink (és tetteink következménye) az asztrálvilágban megvalósul, és halálunk után szembesülünk velük, mint jó vagy rossz eredménnyel, azok hatással lesznek szellemi életünkre, valamit meghatározzák újabb leszületésünket vágyaink – gondolataink hatása következményeként! Mostani teteink és gondolataink határozzák meg elkövetkezendő szellemi és a legközelebbi fizikai életünket. Ha már nagy lemondással megszüntetjük vágyainkat, a jóra és a szépre törekszünk, nem szükséges a Földi - fizikai síkra leszületnünk! És milyen nehéz dolog ez!
Minden gondolatunk hatással lesz ránk!

A szellemi szférák, amelyek a földi emberek előtt, mint világosságok kívánatosak, az anyagnak bizonyos lelkét képezik; azért szükségesek, hogy a szférák anyaga át legyen hatva azoktól a gondolatoktól, érzésektől, amelyeket a szellemek jónak és igazaknak ismertek fel.

A fizikai síkon megvan engedve vágyaink kiélése, mert addig amíg vágyaink vannak, addig nem tudunk elszakadni véglegesen, amíg csak egyetlen fluidunk visszavágyik erre a síkra, addig vissza kell születnünk. Isten Törvényei, amit a Kegyelem Törvényvilágában felsoroltam átvizsgálnak minket, és csak akkor enged tovább a Felső minősítési törvény, ha megfelelünk az Éteri test felszívódásának törvénye, azaz megszűnnek a vágyaink a fizikai világ után. De az természetes, hogy előtte a vágyainkat ki kell élni. Minél magasabb szinten állunk spirituálisan, annál kevesebb vággyal rendelkezünk. Létezik az újraszületés, és az újjászületés fogalma. Újraszületés a reinkarnációs fázisunk, amikor sorra leszületünk a feladatunkat elvégezni. Újjászületés az, amikor itt a fizikai síkon le tudjuk tenni vágyainkat, rossz tulajdonságainkat, és akkor kikerülünk a „szamszara (létkerék)” körforgásából, és nem kell többé kötelezőszerűen leszületni a földre.


folyt. köv..

UI

Karsay István 2013.október 16.-i előadása.
A Karma gyakorlati megközelítésben 1.rész
http://www.youtube.com/watch?v=GMJ8BYsT ... e=youtu.be

A Karma gyakorlati megközelítésben 2.rész
http://www.youtube.com/watch?v=aoB_aZ8c ... e=youtu.be

[Karsay1958]

Embrió-szellemek születése

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

A világok fejlődésének ebben az állapotában láthatjuk a második napok kötelékében, általuk éltetve és fenntartva keringeni a harmadik napokat a körülöttük keringő bolygókkal és holdjaikkal. Ezeket a világokat, miután az első és második napokkal mindenben éles ellentétet képeznek, az alsó; amazokat pedig felső világoknak nevezzük.

Ezekben az alsó világokban élő ellenszegülő szellemek romlottságuk szintjének megfelelően a világtestek tűzkarikák általi tisztulásaival mind jobban el lettek különítve; előbb a harmadik napokból azok bolygóira és onnan hasonló módon a holdjaikra. A “Szellen, erő, anyag” írói ezeket az engesztelhetetlen szellemeket, melyek valójában a vallások démonainak felelnek meg “manóknak” nevezik. A manók midőn maguk teremteni akartak, arra a tapasztalatra jöttek, hogy az ő legsűrűbb érzéki fluidjukból, mely a rotáló életprincipium által éltetett, élő kölykök, állatok álltak elő. (Valójában a “manók” az ő magas szellemi fejlettségükkel valóságos mágusokként, csak sokkal magasabb szinten mint itt a hatodik napkörben, a természettörvény megszegésével, feketemágusi eszközökkel, önmagukat akarták reprodukálni, hogy mind nagyobb ellenrőt képviselhessenek, de a szellemprincipiumot befolyásolni nem tudván, az életprincipiummal “játszadoztak” és hozták létre az állat és növényvilág “génmódosított” változatait.)
Miután a fluidok szervileg és sejtileg érzékiséggel voltak áthatva, a villany-delejes tojásfehérje molekulái sejtekbe záródtak, amelyek érzéki embrionális sejteket hoztak létre, minek a következményei élő állatok lettek. A fluidáris (anyagi) embrióképződés a manók idegnedvéből (testéből) jött, és életre a mindent éltető életprincipium által hozatott. A manók anyagából és tulajdonságaiból az életprincipium által éltetett élő fiak alakjában így jöttek létre állatok, melyek vad, pusztító, dühös, ellenszegülő állatokká nőttek föl. Ezek az állatok az ő szervi származásuk következtében a manók tulajdonságait örökölték. (Az analógia törvénye alapján genetikai alkotásaikkal csak magukhoz hasonlót voltak képesek “teremteni”)
Halhatatlanoknak érezvén pedig magukat a manók az ő ellenszegülő érzékeik kielégítését, idegnedvük villanyos érintkezésében keresték. Sem halált, sem testesülést nem ismerve, törvénytelenek voltak.

A messiások és a manók közt olyan űrt látunk, amely semmiféle békítő izülék által összekötve nincs. Ámde ez a békítő izülék már önmagát képezve, itt volt, várva az ő öntudatukra való ébredését. Ezen engesztelő izület Istenben találja eredetét, a szellemprincipiumban, mely belőle ömlik és a lelkileg kifejlődött életprincipiumban, amely már megjárta a bukással lefele vezető utat, gépiesen követve és éltetve mindent minden szinten.
Az életprincipium éltetett jót és rosszat is, de ő csak szolgált, éltetett de nem romlott meg és fokozatosan lélek természetűvé vált; felvonzatott az első napokba, majd onnan az ős-világosságba, ahol az isteni szellemprincipiumhoz hasonló tisztaságúvá vált. Minél erősebb és öntudatosabb, annál hatványozottabb volt az életprincipium és annál inkább közeledett a szellemi, Istenből ömlő principium felé. Az ő hatványozottságának tetőpontja idézte elő az ő beolvadását a szellemi principiumba és ez általi eggyélevését a szellemi principiummal, melyből aztán embrió-szellemek születtek, mint egykoron Istennek az Ő elsődei és ezen egybeolvadásból milliói születtek meg az embrió-szellemeknek; a vibráció sugárzásától nemződve, rotáció által alakot nyerve, fejlődve.

Mint szellemi embriók a teremtő erő által az ős-világosságból nemződtek s az asszimiláló erő által és az eggyé lett életprincipiumból születtek. Az ősnapokba jöttek a rotáció által, ahol ezek az embrió-szellemek tökéletes kettős szellemekké fejlődve, a messiások által voltak oktatva; hasonlóan 3 szellemi adományban úgymint: értelemben, kettős szeretetben és szabad akaratban részesültek.
Embrionális állapotukból az ősnapokban öntudatos kettős szellemekké ébredtek, kik azonban még gyermekkorukat élték. Az ő képződésük és fejlődésük folyama alatt, a fejlesztve mozgó rotáció és az őket oktató messiások által, a második napokba, azaz paradicsomvilágokba vezettettek, mivelhogy ezen világok az ő törvényes, fluidilag tökéletes fejlettségükben egyenszerűek voltak az embrió-szellemekkel, mondhatni rájuk volt szabva.
Tehát egy egészet előállító háromszoros mozgás ez. Először is az életprincípiumnak az ősvilágossággali eggyélevése után, az első mozgás; vibráció és asszimiláció által a szellemi embriók születtek; másodszor: ezek a rotáció által megragadtatva az ősnapokba vitettek, ahol kettős szellemekké fejlődtek ki; harmadszor: a messiások által az ősnapokból a paradicsomvilágokba vezettettek, ahol az ő fiatal erejükben mint kifejlett kettős szellemek életük önálló tovább fejlődését kezdték el. Mint kettős szellemek értelemmel; szabad akarattal és szeretettel megáldottan, hüvelyük vagy idegnedvük (testük) a paradicsomi világ félig-anyagias állapotával teljesen megegyezett.
Ezen szellemek és Isten elsődeinek létrejövetele közt különbség van. Ezen szellemek nem oly tökéletesen és nem oly közvetlenül származnak Istentől mint ahogy az elsődök származtak. Az ellenszegülés azonközben a kiképzését vagyis félre képződését elérte és ezek a szellemek az engesztelő izüléket vagyis az űr betöltését képezték, míglen az elsődök szabadon születének Istentől. Továbbá az embrió-szellemek félig a természetnek, az ellenszegülésnek, az engesztelődésnek valamennyi fázisán keresztülment életprincipiumból és félig Isten kiömléséből született. Az elsődök ellenben gyermekei valának a legtisztább világosságnak. “világosság az én világosságomból.”
Az elsődök Isten, mig az embrió-szellemek a messiásokhoz voltak hasonlók, kiknek tökéletességi foka ő előttük mint elérendő cél lebegett s erre nézve az embrió-szellemek az elsődökével egyenlő szellemi adománnyal és eszközzel lettek ellátva. Ugyanazok a kettősségi törvények kötötték őket is egybe.
Az ő lelki természetük következtében, különböztek az elsődök eredetétől. Ők képződést és alakot, születési törvényük következtében, az első napokban, miglen az elsődök ugyanezeket az ősvilágosságban nyerték. Az embrió-szellemek öntudatra ébredésükkor már tudatával bírtak annak, hogy ellenszegülő szellemek vannak itt, s hogy azok megkísértését kell legyőzniük. Ők az ő szellemi természetük szerint mint a paradicsom lakói ébredtek fel és tudatával bírtak egy tilalomnak. Ébredése vagy testesülése e szellemeknek a 2.-ik napokban, a rotáció, a forgás és alakulás törvényei szerint történt, a természet törvénye szerint, mely Istenből, a változhatatlanból ered.
Ezen szellemek tehát szellemileg a messiásokhoz hasonlítottak, fluidilag azonban idegnedveik azokkal a világokkal voltak egyenszerűek, amelyek magukba fogadták őket. A paradicsomba való bekebelezésük eszközlői a messiások voltak.

Számunkra emberszellemek számára ez lényeges és fontos tudás, hiszen itt rólunk, szellemeink születéséről van szó ebben a részben, mert az embriószellemek mi vagyunk!
Testvéreink, akik nem buktak el mint mi, már fejlődésükben az ős-világosságot megjárva sokuk az elsődök értelmi, érzelmi és hatalmi erőszintjére jutottak, mi viszont sorozatosan ellenállva és bukva napkörről-napkörre szinte a kozmosz legmélyebb bugyrába jutottunk és, aki közülünk tudatosodik, láthatja, hogy hatalmas munka és számtalam megpróbáltatás vár ránk a visszatérés folyamatában, ahol nincs ugrálás és pontosan végig kell járnunk azt az utat visszafelé, amelyen idáig jutottunk. Lépésről-lépésre el kell takarítanunk mindent magunk után bármikor is teremtettük az érzéseinkkel és gondolatainkkal.

szemlézte: Bíró László

Hétvégi filmajánló

Leírás
https://online-filmek.me/film/14038-joshua

Joshua-t (Tony Goldwyn) egyszerű asztalosként ismerik egy kisvárosban. Elismerik emberi értékeit, senki sem kérdezi, hogy honnan érkezett. Addig a pillanatig nem is volt ez fontos, amíg Joshua el nem követte az első csodát. Hogyan lehet egyszerre valaki négy helyen? Neki sikerül. Gyógyítania is sikerül, sőt életet, házasságot és gyermeket menteni egyaránt. Hirtelen hisztérikus érdeklődés kezd kibontakozni körülötte. Joshua fullasztó légkörbe kerül, egy idő után bénítónak érzi az emberek heves közeledését, csodavágyát. Megérné-e vajon másodszorra is megváltani az emberiséget?

https://drive.google.com/file/d/1gD7QJr ... wgeWR/view

[Karsay1958]

A harmadik szakítás

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

Az embrió-szellemek gyermekkorukból az érett ifjúságba anélkül mentek át, hogy hibáztak volna. Dicső fejlődésnek indulva, engedelmesen rotáltak törvényeikkel és világaikkal együtt. Szellemi látásukkal betekintésük volt a felső és az alsó világokba is, melyek között összekötő izülékek kellett legyenek. Ők álltak a mindenségben Isten és az ellenszegülők között.
A kettős szeretet kifejezését (duálságukat) önmagukban viselték. Két szellem körülvéve egy test által, egyesülve ezen szellemi szeretetben és ölelésben kellett, hogy az újabban létrejövő embrió-szellemek szülei, avagy jobban mondva, fluidba (testbe) öltöztetői legyenek. Mert küldetésük ez volt, azonban hátráltatóan lépett közbe az ellenszegülők befolyása és a szellemek bukása.
A tiszta szellemek megjelenése dühbe hozta a manókat; mert tapasztalták a természet törvénnyel szembeni ellenállásuk tehetetlenségét, alkotási képtelenségüket. Ezen szellemek megjelenése megszégyenítette és elöntötte őket irígységgel, annál inkább, mert az ő korcs alakjuk ezek tökéletes alakjától teljesen elütött.

Amennyiben az uralkodó természettörvény és amazok tiszta fluidja, mint általuk áthághatatlan akadály, nem engedte meg, hogy a 2.-ik napokba (a paradicsomi világokba) betörjenek; elkövettek mindent, ami csak az ő szabad akaratuktól, ellenszegülő értelmiségüktől és behízelgő érzékiségüktől kitelt, hogy amazok kíváncsiságát keltsék fel és ez által az ellenszegülés megízlelésére vágyat ébresszenek bennük. A démonok (manók), ameddig csak az alvilágaik határa engedte (a harmadik napkör világai már alvilágoknak számítottak) , kifejtettek minden erőt. Villanyos szikra szórásokkal árasztottak; színjátékot csináltak, mivel tudták, hogy ama fiatal szellemek tekintetei az ő világukra vannak szegezve és ez felkeltette kíváncsiságukat a tiltott világ (a bibliai tiltott fa) iránt.
A démonok, ezen villanyos világítások közepette, mint eme villanyos fluidok éltető princípiumai működtek, amelyek robbantva és megrengetve kerültek az űrbe. Az ellenszegülők és manók idegnedveinek (periszpiritjüknek, fluidikus testeiknek) ezen villanyos és villogó megjelenése újdonság volt az embrió-szellemek számára, de egy részük azonban ezeket a formákat utálatosnak, rossz szagúnak és kellemetlennek találván, erősen az ő védszellemeikhez ragaszkodott; minden erejükkel azon voltak, hogy az ő világaikkal legyenek szolidarításban. A többi szellemben azonban felbuzdult a kíváncsiság; tetszettek nekik ezen formák és a rotációnak ellenszegülve, saját körükből az űrbe s az ellenszegülők felé vetették magukat.
Ez a 2.-ik napokból háromszoros esést idézett elő: szellemileg, erőileg, fluidilag; egy kidobását a tűzkarikáknak, melyek aszerint, amint kidobattak, a harmadik napok közé helyezkedtek, ezeknek centripetális ereje által vonzatva és egyensulyban tartva. Első esése ez az embrió-szellemeknek. Az egészen tiszta kettős szellemek a paradicsomokban maradtak, melyek a tűzkarikák kidobása után rotálásaikat (fejlődésüket) folytatták. A bukó szellemek mint kettősök hulltak le. Első esésük oka az engedetlenség volt, melyet a második, az érzéki bukás követett.
Esésük által az ellenszegülőkhöz közelebb jőve a manók az ő idegnedvükből a kettősökre érzéki ingert gyakoroltak. A kettősök elfogadó része ízlelte meg előbb ezt a tiltott gyümölcsöt az ellenszegülő szellemekkel való nem szellemi, hanem testi érintkezésben. Ezen érintés mint villanyos ütés, pusztítólag hatott a (delejesen összekötött)kettősökre, átvitetett az adó részre is és ketté váltak, önmagukkal is meghasonlottak, külön nemű érzéki szellemekké váltak. Amint a delejesség villanyossággá, úgy változott át az a tiszta fluidáris testiség sűrű érzékivé.
Az ellenszegülők által nem csak érzékiséget, hanem gőgöt is nyertek a szellemek; ők is akartak nemzeni, alkotni, Istent felülmúlni.
Itt a bukott szellemek szétválása következett be. Az egyik kivált rész képezte az érzéki engedetlen szellemeket, kik a válás következményei által megrémülve, az állatias érzéki szellemektől, azok villanyos fluidjától és visszataszító erejétől, jobb fluidokban váltak ki és a rendes rotációt gépiesen, akarat nélkül, tompultan és ijedten követték. E kevésbé bukott szellemeknek a mélyen bukottak közül való kilépése a szellem, erő és anyagnak a tűzkarikákból való kiválását vonta maga után és következménye lett egy negyedik napköri képződésnek, mely a 3.-ik nap képződésekhez volt hasonló (analógikus).
Ezek a kiválások, amelyből a teljesen bukott részek az alsó világok űrjeibe való esésükkel, egyberagadásokat és szétforgácsolásokat (valóságos anyagi világkatasztrófákat) idéztek elő. A szellemek esése háromféle volt; hasonlított az első eséshez, de csakis az alsó világokban idézett elő kaotikus rázkódásokat. A mélyen esett érzéki szellemek megtompultak és megmerevedtek ezen ütközések és rázkódások közepette. Az Isten törvényeivel szemben tehetetlen, a természettörvények által pedig megkötött manók akaratnélküliségükben látták e katasztrófák által ide-oda taszíttatni magukat, mert tudatosságukat nem vesztették el.

Ezen alvilági káosz, mely a szellemek és tűzkarikák kiválása, a szaporodás, sűrűsödés és túltömöttség következménye volt, egy 5.-ik napköziség képződése által bontakozott ki. Most tehát a 4.-ik napokat a 3.-ik napok körül látjuk keringeni, mint egy naprendszert, körülvéve molekulákkal és parányokkal, melyek ezen kaotikus kohéziójából (összetartó erejükből) fejlődtek ki az 5.-ik napok és keringtek a 4.-ik napok körül. Tehát a fraktál alakzat tovább bontakozik és az új részei mind apróbbak és anyagiasabbak.
A 3.-ik napokban tehát a bűnhődő, de állandó szellemek maradtak éspedig mint napközi, azaz a napokban élő szellemi erők, kik azokat az embrió-szellemeket, kik engedetlenségük és kettősségükből való megválásuk által félérzékileg hibáztak, napközileg, szellemileg és fluidilag magukhoz vonták. Az érzéki, nem gőgös, elvált kettős szellemek, napközileg önnön magukat vonták ki a mélyen bukott fennhéjázó szellemek közül.
A 4.-ik napokba jöttek az érzéki szellemek úgy, hogy ama szellemek, melyek magukat teljesen ellenszegülésnek adták át, a kohéziók káoszában halotthoz hasonlóan megtompulva feküdtek. Ezek tehát mint egy halálban, amazok pedig a félálomszerűség megkötött állapotával a 4.-ik napokban; míglen a megrémült bűnhődő szellemek a 3.-ik napokban.
Ezen szellemi bukás elő lett idézve a kíváncsiság által. Következménye lett a szellemi elfajulás, erőbeli visszafejlődés, anyagbeli sűrűsödés és a kettősségből való szétválás. Az érzéki érintést a kettősök elfogadó része ízlelte meg előbb, - de nem férfiből és nőből állt valaha a kettős, hanem a delej-villanyosság törvényéből kifolyólag: adó és elfogadó részből, ami csak később fejlődött nemivé. Hogy tehát az érintkezést előbb az elfogadó rész érezte meg, az törvény.

Azok közt a szellemek közt tehát, melyek a 4.-ik és 5.-ik napokat lakják – kivéve a manókat - nincs többé különbség az elsődök és az embrió-szellemek között! A családi leszármazás válaszfala ekként le van döntve; de az erkölcsi válaszfal az fennáll! A manók kivételek! – Íme a szellemek általános osztályozása, - Isten szerint!

szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

A 3., 4., 5. Napkör kialakulása és élete

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

Egyenlő lépésben mennek a szellem, erő és anyag átváltozásai; a szellemi átváltozás a szellemben magában és ezáltal az életprincipium jelenségeiben, az erő mozgásában és az anyag sűrűségében rejlik. Először is vizsgáljuk meg a szellem, erő, anyagnak a 3-as napokban történő átváltozásait.
Itt a szellemiprincípium engedetlen; kettős, egyenetlen, erőben taszító, anyagban sűrűsödötten villanyos. Az engedetlenség által a duál egységből szétvált ezen fokú szellemek érzéki vágyakkal bírnak. Azoknak a tulajdonságoknak, melyeket a szellemi principium kifejez, megfelelő alakjuk van; először is a szellemek testesülésében; másodszor az életprincipium valamennyi testesülésében, a növényi és állati világokban is.
Ezek szerint a vágyakozás meg volt ezen világokban mindenütt, de az érzékiség nem volt még testesült formáiban. Ezt a vágyakozást megölni, jobban mondva szellemesíteni kellett. Miután a kettős szellemek, mint egy elfogadó és egy adó principiumban szét voltak válva, ezért ezen világokban is szét volt válva minden: föld, növények, állatok; egy elfogadó és adó principium által voltak telítve, érthetőbben mondva alakot vettek fel. Amíg a szellemek zsibbadtan (latens) feküdtek ezen világok fluidjában, a szellemi princípium a rotáció által élő sejteket és tojásfehérje szerveket vont magához, melyek mindinkább kifejlődvén, ezen szellemek testeivé lettek. A testesüléseik tudomásával bírtak, amint fölébredtek és visszaemlékeztek elkövetett félrelépéseik múltjára is.

A 3.-ik napok szellemeinek a magasabb napok szellemeivel való érintkezésük közvetlen történt. Testük nem korlátozta őket abban, hogy a magasabb szellemeket lássák és beszédeiket megértsék; az alsóbb világokba való betekintésük azonban zárva volt. A megkísértés önmagukban rejlett, rajtuk állt, hogy szellemileg kiművelve, Isten beismerése tisztaságuk eredeti forrásához vezesse őket vissza.
Ugyanezen principiumok és törvény szerint, ámde érzékileg sűrűsödöttebb mértékben fejlődött ki a szellem, anyag és erő a 4.-ik napokban is. A bukott szellemek, mint érzékileg zsibbadt princípiumok feküdtek ezen világok napjainak kifejlődő sűrűbb anyagaiban is. A 4.-ik napok által kétnemű növények és állatok megtörtént éltetése után, az ő álmaikból fölébredtek ezen szellemek is; de mert anyagibb és szervileg durvább volt minden, tehát ezen érzéki szellemi principium szintén durvább szerves csíra anyagot vont magához, amely aztán a szellemek anyagi testét képezte. Érzéki az alakban és kifejezésben, de még mindig nem abban a mértékben, melyet a földön élő emberek érzékinek neveznek.
A szellemek testesülése mindig a világokban létező sejtek és szervi tojásfehérje-csírák szellemi és idegnedvi (testi) vonzásának ugyanazon törvényei szerint történtek, amely vonzás a rotáció által fejlődik alakká. Mivel pedig a 4.-ik napok többszörösített tengely körüli forgással, avagy többszörösített rotációval bírtak, az egész átalakulási turnus sebesebb, de többféle volt.

Ezen világok lakói nem érzékileg születnek és nem érzéki halál által változnak át. Hibáikra való homályos visszaemlékezéssel bírva, egyik testnek másik testbe való átváltozásában, egyik életturnusnak másik életturnusba való átmenésében szunnyadozva és elbábosodva feküdtek. Amint egy turnus a vége felé közeledett, a test is közeledett a bábosodáshoz és átváltozáshoz, amelyből aztán a szellem az ő átalakult testével az újabb életturnusba lépett. A szellemek bábosodása (vegyi átváltozása a testnek), mely idő alatt a szellem szunnyadó, de átváltozási folyamata alatt, környezete mégis látható volt. Ezen szellemek legnagyobb megpróbáltatása és legnagyobb szenvedése ebben rejlik.
A magasabbakkal való közlekedésük itt már nem közvetlenül történik, hanem a jobb szellemek küldetése és ezen világokban való időnkénti megjelenése által; továbbá az ő saját szellemi kiművelődésük és tulajdonágaik által, például az ő szellemi szeretetük; szellemi látásuk; szellemi hallásuk és érzésük tökéletesedése által, mely aztán őket magukat is magasabb szellemekké, sőt testvéreinek közvetítőjévé avatja.
Az 5.-ik napok a szellem, erő és anyagának képződései; a 3.-ik és 4.-ik napok, szellem, erő és anyagának kiválásával történtek. Következésképpen itt a teremtmények valamennyien kétszeresen lefokozott átváltozást szenvedtek. Az 5.-ik napok szellemi principiuma engedetlenséget, dölyföt és érzékiséget tartalmaztak. Ezeknek a szellemeknek esése háromszoros volt. Az 5.-ik napok egyébként átmeneti világok az egészen érzéki 6.-ik és a félig érzéki 4.-ik napokba. A 6.-ik és 4.-ik napok közt mint engesztelő, átmeneti világok léteznek az 5.-ik napok. Íme itt az átmenet a világok szellemi lakóitól az állati lakóihoz. A tojástól az élő fiakhoz; a bábosodástól a fájdalmas halálhoz; a kibábosodástól a fájdalmas születéshez.

Ezek az 5.-ik napok mint átmeneti világok telítve vannak leszármazási átmenetekkel; földbe, növényekbe és állati lakókba. Átváltozásnak van indulva minden létező, minden szerv, minden erő és minden anyag. Az itt élő szellemi lények, félig érzéki, félig szellemi alakok; félig szellemi, félig érzéki testiséggel rendelkeztek. A dölyfös érzéki szellemek, az ő esésük közben, mint az egykori démonok, teremteni akarván, ugyancsak ezeket az idegnedvi fluidáris eszközöket használták hozzá, mi által hasonló érzéki szerveik fejlődtek, de melyek aztán mint test rakódtak le rájuk.
Halálhoz hasonló mély álomba merülve, a rotáció által felébreszttettek az ő érzékileg szervi testükben, tehát testesülve ébredtek fel, aminthogy az életprincipium is testesülésekben és átváltozásokban él és mozog. A különbség csak az, hogy míg amazok testesülésükben öntudatosak (a szellemprincipium által), emezek (az életprincipim miatt) öntudatlanok, gépiesek. Kellett, hogy az 5.-ik napok lakói szellemi tulajdonságaikat, az értelmet, észt és szeretetet, melyek már annyira elfajultak, törvényesen ismét visszaváltoztassák. Ők a törvényhez egy fokkal mégis közelebb álltak, mint a közülük kivált 6.-ik napok lakói. Testiségük egy elágazása volt a szelleminek és érzékinek, valamint ily elágazással bírtak a növényi és állati fajok is. Átmeneti állat-növények; átmeneti madár-férgek, halak; átmenetek a csúszó-mászókból a járókba, a repülőkbe. Ezek a világok telítve vannak átmeneti rétegekkel és csírákkal az ő folyadékaikban és az ő földi üledékeikben. (Ezek ősemlékezetéből származnak a mitológiák világai és teremtményei.)
Amint látjátok, az ősnapokhoz hasonlítva, valamennyi napkör, analóg napköziség; de mivelhogy valamennyi világaikat maguk körül bírják és magukból szülték, lefokozott napköziségnek nevezzük őket. A többszörösített mozgás sebesebb életturnust, gyorsabb anyagcserét és átváltozást idéz elő az 5.-ik napokban. Ezen világok lakói csak nehezen jutnak a magasabb szellemek tanításaihoz és oktatásaihoz, melyek az 5.-ik napokat csak fáradtságos rövid küldetésekben keresik fel. Fájdalmak, szenvedések és fáradozások vannak csírában és keletkezésben ezen világok lakóinak és állatainak számára.
Az értelem, az ész, az Istenről való fogalom, az eredendő bűnről való fogalom csak félig van kifejlődve náluk, amennyiben szellemeik az érzéki szervek nyomását érzik; az ő normális állapotuk körülbelül az, mint ami szomnambula kifejezés alatt ismert itt a földön nálatok. Ez a szellemi és érzéki tulajdonságoknak egy olyan átmeneti állapota, mely által az 5.-ik napok lakói az ő egyéniségüknél fogva nagy gyötrelmeket szenvednek. Vagy igyekeznek érzékileg eltompulni, vagy szellemi fenhéjázásba esnek. Ez az átmeneti állapot legnagyobb megpróbáltatása dölyfüknek, mert ez által érzik az ő alacsony fokozatukat és mélységes esésük megalázó voltát. Maguk körül látják a magasabb szellemeket, anélkül, hogy elérhetnék őket; éppen így látják maguk körül az alantas szellemek tolakodását, amit szellemileg és fizikailag nagyon éreznek.

Ezen kétszeresen szenvedő helyzetnek türelmes elviselése engesztelés és büntetés a számukra. Szellemi fölényeskedések és öntúlbecsülések, valamint erőszakos érzéki kihágások, a halál által alsóbb világokba taszítja őket, vagyis a szellemek egy olyan zsibbadt állapota által, mely bekebeleztetve alsóbb világokba, ott mint ember ismét öntudatra ébred az alsóbb hatodik napkörben.
Mindenütt, minden világtesten a szellem princípiumok tulajdonságai dominálnak, ahol tehát a duálság megszünt, ott mindenben megszűnt: földben, növényben és állatban. Növényben és állatban különvált adó és elfogadó princípiumok nemiséggé lesznek, s mivel ezek tulajdonságokat képviselnek, alakkal azaz kifejezéssel is bírniuk kell. Amennyiben szellem szellemmel itt már csak testi úton érintkezhet, de emberi értelemben vett testiséget már csak a legalantasabb világokban ismernek.

Itt már határozottabb alakban jelenik meg előttünk a földön “reinkarnáció”-nak nevezett többszörös testetöltés. Mivel pedig a 4.-ik napok többszörösített tengelykörüli saját forgással bírnak, amely többszörösített forgás többszörösített rotációs-menetet eredményez, az egész alakulási és testetöltési turnus sebesebb, gyakoribb és többféle lesz ezáltal, vagyis, a szellemek testet öltésének időköre is megrövidülvén, egy turnus alatt sebesebben, többszörösen és többféleképpen következik be, azaz: reinkarnáció által történik.
A reinkarnáció ezzel teljesen világos lesz előttünk, mert a reinkarnációt a test életturnusának rövidsége okozza. Ettől kezdve két élet turnust kell megkülönböztetnünk: egy rotációs és egy reinkarnációs élet turnust. A rotációs élet turnus alatt egy rotációs-menetet értünk, azaz, amíg naprendszerünk ezt a menetet megteszi 26920 év alatt; reinkarnációs életturnus alatt pedig: amíg a saját földünk rotációjával viszonylagos test, (a földi anyagi test) élni képes.
Mit nevezünk szellemi vagy érzéki alaknak; szellemi vagy érzéki kifejezést képviselő eszköznek? Szellem és életprincipium érzékiség nélkül egyformán nincsenek érzéki eszközökre szorulva, amilyenek például az légző, emésztő és nemzőszervek stb. Szellemi szervek azok, melyek a szellem szolgálatára állva, annak közvetítő eszközéül szolgálnak, amilyen a látáshoz a szem, halláshoz a fül, beszédhez a száj és gége szervezete és cselekvéshez a kéz. De mindezek félig érzéki szervek is, mert a test fenntartásának eszközéül is szolgálnak. Tehát félig szellemiek, félig érzékiek; és mert az egészen érzéki szervek is csak felét képezik az alaknak: félig szellemi és félig érzéki az alak is; azaz “ezen lakók félig szellemi, félig érzéki alakok; félig érzéki, félig szellemi szerviségekkel”. Vagyis a mi prototipusaink, még csak félig anyagiasultan, átmeneti stádiumban voltak.
Érzéki testnek nevezzük pedig azt, mely az érzékiség kiszolgálására van hivatva. Érzékiség közé számítunk minden nem szellemi érzést ami a test érzéki és szellemi elágazásait illeti. A testnek két féle funkciója van: kiszolgálni a szellemiséget és kiszolgálni az érzékiséget; félig szellemi, félig érzéki céloknak szolgáló szervezetekkel. Közvetítőjéül kell szolgálnia a szellemi megnyilatkozásoknak és kielégítésére az érzéki szükségleteknek. Minél inkább tisztul a szellem, annál kevésbé érzéki és minél inkább anyagiasodik, annál inkább az érzékiség szolgálatára állnak szervei is. Szellemi tisztulást, Isten felé közeledés nélkül, az ész és értelem anyagi célú alkalmazásával, elérni nem lehet.
A szellemek elfajultsága, amely egy 6.-ik naprendszer fokozatát követelte, nem illett bele a rotáció csavar mozgásának, menetének pálya körébe, oly nagy lett volna a meneti távolság. Tehát ezen távolság áthidalására kellett még egy naprendszert, azaz napkört közbe illeszteni és lett 5 naprendszer helyett 6 és ennek az áthidalásnak az átmenetiségében kellett érvényesülnie az 5-iknek. Átmeneti napok lévén az 5.-ik napokban egy testi életturnusnál tovább aligha maradtak bennük a szellemek, hanem a javultak mentek feljebb, avagy süllyedtek lejjebb a bukottak.
Ezekben a világokban kezdődtek meg a sűrű testi élet fájdalmai az állatokra nézve is, melyek a szellemek süllyedésének ódiumát viselték. Szerencséjükre nem öntudatosan és a testi szenvedésen kivül más (mondjuk lelki) szenvedést nem éreztek. Testben lévén a testi szenvedés alól kivételt ők sem képezhettek. Így intézvén ezt Isten törvényei.

szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

Komoly megjegyzés: A 3., 4., 5. Napkör kialakulása és élete


Sziasztok!

Nagyon kemény és fontos anyag a mai tanítás, kialakul a 6.napkör ahol mi élünk, erről nem sokára szó lesz..

DE AMI A LEGFOTOSABB már kialakult a 7. Napkör, és a Korszakzárás amiben nyakig benne vagyunk azt jelenti, hogy azokaz a „emberek – szellemi lények”, akik nem ütik meg gonoszságaikkal, szellemi bűneikkel a SZERETET mércéjét, lekerülnek a 7. napkörbe, évmilliárdokra, és erről szól a mostani időszak, amibe beleléptünk visszafordíthatatlanul 2000 éve, de igaziból 2005 óta lett bekeményítve a helyzet, és most teljesedik ki ezekben az években.

Várhatóan az emberiség 75-80%-a fog lebukni a 7, Napkörbe!
Bezárulnak a Megtérés kapui, komoly figyelmeztetés: utolsó órában vagyunk.

Megoldás: Megtérés, tiszta szívből, SZERETET MEGÉLÉSE A GYAKORLATBA, tisztesség, becsületesség..

Karsay István

UI:

A világvége jeleit látjuk? - Vekker élő közvetítés

Háborúk, járványok, éhínség, és a klímaváltozás természeti csapásai. Már nem csak bibliai próféciákban olvashatunk ezekről, hanem a mindennapi híreinkben. Már nem csak helyi fellángolásokról és lokális krízisekről hallunk, hanem az egész bolygót fenyegető válsághelyzetekről, amelyek szűnni nem akaró folyamatos kihívás-sorozatként sújtják az emberiséget és írják át az életünk "normális" menetét. Vajon, ügetésbe kezdtek már az apokalipszis lovasai és a végidők jeleit látjuk?

https://www.youtube.com/watch?v=99KD9SzPCYc

[Karsay1958]

Karma törvénye 3/5


Komoly feladatokkal születünk le, és szellemi segítőink segítségével megpróbáljuk végrehajtani feladatunkat, ami persze nem mindig sikerül a legjobban.
Sok minden megtörténik a változások világában, aminek nem kellene megtörténnie, és sok minden nem történik meg, aminek meg kellene történnie!

Téves az a gondolat is, hogyha valaki gyilkolt, vagy embereket szenvedtetett, eljön az idő, amikor az ő részére is bekövetkezik ugyanaz a fájdalom, és neki ugyanazt kell végigszenvednie, amit ő okozott másnak. A feladat az, hogy a leckét megtanuljuk, és nem az, hogy büntetést kapjunk.

Nagyon fontos dolog az, hogy miután egy korszakváltásban vagyunk benne, a kamrafeltorlódások idejét éljük, és alig elég egy életciklus a sok karmikus feladat elvégzésére.
Régebben a lelkünk azon darabkája született le, amelyiknek adott a lehetőség, hogy a magában hordozott bűnt kitisztítsa magából. Kétezer éve Krisztus segítsége révén lehetőségünk van arra, hogy a lelkünk minden része egyszerre egyidőben a fizikai síkon jelen legyen. Mit is jelent ez? A szellemvilágban a hetes felépítés érvényesül, a lelkünk és hét részre van osztva, és mindig egy része született le egy fizikai testbe. Kétezer éve lehetőség van arra, hogy egyidőben akár a lelkünk minden darabja jelen legyen a fizikai síkon, és végezze karmikus munkáját, és fejlődjön, tapasztaljon, életfeladatok – helyzetekben, oldódjon a szeretetben lélektársai között. Erre karma törvénye ad lehetőséget, és olyan családi, rokoni, társadalmi kötelékekbe zár, ahol lehetőségünk van arra, hogy munkálkodjunk szellemi önvalónkon.

Szellemi Tanítónk így mondja:

A Kárma törvénye pedig nem más, mint az igazsággal való folytonos ütközés következménye. Azonban a Kárma törvénye nem a legmagasabb, a legfelsőbb szava a Mindenhatónak.

Az ember nem azért ölt testet, hogy itt a bűneiért, tévedéseiért, hibáiért megfelelő szenvedéseket és bűnöket vegyen magára, és ezzel mindegy letörlessze azokat!
Téves ez a felfogás!
A megpróbáltatás céljából vagytok a Földre küldve, nem pedig azért, hogy érdem szerint éljetek jól és boldogan; azért vagytok itt, hogy a lelketek jóban és rosszban egyformán kihozza magából az örökkévalóságra szánt érzéseket, amelyet az igazság törvénye bevált.
Az ember nem mondhatja az embertársára, hogy ez azért szenved, mert előző életében biztosan ezt, vagy amazt cselekedte, megkárosított valakit vagy kirabolt, vagy megölt, és most mindez utoléri. Balga, gyerekes felfogás ez, mint ahogyan a gazdagság és az irányítás se ilyen összefüggéseiben kerül bizonyos emberek kezébe.

A Föld egy nagy gyümölcsfa, és mi vagyunk rajta az értetlen gyümölcs. A sorozatos testetöltések tapasztalatai megérlelik a szellemeket arra, hogy egy magasabb létállapot lehetőségét belerögzítsék az érzésvilágukba.
Ezek az eszmék összecsoportosítják az embereket, akik már erre alkalmassá válnak, új formák képződnek, és ezek új világot teremtenek.

Most még együtt van a hibázó, a tévedő. A rosszakaratú azzal, aki felfelé törekszik, aki szeretne békességben élni. A gonosz most még élvezheti azokat az előnyöket, amelyekre semmilyen érdemes sincsen egészen addig, amíg a halál el nem jön érte, és ki – ki megkapja jutalmát érdemei szerint.
A változások világában élünk, itt még nincs végcél, vagy végigazság, itt minden próba
Amikor nagy háborúk, járványok, nyomorúságok, éhínségek vannak a földön, amikor embercsoportok gyötrődnek és szenvednek, akkor az emberek szívesen okolják a vezetőket, igazságtalanul ítélkező bírákat, de elfeledkeznek arról, hogy saját önmagukban kell keresniük minden fájdalomnak és nyomorúságnak okát.
Isten azért küldi az emberlelkeket a változások világába, hogy itt, mintegy jelmezbe öltözve egy – egy kisebb nagyobb munkát elvégezzenek, és ez az Ő szellemvilágbeli előremenetelünket nagyban segíti.


folyt. köv…

UI:

Anasztázia Szeretet Terében - Kátai Piroska Sella, Horányi Ágnes
https://www.youtube.com/watch?v=OId86MR6LmQ

[Karsay1958]

Karma törvénye 4/5




A földi életnek van még egy eredménye. Bukáskor a szellemek maguk sűrítették meg az anyagot, és minden egyes leszületéssel lehetőség van arra, hogy az anyag felszabaduljon, átalakuljon, átvegye a jó rezgéseket, és ebből a kötött anyagból ki minél többet állít a jó, vagyis Isten szolgálatába, annál gazdagabb, boldogabb és szabadabb életet élhet ideát, annál magasabb rendű örömökben lesz része. És ez csak a testetöltések által lesz lehetséges!

A Föld nem az angyalok hazája, nem a tiszta szellemeknek van szükségük arra, hogy próbákat éljenek, hanem a tökéletlen szellemeknek.

Vannak többé –kevésbé sérült lelkek,
Vannak, akik majdnem egészen hibásak,
Vannak, akik a boldogsághoz egyáltalán hozzá se férhetnek, mert a lelkük más irányba keresi az élet rejtélyének megoldását.,
Vannak, akikben a jó már bizonyos fejlődési fokot ért el, de még izgatja őket a rossz …
Vannak a jóban erősen fejlett szellemek, akiknek a lelkében vannak még homályos rétegek,
Vannak még erőssebben haladott szellemek, akik már – már elszakadtak a Földtől, azonban a szeretet hatalmas ösztönzésére igyekeznek menteni azokat, akik egyik vagy másik életükben kedvesek voltak előttük. Ezek a missziós szellemek.
Vannak végül olyanok, akik egy utolsó testetöltéssel talán sokat elérhetnek és nemcsak egy lelket, hanem egész csoportokat emelhetnek magukkal; a lelkük világosságával nagy területet világítanak be, és új eszméket hoznak magukkal, és a világot hatalmas lendülettel már irányba terelik.

Tehát nem mindenki egy és ugyanabból a célból van a Földön, így nem is ugyanaz a sorsa!

Minden emberlélek a maga érzéseivel és törekvéseivel hozzá van kötve az élethez, a világhoz és a többi emberhez, így minden ember össze van kötve a másikkal, mint ahogyan minden szellem össze van kötve a Teremtővel és szellemtestvéreivel, azokon keresztül a természeti világgal és a világot fenntartó erőkkel. Minden szellemre, akit Isten a létbe hívott szükség van, mert minden szellemre feladat van bízva, amelyet el kell végeznie. Vannak életek, amelyek kizárólag tanulásra szolgálnak, vannak életek, amelyekben a jót a gyakorlatban kell érvényesíteni. Amikor már tudja a lélek érvényesíteni, akkor jönnek a próbák, akadályok!

Sok ember elbukik a próbán, és utána jön a vezeklés!
A vezeklésre adott életek szegények a lehetőségekben, szűk korlátok között vezet az út, hogy a lélek ki nem térhessen, mert a testben erős a kísértés, a csábítás, és a lélek könnyen félreértheti azokat az adottságokat, amelyekkel rendelkezik, és akkor nem tudja elvégezni a rábízott dolgokat.

Ez nem bűnhődés, ez csak az igazságnak didaktikai megismertetése. Abban a pillanatban, amikor megismerted az igazságot, amikor az a lelkedben törvényé vált, amikor tehát már nem kell küzdened a csábítás ellen, amikor lelkedben vezető törvényé vált az igazság, és még csak kísértést se érzel, hogy visszaélj vele: akkor már te magad is törvényé váltál, és nincs szükséged arra, hogy tovább szenvedj céltalanul azért a bűnért, azért a tévedésért, amelyet létrehoztál. Nincs tehát bűnhődés abban az értelemben, ahogyan az ti, földi emberek elképzelitek; de van Istennek a végtelen kegyelme és szeretetet, amellyel minden úton járót felemel, magához vonz, megtisztít és megigazít.
Minden szenvedésnek az a célja, hogy a jobbat, az igazabbat, a tökéletesebbet abba a felmart, égő sebbe, amelyet a szenvedés váj a lélekbe, átültessük, a vérkeringésbe és a lelkiismeret forrongása által meggyökeresíthessük, és ezáltal a jobbat diadalra vihessük. Ez az összes szenvedésnek magyarázata és célja.

folyt. köv…

UI:

Definiálható-e a szeretet energetikai szempontból? - Körkérdés Az Istenkor születése konferencián
https://www.youtube.com/watch?v=Q6VM6cl2_hs

[Karsay1958]

Az Isten Országának tornácában - Felvezetés

Részlet a Névtelen Szellem Eszter médium útján „Úton hazafelé” című könyvéből

Az Úr Szentlelkének sugarai szétáradnak a világban. Ezek a sugarak az arra alkalmas lelkekben tüzeket gyújtanak, nagy, erős lobogással lángolnak, és ezek a lángok majdan egyszer bevilágítanak a bűnnek sötét, eldugott barlangjaiba is. De amikorra ez elérkezik, akkorra már nem hívogatja az isteni kegyelem a megtérésre azokat, akik elzárkóztak eme világosság sugarai elől. Mert ezek a sugarak akkor már az ítéletet és igazságot, a megmásíthatatlan törvényt viszik hírül azoknak a lelkeknek, akik bezárkóztak, akik eltemetkeztek, hogy az Istennek kegyelmi sugárzása meg ne találja őket, mert az ember itt a Földön a múlandóság világában van, számára itt egy új törvény születik meg: azaz elfelejti mindazt, ami azelőtt volt és nem látja azt, ami ezután következik, bele van helyezve az ember a jelenbe, a jelennek minden örömébe, megpróbáltatásába, amelyet időleges sorsa nyújt neki. Ebben az időleges sorsában az ember vagy jól érzi magát, vagy rosszul, mindegy.

Mindenképpen késztetve van arra, hogy gondolkodjék, kutasson, cselekedjék és valamiképpen részt vegyen abban a jóban és rosszban, amely őt körülveszi, lelkének minden érzését, minden indulatát minden jó, vagy rossz voltát bele kell dolgoznia ebbe a jelenbe, hogy amikor ez a jelen lehullatja szirmait, s eljön az ősz, elhullatja leveleit is, amikor az élet törvénye őt ebből a jelenből - a cselekvések teréről - lassan-lassan kivonja, akkor e jelen történésének magvai csírázásnak indulnak, s elkezdődik az a folyamat, amely következményeket hoz létre, s ő ezeket már nem ebből a jelenből szemléli, hanem úgy érzi magát ezzel szemben, mint egy harmadik személy, s akkor sokszor megijed és nagy rémülettel szemléli azokat a következményeket, amelyek az ő jelenben végigélt és cselekedett magvaiból kikelnek, bár akkor a törvény még nem ül felelte ítéletet, egészen addig nem, ameddig az az úgynevezett pohár be nem telt.
Földi élete során kivirágzik és valamelyest gyümölcsöt hoz, amely gyümölcsök az örökkévalóság csűrébe takaríttatnak, ahol ezek a gyümölcsök várják a lelket. Nem más, nem idegen, nem az Isten - mint ahogy az emberek elképzelik -, hanem ezek a gyümölcsök tartanak rajta ítéletet, ezeket kénytelen szemlélni a szellemvilágban, mert ezek élnek és ezekből ismer mindenki önmagára. (Például, amit hazugsággal vagy csalással szerzett és nem dolgozott meg becsületesen érte, az a betakarításnál egyszerűen eltünik.)

Ezekből kell, hogy önmagába tekintsen és látnia kell, hogyan, miképpen alakult az ő lelke, milyen ő tulajdonképpen a saját valóságában. Mert hiába mondaná valaki az embernek: nézd, teneked ebből, vagy amabból azonnal meg kell térned, teneked el kell hagynod ezt, vagy amazt, teneked ezt a magad részére meg kell szerezned, mert nagy hiányérzeted van. Ameddig ez a hiányérzet nem válik tudatossá, addig azt el nem hiszi és hiába mondaná neki, valaki: neked ezeket, vagy amazokat az elgondolásaidat, érzéseidet, törekvéseidet el kell hagynod, mert ezek neked károsak, kárhozatot teremtenek számodra: - nem hiszi el, addig amíg nem látja a következményeket és nem látja azokat a káros visszahatásokat, amelyek az emberi lelkeket gondolkodásra és szemlélődésre indítják.

Tehát szükség van a fizikai életre, szükség van egy ilyen megszabott, korlátok közé szorított, állapotra a szellem részére, hogy ott egy bizonyos kifutása legyen az ő belső lelki világában, hogy abban cselekedjék, és a cselekvés következményeit szemlélve, beismerésre juthasson az igazsággal szemben, amikor az igazság törvénye számon kéri ezeket az életeket, cselekedeteket, amelyeket ezekben az időleges kis kitérőkben kellett megtennie, mert nem a földi élet a cél

.
összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

Az Isten országának tornácában
Adai közlés – “Tartsatok bűnbánatot…”
Az igazi hitvallás
Kevesen vannak, akik Jézus keresztjét szeretik
A lélek és a mesterséges megtermekenyítés
HANG - Választott társam jó úton jár-e?
Biró Lajos_DÁKOK és SZÉKELYEK- Skythák

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGirJAhXs ... Q?e=F4hmpt
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=Nksrsx6K9nU
Kérdések és tanítások Gizi médium által – 2000.márc.7.

https://www.youtube.com/watch?v=L4SXn01B0wg
A gyermeknevelés Gizi médium által

https://www.youtube.com/watch?v=dCJqj92PO38
Mária nővér – Gizi médium által

https://www.youtube.com/watch?v=z-mzY9D5ApY
KARCOLAT – Szép? új világ..... - Bedő Imre,
közgazdász, Férfiak Klubja alapítója - Karc FM

https://www.youtube.com/watch?v=rzlQQM9 ... Nx&index=2
Az a varázslatos vidéki élet – Romantikus film

[Karsay1958]

Karma törvénye 5/5



A karmának nagyon sok értelmezése van. Bárki nyúl hozzá és próbálja felfogni, az mind mást emelhet ki belőle. A karma-kérdés még a szellemileg régebben munkálkodóknál is olyan, hogy át kell értékelni az eddigi ismereteket vele kapcsolatban. Egy nagyon sokszoros, és nagyon sokféle szempontból összetartozó, összeszövetkező feltételrendszer, de nem az ószövetségi szemet-szemért felfogás beteljesülése! Olyan gazdag fogalom, mint az ember gondolat- és érzésvilága. Tehát nem felesleges, ha arra gondol: "Én most itt tartok, így gondolom, ezt akarom tenni, ez következhet, de jó-e az nekem, vagy használ-e a másiknak?"
Az a karma-fogalom, ami mindmáig oly sok helyen valóságosnak vett, az azt mondja, hogy valami megcselekedett vagy érzett dolog, ami bosszúként visszaüt rá. Ebből igazi változás nem állhat elő, mert ha valaki úgy fogja fel: "Ha ezt a rosszat elkövetem, akkor kapok egy nagyot a karmától," akkor félelmében fog cselekedni. A félelem megint emberi, földi vonatkozású. Amíg az ember nem úgy és a szerint cselekszik, ami a belső öntörvényéből igazán ő, és hogy másként nem is lehet, mert az ő, akkor mit ér, amit a félelméből tesz?
A régi karma-megfogalmazás szorongásokat okozhat, amíg valaki azt a büntetés, következmény, adósságtörlesztés pedagógiai eszközének fogalmához köti. A jó karmáról alig esik szó. De ki más teremtse meg ezeket a jobbakat, mint az, aki már maga is egészen mássá alakult az addigihoz képest?
A javítás érdekében mindenki annyit tehet meg, amennyit tud, mert tud, csak azt hiszi, hogy nem. A lényeg a negatív hozzáállás átalakítása, amitől még messze van a mindent pozitívan látás. Lényünk valódi természete az, hogy létezésünk színterén minden tökéletes, teljes és egész, de megfeledkezünk róla, mert megtanultunk félelemmel tekinteni az életre, megszakítva a kapcsolatunkat azzal, akik vagyunk. A félelem annyiféle rejtett arcával jön elő, hogy sokszor a puszta felismerése is nehéz, nem hogy a feloldása.
Meg kell érteni a karmának egyik alapvető tételét: bár sokszor igen szigorú törvényszerűség van vele kapcsolatban említve, mégis az a lényeg, hogy mindenkinek egyénenként, külön-külön kell elbírálnia, hogy a karmát minek fogja fel, és hogyan kezelje. Segítségül adom azt, hogy a karmát, akárhonnan nézve is, tanácsos az önmunkálkodás eszközének felfogni. Ha az ember bármely tanítást eszköznek fog fel, és hogy mit lehet vele elérnie a saját belső törvények és a jelenlegi haladottsági foka szerint, akkor nagyot nem tévedhet. Amikor mint szerszámot tartja a kezében, hogy a segítségével valamit kihozzon magából, akkor tudja a karma törvénye a legtöbb jót végrehajtani. Nem egy kívülről kapott, elfogadott valami, amivel nem sokat tud kezdeni és fél tőle, hogy mi következik. A karma nem a bosszúállás eszköze, nem megtorlás, hanem szerszám, a lehető legjobban kialakítható segítség annak, aki így kezeli.

A hatás – ellenhatás törvényét az ember maga akarja irányítani, felhasználva az önfejlődésében, és alakulásában, akkor nincs félelem, bosszú lehetőség, vagy bármi más, és azt látja benne, ami számára segítségül adatott. Igaz, azzal dolgozni kell, a szerszámot előbb magához kell igazítania, de amit utána elér vele a maga lelki világában, az a szerszámot kinccsé avatja!


írta: Karsay István


UI:

A szeretet nem idealizmus! - Veres Mónika, Jakab István
https://www.youtube.com/watch?v=nrAh_YMxXtc

[Karsay1958]

Hatodik napkör

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

A 6.-ik napok a legkisebbek és legtömörebbek, keringésük és forgásuk a rotációban a legtöbbszörösebb. A világcsíráik, vonzerejük által a már háromszorosan elkülönített salakanyagot vonták és gyűjtötték össze. Így fejlődtek ki többszörösen megtisztulva napokká a napközi csírák és lettek az ő rendszerük világainak táplálóivá. Ezek közt a 6.-ik napok közt foglal helyet a ti napotok, mely amint látjátok sok testvérrel bír ugyanezen sűrűsödésben és ugyanezen rotáció napjai közül.
Az ő testvér napjai mindenféle fokozatú napok: parányban, csírában, embrióban, tojásban, üstökösben, gördülő és forgó állapotokban. Vannak féltestvérei is; ezek olyan napok, melyek átmeneti állapotban vannak; sőt a többi naprendszerekben is szélesen elterjedt rokonsággal bír; az unokaöccsök és unokanővérek mindenféle fokozatával, neki magának is vannak gyermekei mindenféle fázisokban és fejlődési arányokban.
Saját napotok rendszerében, a kisvilágban (mikrokozmoszban) láthatjátok a nagyvilágot (makrokozmoszt), világ-parányilag láthatjátok a mindenséget, vagyis a nagy egészet ebben a legkissebben, amelyben viszonylagosan és kicsinyben megtaláltok analógikusan mindent, ami létezik.
A halottakhoz hasonló szellemi, érzéki principiumoknak mindenekelőtt a napokban való felébredését írja meg a könyv, de ez a mód analógikusan érvényes a napkör minden égitestére. Az érzéki dölyfös szellemek, miután világképződésük alatt zsibbadtan feküdtek, az anyag közepette ébredtek fel. Azoknak a világoknak velük egyenszerű (analóg) testei és szervei közt ébredtek fel, melyek őket az érzéki életre képesekké tették.
A legelfajultabb szellemek felébredése minden eddig megírottaknál tömörebb és anyagibb testekben történt. Testük az ezen világokban kifejlett szerviségek gépies magukhoz vonzása által állt elő. Ezek a szervek a szellemi elfajultság és az érzékiség kielégítése utáni vágyakozás következtében állatemberivé lettek és csak a szellem hosszasabb tisztulása után és a testnek többféle leszármazás általi átváltozásai után képződtek emberivé.
A testesülést illetőleg ehhez volt hasonló a 6.-ik napkör összes világainak természete: kifejlődésük kezdettől fogva anyagi volt. A képződési mód, habár átváltozásaiban anyagibb és durvább is, de elvben ugyanaz marad. E szerint az oly mélyre esett szellemek anyagias, durva, elevenszülő testekkel, szellemi és egyéni principiumaikat megtartva, az ember és állat közt egy átmenetet képezve, állatembereknek neveztetnek.
Valamennyi bolygóban, ahol a mélyen esett szellemek az ellenszegülés határához értek, az állatemberi testesülés az első. Természetes, hogy ezen szellemeknek az ő testesülésük alatt a múltjukat illető minden visszaemlékezésük megszünt. A szenvedést, a halálküzdelmet, a szellemi megtompulást a testesülés előtt érzik át. Fájdalmak közt szül a nő. Az ő életturnusuk rövidebb, de sokszorosítottabb. A testesülés állandóan ismétlődik, amíg a szellem az értelmiségnek, észnek és jóakaratnak ismételten egy bizonyos fokát eléri. A kettősök szétválása ezekben a világokban teljes, de mégis, mivel a törvény által össze vannak kötve szellemileg, több testesülés után, ugyancsak e törvény szerint, a szellemi szeretet fölébredése és vágyakozása folytán ismét csak találkozniuk kell.
Dölyf által megvakíttatva, érzékiség által megtompíttatva elfelejtették e szellemek Isten fogalmát és ezen fogalmat, szellemi fokozatukhoz képest, alkották önmaguknak. Ha Isten elsődei önfeláldozólag ezen 6.-ik világokban isteni küldetéseket nem teljesítenének, a napkör bukott szellemei és a magasabb szellemek közt teljesen megszűnt volna már az érintkezés, de csak rövid tartalommal bírnak e missziók s nagy időközökben jönnek létre.
Kevésbé hibás szellemek a 4.-ik és 5.-ik napkörökből, bűnhődésük végső tisztulása gyanánt, szintén nyernek küldetéseket e világokban. Midőn a szellemek a 4.-ik és 5,.ik napseregekből csoportosan bekebeleztetnek e világokba, a mélyebben süllyedtek előtt, példaképek gyanánt szolgálva, civilizáló és művelő küldetéseket töltenek be (például az ógörögök, kik magukkal hozták emlékeiket a mitológiájukban). A magasabb szellemekkel való érintkezés csak közvetve, testesülések avagy médiumok által történhetik. Ez képezi teljes képét a 6.-ik rendszernek (napkörnek), minden fokozataiban, amelyek közt a ti földetek is találtatik.
Az állatembereknek a paradicsomi szellemektől ízről-ízre való leszármazását láttátok az esésben lefelé és ha a szellemi csíra az állatemberben nem volna meg, ha nem az elfajulásnak volna következménye, az esetben a magas szellemek fokát természettörvényileg nem érhetné el; fejlődőképessé az ő szellemi leszármazása teszi őt, különbözteti meg az állatoktól és segíti fokozatosan haladni, hogy ismét elérhesse a paradicsomi fokozatot. Így van ez a szellemi leszármazásban.
Sok billió és trillió mérföldet, sok világrendszert végig kellett utaznunk amíg ide értünk. Utazásunk nem volt hiábavaló. Megismertük a mindenség rendszerét és annak logikáját; a világok keletkezésének módozatait; a fluidok vagyis anyagok alakulásait, sűrűsödéseit; üledékeit s földünk anyagának számtalan sűrűsödésben, váladékon, vegyi folyamaton és üledékes fokozaton keresztül ment, s végre itt szemeink előtt nyilvánuló sok mindenféle tartalmát. Tudjuk miből és hogyan keletkezett a növényzet az ő válfajaival; az állatvilág az ő válfajaival; az analógiákat ásvány, növény, állat és emberi test között s hogy mindennek tényezője, előidézője – a szellemprincipium, melynek szolgálatára áll s eszközévé rendeltetett az: életprincipium.
A rövidesen sorra kerülő korszakváltás egy általános tisztulási folyamatot jelent nemcsak a földünkön, a naprendszerünkben, hanem az egész 6.-ik napkörben, amikor valamennyi égitest a saját érési és erjedési folyamatában sorozatosan kidobálja a számára már elviselhetetlen salakanyagát, mely gátolja a fejlődésében. A salakanyaggal együtt a fejlődésre képtelen, a jók haladását szellemileg akadályozó és visszatartó szellemek is ki lesznek vetve. Ez lesz a krisztusi példabeszéd szerinti elválasztása a konkolynak és a búzának, hiszen a megújuló és rezgésszintben felemelkedő világban már nincs helyük az alacsony rezgésszintűeknek.
A tűzkarikákkal kidobott salaktartalmaknak a sorsa, hogy részei legyenek egy új, a 7.-ik napkör létrehozásának, amelynél alább süllyedni már nem lehet, onnan már csak felfelé vezet az út. Földünk is tevékeny részese lesz az új napkörnek, mert tisztulása után ő is egy kis nappá alakul ebben a napkörben. De hol leszünk mi már akkor?
Meg kell értse minden szellemtanos és bárki más is, hogy ennek fele sem tréfa. Igyekeznünk kell, amíg lehet, amíg a kegyelem vissza nem vonul és az ajtók nem záródnak, nehogy a konkoly sorsára jussunk, mely tűzre vettetik és megégettetik.szemlézte: Bíró László

UI:

Múltkorihoz ezt írtam, most megismétlem:
megjegyzés: A 3., 4., 5. Napkör kialakulása és élete
Sziasztok!
Nagyon kemény és fontos anyag a mai tanítás, kialakul a 6.napkör ahol mi élünk, erről nem sokára szó lesz..
DE AMI A LEGFOTOSABB már kialakult a 7. Napkör, és a Korszakzárás amiben nyakig benne vagyunk azt jelenti, hogy azokaz a „emberek – szellemi lények”, akik nem ütik meg gonoszságaikkal, szellemi bűneikkel a SZERETET mércéjét, lekerülnek a 7. napkörbe, évmilliárdokra, és erről szól a mostani időszak, amibe beleléptünk visszafordíthatatlanul 2000 éve, de igaziból 2005 óta lett bekeményítve a helyzet, és most teljesedik ki ezekben az években.
Várhatóan az emberiség 75-80%-a fog lebukni a 7, Napkörbe!
Bezárulnak a Megtérés kapui, komoly figyelmeztetés: utolsó órában vagyunk.
Megoldás: Megtérés, tiszta szívből, SZERETET MEGÉLÉSE A GYAKORLATBA, tisztesség, becsületesség..
Karsay István
UI:
A világvége jeleit látjuk? - Vekker élő közvetítés
Háborúk, járványok, éhínség, és a klímaváltozás természeti csapásai. Már nem csak bibliai próféciákban olvashatunk ezekről, hanem a mindennapi híreinkben. Már nem csak helyi fellángolásokról és lokális krízisekről hallunk, hanem az egész bolygót fenyegető válsághelyzetekről, amelyek szűnni nem akaró folyamatos kihívás-sorozatként sújtják az emberiséget és írják át az életünk "normális" menetét. Vajon, ügetésbe kezdtek már az apokalipszis lovasai és a végidők jeleit látjuk?
https://www.youtube.com/watch?v=99KD9SzPCYc

Hétvégi filmajánló

A Lelki ismeretek amerikai 3D-s számítógépes animációs fantasy
A film témája az élet nagy kérdései köré összpontosul: miért vagyunk itt a Földön? Honnan erednek a vágyaink és a szenvedélyeink? Mitől vagyunk önmagunk? A történet főszereplője egy középiskolai zenetanár, aki egész életében arra vágyott, hogy nagy dzsessz-zenész lehessen, ám mikor végre megkapja a nagy esélyt, hogy élő közönség előtt játszhasson, egy szerencsétlen baleset következtében a lelke elhagyja a testét, és egy olyan helyre kerül, ahol több száz hasonló lélek szemináriumi képzéseken vesz részt, mielőtt egy újszülött gyermek testébe kerülne. Annak érdekében, hogy visszajusson a saját testébe, Joe-nak szüksége van egy másik lélek segítségére, akit rá kell ébresztenie arra, hogy saját magának felfedezze, mi a földi élet igazi értelme...

https://videa.hu/videok/film-animacio/l ... -O8sqZtLuo

[Karsay1958]

A Föld mint világparány

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

Utunk végén a földön vagyunk, ahol egykor a legmélyebbre süllyedt és legérzékibb fokozatok egyikén találtuk magunkat. Figyeljük meg a szellem, erő, anyag lefokozottságát a földön. A szellemi principiumnak a megjelenése itt e földön az állatemberi testesüléssel kezdődött meg. Itt van a legdurvább emberiség összenövése az állatokkal, ami a leghasonlóbb hozzá. Nemcsak a külső hasonlatosságról van itt szó, hanem igen gyakran az emberek és állatok lelki tulajdonságainak hasonlatosságáról is, olyannyira, hogy ezek az ő magasabb fajaiban gyakran több szeretetet és érzést mutatnak, mint a durva vadember, kinek esze és felfogása úgy viszonylik a művelt emberéhez, mint ahogy viszonylik a legdurvább állat őhozzájuk.
Az ember tehát nem művelt majom, mert más principium (életelv) élteti a majmot és más az embert. A majom, mint állat, mint érzéki és testies lény a szellemek esésének következménye; mint éltetett érzéki lény, ő egy tiszta principium; az állatember pedig az ő saját esésének következménye. Az állatok fajai és tulajdonságai a szellemek elfajulásának és a megsűrűsödéseiknek következményei, mely utóbbiak az életprincipium által a rotáció folyamán életet nyervén, tulajdonságokkal fölruházott állatfajokká lettek. Tehát minden állati és érzéki a szellemi elfajulásnak, a szellemi esésnek és sűrűsödésnek következménye. Az ember és az állat, az anyag és tulajdonsági csere által szoros összeköttetésben van egymással.
Hogy a mindenségben ez a kicsi föld miért oly nagy nekünk? Azért olyan nagy, mert mozgásunk korlátozott s ebből kifolyólag a világtestek nagysága mindig az azokat lakó szellemek mozgási képességéhez van arányítva. Mire való lenne nekünk egy nagyobb világ, mikor ennek sem tudjuk bemozogni az ezredrészét se, kivéve a mostani utolsó időket.
A szellembukások okozta lefokozódások, amint tudjuk, fokozatosan szálltak alá; bizonyos tehát, hogy azok a szellemcsoportok, melyek földünk népfajait képezik, nem a földről erednek, csoportokba nem a földön verődtek, sőt inkább szétforgácsolódtak, és hogy képességeiket és lefokozottságukat az előző világokból hozták magukkal.
A harmadik esés után, ha a bolygókat is számba vesszük, milliárd és ki tudja hányszor milliárd világok alakultak, melyek a szellemfokozatokkal voltak analógiában, ahol a hasonlók egymást vonzása következett be. Az ilyen vonzalmi körök alakulására azonban csak a test nélküli életben van alkalom, ahol a vonzás ereje előtt határ nincs, találkozási lehetetlenség nincs. Az ilyen csoport alakulásoknak (fajoknak, népeknek, nemzeteknek) tehát ott kell végbemenniük, ahol ahhoz meg van a lehetőség és akadály nincs.
Ott vannak az alakulások, ott osztatnak be a csoportok a rotáció által, ott helyeztetnek el a tűzkarikák területén és a kidobott tűzkarikák immár ilyen beosztott csoportokat visznek magukkal. Amint aztán a tűzkarikákból a világalakítások tömegesítései megkezdődnek, a szellemeket tartalmazó anyagi részek úgy lesznek beosztva, hogy ébredéskor a csoportok a nekik leginkább megfelelő fluidok (földrészek, klima, talajok, növény és állatvilág) közt találják magukat. Ez a test és alak eredetének fizikai magyarázata.
A csoportok magukkal hozták az ő szellemfokozatukat s az új világban, amelyben fölébredtek, ott kellett, hogy megtalálják az ő tisztulásuk feltételeit, ámde az e földre jött csoportok egynémely része annyira süllyedt volt már, hogy puszta feleszmélésük több időt igényelt, mint más magasabb fokú szellemek művelődésének immár egy-egy, aránylag magas foka, mint például az ógörögöké.
Később a művelődés nem csak szaporodással terjedés, de népkeveredések és reinkarnációs átültetések által is előmozdíttatott, olyannyira, hogy a mai művelt nemzetek leszármazási ágazatait senki nem lenne képes megállapítani. Szóval, ma már egyik nemzet sem tudná kimutatni, miféle konglomerátumokból van összetéve és hogy mennyire uralkodik benne az új és az ősi elem. A művelt és a műveltséget terjesztő nemzeteket értjük itt.
Az emberi test, ez a kényszerzubbony, mely a bukott szellem meg-megújuló lázadásainak következménye, s amely kényszerzubbony viselkedésünk következményeként elkerülhetetlen adatott reánk a folytonos kihágásokra szabott törvények által. Ez a kényszerzubbony erős akadálya nem csak mozgásunknak, erőkifejtésünk és a szabadakaratunk felhasználásának, hanem szellemi fejlődésünkre nézve is.
Mennyi idő múlt el Krisztus megjelenése óta? Mégis az emberiség legműveltebb része sem képes a helyes isten-eszme fölfogására és a szellem személyi és szellemvilági létezésének fölfogásába bele találni magát.
Az a műveltség, amely a földön mutatkozik és terjed, amint már mondtuk, nem az emberiség önművelődése, hanem a rotáció műve. A rotáció preparálja az emberiséget és viszi előre, művelve a művelődésnek azon kellékeit, melyek az önművelődés lehetőségét készítik elő. Ez még mindig csak iskoláztatás a rotáció magas szellemeinek láthatatlan tanári kara által, de az önálló, a szabadlábra helyezett önfejlesztő korszaknak ideje még nem érkezett meg. Közel van már, de még nincs itt.
A tömör földi test kényszerzubbonyának nyomása alatt sinylődő szellemprincipium hosszas vajudása ez. Nehéz megküzdeni a zubbony hatásával még a küldetésben ide lekerült magasabb szellemeknek, az emberiség úgynevezett legkimagaslóbb alakjainak is, kik a közelből megfigyelve nagyon sok olyan gyarló vonást árulnak el, mely a zubbony részint korlátozó, részint érzéki befolyására mutat; pedig ezek hatalmas szellemerők nagy ellenállási képességgel rendelkeznek a tucatemberekhez képest az anyag befolyásával szemben.
A fogalmat Istenről a szellemek hozták magukkal és még azok is ébresztésre, fogalomtisztulásra, sugalmazásra és befolyásra vannak szorulva. Gyarlóságoktól teljesen mentes ember nincs, de azok a gyarlóságok, melyek a test múlandóságához vannak kötve, azok le is hullanak a testtel együtt a szellemről.
Igenis a testi kényszerzubbony által okozott hátrányok teszik, hogy fogalmaink is annyira korlátozottak, mert saját szervi korlátainkon át figyelünk meg mindent, azokat, melyeket e szerveken át avagy szervek által meg nem figyelhetünk, letagadjuk. Így voltunk még eddig mindennel. Letagadtunk mindent, amit érzékeinkkel nem tudtunk megtapasztalni.
Lásd a te bolygódban, óh ember, a te érzéki esésed következménye képpen a te bűntetésednek helyét! Szellemed másodjától elválasztottan, küzdened kell a természet ellen és küzdened kell önmagad ellen, hogy nagy fáradtsággal és áldozatok árán vissza nyerhessed őt. Igen bizony! A te eredendő bűnödben születve, szellemi eredendő bűnöd által ide hozatva fájdalommal jöttél és születtél a földre, hogy a halál rémképével hagyd el azt. Keresd ebben a te esésed bizonyítékát, hogy ez a hely csakis a bűnhődés és engesztelődés által válhatik a haladásnak helyévé.

Ha ezt velem együtt megértetted már nem tarthat vissza semmi, hogy igazából rátalálj Istenre és megállíthatatlanul haladj az atyai ház felé.

szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

Az élet egy örök hullámzás

Névtelen szellem írásaiból Eszter írómédium útján

Síró szélvészben jajgató morajlásban, a természetnek ítéletszerű dühöngésében éli ki magát az az erő, mely soha nyugvást nem ismer. Mert őt sorsa örökké fejlődni, mozogni kényszeríti.
Ez az elemek csatája, mely minden fel nem használt energiát magához vonz és céljaira felhasznál.
Mihelyt a szellem elveszíti erői felett a hatalmát, a természeti erők uralma alá kerül. Idővel ugyancsak ezek ébresztik fel őt és talpraállítva, új vágyakkal, új érzésekkel fölruházva belökik az élet hullámzásába, mert nincs örök megsemmisülés. Újra és újra meg kell az életet kezdeni, bármikor is hagyta abba.
Még a mélyről is felhozza a természettörvény ereje az ellentétes erőkben kimerült szellemeket és gonosz elveikhez való gonosz munkát bíz reájuk, hogy ebben dolgozva is a szellemi fejlődést szolgálják. Az élet beláthatatlan magasságokat és titkos mélységeket magában foglaló örök hullámzás, csodálatos szépségek és boldogságok szülőanyja és egyben kimondhatatlan szenvedések és fájdalmak forrása is. Kinek igy, kinek úgy jut belőle.
Az élet olyan, mint egy büvős tükör, melybe belenézve sohasem azt látjuk, amit óhajtunk látni, hanem azt, amiről nem is tudunk, hogy van. Amit nem keresünk, azt találjuk s amit elfelejtettünk, azt hozza elénk. Lelkünk hiányait, fogyatékosságait hűen, pontosan megmutatja akkor, amikor mi tökéletesnek és jóknak hisszük magunkat és szenvedünk tőle. És akkor összetörve, kétségbeesve irgalomért esedezünk, mert belátjuk, hogy nincs létjoga tévelygő lényünknek, mert nem boldogságot, hanem szenvedést érdemelnénk a mi engedetlenségeinkért és várjuk a vezeklést a büntetést.
Amikor már a belátásnak erre a fokára jutottunk, a kegyelem nagy értékkel jön elénk, mintegy feleletképpen az élet tükörlapján és mi ámulva állunk ez előtt a titkos tükör előtt, mignem megtudjuk, hogy Isten a mi Atyánk titkon néz ránk és várja a pillanatot, hogy felfedhesse Magát előttünk. S amikor mi megértjük ezt, nem látjuk többé a büvős tükröt, hanem Isten végtelen szeretetét, mellyel minket Magához vonzott, hogy megismerve, mi is szerethessük Őt .
Istennek ez a szeretete megtanít bennünket arra, hogy a rosszat többé ne a hatásairól, hanem az igaznak ellentétes természetéről ismerjük meg. Többé már nem lesz szükség a természet kemény leckéjére, mert a bennünk levő világosság eloszlatta, fölbontotta a homályt és az életnek uraivá lettünk a bennünk lakozó isteni törvény által.
A természetet nem győztük le, mert harcra sem kelhetünk azokkal a hatalmakkal, melyek felettünk uralkodnak. Csak kiemelt bennünket az Isten kegyelme a természettörvény kemény korlátai közül és így nem mi vagyunk a magunk szabadítói, hanem az isteni kegyelem.
A mi alázatosságunkkal, engedelmességünkkel csupán alkalmassá váltunk az isteni erők befogadására, de az érdem Istené, aki bennünket fölemelt, megtisztított és a bűnnek és tévelygésnek sötét ködéből a világosságra vitt.
Mondom: nem a miénk az érdem, de az eredmény igen. Mert ezután már az élet fényoldalán élhetünk a hit és engedelmesség által.
Ez a jövő képe.
A jelen, amelyben éltek, az isteni eszme elfogadásának a próbaideje.
A jövőhőz, a boldogsághoz, a lélek álmainak, vágyainak a megvalósításához közel vagytok, de a csalódáshoz és szenvedéshez is, ha halljátok az Igét, ismeritek a jót és mégsem törekszetek annak megvalósítására.
Próba az élet, akár fölemeljen, akár a mélyre sujtson az örök hullámzó mozgás.
Akár örültök, akár bánkodtok, akár szenvedve türtök, akár magasztalva hajlongjanak előttetek, egyformán Isten kegyelmére van szükségetek, hogy ebben a folytonos hullámzásban megállhassatok.
És vegyétek eszetekbe: Az Isten tekintete egyformán vizsgálja a szíveket, úgy a fent, mint az alant levőket. Aki fent nem jól végzi, nagyon lekerül. Aki pedig a kevésen is hű, azt sokkal bízza meg.
Fontos az életnek minden kis perce, hogy a hiábavalóságot, a mulandóságot kiszoríthasátok életetekből, mert ha sok hiábavalóságal töltitek meg életeteket, a szellemvilágban nagyreményű koldusok lesztek csupán, minden tudásotok, meggyőzödésetek dacára is.
De ha érzéseitek, cselekedeteitek valódi értékkel bírnak - mindegy, akár szenvedve, akár könnyen szereztétek azokat, boldog és gazdag szellemekké váltok.
Az élet hullámzásában fejlődő szellemek meg kell ismerjék elveik és munkájuk értékét. Ismerjék meg az életet, mely hol borzalmas, hogy gyönyörteljes, de amelynek vége nincs sehol.


szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

A lélekből történő betegségek gyógyítása karmikus hatással.

Példa esetek.
Önzés és gőg.
A szellemtípus gyógymódként önzésre először földi gazdagságot, gőgjére pedig az előkelő származást kapja meg kiélésre.

Következő testetöltésre már bekövetkezik a szellemi operáció. Az önzés megkapja a szegénység kegyelmi állapotát, a gőg pedig a megvetett származást, például a cigánysors kegyelmi állapotát, vagy Amerikában például a néger gettó lakóinak megvetett állapotát.

A szellemi tályogok felnyílnak, kifakadnak és megindul a szellemi tisztulás gyógyító folyamata.
Hiúság és hírnév.
A szellem megkapja a hírnév dicsőségét, érzékiségre pedig testi vonzerőt kaja kiélésre. Következő testetöltésre a hiúság megkapja a meghurcoltatás kegyelmi állapotát, az érzékiség pedig a visszataszító külső kegyelmi állapotát.
Nagyratörés és kapzsiság
A szellem megkapja a nagyratörésre a magas társadalmi pozíciót, kapzsiságára pedig a fényes vagyoni helyzetet. Következő testetöltésre megkapja a megalázó élethelyzet kegyelmi állapotát, a kapzsiság pedig a tönkremenés kegyelmi állapotát.
De nem minden esetben érvényesül a karma törvényének logikája, nem minden helyzetre igaz!

UI:

Egy ismerősöm kérésre az előadásaim anyagát feltöltöttem, 600 mega, innen letölthető:

Karsay István írásos előadás anyagok letöltése
https://drive.google.com/file/d/1qDjp60 ... U6YvJ/view

[Karsay1958]

Titkos Tanításokból:

Szenvedés

A szenvedéseknek akkor van helyük és idejük, amikor a lélek a jóban megpróbáltatott és a rossz győzött. Ilyenkor a szenvedés a rossz egy részét felemészti, a megmaradó rossz pedig leülepszik a lélek fenekén, és a jóra törekvés marad a felszínen. Ilyen alkalmakkor az isteni kegyelem – még ha a lélek alacsony fokozatú is – juttat neki olyan körülményeket és állapotokat, hogy a benne lévő jó a jobbal érintkezve megszaporodhassék és megerősödhessék.
Mert hogyha az embernek az ő bűnei és tévedési miatt – mint ahogyan az emberek általában gondolják – mindig csak szenvedéseket, küzdelmeket kellene elviselni, a jó elcsenevészednék benne.
Például ha a féltékeny természetű ember csak csalódnék és emiatt folyton szenvednie kellene, megszerezhetné – e a hűségben való hitet?
Nem, csak a hűség és a jóság tudja ebből a hibájából kigyógyítani. Mert a jóban a léleknek a jó felé történő törekvései és érzései fejlődnek, mintegy felduzzadnak. A hit is a meggyőződések és a bizonyosságok által lesznek erőssé; mert hogyha az igazságot az ember soha se érezné, akkor kiveszne belőle az igazságban való hit.
(saját megjegyzés: ezért is fontos mindig a szeretetben élni, és azt sugározni még akkor is, ha támadás ér minket, hogy példát mutassunk a velünk szemben álló alacsony szintű szellemi lénynek!
Lásd: „bocsásd meg Atyám a vétkeiket, nem tudják, hogy mit cselekszenek”)

Ezért van az, hogy a gyenge lelkeknek általában majdnem mindig a jobb, és könnyebb életet adja a végzet erősödés céljából, a jóban erősebb lelkek pedig megpróbáltatásokat, olykor több és nagyobb megpróbáltatást kapnak a sorstól, mint amennyi kijár!
Így van az, hogy nem mindenki azért szenved a földön, mintha az ő régebben elkövetett bűnei és gazságai ütnének vissza. Vannak kisebb küldetésben lévő ember – lelkek is, akik másoknak szánt szenvedéseket és gyötrelmeket viselnek el.

Itt dől meg a karma elmélete és olvad föl Isten kegyelmi törvényében.
Itt elszakadnak a szállak és megszűnik a rideg ítélkezés jogossága.

Ezért tartózkodjék mindenki az „igazságnak” felettébb való gyakorlásától és hangoztatásától. Mert ha nem volnának jobbak és igazabbak, akik segítik a mélyen bukott szellemeknek a világban hordozni terhüket, akkor nem volna fejlődés, és ne volna meg annak a lehetősége, hogy a nagyon gyengék is valami jóhoz is juthassanak a világban.
De miután vannak – és különösen sok az ilyen női szellem, akik küldetésben munkát vállalnak e világon, bár nekik a szenvedés igazság szerint és következményeként nem jár ki – ezek viszik az emberiség sorsát előre!
Az ilyen nők azok a megtisztító edények, akiknek a fluidjain keresztül a férfi – szellemek világosságot és szeretetet nyernek, mert hiszen a női fluidokon keresztül van a testetöltés lehetősége. Ha a férfi csak a nála alacsonyabbfokú női szellemmel volna kapcsolatban, soha se tudna feljebb emelkedni.

A férfi ösztönszerűen érzi ezt, ezért úgyszólván kétféle életet él, kétféle törekvése éli ki magát benne: az egyik a felfele történő törekvés, amellyel az ő előrehaladásának eszközét: a feleséget, az anyát tisztának, és szeplőtelennek igyekszik megőrizni, és egy másik törekvés:

Az ő érzékiségének felelősség nélkül való kiélése, amivel a bűnbe, a sárba igyekszik lenyomni a nőt, aki pedig épen olyan hozzátartozója, mit az anyja, a felesége, vagy a leánya.

Ebből a tévedéséből a férfinak ki kell gyógyulnia; fel kell ismerni a a legutolsó nőben is az anyát, a feleséget, és az Ő leánygyermekét. Mert ameddig a férfi kétféle nőt akar és kétféle nőnek biztosítani a létjogosultságot maga mellett, addig az Ő számára a haladás és a boldogság útja el van zárva.


S bár igaz, hogy a szellemnek az elfogadó része az, amelyik lefelé húzta és húzza az egységet, viszont ismét az elfogadó rész az, amelyik felfelé is emeli.

Ezért a nőt meg kell becsülni, mert nem tudhatja egyik férfi sem, hogy akit alantas szenvedélyének eszközéül tekint, nem éppen az ő lelkének hozzátartozó mása-e? (duál – pár)
És jaj annak a férfiléleknek, akinek a lelke a posványban van, mert nem tud addig felemelkedni, ameddig az a női lélek a posványban jól érzi magát. (saját megjegyzés: lásd prostitúció)

Ameddig kétféle nő van a földön, addig a férfi szellemek nagy légiója ődöng a földi szférák körül, mert vagy nem tud, vagy nem lehetséges testet öltenie, annyira gyenge, vagy ha kissé fejlettebb, nem akar testet ölteni; már pedig amíg nem cselekszi, nem tud a törvényben dolgozni.
Amíg a férfi nem becsüli meg a feleségét, lánygyermekét, addig nehezebb a jóban, az igazban történő fejlődésnek kifinomodása.

Mert a nő az, akin keresztül a jobb és tisztább nőkre tud szert tenni; és ha ezek a jobb, igazabb és törekvőbb női szellemek bezárják a kezüket és a magasabb szférákból nem szállnak alá áldozatos testetöltésre, akkor a föld elveszett parázna asszonyaival és gonosz fluidú nőivel, akik lehetnek anyák, lehetnek szeretők, de belőlük a férfiszellemmel nem sok hasznot lát, mert csak lefelé vonzzák őt.

A szenvedéseknek nagy mennyisége és bűnöknek és tévelygéseknek elfajulása ennek az egy félreismert törvénynek: a szerelmi törvény rossz alkalmazásának köszönheti létét.
A paráznaság a sátán vegykonyhája. A testetöltéshez használt erők és fluidok, azok a vegyszerek, amelyekkel a lelkek már leszületésük előtt beoltatnak. Az ezekben rejlő hajlamok bontakoznak ki a külső, kifejlődő sejtek világában, és ha már ezek a lelki erők tisztátlanok, akkor az egész emberi természet meg van rontva.

FONTOS dolog, hogy életünk egy része a karmikus feladataink feloldását szolgálja, majd áttérünk a dharmára, az életfeladatunk elvégzésre koncentrálódik.

UI:


Szellemtani Szilánkok. Karsay István
http://www.youtube.com/watch?v=c_pp4ecO ... e=youtu.be

[Karsay1958]

Idők jelei - Felvezetés
Névtelen Szellem_Kiáltás az utolsó órában – Idők jelei -Eszter médium útján

Az Úr Jézust a világ öntudatlanul várja. Eseng az eljöveteléért és mégsem tudja, hogy mire, vagy kire vár abban a szokásból emlegetett Névben, akit a világ a saját elképzelései szerint és mindenki a maga külön céljainak megvalósítására szeretne felhasználni. A világ ünnepel a maga megszokott módján, immár közel kétezer esztendeje, de megmaradt bűneiben, tévelygéseiben, mert sajnos mindig csak a külsőben, a szokásokban éli át azt a történést, mely nemcsak a Földnek, hanem az összes égitestnek is nagy előrehaladásához adta meg az első lökést.

Amíg az egyéni érdekek apróbb és nagyobb gondjai, vágyai foglalkoztatják a földi embert, addig a nagyobb, messzeható történések szövődnek a Földön és a földfeletti szférákon, és még ezek felett is, a Naprendszer különböző bolygóinak összeegyeztetésében dolgozók kezében van.
És mindez azért történik, hogy a kicsiny, a tudatlan, a ma örömének vagy szenvedésének élő ember kitaláljon az önmaga által épített börtön sötét és homályos, zegzugos barlangjaiból és lásson világosságot. Lássa meg, hogy az élet nem apróbb-nagyobb próbatétel, hanem komoly, nagy munka az előrejutáshoz, az egyidőben együtt élők harca a sötétséggel, a gonoszsággal, mely az eltévelyedettek tudatlanságából származik.
Ezek a szellemi elmaradottak kirostálódtak, mint a konkoly a nemes mag közül, és megégettetnek abban a nagy tűzben, mely minden tévelygéseknek és ebből származó gonoszságoknak a végső leszámolása és befejezése. Tehát nem örökéletű, mint azt sokan hiszik és hirdetik, mert a tudat és az emlékezés jelenti a folytatódást, az élet továbbvitelét.

A szigorú elhatároltság, amit az egyik egyház a másik egyház hívei és önmaga hívei közé állít, megakadályozza a hívők érdeklődését és gátakat vet a gondolkodásnak, az igazságot kereső lelkeket elválasztja egymástól. A lélek lobogását eloltja a megszokás, a közöny és az érdeklődés szinte elterelődik a lélek dolgairól és a világ felé irányul, ahonnan a féltudományok csábítóinak állandó újabb és újabb felfedezései vonzó erővel nyúlnak ki és polipkarjaikkal egyre beljebb és beljebb vonzzák a tudományok után szomjazó lelkeket mindaddig, amíg az istenhitnek utolsó cseppjeit is kiszívják a lélekből.
Úgy engedi el az élet harcaiba, hogy az élet harcát lélek nélkül csak az anyagra támaszkodva harcolja végig. Ezek az élet súlyos sebesültjei, akik akkor is szegényen térnek meg a szellemi életbe, ha a világ a legmagasabb piedesztálra emelte is fel, vagy a legnagyobb gazdagságban fürösztötte is meg életüket, mert eszményekben nem tudnak hinni, még kevésbé tudnak érte valamit áldozni. A lélek vaskos anyagiasságba burkolózva csak az anyag, csak a test életét éli, csak annak a céljaiért törekszik. Így mindig vastagabb hurok képződik körülötte és megfosztja minden lelki és szellemi megérzésétől.
Mivel az isteni törvények a lélekért vannak, az egész élet a lélek fejlődéséért van, így céltalanná válik az élet, megfosztja a halál az ilyen élettől az emberiséget, mert törekvéseivel a halál felé siet öntudatlanul, akaratlanul.
Én azt mondom gyermekeim, mielőtt a sötétség beállna, siessen mindenki az igazi, a szellemi Krisztus zászlaja alá gyülekezni, ne a megszokásos hitben, a formákban keresse és találja meg a maga krisztusi eszményét, hanem azokban az igazságokban, amit Ő itt hagyott, a lélekben követők számára. Mert Ő azokkal van és velük lesz a világ végezetéig.
Az Ő igazsága a szeretet és megértés igazsága, az alázatosságé, a szerénységé, a békességes tűrésé, a kevéssel megelégedésé, az egyszerűségé és a becsületes őszinte törekvésé. A léleknek fel kell öltözködnie ezekbe, és akkor nem fog rajta a világ csábítása, sem a megfélemlítése, mert az élet: ura a halálnak: a bűntől való tisztaság: ura az ítéletnek. Legyetek bölcsek és higgyetek az idők jeleinek, melyek az Úr eljövetelét hirdetik újra az Úr angyalai által, hogy a ti útjaitokat ne a gonosz tanácsán folytassátok, hanem amit Ő mutat nektek.

összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

Idők jelei
Adai közlés – “Könyű azokat szeretni…”
A szerelem szellemi megvilágításban
A Névtelen szellem munkálkodásának célja - Utolsó idők
A Megváltó születését jelző fényszikra
HANG - Megváltoztam betegségem alatt
A rákkal diagnosztizált terhes nő története




https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGirJQhF9 ... Q?e=Edv2kG
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=2qUJS2LQBA8
Kérdések és tanítások Gizi médium által – 2009. Szeptember 21.

https://www.youtube.com/watch?v=V_O6V2N-Rq8
Kérdések és tanítások Gizi médium által – 2000. Január 4.

https://www.youtube.com/watch?v=mkWaUtiI5wA
Örökértékű igazságok 11. rész – A Névtelen Szellem bölcsészete
Hangoskönyv (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=ELVEg_K ... VcAIMtOyvI
Lélekszakadva – Spirituális film

[Karsay1958]

Vajúdik a föld


Ima


Drága, a mindenséget betöltő, jóságos teremtő Atyám!


Mélységes hálával borulok le Előtted, a Te hatalmasságod és mindenütt jelenvalóságod előtt, amellyel betöltöd a mindenséget és a mindenségben élő és munkálkodó gyermekeidet, hogy hálatelten köszönjem meg minden egyes érzést és gondolatot, amelyet felénk sugárzol a Te végtelen érzéstáradból, hogy éltess és vezess bennünket a végtelen hosszú úton, amely az örök hazába vezet el bennünket.
Hálát adok Atyám neked a fejlődés törvényeiért, minek következtében visszajuthatunk az elvesztett paradicsomba, a jónak a végérvényes diadaláért, és a rossznak a büntetéséért, hanyatlásáért és bukásáért, a kettő különválasztásáért, valamint a Te hazahívó szavadért és annak vonzerejéért, és mindennek eredményéért, a föld vajúdásáért az új földre való eljutás lehetőségéért és mindazért, mert betekintést engedtél mindezen történések ismereteibe a III. kijelentés által. Tehát nem kell félnie a földi embernek, mert „mindezeknek meg kell történniük,” a változásoknak be kell következni, hogy a jó tovább haladhasson a maga törvényes fejlődési útján az örök haza felé.

Köszönöm Uram Jézusom Neked, hogy kétezer évvel ezelőtt eljöttél a földre, mint Megváltó és megmentetted a földet az örök pusztulástól! Ugyanis, ha nem vitted volna fel a keresztre a világ bűneit és nem hoztad volna létre az üdvösség útját, senki sem maradt volna meg és most nem írnák itt az eszközömmel, mert már akkora volt a bűnmennyiség a földön, hogy kilökni kényszerült volna magából a salakot és vele együtt az összes szellemet és senki sem jutott volna el az üdvösségre. Tehát az „utolsó pillanatban” jött általad a megmentése az emberiségnek. De nagyon drága árat kellett fizetned ezért. El kellett hagynod a messiási világok ős-napjait, a duálodat, hogy egy legsűrűbb anyagú bolygón megszülethess egy istállóban, a legszegényebb körülmények között, ahol nem értett meg szinte senki a hatalmasok közül és a megváltásért az életeddel kellett fizetned. Ezt a hatalmas missziót nem merte vállalni senki a messiások közül rajtad kívül, de Te sikeresen végigvitted és ezáltal adtál még több mint kétezer év lehetőséget az emberiségnek az Isten Országába való bejutáshoz.

Kedves Mária, Neked is hálával adózhatok, amiért beálltál a csatasorba az Úr mellé, hogy részt vállalj az emberiség megváltásában. Továbbá köszönöm,- habár ezek a földi szavak egy kicsit sem fedezik azokat az érzés-megnyilvánulásokat, amelyek a lelkemből sugárzanak,- mindazt a munkát, amelyet szellemi állapotban végzel értünk bukott szellemgyermekeidért, valamint mindazért az angyalseregért, akiket Te küldtél le a földre az emberiség megváltásának, és az Úr munkájának elősegítésére.
Továbbá köszönöm mindazokat a testbeöltözött missziós szellemeket, akik szenvedéseikkel meghosszabbították a kegyelmi időt, vagy legalábbis csökkentették a földre váró katasztrófák mértékét.
Minden dicsőség Téged illet Atyám most és mindörökké!
Amen
*


A föld sorsát intéző szellemi világ, tudva és látva mindazt, ami az átalakulás ideje alatt az emberiségre vár, a segítségére siet(ne), hogy elősegítse és felgyorsítsa azon lelki - szellemi folyamatokat, amelyek a szellemi rostán történő fennmaradáshoz szükségesek, de földi ember se nem lát, se nem hall, legalábbis oly mértékben nem, hogy az utolsó napok megpróbáltatásaiban helyt tudjon állni és felül tudjon maradni a megmérettetés alkalmával, mert nem fogadja el a felhívásokat olyan komolyaknak és sürgőseknek, mint amilyen komolynak és sürgősnek tartja azt az emberiséget megmentő szellemvilág. Pedig - az Úr szavai szerint - „Csak az üdvözül, aki mindvégig kitart”. A kitartáshoz viszont hitre, nagyon mély, a lelketek mélyéig, a megtisztított alsóbbrendű énetekig gyökerező élő hitre van, illetve lesz szükségetek, mert ugyanis, - szintén az Úr szavait idézve - „Aki hisz üdvözül, aki nem hisz, már eleve elkárhozott”. Akiknek az előző üdvözülési korszakban sikerült megtagadni a kárhozatra vivő hajlamaikat, a föld igazságát, azoknak bizonyos szemszögből nézve könnyebb volt, mert eloszlottak a megpróbáltatások, de nektek, akik a végidőkre maradtatok, szinte egy élet alatt kell behozni az elmulasztott kétezer évet. Nektek egy élet alatt kell elérni azt, amit kétezer év alatt nem tettetek meg.

(Saját megjegyzés: ez az életünk arra alkalmas, hogy amit még tudunk helyrehozzuk, pótoljuk a hiányosságokat, karma felhalmozódás van Karsay István)

Ezen megtisztulásotokra szolgálnak a jelenkori és a majdani megpróbáltatások. Ezért van szükség a hűséges helytállásra és a hitbéli kitartásra, mert csakis élő, az Istenben megkapaszkodni tudó („Szüntelenül imádkozzatok.”) Istenből táplálkozó élő hittel tudja a mai ember átvinni eme előttetek álló lelket tisztító időszakot. Amíg az ember a hideg értelmére hagyatkozik és azzal mérlegel és nem a hitére és a szívére, addig kívül marad az Isten Országán, mert a hideg mérlegelés az ember logikája, míg a hitből fakadó látás és megérzés, valamint a szeretet szemüvegén keresztül való látás a szellem logikája és látáspontja. Mert ha tovább megyünk, akkor nem elég az élő hit, hanem a szeretet kifejlődésére is szükség van az Isten Országába történő bejutáshoz. Mert mit jelent üdvözülni? Elhagyni a földet, a föld igazságait, kimunkálni egy magasabb igazság világát a lelketekben és bejutni legalább a negyedik szférába. Habár az Úr ezen a szférán túl mutat, amikor az Isten Országáról beszél: „Keressétek az Isten Országát és annak igazságát…” A negyedik szféra gyakorlatilag az Isten Országának csak az előcsarnoka, az ötödik szféra már földi viszonylatban ugyan, de az Isten Országa. Tehát, ha az Isten Országa kereséséről szól az Úr, akkor az ötödik szféra kereséséről beszél gyakorlatilag. Ha az eredeti szöveget nézzük, akkor a helyes fordítás úgy hangzana, hogy:

„Keressétek az Isten Országának az Igazságait, (amely számotokra nem más, mint a szellemtan) és az Isten Országát…”- mert a negyedik szféra az igazság világa, ahol alkotják a földet irányító szellemek a föld előrehaladásához szükséges igazságokat és törvényszerűségeket - és amikor megtaláltátok, akkor megtaláltátok gyakorlatilag a törvényes utat az ötödik szférába, az Isten Országába. Habár ez azt is jelenti, hogy ne földi igazságok (tudományok) után kutassatok, hanem az Isten Országának az igazságai után, mert abban hit, szeretet és isteni igazság van. Ez főként azokra vonatkozik, akik megismerték a szellemi tudományokat. Nézzétek meg a „Szellem erő anyag című könyvet, a tudomány mennyire messze áll attól, hogy olyan világokat fedezzen fel, amelyeket a műszereivel nem tud azonosítani. Tehát ha a tudományokban akartok jártasak lenni, akkor a lelketeknek azon igényeit is ki tudja elégíteni a szellemtan, de azt tudni kell, hogy a tudomány nem nyújt önismeretet, vagyis nem segíti elő a befelé fordulást, a lelki tisztulást, vagyis a bűnös hajlamoktól való szabadulást, amelyre itt az utolsó időkben már nagyon nagy szükségetek van. Istenhez a tudomány nem viszi közelebb az embert, mert csakis tisztulással és a szeretetben való gyarapodással lehet közeledni Hozzá, „Keressétek Isten Országát…” amit a földi embernek önmagában kell kiépítenie, mert egy bolygó szintjét a rajta élő szellemek szintje határozza meg és nem fordítva. A föld kialakulásakor is az összevont szellemek fluidjainak a szintje határozta meg a föld szintjét, mert ugyanis a naprendszer kilökött szellemeinek salakjából, anyagából, keletkezett.
A föld fejlődését elősegítő szellemek, a missziós szellemek, akik magas fluidokat hoztak le és a földön jelenlévő rossz fluidokat átszenvedték és megtisztították, hogy megnöveljék a föld szellemeinek az Isten Országába való bejutás létszámát, mielőtt még be nem zárulnak a mennyek kapui.

Tehát amikor az Úr „parancsára” Isten Ország kell keresnetek, akkor ezt önmagatokban tegyétek, mert „Isten Országa bennetek van!” Ahhoz, hogy meg is találjátok, a bukás eredményeit, a rengeteg salakot kell lehántani róla, habár az imájában mégis csak azt mondja: „…Jöjjön el a te országod…”, tehát az Ő országának mégiscsak kívülről is kell jönnie, azaz fentről Istentől de mindenképpen keresni, kutatni és kérni is kell, hogy a bennetek lévő Ország növekedni tudjon. Ahhoz, hogy az emberben növekedni tudjon az Isten Országa, meg kell tagadnia önmagában, az alsóbbrendű énben megnyilvánuló „sátán országát”, a kárhozatra vivő hajlamokat és helyébe kiépíteni az „Isten Országát”, a magasabb szférák igazságait. Ennek a megvalósításához élő hitre van szükség, mert az Istenbe vetett hit adja az erőt a folyamatok megvalósításához. Minél erősebb valakinek a hite, annál gyorsabban halad a fejlődés útján és minél gyengébb a hite, annál többet szenved a hajlamaitól. (Habár a szenvedések elsősorban hűségpróba jelleggel bírnak.)
Ahogyan növekszik az emberi szívekben ez az „Ország”, vagyis a magasabb szférák igazsága, úgy alakul, fejlődik vele együtt a bolygó anyaga is, mert mint mondtam, a szellemek szintje határozza meg egy bolygó anyagát. Gyakorlatilag az Isten Országának a keresése először is az ima segítségével történhet, a „…jöjjön el a te országod…”-al. Mind a két tevékenység, az elmélet is és a gyakorlat is szellemi produktum, azaz komoly szellemi munkát igényel, amiben benne van a gyakorlat is. Ezen munka egyben hozzásegíti a földet a könnyebb átalakuláshoz, merthogy vajúdik a föld a rajta levő szellemekkel együtt, hogy megszülje az újjáalakulást. Amikor a „…jöjjön el a te Országod…”at imádkozzátok, akár a saját szavaitokkal, akár kötött formában, akkor gyakorlatilag ezért az újjáalakulásért is imádkoztok. Habár, mint tudjátok, a föld és az egész bukott világ átalakulását hatalmas isteni törvények irányítják és ha ezzel a rotációs törvénnyel azonos ütemben halad a ti tisztulásotok, az Isten Országa és az igazságának a felkutatása és magatokévá tétele által, amelyhez szükség van általános igazság ismeretére, a ti esetetekben a szellemtanra, önismeretre, aktív lelkiismeretre, bűnbánatra, bűnbocsánat által történő szabadulásra és törvényes szellemé történő átformálódásra, mert ha mindez megvan, csak akkor tudtok bejutni a föld fejlődésének következő állomására, de ha nem, akkor kívül maradtok az Isten Országán. A követelmények szigorúak ugyan, vagy legalább is annak látszanak, de nem megvalósíthatatlanok, hit által megvalósíthatók.
Azt mondja az Úr a halála előtt: „Elmegyek és helyet készítek nektek, mert azt akarom, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.”(Negyedik és ötödik szféra) Az Úr az ő kínszenvedésével megtisztította a földet, hogy ne záródjanak be a továbbfejlődés lehetősége a számotokra. Megnyitotta az utat a földről a Mennybe, vagyis a magasabb világokba, pontosabban a föld fejlődésének a következő állomására és ott elkészítette a helyeteket is, csak rajtatok áll, hogy meg tudjátok-e annyira tagadni önmagatokban az alacsonyabb igazságok követeléseit, hogy kiépülhessenek a lelketekben a magasabb igazságok, vagyis, hogy elfogadjátok-e az Úr által elkészített helyet. A Mennyek kapui most még nyitva állnak a számotokra, ahova hivatalosak vagytok az fentebb említett kijelentése alapján, de kizárólag rajtatok áll, hogy kimunkáljátok-e magatokban a magasabb világ igazságait hogy a vonzás törvénye alapján bevonzassatok oda.

(A követelményeket nem mi határozzuk meg, hanem a Mindenható Isten. Ha mi hamisan lejjebb tennénk az Új Föld erkölcsi szintjének követelményeit, becsapnánk benneteket és emiatt nem tudnátok bejutni az Isten Országába és bennünket terhel a felelősség.)
Abban az esetben ha elbuktok, vagyis ha nem tudjátok kimunkálni magatokban az üdvösséget, hiába halt meg értetek az Úr, hiába minden szellemtani ismeret, nem lehettek polgárai az elkövetkező Országnak.
Nem tartozik közvetlenül a témához, de mégis megemlíteném azt, hogy az ember hajlamos arra, hogy ne vegye komolyan a fentről jövő figyelmeztetéseket, hanem gyorsan továbbítani igyekszik. Nem ezt mondom, hogy ha kaptok egy -egy megnyilatkozást, hogy azt nem kell továbbítani, csak nem mindegy az, hogy mi marad meg bennetek, miután már továbbítottátok? Sokszor az ember e felelősséget is továbbítja ilyen esetben, mert úm. megszabadulni igyekezett tőle. Van aki azért továbbít közléseket, mert másokat akar vele megjavítani és netalán még számon is kéri az előrehaladást. A legsúlyosabb talán az, amikor az ember a „fél világot” meg akarja egyetlen pillanat alatt változtatni, mert akkora erőt és hatalmat érez magában. Ha mindez nem lenne gond gyermekem, akkor az Úr nem figyelmeztetne senkit mindennek felelősségteljes voltára: „Mit ér, ha az ember az egész világot megnyeri is, de ha a saját lelkében kárt vall?”

Ezzel talán az isteni igazságok komolyságára és felelősségére szeretné az Úr felhívni a figyelmet, mert ugyanis, amikor az ember segíteni szeretne valakinek a továbbhaladásában egy -egy üzenettel, akkor -ha komolyan teszi ezt- ez olyan, mintha imádkozna valakiért. Amikor viszont valaki imádkozik a másikért, akkor részt vesz a annak a másiknak a megváltásában, vagyis kap a másik átemésztendő negatívumaiból, amelyet neki kell elszenvedni. No mármost, ha az egyén, aki a másikért imádkozik gyenge abban, amiben a másik is, akkor mind a ketten elbuknak a rájuk váró megpróbáltatásokban. De ha viszont már erős, akkor ellen tud állni a megpróbáltatásoknak és sikeresen haladnak előre mind a ketten. Ugyanez tehát az üzenetek továbbításával, ha az ember oktató jelleggel adja tovább. De ha szeretetből, és nemes, segítő szándékkal, akkor viszont építő jellegű mindegyik fél számára. De azért mégis csak az Úr szavai a mérvadóak, amelyeket fentebb említettem.
Azért hát érdemes megvizsgálni a mozgató rugókat, mert a legnemesebb szándék mögött is meghúzódhat az elismerésvágy, a dicsekvés stb. Hasonló a helyzet a mások anyagi segítségével is. Bizonyára, mindenki, aki másokon segíteni igyekszik, azt a legnemesebb szándékkal teszi. Talán még elismerést sem vár el érte, de bizonyára mégiscsak megbújhat mögötte az anyagiasság, mert az Úr elsősorban a „szegény asszony két fillérje” történet szempontjából vizsgálja meg a szíveteket, mert a „Jókedvű adakozót szereti az Úr”, ami mögött igazi szeretet van. Ugyanis tartalmaz igazságot az a mondás is, miszerint: „Nem azt nézi az Úr, hogy mennyit adtál, hanem azt, hogy mennyi maradt meg neked.”
„Én vagyok az Út… senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam.”

Tehát csakis a krisztusi út vezet el az Atyához. De amennyiben figyelembe vesszük a tékozló fiú példáját, ott az Atya eléje ment a bukott gyermekének és a félúton találkoztak. A „fél út, ameddig az Atya „lejött”, vagyis ahol az „atyai jelenlét van” az az Isten Országa, immár a fentiekből ítélve a negyedik szféra felsőbb foka és az ötödik szféra, mert az már az Isten Országa. Tehát ebből is látszik az, hogy amikor azt mondja az Úr, hogy: „Keressétek és kutassátok az Isten Országát”, akkor talán a negyedik szféra felsőbb fokáról és az ötödik szféráról van szó. Az Isten Országa nem az igazságnak, hanem a szeretetnek az országa.
Siessetek hát keresni és megtalálni a részetekre fenntartott isteni igazságokat, addig amíg adatik, mert az elragadtatással megszűnik a negyedik szféra a földön, tehát megszűnik úgymond a szellemtan is és azután már csak az addig megszerzett ismereteitekre, tudásotokra és hitelekre tudtok csak támaszkodni. A tíz szűz példája alapján már nem lesz lehetőség egymásnak ajándékozni olajat a másik lámpásába.
Mivel az elragadtatás után megszűnik a szellemtan, ezért ezekre az időkre vonatkozik Jézusnak a végidőkre vonatkozó kijelentése: „…ha azt mondják, hogy a belső szobában van (Krisztus), ne higgyétek, mert olyan lesz az Úr eljövetele, mint a villám, láthatóvá lesz napkelettől napnyugatig…” (Nem napnyugattól napkeletig!!! Tehát az Úr II. eljövetele keleten fog történni, vagyis arra a sziklára ereszkedik le, amelyről felemelkedett a Mennybe.) Ugyanis ti az üléseket a „belső szobában” és nem hatalmas templomokban tartjátok. „Amikor imádkozol menj be a te belső szobádba…” azaz a lelked mélyéből kell az imának történnie és így a szellemtani összejöveteleknek is, vagyis a belsőnek kell megalkotnia, megteremtenie a külső körülményeket és mindezek az elragadtatással meg fognak szűnni, azaz mindenhonnan ki fog vonulni a Krisztus, még a ti szellemi és fizikai belső szobáitokból is. Ezért lenne szükségetek egy erős és szeretetteljes összefogásra, és az egymás mellett történő kitartásra, mert: „Az utolsó időkben (éppen a megpróbáltatások, a sivár és a szegényes lelki élet miatt meggyengül a hit és) sokakban kihűl a szeretet.”
Azt mondja az Úr a helyes szeretetet illetően: „Aki jobban szereti apját, anyját, házastársát, gyermekeit, mint engem, az nem méltó hozzám.” Érdekes módon az Úr ezt a kijelentését is éppen egy hierarchikus, családcentrikus nép között mondta, ahol olyannyira erősek a családi kötelékek, hogy a család köré mintegy burkot képeznek a vérségi kötelékek, talán még Isten felé is. Pedig mindig is az egészséges család volt az emberi társadalom alapja és az Úr mégis saját magát, az Ő irányába sugárzandó szeretetet a család fölé helyezi. Szükség van a családra minden szempontból, de amennyiben az Úr iránti szeretetről van szó, akkor már kicsit változik a helyzet, ugyanis akkor egészséges egy család, ha Krisztus van az első helyen. De tovább menve, Vele együtt azokat is szeretni kell, akik az Ő nagy családjába tartoznak és ez az, ami már a vérségi kötelék felett áll, mert maga az emberiség is egy nagy család. Sokan elhagyták a vérségi kötelékeket, hogy szolgálhassák eme nagy családot. Eme nagy családon belül, ti, akik a Névtelen Szellem igazságai köré gyülekeztek, szintén egy nagy családdá kellene formálódnotok, mert szellemi „vérségi kötelékben” álltok egymással. Egy emlőből táplálja az Úr az örök életre előhívott éneteket, ami egy nagy családdá kell, hogy formáljon titeket az élő hit és szeretet által. Ebben a szellemi csoportosulásban kell kimunkálni egy szoros szeretetbeli egységet és ebből kifolyólag az üdvösségeteket is.

Azért említem ezt, mert mindannyiótoknak elsősorban a hite van és lesz próbára téve a felszínre engedett szellemhordák hatásai révén, amely az önzőséget, a haragot, a gyűlöletet, a megbocsátani nem tudást hozzák ki belőletek és mindez mellett arra törekszenek, hogy különböző módon félelmet és pánikot keltsenek az emberekben, az élő hit romlására. Erre nagyon vigyázzatok, mert amennyiben nem sikerül hittel úrrá lenni és kiemelkedni bárkinek is ezen ördögi cselvetésekből, kiesik a rotációból és nem jut be az Isten Országába. A hitpróbák kell, hogy megerősítsék a hiteteket olyannyira, hogy föléje tudjatok emelkedni a földön törvényesen zajló eseményeknek. Azért mondotta az Úr: „Előre megmondottam nektek, hogy higgyetek.” „ha nem így volna, megmondtam volna néktek.” Ne essetek kétségbe, és „Ne kérdezzétek, hogy mit eszünk, vagy mit iszunk, és mibe öltözködünk, mert ezt a pogányok teszik. Ti keressétek és kutassátok Isten Országát és annak igazságát és a többi az mind megadatik néktek.” csak kérnetek kell: „...A mi mindennapi (szellemi és fizikai szükségleteinket) kenyerünket add meg nekünk ma….” Ha ti tudjátok azt, hogy az előttetek álló kiválogatódásnak a megfelelő törvények által be kell következni ahhoz, hogy a földön élő fejlettebb szellemek tovább tudjanak haladni a fejlődésben, akkor nincs félnivalótok, mert Isten veletek van az Úr Jézus által: „Én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig.” „Ha Isten velünk, ki ellenünk?”
Higgyetek Isten jelenlétében, még akkor is, ha körülöttetek mindenütt tűzeső esik és tüzet okád a föld!!!

Az Úr kegyelme legyen veletek, áldjon meg mindnyájatokat és adjon nektek élő hitet az előttetek álló időkben való helytállásra, mert: „Aki (a megpróbáltatásokban is) mindvégig kitart, az üdvözül.”

Köszönök neked jó Atyám minden kegyelmet, pontosabban azt, hogy elfogadtál munkásnak a Te szőlődben!
Amen
Ada, 2022. IX. 11



UI:

A szeretet meg kell tanulni!
https://wmn.hu/kozos-hang/57062-a-szere ... BnqK1MKcSM

[Karsay1958]

Akinek már van mit adni a Föld számára
Névtelen Szellem_Kiáltás az utolsó órában – Idők jelei -Eszter médium útján

Igen, én mindent látok és éppen ezért vagyok veled szemben nemcsak nagy elnézéssel, hanem őszinte együttérzéssel is, nemcsak most, a jelenben, hanem egész életed folyamán elszenvedett lelki és testi szenvedéseidből kifolyó keserű emlékezéseidben is. Veled érzek és veled bánkódom, nemcsak érted, hanem azokért is, akik lelkükben csak ilyen keserű emlékezések magvát tudták elvetni, amelyeket nekik kell feldolgozniuk, nekik kell átszenvedniük: nekik kell azokat a keserű érzéseket megédesíteniük, ha előre akarnak jutni azon a lépcsőfokozaton, amelyen minden egyes lépcső nehéz megpróbáltatást jelent.
Mert nem azért küld le az Úr olyan lelkeket a Földre, akik hoznak valamit magukkal, hogy azokat a Föld szenvedtesse és gyötörje, hanem azért, hogy tanuljanak a jobb és igazabb úton előre haladni anélkül, hogy maguk körül letarolnák a szeretet és igazság nyújtotta áldásokat. Az a lélek, akinek már van mit adnia a Földnek, az már több és tartalmasabb, azaz hasznot hajtóbb életet él, mint az, aki ezeket a nyereségeket egyszerűen elkönyveli, tudomásul veszi de nem kamatoztatja a saját életében, hanem inkább elpazarolja, lemorzsolja és sokszor a saját lelkének a megjelenési alakját öltözteti fel vele és így önmagát igyekszik értékesebbé tenni az emberek előtt. Ez nagyon szomorú látvány azoknak, akik áthatva a szent, önként adott áldozat boldogító örömétől felsorakoznak a Földre készülő csoportjaihoz és tanulmányozzák a földi feladatok nagyságát és a benne való munkák helyes megoldását.

És látniuk kell azokat a keserű, könnyes utakat, amelyeket azok maguk után hagynak és látniuk kell azokat az eltorzult lelki arcokat, akik keserűvé tették emezeknek az életét. Bizony sokan megrettenve húzódnak vissza a legszentebb feladatok vállalásától is, mert úgy érzik, hogy gyengék ezzel az örvénylő áradattal szembe szállni; félnek, hogy lesodorja őket arról a szintről, amelyet elértek és ahol boldogok voltak, amit nagy szenvedéseik és megpróbáltatásaikban megnyugodva, Isten kegyelmére támaszkodva értek el.

Ezek a szellemek bizony nem erőlködtek a testet öltés törvényének hívogató és sokat ígérő biztatására a földi világban megjelenni. De annál jobban tolongnak azok a gyenge és könnyűnek ítélt lelkek, akik nem ütötték meg az igazság mérlegén azt a számtörvény-fokot, amelynél a szellemi érték kezdődik. Mert minden fokozatnak van értékmérője, ahol a legkisebb jót és igazat is értékesnek számítják a nagy számok tömegében meglévő gyengeségekkel és a nem határozottan rossz irányú tervekkel és cselekedetekkel szemben.
Ezeket a hibás és tévedő lelkeket újra visszaküldik a Földre megfelelő szellemi oktatás után. Ezeknek a tévedéseit, bűneit, hibás nézeteit és ebből előálló bukásait letakarják, különböző színű és minőségi takarókkal fedik be ezeknek a lelkét, hogy sem a mások, sem önmaguk előtt a múltak láthatóvá ne legyenek, addig, amíg egy lényeges jelentőségű eredménnyel már levetkőzhetik ezt a takarót. Ha ezt levették, akkor a jelen eredmények színében, formájában öltözve jelenhetnek meg szellemi szférájukban, amelyben megnyugvást, békét és ennek megfelelő örömöket élvezhetnek.
Azért vannak elfedve a múlt emlékei, hogy az elhagyott tévedések és bűnök eredményei, amelyek mindig keserű hangulatot és lemondást eredményeznek, meg ne akadályozzák a lélekben megindult jó és igaz felé vágyódás további fejlődését, azzal a lemondással: „úgyis minden hiába, ez az én sorsom, ezen úgysem lehet segíteni.” Ez a nagy lemondás mindig a gonosz árnyakat vető belesugárzása az ember lelkébe. Mert vannak az életnek útvesztő fordulói, amelyeket mindenki kihasználhat úgy a jóra, mint a rosszra.

Az isteni kegyelemben való erős hit hatalmas változásokat okozhat a lélek haladásának útján; nemcsak a lelki előhaladásában, hanem a földi lehetőség törvényébe is behatol. És mint az enyhe szellő, úgy hajtja, igazítja a sorsok változását jobbra vagy balra. Az ember a maga hitetlen okoskodásával az isteni segítséget eltolhatja magától, hogy helyébe a sátáni sugallatot engedje érvényesülni.
Az ember ne hajszolja a kedvező lehetőségeket, de ha senkinek nem okoz kárt vagy lelki bánatot, akkor fogadja el és éljen vele az isteni törvények szerint. De ne bizakodjék el és ne legyen gőgös az adott élet birtokában, mert a Földön minden változandó. Ha pedig minden balul üt ki számára, nem szabad elkeserednie, mert a balszerencsének is van valami rendeltetése. A jó nagyobb próba, és nehezebben ismerhető fel az ok lelki kár nélkül, mint a nehéz próba, ami még a keserűségében is hasznosabb a lélek számára, mint az a jónak látszó, csalogató óhajtott eredmény, ami nagyobb kísértésbe vinné az embernek a jó és igaz felé megindult lelkét. Mert az ember könnyen elhiszi magáról, hogy ő már jó és igaz életet él, egészen addig, amíg az a próba nem kerül eléje, amelyen elbukik.
Nagyon erősnek kell lennie a léleknek, és sok próbán kell keresztül esnie, amíg megingás nélkül meg tud állni azon a mérlegen, amelyen megmérik azok a kegyelem hordozó sorsokat intéző, isteni törvényekben soha el nem bukott, ragyogó fényben dolgozó Isten gyermekei, akiknek kezébe van lerakva a bukott szellemeknek a legnagyobb gondossággal intézett sorsa, élete, haladása, boldogsága és ítélése.
Ez legyen az emberi lelkeknek vigasztalása. Mert senki sincs elhagyva, csak megpróbálva, hogy nagyobb bajt ne csinálhasson önmagának. Azért vannak, akik nem halnak meg a magukra vállalt időben, mert használható életet élnek. A Gondviselés angyalainak ítélete szerint vannak ilyenek és vannak olyanok, akik korábban elmennek, hogy ne sokasítsák meg tévedéseiket, és ne erősödjenek meg a tévelygés útján, hogy majd nehezen tudjanak az igaz Isten útjára visszatalálni. Ez mind kegyelem és isteni törvény.
A törvény nem kegyetlen, nem büntető hatalom, hanem az emberi lélek lágy, szerető kezekkel való elhelyezése a fejlődés bölcsőjében. Azért szeressétek egymást, akkor is, ha fáj az eltévelyedett lélek szúrása, akkor is, ha lépést tévesztett és megtántorodásával meglökte annyira, hogy majdnem elesik az a másik. Mert van, aki felfogjon, van aki nem engedi elesni azt, aki nem oka semminek. A hiányzó szeretet melegét pótolja a kegyelem ajándéka az úton járónak. Minden felfelé emelkedő lépcsőfoknál segítő kezek emelik azokat, akik lelküket átadva hisznek és bíznak az Úrban, Aki a szíveket vizsgálja. Azért higyj és bízzál, az isteni kegyelem és az én lelkem szerető támogatása is veled van és veled marad! Isten veled!

szemlézte: Bíró László

Hétvégi filmajánló

Arc (Teljes film, 1995)
https://videa.hu/videok/film-animacio/a ... Qa_2CSPKYY

Jeremy életének eddigi tizenhat évét a nagyszülei texasi házának alagsorában töltötte. A furcsa, magányos fiú albinónak született, ezért él a világtól elzárva. Rabságáról nem is szerez tudomást senki mindaddig, míg egy napon meg nem hal gondozója, és ő - életében először - közösségbe kerül. Az iskolában Donald Ripley, az egyik tanár és a pszichológus Jessie Caldwell felfedezi, hogy az új diák különös képességek birtokosa. A beilleszkedési problémák hatására lassan kirobbanni készül az addig ellenőrizhetőnek tartott energia, aminek Jeremy születésétől fogva birtokosa.

[Karsay1958]

Névtelen Szellem
A látszat világában
Megjelent a szellemtani közleményekben 1929-ben

Ti a föld törvényéhez, a látszat világához tartoztok, tehát a látszat szerint alakítjátok gondolataitokat, fogalmaitokat, míg a testben vagytok. Ez titeket is, másokat is megtéveszt, de amíg ti a jónak követésével kellemesen csalódtok sok dologban az átköltözésnél, addig azok, akik a látszatra építették feltevéseiket, keservesen csalódnak, mivel nem a valóságos jót, hanem csak a látszólagosat követték.
A látszólagos jó lényegében rossz. De ha valaki alapjában a jónak, a tiszta igaznak szolgálatába szegődik, látszat szerint követhet el rosszat is, de ha nem rossz szándék indította erre, hanem valamely tévedés: akkor ezt még könnyen helyrehozhatja, ha az arra való készsége megvan, hiszen tévedni emberi dolog.
Az ember nem tökéletes, tehát a nem tökéletes állapotú teremtménytől tévedésmentes életet nem lehet várni. Azért az ember meghal, hogy tévedéseinek súlya alól felmentessék. A halál mutatja meg azután a szellemnek, mi volt jó, mi volt rossz, s mely úton kell tovább haladnia, hogy mindig tökéletesebb szellemi eredményekről számolhasson be.
Akit nem szólít, nem hív az Atya és nem vonzza ki e világból, az megmarad a mulandó állapot kárhozatában, akár itt a földi életben, akár a szellemi, homályos életben. Az nem figyel a jelenségekre, melyek körülötte végbemennek. Az nem látja a beborult eget maga felett, s nem látja a villámlásokat, a bárányok ösztönszerű összebújását a vihar előtt, csak siet a prédára, mert természete ragadozó.
Nem fél az eljövendő vihartól, mert nem hisz benne. Esze, szíve tele van a mulandó élet javai után való vággyal. A reménység szivárvány hídja az ő lelkének járhatatlan, s mivel hinni nem tud, reménykedni sem akar: így az isteni szeretet részére semmivé válik, mert annak helyét elfoglalta az önzés.


szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

Megpróbáltatásul vagytok a földre küldve
Részlet a Névtelen Szellem Eszter médium útján „Úton hazafelé” című könyvéből

Az Úr szent nevében, Akinek legyen dicséret és dicsőség az égben és földön mindörökké. Ámen. Eljöttem az Úr Jézusnak nevében gyermekem, hogy az új évfordulóban amelyben sok minden teljesedésbe jut, azokból a vágyakból, amit óhajtotok, de: sok minden abból is, amit szeretnétek, ha még nem jönne. Amit sokan szeretnének még a messze jövőbe eltolni, amikor már nem találkozhatnának szembe azokkal az eljövendő eseményekkel, amelyek készen állnak és bebocsátásra várnak.
Ezek, amikor behatolnak és a jelent benépesítik a maguk jelképes formájában, sokan sírnak és jajgatnak, mert csalódva érzik magukat hitükben és reménységeikben, mert nem így gondolták, nem így akarták. Nem így hitték, nem erre vártak, nem ezt volt az elgondolt vágyuk, akaratuk és elképzelésük...
Mindazoknak mondom, akik csalódnak, ne feledjétek soha emberek, hogy megpróbáltatásul vagytok a Földre küldve! Mert nem ez a ti hazátok, a ti otthonotok. Nem ez az a boldogság, amire vágytok, amire készültök, amiért küzdötök, amit a földi életetekben elérni szeretnétek. Nem! Ezt a földi élet nem adja és nem adhatja meg. Mert ez legfeljebb csak kis pihenőket adhat az elfáradt léleknek, hogy újra felvehesse a keresztet és hordozhassa, amíg az Úr leveszi válláról és Ő hordozza azok helyett, akik már-már összeroskadnak alatta.
Ez a földi élet csak előkészítő tanfolyama annak a nagy ígéretnek, amit az Úr itt hagyott az Őt követők részére. Mert Ő járt elől a kereszt hordozásban. Ő járt elől az áldozathozatalban és Ő járt elől az embernek meg nem érthető titkos feltámadásban, hogy az Ő áldozatával megnyílott mennyek kapui kitárulhassanak azok számára is, akik még gyengék és értelmetlenek, hogy ezeknek a mennyei titkoknak részesei lehessenek.
Tehát az ember a maga messze-esettségében sohasem jutott volna el a feltámadás nagy misztériumáig, ha az Úr le nem száll az Ő magasságos isteni világából - ahová az embereknek még a képzelete sem juthat el, mert a bűnbe eséssel elvesztette az arról való képzeletét is. Az örök isteni szeretet azért vette föl a bűnbe és kárhozatba hullottak testét, hogy ezzel ezeket az igazságokat és törvényeket megvilágítsa az emberi szellem előtt, amelyeknek segítségével a lehullott mennyei fénysugár - amit az emberi lélek a maga titkos szentélyében hordoz: isteni szikra - újra kigyulladjon abban az érzésben, amelyet úgy hívnak, hogy szeretetet és világosságot, melegséget árasszon a földi életben maga körül...
Hiszen ez is nagy eredmény, ha maga körül felolvaszthatja a befagyott emberi szíveket, amelyek a megdermedt világon életet, és az élet tiszta örömvirágait fakasztják a szívekben és lelkekben. De az még nem elég ahhoz, hogy az ember itt a Földön boldog tudjon lenni. Az élet a Földön, az elhagyott vadonban való járáshoz hasonlít, ahol minden lépésnél sziszegő kígyók, undok varangyok, vérszagra gyűlő fenevadak és apróbb-nagyobb férgek állják útját a földi élet vándorának, hogy vérét kiszívják és csontjait megemésszék azzal a vággyal, hogy az ő undok testüket feltáplálhassák.
A bűn testét ugyanis, amelyet a boldogság világaiból kirekesztettség után a bukott lélek magára szedett, védelemképpen, hogy az önmaga által alkotott bűnpáncélt megóvhassa az elpusztulástól. Ez, a bűnpáncél-megóvás, ennek kényeztetése, felmagasztalása, a testiség dicsőítése: az emberi lélek elhaladásának, nemesebbé fejlődésének a nagy akadálya. Mert amit az ember cselekszik, mindent a testén cselekszi. Ez a felettébb való testi értékelés áll útjában a lelki fejlődés előrehaladásának. A lélek minden képessége - amit a születéssel magával hozott - a testi életet szolgáló eszközzé lett a földi életben.
Ez az elferdült lelki törekvés nehezedik a földi világ emberére, ez akasztja meg a haladás útján, a megismert jóhoz való törekvését még azoknak is, akik születésük előtt nagy és nemes szándéktól fűtve indultak útra, hogy a jobb, a tisztább, magasabb rendű lelki életet elérhessék, ott egy hosszabb pihenést nyerhessenek és egy még tisztább, még boldogabb állapotban folytathassák az utat felfelé, mert a végcél még messze van, ahol a teljes boldogságot az emberi szellem elérheti.
De a földi élet kárhozatos világához viszonyítva az már a mennyek országának előcsarnoka. Ezt, legalább ezt - ezt az állapotot elérni ahol a lélek már le tudja vetkőzni magáról a külső világ mindent átfogó és mindent belepő porát: ami a lélek minden megmozdulását akadályozó hibás és bűnös nézetét, feltételezéseit, félelmét, az anyagi élet sokoldalú törekvéseit jelenti, - melyeket az isteni Gondviselés úgysem rendel ki a részére - legalább ezt tudjam veletek megértetni és az isteni Gondviselés iránti bizalmat felébreszteni: ez volna az én törekvésem veletek.
Hogy lenne az én munkámnak gyümölcse és a gyümölcsnek magja, amiben az élet tovább folytatódna a te eljöveteled után. De sajnos nehezen érik meg az a gyümölcs, ami a magot meghozza. Az érés pedig sem tőlem, sem tőled nem befolyásolható, mert annak a lelkek áthatottságától az Istenben való bizalmától és attól a szent önátadottságtól kell megérnie, amit minden lélek önmagában termel ki, az Istentől küldött kegyelmi sugárzás elfogadásával. A világ, az élet felébreszti mindazokat a latens meghúzódó vágyakat törekvéseket, amelyek, mint kínzó akadályok útját állják az igaz jó felé törekvő érzéseknek, amelyeket minden testben megjelenő lélek magával hoz születése előtti állapotából.
Minden emberszellem boldog szeretne lenni, ezt viszont semmiképpen el nem érheti sem a Földön, sem a szellemi életben addig, amíg a lélek éretlen állapotban tér meg a szellemi életbe. A Földön is csak a vágyakat hordozza magában, de hiába akarja azt törvénytelen úton elérni, ez csak súlyosbítja a helyzetét és forrongó lelkében csak panasz és elégedetlenség üt tanyát még akkor is, ha célját látszólag némiképpen megközelíthette.
Amíg az isteni kegyelem nem nyújtja azt, addig csak megnyugvással és bízva, reménykedve viheti Isten elé az ember az ő vágyait, törekvéseit, ha még olyan jónak, szentnek és igaznak látszanak is azok az emberi szemek előtt. Az isteni rejtett elrendezésben meg kell nyugodnia az embernek és az meghozza a gyümölcs érését mindig mindenben.
Az ember lelke nyitott könyv azok előtt, Akik a sorsokat intézik. De vannak kegyelmi idők is: tudniillik a megpróbáltatások ilyenkor szünetelnek, de amikor a bűn megsokasodik, az akkor kiömlik és mindent elborít, de akik az Úr kegyelmének megértői, azok megtartatnak a viharok közepette is.
Azért legyél türelemmel és bizodalommal az Úr kezében vagytok és mindenkinek a tulajdon törvénye szerint jár a meghallgattatás és a kegyelem kiosztása. Most a jóságos Atya gondviselő kegyelmébe ajánlva téged és mindazokat, akik a te életutadon társaid a hitben és a szeretetben. Isten oltalmába és kegyelmébe ajánlva téged, aki veled érzek és veled egy úton járok. Isten veled!


szemlézte: Bíró László
--

[Karsay1958]

DUÁL – TÖRVÉNY 1/7

Egyik legfontosabb törvény a karma törvénye mellett, és „párhuzamosan” dolgozik, függetlenül a karma törvényétől. Szellembukásunk egyik fő gondja volt, amikor kettészakadtak a szellemi lények, a Bibliában képletesen Ádám – Éva példájával említették, és Éva volt, aki a kígyó a csábításának nem tudott ellenállni, és evett a tudás fájáról, és emiatt lettünk száműzve az édenkertből.

Valóságban a szellemi lényünk elfogadó fele volt kíváncsi a sötét erő csábító trükkjeire, és így jöttünk le egy napkörrel lejjebb, és ragadtunk itt. Az elfogadó részt hívjuk mi a női résznek, így a nőkön keresztül történt a bukás… és kevesen tudják, de a nőn keresztül is tudunk csak felemelkedni!
E azért kijelenthető nyugodtan, hogy nincs kettő egy nélkül, így ebben a bukásban az adó (férfi) résznek is jutott szerep, mint a mellékelt ábra mutatja! J

A három törvény, amelyet az elsődöknek (első teremtett szellemcsoport) követniük kellett, a következő volt:

1. Az értelem törvénye, hogy Istent elismerjék, hogy az ő létezésének tanúi legyenek; ehhez kapták az intelligenciát.

2. A duál-törvény, amelyet a szellemnek a szellemhez való viszonyában kell megtartania; erre a célra kapták a szeretet tulajdonságát.

3. A rotáló alkotóerőt kellett követniük, amihez a szabad akaratot kapták, hogy Istent elismerjék. Hogy lehetett volna Őt el nem ismerniük, akinek szeretetéből és akaratából, akinek szelleméből szellemileg teremttettek, aki életre hívta őket, és aki nekik; intelligenciát adott? Hogyne ismerték volna el Őt, akinek fényét és világosságát mindenhol látták? Elismerni igen, de megérteni nem bírták Őt, mert ez intelligenciájuk további nevelésétől és képzésétől függött.

Meg kellett tanulniuk Őt megérteni és felfogni, hogy saját intelligens munkájuk révén eggyé lehessenek Vele; e fejlődés eszköze intelligenciájuk volt. Mit kell érteni a szellemről szellemre ható duál-törvény alatt, amihez a szeretet adományában részesültek? Ezt az emberek előtt csakis a logika erejével tudjuk felfoghatóvá tenni, mert az ember mérhetetlen távol van a bizonyítékok körétől.

Az elődszellemekbe a gőg gondolata lopta be magát, az a gondolat, hogy Istennel egyenlőkké legyenek, hogy ellenrotációt, új mozgást kezdjenek, kettősségükből kilépjenek és mint Isten, önálló ént képezve istenként, önállóan, maguk teremtsenek. Az első ballépés intelligenciájuk, gondolkozásuk túlfeszítéséből állott, amennyiben Istent el akarták érni.
A törvény második megszegése az volt, hogy a „duálviszonyból” kiléptek, amennyiben az őket egyesítő fluidikus köteléket teremtésre, sűrítésekre akarták felhasználni. Már most ahelyett, hogy kiáramlásaikat vagy fluidjaikat az alkotó rotáló mozgásnak engedték volna át, visszatartották azokat, koncentrálták erejüket önmagukban és miként Isten, abszolúte, önmagukból akartak teremteni.
Ezzel a duál-törvényt megszegték, aminek következtében az őket egyesítő kötelék a túlfeszítés és túlingerlés folytán megszakadt és ezzel mindegyikük két külön félre, t.i. egy adó és egy elfogadó szellemre oszlott


folyt. köv…

Hogyan maradj állandóan motivált? | Sadhguru
https://www.youtube.com/watch?v=qIUPwSDO4D4

http://titkokszigete.hu/ez-tortenik-a-t ... XhCr-nSELU

https://filantropikum.com/a-magas-rezge ... D8hC8AD-nY

[Karsay1958]

DUÁL – TÖRVÉNY 2/7


Gondolnivaló, hogy a mélyen bukott szellemek milyen nagyon nehezen találnak egymásra. Évezredek, sőt évmilliók tűnnek le a múlandóságba, és még mindig nem találkozhatnak, mert nem képesek megismerni egymást a szorosan összetartozók. Annyira nem, hogy még ha egymás mellett élnek, ha egymás mellett vannak is: a bűn, a tévelygés és tökéletlenség még akkor is annyi réteget von mindegyik köré, hogy a lelkük képtelen az őket összekapcsoló magasabb rezdülésekre. Képtelen a bennük életre kelő érzést önmagukban felfedezni, mert vastag lelki fluidjaik, azok a nehéz lelki köntösök csak egészen durva hatásokra vannak berendezkedve, úgy hogy azoknak megmozdulásait még nem is lehet rezgéseknek nevezni.
Amikor azután a szeretet valamennyire át tudott törni és kifejezésre tudott jutni, akkor a gyermek megtalálja az anyában szeretetének tárgyát, mert a lelkében a szeretet visszhangot ad; a férfi megtalálja a feleségben – ha csak egy-egy pillanatra is - az ő lelki érzésére adott visszhangot, amikor átérzi, hogy az a lélek közvetlenül hozzátartozó, és számára mindenkinél több.
Ekkor befogadja a lelkébe, s ezzel már annak az érzésnek, amit szerelemnek neveznek, el van vetve a magja. Ahogyan azonban a földi ember bűnei, tévedései, hibái mind jobban és jobban szétfoszlatják ezt a szivárványködöt, a lélek csalódva érzi magát: "Nem ez volt, akit vártam, akit kerestem."

Ez az az idő, amikor a házasfelek elérkeznek ahhoz, hogy meglátják egymásban a tévedő embert, és kiábrándulnak egymásból, mert szükségképpen mind a két fél csalódott.
De minél erősebben ki van fejlődve az a szivárványszínű köd, annál későbben következik be a csalódás. Ez pedig nem azt jelenti, hogy a másik fél talán jobban megérdemli, hogy továbbra is azon az illúzión keresztül nézzék őt! Mert sokszor egészen érdemetlen, sokszor egészen alacsonyrendű lélek az, akihez valakit ez a szivárványszínű köd hozzákapcsol.

Minél hamarabb oszlik szét ez a köd, annál gyengébb az a lélek az ő duális felkészültsége tekintetében. Ez annyit jelent, hogy az ilyen lélek, még ha a saját lelki másával találkozik, sem tudja azt értékelni, s nem tudja benne azt a boldogságot megtalálni, amire vágyik. Mert hiszen nem az a másik lélek táplálja azt az illúzióködöt, hanem maga az egyén, aki fel van készülve a találkozásra.

Mindig a lélek fejlettségi fokától és felszínre jutott hibák és tévedések leküzdésétől függ, hogy a végzetet irányító kezek milyen helyzetek és állapotok közé osztják be őket. És sokszor előfordul, hogy aki a duáljával találkozott, de a találkozás rosszul végződött, azt a Gondviselés munkáját intéző kezek a következő testöltésben - vagy még talán ugyanabban a testöltésben - olyannal kötik össze, aki bár nem duálja, de az egymással érintkező lelki felületeik éppen nagyon jól összeillenek. és a két nem duál házasfél lelkileg jól összefér, összeilleszkedik, sőt némi megnyugvást és boldogságot is élvezhet egymással.

Ezek az ún. pihenő testöltések. Lehetnek ennek az idegen nem duálfélnek nagyobb hibái, mint a duálnak, és mégis nagyobb megnyugvást nyújt az ezzel való együttélés, mert nem a legérzékenyebb felületrészen találkoztak, hanem egy másik síkon; s míg együtt élnek, addig a léleknek megsérült felülete pihen és gyógyul.

Azonban azok a duálfelek, akik már más oldalakon is némi fejlettségre tettek szert, s a tisztulásukat egyik-másik részen el is végezték, és az Isten útján találkoznak, ha van is még hátra bizonyos lecsiszolnivalójuk, mégis nagyon boldogok és megelégedettek lehetnek, és a Föld fokozatához képest nem erre a Földre való boldogságot élvezhetnek s a szeretetnek és szerelemnek nagy beteljesülését élik meg.

Mivel pedig a gőgnek minduntalan ütközéseket kell szenvednie az emberben, ennélfogva hogyha a vágyai terjeszkedhetnek szabadon, és nem élhetik ki magukat, akkor befelé fejtik ki azt a pusztító hatást, amely megteremti a gyűlöletet az emberlélekben. A gyűlölet aztán harag és indulat formájában úgyszólván vegyi folyamatot idéz elő a lélekben, amellyel legelőször önmagát égeti fel, azután pedig abból kifolyólag a gyűlölet hatásaiban igyekszik magát kiélni: másoknak szenvedést okozni, kegyetlenkedni, másokat az élet lehetőségétől megfosztani; egyszóval a leggonoszabb lehetőségeket megteremteni, hogy ő maga maradjon a győztes, és élvezhesse a kielégülést
Hányszor kell az érzéki, kicsapongó embernek megcsalattatást, kijátszást és mellőztetést szenvednie, ameddig hűségre és szeretetre vágyódó lelke meg tud nyugodni a legkisebb lehetőségnél is, a legszegényebb ajándéknál is, amit az élet neki nyújthat!

folyt. köv..

UI:

Bentinho Massaro: Miért olyan nehéz elengedni a szenvedést okozó nézőpontokat?
https://www.youtube.com/watch?v=IKYYrex8h-8


https://www.astronet.hu/test-es-lelek/e ... PvROsu2A8E

[Karsay1958]

A tökéletesedés útján - Felvezetés
Részlet a Névtelen Szellem Eszter médium útján „Úton hazafelé” című könyvéből

Amikor az isteni kegyelem az emberekhez lehajol maga felé vonzza őket az ő lelki világosságuk, lelki erejük és a jó és igaz megismerése szerint. Ahogyan fejlődik az ember lelke aszerint lesz nagyobbá, világosabbá, erősebbé, tudásának és megértésének a terjedelme, mivelhogy mindig közelebb és közelebb jut az isteni kegyelem nagy világosságához. Ez átvilágítja az emberi lelket és ez a világosság nemcsak maga körül, hanem önmagában belül is kezd elindulni a tökéletesedés útja felé, mert nagyon fontos az, hogy az emberi lélek a tökéletesség útján előre haladhasson.
Nagyon fontos, hogy úgy tudjon gondolkozni, érezni és vágyait, törekvéseit, akaratát abban az irányban tudja kifejleszteni, hogy mindenképpen az egész énje megvilágosodjék. Így elsősorban önmagában, azután pedig az őt körülvevő világban ismerhesse meg az igaz jót és képes legyen megkülönböztetni a jót a rossztól. Szükséges, hogy tudomásul vegye azt, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen, melyik az Istentől vett igazság és mi az igazságtalanság.
Ezeket el kell tudja különböztetni egymástól, hogy tudniillik az igazság teljesen átformálandó a testiből; az isteni igazság felé. Ha pedig átformálódik, akkor mindig jobban erősödik és minél inkább megvilágosodik az ő lelki világában az a fény, az a helyes megérzés, akkor ebből kifolyólag mindennek az egyre tökéletesebb ismerete ki tud alakulni benne. Ezzel az ismerettel először is önmaga, eszerint pedig az önmagából kialakuló isteni jó és igaz mind nagyobb és erősebb, világosabb, alkotásra készebb legyen, azért, hogy az Isten akaratát be tudja tölteni.
Képes lehessen tehát az emberi lélek az isteni akarat szerint való felfelé fejlődésben olyan alkotást végigcselekedni amivel az ő tulajdon hibáit, bűneit és elveszett bölcsességét - mindent - képes legyen a maga helyére állítani. Ezáltal az elveszett emberi lélek kialakulva kimagasodva, megvilágosodva teljesen elérhesse azt a fokot, amelyet neki el kell érnie.
Vannak az emberi léleknek, olyan elmaradott alkotásai a tulajdon lelkében, amelyeknek el kell pusztulniuk, meg kell semmisülniük, hogy felvehesse a harcot a jóval, vagyis a meggondolás folytán, a szellemi bölcsesség ereje és hatalma mindezeket félredobja és leértékelje.
A leértékeléssel nemcsak elveszettnek, hanem teljesen megsemmisültnek lehet tekinteni azokat a tökéletlenségeket, amik a különböző hibáknak, bűnöknek elkövetésére izgatják őt. Amikor mindezzel tisztába jön az emberi gondolkodás és átminősítés és meg tud állni a maga helyén úgy ahogyan azt a legfelsőbb énje - a szellemi énje tudniillik - az ismeret folytán már kialakított, akkor mindig a hozzá legközelebb álló isteni jót közelíti meg és mivel megértette, így azt igyekszik is magáévá tenni, azért tudniillik, hogy a boldogságot elérhesse.
Mert a boldogságot csak úgy érheti el az ember, ha mindazokat vissza tudja szerezni, amelyeket eldobott magától azzal az - úgy mondom - gőgjével, ami vesztét, - az Isten közelségétől való eltávolodását - hozta létre.

összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:


A tökéletesedés útján
Adai közlés – Kisboldogasszony
A szeretet is vak bölcsesség nélkül
Mindnyájan tört tükördarabok vagyunk
Őrállókra szükség van
HANG - Válaszut előtt állok
Harc az ellentéttel



https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGirJiy6Y ... w?e=uKjyBU
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=osLZ0dyUJzA
A hegyibeszéd magyarázata – Hangoskönyv (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=JVuSusC8mto
Gelencsér Imre – Szellemi megszabadítás és lelki fejlődés a szeretet fényében - Előadás

https://www.youtube.com/watch?v=g-73kZF7wwc
Beszélgetés Stumpf-Bíró Balázs összeomláskutatóval
Pár év van hátra a világ teljes összeomlásáig?

https://www.youtube.com/watch?v=D9WwVJe ... Nx&index=7
Szökevény hercegnő – Romantikus mesefilm

[Karsay1958]

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve

és én felüdítelek titeket”

Bevezető

Az Úr Jézusnak hívó, benneteket és az egész bukott világot hazahívó szavával, ill. üzenetével köszöntelek benneteket az üdvözültek világából, ahol már előre elkészítette az Úr a helyeteket, már azzal, hogy megnyitotta a magasabb állapotokat.

De mivel mindig és mindenkoron Istené az első gondolat és érzés, ezért mindenekelőtt Neki kell hálát adni, Feléje irányítani az „ember” legnemesebb érzéseit, gondolatait és vágyvilágát, mert ami az örökéletre előhívott énben a legnemesebb és legtökéletesebb, azért Őt illeti meg a legmagasabb dicsőség.
Ennek az érzésnek a kialakulását kezdte meg és segítette elő annakidején a kövekből emelt oltárra helyezett illat, állat stb. áldozat, mert mindenből a legszebbet, a legtisztábbat stb. kellett feláldozni az Úrnak. Később jött a tized, amikor már az előző mennyiségtől többet, a haszon 10 %- a illette meg az Urat. Míg az Újszövetségben viszont már magasabb az ajándék, de magasabb a tét is. „Add el amid van, az árát oszd szét a szegényeknek, te pedig kövess engem.” Itt már anyagi szemszögből nézve az anyagi javakat szeretetre kell váltani, mert Istennek nincs szüksége az anyagiakra. Ezért is kellett annakidején elégetni az áldozatot, valamint azért, mert még nem volt az emberben akkora szeretet, hogy a másik érdekében lemondjon a saját anyagi hasznáról, még csak egy kis hányadáról sem. Most sincs ez másként, abban az esetben, ha az anyagiasság felülemelkedik a szereteten. Tehát Jézus követésére meghívottaknak már nem csak egy - egy állatot kellett feláldozni a kőoltáron, nem is tizedet adni a templom javára, hanem az össz vagyonukat beadni: „Add el amid van… és úgy kövess… - Péter csoportjába, hogy követhessék a „Jó Pásztort”,aki megbocsátja vétkeiket és kivezeti őket ennek a világnak vonzalmából. És mindezt Isten, az Úr és az emberek iránti szeretetből tették. Halkan ugyan de mégis megkérdezem, hogy ma hol vannak a magukat Krisztus - követőknek nevező emberek?
Tehát ahhoz, hogy Krisztust követhessék, az első és legnagyobb érzés, azaz az első szeretet - gesztus az Úré volt, mert teljesen feláldozták Neki mindenüket szeretetből.

Ezért hát én is Iránta való szeretetből Elé borulok, mivel anyagi javaim nincsenek, hogy lelkem legnemesebb érzéseit felajánljam Neki irányába való szeretetből!








Ima


Mindenható, a bűnöket megbocsátó, jóságos Atyám!

Mélységes hálával borulok le a Te mindenhatóságod előtt, mint szeretetbeli abszolút hatalom előtt, amellyel gyakorlatilag átfogod és élteted a mindenséget. Milyen hatalmas vagy Te végtelen Isten, amely hatalmasságot teremtett szellem felfogni nem is képes, mert elfödi a lényedet a szentséged fényköre, főleg a bukott szellemek előtt, de ha Te nem nyilatkoztattad volna ki Önmagad a Te Szent fiadban, sohasem hajoltál volna le hozzánk, mi soha sem tudnánk megtalálni Téged, az igaz Istent. De Te lehajoltál hozzánk a Te Szent Fiadban, Aki megnyitotta a Te országodat a föld feletti szférákat, az 5., 6., és a 7. szférát, mint az üdvösségre való eljutás szféráit.
Köszönöm Neked Atyám, hogy mindezek után teljes bizalommal fordulhatunk Hozzád, engedve az Úr hívásának: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan…” és Te az Úr által felüdítesz bennünket a kereszthordozásunkban, és újjáépíted a lelkünket, amelyet lerombolt a bűn.

Köszönöm Neked Uram, hogy lehoztad önmagadban, a saját szellemedben nekünk az Atyát, ugyanis: „Az Atya és én egy vagyunk.” merthogy elérted azt, hogy: „…Az Atya énbennem és én az Atyában vagyok.” , de „Az Atya nagyobb nálam.” Köszönöm neked, hogy az Atya médiumaként leközvetítetted nekünk az Atya tanításait és szeretetét és be is mutattad nekünk az Atyát. „…Fülöp…, aki engem lát, látja az Atyát is!”

Amen

Az üdvösségre meghívott ember meg van terhelve: „Menjetek és szedjétek össze az utak széléről, az útkereszteződésből a bénákat, a vakokat, a sántákat stb. és vezessétek el őket a nagy menyegzőre…” mert ahhoz, hogy az Ige magva jó talajba kerüljön, a lélek talaját mélyen fel kell, hogy szántsa a szenvedés, a gyötrelem a próbák sorozata, mert egyébként a mag vagy köves, tehát kőkemény talajba esik, vagy ha még nincsen kellőképpen kigyomlálva a szúrós tövis, vagyis a bűn, akkor el fogja szívni a lélek legnemesebb erőit, amelyek az isteni Ige táplálására adattak és a tövis fog növekedni, mert isteni erőkből táplálkozik és az Ige magva viszont vagy nem is tud még csak kicsírázni sem, vagy már a fejlődésének korai fázisában elsatnyul és kiszárad. Pedig Annak nagy fává kellene növekednie, hogy az „ég madarai” vagyis a tiszta szellemek le tudjanak szállni rá. Ugyanis az emberi lélekben naggyá növekedett Ige, vagyis lényeg az, amely magához vonzza a magas és tiszta szellemeket, hogy munkálkodjanak benne és általa. Az utolsó időkre viszont nagyon fontos az, hogy az Ige naggyá növekedjen az emberben, mert egyébként kívül marad az ember az Isten Országán: „Jaj az utolsó időkben a terhes és szoptatós anyáknak…” Tehát jaj azoknak, akiknek a lelkében még az isteni Ige csak magzat formájában van meg, vagyis, akik még csak a megtérésig, vagy még addig sem jutottak el, vagy azoknak, akik még „tejjel” táplálják a lelkükben az Igét, mert még csak „csecsemő” formában van jelen, mert ahhoz, hogy az emberi lélek átformálódhasson a krisztusi képmásra, az isteni lényeget naggyá kell növesztenie, hogy általa meghalhassonak a kárhozatra vivő hajlamok és feltámadhasson az átszellemült ember. De mint azt az elején állítottam, szükség van szenvedésekre és megpróbáltatásokra, mert ugyanis a megpróbáltatásokban érik meg a lélekben a lényeg, vagyis ezen lelkiállapot által tisztulnak meg a lélekben a nemes érzések a salaktól, a páncélnál is keményebb rétegződések ezáltal válnak le a lélekről. De mindehhez viszont szükség van szellemi vezetésre, akik végig vezetik az embert ezeken a tisztulási és az Igének a fejlődési folyamatán, hogy az ember ne veszítse el a reményt, hanem hittel meg tudjon kapaszkodni Istenben. Továbbá szükséges az Úr hívása: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan (akik ennek a tisztulási folyamatnak az útján a cél, vagyis a menyegzőbe jutás előtt) elfáradtatok és én felüdítelek titeket.” Sőt amire szintén elengedhetetlenül szüksége van az emberi léleknek a menyegzőre vezető úton: „Az emberfiának hatalma van a bűnöket megbocsátani.” mert a tisztulási folyamatok csakis a bűnbocsánat által történhetnek meg. Az ember bűnösségében soha nem lenne képes annyit szenvedni, hogy teljesen megtisztuljon, mert a szenvedtetve nevelő törvénynek nem is az a célja, hanem az, hogy valahogy rávezesse az embert a szenvedése gyökerére, elvezesse a bűnbánatra, hogy a bűnbánat által feloldozást nyerhessen, mert először is a bűn, majd a szenvedések hatalmas vájatokat képeznek a lélekben. Erre mondja Keresztelő János, hogy „A mélységek töltessenek be…” ugyanis ezeket a mélységeket a Szentlélek tölti be az ő erejével és világosságával, valamint adományokkal. Így gyógyul a lélek a Szentlélek által.
A rotációs törvény mind mélyebbre hatol a lélekben és mind mélyebbről hoz fel kárhozatos dolgokat, amelyeket ha legyőz az emberi lélek, akkor ez a fejlődési törvény mind magasabbra emeli az emberi lelket, merthogy az embernek a saját bűneinek a produktumaival kell megvívni a harcot, amelyet ez a törvény felszínre emel. Minél mélyebbre hatol, annál magasabbra emeli az emberi lelket, tehát így tisztul és fejlődik a lélek, a közbeeső szenvedések és a bűnbocsánat által és gyógyul a vájatokat betöltő Szentlélek által.

Az Úr hívó szava: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan…” nem csak erre az időkre, nem csak egy - egy életre, sőt nemcsak erre a földre vonatkozik, hanem az egész bukott világra, amelyek Ő általa váltatnak meg.
Amit fontos megemlíteni még gyermekem ebben az az, hogy az Úrnak eme hívását, vonzását, mindenkinek éreznie kell, aki meg van hívva az üdvösségre, vagyis a fentebb említett nagy menyegzőre. Ez a hívás hatalmas szeretet - energiát tartalmaz, amely az embert ellenállhatatlanul hívja az üdvösségre, a szeretetre, csak sajnos nagyon sokan nem érzik, és nem is engednek ennek a hívásnak. Pedig az egyetemes szeretet az, amely az embert kiemeli ennek a világnak a vonzalmából.

A föld sajnos szeretetben szegény, ezért a szeretetnek az iskolája, ahol rengeteg alkalom kínálkozik a gyakorlatra, csak az emberek nem ismerik fel, mert mindenféle indokokkal igyekeznek önmagukat és másokat is becsapva elpalástolni önzésüket és szeretetlenségüket. Habár nagyon sokan éppen azért születtek meg ezen a szeretetben szegény földön, hogy irgalmas szamaritánus módjára segítsenek a rászorulókon, és építsék ezáltal is Isten Országát a földön, miáltal nemesedik a saját lelki világuk is. Ha figyelmesen olvastátok az irgalmas szamaritánus példáját, akkor megfigyelhettétek azt, hogy akik magukat a meghívottaknak tartották, mert Ábrahám fiainak tartották magukat, nem hajoltak le a segítségre szoruló emberhez, hanem éppen a lenézett és az üdvözülési lehetőségből az emberek által „kitaszított” volt az, akiben volt akkora szeretet, hogy bekötözte a sebesült sebeit és a fogadósra bízta további gyógyulását, fizetve annak költségeit. Sajnos ma sem különb sok esetben a helyzet, mert akik magukat Krisztus követőinek tartják azt hiszik, hogy a forma, amelybe tartoznak el fogja őket vezetni az üdvösségre, de sajnos ha csak a formát követik és elfelejtenek szeretni, akkor kívül maradnak az Isten Országán, mert a lényegnélküli forma összeomlik a szeretet-próbák alkalmával és az ilyen emberek nem tudnak mindvégig kitartani, hogy üdvözüljenek.

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve, mert én (az én szeretetemmel) felüdítelek titeket.” Akik meg vannak hívva az üdvösségre, de elfáradnak a terhek súlya alatt, azok rá vannak szorulva Isten szeretetére, mert elfogytak az életerőik. Melyik ember az, aki nem volna rászorulva a szeretetre, főként ha betegről van szó, mert a szeretetnek minden megnyilvánulási formája gyógyítólag hat az emberi lélekre. Ezért kell gyakorlatilag szeretnetek és szeretettel támogatnotok egymást. Aki szeretetet igyekszik adni másnak, ő maga is szeretet - forrássá válik és rajta keresztül nyilvánul meg Jézus fentebb említett hívó szava és általa épül Isten Országa. A szeretet gyakorlása mindkét félre pozitív hatással van, mert oldja a szenvedéseket és gyógyítja a bűn okozta lelki sebeket. Ebben az esetben is érvényt nyer Jézus kijelentése, miszerint: „Könnyű azokat szeretni, akik titeket szeretnek.”, merthogy a szeretet gyakorlása főként az felé kell, hogy irányuljon, aki valamilyen formában jobban rá van szorulva a szeretetre, mint az aki adja. A betegségeket ugyanis erőhiány okozza, mert az erőket az emberek kiégetik a bűn kiélésére, és negatív erők termelődnek ki, minek következtében hiányállapotok keletkeznek, amelyek kiütköznek a testen. A gyógyulásokat gyakorlatilag a negatív erők feloldása (bűnbocsánat), - melyek megzavarták az erőáramokat - és a pozitív erőhiányok pótlása eredményezi.

Amennyiben hiányzik a bűnbánat és az ezzel történő feloldozása a negatív erőknek, a gyógyulás csak időleges lehet, és csak idő kérdése az, hogy mikor tér vissza, akár abban, akár más formában a betegség. A gyógyulni szándékozónak komolyan oda kell fordulni a kegyelem trónusához, Jézushoz, hogy feloldozást nyerhessen: „Az emberfiának hatalma van a bűnöket megbocsátani.” „Mert melyiket könnyebb azt mondani, hogy kelj fel és járj, vagy azt, hogy megbocsáttattak a te bűneid.” A gyógyulás tehát akkor igazi, ha bűnbánaton és megbocsátáson, ill. feloldozáson alapszik. Mivel a betegségek a lélekben gyökereznek, ezért Jézus soha nem a testet gyógyította, hanem a lelket. Az testben feloldotta a betegséget okozó negatív erőket és az Ő isteni erejével helyreállította a lélekben az erőáramokat és a beteg meggyógyult. De az Úr sem gyógyított meg mindenkit, csak akiben kellő mértékű volt a bűnbánat, mert így is voltak olyanok, akik újból visszaestek a bűnökbe, azok visszaestek a betegségekbe is. Ezért szinte majd mindenkinek, akit Ő meggyógyított, azt mondta: „Menj, de többé ne vétkezzél!”, merthogy: „A bűn zsoldja a halál.” Ezeknek a részleteknek minden egyes gyógyításnál meg kell lenniük. Amennyiben valamelyik elem hiányzik, csak részleges, vagy időleges gyógyulásról beszélhetünk. Nem is biztos, hogy a jelen életben tér vissza a betegség, hanem viheti tovább az ember a betegséget okozó, ki nem egyenlített számláit egy következő életbe is. Ha meg viszont az ember éppen egy meghatározott betegség által van próbára téve, merthogy: „Isten mielőtt valakit fiává fogadja”, előbb alkalmasnak találja arra, hogy megvesszőzze és hűségpróbára tegye, akkor az ilyen ember gyógyítása viszont árthat, mert a szenvedése nem éri el a célját. Ezért nagy felelősség a gyógyítás. Elsősorban vezettetés kell hozzá, hogy Isten akarata-e a gyógyulás.

Akkor teljes a gyógyulás, ha teljes a bűnbocsánat, mert akkor az isteni erők a lélek mélyéig le tudnak hatolni az emberben és mintegy újjáteremtik az emberi lelket. Abban az esetben már nem fogja azokat a bűnöket elkövetni az ember, mert nem csak a negatív erők feloldása történt meg, hanem egy bizonyos szintű gyógyulás is. Ez a folyamat gyakorlatilag a Krisztus képmására történő újjáteremtésnek a folyamata a lélekben, amit a Szentlélek végez. Tehát megvalósul a „Jöjjetek énhozzám…”-nak egy komoly lépése, hisz az „Én felüdítelek titeket”, gyakorlatilag gyógyulást eredményezett, mert az Úrhoz való közeledés nem fizikai közeledést jelent, hanem lényegbeli átalakulást, átformálódást, tisztulást, ami lelki növekedést is eredményez, mert a gyógyulás által, ahogyan oldódnak fel a lélek erői, úgy növekszik vissza a lélek arra az eredeti állapotára, amely a bukása előtt volt.
De amennyiben már jóval előbb felismeri az ember a hajlamait és hamarabb kezd el ellene küzdeni, akkor más, könnyebb lefolyása lehet egy - egy negatív állapotnak.
De ne törjön senki pálcát egy - egy szenvedés láttán, mert soha sem tudni azt, hogy kiben mit akar kimunkálni az Úr a megpróbáltatás által. Rendszerint, ha valaki ítélkezik a másik felett, akkor még hiányoznak azok az újjáteremtési folyamatok a lelki világából, amelyeket a megítélt személy lelkében éppen akkor végez az Úr.

A szenvedés alapvető rendeltetése, hogy elválassza a salakot a nemes érzésektől és kimunkálja a lélekben a jót. Ez az emberi lét feladata a földön. Habár akkor van fejlődés, vagyis továbbfejlődés, ha az ember meg tudja különböztetni a jót a rossztól: „Most már olyan az ember, mint egy közülünk, mert tudja azt, hogy mi a jó és mi a rossz.” Ez felé kell haladnia a bukott emberiségnek. De meg kell tudni különböztetni a jót a jobbtól és a jobbat követni, mert akkor van fejlődés. A „jó”, amelyet el kell hagyni a jobbért, mindig „erősebb hangon” jelenik meg a lélekben, mert már ki van dolgozva, viszont a nemesebb jóért, annak a kialakulásáért küzdeni, harcolni kell, mert még vagy semennyi, vagy csak nagyon kis teret foglal el a lélekben. A jobb sokszor ismeretlennek tűnik az ember számára, ezért időnként kétely övezi annak megtételét, de Isten mégiscsak annak a síknak kezdeti fázisára helyezi fel a lelket, hogy haladjon a fejlődésben. Az „ismeretlen jó” követésénél szükség van az élő hitre, hogy amit nem lát tisztán az ember, azokat a lépéseket hittel mégis csak meg tudja lépni. Itt már nem segít a forma, csak az élő kapcsolat Istennel, mert az élő hit a lélek tapogató szerve, lámpása, amellyel tapogatja az utat a sötétségben. Így mutatkozik meg az élő hit fontossága, amelyet jelenleg főként a III. kijelentés tartalmaz azoknak, akiket Isten ezen az Úton hívott meg az üdvösségre. Az Úr Péternek még földi életében átadta ezt az élő hitet, amely a III. kijelentésben csúcsosodik ki, mint egy felgyorsított üdvözülési lehetőségben.

Az Úr hívó szava kétezer év óta folyamatosan hallatszik a bukott emberiség felé, mit sem veszítve erejéből és hatalmából, mert isteni erőket és hatásokat tartalmaz és mert az örök isteni elgondolást szolgálja. Jelenleg is Márián, majd Péteren, vagyis az ő eszmeiségén keresztül árad szét a földre: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve és én felüdítelek titeket.” Ez a harsonákon keresztül hangzó isteni hívás gyakorlatilag az Úrnak abban a kijelentésében csúcsosodik ki, amely így hangzik: „Amikor felemeltetem, mindeneket magamhoz vonzok.”
Az Úr először hív, majd vonz. Eme vonzalom, ill. isteni tevékenységek nélkül senki sem juthat el az üdvösségre, mert annyira mélyen bukott a földi ember, hogy saját erejéből a bűn felé vonzódik és nem Isten felé, tehát szükség van a meghívásra és a vonzalomra, hogy az ember a folyamatos tisztulás révén hazataláljon az örök hazába.

Adja Isten, hogy mindannyian megérezzétek az Úr hívását, amely az Ő szeretetében nyer kifejezést, amivel átöleli az egész bukott világmindenséget, és hogy ez a hívás vonzalomra váltson át az életetekben.

Amen

Ada. 2022. X. 18.

[Karsay1958]

DUÁL – TÖRVÉNY 3/7



Azután meg ott van a testiség: mennyi betegséget, mennyi gyötrelmet kell végigszenvedniük azoknak, akik a testben találják meg minden boldogságukat, akik a test előnyeit, a test hiúságát, a test mindennemű túlkapásait, a mértéktelenséget, a tobzódást, a pazarlást, a könnyelműséget szolgálják az életükkel!
Mennyit kell a testnek szenvednie ruhátlanul, éhezve, szomjúhozva, nyomorogva, betegségekben sínylődve, ameddig az ember megtanulja, hogy nem a test kielégülése a fontos, hanem a lélek nemesebb és tisztább vágyainak létlehetőségeit kell az életben megkeresnie!
Amikor a lélek még csetlik-botlik, és még nem tud önmaga felett sem határozni, legtöbbször egy haladottabb női szellem mellé kapcsolja őt a Gondviselés. S bár a gőg, a hiúság és gyűlölet a női nem iránt féktelenségekre ragadja, úgy hogy megalázza, meggyötri, lenézi, alacsonyabb rendű valakinek láttatja vele a nőt, mint önmagát, mégis jólesik neki, és a lelke megelégedéssel fogadja a szeretetnek és a vonzódásnak azokat az apróbb-nagyobb jeleit, amelyekben a nő részéről az élete folyamán részesül.
Mikor azonban ezek a lelkek - mondjuk a házasság által - az életben közelebb jutnak egymáshoz, és akkor kiderül, hogy az élő a megalkotott ideáltól nagyon is különbözik, akkor bekövetkezik a kiábrándulás; s éppen amikor ennek a vonzalomnak szeretetté, megértéssé, lelki barátsággá kellene átváltoznia, akkor következik be a katasztrófa, az elhidegülés, az egymástól való elidegenedés.
Azért sokszor, hogy ez be ne következzék, a természettörvény gondoskodik róla, hogy a testükből való test, a vérükből való vér áthidalja a két lélek között támadt nagy űrt, és így az a gyermek, akiben egy másik lélek ölt testet, egybefonja, kiegészíti és kiegyenlíti azokat a lelki ürességeket, amelyekbe az ellentét a széthullás elemeit elhinthetné.
De hogyha azokért az ajándékokért, amelyeket Isten a testi élettel adott neki: a nőért, a gyermekért hálás tud lenni, s a hitet, az igazságot, az élet szépségeinek megismerését, szóval az értékeket önmagában felgyűjti, akkor örül unokáinak körében, s gazdagon tér meg a szellemvilágba, és ezeket a kellemes emlékeket viszi magával, amikor az átváltozás törvénye koporsóba fekteti a testét. A lelke ezeken az emlékeken továbbtáplálkozik a szellemvilágban; és mint ahogyan az ember a tápláló étel ízét továbbra is a szájában érzi, úgy ő is minden jót és igazat megtart magának a szellemvilágban.

Most jönnek azonban a megpróbáltatások.

Ha a szellem ezeket az életeket leélte, és az ő szellemi másik fele (duálja) még messze el van tőle maradva - ha a férfi a haladottabb, és a női fele van alacsonyabb fokú állapotban, akkor, sajnos, a férfi lelki vágyai, lelki törekvései lefelé vonzatnak, mert önkéntelenül is keresi azokat a lehetőségeket, amelyekben a duálfelével vonatkozásba juthat. Ez olyan lelki ösztön, amelynek senki sem tud ellenállni.
Sajnos, ekkor ott áll a férfi előtt a megpróbáltatás, mert az ő magasabb, tisztultabb énjében már a szerelmi érzés is megszínesedve, ragyogva él, és az ő másik fele erősen vonzza ezeket az érzéseket.

Mivel azonban a duálfelek a legnagyobb részben vagy a gőgtől vagy a hűtlenségtől indíttatva szenvedték el a szakadást, így ennek a két alapbűnnek az ütközésein keresztül igen-igen nehezen találnak egymásra, mert ez csak a megtérés és javulás útján lehetséges.
Ha tehát a női szellem alacsonyabb rendű, és a duál - törvényben még nem nagyon haladott előre, akkor a férfinak igen sok csalódást kell szenvednie és sok fájdalmat elviselnie, ameddig az ő női felét fel tudja emelni magához. Ha pedig a női fél annyira el van esve, hogy nem is képes az ő férfi felét vonzani, akkor a férfinak ezt a lelki részét sok ideig bezárva tartják az ő fejlődésében, hogy ne zavarja a többi lelki oldalak csiszolásának munkáját. Ezekből nagyon sokszor szerzetesek lesznek, vagy olyanok, akik sokat és nagyot tudnak tenni az emberiségért az önmaguk feláldozásával, mégpedig legtöbbnyire magános életet élve.
Ez alatt az elmaradott női fél sokat szenved, sokat nyomorog, míg a Gondviselés angyalai fel nem ébresztik lelkében azt az érzést, hogy keresse-kutassa a lehetőséget, hogy a nála magasabb rendű férfiszellemet, az ő másik felét elérhesse.
Ezekből lesznek a különböző testöltésekben azok a nők, akik az ő lelki érzéseikben ösztönileg kifejlesztik magukban az erre való felkészültséget, akik úgyszólván rabszolgáik lesznek a férjeiknek, kedveseiknek, fiaiknak; akik nem keresik, hogy igazságos-e vagy igazságtalan az a bánásmód, amiben részesülnek
Ők mindenen keresztül szeretnek és hozzásimulnak, igyekeznek a férfihoz még akkor is, ha az a legdurvább és legigazságtalanabb módon bánik velük.

Nem is tehetnek másként. Ezektől meg van vonva az a lehetőség, hogy az igazságtalansággal szemben a maguk urai legyenek, s hogy tudatára jussanak a méltatlanságnak, amelytől szenvednek. A lélek kénytelen ezt így fogadni el és így dolgozni fel, hogy ilyen nagy megalázottságban, ilyen nagy elvetettségben emelkedjék fel oda, ahol az ő duálfele van.
Ezek azok a nők, akiknek minden jól van úgy, ahogy van.


folyt. köv..

UI:

Bibiliából kimaradt részek amelyek elmondják hogyan kérj hogy az beteljesüljön. Gregg Braden kutatás https://www.youtube.com/watch?app=deskt ... ljXIp0H1AI

[Karsay1958]

A megfertőződött képzelet

Részlet a Névtelen Szellem Eszter médium útján „Úton hazafelé” című könyvéből

A mi Urunk a Jézus Krisztus nevében üdvözöllek mindnyájatokat, hogy részt vegyetek velünk együtt a mi Urunk, Jézus Krisztus munkájának eredményében. Mert a mi Urunk munkájának eredménye világokat átformáló, új életeket teremtő, új lehetőségeket alakító hatalom és erő.
Ehhez az erőhöz és hatalomhoz kapcsolódni, az Úr hívó szavára hallgatni és benne élni azt jelenti, hogy a lélek saját magának teremt új életet, új lehetőséget, új világot. Új alkotásokat hoz létre, mert a megtért lélek az Isten akaratát megértő lélek. Átérzi, önmagában kialakítja és tetteivel új világot, az új világnak alkatrészeit hozza létre, azaz mintegy megformázza Isten segítségének és hatalmának erejével.
Minthogy az Úr a megtért lelken keresztül cselekszik, a saját igazsága szerint az emberekkel, a világgal és minden teremtett, látható és láthatatlan elemmel. Ezeket az erőket, gondolatokat, vágyakat, törekvéseket újjá alakítja és ebből új világ keletkezik. Új élet, új lehetőség, amely nem a bűn és tévelygés útján halad tovább, hanem az Isten akaratát valló cselekvések, érzések, gondolatok szerint igyekszik teremteni, cselekedni, élni továbbalkotni.
Mert az Isten nagy szabadságot adó kegyelme az, ami ebben a hatalomban működik, alkot teremt, újjáépít és ezzel a munkával új boldogságot, új örömöket és új eredményeket hoz létre nemcsak az ember lelkében, hanem a körülötte lévő világban, amely fokról-fokra egyre építődik, nagyobbodik, formálódik, tökéletesedik. Úgy hogy az mindig nagyobb és nagyobb, tisztább, igazabb örömöket, boldogságokat és alkotásokat hoz létre azokon a lelkeken keresztül, akik az Ő akaratát, gondolatát magukévá tették, és teszik. Mert hiszen az ember minden pillanatban érez, gondolkodik, vágyódik valami után.
Vágyódik az után, amit tán nem is ismer, de hiányérzete parancsolja, hogy ami elviselhetetlenül nehéz, fárasztó, szenvedtető, azt elhagyja és a boldogság, a megelégedés, az öröm országában mintegy megpihenhessen, mert Isten az Ő gyermekeit nem azért teremtette, hogy szenvedjenek, gyötrődjenek és a lehetetlenség mélységébe zuhanjanak, hanem azért, hogy boldogok legyenek. Ezért ott él a lélekben olthatatlan vággyal - még a legnagyobb bűnös lelkében is - az a vágy: boldognak lenni, megelégedettnek lenni és elérkezni valahová, ahol megnyugodhat, ahol betöltődik valami a lelkében, amit ő még nem is ismer, nem is tudja, hogy az micsoda.
Ez a nagy fordulat minden ember lelkében végbemegy, megtörténik és mindig más formák megteremtése, létrehozása a cél, hogy azt már itt, a világban valahogyan érvényesítse, létrehozza és azzal először ő magának, azután pedig másoknak is boldogságot szerezzen. De amint felébred, az emberi lélekben az istenséghez való tartozásnak érzete és gondolata, bukása folytán mindig feljebb kezdi érezni magát a másik embernél.
A maga alacsonyabb rendű elgondolásaival, vágyaival úgy gondolja, hogy a teremtettség minden legkisebb és legnagyobb alkotásának mindeneknek: ő a létrehozója, mindeneknek ő a teremtője, mert hiszen ő eszelte ki, ő gondolta el, ő hozta létre a semmiből a valamit. Mint ahogyan a földi embernél tapasztaljátok, hogy mindenki, hacsak valami legkisebbet cselekszik is a jóban, az igazban az már nem bír megalázkodni, hanem fennen hirdeti a saját dicsőségét és miközben az önnön dicsőségét hirdeti, elfelejti megadni a dicsőséget az őt létrehozó Teremtőnek, mert ő akar a magasság polcán uralkodni. Az uralkodási vágy ugyanis a tévedés folytán belenőtt a tudatba, így ott marad az ember lelkében, és mindig mindenben és mindenkinél nagyobbnak akarja magát érezni, hatalmasabbnak, erősebbnek, értékesebbnek.
Ez az a lefelé húzó érzés, ami minden jó és helyesen meginduló alkotását semmivé teszi, elrontja, értéktelenné teszi, és a rothadásnak, a megsemmisülésnek a porrá levésnek - mit mondjak - tán poklába sújtja alá, mert hiszen mi az ember? Az ember? - egy bukott isteni teremtés és megjelenésével itt ezen a Földön mélyen lefokozott erő birtokával bíró, magát hatalmasnak képzelő, megtévedt lélek: ez az ember. És ezért minden egyes életével, amit a Földön tölt, újabb és újabb megpróbáltatásoknak kell alávetnie magát, hogy lelkéből mindazok a nagyzási gondolatok, érzések kisúrolódjanak, megsemmisüljenek és ebben lássa be a lélek - az a bukott szellem - hogy ő tulajdonképpen senki és semmi.
Ellenben a tudatnak a legmélyén mindig ott marad az az érzés, az a gondolat, hogy ő: mégis valaki... Ő mégis hatalom! Ez az érzés őt mindig cselekvésre, újabb és újabb elgondolásokra izgatja: valamit tennie kell azért, hogy ebből az egyformaságból kiemelkedhessék. - Ez az élet a Földön. Ez a felfelé törekvés, ez a hatalomra, diktálásra való hajlandóság minden egyes lélekben megvan egészen addig, amíg az isteni Kegyelem ki nem tisztítja és át nem formálja az újjászületés által.
Az újjászületés pedig Isten ajándéka mindazoknak, akik magukat megalázva kicsinynek, senkinek érzik a maguk emberi, vagy szellemi megjelenésében is, mert elismerik, hogy ők maguktól: senkik és semmik; csak a felettük kegyelmet osztó Hatalom: az az Isten. Csak az Isten emelheti fel, csak Ő adhat nekik erőt, hatalmat, világosságot, tudást mindahhoz a sok vágynak és törekvésnek a teljesítéséhez, amiket mind nagyobb és nagyobb formában rajzol elébe a képzelet.
A képzelet van a bűntől megfertőzve! A képzelet az, ami az embert önmaga előtt is naggyá teszi és a másik ember - sőt mi több: az Isten - fölé is helyezi. Mert hiszen azt mondja: nincs Isten, nincs oly hatalom fölötte, aki előtt meghajoljon, akitől kérnie kellene, akitől várhatja, hogy megsegítse őt. Nem - én vagyok az, aki valamit cselekedhetek: én vagyok minden! - Így gondolkodik az ember és létrehozza az istentagadást. Az istentagadás pedig a lélek halála!


szemlézte: Bíró László

UI:

https://www.youtube.com/watch?v=TEOUy9W8lxc

- Meghalsz újra – reinkarnációs történet

Mike Church jó nevű magándetektív, az eltűnt személyek felkutatásának specialistája. Ezúttal azonban rendhagyó feladatot kap: a kuncsaft megvan (ráadásul egy rendkívül vonzó hölgy személyében), csak az emlékezete és ezzel együtt a múltja tűnt el. A furcsa nyomozás szálai, a műkedvelő hipnotizőr segítségével, visszavezetnek egy négy évtizeddel korábban történt bűnesethez. A híres muzsikus, Margaret Strauss nagy port felvert meggyilkolása után a férjét, Roman Strauss komponistát a bíróság bűnösnek találta és halálbüntetéssel sújtotta. A történet azonban nem ért véget.

https://indavideo.hu/video/Meghalsz_ujr ... I8ji2Vvu8U

[Karsay1958]

A formai és a valóságos hit határai
Névtelen Szellem Eszter írómédiumítása által 1965. december 4-én

Már az Úr Jézus nevében én vagyok itt, gyermekem és üdvözöllek a te megerősödésednek örülve. Ezeket te nem tudod megérteni most még, hogy mi a különbség abban, hogy az kell-e valakinek, mint szükséges rossz, vagy pedig maga a szükségesség hozza magával, mint természetes következményt, azokat a nehézségeket, melyek útját állják azoknak a jó és helyes beáradásoknak, melyek az igaz jónak helyet készíteni vannak hivatva a Földön.
Azok a szükséges rosszak is valameddig jó munkát végeznek, amíg a durva bűnöket és azok maradványait a lélekről letisztítják és útját állják az újabb formába benyomuló másféle bűnökre és tévelygésekre csábító lehetőségeknek. Az ember amíg nem tud a szellemiekben tisztán látni, természetesen nem érti meg ezeket és mindenféle magyarázatokat talál ki hozzá, hogy valamiképp elfogadhatóvá tegye ezt az általa érthetetlen igazságot.
Az embernek fogalma sincs azokról a félreértésekből származó veszélyekről, amelyek minden igazságot kereső emberlelket környeznek, amíg sok csalódásokon keresztül megtalálja a valóságot, amely pedig egészen kézenfekvő formában ott van előtte a természetben, csak a figyelmét egy pillanatra is feléje kell fordítania és a maga egyszerűségében feltárul előtte az a csoda, amit a bölcselők meg nem látnak, éppen azért, mert olyan egyszerű.
Az emberi lélek ettől az egyszerű igazságtól nagyon messze eltér és így eltévedt, azért nem tudja felismerni azt, hogy mi a bűn és mi az erény, mert annyira össze van bonyolódva a kettő közötti eltávolodás szövevényes útja, hogy nem tudja azt, mikor és hogyan cselekedjen, vagy cselekszik jót és mikor rosszat, mert a jó a rosszal el van keveredve a Földön.
Mózes által megadott törvényismertetés csak nagy vonalakban határozta meg a bűnt és annak büntetését, mert halálos és nem halálos bűnöket választott el egymástól és ezeket is nagyon emberies formában szögezte le, de az akkori időknek megfelelően. Ezek az emberies formák ma már tekintélyüket vesztették, mert a lélek már nem elégszik meg a külső formával, mint ahogyan az Úr földi idejében nem elégedett már meg, mert éppen a formák szerinti hit volt az, ami a valódi hit lényegét kizárta az érvényesülés lehetőségeiből.
A külső hitforma szerint ítélték az Urat halálra és a jelen időkben is a lerögzített forma az, ami az élő, eleven valóságot megfojtja és megsemmisíti. Így lesz sokszor a tévelygésből és bűnből ünnepelt erény és a valódi igazságból üldözött bűn.-Minden magasabbrendű eszmének meg kell járni a kálváriát, amíg a nagy átlagon felüli lelkek az Isten Szentlelkétől meg nem világosíttatnak, hogy felismerjék a tömegek értelmén felüli igazságot és amikor felismerték, akkor mellé állnak és magukévá teszik.
Ha szükséges, harcolnak érte, áldozatot hoznak, de végig kitartanak mellette. Ez az az erény, amelyet nem az átlagember képes hozni, hanem csak az átlagon felüli. Ez az a szenvedés, amit az ember a maga lelkének belső kincses kamrájából hoz elő és odadobja az áldozati oltárra, hogy amint az a szent tűzben elég, megtörténjék a nagy csoda, hogy a nagy tömegek felébredjenek annak az igazságnak a felismerésére, amely egy-egy lépéssel beljebb viszi őket a lelkivilág szentélyébe, ahol a nagy csoda megtörténik. Megvilágosodnak a lelki szemeik és látnak. Ez a látás már nem a külső szerint, hanem a valódi igazság szerint látja az élet dolgait véghez menni. Így nem téved és nem tévelyeg, ennélfogva nem cselekszik bűnt, hanem igazság szerint ítél, mert tisztán lát.
Ez a tisztánlátás helyes irányba tereli az életet, nemcsak a földi életet, hanem az eljövendő örökéletben is megtalálja a helyét, mégpedig nemcsak ott, ahol a kiadott feladatok végrehajtását kell elintézni, hanem ott is, ahol már őrá is lehet irányító munkát bízni. Ehhez pedig szükséges bizonyos előképzettség, mint mindenhez, ha érdemleges munkát akar az ember végezni. A Földön minden csak levetített képekben jelenik meg, hogy a Földön megjelenő szellemcsoportoknak fogalma legyen az életnek más - jobb és igazabb - formájáról is. Minden csak átmeneti és változó, de nagyon fontos az emberi életben az, hogy mit választ, milyen irányban igyekszik magát kiképezni. Ez az irányválasztás adja meg nagyon hosszú időre a tájékozódást, mert akár az igaz jó felé, akár a hamis és csalóka fény felé nyújtja ki kezeit, hogy támaszt találjon a földi élet ingadozó talaján haladva - mindegyik oldalról megtalálja a hasonló törekvésűeket, mind lelkileg, mind testileg, akik meggyőződéseik szerint talán a legjobbat akarják és nyújtják - de azt senki sem tudja: mi válik javára.
Az bizonyos, hogy az a látszatkép, mely a testnek kedvez, a léleknek nem kedvezhet, mert a test múlandóságához kötött örömeinek forrása kizárja az örökkévalóságban is helytálló örömöket a földi életben, annál inkább a lélek életéből. Tehát két úton egyszerre nem lehet járni, „két úrnak nem lehet egyszerre szolgálni”. Azonban a bölcsesség hiányában megpróbálják ezt is a földi életben, mint a régi Mózes törvényeiben élők: a parancsolatok külső formáját betartották, de lélekben nem alakultak hozzá és így jött létre a felemás élet a Földön és az a csalódás a lélek örökkévaló világában.
Ez a csalódás nagyon megpróbálja és megrázza a lelket, mert nagy reményekkel készül az ilyen lélek az örökkévalóságba való átlépésre, mert mintegy feljogosítva érzi magát, hogy mindazok a reménységei beteljesülést nyerjenek, amelyeket az ő „hite szerint” magában táplált. Az ilyen külső hitben élő lelkek, szükséges, hogy megcsalatkozzanak, akik úgy vélik, hogy nagy szolgálatot tettek az örökkévaló Istennek azzal, hogy elhitték mindazokat, melyek megírattak, mint az előttük tekintélynek tartott kimagasló egyének meghagyásai. Ezek mind csak múlandóságra ítélt külső formák, melyek itt maradnak a testtel együtt.
Sem a levetett test, sem a formai hit nem használ semmit a léleknek. Tehát csak a lényeg, az igazság az, ami mind a múlandó világban, mind az örökkévalóságban tartalmat ad a léleknek, megtölti új fogalmakkal, új érzésekkel, magasabbrendű törekvésekkel és ennek folytán irányt szab az ember cselekedeteinek. Ez az irány mindig az igaz és jó érdekében indítja cselekedetre, mert annak beteljesedését sürgeti vagy kidolgozza, tökéletesíti.
Azért az ilyen emberlélek meggondolt és mivel tudja azt, hogy tudata szűk korlátok között mozoghat csak, tehát szüksége van mindenben az örökkévalóság Urának segítségére. Aki kezében tartja az összes teremtményeinek fejlődését és felemelését, hogy boldoggá tegye őket. Ez a szeretet majdnem érthetetlen a tökéletlenségében szűk tudatlanságban élő embernek. A megértést nem is várja a szeretet Istene, de a bizalmat igen. Bizalommal kell lenni az embernek a tökéletesség Urához, Aki mindent a legjobban és legigazságosabban rendez el az Őbenne bízó emberlélek részére.
A bizalom ebben az esetben - úgy mondom én - inkább nagyobb, mint a szeretet, mert a szeretetet nem érti meg a földi ember lelke, mert szeretet kevés van benne. De a jó szót, az ígéretet, az ajándékozást, a segítést, a bíztatást, a támogatást, a hatalmasnak a hozzá való lehajolását: azt megérti és örül neki. Ez pedig mind együtt „szeretet”. A szeretet igen sokoldalú és kifogyhatatlan a segítésben, mindenkinek azt adja, amire annak adja, akinek a legjobban szüksége van.
A zsidó népnek is azt adta a legválságosabb időben, amire annak legnagyobb szüksége volt. A szabadítást. A lélek megszabadulását a formáktól, a testi embernek a lélek felemelését adta a betűtől, a formáktól, amely megőrli a léleknek adott szabadságot. Ha Izrael népe megértette volna ezt: a világ felett uralkodhatott volna a megszabadító isteni igazság birtokában. - De megmaradt testnek, formának, az igazságot be nem fogadónak. - Azért az isteni igazság terjedt és valamennyire átformálta a világot, azaz csak azokat a lelkeket, akik elkészültek az igazság befogadására. Az idő múlik, a törvény ereje dolgozik, akire az Úr munkát bízott, az munkájának gyümölcsét élvezi ott, ahol és ahová irányítja lépteit.
Az Úr megtisztítja és megigazítja mindazokat, akik elfogadják a munkára való meghívást. Az igazságban, az igazságért, az igazságot a múlandóban meggyökeresítő munkáért az Úr gazdag fizetést és nagy ajándékot ígér azoknak, akik a harcban is kiveszik a részüket. Az ellentét kapkod, árt, ahol és ahogy tud azoknak, akik nem vele és érte harcolnak de nem messze van a szabadulás győzelme. Azért ne kétségeskedjél, hanem bízzál, az Úr veletek és velünk van, Ő legyőzte a világ fejedelmét. Bízzatok!
Isten veletek.


szemlézte: Bíró László

UI:

Evangéliumi spiritizmus hangoskönyv lejátszási listák
https://www.youtube.com/channel/UCBFuwa ... /playlists

https://www.youtube.com/watch?v=-PcFQHIeaIc
https://www.youtube.com/watch?v=BJzY-roISg8
https://www.youtube.com/watch?v=L4SXn01B0wg
https://www.youtube.com/watch?v=V_O6V2N-Rq8
https://www.youtube.com/watch?v=mkWaUtiI5wA
https://www.youtube.com/watch?v=dPo1mtQMWzw

GELENCSÉR IMRE - SZELLEMI MEGSZABADÍTÁS ÉS LELKI FEJLŐDÉS A SZERETET FÉNYÉBEN
https://www.youtube.com/watch?v=JVuSusC8mto

00:00 Bevezető
02:25 Szenvedő és megszálló lelkek, megszállottság fokozatai
05:03 Gyógyítás vagyis a szellemi megszabadítás
10:16 Esettanulmányok
15:50 Megszabadítás utáni visszaesések okai
17:52 Spirituális fejlődés, az önismeret útja
- önuralom,önfegyelem,önnevelés,önszeretet,megbocsátás
27:08 Boldogságkeresés, stressz kezelés
29:14 A Szeretet téves és helyes értelmezése
35:41 A szellemi gondolkozásmód és a nyolc boldogság
42:14 Helyes imádkozás és önmunkálkodás a lelki test javítása érdekében
45:45 A szeretet hiányának hatása különböző jellembeli vonásokra és azok torzulásai

https://www.youtube.com/watch?v=TEOUy9W8lxc
https://www.youtube.com/watch?v=ASCTq0vVv70
https://www.youtube.com/watch?v=7hQh7qda0Oc

[Karsay1958]

Megmérettél és könyűnek találtattál
Névtelen Szellem_Kiáltás az utolsó órában – Idők jelei - Eszter médium útján

(Dániel 5:26,27; Pál Kor. I. 4:20)
Meghallgattam és hozzájárultam a te imádságodhoz és mindennel egybehangzóan én is csatlakoztam kérelmedhez. Mondom, ne légy elkeseredve, én látom és láttam a te életednek minden derűs és sötét pontját. És megszerettem lelked szent és igaz törekvéseit, amelyekkel bekapcsolódtál az életbe. Téged nem az emberi érzések és törekvések indítottak a szellemi igazságok keresésére, hanem tisztán a lelki életnek az Isten felé való törekvése volt az, ami örömteljes felfedezésekre készített elő és így nagyon természetes volt, hogy Isten kegyelme bekapcsolta lelkedet abba a munkálkodó csoportba, amely mindig kevésnek bizonyult az igazság után vágyódók kielégítésére.
Sorsod megáldott a szellemvilághoz kapcsolódó olyan képességekkel, amelyek nem az alacsony por és sár rátapadó rétegeibe, hanem a lélek magasabb régióba is betekintést nyerhetnek. Tapasztalatokat szerezhettél, mert Isten igazságának nemcsak betűk és mondatok szerint lerögzített írásaik vannak, hanem az érzésekben és cselekedetekben fennmaradó Szentírásban is vannak színes, átélt történetek, amelyekben az örökké élő isteni bölcsesség és szeretet építi ki azokat az új világokat, ahová megtérnek mindazok a fejlődő és már fejlett szellemek, akik valaha is vittek egy-egy téglát ennek az örökké fennmaradó nagy épületnek az építéséhez. Tehát nemcsak beszédből áll az Isten országának építése, hanem munkával és az igazság cselekedeteivel is ki kell venniük a részüket azoknak, akik reménykednek abban, hogy a békességes boldogság világaiban letelepedhetnek és örökkévaló otthont találhatnak.
A Föld nem a jólét és boldogság hazája, hanem a kárhozati lelkek utolsó állomása, mielőtt az elröppenő próbaéletek sorozata lejár. Itt a veszendő világban még egy-egy korszak lejáratában a lélek megragadhatja a feléje kinyújtott segítő kezet, hogy feljebb emelkedjék. Itt még van gyógyító orvosság annak részére, aki elfogadja a feléje nyújtott kézből azt. Ez a kegyelem azoknak szól, akik már elfáradtak és szeretnének félelem nélkül megpihenni a bűnök okozta vad rengetegben. Mert a bűnökben eltévelyedett emberi lelkek minden cselekedetükkel vad farkascsordává változnak át, ha az ő egyéni, gonosz elgondolásaikat, vágyaikat ki nem elégíthetik.
Az ilyen világok pedig nem maradhatnak fenn örökké, mert ezek önmagukban hordozzák végzetüket. Mindennek megvan a saját végzete, beteljesülése vagy a jóra vagy a nem kívánatos rosszra. Az isteni szeretet minden legkisebb igaz jót is megőriz, mert annak élete van önmagában. A rossznak is van élete addig, amíg egy csekélységgel a jóhoz kapcsolódott és abban valamit előbbre vitt, hogy az éljen, hasson és feljebb emelkedjék. Amikor azonban ez a jó teljesen kifogyott, teljesen elhasználódott és az igazság mérlege szerint semmit sem mozdított elő a jónak és igaznak érdekében, akkor eldőlt az emberi lélek sorsa, elhangzik felette az ítélet: „Megmérettél és könnyűnek találtattál.” Ez az ítélet pedig visszavonhatatlan! A kegyelem ideje is lejár, mert a korszakok váltakoznak.
Akik fent voltak, lemerülnek a mélybe, az igazság kereke lemeríti őket, hogy akik még életképesek, felkerülhessenek és megfürödhessenek az élet sugárzó napfényében. De akik már menthetetlenek, azok visszahullanak a mélységbe. Ezek az idők a változások idejét hozzák magukkal. Emberlelkek emelkednek és hullanak alá a mélybe, kárhozatba, ahonnan nincs felemelkedés, mert megvetették a kegyelem idejét.
Ezekben az időkben élni és munkálkodni több, mint a rendezettebb korokban élvezni az élet nyújtotta örömöket és egyben hirdetni és nagyjában betartani az isteni parancsokat. Az embernek soha sem szabad messze elkalandoztatnia a fantáziáját, hogy ő bizonyos kegyelembe vett állapotban van. Mert a sátáni elvek is ezen gyökeresedtek meg. Az embernek vigyáznia kell, mert a megtévesztés minden fokozaton kísérti az emberi lelket.
Az a boldog, aki nem érzi magát biztonságban az önmaga felől, és mindig aggódva figyeli saját magát, nem tért-e le az igazság útjáról. Minden boldog és megelégedett életnek és minden súlyos terhekkel megrakottnak is vége szakad az időben. De aki mindig az egyenes úton haladt és nem szedte el a másik munkájának az eredményét, nem rontotta meg más ember életét, nem okozott szándékosan valakinek bánatot, testi vagy lelki fájdalmakat, hanem Istentől várta sorsának jobbrafordulását, az bátran támaszkodhatik az isteni kegyelem segítségére. Isten veletek!

szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

DUÁL – TÖRVÉNY 4/7



És a földi emberek, akik emberi igazság szerint szoktak ítélni, megütköznek rajta, s azt mondják: "Hogy lehet ilyen nagyon jó és becsületes lelket ennyire gyötörni!"
És ennek a szegény női léleknek meg csak fellebbezni sem áll módjában az ő igazságosnak látszó ügyében, mert senki sem ugorhatja át a saját törvényét.
Azonban sokkal gyorsabb, úgyszólván álomszerű a férfinak a haladása, hogyha az ő másik fele, a női fele magasabb fokozaton áll, mint ő. Annak a férfinak nyíltabb az értelme, világosabb az ítélőképessége, fejlettebbek a lelki törekvései, és minden esése, minden méltatlansága ellenére is sokkal könnyebb a felemelkedése, mint hogyha az a női fele alacsonyabb fokozaton van.
De ha az ő női fele magasabb, és az ismeri őt, és dolgozik érte, akkor szűk korlátok közé szorítva, kínos ütközéseket szenvedve, mégis le kell a lelkéről hámlaniuk azoknak a tévelygéseknek és bűnöknek, amelyek őt fogva tartják.

A testben megnyilatkozó hatalmas vonzóerőtől, amely a két nemet egymás felé hajtja, senki és semmi nem tud szabadulni, mert ez a gravitáció benne van az egész mindenségben, mivel azok az erők, azok a fluidok, amelyek a bűnbeesés után képződtek, s amelyek a duálok kettészakadásával egymástól elváltak, az elválás után is kénytelenek magukat kifejezni. Mivel az élet törvénye megkívánja tőlük, hogy önmagukat adják, önmagukból mindig a jobbat, a tisztábbat hozzák felszínre.
Tehát ezt a törvényt nem játszhatja ki senki.

Nagyon sokszor a leánygyermek veszi kezébe az apának vagy a nagyapának az ügyét, és vezeti őt ki azokból a tévelygésekből, amelyekbe elhibázott földi élete folytán jutott. Máskor a feleség; de csak akkor, ha sokkal magasabb rendű fogalmai, elgondolásai és törekvései voltak, és azok töltötték be a lelkét, úgy hogy benne a megbocsátás és a szeretet érzése nagyobb annál a szerelmi érzésnél, amely őket annak idején egymással összekötötte.
Számtalan formája van ezeknek a megoldásoknak. Gyakori eset, hogy az apa a leánygyermekében látja azt az ideált, akit követni, akihez az ő tiszta és szép érzéseit hozzákapcsolni jónak látja, mert az élete folyamán a nőhöz főzött gondolatai és megállapításai annyira alacsonyrendűek, már eleve annyira lenézők és elítélők voltak, hogy nem volt képes valami testen kívülit, valami a testi fogalmakat meghaladó jót és igazat beleképzelni abba a személybe, aki a felesége volt. Pedig ez mind nem abban a személyben lévő hiba volt, hanem a férfiban magában, a férfi elképzelésében és megállapításában. Így óriási űr, óriási szakadék támad, illetőleg marad a házasságban betöltésre váró érzésben. Mi teszi ezt?
A bűn, a mindkét részről való tévelygés Nem mindenki élhet a duáljával, de mindenki dolgozhat a duáljáért a házasságban, a duáltörvényben, a szerelmi törvényben; mert hiszen a tökéletlen, éretlen duálfelek hiába is találkoznak, a találkozásból a hasonló bűnök és tévedések folytán csak nagyobb rombolás és szétesés származik, amelyekben mindkét fél zúzódásokat és sebesüléseket szenved.
Mindig gondoljunk arra, hogy most mi vigyázunk más duálpárjára, és más vigyázz a mi párunkra!

Fontos: azokat a lélekpárjainkat, aki egyidőben a lelkünk egy darabjaként leszülettek egy – vagy több fizikai testbe néha felismerjük, sőt akár házastársi kapcsolatba is kerülhetünk velük, és egymás segítve fejlődünk. A duálpárunk is a közelünkben van, hiszen a korszakváltáskor vagy együtt emelkedünk fel, vagy rosszabb esetben együtt bukunk! (Ilyenkor szoktam megemlíteni, hogy aki már odáig eljutott, hogy előadásaimra jár, és ezeket a sorokat olvassa, annak már nagyon nincs félnivalója! J )
Duálpárunk kiegészít minket, és el van előlünk fedve, hogy felismerjük, mert megzavarná küldetésünket, és miután a rezgései azonosak velünk, így a polaritás törvénye miatt „szerelmi érzés” nem is lép fel a két fél között, arról az egyszerű dologról nem is beszélve, hogy duálfelünk lehet, hogy azonos nemű velünk, mert ebben az inkarnációjában most pont erre van szüksége!


folyt. köv..

UI:

Bentinho Massaro - Helyezd a jövődet a múltadba! - egy hatékony manifesztációs technika
https://www.youtube.com/watch?v=rTL_PDWthq8

[Karsay1958]

DUÁL – TÖRVÉNY 5/7



Most nézzük meg Szellemi Tanítónk tanítását erről:
A férfi asszony nélkül, asszony férfi nélkül nem képez egész embert, mert fél erőből egészet nem lehet, de egészből kétfelet lehet alkotni, de tökéletlent.
A férfi épp oly félerő, mint a nő, és e kettő együtt képezi az embert. A szellem éppoly törvények között létezik, mint az ember. Ugyan olyan az ítélete, felfogása, mint az embernek. Itt is csak erkölcsi fokozata, érzései tisztultsága és ma¬gasztossága emeli ki az emberi bűnökből, s ha a szellem nem nevezi magát férfinak vagy nőnek, hanem csak egy szellemnek, úgy bizonyára már túlemelkedett az érzéki test s gőg határain és vagy a tökéletes egységben, vagy az ahhoz vezető úton halad, ahol már megszűnt a női vagy férfiúi fogalom, már csak az egységes testvéri szeretet uralkodik a lelkekben,
A mindenható Isten nem teremtett férfit és nőt, csak szelle¬met, aki "az Ő képére és hasonlatosságára" - mint két erő egy lényegben lett alkotva, egy adó "férfiúi" és egy el¬fogadó "női" erő; egy értelemmel, akarattal és szeretettel felruházott szellem, aki tudatával bírt rendeltetésének, szabad akaratának és kettős erejének. A duálegység mindenben kötelező törvény. Az egész világmindenség létrejövetele, fejlődése, a természet működése, ebben a törvényben teljesedik ki.
Adó és elfogadó minden, aki és ami él! Enélkül megállna a moz¬gás, megszűnne az élet.
Isten, ha már nem szereti teremtményeit, akkor megáll minden élet. Az ember mégis oly hidegen mérlegeli Isten lényét, oly meggondolatlanul vétkezik az élet ellen, amely őt, s az egész mindenséget élteti és fenntartja!
A bukott elsődök gőgjükben és ellenszegülésükben annyira süllyedtek, hogy önmagukban meghasonlottan kettéváltak, és mint egyedi szellemek folytatták a harcot Isten és önmaguk ellen. Ennek a kettéválásnak oka a szaporodni vágyás volt; azt remélték, hogy ha kettéválnak, kétszer olyan erősek lesz¬nek, mivel számuk megkétszereződik. E feltevésükben csalatkoz¬tak, mert ahelyett hogy erősödtek volna, gyengültek és szakí¬tásukkal elvesztették teremtőerejüket.
A földi világ, a nagy és dicső világok utánzata. A földi tör¬vények az égi törvénynek hitvány másolatai, a férfi és nő a szétvált duálok alakját tükrözteti. A házasság a valami¬kori kettős egységnek tökéletlen mása, mintegy jelképezve, hogy az emberi élet a szellemi életnek is csak gyenge után¬zata.
A férfi sorsa a nő, a nő sorsa a férfi, és mégis fennhéjázó gőggel és alattomos ravaszsággal közelednek egymáshoz. Érzéki, gőgös szellemek ők és éppen emiatt kell bűnhődniük. Ameddig a bűn tart, szétválasztva kell élni a duáloknak, hogy mindkettő az ő feléért is tűrjön, dolgozzon és szenved¬jen, hogy az adóságukat majd egyszer közösen törleszthessék és ez már boldogságnak nevezhető.
Addig, amíg ezt el nem ér¬ték a házasfelek, nem számíthatnak teljes boldogságra, mert vezeklés és javulás a voltaképpeni célja a házasságnak.
A teljes megértés, a legtisztább házastársi szeretet és a lelki benső eggyéolvadás csupán az egymásra talált duálfe¬leknél található fel.
Bármilyen tökéletlen is az utánzat, mégis a valódira emlé¬keztet, s bármilyen boldogtalan is a férfi és nő házassága, azért mégis, ha az Úr törvényében élnek és mindegyik fél el¬végzi a maga kötelességét, egy lépéssel közelebb jutott a valódi boldogsághoz.
Minél bűnösebb a szellem, annál feltűnőbb a nemisége. M¬inél süllyedtebb az emberiség, annál élesebbek a határvo¬nalak, amelyek férfit és nőt elválasztanak. Minél inkább tá¬volodnak egymástól lelkileg, annál gőgösebb lesz az egyik és ravaszabb a másik fél és végeredményében annál többet szenved mindkettő. A női elfogadó szellem, mivel az egységnek ők ké¬pezik alapját, kétszeresen vétkeztek a gonosszal való érint¬kezés által. Kétszeresen bűnhődnek is érte, amennyiben a testetöltés részükre nagyobb szenvedést hoz, mint az adó félre: a férfire.
A férfi átvette a gonosszal való érintkezés eredményét, el¬fogadó része, a nő által. A gőg és harag nála erősebb, bizto¬sabb talajra talált, mint női részében, és azonnali válásra, bontásra ingerelte őt. Nem számolt azonban azzal a törvénnyel, amely egyesítette és elválhatatlanoknak teremtette őket.
Ez a törvény Isten egyik legnagyobb kegyelmét fejezi ki és a visszatérésre utat mutat. Ez a duálszeretet. Ez tartja ös¬sze erős kapoccsal Isten tiszta gyermekeit. Ez fűzi őket Teremtőjükhöz. Ez az, ami a két erőt összeköti, és a teremtő¬erőt fejleszti.

A két erőnek egybefoglalása képezi azt az állapotot, amely a tökéletesedés kiinduló pontja. A kettősségből való kilépés ké¬pezi a süllyedés, a tisztátalanság csíráját; a duálságba való visszatérés, a tisztaság felé az első lépéseket.
A duálszeretettel nem számol a gőgös férfi szellem; nem vetett számot ezzel az érzelemmel, mely örök időkre összekötötte az elvált, de mégis összetartozó két erőt, hogy az élet keserű csalódásaiban, ha boldogságot nem is, de vigasztalást nyújthassa¬nak egymásnak. Ez az a szál a női szellem kezében, amivel magá¬hoz láncolhatja a férfit, jóváteheti egykori hibáit, s felemelheti magával oda, ahonnan lezuhantak. A nő mint elfogadó szellem, a jót, a tisztát is gyorsabban elfogadja, és hamarabb javul, mint a férfi, s a férfit így emelheti ki a földi bűn kárhozatá¬ból.
A földi házasság már csak a szétszakadt, de ismét egymásra ta¬lált kettősök frigyének utánzata, mert a földre érve a bukott, érzéki szellemek lelkéből a duálszeretet, vagyis földi nyelven kifejezett "szerelem" helyett, már csak erősen villamos, salakos, undorító, állati ösztönt vált ki, s a többi bűnökkel együtt nem boldogságot, hanem gyötrelmet okozott.
Az állati test állattá teszi az embert, ha szelleme nem él szel¬lemi mivoltának tudatában.

folyt. köv..

UI:

Bashar-Abraham Hicks: Buddha és Jézus tanításai
https://www.youtube.com/watch?v=mnklXaqFayQ

[Karsay1958]

Az utolsó idők népvándorlásai - Felvezetés
Zita médium 1998. február 22.

Krisztus születése előtt népszámlálásra szólították fel Izrael népeit, és mindenkinek el kellett mennie a népszámlálás miatt oda, ahonnan a családja származott. Nagy volt emiatt az összevisszaság. Abban az időben nem álltak az emberek rendelkezésére mindazok a modern eszközök utazásra, mint ma, éppen ezért össze-vissza keveredtek az emberek és népek; hosszú időbe telt, amíg egyik helyről a másikra értek, ezért többször meg kellett pihenniük, és ahányszor megpihentek, mindig idegen, ismeretien emberekkel kerültek össze.
Ebben a nagy emberi káoszban született meg a mi Urunk, a Jézus Krisztus. Történt pedig ez azért, hogy az ellentét észre ne vegye az Ő jöttét, és ameddig csak lehet, tudomást ne szerezzen Róla. Mert nagy dolog volt a Földre és az egész világmindenségre nézve és óriási jelentőségű volt az összes bukottak részére, hogy a mi Urunk, a Jézus Krisztusunk emberré lett. Az „ember fiává” lett és ezáltal megkezdődhetett a megváltásnak az a hatalmas, nagy műve, az új korszak, amely új, soha nem látott lehetőségeket tartogatott nemcsak az akkori kor emberei számára, hanem az utána következő kétezer esztendőre is, és a mai kor embereinek is.
A mai korszakban is megkezdődött a nagy népvándorlás. És éppen úgy, miként az első időben a nagy népvándorlás Krisztus eljövetelét jelezte, ugyanígy ebben a mai korban is a megindult népvándorlás Krisztus második eljövetelét jelzi. Akiknek „szemük van a látásra és fülük van a hallásra” értik és látják az idők jeleit, és tudják, hogy az egész emberiség élete az utolsó periódusba jutott. Ez megváltozhatatlan tény, amely ellen senki ember fia, a világ legnagyobbjai, a leghatalmasabbjai sem tudnak semmit tenni. Mert a természet ereje nem a világ hatalmasainak engedelmeskedik, hanem az isteni törvénynek és a mi Urunknak, a Jézus Krisztusnak, „Akinek minden hatalom adatott égen és Földön”.
A népvándorlás, amely megkezdődött, ennek a rövid, gyorsan lejáródó utolsó korszaknak a kezdete. Az ember azt hinné, hogy az emberek örökös mozgása, ide, oda, amoda való áttelepülése azért van, mert a modern szállító eszközök mindezt lehetővé teszik. Az ok nem ez! Az ok az emberi szívekben, az emberek érzés- és gondolatvilágában keresendő.
Az utolsó időkre jellemző, hogy az egyének és az egész emberiség is nagyon nyugtalanná vált. Nyugtalanná vált, mert érzi, hogy rövid számára az idő, hogy az egész élet átalakulóban van, és hogy az élet minden tudomány és technikai vívmány ellenére sem válik jobbá, hanem egyre több nehézséggel, nyomorúsággal, szenvedéssel és fájdalommal kell szembenéznie.
Az emberi természet nem sokat változott; legalább is azon emberek természete, akik az utolsó időkre itt maradtak. Valamennyire finomult, de lényegében nem sokat változott azokéhoz képest, akikhez az Úr akkor beszélt, amikor a gazdag ifjú megkérdezte, hogy mi az ő teendője, hogy az örökéletet elnyerhesse. Az emberek akkor is és ma is hatalomra vágyók voltak, vezető szerepre törekedtek, mindenképpen a maguk akaratát kívánták megvalósítani, és a tömeget, mint könnyen terelhető nyájat a maguk céljainak, érdekeinek és szolgálatára igyekeztek felhasználni.
Az utolsó idők népvándorlása megkezdődött, mert az emberek a saját hazájukban földönfutókká váltak elemi jogaik elvételével, országaik tönkretételével, egyéni életük megnyomorításával, és ezek miatt más helyeken próbálkoznak.
A nagy népvándorlás a legtöbb embert oda viszi, ahol a testi ember kielégülhet. Elhagyják falvaikat, városaikat, szülőföldjüket és ezért egyes helyeken túl sokan lesznek, más területek pedig elnéptelenednek. Ez is azt bizonyítja, hogy többé az egyensúly már nem áll fent semmilyen formában, hogy az ember az egész természeti világot az összhangból, az egyensúlyából elmozdította és ennek végső soron az lesz a következménye, hogy a földcsuszamlások, a tengervíz áramlásának a változásai, a földrengések elkerülhetetlen katasztrófákat fognak okozni.
Ez az egész folyamat az emberi lelkekben indult meg, amikor hozzányúltak a máséhoz, amikor - így mondom - egy népnek, egy nemzetnek jogos örökségét szétdarabolták, és ezer éves múlt után szétszaggatták. Amikor mindazt, ami egy nemzet életében valami fontos, valami isteni célt szolgált, azt az ellentét szétzilálta és szétosztotta azok között, akik őt szolgálják és az ő céljait megvalósították.


összeállította: Bíró László

A csatolt anygok listája:

Az utolsó idők népvándorlásai
Adai közlés - Elragadtatik mint Énok és nem lát halált
A világot felrázó nagy események
Az emberi lélek és az állatok lelkei
A lemondásról
HANG – Jövőmről
A lélek osztályzatáról
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGirMdlLo ... w?e=B2yCMH
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw

A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=ASCTq0vVv70
Ismerd meg önmagadat – A Szentlélek Küldöttjének oktatásai Zita médium által

https://www.youtube.com/watch?v=TEOUy9W8lxc
A bűnbocsánat misztériuma – Zita médium által – Hangos könyvrészlet (Lilla)

Letöltések Szabó Judit munkáiból

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGirJrPmt ... g?e=6Sa8bb
Írások

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGirMK53q ... g?e=NKnhq8
Könyvek

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGirMPh2t ... A?e=k9R8dq
Meditációk

https://www.youtube.com/watch?v=g0XbSoVGBDg&t=382s
Az angyal és a rosszfiú – Romantikus wesztern (felíratos)

[Karsay1958]

DUÁL – TÖRVÉNY 6/7



Őrizkedjen a nő egy panaszos jajnak, vagy szemrehányó szónak az oka lenni, amely a férfi ajkát hagyja el amiatt, hogy az Úrnál vádoljon.
Nincs erősebb vád a női lélekre, mint a férfi könnyek!
Őrizkedjetek ilyeneket magatok ellen felidézni!
A nő adott alkalmat a gonosznak arra, hogy magát a tiszta szel¬lemek közé állítsa, és a nő hivatott arra, hogy a gonosz felemelt fejét letiporja. Erős küzdelem folyik evégből a nő és a gonosz között, amelynek csak akkor lesz vége, ha a nő minden szenve¬dést eltűr, és minden csábításnak ellenáll.
A földi házasság törvény, mert egymás javítását célozza. A gyermekek születése is törvény, mert a szellemek tisztulását, javulását, haladását segíti.

Akár a nő, akár a férfi a másikat megcsalja, paráználkodik, az azért járó büntetés kétszeresét hívja ki maga ellen. Nincs kivétel; a nő épp úgy felelős a törvény előtt, mint a férfi! Isten nem részrehajló. Ő előtte nincs különbség férfi vagy női szellem között.
A házasság kiengesztelésül adott törvény az emberiség számára, amelyet Isten nevében kell kötni, hogy Isten elismerje törvé¬nynek.
A tiszta szereteten épült házasság Isten előtt kedves. Ha a házasfelek hozzá fordulnak erőért, segítségért az élet megpró¬báltatásaiban, Ő meghallgatja kéréseiket és megadja, amit lel¬kük haladására jónak lát.
A földi érdekeket legtöbbször előbbre valónak tekintik az emberek, feláldozzák szívük egyetlen tiszta fényű örök lángját, és a házasságot is a bűn sötétjére alapozzák. Mert bűn a házas¬ság, ahol a szívnek nincs beleszólása.
Lépjetek házasságra! Fegyverkezzetek fel türelemmel, elnézés¬sel, hibáitokkal, gyengeségeitekkel szemben! Gyújtsátok meg a szeretet örök lángját, s tápláljátok azt a hit olajával, amelyet az Istenbe vetett bizalom teremt. Vegyétek fel az élet¬tel a küzdelmet és harcoljanak meg mindennel, ami boldogságo¬tokat elrabolni készül. Így meglátjátok, hogy a föld nem is olyan hatalmas, bármilyen nagynak és erősnek lássék is, hogy az embert rabjává tegye, ha égi eszközökkel harcoltok ellene.
Az Úr megáldja érzelmeiteket, lakozást vesz hajlékotokban Isten igéje, s benne az Isten. Ez a legegyszerűbb, a legközvetlenebb út a hozzávaló visszatérésre.
A férfi megismeri a női lélekben azt az eszményét, amit követ¬nie kell. A gyermek megismeri a legszebb érzést: a szülői sze¬retetet, és ha az ő ideje is eljön, a példa nem hagyja hidegen, mert hasonló módon alapozza majd meg házi tűzhelyét. Hiába hirdetitek a függetlenség boldogító gyönyörűségét. Hiába ta¬kargatja önző szívetek ürességét tudományotok, mégis megjelenik ez az eszmény férfinak nőnek egyaránt s a békés, csendes csa¬ládi élet, mint álomkép lebeg lelki szemeitek előtt. Ennek a békés, csendes boldog családi életnek alapja a női lélek. Az a női lélek, aki szeretettel, türelemmel viseli az élet apróbb¬-nagyobb bajait, megpróbáltatásait.
Ne vonjátok ki magatokat a nehéz gondokkal, aggodalmakkal teli családi élet alól: sem ti kényelemszerető férfiak, sem ti hiú, ragyogni óhajtó nők, mert a törvény súlyos terhét érezteti veletek, ha nem érdekében, de ellene dolgoztok.
A házasság a törvényben való haladás egyik eszköze. Tehát, aki szellemét törvényesen fejleszteni, lelkét a bűnöktől tisztí¬tani akarja, az előtt a házasélet szükséges és elkerülhetetlen, mert nélküle csak egyoldalú fejlődés érhető el.
Szükséges a szeretet fejlesztésére, az önfeláldozás eléréséhez.
Szükséges, hogy a férfi és női szellemek közeledhessenek az egykori duál¬egység felé, amit földi emberek között csak nagyon ritkán le¬het elérni. Szükséges, hogy a tiszta szeretet érvényre juthasson, és az érzékiséget elnyomja az emberek között, a bűnök szaporo¬dásának megakadályozására.
A gyermekek születése lehetővé teszi a föld légkörébe jutott szellemeknek az újjászületést és tisztulást. A földi emberek mind ilyen javuló, tisztuló szellemek, akik életük után a föld légkörében maradnak mindaddig, míg a körforgás törvénye ismét testhez nem köti őket, amelyben újra születve, ismét megkezd¬hetik azt a munkát, amit halálukkal abbahagytak, tudniillik a lelkükben lévő bűnös hajlamok kiirtását; ugyanis csakis azért, csupán evégett él az ember a földön.
A gyermek mikor a világra jön, elfelejti szelleméletét, s mint teljesen ártatlan csecsemő kezdi meg az új életet. Hajlamai csak az öntudat ébredésével kezdenek felszínre jönni. Lelki tulaj¬donságai a gyermekkorban még csak homályosan bontakoznak ki.
Ez az a kor, amikor a szellem nem képes valódi énjét áttükröz¬ni, mivel a környezet hatására és a nevelés által második énje képződik – a testi én – mely elnyomja belső énjének hajlamait. Így a helyesen nevelt testi öntudat jó eredmény, a rosszul nevelt, nem megfelelő eredmény.
Azért, ha a szülő próbára lesz téve gyermekei részéről, ne zú¬golódjon Isten ellen, mert tőle semmi rossz nem származhat, mindig csak jó. A rossz gyermek által saját rosszaságod lesz megbüntetve, melyet elkövettél ebben, vagy egy másik létezé¬sedben, szüleiddel szemben. Tudd meg ember, hogy minden bűn ha¬sonlót nemz, és a nemzedék semmisíti meg a nemzőit, míg csak ki nem fogy a bűnnek gyökere is a lélekből.
A gyermek és a szülő egy Atyának gyermekei, s azonos irányban kell haladniuk, azonos célért kell lelkesedniük, egy érzéstől kell áthatva lenniük, tudniillik Istent és törvényét megismer¬ni, a törvény által megszabott úton haladni, ez pedig a szeretet. A házasság, a család, a nagy kiterjedésű rokonság, barátság, ismeretség, mind megannyi üres kertek, melyek a szeretet magvai által bevetve képeznék az emberiség szellemi üdülőhelyeit, ahol az élet-viharban kifáradt lelkek új erőt és bátorságot nyernének a további küzdelmekhez.
Addig mindig lesznek boldogtalan házasságok, csalódások, rossz gyermekek, gonosz szülők, irigy és gőgös rokonok, hamis barátok, kárörvendő ismerősök, titkos és nyílt ellenségek, a bűnök háza-inak eme szörnyei, kik szívükben hordják a saját, és embertár¬saik számára szánt büntetéseket.


folyt.köv…

UI:


letölthető könyvek
https://terebess.hu/keletkultinfo/?fbcl ... XHAzkkf8Vw


https://www.youtube.com/watch?v=A9cVbEnlHIc

[Karsay1958]

Az érzékiségről

Részletek szabadon a Névtelen Szellem “Duáltörvény” című kötetéből


Az emberi lélek a maga egyedülvalóságában, vagyis ameddig messze el van szakítva a
maga duálfelétől, mintegy imbolyogva tud csak előrehaladni abban a ködben, amelyet a
tájékozatlanság és tudatlanság homálya képez körülötte. Amíg a lélek a maga emberi életében
nincs érintve a szerelmi érzés által, vagyis ameddig a duáltörvény úgyszólván a mélyben pihen,
azaz ez a vonzódás még nem emelkedett ki a lélekben a tudattalanság homályából, addig
tulajdonképpen csak a test vezeti őt életről életre, a test természettörvénye segíti a
kibontakozáshoz. Ezen az állomáson a duálérzésnek még csak a burkolata van meg, és ez a
burkolat az, amit érzékiségnek neveznek. Mert a természettörvényben minden érzés le van
rögzítve; így a szerelmi érzés is egy ilyen rögzített formát alakított ki magának. Mindenesetre ez
még nehézkes, tökéletlen, ormótlan forma. A természettörvényben a duálérzésnek ezek a formái
élnek és ezek a formák azok, amelyek az életben kialakulni, fejlődni, tökéletesedni kívánnak.
Mert hiszen az életnek az a természete és feladata, hogy mindent tökéletesítsen. Ez a
tökéletesedés annyit jelent, hogy a lélek az állandó finomodással, a testből, a tökéletlenből való
kiemelkedéssel ezt a tökéletlent is magával emeli, s mint folyton könnyebben alkalmazkodó
ruhát, könnyebben kezelhető eszközt a saját céljainak felhasználására idomítja.
A szerelmi érzésnek az érzéki vonzalom, az érzéki összekötöttség és egymásrautaltság az
a bizonytalan formája, amely a testben életről életre kiütközik, életről életre mintegy
tökéletesedik, míg végül a testet öltött szellem ezekben a nyomokban egyszerre csak önmagára
emlékezik vissza, önmagára ismer.


Az érzékiség a maga idejében, azaz a fejlődés alacsony fokozatán, mint előrelendítő és a
fejlődést előmozdító tényező szerepel, de a fejlődés magasabb fokozatán már bűn. Azonban,
hogy ez az erőszakos érzés el ne hatalmasodhassék, a Gondviselés mindenkor állított mellé egy
bizonyos gátló és fékező tényezőt. Mindig megvannak azok a terhek, azok a hozzákapcsolt
nehézségek, azok a lemondások, fájdalmak és szenvedések, amelyek korlátokat képeznek a lélek
körül és szabályozzák a test kilengéseit, hogy ez az öntudatlan ösztön szertelenségekben ne
élhesse ki magát. Fokozatról fokozatra folyton magasabbra és magasabbra épülnek ezek a
korlátok, s mindig szűkebbre szabják ennek az ösztönnek a mozgási útját és terjeszkedési
lehetőségét. Mert hogyha ezek a korlátok nem volnának, akkor ez a vágy is, mint a beburkolt
léleknek minden kielégülni kívánó terjeszkedési ösztöne, mind szélesebb és szélesebb téren
kívánna mozogni, sokasodni, és mind jobban és jobban uralma alá hajtani magát az életet.
Tulajdonképpen ez a vágy, ez az ösztön az Istentől származó lebukott szellemiségnek
teremteni akarása; az hogy mindenben önmagát akarja feltalálni, mindenben önmagát akarja
visszatükröztetni; nem tudja, mi az, és miért cselekszik, csak ezt óhajtja, vágyja, kívánja. Ez a
tendencia nem kizárólag az érzékiségben van meg; így van ez a gyűlölettel, a gőggel, az önzéssel
is; ezek mind vak szenvedélyekké és céltalan vágyakká növekedve mind jobban és jobban le
akarnák foglalni az életerőt a maguk számára. S amikor a lélek az ő megtéretlen s önmagára még
nem ismerő állapotában ennek a tendenciának az ismerete nélkül cselekszik és hajszol dolgokat,
amelyekről még nem tudja, hogy miért vannak, hova vezetnek, s mindig többet és többet, mindig
messzebb és messzebb ható eredményt akar elérni: ez egy bizonyos fokon túl, azaz a korláton túl
pusztulást hoz reá.


A paráznaság bűne, mint egy lenyűgöző erő, mint szenvedtető hatalom úgy
odakeményedik az ember lelke köré, mint valami nehéz vaspáncél, amely csak nehéz, nagy
fájdalmak és szenvedések olvasztókemencéjében tud a lélekről leválni. Hogy ez a páncél
leválhassék az érzéki lelkekről, a természettörvény az ilyen egymáshoz hasonló emberlelkeket,
akik telve vannak bűnnel, bűnre való hajlandósággal, gyűlölettel, szertelenséggel,
indulatossággal, bosszúval, önzéssel, egy-egy életre egymáshoz kapcsolja, hogy egymásban és
egymás által ütközéseket szenvedjenek, hogy egymással súrlódva a gond, fáradtság és gyötrődés
által váljék le a lelkükről az a sok hiábavalóság, az a sok szertelenség, amely mintegy levezető
csatornául sokszor éppen az érzékiséget szélesíti ki az emberek életében. Pedig hogyha ez az
érzékiség nem a törvényes mederbe szorítva, hanem csak úgy szabadon árasztja el az életet,
akkor az ebben résztvevő emberlelkek csak nyavalyák, betegségek, pusztulások és szenvedések
lezajlása után jutnak el ahhoz a ponthoz, amikor egy-egy ilyen embercsoporttal a
természettörvény mintegy leszámol. ( Lásd Szodoma és Gomora valamint Pompei pusztulását.
BL) A testben jelentkező érzékiségnek törvényes levezető útja a házasság: gyermekek nemzése,
gyermekek szülése, gondozása, táplálása, fenntartása, felnevelése, az ezzel együtt járó munkával,
áldozatokkal, fáradságokkal, véres verejtékkel.

szemlézte: Bíró László

UI:

Hétvégi filmajánló

A Találkozás 2 Elveszett Paradicsom 2012
https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=Z1zivZTeJ3A

[Karsay1958]

A próbatétel és a szellemi védelem

Rövid részletek Grünhut Adolf, a “doktor bácsi” könyvéből. Ez már a halála utáni szellemvilágbóli közéseiből származó rész.

« Ámde ha arról beszélünk, hogy Isten megpróbálja gyermekét, vajon képes-e egy bizonyos feladat megoldására, amelyre ő elhívta, — ezt ne úgy értelmezzük, mintha erről Isten csak a próba révén tudna, vagy akarna megbizonyosodni; hiszen Isten gyermekeit teremtetésük óta ismeri, és csak olyat hív szolgálatába, akinek rátermettségét már eleve látja, akinek lényében tehát már eleve megvannak a feladata megoldásához szükséges feltételek és tulajdonok u. m. a hit, bizalom, szeretet, engedelmesség, erős akarat stb. Igen, e feltételek mind benne rejlenek, de azoknak fejlesztése, hatványozása és mozgásba hozatala, Isten szolgálatában kellő mérvben való érvényesítése az egyén szabad akaratán áll; Isten pedig a szabad akaratot, gyermekeinek adott eme kegyes adományát annyira respektálja, hogy azt nem korlátozza, sem kényszer alá nem hajtja, hanem csak vezeti, irányítja.
Isten ismeri gyermekeit, ám ezek nem ismerik önmagukat. Éppen azért Isten oly helyzetet teremt számukra, amely felderíti a homályt, amelyet az önszeretetté vált szeretet bukásának következményeként önmaguk körül szőttek, behálózva önismeretüket s öntúlbecsülésre ragadva őket. »

Megjegyzés : Itt feljebb a lélek fejlődésére jellemző « hatványozás » kifejezéssel találkozunk. Ezt részletesen kifejti nekünk a szellemvilág a « Szellem, erő, anyag » című kötetben, de ez számunkra nagyon nehezen fogható fel. Miért hatványozás és miért nem növekedés, vagy kibontakozás szavakat használja ? Bennem a megértés úgy szűrődött le, hogy a lélek fejlődése a saját rezgésszintjének megemelkedésével jár együtt. A tisztulással és nemesedéssel a szellem ereje, a lélek rezgése finomabbá és erősebbé válik. Ha a rezgésszinteket egy tízes skála szerint tekintjük, ahol az ezres a legmagasabb szint, a Krisztusi szint, és a 200-as az átlagember még elfogadható szintje a következő jelenséget tapasztalhatjuk. A lélek ereje, amint a következő szintre jutott, megemelkedik, de nem lineáris, hanem exponenciális haladvány szerint, tehát az emelkedés ténylegesen hatványszerű, azaz hatványozódás.BL.

******

« A médiumitás technikai megnyilvánulását azzal toldották meg, hogy a médiumra egy fluidikus ballont borítottak, amelyet Franciska látómédium úgy írt le, mint nagy üvegharangot, amilyet a cukrászdákban és csemegeüzletekben a süteményekre, csemegékre szoktak borítani. E fluidikus ballon célját úgy magyarázták a szellemek, hogy ez biztosítéka annak, hogy illetéktelen szellemek a médiumhoz ne férjenek, mert három lépésnyiről nagy erővel ellöketik onnan minden olyan lény, akinek e ballon nyitjának a kulcsa nem adatik kezébe. Ez az apparátus tehát nem csupán minden zavarástól óvta meg a médiumot, hanem egyúttal biztosítékul szolgált a közlemények hamisítatlan tisztaságáért is. Ez volt az első körülbástyázás Antal médiumitásának fejlesztése körül, mellyel az általa majdan vetítendő Máté és Márk evangéliumok magyarázatának színarany tisztaságát, menten mindennemű ellentétes befolyástól, biztosítani akarták. »


szemlézte : Bíró László
--

[Karsay1958]

Isten csak a szíveket nézi
Részlet Lukács evangéliumának szellemi magyarázatából

Isten csak a szíveket nézi, a tettnek magának Előtte nincs értéke, csak a szándéknak, mellyel ezt a tettet végrehajtjátok. Ezt mérlegeli Ő, és csakis eszerint lesz megmérve szellemetek haladása és csakis ennek arányában lesz részetek a megváltásban.
Óvakodjatok az önzéstől, mely mint a kígyó lopódzik be hozzátok a legcsábítóbb alakokban olyannyira, hogy gyakran azokra rá sem ismertek. Ti sokszor azt hiszitek, hogy az irgalmasság jó cselekedeteit végzitek, szívetek belsejében pedig ott leselkedik az emberdicséret, a viszonzás utáni vágy s íme az ily cselekedet üdvös oldalát megsemmisíti a tisztátlan szándék, mert ez önző volt.
Cselekedjétek a jót magáért a jóért, örvendezzetek a siker fölött, örüljetek a megérdemelt dicséretnek s igazságos elismerésnek, de ne várjátok azt; ne cselekedjetek annak reményében, hanem indítva meleg emberszeretettől, háladatosságból Isten iránt azokért a javakért, melyeket nyertetek s amelyekért járó kötelességszerű adót képezik a szűkölködőknek nyújtott adományaitok. Oly egyszerűek azok, oly csekélynek látszik, amit itt követelnek tőletek - és mégis, ha pártatlanul vizsgáljátok magatokat, úgy csak kevesen lesznek, akik azok hűséges követőiként ismerhetők fel!
Legyetek elnézők és szelídek embertársaitok gyengeségeinek megítélésénél, akkor a mindenek fölött álló Bíró egykoron veletek szemben is irgalmas lészen, mert akkor rászolgáltatok a könyörületességre. Ha azonban itt a földön szigorúan és mereven ítéltetek, ha engedtétek magatokat elvakítani előítéletektől, ha szeretet nélkül ítélkeztetek; akkor egykor veletek is szemben fog állni a szigorú, hajthatatlan bíró, mert ily formán ti magatok szolgáltattátok a mértéket, melyet alkalmazni kívántok.
Olyan könnyű dolog, mást elítélni, anélkül, hogy tudná az ember, milyen nagy volt annak a megkísértetése, milyen súlyos a megpróbáltatása, milyen távol van tőle a segítség. A saját kísértéseiteket ismeritek, valamint azt a sok botlást is, melyet azokból kifolyólag elkövettetek. Legyetek azért szigorú bírák önmagatok ellen és távolítsátok el a gerendát, mely a saját szemeteket homályosítja el. De mások szíveiben nem vagytok képesek olvasni, tehát azok fölött ítélkezni sem, mert a bírói ítéletnek, ha igazságos akar lenni, jól megfontoltnak és az összes körülmények tökéletes ismeretén alapulónak kell lennie. Minthogy pedig ennek az ismeretnek többnyire hiányában vagytok, azért gyakran szálkát véltek látni testvéretek szemében s el akarjátok azt onnan távolítani felsőbbségetek tudatában - s íme ez a szálka gyakran csak csalódás, melyet előidéz a saját szemetekben levő és látásotokat elhomályosító gerenda!
Amit ti gyakran gáncsoltok, azt inkább megvizsgálni és saját eljárástokkal összehasonlítva magatokkal szembe állítani tartoznátok, s akkor gyakran - nagyon gyakran - kénytelenek volnátok beismerni, hogy az a szálka annál a másiknál vagy éppenséggel nem volt meg, vagy pedig összehasonlítva a bennetek levő gerendával, egészen csekély és jelentéktelen.
Ha már egyszer megszoktátok felebarátaitok szeretetteljes keresztény megítélését, akkor már egy nagy lépést tettetek meg, - de nehéz ám ez a lépés! Mérlegeljetek minden szót, hogy nem haszontalanul bántó-e, hogy csak a tiszta igazságot tartalmazza-e; mérlegeljetek, minden ítéletet, hogy pártatlan-e, hogy a tényeknek s ezek okainak tökéletes ismeretén alapul-e.
Képzeljétek bele magatokat, mások helyzetébe és fontoljátok meg, hogy miként kívánnátok ti mások által megítéltetni ezen vagy Amazon saját eljárásaitokat és gondolkodásotokat? És ha mindezt megfontoltátok, akkor cselekedjetek másokkal szemben úgy, miként azt tőlük magatokkal szemben óhajtjátok.
Ne törődjetek azzal, hogy mit mond a világ, elégedjetek meg saját lelkiismeretetek helyeslésével; olyan tanácsadó ez, aki sohasem téveszt meg, hacsak tisztában vagytok azzal, miképpen kell azt megkérdezni.


szemlézte: Bíró László

Prof. Dr. Bardócz Zsuzsanna - A jövő?
https://www.youtube.com/watch?v=zumhTYFW66A

[Karsay1958]

DUÁL – TÖRVÉNY 7/7


A gyermek testi és szellemi nevelése a szülő első és legszentebb feladata, melyet a földön testelöltött szellem elvégezhet. Nincs összhang, ha nincs szeretet. A családi élet kell, hogy a szere-tetnek meleg fészke legyen, ahol Isten törvénye él és uralkodik a szívekben. A szülők egymás iránti szeretete a gyermekek szívé¬ben termékeny talajra talál és kibontja a szeretet és hála leg¬szebb virágait.
A gyermek szelleme reátok van bízva szülők, hogy lelkét meg¬tisztítsátok a bűnöktől. Értelmét fejlesszétek, akaratát, ere¬jét növeljétek és szívében a szeretet érzését, minden szép, jó és tiszta iránti lelkesedését felébresszétek, hogy az élet megpróbáltatásaival szemben erősen felfegyverkezve álljon, és meg-harcolhassa a kemény harcot az ellentét csábításaival szemben. Gyermekeitek szellemi fejlődése, józan, körültekintő gondosko¬dást, benső szeretetet, jó példát, mindent megfigyelő, mindent meglátó, semmit el nem néző nevelést igényel, mert a kisgyermek apró hibái, a felnőtt ember bűneivé válnak, ha azok vele együtt nevelődnek fel. Ne legyetek elnézők. Ne engedjétek a lélek ap¬ró kinövéseit erősödni; nyesegessétek le azokat, és helyükre oltsátok be a nemeset, szépet, a törvényeset. Iparkodjatok lelkileg nevelni, nem testileg, mert a test napról napra vál¬tozik, de az élet örökéletű, és a rápazarolt fáradság meghoz¬za gyümölcseit, melyeket örömmel élvez a szülő, gyermek, test¬vér és barát.
A szülők egymást és gyermekeiket tanítsák meg Isten örök tör¬vényére: a szeretetre, elnézésre, megbocsátásra, és jó példa által a javulásra, hogy saját boldogságuk elérését a mások boldogításában keressék. Ha ez lesz a jelszó minden családban, minden rendű és rangú emberek között, ha minden szülő betölti hivatását gyermekek szellemének nevelésében, úgy meg van oldva az emberek részére oly égetően sürgős kérdés: a boldogabb jövő kérdése. Ha a családokat nemcsak a külső törvény és nem csupán az érdekek kötik össze, hanem Isten törvénye, a tettetés nélküli szeretet és a közös Atyában való hit, a tőle való függés és en¬nek folyománya a testvéri érzés, akkor megszűnik a szenvedés és boldogtalanság, nem lesz hűtlen házas, kötelességét nem tel¬jesítő szülő, hálátlan gyermek, hamis barát, irigy rokon és el¬lenséges tanító.
Töltsétek be gyermeki és szülői kötelességeiteket is, mert a gyermeki szeret és hála, a szülők lelkének földi jutalma.
Szeres¬sétek azokat, kiket az Úr lelketek mellé rendelt, és akik testtel ruházták fel javulni vágyó szellemeteket. A testi gyengeség éveiben igyekezzetek öreg napjaikat boldoggá, elégedetté tenni, nehogy szomorú emlékekkel kelljen a földről távozniuk, és mint szelle¬mek, idegenné váljanak számotokra.
Hirdessen a világ bármilyen divatos eszmét, kövesse bár azt az emberiség nagy része, ám ti, akik az Úr felé igyekeztek, akik megelégeltétek a szenvedést, lelki nyomorúságot, akik lelkileg éheztek és fáztok, jöjjetek az egyszerű, isteni kegyelem nyúj¬totta, boldogságot kereső útra és nem fogtok csalódni várakozá-saitokban!”


Karsay István 2011.05.17.-i előadása a Spirituális Baráti körben.
Duálszerelem, duál-törvény, férfi - nő összetartozása, és szellemi
összefüggések.


http://www.youtube.com/watch?v=bV1OOQKnv1c
http://www.youtube.com/watch?v=rUWFlBR30dM
http://www.youtube.com/watch?v=Yl_DLyKwXKw
http://www.youtube.com/watch?v=ig05waxpbRk
http://www.youtube.com/watch?v=hQ5nAa5RDgc
http://www.youtube.com/watch?v=ZcV3WuDAq34
http://www.youtube.com/watch?v=Br-FpUWWZY8
http://www.youtube.com/watch?v=bRC0wHl-eXY
http://www.youtube.com/watch?v=CdshD19chpo
http://www.youtube.com/watch?v=4Xm-kvB04oU

[Karsay1958]

Kedves Barátaim!

Az Amerikai Magyar Szellemkutatók Társasága, a kiadásukban megjelent könyveit kínálja szellemi igazságok iránt érdeklődőknek ajándékban, díjmentesen.

Egy teljes sorozat 15 kötetből áll: ebből kettő kötet Zita általi tanításokat, illetve látomásokat, a többi pedig Névtelen Szellem Eszter médium által, 1945 után írt közléseit tartalmazza. Ezekben a könyvekben található tanításokban olyan ismeretekhez juthat az olvasó, amelyek lelki fejlődésünk szempontjából nagy fontossággal bírnak. Ugyanis ezek a tanítások a lélek legbensőbb világát, tulajdonságait tárják elénk és a bűnből való megtérés halaszthatatlan voltát hangsúlyozzák.

Az emberiség az utolsó idők utolsó óráját éli, és már nincs idő tétovázásra, múlandó dolgokkal való foglalkozásra. Éppen ezért Névtelen Szellem és az általa irányított Szentlélek Küldöttei a megtérés fontosságára, a bűneinken, gyarlóságainkon, a hibáinkon való tudatos önmunkákodásra figyelmeztetnek bennünket.

De tőlük hallhatjuk azt is, hogy Krisztus Urunk második eljövetele előtt lesz még egy rövid idő amikor az evangéliumi spiritizmus elismert lesz, és dicsőség fogja övezni.
Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy a könyvek ezekre a nehéz időkre olyan ember testvéreink kezébe kerüljenek, akik értéket látnak a bennük foglalt igazságokban, hogy azokból a Szentírással egyetemben,, a helytálláshoz világosságot és erőt meríthessenek.

Íme a könyvek listája:


Névtelen Szellem 1945 utáni tanításainak gyűjteménye:

- A "Maradékhoz" II-III-IV. 2000.

- Íme előre megmondtam néktek I-II-III 2003

- Ha a só megízetlenül 2003.

- Az út végén I-II. 2003.

Lajos szellem (Eszter duálja) megnyilatkozásainak gyűjteménye:

- Mese a sokszívű Zsofkáról I-II. 2000.

A clevelandi körben, Zita által elhangzott tanításokból összeállított
könyvek:


- Lélekben és igazságban I-II. 2007

Jelenleg a könyvekhez jár 2 ajándék könyv Szabó Judit író - médiumtól!

Jelentkezni a Karsay István karsayistvan@t-online.hu címen lehet. Nagyon kérek mindenkit, hogy a nevét, e-mail címét, elérhetőségét (telefon - lakcím) feltétlenül tüntesse fel.

Fontos: a könyvek Budapesten vannak, így érdeklődés miatt írom, hogy azokat itt lehet átvenni. Vidéki postázást azonban - annak komplikáltsága miatt - esetlegesen futárszolgálattal tudom megoldani, ennek a költségét annak kell fizetni akinek szüksége van rá. Jelenleg 7000.- FT a szállítás ára dobozzal együtt.
Budapesti szállításban ingyen tudok segíteni.

Továbbá nagy segítség lenne, ha működő ezoterikus klubok igényt tartanának rájuk,
Ha ismertek ilyet, vagy esetleg könyvtárat, ahol egy vagy több sorozat elhelyezhető lenne, kérlek benneteket tudassátok velem.

Kerültek könyvek Erdélybe, Szerbiába, Szlovákiába,és Amerikában, így aki ott él keressen meg, és megadom az elérhetőséget.


Szeretettel.

István