Vallás-Filozófia-Ezotéria Fórum

[Karsay1958]

Allegórikus tanítás a két útról

Médiumi úton kapott szellemi tanítás - Részlet

Minden ember számára, kivétel nélkül, két út nyílik meg. Az egyik út keskeny és messze-messze távolságban egy nagyon szűk kapu látszik, amelyen majd át kell haladni. A másik út széles, kényelmes, a végén tágas kapuval, melyen csak át kell sétálni. (Mt.7,13-14.) Mi dönti el, hogy ki melyik útra lép?
A két út párhuzamosan húzódik, át lehet szólni, át lehet tekinte¬ni egymásra. A széles úton könnyedén, vidáman lehet haladni, szórakoztató élmények közepette, fáradozások nélkül. És mégis, vannak befelé forduló, benső hangokra figyelő emberek, akiknek idegen a széles út zajossága, rikító színessége, és a keskeny útra lépnek. Itt sokszor magányosan vándorolnak. Ruhájukat megtépik az útszéli tövisek, lábukat megsebzik a göröngyök, néha verejtékezve vergődnek át szűkületeken.
Mire az út közepe táján járnak, már olyan koldus formájúak, hogy a széles útról nem egyszer gúnyolódó, csúfondáros megjegyzések érik őket, és sokszor maguk is vágyakozva néznek át azokra, akik még mindig könnyűszerrel lépegetnek. Sokan visszafordulnának, de nem lehet. Ennek a két útnak az a sajátossága, hogy mindig csak előre lehet menni, megfordulni, a tömeggel ellentétes irányba hátrafelé menni nem lehet, mert a tömeg elsodorná, eltaposná.
Egyetlen lehetőség van! Egyik útról a másikra keskeny kis híd vezet át, mintha feneketlen vizek felett pallót fektetnének keresztül, de ezek mindkét oldalról le vannak zárva. Majd vannak idők, amikor ezek a zárak megnyílnak, és szabaddá teszik ezt az összekötő hidat a két út között. Ilyenkor aztán, ha valaki közben meggondolta magát, átmehet a keskeny útról a szélesre, és a széles útról a keskenyre, mielőtt még a kapukhoz érnének.
Azonban tudni kell azt is, hogy a haladni vágyó szellem nem itt vette fel az útirányt a földi életben, hanem jóval előbb lett eléje állítva a két út és a két kapu. És ha akkor rálépett a keskeny útra, akkor itt a menetelésnél ne csodálkozzék azon, ha a kilengéseknél a keskeny utat határoló falak visszakényszerítik az egyenesbe. Ez fájdalmas, mert a falak szilárdak, és csak az erőszaknak engednek. De ha valaki megunván a keskeny úton való vándorlás nehézségeit, erőszakosan átlendülne a széles útra, csakhamar belefáradna az őrült tülekedésbe, mert mind az egész világ ezen jár. Visszavágyódna azon szűk határok közé, amelyek élete partját képezték.
Visszatérve azokhoz a vándorokhoz, akiknek a számára időnként megnyílnak az összekötő hidak, sokan fel is használják ezt a lehetőséget, mely Isten kegyelméből adatik, hogy aki elfárad, az türelmi időt kapjon, és aki nekilendül, az egy magasabb rendű törvényvilágba léphessen. Mert lesz, aki a széles út terméketlen hiábavalóságaitól megcsömörlik és átsurran a keskeny útra, hogy ott tovább járhassa egyszerű, lemondással teli életét. Viszont vannak sokan, akik úgy fáradnak bele a sok kínlódásba és vergődésbe, hogy bizony felhasználják az alkalmat, és átmennek a széles útra. Annál is inkább, mert a kapu, mely már nincs mesze, olyan szoros, hogy nem tudják elképzelni, miként tudnak rajta átvergődni.
Akik eljutottak a kapuig, sokan megtorpannak félelmükben, nem tudván, hogy a túlsó oldalon mi vár rájuk. S hogyha az a néhány bátorlelkű, elszánt, öntudatos úton járó nem volna, bizony a tétovázók közül na¬gyon kevesen lépnék át azt a küszöböt, ott vesztegelve és kitéve az újabban érkezők lökdösésének. De látva a bátrak magabízó tekintetét, beléjük kapaszkodva átjutnak azon a bizonytalannak látszó küszöbön.
Odaát a széles úton kitárva a kapu két szárnya, és nagy trombita¬szóval, nagy hejehujával fogadják az érkezőket. Azok vígan fütyörészve, mit sem sejtve arról, ami a kapun túl vár rájuk, lépik át a küszö¬böt. Azért itt is látni olyat, aki megtorpan, ijedten néz át a má¬sik oldalra, és egy bizonytalan érzése támad, nem lett volna-e jó át¬menni a szoros kapuhoz, hiszen akik odáig eljutottak annyit szenved¬tek, ki tudja, nem várja-e őket valami jobb, és számukra, akik vidáman járták az utat, nem jön-e annak a böjtje a kapun túl?
De akik itt megtorpannak, nem sokáig gondolkozhatnak, mert akik tolongva jönnek utánuk, nincsenek tekintettel rájuk. Amint egy-egy nagyobb tömeg át¬haladt és mögöttük becsukódnak a nagy kapuszárnyak, a vidám társaság körül megváltozik a világ. Sötétség fogadja őket. Riadtan néznek egy¬másra és elcsendesednek. Kellemetlen, hideg és rideg fuvallatok emel-kednek valami mélységből, és didergetik meg őket. Hogy ebből kimene¬küljenek, egyre előbbre tolonganak, türelmetlenül taszigálva egymást. De az út egyre szűkül, némelyik megcsúszik, lezuhan, már jajveszéke¬lés is hallatszik, úrrá lesz a kétségbeesés, de itt már nem lehet segíteni rajtuk. Ő tudja, az Örökkévaló, hogy mikor kell elölről kez¬deni a vándorlást.
A szoros kapun túljutottak, akik szívszorongva lépték át a küszö¬böt, egyszeriben látják, hogy napsugaras út szélesedik előttük. Virágillat és jótékony szellő simogatja őket. Barátságos, hívó kezek integetnek, akik utat akarnak mutatni, és ha egy-egy idegenvezető köré csoportosulnak, az elindul velük kimondhatatlan szépségek felé. Egyik-másik, akinek nagyon tövises volt az útja, akinek súlyos terheket kel¬lett cipelnie, felujjong az elragadtatástól és a meghatottságtól, térdre esve kiáltja: óh, Uram, nagy vagy Te, hála kegyelmedért, di¬csértessék a Te neved mindörökké
„Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják.” (Mt.7,13-14.)
szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

2021.januári szellemtani hírlevél

Tartalomjegyzék


Új videó tanítások (Makk István) 2
Golgota. Mediális közlés 4
Asha 8
A törvény ereje és a kegyelem. Mediális közlés 10
Föllebben a fátyol. Legfensőbb birodalmak. 19
Tanít a szellemvilág. Három üzenet a szellemvilágból. 21
Fogadalmak (Újév) 23
Eltűnt a szellemtani csoportom, és egyéb problémák! 26
Új magyar közösségi oldal, facebook alternatíva! 28
Ajánlott havi web. lapok 31



https://onedrive.live.com/view.aspx?res ... AmOG5Nk-vU

https://data.hu/get/12741382/SBK_Hirlevel_191.doc

[Karsay1958]

Somogyi Péter: Azt tudjuk, hogy igaz, de tényleg jó lenne, ha igazolnák is, tudományosan.
Gyógyító szavak

Grazyna Fosar és Franz Bludorf rámutatott arra, hogy a DNS-t, bizonyos frekvenciájú szavak befolyásolják és újra-programozhatják. Ezek a felfedezések egy új típusú orvostudománynak nyitják meg kapuit, melyben a DNS-t bizonyos kulcs-szavakkal és frekvenciákkal újra lehet programozni, vagyis feldarabolás vagy bizonyos gének helyettesítése nélkül. A genetikai sebészetnek, méltó konkurenciája jelent meg tehát! Az emberi DNS, csupán 10%-át használja fehérje előállításra. Csupán e kis része képezi a nyugaton ismert és népszerűsített kutatások tárgyát. A fennmaradt 90%, ballaszt-anyagnak van nyilvánítva, melynek semmilyen jelentősége nincsen. Ennek ellenére, az orosz kutatók meg vannak győződve arról, hogy a természet egyáltalán nem pazarló, ezért nyelvészekkel és genetikusokkal karöltve elhatározták, hogy felfedezik az emberi DNS fennmaradt részének valódi szerepét. E kutatások eredményeinek következtetései forradalmiak!
Ennek megfelelően, az emberi DNS, nemcsak testünk felépítéséért felelős, hanem információ raktárként és kommunikációs csatornaként is szolgál. Vagyis egyféle Internet. Az orosz nyelvészek felfedezték, hogy az egész genetikai kód, főképp a nyugaton fölöslegesnek ítélt 90%, az emberi nyelvek szabályai szerint működik. Ily módon, összehasonlították a nyelvtani szabályokat (a szavak és mondatok képzési módját), ezek sémáit (egy bizonyos nyelvben használt értelmezés tanulmányozása) és az alapvető nyelvtani szabályokat. Felfedezték, hogy a DNS alkaloid/alkáli molekuláira, az emberi nyelvekben használt nyelvtani szabályok érvényesek. Más szóval, az emberi nyelvek, nem véletlenszerűen, hanem a DNS eredményeként jelentek meg.
Piotr Gariaev, orosz biofizikus és biológus és kollégái tanulmányozták a DNS vibrációs viselkedését is, vagyis bizonyos frekvenciák hatását erre. Következtetésük elképesztő: az élő kromoszómák, pontosan holografikus számítógépekként működnek, a DNS belsejében létrehozott endogén lézer- sugárzás hatására! Vagyis sikerült nekik, bizonyos vibrációs modellt előállítaniuk a DNS-t és a genetikai információt befolyásoló lézer sugár segítségével. És, akkor, amikor a DNS szerkezete az emberi nyelv szerkezetével azonos, direkt szavakat és mondatokat is lehet használni a DNS módosításához, melyhez semmilyen kódfejtés nem szükséges. E dolgot kísérletileg bebizonyították! Az élő DNS (a szövetekben nem pedig “in vitro”), határozottan reagál a szavak és mondatok által gerjesztett lézer sugarakra, a rádióhullámokra is, ha megfelelő frekvenciát használunk. Ezzel tudományosan magyarázható a kijelentések, autogén tréning, hipnózis és pozitív gondolkodás erős hatása az emberre. Tehát természetes és normális az, hogy a DNS reagál a nyelvezetre. Mialatt a nyugati kutatók sebészeti eljárásokkal bizonyos géneket vonnak ki a DNS láncból más helyekre beműtve ezeket kísérletezés céljából, addig az oroszok lelkesen dolgoznak azon berendezéseken, melyek lehetővé teszik a sejt anyagcsere befolyásolását rádió és ennek megfelelő fény frekvenciákkal, bizonyos genetikai bántalmak kijavításáért.
Gariaev tudósainak csoportja sikerült bebizonyítsa, hogy ezzel a módszerrel megjavíthatók, az X sugarak által károsított kromoszómák. Mi több, felfogtak bizonyos információs modelleket az egyik DNS-ből és ezt továbbították egy másiknak, ekképpen sikerült átprogramozniuk ennek sejtjeit, egy másik genommá. Ily módon átalakítottak béka embriókat – szalamandra embriókká, csupán a megfelelő információs modell átadásával! Ily módon, az egész információ átadódott, semmilyen mellékhatás nélkül, amilyenek a nyugati gyakorlat során gyakran előfordulnak. Ez nyilvánvaló módon az orvostudomány egyik legnagyobb forradalmi ugrása, mely minden bizonnyal meglepő változásokkal fog járni. Látványos eredményeket értek el egyszerűen vibrációkkal és nyelvezettel, a bizonyos módon barbárnak számító molekuláris sebészeti beavatkozási technikák alkalmazása helyett. Ezek a kísérletek rámutatnak a vibrációs genetika végtelen potenciáljára, melynek nyilvánvalóan nagyobb hatása van a szervezet működésére, mint amit a DNS biokémiai folyamatainak alkáli részlegének (az egész 10%-nak) tulajdonítanak.
A spirituális és ezoterikus mesterek, már évezredekkel ezelőtt tudták azt, hogy az emberi test beszéddel: szóval és gondolattal programozható. Most tudományosan is megmagyarázták és bebizonyították ezt a dolgot. Természetesen, a megfelelő frekvenciát kell alkalmazni. Éppen ezért nem mindenki sikeres, sem ugyanolyan mértékű sikereket nem tud elérni minden egyes alkalommal. Az embernek dolgoznia kell belső folyamataival, hogy bizonyos spirituális érettséget érhessen el ahhoz, hogy direkt és tudatos kommunikációt hozhasson létre a DNS-el. Az orosz kutatók egy olyan berendezés kidolgozásán dolgoznak, mely biztosítja a sikert, megfelelő frekvencia használatánál.
Lőrinc Imre Farkas: Az ima, a meditáció, a zsolozsma, a mantra sejtek szintjén, s azon túl is is hat. Ezért nem mindegy milyen nyelven, hangon, tónusban beszélünk!

UI:

Spiritualitás Tudománya Magyarországi Közössége
https://www.youtube.com/c/Spiritualit%C ... ss%C3%A9ge

[Karsay1958]

Halálközeli élmény Platón tollából, Kr.e. 380-ból

A görög filozófus, Platón rögzítette a világ első visszatérését az életbe Egy Er nevű katona vesztette életét a csatában. Miután összegyűjtötték a holttesteket, látták, hogy még 10 nap után sem kezd el az ő földi maradványa lebomlani. Újabb két nappal később, a saját temetésén ébredt fel, 12 nappal a halála után.
Leírhatatlan energiákat észlelt, fények és hangok egészítették ki élményeit. Elmondása szerint a túlvilágon a helyes utat követők elnyerik jutalmukat, míg a bűnösök szenvednek.


Milyen "klinikai halált" tapasztalt infarktussal egy ember...? ("Két világ között")
A legjobban dokumentált eset:
A tanulmány által leghitelesebbnek és legjobban dokumentáltnak tartott eset egy 57 éves szociális munkás férfié. A páciens aprólékosan beszámolt a szívmegállást követő eseményekről (például a nővérek munkájáról és a szobában található berendezésekről). Két csipogást is hallott, amelyet az egyik gép adott ki. Ez azért számított fontos információnak, mert a csipogások között eltelt idő három perc volt, így a kutatók ebből meg tudták állapítani, hogy az élmény mennyi ideig tartott.
„A férfi esete azért is kiemelendő, mert a halállal kapcsolatos élményeket eddig csak olyan hallucinációs tünetekként kezelték, amiket a beteg közvetlenül a szív megállása előtt, vagy az újraélesztést követően él át. Az eddigi ismeretek szerint az agyműködés a szív megállását követően 20-30 másodpercen belül megszűnik. Mivel nincs agyműködés, az érintettek nem tudják felidézni az ekkor történt eseményeket. Az 57 éves páciens élményei azonban a szívmegállást követően történtek, ráadásul nem illúzión, hanem valós eseményeken alapultak, amelyeket hiteles szemtanúk is alátámasztottak” – mondta Parnia.
Túllépni a hagyományos megközelítésen:
„A halál nem egy pontosan meghatározható pillanat, hanem egy olyan folyamat, amelyet szerencsés körülmények között vissza lehet fordítani. Ha a pácienst sikerül visszahoznunk, akkor szívmegállásról, ha nem, akkor halálról beszélünk. A mostani tanulmányban szerettünk volna túllépni a halálközeli élmények eddigi érzelmektől túlfűtött megközelítésén, és tudományosan megvizsgálni, mi is történik, amikor meghalunk – mondta dr. Sam Parnia, a New York-i Állami Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője.
A kutató szerint az eredmények arra utalnak, hogy ezután többé nem szabad előítéletesen közelíteni a témához, és tudományos vizsgálatok szükségesek a halállal kapcsolatos élmények pontosabb megértéséhez. A tanulmányt a Resuscitation című szaklapban tették közzé.

UI:

PUTNOKI TIBOR: AZ EMBERRŐL ÉS A SZERETETRŐL - EGY KLINIKAI HALÁLÉLMÉNY MARGÓJÁRA
https://www.youtube.com/watch?v=z7Trzva ... b0ZbZCab7E

[Karsay1958]

A mértéktelenség következménye - Felvezetés

Részlet Zita médium közléseinek „Lélekben és igazságban” című könyvének második kötetéből - 1999. október 10.

A mértéktartástól függ az is, hogy az ember hogyan él. A Földön a legnyilvánvalóbb problémát az emberek életében a szegénység és gazdagság adja. Sok-sok nyomorúság, háború, öldöklés, harag, bosszúállás, szenvedés, betegség a következménye a mértéktartás nem ismerésének és be nem tartásának. Végeredményben ennek révén jönnek létre a szegénység és gazdagság állapotai is.

Az Úr több helyen és több ízben beszél erről, mert Maga is tudta és látta, hogy milyen sok nehézségnek és rossznak gyökere ez a földi életben. A Példabeszédekben olvashatjátok: „szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.” Valamint az Úr azt is mondja a gazdag ifjúnak: „add el és oszd el mindenedet, vedd fel a keresztedet és úgy kövess engem.” Azután az Úr beszél arról is, hogy a tevének könnyebb átjutni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni a mennyek országába.
Ha csupán egy ember vesz el a közösből néhány milliót, már az sem egyetlen ember szegénységét vonja maga után, hanem sokakét. Sok ember meg tudna élni abból a gazdagságból, amit egy-egy ember a maga számára felgyűjt. Sajnos többnyire, akik felgyűjtik az anyagi javakat azok az ellentét szolgálatában állnak; ezek a javak nem kerülnek vissza azokhoz, akiktől azt elvették, és nem is olyan ügy érdekében használják fel azokat az értékeket, azt a gazdagságot, aminek az érdekében azt feltétlenül fel kéne használniuk.

Az Úr semmit sem vett el vagy fogadott el e világtól, mert e világ, az ellentét világa. Amit az ember itt elvesz; azt tulajdonképpen az ellentét adja néki, hogy ezért leborulva imádja őt. Tehát éppen ezért az emberi léleknek, - mint mondottam - elsősorban a mértéktartást kell megtanulnia. A mértéktartáshoz vezető út az embernél a lemondani tudás elsajátítása, ami pedig végső soron az áldozathoz vezet.
Ma nincs az emberekben erkölcsi gátlás, ami a megkívánt dologtól őket képes lenne megtartóztatni. Mindenképpen abba az irányba tör, ahol megszerezheti, azt amire vágyik. Ha valaki társadalmi beállítottságánál fogva jelentéktelen szerepet tölt be, aránylag kisebb pusztítást visz véghez a mértéktelenségével, azonban akkor is árt magának vele. Az ember egy pillanatra se képzelje azt, hogy győzött, amikor valahol előnyhöz jutott, ha valahonnan elvette azt, ami nem őt illette meg, amivel esetleg megalapozta a későbbi gazdagságát. Ne higyje, hogy azt az igazság törvénye nem tartja számon; ne higyje, hogy azt tisztára lehet mosni az igazság törvénye előtt, mint ahogyan tisztára mosnak valakit a földi törvények előtt!

Tehát azzal, hogy az ember megkívánja és elveszi azt, ami a másé, árt elsősorban önmagának, de nehézségeket zúdít azokra is, akiktől azt elvette. Amikor a társadalomban vagy a vallásoknál vezető szerepet betöltő egyének, a jónak megvalósítására kínálkozó lehetőségeket emberi énjük kényelmessé tételére használják fel, a károk óriási méreteket ölthetnek. Népek, nemzetek esetében az ilyen egyének eljárásai következményeként jönnek létre a forradalmak és a háborúk, amelyekben bővelkedett a ti XX. századotok is.

A Földön az ellentét azoknak az ölébe dobja az anyagi javakat, akik őt szolgálják és eszük ágába sem jut, hogy ők azokkal az értékekkel a köz javát és az emberiség haladását szolgálják és az úgynevezett okos, intelligens, tanult ember is minden tudományával önmagát akarja boldogítani, hogy neki szerepe, neve, rangja, anyagi javai, elismerése legyen a társadalomtól.

összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

A mértéktelenség következménye
Adai mediális közlés - Alázatosság - 2020 nov. 30.
Egy 56-os fiatal hős szellemének közlése
Isten és a Sátán
HANG - Egy kapcsolatról
Őrangyalok
PLINIUS -Egy kivülálló véleménye a keresztényekről

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4t7Kol ... A?e=RA4Fmw
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGh4tFkKW ... Q?e=4GG7iE
Karsay István 2021 januári szellemtani hírlevele - SBK Hírlevél 191

https://www.youtube.com/channel/UCBFuwa ... aqUPrn2qZg
Evangéliumi spiritizmus – Hangoskönyvek (Készülőben)
A Névtelen Szellem bölcsészete könyvsorozat néhány kötetét egy Nagyváradi szellemtanos csoport tehetséges és elkötelezett fiatal tagjai felvállalták,
hogy megjelentetik hangoskönyv formában a jutubon, illetve mp3-as formában letölthetően a tárolóból.

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4tZ-OQ ... Q?e=ZqWzdd
Névtelen Szellem_Hit, remény, szeretet - Hangoskönyv (teljes) mp3 (Lilla)

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4tnWvS ... A?e=xKUTdC
Névtelen Szellem_A mai kor vallása – Hangoskönyv (teljes) mp3 (Csongi)

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4tXYk4 ... A?e=7Bqz31
Névtelen Szellem_Közlemények I kötet - Hangoskönyv mp3 (Gergő)

Készülőben: Az utolsó óra munkásaihoz (Lilla); Elszórt kalászok (Levente)

https://www.youtube.com/watch?v=AshprEyVUN0&t=2s
A férjem lánya – Romantikus családi film

https://www.youtube.com/watch?v=vQ_H87EYtEk&t=4s
Édes mostoha – Romantikus film

[Karsay1958]

Bíró Laci barátai elkezdték feldolgozni a szellemtani irodalmat Hangoskönyv formába, köszönet érte, nagy munka!

Névtelen Szellem_Hit, remény, szeretet - Hangoskönyv (teljes) mp3 (Lilla)
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4tZ-OQ ... Q?e=ZqWzdd

Névtelen Szellem_A mai kor vallása – Hangoskönyv (teljes) mp3 (Csongi)
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4tnWvS ... A?e=xKUTdC

Névtelen Szellem_Közlemények I kötet - Hangoskönyv mp3 (Gergő)
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4tXYk4 ... A?e=7Bqz31

Evangéliumi spiritizmus youtube csatorna
https://www.youtube.com/channel/UCBFuwa ... aqUPrn2qZg

Evangéliumi spiritizmus youtube
https://www.youtube.com/watch?v=dUawQrq ... aqUPrn2qZg

Készülőben: Az utolsó óra munkásaihoz (Lilla); Elszórt kalászok (Levente)


és egy érdekes film:

A mission mangal cimű film, az indiai mars expedicióról szól. Hatalmas kitartás, elszántság jellemzi ezeket az embereket.
2 dolog amiért megosztom: egyik, egy mondat: kudarcot gyászolni időpazarlás. érdemes ezen elgondolkodni, mert sok ember az ellenkezőjét teszi, és ezzel árt magának.
még egy: egy párbeszéd anya és fia közt. Fiú kérdezi, miért imádkozol annyit, mikor a tudomány az életed? mire az anya azt feleli: hiszem, hogy a tudomány fölött van egy magasabb hatalom.
Letölthető, megnézhető
http://hundia.hu/2019/11/06/mission-man ... tHVcV3vbyY

[Karsay1958]

Ada mediális közlés. Újévi köszöntő - Szentlélekre való hagyatkozás

Drága gyermekem az Úr Jézusban!

Ismételten elmúlt felettetek egy esztendő és vizsgáljátok meg magatokat, hogy mekkora eredményeket valósítottatok meg önmagatokban az elmúlt évben. Ha visszatekintetek sok évszázaddal előbbi időkre és összehasonlítjátok a mai embert az azokban a korokban élő emberekkel, akár a ti saját hajlamaitokkal, mit tudtok megállapítani?

Mi azt mondjuk, hogy az ember évszázadok, sőt évezredek óta nem változott szinte semmit, vagy legalább is nagyon keveset, mert ugyanazok a hajlamok jelen vannak a mai ember lelkében is amelyekből annak idején reagált egy - egy kísértésben. Ugyanazok a negatív tulajdonságok vannak jelen a mai ember szívében és lelkében is, mert szinte semmit sem változott a mai ember lelki ábrázata, csak a külső körülmények változtak meg, amelyek még széleskörűbb lehetőséget kínálnak fel a hajlamok kiélésére. A mai embernek gyermekem, sokkal nagyobb a kiélési lehetősége, mint sok évvel ezelőtt. Mindezt azonban ő maga termelte ki saját magának a hajlamai kiélése révén és építette tudatosan éppen azért, hogy ő maga is mélyebben süllyedhessen alá, valamint, hogy másoknak is nagyobb esélyt teremtsen meg az elbukásra. Ezáltal még nagyobb felelősség terheli a lelkét.
Ez az össz emberiség mai állapotának képe.

Ha azonban valamennyire is külön igyekszünk választani azokat, akik Krisztust szívből követik a Golgotára, a Krisztust felületesen követő és a világi emberektől, habár igaz, Krisztust követő ember kevés van, a többi emberben igen erős tulajdonságként van jelen például a hatni vágyás, mint az egyik domináló és romboló tulajdonság. Sajnos igen szomorú ez a látvány. Ti is tudjátok azt, hogy az embernek csak a megvalósított pozitív eredményei azok, amelyekkel pozitív hatásokat képes kiváltani más lelkekben, egyébként a többi üres szó a végtelenben, és mégis sok esetben az ember minden erejével arra törekszik, hogy a másokban olyan hatásokat váltson ki, amely mögött még nem áll kellő mélységű és aprólékos lelki munka. Az ilyen lélekből kibocsátott hatások olyanok mint az esőben a víz felszínén keletkező buborék, ami az egyik pillanatban még van, de a másik pillanatban már megsemmisíti egy következő esőcsepp és még az emléke sem marad meg a gyorsan forrongó időjárás viszontagságai miatt. Ami ebből a hatni - vágyásból adódik mint negatív magatartás, az az, hogy az ember önfeledten szórja a saját lelkében ki nem dolgozott igazságokat, amellyel a másikra olyan terheket rak, amelyeket még a maga lelkében sem tudott megvalósítani, de a másik ember sem, éppen azért, mert az elméleti tudás még nem vált gyakorlattá, de mivel a tudás kötelezi a másik embert is, ebből kifolyólag a másik bukását segítheti elő egy kiforratlan igazság továbbítása, a túl-aktivitásból kifolyólag.

Ezért arra kérünk benneteket, hogy legyetek óvatosak az isteni igazságok terjesztésével, mert nem biztos, hogy mindig pozitív az eredmény ilyen esetben. Komolyan meg kell vizsgálni, hogy mi származik hatni - vágyásból és mi a Szentlélektől, mert az első lehet báránybőrbe bújt farkas, ami senkinek sem hoz előrehaladást, csak bukást. Az isteni Igazságok terjesztése az nem olyan mint az iskolai tananyag előadása az iskolában, mert a hitigazságok terjesztéséhez Szentléleknek, míg az iskolai tananyagnak az előadásához, inkább a felsőbb tanügyi szerveknek történő engedelmességre van szükségetek.

Minél inkább fel tudjátok ismerni a két megnyilvánulás között kezdetben a még hajszálnyi különbséget, annál hathatósabb lesz a munkátok, mert nem biztos, hogy mindig a sok anyag érinti meg az emberek lelkét, hanem a Szentlélek ereje. Ahhoz, hogy működőképessé váljon ez az Erő, nektek magatokban kell kitermelni a Neki megfelelő csatornát. Ugyanis tudjátok azt, hogy az ember semmit sem kap Istentől készen, hanem mindennek csak a magvát kapja meg és neki kell a magot kicsíráztatni, felnevelni és fává növeszteni, hogy az Ég madarai, vagyis a Szentlélek fészket rakhasson rajta, mert hát az emberfia a magvető!, Ő az Ige magvát hinti szét a nyitott szívekbe. De bizony, ahhoz hogy egy mag elérje a teljes kifejlett állapotát, bizony nagyon sok viszontagságnak van kitéve, nagyon sok ellensége van, amit magának a tulajdonosnak kell mellőle kigyomlálni, hogy a nemes magtól semmilyen káros növény ne vonhassa el az éltető nedveket.

Isten az ő nagy szeretete révén küld fénysugarakat az emberi lélekbe, annak érdekében, hogy mihamarabb és minél élesebben megláthassa a gyomokat a nemes palánta mellett, de sajnos az ember sok esetben éppen az ellenkezőjét olvassa ki a dolgokból. Ez a villanás viszont nem folytonos, hanem szakaszos, nem folyamatos ezért az egy - egy ilyen alkalmakkor kapott világosságot, vagy legalábbis annak a hatását meg kellene tudni őriznie az emberi léleknek a következő világosságig, csak ez nagyon ritkán sikerül. Mivel ez a villanás olyan mint az éj sötétjében megjelenő villámlás, amelynél az ember pillanatra bevilágítva látja az előtte lévő utat, de a következő pillanatban már teljes a sötétség, ezért igen nehéz a továbbhaladás, mert csak a fény által megvilágított út emlékére való hagyatkozással lehet haladni tovább.
Ezért hát kedves gyermekem, nagyon becsüljétek és őrizzétek meg a Szentlélek világosságánál átélt dolgaitokat és ne vétkezzetek Ellene, mert a személyre szabott üdvösségetek függ Tőle.

Kedves gyermekem ez csak az egyik rejtett hajlam veszélye a sok közül amelyről említést tettem, ami a hívő ember lelkének redői alatt meghúzódik, míg a másik ennek a fentebb említett hajlamnak a mozgatórugója, ami nem más mint az irigység. Kendőzve, a „hívő” emberek között „szent irigységnek„ nevezik, pedig az Úr, soha sem avatott szentté egyetlen egy pokolba vivő hajlamot sem, sőt mi több nagyon keményen bánt a megátalkodott bűnösökkel:
„Ti viperák fajzatai, olyanok vagytok, mint a fehérre meszelt sírok!”
De a bűneiknek súlya alatt méltán szenvedők felé viszont nagyon gyengéd szeretettel viszonyult:
„Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve, én felüdítelek titeket.
Az irigység olyan bűn, amely nehezen észrevehető és mégis nagyot tud rombolni a lélekben. Sok bűnös cselekedet mozgató rugójaként van jelen az emberi lélekben. Ahelyett, hogy örülnének a hívő emberek egymás elért eredményeinek, inkább egy egészségtelen versengés alakul ki és meg akarják semmisíteni más lelki előrehaladottságát csak azért, mert azt hiszik, hogy ha a másikat lealázzák és mindenáron lekicsinyíteni igyekeznek, azzal ők maguk nagyobbnak látszanak.
Az irigy ember azt hiszi, hogy ha mások lámpását kioltja, azzal ő, az ő lámpásával be tudja világítani azt a sötétséget, amelynek a bevilágításához Isten szerint több léleklámpásra van szükség. Abban a hitben él az ilyen ember, hogy ha más lámpásokat kiolt, vagy legalább is elhomályosítani igyekszik, akkor az övé jobban fog világítani és messzebbre látszik el a fénye az ő szövétnekének, pedig ellenkezőleg működik a dolog. Minél többen vagytok olyanok, akik némi világosságot tudtok nyújtani, annál nagyobb lesz a világosság, még ha kicsit különböző színűek és erősségűek is a bennetek rejlő világosságok. Minél több gyertyát egymás mellé helyeztek, annál nagyobb lesz a sötétséget megvilágító fényerő és ha megfigyelitek, ha több ilyen világító eszközt egymás mellé helyeztek, akkor egymásnak a lángját húzzák felfelé, azon egyszerű oknál fogva, hogy a kitermelt hő felfelé emelkedik és ez az áramlat emeli a másik gyertya fényét is felfelé és ezáltal is nő a világosság. Álljatok egymás mellé lélekben, hogy Istenre hagyatkozva minél több világosságot sugározhassatok széjjel a sötétségben.

Mindennek okáért kérlek benneteket, hogy igyekezzetek kiegészíteni egymást, mert csak akkor alakul ki közöttetek az összhang, az egység és a harmónia, ha mindenki a saját területét bevilágítani igyekszik és nem egy valaki akarja az egész terepet láthatóvá tenni a sötétségben, mert mint azt már mondtuk is, hogy az igazság terjesztésének árnyéka, ill. lelki terhe van és egy ember sincs olyan erős közöttetek, hogy a saját maga terhe mellett más léleklámpás terhét is eredményesen el tudja cipelni. De ha mégis irigységből ezt szeretné, akkor sajnos a két kereszt súlya alatt össze fog omlani a nagyra törekvő ember és a földre fog rogyni, mert amely terhet Isten két, vagy több ember számára tervezett, azt egy ember nem fogja tudni elhordozni. Istennek viszont az a célja, hogy minél több alkalmas ember dolgozzon, mert mint mondtam a világosságnak itt a földön árnyéka is van és minél nagyobb a fényetek, annál nagyobb árnyéka van, amit nektek kell elhordoznotok a vállaitokon. Aki nem viseli ezeket a terheket, annak a világossága lassan elhalványodik a ránehezedő át nem emésztett terhektől, illetve negatív erőktől és lassacskán „vak vezet világtalant és mindketten gödörbe esnek.”

Jól vigyázzatok erre gyermekem(!) mert az alázatosság hiánya túlkapásokra ingerelhet benneteket, amelyeknek a lelki terhe alatt nagy valószínűséggel össze fogtok omlani és aztán elferdülés lesz a vége a dolgoknak.
Kedves gyermekem, igyekezzetek odafigyelni a lelketekből feltörő érzésekre, mert nagyon sok alkalommal két, vagy annál több érzés tör fel a lelketekből, azzal a céllal, hogy különbséget tudjatok tenni az eredeti és a félig eredeti hangok között. Kérjétek Istentől az alázatosság ajándékát és mindjárt tisztábban fogtok látni és érezni.
Nem akar ez feddés lenni, hanem szeretetből történő figyelmeztetés az egyéni üdvösségetek elérése érdekében.


Most Isten veletek.

Egy névtelen barátotok a szellemhazából.

UI:
Adai audió mediális közlések:
https://onedrive.live.com/?authkey=%21A ... 2B1B3312C8

[Karsay1958]

Jézust mindennél jobban kell szeretnünk

Részlet Kempis Tamás „Krisztus követése” című könyvéből

Boldog, aki megérti, mit jelent Jézust szeretni, s önmagunkat megvetni Jézusért. Mindent, ami kedves, el kell hagynunk a kedvesünkért, mert Jézus azt kívánja, hogy csak őt szeressük minden fölött. A teremtmény szeretete ingatag és megbízhatatlan, Jézus szeretete hűséges és állandó. Aki teremtményhez tapad, elesik az esendővel: aki Jézust öleli át, örök támaszt talál.
Őt szeresd, őt nyerd meg barátodnak, ha mindenki elhagy, akkor is veled marad, s holtodban veszni nem enged. Egyszer mindenkitől el kell szakadnod, ha tetszik, ha nem. Éltedben, holtodban Jézushoz ragaszkodj, az ő hűségére számíts, mert egyedül ő lehet segítségedre akkor, amikor minden elvész. A te kedvesed olyan természetű, hogy vetélytársat nem tűr maga mellett, egymaga akarja birtokolni szívedet, királyként elfoglalni azt saját trónusa gyanánt. Ha értenél ahhoz, hogy minden teremtménytől megüresedj, Jézus szívesen laknék veled.
Majd mindennek vesztét láthatod, amit Jézuson kívül emberekre építesz. Ne bízz a széltől ingatott nádban, ne támaszkodjál reá, mert minden ember akár a fű, elhullik minden dicsősége, mint a mezei virág. Hamar megcsalatkozol, ha csak az emberek külső viselkedésére figyelsz. Ha csak másokban keresed vigasztalásodat, hasznodat, többször látsz kárt, mint gyarapodást. Ha mindenben Jézust keresed, bizonnyal megtalálod Jézust. Ha pedig magadat keresed, vesztedre magadat találod mindenütt. Mert az az ember, aki nem keresi Jézust, többet árt magának, mint az egész világ és minden ellensége.

szemlézte: Bíró László

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4wF6fa ... w?e=r4a197
„Égi világosság” folyóirat 1937-es számai letölthetően a tárolóból.
Itt Nagyváradon Csongi barátom találta meg ennek a folyóiratnak néhány régi példányát
és alakította elektronikus formába, hogy megosztható legyen a tárolóból.

[Karsay1958]

A spiritizmus az utolsó idők ajándéka

Részlet a Névtelen Szellem tanítása Eszter médium útján ciklus „A Maradékhoz” című könyvéből

Most ezekben az időkben - amikor minden úgyszólván válságot él át a Földön - mert ha nem is látjátok, de érzitek, hogy közeledik a világ ahhoz az időhöz, amikor mindenki megkísértetik.
Nagyon nagy figyelemmel kell lennie mindig azoknak, akik az Úr útján akarnak járni, hogy milyen érzéshullámok lepik meg lelkét, mert ilyenkor nem mindig a saját énjének kivetítődése az, amit érez, hanem az átvonuló éterikus testek közelségének hatása az, mely néha idegenszerűen hat a kedélyre és az egész lelkivilágra. Azután elmúlik nyomtalanul, mint a köd és pára. Nem egészen vagytok összehangolódva és valamennyire meg is kell szokni egymás szellemi környezetét úgyszintén a szellemfluidoknak is ki kell egyenlítődniük egymással.

Most ne vegyetek semmit egészen komolyan, mert ez mind átmeneti állapot. - Ők, a szellemek is érzik, hogy valami hiányzik, de nem tudják, mi az. Majd meg fogják ők érezni és amikor áthangolódtak, akkor már tudják, hogy mi volt a hiba. Természetes, hogy jobb, de ez is átmenet még. Ők éppen úgy ki vannak téve a fluidi átvonulásoknak, mint az emberek, mert ők is ebben a zavaros és sűrű atmoszférában élnek, de amint a kiválasztódáson lassan átmennek, úgy osztályozódnak és szférái munkában vesznek részt, hogy megrögzíthessék helyzetüket ott, mert akkor már nagyon otthonos érzés fejlődött ki bennük.
Ebben a helyzetben már ragaszkodnak megszerzett eredményeikhez és dolgoznak előmenetelükön. Akkor már annyit jelent ez nekik, mint a Földön végzett főiskolai tudomány. Ott is tanulnak és végeznek bizonyos tanulmányokat, hogy emberi életük feladatait hogyan fogják megoldani, mert többen megsejtik, hogy csak próbatétellel jutnak előre. Ez a próba juttatja egy-egy állomással előbbre azokat, akik már elméletileg nagyszerűen megoldották feladataikat.
Óh, nagyon élénk és lüktető élet van a szférákon. Nem a síri csend és nyugalom, mint azt a Földön elképzelik, de boldog békesség uralja az egész egyöntetű törekvést és munkát, a bizonyosság békessége és mindennek a türelmes kivárása az, ami még a leglázasabb készülődésben is biztonságot nyújt.
A hasonlók egyöntetű törekvése bizonyos cél eléréséért - bár sokszor megoszlik véleményük - és ez természetük szerint többször elkülönülést és széttagozódást hoz létre, de ez nem jelenti azt, hogy nem fognak egymásra találni. Minden szférának megvan a maga igazságosztó szervezete, és ha ütközés van - mint ahogyan van is - annak nyomban meglátszik a következménye.

Ezt áttanulmányozva mindenki nagyon igyekszik ezt elkerülni. Ezt annál is inkább megteheti, mert vágyai és törekvései szerint élhet. Sehol kényszer, vagy erőszak nincs, csak elhordozása a következménynek. A büntetés is csak annyi, hogy mindig lejjebb süllyed a nemkívánatos állapotba. Csak javulással juthat előre a szellem. Azokat, akik még nem képesek beleilleszkedni ezekbe a törvényekbe, azokat, mint gyűjtő csatornákban - elkülönítik a munkálkodó rétegektől és a kívülvalókhoz - vagy a ti szavaitok szerint - a selejtesek közé számítják.

Minden szférának van ilyen külső gyűjtőtábora, ahonnan vagy egy alsóbb szféra kisebb értékű munkásaihoz, vagy éppen ennek is a gyűjtőtáborába száműzik. Itt nincsenek megbízatások, hanem állapoti tengődő életek folynak, mert nincsen tiszta fogalmuk semmiről. Itt vannak javító helyek, ahol azok, akik önakaratuk szerint nem tudnak javulni, ott megtanulnak sok mindent, persze szenvedve és jajgatva, mert a törvénytelenségbe beleszokott léleknek minden megmozdulása ütközést jelent egészen addig, amíg meg nem tanulja az alkalmazkodást. Éspedig nemcsak a tettetés szerinti alkalmazkodást, hanem a valóságosat.
A hitben élők hamarabb tanulják meg, a hitetlenek későbben. Egy-egy testöltés nagy pihenőt jelent, de egyben próbát is, mert ha elbuknak, ismét csak a külső nehéz élet várja őket, esetleg súlyosbítva azokkal a következményekkel, melyeket a szabadságban megteremtett a maga részére.
A földi élet szenvedése, nyomorúsága sem olyan elviselhetetlen, mint a szellemi életé. Azért vannak a földi szférák túlzsúfolva megtérni vágyó szellemekkel, mert nem tudnak egymástól javulni, téveszméktől nem tudnak szabadulni. A Föld felé tódulnak ösztönösen, mert a földi emlékek hatása alatt visszaálmodják elmúlt életüket: bűneikkel megszerzett pillanatnyi sikerüket és azt hiszik, hogy a Földön még mindig folytathatják abbamaradt életüket és mivel - többszöri kísérletezések után tudják - hogy csak javulási célból lehet a Földön élőkhöz közeledni, tehát szeretnének javulni, megtérni. Csakhogy nagyon nehezen tudnak átvergődni azokon az akadályokon, amelyeket önmaguk állítottak mind egymással, mind önmagukkal szemben. Mert maguk között a hasonlók rettenetesen szenvednek: felállított elveik és téveszméik összevonzzák, s egyben szétszórják őket.

Képzelhető, milyen nagy öröm az, ha egy jó irányú törvényes szellemhez egy-egy ilyen önmagában meghasonlott valakit osztanak be a Földön, ugyanis a javulást csak a jobbal lehet megkezdeni. - Boldog az, akinek az isteni kegyelem az igaz jóból valamit is juttatott földi életében, mert ebben megpihenhet egy időre. Boldog az, aki megtalálja az igazságot és belátja, hogy csak azzal lehet előre jutni és beismeri hibáit, bűneit és kíván tőlük megszabadulni a földi életben. A kegyelem segítésére siet és megalázkodásáért bőségesen megjutalmazza a megtérni akaró lelket, mert boldog megpihenést, új életet, eddig nem ismert örömöket talál meg a szellemi életben, sőt igen sokszor már a földi életben is.
De nagyon boldogtalan a megtéretlenül átköltözött lélek, mert a szenvedésből a nagyobb szenvedésbe kerül, anélkül a reménység nélkül, hogy sorsa megváltozik. Az a szomorú, hogy mindezt nem az Isten adja rá, hanem a saját bűne és tévelygése, lelkének hibás, ellentétes hajlamai teremtik meg számára.
Az Úr nem zárja ki az Ő gyermekeit az üdvösségből, csak az ellentétes elgondolást és törekvést, és ezek megvalósítási lehetőségét. A lélek pedig ragaszkodik ezekhez, tehát kívül marad a boldogok seregéből. Igyekezzetek lelketeket megnyerni az isteni törvénynek, amíg a Földön éltek, mert nagy nyereség a mentési munka eredménye a szellemi szférákon, de nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. Ne kérkedjetek azzal, hogy ti mindezeket tudjátok elméletileg hanem ennek a hitnek megfelelő cselekedeteket igyekezzetek megvalósítani. Mert jóllehet a tudás és ismeret szépen csillogó drágakőhöz hasonlít, de olyan az értéke, mint az utánzatnak.
Ékesítsétek fel lelketeket igaz szellemi értékekkel, igaz érzésekkel és szent törekvésekkel, hogy kívülvalókból sokan bekerülhessenek a munkát végző szellemi csoporthoz. Ezt a mentési munkát nagy előkészítő tanfolyamnak kell megelőzni, ezt a munkát végzem én veletek és rajtatok, hogy az Isten Szentlelkének hatóerejével sikeresen elvégezhessétek még a földi életben, nehogy egy is kívül maradjon közületek, sőt magatokkal vihessetek néhányat a kívülvalókból.
Azok a szellemek, akik így hozzátok kapcsolódnak, ha nem is tudják, hogy mi az a vonzás, aminek engednek, de valami jót éreznek és követnek, figyelnek és mindig nagyobb bizalmat éreznek hozzátok és szeretni kezdik a jót, az igazat rajtatok keresztül. Így több kisebb küldetést végeztek el még a földi életben és az Isten megsokasítja az Ő kegyelmét rajtatok, kiemel a bűnből, kárhozatból és az Ő gazdag áldásait adja minden megmozdulástokra.
A rossz következmények hatásait elhárítja a fejlődési utatokból. Ez a kegyelem ajándéka, amit egyszerű hitetekkel nyertetek. A szellemi élet pedig nem az elkövetkezendőben, hanem a jelenben megkezdődött részetekre a különböző ajándékok elfogadásával. Ez a spiritizmus megvilágosító és bizonyságokat ajándékozó tana, mely ezekre az utolsó időkre lett félretéve azoknak, akik még hinni akarnak az isteni jóban és igazban, addig, amíg a kapuk még nyitva vannak, addig, amíg még a korszak le nem zárul.

szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

Akik hiába voltak tanui Krisztus feltámadásának

Részlet a Névtelen Szellem tanítása Eszter médium útján ciklus „A Maradékhoz” című könyvéből

Már várlak, mert az én lelkemben nagy visszhangot keltett a te imádságod. Nagyon helyes, nagyon mély gondolatok hozhatták azt létre, azaz a lélek mélyéről a felszínre, a tudat világosságába, hogy színről-színre be lehessen tekinteni mindazokba az elrejtett kincsgyűjtő helyekre ahová sok emberöltőn keresztül a magad életéből hozott tapasztalatokat elrendezted és azokat az igazság tükrében átvizsgálta, és a sok könyörgés után kapott feleleteket elraktározta a szellemed.
Tudom, én is keresztülmentem ezeken a nehéz vizsgákon, amíg eljutottam odáig ahol most vagyok. Az ember lelke nem egy pozitív, megállapodott helyzetben halad előre, hanem egy folyton mozgó tevékenység közepette, amely alatt ő maga is hatásokat ad le és hatásokat szed fel, melyek új helyzeteket hoznak létre. Ezek az új helyzetek ismét más irányú tevékenységre indítják, melyből sokszor egészen elütő eredmények keletkeznek, és csak akkor eszmél fel a különböző hatások feldolgozása után, amikor kibontakozik előtte az élet és az életek különböző hatásainak az egy cél felé való törekvése. Mert minden egy cél felé halad, hogy az isteni akaratot megérthesse és a megértés folytán tudja csak magáévá tenni és egész lelkével abba beledolgozni magát.
Amíg ez el nem következik a lélek életében, addig felaprózza magát és képtelen megérteni a krisztusi törvényt és azoknak a kijelentéseknek az értelmét a maga valójában. Nem is lehetséges azt a közönséges, még abszolút fejletlen léleknek megértenie, csak a betűk és szavak formája szerint képzelik el és ültetik át a saját lelkük értelme és állapota szerint. Tulajdonképpen nem is értheti meg senki, ha az Úrtól nem kapja meg azt a világosságot, amely túlsugárzik a földi ember értelmén és a lélek értelmét hatja át az az igazság, amely a szellemnek szól.
Ha a lélek túltömött, az anyagból származó hatásokkal, akkor természetes, az hogy teljesen az anyag síkján marad. Nem lát tovább csak annyit és úgy, ahogyan az anyagi élet igazságain az átszűrődhet. Ebből származnak azonban a különböző vallásfelekezetek, mert mindegyik a tulajdon maga elgondolása szerint fordítja át a Szentírást, azt állítva mindegyik, hogy ő értelmezte helyesen.
Hiszen ha Tamásnak, a tanítványnak, nem adott volna az Úr élő meggyőződést önmagáról, hiába mondták volna százával és ezrével a többi emberek, hogy látták az Urat, nem hitte volna el teljesen, mert a kétely nagyon erős és gyilkos hatalom a lélekben, ha egyszer tanyát vert ott. De amikor a tulajdon szemével és tapintó érzékeivel meggyőződött hogy ami előtte van, amit lát az nem káprázat és nem képzeletszülte árnykép csupán, hanem a valóságos feltámadott Krisztus, akkor a kétely összeomlott teljesen és helyébe a boldogító, örömteljes hit épült fel.
Örök időkre szóló hatalommal vette át azt a lelket, aki a kétségekben már-már elmerült. - Itt is a két ellentétes irányba kiképzett, lélek harca került a felszínre és örök időkre szemléltető példája maradt az emberi lélekben folytonosan küzdő kétféle iránynak. Boldog volt Tamás, mert látott, de boldogabbnak mondta az Úr azokat, akik nem láttak és mégis hisznek a feltámadott Krisztusban. Mert a feltámadás ténye megtörtént, de nem mindenki láthatta, mert sokan nem látták, csak a sírt őrző katonák, akik nem örültek ennek a látványnak, mert felkészületlen lelküknek ez félelmetes, csodálatos volt, ami őket elrettentette minden nemesebb értelemben vett isteni jelenségtől. Durva, harcokban megedzett vastag réteg takarta lelki érzésvilágukat. A halállal sokszor szembenéztek. Haldoklók felett tapodva, nem egyszer hagyták el a csatateret és ilyen jelenséget nem láttak soha.
Ezt nem értették és rettenetes félelem lett úrrá a lelkükön. Nem maradt más választásuk, csak az elfutamodás. Az éjjeli sötétségben készületlenül érte őket a jelenés, az élő Krisztusnak a gondosan elzárt sírból való kijövetele. Ők is az emberiségnek egy típusához tartoztak, akik közel vannak az isteni csodák látásához, akik előtt megjelenik a halottnak hitt élő Krisztus, akik tudnak Róla, mert hiszen az Ő őrizetére vannak kirendelve, a hatalmasságoktól, de ők már sok halottat láttak, sok nagynak a tetemét őrizték, hogy avatatlan kezek ki ne foszthassák, csak azok nyúlhassanak hozzájuk, akiknek szabadságuk van reája.
A hatalmasok parancsát teljesítő emberlelkek nem szabad, hogy mást érezzenek, gondoljanak, mint amit a parancsoltjuk rájuk bízott. És ezek a katonák abban a pillanatban elfeledték azt, hogy nekik őrizniük kell az oda eltemetett csodatevő zsidó rabbit, akit a hatalmasok halálra ítéltek. Megfutamodtak és nem voltak hajlandók arra a helyre visszamenni. Inkább a halált választják... Ezek is hittek, de félelmükben hittek, mert olyan valamit láttak, akit senki más nem látott. A földöntúli látomány megreszkettette lelküket és hiába volt a zsidó papok pénze, hogy hallgassanak, hiába volt a hatalmasok parancsa, ők mégis elmondták és esküt tettek rá, hogy az mind igaz, amit láttak.
Híre ment a római légiókban és a katonák hittek ebben. Embertípusok ezek is, akik találkoznak a feltámadott Krisztussal. Megrendíti őket. Az igazság hatalmas ereje, félelmetes hatalmával áttöri magát az emberi akaratok minden ellenállásán és legyőzi mindazt, ami nem igazság, ami nem az Istentől, nem az Ő törvényéből való.
Ezek sem térnek meg, s meg sem hajolnak az igazság előtt, hanem inkább az emberi hatalmasságoknak szolgálnak tovább, mert azok pénzt, testi jóllétet, hatalmat, az emberek előtt való tisztségeket adnak. Azonban, amikor jön a halál őfelsége, mégis a feltámadás Urához akarnak fordulni, mert tudják hogy abban a világban mindazok elmúlnak, amit a földi élet nyújtott és biztosítani szeretnék magukat a másik lehetőség felé is. Ezeknek szól az a kijelentés: „nem ismerlek titeket”. Lélektípusok ezek is, akik még nem tudják, hogyan cselekednek jól és helyesen.
A földi életben mindenki a tulajdon lelkének tárházából hoz elő jót és igazat, ha valami van ezekből benne. De ezeket úgy kell elképzelni, mint a gondatlan gazdasszonyt, aki mikor vásárolt, összekever mindent egybe. A nyálkás halat a gyümölcsökkel, a lisztet a szappannal, a cukrot a törött tojásokkal és mérges gyökerekkel. Amikor hazatér nem tudja szétválasztani egyiket a másiktól mert a jót és kívánatosat átjárja és megfertőzi a rossz, a nem kívánatos.
Az alig érett lélek még nem tud a lelkében rendet tartani és mivel egyik is, másik is, jónak látszik: tehát összekeveri az egyik igazságot a másikkal. De a test szerint tetszetős igazság nem állja meg helyét a szellemi igazságok között és a szellemi kívánatos jó nem való a testi ember értelméhez, mert összezagyválódik és lesz belőle egy ilyen fületlen gomb, mint az ilyen akarnokok által megszedett éretlenség. Nem szabad ilyenekkel foglalkozni, mert az ilyenek megtelt edények. Isten veletek!


Szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4wHcq_ ... g?e=TcnhCc
Névtelen Szellem_A mai kor vallása – Hangoskönyv mp3 (Csongi)
Ez a könyv a Névtelen Szellem bölcsészetének egyik legremekebb kötete.
Barátaim feltöltötték a youtubra is ezt a teljes tartalmat szemléletesen.
Remek lehetőség ezt a szűk cd-nyi audioanyagot elajándékozni is.
Ingyen kapjátok és ingyen is adjátok, ez szellemi törvény.

Ada mediális közlés Megpróbáltatások 1 rész.


Drága kedves gyermekem!

Ha végig nézitek az emberi életeket és sorsokat, szinte nincs olyan ember, akinek az életén nem húzódna végig a megpróbáltatás fonala, ha nem is az egész életén, de egy bizonyos szakaszában az életének, próbatételekkel látogatja meg az Úr. Főként az Isten útjára meghívottakra érvényes ez, mert azok vannak meghívva az üdvösségre, akiknek már van annyi lelki erejük és világosságuk, hogy el tudják viselni ha a gondviselés angyalai tanulság céljából valamennyit vissza tudnak helyezni az ember vállára, mindazokból a nedatív erőkből, amelyeket az élete, illetve életei folyamán kitermelt. Ezért mondja az én Uram az Őt követőknek:
-„Menjetek és szedjétek össze az utak mentéről, az útkereszteződésekről a bénákat, a vakokat, a sántákat és hozzátok el őket a nagy király lakomájára.”
Tehát akik már képesek terheket hordozni, megpróbáltatásokat szenvedni el, azok már meg vannak hívva az üdvösségre, vagyis a nagy lakomára. Ezért hát ne zúgolódjatok gyermekem, ha megpróbáltatás ér benneteket, mert ez a meghívottságotoknak a jele és n e m b ü n t e t é s!
Ha megfigyelitek az igazán nagyokat, bizony, hogy tele volt az életük megpróbáltatásokkal. Minél fejlettebb egy szellem, annál nagyobb terhet kap ha itt testet ölt és annál nagyobbat képes elviselni.

Ilyen szempontból Máriát, az Úr Jézusom édesanyját szeretném előttetek reflektorfénybe állítani, Aki bizony nagy megpróbáltatásokat szenvedett el már kislány kora óta. Annak érdekében, hogy kicsivel tisztább legyen előttetek a kép Mária nagyságát illetően, el kell, hogy mondjam róla, illetve szüleiről azt, hogy egy angyal értesítette őket annak kapcsán, hogy egy leánygyermeknek kell életet adniuk, aki a megígért Messiást kell, hogy a méhébe fogadja. A szülőknél Joakimnál és Annánál meg is történt a dolog és meg is született egy kislány, akit Máriának neveztek el, de ez nem a megígért gyermek volt. Ekkor hosszú, több évig tartó vezeklésbe kezdtek, teljesen tisztán és egymástól távol élték az életüket, hogy felkészüljenek a Gyermek születésére. Egy bizonyos idő elteltével ismét megjelent az angyal és értesítette Annát és Joakimot is, hogy menjenek fel a templomba. Amikor felmentek, nagy szeretettel fogadták őket a papok és mindkettőjüket egy megszentelt folyosóra vezették, ahol a két házasfél, hosszú „különélés” után, nagy szeretetben és szent örömben összeölelkeztek.
Ekkor egy fényfelhő ereszkedett le rájuk és ebben az állapotukban fogant meg gyakorlatilag a kis Mirjám, vagyis Mária, bárminemű beavatkozása nélkül Joakimnak. Hasonlóan, vagyis ugyanazon a felsőbb törvényszerűségnek alapján fogant és jött is a világra, mint később maga az Úr Jézus is.

Mivel Mária, a Szent Háromból jött le és született meg, ezért nagyon bájos teremtés volt, miből kifolyólag külön nagyon szerették Őt és nagyon boldogok voltak a szülők a kis Mária társaságában. De nem sokáig élvezhették a kislányuk társaságát, mert már három évesen be kellett vonulnia a templomba a templomi szüzek közé nevelés céljából. Nagyon kínos és fájdalmas volt az elválás a szülők részéről. A kis Mária viszont, már ekkor komoly fogadalmakat tesz, lemond dolgokról a Messiás eljöveteléért, mert már akkor nagyon vágyott a Messiás eljövetelére. Az első és legkomolyabb fogadalma a szüzességi fogadalma volt és ez lett próbára téve az angyal által,amikor az bejelenti neki,hogy Ő lesz a Messiás édesanyja. Tizenöt éves koráig naponta felajánlotta magát, önmegtagadásait, szüzességét a Messiás megszületéséért és amikor megjelenik neki az angyal, az üdvözlet után, közli Máriával jövetele célját. Máriáról tudni kell azt, hogy az életét csak azért áldozta fel, hogy a Megváltó megszülethessen, de annyira megalázta magát, hogy nem érezte méltónak magát arra, hogy Ő szülje meg a kisdedet, hanem, arra vágyott, hogy legalább a szolgálólánya lehessen annak a szűznek, akit Isten kiválaszt erre a feladatra. Teljes szívével így érzett és gondolni sem mert arra, hogy netalán Ő lesz a kiválasztott. Erre amikor megjelenik az angyal, közli Máriával, hogy Fiút kell neki szülnie, mert, hogy Őt választotta ki Isten erre a feladatra. Mária itt nagyon megtorpan, mert hát Ő férfit nem akar ismerni ezután sem. És itt a nagy próbatétel! Elsősorban, hogy Ő lett a kiválasztott, merthogy erre soha nem gondolt. Ekkor még nem tudta Isten tervét, mármint azt a folyamatot, ahogyan a fogamzásnak végbe kell mennie.

Ő a szüzességét Istennek szentelte és mégis mást akar az Isten?
Hiába volt minden eddigi törekvése és fogadalma, mindennemű önmegtagadása már egészen kicsi korától?
Talán helytelenül érzett 12- 13 éven keresztül?
Egy pillanat alatt rengeteg „kétely” futott át Mária lelkén és az angyal csak akkor közli Vele a hogyant, amikor Mária igent mond az angyalnak, vagyis meghajol Isten szent akarata előtt. Utána kérdezi meg az angyaltól, hogy:
-„Hogyan lehetséges ez, amikor én férfit ezután sem akarok ismerni?”
De mindez az „ember - Mária” harca volt és nem azé a szellemé, akit kiválasztott Isten a legmagasabb és legnemesebb küldetésre. Mindannak ellenére, hogy egy szellem egy bizonyos küldetéssel testet ölt, azért mégis a földön dől el az, hogy meg tud-e felelni a szellemvilágban felvállalt hivatásnak, hogy az anyagi síkon meg tudja-e valósítani mindazt, amit a szellemvilágban mint küldetést elvállalt.
Ekkor jött a mindeneket felmentő válasz:
- „A Magasságbelinek a Lelke árnyékol be téged.”
-„Történjen velem a Te Igéd szerint.”
Miért volt oly nagy szerepe Máriának a Messiás megszületésében?
Tudnotok kell azt, hogy ahhoz, hogy a lelketek össze tudjon kapcsolódni a Szentlélekkel, a gondolat és érzés világotokban kell lenni egy - egy érintkezési pontnak, amelynek fel kell emelkedni Isten felé, vagyis lelketek nyúlványainak az Isten felé történő vágy hatására, fel kell emelkednie a magasabb szférákba, hogy létrejöhessen egy kapcsolódási pont az isteni lélekkel, melyre az isteni lélek válaszként hozzá kapcsolódik a lelketekhez. Ezt a törvényszerűséget szimbolizálja a tékozló fiú esete. Neki el kellett indulni az atyai hajlék felé, amely úton az Atya eléje ment, hogy félúton találkozhassanak. (Ez legalább a negyedik szféra)

folyt.köv..
UI:
Kigyakorolom azt, hogy itt tudjam hagyni ezt a földi létet
https://dszilvia.blogspot.com/2018/08/k ... UWj6trcqr0

[Karsay1958]

Az emberi és a szellemi én

Részlet szabadon a Névtelen Szellem "Evangéliumi spiritizmus" című könyvének harmadik kötetéből.


Az emberi életben a magasabb én csak adhat az ő meglevőjéből, de még nem vehet át az emberi én igazságaiból. Az ember magasabb énje, a szellemi én (felsőbb én), mindazokat az igazságokat összegyűjti magában, amelyeket a különböző életekben mint tapasztalatokat felszedett. Ezt az ő énjét úgy nevezhetném, hogy ez az ő ismeret-raktára, amely ismeret-raktár át van világítva felülről jövő világossággal.
Ebben már külön van a jó, az örökértékű, és külön van az, amit még el kell hagynia. Az előbbi az ő tápláléka, az ő erőtartálya, az utóbbi pedig az ő leendő munkáját képezi. Az előbbi a felfelé emelő, az utóbbi a lefelé húzó része. Ez a lefelé húzó rész az emberi énben kialakul, és az ütközések által és a folytonfolyvást megújuló világosság által felporlik, feloldódik és részeire bomlik. Mikor azután ez feloldódott, akkor a belőlük merített tanulságokat megint elraktározza a szellem önmagába.
Ez az embernél van így. De ameddig ember az ember, addig a felsőbb én csak adhat az emberi énbe útmutatásokat, sejtéseket, megérzéseket, hogy az ember az ő benső énjével valamennyire megérezze, hogy mikor hogyan és miként cselekedjék helyesen, — akiben természetesen már felébredt a szellem.
A szellemnél — a meghalt embernél — ez másként van. A meghalt ember lelke egy bezárt tömeg az emberi élet emlékezéseivel. Amikor ez körülveszi a szellemet, a szellem megkezdi az ebben való munkát: az emberi életből hozott tapasztalatokat, ismereteket újra felbontja, minden kis elemet, minden kis tapasztalatot átminősít, és azt, ami helyes és a szellem világosságának megfelelő, magában elraktározza, és a saját világosságát növeli vele, ami pedig nem jó, azt félreállítja.
Amikor ezzel a minősítéssel készen van, az Isten kegyelmének segítségével vagy bezárja ezeket és élvezi az életének jó eredményeit, és boldognak érzi magát bennük. Vagy pedig — ha t. i. több volt a rossz, mint a jó, ennélfogva azokat nem zárhatja be, mert nincsen felettük hatalma — akkor ez a rossz békétlenkedő, elégedetlen, szomorú, fájdalmas állapotot teremt számára. Annyira, hogy ez az állapot — főként ha nagyon anyagias volt földi életében — az ő lelki testében betegség és fogyatékosság alakjában üt ki. Ha pedig megismerésben volt, akkor az asztráltestében hat nyugtalanítólag, mégpedig mindaddig, ameddig a szellem azt fel nem dolgozza.
Éppen ennek a feldolgozásnak a folyamata alatt szenvedi át a szellem a legnagyobb fájdalmakat. De az nem tart mindig, hogy a szellem állandóan fájdalmakat érez, mert hiszen az Isten kegyelme bezárhatja azokat az emlékeket úgy, hogy aki ma szenved bizonyos dolgoktól, amelyeket rosszul cselekedett, mert a lelkiismeretnek örökké dolgozó nyugtalanítása a legkisebb részleteket is felbontja, átdolgozza — hogyha kéri az Isten irgalmát és segedelmét — holnap már a nyugtalanságára vissza sem emlékező boldog szellemmé válhat.
Így van ez az elköltözött, jóra törekvő szellemmel. Egyik állapotában boldog, mert földi életének boldogító eredményeit örömmel rakja félre és hálát ad Istennek, miközben rakosgatja az ő nagy kincseit, amelyek az ő lelki gazdagságát, az ő lelki ajándékait képezik. Ezeket az Isten ajándékait rendre át- meg átnézegeti, örül nekik, s míg ezekben a boldog emlékekben időzik, megfürdik bennük a lelke.
Ebben különbözik a szellem az embertől.
Amikor aztán az élete emlékeinek egy részét így feldolgozza, akkor megelégedéssel pihen bennük. Hogy egy hasonlattal éljek, úgy pihen ezekben, mint ahogyan valaki egy tó csendes vizén egy csónakban ring, nem használja az evezőket, hanem gyönyörködik a táj és az égbolt szépségében, s nincsen semmi gondja semmire. Ebben az állapotban erőt gyűjt a lélek.
Azután, mikor már elegendő erőt gyűjtött, megint változik a lélek állapota. Akkor ismét a lezárt múltat veszi elő, és tovább osztályozza a jót meg a rosszat. És hogyha olyan dolgokat lát, amelyek nem egyeznek meg azzal a fénnyel és világossággal, amelyben mint szellemnek része van, akkor kénytelen az emlékezésnek — hogy úgy mondjam — az alsóbb rétegébe rakosgatni azokat a sötét és homályos dolgokat, amelyeket tudja, hogy meg kell javítani, mert úgy, ahogy voltak, nem maradhatnak.
Ezeket fájó szívvel, könynyező szemekkel rakja el az alsóbb rétegbe, az alsóbb tudatának rejtett helyeire, tudván, hogy mindezeket fel kell bontania, újra kell csinálnia, más formába kell öntenie.

Megjegyzés: A lélek asztrál s mentál testének érzelmi és értelmi tartalmai képezik elmúlt életének emlékeit, tapasztalatait és tanulságait. Ezek a tartalmak a tisztítótűzbeli munka folyamán dolgozódnak fel és osztályozódnak. Az a részük, amely üti a kauzális sík, a felső mentál rezgésszintjét, a felsőbb én, az egyéniség örök tulajdonába, raktárkészletébe kerül. Ezek az örökre megszerzett kincsek.
A keményebb, selejtesebb tökéletlen tartalmak a lélek alsóbb rezgéstartományaiba kerülnek elraktározára. A testetöltések során, a szervező entitások, a lipikák hihetetlen szakértelemmel állítják össze a leendő élet feladatait, melyeknek elsődleges célja a hibás, tökéletlen lélektartalmak egy részének feldolgozása. Ezeket a sors eszközeivel meg kell törni. Szét kell essenek ezek a keményedések, a részecskéi meg kell puhuljanak és a kibontakozó szeretet erői által át kell minősülniük, létük meg kell szünjön.
Sajnos ez sokszor csak jó néhány inkarnáció munkájával, botlásaival, szenvedései által sikerül, egy életben semmiképp. A lelket nem lehet túlterhelni, mert összeroppanhat, ezért a feladatokat rászabják és elvégzésükhöz kellő erőmennyiséggel ellátják. Úgy képzeljétek el, hogy a lipikák előtt a lélek szőttese olyan mint egy kiterített puzle, amelyen hatalmas előrelátással rakosgatják a darabkákat. A céljuk, hogy a kívánt fejlődésbeli eredményeket minél kevesebb testet öltéssel elérjék.


Szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

Ada mediális közlés Megpróbáltatások 2. rész.


Máriában ez a fluid nyúlvány, a Messiás utáni forró vágyban, a Vele való találkozás utáni vágyban nyer kifejezést, amelyben, mint egy fókusz - lencsében összpontosult és fel tudott emelkedni a zsidó nép Messiás utáni vágyódása is, a magas világokba. Mivel Mária a legtökéletesebb paradicsomi szellemként jött a földre, ezért a lelkének nyúlványa egészen fel tudott hatolni az ős napok szférájába, a Messiások világáig, így az Úr hozzá tudott kapcsolódni Máriához ezen a nyúlványon keresztül és meg tudott történni a fogamzás. Tehát mivel senki másban nem volt ekkora a Messiás utáni vágy, ezért nem tudott volna senki máshoz hozzá kapcsolódni az Úr, csak kizárólag a legtökéletesebb paradicsomi szellemhez. Ezért nem szülhette őt meg egy egyszerű asszony, mint ahogyan azt sokan hiszik.
Mária olyan alázatos volt, hogy senki nem vette észre a nagyságát. A földi ember viszont úgy akar „nagy lenni” hogy fitogtatja erényeit.
Azért próbáltam elétek adni Mária nagyságát és szerepe fontosságát, hogy megláthassátok azt, hogy amekkora egy szellem, ha megszületik, akkor a nagyságához mérten kapja a megpróbáltatásokat is. Nem volt ez másként Máriánál sem.
Mária, amint helytállt a nagy megpróbáltatásban ( egyébként sokan vannak olyanok, akik megijednek egy - egy kegyelmi kiáradástól még akkor is, ha éppen azt kapják meg amiért imádkoztak) és a fogamzás után kiment a házból,azonnal megjelent előtte az „őskígyó”, akinek a megsemmisítése végett született meg és sziszegve támadott feléje, de Mária hamarosan a fejére taposott, minek hatására a kígyó összezsugorodott és eltávozott. Ez már egy következő próbatétel volt a számára.
Egyébként Mária a fogamzás óta folyamatos támadásoknak volt kitéve a sátán részéről megpróbáltatás gyanánt. A magzat folyamatosan gyötreltetéseknek volt kitéve, amit Mária is átélt. De Mária mindezt tudta előre, mert amikor megjelent neki az angyal, aki hírül vitte Isten akaratát, a Gyermek születésével kapcsolatban akkor azt is megmutatta Neki az angyal Neki, hogy mennyit kell szenvednie Szent Fia mellett „Éva bűneinek” a helyreállítása érdekében. Már akkor tudatosodott a lelkében a hivatása és az ezzel járó minden megpróbáltatás.
Sokkal könnyebb végigélni egy szenvedést, ha folyamatosan éli át az ember, mintha egyszerre mutatják meg neki az őszeset, ilyen esetben egyszerre zúdul rá az emberre az előtte álló szenvedésnek a terhe. De Mária mindennek ellenére igent mondott, még mindannak a reá váró szenvedéseknek tudatában is, amelyeket az angyal megmutatott neki.
Nem kell messzebbre menni, csak megmaradni Mária családjában, ahol hatalmas próbát él át József, Mária férje, akinek csodás módon mutatják meg azt, hogy kit kell feleségül vennie Isten akarata szerint és egyszer csak az derül ki, hogy az a Valaki, akire Isten ujjal mutatott, már áldott állapotban van. Ezért azonnali agyonkövezés járt volna a zsidó törvények szerint. Mekkora vívódáson és hitpróbán kellett Józsefnek átmenni ahhoz, hogy kitartson az eredetileg isteni tervnek elfogadott akarat mellett, amit a szívében megérzett, amikor minden esemény látszólag az Isten ellen szól? Amikor nagy lelki gyötrelmek közepette mégis úgy dönt, hogy nem szolgáltatja ki Máriát a törvénynek,hanem inkább titokban elbocsátja Feleségét, megjelenik az angyal és közli vele az állapot eredetét és az ő küldetését, történetesen azt, hogy éppen ott kell Mária mellé állnia, ahol ő maga is meg lett próbálva: vállalni azt az apaságot, amelyben éppen hogy nem vette ki József a részét csak külsőleg, mert valóban, ha ez nem így történt volna, akkor Máriára az agyonkövezés várt volna.

Tehát a nagy megpróbáltatásokra mindig akkor jő már a magyarázat, amikor valamennyire is megállja a helyét az ember! Mindig a h i t és a hitre épülő s z e r e t e t az ami próbára van téve az életben gyermekem.
Komoly megpróbáltatás a szegénység, de még nagyobb próba a gazdagság, mert a gazdagtól függ a szegény sorsa. A szegény ember mindig ki van szolgáltatva a gazdagok vagy legalábbis a gazdagabbak szabad akaratának, adakozási hangulatának.
Az emberek nem jöttek még rá gyermekem, hogy a szegénység is és a gazdagság is csak próbaként van a földi embernek adva, mint múló állapot.

Isten nem teremtett sem gazdagságot, sem szegénységet, hanem egyenlőséget, amely állapotnak a szeretet- próbákban való helytállással kell megvalósulnia, mert nem azért kap az ember gazdagságot, hogy magának bűnöket és felesleges múló dolgokat vásároljon, hanem örök értékeket és hogy kiegyenlítse azt amit a sátán egyenetlenné tett.
Isten akaratának az embereken keresztül kell materializálódnia, ami minden esetben a próbában való helytállással képes megvalósulni, mert csak így haladhat előre az emberi lélek a fejlődés útján. A szegénység mégis csak hamarabb viszi közelebb a szegény embert mint a gazdagot, mert a szegény ember ki van szolgáltatva a gazdag szeszélyeinek, de a mindennapi betevő falatja Istentől függ. A mindennapi kenyérért imádkoznia kell és hálát is tud adni azért, ha valamelyik tőle gazdagabb ember megszánja őt, míg ezzel ellentétben az anyagiakban bővelkedő embernek inkább természetesnek tűnik az anyagi állapota és elfelejt érte hálát adni Istennek. Tehát a szegény ember inkább halad Isten felé lélekben, mint a gazdag. A gazdag is haladhat előre, ha betölti a gazdagságával Isten akaratát és az Isten Országát építi vele az emberi lelkekben azáltal, hogy a szegény ember imájára válaszolva szükségleteit betölteni igyekszik.

folyt .köv.

UI:

Szülők figyelmébe: A gyerek, aki el AKART tűnni
https://www.youtube.com/watch?v=fu-yteBAfYQ

[Karsay1958]

Szellembarátaink szeretetéről és az áldozatokról - Felvezetés

Adai mediális közlés 2020 dec 27.


A magas szellemvilág szeretete veled és veletek van, akkor miért félsz? Az Isten valamint az Úr Jézus és a ti irányotokba érzett szeretetünk olyan hatalmas, hogy emberi szavakkal ki sem lehet fejezni de ha mégis hasonlítani szeretnénk valamely érzéshez, akkor olyan, mint amikor egy lány igazából szerelmes az igazi, vagy annak hitt fiúba. De ez az érzés ami bennünk van, ettől a fent említett érzéstől sokkal nemesebb és tisztább és lángolóbb.
Mint azt mondtam, igazából nincsenek is földi szavak ennek az érzésnek a pontos meghatározására, ezért csak durva összehasonlításokat tudunk végezni abból a célból, hogy némi fogalmatok legyen arról a szeretetszintről, amelyet valaha el kell érnetek. Ez az érzés ösztönöz bennünket az értetek való lelki - szellemi munkára.
Azt a munkát jelenti, hogy hozzáférhessünk a lelki világotokhoz és adni sokat, nagyon sokat éspedig, szeretetből a ti negatív erőitekből egy „nagy mennyiséget” átemészteni, átdolgozni ahhoz, hogy meghallhassátok a személyetekre vonatkozó hazahívó szót, az Isten üzenetét, amelyet leközvetítendők vagyunk a számotokra. De ez komoly szenvedéseket okoz nekünk, aminek az elviseléséhez szükséges a szeretet. Mindaddig, ameddig az ember visszavág, addig nem tudja diadalra vinni a szeretetet. Ebből kiindulva el sem tudjátok képzelni azt, hogy mekkora szeretete volt az Úrnak, mert semmilyen bántalmazásra nem vágott vissza, hanem szeretettel tűrt, mert a szeretet folyton csak ad, mit sem törődve azzal amit ezért cserébe el kell tűrnie a szeretete tárgyától és szenved mindaddig, ameddig a célt el nem éri, történetesen a szeretet beleültetését az emberi szívekbe. Ez viszont nem mehet másként, csakis a kapott sérelmek megbocsátásával.
Mit mondott volna az Úr, vagy mit mondjunk mi, hogy mekkora szeretetre, testvéri szeretetre van akkor szükség, ha testvérről, vagy esetleg több barátról van szó, akinek, vagy akiknek a fejlődéséért az embernek fel kell adott esetben áldoznia az életét? Mert ugyanis az az igazi szeretet, amikor az ember annyi negatív erőt fel tud vállalni átdolgozás céljából, hogy gyakorlatilag „belehal” a negatív erőknek az átemésztésébe, vagy egy egész életen keresztül zokszó nélkül viszi a reá rakott terheket?
Igaz az, hogy a történelem folyamán sokan áldozták már fel az életüket bizonyos eszmékért, de ezek az eszmék nem vitték előbbre az emberiség fejlődését, mert elsősorban sok esetben bizonyos adósság visszafizetése céljából kell elviselni az ú.n. „hősi halált” tehát nem lehet rámondani azt, hogy Isten és az emberekért való szeretetből történik meg a dolog.
Amikor egy ember az életét áldozza valakiért, vagy valakikért, abban a valakiben olyan tiszta és magas szintű szeretet él, amely csakis Istenből száll alá arra az áldozati lélekre. Ugyanis aki valamilyen mértékben is „megváltási munkát” végez, annak az ördöggel - annak az egyénnek, vagy csoportnak a szellemi környezetében levő ördögi szellemekkel - kell eredményes harcot vívnia.
Ehhez csakis olyan tiszta szeretet - energiákra van szükség, amelynek a hatására az ellentét meghátrál.


Összeállította: Bíró László


A csatolt anyagok listája:
Szellembarátaink szeretetéről és az áldozatokról
A bűn útjának jellemzői
Az Isten országába induló vonatok – Látomás
Egy földi iskola allegóriája
HANG Útmutatást keresek
Föld alatti világ
Ha tudnád…
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4wqKBR ... w?e=3L0mZM
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhZxX2n1 ... A?e=Uonf8S
Gizi médium_Ezoteriák 29 - A testetöltés anyagi és szellemi eredményei különbözőek
Letöltés a tárolóból

https://www.youtube.com/watch?v=l8Vs52v ... THuv2HKg0A
A zsinatok emberiségre gyakorolt hatása 2 – Beszélgetés Pap Gáborral

https://www.youtube.com/watch?v=GlP840dfWJA&t=214s
Pap Gábor - Már Nincs Sok Hátra (+ Kocsis István, Bakos Batu, Jéga Szabó Ferenc)

https://www.youtube.com/watch?v=hlke4zA ... q&index=31
Udvarlót karácsonyra – Romantikus filmvígjáték

https://www.youtube.com/watch?v=Pm6EKkV ... &index=104
Egy behavazott hétvége – Romantikus film

[Karsay1958]

Jeruzsálemi János próféciája
http://www.spiritualis-tanitasok.hu/pro ... EWlctMi9kg

Szabó Judit anyaga.

Interjú Szabó Judit írónővel 2009.
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/ ... WK1llS3Su4

Ada mediális közlés Megpróbáltatások 3. rész.


Azoknak legyetek a segítségére elsősorban, ti bővelkedők, akikben az Istenhit erősödését segítitek elő, vagyis akiket közelebb tudtok adományaitokkal vinni Istenhez, azaz ezáltal az anyagi javaitokkal másokban az Isten Országát építhetitek fel. Ezen a módon tudjátok az anyagi javaitokat lelki kincsekké alakítani a saját részetekre, amelyeket az Igazság angyalai szellemi vagyonotokká váltanak át, de ha viszont olyanokat támogattok, akik a kapott javakat szenvedélyeik kiélésére fordítják, akkor mindketten süllyedtek, mert valakiben a bűnös hajlamok növekedését segítettétek elő. Bűnt nemzeni bűnös emberben, süllyedést idéz elő.
Istenért, az Isten akarata megvalósulásáért az embernek mindig valamiről le kell tudni mondania, vagyis minden esetben válaszút elé állíttatik az Isten útján járni szándékozó ember. Tehát mindig két „kínálat” között kell választania az embernek, gyermekem: az Isten és az ellentét kínálata között. Az ellentét kínálata mindig a jelenlegi jó, vagy legalábbis a jobblétről,- legyen az egészség, vagy bárminemű földi, illetve evilági öröm- szól, míg ezzel ellentétben az Isten kínálata sok esetben itt a földön a szenvedést, az önmegtagadást, a lemondást kínálja fel a testbezárt szellemnek, de helyébe örök életet ad, mert csakis úgy juthat el az ember az Isten Országába, ha itt a földi világban a testiség, vagyis az e világ minden kínálatának megtagadásával kimunkálja azt a saját lelki világában.
Óriási csalódások lesznek majd azok körében, akik elhitetik magukkal azt, hogy az Isten Országába nem illő tulajdonságokkal, azok levetkőzése nélkül, csupán csak némi hittel be tudnak jutni a magasabb szférákba.
Senki sem juthat be az Isten Országába gyermekem, aki előbb ki nem dolgozta magában Azt, még itt a földön!!! Ezt pedig, csakis ennek a világnak a teljes megtagadásával lehet kimunkálni és elérni a lelketekben.

Vigyázzatok gyermekem, hogy ti meg ne csaljátok magatokat e tekintetben, mert akkor ti felétek is szól az Úr szava az ítélet napján:
- Hát te barátom mi végre jöttél ide? Vessétek ki őt a külső sötétségre!
Az Isten Országába csakis a kimunkált lélek juthat be, vagyis, aki megmosta és megtisztította a menyegzői ruháját a Báránynak a vérében.
De a megpróbáltatás nem csak anyagi téren ér benneteket mint bálványimádás terén, hanem a lélek másfajta bálványozásának a területén is. Azt mondja az Úr:
- Ha megismeritek az igazságot, az igazság szabaddá tesz titeket!
És az ember mégis nagyon hajlamos a bálványimádásra, a „saját igazságának” a bálványozására. Inkább szakít olyan lehetőségekkel gyermekem, amelyek kisegítenék őt a saját bálványainak az imádásából, minthogy engedje magát Isten által vezetni előre a szabadulás útján. Az ilyen embert nevezi az Úr bálványimádónak. Aki viszont bálványt imád, gyakorlatilag az ördögöt imádja gyermekem, mert a mai kornak is éppúgy megvannak a maguk bálványai, mint az Ószövetségben élő embernek. A kor változott ugyan e tekintetben, de az emberi szív, szinte semmit.
Sajnos a hatalmasok, már állítják fel az Ószövetségi bálványokat is, csak mai csomagolásban, és aki nem hajol meg ezek a bálványok előtt, az „kemencébe vettetik”.
Akik annakidején bálványokat építettek és imádtak, azok építik, imádják és imádtatják most is, mert nem tudtak a fejlődési folyamatokkal együtt rotálni.
Ez mind az eddigi és a jelenkori fejlődni nem akarás következménye itt a jelen világban, vagyis, a saját igazatokhoz való feltétlen ragaszkodás egyfajta megnyilvánulási formája, inkább következménye.
Engedjétek magatokat Isten által vezetni és ne ragaszkodjatok a saját emberi bölcseleteitekhez, mert azokkal nem fogtok tudni egy lépést sem előbbre haladni a fejlődés útján.
Ez is mint egy próba jelenik meg a fejlődésetek útján. A fejlődésre alkalmas ember kész elhagyni a jót a jobbért,mert ha nem,akkor hasonlóvá válik ahhoz a dogmatikus emberhez, aki homokra építi a házát, amelyet az első vihar alapjaiban fog megingatni, amikor erre elérkezik az idő.
Ismételten azt mondom gyermekem, hogy nagyon vigyázzatok, hogy ne zárkózatok el azoktól a csatornáktól, amelyeken keresztül segítséghez juthattok, hogy minden szempontból kiemelhessen benneteket az Isten kegyelme a számotokra bálványokat jelentő úgy szellemi, lelki és fizikális dolgokból.
De térjünk vissza a nagy megpróbáltatásokat értetek és Istenért elszenvedő emberekre. Maradjunk Józsefnél, aki arra kérte az Urat, hogy amikorra elérkezik a nagy szenvedéseknek az ideje az ő „nevelt fia, de inkább Ura” részére, akkorra már ne éljen, mert nem bírná átélni azt a látványt, amelyben Jézus és Mária részesül. De szellemi állapotban viszont megjelenik Jézus mellett és erőkkel segíti őt a kereszt hordozásban, abban, hogy ne haljon meg mielőtt még be nem teljesedik Isten akarata. József végül is ezzel a cselekedetével nagyban részesévé lett a társmegváltásnak.

Tehát gyermekem, ha megpróbáltatás ér benneteket, ne ijedjetek meg, mert valamilyen szinten a föld tisztulását segítitek elő vele.
A jövőben viszont nagy megpróbáltatás elé néz a föld a „bálványimádók” részéről, de aki mindvégig kitart, az el fog jutni az üdvösségre. Ha látnátok mindazt előre, ahogyan Mária előre látott, nem bírnátok elviselni még a tudatát sem azoknak a megpróbáltatásoknak, amelyek a földi emberekre várnak, főként az elragadtatás után. A Földet már amióta emberek élnek rajta, nagyon sok megpróbáltatás érte, de az Úr mégis azt mondta erre az időkre, hogy olyan nagy megpróbáltatások érik az utolsó idők emberiségét, amely nem volt a világ kezdete óta mindmáig és nem is lesz soha.
Ha mindezt tudnátok, sokkal komolyabban fognátok a hétköznapjaitokat és igyekeznétek megállni a helyeteket a kísértésekkel szemben. Ezért, vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!


A kísértéseket ti magatok termelitek ki magatoknak a bűnös vágyaitokkal, amelyeket sok esetben sokkal nagyobbra növesztetek, mint amekkora megpróbáltatásokat elbír a lelketek. Ezért a vágyaitok révén ti magatok viszitek bele saját magatokat a kísértésekbe. Ennek okáért foglalta az Úr az imájába mint Isten felé megnyilvánuló kérelmet, miszerint: „Ne engedj minket kísértésbe esni!”
Most Isten veletek gyermekem.

Ada.2021.01.10.

UI:

Párkapcsolati tanácsadás, párterápia! Dr Csernus Imre
https://www.youtube.com/watch?v=40N6qDHHTl8

[Karsay1958]

Találtam egy érdekes írást, jó a 2012-es megjegyzés nem úgy van, de a többi részének nagy az igazság tartalma:

Íme az írás:

"Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt." - MÁTÉ EVANGÉLIUMA 7. fejezet:14
Az idő gyorsa közeleg, szétválasztás időszakát éljük, amikor elválik az ocsú a búzától! Bármelyik gondolatod, érzelmed, vagy szándékod, amelyet a magadénak hiszel, egyáltalán nem biztos hogy a tied! Csak Jézust kövesd, NE pedig a gondolatod, érzelmed, vagy szándékod.
Hogyan akar bárki, bármilyen változást, ha még a spirituális emberek sem képesek együttműködni ebben a helyzetben? Aranykori határidő módosítva lett 2012-ről, 2035-re. A jó emberek miatt kaptunk, 23 év haladékot. A szétválasztás időszaka 2020 - 2026 a szűk 7 esztendő, aminek a végére csak azok élik túl (Kb. 1.8 milliárd ember), akik teljesítették az aranykori minőséget (MÁTÉ 7:14).
Ha valaki még nem vette volna észre ez a szétválasztás kőkeményen zajlik. Jól érezhetők azok az energiák, amelyek egyre erőteljesebben arra késztetnek bennünket, hogy minden ember elfoglalja helyét a felfogása és tudása alapján a létezésben, mert az időnk lassan lejár. Nagyon közel vagyunk egy olyan globális változáshoz, amelyben az elnyomó, kifosztó, másokból élősködő Káin és Ábel féle életforma el lesz törölve a földbolygóról Teremtői szintről.
Ennek az életmodellnek és fertőnek az évei megvannak számlálva, mivel szembe megy minden univerzális törvénnyel. Ennek képviselői és támogatói nem vehetnek részt abban az életminőségben amit úgy hívunk hogy aranykor. Az aranykor meg nem választás kérdése az lesz vagy veled vagy nélküled!
Vannak akik alapból a hazugságra és a pusztításra lettek teremtve, MERT VAN ILYEN IS. Jézus: "Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja."

MA VÉLETLEN NEM EZT A MÉRHETETLEN HAZUGSÁGOT, PUSZTÍTÁST ÉS BOHÓCKODÁSOKAT LÁTJUK?
JÉZUS: "Minden palántát, amelyet nem az én mennyei Atyám ültetett, ki fognak gyomlálni."
Az univerzális törvényekkel ellentétben áll minden olyan ember által alkotott törvény, amely nem a többség érdekeit szolgálja bolygó szinten, amely nem a tisztesség, becsület, erkölcsre épül és amely nem az élet gyarapodását szolgálja. Ilyen például az aberráció minden formája, a férfi női szerepek szétverése, megkérdőjelezése, a család és élet ellenes propagandák minden formája, stb..,stb...
Jól látható és érezhető a háttérből irányított aberrált, lelki nyomorék sátáni erők és azok kiszolgálóik, támogatóik vergődése, és az a mérhetetlen pusztítás amit tapasztalhatunk az élet minden területén erkölcsi, lelki, szellemi és anyagi szinten egyaránt. Ők a fél(elem) világában élnek, félnek az igazságtól, félnek a hatalmuk elvesztésétől és félelmükben, lopnak, csalnak, hazudnak és pusztítanak bolygó szinten!
Ha bárki azt hiszi hogy egy következmények nélküli világban él ahol bármit megtehet, és a tetteinek nincsenek következményei vagy földi törvényekkel felül írhatók az UNIVERZÁLIS TÖRVÉNYEK, az a személy óriási tudatlanságban tengeti az életét.
Ez egy TEREMTETT világ és kontroll alatt van az egész világegyetem a TEREMTŐ ÁLTAL, aki nem azonos az ószövetségi gyilkoltató Istennel. Ez a Teremtői szuper intelligens energia benne van mindenben és mindenkiben, nélkül nincs semmi és senki. Ez a szuperintelligens energia tarja össze az anyagot, különben nem létezne olyan mint anyag és nem létezne semmi és senki, EZÉRT VAN KONTROLL ALATT MINDEN ÉS MINDENKI ÉS SENKIVEL NEM TÖRTÉNIK SEMMI CSAK ÚGY VÉLETLEN.

Teremtői szintről kapott problémák lehetnek: betegség, baleset, családi és anyagi problémák amely mind kivétel nélkül TETTEINK következménye és Teremtői szintről vannak megszervezve egyénre szabva minden embernek. SENKI NEM MENEKÜLHET!
A nem tudás nem mentesítő körülmény, és minden létező probléma és gonoszság forrása a TUDATLANSÁG.
Legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy ez a mérhetetlen pusztítás, lelki, szellemi és anyagi szinten vajon milyen ENTITÁSNAK az érdeke, kik irányítják ezt a földbolygót, és kik által van manipulálva az egész emberiség.
Miért kénytelenek törölni a földbolygót Teremtői szintről, ha nem ébred az emberiség?
Az emberiség 20%-a egy idegen hüllő faj érdekeit szolgálja anélkül, hogy tudnának róla. A jelenlegi emberiséget azért tartják tudatlanságban, hogy tele legyenek problémákkal. Ha tele vannak problémákkal, akkor tartósan rossz hangulatban élnek és alacsony rezgésszintre süllyednek, ami megegyezik a hüllők alacsony rezgésszintjével. Ez azt jelenti, hogy a hüllők az érdekeiknek megfelelően könnyen hipnotizálják a földi uralkodó osztályt, akik 40%-ban hüllő génekkel rendelkeznek és rajtuk keresztül az egész emberiséget.

HA NEM ÉBREDÜNK, NEM MI LESZÜNK AZ ELSŐ civilizáció ami el lesz takarítva erről a földbolygóról sokkal hamarabb mint azt gondolnánk, atombombástól, pénzestől és vallási dogmástól együtt, ha továbbra is egy olyan MEGOSZTÓ sátáni RENDSZERT és élősködőket tartunk hatalomban, akik a pusztításra lettek teremtve, akik ember és Isten közé álltak, hogy az össze vissza lopkodott, átírt, kisajátított és Isteni törvényeknek beállított hazugságokkal napi szinten felhasználhassák az embereket EGYMÁS ELLEN, a megosztásra, a gyűlöletkeltésre és ha kell egymás legyilkolására, hogy ez által biztosítsák saját hatalmukat. Most éppen a migrációs fajkeverő pusztítással szeretnének pusztítani.

MÁTÉ EVANGÉLIUMA
7. fejezet
A képmutató ítélkezés.
1 Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek!
2 Amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak majd fölöttetek is ítélkezni. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak majd nektek is visszamérni.
3 Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magadéban a gerendát sem veszed észre?
4 Hogy mondhatod embertársadnak, hogy hadd vegyem ki a szemedből a szálkát, amikor a magad szemében gerenda van?
5 Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, s akkor hozzáláthatsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből!
A szent dolgok megbecsülése.
6 Ne adjátok a szent dolgokat a kutyáknak és gyöngyeiteket se szórjátok a sertések elé, különben még eltapossák lábukkal, és megfordulva széttépnek benneteket!
Az állhatatos imádság meghallgatása.
7 Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek!
8 Mert aki kér, az kap, aki keres, az talál, s aki zörget, annak ajtót nyitnak.
9 Melyiketek ad fiának követ, amikor az kenyeret kér tőle?
10 Vagy ha halat kér, ki ad neki kígyót?
11 Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, akkor mennyivel inkább ad jót mennyei Atyátok azoknak, akik kérik.
Az aranyszabály.
12 Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez a törvény és a próféták.
Szoros szűk kapu, keskeny út.
13 A szűk kapun menjetek be! Tágas a kapu és széles az út, amely a romlásba visz – sokan bemennek rajta.
14 Szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet – kevesen vannak, akik megtalálják.

A hamis próféták.
15 Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.
16 Gyümölcseikről ismeritek fel őket. Szednek-e tövisek közül szőlőt vagy bogáncsról fügét?
17 Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt.
18 Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt.
19 Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt.
20 Tehát gyümölcseikről ismeritek fel őket.
21 Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: – Uram, Uram! Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem azon a napon:
22 Uram, Uram, hát nem a te nevedben jövendöltünk? Nem a te nevedben űztünk ördögöket? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát?
23 Akkor kijelentem nekik: Sosem ismertelek benneteket. Távozzatok színem elől, ti gonosztevők!
Hasonlat a sziklára épített házról, mert aki kősziklára épít.
24 Aki hallgatja szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát.
25 Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja.
26 Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette.
27 Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak. Az összedőlt és romhalmazzá vált.”
A Hegyi Beszéd vége.
28 Ezzel Jézus befejezte ezeket a beszédeket. A nép ámult tanításán,
29 mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, s nem úgy, mint az írástudók.
Forrás / Source:


http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b= ... kHvRGHXcuE

https://abibliamindenkie.hu/uj/MAT/7/?f ... JqK0tTTasY

https://szentiras.hu/SZIT/Mt7?fbclid=Iw ... AyCQGdU4cQ

https://www.youtube.com/watch?v=8YRzIus ... AyCQGdU4cQ

[Karsay1958]

Hívottak és választottak 1

Laurenciusz Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet szabadon

A krisztusi igazsággal beoltott szellem nemcsak a lelkében tisztul meg és válik egészségessé, hanem még a testében is. Hiszen amint mondtam, a lélek a szellem vetülete; ha tehát a szellem a tiszta igazság erőit sugározza ki, akkor a közbülső réteg: a lélek is megtisztul. És amint a szellem tisztává és ragyogóvá tette a lelket, az ő vetületi rétegét, úgy a megtisztuló lélek is tisztává és egészségessé teszi az ő vetületi anyagát: a testet. Ahogyan a tiszta sugárzás eloszlatja a lélekből a tisztátalanság, a fertőzöttség felhőit, ugyanaz átjárván a testi réteget is, állandó hatásával felbontólag hat a testben besűrűsödött fluidokra is, s a testet, a vastag anyagot, — amely szolgai módon követi a belső erők megmozdulását — felszabadítja azoktól a szabad cirkulációt, szabad mozgást akadályozó tespedő anyagrészektől, amelyek azt addig beteggé tették.
Megfigyelhettétek, hogy megtért emberek, akik teljességgel megfordultak, akik merőben más életet kezdenek élni, mint azelőtt éltek, egyszer csak betegeskedni kezdenek. Némelyek egészen súlyosnak látszó heveny betegségeken esnek keresztül, amely betegségek alatt a testből rendszerint bűzös, tisztátalan nedvek, gennyes váladékok távoznak el, mint a tisztuló fluidok anyagi salakjai.
Legyen ez előttetek kiáltó bizonyság Isten szeretetének, nagyságának, és a krisztusi igazság hatalmas gyógyító erejének mindenen uralkodó nagysága mellett. És higgyétek el ebből kifolyólag, hogy a megtérés folytán, a tiszta erők hatékonnyá tétele által életek, amelyek immár a sír felé hajolnak, újból erőre kaphatnak, mert Isten elég hatalmas ahhoz, hogy annak, akinek már a szemét akarják lefogni, új életet ajándékozzon, mert megbízható ígéret lakik a lelkében arra nézve, hogy azt az új életet Neki fogja szentelni, és az igazságért fog élni.
Isten megteheti azt, hogy egy életet két, sőt három élet tartalmával telíthet meg, ha valaki vállalja és elég benső biztosítékkal bír arra az áldozatra, amivel az igazság hirdetése, terjesztése és megvalósítása jár. Pedig ez valójában nem is áldozat, hiszen önmagának tesz vele jót az emberszellem. Csak egy kevés világos értelem kell annak belátásához, hogy összehasonlíthatatlanul többet nyújt, mint amennyi fáradságot igényel az új élet, amely telve van Krisztussal: az igazság és a szeretet érvényesítésével.
Az ilyen Krisztusban megtért ember lelkéből azután egyes tiszta parányok belehullhatnak mások lelkébe, és ott is megindíthatják ugyanazt a folyamatot; a csírák ott is megerednek, és kiszorítják abból a lélekből is a sátán vetésének palántáit.
Minden bizonnyal itt a földön, ahol az itt élők háromnegyed része súlyos beteg, és csak egynegyed része gyógyulófélben lévő, vagy alig gyógyult. Sokkal könnyebb dolga van az ellentétnek, mint az igazságnak, mert az ellentét a maga eszméjének csíráit sokkal könnyebben hintheti el a beteg lelkekben, mint azok, akik Isten munkáját akarják végezni.
Az élet könyvében azonban fel vannak jegyezve azok, akik hívatottak Isten országába. Ha eszetekbe veszitek, hogy Isten mindenekfelett jó, mindenkinek csak ajándékoz, és senkit sem büntet, akkor könnyen beláthatjátok, hogy mindenki csak önmagát szenvedteti, amikor kaput nyit a lelkében a sátánnak, s azt is megállapíthatjátok, hogy kik azok, akik hívatottak.
Kedves embertestvéreim! Vannak emberlelkek, akiken nem lehet segíteni. Vannak olyanok, akik a sátánnak egészen átadták magukat, akik a hátralévő időben sem szenvedésekkel, sem kegyelmi ajándékokkal, sem felvilágosításokkal el nem mozdíthatók arról az álláspontról, amelyet makacsul, önhitten, elsötétült lélekkel elfoglaltak.
Vannak azonban olyanok, akik tájékozatlanságukban mind a jónak, mind a rossznak nyitva állnak. Olyan a lelkük, mint egy mérleg. Mindennap hull valami a mérlegnek hol egyik, hol másik serpenyőjébe. Az egyik serpenyő az igaz és jó impreszsziókat tartalmazza, a másik pedig a hitetlenség, az önzés, a bűnök tényezőit. A mérleg két serpenyője folyton ingadozik.
Ennél a határozatlan és ingatag embernél — aki szeretne hinni, de nem tud, aki cselekszik jót is, rosszat is, aki nem tud lemondani az élvezetről, bár tudja, hogy azt sokszor helytelenül teszi. Aki fél, bár tudja, hogy igaznak és bátornak kellene lennie, — a mérleg nyelve soha egyensúlyi helyzetben nincs, hol egyik, hol másik oldalra billen, s az élet és az erő ebben forgácsolódik el. Az ilyen lelkek még megmenthetők. Ezeket lehetne tehát hívatottaknak nevezni, s ilyenek nagyon sokan vannak. Miután azonban ezek még olyan gyenge lelkek, hogy közvetlenül képtelenek a magasabb hatalomhoz kapcsolódni, ennél fogva Isten, aki mindig csak jót ad, kiválaszt hű gyermekei közül egyeseket segítőkül, tehát ezek a választottak.


Megjegyzés: Laurenciusz, az egykori Szent Lőrinc szelleme ennek a könyvnek az írója Pál médiumítása által. Mária és Buddha szellemével egyazon fejlettségi szinten ők hárman írták Adelma médium révén a “Szellem, erő, anyag” című szellemtani alapművet. Ebben Mária a szellem, Buddha a lélek és Laurenciusz a testtel kapcsolatos tudást képviselte.

szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

Hívottak és választottak 2

Laurenciusz Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet szabadon

Oh erre sokan ajánlkoznak, mert abban a világban, ahol a bűnöket már levetett szellemek élnek, nem úgy van, mint a földön, hogy mindenki azt szeretné, hogy a másik végezze a szolgálatot, ő pedig élvezzen és pihenjen! Nem; ebben a világban, — habár ez is a föld talajából nőtt ki, de már lehántotta magáról a bűn bilincseit, — boldog az, akire az Úr rámutat, mert kiválasztottnak érzi magát. Egy-egy ilyen kiválasztott boldog, és leborulva ad hálát, ha a sok közül, akik mind szeretnének ilyen munkát végezni, éppen őt választja az Úr szeretetből, mert látja rajta, hogy ő azt a munkát el is fogja tudni végezni.
Az ilyen választottakat az Úr leküldi a földre, hogy egy-egy nehéz feladatot teljesítsenek. Az ilyen „választott” a földi életben összekapcsolódik a „hívatottal.” Talán mint hitvestársak, talán mint testvérek, vagy jóbarátok, vagy más viszonylatban, mint két egymásra utalt ember élnek együtt. Ha jellemzem őket, bizonyára rá fogtok ismerni az életben egy-két ilyen esetre. A földi testben már nem lehet tudni, hogy ki a hívatott és ki a választott, a külső nem árul el semmit, mindketten munkaruhában vannak. Sokszor az látszik haladottabbnak, aki éppen nagyon elmaradott, és az látszik alacsonyabban állónak, aki küldetésben van, mert a föld nem az a világ, ahol valakinek a szellemi arculatát könnyen fel lehetne ismerni. Legalább is földi embernek nem.
Az egyik tehát folyton csak ad, ad a lelkének gazdag tárházából szeretetet, türelmet, alázatosságot, szolgálatot, szelídséget; feláldozza az érzéseit, gondolatait, feláldozza még testi erejét is; a másik csak elfogad, sőt követel, rendelkezik, uralkodik; nem hálával viszonozza a szeretetet és a szolgálatot, hanem gyűlölettel, bosszúsággal, háládatlansággal.
Így folyik az életük nap nap után, egyik év a másik után. Az egyik lassan, mint az árnyék, elkezd fogyni, a másik pedig, mintha semmit sem fogott volna rajta az áldozat hatása. Amikor ilyen embereket láttok, a szívetek megtelik részvéttel és szeretettel az áldozati báránnyal szemben, és lázadozik a hálátlanság és igazságtalanság láttán; nem tudjátok megérteni, hogyan lehet az, hogy valaki annyi béketűréssel, szelídséggel és alázatossággal viselje a gonosznak igáját.
Amikor így megtelik a lelketek az igaz és jó iránti szeretettel, akkor a lelketek igaz és tiszta kisugárzásával erősítitek az áldozati bárányt. Ezt jól teszitek.
Amikor pedig a másik felet szemlélitek, aki mindezzel a jósággal szemben gonoszul, hitványul viselkedik, megtelik a lelketek haraggal, ellenszenvvel, gyűlölettel, és kívánnátok neki minden rosszat, hogy a ti emberi igazságotok szerint megtanulja, hogyan kellene viselkednie. Ezt nem jól teszitek. Nem jól teszitek azért, mert ha azt, aki ilyen szánalomra méltó, szánnátok, akkor annak az áldozati báránynak munkáját könnyítenétek meg. Ha azt, aki ilyen háládatlanul és gonoszul viselkedik, nem a gyűlöletetekkel akarjátok sújtani, hanem az imádságotokkal segítenétek megfékezni, ezzel hozzájárulnátok az ellentétes erők megbénításához, és siettetnétek a végkifejlés felé az igaznak szolgálatát.
Embertestvéreim, nézzünk egy kissé mélyebben ennek a dolognak a lényegébe. Az, aki nem szenved, hanem szenvedteti a nála jobbat, ha nem volna éppen ebben a viszonylatban, talán egészen tűrhető átlagember volna, aki nem hívná ki más emberek megbotránkozását és felháborodását. Sőt más relációban talán még így is egészen tűrhető jellemű ember, csak éppen ebben az egy relációban gonosz.
Ennek mélyebb oka van. Ennek oka az, hogy az a fehér lélek, aki melléje van állítva, aki álöltözetben a menny igazságát képviseli a földön, éppen a fehérségénél és nagyobb szellemi erejénél fogva magához vonzza az ellentét fluidjainak tömegét, kihívja maga ellen a sátán haragját.


szemlézte. Bíró László

[Karsay1958]

https://www.youtube.com/watch?v=MA4gjH1bBUg


Hívottak és választottak 3

Laurenciusz Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet szabadon

Ennek mélyebb oka van. Ennek oka az, hogy az a fehér lélek, aki melléje van állítva, aki álöltözetben a menny igazságát képviseli a földön, éppen a fehérségénél és nagyobb szellemi erejénél fogva magához vonzza az ellentét fluidjainak tömegét, kihívja maga ellen a sátán haragját. Különben a sátán sem azért haragszik, és az ellentét sem okvetlenül azért nyomul oda, ahol egy-egy ilyen áldozatos lélek körül a krisztusi munka folyik, mintha azt mindenkép el akarná pusztítani, hanem mert ő is melegedni akar egy kicsit, ő is a világosság felé törekszik egy kicsit, hogy az emberen keresztül bepillanthasson a mennybe, mert hiszen el van esve, el van sötétedve, és neki is világosságra lenne szüksége.

Mást azonban nem adhat, mint csak ami sajátja: a rosszat. Ezt pedig nem teheti másképp hatékonnyá, mint azon az emberlelken keresztül, akinek melléje szegődik, vagyis éppen azt használja fel médiumul, akinek megváltásáért, meggyógyulásáért ez a tiszta szellem alászállt. Szinte azt mondhatnám, hogy természetszerűen következik be ez az állapot, mintegy az ellentétes erők kiegyenlítéséül. Természetszerűen és csaknem szükségkép következik be az a folyamat, hogy a bűnös gyűlöli azt az igazat, aki őt szereti; azért gyűlöli, mert az ellentétes hatalom megtelíti őt a maga sátáni érzésével.
E küzdelem közben a mérleg két oldala folyton billen, mert a bűnös lelkében dúl a harc; világos pillanataiban látja hitványságát, s látja amannak ártatlanságát, aki mellette szenved, s ilyenkor a mérleg a jobboldalra billen. Majd megint fölerősödik a sötét befolyás, és akkor a mérleg balfelé billen. Az áldozati bárány pedig egy kicsiny, pirkadó reménység után ismét a fájdalom sötétjébe süllyed.

Az Égi Hatalmak azonban vigyáznak az ő bárányaikra; azok közül egyetlenegynek sem szabad elvesznie és dolgavégezetlenül visszatérnie. Míg az áldozati bárány szenved, és jó erőit munkáltatja, addig odafenn a mennyei könyvvitelben minden titokban elsírt könnyét, minden zokogásba fúló sóhajtását följegyzik, és az mind-mint tehertétel szerepel a másiknak a számláján. Amikor pedig elérkezik a pillanat, hogy a mérleg jobboldali serpenyőjébe a tiszta és igaz lélek már annyi súlyt helyezett, hogy csak egy szemernyi, talán csak egyetlen könnycsepp kell, hogy végleg jobbra billenjen, akkor ez után az utolsó könnycsepp után visszahívják a maga hazájába, és magára marad az, akit addig áldozatával gyámolított.
Ekkor rendszerint a fekete hatalom is visszavonul; hiszen megszűnt a ragyogás, amely odavonzotta őt. A magára maradt lélek pedig riadtan és kétségbeesetten áll ott a pusztaságban. Egy nap, egy óra alatt minden összedűlt, elmúlt, mint a köd, az a világ, amelyben addig egyeduralkodónak érezte magát, s az összedűlt világ romjai alatt minden elveszett, amit addig értéknek hitt. A romok alól csak egyetlen kincs ragyog elő, egyetlen klenódium, aminek eddig nem tulajdonított értéket: az az igazság, ami az eltávozott, meggyötört drága lény lelkében ragyogott: az igazság, a jóság.
Most két kézzel kap ez után a kincs után, amit annyira félreismert, s igyekszik ezt minden erejével asszimilálni. Le akarja gázolni magában azt, aki azelőtt volt. Megerednek a szeméből a könnyek, amelyek megkezdik tisztára mosni a lelkét. Éjt nappallá tesz, hogy jóvátegyen mindent, amit rosszul cselekedett. Valóban mindinkább elterjed lelkében a világosság. Amennyire csak teheti, megtölti érzelmi szféráját melegséggel, és a szellemét olyan érzések, olyan rezgések kitermelésére kényszeríti, amelyek áttisztítják lelkét-testét.
És valahányszor erőt vesz magán, valahányszor diadalt vesz az ellentéten, mindannyiszor törölnek egy-egy tételt a mennyei könyvelésben azokból az elejtett könnyekből, azokból az elszállt sóhajtásokból, azokból a jajokból, amelyeket abból a tiszta lélekből a méltatlanul elszenvedett fájdalom sajtolt ki, és az áldozat lassan megtermi gyümölcsét. Azt, aki azelőtt ingadozó volt, és akit az ellentét a maga fanatikus harcosává tehetett volna, a mennynek egy kicsiny küldötte a maga áldozatával Krisztus katonájává avatta.

Így végzik munkájukat Krisztus hadseregének tagjai: a választottak a hívatottakon. Ezek ebben a sötét földi éjszakában mint apró csillagok ragyognak. Az egyik kihuny, a másik felragyog. És ahol egy kihunyt, ott lassú derengés marad hátra, amely hova-tovább mind fényesebb világossággá erősödik, és mint új, tiszta ragyogás válik ki abból a sötétségből, amely azelőtt egészen az ellentét birodalmához tartozott.


Szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

https://www.youtube.com/watch?v=xJyX58Q ... 6cNuB_%3A6

Ősfény és teremtett fény

Részlet az "Emánuel szellem nyilatkozatai" című kötetből


Semmi, ami Istenből származott – sem szellem, sem isteni tulajdonság – nem "enyészik" el Istenben, ahogy azt sok földi ember gondolja. A kicsiny nem vész el a nagyban, hanem inkább tökéletesedik benne. Így a szeretet szellemről-szellemre hatalmasabb, erősebb, intenzívebb lesz, amint a szellem az Ősszellemhez közeledik.
Miután az Isten adta tulajdonságokkal felruházott szellem, az örök törvények láncolatán felküzdve magát megállhat az Ősfény körében, ha tehát ez az Ősfény elönti őt, akkor ez minden tulajdonságát élesen, tisztán, ragyogóan emeli fel az Isten által elrendelt tökéletesség fokozatára. Mert az lehetetlen és elképzelhetetlen, hogy a teremtett fény valaha is összevegyüljön az Ősfénnyel; de miközben ebbe belemerül, örök törvények által lényének tökéletessége kell, hogy kikristályosodjon.


Építsétek Isten országát. Adai mediális közlés.1.rész

Drága gyermekem!

Az Úr Jézus nevében köszöntünk benneteket!

Bátorítani szeretnélek benneteket, ne csüggedjetek el, mi veletek vagyunk az Úr Jézus nevében és segítünk benneteket mindenben, mert mind nagyobb és nagyobb szükségetek lesz a segítségnyújtásunk igénybevételére, ugyanis a terhek csak növekedni fognak, mert itt az utolsó időkben még össze kell gyűjtenünk általatok a kévékből kihullott kalászokat. Tudjuk, hogy nehéz feladat ez gyermekem, mert folyamatosan növekszik az ellenszél, amellyel szembe kell mennetek. De ezt csak az Istentől kikönyörgött, kapott erőkkel lehet megtenni. Ezért kértünk már benneteket többször is, hogy „szüntelenül imádkozzatok”. Ha Istennek éltek és kitartóan végzitek a munkátokat, akkor nincs mitől félnetek, mert Néki gondja van az övéire. De ehhez valóban Neki kell hogy szenteljétek az életeteket, mert akkor tudjátok magatokhoz vonni azokat az erőket, amelyek kiemelnek benneteket ennek a földnek a hatalma alól. Ekkor Isten megvéd benneteket minden komolyabb megpróbáltatástól, külső és belső ellenségtől. De ehhez komoly hitre van szükségetek. Aki nem hisz maximális mértékben Istenben és úgy, hirdeti az „igét” a saját szintjének megfelelően, kevéssé tudja őt megvédeni az Isten, mert a védelmet nem Istenben, hanem a külső körülményekben keresi, mert Isten helyett azokban hisz. Hinni, annyit jelent, mint Istenben és az Ő védelmében élni.
Minden élőlény, így az ember is egy jelenség a fizikai világban. Az különbözteti meg az embert más jelenségektől, hogy van hite. A hit ajándék, amelyet magának az embernek kell naggyá fejlesztenie a lelki világában. Ezt nagyban elő lehet segíteni önmegtagadással. Amikor az ember megtagadja a hajlamait, gyakorlatilag Istennek készít elő a lelkében nagyobb teret. Tehát amikor lemondatok a hajlamaitok bármelyikéről, gyakorlatilag az Isten növekszik bennetek, természetesen csak akkor, ha ezzel a szándékkal történik a lemondásotok és nem valami földi cél elérése érdekében. Mindent Istenért és az Ő akaratáért kell tennetek és nem másért. Sokan vannak, akik böjttel ki szeretnének valamit erőszakolni Istentől, de ez nem igazából megy, mert az embernek elsősorban engedelmeskednie kell és nem követelőznie Isten felé.
A kereszt hordozása is Istennek történő engedelmességből kell, hogy történjen. Amikor valaki ledobja a saját keresztjét, azt másnak a vállára dobja át. Ha valamit nem szenvedtek ki, vagy nem dolgoztok ki magatokban, azt feltétlenül másoktól veszitek el!

Ezért hát vigyázzatok gyermekem, hogy hogyan dolgoztok magatokon, mert az Isten Országába, csak a kidolgozott lélek kerülhet be. Ne „lopjatok el” másoktól semmit, hanem igyekezzetek mindenért megdolgozni, mármint lelki téren.
„Ezen túl véres verejtékkel keresed meg a te kenyeredet.” Ezt mondja az Úr Ádámnak miután elbukott és ezzel kiszolgáltatta az erőit az őt megkísértő sátánnak, hogy csakis komoly szenvedéssel, szinte vért izzadva tudod csak visszaszerezni a fejlődésedhez szükséges erőket. Igaz, alacsonyabb szinten, ez az anyagi javak megszerzésére is vonatkozik, de ebben az esetben sem az anyagi javak megszerzése a cél, hanem az anyagnak, vagyis a bukásotok révén megsűrűsített fluidjaitoknak a lelketekről való ledolgozása. Ha nem az anyag nemesítése lenne a fő célja az anyagban való munkálkodásnak, akkor mindenfelé anyagi jólét lenne itt a földi viszonylatban, de ha megfigyelitek pl. a becsülettel dolgozó szántó - vető embert, aki a föld iránti szeretetből, tiszteletből és kötelességtudatból is műveli a földjét, bizony sok esetben az időjárás zordsága megtizedeli, vagy tönkre is teszi a termést. Vagy vannak rá esetek, hogy Isten megengedi azt, hogy a becsülettel elvégzett munka bérét nem fizeti ki a munkaadó. Ezek a jelenségek mind azt célozzák, hogy elsősorban a munka léleknemesítő volta kerüljön előtérbe és ne az anyagi hajsza, vagy csak az anyagiakért való feltétlen törekvés legyen a fő célja az embernek, hanem az anyagtól való elszakadás.
Amikor már ebben valamennyire helyt álltatok és a lelketek már valamennyire is levetkőzte a levetkőzni valót, akkor tovább kell ugyan dolgoznotok, de már más téren, az önmegtagadás terén, mert ez a folytatása az anyagba tapadt szellemetek kiemelésének az anyagi világból. A munkának soha sem szabad megszűnnie,mindig dolgozni kell, csak a feladatkör az ami változik. Ezen a szinten már az Isten Országának a terjesztésében való munkálkodás is ugyanezt a célt szolgálja a lelketekre nézve, mint „pozitív karma”.
Sokáig és sokat kell szenvednie a léleknek, amíg valamennyire is megtisztul, de amint elkezd a szeretetben, ill. az Isten Országáért dolgozni, akkor aminek sok szenvedés által kellene letisztulnia a lélekről, szinte feloldódik Isten szeretetében és az Isten szeretetének a kiterjedéséért való munkálkodás révén. De mégis azt mondjuk, hogy szenvedés nélkül nem lehet bejutni az Isten Országába, vagyis általa annyira meg kell tisztulni, hogy polgárai lehessetek az Országnak. Az embernek meg kell tapasztalnia a saját „bőrén” azt, hogy az Istentől való eltávolodás hova vezette őt, vagyis a bűnei következményeinek a visszahatását, hogy, mivel nem hitt Istennek, az Általa felállított tilalmaknak, akkor a tapasztalatok vezessék el őt oda, hogy ha vissza kerül az Isten Országába, akkor soha többé ne vágyjon engedetlennek lenni és ne vágyjon vissza az istentelen bűnös világba. Azaz ne vágyjon eltávolodni Istentől.


Jelenleg az ember és Isten közé rengeteg bűn szorul, az emberiség által kitermelt negatív erő, melyet elszenvedni képtelen az ember, de mindez feloldódik a némán tűrt szenvedésben és Isten bűnbocsátó szeretetében, mert sok esetben, a lélektől függően ugyan, de a végérvényesen a bűnbánat könnyei mossák le az emberről a bűnei következményeinek a hatását, ami által gyakorlatilag épül itt a földön Isten Országa.
Ahogyan szűnik meg a negatív egy-egy világban, a kitermelt negatív erő és világosodik meg, azzal közeledik az Isten Országa felé, vagyis épül ki benne az Isten Országa. De csakis akkor történik meg mindez, ha a bolygón testesült szellemekben növekszik az Isten Országa, mert maga az Úr mondja azt, hogy:
„Az Isten Országa bennetek és köztetek van.” És senkinek nincs jogában sem lelki, sem testi értelemben ennek az Isten Országának adó helyet, mármint a testet sem saját kezűleg, sem másét, semmilyen megfontolásból megszüntetni, azaz megölni, mert úgy a lelki, mint a testi gyilkosság bűn és következményeket von maga után!
Az öngyilkosság, viszont kettős bűn számba megy. Amit egyszer Isten megalkotott testet, mint a szellem számára fejlődési lehetőséget, azt senkinek nem áll jogában megszakítani.
„Aki ember vérét ontja, annak vérét ember ontja!” - Szól az Úr részéről a felhívás. Sőt, amit csak a III. kijelentésből tudhattok, hogy Isten még a vérengző állatoktól is számon kéri azt, ha az éhségük csillapítására megölnek és elfogyasztanak egy - egy növényevő állatot, akkor mennyivel inkább teszi ezt az emberrel, aki már öntudatos lény.
Tehát nincs jogában senkinek megszakítani a törvényes fejlődési lehetőséget, amelyet Isten adott valakinek, még önkezűleg sem, mert ez az Isten által adott Élet elleni vétek. Ugyanez miatt ugyanolyan értékű bűn a törvénytelen gyermekek testbeszólítása is, mert az ember vétkezik Isten törvénye ellen, amikor olyan szellemeket hív le testbe, amelyeknek a testet öltése nem azonos Isten akaratával, mert még nincsenek felkészítve az életre és rendszerint elbuknak. Isten csakis törvényes keretek között működik, ugyanis aki öl, vagy törvénytelenül hív életbe szellemeket, beleavatkozik Isten akaratába, megszakítja vagy a földi, vagy a szellemvilágbeli életet és nem engedi kiteljesedni a szellemben az Isten Országa növekedését, ami viszont a fő cél Isten részéről egy - egy szellemben, ugyanis csakis úgy tud bárki is közeledni akár a paradicsomi, vagy a Messiás világok felé, ha a saját lelkében, illetve szellemében munkálja ki az Isten Országát, ezt viszont csakis törvényes úton és törvényes módszerekkel lehet.

Már az a valaki, aki szívből elimádkozik egy „Mi Atyánk”-ot, és ha be is tartja ebben az imában írottakat már a maga szintjén hozzásegít az Isten Országának az kiépítéséhez úgy a saját és mások lelkében, merthogy mindannyian össze vagytok kötve szellem fluidikus módon. Így ha öltök, vagy bármilyen más bűnt elkövettek, amelyek a tízparancsolatban le vannak fektetve, nem csak önmagatok, hanem embertársatok ellen is vétetek gyermekem.
Már azzal, hogy valakit komolyan felingereltek, vagy valamilyen úton-módon belegázoltok a lelki világába, esetleg rombolólag hattok a hitére, a „Ne ölj” parancsolat ellen vétetek! A lelki terror, a lélek ölése, mások hitének leigázása, vagy megcsonkítása, sokkal nagyobb bűn, mint a test megölése, de az Úr mégis csak azt mondja Péternek nagycsütörtök éjszakáján, amikor a sötétség hatalma az összes erejét latba vetve az Úr legyőzésére összpontosult:
„Tedd hüvelyébe kardodat, mert aki karddal öl, kard által vész el!”

2. rész következik!

UI:

Részletek a Fényrend 2020-as és 2019-es télkezdeti Szertüzei mellett elhangzott előadásokból. Mi a tél feladata? Mit képvisel a tél az Ember négyességén belül? Mit indítanak el a tél folyamán az Angyali Hierarchiák?
Hogyan hat az Emberre mindaz, amit elindítanak? Mit tegyünk a lélek kertjében növekvő gyomokkal? Mi a rejtett értelme e gyomoknak? Mi az értelme az elementáloknak, vagyis a rossz szokásokkal és szenvedélyekkel teremtett és bevonzott gondolati lényeknek? Hogyan lehetséges átalakítani az elementálokat, és életerőt nyerni belőlük? Mi az értelme az ördögöknek és démonoknak? Ki lesz az Emberből, és mi lesz a feladata az Embernek a következő korszakban? Mit lehetséges tenni, ha valaki az "alkoholizmus" nevű rendkívül erős elementál hatása alá kerül? Mindezen kérdésekre választ ad a Fényrend Közösség vezető testvére
https://www.youtube.com/watch?v=filLFMZp2hI&t=209s

[Karsay1958]

A szellemi fejlődés zsinórmércéje

Részlet az "Emánuel szellem nyilatkozatai" című kötetből


A szellemi fejlődésnek – a tiéteknek ugyanúgy, mint a miénknek – zsinórmércéje a tudás és a szeretet. Ez a kettő az, amiben a szellem ereje lakozik, hogy a testvéreknek ténylegesen tudjon segíteni és szolgálni. Ez így igazságos, mert a tudás és a szeretet a szellem vívmányai – és nem Isten kegyelmi ajándékai.
Állhat egy szellem viszonylag alacsony fokon, mégis meg lehet benne a vágy a jóság és felebarátain való segítés után. A jó kívánása az első feltétele annak, hogy azzá is váljunk, azonban a kívánság és annak megvalósulása között a tökéletesedés hosszú létrája áll. Türelemmel és kitartással kell fokról fokra felkapaszkodni; minden foknak a megismerés szabja meg a határát.


Evangéliumi spiritizmus lejátszási listák
https://www.youtube.com/channel/UCBFuwa ... /playlists

https://www.youtube.com/watch?v=yUt1lMFZd5k
https://www.youtube.com/watch?v=nnDU2vs ... WL&index=9
https://www.youtube.com/watch?v=A4Uj3KIg_ao
https://www.youtube.com/watch?v=cIS6EEx1oP8
https://www.youtube.com/watch?v=TvyeQRiVqWs
https://www.youtube.com/watch?v=0676N_2CcC8
https://www.youtube.com/watch?v=bb4-Cmz86n4

Építsétek Isten országát. Adai mediális közlés.. 2.rész.


Kedves gyermekem, ne engedjétek magatokat megtéveszteni senki által, mert ha az ószövetségi törvények betartását vesszük figyelembe, csak a „jó izraelita” szintjére juthat el az, aki ezeknek a parancsolatoknak a betartásánál nem tud feljebb emelkedni, nemhogy bármelyikét is megszegje. Ahhoz, hogy valaki jó keresztény legyen, már messze felül kell, hogy emelkedjen az ószövetségi törvények fölé, nemhogy visszaessen bármelyik ószövetségi törvénynek a megszegésébe. A III. kijelentés
követője viszont abból lesz, aki már be tudta tölteni az ennek a szintnek megfelelő igazságokat. Bárki, aki ettől lejjebb esik azáltal, hogy az alacsonyabb szintű igazság ellen vét, az az igazság szerint lesz megítélve!
Legyen szó a hetedik nap megszentelésének szükségességéről, paráznaságról, házasságtörésről, gyilkosságról, netalán öngyilkosságról, más vagyonának elkobzásáról, hamis esküről stb, az ezek elleni vétek, mindig is, kivétel nélkül az „Ószövetségbe” rántja vissza a lelket!!! Pedig ha a világegyetem viszonylatában szemléljük ezeket a törvényeket, a legalacsonyabb törvények közé tartoznak, amelyeknek az a feladatuk, hogy a lelket felébresszék abból az álomból, amely a bukás legmélyére vitte a szellemet. Nézzük csak :
„Megemlékezzél arról, hogy az Úr napját megszenteljed.”

Hatalmas, a világegyetemet átfogó, éltető és fejlesztő törvényről van szó benne, mert a hatalmas fejlődési ciklusok törvényszerűségének a legkisebb megnyilvánulási formája nyilvánul meg ebben a felétek irányuló elvárásban és az ember számára mégis jelentéktelennek tűnik, pedig ha teljes egészében betartaná ezt a törvényt, bizony nagyon sokat emelkedne általa, ugyanis ekkor tud kellő erőt meríteni az elkövetkező hét harcaihoz és küzdelmeihez. Ez a nap egy felemelkedési lehetőséget tartogat a számotokra, amikor át tudtok szellemesülni, vagy legalábbis szellemi szemekkel nézni és látni saját helyzeteteket, valamint Isten kegyelmét veletek szemben. Ez azért is fontos, mert az ember nagyon hajlamos az elbizakodásra, vagyis arra, hogy többnek gondolja magát, mint aki valójában, vagy esetleg alábecsüli a saját állapotát depresszív hajlamai miatt. Az ember csakis akkor tud előre haladni a fejlődés útján, ha rendszeresen jár összejövetelekre, az Ószövetségben megadott legalább heti egy alkalommal, akkor reálisan lát. De azóta elmúlt több ezer év és a lelki igények is növekedtek ezzel párhuzamosan, tehát ilyen esetben heti többszöri együttlét sem elvetendő.
Akkor tudja az ember elfogadni mindazt a bánásmódot, amelyet Istentől kap, ha minél többszöri találkozóban vesz részt az Úr Jézussal:
”Ha ketten, vagy hárman az Én nevemben összejöttök, közöttetek vagyok.”
Akár melyik „parancsolatot” vesszük figyelembe, a megtartása emeli az embert, míg a megtagadása által viszont lezuhan az ember az ószövetségi állapotokba.
És ha ma szétnéztek a világban, vajon mit láttok? Mindezen bűnöknek a hatványozott megnyilvánulását! Képzeljétek csak el, hogy mi fog történni akkor, ha vissza lesz vonva a kegyelem, mint ezeknek a visszahatásaitól szembeni védelem és ennek a temérdek bűnnek a következménye vissza fog zúdulni a földre? Ha valamennyire is tisztán láttok, akkor már előre meg fogtok borzadni a lelki szemeitek előtt lejátszódó események láttán, mert még belegondolni is rossz, nem pedig átélni mindazt, ami történni fog még azokkal is, akiknek feladatunk lészen az egész apokaliptikus időket levezetni.

Mint azt már ti is tudjátok, a tizenkét apostol ítéli meg a tizenkét törzset, vagyis a tizenkét apostol által tizenkét csoportba sorolt embertípust. Mivel Júdás is fel lett véve ebbe a csoportba, így az ő hajlamaihoz hasonló hajlamokkal rendelkező embertípusok is fel lettek véve az üdvösségre, de ezeket nem ő ítéli, hanem az az apostol, akit helyette vettek fel apostolnak. Júdásnak fájni fog az, amikor látni fogja azt, hogy más került a helyébe. Mert ha annakidején megállta volna a helyét, mint apostol, akkor neki is helye lenne közöttünk. De mivel nem sikerült neki megállni a helyét az Úr mellett levő nagy próbában, így ezer évig nemezisben kellett neki bűnhődnie, tisztulnia, hogy azoktól a bukási produktumoktól megtisztulhasson, amelyeket az Úr elárulásával magára szedett. Csak utána tudott megszületni, hogy fejlődhessen tovább. De az üdvösségre ő is meg van hívva. Ha lenne abban a formában örök kárhozat, amilyen formában azt a reinkarnáció helyett tanítják, Júdásnak ott kellene lennie, de nem így van, hanem ezer évi nemezis után újra beindult nála a reinkarnáció és ezzel együtt a fejlődése is.
Drága gyermekem, vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek, mert a sátán mint ordító oroszlán körbe - körbe jár és figyeli, hogy ki lazítja meg a gyeplőt, hogy elnyelhesse. A világ mindinkább tele van fél igazságokkal, amely igazságok már nem alkalmasak elvezetni benneteket az üdvösségre, pedig tetszetőek a lélek számára, mert hiúságot bír belőlük kreálni.

Mi Atyánk, aki a Mennyei állapotokban vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te Országod... mert Isten Országa bennetek és köztetek van!

Most Isten veled gyermekem!

Egy névtelen túlvilági barátod és védelmeződ a szellemvilágból

UI:
dr Daubner Béla Tanít Gondolatok ......
https://www.youtube.com/watch?v=oF_D4G4 ... lbhfNQLI7Y

[Karsay1958]

Szabadság és áldozat - Felvezetés

Részlet Zita médium közléseinek „Lélekben és igazságban” című könyvének második kötetéből - 2003. október 26.

Szabadnak lenni fenséges érzés! Szabadság nélkül az ember olyan, mint az igavonó állat. Szabadság nélkül az ember képtelen még a legnemesebb, a legszebb dolgok megvalósítására is. Krisztus szavaival: „az igazság az, ami szabaddá tesz benneteket...”
Szabadság szükséges a teremtmény érzés- és gondolatvilágának kiteljesítéséhez, gondolatainak és érzéseinek cselekedetekben való megvalósításához. És ha a teremtő Isten szabadságot és szabadakaratot adott az Ő teremtményeinek, ugyan milyen jogon veszi el Isten egyik bukott teremtménye a másiktól a szabad választást, a szabadság lehetőségeit? Mivel Isten akarati szabadságot ad a teremtménynek, azért az embernek akarnia, szeretnie és ismerkednie kell Isten akaratával.
Kívánni, óhajtani és szeretni kell a szabadságot, amiben fejlődhet a lélek; gondolatait megvalósíthatja, és a jónak és az igazság törvényeinek ismereteiben és betöltésében előbbre juthat. De nem szabad szeretnie a szabadosságot, amellyel mindazokat a védő korlátokat dönti le az ember, amelyek őt az egyenes, a hazavezető úton tarthatnák. A mai világban mindenütt ezt a nagyfokú szabadosságot látjátok. Tehát szabadulni akar az ember az igazság, az erkölcsi törvény korlátaitól, és ugyanakkor másokra a saját emberi, téves, rossz irányt követő akaratát akarja ráerőszakolni. Mindenképpen azt szeretné, ha a többi ember az ő akarata szerint járna el, ha őt szolgálná, az ő elvét az ő elgondolását, az ő rosszban megszerzett tudását tenné a magáévá.
Ezáltal a hatalmon lévő emberek a szabadság lehetőségeit erősen megnyirbálják. Különböző korszakokban ezek a megnyirbálások gúzsba kötötték az emberek egész csoportjait. Ezáltal ezek megbénultak a jó követésére és a fejlődésre. Tehát szabadságot kell adni mindenkinek, és mindenki a maga megismert igazsága és tudása révén kell, hogy elgondolásait megvalósíthassa a saját életében. Ezzel a szabadsággal viszont nagy felelősség jár! Mert ahogy az ember berendezi az életét, amit megenged magának, amihez szabadságot igényel, arról el is kell számolnia és meg kell mutatnia, hogy mit kezdett a számára fentálló szabadsággal. Ha azt a rossz kiélésére használta fel, akkor veszett ügye van.
Pedig testvéreim, az embernek mindenért felelnie kell! Azért is, amit önmaga megvalósít és azért is, ami ennek a megvalósításnak következményeként másoknak akadályul szolgált. Mert nem minden korlátot Isten állít az ember elé. A korlátok nagy része emberek által rakatott le, hogy a másikat korlátok közé szorítsák, ne szólhassanak, ne beszélhessenek, ne cselekedhessenek olyat, amik a hatalmon lévők hátrányára lennének. Ezeket a korlátokat le kellene rombolnia az embernek, de ez legtöbbször nem történik meg, mert a hatalmon lévők a börtöntől, meggyötrettetésektől a kivégzésekig mindent igénybevesznek, hogy ezek az erőszakkal állított korlátok fennmaradjanak.
A hatalmon lévők viszont annál inkább lerombolják az erkölcsi törvényeket, az erkölcsi korlátokat, hogy szabad teret biztosítsanak a maguk rossz szándékának megvalósításához. Ehhez természetesen szükséges, hogy a jó látszatát keltsék. Tehát, hogy látszat szerint jónak, célravezetőnek, a tömeg érdekeit szolgálónak, egy békésebb, boldogabb, szabadabb jövő megvalósulásáért történőnek tűnjék. De mindez csak porhintés a hatalmon lévők részéről. Ha az embernek nincs kellő világossága, nincs kellő ismerete a jóban, az igazban, a jogainak és kötelességeinek gyakorlásában, akkor a hatalmon lévők, széles tömegeket képesek meggyőzni és megnyerni az általuk hirdetett tévigazságok támogatására. (És ma nem ugyanez a helyzet?)


összeállította: Bíró László


A csatolt anyagok listája:

Szabadság és áldozat
Adai mediális közlés - Megpróbáltatások
A megbocsátás helyes értelmezése
A cselekedetek gyümölcseiről
HANG - Elfogadom Isten akaratát
Ajurvédikus immunerősítő a lelkednek
Budán csak egyszer volt kutyavásár
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4w5vdJ ... w?e=TZ0AGa
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhZxWFLS ... g?e=uIhJpT
Gizi médium_Ezoteriák 30 - Az önmegalázás a szellemi fejlődés feltétele

https://www.youtube.com/channel/UCBFuwa ... /playlists
Evangéliumi spiritizmus – Hangoskönyvek - lejátszási listák a jutubról

https://www.youtube.com/watch?v=u1DgxheOCAI
A PI technológia - Prof. Dr. Fülöp László előadása

https://www.youtube.com/watch?v=GMtU3fP35E8
Testvéri szeretet – Romantikus film

https://www.youtube.com/watch?v=R9eihOWfEys
Szerelem a borvidéken – Romantikus film

[Karsay1958]

LÉLEKVÁNDORLÁS A TEST HALÁLA NÉLKÜL?
ÍRISZBŐL LUCIA – A „SPANYOLLÁ VÁLT” LÁNY REJTÉLYE
1933 augusztusában Budapesten a tizennégy éves Farczády Írisz súlyos betegséggel küzdött, tüdőgyulladása krízisállapotában kétséges volt az is, hogy egyáltalán életben marad. Hirtelen gyógyulása csodaszámba ment, az viszont, hogy milyen átalakuláson ment át mindeközben, máig megfejthetetlen rejtély elé állítja az esetet vizsgálókat. A lány ugyanis az utolsónak tűnő lázas éjszakából magához térve, a teljes zavarodottság állapotában egy, a szülei által nem ismert nyelven kiáltozott, sem őket, sem a testvérét, sem saját magát nem ismerve meg.
A még nagyobb döbbenet akkor következett, amikor a későbbiekben kiderült, hogy Írisz nemcsak spanyolul beszél folyékonyan – anélkül, hogy azt valaha tanulta volna –, hanem magyarra fordított elmondása szerint ő nem a Farczády szülők lánya, hanem Lucia Altarez de Salvio, aki Madridban született, negyvenéves és nyolc gyereke van. Az eset akkor kapott nagy nyilvánosságot és vált világszenzációvá, amikor közel két év múlva, 1935-ben egy fiatal újságíró, Ráthonyi János hírt kapott a történtekről és módszeresen utána járt a részleteknek.
Tények és rejtélyek az átváltozásban
Farczády Írisz, Lucia Altarez Salvióvá változását könnyű lenne valamiféle kamaszos színjátéknak, vagy skizoid megnyilvánulásnak tekinteni, ha nem lennének olyan elemei, amelyeket szokványos módon nem tudunk megmagyarázni. Az „átváltozás” reggelén a gimnazista lány már nemcsak magyarul nem tudott, de, mint ahogy ez hamarosan nyilvánvalóvá vált, spanyolul anyanyelvi szinten, sőt egy tipikus madridi nyelvjárásban beszélt. Ezt elsőképp a család egy rokona, dr. Hümpfner Tibor cisztercita szerzetes állapította meg, aki a Vatikánban a latin nyelvek szakértője volt, később pedig ugyanezt a budapesti Spanyol Nagykövetség munkatársai is megerősítették.
Írisz – vagyis inkább Lucia – új, konkrét személyazonossággal is rendelkezett. Pedro Altarez Salvio spanyol napszámos felesége volt, akinek nyolc gyereket szült, majd Madridban negyvenévesen halt meg tuberkolózisban, ugyanazon az augusztusi napon, ami után Farczády Írisz budapesti gimnazista lány testében magához tért. Megadta a címét is, amit a Ráthonyi Jánost alkalmazó Az Est című napilap madridi tudósítója le is ellenőrzött, hozzáfűzve, hogy azon a címen valóban lakott egy Pedro Altarez Salvio nevű munkás, akinek a felesége 1933-ban tüdőbajban halt meg.
Ráthonyi, az ambiciózus újságíró még ezzel sem elégedett meg. Felkérte az éppen Budapesten vendégszereplő Busch cirkusz egy madridi artistáját, hogy a spanyol követség egyik titkárnőjének jelenlétében tesztelje le Lucia madridi helyismeretét. A fesztelen beszélgetésben Lucia az ottani templomok oltárterítőinek csipkéitől kezdve a helyi piacterek szokásaiig számtalan részletről beszámolt, honfitársai szerint tökéletes kiejtéssel és teljes mértékben hitelesen. A magyar nyelvtudás hiányát Ráthonyi frappáns ötlettel ellenőrizte, amikor a lány vele és Az Est fotósával egyedül maradt. Olyan trágár szavakat intézett hozzá, amelyeket a Szent Margit leánygimnáziumban nevelkedett lány – vagyis Írisz – nem tudott volna szemrebbenés és pirulás nélkül végighallgatni, ám Lucia ezen a teszten is átment.
Személyiségcsere vagy többszörös személyiség?
Farczády Íriszt a hír nyilvánosságra kerülése után természetesen többen vizsgálták – többek között a hipnózisban járatos és a szakmában nagyra tartott Völgyessy professzor is –, azonban értetlenül álltak az esettel szemben. A spiritiszta látásmódot feltételező „lélekcsere” vagy „azonnali lélekvándorlás” tudományos elfogadhatatlansága okán leginkább a tudati disszociáció, vagy a többszörös személyiség szokatlan minőségű megnyilvánulása merült fel, amit – ahogy azt látni fogjuk – nem igazán lehet erre az esetre magyarázatként elfogadni.
Mindennek alaposabb megértéséhez vizsgáljuk meg a többszörös személyiség egyébként szintén zavarba ejtő, ismert példáit. A pszichológia ilyen eseteiben egy ember pszichéjében felváltva – egymástól merőben eltérő jellemvonású – különböző személyiségek nyilvánulnak meg. Ezek a különféle identitások – amelyeknek a száma tucatnyinál is több lehet – egymásról jobbára nem is tudnak. Az alanyon keresztül – gyakran óraműpontossággal – cserélnek helyet és veszik át a tudatosság feletti aktuális irányítást.
Ilyen példa a szakmában az amerikai Jonah, akit napokra kiterjedő, súlyos emlékezetkiesésekkel szállítottak be a pszichiátriára. Jonah nál négy különböző személyiség váltotta egymást, akik egymásról mit sem tudva négy alapvetően különböző embert testesítettek meg. A személyiségek karaktere a pszichológiai és testi válaszreakciókat vizsgáló kísérletekben is különbözött, ilyen változásokat a többszörös személyiséget játszó profi színészekkel végzett ellenőrző kísérletekben sem tudtak kimutatni.
Úgy tűnik, hogy Jonah esetében valóban négy független tudat létezett. Az új személyiségek mindig egy-egy lelki megrázkódtatás után bukkantak fel. Nehéz gyermekkora volt, ám eredeti – vagy másképpen elsődleges – személyiségének visszahúzódó félénksége nem tette lehetővé, hogy az erőszakos zaklatásokat feldolgozza, így alteregói nyújtottak ebben segítséget. Egy időben Jonah „testében” mindig csak egyikőjük volt megfigyelhető, az átváltást pedig a testtartás, a hang és a gesztusok észlelhető változásai is kísérték.
„Írisz-Lucia” a parapszichológia tükrében
Írisz „színeváltozását” a család is felfogta, hiszen Lucia spanyol dalokat énekelve táncolt, madridi ételeket készített, „új otthonában” szolgálónak tartotta magát, anyját pedig csak Señorának volt hajlandó nevezni. Nem csak a temperamentuma, haneme – a későbbi hivatalos írásszakértői vélemény szerint – az írásképe is merőben megváltozott, osztálytársait, barátnőit nem ismerte meg, a magyar nyelvvel együtt a neveket is újra kellett tanulnia. Ami azonban a legfontosabb, hogy a spanyol nyelvről, a madridi nyelvjárásról és a helyi kultúráról korábban soha nem informálódott és az országot sem hagyta el.
Miután mindezt a többszörös személyiség eseteinek megfigyelései és a disszociált tudattevékenységek elméletei nem tudják megmagyarázni, így vagy egy alaposan előkészített és megfontolt megtévesztésre, vagy valami olyan jelenségre gondolhatunk, ami kívül esik a mai természettudomány által befogadhatón. Kezdjük az előzővel. Az esetet 1933-ban a család titokban akarta tartani, nyilvánosságra kerülése csak a Ráthonyi-féle újságírói nyomozásnak köszönhető. A Farczády család, bár a korabeli sajtóban a csoda világszenzációvá vált, anyagilag ebből sohasem profitált, sőt az apa, Farczády Gerő vegyészmérnök számára az eset kifejezetten kínos és takargatni való volt.
Ha hiszünk tehát a beszámolóknak, nem marad más, mint analógiákat keresni a tudatkutatás más perifériáin, vagyis a tudományos parapszichológiában. Ennek tényei alapján bátran kijelenhetjük, hogy a tudatnak vannak magasabb tér-idő dimenziókban zajló működései, mint például a telepátia, az előérzetek vagy a környezet nem fizikai úton történő befolyásolása.
Mindez még nem jelenti azt, hogy a tudat – és a személyiség – teljes mértékben elszakadhatna az agytól, azonban az 1970-es évektől ismert és kutatott halálközeli élmények már ezt sejtetik. Ilyenkor ugyanis a klinikai halál állapotában lévő emberek – esetenként az agyműködés igazolt hiányában is – kívülről látják magukat és környezetüket, arról valóságos és visszaigazolható benyomásokat szerezve. Mit is gondoljunk ezek után Farczády Írisz, Lucia Altarez Salvióvá változásáról? Talán azt, hogy ez a példa nélküli jelenség igenis elképzelhető a tudat különös dimenzióiról szerzett eddigi ismereteink alapján, és létünk alapvető titkára világíthat rá.
Epilógus: találkozásom Lucia Nénivel, hatvan év után
Ráthonyi János jóval a háború után összefutott Lucia asszonnyal, aki később spanyolul tanított, sokáig dolgozott műszaki rajzolóként egyik nagy tervezőintézetünkben. Az esetet illetően – új családjára, férjére és gyerekeire való tekintettel – már nem kívánt nyilatkozni, inkognitóba vonult.
Én 1993 nyarán találkoztam a hatvan évvel azelőtt 14 éves lánnyal, vagyis találkozásunkkor 74 – vagy, ha minden igaz, 100 – éves csodával. Az idős asszony egy interjú erejéig megnyílt, és a korabeli leírásokkal egyező módon elevenítette fel emlékeit számomra szemtől-szembe. A beszámolóját hallgatva úgy éreztem, hogy ami hihetetlen, az nem feltétlenül lehetetlen.

részlet: Paulinyi Tamás – „PARAPSZICHOLÓGIA, a rejtélyek világa” c. könyvéből / Kossuth Kiadó, 2018
https://www.youtube.com/watch?v=4P18uyl ... qgT_xU1_7s
https://www.facebook.com/tamas.paulinyi ... 7732277631

[Karsay1958]

Ada mediális közlés az Öngyilkosságról

Drága gyermekem az Úr Jézus Krisztusban!

Szükségesnek tartjuk dióhéjban megvilágítani előttetek az öngyilkosok körül kialakult állapotokat.

Minden ember megpróbáltatás céljából van a földre küldve. Minél magasabb szférából száll alá, annál nagyobbak a megpróbáltatásai, mert minél nagyobb fénnyel rendelkezik valaki, annál nagyobb árnyékot von maga köré, mert a föld még egy rövid ideig az árnyak világa.
Nagyon fontos az, hogy ezeket a megpróbáltatásokat hogyan kezeli az ember. Vajon ledobja-e a keresztjét, vagy Istenbe vetett hittel megpróbálja azokat, még ha botladozva is, végig vinni.
Ismeritek azt a példát, amikor egy ember nagyon súlyosnak találta a keresztjét és fogott egy vágó szerszámot és elfűrészelt a végéből egy darabot. De amikor a kereszt híd gyanánt kellett volna, hogy szerepeljen egy szakadék felett való átjutáshoz, éppen az a darab hiányzott hozzá, amelyet levágott.

Így van ez az életben is. Az ember terhekkel születik meg a földi életbe, vagy legalább is egy meghatározott mennyiségű negatív erőknek az átemésztése céljából, amelynek a türelemmel való elhordozásához Isten mindig meg is adja a megfelelő erőt. De a gondviselés nem kalkulálja bele azt, hogy a testbe öltözött szellem nemhogy fogyasztaná az átemészteni valót, hanem szaporítja azt az elkövetendő bűneivel. Ilyen esetben már kevésnek bizonyul a kereszthordozáshoz az Isten által kirendelt erő és ha nem tér meg a lélek és nem jut el a bűnbánatra, akkor sok esetben önként végez az ember az életével, vagy ha nem is jut el idáig a lélek, de meghasonlott lelki világgal tér vissza a szellemvilágba. De ha megtér a lélek, akkor bűnbeismerésre és bűneinek bocsánatára jut, minek révén feloldozást nyerhet a bűnei terhei alól, vagy legalább is az Isten által megalkotott erőtartályokból erőt kap a lélek a keresztjének további hordozásához.

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek (a saját bűneitek terhétől) és én felüdítelek titeket.”
Az Úr hívogató szava éppen azoknak szól, akik már terhelhetőek a bűneik következményei által. erre vonatkozik az Úr azon példabeszéde is, miszerint menjünk ki ... és szedjük össze a bénákat, a vakokat ... és vezessük el őket az üdvösségre. Tehát a terheket békén tűrő ember meg van hívva az üdvösségre!
Vannak viszont olyanok, akik valamilyen oknál fogva, nem tudják elfogadni a keresztjüket, legtöbb, vagyis szinte minden esetben, a hit hiány miatt és véget vetnek az életüknek. Rendszerint, az öngyilkosságtól számított rövid időn belül megjött volna a megoldás a hatalmasnak tűnt problémákra, amelyet ha megvárt volna a magával végzett egyén, felszabadult volna azoktól az árnyaktól, melyeket gyakorlatilag csak az ördög kreált nagyobbra, viszonyítva az eredeti nagysághoz. Mert az öngyilkosságot is, mint minden bukást a sátán suttogja az ember „fülébe”.

Konkrét példa erre, amikor egy ember valamilyen hatalmas bűn elkövetésével konkrétan magához láncol egy alattomos szellemet és ez a szellem is már szabadulni szeretne, akkor azt sugallja az egyénnek, hogy legyen öngyilkos, mert azt hiszi, hogy akkor mindketten szabadulni fognak, pedig csak kamu az egész, mert a megoldás ilyen esetben is mint mindig, Istennél, a bűnbánatban, a beismerésben, a bocsánatkérésben és az Isten részéről történő bocsánat elnyerésében keresendő és található meg, nem az öngyilkosságban.

Amikor egy ember átköltözik, várják őt a kibontakozását elősegítő halálangyalok, szellemek, valamint, korábban elhunyt szülők, esetleg nagyszülők, ha viszont már az élettárs előbb elköltözött, de mivel az öngyilkosság minden esetben idő előtti átköltözés, ezért ebben az esetben nem várja senki az újonnan érkezőt, csak az aki az öngyilkosságra késztette, az ördög, aki azonnal lerántja az öngyilkosok szférájába és addig gyötri, amíg Isten egy újabb testet öltéssel, vagy amikor letelt a vezeklésének az ideje ki nem emeli a szegény szellemet a saját szférájába.
Aki öngyilkosságot követ el, vezeklésképpen magával viszi a gyilkosság eszközét. Aki kötél által végzett az életével, annak mind addig a „nyakában lóg a kötél” ameddig le nem telik a vezeklésének az ideje. De ugyanez a helyzet bármelyik módszerrel is. A golyó továbbra is ott „okoz fájdalmat” ahova bele eresztette az elkövető saját magába. Ha valaki magával is és gyermekével is végzett pl. egy anya (régen sűrűn voltak ilyen esetek lányfejjel történő teherbeesésnél), akkor az öngyilkosok szférájában gyermekétől mind addig nem tud szabadulni, amíg szüksége van a „halott gyermeke” sebeinek látására vezeklés, vagyis gyógyulás céljából. Ekkor már védelmezi és óvja halott gyermeke életét és fóbiásan minden feléje közeledőben gyereke gyilkosát véli fölfedni. Az ilyen esetekben még segíteni is nagyon nehéz, mert a feléje segítő szándékkal közeledő szellemben is az ellenséget, gyermeke gyilkosát, vagy legalább is az ellenségét látja a szellem.

Mikor valaki valamilyen tragikus eset miatt kerül át, még akkor is sokszor viszi magával a körülményeket. Ha vízbe fulladt, vizes marad a ruhája még egy ideig, ha rákos volt és történetesen kendőt hordott a fején mert elhullott a haja, a kendőt még hordani fogja a fején, mert mély nyomokat hagytak a lelki világában az életének eseményei. Mennyivel inkább így van ez gyermekem az öngyilkosoknál.
Az öngyilkosság tehát semmi esetre sem építi bennetek az Isten Országát, hanem hosszú időre meggátolja annak fejlődését és kiterjedését a lelketekben.

Isten kegyelme legyen veletek gyermekem!

Egy névtelen túlvilági barátod

[Karsay1958]

Az ember rendeltetése 1
Antal beszélő médium útján

Részlet a „Manna a hit táplálásához” című kötetből, mely médiumok útján közvetített szellemnyilatkozatokat tartalmaz – 1922

Ha tornyot akartok építeni, nem fogtok-e előbb nekiülni és kiszámítani a költségeket, hogy képesétek vagytok-e elvégezni az építkezést? És ha tehetségetek nem elegendő az építkezés keresztülvitelére, vajon akkor meg fogjátok-e építeni a tornyot? Hiszen ily módon nagy gondokat vennétek magatokra s odaveszne a pénz is, meg a torony is, vagy pedig félig felépített tornyotok volna, mely azután romba dőlne.
Nem ujjmutatás-e ez az összes emberek részére, akik gondolkozni, hallani s a hallottakból hasznot húzni akarnak? Vajon lehet-e világosabban beszélni? Azért mondom ezt olyan világosan, hogy könnyebben megértsétek azt a talán kevésbé világos dolgot, melyet most fogok elmondani.
Midőn Isten megteremtette a világot, akkor Ő is számot vetett magával, hogy képes-e végrehajtani az építkezést s miután befejezte számítását, csak akkor teremtette meg a világot. És íme, lássátok, mily gyönyörűen hajtja azt végre! Ami előbb puszta és kopár volt, az ma tele van növényekkel, állatokkal és emberekkel, ami előbb vad volt, az civilizált; amit előbb az elemek megingattak s összevissza dobáltak, az ma csendes, mert a vulkánikus kitörések megszűntek, a Földön minden zöld lett és nőtt, a Föld fejlődése folyvást tökéletesedett, cél után cél, alkotás után alkotás, haszon után haszon következett.
De meddig tartott, míg elérte a világ a haladásnak azt a pontját, amelyen ma áll? Erre nincs az embereknek számfogalmuk. Isten a világot nem egy nap alatt alkotta meg, s nem is egy évezred alatt; Ő határozott számtörvény szerint teremtett. Ő csak kis magot ültetett s abból lett a nagy „Föld”. Ha Isten azt akarta volna, hogy a világtestek mindjárt oly nagyok legyenek, mint aminők ma, úgy egyszerre oly nagyokká teremtette volna azokat; de Ő nem akart csodákat művelni, hanem azt akarta, hogy minden természetes legyen és törvényt fektetett a természetbe, mely szerint az munkáját kénytelen legyen végezni.

Ez a törvény egy a természettel, ettől elválhatatlan, mind a kettő együtt kénytelen dolgozni és teremteni. És amidőn Isten az embert megteremtene s a világra helyezte, úgy ezt természetes módon cselekedte, különben nem tarthatná fenn a világ az embert s ő nem volna képes rajta élni és kénytelen lenne róla leválni.
Mivel tehát az ember egy földfölötti és egy földi részből áll, azért két természettel is bír, t.i. egy földivel és egy földfölöttivel, mely őt arra képesíti, hogy élhessen a Földön is, meg a túlvilágon is. E természetek mindegyikében számtörvény van kifejezve, s eszerint kénytelen az nőni és tökéletesedni.
Ha tehát valamely fa magja, melynek szintén megvan a maga természete és a maga számtörvénye, mely szerint nőnie kell, azt akarná mondani: holnap fa akarok lenni, úgy ez a kívánsága természetellenes, törvénytelen volna s ellentmondásban állana Teremtőjével, aki belehelyezte az ő természettörvényét s ennélfogva nem teljesülhetne kívánsága, minthogy a maga törvénye azt meg nem engedi; és hogy ha ezt a törvényt a maga működésében zavarni s a saját növekedését erőltetni akarná, úgy ezáltal csak még inkább hátramaradna növekedésében.
Egyetlen dolognak a természete sem képes valamit annak a törvénynek ellenére elérni, mely önmagában van. Ha nem úgy volna, akkor nem lenne rend a mindenségben; pedig Isten a maga teremtésében rendet akart, nem kevésbé, mint az ember; azért azt olyan vastörvényhez kötötte, melyet a teremtés éppen azért képtelen keresztültörni, mert kiszámította, miként lesz képes teremtését a tökéletességhez vezetni.
Ha megengedte volna, hogy a növény egy éjjelen át a földből magasan felsarjadzhasson, úgy azt nappal a forró nap leperzselte volna, minthogy a Nap erejéhez mérten még nagyon zsenge lett volna; de Isten tudta, hogy jön a forró Nap és nem engedte meg a növénynek, hogy hirtelen nőjön, hanem lassan, hogy lassacskán hozzászokjék a Naphoz és kár ne essék benne.

Mondhatnátok ennélfogva: „Mi tehát két természettel bíró teremtmények vagyunk és kénytelenek vagyunk növekedni, miként ezt a bennünk lévő törvény előírja. Csakhogy nekünk nemesbülnünk is kellene, s ehhez szabad akaratot nyertünk, melynél fogva nemesbülhetünk vagy sem; mi azonban akarunk nemesbülni, de nem ismerjük a bennünk levő törvényt, mely szerint nemesbülésünknek növekednie kell”.
Igaz, vannak emberek, még pedig a legtöbben olyanok, akik nem ismerik a törvényt, de a szellemi emberre nem áll ez a kifogás, mert az Isten által belehelyezett hajlamnál fogva kutatja, miként lehet a törvényt megeleveníteni és hangosan megszólaltatni. Ti olyan iskolában vagytok, melyben már sokszor megmondták nektek, miként ébresszétek és hozzátok magatokkal összhangba a törvényt. A lelkiismeret a törvény.
Ne kérdezzétek a szellemektől, kérdezzétek meg a lelkiismeretet; mivel nem minden szellem ismeri a bennetek levő törvényt, mert ahány ember van a Földön, mindeniknek más törvénye van, mely szerint növekednie kell. Miként minden embernek más ábrázata és más nyelvezete van, éppúgy nincsenek az összes embereknek egyenlő próbáik, egyenlő feladataik, szóval egyenlő rendeltetéseik. Minden embernek más a rendeltetése; nem létezik két ember teljesen egyenlő rendeltetéssel.
Azért következetesen a lelkiismeretnek is minden embernél másként kell megszólalnia, mert Isten azért helyezte a világra az embereket, hogy ne csak a maguk öncéljának, hanem a teremtés általános céljának is szolgáljanak, hogy egymást kölcsönösen kiegészítsék, amit ők ugyan nem ismernek, de ismerniük nem is szükséges, nem lévén az ember erre hivatva. Az ember csak arra van hivatva, hogy saját rendeltetését ismerje fel, más egyébért ő nem is felelős, és ha nem él a maga rendeltetésében, úgy azért felelni és bűnhődni fog.

Az ember rendeltetésétől nemcsak azáltal térhet el, ha nem úgy növekedik, miként a törvény őt növeszti; eltérhet attól úgy is, ha magasabbra nő, mintsem a törvény előírja, s ha magasabb akar lenni, mint amilyen az ő rendeltetése Mind a kettő büntetésre méltó. Súlyos felelősséget vesz magára, aki eltér rendeltetésétől, akár ezen alul marad, akár ennél feljebb tör. Az összes boldogtalan szellemek csak azért boldogtalanok, mert nem éltek a maguk rendeltetésében. Így megvan a Földön minden embernek a maga rendeltetése, a latornak úgy, mint a királynak, a bölcsnek, mint a bárgyúnak, a szegénynek, mint a gazdagnak.
Jaj annak, akinek az a rendeltetése, hogy szegény legyen és törvénytelenül használja fel az erejét arra, hogy meggazdagodjék; és jaj annak, akit Isten éles ésszel és bölcsességgel áldott meg, de tehetségeit parlagon hevertette; de jaj annak is, akinek Ő gyenge értelmiséget adott, s aki ezt túlfeszítette és bolonddá lett a Földön? Mindezek nem éltek a maguk rendeltetése szerint és kemény büntetést fognak elszenvedni annak áthágása miatt.

Emberek! Fontos dolog az életben, hogy felismerjétek rendeltetéseteket és szent feladata minden embernek, kikutatni és vizsgálni önmagát, hogy helyesen ismerte-e fel azt, és ha felismerte, akkor ki ne lépjen a maga rendeltetéséből. Mert ha rendeltetéséből kilép, akkor kilép az általános törvényből, s azzal ellentétbe helyezkedvén, ki kell válnia a törvényből is és más rendeltetést kell kapnia és újból születnie, míg csak fel nem fogja a maga rendeltetését.
Emberek! Isten jó, Ő ismeri akaraterőtöket, éppúgy, mint renyheségeteket és gyengeségeket; Isten tudta, mily nehéz az embernek rendeltetésének megfelelni, azért segített rajta s adott neki testet, melyet oly tulajdonságokkal ruházott fel, hogy a szellem abban okvetlenül meg fog felelni a maga rendeltetésének, hacsak ellene nem dolgozik.
Nem minden szellem képes bármily rendeltetéssel egy és ugyanazon testben élni, és rendeltetésének megfelelni, minden egyes rendeltetéshez ehhez különösen szervezett testre van szüksége. Valamint az a lélek, melynek az elefánt testében kell megfelelnie a világcélnak, ezt nem tehetné a pacsirta testében, éppúgy az a szellem, melynek király alakjában kell megfelelnie a világcélnak, nem tehetné azt a koldus testében.
Aki hivatva van bölcsként szolgálni a Földön a teremtés nagy céljának, az nem volna erre képes a hülye testében; azért tehát oly testet kell kapnia, melyben rendeltetésének megfelelhessen. Aki pedig visszaél ezzel a testtel, ezzel az eszközzel, akár annak elhanyagolása, akár erőinek természetellenes túlfeszítése által, az ezért felelni lesz kénytelen.

Szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

Az ember rendeltetése 2
Antal beszélő médium útján

Jegyezzétek ezt meg magatoknak, kedves emberek, és ne legyetek se renyhék, se elhamarkodók, hanem növekedjetek törvényesen Isten örömére és saját üdvötökre! Haladjatok csak fokonkint, ne foglaljatok össze több fokot, mert attól megbetegednétek! Minden erőlködés Isten törvénye ellen büntetésre méltó és haszontalan, csak fájdalmat okoz és lassítja a haladást!
Hiszen látjátok ezt Földeteken, amelyen éltek; semmiből lett az valamivé — és milyen szép, milyen pompás az, és mennyire meg nem értitek azt! Ott fekszik mindenki szeme előtt a látható természet, mint Isten látható és fogható megnyilatkozása, és az emberek nem képesek abból megtanulni, hogy természetes módon haladjanak!
Az a lelki princípium, melyet csúszás-mászásra teremtettek, nem képes repülni, s amelyiket repülésre teremtettek, az nem képes csúszni-mászni. Isten nemcsak ide ültetett benneteket a Földre, hanem kertészt is adott mellétek, aki ápol benneteket és mennyei vízzel öntöz; s ennek a kertésznek sok szolgája van, akiket kiküldött és így szól az egyikhez: „Eredj és öntözz!” és szól a másikhoz: „Menj és nyesd le azt, ami túl gyorsan fel akar serkenni, hogy erőt kapjon a csemete a törzsében és ne legyenek hosszú kinövései, melyeket a szél ide-oda hajlít, s melyek képtelenek ellent állni a zivatarnak”. Egy másiknak meg azt mondja: „Menj és oltsd bele abba a törzsöcskébe ezt az ágacskát, hogy nemes gyümölcsöt teremjen”. Így küldözgeti őket, egyiket a másik után a kertbe, mindent elrendezni, hogy öröme teljék benne, ha megszemléli ezt a kertet.
Meg akarom nektek mondani két szóval, hogy mi a rendeltetésetek! Azt a két szót bizonyára meg fogjátok magatoknak jegyezni tudni, mert két szó nem sok. A ti rendeltetésetek: „követni Istent”. Óh, látok már többet, aki gondolatában kérdezi: hogyan kövesse Istent? Erre a kérdésre válaszolok nektek négy szóval: Kövessétek Istent, „miként Ő vezet titeket”. És ha így követitek Őt, miként Ő vezet titeket, akkor okvetlenül meg fogtok felelni rendeltetéseteknek, nem fogtok hibázni, nem fogtok tévedni, nem fogtok kételkedni és nem fogtok ingadozni!
No de ti tovább is kérdezitek: igen ám, de hogyan fogjuk megtudni, miként vezet bennünket Isten? Lám, erre a kérdésre válaszolok nektek hat szóval: „Ha nem ti magatok vezetitek magatokat”. Önvezetés egyenlő ellent állással, és ha vezetés és ellent állás egymással halad, akkor előáll az embernél a meghasonlás, a kétely, és nem tudja, melyik a helyes vezetés; de ha felhagy az ember az ellent állással és engedi vezetni magát, akkor csakhamar be fogja látni, hová vezetik őt, mert hiszen akkor csak egy vezetés van, mely őt meg nem tévesztheti.
Csak az ejtheti zavarba az embert, ha két vagy több dolog halad egymás mellett; ekkor kérdi magától: melyik az igaz, a helyes?
De ha az ember csak az egyiket ismeri el, akkor megszűnik ez a kérdés, mert számára csak az egyik létezik és ez az egyik lesz okvetlenül a helyes. Itt nincs választás, nincs ellentét! Isten vezetésének az elmagyarázása okozza a meghasonlást, a tévedést, a kételyt, a tudatlanságot, az őrületet; jegyezzétek meg: az őrületet!
Minden emberben van egy változatlan természettörvény! De változatlan az emberben csak az, ami Istenből való: az isteni szikra; ez meg nem változhatik és meg nem halhat s ennek a szikrának megvan a maga természete s ez a természet isteni, mert ez a szikra isteni szikra s ebben az isteni szikrában isteni törvény van s ez magasztosan áll minden emberi törvény fölött, melyet neki kell igazgatnia és javítania.
Az ember változékony, mert meghal és elváltozik; sőt elváltozik még életében is, naponkint, óránként, percenként! Mivel pedig az ember s állapotai változékonyak, azért törvényei sem lehetnek változatlanok, mert hisz azok a változékonyságiból származtak, e változékonyságra való tekintettel alkotta Isten azokat, amennyiben azok alkotásánál az emberi viszonyokat és azt vette tekintetbe, hogy mennyire képes az ember gondolkozni.
Amidőn az ember tervezget, bármily távol jövőbe hatolhasson is az ő tervezgetése, azért mégis csak rövidke pillanat az, amit felölel, Isten törvénye azt mondja: Engedelmeskedjél az állam törvényének, amelyben élsz. Ha azonban isteni természettörvényed, mely benned van, ellentétben áll az államtörvénnyel, akkor neked tudnod kell, hogy melyiket kövesd, mert az isteni magasabb, mint az emberi, Isten több mint az ember!
Csakhogy az emberi törvények, ha még annyira rosszak is, sohasem oly rosszak, hogy feltétlenül össze kellene ütközniük az isteni természettörvénnyel. Ami ezzel az isteni törvénnyel összeütközik, az csak félremagyarázása az emberi törvénynek, mert az ember ellentét, törekvése, hogy nemcsak az isteni természettörvényt, hanem az emberi államtörvényt is, amennyire csak teheti, kijátssza, félremagyarázza, másképpen, a saját javára értelmezze.
Ha minden ember az államtörvényt az isteni törvény javára értelmezné, akkor egyikkel sem ütköznék össze; de ily eljárás által feltétlenül súlyos veszteséget szenvedne, s a vesztes az önszeretet volna, ennek buknia kellene! Amíg az el nem bukik, addig az ember viszályban van az isteni törvénnyel, mert az isteni törvény nem tűri az önszeretetet, az isteni törvényben más a neve, egészen ellenkező a neve az igazi önszeretetnek neve „áldozat”.
Ember, te áldozattal tartozol lenni embertársaidnak, önszeretetből, magad iránti szeretetéből, ha nem vagy az, úgy nem szereted magadat. Nézzétek csak kedveseim, micsoda súlyos veszteségnek van kitéve az az ember, aki összhangban akar lenni az isteni természettörvénnyel, összhangban a saját isteni lényével! Igen, az emberre nézve ez a legborzasztóbb veszteség, ennél nagyobb nem is érheti őt, mert a legjobb ember is a Földön önmagát szereti legjobban, csak hogy fordítva szereti magát; ez a tan a test szeretete, és a test nem állandó!
A szellemi szeretet az áldozatból áll! Az az ember szereti magát legjobban, aki leginkább képes magát feláldozni testvéreiért. Miért? Mert ez által jut a legnagyobb kincshez, melyet valamely lény egyáltalában elgondolni képes; ez elgondolhatatlan kincs, melyet az ember ez által nyer, az Isten szeretete. Ennél nagyobb kincs, kedveseim, nem létezik a mindenségben! Az áldozatban nyilvánuló szeretet teremti meg a kiengesztelést, kiegyenlítését minden egybe nem hangzónak, és ezt a szeretetet kell ápolnia az embernek, erre szorítja őt az ő természettörvénye. Az ember azonban a legritkább esetben érti meg a saját természettörvényét.
Miért? Mert a test szeretete hangosabban kiabál, ennek durvább hangja van, mint a természettörvénynek, ez rikácsol és túlkiabálja a természettörvény szende susogását! De ha az ember meg akar felelni a rendeltetésének, ha tehát követni akarja Istent, akkor legelső feladata legyen, hogy magát ennek a hangnak a befogadásában gyakorolja és egyetlen lépést se tegyen ennek a hangnak a megkérdezése nélkül, minden terveztetéstől tartózkodjék, mely képes lenne felülkerekedni a természettörvény, avagy a lelkiismeret feleletén.
Mely művészetet kell tehát az embernek ápolnia, hogy felismerje, a maga rendeltetését s ennek megfeleljen? A lelkiismeret meghallásának és megértésének művészetét! Kedveseim! Ha művésszé vált az ember ezen a téren, ha felébresztette magában természettörvényét, ha akként nevelte szellemi fülét, hogy ez meghallja annak a hangját: akkor megvan benne a jóakarat, nincs többé meghasonlás az emberben. De kedveseim, míg az ember odáig viszi, hogy ezt a hangot tisztán megértse, annyi jóakarattal kell már bírnia, hogy ellene ne dolgozzék; mert szellemi fülének nevelésével együttesen nevelte már az akaratot is, s akkor nem fog többé hibázni, nem kell többé pihennie és megállapodnia, hogy minden jelentéktelen dolognál kérdezze: mit tegyek?
Csak a törvényt fogja megkérdezni, s annak felelete után azonnal el fog indulni és sohasem fog megállani és sohasem fog hallgatni azokra az összes többi hangokra, melyek amaz után szólalnak meg. Mert kedveseim, a lelkiismeret az első hang, amely jelentkezik, de mindjárt ez után az első hang után villámként jelentkeznek a többi, számtalan hangok is, melyek az embert megállítják, révedezővé teszik és megingatják, mert ők mást mondanak neki, mint az első hang.
Ezek a következő hangok, kedveseim, testi hangok; s azért hallgatja őket oly szívesen a test, mert hízelegnek az önszeretetnek, az önzésnek, s ez tetszik az embernek; szívesen elfelejti tehát amaz első hangot és ráfogja, hogy az csalékony volt és követi a többi hangot. Ezek azután annyiféle útra vezetik őt, hogy a sok út között már ki sem ismeri magát, meghasonlik önmagával és bármely elhatározásra képtelenné lesz.
Az az ember, aki okos akar lenni és nagyon is sokat okoskodik, az többnyire téved, mert fontolgatásainak ideje alatt elfelejti amaz első hangot, és mivel a többiek neki jobban tetszenek, amaz elsőt többé meg sem kérdezi. Ez az oka annak, hogy oly lassú az emberek haladása a rossztól a jóhoz, mert ők sok lovat fognak be a szekerükbe, mely azután sok útra vezeti őket, s ezekről ismét vissza kell fordulniuk, hogy ismét oda érjenek a régi helyre s ott a régi helyen ismét megkérdezzék az első hangot.
Azért cselekedjék az ember azonnal isteni természettörvényének első hangja szerint, nem törődve azzal, hogy mi lesz belőle, mert hiszen az ember nem ismeri a rendeltetések összetételeit és nem ismeri a jövőt. De ha már egyszer benne lesz a jövőben, akkor látni fogja, hogy jó volt az, amit az első hang neki tanácsolt, mint hogy a következmények meg fogják neki világítani a múltat.


szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

Az ember rendeltetése 3
Antal beszélő médium útján

Ha valaki házat épít, akkor legelőször megássa az alapot, s az ember ott áll és kérdi: mi lesz ebből? Ez gödör a földben, és ki sem lehet találni, hogy mi lesz belőle. De a jövő megmutatja, hogy ott fal keletkezik és utána egy második és hogy ez mindig magasabb és magasabb lesz és hogy rajta ablakok, ajtók, kapuk és tetőzet készül és csak lassankint lehet észrevenni, hogy mi lesz belőle; az igazi célt pedig csak akkor lehet felismerni, amikor az épület már egészen kész és lakásul szolgál.
Nos, Isten, az építőmester, tudja, hogy mi lesz abból, hogy mi célból ásott a kis emberke gödröt a földbe; az ember nem tudja és kérdi: mi célja lehet ennek a gödörnek? Az ő hangja csak azt mondja neki; áss gödröt itt! De ha az ember kérdezgetni akar és várakozni annak a gödörnek a megásásával, míg megtudja, hogy mi legyen abból, akkor a csupa várakozás miatt a ház nem készül el, nem épül fel. — A második világítja meg az elsőt és a harmadik a másodikat, s így tovább.
Míg az ember megtudhatja, hogy mire volt jó az a tett, melyre nézve lelkiismerete azt mondta: „ezt cselekedd”, addig már évszázadok gördültek le; csak e hosszú idő után lesz világos előtte, hogy mire való volt az a tett, mert erre a tettre következett a második, harmadik, negyedik, ötödik s így tovább, miként a kövek a falra és fal lett belőle; ha azután meglátja a falat, akkor tudni fogja, hogy a gödör a fal részére kellett.
Az ember isteni terveket akar szőni, de vajon nem esztelenség-e ez? Évezredek múlnak el, míg a teremtésben egyetlen látható lépés történt, és mi minden lett már ez alatt az emberből! Mennyi jó értelmi erőt pazaroltak el haszontalan tervezgetésekkel, melynek az emberszellemre nézve semmi valódi értéke sincs! Mennyit veszekedtek a világon és mennyi könyvet írtak össze, s a veszekedés mind hasztalan volt, s azok a könyvek mind nem érnek semmit!

Csak egyetlen tanácsadója van az embernek, aki meg nem téveszti, s ez a lelkiismeret! Nincs szüksége másodikra, csalékonyra, elég, ha iparkodik meghallgatni az ő igazi tanácsadóját, hogy mit szól az, ha iparkodik félre nem érteni és félre nem magyarázni azt, amit neki mond, hanem meghallgatja őt és úgy cselekszik, ahogy ő szól; akkor jó tanáccsal lesz ellátva és jó úton halad. Minek ez a sok kérdés: mit tegyek, hogyan tegyek?
Minek összezavarni az eszét ezzel a sok dologgal? Nem kell tenned ember, semmit, csak követned kell Istent, hallgatni az Ő szavára, mely benned van s azonnal cselekedned, amint az megszólalt, akkor nem fogsz kételkedni magadban s a saját lényedben, de nem fogsz kételkedni Teremtődben, s a te törvényedben, természetedben sem, és akkor összhangban vagy mindezzel és nem fogsz ennek az üres földi létnek a hajócskáján ide-oda hányódni, hanem erősen meg fogod ülni rendeltetésed paripáját, mely biztosan visz a magad útján!
Az ember tervezget; meglát valakit amott paripán nyargalni és így szól: „De pompásan lovagol az az ember azon az úton; ott bizony én is lovagolnék”. Rendeltetése azonban az, hogy másik úton szamáron nyargaljon. Természetes, hogy jobban tetszik neki amannak a szép paripája, mint a saját szamara; de Isten azt mondta, te nyargalj ezen a szamáron, ezen az úton, amannak pedig: te nyargalj azon a lovon, Amazon az úton, mert neked emez állomásnak a végén kell leadnod valamit, neki meg amaz állomásnak a végén, és teneked előbb kell leadnod, azért adok neked gyors paripát, neked pedig később kell leadnod, azért adtam neked lassú szamarat. Valamennyinek pontosan kell megérkezni az állomáson: egyiknek sem szabad korábban, egyiknek sem későbben leadni.
Korai érkezés büntetést von maga után, késés szintén! Elsietés folytán összeütközés történhetnék az úton kocsikkal és lovasokkal, akik a menetterv szerint korábban tartoznak megérkezni; késés miatt pedig összeütközés történhetik valakivel, aki már kifelé indult volt, mielőtt az elkésett megérkezett, s ők felelni tartoznának mindazért a kárért, melyet akár elsietés, akár késés által okoztak.
Ha Isten mindegyiküknek hasonló lovat adott volna, akkor mondhatnák: a ló vitt engem oda, azért adott azonban az egyiknek szamarat, mert úgy akarta, hogy az ne érkezzék meg oly gyorsan. Ekként irigyli a világon az egyik a másikat a rendeltetés miatt, s mindegyik a másiknak a rendeltetését szeretné és nem képes megfelelni a magáénak!

Miért? Mert nem követi Istent, mert mindig ellentétbe helyezkedik Istennel, s mert mindig azt kérdi: mire való ez? Megállj, ember, megállj! A végállomáson találkozni fognak ők valamennyien, akkor nem fogják többé kérdezni: mire való ez? Akkor meg fogják látni valamennyien, hogy mit tettek és látni fogják, hogy jó volt az, amit Isten parancsolt nekik. Akkor azt fogják mondani: mily balga, mily gyermekes voltam, mikor így kérdezgettem! És fel fognak kiáltani: nem akarunk soha többé kérdezgetni, csak parancsolj, óh Istenünk! S akkor majd elfogadják rendeltetéseiket és teljesítik azokat úgy, amiként vezetik őket!
Halljátok, ti Isten kegyelméből való emberek, világiak és egyháziak! Hozzátok szólok oly tárgyról, mely fogva tartja szellemeteket. Ti olyan hitet tápláltok, mely tévelygés és igazság egyidejűleg. Ha Isten kegyelméből valóknak tartjátok magatokat, akkor nem tévelyegtek, hanem igazságban vagytok; de ha a többi valamennyi embereket is nem tartjátok Isten kegyelméből valóknak, tévelygésben, valótlanságban éltek!
Tudjátok meg kedves főemberek, hogy nincs az egész földkerekségén egyetlen ember sem a koldustól kezdve a királyig, aki nem Isten kegyelméből volna. Nincs egyetlen ember sem, aki nem Istennek valamely célját szolgálná úgy, hogy még a gyilkos is valami célt szolgál. Lám, lám, ez az a kényes pont, mely nektek hízelegni fog, s amelyből sokan önigazolásukat fogják következtetni... Jó, jó, - hát csak tegyétek!
Az emberek korholnak titeket, koronázott főket, s azt mondják: zsarnokok vagytok, szívjátok az ő vérüket, szívjátok életüket. Éppúgy korholnak titeket is, ti magas állású papok, hogy zsarnokok vagytok s az ő hitüket és meggyőződésüket rabláncra fűzitek. És hát nincsen igazuk? Igazuk van nekik, és igazatok van nektek is, mert ti zsarnokok vagytok Isten kegyelmeméből, őket pedig szipolyozzák Isten kegyelméből!
Hát a Föld talán egyenes? Hiszen annyi lyuk és mélyedés van, ahol a sár megülepszik és bűzlik! Isten azonban, aki mindent kormányoz, csak nem hagyhat valamit tisztátlanul, görbén! Neki mindent egyengetnie, és kiegyenlítenie kell, Neki ki kell töltenie a mélyedéseket, befednie a mocsarakat, hogy ne bűzöljenek; s ő embereket küld ki, akiknek ezt el kell végezniük.

Meglátja a mocsarat, mely keletkezett, mert ott mélyedés van, s a mocsár a mélyedés miatt el nem enyészhetik; oda tehát zsarnokot küld, aki sok embert legyilkol, kitölti a mélyedést és befedi a mocsarat. Amott meg a hegy túl magas, megakadályozza a szép jövőre való kilátást; azért odaküld a hegyre egy csapat embert, leromboltatja annak a koronáját és megkisebbíti, hogy a népnek kilátása legyen a jövőre.
Nemes nedv a vér, élet van benne. De vajon az Isten Földje kevésbé nemes, mint az emberek vére? Hiszen a Földnek vannak olyan pontjai, melyeknek héja vékonyabb, Istennek kell tehát azokat egyengetnie, azért ő feltölti azt a helyet, hogy vastagabb legyen és itatják ezzel a nemes nedvvel, hogy nemesedjék tőle, mert ebből a nemes nedvből a legnemesebbnek kell kihajtania, itt ez nincs másként, ennek a világnak a törvénye olyan, hogy embergyűlöletből és embervérből kell a szeretet és a haladás gyümölcseinek kibontakozniuk.
Hát hogyan lett volna olyan vastaggá ez a világ, ha nem itatták volna meg annyi embervérrel? És hogyan haladhatott volna művelődésében, ha nem itatták volna azzal a nemes nedvvel, az embervérrel? Ahol embervér folyt, ott mindig haladás termett, a haladásnak pedig, mint nemes növénynek, nemes trágyára van szüksége. Lássátok, ti szegény gazdagok, ti pőrére vetkőztetett koronázottak, akik oly nagyhatalmúaknak, oly mindenhatóknak tartjátok magatokat ezen a világon, ilyen kis egyengetők, apró napszámosok vagytok ti a Mindenható kezében, akiket Ő küld ide, erre a Földre, hogy öntözzétek azt a nemes nedvvel, hogy nőhessen rajta a haladás.

Mihez lehet titeket hasonlítani? A Mindenható e nagy művelődési helyének napszámosaihoz. És mit gondoltok, ha Ő ezt tudatta volna veletek, vajon akkor eleget tettetek volna-e az Ő céljának? Én azt hiszem, hogy nem! Visszamaradtatok volna attól, hogy ily szerepet játszatok ezen a bolygón. Azért nem tudatott Ő veletek semmit, hogy csak tartsátok magatokat mindenhatóknak és mégis elvégezzétek az Ő alacsonyrendű munkáját. Isten a világot nem teremtette meg egy nap alatt; nem is egy nap alatt fejlődött az ennyire; korszakok és korszakok múltak el, míg olyan lett, amilyen ma.
Ekként az ember sem képes naponkint valami nagyot művelni; nagyot csak korszakonként cselekszik, az időnek többi része pedig a közönséges apró munkával telik el. Hiszen így van ez a teremtéssel s annak további fejlődésével is. Nem minden nap történik egy lökés, óh nem! Nyugodtan, lassan, egyformán forog a haladás kereke, csak néha iramodik neki, s azután megint lassan halad.
Ekkor jönnek létre időközönként oly lökések, amikor nagyobb dolgok történnek és játszódnak le, amidőn a haladás új állomáshoz jut Az emberre nézve pedig minden új dolog idegen, minden fölött, ami új, bámészkodik és elképed, megbámulja és nem tud magának számot adni arról, hogy mi az! Így történik most is. Jelenleg is megint történik valami új dolog; a világ haladása új állomáshoz ér s az emberek bámészkodnak, hogy mi ez?

Szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

Ada mediális közlés Igazságmorzsák. 1 rész.

Drága gyermekem az Úr Jézus Krisztusban!


Kedves gyermekem, ha velem tartasz, akkor új, eddig még le nem közölt igazságmorzsákat fogsz látni és hallani Tőlem.

Jézus a városban van apostolaival. Egy bizonyos részük Jézus parancsára tanít és gyógyít, míg kiválaszt közülük három, talán a legerősebb tanítványt, Pétert, mint a hit, Jakabot, mint a remény és Jánost, mint a szeretet apostolát és elindulnak kifelé a városból a színeváltozás hegye felé. Akkor Jézus még nem közli velük, hogy hova mennek és mi is az igazi terve velük, de a három apostol követik Őt. Ahogy haladnak felfelé az úton, Jézus mind fényesebbé válik. Út közben a szellemvilág igazságairól és az emberekre gyakorolt hatásáról tanít amit ők kicsit kétkedve fogadnak. Ekkor szemükre veti hitetlenségüket és tovább oktatja őket. Szól arról is, hogy hogyan fognak a jövőben megjelenni a túlvilágra elköltözöttek szellemei. Ez kicsit újra megzavarja őket, hisz ismerik Mózes erre vonatkozó tilalmait. Lassan megérkeztek a hegy tetejére és Jézus ekkorra már szinte teljesen átszellemültnek látszik. Teste szinte átlátszó és ragyog mint a nap, talán még attól is fényesebb. Beragyogja a környéket, mint valami önálló fénnyel rendelkező jelenség. Testének körvonalai majdhogynem elmosódnak. Fellebeg a hegy csúcsára és hívja Mózest, Illést és Jeremiást, akik mindhárman engedelmeskedtek ennek a hívásnak. Ők is fénylenek, de hírül sem annyira, mint Ő. Hatalmas különbség van az Úr és ő közöttük. Jézusból átszellemült állapotában nem csak hatalmas fény, de hatalmas messiási erő is árad ki, mintha valamit meg szeretne rögzíteni a jövőre nézve itt a földi világban ezzel a az egyedüli eseménnyel. Miután megjelent a három „idézett”, vagyis az Úr által hívott szellem, elkezdtek úgy beszélgetni, hogy az ajkuk nem is mozgott, mert nem is volt. Igazából csak fények áramlását lehetett látni, mely egyik szellemből a másikba sugárzott át. Az Úrból a három próféta szellemére sokkal erősebb fény áradt át, mint belőlük az Úr felé.

Elsőként Mózes jelent meg, aki által annak idején megtiltotta az Úr a halottaktól való tudakozódást, és most ő az első, aki szellemi állapotban ott áll az Úr mellett a három apostol lelki szemei láttára. Mózes, aki által a természeti törvényeket leközölte az Úr, vagyis aki talán a legtöbbet adott annak érdekében, hogy az ószövetségi ember eljuthasson a Megváltóhoz az újra testetöltések által. Mindannak jutalmaként, hogy sikerült neki komoly harcok révén kihozni a zsidó népet az egyiptomi fogságból és lehozni és megrögzíteni az Úrral való találkozáshoz szükséges törvényeket, a tízparancsolatot a következő életében a megszületett Gyermek Jézus mellé ő kerülhetett a legközelebb. Ő vállalhatta Jézus és Mária fizikai védelmét. Harmadszor viszont keleten öltött testet, mint maronita szerzetes.
Illés próféta szintén azért küldetett, hogy a zsidó népet vezesse a Messiás felé.

Minden ő harca és küzdelme a zsidó néppel szintén jutalmat nyert és ő készíthette elő a választott népet a Messiás befogadására, mint a pusztába kiáltó szó, Keresztelő János személyében, akiről Jézus tanúbizonyságot is tesz, hogy Ő Illés akinek el kell jönnie. Most az utolsó időkben viszont szintén megszületik Illés azzal a céllal, hogy az „atyák szívét a fiakhoz, a fiak szívét az atyákhoz fordítsa, mielőtt eljön az Úr, hogy „megbüntesse” a bűnös emberiséget.(Malakiás jövendölésének utolsó mondatai.)
A három apostolt,- látva a három próféta szellemét-, igen csak nagy félelem fogta el, mert láttak már sok csodát, természetfeletti gyógyulásokat, halottak életre keltését, kenyerek és halak csodásan történő szaporítását, valamint azt, hogy Jézus a vízen jár, de ilyen élményben még nem volt részük: megnyílt előttük a szellemvilág kapuja és szellemjelenségeket észleltek.


De Jézusnak ezzel hatalmas célja volt!

Messiási erejével feloldotta és egy magasabb szintre emelte a Mózes által leírt, mindeddig érvényben lévő halottaktól való tudakozódás tilalmát és megrögzítette annak létlehetőségét a földi világban a Pünkösd utáni és az utolsó időkre vonatkozó igazságot, mint valóságot és ennek folyamányaként a médiumitást, mint Szentlélek ajándékot, mert az Úr volt a leghatalmasabb és legtökéletesebb médium a világmindenségben, ugyanis Ő az Atya médiuma volt. Amikor tömeg előtt tanított, az Atya szólt Általa.

Ezért lerakhatta a médiumitást alapjait és megnyitotta az utolsó időkre vonatkozóan, a III. kijelentés evangéliumát vagyis az Evangéliumi spiritizmust, mert az Evangéliumi Spiritizmus az utolsó idők Evangéliuma, az elszórt kalászok számára. Az apostolok ugyanis hatalmas médiumai voltak az Úr Szentlelkének és a megnyilatkozó szellemeknek is. Ezért is szerepel az adományok között a szellemek elbírálása. Az a kérdés volt a próbája annak, hogy a jelentkező szellem az Isten Országából, vagyis a magasabb szférából való volt-e, hogy hitte-e Jézus Krisztust, mint megváltót. Ha igennel válaszolt, akkor elfogadták mint a Szentlélek munkását és elfogadták tanítását.
Csodálatos módon, akik akkor mind magas szintű médiumok voltak, akiken keresztül, akkor az Úr beindította a médiumitást, mint Szentlélek adományt, az utolsó időkben ők jönnek vissza és tanításokat adnak le más, szintén az Isten által kiválasztott médiumokon keresztül.
De ha a legőszintébben akarunk nyilatkozni, akkor azt kell mondanunk, hogy Jézus után, mindannyiunk között Mária volt a legtökéletesebb médium, mert szelleme teljesen nyitva állt a szellemvilág előtt és folyamatosan belelátott a szellemvilágba, látta az Őt folyton környékező angyalokat, akik kedveskedtek Neki, igazgatták ruhájának ráncait vigasztalták ha szomorú volt és boldogok voltak, amiért közelébe kerülhettek a legtökéletesebb paradicsomi szellemnek, aki a földön egy külön misszióval, az Éva bukásának a helyreállításának missziójával testet ölhetett.

A médiumitás törvényszerűségének alapjait rakta le és áldotta meg gyakorlatilag a színeváltozás hegyén a három próféta szellemének a meghívásával az Úr Jézus és mutatta be a három apostolnak, mint a jövőbeli médiumok várományosainak. De minderről Pünkösdig nem volt szabad beszélniük, mert gyakorlatilag a médiumitás adományát Pünkösdkor kapták meg teljes egészében az apostolok, Péterrel az élen. Habár Péteren keresztül már előbb is szólt a Szentlélek: „Te vagy Krisztus, az élő Isten fia!”
Megvilágosította előttük a jövőre vonatkozó feladataikat, ami az utolsó időkre vonatkozó testet öltéseikre és a szellemvilágbeli munkálkodásukra vonatkozott, mert ugyanis mindhárom próféta részt vesz az utolsó időkben történő átalakulásokban.

Igaz, miután a rómaiak átvették a kereszténység irányítását, a Krisztus hívők tábora megoszlott. A megalkuvók átálltak az állam oldalára a volt testvéreik ellen fordultak.
Voltak az igazi,Krisztust követők, mint az apostolok utódai és az államilag meghatározott vallás követői, akik gyakorlatilag hatalmon voltak és az volt ezeknek az utóbbiaknak a feladata, hogy az igaz keresztényeknek még a magját is kiirtsák. Mentek házról- házra és keresték a keresztény embereket azért, hogy halomra mészárolják őket. Sikerült is nekik ezt elérni szinte teljes egészében és ezzel a médiumitás adományát és ez az adomány által megnyilvánuló Szentlelket is visszaszorították és fa szobrokat állítottak fel a médiumi úton megnyilatkozó „szentek„ helyett, hogy azzal helyettesítsék az Élő Isten élő küldötteit. Mekkora Szentlélek elleni cselekedet volt ez!!! Az élő Szentlélek adományokon keresztül megnyilvánuló Szent szellemeket holt anyagból készült figurákkal helyettesíteni. Az volt a fő céljuk, hogy a médiumokat és velük együtt a médiumitást kiirtsák, hogy ne a Szent szellemek irányíthassanak, hanem, központilag legyen minden irányítható. Az egészből csak az o l t á r i s z e n t s é g, v a g y i s a z Ú r v a c s o r a m a r a d t m e g, a többi római maradvány. És a mai ember is ennek az áldozata. De az Isten mégis csak egyenesen ír a görbe sorokra is, és felhasználja az emberek hitét oly módon, hogy mégis csak épülhessenek lelkileg. Mindig is jöttek le missziós szellemek, akik a népet Isten felé igyekeztek terelni.
Az inkvizíciót kiváltó ok egy az Evangéliumi spiritizmushoz hasonló szellemi áradatnak a megnyilvánulása volt, amit vérbe fojtott az akkori „római birodalom”.
Összesen tehát az Úrral együtt heten voltak a színeváltozás hegyén, ami a hét szférát szimbolizálta, melyben ez esetben Jézus volt a csúcs. Jézus beszélt a saját jövőjét illetően a három prófétának, amelyet az apostolok is láttak és hallottak. Beszélt velük a reá váró kínszenvedésekről és azok céljáról. Sőt, feltámadása után, szinte az összes ószövetségi prófétát szellemi állapotban meghívta, nem csak Mózest, Illést és Jeremiást és végigvezette őket a kínszenvedésének állomásain. Sőt mi több, külön Máriát is bemutatta nekik úgy mint Édesanyját és úgy is mint Társmegváltót.

folyt.köv.

UI:

Hagyni, hogy igazán lássanak
https://www.youtube.com/watch?v=tGQGVX8r8I4

[Karsay1958]

Az ember rendeltetése 4
Antal beszélő médium útján

Új haladás, semmi egyéb; az emberek visszahelyezve képzelik magukat a középkorba kegyetlenség és babona tekintetében, mert nem ismerik az új hitet és az új kegyetlenséget. Nem tudják, hogy ez a kegyetlenség az az egyengető, akinek a vér nemes nedvével kell szabályoznia és itatnia ennek a világnak kerti veteményeit, amelyekből viszont az új hitnek kell kihajtania egy új haladásban, t.i. az új Istenben való új hitnek, aki pedig oly régi már s az embereknek mégis olyan új, mert más alakban mutatják Őt nekik; új ruhát adnak Reá, erre a régi Istenre, s az emberek nem bírják Őt felismerni, míg csak idővel Hozzá nem szoknak ...
De vajon helyeselhető-e, hogy úgy öltöztetik Istent, miként a bábut és így mutatják be az embereknek? Te jóságos Isten, Te oly jó vagy, engedsz Magaddal tenni mindent; engeded magadat újraöltöztetni, mert az emberek nem akarják többé a régi Istent, mivel papjai bizalmatlanságot keltettek ellene, és kevesen várnak még valamit Tőle! Azért kell az új haladással új Istennek is jönnie, aki jobban tetszik nekik, s aki egészen más, mint az az Isten, kit a papok mutatnak nekik!
Az ifjú, az üde, az új mindig hatalmas vonzó erőt gyakorol az emberekre; a régi nem kell nekik, az elavult, az már nem szép, nem jó, nem korszerű és nem tetszetős! Hiszen az öregember sem kell, mindenhez fiatalokat keresnek, — ezt magával hozza az új haladás. Azért keresnek a fiatal emberek is új Istent, mert a régi elavult; ezek az emberek megvénítették Őt, ezek az emberek kihozták Őt a divatból! Mindenki fél ettől a középkortól s ettől az öregségtől s mindenki azt mondja: csak el azzal, csak el ezzel a zsibkamrába! S így történt Istennel is, Őt is zsibkamrába küldték. De mert az emberek Isten nélkül nem tudnak meglenni, azért az öreg Istennek meg kell fiatalodni és megfiatalodva az emberek elé állnia.
Az öreg papok pedig, akik Őt annyira megvénítették s akiknek senki többé hinni nem akar, szintén a zsibkamrába vándoroltak és új papoknak kell jönniük s az embereknek az új Istent bemutatniuk. Látjátok, ez a haladás! És ki intézi a haladást? Ugyanaz a régi Isten! Ő megifjodik minden egyes haladási korszakban.
Ez nem is lehet másként, mert valamiként minden tavasszal ifjú élet sarjadzik a földből, azonképpen minden haladási korszakkal is velejár a fiatalság. Az örök Isten azonban nem vénülhet, mert vénség gyengeséget jelentene, és Neki nem szabad gyengülnie; Neki annak a soknak a kedvéért, ami létezik, erősnek kell lennie, s erős csak úgy maradhat, ha fiatal marad.
Ez az ellentét Isten és az emberek között. Az ember mindig öregebb lesz, minél tovább él, és mindig gyengébb lesz, végre egészen elpusztul. Isten ellenben minél tovább él, annál fiatalabb lesz s annál erősebb és erőteljesebb, mert hiszen Isten atyja a természetnek; és hát nem a maga képmására teremtette-e Ő a természetet? A természet örökké megifjodik, örökké újat termel; éppúgy megifjodik örökké a természet Atyja is, és teremt örökké újat és küld ide folyvást olyan napszámosokat, akik azért vonulnak be ide, hogy elvégezzék a maguk napi munkáját. S az emberek szeretnének úgy véletlenül egy koronát lelni! Istennél azonban nincs véletlen.
Ő leküldi őket a Földre s a korona már készen van számukra, mielőtt még ide lejönnének, ezen a koronán pedig tapad valami s ez a valami az ő rendeltetésük. Aki tehát a koronát fejére teszi, az egyúttal magára veszi a rendeltetést is és kénytelen azt megtenni, ami ennek a koronának a rendeltetésébe be van írva.
Némelykor az áll rajta; „alkotás”, némelykor: „rombolás”, — ez velejár az idő kerekével. Most az alkotás, azután a rombolás ideje van, majd ismét alkotás s megint rombolás következik, s ismét a világra jönnek, és megint meghalnak, így váltakozik örökké alkotás és rombolás s ez az „alkotás és rombolás” egyesül egy harmadikban, melynek neve: haladás!
Lássátok, ti szegény koronázottak, akik fejetekre tettétek a koronát, hogy betöltsétek azt a rendeltetést, mely abba a koronába be volt jegyezve, ti éppen olyan napszámosok vagytok, mint azok az apró lények, akik szintén segítenek építeni és rombolni s mindaddig építenek és rombolnak, míg ennek a világnak a rendeltetése meg nem változik, amidőn a rombolások más állomáson fognak történni, ahol más nevük is lesz majd, s ha elérkezik majd annak az ideje, hogy az emberek ismét építenek, akkor megint új korszak fog kezdődni s ismét új Isten érkezik, aki megint más ruhát fog magára ölteni. — Jó, de hát hogyan kell ezt érteni? Lássátok, kedveseim, ezt megérteni igen egyszerű. Hasonlítsátok össze magatokkal.
Ti előbb tiszta szellemek voltatok s amint folytatólagosan lejjebb szálltatok, mindig egy köpönyeggel többet kaptatok, míg végül felvettetek egy egészen vastag páncélt, amelybe bele vagytok szorítva, s ebben a páncélban nem vagytok képesek felismerni Isten szellemét, akit szintén páncélosan kell nektek bemutatni, hogy fogalmat alkothassatok magatoknak Róla. És amint az emberiség egyik köpenyt a másik után le fogja vetni, éppúgy Isten is mindig egyet levet és más ruhában jelenik meg; s abban az arányban, amelyben ti áttetszőbbek és tisztábbak lesztek, Isten is mindig áttetszőbben és tisztábban fog előttetek jelentkezni, hogy ekként Őt felfogni mindenkor képesek legyetek.
Így áll a dolog az új Istennel, így áll az új haladási időszakkal. Új szellemeknek új Isten kell, Isten tehát leveti az egyik köpenyt és ezáltal újabb lett, azután leküldi a Földre papjait, akik szintén viselnek ugyan köpönyeget, de nem papi köpönyeget, akik Istent ismerik és tudják, hogy Ő milyen s akik azután megmutatják Őt az embereknek, mondván: íme, ez a mi Istenünk! De nem minden ember képes azonnal megismerni ezt az új istent; csak ha levetették a köpönyeget, mely akadálya a megismerésnek, csak akkor ismerik Őt meg, csak akkor tetszik Ő meg nekik, és így kiáltanak fel: „Milyen fönséges vagy, milyen jó vagy Te, mennyire tetszel nekünk Te!”.
És akkor vonzalmat éreznek Isten iránt, szeretni és követni tudják Őt s mikor munkához hívja őket, meg vannak elégedve a nekik kiosztott súlyos munkával és nem panaszkodnak többé emiatt, mert szeretik Istenüket. Íme, mi ez tehát? Ez mind Isten kegyelméből való munka! Isten kegyelme leereszkedik és küld ide munkásokat, akik elvégeznek különféle ügyeket és előkészítik az új időt.
Titeket is érni fog az Ő kegyelme, titeket is ide fog Ő küldeni, hogy ti is segédkezzetek az előkészítésnél, egyik ebben a szakmában, a másik amabban. Amikor pedig le fogtok jönni ide, mint fejedelmek, és mint koldusok, akkor valamennyien Isten kegyelméből lesztek itt. Ne féljetek! Isten kegyelme végtelen és minden, ami itt van, az Ő kegyelméből való, és ha egyesek közületek koldusok lesznek is, azért még sem rosszabbak ők sem: ezek is az Ő kegyelméből koldusok, s vették fel a kolduskoronát és teljesítik a maguk rendeltetését.
Vigasztalódjatok tehát és távozzatok megvigasztalva! Kedves emberek, jegyezzétek meg magatoknak azokat a szavakat, melyeket ezekhez a koronázottakhoz intéztem, keltsenek bennetek öntudatot és ismerjétek fel azok segélyével, hogy valamennyien Isten kegyelméből érkeztetek ide a Földre és végzitek az Ő munkáját. És ismerje fel ki-ki az önmaga által végzett munkából, hogy micsoda fajhoz tartozik, mert Isten igazságos, Ő minden egyessel azt a munkát végezteti, melyhez ért, s aki ezt a munkát jól végezte, az magasabb munkafokot érdemelhet ki magának. Végezzétek jól, ti Isten kegyelméből való gyermekek!


Szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

Ada mediális közlés Igazságmorzsák. 2 rész.


Kedves Gyermekem, a hitnek szárnyain titeket is szeretnélek felvinni a színeváltozás hegyére, hogy nézzetek és lássatok, a hitnek szemével meglássátok mindazokat az eseményeket, amelyeknek én a résztvevője voltam.
Azzal a céllal teszem ezt gyermekem, hogy megerősödjön az Evangéliumi Spiritizmus erejébe vetett hitetek, hogy a mai világ, az ellentét által kreált molochja ne tudjon benneteket magával ragadni, mert aki nem Istenben és az ő védelmében hisz, hanem a külső körülményekben, hitetlenségében a posványba hull alá, lett légyen bár a legnagyobb igehirdető, vagy akár még spiritiszta is a földön. Nem véletlen mondta az Úr, hogy ha visszajön, akkor fog-e hitet találni a földön, mert a jelenleg megjelent és folyton növekvő megpróbáltatásokban a hitetek van és lesz próbára téve.

Az elmúlt két évezreden keresztül együtt voltak a „juhok a kecskékkel” és csak az utolsó időkre választatnak szét. Ebben a példabeszédében az Úr, a fluidok szétválasztásáról beszélt. Ezért is az állatokat hozta fel példának. Hosszú évszázadokon keresztül elvegyülve voltak egymás között a sötét és a világos fluidok, a hozzájuk tartozó szellemek egymás okulására. A jelenlegi időkre és időkben az osztályozás szempontjából a világos fluidok és a hozzájuk kapcsolódó szellemek felfelé emeltetnek, míg a sötét fluidok a velük azonos szellemekkel együtt lefelé haladnak. Ezért van az, hogy a jelenlegi időkben olyan nagy mértékben tud a gonosz munkálkodni, mert az erőik már nagyon mélyen járnak és onnan nyújthatnak nekik megjelenési lehetőségeket. A jelenlegi állapotok természetes jelenségei a legmélyebb állapotokba irányuló erőknek, hogy a felszínre hozattassanak megítélés céljából.
Ne féljetek tehát, mert minden fluid, minden erő, minden lélek és szellem ítélet alá esik. Ezért ne higgyetek a sötét erőknek, mert az ítélet miatt vannak felszínre hozva és ez okból nyernek megjelenési formát és élet lehetőséget a fizikai síkon.
Ezáltal akik hisznek, emelkednek felfelé, amely folyamatnak az elragadtatás lesz a vége, míg akik nem hisznek, azokra hat a világi moloch és azok hitetlenségük által a sötét fluidokkal együtt süllyednek alá a sötétség birodalmába. Akik emelkednek, azokra nem hat egy kicsit sem a világ jelenlegi állapota, de akik viszont hitükben meggyengülnek, azok, mivel nem állták ki a hitnek próbáját, el fognak kárhozni.
„Aki hisz és megkeresztelkedik üdvözül, aki nem hisz, már eleve elkárhozott.” - Mondja az Úr! Ennek az ideje most jött el igazából gyermekem!

Vigyázzatok és imádkozzatok, mert a fent említett törvényszerűségek érvényesülése alapján mind nagyobb és nagyobb hitpróbáknak lesztek kitéve. De, ahhoz, hogy el tudjatok jutni az üdvösségre, mindvégig ki kell tartanotok a megpróbáltatások közepette is. Ez viszont csakis úgy érhető el, hogy a megpróbáltatások mértékéhez viszonyítva legalább egy „oktávval” folyamatosan erősebbé válik a hitetek, a rendszeres ima és lelki élet folytán.
Hangsúlyozni szeretném gyermekem, hogy az Isten által nyújtott védelemben higgyetek, ne az ellentét által nyújtott fizikai védelemben, mert ez utóbbi nem a védelmeteket, hanem a romlásotokat szolgálja.

Ez az utóbbi abban a szférában fejti ki leghatásosabban a negatív hatását, amely szférában létrehozták, tehát az I. és a II. szférában. Minél magasabban álltok lelkileg, annál kevésbé tud rátok hatni mindaz a negatív ami benne szerkesztetett a fizikális „védelembe.” Annál inkább Istenbe kell hinnetek. Aki mégis ezeknek az eszközöknek a védelmében hisz, a hite által ezekbe a szférákba zuhan alá!!!
Jöjjetek velem fel a színeváltozás hegyére, hogy megerősödjön az Úr Jézusba és az általa megalapított eszmébe a hitetek, hogy a folyton növekvő kardélre menő, vagyis élet halál harcra menő hitpróbákban is állhatatosak tudjatok maradni, mert csak az üdvözül, aki mindvégig kitart az Isten Országába vezető úton. Isten jól tudta azt, hogy milyen próbáknak lesz alávetve az utolsó idők embere, azért is adta ajándékként az utolsó idők evangéliumát, az Evangéliumi Spiritizmust. Az Úr szavai szerint olyan nagyok lesznek ezek a hitpróbák, amelyek nem voltak a világ kezdete óta mindmáig és nem is lesznek soha. Pedig voltak már keresztény üldözések, földindulások, árvizek és holdkiválás, (mint ami majd most is lesz), de mégis olyan nagyméretű, az egész világot átfogó próbák amelyek a Földre várnak, még nem voltak és nem is lesznek soha. De ha hisztek oly mértékben, mint ahogyan arra szükségetek lesz, akkor a felfelé ívelő fluid-világ ez fölé a próbák fölé fog emelni benneteket, a „színeváltozás hegyére” és felülről szemlélhetitek majd az eseményeket,
de ehhez h i n n e t e k k e l l.

Kedves gyermekem, a jelenleg kialakulásban lévő külső körülmény nem más mint a folyamatos fluid szétválasztódás következménye, számotokra viszont a törvényes kiválogatódás eszköze!

Aki nem hódol be ennek a hazug világnak, hanem hitével le tudja győzni a külső sötét körülményeket, az tovább halad, aki viszont nem, az a hitetlenség áldozatává válik és a posványba hull. Ezekre az utolsó időkre felkészülni volt 2000 évetek.

Hadd adjak gyermekem két útirányadó igét azoknak, akik legelsősorban innen tudnak és akarnak táplálkozni:
Mindannyian tudjátok azt, hogy amikor Mózes kivezette Egyiptom földjéről a választott népet, egy alkalommal mérges kígyók támadtak rájuk. Ekkor Mózesnek isteni parancsra rézből egy kígyót kellett megformáznia és egy póznára kötve felemelni a magasba. Aki erre a rézkígyóra felnézett az meggyógyult a kígyómarásból.
„Ahogyan Mózes felemelte a rézkígyót a pusztában, úgy fogják felemelni az emberfiát, hogy aki hittel feltekint rá...” Az egyik vakcina egyfajta mérges kígyóról kapta a nevét.”
„Azokat pedig akik hisznek ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak (elsősorban nem másik, hanem új nyelveken, ez a médiumitás, amikor nem az ember saját szelleme beszél, hanem egy új szellem hangja hallik), mérges kígyókat vehetnek kezükbe és a marása nem árthat nekik, ha valami halálosat isznak, szintén nem válthat ki bennük semmilyen hatást, ha betegekre teszik rá a kezüket, azok meggyógyulnak.” A jelenlegi kitermelt gonosz hatásokra is ez vonatkozik, de azt mondta az Úr, hogy akik hisznek.

Hadd zárjam be ezt a rendkívüli, a külső körülmények által szükségessé vált nyilatkozatomat egy, szintén az utolsó időkben megjelent Evangéliumi Spiritizmusra vonatkozó Igével:
„Aki a jó magot veti, az emberfia, a szántóföld a világ, a jó mag, az Isten Országának fiai, a konkoly a gonosznak fia, az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög, az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok.” (Mt 13. 36.b - 39.)

Egy „névtelen” barátotok a szellemi hazából'

Ámen

Ada, 2021. 01. 21.

UI:

https://www.bitchute.com/video/6OnZ9K7A ... C8qjQCaQnA

[Karsay1958]

A törvény működése - Felvezetés

Zita médium 1990. November 25.

Az évszázadok és évezredek során az emberiségnek már réges-régen rá kellett volna jönnie arra, hogy sem az igazság törvényét, sem a szeretet törvényét - Isten teremtett világának e két alappillérét - nem játszhatja ki, nem kerülheti meg, mert ezáltal a megtérését odázza el. De ahogy Krisztus kifejezte, az emberek mindenkor „jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot”, mert féltek a világosságtól és ezért minden tevékenységükkel a sötétséget és a homályt szaporították maguk körül. Így azután a természettörvény, az igazság törvénye nem adhatott az emberiségnek mást, mint amit adott.
Hiába volt valamiből sok, egyes emberek önzésüknél, erőszakosságuknál fogva elragadták ezeket a javakat, mások pedig az utcára kerültek, nincstelenekké váltak vagy éhen haltak. Hiába küldte el a Teremtő az Ő prófétáit, nem hallgattak rájuk. Nem mondom azt, hogy hiába küldte el a Megváltót, a Jézus Krisztust, de mindenesetre az Ő sok-sok szenvedése, mérhetetlen áldozata nem áll arányban azzal, amit az Ő igéjéből, az Ő szavaiból az emberek megtanultak és megvalósítottak.
Sohasem tudtak - bár sokat beszéltek róla - az igazi krisztusi testvériség jegyében érezni, gondolkozni, cselekedni és eljárni. Mindig ott volt az a téves gondolat, hogy ők okosabbak, ügyesebbek, rátermettebbek másoknál és ők képesek felfedezni azokat a kis kapukat, amiken keresztül megkerülik az igazságot és a maguk számára a lehetetlent is lehetővé teszik.
Nem képes nagy távlatokban gondolkozni, nem látja és így nem is tudja kivárni a dolgok beérésének idejét. Nem látja, hogy a ma elvetett mag holnap mivé lesz, milyen silány, satnya termést hoz az utókorra; nem érti, hogy amire azok a dolgok, amiket ma elvetett, beérnek, addigra ő ötöd-hetedíziglen testet ölt és azok a beérett dolgok az ő egyéni életére fognak nyomorúságot, bajt, fájdalmat, csalódást, szenvedést hozni.
Az ember rövid távon gondolkozik és azt hiszi, hogy ha ma elködösít valamit, akkor arra nem jönnek rá. Pedig az utókor előbb-utóbb tudomást szerez mindarról, amit letűnt korok uralkodói, erőszakos emberei, erőszakos társadalmi formái elvetettek. Az utókor rájön a hamisságra, a csalásra, a lopásra, a hiányokra, és el kell fogyasztania mindannak következményét, amiket az emberek a múltban elvetettek. Amikor a Föld egyes területein a rossz beérési ideje kitolódik és ezáltal az abban a társadalomban élő egyéneknek a lehetősége is tovább tart az igazság megkerülésére és kijátszására, akkor tévesen azt gondolják, hogy ők már Istennek a kiválasztott népe, őket jobban szereti a Teremtő, vagy azt gondolják: nincs is Isten, csak az ügyességük, rátermettségük, képességeik hozták létre ezt a társadalmi formát, ezt a nagy gazdagságot, ezeket a nagy lehetőségeket; és íme most mindezzel a sok-sok ajándékkal a maguk belátása szerint azt teszik, amit csak akarnak, senki felelősségre nem vonhatja őket.
És így az ember leéli az életét ebben a tévhitben, hogy ő kijátszotta a törvényt, hogy nincs igazság a Földön, és hogyha nincs igazság a Földön, akkor nincs igazság a túlvilágon sem. Sőt odáig megy, hogy azt mondja: nincs is túlvilág! Ha pedig nincs túlvilág, akkor senkinek sem tartozik felelősséggel, akkor nincs törvény, amely őt elszámoltathatná azért, amit a lehetőségeivel, a gazdagságával, a tudásával és ismereteivel tett, és hogy erények helyett nap mint nap újabb és újabb bűnöket követett el.
Óriási tévedése ez az emberiségnek, és az igazság világában meg kell látnia azt, hogy mennyire tévedett.


összeállította: Bíró László


A csatolt anyagok listája:
A törvény működése
Adai mediális közles - Szentlélekre való hagyatkozás
Isten
Erények és hatásaik
Közeleg a végső óra
HANG - Egy álomról
Rőszel Boris


https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4x0NB2 ... w?e=mokh4y
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGh4tFkKW ... Q?e=4GG7iE
Karsay István 2021 januári szellemtani hírlevele - SBK Hírlevél 191

https://www.youtube.com/channel/UCBFuwa ... eawQxYGhlc
Evangéliumi spiritizmus – Hangoskönyvek a jutubon
Nagy örömmel tölti el lelkemet, hogy itt Nagyváradon egy kis szellemtanos csoport tagja lehetek, amelynek lelkes és elkötelezett fiatal tagjai felvállalták néhány szellemtani alapműnek
Hangoskönyvekben való megjelenítését egyrészt a jutubon illetve letölthetően a tárolóból.

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGh4oAr9W ... A?e=B4G7Z6
Dr. Jókay István – Az élet misztériuma 1 – Letöltés a tárolóból

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGh4l_WDE ... Q?e=cpLtAZ
Dr. Jókay István – Az élet misztériuma 2 – Letöltés a tárolóból

https://www.youtube.com/watch?v=k-Hd8Nu7GP4
Kilátás a tengerre – Romantikus film

https://www.youtube.com/watch?v=K4yhxyTwRWk
Szerelmes regény – Romantikus film

[Karsay1958]

Ada mediális közlés. 3.kijelentés és Megtérés.

Kedves Testvéreim és barátaim az Úr Jézusban, akik a III. kijelentés által vagytok meghívva az üdvösségre!


Az Úr Jézus nevében köszöntelek benneteket földi testvéreim a szellemi hazából, mint testvéretek, akit Isten azért küldött ki, hogy hozzásegítsem a barátaimat és testvéreimet, szüleimet a megtisztuláshoz, az Isten Országába való eljutáshoz.

Mindig is hangsúlyozta a magas szellemi világ, hogy a III. kijelentésben hatalmas világosság és erő rejlik, amelyet erős hittel és önmegtagadással magatokhoz vonzhattok. Ezt Isten azok számára tartotta fenn az ő hatalmas szeretetéből, akik az utolsó időkre itt maradtak és ezekben a végidőkben hívattak meg az üdvösségre.

Az ember nagyon is hajlamos arra, hogy megtérése első fázisában a saját megtérésére, megigazulására és a megszentelődésére kapott kegyelmeket szétszórja, pedig a kegyelem azokat az ő saját megmenekülésére adta az embernek. De az ember nem is lenne ember, ha nem is lenne benne elismerés- és dicsekvési vágy, minek hatására a kapott világosságot és erőt, amely éppen arra adatott, hogy az ő lelkében végezze el a megváltó, azaz az újjáteremtő munkát, szétszórja másnak. De nem is lehet ilyenkor még mást várni el az újonnan megtért embertől, mert még nem ismeri saját bűnös hajlamait, így hát bőven juttat másoknak is a saját maga számára kibocsátott kegyelmekből.

A második fázisban már, amikor erre a szintre eljut a lélek, kezdi belátni hajlamait és mindinkább ráébred arra az igazságra, hogy mennyire rá van szorulva Isten segítségére a hajlamai levetkőzése és immár a szeretet gyakorlása érdekében. Ilyenkor már inkább fordul befelé az erőit őrizné meg, mert rájön arra, hogy neki is kevés van ahhoz mérten, amennyi szükséges ahhoz, hogy változni tudjon. Ilyenkor kezdi el az isteni erő és világosság a maga eredeti rendeltetését kifejteni az emberi lélekben. Ekkor lép rá gyakorlatilag az emberi lélek az örök hazába vezető hosszú útra. Ekkor kezd a sajátjává válni az isteni lényeg és ilyenkor már van is mit adnia magából, illetve a maga lelki vagyonából a testvérnek, mert vannak már kidolgozott és nem azonnal szétszórt kincsei.

Az Evangéliumi Spiritizmusba azzal a céllal adatott tisztább világosság és ismeret, hatalmasabb erő, mint az első két kinyilatkoztatásba, hogy az utolsó időkre itt maradt, a bűneitől szabadulni szándékozó, kényszerülő embernek, viszonyítva az elmúlt 2000 évhez,az idő rövidsége miatt legyen kellő erős világossága felismerni bűneit és levetkőzni azokat.
Az Evangéliumi Spiritizmus célja gyakorlatilag az, hogy mindenki számára tükröt képezzen!
Sajnos azonban, hogy nagyon hajlamosak az emberek arra, hogy ezt a tükröt nem maguk, hanem mások elé szeretik odatartani. Itt lép érvénybe Jézusnak a szálka és gerenda példabeszéde még a III. kijelentésen belül is és ez a legszörnyűbb dolog, mert ez az eszme már csak az utolsó gereblye vonás , ami által el lehet jutni az üdvösségre. Sajnos az is, hogy lassan, de biztosan szivárogtatnak be olyan elemeket már ebbe az eszébe is, amelyet eredetileg nem tartalmazott és ezáltal gyengül az eszmének a lélekre gyakorolt pozitív hatása. Mindebből kifolyólag a kristálytiszta szellemtani eszme, újból felragyog a maga tisztaságában és ennek hatására adatik egy rövid korszak,amikor ezek a jelenleg beindult sátáni folyamatok az isteni erők hatására szünetelni fognak és aki akkor még bűnbánatot tart és egy nagy erőfeszítéssel el tud rugaszkodni a bűnös hajlamaitól, az még megmenthető lesz az üdvösségre. Istennek ez lesz a legnagyobb ajándéka a bűnös emberiség számára! Aki elhiszi üdvözülni fog általa. Ennek a rövid és világos korszaknak a befejeztével aztán már elszabadul a pokol a földön, mert ez a kegyelmi korszak végét fogja jelenteni. De nektek ezt az időt nem szabad megvárnotok, mert ti m o s t v a g y t o k meghívva az üdvösségre hanem az imént említett időkre már teljesen készen kell állnotok, mint az eszme szőlő-munkásainak. Ugyanis senki nincs kibiztosítva afelől, hogy ha megtagadva a Szentlelket, aki naponta szólítgatja és hívja az embereket az üdvösségre, netalán ezt az utolsó korszakot szeretné megvárni és akkor üdvözülni, hogy Isten adna-e addig életet? Mert mivelhogy stagnálás nincs a fejlődésben, vagy bukás, vagy emelkedés, ezért hát addigra, amikorra elkövetkezne a szellemtani virágzását elérő korszak, az a valaki, mivel megtagadja a Szentlelket, akkorra már olyan mélyre süllyedhet, hogy Istennek muszáj őt visszaszólítani. Ezért megtérni most kell, mert a holnap még nem a tiétek, hanem Isten kezében van. A holnapot annak adja akinek Ő akarja. Megtérni most kell és nem holnap!

Amikor már valamennyire is megtisztult a lélek, akkor jön rá arra, hogy az a legnagyobb segítség amit másokért tehet az az, hogy magára veszi mások bűnös hajlamainak a kitermelt negatív erőit és elszenvedi azokat, minek következtében az a másik valaki sokkal hamarabb tud tisztán látni és érezni, mert valaki felgyorsította a fejlődést azáltal, hogy elszenvedte a bűneinek a következményeit, így hamarabb és gyorsabban el tud jutni az Örök hazába vezető útra.
„Az az igazi szeretet, amikor az ember életét tudja áldozni barátaiért.”


Az 1994- ben elhunyt kislányunk szellemének nyilatkozata

Ada. 2021. 01. 24. vasárnap

UI: Mediális közlés szerint maximum két év van a megtérésre, majd a Kegyelem kapui bezáródnak, és belépünk az végső időszámításba ami a Korszakváltás szerves része.
Kemény világ fog következni tele új vírusokkal sajnos az emberiség bevonzotta a tetteivel, gondolataival. Nagyon sok időt és figyelmeztetést kaptak az emberek, de nagy része kényelmes életet él, és nem foglalkozik a lelki fejlődéséért, Jézust kigúnyolják, meghamisítják tanait, vagy le akarják járatni! Ezzel naponta találkozok.....
Jobban benne vagyunk a Korszakváltásban mint gondolnánk...lásd politikai átalakulások, gazdasági átalakulások, pénzügyi rendszer változás, vírusok jönnek sorban és így tovább...
és kezdünk átrendeződni!
Karsay István

UI:
Az Élet rendszeréről 2. rész - A lélek és kapcsolata a testhez
https://www.youtube.com/watch?v=hq93Ttz ... FhCSNj%3A6

[Karsay1958]

Az az enyém, amit odaadok
Részlet szabadon "Az utolsó óra munkásaihoz" című kötetből

Az embernek, mivelhogy ember módjára kell élnie a földön, emberi szükségletei vannak, és neki e szükségletek fedezéséről kell gondoskodnia. Táplálkoznia kell, hogy testi természetét fenntarthassa, ennélfogva eledeleket kell magához vennie.
Míg az egyik ember táplálkozásában fényűzést fejt ki, addig a másik ember szükségképpen még a szükséges táplálékban is hiányt lát. Az a határvonal tehát, amely elválasztja a szükséges és elegendő étkezést a túlhajtott és inyenckedő étkezéstől, egyúttal elválasztja a köteles szükségletkielégitést a túlzástól, azaz a bűntől. Mert minden, amit valaki úgy szerez meg magának, hogy az másoknak a rovására megy, bűn.

Ugyanez az eset a többi emberi szükségleteknél, pld. a ruházkodásnál. A testet be kell fedni télen a hideg ellen, nyáron a hőség ellen; tehát a ruházkodás szükséges. De nem szükséges a pipere, nem szükségesek a drága ékszerek, nem szükségesek a vagyont érő toilettek. Mindaz, amit az ember mint túlzást e téren kifejt, már hiba, már bűn, mert elvonása bizonyos erőknek és értékeknek másoktól, akiknek a szükséges sincs meg.
Így van ez az ember lakásával és minden egyéb szükségletének a kielégítésével. Kétségtelen úgyan, hogy az emberek nem egyformák és a tehetségesebb és szorgalmasabb ember a szükségesekből többet és jobbat szerezhet meg magának, mint a tehetségtelen és rest ember. Tehát bizonyos eltolódások és különbségek úgyszólván törvényesek lennének. Azonban a túltengő gazdagság az egyik oldalon, a kiáltó nyomor a másik oldalon nem abból ered, hogy az egyik ember tehetségesebb és becsületes szorgalommal többet kereshet meg, mint a másik, hanem abból, hogy a szükségletén tul, konjunktúrák kihasználásával, furfanggal vagy erőszakkal ragadja el másoktól a szükségeset is, csak hogy önmagát feleslegekkel lássa el.
Ennek az elferdült és természetellenes tevékenykedésnek hoszszú- hosszú időkön át való folytatása hozta létre azt az állapotot is, hogy némely ember már beleszületik a nagy gazdagságba, míg a másik ember a nyomorba születik bele.
Csak egészen tiszta szellemek, szellemi nagyságok nem fogadtak el a világtól többet, mint ami az ő emberi, testi természetük fenntartására feltétlen szükséges volt, igyekeznek magukat megszabadítani mindentől, ami nekik nem kell, ami sem emberi, sem szellemi mivoltuk szempontjából nem szükséges.
Mit mond a szeretet legelső parancsa? „Adni, adni, adni!” Abban, hogy adok, nem kizárólag az a cél érvényesül, hogy a felebarátomnak legyen, hanem egyszersmind az a cél is, hogy én, aki adok, megszabaditsam magamat mindentől, amire a szellemnek szüksége nincs. Mert valójában az az enyém, amiről lemondok, amit odaadok.
Míg a lélek ragaszkodik valamihez, pl. anyagi javakhoz, egyénekhez, kedvenc eszmékhez: mindaddig oda van kötve azokhoz a dolgokhoz, amelyekhez ragaszkodik. Amilyen mértékben le tud mondani, abban a mértékben oldozgatja el azokat a szálakat, amelyek őt megkötözve tartják. Amilyen mértékben képes magát (rossz érzések nélkül) megszabadítani az anyagi javaktól, olyan mértékben szabadulnak fel lelki erői, amely erők azokhoz a javakhoz hozzátapasztották őt. Amilyen mértékben le tud mondani kedvenc eszmékről, pl. dicsőségvágyról, hirről, emberek megbecsülése után való törekvésről, olyan mértékben szabaditja fel lelkének azokat az erőit, amelyek az ilyen monoideisztikus gondolatokhoz leláncolva voltak.

Ha valaki azt, amit szeretett, odaadta másnak, akkor az erő, amit az a szeretett dolog lekötve tartott, felszabadult, az övé lett.
Azok akik fanatikusan gyűlölnek valakit, s minden figyelmük erre összpontosul, mihelyt az ilyen le tud mondani arról a bálványozott személyről vagy az ő gyülöletérzéséről Istenért, Krisztusért, azonnal felszabadul az a lekötött erő, és az ő tulajdonává válik. Mindig, amiről lemondunk, az igazán a mienk, mert erői szellemesednek. (A felszabadult szellemesített erők törvényszerűen az őket szellemesítő szellem tulajdonaivá válnak.)
Ne gondoljátok, hogy mindaz, amit itt nagyon röviden és csak vázlatosan a szemetek elé tártam, tisztán csak eszmei dolog. Nem, itt a szellemi világban, ahová ti is mindnyájan készültök, ezek a folyamatok, amelyeket ecseteltem, nagyon is láthatók és érezhetők. Azok az emberszellemek, akiknek lelki erői ennyire kötve vannak még javakhoz, vágyakhoz, egyénekhez, a föld légkörében alacsonyabb szférák lakóivá lesznek, akik mint szellemek is úgyanúgy jelennek meg, mintha emberek volnának. Ugyanabban a testi alakban, azaz a szellemvilágban is tömöreknek látszanak. Ez az ő külső alakjuk az úgynevezett perisprit, amely éppen tömörségénél fogva semmiféle modulációnak nem enged éppen azért, mert a gondolatok rögzitettek, tehát a lelki erők is rögzitett formát mutatnak.
Ahogyan a szellem lemondani megtanul, ahogy az erőit fokozatosan eloldozgatja azoktól a jelenségektől, tárgyaktól, személyektől, eszméktől, amelyek őt olyan mereven kötve tartották, abban a mértékben válik fokozatosan fehérebbé, átlátszóbbá, lassanként átalakul, ködszerű, fehér, finom fluidburokká válik, kezdi elvesziteni rögzitett emberi alakját. Ez az emberi forma amely a benne székelő szellem legkisebb érzelmi vagy gondolatbeli impulzusának is azonnal enged, és olyan alakban tud megnyilatkozni, amilyen alakban a benne élő szellem megnyilatkozni kíván, felveheti egykori emberalakját, ha akarja, ami azonban rá nézve mindenkor terhet jelent.
Az ilyen szellem szabaddá lett, mert eloldozta magát azoktól a dolgoktól és helyektől, ahová mint ember, vagy mint alacsonyabb szférabeli szellem, magát odakötötte. Ezért fontos a haladni kivánó szellemre nézve a minden néven nevezendő formaságoktól és dogmáktól való mentesség. Mert mihelyt valami kötött keret, mihelyt valami megrögzített forma, az azonnal odaköti az abban az eszmekörben élő szellemek csoportját ahhoz a formához; és ez máris bizonyos rögzitettséget jelent.

Annak pedig, aki a Szentlélek munkása kíván lenni, szakítania kell formákkal, dogmákkal, keretekkel; annak benn a lelkében kell éreznie azt az igazságot, amelyet Isten oltott belé, amelynek legvégső állomása a szeretet. Az a szeretet, amely mindent oda tud adni, mindenről le tud mondani, csak egyetlenegyről nem, arról, hogy mind az idők végezetéig ennek az eszmének és ebben az eszmében az Urnák szolgája maradhasson.
Mindnyájan az örökkévalóság munkásai vagyunk, parányok, jelentéktelen kicsiny szellemek; és mindnyájunknak az a kötelességünk, hogy adjunk, adjunk és adjunk. Kétszeres jót cselekszünk vele: jót cselekszünk vele azzal, akinek adtunk, és még nagyobb jót cselekedtünk magunknak: mert minden, amit odaadunk és minden, amiről lemondunk, akkor válik igazán a mienkké.


szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

A harmadik szem aktiválása

Az ember szellemlényi felépítéséhez hozzátartozó harmadik szem, a hatodik csakra az energiatest szerves része, a homlok közepén helyezkedik el. Minden embernek van harmadik szeme, ami egészen kicsi korban működik is. A képesség 3-4 éves korig tart, de vannak esetek, amikor egyeseknek egész életükben megmarad a látóképességük.
A harmadik szem segítségével képesek vagyunk tudatosan érzékelni a létezést, hisz itt van az intellektus, a tisztánlátás, az emlékezés, az akarat centruma, általa lehetünk részesei a képzelőerő megjelenítő folyamatának. A harmadik szem aktiválásához meditációra és vizualizációra van szükség, ami az egész test relaxációját feltételezi.
A meditáció az egyik legszemélyesebb tapasztalat, ezért fontos, hogy olyan típusú meditációt válasszunk, ami leginkább megfelel személyiségünknek. Ennél még lényegesebb, hogy pontosan és világosan tudjuk, mit is szeretnénk elérni, és hogyan szeretnénk azt elérni.
Az alábbiakban egy meditációs feladat következik, amelyet kezdetben lépésről lépésre ajánlott elsajátítani, utána pedig kombinálhatjuk más meditációs gyakorlatokkal is.
Keressünk egy nyugodt, csendes helyet, majd helyezkedjünk el kényelmesen. Ez lehet a klasszikus lótusz pozíció, de a lényeg, hogy kényelmesen üljünk.
Csukjuk be a szemünket, hagyjuk, hogy kitisztuljon a tudatunk. A teljes relaxáció nagyon nehéz, ezért hagyjunk időt arra, hogy elengedjük a gondolatainkat.
Miután kitisztult az elménk, mentális energiáinkat összpontosítsuk a homlokunk közepére, a tobozmirigyünkre. Ezután elképzelhető, hogy a gyakorlat közben bizsergést, melegséget fogunk érezni.
Vizualizáljunk egy harmadik szemet a homlokunk közepére. Koncentráljunk a szem által érzékelt képekre, ugyanakkor a szem energiájának frekvenciáját próbáljuk összhangba hozni a testünk maradék energiájával.
Addig ismételjük a gyakorlatot, amíg úgy nem érezzük, hogy teljesen sikerült a hatodik csakrát aktiválni. Elképzelhető, hogy a helyiséget, ahol vagyunk a harmadik szemünk perspektívájából fogjuk érzékelni, és megpróbálhatjuk, hogy behunyt szemmel, kizárólag a harmadik szemünkkel vizualizáljuk a környezetünket.
A harmadik szem aktiválása segíti az érzékelést és a kommunikációt, valamint érzékenyebbé tesz a körülöttünk lévő energiaforrások észlelésére, hozzásegíthet ahhoz, hogy jobban megismerjük magunkat. Az aktiválás folyamata időigényes dolog, egyeseknek hamarabb megy, másoknak azonban évekbe is telhet.

szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

A hit fontossága: “Adatik annak, akinek van”

Részlet a Névtelen Szellem „Kiáltás az utolsó órában”című kötetéből, mely Eszter szomnambul írómédium által jött létre 1955-ben

Ne gondolkozz a holnapról, mert az éppen úgy, mint a tegnap az örökkévalóságot rendező isteni gondoskodó hatalom kezében már jó előre el van intézve, és minden napnak a maga feladata szintén meg van már előre oldva. Így a te lelkednek és testednek is előre ki vannak rendelve mindazok, amelyek szükségesek, így nincs ok a panaszra, hanem boldog megelégedéssel adhatsz hálát az Úrnak, hogy megadta azokat.
Igen, van egy néhány olyan kérdés, amely a maga helyén és idején nagyon természetes. Ezeket azonban sokan úgy intézik el, hogy nem keresik az Isten akaratát és törvényét, hanem a saját akaratuk szerint cselekszenek, amikor azonban nem oda érnek el, ahova akartak, akkor megtorpannak azok előtt az eléjük meredő problémák előtt, amelyeket semmiképpen sem képesek megoldani. Ekkor kifakadnak, elvesztik Istenbe vetett hitüket és bizalmukat. A hit pedig nagyon drága dolog: amit semmi pénzért sem tud az ember megszerezni, csakis úgy, ha azt az isteni kegyelem ajándékképpen adja az embernek.

Az ember csak akkor tudja azt értékelni, amikor már túlesett azokon a vizsgákon, amelyekben valamit helyesen oldott meg az isteni törvény értelmében. Az ember csak akkor látja meg, hogy milyen jó volt az Isten hozzá és milyen nagy veszedelmekből szabadult meg, amikor már a történések világában lejátszódott az a találkozás, amitől sok minden függött, mivel az úgynevezett sorsszerű következmények könnyűszerrel megoldódtak. Azok a félelmetes eshetőségek pedig mellette siklottak el, amelyek egészen más irányba terelték volna nemcsak földi életét, hanem a szellemi, a nehezebben irányítható sorsát is.
Azért szükséges a hit ereje és irányító hatalma az emberi életben, mert a hit új utat és lehetőségeket mutat meg az embernek. Ha ezeket az emberi lélek megragadja, elkerülheti azokat a csapdákat, amelyeket a gonoszságban megrögződött lelkek állítanak a hitetlenek útjába: például, amikor a jövőt bizonytalannak és reménytelennek mutatják.

Az Istenben hívő ember azonban nem csábítható könnyen olyan bűnökre, amelyekkel akár lelkileg vagy testileg kárt okozhat azoknak, akik még nem ismerik azokat a törvényeket, amelyek óvnak, védenek, de büntetnek is. Így az emberek nem ütköznek meg azzal és ezért simább az útjuk előre. Az úton segítséget nyernek a jók által, akik előttük haladnak. Így, ha az ember egyszerű és nem igényes a földi élettel szemben, akkor mindent, ami jó és igaz felé halad, magához kapcsolja, és ha a próbákon hűségesen kitart az igaz jó mellett, az bekapcsolja őt a saját törvényébe és úgy lelkileg, mint testileg egyre magasabb fokozatokat érhet el.
Amikor pedig az élet lejár és a test leválik, a szellem felmérhetetlen távolságban érzi magát azoktól, akik földi életében talán magasabb fokozaton voltak még tudásban is, de cselekedeteikben az isteni törvények betöltésében, átérzésében, az igazság felismerésében és követésében messze elmaradtak mögötte. Így teljesedik be az az isteni Ige, hogy „adatik annak, akinek van, és akinek nincsen, attól az is elvétetik, amivel bírni vél”. Isten veletek!

szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

Az igazság szelleme

Részlet Márk evangéliumának szellemi magyarázatából
Péter apostol szelleme Antal médium által

Most azonban azt kérdem tőletek, oh emberek: Hol van az a vallás, hol van az a tudomány, amely békét terem? Én nem ismerek ilyet a ti földeteken; ellenben igenis jól látom a vallások és tudományok egymás közötti harcát! És mi az oka annak, hogy nincs békességük? Az, hogy türelmetlenek egymás iránt! Türelmetlenek azért, mert nincs szeretetük. Szeretetük pedig azért nincs, mert nincs bennük hit, s ahol hit nincsen, ott nincsen igazság sem, mert a hit az igazság szelleméből fakad.
Akinek nincs békéje és szeretete, annak hite sincs; s az nem lehet az igazság gyermeke. Akinek békéje nincs, azt az igazság szelleme nem taníthatja; az nem lehet ennek a szellemnek tanítványa sem. Hanem lehet igenis egy más szellemnek a tanítványa, amely igazságot nem, hanem annál több gőgöt tartalmaz. Amely nem szellemi, hanem formai; amely szeretni nem képes, de tud alaposan gyűlölni. Amely nem békét, de háborút hoz, s nem boldoggá, hanem ellenkezőleg, a legnagyobb mértékben boldogtalanná tehet.
Ez a szellem élteti a ti vezető eszméiteket, ez a szellem, a mely nemcsak, hogy hitetlen, de sőt ellensége a hitnek s nem a hitet, hanem az idomítást hirdeti! Ezekről az idomítókról s az általuk idomítottakról mondtam én azt, hogy nem értik meg az új kijelentés szellemét, amely az igazságnak Istentől való szelleme!
Az igazság szellemétől minden kényszer, minden idomítás távol áll. Ő csak a hitet hirdeti. Hinni azonban nem minden ember tud, azért hát a hitet nem is lehet az emberbe belekényszeríteni, a hitnek magában az ember lelkében kell életre kelnie. Innen van, hogy az az ember, aki saját tulajdon szellemének létezésében sem hiszen, más szellemben sem hihet, és az nem is értheti meg az igazság szellemének tanításait. Mert az isteni szellemet csak hinni, de kézzel megfogni nem lehet; az, amit meg lehet fogni, más országba tartozik.

A mennyben nincs anyag; a mennyet nem lehet kézzel megfogni, de hinni és kiáramlásait megérezni, azt igenis lehet. Aki emberileg helyesen akar tudni, annak itt lent kell maradnia, ahol tapintható dolgok vannak; aki azonban fel akar emelkedni, annak idelent kell hagynia az emberi tudását és a hit segítségével kell a magasba szárnyalnia.
Kedves emberek! A ti tudásotok nagy terjedelmű ugyan, de én azt mondom nektek: hiányzik ebből a tudásból az igazság szelleme! A tudás a földi dolgok érdekében alkottatott. Aki tudással telíti magát, az eme tudásán és a világon csüng, amelyből tudása való. Aki azonban hittel van telítve, az ezzel a hitével azon az országon csüng, a honnan a hite származik. És akik ezen az országon csüngenek, nem gyermekei többé e világnak, mert azok már legyőzték a világot az ő hitük által! A tudás ugyanis nem győz meg semmiféle világot, hanem csak a szellemet vonzza és viszi bele a világba, hogy abban földi dolgot alkosson; a hit ellenben Istenhez vonzza, Istenhez vezeti a szellemet, hogy ott istenit alkosson!

Az igazság szelleme Istentől indult ki és hitet hozott Istentől az embereknek isteni kegyajándékul. Az ajándékot azonban nem szokás erőltetni, hanem egyszerűen odaadják annak, akinek örömet okoz annak elfogadása. Aki tehát kicsinyli ezt az isteni kegyajándékot, az nem fogadja el, mert az ilyen ember büszke. A büszkeség pedig a méregkeverőnek, az ördögnek egyik mérge!
Az az ember, kiben a gőg, a kevélység benne van, az ördög által van megmérgezve, mindazok pedig, kiket az ördög megmérgezett, ellenségei az igazság szellemének s ellenségei az általa hozott ajándéknak: a hitnek, és mivel az ajándék Istentől van: ellenségei Istennek is! Azért hát óvakodjatok, kedves tanítványok, az ördög mérgétől: a kevélységtől!
Ha igazi keresztények, t.i. Isten képviselői akartok lenni a földön, és e világban az isteni tulajdonságokat akarjátok ábrázolni, mindenben hasonlóknak kell lennetek a ti Mesteretekhez, Jézushoz, hogy ti is ugyanazon feleletet adhassátok az embereknek, melyet Jézus, a Mester adott nekünk, midőn azt kértük tőle: „Mester, mutasd meg nekünk az Atyát"— és ő így szólt: „Nézzetek meg engem és akkor az Atyát látjátok". Ő Istennek, mennyei Atyánknak valóban tökéletes képviselője volt, Istennek tulajdonságait emberi módon állítván szemeink elé. Azért intettelek titeket, hogy ne beszéljetek sokat, hanem olyan tetteket cselekedjetek, amelyek a földi emberben Istent mutatják be.

A példát erre Jézus mutatta meg, hozzátévén: „Ne akarjatok több és jobb lenni, mint Mesteretek; mert elég a tanítványnak, ha olyan lesz, mint az ő Mestere". Ez által akarta Ő megfékezni azokat, kik keresztényebbek akarnak lenni, mint Ő; kik az önnemesítésben elcsigázzák magukat, de épen azért, mert magukat elcsigázzák, nem lesznek nemesebbekké.
Krisztus nem merítette ki magát, mert semmit sem tett saját akaratából, hanem mindig azt kérte az Atyától: Atyám, legyen meg a Te akaratod! És azt is mondta mindig: Nem én magam cselekszem, hanem az én Atyám cselekszik én általam. Nem erőltette egyetlen cselekedetét sem, hogy a hitetlen embereket megtérítse, hanem így imádkozott: Atyám! Ha meg akarod tenni, tedd meg általam; és semmit sem tett, amit nem az Atya cselekedett volna általa, miután akaratát teljesen alárendelte az Atya akaratának! Krisztus százszorta többet is tehetett volna, mert hiszen a szellemek neki, a Messiásnak, mindenkor rendelkezésére állottak, Ő azonban semmit sem tett az Atya akarata nélkül! Épen ezért volt a mennyei Atyának igazi képviselője. Ha csak egyetlen egy tettet vitt volna is véghez az ő saját akaratából, nem lett volna többé képviselője a mennyei Atyának. És íme a földön mégis vannak olyan emberek, akik keresztényeknek és Isten helytartóinak nevezik magukat, holott mindent saját akaratuk szerint tesznek. Bizony ezek nem igazi keresztények; Jézusnak, a Mesternek nem tanítványai és így Istennek sem képviselői! Ne ilyenek legyetek, ti új tanítványok!

Nektek csak azon egyetlen saját akaratotok legyen: Szüntelenül azt tenni, ami Istennek akarata, s amit nektek Mesteretek, Jézus nyilvánít ki. Teljesen bele kell olvadni tudnotok Isten akaratába, mert különben az Ő gyermeke, Jézus, nem kormányozhat benneteket.
Mi a mozgatója a keresztényi cselekedetnek? Szeretet és megbocsátás; az eredménye pedig: béke és boldogság! Az az ember, aki azt mondja: "Én Istent képviselem" s nem cselekeszik igazi keresztény módjára, hazudik; s aki azt mondja, hogy ő csalhatatlan és nem Isten, hanem saját akaratát követi, az hazudik. Éppen úgy hazudik az is, aki azt mondja, hogy szereti Istent és azt cselekszi, amit a bűnösök; valamint az is, aki azt mondja, hogy szereti felebarátját és nem tudja magát ellenségéért feláldozni, szintén hazudik; aki pedig hazudik, az nem keresztény, mert Krisztus sohasem hazudott!

szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

Egy szellemi összekötő munkáját végző szellem közlése
Részlet a Szellemtani közlemények "Találkozás a szellem világgal"
című közzétett sorozatából.

A szellemi tanításokból tudjuk, hogy a felsőbb szférákba jutott szellemek nem ismerik a pihenést, nem lógatják a lábukat, hanem folyamatosan tevékenykednek és ezt boldogan teszik. A munkák egy része a harmadik szférások esetében az első, a negyedik szférások estében pedig a második szférához tartozó szellemek megsegítése, akár a szellemhazában, akár a földöni testesülésben.
Az alábbiakban közreadott, médiumi úton kapott szellemi jelentkezés nem az ún. klasszikus „szenvedők” közül való. A szellem tisztában van azzal, hogy a szellemi síkon él, onnan szólal meg, a maga helyzete, feladata szerint, mintegy tanítva jelenleg a Földön testetöltött társait.
A szellem amolyan „összekötő” szerepet lát el a szellemi Vezetők és vezetetteik között. A szellemi síkon épp úgy megvannak a feladatok, „munkakörök,” mint a földi életben. A felkészülésünkre hívja fel a figyelmünket, hogy majd mi is maradéktalanul elláthassuk a mindenkori feladatainkat.
“Ebben a földi életben nem ismertetek engem. Tudom, sokszor előfordul, hogy régi ismerősök keresnek fel benneteket, nagy örömmel üdvözlitek egymást, és kicserélődik a szeretet! Ti a szíveteket adjátok, ők tanítanak benneteket, és Ők is szeretnek benneteket. Számtalanszor voltam már körülöttetek a többi testvéremmel, mint megfigyelő, vagy talán inkább segítő, védelmező. Azt az előrehaladást figyeltem - nem kényszerből, hanem mert így diktálja a szívem - amellyel egy-egy ülésen, vagy megbeszéléseteken valamelyest előbbre haladtok.
Olyasmiről kell beszámoljak nektek, amely talán kevéssé ismeretes. Megfigyelhettem, hogyan nyílik szívetek, fogadjátok be az elhangzó tanításokat, melyek addig esetleg nem keltett bennetek érdeklődést, most azonban mégis valami felhívta a figyelmeteket egy-egy szellemi életviteli fontosságra. Ezt megfigyelni, összességében látni - külön-külön és együttesében is - nagyon sok mindent meghatároz. Vezetőink, akik a hierarchia olyan magas pontján állanak, hogy mindannyiunkat vezetik, sokszor rajtunk keresztül küldik értesítésüket, ezért nekünk tudnunk, látnunk kell, mi van bennetek, mi az, ami használt vagy nem, mi az, ami kiegészítésre szorul, mire van szükségetek. A mi dolgunk ezt összegyűjtve, átdolgozva eljuttatni Vezetőinkhez, javaslatot téve, hogy melyik szellemtársunk és mivel jelentkezzen egy rövid tanítással, ami benneteket éppen a legjobban érdekelhet és érinthet. Természetesen a döntés az övék! Mindazoké, akik nálunknál sokkal jobban látják összefüggéseiben is a dolgokat.
Tehát a határozat az övék, a javaslatot mi tesszük meg, mert a mi kapcsolatunk közvetlenebb veletek. Részben megfigyelők, részben felülvigyázók, védelmezők, néha - bevallom - sugalmazók is vagyunk. Mert egy meglehetősen kombinált, sokágú feladatot töltünk be, és amelyet igen nagy boldogsággal végzünk! Mi már nem öltünk testet, kizárólag kérelmünkre, felajánlásunkra, és a legnagyobb gonddal való felülvizsgálattal történhet csak az engedélyezése. De természetesen megtörténik, ha az indokolt, és sokkal jobb és több eredményt hozhat nem nekünk, hanem akik közé testbe alászállunk.
Erről a szféráról, az itteni munkákról nem sokat tudtok, csak annyit, amennyi eddig érkezett, de ami sokkal változatosabb, sokrétűbb. Reményem van arra, és nagyon kérem, hogy időnként egy-egy olyan testvérünk térhessen közétek, aki az olyan munkájáról számol be, ami egy kissé másrétübb, mint amilyen az enyém és azoké, akik körülöttetek vannak. Hogy lássátok, tudjátok, hová kell növekednie az emberi életnek, mi mindent kell tudnia, megtapasztalnia, mi mindenre kell vigyáznia és figyelemmel lennie, akárcsak egy ilyen hasonló munkához, és hogy tudjátok, nemcsak magatokért harcoltok a testben! Olyan értékeket kell összegyűjteni, mely már messzemenően nem a magatoké lesz, hanem majd osztogatni tudjátok akkor, ha ti is ide kerültök.
Amit itt elmondtam, ez csak egy része annak a sokoldalúságnak, sokszínűségnek, amelyre fel kell készülni, ami mindennek az alapja, az a lelki-állapot és minőségszint, melyet ki kell harcolni magatokból! Ehhez kérem most az Úr áldását, megköszönve azt az örömet, hogy én ezt a munkát elláthatom, veletek lehetek. Remélem, méltó leszek arra, hogy egyre több és nehezebb munkát kapjak és ezeket elvégezhessem. Kérlek, imádkozzatok ezért érettem!


Közreadja: Kotányi Ottó

[Karsay1958]

Ada mediális közlés. Utolsó idők látképe.


Drága szellemtan hívő testvéreim, mindannyiunk Urának és Megváltójának nevében!


Ha figyelmesen és behatóan tanulmányozzátok az Úr Jézus életét és Vele és körülötte zajló eseményeket és ha megpróbáljátok párhuzamba állítani az elmúlt évszázadok eseményeivel, akkor sok párhuzamot fogtok találni. De vannak olyan történések is, amelyek még megvalósulásra várnak. Ugyanis, tudnotok kell azt, hogy mindaz ami Vele ,kicsiben” történt, meg fog történni nagyban is, kivetítve az egész világra. Ilyenek például a jeruzsálemi templom lerombolására vonatkozó jövendölések, amelyek Kr. után 70-ben meg is valósultak, de ez a tendencia ki fog terjedni az egész világra, ahogy tapasztalhattátok is Párizsban és még más helyeken is tapasztalni fogjátok.

Az egész Európára ki fog terjedni Jézus azon jövendölése, miszerint:
„Itt kő kövön nem marad, mit le nem rombolnának.”

Ha megfigyelitek nagycsütörtök éjszakáján a vért verejtékező és a felismerhetetlenségig meggyötört Jézust, mindannak ellenére, hogy mint az utolsó Ádám ezzel a borzalmas eseménnyel az isteni átkot vette magára, hogy kiemelje az újszövetségi embert ez alól az átok alól, miszerint véres verejtékkel keresed meg a te kenyeredet, mégis ez a sátántól való gyötörtetése Jézusnak, a hívő emberiségre nézve meg fog történni!

Sőt maga az a jövendölés is be fog következni, miszerint:
„Zsinagógák és helytartók elé hurcolnak titeket...”

De ne féljetek, mert abban a pillanatban nem ti beszéltek, hanem azok a szellemek, akik benneteket addig is vezettek. Ez a jövendölés arra is tesz utalást, hogy az akkori egyházakban akkora változás lesz, miszerint egyesülni fog a világi hatóságokkal és üldözni fogja az egyházak addigi követőit, merthogy az egyházak hívei ketté fognak szakadni, hasonlóan, mint akkor amikor kialakult a római „egyház” és az egyik részük az eredeti utat fogja követni, a másik a sátán által vezetett egyházat. Ez utóbbiak az előzőek életére fognak törni. Így volt ez az imént említett időben is. Akkor is házról házra mentek a római „keresztények” és szedték össze az igazi Krisztus- hívőket. De ezeket az eseményeket ismeritek, ezért nem ismétlem, de hosszú ideig tartott a keresztényüldözés, vagyis a mártírok véres áldozata abból a célból, hogy vérükkel, „vérkeresztségükkel” meggyökeresíthessék a földön az üdvözítő eszmét. Sokan azt hangsúlyozzák, hogy az egyházban már teljesen a sátán az úr, de én ezt még nem mondanám, hanem miután ezt az egyházvezetőt kivégzik és helyébe a trónt az Antikrisztus eszme képviselői veszik át teljes egészében, akkor már teljesen az ellentét kezébe fog kerülni az egyház.

Ha figyelembe veszitek Jézus szavait, Aki azt mondta:
„Mondjátok meg annak a rókának, hogy még ma és holnap dolgozom, gyógyítok, ördögöket űzök stb.”

És ezt behelyettesítitek Péternek azon kijelentésébe, miszerint egy nap annyi mint ezer esztendő, akkor a „ma és holnap” jelenti a 2000 évet és ha hozzáadjátok Jézus életkorát ameddig dolgozott a 33 évet, akkor az összesen 2033 év, amikorra a N.SZ. is jövendölte az Úr II. eljövetelét. Azt hiszem logikus ez a megállapítás, amely Krisztus Urunk munkájának teljes időtartamát tárja elétek. Ezek az összefüggések a végidőkre nézve biblikusak.

Való igaz az, hogy még szellemszemekkel is az látható, hogy az idő nagyon közel van, mert az alacsonyabb szférákban már a jövő eseményeinek a sötét fluid világa forrong arra várva, hogy a megvalósulásához létlehetőséget nyerjen és mindezt aki látja, egy tömegben látja, de amikor ezek az erők megvalósulást nyernek, ez mégis csak bizonyos időt vesz igénybe és így eloszlik. De ameddig még működik a kegyelem és utána se nincs félnivalója a N.SZ. tanítását lélekben és igazságban követőknek, mert Ő megígérte, hogy védelmi aklot biztosít az ő tanának követői számára.** Higgyetek ebben az ígéretben! Aki fél, az nem hisz és igazából nem követi az ő eszméit! Istennek ugyanis hatalma van benneteket megvédeni még attól is, hogy ne égjetek meg, ha tüzes kemencébe vetnek titeket, de főként attól, hogy ne is juthassatok el odáig, mindannak ellenére,hogy azok az ószövetségi szellemek öltöttek testet ezekre az időkre, akik akkor bálványokat imádtak és imádattak, mert akkor nem teljesült be a életük. Áll már az imádásra váró bálványszobor, de ti ne erre figyeljetek, hanem mindenkoron Istenre és az Ő vezetésére, akkor nem eshet komolyabb bajotok, ugyanis a választottakért megrövidülnek „ama napok.” Kik lennének a választottak, ha nem azok közül valakik, akik a jelen üdvözítő eszmét hordozzák a lelkükben? Ugyanis a II. kinyilatkoztatás követőire a mártírság vár abból a célból, hogy kiégjenek a lelkükből a dogmák és formák, mert a forma nem kerülhet be az Isten Országába, hanem csakis a forma nélküli a szellemtani eszme. Tehát ti értetek szellemtan követőkért lesznek megrövidítve a napok testvéreim.

„Ha meg nem rövidülnének ama napok, senki sem maradna meg, még a választottak sem!”

Mindannak ellenére, hogy a világban hatalmas méretű katasztrófák, templomok bezárása, keresztényüldözések stb. várhatók, nektek védelmetek lehet mindezekkel szemben, de még a „járványokkal” szemben is, mert csak azokat érheti baj, akiknek a lelkükben él egy bizonyos fokú talaj a járványok bevonzására. Ha tiszták vagytok lelkileg, akkor nincs mitől félnetek, mert segítségben és védelemben részesülhettek, ha kéritek.

Az Ószövetségi törvényszerűségek szerint Jézusnak 3,5 napig kellett volna a sírba feküdnie, de már harmadnapon feltámadt Mária „közbenjárására” könyörgésére, mert annyira hiányzott Neki Fia, hogy Istenhez kiáltott:
„Atyám, soha sem kértem tőled semmit, semmi enyhet és enyhítő körülményt fájdalmaimra, de most az egyszer teljes lelki fájdalmamból kiáltok fel Hozzád, hogy támaszd fel a Fiamat.”
És amikor ez a jajkiáltás felkerült az Atyához Mária lelkéből, Jézus teste életre kelt és mint megdicsőült testű király, Élet és halál ura, dicsőségben és diadalmasan áthatolva minden anyagon kiemelkedett a hideg sírból.

Ha ezt kivetítitek erre az időkre, amikor az utolsó 3,5 év legborzasztóbb állapotok Mária és más missziós szellemek testben és a szellemvilágban végzett munkáik hatására a „3,5” napról „2,5” napra rövidülnek meg, mert szenvedéseikkel csökkentették a lelki-szellemi és a fizikai katasztrófákat, amelyek az emberiségre várnak. Ily formán a legborzasztóbb végidők, vagyis a legvége nem 3,5 évig fog tartani a holdkiválás előtt, 2 évtől valamivel több ideig a megadott törvényszerűségek alapján , mert a választottakért megrövidíttetnek.

A végidők „kezdete” viszont már beindult és folyamatosan romlani fog a helyzet, ennek már ti is a tanúi vagytok, de az egésznek a lefolyására, van még hozzávetőlegesen 12 évetek.
Ne feledjétek, hogy csak az üdvözül, aki ebben a végidőkben is mindvégig kitart. Ami a konkrét kezdetet jelenti, az a kegyelem teljes visszavonásával kezdődik és a holdkiválással ér véget. Arról már szólottunk volt, hogy miről veszitek észre a kegyelem utolsó sugarainak a visszavonását, de nem hittetek, ezért nem ismétlem meg én sem.
De ez a borzalom az idők legvégére tehető. Ha megfigyeltétek a számításokat, akkor le is következtethetitek ezt.

* N.SZ.: Elszórt kalászok II. kötet: Az utolsó idők látképe, Ezotériák I.: Krisztus II. eljövetelére
** N.SZ.: Misztériumok: Mennyei juhakol

Ada, 2021.01.31

[Karsay1958]

Szférák - Első légköri gyűrű

Kiemelt részletek Báró Vay Adelma "Szférák a Föld és Nap között" c. könyvéből
Abból a célból készítettem ezt a rövid kivonatot a könyvből, hogy érzékeltessem milyen környezet vár azokra a szellemekre, akik ide jutnak, hogy fogalmuk legyen a földies légkörről, időjárásról és más szenvedtető állapotokról, melyek gyötrik ezeket a szellemeket.

1. légköri gyűrű 1. szféra
E pokolnak nevezhető szféra tulajdonságai: a fajtalanság és érzékiség bűnei. A Mars és Skorpió állatövének befolyása alatt áll. Déli szelet, számumot, kolerát, pestist, áradásokat okoz a Földön . A szellemek itt fizikailag is szenvednek, lelki testük oly sűrű, hogy fizikai szenvedést éreznek. Sok szellemnek kell ily módon megbűnhődnie korábbi bűneiért és kicsapongásaiért. E szférába is küld Isten vigasztaló és intő szellemeket. E szerencsétlen eltévelyedetteket innen csak a töredelmes bűnbánat válthatja meg. Némelyek bárgyúságba esnek, mozdulatlanok, apatikusak, álomba merültek, amely alatt gonosz álmok gyötrik őket, amelybál csak a fizikai fájdalom képes őket felébreszteni. Tehetetlenek és szerencsétlen betegekként bánnak velük. Itt a természet olyan, mint a sivatag: nincs itt se fa, se víz, csak homok, tüskés bozótok és forró szelek. Itt a szellemek még az evés, ivás emberi szükségletét érzik, anélkül, hogy kielégíthetnék. Nagyon sokan, akik földi életükben tivornyákat, nagy lakomákat csaptak, iszákosak voltak, itt éheznek és szomjúhoznak; a pazar étkezésért rettenetes módon meg kell szenvedniük. Le se tudom írni, mily borzasztó ez a szféra. Dögvészt, ragályos nyavalyákat terjeszt a Földön.

1, légköri gyűrű 2. szféra
Ez a szféra gyilkosságot, háborút, párbajokat rejt magában és szintén pokol. A Mars és a Vízöntő befolyása alatt áll. Északi szelet, vízveszedelmet okoz a Földön. Az első szféra kemence forróságából igen hideg, nedves szférába jutottunk; a természet kihalt, kopár. Itt sok térítő szellemmel találkoztunk, aki a kivégzetteket a földről elviszi, és bűnbánatot igyekszik bennük ébreszteni.

1. légköri gyűrű 3. szféra.
Lakói öngyilkosok. A Szaturnusz és Koscsillagzat befolyása alatt áll. Északkeleti szelet idéz elő, sötétséget, ködöt, szembetegséget okoz. Szintén pokolnak nevezhető. Ez a szféra olyannak látszott nekem, mint valami nagy gyógyintézet. Itt igazi beteg szellemek vannak, akik őrültségben, képzelgésben, csalódásokban szenvednek. Borzongató nyugalom és csend uralkodik itt, mint valami határtalan betegszobában. Sűrű köd tölti be a levegőt: úgy túnt fel nekem, mintha ez a köd magukból a szellemekből áradt volna ki, mintha azok zavaros gondolatai lennének. Itt a szellemekkel mint tébolyodottakkal és betegekkel bánnak és könyörülő szellemek szeretettel ápolják őket, míg rossz cselekedeteik tudatára nem ébrednek. A könnyeknek, a bűnbánatnak, az erkölcsi fájdalomnak a szférája ez. Az öngyilkosoknál természetesen az indító okot különösen beszámítják; azonban teljesen mindegy, vajon az öngyilkosság gyávaság vagy bátorság,; kétségbeesés, önfeláldozás vagy életuntság okából történt.. Mindenkinek, aki e tettet elkövette, e szférában meg kell állnia; és sorsa itt dől el. Egyedül az őrültség menti az öngyilkosságot.

1. légköri gyűrű 4. szféra
Rablók, tolvajok, hazugok szférája; pokol. A Mars és a Kos csillagzat befolyása alatt áll. Délkeleti szelet, esőt, havazást, nedvességet hoz, ízületi csúzt okoz.
Ez a szféra tele van útvesztőkkel, rendetlenséggel, tisztátalansággal. Az ember egyáltalán nem tud tájékozódni benne és ez a túrzavaros látvány nagyon kellemetlen. A nagy mocsarak és ingoványok mérföldekre terjednek. Zöld rétet látunk, rá akarunk lépni és posványba süllyedünk; majd ismét útvesztőben találjuk magunkat, tele tüskés bozóttal, melyből kitalálni igazán művészet. Ezeket mind a hazugság hozta létre. Minden virág hamis vagy utánzott; ha hozzá akarunk nyúlni, szétmállik, semmivé lesz. A víz, mely tisztának látszik, tele van kígyókkal és békákkal; mindenütt csalódás! A hazugságnak és a csalárdságnak posványa mindenre rátapad. A hazugság szellemeinek egészen sajátságos lelki testük van; burokjuk tele van ráncokkal; ezekbe a ráncokba van beleírva minden hazugságuk, melyet mindenki olvashat. Sok szellem görcsösen összefogja a ráncokat, de az írás áthat a ráncokon és akkor az ódban olvasható, mely a szellemet körülveszi. Itt az a büntetés, hogy semmi sem marad elrejtve. A tolvajokkal, betűrőkkel, rablókkal éppen így van. Minden lopott tárgy, legyen az bár a legkisebb, itt ismét előkerül. Nagyon különös látvány ez, mert minden lopott dolognak megvan itt a kép-mása, s így az illető bűnös borzalmat keltő módon látja bűntényeit. Tulajdonképpen olyan, mint egy nagy vásár. Őrök vannak itt, kiknek kötelességük mindenre felügyelni és rendet tartani. Olyan ez körülbelül, mint a földön a szigorú rendőrség, és mert ezeknek az őröknek semmi sem kerüli el figyelmét.

1. légköri gyűrű 5. szféra
Istentagadók, nihilisták, anarchisták. A Mars és Bak csillagzat befolyása alatt áll. Keleti szelet, tüzet, időváltozást, a betegségek közül üszköt, rákot okoz. Ez is pokolnak nevezhető.
A belépés ebbe a szférába nagyon szomorú; valóságos orkán dühöng itt és a levegő mégis oly nehéz és sűrű. Nincs fo, nincs virág, nincs madár e sziklás vadonban.
A lények vagy szellemek, kik e szférában laknak egymás mellett elmennek anélkül, hogy látnák egymást; vakok! Egy ilyen alakhoz közeledtem; férfi volt, így kiáltott: "Kivégeztek, meggyilkoltak! De élek és meg fogom magamat bosszulni! Le a királyokkal!"
Lassanként több szellem gyűlt köréje: mind vak volt. Tanácskoztak, hogy tudnának lázadásokat, forradalmat szítani a Földön.

1. légköri gyűrű 6. szféra
Az önzés, fösvénység, a pénzvágy hazája. A Hold és a Bak csillagzat befolyása alatt. Nyugati szelet, tüdőbetegségeket okoz.
Mikor beléptünk e szférába, úgy éreztem magam, mintha egészen más világrészbe jutottam volna, annyira különbözik az 5. szférától. Hó- és jéghegyekkel voltunk körülvéve, azt hittem, hogy az északi póluson vagyok. :Minden meg volt fagyva és dermedve.
"Ez az önzők szférafa, akik szeretetének tárgya egyedül a pénz és az »Én« volt; akiknek szívét sohasem dobogtatta meg a felebaráti szeretet melege; akiknek markát sohasem nyitotta ki adakozásra a könyörületesség, akiknek pénz volt az Istenük". Betti most egy jégbarlangba vezetett; ott egy öreg embert láttam rongyos ruhában, rakás pénz volt előtte, folyton olvasta, észre sem vett minket.
"Pedig már sok jóra intő szellem volt itt", beszéli Betti. "Már több, mint 100 éve ül itt és olvassa a pénzét, nem akar se hallani, se látni."

1. légköri gyűrű 7. szféra
A vad népek szellemei. Pogány birodalom. A Hold és a Mérleg befolyása alatt. Északkeleti és délnyugati szelek. Fogfájást és reumát okoz. Ez a szféra úgy tűnt fel nekem, mintha félreesnék a többitől. A vad, civilizálatlan népek szellemeit foglalja magában, az úgynevezett emberevőkét. Ki a "Szellem, Erő, Anyag"-ot figyelmesen olvasta, tudja, hogy a vad emberfajok szellemei a bűnök és az engedetlenség következtében olyan mélyre süllyedtek, hogy szellemi tulajdonságaikat elvesztve, az állathoz hasonlóan olyan életet élnek, mint az állatok.
Haláluk után e vadak szellemei a Föld 1. légköri gyűrűjének 7. szférájába kerülnek. Itt ahhoz hasonló természetet találnak, mint amilyent a Földön hagytak. Lelki testük nagyon sűrű, mondhatnám első hatványa a testnek, azaz hogy még sok anyag tapad hozzá; az emberi érzékek érzései még tovább élnek bennük, de nem tudnak gyilkolni. Aki gyilkolni akar, ellenfelét nem tudja megölni, csak árthat és fájdalmat okozhat neki; mert a fizikai fájdalmat érzik e szellemek anyagias lelki testüknél fogva.


szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

Ada mediális közlés. Vigasz
Drága gyermekem!


Az Úr Jézus nevében köszöntelek benneteket.

Ne nyugtalankodjék a te szíved az ellened ármánykodó testvéreid miatt, „higgyetek Istenben és Bennem is higgyetek”- mondja az Úr, ugyanis mindenki számára hamarosan eljön a szembesülés ideje és akiknél győzött a szeretet az ármány felett, azok megjutalmaztatnak emiatt, akiknél viszont nem, szintén elveszik osztályrészüket. Mindig minden próba mindenki számára, ki megállja a helyét, az továbbhalad, aki viszont nem, annak újra kell kezdenie a próbát, fele akkora segítséggel és dupla akkora szenvedéssel. Mindig is akkor derül ki az, ki az igazi barát, ezesetben testvér, aki a legnehezebb helyzetben is melletted tud maradni. A hamis barát, gyakorlatilag hamis ellenség. A hamis ellenségből csak hamis barát lehet, de az igazi ellenségből még lehetnek igazi barátaid is. A kétszínűség mindenkor a legjobb eszköze volt az ellentétnek. De te tarts ki hited mellett, mert mint mondtam, mindenki számára hamarosan eljön a lelepleződés ideje. Te is tudod azt, hogy az alacsonyabb igazság támadja a magasabban fekvőt, de a magasabban fekvő viszont megérti az alacsonyabb igazságot. A magasabb soha nem támad, hanem elszenvedője a támadásoknak és ha kővel dobálják, kenyérrel dob vissza. (A zsidóknál ószövetségi törvény volt a magasabb erkölcsi szintű missziós szellemek agyonkövezése. Jelen esetben nem kővel, hanem szóval és egyéb eszközökkel történik az ilyen jellegű támadás.)

„Szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok értük!”
Ne csüggedj, hisz ilyen a mai világ, sajnos még az eszmények és az üdvözítő eszmék világában is. Mint ahogy benned is van irigység, úgy van másban is, csak nem tudatos, mert minél több tudása van egy embernek, annál inkább ki tudja magát védeni a lelkiismerete előtt, ha magába fordulva netalán olyan bűnös hajlamot vélne felfedni, amely a nem tetszésére van. Eljön még a bocsánatkérés ideje mindenki számára, de sajnos nem biztos, hogy lesz még idő a helyrehozatalra. Ezért hangsúlyozzuk azt, hogy most kell megtérni és most kell bűnbánatot tartani. Amikor a kegyelem utolsó sugarai is vonatnak vissza, akkor egy utolsó megvilágosodás gyanánt mindenkinek megvilágosodik minden bűne, de akkor már lehet, hogy késő lesz a megbánás.

„Ekkor feltűnik az emberfiának a jele az égen és sír a Föld minden nemzetsége.”
De akkor már késő lesz a megbánásra mert az ítélet következik, vagy legalább is az ítéletnek, a „karmának” az időszaka, amikor hirtelen egyik pillanatról a másikra rázúdul a Földre mindaz,amit eddig az angyalok visszafogtak, kitermelt negatív erők.
„Akkor hirtelen tör rájuk a veszedelem, mint a fájdalom a szülő asszonyra és semmiképpen meg nem menekednek.”- mondja az apostol ezekre az időkre.
A kegyelemből történő bűnbeismerésnek, a jóvátételnek és a megszentelődésnek most van még egy rövid ideig a korszaka.
Ezért hát tartsatok bűnbánatot és mindazt, amit jóvá kell tennetek az isteni elgondolás szerint, tegyetek jóvá, ameddig erre kegyelemadta lehetőségetek van és építsétek az Isten Országát egymás között a szeretet által. Aki a szeretet cselekedeteit gyakorolja, annak a jutalmát kapja, aki hitetlenségnek, ne adj' Isten az ármánynak a lelkületét hordja magában, az annak a jutalmát kapja, mert ki milyen szinten van, annak az igazságnak a befogadására nyitott a lelke.
„Boldogok az irgalmasok, mert irgalmasságot nyernek”- Mondja az Úr a hegyi beszédében.
Ezért arra kérünk benneteket gyermekem, hogy törekedjetek a bűnbánatra, hogy el tudjatok jutni az üdvösséget hozó negyedik szférába, mert a harmadik szféra elalszik és csak hosszú, nagyon hosszú alvás után tud majd feleszmélni,- miután már elfeledte minden harmadik szférabeli cselekedetét- és megszületni a megújult földön, mint a negyedik szféra kísértői gyanánt. „És akkor eloldoztatik a sátán ezer esztendőre.” Ez akkor tud bekövetkezni, amikor már az új holdon kialakul az élet. (Ez a harmadik szféra a maga alacsonyabb szintű hajlamaival.) Akik akkor ezek megkísértései folytán lebuknak, azok kilöketnek az új holdra „missziós szellemnek” de ha megállják a helyüket, akkor a kísértőiket is felemelik a negyedik szférába. Ha eredményes munkát végeznek a holdon, vissza fognak kerülni az új földre.
Azért történik a negyedik szféra a harmadik szféra által történő megkísértése, hogy felszínre kerüljön a negyedik szférabelieknél az, hogy maradt-e vissza valami kis halvány hajlam a a lelkükben a harmadik szféra igazságából, illetve szintjéből. Ha igen, akkor hatni fog rájuk a harmadik szféra által történő kísértés, amelyet le kell majd küzdeni, de ha viszont nem, akkor gyakorlatilag nem fog rá hatást gyakorolni a támadása az újonnan megszületett harmadik szférának.

Akik behatóan ismerik a N.Sz. tanítását, azok rájöhettek már arra, hogy azok a nyilatkozatok, amelyek nálatok hangzanak el, illetve legépelésre kerülnek, a negyedik, illetve az ötödik szférába tudnak elvezetni benneteket. Ha mi magasabb szellemek „bőrébe bújt” szellemek lennénk, akkor nem ismernénk és nem is tudnánk olyan magas erkölcsi normatívákat közzétenni, amelyeket ha betartatok, biztosan el fogtok jutni az üdvösségre.
Légy nyugodt gyermekem, és tarts ki hűen az igazság mellett és üdvözülni fogtok a szellemi vezetés alatt, ha meg tudtok felelni az általunk felállított erkölcsi normatíváknak, mármint a tisztaságban, hűségben és szeretetben, minden nap gyakorolva a test megtagadását, a szeretet gyakorlását, az egymás és mások elfogadásában, valamint a fent említett „ellenségszeretetben” mert ugyanis az Úr Jézus is némán tűrő szeretettel váltotta meg a világot.

Ott vannak gyakorlatilag a félreértések, amelyeket mások nem látnak mert nem is láthatnak, hogy ti duálok vagytok, tehát eleve mások a felétek megnyilvánuló követelmények Isten részéről és a lelki táplálékok is ebből kifolyólag mások kellenek hogy legyenek. Tehát más a ti és más a másik közösségek hivatása és feladata. Ti körétek azokat szeretnénk gyűjteni, akiknek mint duál-feleknek találkozniuk kell, hogy tovább vezethessük őket a fejlődésük útján, természetesen, ha engedik magukat Isten, vagyis a melléjük kirendelt magas szellemek által vezetni. A földön, főként itt az utolsó időkben ez a csúcs, mármint az, hogy a duálpárok találkozhatnak egymással. Ez azért fontos, mert mindig is áldást hozó a föld számára, ha két duálfél találkozik egymással és aztán már közösen folytathatják az útjukat tovább a fejlődés útján. De magukra a duálfelekre is nagy áldás, ha megtalálják egymást és ha tudatosodik bennük az, hogy ők gyakorlatilag egy szellemnek lettek megteremtve. Ettől a találkozási ponttól kezdve azután már nem kell keresgélni, csapongani, hanem közösen közeledhetnek Isten és egymás felé, gyermekem.

Tehát különbözőek a feladatköreitek, amiből az adódik, hogy a lelki táplálékaitok is másmilyenek kell, hogy legyenek és így más - más emberlelkeket csoportosít körétek a szellemvilág, ezért hát meg kellene lennetek egymás mellett testvéri szeretetben minden ellenségeskedés nélkül. De sajnos az ember gyarló és így sok esetben még közösségen belül is torzsalkodások vannak, nemhogy közösségek között ne lennének félreértések. Ott a baj, amikor az ember rá akarja a másik emberre erőltetni a saját világosságát, kizárva ezzel a Szentlélek, vagyis a III. kinyilatkoztatás munkáját. A kinyilatkoztatások „sorozata” ugyanis nem lenne teljes a III. kijelentés, vagy kinyilatkoztatás nélkül, mindannak ellenére, hogy ez már csak a tarlón maradt érett kalászoknak szól, amely eszmeiség a Fox nővérek munkálkodásával vette kezdetét. Hogyan tud bárki is munkálkodni a III. kijelentés berkeiben, ha nem hisz annak kinyilatkoztatási voltában, a Szentlélek korszakában, kinyilatkoztatásában, amely a rövid és világos korszakkal ér véget? Ez a korszak elsősorban Európára érvényes, a választott népre, de kiterjed a nagy Magyarországról az egész világra is. Ebben az időszakban sokan vissza fognak vándorolni az anyaországukba, hogy ott folytassák továbbhaladásukat. Ez szinte minden európai népre jellemző lesz, mert az emberek általában nem isteni indíttatásra mennek külföldre, hanem a jobb anyagi megélhetés szempontjából, de ezzel végülis kikerülik azt az élet iskolát, amelyet a szegénység és a megpróbáltatások által ki akart munkálni bennük az Élet. Mindazok tehát, akik csupán az anyagi megpróbáltatások elől menekültek, a saját fejlődésük elől menekültek el és amikor erre egy nagyobb kegyelmi állapot ideje alatt rádöbbennek, akkor igyekeznek visszamenni azokra a vidékekre, ahova őket Isten leküldte. Ez lesz egy vissza vándorlási időszak. A háttérben mozgatók ismerik jól az emberi tulajdonságokat ezért azt igyekeznek felhasználni, hogy erkölcsi szempontból tönkretegyék az emberiséget, főként a kiválasztott nemzetet és amikor erre is rájönnek az errevalósi emberek, újból előnyben fogják részesíteni az isteni akaratot. Erre azért lesz szükség, hogy a visszatért emberek, mielőtt végképp besötétedik,megismerkedhessenek az utolsó gereblyevonással és egy utolsó nekirugaszkodással kiemelkedhessenek az anyagias és egyéb elferdültségeikből.

Tehát, akik ebben az időben még életben maradtok és most fejlődőképesek vagytok, a kegyelem fel akar majd használni az Ő céljaira, mert sok a gereblyézni való, de a munkás kevés. Ezek az emberek között is lesznek duálfelek, kiknek lelkileg találkozniuk kellett volna már egymással, de mivel a jól megszervezett kísértések hatására az anyagiasságuk győzött, ezért nem éreztek rá ezekre az igazságokra és elmentek egymás mellett úgy, hogy nem érintette meg a lelküket az a vonzalom, amelynek meg kellett volna érinteni, ha ott élnek, ahova a kegyelem rendelte őket. De nem hiúságból és elismerés vágyból kell rálépni a szellemtan útjára, hanem alázatból és engedelmességből, mert az ősbukás oka a gőg és az engedetlenség volt. Tehát aki Isten útján akar járni, annak mindenképpen alázatosnak és engedelmesnek kell lenni ahhoz, hogy vezethető legyen. De mindez a lelki munka a számotokra gyermekem komoly háttér tevékenységet követel. Ahhoz hogy bárki is megtérjen, lelki munkájába kerül valakinek a nagy szellemek közül.

„Az az igazi szeretet, amikor valaki életét áldozza barátaiért.”
Ebben rejlik a megváltás munkája gyermekem, mert mindenki meg van hívva az üdvösségre és ebben Istenre, a magas szellemi vezetésre és egymásra vagytok utalva. Az emberek általában tükröt képeznek egymás számára, de segíthetik is egymást a fejlődés útján. Ez a jobbik eset.
Amikor Isten ráéreztet valakit a következő lépésre, azonnal jön az ellentét és azokból az igazságokból, amelyekből kiemelkedni hívja az Isten az embert, azonnal komoly, szinte áthidalhatatlannak látszó sáncot épít elébe. Ezt a sátáni törekvést fel kellene ismerni a fejlődésben lévő szellem-embernek. De ilyenkor mit tesz az ember, inkább megijed és meghátrál, minthogy hittel elrugaszkodjon az eredeti állapottól és visszaesik gyakorlatilag a még előző állapotába. Gyakorlatilag az hozza meg a fejlődést, ha az ember hittel nekivág és legyőzi ezeket a sátán által kreált vádakat. Ilyen esetben amikor az ellentét nagyra növeszti az árnyakat nagyon fontos a tisztánlátás és az erkölcsi bátorság, hogy legyőzze a dolgokat, mert az ember fejlődésre van meghívva már a megteremtése óta, csak akik hallgattak már akkor is a csábítóra, nemhogy fejlődtek volna, hanem a megteremtésük állapotától is jóval lejjebb süllyedtek, míg a hűen maradt testvéreik haladhattak az abszolút tökéletesség felé. A bukás alkalmával az ellentét segíti az embert bukni, míg a fejlődését viszont gátolja azáltal, hogy felnagyítja az árnyakat, a leküzdendő akadályokat és ha nincs kellő alázatossága, engedelmessége és hite az embernek, akkor bizony, hogy hisz az alacsonyabb igazságnak, hisz a hamis gátaknak és nem tud tovább haladni a fejlődés útján.

Mindez alól nem volt kivétel maga az Úr Jézus sem! Neki is nagyon komolyan meg kellett küzdenie a rá meredő árnyakkal, a testiségből eredő halállal és le kellett győzni minden hamis vádat, amelyet a sátán ordítozott feléje nagycsütörtök éjjelén abban a barlangban, amelyben Éva és Ádám meghúzódott, amikor kiűzettek a paradicsomi állapotokból. Bizony, hogy csupa vér volt az Úrnak a teste abban a haláltusában, amelyet azért vívott, hogy legyőzze azokat a hazugságból koholt vádakat, amelyeket a sátán el akart Vele hitetni, mármint azt, hogy hiába minden megváltás, mert úgy is mindenki el fogja hagyni Őt, mint az igaz és üdvözítő eszmét. Szemére vetette minden jó és igaz cselekedetét, mint hiábavalóságot, minden olyan gyógyítást, amely aztán mintha hiábavaló lett volna, mert a gyógyult egyén visszatért a bűnbe és beleesett újból a betegségbe is. Felhántorgatta Mária Magdolna visszaesését a bűnbe, akit aztán újból megszabadított az Úr. És még sok minden mást, ami az akkori felfogás szerint érthetetlen volt a világi emberek számára. A sátán nem akarta engedni az Urat, hogy a saját igazságát érvényesítse a sátánéval szemben, ugyanis a sátánnak nem volt tudtára adva az, hogy Kit is kísért, hanem úgy látta, hogy egy egyszerű ember az, akit jelenleg gyötör.

De az Úr legyőzte ezeket az árnyakat a halálfélelmet és kiállt a világ színpadára hogy a törvény „igazsága” helyett a szeretet „igazságát” érvényesítse és gyökeresítse meg a világban, mint az üdvösségre elvezető eszmét. Ezt Ő így fejezte ki:
„Higgyetek, én legyőztem a világot.” - a világ igazságát, vagyis az ószövetségi törvényt. Higgyétek el hatalmas munka volt ez Neki testvéreim. Olyannyira megtépázta a sátán a barlangban, hogy amikor kijött, nem lehetett ráismerni. Ha nem övezte volna fejét körül a szokásos fényköre, az apostolok nem ismerték volna Őt fel.
És bármikor gyermekem, ha úgy érzitek, hogy előbbre kell lépnetek, mert hív a fejlődésre a magasabbrendű igazság, amely elé a sátán az alacsonyabb igazságokból vádaskodással és támadásokkal akadályt gördített és képtelenek vagytok továbblépni, kérjétek az Urat, hogy küldené el az ő Szentlelkét megvilágosításotokra, mert Ő legyőzte ezeket a sátáni furfangos cselvetéseket a maga hatalmas szintjén. Ugyanis mindenki olyan nagyságrendű kísértéseket kap, amilyen szinten van és mivel az Úr a legmagasabb szinten áll, ezért az Ő győzelmének eredménye a legmagasabb szintű, amelyeket mint győzelmi jogart, vagyis a győzelmének eredményeit, mint tiszta fluidokat itt hagyott nektek azzal a céllal, hogy ha ti is kísértésben vagytok, akkor erőt meríthessetek ezekből az ú.n. erő tartályokból.
Ne hidd gyermekem, hogy ti nem lesztek továbbra is támadásoknak kitéve munkálkodásotok során, mert a sátáni törekvések erősödni fognak abból kifolyólag, hogy lezárulóban van egy fejlődési turnus, lezárul egy örökkévalóság és kezdetét veszi egy következő, ezért nagyon kevés ember lesz az, aki majd azonnal méltányolni fogja a törekvéseiteket, inkább támadni fognak benneteket. Ezt tapasztaljátok már régóta de ez csak egy ideig még növekedni fog.

Most Isten veletek, gyermekem!

Ada. 2021.02.01.

[Karsay1958]

Az én életem regénye

Eszter médium közlése

Eszter médum régebbi énjének megnyilatkozása és közlése, amelyből láthatjuk életeinek sorát a duáljától való elszakadásától a jelen életéig, amikor duálja, Lajos végül, ha szellemi formában is, de a Névtelen Szellem segítségével a közelébe kerülhetett.
Most, hogy élményeim leírásának befejezéséhez közeledem, mint legutolsóra, rátérek a saját személyemre és pedig a régebbi életeim olyan eseményeire, amelyek csaknem mindent megmagyaráznak az én mostani életemet illetőleg. Gondolom ezek is bírnak annyi érdekességgel, mint egy-egy szegény szellem megnyilatkozása, amely erkölcsi tanulságokat nyújt.
Megjegyzem, hogy az én nagyon szeretett vezetőm, a Névtelen Szellem ezeket az eseményeket és jelenségeket egészen különös módon, szinte mozaikszerűen ismertette meg velem akként, hogy az egyes szereplőket, akik a szellemvilágban vannak, egyenként, és pedig nem időrendben - s nem egyszer kilétük elhallgatásával - hozta hozzám hogy megnyilatkozzanak s e megnyilatkozásokból utólag alakult ki a logikus, törvényszerű egész: az én életem regénye.
****
Egy alkalommal, amikor már Lajos szellem sok mindent elmondott a múltból, amikor minden bánatát elsírta bűnei felett, a Névtelen Szellem egy nagyon mézes-mázosan beszélő szellemet hozott az íróórámra, aki magát az én régi anyámnak nevezte. Az ő elbeszélése ismét más oldalról világította meg azt a múltat, amelyről Lajos szellem beszélt.
Ez a szellem kezdetben nagy szeretetet mutatott és arra kért, imádkozzam érte, mert nagyon szenved. Kívánságát készségesen teljesítettem, bár semmiféle más érzést nem éreztem iránta, mint más szenvedő szellem iránt. A legközelebbi írásnál arról panaszkodott, hogy amióta imádkozom érte, jobban szenved. Nagyon kért, bocsássak meg neki. Szívesen megbocsátottam, de csak fokozódott a fájdalma.
Ez a folyton fokozódó fájdalom bírta csak rá ezt a szellemet, hogy életének nagy tévedését - velem szemben elkövetett bűnét - bevallja. Körülbelül hat-nyolc hónapig tartott, míg vallomásait teljesen befejezte. A Névtelen Szellem minden hónapban, vagy ha makacs volt, kéthónaponként hozta el írni. Előttem nagyon szégyenkezett, mindig igyekezett szépíteni a hibáját s így megesett, hogy hazugság csúszott bele a vallomásokba, ami miatt nagyon vontatottan ment előre az ügy kibontakozása.Vallomásában elmondta, hogy ő az én anyám, az akkori apámnak második felesége volt. Nagyon szép leány volt, de szegény; s hogy a vénleány-sorstól szabaduljon, ment feleségül a jómódban lévő, de idős férfihez. Házasságukból születtem én és még egy gyermeke, de az kicsi korában meghalt.
Apámnak első feleségétől volt egy fia, aki anyja után nagy vagyont örökölt. Apám későbben betegeskedni kezdett, majd annyira súlyosbodott az állapota, hogy sokáig ágyhoz volt kötve. Ez idő alatt az anyám ismét egy gyermeknek adott életet...A nagybeteg férj hallgatott, de a végrendeletben kiemelte, hogy a súlyos betegsége alatt született gyermeket nem ismeri el a magáénak, s így az nem részesedhetik az ő vagyonából, csak az anyámat megillető rész adható ki neki, a többi pedig mind az enyém és a másik, idősebb gyermekéé. Ebből a kicsinynek és emberileg igazságosnak látszó tévedésből indult ki az a nagy tragédia, mely annyi fájdalmat és gyötrődést eredményezett.
Azért mondom, hogy tévedés, mert ha tudta volna az a szegény lélek, aki akkor az apám volt, hogy e miatt az aránylag kicsiny dolog miatt három élet lett rövidebb, s közöttük az szenvedett tán legtöbbet, akit ő a legjobban szeretett, bizonyosan nem kereste volna olyan nagyon az „igazságot”….


Összeállította: Bíró László


A csatolt anyagok listája:
Az én életem regénye
A regény folytatása
Adai mediális közlés - Isten szeretete 2020 okt. 25.
Szellemi munkánk szimbolikus képe
HANG – Házasságprobléma
A titokzatos kristálykoponyák
A farkasfalka üzenete


https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh40GQb3 ... Q?e=WWUFzG
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGh4x2tcS ... Q?e=S3UvlR
Karsay István 2021 februári szellemtani hírlevele - SBK Hírlevél 192

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4tZ-OQ ... Q?e=6pYFCi
Névtelen Szellem – Hit, remény, szeretet – Hangoskönyv (Lilla)

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4x1yWf ... A?e=PWACM9
Adai kör – Mediális közlések - Hanganyag

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGheAcO9K ... w?e=3l6D1P
Jézus beszédei az utolsó napokról és az utolsó vacsora - Hanganyag

https://www.youtube.com/watch?v=2kElpU-TBtQ&t=465s
Édes szenvedély – Romantikus film

https://www.youtube.com/watch?v=ZHVvfHFn3ng
A hamis vőlegény – Romantikus film

[Karsay1958]

2021.februári szellemtani hírlevél
Tartalomjegyzék


Érdekességek 2

Asha. Jézussal sétálok 5

Mi Atyánk magyarázat 7

Asha Szeretet 11

Egy érdekes írás a jövőről 13

Ada mediális közlés. 3.kijelentés és Megtérés 16

Mit kell tudnunk a Kryon könyvekről? 18

A szexualitás szerepe. 19

Szuhanics Albert költő barátom emlékére 22

Aktuális havi web. lap ajánló 23

https://onedrive.live.com/view.aspx?res ... rYWFfRtrmk

https://data.hu/get/12778227/SBK_Hirlevel_192.doc

[Karsay1958]

Ada Mediális közlés az anyagiasságról.


Kedves barátaim, testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!


Az ember földi igazságok után kutat, mert abban reméli az üdvösségét,pedig az Úr olyan igazságokat hozott le a földre, amelyek az embert kiemelik a földi igazságokból, hogy ezáltal eljuthasson a földről a Mennybe. Az Úr igazsága az embert kifelé vezeti az anyagból az anyagiassága leküzdése által, ugyanis az anyag szellemi produktum, amelyet maga a szellem hozott magával a süllyedése révén és ha nem vigyáz, akkor a matéria fog úrrá lenni rajta, nem pedig ő uralja az anyagot. Minden bűnös hajlammal így van ez testvéreim, mert minden hajlam a bukás, az Istentől való eltávolodás produktuma, csak nem mindjárt veszi észre az ember azt, hogy mi a bűn és mi nem, sok esetben már csak akkor, amikor szorítja az az „igazság” a lelkivilágát. Mindaddig igazságnak véli a féligazságot, illetve hamisságot és azt igyekszik ráerőltetni talán másokra is, nem tudva azt, hogy az embernek teljese egészében le kell vetkőznie minden olyan „igazságot” amely az anyagból ered és oda tér vissza, vagyis oda vezeti vissza a lelket. A teljes anyag mentesség a cél! Ez már eleve a betlehemi istálló üzenete is, vagyis az Úr Jézus legelső tanítása, amelyet nem szavakkal, mert akkor még beszélni nem tudott, amelyet némán terjesztett szét a világnak, csak a világ még ma sem ért belőle semmit és csak futva rohan lefelé a lejtőn oda, ahol az anyagiasság ördöge hatalmasra nyitotta torkát, hogy elnyelje mindazokat, akik ezen az úton szeretnék elérni „boldogságukat.” „Könnyebb a tevének átbújni a tű fokán, mint a gazdag embernek bejutni az Isten országába.” „Mert ahol a kincsetek, ott a szívetek.” És ilyenkor is mint mindig, „A szív bőségéből szól a száj.” Mert az emberek hajlamosak arra, hogy a saját igazukat, a saját lelki szintjüket, még ha némán is, vigyék rá a másikra és minél erőszakosabban teszik ezt, annál gyanúsabb a dolog.

Testvéreim, törekedjetek a földtől, a földi szféráktól minden szempontból elszakadni, mert aki a földnek ehhez a szintjéhez bármi módon is ragaszkodik és kötődik, az nem fog tudni a megújult földi világ légkörébe bejutni! Mint mondtuk, nagycsütörtök éjszakáján az Új Ádám teljesen magára vette az első Ádám átkát és elszenvedte azt, vagyis szenvedéseivel megsemmisítette azt a törvényt, amely az anyaghoz köti az embert. Az újszövetségi embernek már valamennyivel szellemibb embernek kell lennie, mondanám anyagmentesebbnek, mint az ószövetségi ember. Az ószövetségi embernek még elég volt a hét napból csak egy napot szentelni az Istennek, mert a lelkének csak 1/7. része volt szellemi, a többi anyagi jellegű. Ezért kellett 6 napon keresztül dolgoznia. De ekkor sem az anyagba való beleragadás volt a cél, hanem, hogy az anyagba belegyúrt erőit, kidolgozza onnan az ember! Kidolgozza azáltal, hogy olyan hatásokat kap, amelyek csalódásokat és fájdalmakat okoznak neki. Habár, az ószövetségi embernek mivel nagyon anyagias volt, az istenképe is csakis ezen a tulajdonságán keresztül tudott megnyilvánulni. De ha megfigyelitek, mindenből tizedet kellett adni „Istennek” és aki ezt nem tette, annak az anyagi dolgai folyamatosan leépültek. Vannak az Újszövetségben is olyan közösségek, amelyek kizárólag csak a Biblia szerint igyekeznek élni, azoknál is a tizedet meg lehet találni, mint érvényben lévő igazságot. Többször volt rá példa, hogy ezen közösségek tagjai közül ha valakiknek rosszul mentek az anyagi dolgaik és akkor jött helyre, ha a tizedet elkezdték folyamatosan beadni a közösségbe. (Pedig a vallási irányzatok alapvetően a II. szférába tartoznak és mégis, jelen volt, illetve van Isten és a közösség felé ez a szeretet gesztus.) Ez egy kicsit az ószövetségi elemnek az átszivárgása az Újszövetségbe, mert ha megfigyelitek az Ószövetséghez képest az újszövetségi embernél, majdhogynem 180°-ot fordult a helyzet. Az evangéliumi szegénység inkább viszi előbbre a lelket az Úr szavai szerint az Isten Országa felé, mint a gazdagság. (Gazdag ifjú példája: „Add el amid van, az árát oszd szét a szegények között, te pedig jer és kövess engem.” - Az ifjú elszomorodott, mert nagy vagyona volt.”) Maguk a missziós szellemek sem vették ki a részüket az anyagi hajszából, hanem vállalták a szegénységet, követve az Úr példáját, akinek annyi pénze sem volt, hogy az adót kifizesse. „Pénzem nincs ugyan, de amim van, azt neked adhatom: az Úr Jézus nevében kelj fel és járj!” - Mondta Péter apostol a mozgássérült koldusnak.

„A rókáknak barlangjuk, a madaraknak fészkük, de az emberfiának nincs hová a fejét lehajtania.” Itt már nincs tized meghatározva, mert mindenkinek a szeretetére és a lelkiismeretére vannak bízva a dolgok . Itt már nem a templom támogatása a fő cél, hanem a szegényeknek a segítése Laurentius példájára, aki azt mondta, hogy a szegények az egyház kincse, nem pedig a földi javak és szétosztotta az egyház kincseit a szegények között. Így tett tanúbizonyságot Krisztus szeretetéről. Itt már az sincs meghatározva, hogy a 7. napon kívül még hány alkalommal „kötelező” az Úr színe elé járulni, hanem mindenki a lelki igénye szerint bekapcsolódhat a mennyei áramlatokba. Ez külön az Úr Jézus érdeme, mert megnyitotta mindenki számára a mennyek kapuit, amelyek még csak egy rövid ideig „tartanak nyitva.” Lassan záródnak be és amint bezáródnak, többé már nem jő világosság a mennyei szférákból, csak a földi szférák igazsága „világít” majd. Ezek az anyagiasság, az érzékiség, az önzés, az erőszak, a gyilkosság, keresztényüldözés stb. magas foka.

Amikor az emberi szellem már valamennyire is kiemelkedett a földnek a vonzalma alól, már eleve olyan sorsot vállal, amelyben nem sok köze van az anyagi dolgokhoz, hanem szegénységben és egyszerűségben és esetleg betegségben éli le az életét annak érdekében, hogy ne süllyedjen, hanem inkább emelkedjen felfelé a tisztább világok felé. Ilyen esetekben már az anyag inkább teher, mint áldás a lélekre nézve, de lehet a szeretet eszköze, amikor az emberi lélek az anyagiakat beválthatja lelki vagyonra, amely őt még inkább felfelé segíti. Sajnos azonban vannak olyan esetek, amikor az ember egy rossz döntéssel annyira megpecsételi a sorsát, hogy utána már képtelen helyreállítani azt a lelki egyensúlyt, amely az anyagiassága miatt bomlott meg. Amikor az emberek a jobb anyagi megélhetés érdekében elvándorolnak gazdagabb vidékekre, azzal éppen attól az élet iskolától fosztják meg magukat, amely az anyagiasságból való tisztulásukat segítette volna elő. Természetesen vannak kivételek, hogyha valaki isteni indíttatásra hagyja el a saját vidékét. Ilyen nagyon kevés alkalommal fordul elő, inkább azokban az esetekben, ha valamilyen szinten missziós munkát végez, de semmi esetre sem anyagi megfontolásból. Az anyagi okokból történő elvándorlás szinte majdnem biztos, hogy hitetlenségből történik, mert ha valaki le tudja Isten kezébe helyezni az életét, az megpróbál megbékélve a sorsával felvenni az adott helyen a keresztjét és követni az Urat a Golgotára.

Az ember ha az igazságokat keresi és kutatja, mindig is akadályokba ütközik, a saját bűnös hajlamainak az akadályaiba. Mindaddig van ez így, ameddig az ember le nem küzdi az akadályokat, vagyis a hajlamait. Egy ilyen akadályokat képező gát az anyagiasság is, amely önzőségből fakad, az önzés viszont gőgből. Ennek az ellenszere az önzetlenség gyakorlása.
Mindaddig, ameddig az ember le nem győz egy bizonyos hajlamot, addig az uralkodik felette, az hatja át a gondolkodásmódját és ahhoz a szférához köti a lelkét. Isten azért rendelte el azt, hogy csakis a fejlettségi szint fejlődésével párhuzamosan haladhat az igazság megismerésének a szintje, mert magas tudás fejlettségi szint nélkül csakis negatívra lenne felhasználva, valamint, a tudás kötelez és mércét tart fenn és ha az ember nem tudja betölteni a nálánál jóval magasabb szintet, akkor biztos elbukik. Istennek viszont az a célja, hogy minden ember minél kevesebb szenvedéssel üdvözüljön. Ezért nem jó a túlzott igazságkeresés, hanem csakis úgy, hogy a megismert igazságokat gyakorolva haladjon előre az ember. Ha gyakoroljátok is az erényeket, nem csak hangoztatjátok, akkor az isteni igazságok is a haladásotokkal párhuzamosan megvilágosodnak a lelketekben anélkül, hogy túlzottan kerestétek volna. Az önzetlenség gyakorlása kiemeli az embert az anyagiasságból, vagyis közelebb viszi az Isten Országához, legalábbis a 4. szférához. Ennek a szférának a világát, mint ambíció és ösztönző képét a „Szférák a föld és a nap között” valamint a „Kegyelem törvényvilága” nyújthatja nektek. Ahhoz tehát, hogy ide eljuthassatok, ennek a szférának az erkölcsi szintjének kell megfelelnetek.
Ha a megmentettek táborába szeretnétek eljutni testvéreim, akkor gyakoroljátok többek között az önzetlenséget!

Hasonló a helyzet az érzékiséggel is. Ahogyan haladtok felfelé a szférákon, úgy ezzel párhuzamosan az érzékiségből is tisztulnotok kell! Az eredeti állapot, a paradicsomi állapot, ahonnan a lebukástok folyamatának egy- egy állomásán szétváltatok a duálfeletektől, aminek az egyik terméke az érzékiség kialakulása volt. Ezért ha a duálegyesülés felé halad az ember, akkor feltétlenül szükséges az érzékiségből való teljes szabadulás, mert az érzékiség a duál érzésnek, duál szeretetnek oszlásnak indult hullája! Ahhoz tehát, hogy ez a fennkölt érzés kezdhessen bennetek kibontakozni, le kell vetkőznötök az érzékiséget és a lelki semlegességre jutni el.
Ha megfigyelitek a missziós szellemeket, szinte egy sem kötött házasságot, mert már eljutottak a lelki semlegességre és a duáljuk vagy odafentről segítette őket, vagy megszülettek melléjük és közösen vitték a terheket. Attól tehát, hogy „egyedül” öltöttek testet, nem voltak társtalanok, mert párjuk velük volt a szellemvilágban.

Drága gyermekem, a szellemvilág fényes oldala veletek van, ne féljetek és ne csüggedjetek, mert a félelem és a csüggedés hitetlenségből fakad! Gondoljatok Jóbra, akinek a sorsa igencsak nehéz volt, de amikor hittel átvitte a nagyon súlyos próbákat, nagyon sokat tisztult a szelleme és közeledett Isten felé. Egy olyan közegben kellett nehézségeit, a nagy próbákat,az egészségügyi és anyagi próbáit átélnie, ahol az az isteni elv volt érvényben, hogy azzal van az Isten áldása, aki egészséges és gazdag. Szerintetek kivel van elsősorban az Isten? Azzal-e akinek minden jól megy, vagy azzal inkább, aki megpróbáltatásokat él át?
Igaz Jób nem volt zsidó, de Ábrahám mégis csak találkozott vele idős korában.

Ti is egy ilyen helyzetben vagytok gyermekem, amikor senki sem érti meg igazából azokat a próbákat, amelyeket át kell élnetek, de eljön mindennek a lejárati ideje és amikor véget ér egy próba és aki ebben nem állta meg veletek szemben a helyét, későn ugyan, de bánni fogja azt, hogy nem tudott hozzátok oly közel jutni, hogy teljesen együtt tudjon veletek érezni.

Isten kegyelme legyen mindnyájatokkal. (Szellemi vezetés)

Ada, 2021. II. 04. csütörtök

UI:
Tabuk, Titkok, Tények 2020.11.17. hatoscsatorna
Téma: BUDDHISTA GAZDASÁG III. RÉSZ.
Műsorvezető: Egely György
Vendég: Laár András, előadóművész, Buddhista tanító
https://www.youtube.com/watch?v=b3zNdhXdL2I

[Karsay1958]

A karmikus kapcsolat felismerése

A karmikus kapcsolattal nem csak szerelmi viszonyban találkozhatunk. Ráadásul sokan keverik össze a karmikus kapcsolatokat a lelki társsal – ami szintén nem csupán párkapcsolatra jellemző – történő találkozással is, mely szintén egyfajta karmikus kapcsolat.
De nézzük is meg, hogy mit is jelent és honnan vehetjük észre, hogy valakivel karmikus kapcsolatba kerültünk?
Maga a kifejezés arra utal, hogy nem csupán egy egyszerű sorsszerű találkozásról van szó, hanem egy előző életbeli közeli ismerősünkkel létesítünk ismét kapcsolatot. Ez lehet ebben az életben azonos nemű (akár barát, barátnő), vagy más korosztályból származó (gyermek, szülő, munkatárs, após, anyós, stb.) éppúgy, mint a sokak számára áhított partner. Sőt egyszerre több karmikus kapcsolatunk is lehet ebben az életben egyszerre, aminek a lényege mindig a tanulás.
De honnan ismerhetjük fel, melyik egy kapcsolatunk karmikus? Bár sokak szerint mindegyik az, mégis vannak bizonyos jelek, amelyek erősebb kapcsolódásra utalnak.
1. Ilyen az az érzés is, amikor röviddel az első találkozásunk után már úgy érezzük, mintha a nem rég megismert személy mindig is részese lett volna az életünknek, mintha nem is lett volna olyan időszak, amikor még nem ismertük. Ez elsőre furcsának hathat azok számára, akik még nem találkoztak ezzel az érzéssel. Nekik valószínűleg csupán családtagjaikkal van karmikus kapcsolatuk.
2. Amikor egy bizonyos személlyel kapcsolatban fog el minket az az érzés – akár többször is -, hogy „ez már mintha megtörtént volna”. Ez az úgynevezett „deja vu”. Mintha már vagy megtörtént volna, vagy megálmodtuk volna mind azt, ami történik.
3. Erőteljes hatást gyakorolunk egymás személyiségére, vagyis sokat változunk, amit mi magunk meg sem érzünk, észre sem veszünk, csak a környezetünkből értesülünk erről.
4. Nehezen tudunk elszakadni egymástól – itt nem a párkapcsolati nehézségekről van szó elsődlegesen -, pedig sok fizikai és érzelmi nehézséggel kell szembenézni a kapcsolatban.
5. A másik személy jelenlétekor – ez főként a karmikus kapcsolat elejére jellemző – testi tüneteket produkál a szervezetünk. Akár szédülés, nyomás a gyomor tájékán, teljes testre kiterjedő zsibbadás a másik hangjára stb.
Sokan azt is vallják, hogy karmikus kapcsolatok csak vétkekből születhetnek. Nem valószínű, hogy ez igaz, hisz mindig minimum két ember szükséges egy kapcsolathoz. Viszont vigyázni jó néhány dologra, ami a karmánkat a következő életünkben megkönnyítheti, mint a sorsunkba vetett bizalom, az erkölcsösség másokkal szemben, és talán ami a legfontosabb: ítélkezéstől mentes életfelfogás!
A karmikus szerelem az, amikor a felek lélektársak. Az ilyen karmikus szerelmi kapcsolatok akár több inkarnációra is visszanyúlnak, egy személynek több lelkitársa is lehet.

szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

A lélek fejlődésének útja 1

Laurencusz Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet

A földi élet mindenkinek minden órában, minden percben elegendő impressziót szolgáltat ahhoz, hogy a lélek állandóan arra kényszerüljön, hogy azokból az impressziókból, azokból a történésekből, amelyeket az élet nyújt, azokból a szavakból, amelyeket felebarátaitól hall, azokból az ismeretágakból, amelyekkel foglalkozik, azokból a szépségekből, amelyeket a természet, vagy a művészet állít a szeme elé, kiválogassa mindig a jót és beépítse a lelkébe.
Mi kell ehhez? Mindenesetre kell helyes ítélőképesség és az Isten kegyelme. Isten kegyelme évezredeket és évezredeket bocsát rendelkezésére az alig bontakozó emberi öntudatnak ahhoz, hogy ezt a megkülönböztető-képességet, vagy mondjuk, ezt a helyes kritikai érzéket megszerezze. Az emberi lélek tulajdonságai lassan-lassan bontakoznak ki azáltal, hogy a Gondviselés sorra megengedi a lélek vágyainak megvalósulását.

Mert a primitív gondolkozású lélek kezdetben, amikor még megismerése nincs, vagyis amikor még a szellem nem ébredt öntudatra, csak az önzés alapján állva képes tanulni és munkálkodni. Az önzés alapján állva ítéli meg a dolgokat, amelyekkel az élet neki szolgál, és úgy ítéli meg, hogy ami neki jóleső, ami az ő testi énjének, vagy mondjuk, lelki vágyainak kellemes, azt mindenáron megszerezni törekszik, míg azt, ami neki szenvedést okoz, mindenáron elhárítani, és ha másképp nem megy, másra áttolni igyekszik.

Ezért az isteni Gondviselés minden ilyen ébredező emberi léleknek megengedi azt, hogy mindent elérhesse, amire vágyik, hogy miután elérte, megtapintotta és megtapasztalta, hogy az por és hamu, kiábrándulva belőle hátat fordítson annak. Isten kegyelme megengedi minden embernek, aki a fejlődésnek még ezen a fokán áll, hogy egy életében élvezhesse a föld gyönyöreit, amelyek özönnel tódulnak feléje, hogy amikor az azokkal szükségképpen együtt járó gyötrelmek, szenvedések, csalódások, betegségek, fáradalmak rázúdulnak, megértse, hogy helytelen irányba tévedt. És ha egyébből nem, abból a tapasztalatból, amely a gyermeket arra készteti, hogy ha egyszer megégette az ujját, ne menjen ismét a tűzhöz, szakítson ezzel a vággyal, és ne kapkodjon többé utána.
Egy másik életében megengedi a kegyelem, hogy gazdag legyen, mivelhogy a tévedező lélek azt hiszi, hogy azzal mindent meg lehet vásárolni. És amikor elérte ezt a vágyát, és látja, hogy ez a földi állapot az emberek irigységének, önzésének, ravaszkodásának, fondorkodásának milyen óriási áradatát zúdítja feléje, bizonyos undorérzés ébred benne, és sokszor ő maga dobja el azt a jót, azt az előnyt, amelyet magára nézve kívánatosnak talált. Talán néha az élettel együtt dobja el, annyira mélységes fájdalmat ébreszt benne a csalódás, amit ennek a vágynak a beteljesülése vont maga után.
Egy másik életben megengedi, hogy hatalmas legyen, és emberek felett uralkodjék. A hatalom tudatában leigázza az embereket, akiket alája rendelt a végzet, és amikor annak szükségképpen beálló következménye eljön, vagyis a megaláztatás, sokszor a bosszú és nem egyszer az erőszakos halál, akkor kiábrándul ebből a vágyból is és soha többé nem kíván hatalmaskodni, soha többé nem kíván emberek fölé kerülni, hogy azok tőle függjenek.
Egy életében talán megengedi azt, hogy dicsőséget szerezzen, az emberek előtt neve, fénye, ragyogása legyen. Talán valami képességet ad neki a Gondviselés, amely az emberek előtt csillog. És amikor ezt is elérte, és látja, hogy az emberek – természetesen mindig az átlagemberekről van szó - hogyan tolakodnak hozzája, hogyan hízelegnek, hogy minden emberi méltóságukat megtagadva milyen szolgai módon keresnek egy kis sütkérezést az ő fényében, akkor a lelkében lassan-lassan kezd ez a dicsőség szintén értéktelen dologgá válni. Kezd belelátni sok ember üres lelkébe, és soha többé nem kíván dicsőséget és ragyogást, amely megrontotta az emberekbe vetett hitét.

Amikor a lélek mindezekkel végzett, mindabból kiábrándult, amit neki a föld és az emberi élet nyújthat, akkor érkezett el az időpontja annak, hogy a szelleme fölébredjen. Akkor az önzés álláspontját elhagyva rátér az önzetlenség álláspontjára, és a megítélés tekintetében nem a jólesőt keresi többé, hanem az igaz jót, és nem a neki szenvedéstokozót hárítja el többé magától, hanem azt, amit az igazság világosságában rossznak ismert meg. Ettől a pillanattól kezdve szolgál a felébredt egyéniség Istennek.
Még nem tökéletes, de az elv, amely szerint él, tökéletes, mert az elv ugyanaz, ami a tiszta szellemek elve: mindazt, ami jó, érvényre juttatni, és semmit, ami rossz, nem engedni érvényesülni. Még tévedezik, megítélésében itt-ott homály esik a lelkére, és elhibázza a választást, de a következő pillanatban, a következő órában, vagy a következő alkalommal már visszazökken a helyes megítélés vágányába. A jót és a rosszat gondosan különválogatja, a jót cselekszi, a jót magáévá teszi, mert most már tudja, hogy csak az a mienk, amit másnak adunk, csak az a mi tulajdonunk, ami jót mi magunkból máshoz juttatunk, tehát a jót magáévá teszi, az ellentétes elvet pedig ellöki magától, és nem engedi a világban érvényesülni. Ekkor bontakozik ki mind határozottabban a helyes megítélő képessége.

Szemlézte: Bíró László
--

[Karsay1958]

A lélek fejlődésének útja 2

Laurencusz Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet

Még nem tökéletes, de az elv, amely szerint él, tökéletes, mert az elv ugyanaz, ami a tiszta szellemek elve: mindazt, ami jó, érvényre juttatni, és semmit, ami rossz, nem engedni érvényesülni. Még tévedezik, megítélésében itt-ott homály esik a lelkére, és elhibázza a választást, de a következő pillanatban, a következő órában, vagy a következő alkalommal már visszazökken a helyes megítélés vágányába. A jót és a rosszat gondosan különválogatja, a jót cselekszi, a jót magáévá teszi, mert most már tudja, hogy csak az a mienk, amit másnak adunk, csak az a mi tulajdonunk, ami jót mi magunkból máshoz juttatunk, tehát a jót magáévá teszi, az ellentétes elvet pedig ellöki magától, és nem engedi a világban érvényesülni. Ekkor bontakozik ki mind határozottabban a helyes megítélő képessége.
Az isteni Gondviselés ilyen hosszú úton vezeti végig a lelket, csak azért, hogy a helyes megítélés képessége benne életre ébredjen. Aki már idáig eljutott, az minden impressziót, amit az élet útjába hoz, a lehiggadt, békés jóakarat szemüvegén keresztül szemlél. Nem lesz elfogult, és nem alkot előre ítéletet olyan dolgok felett, amelyeknek a tartalmát még nem ismeri, hanem jóakarattal fogad minden impressziót, nyújtsa azt az élet, vagy a felebarátai, vagy nyújtsa azt egyéb, bármi néven nevezendő körülmény. Közelről megvizsgál mindent, a jót kivonja belőle, a rosszat félreállítja, és ezáltal a szellemét, a lelkét mindjobban gazdagítja.
Ekkor ébred fel benne az igazi szeretet. Mert mi más az a jóakarat, amellyel minden dolgot fogad és szemlél, mint a szeretet kezdete? A megérteni akarás, a teljes előítélet mentesség, a teljes jóakarat minden irányban: ez a szeretetnek a csírája. Az a világos ítélőképesség pedig, amely őt arra képesíti, hogy a jót a rossztól gondosan különválogassa, a bölcsesség világossága.

Ez annak a bölcsességnek az eleme, amit ő tiszta szellem korában ajándékul kapott az Atyától. Végül az, ami őt előre viszi, és folytonos munkálkodásra serkenti, az akarat, amelyet megteremtése pillanatában az Atya belehelyezett.
A tiszta szeretetnek, az igazi világosságnak és a szabadakaratnak csírái csak ekkor kezdenek kibontakozni a lélekben, és ezekkel együtt ébredezik a szellem öntudata.
Aki a fejlődésnek útján idáig eljutott, mérhetetlenül gyorsabb iramban teheti meg a fejlődés további útját, mint az, aki még az alsóbb szinteken az örökös kísérletezés, az örökös csalódás, az örökös próbálgatás nehéz és keserű útját járja, mert az ilyen a maga értelmével, a maga jóakaratával és becsületes törekvésével a lelkét mindennap, minden órában és minden percben gazdagíthatja.
Az eddig a fokozatig eljutott szellem számára a szenvedés feleslegessé válik, mert ha éri is szenvedés, az azért éri őt, hogy általa magára vegyen valamit a világ terheiből. A szenvedés csak azok számára természetes, keserű orvosság, akik még a lelkük vágyait hajszolják. Ezeknek szükségképpen szenvedniük kell, mert helytelen vágyaik beteljesülését nyomon követik a szenvedések, hogy kiábrándítsák őket tévedező vágyaikból. De aki Istennek dolgozik életének minden napjában, annál a szenvedésre, mint nevelő eszközre, szükség nincs.

Az Isten rendkívüli kegyelme azonban még ezt a nagyon gyors forgású haladást is még jobban meggyorsította az ő legújabb kegyelmi ajándékával, a szellemtannal. Akiknek a szelleme felébredt, akik mindenkor az Atyának kívánnak dolgozni, akik jóban-rosszban mindenkor imádkozó lélekkel csak azt akarják tenni, amit az Isten akar, azok számára hatalmas eszközül adta a betekintést a szellemvilágba, abba a törvényvilágba, amely az átlagember előtt, vagy aki még csak lelki életet él, de szellemi életet még nem, zárva van.
Ez a törvényvilág hatalmas, ragyogó perspektívát nyit, az ismeretet és az ítélőképességet óriási módon kitágítja annak a nagyságnak szemlélésénél, amelyet a lélek elé tár, s egyúttal az ember kicsinységét még jobban feltünteti. Tehát még mélyebb és nagyobb alázatosságra neveli Isten gyermekét annak a ragyogó távlatnak a szemlélése, amit ez a világ mutat a haladni vágyó szellem számára, s megacélozza az akaratát, hogy egykor mostani törekvő állapotából eljuthasson azoknak állapotába, akik bűn nélkül, bűntelen környezetben, egész lelkükkel, lelküknek minden megmozdulásával szolgálhatják az igazságot, a világosságot, az Istent!

Szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

A szellemi tudás áldás a túlvilágon

Részlet Bertha Dudde írómédium közléséből

Amit Szellemem nyilatkoztat ki nektek, az szellemi tudás. Ez egykor mondhatatlan boldogság okozója lesz, mert áldást hoz mindenkinek, aki még tudatlan a szellemi világban. Az emberek között ritkán lehet tiszta igazságot találni a Földön, ezért a túlvilágon sincs, csak akkor, amikor a lélek a világosság állapotába kerül. Mert a világosság bölcsességet jelent - a tiszta igazság tudását - és az ember minden téves gondolata egy árnyék, amely még akkor is megsötétíti a világosságot, amikor a lélek már fényáteresztővé lett.

Világossága időnként még zavaros lesz, amíg az utolsó téves gondolatot is ki nem űzi magából. A léleknek magát teljesen fel kell tárnia az igazság befogadására, és magáévá kell tenni az igazságnak megfelelő tudást, mielőtt mint fényhordozó dolgozhat a Szellemi Birodalomban. Azért olyan mérhetetlen kegyelem, ha valaki már szellemi tudással megy a túlvilági birodalomba, mert ez annyit jelent, mintha fényruhát hordana, amely mindenhol világít, és világosságot terjeszt. Azonnal saját tevékenységet folytathat, taníthatja a tudatlanokat, és áldást hozóan dolgozhat ott, ahol még sötétség, vagy derengés van.
Hazugokkal és kételkedőkkel a Szellemi Birodalomban is találkozhattok, és tudásotokkal felvilágosíthatjátok őket, mert tudásotok a Szellemem által kapott kinyilatkoztatás eredménye. Olyan meggyőző erő van benne, aminek a lélek alig tud ellenállni, hacsak mint a Sötétség Fejedelmének a képviselője, nem menekül az igazság elől. Mert akiben tudás van, az ilyenekkel is találkozik. Az ő világosságát akarják kioltani, és azt hiszik, hogy erre képesek. Ezeknek a lényeknek csak az a fényhordozó adhat felvilágosító magyarázatot, aki tudását TŐLEM KAPTA.

Azért van kinyilatkoztatásaimban, hozzátok vezetett szavaimban olyan óriási erő, amely erős falak ledöntésére is képes, mert amikor nekem kölcsön adjátok szátokat - amint az én akaratomból a sötétség lelkeinek az Evangéliumot előadjátok úgy, ahogyan azt tőlem kaptátok - akkor magam szólítom meg ezeket a lelkeket. Mert ez a tiszta igazság, ez egy eddig téves gondolkodásban lévő lelket is meggyőz. Mert benső boldogságot érez, AZ IGAZSÁGOT jótéteménynek érzi, kinyílik rá, és nem tud kételkedni abban, amit mintegy tőlem fogad magába.

Szavam ereje megnyilatkozik, a lelket hirtelen világosság önti el - amihez eddig hiányzott a megértése az most tisztán áll előtte, és ő örömmel elfogadja. Amilyen nagy nyomorúságot, és zűrzavart okoz a téves tanítás - annyira boldogító és érthető az igazság. Ahol Szellemem működhet, ott mindig igazság lesz. Az mindig igazság, amit Szellemem által az embereknek kinyilvánítok. Legyen tudatos bennetek ez a kegyelem, dolgozzatok ezzel a kegyelmi adománnyal, adjátok tovább szavaimat, vigyetek világosságot a sötétségbe, adjatok mindenkinek magyarázatot, adjátok oda nekik a tőlem kapott igazságot, és mindenki számára áldást hozóan tevékenykedjetek, akik még a sötétségben vándorolnak.

Szemlézte: Bíró László

[Karsay1958]

A tízezres tanítása

Egy professzor felmutat egy 10.000 Ft-os bankjegyet az osztálynak, majd megkérdi a tanulókat:
"Ki szeretné ezt a bankjegyet?" - minden gyerek felemeli a kezét.
Összegyűri a kezében a pénzt, majd újból felteszi a kérdést az osztálynak:
"Továbbra is szeretnétek?" - a kezek ismét az égbe emelkednek.
Majd eldobja a gyűrött bankjegyet, ráugrik és eltapossa. Ezután újból megkérdi:
"Még mindig akarjátok a pénzt?" a gyerekek újból jelentkeznek egytől egyig.
A professzor ekkor így szól:
" Kedves barátaim, ma tanultatok egy nagyon fontos leckét az élettől. Habár ezt a 10.000 forintot összegyűrtem, rátapostam és eldobtam, ti továbbra is szeretnétek ha a tiétek lenne, mert a bankjegy értéke nem változott, még most is 10.000 forintot ér!
Sokszor az életben ellenkeznek veletek, emberek visszadobnak és elutasítanak titeket. Azt érzitek, hogy már nem ér semmit a létetek, de a ti ÉRTÉKETEK nem változik SOHA azoknak az embereknek, akik valóban szeretnek titeket.
Még akkor sem, amikor a legrosszabb passzban vagytok, az emberi ÉRTÉKEITEK, TOVÁBBRA IS UGYANANNYIT ÉRNEK."
SOHA NE KÉTELKEDJETEK magatokban, mindig ugyanannyit értek, sőt többet, de SOHA KEVESEBBET!"

szemlézte: Bíró László

Anita Moorjani
A YOUTUBE-on hangoskönyv alakban meghallgatható:
https://www.youtube.com/watch?v=GcR3vDd ... 5H63mPPqqR

És Nektek is elküldök két magyar nyelvre lefordított interjút Anitával:
Az egyik: https://www.youtube.com/watch?v=XBiCJ5_pBS0

És a másik:
1. rész: https://www.youtube.com/watch?v=hLBY3zgPQZw&t=72s
2. rész: https://www.youtube.com/watch?v=V67-nx29rjs&t=258s

[Karsay1958]

VELÜNK AZ ISTEN

Zita médium által 2018. május 13.

Szeretettel köszöntelek benneteket testvéreim.
Az elhagyatottság fájdalmas és nehéz érzés. A bukottak világában mindennapos az elhagyott, a magukra hagyott beteg emberek egész sokasága, de a mi Atyánk, Istenünk senkit soha egyetlen percre sem hagyott magára, hagy árván.
Eredetileg a tiszta teremtményeknek mindenek szabadok voltak, ahogy és amint szabad akaratukkal teremteni és cselekedni akartak. Azonban, amikor a bukás megtörtént, szükségessé vált, hogy a teremtmények ne érezzék elhagyatottságukat, ezért a teremtő Isten szeretetével és kegyelmével újra és újra utánuk nyúlt, de egy idő után szükségessé vált a bukottak kirekesztése. Szükségessé vált, hogy azokban a világokban, amelyekben ők a bűnhöz pártoltak, nehogy tönkretegyék azt a világot is. Tehát nem azt a világot kellett megszüntetni, hanem azokból a világokból kellett eltávolítani, száműzni azokat, akik ott a káoszt, a felfordulást Isten akaratától eltérő elgondolásaikkal, ideáikkal, elveikkel létrehozták.
Itt a kialakított új világokban viszont már szükség volt arra, hogy a teremtmény érezze, mi az, amit nem szabad, és mi az, ami a megmentésüket szolgálja. Így itt már bizonyos fokig korlátozva volt szabad akaratuk, azaz a törvény világosan mutatta, hogy mi az, amit nem szabad megtenniük, és mi az, ami szabad nekik. Így ezekben a világokban újra és újra feltartóztatta őket az isteni szeretet, hogy még mélyebbre és még nagyobbat ne essenek. Itt hosszú ideig időzhettek az engedetlenek mindaddig, míg a törvényt betartók és tisztelők kárára, hátrányára nem lettek. Az Éden kertjében minden fának gyümölcséből ehettek, tehát minden jó tudás ismeretére szert tehettek, csak egyetlenegy fának gyümölcséből, a rossz tudás fájának gyümölcséből nem ehettek. De itt is, mint később is mindig voltak vannak és lesznek olyanok, akik mást akartak/akarnak, akik a maguk elgondolása szerint akarják életüket berendezni, még pedig a fent álló isteni törvények megkerülésével és segítségnyújtás igénybevétele nélkül.
Azonban bármilyen mélyre esik is a bukott isteni teremtény, Isten szeretete és gondoskodása mindig vele marad, még a legmélyebb mélységekben, sőt a kárhozat világaiban is. Csak várni kell az isteni szeretetnek, néha nagyon sokáig, hogy a bukott teremtmény némileg eszmélni kezdjen, és ezáltal érzésben és gondolatban kívánja, óhajtsa az abból való szabadulást, az onnan kivezető utat, azt a lehetőséget, amivel újra az örömteljesebb, a boldogabb, a békésebb világokba juthat.
Természetesen minél mélyebbre esett/esik a bukott teremtmény annál nehezebb onnan az eszmélés, a kijutás és annál lassabban megy az a folyamat, amikor már olyan szintre jut, ahol az isteni napsugár őt „életre csókolhatja”. A fizikai sík, azaz az emberek világa is ilyen világ. És itt is, e világ fundamentumának felvettetése óta Istennek szeretete és kegyelme mindenkor minden teremtményével kivétel nélkül vele maradt. A tisztán maradottak vagy az újra feltisztultak hálából újra és újra ígéretet tettek és tesznek Istennek, hogy mindazok segítségére sietnek, akik még az idegenben, a gyötrelmes világokban vesztegelnek. Tehát így az ember sorsa mindenkor Isten kezében volt, hogy Isten hosszú tűrésével, ha lassan is, de biztosan újra a megfelelő, a helyes, a hazavezető útra állíthassa azokat, akik az Ő örök életre és boldogságra előhívott teremtményei.
A bukás időleges. A bukással jött létre az idő, így az idő egykor megszűnik, de csak azok részére, akik a hazavezető úton már hazataláltak. Addig azonban, amíg az idegenben vesztegelnek, az idő nagy lehetőségeket tartogat a bukottak számára, hogy az időben újra és újra ismerkedhessenek az isteni jószándékkal, szeretettel, a segítségükre levő törvényekkel, hogy a nehéz helyzetből kikerülve, ha nem is önállóan, de kevesebb segítséggel lépéseket tehessenek előre, a hazavezető úton. A hazavezető út nem széles, mert a széles országúton mindenféle lehetőség van a rosszra, a fájdalmasra, a szenvedésteljesre, és végül a halálra. A széles út az ember figyelmét eltereli a célpontról, amelyről nem lenne szabad tekintetét levennie, mert az az a pont, amely az isteni világokba, Isten országába vezet, vezethetné őket, ha engedelmesek a fennálló törvényekkel szemben.
Azokban a korokban itt a Földön a bukottak között éltek még olyanok, akik emlékeztek a régebbi boldogabb életükre. Azok irányították az isteni Gondviselés akaratából a többieket: tanították, nevelték azokat, akiknek értelmi világában nagyobb volt a sötétség, feledésbe ment az emlékezet, és érzésvilágukban sűrű hálót szőtt a bűn szövevénye. Mindig voltak, akik így némi világossághoz jutottak, akiket a fájdalmak, a szenvedések, a nyomorúságok a csalódások, a moslékkal való táplálkozás annyira meggyötört, hogy eszmélni kezdtek és kívánták, óhajtották ebből az állapotból való szabadulást, azaz többé már nem volt részükre édes a bűn, hanem ez a jobb világ utáni vágyódás a hazavezető út keresésére ösztönözte őket. Amíg a mi Urunk, a Jézus Krisztus el nem jött, addig nehezebb volt ezt az utat megtalálni, bár Istennek mindig voltak olyan emberei minden nemzet, minden nép, minden népcsoport életében, akik kicsiny gyertyácskát hordoztak az emberek előtt, hogy az utat némileg, legalább a következő lépésig megvilágítsák; a későbbiekben már fáklyák lobogtak, itt-ott fények, néha erős fények világítottak, hogy később a sűrű ködből, a sűrű felhőzetből az éltető Nap is néha előbukkanhassék. Ezekben a korszakokban az ember betájolhatta magát, hogy hol is van a hazavezető út, és ha majd sötét lesz, akkor is megtudja tenni az újabb és újabb lépéseket ezen a keskeny úton és a szoros kapun át.
Mindig voltak, akik innen elmentek, persze nem egyből az Isten országába, hanem csak azokba a közbeeső naprendszerekbe, vagy ugyanannak a naprendszernek már egy magasabb életet kínáló régióiba, amelyek már bizonyos fokú többletet tudtak nyújtani az igazságból, a törvények ismeretéből, és több erőt adtak azok betöltéséhez. Voltak olyanok is, akiknek lelkében kezdett kibontakozni a szeretet, persze először csak lefokozott, önző szeretet formájában. A Föld lakói a későbbiekben is többnyire megrekedtek ennél az önző szeretetnél, de már ez is némileg alkalmas arra, hogy lassan és fokozatosan, esetleg több testet öltés eredményeként önzetlen szeretet ébredjen az ember szívében, olyan ami képessé teszi őt némi áldozathozatalra is. Ugyanis szeretet nélkül nem lehet áldozatot hozni, szeretet nélkül az ember mindent önzésből tesz, az indíttatás mindig abból származik, hogy amit tesz, abból neki, a testi embernek milyen előnye, milyen haszna származik, mi az, ami számára abban élvezhető.
A későbbiekben itt a Földön már Istennek emberei a papkirályok és próféták is megjelentek, akik már sokkal nagyobb értelmi világossággal és érzelmi melegséggel rendelkeztek, ezáltal már több áldozathozatalra is képesé váltak. Olyan áldozatra, amely nem egyszer a halálukhoz vezetett, mert egyetlen próféta sem volt kedves a maga hazájában. Felületesen ismerve őket azt gondolták: hiszen ők is csak ennek a kis közösségnek tagjai, vagy az Úrra vonatkoztatva azt mondták, ugyan jöhet-e valami jó Názáretből, egy ács fiától, hívhatja-e magát az ilyen Isten fiának, Istennek küldöttjének? Az ember mindig hitetlenül, néha nagy hitetlenséggel fogadta Istennek azon segítőit, akiket vezetésükre, szellemi megmentésükre küldött.
Isten legnagyobb küldöttje, bárki bármit állít, a mi Urunk, a Jézus Krisztus volt, akiről egyesek még ma is azt állítják, hogy csak egyszerű ember, talán próféta volt. Nem! Ő Isten fia volt, aki értünk Emberfiává lett, meghozva érettünk a nagy áldozatot, amellyel hihetetlen nagy fényt és világosságot hozott minden bukott teremtmény, igy az egész emberiség részére, mert Ő a világ világossága. Ha Ő a világosság, akkor az embernek ehhez a világossághoz kell közel kerülnie, ehhez a világossághoz kell tartoznia. Ez a világosság adhatja meg számára, hogy ne csak nézzen, hanem lásson is, ne csak a külső köntöst, hanem a látszat mögött meghúzódó lényeget is észrevegye és láthassa. Mert az a fontos, hogy az embernek füle legyen a hallásra és szeme legyen a látásra. Milyen látásra? Annak meglátására, amit a mi Urunk Jézus Krisztus hozott az emberiség megmentésére és annak a hallásra, amelyet a Lélek jelent ki, amire felhívja a gyülekezetek figyelmét. Az igaz keresztény gyülekezet megszentelt Isten előtt, mert az Ő Szentlelke az, ami megszenteli az ilyen gyülekezeteket. Tehát ebben az esetben a mi Urunk, a Jézus Krisztus után már a Szentlélek is közbelép.
A Szentlélek a Szent szellemeknek gyülekezete, akik azért küldetnek minden bukott emberlélek mellé, hogy őt segítsék a hazavezető út megtalálásában, rálépésére és azon való megmaradására. A Szentléleknek hatalmas munkát végez az egész emberiség megmentése érdekében. Ez minden vonatkozásban megnyilvánult nemcsak az első Pünkösd óta, hanem már annak előtte is több ízben, csak szűkebb körben, mert az emberiségnek akkor még nem volt meg a befogadó készsége és képessége arra, hogy a Szentlélek világából elhangzó hazahívó szóra a figyelmeztetéseket és intéseket meghallja, észrevegye. Ennek ellenére, ha kisebb számban is, de jelen voltak Isten szellemi küldöttei az emberek világában, hogy most ezekben az utolsó időkben, ebben a keserves, gyötrelmes, kaotikus világban újra megjelenjenek - bár nem nagy számmal - hatalmas erős szellemek is, akik ha másként nem megy, akkor hol nagy szigorral, hol betegségekkel, hol fájdalmakkal, hol csalódásokkal figyelmeztessék az emberiséget, hogy az idő rövid. Nagyon rövid!
Így ma a világban vannak olyan erős és hatalmas szellemek, mint Gábriel, Keresztelő János, vagy a mi Urunknak, a Jézus Krisztusnak földi édesanyja Mária, és mindazok a szellemek, akik az igazságot vannak hívatva szolgálni, és ha kell nehézségek révén puhítják az emberek érzésvilágát, lelki világát a szeretet befogadására. De mint az ember mindig tette, így az utolsó időkre itt maradottak is - akiknek jelentős része már ocsú - azok figyelmét ezek a határozott, erős, kemény intések, figyelmeztetések sem tudják odafordítani, ahova az szükséges lenne, mert a ma élő emberiséget még nehezebb felébreszteni, felrázni hihetetlenül mély évezredes álmából. Nem elég figyelmes, nem elég éber az ember arra, hogy tudja, mi történik körülötte, mert begubózott a maga kis világába. Közben azt hiszi, hogy a fizikai határokat megsemmisítheti, azt hiszi, hogy a szellemi határokat átlépheti, azt hiszi, hogy tudásával az egeket ostromolhatja, közben a valóságban a maga kis környezetében, mi több még önmagában sem képes felfedezni azt a sok rosszat, ami benne van, hogy azoktól megszabadulhasson. A maga kis világába nem enged be senkit, de másokéba erőszakkal tör be.
Réges rég elvesztette az emberiség azt a szabadságát, amikor még mindenek szabadok voltak nekik, amikor Isten még bízhatott bennük, és egész világokat a kezükre adhatott, hogy azt a maguk boldogságára, örömére népesítsék be a saját gondolataikkal, érzéseikkel, törekvéseikkel, vágyaikkal, teremtéseikkel. Igen, akkor mindenek szabadok voltak a teremtmények számára, mert akkor még tiszták voltak és elismerték Istent maguk felett Teremtőnek, Akihez ők soha fel nem érhetnek, Annak helyét soha be nem tölthetik. Isten mindig az egész világmindenség, ég és Föld ura. Ég és Föld elmúlik, de az Ő igéi, elgondolásai, akarata soha, soha el nem múlhat. Ember értsd a szavakat! Értsd meg, hogy mit mond ma néked a Lélek! Figyelj arra, hogy a Szentlélek mit mutat néked akár az idők jeleiben, akár a magad hervadó testében, akár azokkal a következményekkel, amelyek ébresztgetni akarnak, hogy eddig és ne tovább. Ember tanulj! Bár az ember állítja, hogy mindent tud, miközben nem tud semmit. Minél kevesebbet tud, annál tévesebben hiszi azt, hogy mindent tud, és ezért a tanulást is abbahagyja. Úgy gondolja szükséges, hogy tisztában legyen a tudomány legújabb vívmányaival, hogy azokat az eszközöket a mindennapi életében használni tudja, mert számára az fontos, az lényeges. De, hogy az Ég mit mondana néki, mit üzen néki, az nem érdekli, azt nem tartja lényegesnek és fontosnak. Pedig mondom, Keresztelő János ma is a világban van, Gabriel ma is hozza a jó hírt, miként valaha hozta Máriának, úgy ma az embereknek az üdvösség elérésének lehetőségét, amely Krisztus születésével jött el. Ezért szükséges lenne, hogy Krisztus megszülessen a te lelkedben is ember. De sajnos az emberek többségével ez nem történik meg, pedig az embernek erre lenne a legnagyobb szüksége.
Amikor felvették a harcot és a küzdelmet velünk, a Szentlélek jelentéktelen és jelentős munkásaival szemben, akkor közbelépett a mi Urunk, a Jézus Krisztus földi édesanyja Mária, és itt is, ott is, amott is megjelent. Ó nem a földi nagyságoknak, akik a maguk tudásától, ismereteitől el voltak telve, nem, hanem megjelent a gyermekeknek, a valláshoz tartozó egyszerű embereknek, apácáknak, azoknak, akik lelkében kellő alázat volt, hogy hirdesse nekik is, hogy a Szentlélek az első Pünkösd óta még nagyobb erővel, még nagyobb vehemenciával cselekszik e világban.
Az ember viszont e világ fejedelmének parancsolataira, utasításaira, ígérgetéseire ad; az ellentét eszközévé válik és elveivel, elgondolásaival, hazugságaival ólmot önt mások füleibe is, mert a legtöbb ember inkább arra vevő, amit az ellentét mond, sugall, követel tőle. Mindennek ellenére a Szentlélek munkásai itt vannak a világban, hogy segítsék azokat, akik még a hitetlenség tarlójáról megmenthetők. A hitetlenség tarlóját említettem, nem mezejét, hiszen már hétszer vágatott le a mező, hétszer vágatott le mindaz a szellemi kincs, amit az ember keserves munkával, vért izzadva felszínre hozott önmagából, hogy az ellentét azt ne tudja újra megfertőzni, elragadni. Elvitte innen az isteni Gondviselés az érett „búzaszemeket”, de maradtak a még éretlen, kipergett „búzaszemek” a hitetlenség tarlóján, akiket próbálunk összegyűjteni, hithez juttatni. Tudjuk azokat, akiket ezekben az időkben próbálunk, de ha nem tudunk innen betakarítani a mennyei csűrökbe, a megmentettek táborába, mielőtt a szomorú, a gyötrelmes vég elérkezik, azok nagyon hosszú időre igen szomorú sorsra, kárhozatra jutnak. Ezekért Máriával, és a többiekkel velem együtt könnyeket hullatunk.
Ma már nem lehet jobbra és balra fordulgatni. Számunkra nincs jobb és bal oldal, számunkra csak hitetlen ember van, aki a bűneiből nem hajlandó megtérni, és az az ember, aki akár betegség, akár fájdalom, akár csalódás, akár veszteség révén végre felébred annak a tudatára, hogy a Szentlélek a világban van. Lényegtelen, hogy a tudomány mit tanít a hitetlen világnak, ha nem az igazságot szólják, ha nem a valóságról beszélnek, ha nem azt mutatják meg, amit szellemi haladása érdekében el kell érni az embernek, hanem beszédjükkel az ellentét malmára hajtják a vizet, akkor jaj nekik.
Már nincsenek évszázadok és évezredek, így az ember nem számíthat arra, hogy ha most nem sikerült, majd máskor. Nem így van ez testvéreim! Mindennek ideje vagyon, és a megtérésnek most van itt az ideje, az utolsó lehetősége, ezért az ember egy percig se halogassa megtérését. Most kell fáradozni azon, hogy leszedje magáról mindazt, ami a bűn fertőzéseként rárakódott, cserélje át gondolat- és érzésvilágát, egyszóval térjen meg. Ez a jelszó a kezdetek kezdete óta nem változott. Az a nagy baj, hogy bár rengeteg úgynevezett keresztény egyház van, de a felkiáltó jelet nem ezután teszik, sőt legtöbb esetben nem is esik szó a megtérés szükségességéről. Helyettem, helyetted nem térhet meg más; helyettem, helyetted nem mehet be más a tisztább világokba, a szennynek kint kell maradnia. Tehát a szennytől, a bűntől meg kell szabadulni ahhoz, hogy az ember útlevelet nyerhessen ahhoz, hogy a mennynek polgárává válhasson még ebben a rövid időszakban. Ó, nem fog magasra kerülni, de útlevele már lesz ahhoz, hogy egy bizonyos szintig eljuthasson. Azon túl viszont bezárul előtte minden, mert az ő tudása, ismeretei, szellemi fokozata csak addig engedi. De lényeges, hogy erre a szintre beengedjen benneteket a törvény, mert akit oda beenged, annak nem kell a kárhozat világában időtlen időkig gyötrődnie, és az egész fejlődési folyamatot elölről kezdenie.
Mivel mi itt vagyunk a világban, a jószándékunk, és a segítőkészségünk, az erőnk, az akaratunk, a felvértezettségünk megvan ahhoz, hogy az élet különböző körülményei között számotokra és e földi világ lakói számára a lehetetlent is lehetővé tegyük, ezért nem a teremtő Istenen, nem az Úr Jézus Krisztuson, nem a Szentlélek munkásain múlik, hogy az egyiket felveszik, a másikat itt hagyják, hanem rajtatok, önmagatokon. Mindenkinek azon múlik az eljövendő élete, hogy az adott alkalmak és lehetőségek között hogyan készül fel, hogy elkészül-e a menyegzői ruhája, hogy mit tart fontosnak, amíg az idő és az alkalom itt van, és kedvez a számára.
A Szentlélek kinyilatkoztatása sajnos nem kapta meg az emberek világában azt a státuszt, azt a rangot, amely megilleti, és amelyet Isten akarata szerint meg kellett volna kapnia. Bár az isteni akaratban és szándékban ennek emberek általi elismerése benne volt, de az emberek bűneinek sokasága és nemtörődömsége gátat szabott annak. Így aztán nem kívánták az isteni jót megvalósítani az életükben, sőt mindazt, amit egy-egy testetöltésre kaptak a teremtő Istentől ajándékként ingyen kegyelemből, elpazarolták múlandó dolgokra. Úgy gondolták, hogy újra a Földön vagyok, újra van vagyonom, újra van lehetőségem, és azt újra elkártyázhatom. Pedig az ember csakis saját tudása, szorgalma, munkakészsége révén érheti el azt, hogy a szükséges mindennapi kenyere, eledele meglegyen, és nem a gép, hanem a föld termi meg a mindennapi kenyeret számára.
A Szentlélek a világban van, és gondoskodik a szellemi táplálékról, ezért az ember térjen már végre észhez, és értse meg, hogy nem azért van itt, hogy kihasználja embertársait, sem nem azért, hogy kényelmesen elnyújtózkodjon, és semmit ne tegyen az önmaga, a családja, a nemzete, és az isteni törvények betöltése érdekében, hanem csak a maga önző céljaiért cselekedjen. Még egyszer mondom: a mi szavunkra, a Szentlélek intelmeire, szózatára szüksége van a világnak, ezért hallja meg a ma élő emberiség, hogy mit mond a Lélek az embernek, a gyülekezeteknek. Azonban ha a gyülevész népek is felébrednek, akkor még alkothatnak olyan egységeket, amelyekben a Szentlélek tartja fent a rendet, a békességet, az egymás iránti szeretetet, és akkor az ember, ha sorsa még szegényes is, ha nehézségei, betegségei vannak is, mindenképpen Isten áldásában részesülhet. Isten áldást, az ellentét pedig átkot ad embernek és az egész földi világnak.
Búcsúzok tőletek, hisz a jövő vasárnappal ez a tanév is véget ér. Piros Pünkösd napja a mi ünnepünk, és a tüzes nyelvek rajtatok is elvégezhetik azt a munkát, ami még életetekben hátra van ahhoz, hogy a megmentettek közé juthassatok. Az Úr áldó kegyelme nyugodjon és maradjon rajtatok. Isten veletek!


LÁTOMÁS

Médium: Most úgy érzem kilépek ebből a teremből, és egy hatalmas földgömböt pillantok meg. A földgömböt egy kar a magasból lassan megindítja, és az előttem forogni kezd. Egész jól ki tudom venni nemcsak az országokat, hanem a településeket, a városokat is, mert nagy betűvel van minden kiírva, és közelségben van hozzám ez a földgömb. Olyan ez, mint egy földrajzóra, amiben nekem valamit ezen a gömbön észre kell vennem.
Úgy látom, hogy a földgömb körül egy különleges, nem tudom másnak nevezni, de azt hiszem, hogy levegőréteg van. Ez azonban nem oxigénnel telített, hanem élő lényekkel, méghozzá magasabb rendű lényekkel van tele. Különböző rangjuk, fokozatuk van, ezt valahogyan a szívük tájáról lehet felismerni, és mindenképpen a Föld lakóinak a segítségére akarnak sietni. Az érdekes az, hogy nem egyenlően oszlanak el a földgömb különböző országai felett, hanem vannak országok, ahol sokkal sűrűbben vannak jelen, és vannak országok és nemzetek, ahol viszont sokkal ritkábban. Viszont az is igaz, hogy nincs a Földnek olyan kis vagy nagy országa, ami fölött nem lennének vagy nem vehetném ki, hogy ők mindenütt jelen vannak.
Ezekre, akik így mint segítők jelen vannak, az ott élők felfigyelnek, és az látható, hogy azon a helyen, azon országok felett vannak sűrűbben a segítők, ahol a felfigyelők a lakosság számához viszonyítva többen vannak. Viszont vannak nagy országok, ahol elég kevés azoknak a száma, akik ott szellemileg vannak jelen. Érdekes és különleges dolog azonban az, hogy Európában ezen szellemi segítők közül, a nyugati részekről a keleti részekre húzódnak át, így a mi hazánk Magyarország fölé is olyanok, akik azelőtt befolyással voltak más országok lakóira, például Franciaországra, Németországra vagy Angliára. Bizonyos fokig Svájcot is lehet látni, de nem olyan mértékben, mint a másik országokban. Tehát áthúzódnak keletre, mert azokon a területeken olyan horda keletkezik a fizikai síkon, amely alkalmatlanná teszi ezeket a nyugat-európai országokat arra, hogy továbbra is ilyen mennyiségben maradjanak ott a Szentlélek munkásai. Nem azt mondom, hogy mind eltávoznak onnan, de vannak, akik távoznak, vannak, akiket lecserélnek, és nagyon erős fegyverzettel bírók állnak a helyükre, akik egyrészt valamit szeretnének meggátolni, másrészt szeretnének valamit elősegíteni ezeken a területeken, ahonnan fogyva látszik a Szentlélek munkásainak a száma.
Érdekes dolog még az, hogy ezen a területen is, ahol most vagyok (U.S.A.), aránylag a szellemi munkások száma még marad, de a befogadó készség már itt is erősen csökkenőben van, és emiatt itt is lecserélések következnek rövid időn belül. A már délebbre fekvő brazil területeken egy koncentrációs pont körül kezdenek erősítést kapni, de más nagyobb városrészek, értem alatta egész Dél-Amerikát, például Rió de Janeiro körül borzalmas az egész helyzet, ahonnan már a jóravaló befolyásolhatóság is nagyon erősen csökken.
Ázsiára átnézve, Észak-Koreától, Kínától eltekintve, Tibet tartja nemcsak a szellemi erőt, hanem egy elég nagy és súlyos fehér zászlót is. Ott nincsenek cserék. A régiek olyan erősen tartják azt a hegyvidéket, hogy majd csak, hogy azt nem mondhatom, hogy jóval erősebben, mint amivé Európa jelenleg lett, és még inkább lesz.
Most egy ködféle kezdi körül venni ezt a földgömböt, ezt a földgolyót, és már nem tudom úgy kivenni a városokat és az országokat sem, mint az előbb. Valaki, akit nem látok, csak a kezét, ahogy egy nagy lendülettel igen-igen felgyorsítja ezt az egész folyamatot, amit láttam, és most azt mondja egy hang: „amikor ez a gyorsulás lelassul, majd csak, hogy megdermed, akkor jön el a vég.”... De hiszen nem vagyok én a szabadban, hanem itt a teremben ülök köztetek.

Körvezető összefoglalója a látomásról

Tulajdonképpen ez a látomás a Szent szellemek elhelyezkedését mutatta be, hogy azok a Föld különböző részein milyen koncentrációban helyezkednek el, és végeznek mentő munkát az emberek érdekében. Nagyon szomorú, amit láthatunk Nyugat-Európáról, mert onnan kezdenek áthúzódni Közép- és Kelet Európa felé a Szentlélek küldöttei. Miért? Talán azért, mert nagy tömegekben jönnek be ezek a más vallási felfogású, fejletlen lelkületű emberek, akiket nem lehet a jóra befolyásolni.
Ez a kép azt is mutatja számunkra, hogy Tibetben még fenn tartják az igazság zászlaját, ami dicséretre méltó, hisz nem könnyű egy istentelen rendszerben az embernek az isteni igazság szerint helytállnia.
A másik koncentrációs pont, amit Zita említett, Brazíliában van, ami Joao de Deus médium gyógyító központja. Már említettem nektek, hogy ott a magas szellemek munkálkodnak a fizikai és lelki betegek gyógyításán. Úgy gondolom Zita ott látta ezeknek a szellemek nagyobb számban való jelenlétét, akik médiumokon keresztül végzik gyógyításaikat az odaérkező betegeken.
Pál testvér: Gondolom Nyugat-Európához az is hozzátartozik, hogy az alkotmányukból kivették Istent, tehát nemcsak a bevándorlók miatt, hanem az emberek lelkülete miatt is történik hanyatlás.
Körvezető: Valóban az emberek Istentől és a keresztény hittől való eltérésükkel, és a bevándorlók mássága miatt jön létre ez a szomorú helyzet Európában.
Médium: Az előbb nem mertem mondani, de most mégis úgy jön vissza tudatomba, hogy láttam olasz városokat is, ahol még koncentráltabban vannak jelen a Szenlélek küldöttei, azonban Rómából elvonatásuk van folyamatban.

[Karsay1958]

AZ ÉRTELEM NEM ELEGENDŐ A SZELLEMI DOLGOK ÉRTELMEZÉSÉHEZ

Zita médium által 2018. április 15.

A megváltó Jézus Krisztus nevében szeretettel köszöntelek benneteket testvéreim.
Eljövök - mondotta az Úr, és úgyis lesz. Tehát ebből adódóan ezt a mai élő emberiség is tudja, és a második eljövetelére készülnie kellene minden embernek. Ugyanis, amit Krisztus megígért, az mindenképpen teljesedésbe megy.
A kétezer esztendő csakis arra adatott, hogy az embernek elegendő ideje és alkalma legyen, hogy az Úr második eljövetelére elkészülhessen. Világosan és érthetően beszélt mindenről mindenkoron, de ha az az emberek többsége részére érthetetlen, annak oka mindig az volt, hogy az emberek nagy része testi ember volt. Az Úr korában sem érzelmileg, sem értelmileg nem voltak még kellően érettek az emberek arra, hogy az Ő egyszerű kijelentéseit vagy példabeszédeit helyesen értelmezzék. Voltak olyan beszédei is, amelyeket még az általa kiválasztott tanítványok sem értettek, ezért újra és újra rákérdeztek arra. Jelenleg a Szentlélek kijelentéseivel is ugyanez a helyzet. Az emberek legnagyobb része nemhogy tanulmány tárgyává tenné, de még érdeklődést sem mutatott sem az elmúlt idő alatt, sem most, hogy azt megismerje, és így legalább részben megértené.
Elmondható, hogy az ember értelmi képességének növekedése, tisztulása nem elegendő ahhoz, hogy a szellemi dolgokban otthonosan mozogjon, azonban az elmúlt időkben minden ember fejleszthette volna értelmi és érzelmi képességét, hogy az Újszövetségben leírtakat, vagy azoknak legalábbis egy részét, helyesen értelmezze. Igen, ahogy hallottátok, mivel a Biblia többször is, és többféle módon fordításokon esett át, veszített az eredeti, a valóságnak megfelelő mondanivalójából. Ugyanis, aki fordít, annak mindkét nyelvet anyanyelvi szinten kell beszélnie, de otthonosan kell mozognia az értelmezésben is, mivel hiába ismeri valaki a két nyelvet megfelelően, ha magát azt, amit fordít, nem értelmezi helyesen, akkor a fordítás nem felel meg a valóságnak. Ez még a különböző tudományágak szakirodalmával is így van; akinek egy adott szakterületen nincsenek ismeretei, és a szakma szakkifejezéseit nem ismeri, az a két nyelvet hiába érti és beszéli, magát a tudást, a szakkönyv anyagát a fordítással nem tudja helyesen visszaadni a könnyebb érthetőség kedvéért. Az Úr mindig az akkori mindennapi életből vett példákkal fejezte ki mondanivalóját, hogy ezáltal az akkori emberek előtt is világossá válhasson tanítása, az isteni igék, amelyek közléséért és érthetőségéért a teremtő Isten elküldte Őt.
A legtöbb esetben még a lelkészek, a papok sem az igazságnak megfelelően adják át az isteni igét híveiknek, hogy azzal megragadnák azok érzés- és gondolatvilágát, és így megnyernék őket Krisztusnak. Egész egyszerű példával támasztom ezt alá: az emberek többsége a Bibliából a hatalomra vonatkoztatva azt olvassa ki, hogy a hatalom Istentől van, hisz a Szentírásban az olvasható, hogy a mi Urunk, a Jézus Krisztus Pilátusnak azt mondotta: „Semmi hatalmad sem volna, ha onnan fentről nem kaptad volna.” (János 19,11). Ez azonban kimondottan Pilátusra vonatkozó kijelentés volt Krisztus részéről. Pilátus a nagy pogány, abban a helyzetben azzal a hatalommal élt, amely erre az életszakaszára Istentől adatott. Ez viszont nem jelenti azt, hogy minden hatalom, amivel a Földön emberek rendelkeznek, az mind Istentől lenne. Legtöbb esetben a Földön a hatalmat az emberek vagy erőszakkal ragadják magukhoz, vagy választások alkalmával különböző megtévesztő ígéretekkel félrevezetik a választókat, és így elnyerve a szavazatok jelentős részét, hatalomba jutnak. A későbbiekben az is előfordulhat, hogy hatalmuk megtartása érdekében az őket szolgáló médiát használják fel a tömegek befolyásolására, félrevezetésére.
Az emberek közül már többen rájöttek arra, hogyha valaki túl sokáig van hatalomban, akkor az veszélyes lehet a köznépre nézve, ezért bizonyos korlátokat állítottak fel, hogy valaki mikor és mennyi ideig maradhat hatalomban. Ahol a hatalmat nem képesek az emberek korlátozni, ott hosszú ideig elhúzódhat egy ember hatalmon lévősége, ami szellemi szempontból nincs hasznára sem magának a hatalmat gyakorló egyénnek, sem – és ez a leglényegesebb – az ország polgárainak, mert ezek a hosszúra nyúlt uralkodói hatalmat gyakorlók nem egyszer kifejezetten akadályozói lesznek az adott ország lakói szellemi haladásának, és így szellemi javulás helyett visszaesések történnek évtizedekre, miután már nagyon nehéz lesz az embereket ismét a helyesebb útra vezetni.
Az is kétséges, hogy amikor ez után egy másik egyén kerül hatalmi helyzetbe, az a szellemi megújhodáshoz vezető utat járja-e, vagy sem. Ezért értelmileg ugyan sokat fejlődött az ember, és komoly tudományos felfedezéseket tettek, de ezek szintén a teremtő Istennek köszönhetők, azonban a lélek benső lelkivilágban az érzelem nem sokat változott, legalábbis azoknál nem, akik most az utolsó időkben a Föld fizikai síkját lakják. Éppen ezért nem képesek ma sem a Szentírás példabeszédjeit helyesen értelmezni, mert a testi ember mindig önmagából indul ki. Ezért nem tudta, és ma sem tudja még sok ember elképzelni Mária Magdaléna és az Úr szellemi szeretetkapcsolatát, hanem lehozva azt a maga emberies gondolkodási szintjére, a maga testi igényei, és a maga vágyvilágára formálva csak úgy tudja a nő és a férfi szeretetkapcsolatát elképzelni, hogy abba mindenképpen belevegyüljön a nemi vágy. Nem tudják, hogy a mi Urunk, a Jézus Krisztus a duál törvényből, vagyis az Ő duális kapcsolatából soha nem lépett ki, ami a tiszta világokban és a tiszta szellemeknél egy olyan egység, ami nem bontható fel. A bukottaknál az adó és elfogadó erők egymással szembeni feszülése következtében történt szétszakadásról van szó, de a tiszta szellemnél az adó és az elfogadó fél közötti harmónia áll fenn.
Amikor az Úr a Földre jött, akkor testesülésében az adó fél külső fizikai formáit vette fel, mivel az akkori időkben, de hiszen még a mai világban is több helyen mind a családokban, mind a társadalmakban, a nők felett a férfiak uralkodnak. Ezért abban a társadalomban mindent, amit az Úrnak tennie, amit tanítania kellett, csakis az adó féltől fogadták el. Hisz itt a Földön, ami a bukottak világa, egy házasságot pont az teheti tönkre, ha abban megjelenik a harmadik, és azzal összekeveri saját erőit. Tehát ha ez ilyen veszélyt jelent egy házasságban a nő és férfi kapcsolatára, akkor nyilvánvaló, hogy magasabb szellemi szempontból ez teljesen lehetetlen.
De minden más, amit a Szentírásban olvashattok, annak is tulajdonképpen megvan a helyes, de emberileg téves értelmezése is. A nagy baj az, hogy ma, az utolsó időkben az Újszövetség és természetesen az Ószövetség értelmezése mindinkább helytelen irányt vesz. Az ószövetségi időkben, az akkori ember társadalmi berendezkedésével, elgondolásaival, vallási felfogásával egészen eltérő volt a mai ember gondolkodásától, felfogásától. Hiszen maguk a régmúlttal foglalkozó történészeitek, vagy kimondottan az Ószövetséget kutatók véleménye sem egyezik, mert mindenki a maga értelmezése, felfogása, és nem a szellemi ismeretek alapján próbál arra helyes magyarázatot adni.
Ez azért van mivel, hogy az anyagi, vagyis a földi világ, és a láthatatlan magasabb szellemi világ közötti különbség részetekről felfoghatatlan. Én beszélhetnék, vagy tőlem magasabb szellemek beszélhetnének arról, hogy a magasabb szellemi világokban milyen élet folyik, mi az, ami foglalkoztatja őket, milyen ismereteik, milyen tudásuk van és hogyan élnek, úgysem tudnátok felfogni azt. Hiszen ami itt az Úrtól, mint tanítás, mint ige elhangzott, vagy mint csoda megvalósult, legtöbben nem értették, ezért értelmetlen lenne embereknek olyan dolgokról beszélni, amit még képtelenek felfogni, helyesen értelmezni, és pláne nem lennének képesek azt a lélekbe, a lélek világába beépíteni.
Magával a fluidi világgal sincs az emberiség tisztában, sőt az emberiség egy jelentős része magát Isten létezését is tagadja, ateista, és a halál utáni élet lehetőségét, az örökéletet is tagadja. Többnyire azt hiszi, hogy a fizikai halál után az ember megsemmisül. Gondolatával nem megy tovább, pláne nem érint mélyebb rétegeket, nem gondolkodik azon, hogy mi történik azzal az intelligenciával, azzal a tudással, ismerettel, emlékekkel, amivel az ember a földi életében rendelkezett. Mi történik azokkal a személyekkel, akikkel a szeretet vagy akár gyűlölet érzése kapcsolta össze, ami tulajdonképpen erő, ami nem semmisülhet meg. Hiszen a fizika törvénye szerint az anyag nem semmisül meg csak átváltozik, és ez vonatkozik az energiákra, az erőkre is. Például, amikor fát, vagy szenet elégettek, az hőenergiává változik, vagy a napfény melege hatására a tenger vize, ami cseppfolyós, párává alakul át. Mindez láthatatlanul megy végbe, de mérhető jelenség. De ugyanez van például az agy hullámaival, vagy a rádióhullámokkal is: egyik sem látható az ember számára, és mégis léteznek. Tehát sok minden van égen és földön, amit az ember nem tud, nem ismer, ezért nem is fogad el, de ostoba dolog valamit tagadni csak azért, mert nem látja. Nem tagadni kellene, hanem az Istentől kapott értelmi képességével bizonyságot kellene szereznie a láthatatlan létezéséről. Hiszen a vak ember számára sem látható Isten csodálatos teremtett világa, és mégis van, és az átlagember látóképessége is messze elmarad a sas látóképességétől. Tehát millió dolog van, amit az ember képtelen érzékelni, de az mégis létezik.
Mindaz, ami nem itt a Földön, hanem az égben van, azok mind-mind létező dolgok. Sőt a valóság láthatatlan világai sokkal előbb léteztek, mint a bukottak világai. A valóság világa nem a nincsből táplálkozik, és ahol nem a nincset akarják vanná tenni, az mindig volt, van és lesz is. Ebben holt biztos lehet az ember, és abban is, hogy Isten személy szerint teljes nagyságában, hatalmában, erejében, teremtő készségében, igazságában, szeretetében mindig volt, van és örökkön örökké lészen. Mindent, amit Ő teremt az megsemmisíthetetlen, az örökkévaló, az a létező valóság. Úgy is mondhatjátok ti emberek, hogy tény, de a mai ember a tényeket is szereti letagadni, a számok valóságát is szeretné megváltoztatni, mert azt gondolja, hogy azzal magának kedvezhet. De, ahogy a ködöt az erősödő napsugár felszívja és csodálatos, tiszta lesz az ég, így előbb-utóbb az igazság megsemmisíti a valótlanságot. Hiába folytat késhegyre menő vitákat, az isteni igazság mindig felülmúlja az ember igazságát, és így megjelenik a valóságnak csodálatos világa.
A másik ilyen dolog, hogy az emberek jelentős része elhiszi, hogy csak ezen a kicsiny kis földi bolygón van élet, és a többi égitest talán csak dísznek van az éjszakai égen, pedig mindenütt van élet. Az egész teremtett világmindenség azért teremtetett, hogy abban az élet boldog, szép és egyre terjeszkedő legyen. A bukottak világaiban létező lett a halál, de mi lenne, ha az a tévhit valósulna meg, hogy a halál, vagy a kárhozat örökké tartó lenne? Akkor hova jut az ember ezzel a gondolkozásával? Esetleg nem arra, hogy nem szellemként teremtetett, hanem abban a pillanatban teremtetik, amikor megszületik, mint ember, és amikor leéli a maga 50, 70, 90 évét, akkor vagy megsemmisül, vagy ha rosszat cselekedett örökre elkárhozik, és soha többé nem lesz lehetősége az életre? Hiszen maga az ember is rájött arra, hogy a tévelygőknek, a bűnösöknek lehetőséget kell adni, hogy a jóra való változás létrejöjjön bennük. Mivel? Ismerettel, tudással, és hogy semmi sem lecövekelt dolog, hanem mindenből ki lehet jutni egészen addig, amíg a teremtett szellem a maga tökéletességét el nem éri. Amikor viszont a tökéletességét elérte, akkor is még millió alkalma és lehetősége van, hogy maga körül a maga lelki, szellemi, értelmi világát Isten akarata szerint úgy alakítsa, hogy az neki minél több örömet, boldogságot és felfedezést hozzon.
Itt a földi életben is minden embernek az a célja, hogy boldog legyen, de sajnos sokszor önző módon nem is figyelve arra, hogy azzal, amit magának akar, másoknak hátrányt, szenvedést vagy nélkülözést okoz, mert csak az van az eszében, hogy mi az, ami őt kisegíthetné a nehéz helyzetből, és ezáltal őt boldoggá tehetné, örömmel ajándékozhatná meg. És ezzel van a nagy baj, mert egyrészt minden mindennel összefügg, másrészt mivel mindnyájan egy Atyának teremtményei vagyunk, vagyis testvérei vagyunk egymásnak, ezért nem lenne szabadna egymás ártalmára lennünk.
Itt a Földön azoké az igaz testvériség, akik a mi Urunkat, a Jézus Krisztust elfogadták, vagy majd elfogadják megváltójuknak. Éppen ezért az ember látókörének nem beszűkültnek, nem egyoldalúnak, hanem nagyon is széleskörűvé kellett volna már válnia, hiszen az isteni tudás a mi Urunk Jézus Krisztus Földön való megjelenése óta a világban van.
Bár csak nagyon kevesen, de minden időben voltak a Földön, akik még emlékeztek azokra az állapotokra, azokra a világokra, amelyben valaha éltek, sőt érzés és értelmi világukban legalább részben fel tudták fogni és dolgozni azt, hogy mi az isteni igazság, mi az isteni ige, mi az isteni törvény és hogyan működnek a szellemi és a természeti törvények. Ezek a régi időkben elöljáróivá és vezetőivé váltak azoknak, akik már némi fejlődést értek el, akiknek már némileg füle volt a hallásra és szeme a látásra, hogy azokat fokozatukhoz mérten a magasabb világok határaira, illetve azok részleges ismereteire tanítsák. Erre külön-külön jöttek rá egyes emberek, akikből aztán, hol próféták, hol papkirályok lettek, akik a helyes utat mutatták a rájuk bízottaknak. A mi Urunk, a Jézus Krisztus ittléte óta viszont közkinccsé válhatott volna az Ő egyszerű, pontos beszéde, mert ez lényeges. Megfigyeltem, hogy a beszédetek, vagy pedig pláne az átlagemberek beszédje pontatlan; szavaikkal nem azt mondják, amit mondani kellene, és ez rengeteg félreértésre ad okot. Ezért mondom, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus beszéde pontos, lényegre törő, csakis azt mondja, ami a valóság, ami az igazság. Életével, munkájával mindenütt, ahol megfordult, ahogy viselkedett, az szellemi szeretetéből fakadt, és ezért volt képes lehajolni a bűnösökhöz, nem téve különbséget férfi és nő között. Hiszen a zsidók nagy része megbotránkozott azon, hogy a kútnál nővel beszélgetett, vagy megengedte, hogy valaki a drága kenőolajat lábára öntse, és hajával törölgesse.
Még a keresztény emberek is úgy gondolják, hogy felette állnak a többi vallásnak, de a valóság az, hogy a legtöbb esetben a szellemi ismereteket, értékeket még ők sem ismerik fel és értelmezik helyesen. Az úgynevezett keresztény vallások és társadalmak is gyakran engedményeket tesznek a testi embernek, amit egy tiszta, világos, szellemi értelmezésnél semmiképpen sem szabadna megengedni. Miért nem? Nem azért, hogy semmi jót ne élvezhessen az ember, hanem azért, mert a testi ember igényei mindig a lélek, a szellem kárára vannak. A testi ember 50, 70 80 év után elmúlik, meghal, nincs tovább, porrá és hamuvá lesz, de a szellem örökéletű. Ezért az embernek hosszú távra kellene átlátnia tennivalóit, és azt hogy mi hozná meg számára nem a mindentől való szabadulást, mert erre megy ki ma a társadalom, hanem a szellemi szabadságot. Ugyanis a bűntől való szabadulás hozza el az ember számára az igazi szabadságot. Aki bűnös az nem szabad, mert a bűnök mindig arra indítják az embert, hogy keresse az alkalmakat bűnös vágyai minél gyakoribb kiélésére. Tehát ebben az értelemben a bűn megfogja, bilincsbe veri, nem hagyja nyugton az embert, míg ezeket a vágyait ki nem elégíti, azt hiszi, attól érzi jól magát. De ebben a „jó érzésben” van elrejtve az emberi lélek halála, amitől bizony inkább félnie kellene, hisz a halál mindentől megfosztja az embert.
Mindenki számára látható, hogy ahogy a test öregszik, ahogy a halál felé közeledik, az életereje csökken, már sok mindent nem tud megtenni, aminek megtételére élete teljében még képes volt. Elveszti szépségét, egészségét, fiatalságát, mozgásképességét, beszédkészségét, gondolkozó képességét, szavak pontos értelmezését, emlékezetét, és így tovább, ez már mind a halál szele. Ez már mind azt bizonyítja, hogy abból, aki valaha volt, mi mindent elveszít az ember, mire a halál pillanatához érkezik.
De ha életében nem arra törekedett, hogy élete helyes mederben folyjon, azaz, hogy a szellemi dolgok értelmezését, megszerzését, átgondolását helyezze előtérbe, hanem a nap 24 órájának nagyobb részét rosszul használta fel, akkor nem jut el oda, hogy a magasabb szellemvilág kapuján bebocsátást nyerjen.
De ha kopogtok, megnyittatik, ha kértek, kaptok. De, ha nem azt kéritek, és nem azért imádkoztok, amire a szellemi embernek lenne szüksége, hanem azt kéritek, ami a testi ember igénye, akkor az nem a szent célt szolgálta, nem azt, hogy az ember megismerje az isteni igazságot, és legalább részben képes legyen új emberré, megtért emberré válni. Mert nem az számít, hogy külső szerint vallásos vagyok, vagy az öt világvallásból melyiket tartom a legnagyobbnak, a legszentebbnek, a legtökéletesebbnek, vagy, hogy néhanapján elmegyek a templomba, hogy részt vegyek egy-egy misén vagy istentiszteleten - nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy amit a mi Urunk Jézus Krisztus az Atyától elhozott, és ami az Ótestamentumban is megíratott, azt magamévá tegyem, azt éljem. Ha ezt tűzi maga elé célul, akkor sok mindenre eljuthat az ember. Ha nem, akkor hívhatja magát spiritisztának is, hívhatja magát ezoterikus igazságokkal foglalkozónak, ez csak külső máz marad, ami őt nem segíti át a mennybe vezető szoros kapun és keskeny úton. Ez csupán annyit jelent, hogy elolvasott egy-egy könyvet, vagy beült spiritiszta ülésekre, de a kérdés továbbra is az marad: mindezekből mit vett ki maga számára az ember, hogyan élt, hogyan cselekedett? A lényeg Krisztus idejében is az volt, hogy mit vett ki az ember az Ő beszédjéből, megváltozott-e a csodák hatására?
Éppen ezért testvéreim, ha titeket az isteni Gondviselés idehozott, akkor a lényeg az kell legyen, hogy megértsétek az isteni szózatot legalább olyan mértékben, ami a mindennapok leéléséhez szükséges a különböző problémák, betegségek, bajok között, vagy amikor választás előtt álltok, akkor helyesen válasszatok. E tekintetben Márta és a Mária esete példa kell, hogy legyen számotokra. Ki választotta kettőjük közül a jobbik részt? Az, aki, amikor arra lehetőség nyílt, hogy az Urat hallhassa, akkor nem azzal volt elfoglalva, hogy mit is tálaljon fel a vendégeknek, hanem azzal, amit az Úrtól csak akkor, azokban a percekben, abban az időben tanulhatott. Tudniillik az idő elmúlik, nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba belépni, mert az szünet nélkül áramlik, így a lehetőségek, az alkalmak is jönnek és mennek. Ha az ember végigalussza az életét, vagy ha gondolat- és érzésvilágát többnyire földies, testies dolgok kötik le, akkor nem lesz képes észrevenni azt az alkalmat és lehetőséget, ami neki szellemi javulása, szellemi előre jutása szempontjából kedvező lehetne. Ezt csak példának hozom fel a tőzsdén üzérkedő anyagias emberekről: azoknak teljes figyelme az ott kínálkozó lehetőségeken van; ha most adja el a részvényeit nyer, ha nem, akkor veszteség éri. Mennyivel nagyobb a vesztesége a léleknek, a szellemnek, ha a tudás szerzésére kapott időt, lehetőséget, alkalmat nem veszi észre, vagy nem akkor használja fel, amikor az rendelkezésére áll, hanem azt hiszi, majd később is jókor lesz. Lehet, hogy később is jönnek alkalmak, de az élet már nem ugyanazt hozza eléje, vagy netán az ellenkezőjét mutatja be, hogy mi lett a nem tudásnak a következménye.
Tehát ha a jó és a helyes tudás megszerzésére alkalom és lehetőség kínálkozik könyvekből, előadásokból, tanításokból, akkor igyekezni kell azt az időt erre a nemes célra felhasználni. Ha nem, úgy jár az ember, mint azok, akik feszítsd meg-et kiáltottak, és az Úr úgy imádkozott, hogy bocsásson meg nekik Isten, mert nem tudják, hogy mit tesznek. Az ember hányszor és hányszor nem tudja, hogy mit tesz, mit cselekszik? Számtalanszor, és a későbbiek mutatják majd meg, hogy nem jól gondolta, nem jól látta, rosszul cselekedett. De ami megtörtént, azt meg nem történtté tenni már nem lehet, és annak a következményét az embernek kell elviselnie. Tehát a nem tudás is bűn, mert az embernek nem arra adatik az idő, hogy kényelmeskedjen vagy agyondolgozza magát, hanem arra, hogy éber és figyelmes legyen, hogy a dolgokat megtanulja, megismerje, hogy mások kárán tanuljon, és ne a magáén. Ha mások kárán tanul, akkor viszont hasonló helyzetben tudja, hogy mit beszéljen, hogyan viselkedjen és cselekedjen. És az ember, aki legtöbbször nem tudja, hogy mit beszél, jobb lenne, ha átgondolná, mielőtt szól, minthogy olyat mondjon, ami a valóságnak nem felel meg.
Éppen ezért az embernek mindenre figyelnie kell, nyitott szemmel járnia a világban, mert ahogy az Úr mondja, ha az ember elveszíti látását, akkor egész teste sötétté válik. Ez azonban fizikai vakság, de ha szellemileg is vak az ember, akkor egész lelki világa sötétté válik, talán sötétebbé, mint amilyen akkor volt, amikor Isten kegyelméből a Földre tehette a lábát.
A földi élet Isten ajándéka. Így van, de csak abban az esetben mondható Isten ajándékának, ha az törvényes, ha a szellem Isten akarata szerint felkészül a testetöltésre. Azokban az esetekben nem az, amikor alantas szellemek légiókban próbálkoznak lehetőséget szerezni testet öltésre, hogy az alsó szférák áldatlan állapotaiból kikerüljenek, lélegzethez jussanak.
Nektek testvéreim tálcán kínálta fel az isteni Gondviselés az igazságot, ami megvilágítja a földi élet célját, az életben előforduló helyzeteket, alkalmakat, lehetőségeket, jót, rosszat; segít a kettő között a helyes választás megtételében, és főképp segít az Ó- és Újtestamentum helyes értelmezésében. Mert hiába gondolják sokan, hogy az Ótestamentum nem fontos, hiába gondolják, hogy Krisztus egy mitikus alak, és ezért az Újtestamentum sem fontos, de igen, és a kettő összefügg. Mindkettő a lényeget tartalmazza, amelyre ma még inkább szüksége lenne a hitetleneknek, azoknak, akik magukat a rossz tudásba képezték ki, és azoknak is, akiknek semminemű tudásuk nincs ezekről az igazságokról, mert már az utolsó idők utolsó pillanatait élitek.
Segítsen meg benneteket az én Atyám Istenem, hogy ti tiszta szívvel, tiszta lélekkel, tiszta gondolatokkal a helyes úton maradjatok. Isten legyen mindnyájatokkal, Isten legyen veletek!

UI:

Evangéliumi spiritizmus Hangoskönyv
https://www.youtube.com/playlist?list=P ... z_P7sVKswz