Mai filmajánló
Deja Vu
https://videa.hu/videok/film-animacio/d ... dh1SOPpOhQ
Ezotérikus mesék
Moderator: Karsay1958
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Mo 20. Apr 2020, 05:04
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Mo 20. Apr 2020, 05:06
A csodálatos üveggolyók
A fiú egyik délután találkozott a varázsló hírében álló öregemberrel. Az öreg persze nem volt igazán varázsló, de kétségtelenül nagyon ügyes volt kora ellenére, s különösen érdekes játékokat tudott kitalálni a gyerekek és fiatalok számára.
- Hoztam neked egy kitűnő játékot - mondta az öreg a fiúnak -, nagyon szép és könnyen meg lehet tanulni. Csak színes üveggolyók kellenek hozzá és ügyesség.
A fiú kíváncsian nézte az öreg tenyerében fekvő golyókat és ugyancsak csodálkozott az előbbi szavakon, mert az üveggolyók üveg színűek voltak és nem színesek.
- De hiszen ezek átlátszó üveggolyók és nem színesek - jegyezte meg mindjárt a fiú.
- Kezdjük el a játékot, s meglátod, milyen csodálatos golyók ezek.. A játék lényege az, hogy én sorjában dobom, a golyókat, s te nem tartod egy percig sem a tenyeredben, hanem azonnal visszadobod nekem. Meglátod, mikor a levegőben repülnek a golyók, hogy fognak csillogni a napfényben, s mindegyik más-más színben.
Az öreg minden üveggolyónak nevet adott, az egyik volt az Öröm, a másik a Munka, a harmadik a Szenvedés és így tovább. Az elsőt odadobta a fiúnak, s az mindjárt vissza is hajította. Sorjában fölragyogtak mind a levegőben, mintha színes fény világította volna meg mindegyiket. Nagyon szép játék volt.
Igen ám, de egyszercsak eszébe jutott a fiúnak, mi lenne, ha a legszebbet megtartaná magának. S mikor az Öröm golyója hozzá érkezett, szorosan a tenyerébe szorította s nem dobta vissza az öregnek. Izgalmában elfelejtette a következő golyót elkapni, és az csörömpölve egy kőre hullott. Mondanom sem kell, hogy darabokra tört. A fiú akkor vette észre, hogy a tenyerében tartott golyót agyonszorította, a golyó elhasadt és felsebezte a kezét. Közben azonban érkeztek az üveggolyók az öregtől, és egyik a másik után a földre hullott.
Az öregember nagyon elszomorodott.
- Elrontottad a játékot, mert mindig csak magadra gondolsz. Figyelj a játszótársadra is.
Az öreg ekkor odament a fiúhoz, összeszedte a törött üvegdarabokat, melyek megvérezték a tenyerét.
- Látod, mit csináltál? De kezdjük újra új golyókkal - mondta a fiúnak. Előszedte a tartalék üveggolyókat a zsebéből és újra kezdődött a csodálatos játék. A fiú szorgalmasan mindegyiket visszadobta öreg játszótársának, s néhány perc múlva mintha varázslatos, színes pillangók röpködtek volna a mezőn, tele volt az ég és a föld az Öröm, a Munka, a Szenvedés, a Szorgalom, a Vigasztalás és a remény színeivel.
(Willi Hoffsümmer nyomán)
A fiú egyik délután találkozott a varázsló hírében álló öregemberrel. Az öreg persze nem volt igazán varázsló, de kétségtelenül nagyon ügyes volt kora ellenére, s különösen érdekes játékokat tudott kitalálni a gyerekek és fiatalok számára.
- Hoztam neked egy kitűnő játékot - mondta az öreg a fiúnak -, nagyon szép és könnyen meg lehet tanulni. Csak színes üveggolyók kellenek hozzá és ügyesség.
A fiú kíváncsian nézte az öreg tenyerében fekvő golyókat és ugyancsak csodálkozott az előbbi szavakon, mert az üveggolyók üveg színűek voltak és nem színesek.
- De hiszen ezek átlátszó üveggolyók és nem színesek - jegyezte meg mindjárt a fiú.
- Kezdjük el a játékot, s meglátod, milyen csodálatos golyók ezek.. A játék lényege az, hogy én sorjában dobom, a golyókat, s te nem tartod egy percig sem a tenyeredben, hanem azonnal visszadobod nekem. Meglátod, mikor a levegőben repülnek a golyók, hogy fognak csillogni a napfényben, s mindegyik más-más színben.
Az öreg minden üveggolyónak nevet adott, az egyik volt az Öröm, a másik a Munka, a harmadik a Szenvedés és így tovább. Az elsőt odadobta a fiúnak, s az mindjárt vissza is hajította. Sorjában fölragyogtak mind a levegőben, mintha színes fény világította volna meg mindegyiket. Nagyon szép játék volt.
Igen ám, de egyszercsak eszébe jutott a fiúnak, mi lenne, ha a legszebbet megtartaná magának. S mikor az Öröm golyója hozzá érkezett, szorosan a tenyerébe szorította s nem dobta vissza az öregnek. Izgalmában elfelejtette a következő golyót elkapni, és az csörömpölve egy kőre hullott. Mondanom sem kell, hogy darabokra tört. A fiú akkor vette észre, hogy a tenyerében tartott golyót agyonszorította, a golyó elhasadt és felsebezte a kezét. Közben azonban érkeztek az üveggolyók az öregtől, és egyik a másik után a földre hullott.
Az öregember nagyon elszomorodott.
- Elrontottad a játékot, mert mindig csak magadra gondolsz. Figyelj a játszótársadra is.
Az öreg ekkor odament a fiúhoz, összeszedte a törött üvegdarabokat, melyek megvérezték a tenyerét.
- Látod, mit csináltál? De kezdjük újra új golyókkal - mondta a fiúnak. Előszedte a tartalék üveggolyókat a zsebéből és újra kezdődött a csodálatos játék. A fiú szorgalmasan mindegyiket visszadobta öreg játszótársának, s néhány perc múlva mintha varázslatos, színes pillangók röpködtek volna a mezőn, tele volt az ég és a föld az Öröm, a Munka, a Szenvedés, a Szorgalom, a Vigasztalás és a remény színeivel.
(Willi Hoffsümmer nyomán)
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Di 21. Apr 2020, 04:54
AZ ARANYKOR GYERMEKEI - Megszólalnak az indigó és kristály gyerekek, fiatalok.
https://www.youtube.com/watch?v=7qvWV6Q ... wAR2byx0Nu
https://www.youtube.com/watch?v=7qvWV6Q ... wAR2byx0Nu
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Di 21. Apr 2020, 05:01
"EGY TANMESE
Sátán összehívta a démonokat a világ minden tájáról. A megnyitó beszédében ezt mondta:
- Nem tarthatjuk vissza a keresztényeket attól, hogy eljárjanak istentiszteletre. Nem tarthatjuk vissza őket attól, hogy olvassák a Bibliájukat, és hogy tudják az igazságot. Még csak attól sem tarthatjuk vissza őket, hogy egy bensőséges kapcsolatot alakítsanak ki a megváltójukkal. Ha egyszer megszerezték ezt a kapcsolatot Jézussal, megtört a hatalmunk felettük. Úgyhogy engedjétek, hogy elmenjenek istentiszteleteikre, engedjétek, hogy magukhoz vegyék az úrvacsorát, de lopjátok el az idejüket annyira, hogy ne legyen idejük arra, hogy igazi kapcsolatot alakítsanak ki Jézus Krisztussal. - mondta a Sátán és így folytatta:
- Eltéríteni őket attól, hogy megragadják a kapcsolatot a Megváltójukkal és fenntartsák ezt az éltető kapcsolatot egész napon át!
- Hogyan tegyük ezt? - kiabálták a démonjai.
- Kössétek le őket az élet mellékes dolgaival és találjatok ki számtalan cselt, amikkel lefoglalhatjátok a gondolkodásukat", - válaszolta ő.
1. Kísértsétek őket arra, hogy költsenek, költsenek, költsenek és kérjenek kölcsön, kérjenek kölcsön, kérjenek kölcsön.
2. Győzzétek meg a feleségeket, hogy dolgozzanak hosszú órákat és a férjeket, hogy dolgozzanak 6-7 napot egy héten, 10-12 órát egy nap, így megengedhetik maguknak az üres életformát.
3. Tartsátok vissza őket attól, hogy időt töltsenek a gyerekeikkel. Ahogy a családok darabokra hullanak, hamarosan, az otthonaik többé nem lesznek biztonságos menedékek a munka nyomása alól!
4. Stimuláljátok túl az agyukat, hogy ne legyenek képesek meghallani azt a 'halk, szelíd hangot.'
5. Csábítsátok őket arra, hogy kapcsolják be a rádiót vagy a magnót, amikor vezetnek... hogy hagyják bekapcsolva a tévét, videót, cd lejátszót és a számítógépe az otthonaikban folyamatosan, és gondoskodjatok arról, hogy minden üzletben és étteremben a világon nem biblikus zenét játsszanak folyamatosan. Ez majd bezsúfolódik az agyukba és megtöri a kapcsolatot Krisztussal.
6. Töltsétek fel a dohányzóasztalokat magazinokkal és újságokkal. Nyomjátok bele az agyukba a híreket 24 órán keresztül. Törjetek be a vezetés perceibe hirdetőtáblákkal. Árasszátok el az e-mail postafiókjaikat szeméttel, katalógusokkal, amikből online lehet rendelni, sorsolásos játékokkal és mindenféle hírlevéllel és promóciós ingyenes ajánlatokkal, szolgáltatásokkal és hiú reménnyel.
7. Tetessetek sovány, gyönyörű modelleket a magazinokba és a tévébe, hogy a férjek azt higgyék, hogy a külső szépség a fontos és aztán elégedetlenekké váljanak a feleségükkel.
8. Tartsátok fáradtan a feleségeket olyannyira, hogy ne tudják éjjel szeretni a férjüket. Adjatok nekik fejfájást is! Ha nem adják meg a férjüknek azt a szeretetet, amire szüksége van, hamarosan máshol fogják azt keresni. Ez jó hamar szétszakítja a családokat!
9. Adj nekik télapót, hogy eltérítsd őket attól, nehogy megtanítsák a gyerekeiknek a karácsony igazi jelentését.
10. Adj nekik húsvéti nyuszit, így nem fognak beszélni az Ő feltámadásról és a bűn és a halál feletti hatalmáról.
11. Még ha el is utaznak pihenni, tegyetek arról, hogy hajszolják ott is túl magukat... hogy kimerülten térjenek vissza. Tartsátok őket túl elfoglaltan ahhoz, hogy kimenjenek a természetbe, és Isten teremtményeit csodálják. Küldd el őket inkább vidámparkokba!, sporteseményekre, színdarabokra, koncertekre és moziba.
12. Tartsátok őket elfoglaltan, elfoglaltan, elfoglaltan! És amikor lelki találkozóra mennek, nyugtalan lelkiismerettel fognak távozni.
13. Zsúfoljátok tele az életüket sok jó kifogással, hogy ne legyen idejük keresni Jézus hatalmát. Így egy idő után a saját erejükből fognak dolgozni, fel fogják áldozni az egészségüket és a családjukat egy elég jó cél érdekében.
'Működni fog! Működni fog!'
Mekkora terv volt!
A démonok buzgón indultak teljesíteni a megbízatásukat, hogy a keresztények minél kevesebb időt hagyjanak Istenre és a családjaikra szerte a világon, hogy a Feltámadás ünnepe a nyúl és tojás ünnepe legyen, és hogy minél kevesebb idejük maradjon arra, hogy meséljenek másoknak arról, hogy Jézus hatalma hogyan változtatta meg az életüket."
-ismeretlen szerző –
Eddig a mese.........
Azt hiszem, a kérdés az, hogy sikeres volt Sátán ebben a cselben? Döntsd el te magad!
Neked mire van időd?
Nézz túl a kereszténységen, a Biblián, Jézuson és a Sátánon, ha számodra elfogadhatatlan fogalmak. Nem vagyok vallásos, nem tartozom sem egyházhoz, sem gyülekezethez, sem felekezethez. Ezt csak azért közlöm, nehogy elrettentselek, hogy be akarlak szervezni.
Bádonyi András
Mai filmajánló
Fesd újra Van Gogh (teljes film)
https://www.youtube.com/watch?v=H_FKwOB ... 3CQ7zo30_w
Sátán összehívta a démonokat a világ minden tájáról. A megnyitó beszédében ezt mondta:
- Nem tarthatjuk vissza a keresztényeket attól, hogy eljárjanak istentiszteletre. Nem tarthatjuk vissza őket attól, hogy olvassák a Bibliájukat, és hogy tudják az igazságot. Még csak attól sem tarthatjuk vissza őket, hogy egy bensőséges kapcsolatot alakítsanak ki a megváltójukkal. Ha egyszer megszerezték ezt a kapcsolatot Jézussal, megtört a hatalmunk felettük. Úgyhogy engedjétek, hogy elmenjenek istentiszteleteikre, engedjétek, hogy magukhoz vegyék az úrvacsorát, de lopjátok el az idejüket annyira, hogy ne legyen idejük arra, hogy igazi kapcsolatot alakítsanak ki Jézus Krisztussal. - mondta a Sátán és így folytatta:
- Eltéríteni őket attól, hogy megragadják a kapcsolatot a Megváltójukkal és fenntartsák ezt az éltető kapcsolatot egész napon át!
- Hogyan tegyük ezt? - kiabálták a démonjai.
- Kössétek le őket az élet mellékes dolgaival és találjatok ki számtalan cselt, amikkel lefoglalhatjátok a gondolkodásukat", - válaszolta ő.
1. Kísértsétek őket arra, hogy költsenek, költsenek, költsenek és kérjenek kölcsön, kérjenek kölcsön, kérjenek kölcsön.
2. Győzzétek meg a feleségeket, hogy dolgozzanak hosszú órákat és a férjeket, hogy dolgozzanak 6-7 napot egy héten, 10-12 órát egy nap, így megengedhetik maguknak az üres életformát.
3. Tartsátok vissza őket attól, hogy időt töltsenek a gyerekeikkel. Ahogy a családok darabokra hullanak, hamarosan, az otthonaik többé nem lesznek biztonságos menedékek a munka nyomása alól!
4. Stimuláljátok túl az agyukat, hogy ne legyenek képesek meghallani azt a 'halk, szelíd hangot.'
5. Csábítsátok őket arra, hogy kapcsolják be a rádiót vagy a magnót, amikor vezetnek... hogy hagyják bekapcsolva a tévét, videót, cd lejátszót és a számítógépe az otthonaikban folyamatosan, és gondoskodjatok arról, hogy minden üzletben és étteremben a világon nem biblikus zenét játsszanak folyamatosan. Ez majd bezsúfolódik az agyukba és megtöri a kapcsolatot Krisztussal.
6. Töltsétek fel a dohányzóasztalokat magazinokkal és újságokkal. Nyomjátok bele az agyukba a híreket 24 órán keresztül. Törjetek be a vezetés perceibe hirdetőtáblákkal. Árasszátok el az e-mail postafiókjaikat szeméttel, katalógusokkal, amikből online lehet rendelni, sorsolásos játékokkal és mindenféle hírlevéllel és promóciós ingyenes ajánlatokkal, szolgáltatásokkal és hiú reménnyel.
7. Tetessetek sovány, gyönyörű modelleket a magazinokba és a tévébe, hogy a férjek azt higgyék, hogy a külső szépség a fontos és aztán elégedetlenekké váljanak a feleségükkel.
8. Tartsátok fáradtan a feleségeket olyannyira, hogy ne tudják éjjel szeretni a férjüket. Adjatok nekik fejfájást is! Ha nem adják meg a férjüknek azt a szeretetet, amire szüksége van, hamarosan máshol fogják azt keresni. Ez jó hamar szétszakítja a családokat!
9. Adj nekik télapót, hogy eltérítsd őket attól, nehogy megtanítsák a gyerekeiknek a karácsony igazi jelentését.
10. Adj nekik húsvéti nyuszit, így nem fognak beszélni az Ő feltámadásról és a bűn és a halál feletti hatalmáról.
11. Még ha el is utaznak pihenni, tegyetek arról, hogy hajszolják ott is túl magukat... hogy kimerülten térjenek vissza. Tartsátok őket túl elfoglaltan ahhoz, hogy kimenjenek a természetbe, és Isten teremtményeit csodálják. Küldd el őket inkább vidámparkokba!, sporteseményekre, színdarabokra, koncertekre és moziba.
12. Tartsátok őket elfoglaltan, elfoglaltan, elfoglaltan! És amikor lelki találkozóra mennek, nyugtalan lelkiismerettel fognak távozni.
13. Zsúfoljátok tele az életüket sok jó kifogással, hogy ne legyen idejük keresni Jézus hatalmát. Így egy idő után a saját erejükből fognak dolgozni, fel fogják áldozni az egészségüket és a családjukat egy elég jó cél érdekében.
'Működni fog! Működni fog!'
Mekkora terv volt!
A démonok buzgón indultak teljesíteni a megbízatásukat, hogy a keresztények minél kevesebb időt hagyjanak Istenre és a családjaikra szerte a világon, hogy a Feltámadás ünnepe a nyúl és tojás ünnepe legyen, és hogy minél kevesebb idejük maradjon arra, hogy meséljenek másoknak arról, hogy Jézus hatalma hogyan változtatta meg az életüket."
-ismeretlen szerző –
Eddig a mese.........
Azt hiszem, a kérdés az, hogy sikeres volt Sátán ebben a cselben? Döntsd el te magad!
Neked mire van időd?
Nézz túl a kereszténységen, a Biblián, Jézuson és a Sátánon, ha számodra elfogadhatatlan fogalmak. Nem vagyok vallásos, nem tartozom sem egyházhoz, sem gyülekezethez, sem felekezethez. Ezt csak azért közlöm, nehogy elrettentselek, hogy be akarlak szervezni.
Bádonyi András
Mai filmajánló
Fesd újra Van Gogh (teljes film)
https://www.youtube.com/watch?v=H_FKwOB ... 3CQ7zo30_w
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Mi 22. Apr 2020, 05:06
Johan Frisel
Az üzenet
**
A kisváros lelkesen készült a karácsonyi színdarab bemutatójára. A darab rendezésére sikerült megnyerniük a TV egyik befutott fiatal rendezőjét, Weis Lukácsot. Nem könnyen állt rá, aztán meg különböző feltételeket szabott:
- Ragaszkodom a jó megvilágításhoz, és a legfontosabb a jó hangosítás, hogy a terem leghátsó sorában is értsék, ami a színpadon elhangzik. Ezenkívül korhű kosztűmök kellenek. Nem akarok öreg lepedőkből összetákolt felismerhetetlen remekműveket! Sokkal jobbnak kell lenni mindennek, mint az előző években. Olyan karácsonyi színdarabot akarok, amelynek ÜZENETE van, ami megszólít.
Mivel a szervezők is pont ezt akarták, készséggel teljesítették minden kívánságát.
Hanem, amikor a gyermek-szereplőkkel elkezdett próbálni, majdnem inába szállt a bátorsága. A 40 fiú és lány olyan lármát csapott, hogy az ember azt hitte, kitört a forradalom. Szerencsére ott volt János bácsi, aki az énekeket tanította be a gyerekeknek, és zongorán kísérte őket. Rá hallgattak a gyerekek, könnyen lecsendesítette őket. Lukács legszívesebben a gyerekek felét rögtön hazaküldte volna, de János bácsi erélyesen tiltakozott ez ellen:
- Minden gyereknek játszania kell!
Nagy nehezen sikerült elosztania a szerepeket. Azok, akiknek már semilyen szerepecske sem jutott, az angyalok kórusában énekelhettek. Sajnos, az egyik fiúcska, a kis Máté olyan hamisan énekelt, hogy Lukács kénytelen volt pásztort csinálni belőle. Lukács nagy lelkesdéssel látott munkához. Elmagyarázta, hogy mit vár a szereplőktől, mi a darab jelentése. Gyakran elismételte:
- Olyan karácsonyi darabot akarok, amelynek ÜZENETE van! Azt akarom, hogy úgy énekeljetek és játszatok, hogy megértsék a nézők, miért jött el az Úr Jézus ebbe a világba.
A gyerekek átvették Lukács lelkesedését, a próbák egyre jobban sikerültek. Csak egy gyermek okozott gondot, a kis Máté. Csak két szót kellett volna elmondania: "Nézzétek, világosodik!" Értelmes fiú volt, de mire rá került a sor úgy elkalandoztak gondolatai, hogy sosem jutott eszébe egy szó sem. Lukács már rég el akarta venni tőle a szerepet, de János bácsi nem engedte, mondván: Ha becsúszik valami baki, a többiek majd tovább játszanak. Ettől még nem szenved csorbát az előadás ÜZENETE.
Az előadás előtt egy héttel Máté megbetegedett. Lukács kissé fellélegzett, s gyorsan egy másik fiúnak adta oda a szerepét, aki a fogadóst játszotta. Mátét édesanyja nem engedte betegen a próbákra, így aztán csak vágyakozva gondolt arra, hogy amikor János bácsi zongorázott, a kórus énekelt, úgy érezte mindig, mintha igazi pásztorok és angyalok között lenne Betlehemben, és az Úr Jézusra gondolt. Ezért, amikor hírtelen meg kellett volna szólalnia, nem tudott gyorsan visszaemlékezni a szövegére. No, de majd az előadáson menni fog!
Annyira szerette volna jól csinálni, hogy minden néző megértse, miért jött az Úr Jézus a világba. Számára ez teljesen világos volt: mindannyiunkért. Erről szóltak az énekek, erről beszélt nekik János bácsi is: Az Úr Jézus azért jött, hogy az emberek szívében lakjon. De a legtöbben nem akarják befogadni Őt. Csak egy istállóban talált helyet. De ő be akarja fogadni! János bácsi mondta, hogy ha valaki szereti az Úr Jézust, akkor kérje meg Őt, hogy költözzön a szívébe. Ezt Jézus meg is teszi, és mindig benne marad. Ez a karácsonyi színdarab ÜZENETE.
Az idő gyorsan szaladt, s elérkezett az előadás napja. Már özönlöttek is a terembe a várakozásteljes nézők. Lukács rettenetesen ideges volt, s a gyerekek is, alig győzte nyugtatni őket. Egyszercsak ott állt előtte a kis Máté, s nagy, várakozásteli szemekkel nézett Lukácsra:
- Meggyógyultam.
- Örülök, de a szerepedet oda kellett adnom másnak. Ülj le szépen a nézők közé!
Máté szemei megteltek könnyel, s mielőtt még teljesen összeomlott volna, János bácsi ismét visszaszerezte számára a rendezőúr bizalmát:
- No, nem bánom- szólt Lukács,- szerepelhetsz, de nem pásztorként, mert ezt Andrástól most már nem vehetjük el. Viszont átveheted az ő másik szerepét, a fogadóst. Amikor jön József Máriával és megkérdik tőled, hogy lenne-e szállás, semmit sem kell mondanod, csak rázod a fejed, hogy nincs. Érted?
Máté elsápadt, de Lukács már ott sem volt, hiszen perceken belül indítania kell az előadást. Pontban 8 órakor felgördült a függöny. A díszletek olyan valósághűek voltak, hogy úgy érezte az ember, mintha 2000 évvel ezelőtt Betlehem utcáin járna. A hangosítással is minden rendben volt, a legvékonyabb gyerekhangot is tökéletesen lehetett hallani a teremben. A gyerekek kitűnően játszottak, az angyalok csodásan énekeltek.
Olajozottan folyt az előadás. Mária és József megérkeztek Betlehembe. Valóban olyan fáradtnak látszottak, mint akik napok óta úton vannak. Bekopognak a fogadóba, mire kilép a vendéglős a feleségével. József megszólal:
- Messziről jöttünk, és nagyon elfáradtunk. A feleségem ráadásul gyermeket vár. Nem lenne egy kis helyük, ahol meghúzhatnánk magunkat éjszakára?
Máté megkövülten állt előttük, szemei tágra nyíltak döbbenetében. Nyitotta a száját, mintha mondani akarna valamit, de nem jött ki hang a torkán. A nézők körében nőtt a feszültség. Hiába súgták neki, mit tegyen, Máté csak állt, bámulta Máriát és Józsefet, és patakzottak a könnyei. A vendéglősné mentette meg a helyzetet: a kelleténél is kicsit hangosabban "nem"-et mondott, megragadta Máté karját, behúzta a házikóba, és becsapta maguk mögött az ajtót. Odabentről azonban szívettépő sírás hangzott fel:
- Nem hagyhatom kint őket!.... Nem akarom az Úr Jézust elküldeni!- zokogta Máté.
Lukács magán kívül volt dühében. Tudta előre, hogy ez a kis ügyefogyott elrontja az egészet. És ez a tökéletes hangosítás! Így mindenki hallotta a fiú bömbölését. Tajtékozva fordult János bácsi felé: "Tönkretette az egész munkámat..."- akarta mondani, de torkán akadt a szó, amikor meglátta az öreg könnyes szemeit.
- Azt akartad, hogy legyen a karácsonyi darabnak ÜZENETE. Teljesült a kívánságod.- súgta János bácsi a rendezőnek.
Lukács csak ekkor vette észre, hogy milyen mély csönd van a teremben.
ÚJ FÖLD [2011] [Teljes Film Magyarul] [Történelmi Film] [Az Egész Film Magyarul]
https://www.youtube.com/watch?v=l1RSvTfaHoE&t=7s
Az üzenet
**
A kisváros lelkesen készült a karácsonyi színdarab bemutatójára. A darab rendezésére sikerült megnyerniük a TV egyik befutott fiatal rendezőjét, Weis Lukácsot. Nem könnyen állt rá, aztán meg különböző feltételeket szabott:
- Ragaszkodom a jó megvilágításhoz, és a legfontosabb a jó hangosítás, hogy a terem leghátsó sorában is értsék, ami a színpadon elhangzik. Ezenkívül korhű kosztűmök kellenek. Nem akarok öreg lepedőkből összetákolt felismerhetetlen remekműveket! Sokkal jobbnak kell lenni mindennek, mint az előző években. Olyan karácsonyi színdarabot akarok, amelynek ÜZENETE van, ami megszólít.
Mivel a szervezők is pont ezt akarták, készséggel teljesítették minden kívánságát.
Hanem, amikor a gyermek-szereplőkkel elkezdett próbálni, majdnem inába szállt a bátorsága. A 40 fiú és lány olyan lármát csapott, hogy az ember azt hitte, kitört a forradalom. Szerencsére ott volt János bácsi, aki az énekeket tanította be a gyerekeknek, és zongorán kísérte őket. Rá hallgattak a gyerekek, könnyen lecsendesítette őket. Lukács legszívesebben a gyerekek felét rögtön hazaküldte volna, de János bácsi erélyesen tiltakozott ez ellen:
- Minden gyereknek játszania kell!
Nagy nehezen sikerült elosztania a szerepeket. Azok, akiknek már semilyen szerepecske sem jutott, az angyalok kórusában énekelhettek. Sajnos, az egyik fiúcska, a kis Máté olyan hamisan énekelt, hogy Lukács kénytelen volt pásztort csinálni belőle. Lukács nagy lelkesdéssel látott munkához. Elmagyarázta, hogy mit vár a szereplőktől, mi a darab jelentése. Gyakran elismételte:
- Olyan karácsonyi darabot akarok, amelynek ÜZENETE van! Azt akarom, hogy úgy énekeljetek és játszatok, hogy megértsék a nézők, miért jött el az Úr Jézus ebbe a világba.
A gyerekek átvették Lukács lelkesedését, a próbák egyre jobban sikerültek. Csak egy gyermek okozott gondot, a kis Máté. Csak két szót kellett volna elmondania: "Nézzétek, világosodik!" Értelmes fiú volt, de mire rá került a sor úgy elkalandoztak gondolatai, hogy sosem jutott eszébe egy szó sem. Lukács már rég el akarta venni tőle a szerepet, de János bácsi nem engedte, mondván: Ha becsúszik valami baki, a többiek majd tovább játszanak. Ettől még nem szenved csorbát az előadás ÜZENETE.
Az előadás előtt egy héttel Máté megbetegedett. Lukács kissé fellélegzett, s gyorsan egy másik fiúnak adta oda a szerepét, aki a fogadóst játszotta. Mátét édesanyja nem engedte betegen a próbákra, így aztán csak vágyakozva gondolt arra, hogy amikor János bácsi zongorázott, a kórus énekelt, úgy érezte mindig, mintha igazi pásztorok és angyalok között lenne Betlehemben, és az Úr Jézusra gondolt. Ezért, amikor hírtelen meg kellett volna szólalnia, nem tudott gyorsan visszaemlékezni a szövegére. No, de majd az előadáson menni fog!
Annyira szerette volna jól csinálni, hogy minden néző megértse, miért jött az Úr Jézus a világba. Számára ez teljesen világos volt: mindannyiunkért. Erről szóltak az énekek, erről beszélt nekik János bácsi is: Az Úr Jézus azért jött, hogy az emberek szívében lakjon. De a legtöbben nem akarják befogadni Őt. Csak egy istállóban talált helyet. De ő be akarja fogadni! János bácsi mondta, hogy ha valaki szereti az Úr Jézust, akkor kérje meg Őt, hogy költözzön a szívébe. Ezt Jézus meg is teszi, és mindig benne marad. Ez a karácsonyi színdarab ÜZENETE.
Az idő gyorsan szaladt, s elérkezett az előadás napja. Már özönlöttek is a terembe a várakozásteljes nézők. Lukács rettenetesen ideges volt, s a gyerekek is, alig győzte nyugtatni őket. Egyszercsak ott állt előtte a kis Máté, s nagy, várakozásteli szemekkel nézett Lukácsra:
- Meggyógyultam.
- Örülök, de a szerepedet oda kellett adnom másnak. Ülj le szépen a nézők közé!
Máté szemei megteltek könnyel, s mielőtt még teljesen összeomlott volna, János bácsi ismét visszaszerezte számára a rendezőúr bizalmát:
- No, nem bánom- szólt Lukács,- szerepelhetsz, de nem pásztorként, mert ezt Andrástól most már nem vehetjük el. Viszont átveheted az ő másik szerepét, a fogadóst. Amikor jön József Máriával és megkérdik tőled, hogy lenne-e szállás, semmit sem kell mondanod, csak rázod a fejed, hogy nincs. Érted?
Máté elsápadt, de Lukács már ott sem volt, hiszen perceken belül indítania kell az előadást. Pontban 8 órakor felgördült a függöny. A díszletek olyan valósághűek voltak, hogy úgy érezte az ember, mintha 2000 évvel ezelőtt Betlehem utcáin járna. A hangosítással is minden rendben volt, a legvékonyabb gyerekhangot is tökéletesen lehetett hallani a teremben. A gyerekek kitűnően játszottak, az angyalok csodásan énekeltek.
Olajozottan folyt az előadás. Mária és József megérkeztek Betlehembe. Valóban olyan fáradtnak látszottak, mint akik napok óta úton vannak. Bekopognak a fogadóba, mire kilép a vendéglős a feleségével. József megszólal:
- Messziről jöttünk, és nagyon elfáradtunk. A feleségem ráadásul gyermeket vár. Nem lenne egy kis helyük, ahol meghúzhatnánk magunkat éjszakára?
Máté megkövülten állt előttük, szemei tágra nyíltak döbbenetében. Nyitotta a száját, mintha mondani akarna valamit, de nem jött ki hang a torkán. A nézők körében nőtt a feszültség. Hiába súgták neki, mit tegyen, Máté csak állt, bámulta Máriát és Józsefet, és patakzottak a könnyei. A vendéglősné mentette meg a helyzetet: a kelleténél is kicsit hangosabban "nem"-et mondott, megragadta Máté karját, behúzta a házikóba, és becsapta maguk mögött az ajtót. Odabentről azonban szívettépő sírás hangzott fel:
- Nem hagyhatom kint őket!.... Nem akarom az Úr Jézust elküldeni!- zokogta Máté.
Lukács magán kívül volt dühében. Tudta előre, hogy ez a kis ügyefogyott elrontja az egészet. És ez a tökéletes hangosítás! Így mindenki hallotta a fiú bömbölését. Tajtékozva fordult János bácsi felé: "Tönkretette az egész munkámat..."- akarta mondani, de torkán akadt a szó, amikor meglátta az öreg könnyes szemeit.
- Azt akartad, hogy legyen a karácsonyi darabnak ÜZENETE. Teljesült a kívánságod.- súgta János bácsi a rendezőnek.
Lukács csak ekkor vette észre, hogy milyen mély csönd van a teremben.
ÚJ FÖLD [2011] [Teljes Film Magyarul] [Történelmi Film] [Az Egész Film Magyarul]
https://www.youtube.com/watch?v=l1RSvTfaHoE&t=7s
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Do 23. Apr 2020, 05:19
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Fr 24. Apr 2020, 01:20
A sógun döntése
A sógun nem tudta eldönteni, hogy Daigu, vagy Gudó iskolája számára adományozzon egy új épületet. A két mester eléje állt.
Gudó így szólt a sógunhoz:
- Természettől fogva bölcs vagy, nagyuram, elég rád néznem, és bizton megállapíthatom: születésed óta képes vagy a Zen tanításainak befogadására.
- Ostobaság! - mordult fel Daigu. - Lehet, hogy sógun, lehet, hogy ért a hadtudományokhoz, de a Zenről fogalma sincs!
A sógun elgondolkodott, és Daigu számára építtetett iskolát. Amikor már állt az épület, ő is beállt a mester tanítványai közé.
Mentőexpedíció 2015
https://videa.hu/videok/film-animacio/m ... 1oentrdXD4
A sógun nem tudta eldönteni, hogy Daigu, vagy Gudó iskolája számára adományozzon egy új épületet. A két mester eléje állt.
Gudó így szólt a sógunhoz:
- Természettől fogva bölcs vagy, nagyuram, elég rád néznem, és bizton megállapíthatom: születésed óta képes vagy a Zen tanításainak befogadására.
- Ostobaság! - mordult fel Daigu. - Lehet, hogy sógun, lehet, hogy ért a hadtudományokhoz, de a Zenről fogalma sincs!
A sógun elgondolkodott, és Daigu számára építtetett iskolát. Amikor már állt az épület, ő is beállt a mester tanítványai közé.
Mentőexpedíció 2015
https://videa.hu/videok/film-animacio/m ... 1oentrdXD4
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Fr 24. Apr 2020, 23:34
Mai filmajánló
A kapcsolat
https://videa.hu/videok/film-animacio/k ... uSU6adI71M
Sose az alacsonybb rezgés ellen küzdj!
Ha azon a rezgésszinten szeretnéd megoldani a problémádat ahol keletkezett nincs sok esélyed. Sose az alacsonyabb rezgés ellen küzdj, hanem a magasabbat erősítsd teremtsd meg.
Ha félsz, ne a félelemmel dolgozz, azt elég, ha megfigyeled, a szeretet az amit meg kell teremtened. És a félelem magától eltűnik. Ha magányos vagy emeld magasabb szintre a rezgést és az egyedüllétedből imádság születik. Ha féltékeny vagy ne próbáld elfojtani, dolgozz a a saját középpontoddal, önmagad elfogadásával és egyszeriben a másik pólus eltűnik.
Nem attól lesz világos egy sötét házban ha vékával hordod ki a sötétséget, hanem ha fényt gyújtasz.
Ismeretlen szerző jó gondolata.
A kapcsolat
https://videa.hu/videok/film-animacio/k ... uSU6adI71M
Sose az alacsonybb rezgés ellen küzdj!
Ha azon a rezgésszinten szeretnéd megoldani a problémádat ahol keletkezett nincs sok esélyed. Sose az alacsonyabb rezgés ellen küzdj, hanem a magasabbat erősítsd teremtsd meg.
Ha félsz, ne a félelemmel dolgozz, azt elég, ha megfigyeled, a szeretet az amit meg kell teremtened. És a félelem magától eltűnik. Ha magányos vagy emeld magasabb szintre a rezgést és az egyedüllétedből imádság születik. Ha féltékeny vagy ne próbáld elfojtani, dolgozz a a saját középpontoddal, önmagad elfogadásával és egyszeriben a másik pólus eltűnik.
Nem attól lesz világos egy sötét házban ha vékával hordod ki a sötétséget, hanem ha fényt gyújtasz.
Ismeretlen szerző jó gondolata.
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » So 26. Apr 2020, 04:37
Mai filmajánló
Még mindig hiszek
Jeremy Camp, keresztény énekes igaz története a szerelemről és a veszteségről, ami bizonyítja, hogy mindig van remény.
A fiatal zenész, Jeremy élete akkor teljesedik ki igazán, mikor rátalál lelki társára, Melissára. Az életvidám, mindig mosolygós lány teljesen elvarázsolja a srácot, aki nem is tudja más mellett elképzelni a jövőjét. Ám minden megváltozik, amikor Melissánál rákot diagnosztizálnak. Jeremy eltökélten hisz abban, hogy kettejük végtelen szerelme bármire képessé teszi őket, és együtt még ezt a gyilkos kórt is legyőzhetik. Összeházasodnak, és reményekkel telve kezdik el közös életüket. De a lány tünetei egyre súlyosbodnak, és Jeremy hite egyre jobban kezd meginogni..
"Megtanultam, hogy a szenvedés nem rombolja le a hitet, hanem elmélyíti azt." (részlet a filmből)
"Akkor is hitben fogok járni, ha nem értem." (részlet a filmből)
https://nicelife.hu/galeria/film/istill ... 4q0OtFK6Ze
Ismerd meg önmagad
Részlet Müller Péter "Szeretet Könyv" című kötetéből
Szellem, lélek és test viszonya akkor egészséges, ha a szellem irányítja a lelket és a lélek a testet. És a fej tesz különbséget jó és rossz között,… és az embernek nem a hullámzó lelkiállapotai uralják az életét. Az éber szellemünk vezet s az öntudatlan részünk követi- ez lenne a jó. De mi nem így élünk… Zűrzavar van bennünk. Vágyak, átláthatatlan félelmek és ambíciók irányítanak. És a társadalmunk éppolyan, mint a lelkünk: Kaotikus.
Nincs irányító, bölcs öntudat bennünk-vagy ha van is elnyomottan, elfedve. A hangzavar eluralta életünket. Az “Ismerd meg önmagad” parancsa arról szól, hogy lázadó, tudatlan lényedben fedezd fel száműzött, bölcs királyodat, és állítsd vissza a hatalmát. Ami ezután történik, életed legcsodálatosabb fordulata lesz. Lesz kit tisztelned magadban. Lesz kire hallgatnod magadban. Lesz kihez fordulnod, ha nehéz helyzetbe kerülsz, és sohase mondod majd, hogy “egyedül vagyok”, mert ha éppenséggel nincs körülötted egyetlen ember sem, akihez szólhatnál, még mindig ott van Ő, aki tudja, hogy minden nehézség megoldható a segítségével. Ezt jelenti, hogy a “lelkem a barátom”. Van, akit szeretek magamban.
Még mindig hiszek
Jeremy Camp, keresztény énekes igaz története a szerelemről és a veszteségről, ami bizonyítja, hogy mindig van remény.
A fiatal zenész, Jeremy élete akkor teljesedik ki igazán, mikor rátalál lelki társára, Melissára. Az életvidám, mindig mosolygós lány teljesen elvarázsolja a srácot, aki nem is tudja más mellett elképzelni a jövőjét. Ám minden megváltozik, amikor Melissánál rákot diagnosztizálnak. Jeremy eltökélten hisz abban, hogy kettejük végtelen szerelme bármire képessé teszi őket, és együtt még ezt a gyilkos kórt is legyőzhetik. Összeházasodnak, és reményekkel telve kezdik el közös életüket. De a lány tünetei egyre súlyosbodnak, és Jeremy hite egyre jobban kezd meginogni..
"Megtanultam, hogy a szenvedés nem rombolja le a hitet, hanem elmélyíti azt." (részlet a filmből)
"Akkor is hitben fogok járni, ha nem értem." (részlet a filmből)
https://nicelife.hu/galeria/film/istill ... 4q0OtFK6Ze
Ismerd meg önmagad
Részlet Müller Péter "Szeretet Könyv" című kötetéből
Szellem, lélek és test viszonya akkor egészséges, ha a szellem irányítja a lelket és a lélek a testet. És a fej tesz különbséget jó és rossz között,… és az embernek nem a hullámzó lelkiállapotai uralják az életét. Az éber szellemünk vezet s az öntudatlan részünk követi- ez lenne a jó. De mi nem így élünk… Zűrzavar van bennünk. Vágyak, átláthatatlan félelmek és ambíciók irányítanak. És a társadalmunk éppolyan, mint a lelkünk: Kaotikus.
Nincs irányító, bölcs öntudat bennünk-vagy ha van is elnyomottan, elfedve. A hangzavar eluralta életünket. Az “Ismerd meg önmagad” parancsa arról szól, hogy lázadó, tudatlan lényedben fedezd fel száműzött, bölcs királyodat, és állítsd vissza a hatalmát. Ami ezután történik, életed legcsodálatosabb fordulata lesz. Lesz kit tisztelned magadban. Lesz kire hallgatnod magadban. Lesz kihez fordulnod, ha nehéz helyzetbe kerülsz, és sohase mondod majd, hogy “egyedül vagyok”, mert ha éppenséggel nincs körülötted egyetlen ember sem, akihez szólhatnál, még mindig ott van Ő, aki tudja, hogy minden nehézség megoldható a segítségével. Ezt jelenti, hogy a “lelkem a barátom”. Van, akit szeretek magamban.
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » So 26. Apr 2020, 04:51
Ne ítélkezz!
(sikerült ma reggel is átmosni a könnycsatornáimat)
https://www.youtube.com/watch?v=yQQIOMubFAI
(sikerült ma reggel is átmosni a könnycsatornáimat)
https://www.youtube.com/watch?v=yQQIOMubFAI
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » So 26. Apr 2020, 23:41
Átok, szerelemkötés
https://www.youtube.com/watch?v=64IXRyS ... e=youtu.be
19 dolog, amit egy anya el kell, hogy mond¬jon a fiának
Fiús anyuka vagyok. Fiús anyá¬nak lenni, több, mint meg¬ta¬ní¬tani, hogyan kösse be a cipőfűző¬jét, aztán hetente két¬szer más¬fél órát izgulni érte a foci¬pá¬lya szé¬lén. Fiús anyá¬nak lenni nagy felelős¬ség. Nem ékes¬ke¬dem más tol¬lá¬val, ez a lista nem az én fejemből pat¬tant ki. De érde-mes elol¬vasni és min¬den sza¬vát meg¬fo¬gadni, mert sok év múlva egy csi¬nos, ked¬ves kis¬lány nagyon hálás lesz majd érte...
1. Spor¬tolj. A sport meg¬ta¬nít becsü¬le¬te¬sen nyerni, mél¬tó¬ság¬gal veszí¬teni, tisz¬telni a sza¬bá-lyo¬kat. Segít beosz¬tani az idő¬det és távol tart a baj¬tól. Meg talán meg¬ta¬nulsz dobni és elkapni.
2. Te adod meg egy intim kap¬cso¬lat alaphangját. Ezért ne vegyél el olyas¬mit egy lány¬tól, amit később már nem adhatsz neki vissza.
3. Pisilj óvatosan. Tudod, azt vala¬ki¬nek fel is kell taka¬rí¬ta¬nia utána.
4. Taka¬ré¬kos¬kodj. Spó¬rolj amíg fia¬tal vagy, később még szük¬sé¬ged lehet rá.
5. Engedd meg, hogy bemu¬tas¬sam a mosogatógépet. Meg a sütőt, a főző¬la¬pot, a mik¬rót, a mosó¬gé¬pet, a vasa¬lót és a por¬szí¬vót. Most kér¬lek menj és hasz¬náld is őket.
6. Legyen hited. Higgy és légy szel¬lemi vezető.
7. Ne legyél verekedős. Soha ne legyél egy vere¬ke¬dés kez¬de¬mé¬nyezője, de ha egy idi¬óta beléd köt, kér¬lek védd meg magad.
8. Tanulj. A tudást soha senki nem tudja elvenni tőled.
9. Bánj ked¬ve¬sen a nőkkel. Az örökké túl hosszú idő az egye¬dül¬lét¬hez, de még hosszabb, ha együtt kell élni vala¬ki¬vel, aki utálja az ábrázatodat.
10. Adj magadra és legyél büszke a külsődre.
11. Legyél erős és gyen¬géd is egyben.
12. Egy nő bár¬mire képes, amire te. Vagyis épít¬heti a kar¬ri¬er¬jét, amíg te haj¬nali 3-kor pelen¬kát cse¬rélsz. Egy jól működő kap¬cso¬lat titka a köl¬csö¬nös tisztelet.
13. A kérem és a köszö¬nöm hasz¬nos kifejezések.
14. A kor¬társ nyo¬más félel¬me¬tes dolog. Legyél jó vezető és a töb¬biek követni fognak.
15. Virá¬got venni szí¬ved válasz¬tott¬já¬nak csak úgy, min¬dig jó ötlet.
16. Jobb ked¬ves¬nek lenni, mint ha min¬dig neked van igazad.
17. Min¬den hely¬zet¬ben őrizd meg a humorérzéked.
18. Válassz jól feleséget. A menyem lesz a kul¬csa annak, mennyi időt tölt¬he¬tek majd veled és az unokáimmal.
19. Ne felejts el felhívni. Mert lehet, hogy nagyon hiány¬zol nekem.
https://www.youtube.com/watch?v=64IXRyS ... e=youtu.be
19 dolog, amit egy anya el kell, hogy mond¬jon a fiának
Fiús anyuka vagyok. Fiús anyá¬nak lenni, több, mint meg¬ta¬ní¬tani, hogyan kösse be a cipőfűző¬jét, aztán hetente két¬szer más¬fél órát izgulni érte a foci¬pá¬lya szé¬lén. Fiús anyá¬nak lenni nagy felelős¬ség. Nem ékes¬ke¬dem más tol¬lá¬val, ez a lista nem az én fejemből pat¬tant ki. De érde-mes elol¬vasni és min¬den sza¬vát meg¬fo¬gadni, mert sok év múlva egy csi¬nos, ked¬ves kis¬lány nagyon hálás lesz majd érte...
1. Spor¬tolj. A sport meg¬ta¬nít becsü¬le¬te¬sen nyerni, mél¬tó¬ság¬gal veszí¬teni, tisz¬telni a sza¬bá-lyo¬kat. Segít beosz¬tani az idő¬det és távol tart a baj¬tól. Meg talán meg¬ta¬nulsz dobni és elkapni.
2. Te adod meg egy intim kap¬cso¬lat alaphangját. Ezért ne vegyél el olyas¬mit egy lány¬tól, amit később már nem adhatsz neki vissza.
3. Pisilj óvatosan. Tudod, azt vala¬ki¬nek fel is kell taka¬rí¬ta¬nia utána.
4. Taka¬ré¬kos¬kodj. Spó¬rolj amíg fia¬tal vagy, később még szük¬sé¬ged lehet rá.
5. Engedd meg, hogy bemu¬tas¬sam a mosogatógépet. Meg a sütőt, a főző¬la¬pot, a mik¬rót, a mosó¬gé¬pet, a vasa¬lót és a por¬szí¬vót. Most kér¬lek menj és hasz¬náld is őket.
6. Legyen hited. Higgy és légy szel¬lemi vezető.
7. Ne legyél verekedős. Soha ne legyél egy vere¬ke¬dés kez¬de¬mé¬nyezője, de ha egy idi¬óta beléd köt, kér¬lek védd meg magad.
8. Tanulj. A tudást soha senki nem tudja elvenni tőled.
9. Bánj ked¬ve¬sen a nőkkel. Az örökké túl hosszú idő az egye¬dül¬lét¬hez, de még hosszabb, ha együtt kell élni vala¬ki¬vel, aki utálja az ábrázatodat.
10. Adj magadra és legyél büszke a külsődre.
11. Legyél erős és gyen¬géd is egyben.
12. Egy nő bár¬mire képes, amire te. Vagyis épít¬heti a kar¬ri¬er¬jét, amíg te haj¬nali 3-kor pelen¬kát cse¬rélsz. Egy jól működő kap¬cso¬lat titka a köl¬csö¬nös tisztelet.
13. A kérem és a köszö¬nöm hasz¬nos kifejezések.
14. A kor¬társ nyo¬más félel¬me¬tes dolog. Legyél jó vezető és a töb¬biek követni fognak.
15. Virá¬got venni szí¬ved válasz¬tott¬já¬nak csak úgy, min¬dig jó ötlet.
16. Jobb ked¬ves¬nek lenni, mint ha min¬dig neked van igazad.
17. Min¬den hely¬zet¬ben őrizd meg a humorérzéked.
18. Válassz jól feleséget. A menyem lesz a kul¬csa annak, mennyi időt tölt¬he¬tek majd veled és az unokáimmal.
19. Ne felejts el felhívni. Mert lehet, hogy nagyon hiány¬zol nekem.
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Di 28. Apr 2020, 00:30
Mai filmajánló
Ház a tónál
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/ ... pXyoDjV19Q
Hogyan élted eddig az életed?
https://www.youtube.com/watch?v=4tBKK37WIxI
Egy antropológus egy afrikai törzs gyermekeinek javasolt egy játékot:
Letett egy kosár gyümölcsöt egy fa mellé, majd így szólt:
-Aki előbb odaér, az nyeri a gyümölcsöt!
Erre a gyermekek mind felálltak, kézen fogták egymást, és együtt szaladtak érte.
Megkérdezte:
-Miért nem versenyeztetek?
Mire ők:
-Ubuntu! Hogyan tudna valamelyikünk is boldog lenni, ha bármelyikünk szomorú?
Ház a tónál
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/ ... pXyoDjV19Q
Hogyan élted eddig az életed?
https://www.youtube.com/watch?v=4tBKK37WIxI
Egy antropológus egy afrikai törzs gyermekeinek javasolt egy játékot:
Letett egy kosár gyümölcsöt egy fa mellé, majd így szólt:
-Aki előbb odaér, az nyeri a gyümölcsöt!
Erre a gyermekek mind felálltak, kézen fogták egymást, és együtt szaladtak érte.
Megkérdezte:
-Miért nem versenyeztetek?
Mire ők:
-Ubuntu! Hogyan tudna valamelyikünk is boldog lenni, ha bármelyikünk szomorú?
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Di 28. Apr 2020, 00:35
Motoros találkozó és Jézus
Szerintem vagy 1995 vagy 1996-ban történt a következő eset.
Fiatal korom óta motorozok, és jártam rendszeresen motoros találkozókra. Akkor egy nagyon menő Suzuki chopperem volt, bőrszerkó, szokásos halálfejes gyűrűk stb... Persze csak hétvégékre a találkozókra öltözött be így a legtöbb motoros, azért hétköznap jó fiúk voltunk. Ez a fajta motorozás drága mulatság, általában a chopperesek nagy része hazament vasárnap, majd átült az autójába, és másnap bement dolgozni, lehet, hogy gyárigazgató volt. vagy valami nagy főnök valahol, persze voltak kivételek, de nagy részének rendezett élete volt megfelelő anyagi hátérrel. Na de most ne is erről szól ez a történet!
Lementem Újszilvásra, ez volt általában a legnagyobb motoros találkozó, már akkor kb. 8 ezer motor volt, és sokan jöttek külföldről is. Vittünk sátrat, és 3 napig búli ezerrel, a szombati nap volt mindig a csúcspont, mert akkor volt a motoros felvonulás.
Akkoriban a rendőrök lezárták Újszilvás környékét, a faluban lehetett bukó nélkül is motorozni, sőt elnézték ha söröztünk valahol, de előre szóltak ha balesetet okozunk, akkor komoly baj lesz, de amíg jártam találkozókra soha nem volt ilyen.
Én is felvertem a sátram, és mellettem is megállt két MZ motor, eléggé szakadtak is voltak, egyik motoron volt egy 16 év körüli kislány. Felverték a közös sátrukat, már akkor furcsa volt, hogy eléggé csúnyán, flegmán beszéltek a kislánnyal, majd elmentek sörözni, öt otthagyták. A kislány céltalanul sétált, én közben elmentem ebédelni, majd visszamentem a sátramhoz. Szegény ott unatkozott, én is egyedül voltam, és megkérdeztem, hogy nincs-e kedve motorozni egyet velem. A kislány szeme nagyra kerekedett, és nagyon boldog volt, így felültünk a motorra, és a környéken motoroztunk vagy két órát.
Közben megszomjaztam, és beültünk egy kisebb kocsma teraszára. Itt tudtam vele rendesen beszélgetni, mert motorozás közben eléggé nehéz volt, inkább akkor a tájat élveztük.
Itt elmesélte nekem, hogy nagyon vágyott egy motoros találkozót látni személyesen, arra is vágyott, hogy motorozhasson. A két falubeli fiú elvállalta, hogy elhozza öt a szakad motorukon, cserébe velük kellett tölteni a sátorban az éjszakát, a vele járó szexszel együtt!
Annyira szeretet volna eljönni és motorozni, hogy otthonról a fiukkal elszökött!
Én akkor már foglalkoztam szellemtannal, és elmondtam neki egy pár dolgot, ami nem annyira erkölcsös, és nagyjából ecseteltem, hogy mi vár rá éjjel és a találkozón, és még eléggé fiatal, és sokkal többre méltóbb. Beszéltem Jézusról is, és sok mindenről, legalább egy órát beszélgettünk. Amúgy is nagyon boldog volt, mert egy olyan "álom motoron" ülhetett, amire nem is számított. Miközben Jézusról beszéltem elmondtam a kedvenc imámat is neki:
Drága Jézusom, köszönöm, hogy meghaltál értem a kereszten!
Befogadlak, mint Uramat, Megváltómat.
Kinyitom előtted életem kapuját, és kérlek, irányítsd úgy az életem,
Ahogyan azt Te szeretnéd! Ámen.
A kislánynak (sajnos rég, történt a nevére már nem emlékszem) nagyon megtetszett, kértünk egy szalvétát és egy tollat, és felírta magának az imát. Utána még motoroztunk egy órácskát, majd visszamentünk, és elválltunk, én eltűntem a sörsátorba, majd kezdődtek a koncertek és éjszakai műsorok (sztriptíz, élő szex műsor stb..), sőt azt hiszem szombat eset (ez a történet pénteken volt) az Irigy Hónaljmirigy is játszott.
Valamikor éjszaka kerültem a sátramba.
Másnap reggel az egész tábor álmosan, kissé másnaposan ébredt, reggeli, majd kezdődtek a bemutató műsorok, és készültünk a felvonulásra is. A mellettem lévő sátorból eléggé megviselt állapotban előmásztak az MZ motorosok, a kislányt még nem láttam. Eléggé rossz előérzetem volt, és kicsit féltettem is.
Olyan fél óra múlva rájuk kérdeztem, hogy mi van azzal a lánnyal, aki tegnap velük volt?
Legnagyobb megdöbbenésemre azt mondták, hogy nem tudják, hogy mi történt péntek délután a lánnyal, de fogta magát összeszedte a cuccait, és hazautazott a szüleihez!
Köszönöm Uram, az imádságod meghallgatásra talált!
Karsay István
Budapest, 2015.január. 7.
Szerintem vagy 1995 vagy 1996-ban történt a következő eset.
Fiatal korom óta motorozok, és jártam rendszeresen motoros találkozókra. Akkor egy nagyon menő Suzuki chopperem volt, bőrszerkó, szokásos halálfejes gyűrűk stb... Persze csak hétvégékre a találkozókra öltözött be így a legtöbb motoros, azért hétköznap jó fiúk voltunk. Ez a fajta motorozás drága mulatság, általában a chopperesek nagy része hazament vasárnap, majd átült az autójába, és másnap bement dolgozni, lehet, hogy gyárigazgató volt. vagy valami nagy főnök valahol, persze voltak kivételek, de nagy részének rendezett élete volt megfelelő anyagi hátérrel. Na de most ne is erről szól ez a történet!
Lementem Újszilvásra, ez volt általában a legnagyobb motoros találkozó, már akkor kb. 8 ezer motor volt, és sokan jöttek külföldről is. Vittünk sátrat, és 3 napig búli ezerrel, a szombati nap volt mindig a csúcspont, mert akkor volt a motoros felvonulás.
Akkoriban a rendőrök lezárták Újszilvás környékét, a faluban lehetett bukó nélkül is motorozni, sőt elnézték ha söröztünk valahol, de előre szóltak ha balesetet okozunk, akkor komoly baj lesz, de amíg jártam találkozókra soha nem volt ilyen.
Én is felvertem a sátram, és mellettem is megállt két MZ motor, eléggé szakadtak is voltak, egyik motoron volt egy 16 év körüli kislány. Felverték a közös sátrukat, már akkor furcsa volt, hogy eléggé csúnyán, flegmán beszéltek a kislánnyal, majd elmentek sörözni, öt otthagyták. A kislány céltalanul sétált, én közben elmentem ebédelni, majd visszamentem a sátramhoz. Szegény ott unatkozott, én is egyedül voltam, és megkérdeztem, hogy nincs-e kedve motorozni egyet velem. A kislány szeme nagyra kerekedett, és nagyon boldog volt, így felültünk a motorra, és a környéken motoroztunk vagy két órát.
Közben megszomjaztam, és beültünk egy kisebb kocsma teraszára. Itt tudtam vele rendesen beszélgetni, mert motorozás közben eléggé nehéz volt, inkább akkor a tájat élveztük.
Itt elmesélte nekem, hogy nagyon vágyott egy motoros találkozót látni személyesen, arra is vágyott, hogy motorozhasson. A két falubeli fiú elvállalta, hogy elhozza öt a szakad motorukon, cserébe velük kellett tölteni a sátorban az éjszakát, a vele járó szexszel együtt!
Annyira szeretet volna eljönni és motorozni, hogy otthonról a fiukkal elszökött!
Én akkor már foglalkoztam szellemtannal, és elmondtam neki egy pár dolgot, ami nem annyira erkölcsös, és nagyjából ecseteltem, hogy mi vár rá éjjel és a találkozón, és még eléggé fiatal, és sokkal többre méltóbb. Beszéltem Jézusról is, és sok mindenről, legalább egy órát beszélgettünk. Amúgy is nagyon boldog volt, mert egy olyan "álom motoron" ülhetett, amire nem is számított. Miközben Jézusról beszéltem elmondtam a kedvenc imámat is neki:
Drága Jézusom, köszönöm, hogy meghaltál értem a kereszten!
Befogadlak, mint Uramat, Megváltómat.
Kinyitom előtted életem kapuját, és kérlek, irányítsd úgy az életem,
Ahogyan azt Te szeretnéd! Ámen.
A kislánynak (sajnos rég, történt a nevére már nem emlékszem) nagyon megtetszett, kértünk egy szalvétát és egy tollat, és felírta magának az imát. Utána még motoroztunk egy órácskát, majd visszamentünk, és elválltunk, én eltűntem a sörsátorba, majd kezdődtek a koncertek és éjszakai műsorok (sztriptíz, élő szex műsor stb..), sőt azt hiszem szombat eset (ez a történet pénteken volt) az Irigy Hónaljmirigy is játszott.
Valamikor éjszaka kerültem a sátramba.
Másnap reggel az egész tábor álmosan, kissé másnaposan ébredt, reggeli, majd kezdődtek a bemutató műsorok, és készültünk a felvonulásra is. A mellettem lévő sátorból eléggé megviselt állapotban előmásztak az MZ motorosok, a kislányt még nem láttam. Eléggé rossz előérzetem volt, és kicsit féltettem is.
Olyan fél óra múlva rájuk kérdeztem, hogy mi van azzal a lánnyal, aki tegnap velük volt?
Legnagyobb megdöbbenésemre azt mondták, hogy nem tudják, hogy mi történt péntek délután a lánnyal, de fogta magát összeszedte a cuccait, és hazautazott a szüleihez!
Köszönöm Uram, az imádságod meghallgatásra talált!
Karsay István
Budapest, 2015.január. 7.
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Mi 29. Apr 2020, 01:44
Kapcsolat (Teljes film)
https://videa.hu/videok/film-animacio/k ... uSU6adI71M
Bruno Ferrero
Nem vásárolható
Fiatal pár lép be a város legszebb játéküzletébe. A férj és a feleség hosszasan nézegetik a színes játékokat. Némelyek fenn sorakoznak az állványokon, mások a mennyezetről lógnak le vagy a pultokon fekszenek szívderítő tarkaságban. Vannak itt síró és nevető babák, elektronikus játékok, kicsike konyhák, melyekben lángost és süteményt sütnek.
Nem tudják eldönteni, melyiket vegyék meg. A csinos eladónő hozzájuk lép.
- Nézze – kezdi magyarázni a feleség -, nekünk egy egészen kicsi lányunk van, és mi sokat vagyunk távol hazulról, gyakran még este is.
- Olyan kislány, aki keveset mosolyog – folytatja a férj.
- Szeretnénk venni neki valamit, ami boldoggá tenné – veszi át a szót újra az asszony -, akkor is, ha mi nem vagyunk mellette. Valamit, aminek örülne, ha egyedül van.
Nagyon sajnálom – szólal meg udvariasan az eladónő -, de mi nem árulunk szülőket.
Dönteni arról, hogy gyermekünk legyen, olyan nagy dolog, mintha szerződést kötnénk vele egy mérhetetlen feladatról, amelyet az emberi ész elképzelni is alig képes. A kicsinyek mind olyan meghívóval érkeznek hozzánk, amely az egész életre szól, és azt mondják: "Hívtál. Itt vagyok. Mit adsz?" Itt kezdődik minden nevelési feladat.
Tejet akartam,
És szörpöt kaptam.
Szülőket akartam,
És játékot kaptam.
Beszélni akartam
És televíziót kaptam.
Tanulni akartam,
És bizonyítványt kaptam.
Gondolkodni akartam,
És eszmécskét kaptam.
Függetlenséget akartam
És fegyelmet kaptam.
Szeretetet akartam,
És erkölcsöt kaptam.
Szakmát akartam,
És állást kaptam.
Boldogságot akartam,
És pénzt kaptam.
Szabadságot akartam,
És autót kaptam.
Tehetséget akartam,
És érvényesülést kaptam.
Reményt akartam,
És félelmet kaptam.
Változni akartam,
És szánalmat kaptam.
Élni akartam.
https://videa.hu/videok/film-animacio/k ... uSU6adI71M
Bruno Ferrero
Nem vásárolható
Fiatal pár lép be a város legszebb játéküzletébe. A férj és a feleség hosszasan nézegetik a színes játékokat. Némelyek fenn sorakoznak az állványokon, mások a mennyezetről lógnak le vagy a pultokon fekszenek szívderítő tarkaságban. Vannak itt síró és nevető babák, elektronikus játékok, kicsike konyhák, melyekben lángost és süteményt sütnek.
Nem tudják eldönteni, melyiket vegyék meg. A csinos eladónő hozzájuk lép.
- Nézze – kezdi magyarázni a feleség -, nekünk egy egészen kicsi lányunk van, és mi sokat vagyunk távol hazulról, gyakran még este is.
- Olyan kislány, aki keveset mosolyog – folytatja a férj.
- Szeretnénk venni neki valamit, ami boldoggá tenné – veszi át a szót újra az asszony -, akkor is, ha mi nem vagyunk mellette. Valamit, aminek örülne, ha egyedül van.
Nagyon sajnálom – szólal meg udvariasan az eladónő -, de mi nem árulunk szülőket.
Dönteni arról, hogy gyermekünk legyen, olyan nagy dolog, mintha szerződést kötnénk vele egy mérhetetlen feladatról, amelyet az emberi ész elképzelni is alig képes. A kicsinyek mind olyan meghívóval érkeznek hozzánk, amely az egész életre szól, és azt mondják: "Hívtál. Itt vagyok. Mit adsz?" Itt kezdődik minden nevelési feladat.
Tejet akartam,
És szörpöt kaptam.
Szülőket akartam,
És játékot kaptam.
Beszélni akartam
És televíziót kaptam.
Tanulni akartam,
És bizonyítványt kaptam.
Gondolkodni akartam,
És eszmécskét kaptam.
Függetlenséget akartam
És fegyelmet kaptam.
Szeretetet akartam,
És erkölcsöt kaptam.
Szakmát akartam,
És állást kaptam.
Boldogságot akartam,
És pénzt kaptam.
Szabadságot akartam,
És autót kaptam.
Tehetséget akartam,
És érvényesülést kaptam.
Reményt akartam,
És félelmet kaptam.
Változni akartam,
És szánalmat kaptam.
Élni akartam.
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Do 30. Apr 2020, 03:58
Ne akarj kereszteden könnyíteni!
Vándor roskad le az útszél kövére.
Bot a kezében. Bárcsak célhoz érne!
De nem megy tovább! Hogyan érje el,
ha olyan nehéz terheket cipel?
Amikor indult, erős volt és boldog.
Azóta annyi minden összeomlott.
Magára maradt. Szép napoknak vége.
Keserves, árva lesz az öregsége.
Szívében ott a kérdés szüntelen:
Mért lett ilyen az út, én Istenem?!
Ahogy így töpreng, kicsordul a könnye,
és leperdül az útszéli göröngyre.
Aztán elcsendesedik. Lehet-e
ilyen csüggedt, ha Isten gyermeke?
Magasba emeli tekintetét.
Ott majd megérti, amit itt nem ért.
Fogja botját, és indul vánszorogva.
Mintha a domboldalon kunyhó volna!
Odaér. Bemegy. Fáradtan lefekszik.
Elég volt már a vándorlásból estig.
Soká eltöpreng még bajon, hiányon,
míg végre lassan elnyomja az álom.
S magát álmában is vándornak látja,
útban a távol mennyei hazába.
A mennyei város ragyog feléje.
Oda igyekszik, siet, hogy elérje.
Kezében vándorbot, vállán keresztje.
Vállára azt maga Isten helyezte.
Siet örömmel. Föl! Előre! Föl!
A messzi cél, mint csillag, tündököl..
Hőség tikkasztja. Keresztje teher.
Útközben néha pihennie kell.
Kedves ház kínál pihenést neki.
Súlyos keresztjét ott leteheti.
S ahogy tovább - indulna, mit vesz észre?
Tekintete ráesik egy fűrészre.
Olyan súlyos keresztet cipelek.
Jobb, ha belőle lefűrészelek
-mondja magában.
De jó, hogy megtettem!
Sokkal könnyebb! sóhajt elégedetten.
Siet tovább. Mindjárt elfogy az út,
s eléri a ragyogó gyöngykaput.
Ó, már csak egy patak választja el!
Jön-megy a partján, hídra mégse lel.
De hirtelen eszébe jut keresztje:
A túlsó partra az most híd lehetne.
Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja:
Hiányzik a lefűrészelt darabja.
Mit tettem! kiált kétségbeesetten.
Most a cél közelében kell elvesznem,
mert keresztemet nehéznek találtam!
S ott áll a parton keserű önvádban.
Azután új vándort lát közeledni,
s mert keresztjéből nem hiányzik semmi,
mint hídon, boldogan indulhat rajta,
hogy átjusson békén a túlsó partra.
Rálépek én is! Reménykedni kezd:
az ismeretlen, idegen kereszt
hátha átsegíti. Rálép, de reccsen
lába alatt. Jaj, Istenem, elvesztem!
Uram, segíts! Így sikolt, és felébred.
Még a földön van. Előtte az élet.
Csak álom volt a kín, a döbbenet.
Megváltó Uram, köszönöm Neked!
Keresztemet Te adtad, ó ne engedd,
hogy egy darabot is lefűrészeljek!
Amilyennek adtad, olyan legyen!
Te vezetsz át a szenvedéseken.
A Te kereszted szerzett üdvösséget,
de mivel az enyémet is kimérted,
Te adj erőt és kegyelmet nekem,
hordozni mindhalálig csendesen!
Kemény a harc nehéz a kereszt terhe,
Nem bírom már!
-Sóhajtod csüggedezve.
De tarts ki! Egyszer meglátod, megérted,
hogy a keresztre miért volt szükséged.
Istenről:
https://www.youtube.com/watch?v=WXFFtpo ... V_0EhGq4XI
Vándor roskad le az útszél kövére.
Bot a kezében. Bárcsak célhoz érne!
De nem megy tovább! Hogyan érje el,
ha olyan nehéz terheket cipel?
Amikor indult, erős volt és boldog.
Azóta annyi minden összeomlott.
Magára maradt. Szép napoknak vége.
Keserves, árva lesz az öregsége.
Szívében ott a kérdés szüntelen:
Mért lett ilyen az út, én Istenem?!
Ahogy így töpreng, kicsordul a könnye,
és leperdül az útszéli göröngyre.
Aztán elcsendesedik. Lehet-e
ilyen csüggedt, ha Isten gyermeke?
Magasba emeli tekintetét.
Ott majd megérti, amit itt nem ért.
Fogja botját, és indul vánszorogva.
Mintha a domboldalon kunyhó volna!
Odaér. Bemegy. Fáradtan lefekszik.
Elég volt már a vándorlásból estig.
Soká eltöpreng még bajon, hiányon,
míg végre lassan elnyomja az álom.
S magát álmában is vándornak látja,
útban a távol mennyei hazába.
A mennyei város ragyog feléje.
Oda igyekszik, siet, hogy elérje.
Kezében vándorbot, vállán keresztje.
Vállára azt maga Isten helyezte.
Siet örömmel. Föl! Előre! Föl!
A messzi cél, mint csillag, tündököl..
Hőség tikkasztja. Keresztje teher.
Útközben néha pihennie kell.
Kedves ház kínál pihenést neki.
Súlyos keresztjét ott leteheti.
S ahogy tovább - indulna, mit vesz észre?
Tekintete ráesik egy fűrészre.
Olyan súlyos keresztet cipelek.
Jobb, ha belőle lefűrészelek
-mondja magában.
De jó, hogy megtettem!
Sokkal könnyebb! sóhajt elégedetten.
Siet tovább. Mindjárt elfogy az út,
s eléri a ragyogó gyöngykaput.
Ó, már csak egy patak választja el!
Jön-megy a partján, hídra mégse lel.
De hirtelen eszébe jut keresztje:
A túlsó partra az most híd lehetne.
Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja:
Hiányzik a lefűrészelt darabja.
Mit tettem! kiált kétségbeesetten.
Most a cél közelében kell elvesznem,
mert keresztemet nehéznek találtam!
S ott áll a parton keserű önvádban.
Azután új vándort lát közeledni,
s mert keresztjéből nem hiányzik semmi,
mint hídon, boldogan indulhat rajta,
hogy átjusson békén a túlsó partra.
Rálépek én is! Reménykedni kezd:
az ismeretlen, idegen kereszt
hátha átsegíti. Rálép, de reccsen
lába alatt. Jaj, Istenem, elvesztem!
Uram, segíts! Így sikolt, és felébred.
Még a földön van. Előtte az élet.
Csak álom volt a kín, a döbbenet.
Megváltó Uram, köszönöm Neked!
Keresztemet Te adtad, ó ne engedd,
hogy egy darabot is lefűrészeljek!
Amilyennek adtad, olyan legyen!
Te vezetsz át a szenvedéseken.
A Te kereszted szerzett üdvösséget,
de mivel az enyémet is kimérted,
Te adj erőt és kegyelmet nekem,
hordozni mindhalálig csendesen!
Kemény a harc nehéz a kereszt terhe,
Nem bírom már!
-Sóhajtod csüggedezve.
De tarts ki! Egyszer meglátod, megérted,
hogy a keresztre miért volt szükséged.
Istenről:
https://www.youtube.com/watch?v=WXFFtpo ... V_0EhGq4XI
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Fr 1. Mai 2020, 05:27
Egy asszony kijött a házból, és három hosszú, fehér szakállú öregembert látott üldögélni az udvaron.
Nem ismerte őket. Így szólt:
- Nem hinném, hogy ismernélek benneteket, de éhesnek látszotok.
Kérlek benneteket, gyertek be, és egyetek valamit!
- A ház ura itthon van? - kérdezték.
- Nem - válaszolta az asszony. - Nincs itthon.
- Akkor nem mehetünk be - felelték.
Amikor este a férje hazaért, az asszony elmondta neki, mi történt.
- Menj, mondd meg nekik, hogy itthon vagyok, és hívd be őket! - válaszolta a férj.
Az asszony kiment, és újra behívta az öregeket.
- Együtt nem mehetünk be a házba - felelték.
- Miért nem? - kérdezte az asszony.
Az egyik öreg magyarázatba kezdett: -Az ő neve: Jólét - mutatott egyik barátjára, majd a másikra mutatva azt mondta: - Ő a Siker, és én vagyok a Szeretet.
-Majd így folytatta: - Most menj vissza a házba, és beszéld meg a férjeddel, melyikünket akarjátok behívni.
Az asszony bement a házba, és elmondta a férjének, amit az öreg mondott.
A férj megörült. - Ez nagyszerű! - mondta. - Ebben az esetben hívjuk be Jólétet!
Hadd jöjjön be, és töltse meg a házunkat jóléttel!
A felesége nem értett vele egyet: - Kedvesem, miért nem hívjuk be inkább a Sikert?
A menyük eddig csak hallgatta őket, és most előállt saját javaslatával:
- Nem lenne jobb a Szeretetet behívni? Az otthonunk megtelne szeretettel.
- Hallgassunk a menyünkre! - mondta a férj a feleségének.
- Menj, és hívd be Szeretetet, hogy legyen a vendégünk!
Az asszony kiment, és megkérdezte a három öreget: - Melyikőtök a Szeretet?
Kérlek, gyere be, és legyél a vendégünk!
Szeretet felállt, és elindult a ház felé.
A másik kettő szintén felállt, és követték társukat.
Az asszony meglepve kérdezte Jólétet és Sikert:
- Én csak Szeretetet hívtam, ti miért jöttök?
Az öregek egyszerre válaszoltak:
- Ha Jólétet vagy Sikert hívtad volna be, a másik kettőnek kint kellett volna maradnia.
De mivel Szeretetet hívtad, ahova ő megy, oda mi is vele tartunk.
Ahol Szeretet van, ott megtalálható a Jólét és a Siker is!
Lecke Istentől
https://www.youtube.com/watch?v=G3wXT3GnnM0
Filmajánló:
A gyógyító
https://www.youtube.com/watch?v=LBlnKh7 ... BV7pt7F8lc
Nem ismerte őket. Így szólt:
- Nem hinném, hogy ismernélek benneteket, de éhesnek látszotok.
Kérlek benneteket, gyertek be, és egyetek valamit!
- A ház ura itthon van? - kérdezték.
- Nem - válaszolta az asszony. - Nincs itthon.
- Akkor nem mehetünk be - felelték.
Amikor este a férje hazaért, az asszony elmondta neki, mi történt.
- Menj, mondd meg nekik, hogy itthon vagyok, és hívd be őket! - válaszolta a férj.
Az asszony kiment, és újra behívta az öregeket.
- Együtt nem mehetünk be a házba - felelték.
- Miért nem? - kérdezte az asszony.
Az egyik öreg magyarázatba kezdett: -Az ő neve: Jólét - mutatott egyik barátjára, majd a másikra mutatva azt mondta: - Ő a Siker, és én vagyok a Szeretet.
-Majd így folytatta: - Most menj vissza a házba, és beszéld meg a férjeddel, melyikünket akarjátok behívni.
Az asszony bement a házba, és elmondta a férjének, amit az öreg mondott.
A férj megörült. - Ez nagyszerű! - mondta. - Ebben az esetben hívjuk be Jólétet!
Hadd jöjjön be, és töltse meg a házunkat jóléttel!
A felesége nem értett vele egyet: - Kedvesem, miért nem hívjuk be inkább a Sikert?
A menyük eddig csak hallgatta őket, és most előállt saját javaslatával:
- Nem lenne jobb a Szeretetet behívni? Az otthonunk megtelne szeretettel.
- Hallgassunk a menyünkre! - mondta a férj a feleségének.
- Menj, és hívd be Szeretetet, hogy legyen a vendégünk!
Az asszony kiment, és megkérdezte a három öreget: - Melyikőtök a Szeretet?
Kérlek, gyere be, és legyél a vendégünk!
Szeretet felállt, és elindult a ház felé.
A másik kettő szintén felállt, és követték társukat.
Az asszony meglepve kérdezte Jólétet és Sikert:
- Én csak Szeretetet hívtam, ti miért jöttök?
Az öregek egyszerre válaszoltak:
- Ha Jólétet vagy Sikert hívtad volna be, a másik kettőnek kint kellett volna maradnia.
De mivel Szeretetet hívtad, ahova ő megy, oda mi is vele tartunk.
Ahol Szeretet van, ott megtalálható a Jólét és a Siker is!
Lecke Istentől
https://www.youtube.com/watch?v=G3wXT3GnnM0
Filmajánló:
A gyógyító
https://www.youtube.com/watch?v=LBlnKh7 ... BV7pt7F8lc
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Sa 2. Mai 2020, 05:41
A spiritizmus tanítása a hitről.
A spiritizmus mindenkitől legelső sorban hitet kíván. Hitet kíván pediglen az Istenben, mint gondviselő, szerető Atyában és hitet kíván az Isten által megteremtett legnagyobb szellemben, akit nevezünk Jézusnak, másképpen az Isten Fiának!
Bármennyire is el légy foglalva a világi tudományokban, ne feledd el soha, hogy a legnagyobb tudomány megtudni, hogy honnan jöttél, miért vagy itt és hová mégy innen. Ennek az igazságnak kutatása elsőrangú, mert ennek birtokában minden más könnyebben megy. De vajon ki képes erre a három kérdésre igazság szerint megfelelni, vagy ki képes közvetlen tapasztalás útján a kétségtelen valóságot megállapítani? Senki! Itt csak a hit segít rajtad, és pedig a spiritizmus tanaiban való hit!
A földi tudás, az anyagban szerzett világi ismeretek legfeljebb azt mondják meg, hogy miképp fejlődött minden az egysejtű lénytől idáig, de a hit által tudjuk meg, hogy minden életnek a kiinduló pontja az Isten. Ezt a hitet tanítja pedig a spiritizmus. Amit nekünk pedig még tudnunk kell azon kívül, amit már tudunk, ahhoz egyedül csak a hit vezérel el.
Amikor ahhoz a megismeréshez, ahhoz a világossághoz akarsz eljutni, amely egyedül képes megnyugtatni és boldoggá tenni, akkor a kétségbeejtő állapotodban hittel fordulj a Teremtőhöz és az Ő legnagyobb szellemfiához, a te Megváltó Testvéredhez, és hitben kérd tőlük a segítséget. Hogy milyen nagy jelentősege van annak, amikor a bukott ember hittel kéri a világosságot az ő Teremtőjétől? Arról legjobban meggyőződhetünk a spiritiszta szeánszokon.
Neked mindenkor szükséged van a hit támogatására, mert az anyagi testednek az öt érzéke csak az anyagi világ értékelésére és megismerésére képesít téged. A láthatatlan világ el van tőled zárva, és csak a titkon érző lelked óhajtva sejti ezt. Hogy ez a sejtés boldoggá tegyen, szükséged van a hitre!
Ha erről a Földről hit nélkül távozol, akkor nem töltötted be a rendeltetésedet, feladatodat még akkor sem, ha az egész világ magasztalt és dicsért is, még ha a leghatalmasabb, legerősebb voltál is, még ha erkölcsös, vallásos, önzetlen voltál is, mert hit nélkül nem volt mérőd mindennek az elvégzésére.
És mit tesz az oktalan, gőgös ember? Azt mondja: „Én fogok hinni, de előbb bizonyságot, jelt akarok látni! Bizonyítsd be nekem te spiritiszta, hogy van Isten, hogy van cselekvő Jézus most is, és én hiszek!”
Oktalan, gőgös ember, hát mondd csak, kinek az előnye az, ha te hiszel? Hát azt gondolod, hogy az Atyának, vagy az ő szellemfiának szüksége van a te hitedre? Hát azt hiszed, hogy az Atya vagy az Ő szellemfia az által kisebb lesz, és te nagyobb leszel, ha te nem hiszel Benne? Hát azt hiszed, hogy a hitetlenséged talán káros hatással van az Atyára? Miért tulajdonítasz olyan nagy fontosságot a te hitednek? A te hitetlenséged csak a te hátrányod és a te veszteséged, és a te károd és nem az Atyáé, sem az Ő szellemfiáé!
Kérdezed miért? Azért, mert ha hiszel, felemeled magad a semmiből valamivé, nem állsz többé egyedül, hanem odakapcsolod magad valami nagyhoz, valami fenségeshez, amire támaszkodni tudsz! Ha a hiteddel odakapcsolod magad a világok Teremtőjéhez, a te Atyádhoz és az Ő legnagyobb szellemfiához, akkor egy sziklán, egy keménységen állsz, amit meg nem ingathat semmi sem, az nem ingatható meg semmi által, az áll, mint egy erősség, az dacol mindennel és minden vihart kiállni képes, mert az több és nagyobb erősség, mint a Földön ismert legerősebb anyag.
Ha hiteddel odakapcsolod magad, akkor nem halmozol tovább tévedést tévedésre, nem bolyongsz a sötétben esetleg évszázadokon át, hanem biztosan haladsz a célod felé, a Fiú útján az Atya felé! Csak Istenbe vetett hittel lesz biztos a te tekinteted a veszéllyel szemben és szembe mersz nézni avval, ami jön, aminek jönnie kell a hitetlenség következtében. Csak hittel tudsz belenyugodni a te sorsodba itt a Földön és ott a szellemvilágban.
Csak Istenbe vetett hittel tudod eltűrni a mai földi állapotokat, tudod eltűrni a láthatatlannak a tagadását anélkül, hogy magad is tagadnád azt! Csak hittel tudod nézni az erkölcsök süllyedését anélkül, hogy magad is beleszédülnél az erkölcstelenség és érzékiség posványába. Csak hittel tudod tűrni a pénz és a hatalom egyeduralmát anélkül, hogy magad is megkívánnád azt. Csak hittel tudsz elhaladni a nagy anyagi jólét mellett anélkül, hogy vágyakoznál utána, hogy magad is hajszolnád azt. Csak hittel tudod szemlélni a társadalmi osztályok elkeseredett harcát gyűlöletét anélkül, hogy magad is beállnál a harcolók köze és fegyvert fognál.
Csak hittel tud a te lelked nyugalomban maradni, amikor látja az emberek háborúit, a természeti elemek csapásait, pusztításait! Csak hittel tudod a legnagyobb nyomort, ínséget, szenvedést boldogan, nyugodtan elviselni! Csak a hit az, amely visszatart a zúgolódástól, öngyilkosságtól, elfojtja szenvedélyeidet és egy szentet csinál belőled. Csak hittel tudsz önzetlenül lelkesedni a nemesért, a jóért, a szépért!
Hit nélkül lihegnek az emberek milliói a sanyarúság, a kétségbeesés súlya alatt. Vigasztalanok az őket sújtó csapások súlya alatt. Kezeiket tördelik és kétségbeesetten kiáltanak az Úrhoz: „Miért látogatsz meg úgy? Miért versz engem Uram? Miért mérsz annyi csapást szegény fejemre? Miért lehetnek mások boldogok és én miért nem?” Hitetlenségből hangzanak el ezen kiáltások!
Csak a hit szárnyain tudsz felemelkedni erről a Földről az Istennek és az Ő szellemfiának a megváltó igazságai felé, a Szeretet és Alázat felé, mert hit nélkül nem lehet erőd ahhoz az alázathoz, ahhoz a tiszta erkölcshöz, ahhoz a szeretethez, ahhoz az önzetlenséghez, lemondáshoz és önfeláldozáshoz, amit Jézus kíván tőled!
Csak a hit által tudod meg ember, hogy mit miért kell elszenvedned, tudod meg a szenvedések értelmét! Csak a hit vezet el téged a mulandótól az Örökkévalóhoz és szabadít fel téged az anyag uralma és az idő zsarnoksága alól! Csak hittel tudod meg azt, hogy a megpróbáltatásokra szükséged van, mert ezek által ismered meg magadat és ezekben tisztulsz meg!
Csak abban a hitben, amelyet a Szentlélektől és az Igazság lelkétől kapsz a spiritizmusban, lehet fejlődésed, csak abban a hitben emelkedhetsz ki az anyag nyugtalanságából a lélek nyugalmához, boldogságához. Ha pedig a spiritizmusban kapott hit boldogságot tud adni, akkor az egy pozitívum, egy valóság!
Mazáč Loránt
Médium - Spiritiszta Szellemidéző
Imába foglalt szeretet
https://www.youtube.com/watch?v=OFD1B8_8XWA
Reményik Sándor
A szőnyeg visszája című verse
Kétségbe esem sokszor én is
A világon és magamon,
Gondolva, aki ilyet alkotott:
Őrülten alkotott s vakon.
De aztán balzsamként megenyhít
Egy drága Testvér halk szava,
Ki, míg itt járt, föld angyala volt,
S most már a mennynek angyala:
"A világ Isten-szőtte szőnyeg,
Mi csak visszáját látjuk itt,
És néha - legszebb perceinkben -
A színéből is - - valamit."
1933 február 6.
A spiritizmus mindenkitől legelső sorban hitet kíván. Hitet kíván pediglen az Istenben, mint gondviselő, szerető Atyában és hitet kíván az Isten által megteremtett legnagyobb szellemben, akit nevezünk Jézusnak, másképpen az Isten Fiának!
Bármennyire is el légy foglalva a világi tudományokban, ne feledd el soha, hogy a legnagyobb tudomány megtudni, hogy honnan jöttél, miért vagy itt és hová mégy innen. Ennek az igazságnak kutatása elsőrangú, mert ennek birtokában minden más könnyebben megy. De vajon ki képes erre a három kérdésre igazság szerint megfelelni, vagy ki képes közvetlen tapasztalás útján a kétségtelen valóságot megállapítani? Senki! Itt csak a hit segít rajtad, és pedig a spiritizmus tanaiban való hit!
A földi tudás, az anyagban szerzett világi ismeretek legfeljebb azt mondják meg, hogy miképp fejlődött minden az egysejtű lénytől idáig, de a hit által tudjuk meg, hogy minden életnek a kiinduló pontja az Isten. Ezt a hitet tanítja pedig a spiritizmus. Amit nekünk pedig még tudnunk kell azon kívül, amit már tudunk, ahhoz egyedül csak a hit vezérel el.
Amikor ahhoz a megismeréshez, ahhoz a világossághoz akarsz eljutni, amely egyedül képes megnyugtatni és boldoggá tenni, akkor a kétségbeejtő állapotodban hittel fordulj a Teremtőhöz és az Ő legnagyobb szellemfiához, a te Megváltó Testvéredhez, és hitben kérd tőlük a segítséget. Hogy milyen nagy jelentősege van annak, amikor a bukott ember hittel kéri a világosságot az ő Teremtőjétől? Arról legjobban meggyőződhetünk a spiritiszta szeánszokon.
Neked mindenkor szükséged van a hit támogatására, mert az anyagi testednek az öt érzéke csak az anyagi világ értékelésére és megismerésére képesít téged. A láthatatlan világ el van tőled zárva, és csak a titkon érző lelked óhajtva sejti ezt. Hogy ez a sejtés boldoggá tegyen, szükséged van a hitre!
Ha erről a Földről hit nélkül távozol, akkor nem töltötted be a rendeltetésedet, feladatodat még akkor sem, ha az egész világ magasztalt és dicsért is, még ha a leghatalmasabb, legerősebb voltál is, még ha erkölcsös, vallásos, önzetlen voltál is, mert hit nélkül nem volt mérőd mindennek az elvégzésére.
És mit tesz az oktalan, gőgös ember? Azt mondja: „Én fogok hinni, de előbb bizonyságot, jelt akarok látni! Bizonyítsd be nekem te spiritiszta, hogy van Isten, hogy van cselekvő Jézus most is, és én hiszek!”
Oktalan, gőgös ember, hát mondd csak, kinek az előnye az, ha te hiszel? Hát azt gondolod, hogy az Atyának, vagy az ő szellemfiának szüksége van a te hitedre? Hát azt hiszed, hogy az Atya vagy az Ő szellemfia az által kisebb lesz, és te nagyobb leszel, ha te nem hiszel Benne? Hát azt hiszed, hogy a hitetlenséged talán káros hatással van az Atyára? Miért tulajdonítasz olyan nagy fontosságot a te hitednek? A te hitetlenséged csak a te hátrányod és a te veszteséged, és a te károd és nem az Atyáé, sem az Ő szellemfiáé!
Kérdezed miért? Azért, mert ha hiszel, felemeled magad a semmiből valamivé, nem állsz többé egyedül, hanem odakapcsolod magad valami nagyhoz, valami fenségeshez, amire támaszkodni tudsz! Ha a hiteddel odakapcsolod magad a világok Teremtőjéhez, a te Atyádhoz és az Ő legnagyobb szellemfiához, akkor egy sziklán, egy keménységen állsz, amit meg nem ingathat semmi sem, az nem ingatható meg semmi által, az áll, mint egy erősség, az dacol mindennel és minden vihart kiállni képes, mert az több és nagyobb erősség, mint a Földön ismert legerősebb anyag.
Ha hiteddel odakapcsolod magad, akkor nem halmozol tovább tévedést tévedésre, nem bolyongsz a sötétben esetleg évszázadokon át, hanem biztosan haladsz a célod felé, a Fiú útján az Atya felé! Csak Istenbe vetett hittel lesz biztos a te tekinteted a veszéllyel szemben és szembe mersz nézni avval, ami jön, aminek jönnie kell a hitetlenség következtében. Csak hittel tudsz belenyugodni a te sorsodba itt a Földön és ott a szellemvilágban.
Csak Istenbe vetett hittel tudod eltűrni a mai földi állapotokat, tudod eltűrni a láthatatlannak a tagadását anélkül, hogy magad is tagadnád azt! Csak hittel tudod nézni az erkölcsök süllyedését anélkül, hogy magad is beleszédülnél az erkölcstelenség és érzékiség posványába. Csak hittel tudod tűrni a pénz és a hatalom egyeduralmát anélkül, hogy magad is megkívánnád azt. Csak hittel tudsz elhaladni a nagy anyagi jólét mellett anélkül, hogy vágyakoznál utána, hogy magad is hajszolnád azt. Csak hittel tudod szemlélni a társadalmi osztályok elkeseredett harcát gyűlöletét anélkül, hogy magad is beállnál a harcolók köze és fegyvert fognál.
Csak hittel tud a te lelked nyugalomban maradni, amikor látja az emberek háborúit, a természeti elemek csapásait, pusztításait! Csak hittel tudod a legnagyobb nyomort, ínséget, szenvedést boldogan, nyugodtan elviselni! Csak a hit az, amely visszatart a zúgolódástól, öngyilkosságtól, elfojtja szenvedélyeidet és egy szentet csinál belőled. Csak hittel tudsz önzetlenül lelkesedni a nemesért, a jóért, a szépért!
Hit nélkül lihegnek az emberek milliói a sanyarúság, a kétségbeesés súlya alatt. Vigasztalanok az őket sújtó csapások súlya alatt. Kezeiket tördelik és kétségbeesetten kiáltanak az Úrhoz: „Miért látogatsz meg úgy? Miért versz engem Uram? Miért mérsz annyi csapást szegény fejemre? Miért lehetnek mások boldogok és én miért nem?” Hitetlenségből hangzanak el ezen kiáltások!
Csak a hit szárnyain tudsz felemelkedni erről a Földről az Istennek és az Ő szellemfiának a megváltó igazságai felé, a Szeretet és Alázat felé, mert hit nélkül nem lehet erőd ahhoz az alázathoz, ahhoz a tiszta erkölcshöz, ahhoz a szeretethez, ahhoz az önzetlenséghez, lemondáshoz és önfeláldozáshoz, amit Jézus kíván tőled!
Csak a hit által tudod meg ember, hogy mit miért kell elszenvedned, tudod meg a szenvedések értelmét! Csak a hit vezet el téged a mulandótól az Örökkévalóhoz és szabadít fel téged az anyag uralma és az idő zsarnoksága alól! Csak hittel tudod meg azt, hogy a megpróbáltatásokra szükséged van, mert ezek által ismered meg magadat és ezekben tisztulsz meg!
Csak abban a hitben, amelyet a Szentlélektől és az Igazság lelkétől kapsz a spiritizmusban, lehet fejlődésed, csak abban a hitben emelkedhetsz ki az anyag nyugtalanságából a lélek nyugalmához, boldogságához. Ha pedig a spiritizmusban kapott hit boldogságot tud adni, akkor az egy pozitívum, egy valóság!
Mazáč Loránt
Médium - Spiritiszta Szellemidéző
Imába foglalt szeretet
https://www.youtube.com/watch?v=OFD1B8_8XWA
Reményik Sándor
A szőnyeg visszája című verse
Kétségbe esem sokszor én is
A világon és magamon,
Gondolva, aki ilyet alkotott:
Őrülten alkotott s vakon.
De aztán balzsamként megenyhít
Egy drága Testvér halk szava,
Ki, míg itt járt, föld angyala volt,
S most már a mennynek angyala:
"A világ Isten-szőtte szőnyeg,
Mi csak visszáját látjuk itt,
És néha - legszebb perceinkben -
A színéből is - - valamit."
1933 február 6.
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » So 3. Mai 2020, 04:05
Mai filmajánló
Mi a csudát tudunk a világról teljes film
https://www.youtube.com/watch?v=UP6xIrZ ... sTWx7Mz_tq
Lucy
https://videa.hu/videok/film-animacio/l ... ut-aCPcCI8
és anyák napja alkalmából egy gondolat:
Karsay István Édesanyám temetése 6 perc spirituális tanítás a halálról
https://www.youtube.com/watch?v=vroqETlDXVE&t=100s
Mi a csudát tudunk a világról teljes film
https://www.youtube.com/watch?v=UP6xIrZ ... sTWx7Mz_tq
Lucy
https://videa.hu/videok/film-animacio/l ... ut-aCPcCI8
és anyák napja alkalmából egy gondolat:
Karsay István Édesanyám temetése 6 perc spirituális tanítás a halálról
https://www.youtube.com/watch?v=vroqETlDXVE&t=100s
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » So 3. Mai 2020, 04:09
Hogyan látunk?
Egy fiatal pár új házba költözik. Első reggel, reggelizés közben a fiatalasszony kinéz az ablakon, és látja, hogy a szomszéd teregeti a ruhákat.
„Milyen koszosak azok a ruhák” - mondja a férjének, „lehet, hogy nem tudja, hogyan kell rendesen mosni. Talán mosószappanra lenne szüksége.”
A férj végighallgatja, és csendben fogyasztja a reggelijét. Ez így megy a következő napokban is: amikor a szomszéd kiteregeti a ruhákat, a fiatalasszony ugyanazokat a megjegyzéseket teszi rá.
Egy hónappal később a feleség meglepődve veszi észre, hogy a szárítókötélen tisztára mosott ruhák sorakoznak, és meg is jegyzi a férjének:
„Nézd, végre valahára megtanulta a szomszédasszonyunk, hogyan kell rendesen kimosni a ruhákat! Vajon ki taníthatta meg rá?”
A férj ekkor felnéz, és így szól:
„Ma korán reggel felkeltem, és megtisztítottam az ablakokat.”
Így van ez az életben is... Az, hogy hogyan látunk embereket, mindig azon múlik, hogy mennyire tiszta az ablak, amin keresztül nézzük őket.
Egy fiatal pár új házba költözik. Első reggel, reggelizés közben a fiatalasszony kinéz az ablakon, és látja, hogy a szomszéd teregeti a ruhákat.
„Milyen koszosak azok a ruhák” - mondja a férjének, „lehet, hogy nem tudja, hogyan kell rendesen mosni. Talán mosószappanra lenne szüksége.”
A férj végighallgatja, és csendben fogyasztja a reggelijét. Ez így megy a következő napokban is: amikor a szomszéd kiteregeti a ruhákat, a fiatalasszony ugyanazokat a megjegyzéseket teszi rá.
Egy hónappal később a feleség meglepődve veszi észre, hogy a szárítókötélen tisztára mosott ruhák sorakoznak, és meg is jegyzi a férjének:
„Nézd, végre valahára megtanulta a szomszédasszonyunk, hogyan kell rendesen kimosni a ruhákat! Vajon ki taníthatta meg rá?”
A férj ekkor felnéz, és így szól:
„Ma korán reggel felkeltem, és megtisztítottam az ablakokat.”
Így van ez az életben is... Az, hogy hogyan látunk embereket, mindig azon múlik, hogy mennyire tiszta az ablak, amin keresztül nézzük őket.
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Mo 4. Mai 2020, 04:57
Miért nem érdemes az elmére hallgatni?
Ha szétnézünk a mai világban, sajnos nagyon sok negatív történést, eseményt találunk pedig az emberiség már elég régóta létezik ahhoz, hogy ne itt tartson fejlődésében. Megfigyelhetjük, hogy a néhány ezer év alatt csak nagyon minimális változás, fejlődés látható, pedig ez sokkal előrébb tarthatna, ha nem hagynánk, hogy az elménk irányítson.
Az elme ugyanis egy olyan lényrészünk, ami egy inkarnációnkat követően alakul ki (tehát minden életünkben más) a születésünktől megélt összes tapasztalásból tevődik össze, ugyanakkor itt található a gondolatok forrása is. A bolygónk nem egy kifejezetten pozitív hely, tehát az emberek negatív megéléseket biztosan megtapasztalnak itt, ami kihat az elmére, az elme fejlődésére is, persze csak akkor, ha hagyjuk, és a legtöbb ember hagyja.
Alapvetően az ember hajlamos arra, hogy a megélt tapasztalataiból induljon ki egész életében, tehát ha valamit rosszul tapasztal meg, akkor biztos, hogy a későbbiekben nem is lát esélyt arra, hogy egy hasonló esemény esetleg pozitívan is alakulhat, ez mind az elme műve. Ezeket a megéléseket ugyanis elraktározza, mellé elementálokat (gondolati energialényeket) is létrehoz(hat), és amint egy hasonló történés bekövetkezik, máris aktiválódik az elraktározott érzet, érzelem, gondolat, ami nem hagyja hogy pozitív legyen a gondolkodásunk, hozzáállásunk, és mindebből egy körforgás alakul ki, persze csak ha hagyjuk.
Az elmének "köszönhető" ugyanakkor egy nagyon fontos dolog is, méghozzá a hitetlenség. Ugyanis, ahogy fentebb írtam az elme miatt vagyunk olyanok amilyenek, azaz a megszokásainknak hódolunk és azoknak a tanításoknak, amit tévesen belénk neveltek már gyerekkorunktól kezdve, gondolok itt a legtöbb egyházi tanításra és magára a tudomány által kedvelt racionális gondolkodásra, mondván hogy csak az létezik, ami kézzelfogható. Pedig ha elgondolkodnánk a tanításokon, mi magunk is rájöhetnénk, hogy a legtöbb közölük teljesen megalapozatlan és téves. Hitetlenségünkből adódik a legtöbb korlát, amit saját magunk elé állítunk, és így lassítjuk a fejlődésünket, persze csak akkor, ha hagyjuk.
Mindemellett azt is megemlítem, hogy az elme részét képezi az egó (amiről már több bejegyzést is írtunk), tehát maga az énképünk is, ami szintén egy rossz tanácsadónk.
Természetesen az elme, az egó is a fejlődésünket szolgálja a maga módján, és nem hiába alakulnak ki, de az, hogy hogyan alakulnak ki, hogy milyenné válnak, az már teljes mértékben rajtunk múlik!
Mi a teendő? Végtelenül egyszerű. Létezik egy másik lényrészünk is, mégpedig a Lelkünk. Az egyetlen részünk, ami a Teremtőnk mintájára teremtetett, tehát ő az, aki rendelkezik képességekkel és a legszeretetteljesebb is egyben. Ha az elménk helyett a lelkünkre hallgatnánk, akkor sokkal gyorsabb lenne a fejlődésünk, nemcsak egyén szinten, hanem kollektívan is. Megfigyelhető azoknál az embereknél, akik végre elkezdenek a lelkükre hallgatni, hogy rengeteget változnak pozitív irányba, teljesen más lesz az emberekhez és a világhoz való hozzáállásuk, ami azért nagyon fontos, mert mindez egy láncreakciót indít be, hiszen, ha egy ember változik, a világ is változik.
A megérzéseinket kell követnünk, a belső útmutatást, hiszen belőle csakis szeretetnek megfelelő gondolat származhat, ami viszont ezzel ellentétes, az az elméből indul ki. Nem akar nekünk rosszat az elménk sem, de mivel ő a negatív tapasztalásokra alapoz leginkább, így sokszor tévútra visz minket.
A Lélek olyan lényünk, aki által kiteljesedett életet élhetünk, aki által képesek leszünk nemcsak szeretteinket, de az összes embert szeretni, negatív tulajdonságaik ellenére is, aki által észrevesszük minden negatív megélésben a pozitívat, aki által sokkal gyorsabban fejlődünk, aki által boldog emberré válhatunk.
Szeretettel: Carmelian
Karma oldás karma levétel
https://www.youtube.com/watch?v=5yZAkdV ... e=youtu.be
Ha szétnézünk a mai világban, sajnos nagyon sok negatív történést, eseményt találunk pedig az emberiség már elég régóta létezik ahhoz, hogy ne itt tartson fejlődésében. Megfigyelhetjük, hogy a néhány ezer év alatt csak nagyon minimális változás, fejlődés látható, pedig ez sokkal előrébb tarthatna, ha nem hagynánk, hogy az elménk irányítson.
Az elme ugyanis egy olyan lényrészünk, ami egy inkarnációnkat követően alakul ki (tehát minden életünkben más) a születésünktől megélt összes tapasztalásból tevődik össze, ugyanakkor itt található a gondolatok forrása is. A bolygónk nem egy kifejezetten pozitív hely, tehát az emberek negatív megéléseket biztosan megtapasztalnak itt, ami kihat az elmére, az elme fejlődésére is, persze csak akkor, ha hagyjuk, és a legtöbb ember hagyja.
Alapvetően az ember hajlamos arra, hogy a megélt tapasztalataiból induljon ki egész életében, tehát ha valamit rosszul tapasztal meg, akkor biztos, hogy a későbbiekben nem is lát esélyt arra, hogy egy hasonló esemény esetleg pozitívan is alakulhat, ez mind az elme műve. Ezeket a megéléseket ugyanis elraktározza, mellé elementálokat (gondolati energialényeket) is létrehoz(hat), és amint egy hasonló történés bekövetkezik, máris aktiválódik az elraktározott érzet, érzelem, gondolat, ami nem hagyja hogy pozitív legyen a gondolkodásunk, hozzáállásunk, és mindebből egy körforgás alakul ki, persze csak ha hagyjuk.
Az elmének "köszönhető" ugyanakkor egy nagyon fontos dolog is, méghozzá a hitetlenség. Ugyanis, ahogy fentebb írtam az elme miatt vagyunk olyanok amilyenek, azaz a megszokásainknak hódolunk és azoknak a tanításoknak, amit tévesen belénk neveltek már gyerekkorunktól kezdve, gondolok itt a legtöbb egyházi tanításra és magára a tudomány által kedvelt racionális gondolkodásra, mondván hogy csak az létezik, ami kézzelfogható. Pedig ha elgondolkodnánk a tanításokon, mi magunk is rájöhetnénk, hogy a legtöbb közölük teljesen megalapozatlan és téves. Hitetlenségünkből adódik a legtöbb korlát, amit saját magunk elé állítunk, és így lassítjuk a fejlődésünket, persze csak akkor, ha hagyjuk.
Mindemellett azt is megemlítem, hogy az elme részét képezi az egó (amiről már több bejegyzést is írtunk), tehát maga az énképünk is, ami szintén egy rossz tanácsadónk.
Természetesen az elme, az egó is a fejlődésünket szolgálja a maga módján, és nem hiába alakulnak ki, de az, hogy hogyan alakulnak ki, hogy milyenné válnak, az már teljes mértékben rajtunk múlik!
Mi a teendő? Végtelenül egyszerű. Létezik egy másik lényrészünk is, mégpedig a Lelkünk. Az egyetlen részünk, ami a Teremtőnk mintájára teremtetett, tehát ő az, aki rendelkezik képességekkel és a legszeretetteljesebb is egyben. Ha az elménk helyett a lelkünkre hallgatnánk, akkor sokkal gyorsabb lenne a fejlődésünk, nemcsak egyén szinten, hanem kollektívan is. Megfigyelhető azoknál az embereknél, akik végre elkezdenek a lelkükre hallgatni, hogy rengeteget változnak pozitív irányba, teljesen más lesz az emberekhez és a világhoz való hozzáállásuk, ami azért nagyon fontos, mert mindez egy láncreakciót indít be, hiszen, ha egy ember változik, a világ is változik.
A megérzéseinket kell követnünk, a belső útmutatást, hiszen belőle csakis szeretetnek megfelelő gondolat származhat, ami viszont ezzel ellentétes, az az elméből indul ki. Nem akar nekünk rosszat az elménk sem, de mivel ő a negatív tapasztalásokra alapoz leginkább, így sokszor tévútra visz minket.
A Lélek olyan lényünk, aki által kiteljesedett életet élhetünk, aki által képesek leszünk nemcsak szeretteinket, de az összes embert szeretni, negatív tulajdonságaik ellenére is, aki által észrevesszük minden negatív megélésben a pozitívat, aki által sokkal gyorsabban fejlődünk, aki által boldog emberré válhatunk.
Szeretettel: Carmelian
Karma oldás karma levétel
https://www.youtube.com/watch?v=5yZAkdV ... e=youtu.be
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Mi 6. Mai 2020, 03:32
Egy megdöbbentő igaz történet
"Kicsit eltűntem az utóbbi hetekben, mert a jól megérdemelt pihenésemet töltöttem Indonéziában. Céges sikereimnek köszönhetően úgy döntöttem, megjutalmazom magam. Pontosabban megjutalmaztak. De még Indonéziában sem került el a végzet. Indulás előtte éjszaka nehezen aludtam el, forgolódtam, és nem tudom, hogy álom volt-e vagy látomás, de láttam magam, amint állok egy ...ház előtt, és beszélgetek egy őszes hajú nagyon kedves bácsikával. Arra gondoltam, biztosan valamelyik előző életem emlékképei jelenhettek meg, mivel nagyon valóságosként éltem meg. Arra is emlékszem, hogy egy kiskutya szaladt oda hozzánk, és a bácsika a feleségéről mesélt nekem, aki már nem él. Teltek a percek és én ámulva figyeltem az élménybeszámolót és nagyon nagy szeretetet éreztem.
Másnap nagyon jó érzésekkel indultam útnak. Minden simán ment, gyönyörű helyen volt a szállásunk, egy kis házat béreltünk. A növényzet teljesen rabul ejtett. A csoda az ötödik napon történt. Megbeszéltük, hogy ebédelni megyünk a közeli helyi étterembe, ahol nagyon finom különleges füszerezésü grill ételeket készítenek. Elkezdtem készülődni, és mikor húztam fel a sonyám, hirtelen görcs állt a hasamba. Nagyon erős és nagyon rövid ideig tartó. Gondoltam, biztos rosszul mozdultam. Közben Tibi is elkészült, és ahogy elindultam a kijárat felé, újabb görcs. De csak 2 másodpercig tartott. Mintha valami figyelmeztetés lett volna. Arra gondoltam, ha még egy lesz, itthon maradok. Mikor az ajtóhoz értem, és készültem felvenni a papucsomat, kaptam egy újabb jelet. Közben aggódtam azon is, nehogy beteg legyek. Mondtam a Tibornak, menjen a többiekkel, én itthon maradok. Ezt 10 perc után megbántam, mert utána teljesen jól éreztem magam... Másfél órát csak feküdtem és unatkoztam, aztán mikor elegem lett az unalomból, gondoltam, sétálok egyet az utcában. Annyira sok gyönyörű házat, fát, bokrot láttam, hogy kicsit tovább merészkedtem, és lassan azt vettem észre, hogy 2 órája sétálgatok és fogalmam sincs, merre vagyok. Egyszerűen elfelejtettem, hogy hányszor kanyarodtam jobb meg balra és hogy milyen sorrendben. Annyira magával ragadott a látvány. Kicsit kétségbe estem, és reménykedtem benne, valaki majd visszakalauzol a házunkba. A problémám csupán annyi volt, hogy nem tudtam a címet...
Oda vissza sétáltam az utcában, és bekanyarodtam egy sejtésem szerinti visszavezető útra. Hát persze hogy nem az volt. Viszont 1 perc után földbe gyökerezett a lában, mert ott álltam a ház előtt, amit 6 napja álmomban láttam. Szinte kővé dermedtem. Ez egy nagyon régi, viszont szépen felújított nagyon barátságos kis ház dús növényzettel, szökőkúttal. Álltam ott 10 percig és csak néztem. Azon bosszankodtam, hogy nincs nálam a fényképezőgépem.
Ahogy álltam ledermedve, megjelent egy nagyon idős ősz bácsika, a szomszédból jött ki. Valószínüleg ő jelent meg az álmomban, de az álomban pontosan nem emlékszem rá. Akkor már szinte sokkot kaptam. Ha előtte nem álmodok erről, akkor az ezt követő perceket nem tudom megélni. Kedvesen rám mosolygott és kérdezte, kit keresek. Mondtam neki, hogy csak sétálgatok, itt nyaralunk. Közelebb jött hozzám, összeráncolta a szemöldökét, és így szólt!
Jézusom, Te vagy az Erica? Mondtam neki, hogy összekever valakivel. Kérte, menjek be, szeretne mutatni nekem valamit. Beleegyeztem, mert minden részletet tudni akartam. Ahogy beléptem a házba, olyan érzésem volt, mintha haza érkeznék. Ismerősek voltak az illatok, és egy gyönyörű kép a falon, melyen a bácsika háza volt egy régebbi kiadásban. Mintha ismerős lett volna. A bácsi elővett egy fényképet, gyönyörű zöld keretben, és megmutatta a feleségét, aki úgy nézett ki, mintha én lennék kb 20 évvel idősebb kiadásban. Akkor már sírni kezdtem, nem bírtam. Kértem, hogy meséljen róla. A felesége az Egyesült Államokban született, ott ismerkedtek meg, majd ide települtek. A néni az én születésem előtt halt meg 2 nappal... A képet pedig ő festette a halála előtt, amin megakadt a szemem. Annyit még leírnénk, hogy ebben az életemben is festek, rajzolok, művészléleknek tartom magam.
Többször találkoztam a bácsival még a nyaralás folyamán, van elérhetőségünk, és megbeszéltük, hogy még az idén újra meglátogatom...
Annyira a hatása alatt vagyok még, hogy többet nem is írok most...
Csodák márpedig vannak..." (Niki, 28 éves)
"Kicsit eltűntem az utóbbi hetekben, mert a jól megérdemelt pihenésemet töltöttem Indonéziában. Céges sikereimnek köszönhetően úgy döntöttem, megjutalmazom magam. Pontosabban megjutalmaztak. De még Indonéziában sem került el a végzet. Indulás előtte éjszaka nehezen aludtam el, forgolódtam, és nem tudom, hogy álom volt-e vagy látomás, de láttam magam, amint állok egy ...ház előtt, és beszélgetek egy őszes hajú nagyon kedves bácsikával. Arra gondoltam, biztosan valamelyik előző életem emlékképei jelenhettek meg, mivel nagyon valóságosként éltem meg. Arra is emlékszem, hogy egy kiskutya szaladt oda hozzánk, és a bácsika a feleségéről mesélt nekem, aki már nem él. Teltek a percek és én ámulva figyeltem az élménybeszámolót és nagyon nagy szeretetet éreztem.
Másnap nagyon jó érzésekkel indultam útnak. Minden simán ment, gyönyörű helyen volt a szállásunk, egy kis házat béreltünk. A növényzet teljesen rabul ejtett. A csoda az ötödik napon történt. Megbeszéltük, hogy ebédelni megyünk a közeli helyi étterembe, ahol nagyon finom különleges füszerezésü grill ételeket készítenek. Elkezdtem készülődni, és mikor húztam fel a sonyám, hirtelen görcs állt a hasamba. Nagyon erős és nagyon rövid ideig tartó. Gondoltam, biztos rosszul mozdultam. Közben Tibi is elkészült, és ahogy elindultam a kijárat felé, újabb görcs. De csak 2 másodpercig tartott. Mintha valami figyelmeztetés lett volna. Arra gondoltam, ha még egy lesz, itthon maradok. Mikor az ajtóhoz értem, és készültem felvenni a papucsomat, kaptam egy újabb jelet. Közben aggódtam azon is, nehogy beteg legyek. Mondtam a Tibornak, menjen a többiekkel, én itthon maradok. Ezt 10 perc után megbántam, mert utána teljesen jól éreztem magam... Másfél órát csak feküdtem és unatkoztam, aztán mikor elegem lett az unalomból, gondoltam, sétálok egyet az utcában. Annyira sok gyönyörű házat, fát, bokrot láttam, hogy kicsit tovább merészkedtem, és lassan azt vettem észre, hogy 2 órája sétálgatok és fogalmam sincs, merre vagyok. Egyszerűen elfelejtettem, hogy hányszor kanyarodtam jobb meg balra és hogy milyen sorrendben. Annyira magával ragadott a látvány. Kicsit kétségbe estem, és reménykedtem benne, valaki majd visszakalauzol a házunkba. A problémám csupán annyi volt, hogy nem tudtam a címet...
Oda vissza sétáltam az utcában, és bekanyarodtam egy sejtésem szerinti visszavezető útra. Hát persze hogy nem az volt. Viszont 1 perc után földbe gyökerezett a lában, mert ott álltam a ház előtt, amit 6 napja álmomban láttam. Szinte kővé dermedtem. Ez egy nagyon régi, viszont szépen felújított nagyon barátságos kis ház dús növényzettel, szökőkúttal. Álltam ott 10 percig és csak néztem. Azon bosszankodtam, hogy nincs nálam a fényképezőgépem.
Ahogy álltam ledermedve, megjelent egy nagyon idős ősz bácsika, a szomszédból jött ki. Valószínüleg ő jelent meg az álmomban, de az álomban pontosan nem emlékszem rá. Akkor már szinte sokkot kaptam. Ha előtte nem álmodok erről, akkor az ezt követő perceket nem tudom megélni. Kedvesen rám mosolygott és kérdezte, kit keresek. Mondtam neki, hogy csak sétálgatok, itt nyaralunk. Közelebb jött hozzám, összeráncolta a szemöldökét, és így szólt!
Jézusom, Te vagy az Erica? Mondtam neki, hogy összekever valakivel. Kérte, menjek be, szeretne mutatni nekem valamit. Beleegyeztem, mert minden részletet tudni akartam. Ahogy beléptem a házba, olyan érzésem volt, mintha haza érkeznék. Ismerősek voltak az illatok, és egy gyönyörű kép a falon, melyen a bácsika háza volt egy régebbi kiadásban. Mintha ismerős lett volna. A bácsi elővett egy fényképet, gyönyörű zöld keretben, és megmutatta a feleségét, aki úgy nézett ki, mintha én lennék kb 20 évvel idősebb kiadásban. Akkor már sírni kezdtem, nem bírtam. Kértem, hogy meséljen róla. A felesége az Egyesült Államokban született, ott ismerkedtek meg, majd ide települtek. A néni az én születésem előtt halt meg 2 nappal... A képet pedig ő festette a halála előtt, amin megakadt a szemem. Annyit még leírnénk, hogy ebben az életemben is festek, rajzolok, művészléleknek tartom magam.
Többször találkoztam a bácsival még a nyaralás folyamán, van elérhetőségünk, és megbeszéltük, hogy még az idén újra meglátogatom...
Annyira a hatása alatt vagyok még, hogy többet nem is írok most...
Csodák márpedig vannak..." (Niki, 28 éves)
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Mi 6. Mai 2020, 03:33
Iriszke - Lucia lélekcsere
https://www.youtube.com/watch?v=4P18uyl ... ture=share
https://www.youtube.com/watch?v=4P18uyl ... ture=share
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Fr 8. Mai 2020, 05:26
Asha Elijah & Katinka Egres ~ Hallelujah prayer https://www.youtube.com/watch?v=DPcnjzLr_8A
Asha Elijah és Katinka Egres Asha dalát "Hallelujah prayer" énekelte a "Sirius" albumából. Ez az album jelenleg gyártásban van, és egy CD & letöltés hamarosan elérhető lesz.
Írtam ezt a dalt, és Katinka készítette ezt a filmet, mert azt akarjuk, hogy művészet útján kifejezzük kölcsönös hitünket a szellemi világ valóságában, és meg tudjuk osztani ezt a hitet és azt a művészetet a tágabb világban.
Különböző élettapasztalatokkal rendelkezünk, eredeti feltételek és kultúrák révén, és amikor nemrégiben találkoztunk Magyarországon, gyorsan megállapítottuk, hogy ez a szellemi világba vetett hit jelenti mindazt, amit jelentünk mindkettőnk számára, és lelkesen és egymáshoz kötődve kreatív módon.
Amit én személyesen a spirituális világ alatt értek (és itt csak én magamért beszélek, nem Katinka vagy bárki más, aki önként részt vett ebben a filmben), az az, hogy van egy alkotó, és hogy az alkotó egy lény, és hogy teremtett emberiség . És az alkotót a létrehozott lények hierarchiája is segíti; kerubim és szeráf; például arkangyalok és angyalok.
Ezek a lények léteznek a láthatatlan világban, és hozzátenném, hogy például nem láthatjuk sem az áramot, sem a szeleket, és mégis tudjuk, hogy léteznek.
Azok az okok, amelyek miatt az emberiség általában nem képes a szokásos érzékeken keresztül csatlakozni a szellemi világhoz, a mitológiákban szimbolikusan ábrázolódik, amelyek az emberiség kegyelméből való esést ábrázolják az Istenségből.
Az emberiség sok éven át egyre inkább leválasztódott Istentől. Egyszer azonosak voltak Istennel ... egyszer a teremtővel ... akkor elvesztettük ezt a közösséget, de úgy éreztük, hogy Isten nagyon közeli. Ezután elveszítettük a közelséget, de a kinyilatkoztatáson keresztül is éreztük Isten hatalmát.
Az idő múlásával egyre kevésbé tudtunk tudatosulni a kinyilatkoztatásról, ám emlékezetünkre emlékezetünkben valami isteni dolgot emlékeztünk meg és a természet iránti félelemmel küzdöttünk. Aztán nagyrészt elfelejtettük az isteniséget még a természetben is, ám még mindig mélységes vágyaink voltak, hogy visszaszerezzük azt a dolgot, amelyet elveszítettünk.
Még mindig Isten tagadásába süllyedtünk, és bármilyen Isten fogalmát az ateizmussal, a materializmussal és a természettudományokkal kezdtük felváltani. Ez komolyan kezdődött a tizennyolcadik században. A jelenlegi idő még egy lépéssel alacsonyabb, még abban az időben is, amikor most KÉNYELMESEK vagyunk ennek az tagadásnak; még önelégült is! Azokat a lelkeket, akik hisznek a láthatatlan világban, széles körben téveszmének és ostobának tekintik, ám kritikáik valójában olyan betegség és megszakítás helyéről beszélnek, amelyről még nem is tudnak.
És ebből a helyzetből a kormányok most kormányozzák az embereket, és egyre mélyebben vezetik őket a betegséghez, amelynek eredményeként egyenlőtlenség, igazságtalanság, függőség, erőforrások közötti konfliktus, függőség, mérgező közegek, mérgező gyógyszerek, istentelen tudomány, istentelen oktatás, istentelen mezőgazdaság, Istentelen építészet, istentelen pénzügyek és sok-sok más materialista rendszer, amely nagyrészt utilitarizmuson, pragmatizmuson és kapzsiságon alapszik.
A szeretet vesztette el.
A bukás célja azonban az, hogy mindenki a saját lélek keresése és értelme keresése révén magasabb szeretetbe kezdeményezzen és megszerezze a SZEMÉLYES Istentudatot. Ez lenne a visszatérés; az emberiség befejeződése. Az individualitás érzése nélkül indultunk; egyek voltunk Istennel, de nem voltunk tudatában az egyéniségünknek. A létezés egyik óceánja voltunk. Most az óceán minden cseppje ... minden egyes lélek ... tudatosulhat önmagában, és tisztában lehet a teljességgel. Az ilyen lelkek megvalósult lelkek lesznek. Ebben a feladatban angyalok segítenek, akik impulzusokat, gondolatainkat és érzéseinket adják nekünk. Amikor nem vagyunk ébren a láthatatlan világhoz, úgy gondoljuk, hogy ezeket a dolgokat készítjük, de valójában nem ezeket hozunk létre, pusztán szabad akaratunk van, amellyel reagálni tudunk.
A tudomány bizonyítékot igényel, de a szeretet ... a szeretet, amelyet elveszítettünk ... hithez igényel. És itt szeretném hangsúlyozni, hogy a hit nem varázslatos, felelőtlen vagy elkerüli a valóságot. A hit egy olyan mag, amelyet a lélekben ültetni kell, és amely mindennapi ápolást igényel. Maga a hit kezdeményezés, mert deklaráció; szándék, hogy a kétséget igazságossá, a fájdalmat szerelemmé alakítsuk. Minél mélyebb a hit, annál inkább megjelenik a láthatatlan világ.
Tehát ez a dal és film a megrázhatatlan hit kijelentése a láthatatlan világban. Katinkanak saját erős, megbízható látomása van, ő kidolgozta és rendezte a filmet, de nekem duettált a dalban. Sok mesésen kreatív és támogató lélek segített nekünk, és nekem ez a film él mindannyiunkkal, az isteni cseppek kis csoportjával!
Asha Elijah és Katinka Egres Asha dalát "Hallelujah prayer" énekelte a "Sirius" albumából. Ez az album jelenleg gyártásban van, és egy CD & letöltés hamarosan elérhető lesz.
Írtam ezt a dalt, és Katinka készítette ezt a filmet, mert azt akarjuk, hogy művészet útján kifejezzük kölcsönös hitünket a szellemi világ valóságában, és meg tudjuk osztani ezt a hitet és azt a művészetet a tágabb világban.
Különböző élettapasztalatokkal rendelkezünk, eredeti feltételek és kultúrák révén, és amikor nemrégiben találkoztunk Magyarországon, gyorsan megállapítottuk, hogy ez a szellemi világba vetett hit jelenti mindazt, amit jelentünk mindkettőnk számára, és lelkesen és egymáshoz kötődve kreatív módon.
Amit én személyesen a spirituális világ alatt értek (és itt csak én magamért beszélek, nem Katinka vagy bárki más, aki önként részt vett ebben a filmben), az az, hogy van egy alkotó, és hogy az alkotó egy lény, és hogy teremtett emberiség . És az alkotót a létrehozott lények hierarchiája is segíti; kerubim és szeráf; például arkangyalok és angyalok.
Ezek a lények léteznek a láthatatlan világban, és hozzátenném, hogy például nem láthatjuk sem az áramot, sem a szeleket, és mégis tudjuk, hogy léteznek.
Azok az okok, amelyek miatt az emberiség általában nem képes a szokásos érzékeken keresztül csatlakozni a szellemi világhoz, a mitológiákban szimbolikusan ábrázolódik, amelyek az emberiség kegyelméből való esést ábrázolják az Istenségből.
Az emberiség sok éven át egyre inkább leválasztódott Istentől. Egyszer azonosak voltak Istennel ... egyszer a teremtővel ... akkor elvesztettük ezt a közösséget, de úgy éreztük, hogy Isten nagyon közeli. Ezután elveszítettük a közelséget, de a kinyilatkoztatáson keresztül is éreztük Isten hatalmát.
Az idő múlásával egyre kevésbé tudtunk tudatosulni a kinyilatkoztatásról, ám emlékezetünkre emlékezetünkben valami isteni dolgot emlékeztünk meg és a természet iránti félelemmel küzdöttünk. Aztán nagyrészt elfelejtettük az isteniséget még a természetben is, ám még mindig mélységes vágyaink voltak, hogy visszaszerezzük azt a dolgot, amelyet elveszítettünk.
Még mindig Isten tagadásába süllyedtünk, és bármilyen Isten fogalmát az ateizmussal, a materializmussal és a természettudományokkal kezdtük felváltani. Ez komolyan kezdődött a tizennyolcadik században. A jelenlegi idő még egy lépéssel alacsonyabb, még abban az időben is, amikor most KÉNYELMESEK vagyunk ennek az tagadásnak; még önelégült is! Azokat a lelkeket, akik hisznek a láthatatlan világban, széles körben téveszmének és ostobának tekintik, ám kritikáik valójában olyan betegség és megszakítás helyéről beszélnek, amelyről még nem is tudnak.
És ebből a helyzetből a kormányok most kormányozzák az embereket, és egyre mélyebben vezetik őket a betegséghez, amelynek eredményeként egyenlőtlenség, igazságtalanság, függőség, erőforrások közötti konfliktus, függőség, mérgező közegek, mérgező gyógyszerek, istentelen tudomány, istentelen oktatás, istentelen mezőgazdaság, Istentelen építészet, istentelen pénzügyek és sok-sok más materialista rendszer, amely nagyrészt utilitarizmuson, pragmatizmuson és kapzsiságon alapszik.
A szeretet vesztette el.
A bukás célja azonban az, hogy mindenki a saját lélek keresése és értelme keresése révén magasabb szeretetbe kezdeményezzen és megszerezze a SZEMÉLYES Istentudatot. Ez lenne a visszatérés; az emberiség befejeződése. Az individualitás érzése nélkül indultunk; egyek voltunk Istennel, de nem voltunk tudatában az egyéniségünknek. A létezés egyik óceánja voltunk. Most az óceán minden cseppje ... minden egyes lélek ... tudatosulhat önmagában, és tisztában lehet a teljességgel. Az ilyen lelkek megvalósult lelkek lesznek. Ebben a feladatban angyalok segítenek, akik impulzusokat, gondolatainkat és érzéseinket adják nekünk. Amikor nem vagyunk ébren a láthatatlan világhoz, úgy gondoljuk, hogy ezeket a dolgokat készítjük, de valójában nem ezeket hozunk létre, pusztán szabad akaratunk van, amellyel reagálni tudunk.
A tudomány bizonyítékot igényel, de a szeretet ... a szeretet, amelyet elveszítettünk ... hithez igényel. És itt szeretném hangsúlyozni, hogy a hit nem varázslatos, felelőtlen vagy elkerüli a valóságot. A hit egy olyan mag, amelyet a lélekben ültetni kell, és amely mindennapi ápolást igényel. Maga a hit kezdeményezés, mert deklaráció; szándék, hogy a kétséget igazságossá, a fájdalmat szerelemmé alakítsuk. Minél mélyebb a hit, annál inkább megjelenik a láthatatlan világ.
Tehát ez a dal és film a megrázhatatlan hit kijelentése a láthatatlan világban. Katinkanak saját erős, megbízható látomása van, ő kidolgozta és rendezte a filmet, de nekem duettált a dalban. Sok mesésen kreatív és támogató lélek segített nekünk, és nekem ez a film él mindannyiunkkal, az isteni cseppek kis csoportjával!
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Sa 9. Mai 2020, 07:13
Egyszer megérted fiam
Egyszer, ha már elérhetetlen
távolságban leszek tőled fiam
és vánszorgó lábnyomom is elfújja a szél,
nem hagyva magad körül porszemnyi
emléket sem, mi rólam mesél,
jusson eszedbe gyermekkorod
mosolygó napjai.
Láss magad előtt egy képet,
ahol ketten állunk, te meg én...
Talán hároméves lehettél,
mikor határozott szavakkal mondtad
- szeretlek-
S abban a pillanatban
valami leírhatatlanul jó érzés melengette
lelkemet
Hittem, hogy az életnek,
ennél boldogabb percei nincsenek,
nem lehetnek,
mert, aki így szeret, az soha
nem fájdíthat szíveket.
Emlékszel arra, mikor sírós szemeiddel
esdőn néztél rám
s én féltő mozdulattal hajoltam hozzád,
hogy karomba vegyelek,
mert, ha ölelhettelek,
felszáradtak arcunkról a könnyek
s napfénnyé változtak
az ereszekre lecsorgó, hulló esőcseppek.
Emlékszel, elengedtelek,
mikor szabadságra vágytál.
Repülhettél, mint a szárnyait kitáró sas,
mely, akkor is átszeli a tengert,
ha tajtékzó hullám sodorja...
De az a sas, az a sas, fiam,
a végtelenbe szállva is tudja,
honnan indult el, és hol van
régi otthona..
__._,_.___
Hétvégi filmajánló
Legyetek jók, ha tudtok!
https://videa.hu/videok/film-animacio/l ... QfF9Hh6-Vg
Egyszer, ha már elérhetetlen
távolságban leszek tőled fiam
és vánszorgó lábnyomom is elfújja a szél,
nem hagyva magad körül porszemnyi
emléket sem, mi rólam mesél,
jusson eszedbe gyermekkorod
mosolygó napjai.
Láss magad előtt egy képet,
ahol ketten állunk, te meg én...
Talán hároméves lehettél,
mikor határozott szavakkal mondtad
- szeretlek-
S abban a pillanatban
valami leírhatatlanul jó érzés melengette
lelkemet
Hittem, hogy az életnek,
ennél boldogabb percei nincsenek,
nem lehetnek,
mert, aki így szeret, az soha
nem fájdíthat szíveket.
Emlékszel arra, mikor sírós szemeiddel
esdőn néztél rám
s én féltő mozdulattal hajoltam hozzád,
hogy karomba vegyelek,
mert, ha ölelhettelek,
felszáradtak arcunkról a könnyek
s napfénnyé változtak
az ereszekre lecsorgó, hulló esőcseppek.
Emlékszel, elengedtelek,
mikor szabadságra vágytál.
Repülhettél, mint a szárnyait kitáró sas,
mely, akkor is átszeli a tengert,
ha tajtékzó hullám sodorja...
De az a sas, az a sas, fiam,
a végtelenbe szállva is tudja,
honnan indult el, és hol van
régi otthona..
__._,_.___
Hétvégi filmajánló
Legyetek jók, ha tudtok!
https://videa.hu/videok/film-animacio/l ... QfF9Hh6-Vg
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Di 12. Mai 2020, 06:39
Bizonyíték Isten létezésére!
Egy multimilliomos vállalkozó sajtótájékoztatót tartott, ahol az interjú végén a kíváncsi újságírók feltettek egy kérdést:
- Miért hiszi, hogy van Isten?
- Nézzék, nekem számtalan üzemem van. Az egyikben autókat, a másikban húsdarálót, és sok egyebet gyártunk. Egy autó 140-150 ezer alkatrészből áll, de előbb 24 mérnököm tervezget, majd anyagpróbákat végzünk, és csak azután jöhet a gyártás. No de vegyük csak a húsdarálót. Mindössze 9 alkatrészből áll, és 17 mozdulattal lehet összeszerelni a futószalagon, mégis egy-egy munkásnak több napon át kell gyakorolnia ennek módját. Ha nekem ezek után azt állítja valaki, hogy a több milliárdszor bonyolultabb világegyetem megalkotásához nem kellett a Teremtő, az nem normális.
- Rendben van, de mivel tudná Ön kézzelfoghatóan bizonyítani a Teremtő létezését?
A gyáros észrevette a gúnyos felhangot, és diktálni kezdett a titkárnőjének:
- “Pályázat. Építészmérnököt keresek, aki megtervez, majd kivitelez egy toronyépületet az általam felvázolt méretekben és minőségben. Alapméret: kör alakú, átmérője 4 méter. Magassága ennek legalább 200-szorosa, azaz 800 méter. (Természetesen bírnia kell a toronynak az elemi erők okozta bármilyen erős kilengést!) A fal vastagsága alaptól a felső szintig max. 25 cm lehet. Ebbe bele kell szerelni a víz, gáz, csatorna, felvonó és minden egyéb kiszolgáló rendszer csöveit, vezetékeit. A torony belsejében nem lehet semmi. Kívül-belül teljesen simára, egyenletes felületűre kell készíteni, merevítés, kitámasztás nem lehet rajta. Ennek ellenére a torony tetejére legyen ráépítve egy önállóan működő komplett vegyi üzem, amely tápszereket állít elő, emberi fogyasztásra. Siker esetén a honorárium összegét a mérnök szabhatja meg, bármilyen magas összegben.”
Elvette a papírt a titkárnőjétől, és aláírva átnyújtotta az újságírónak.
- Tessék, itt a válaszom. Benne a bizonyíték.
- Nem értjük, hogy mi akar ez lenni.
- Majd később megértik. Egyelőre közöljék a lapjukban feltűnő helyen. Ha akad rá jelentkező, újra találkozunk, és folytatjuk a sajtóértekezletet. A nagy érdeklődést kiváltó eseményre jó néhány neves építészmérnök, és még a korábbinál is több újságíró jött el.
- Talán el is kezdhetjük, szólt ironikusan a házigazda. Kérem az első jelentkezőt, tegye meg ajánlatát, ismertesse elképzeléseit. Csak konkrét megoldást, kivitelezhető terveket fogadok el. Néhány percnyi vita után a szakma legismertebb építésze dühösen megjegyezte:
– Rendben van, én már kiestem a versenyből, de szeretném látni azt az embert, aki ezt megtervezi! Ezt egyszerűen lehetetlen megépíteni!
A gyáros megkérdezte:
- Nos, van még jelentkező? Ha nincs, akkor kérem, figyeljenek jól, bemutatom az eredetit.
A titkárnő átnyújtott neki egy hosszú, cső alakú papírtekercset. Kibontotta az egyik végénél, és óvatosan kihúzott belőle egy ép búzaszálat, szép, tömör aranykalásszal. Azután így szólt a jelenlevőkhöz:
– Igazuk van uraim, ez a feladat az ember számára valóban lehetetlen! De a Teremtőnk mindenható, csodálatos alkotásokat hozott létre, mint ez is, nézzék csak! Mérjék le, itt vannak hozzá a műszerek. Figyeljenek, kérem, kör alakú a szára, átmérője pontosan 4 mm. magassága ennek éppen 200-szorosa, azaz 800 mm. A falvastagsága mindenütt 0,25 mm. Kívül sima, belül üres, az összes táp- és kiszolgáló csatorna ebben a vékony falban fut, no és ez a csodálatos miniatűr vegyi üzem, a kalász itt a tetején önállóan működik. És tudják hogyan? Napenergiával! Ráadásul a Napot is Isten teremtette. Értik az összefüggéseket? Ez a kis vegyilabor 8-9 féle tápanyagot, vitamint állít elő vízből és a talajból felszívott ásványi anyagokból, napenergiával. Ez alatt szelek és viharok tépik, kényükre hajlítgatják, akár a földig. De a búzaszálak ezt is kibírják. Nos, uraim az itt látható remekmű és a mi kontárkodásaink közötti különbség egyértelműen bizonyítja a Teremtő létezését, és határtalan, számunkra szinte felfoghatatlan képességeit. Köszönöm hogy eljöttek ide megszemlélni Isten teremtő erejének egyik kézzelfogható bizonyítékát. Ha körülnéznek, ha tükörbe néznek, mindenütt az ő alkotásait látják. Ha pedig teremt, műveket alkot, akkor létezik!
Bádonyi András
UI:
13 óra a hullaházban (magyar szinkronnal)
https://www.youtube.com/watch?v=dp1MJMT ... wAR1heDrHt
Egy multimilliomos vállalkozó sajtótájékoztatót tartott, ahol az interjú végén a kíváncsi újságírók feltettek egy kérdést:
- Miért hiszi, hogy van Isten?
- Nézzék, nekem számtalan üzemem van. Az egyikben autókat, a másikban húsdarálót, és sok egyebet gyártunk. Egy autó 140-150 ezer alkatrészből áll, de előbb 24 mérnököm tervezget, majd anyagpróbákat végzünk, és csak azután jöhet a gyártás. No de vegyük csak a húsdarálót. Mindössze 9 alkatrészből áll, és 17 mozdulattal lehet összeszerelni a futószalagon, mégis egy-egy munkásnak több napon át kell gyakorolnia ennek módját. Ha nekem ezek után azt állítja valaki, hogy a több milliárdszor bonyolultabb világegyetem megalkotásához nem kellett a Teremtő, az nem normális.
- Rendben van, de mivel tudná Ön kézzelfoghatóan bizonyítani a Teremtő létezését?
A gyáros észrevette a gúnyos felhangot, és diktálni kezdett a titkárnőjének:
- “Pályázat. Építészmérnököt keresek, aki megtervez, majd kivitelez egy toronyépületet az általam felvázolt méretekben és minőségben. Alapméret: kör alakú, átmérője 4 méter. Magassága ennek legalább 200-szorosa, azaz 800 méter. (Természetesen bírnia kell a toronynak az elemi erők okozta bármilyen erős kilengést!) A fal vastagsága alaptól a felső szintig max. 25 cm lehet. Ebbe bele kell szerelni a víz, gáz, csatorna, felvonó és minden egyéb kiszolgáló rendszer csöveit, vezetékeit. A torony belsejében nem lehet semmi. Kívül-belül teljesen simára, egyenletes felületűre kell készíteni, merevítés, kitámasztás nem lehet rajta. Ennek ellenére a torony tetejére legyen ráépítve egy önállóan működő komplett vegyi üzem, amely tápszereket állít elő, emberi fogyasztásra. Siker esetén a honorárium összegét a mérnök szabhatja meg, bármilyen magas összegben.”
Elvette a papírt a titkárnőjétől, és aláírva átnyújtotta az újságírónak.
- Tessék, itt a válaszom. Benne a bizonyíték.
- Nem értjük, hogy mi akar ez lenni.
- Majd később megértik. Egyelőre közöljék a lapjukban feltűnő helyen. Ha akad rá jelentkező, újra találkozunk, és folytatjuk a sajtóértekezletet. A nagy érdeklődést kiváltó eseményre jó néhány neves építészmérnök, és még a korábbinál is több újságíró jött el.
- Talán el is kezdhetjük, szólt ironikusan a házigazda. Kérem az első jelentkezőt, tegye meg ajánlatát, ismertesse elképzeléseit. Csak konkrét megoldást, kivitelezhető terveket fogadok el. Néhány percnyi vita után a szakma legismertebb építésze dühösen megjegyezte:
– Rendben van, én már kiestem a versenyből, de szeretném látni azt az embert, aki ezt megtervezi! Ezt egyszerűen lehetetlen megépíteni!
A gyáros megkérdezte:
- Nos, van még jelentkező? Ha nincs, akkor kérem, figyeljenek jól, bemutatom az eredetit.
A titkárnő átnyújtott neki egy hosszú, cső alakú papírtekercset. Kibontotta az egyik végénél, és óvatosan kihúzott belőle egy ép búzaszálat, szép, tömör aranykalásszal. Azután így szólt a jelenlevőkhöz:
– Igazuk van uraim, ez a feladat az ember számára valóban lehetetlen! De a Teremtőnk mindenható, csodálatos alkotásokat hozott létre, mint ez is, nézzék csak! Mérjék le, itt vannak hozzá a műszerek. Figyeljenek, kérem, kör alakú a szára, átmérője pontosan 4 mm. magassága ennek éppen 200-szorosa, azaz 800 mm. A falvastagsága mindenütt 0,25 mm. Kívül sima, belül üres, az összes táp- és kiszolgáló csatorna ebben a vékony falban fut, no és ez a csodálatos miniatűr vegyi üzem, a kalász itt a tetején önállóan működik. És tudják hogyan? Napenergiával! Ráadásul a Napot is Isten teremtette. Értik az összefüggéseket? Ez a kis vegyilabor 8-9 féle tápanyagot, vitamint állít elő vízből és a talajból felszívott ásványi anyagokból, napenergiával. Ez alatt szelek és viharok tépik, kényükre hajlítgatják, akár a földig. De a búzaszálak ezt is kibírják. Nos, uraim az itt látható remekmű és a mi kontárkodásaink közötti különbség egyértelműen bizonyítja a Teremtő létezését, és határtalan, számunkra szinte felfoghatatlan képességeit. Köszönöm hogy eljöttek ide megszemlélni Isten teremtő erejének egyik kézzelfogható bizonyítékát. Ha körülnéznek, ha tükörbe néznek, mindenütt az ő alkotásait látják. Ha pedig teremt, műveket alkot, akkor létezik!
Bádonyi András
UI:
13 óra a hullaházban (magyar szinkronnal)
https://www.youtube.com/watch?v=dp1MJMT ... wAR1heDrHt
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Mi 13. Mai 2020, 06:31
Egy nap Buddhát halálosan megfenyegette Angulimal, a bandita.
- Akkor légy olyan kedves, és teljesítsed utolsó kívánságomat - kérte Buddha. - Vágd le azt az ágat.
A bandita kardjának egyetlen suhintásával levágta, majd azt kérdezte:
- És most?
- Tedd vissza! - kérte Buddha.
A bandita felnevetett:
- Ha azt hiszed, hogy ezt bárki is meg tudná tenni, hát bolond vagy.
- Ellenkezőleg. Te vagy a bolond, amiért azt hiszed, hogy hatalmas vagy, mert sebesíteni és rombolni tudsz. Pedig az gyerekjáték. Aki igazán hatalmas, teremtésre és gyógyításra képes.
UI:
Gustav Meyrink haláláról
Részlet a "Vivo: The Life of Gustav Meyrink" című műből
https://magiatraditionalis.blog.hu/2017 ... rol?fbcli=
- Akkor légy olyan kedves, és teljesítsed utolsó kívánságomat - kérte Buddha. - Vágd le azt az ágat.
A bandita kardjának egyetlen suhintásával levágta, majd azt kérdezte:
- És most?
- Tedd vissza! - kérte Buddha.
A bandita felnevetett:
- Ha azt hiszed, hogy ezt bárki is meg tudná tenni, hát bolond vagy.
- Ellenkezőleg. Te vagy a bolond, amiért azt hiszed, hogy hatalmas vagy, mert sebesíteni és rombolni tudsz. Pedig az gyerekjáték. Aki igazán hatalmas, teremtésre és gyógyításra képes.
UI:
Gustav Meyrink haláláról
Részlet a "Vivo: The Life of Gustav Meyrink" című műből
https://magiatraditionalis.blog.hu/2017 ... rol?fbcli=
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Fr 15. Mai 2020, 06:19
Egy 90 éves özvegyasszony éppen az idősek otthonába költözött, mivel megvakult. Amikor a liftben a nővér megpróbálta leírni neki, hogy milyen lesz az új szobája, az idős asszony közbevágott és így szólt: „Nagyon tetszik!” „De hát még nem is látta!” – mondta a nővér. „Az nem számít – jött a válasz –, a boldogság olyan, amit előre eldönthet az ember! Az, hogy tetszik-e vagy nem tetszik, nem azon múlik, hogy a berendezés hogy van kialakítva. Az az igazán fontos, hogy én hogyan viszonyulok hozzá; én pedig már eldöntöttem, hogy nekem tetszeni fog. Minden reggel, amikor felkelek, eldönthetem, hogy lefoglalom-e magam testem azon részeivel, amelyek már nem működnek, vagy pedig hálát adok azokért, amelyek még működnek! Minden nap ajándék, úgyhogy amíg végleg le nem hunyom a szemem, addig azokra az áldásokra fogok koncentrálni, amelyeket minden egyes új nap tartogat a számomra, és azokra a nagyszerű emlékekre irányítom a figyelmemet, amelyeket idáig összegyűjtöttem.”
UI:
HANG - Én nemcsak békét jöttem hozni a Földre, hanem harcot is
Bizony Én nemcsak békét jöttem hozni a Földre, hanem harcot is, kardot is (Máté 10;34)! Ez a harc nem kívül, hanem a lélekben történik, és eredménye még a családon belül is elkülönültséget hoz létre (Máté 10;36).
Jézus:
https://www.youtube.com/watch?v=GU8ekSL ... sAtVzitFUc
UI:
HANG - Én nemcsak békét jöttem hozni a Földre, hanem harcot is
Bizony Én nemcsak békét jöttem hozni a Földre, hanem harcot is, kardot is (Máté 10;34)! Ez a harc nem kívül, hanem a lélekben történik, és eredménye még a családon belül is elkülönültséget hoz létre (Máté 10;36).
Jézus:
https://www.youtube.com/watch?v=GU8ekSL ... sAtVzitFUc
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Sa 16. Mai 2020, 08:15
Belső erő
Gábriel arkangyal tanítása
Kedvesek, beszéljünk a szeretet azon minőségéről, amit belső erőnek nevezünk.
Az ember lelkében van otthon az univerzum egyik legerőteljesebb ereje, ami az egyén istenihez fűződő kapcsolatának legmélyebb lélekszintjével függ össze. A lélek egy rejtett tudással rendelkezik, és aki lényének magját felismeri ebben a kapcsolatban, az a vezettetés, gyógyulás vagy remény idején lelke felé fordulhat. Itt megtanulja lelkiismeretétől, miként lehessen vezetve belső világának megkülönböztető szent ereje által.
Amikor következetesen hallgat lelkiismeretének hangjára, ami Isten hangja, akkor ő testesíti meg a béke és morál spirituálisan fejlett lényét.
Az egyén lelke spirituális lény, az életet irányító erők pedig spirituális természetűek. Ezek az értékek határozzák meg a mindennapokat és ez az erő kerül kifejezésre a lelkesedésben, a kreativitásban, az intuícióban és az istenivel való kapcsolatban. Csak miután az ember önmagában kutat a fény után, csak akkor juthat hozzá saját erejéhez. És ha ezzel az erővel összhangban van, amin keresztül kifejezi a szellemi síkot, akkor az élet az igazságot és örömet tükrözi vissza és az ember felismeri, hogy kicsoda valójában és hogy miért jött ide a Földre.
Amikor az ember belső erejét és spirituális bátorságát használja, egy olyan minőséget testesít meg, mely olyan személyként mutatja, aki megvalósította egyéni isteni mivoltát.
Ez a megvalósítás olyan erővel ruházza fel, ami csakis belülről fakadhat és ami világossá teszi, hogy több az ember, mint aminek látszik: az élet tervének alkotóeleme. Amikor az ember úgy dönt, életét a lélekszint vezetésével éli, világában mindennel és mindenkivel harmóniában és szeretetben marad. Ha pedig megérti, hogy mindenki rendelkezik ezzel a belső erővel, az öngyógyítás erejével, akkor felébresztheti valódi természetének legbensőbb részéből saját lelkének értékes és új erejét és így azt érzi, hogy része, alkotó eleme a nagy univerzumnak.
Ez alapján az emberiség boldogsága és feloldozása annak függvénye, hogy mindenki önállóan a nemes és önzetlen mellett döntsön és életét az istenivel összhangban élje. És ha az emberek kapcsolódnak a bennük lakozó isteniséggel, akkor az élet kirakós darabkái egy képpé állnak össze és megoldást találnak minden problémára.
Ha az ember visszavonja erejét a külvilágból és oda irányítja ahová való a szív-központjába, akkor minden válasz világossá válik.
Szükséges tudatosítani, hogy a kimondott szavak teszik ki egy egyén jellemét és az ő megítélésének alapját. Ha hangosan mondják ki a szavakat, akkor azok rezgéssé alakulnak át, amik energiákat hordoznak és így hatással vannak másokra, véleményformálóak vagy mások cselekedeteit hangolják, alakítják át. A szavak hullámai elterülnek az időben, néha akár több generáción keresztül. Az átgondoltan kiejtett szavak a mély jelentés áldását hordozzák magukban, megmaradnak az emlékezetben és kapcsolódnak az emberekhez, így gazdagítják azok életét.
Egy szóval gondolatokat és rezgéseket küldünk a Föld mágneses mezejébe, abba az energiamezőbe, ami a Föld valóságát teremti meg.
Ha ismerjük a szavak valódi erejét, akkor tudjuk azt is, hogy a szavak ereje befolyásolja az egyén energiáját és az embertársakét is, mivel a szavak rendelkeznek azzal a képességgel, hogy az energiákat egy bizonyos irányba hangolja és ellenőrizze.
Létezik egy egyre növekvő globális tudata az együttérzésnek és a bölcsességnek, ami mindenkit felszólít arra, hogy a szeretet szintjéről és kevésbé a félelem szintjéről cselekedjen. Ez az új erő összekapcsolja az embereket lelkükkel, más emberekkel és a bolygóval. Így válik teremthetővé egy jelentőségteljes, hálával, örömmel és beteljesedéssel teli értelmes élet.
Ha az ember a külső személyiségét összhangba hozza saját lelkével, akkor hozzáférhet lelkének valódi erejéhez és rátalál a békével, szeretettel és boldogsággal teli világba vezető útra.
Közben minden tapasztalatra és érzésre eszközként tekint, mely segít, hogy többet tanulhasson önmagáról és a világról, amiben él. Minden tapasztalat egy lecke, amiben egy ajándék rejlik és az ember elkezd bízni benne és elkezdi hinni, hogy az élet folyama pontosan azt nyújtja mindenkinek, amire szüksége van a növekedéshez.
A hiteles, önmagában megerősödött emberek nem függnek semmi külső dologtól, ahhoz, hogy teljes mértékben értékesnek vagy teljesnek érezhessék magukat. Mindenki javát szolgáló élet mellett döntenek és felismerik a kapcsolatot minden élő között. Magukhoz hívják az univerzum energiáit, hogy azok támogassák őt spirituális növekedésében.
Mivel bíznak valódi erejükben, így minden szükségessel rendelkeznek, hogy megoszthassák fényüket a világgal. Ez a hiteles erő a megingathatatlan belső tudásból fakad, hogy egy olyan dolog részesei, ami önmaguknál nagyobb. Ez erejük, önbizalmuk, bizonyosságuk és képességük forrása, hogy határokat szabjanak, miközben megőrzik rugalmasságukat.
A hitelesség erőt kölcsönöz, mert az ember tudja, hogy az életnek teljes értelme van, képességeit produktívan használja és ezzel a környezetében békével és harmóniával járul hozzá az emberek életéhez.
Hogy teljes mértékben kikövezhetővé váljon az őszinteséghez és igazsághoz vezető út, az egyéni növekedésre és fejlődésre szükséges összpontosítani.
A legszebb ajándék, amivel rendelkezhet az ember, ha jól érzi magát a bőrében és őszinte önmagával. Ha bizalmi kapcsolatok építéséről van szó, akkor nincs más meggyőzőbb és jobb érv, minthogy az ember azon dolgozik, hogy a lehető legjobbat hozza ki belőle; mert amit adsz, azt kapod vissza.
Sugározzon belőletek valódi és hiteles erőtök mindenen keresztül, amihez hozzáértek és pusztán jelenléteteken keresztül is legyetek ÁLDÁSA ennek a világnak.
Gabriel Arkangyal VAGYOK.
Gábriel arkangyal tanítása
Kedvesek, beszéljünk a szeretet azon minőségéről, amit belső erőnek nevezünk.
Az ember lelkében van otthon az univerzum egyik legerőteljesebb ereje, ami az egyén istenihez fűződő kapcsolatának legmélyebb lélekszintjével függ össze. A lélek egy rejtett tudással rendelkezik, és aki lényének magját felismeri ebben a kapcsolatban, az a vezettetés, gyógyulás vagy remény idején lelke felé fordulhat. Itt megtanulja lelkiismeretétől, miként lehessen vezetve belső világának megkülönböztető szent ereje által.
Amikor következetesen hallgat lelkiismeretének hangjára, ami Isten hangja, akkor ő testesíti meg a béke és morál spirituálisan fejlett lényét.
Az egyén lelke spirituális lény, az életet irányító erők pedig spirituális természetűek. Ezek az értékek határozzák meg a mindennapokat és ez az erő kerül kifejezésre a lelkesedésben, a kreativitásban, az intuícióban és az istenivel való kapcsolatban. Csak miután az ember önmagában kutat a fény után, csak akkor juthat hozzá saját erejéhez. És ha ezzel az erővel összhangban van, amin keresztül kifejezi a szellemi síkot, akkor az élet az igazságot és örömet tükrözi vissza és az ember felismeri, hogy kicsoda valójában és hogy miért jött ide a Földre.
Amikor az ember belső erejét és spirituális bátorságát használja, egy olyan minőséget testesít meg, mely olyan személyként mutatja, aki megvalósította egyéni isteni mivoltát.
Ez a megvalósítás olyan erővel ruházza fel, ami csakis belülről fakadhat és ami világossá teszi, hogy több az ember, mint aminek látszik: az élet tervének alkotóeleme. Amikor az ember úgy dönt, életét a lélekszint vezetésével éli, világában mindennel és mindenkivel harmóniában és szeretetben marad. Ha pedig megérti, hogy mindenki rendelkezik ezzel a belső erővel, az öngyógyítás erejével, akkor felébresztheti valódi természetének legbensőbb részéből saját lelkének értékes és új erejét és így azt érzi, hogy része, alkotó eleme a nagy univerzumnak.
Ez alapján az emberiség boldogsága és feloldozása annak függvénye, hogy mindenki önállóan a nemes és önzetlen mellett döntsön és életét az istenivel összhangban élje. És ha az emberek kapcsolódnak a bennük lakozó isteniséggel, akkor az élet kirakós darabkái egy képpé állnak össze és megoldást találnak minden problémára.
Ha az ember visszavonja erejét a külvilágból és oda irányítja ahová való a szív-központjába, akkor minden válasz világossá válik.
Szükséges tudatosítani, hogy a kimondott szavak teszik ki egy egyén jellemét és az ő megítélésének alapját. Ha hangosan mondják ki a szavakat, akkor azok rezgéssé alakulnak át, amik energiákat hordoznak és így hatással vannak másokra, véleményformálóak vagy mások cselekedeteit hangolják, alakítják át. A szavak hullámai elterülnek az időben, néha akár több generáción keresztül. Az átgondoltan kiejtett szavak a mély jelentés áldását hordozzák magukban, megmaradnak az emlékezetben és kapcsolódnak az emberekhez, így gazdagítják azok életét.
Egy szóval gondolatokat és rezgéseket küldünk a Föld mágneses mezejébe, abba az energiamezőbe, ami a Föld valóságát teremti meg.
Ha ismerjük a szavak valódi erejét, akkor tudjuk azt is, hogy a szavak ereje befolyásolja az egyén energiáját és az embertársakét is, mivel a szavak rendelkeznek azzal a képességgel, hogy az energiákat egy bizonyos irányba hangolja és ellenőrizze.
Létezik egy egyre növekvő globális tudata az együttérzésnek és a bölcsességnek, ami mindenkit felszólít arra, hogy a szeretet szintjéről és kevésbé a félelem szintjéről cselekedjen. Ez az új erő összekapcsolja az embereket lelkükkel, más emberekkel és a bolygóval. Így válik teremthetővé egy jelentőségteljes, hálával, örömmel és beteljesedéssel teli értelmes élet.
Ha az ember a külső személyiségét összhangba hozza saját lelkével, akkor hozzáférhet lelkének valódi erejéhez és rátalál a békével, szeretettel és boldogsággal teli világba vezető útra.
Közben minden tapasztalatra és érzésre eszközként tekint, mely segít, hogy többet tanulhasson önmagáról és a világról, amiben él. Minden tapasztalat egy lecke, amiben egy ajándék rejlik és az ember elkezd bízni benne és elkezdi hinni, hogy az élet folyama pontosan azt nyújtja mindenkinek, amire szüksége van a növekedéshez.
A hiteles, önmagában megerősödött emberek nem függnek semmi külső dologtól, ahhoz, hogy teljes mértékben értékesnek vagy teljesnek érezhessék magukat. Mindenki javát szolgáló élet mellett döntenek és felismerik a kapcsolatot minden élő között. Magukhoz hívják az univerzum energiáit, hogy azok támogassák őt spirituális növekedésében.
Mivel bíznak valódi erejükben, így minden szükségessel rendelkeznek, hogy megoszthassák fényüket a világgal. Ez a hiteles erő a megingathatatlan belső tudásból fakad, hogy egy olyan dolog részesei, ami önmaguknál nagyobb. Ez erejük, önbizalmuk, bizonyosságuk és képességük forrása, hogy határokat szabjanak, miközben megőrzik rugalmasságukat.
A hitelesség erőt kölcsönöz, mert az ember tudja, hogy az életnek teljes értelme van, képességeit produktívan használja és ezzel a környezetében békével és harmóniával járul hozzá az emberek életéhez.
Hogy teljes mértékben kikövezhetővé váljon az őszinteséghez és igazsághoz vezető út, az egyéni növekedésre és fejlődésre szükséges összpontosítani.
A legszebb ajándék, amivel rendelkezhet az ember, ha jól érzi magát a bőrében és őszinte önmagával. Ha bizalmi kapcsolatok építéséről van szó, akkor nincs más meggyőzőbb és jobb érv, minthogy az ember azon dolgozik, hogy a lehető legjobbat hozza ki belőle; mert amit adsz, azt kapod vissza.
Sugározzon belőletek valódi és hiteles erőtök mindenen keresztül, amihez hozzáértek és pusztán jelenléteteken keresztül is legyetek ÁLDÁSA ennek a világnak.
Gabriel Arkangyal VAGYOK.
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » So 17. Mai 2020, 06:29
Reményik Sándor
Istenarc
Egy istenarc van eltemetve bennem,
Tán lét-előtti létem emlék-képe!
Fölibe ezer réteg tornyosul,
De érzem ezer rétegen alul,
Csak nem tudom, mikép került a mélybe.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
Néha magamban látom, néha másban.
Néha állok, mint fosztott ág, szegényen,
Ha rossz órámban eltűnik egészen
Alter-egóm az örök vándorlásban.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
A rárakódott világ-szenny alatt.
A rámrakódott világ-szenny alól,
Kihűlt csillagok hamuja alól
Akarom kibányászni magamat.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
S most ásót, kapát, csákányt ragadok,
Testvéreim, jertek, segítsetek,
Egy kapavágást ti is tegyetek,
Mert az az arc igazán én vagyok.
Egy istenarc van eltemetve bennem:
Antik szobor, tiszta, nyugodt erő.
Nem nyugszom, amíg nem hívom elő.
S bár világ-szennye rakódott reája,
Nem nyugszom, amíg nem lesz reneszánsza.
Legyetek jók, ha tudtok!
https://videa.hu/videok/film-animacio/l ... QfF9Hh6-Vg
Istenarc
Egy istenarc van eltemetve bennem,
Tán lét-előtti létem emlék-képe!
Fölibe ezer réteg tornyosul,
De érzem ezer rétegen alul,
Csak nem tudom, mikép került a mélybe.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
Néha magamban látom, néha másban.
Néha állok, mint fosztott ág, szegényen,
Ha rossz órámban eltűnik egészen
Alter-egóm az örök vándorlásban.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
A rárakódott világ-szenny alatt.
A rámrakódott világ-szenny alól,
Kihűlt csillagok hamuja alól
Akarom kibányászni magamat.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
S most ásót, kapát, csákányt ragadok,
Testvéreim, jertek, segítsetek,
Egy kapavágást ti is tegyetek,
Mert az az arc igazán én vagyok.
Egy istenarc van eltemetve bennem:
Antik szobor, tiszta, nyugodt erő.
Nem nyugszom, amíg nem hívom elő.
S bár világ-szennye rakódott reája,
Nem nyugszom, amíg nem lesz reneszánsza.
Legyetek jók, ha tudtok!
https://videa.hu/videok/film-animacio/l ... QfF9Hh6-Vg
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Mo 18. Mai 2020, 06:14
A folyók és a nád
(Mbh., XII.113)
A Mahábhárata nagy csatájának már vége volt. Bhísma, a Kauravák kiváló hadvezére halálos sebet kapott, de nyílágyán fekve is elég erőt érzett magában ahhoz, hogy átadja azt a roppant nagy tudást, amit élete során megszerzett. Mindenféle kérdés elhangzott, és Bhísma sorban megválaszolta valamennyit.
Judhisthíra, többek között, ezt kérdezte: - Mit tehet egy király, ha valahogyan a trónra került, de nincs elegendő katonája és nincs pénze; hogyan védekezhet, amikor az ellensége nagyon nagy hatalmat szerzett?
- Elmondok ezzel kapcsolatosan egy nagyon, nagyon régi történetet, - válaszolta Bhísma, és testi fájdalmaival, halálos sebeivel mit sem törődve, halványan elmosolyodott. – Ebben a történetben az óceán és a folyók beszélgetnek egymással. Az óceán, az összes folyamistennő férje, aki mindig menedéket ad mélyében a félistenek ellenségeinek, egy alkalommal megkérdezte a folyókat:
- Ti folyók, látom, hogy amikor megáradtok, hatalmas fákat sodortok magatokkal, leszaggatjátok az ágaikat és kitépitek a gyökereiket; de azt még soha nem láttam, hogy akár csak egyetlen nádszál is áldozatul esett volna haragos hullámaitoknak. Ennyire megvetitek az alantas nádat, aki a partjaitokon él, a teste pedig egészen gyenge és vékony? Valami gonoszságot forralt ellenetek? Megkérlek benneteket, oszlassátok el ezt a kétségemet, mondjátok el, hogyan van az, hogy a nád sohasem hagyja el a partjaitokat, és nem jut el az óceánba.
A folyók elcsodálkoztak ezen a kérdésen, nem tudták mire vélni, ezért sokáig hallgattak. Az óceán azonban tovább unszolta őket.
– Úgy illik, hogy erre a kérdésre a Gangesz feleljen, - mondták a folyók szerényen, - hiszen ő a lelki világból jött le a földre, egyenesen az Úr Visnu lábujjaitól ered, és néha még mindig rózsaszínű attól a kunkuma portól, amely az Urat ékesíti. Az univerzum úgy feszül ki, akárcsak egy hosszában és széltében szálakból szőtt anyag, és teljes egészében az Úr irányítása alatt áll. Ő jelenik meg Siva formájában is, hogy felfogja a fején a Gangesz hullámait. A Gangesz vize tökéletesen tiszta és megtisztító, képes megsemmisíteni azok bűnös tetteinek a visszahatásait, akik megfürdenek benne. Még Szagara Mahárádzsa fiait is megszabadította, akik pedig megsértettek egy kiváló személyiséget, és ezért valamennyien porrá égtek. Csupán attól, hogy a Gangesz vize rájuk hullott, mindannyian méltóvá váltak arra, hogy a mennyei bolygókra menjenek. Mit mondhatnánk hát azokról, akik arra használják Gangesz anya vizét, hogy őt magát imádják vele? Mit mondhatnánk egy olyan bhaktáról, aki eltökélt fogadalmat téve, odaadóan imádja Gangesz anyát? El sem tudjuk képzelni azt az áldást, amiben egy ilyen bhaktának van része. Ritka tulajdonság ez, és ezt az istennőt is csak azért díszíti, mert tiszta, odaadó szolgálatot végez a Legfelsőbb Úrnak.
- Régi történet ez már, - mondta szerényen az istennő, - igazán nincs szükség arra, hogy újra meg újra elmondjátok.
- Sohasem tudunk betelni ezzel a csodálatos történettel, - mondták a folyók. – Válaszolj ezért az óceánnak, hiszen egyedül te ismered a pontos választ..
- Úgy legyen, - mondta a Gangesz folyó, és olyan találóan felelt, hogy azonnal meggyőzte az óceánt, valamennyi folyamistennő férjét.
– Látod, a fák mind egy helyben állnak, egészen mozdulatlanul, mint akiket megigéztek, nagyon keményen ellenállnak a megáradt folyónak: éppen ezért kényszerülnek arra, hogy a helyüket elveszítsék. A nád azonban egyáltalán nem ilyen. Ha a nád észreveszi, hogy a folyó megáradt, azonnal meghajlik előtte. Nagyon kevés növény vagy bokor képes erre. A nád mindig türelmesen megvárja, amíg levonul az ár, és akkor megint felegyenesedik a maga régi helyén. Tudja, mikor megfelelő az idő és az alkalom, mindig alázatos, nem kevély, nem ellenszegül, nem merev. Így aztán nem is kényszerül arra, hogy elmenjen hozzád. Sohasem szenvednek vereséget azok a növények, fák és bokrok, amelyek a vihar és a víz féktelen ereje alatt meghajolnak, és csak azután egyenesednek föl megint, amikor már elvonult a veszély.
Bhísma még hozzátette: - Aki türelmetlenségében megtámadja a nagyon hatalmas ellenséget, mielőtt eljött volna az ideje annak, hogy széttörje a bilincseit, az elpusztul mindazokkal a megtévedtekkel együtt, akik a nyomában járnak. De az, aki pontosan ismeri a saját és az ellensége erejét és gyenge pontjait, mindkét hadsereget és a hősök bátorságát, aki nagyon alaposan megfontolja, hogy mit tegyen, az sohasem szenved vereséget. Ezért, ha az állam vezetésében jártas és értelmes király tudja, hogy az ellensége túlerőben van, akkor ne a vastag törzsű fák példáját kövesse, hanem a nádét, mert ez a bölcsesség jele.
Fordítás: Szilágyi Márta - Rohini d.d.
(Mbh., XII.113)
A Mahábhárata nagy csatájának már vége volt. Bhísma, a Kauravák kiváló hadvezére halálos sebet kapott, de nyílágyán fekve is elég erőt érzett magában ahhoz, hogy átadja azt a roppant nagy tudást, amit élete során megszerzett. Mindenféle kérdés elhangzott, és Bhísma sorban megválaszolta valamennyit.
Judhisthíra, többek között, ezt kérdezte: - Mit tehet egy király, ha valahogyan a trónra került, de nincs elegendő katonája és nincs pénze; hogyan védekezhet, amikor az ellensége nagyon nagy hatalmat szerzett?
- Elmondok ezzel kapcsolatosan egy nagyon, nagyon régi történetet, - válaszolta Bhísma, és testi fájdalmaival, halálos sebeivel mit sem törődve, halványan elmosolyodott. – Ebben a történetben az óceán és a folyók beszélgetnek egymással. Az óceán, az összes folyamistennő férje, aki mindig menedéket ad mélyében a félistenek ellenségeinek, egy alkalommal megkérdezte a folyókat:
- Ti folyók, látom, hogy amikor megáradtok, hatalmas fákat sodortok magatokkal, leszaggatjátok az ágaikat és kitépitek a gyökereiket; de azt még soha nem láttam, hogy akár csak egyetlen nádszál is áldozatul esett volna haragos hullámaitoknak. Ennyire megvetitek az alantas nádat, aki a partjaitokon él, a teste pedig egészen gyenge és vékony? Valami gonoszságot forralt ellenetek? Megkérlek benneteket, oszlassátok el ezt a kétségemet, mondjátok el, hogyan van az, hogy a nád sohasem hagyja el a partjaitokat, és nem jut el az óceánba.
A folyók elcsodálkoztak ezen a kérdésen, nem tudták mire vélni, ezért sokáig hallgattak. Az óceán azonban tovább unszolta őket.
– Úgy illik, hogy erre a kérdésre a Gangesz feleljen, - mondták a folyók szerényen, - hiszen ő a lelki világból jött le a földre, egyenesen az Úr Visnu lábujjaitól ered, és néha még mindig rózsaszínű attól a kunkuma portól, amely az Urat ékesíti. Az univerzum úgy feszül ki, akárcsak egy hosszában és széltében szálakból szőtt anyag, és teljes egészében az Úr irányítása alatt áll. Ő jelenik meg Siva formájában is, hogy felfogja a fején a Gangesz hullámait. A Gangesz vize tökéletesen tiszta és megtisztító, képes megsemmisíteni azok bűnös tetteinek a visszahatásait, akik megfürdenek benne. Még Szagara Mahárádzsa fiait is megszabadította, akik pedig megsértettek egy kiváló személyiséget, és ezért valamennyien porrá égtek. Csupán attól, hogy a Gangesz vize rájuk hullott, mindannyian méltóvá váltak arra, hogy a mennyei bolygókra menjenek. Mit mondhatnánk hát azokról, akik arra használják Gangesz anya vizét, hogy őt magát imádják vele? Mit mondhatnánk egy olyan bhaktáról, aki eltökélt fogadalmat téve, odaadóan imádja Gangesz anyát? El sem tudjuk képzelni azt az áldást, amiben egy ilyen bhaktának van része. Ritka tulajdonság ez, és ezt az istennőt is csak azért díszíti, mert tiszta, odaadó szolgálatot végez a Legfelsőbb Úrnak.
- Régi történet ez már, - mondta szerényen az istennő, - igazán nincs szükség arra, hogy újra meg újra elmondjátok.
- Sohasem tudunk betelni ezzel a csodálatos történettel, - mondták a folyók. – Válaszolj ezért az óceánnak, hiszen egyedül te ismered a pontos választ..
- Úgy legyen, - mondta a Gangesz folyó, és olyan találóan felelt, hogy azonnal meggyőzte az óceánt, valamennyi folyamistennő férjét.
– Látod, a fák mind egy helyben állnak, egészen mozdulatlanul, mint akiket megigéztek, nagyon keményen ellenállnak a megáradt folyónak: éppen ezért kényszerülnek arra, hogy a helyüket elveszítsék. A nád azonban egyáltalán nem ilyen. Ha a nád észreveszi, hogy a folyó megáradt, azonnal meghajlik előtte. Nagyon kevés növény vagy bokor képes erre. A nád mindig türelmesen megvárja, amíg levonul az ár, és akkor megint felegyenesedik a maga régi helyén. Tudja, mikor megfelelő az idő és az alkalom, mindig alázatos, nem kevély, nem ellenszegül, nem merev. Így aztán nem is kényszerül arra, hogy elmenjen hozzád. Sohasem szenvednek vereséget azok a növények, fák és bokrok, amelyek a vihar és a víz féktelen ereje alatt meghajolnak, és csak azután egyenesednek föl megint, amikor már elvonult a veszély.
Bhísma még hozzátette: - Aki türelmetlenségében megtámadja a nagyon hatalmas ellenséget, mielőtt eljött volna az ideje annak, hogy széttörje a bilincseit, az elpusztul mindazokkal a megtévedtekkel együtt, akik a nyomában járnak. De az, aki pontosan ismeri a saját és az ellensége erejét és gyenge pontjait, mindkét hadsereget és a hősök bátorságát, aki nagyon alaposan megfontolja, hogy mit tegyen, az sohasem szenved vereséget. Ezért, ha az állam vezetésében jártas és értelmes király tudja, hogy az ellensége túlerőben van, akkor ne a vastag törzsű fák példáját kövesse, hanem a nádét, mert ez a bölcsesség jele.
Fordítás: Szilágyi Márta - Rohini d.d.
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Di 19. Mai 2020, 05:53
Egy erdei kisházban egy idős néni lakott, egyik délután furcsa neszt hallott. Kinézett a ház kicsiny ablakán, a túlparton egy leányka állt. Hullottak az aranybarna levelek a kislányra, őszi árnyékok szálltak szőke hajára.
Nevetve táncolt a kósza falevelekkel, közben visszagondolt a nyárra szeretettel. Az idős néni nevetve nézte a kislányt, és közben lerajzolt egy szivárványt. Fogta a papírlapot és kiment a házból, a kislány észrevette és kizökkent a táncból. A néni integetni kezdett az aranyhajú gyermeknek és szólította kedvesnek.
− Amíg te táncoltál a falevelekkel, én szivárványt rajzoltam vén kezemmel. Eszembe jutott gyermekkorom világa, az ősz legszebb virága. Ahogyan emlékeimben éltem, lélekben ismét hazatértem. Mire
gondoltál kisleány, amikor ilyen szépen táncoltál?
− Én bizony a nyárra gondoltam, visszaakarom de
azon nyomban.
− Ne akard azt vissza angyalom, meglátod lesz még rá
alkalom. Ez az évszak is varázslatos, és igencsak valóságos. Mert hidd el, ősszel is élhetünk át szép perceket, varázsolhatunk emléktárunkba mesés képeket.
Sétálj a ropogó avarban, nézd a kacsákat a tavakban.
Édesanyám mondta mindig nekem, amikor még a Földön élt velem: „Játssz minden nap gyermekeddel, ismerkedjen össze az őszi természettel. Menjetek ki az erdőbe, kapaszkodjatok meg egy szellőbe.
Gyűjtsetek erdei kincseket egy kosárba, vigyétek be őket a szobába. Keressetek nekik megfelelő helyet, ahol az ünnepi asztal dísze lehet. Ünnepeljétek az ősz érkezését, verssel, énekkel a jelenlétét. Engedjétek el a múló gondolatokat, adjatok kilincset a nagy gondotoknak. Seperj ki minden rosszat lelkedből, töltődj fel szeretetből.”
− És Néni te megfogadtad anyukád tanácsát, gyermekeidnek megmutattad az ősz varázsát?
− Hát persze aranyom, a gyermekem az egyetlen csillagom.
− Ő is itt lakik veled, ebben a kis kunyhóban elfértek
ketten?
− Nem, nem lakik már velem, már régóta nem keres
engem. Nem bízok már abban, hogy látom még az életben, hogy egyszer összefutunk véletlen.
− A kislány nem értette miért lát szomorúságot a néni
szemében, és miért nem bízik már gyermekében.
− Én mindennél jobban szeretem az édesanyámat, és
ha majd öreg lesz, megosztom vele a szép hazámat.
A néni megtörölte könnyes szemét és összetette két kezét. Egészen egyedül volt mostanáig, de ez a kislány boldoggá tette pár óráig. A kislány megígérte neki, hogy eljön máskor, mondjuk Karácsonykor. Ezzel vidáman elfutott, a néni pedig házába újra bejutott. Eltelt két hét a történtek óta, amikor a néni éppen az ablakot tisztogatta. Látja, hogy jön a kislány és vele jön egy nagyobb lány. A szeme már nem volt a régi, az alakot csak figyelgeti. Gyorsan sietett ajtót nyitni, de az ajtóban nem tudott szóhoz jutni.
A lánya volt a kislánnyal, kezében a rajzolt szivárvánnyal. A kislány megkereste a néni lányát, elmondta neki, édesanyja magányát. Bánta, hogy eddig nem kereste, de a sok feladata miatt nem tehette. Nem jutott ideje édesanyára, lefoglalta a munkája. Csak nézte az arcát, - megöregedett, - gondolta magában. Eres kezét megfogta és ezt mondta:
− Bocsáss meg nekem anyukám, amiért nem látogattalak munka után. Sajnálom, hogy nem voltam itt
neked, hogy együtt éljük meg a szép perceket.
− Nem haragszom édes lányom, megértem én a világot. A fiataloknak dolgozni kell állandóan, itt voltál
velem minden álmomban.
Sírva borultak egymás nyakába, ettől a perctől kezdve mindig időt szántak egymásra.
Becsüld az időseket mindennél jobban,
Tiszteld szüleidet annál is jobban.
Ne hagyd őket egyedül az időskor magányán, ne hagyd őket e világban árván.
UI:
Létezik-e Isten
https://www.everystudent.hu/a/letezik.h ... RIsALNjViX
Nevetve táncolt a kósza falevelekkel, közben visszagondolt a nyárra szeretettel. Az idős néni nevetve nézte a kislányt, és közben lerajzolt egy szivárványt. Fogta a papírlapot és kiment a házból, a kislány észrevette és kizökkent a táncból. A néni integetni kezdett az aranyhajú gyermeknek és szólította kedvesnek.
− Amíg te táncoltál a falevelekkel, én szivárványt rajzoltam vén kezemmel. Eszembe jutott gyermekkorom világa, az ősz legszebb virága. Ahogyan emlékeimben éltem, lélekben ismét hazatértem. Mire
gondoltál kisleány, amikor ilyen szépen táncoltál?
− Én bizony a nyárra gondoltam, visszaakarom de
azon nyomban.
− Ne akard azt vissza angyalom, meglátod lesz még rá
alkalom. Ez az évszak is varázslatos, és igencsak valóságos. Mert hidd el, ősszel is élhetünk át szép perceket, varázsolhatunk emléktárunkba mesés képeket.
Sétálj a ropogó avarban, nézd a kacsákat a tavakban.
Édesanyám mondta mindig nekem, amikor még a Földön élt velem: „Játssz minden nap gyermekeddel, ismerkedjen össze az őszi természettel. Menjetek ki az erdőbe, kapaszkodjatok meg egy szellőbe.
Gyűjtsetek erdei kincseket egy kosárba, vigyétek be őket a szobába. Keressetek nekik megfelelő helyet, ahol az ünnepi asztal dísze lehet. Ünnepeljétek az ősz érkezését, verssel, énekkel a jelenlétét. Engedjétek el a múló gondolatokat, adjatok kilincset a nagy gondotoknak. Seperj ki minden rosszat lelkedből, töltődj fel szeretetből.”
− És Néni te megfogadtad anyukád tanácsát, gyermekeidnek megmutattad az ősz varázsát?
− Hát persze aranyom, a gyermekem az egyetlen csillagom.
− Ő is itt lakik veled, ebben a kis kunyhóban elfértek
ketten?
− Nem, nem lakik már velem, már régóta nem keres
engem. Nem bízok már abban, hogy látom még az életben, hogy egyszer összefutunk véletlen.
− A kislány nem értette miért lát szomorúságot a néni
szemében, és miért nem bízik már gyermekében.
− Én mindennél jobban szeretem az édesanyámat, és
ha majd öreg lesz, megosztom vele a szép hazámat.
A néni megtörölte könnyes szemét és összetette két kezét. Egészen egyedül volt mostanáig, de ez a kislány boldoggá tette pár óráig. A kislány megígérte neki, hogy eljön máskor, mondjuk Karácsonykor. Ezzel vidáman elfutott, a néni pedig házába újra bejutott. Eltelt két hét a történtek óta, amikor a néni éppen az ablakot tisztogatta. Látja, hogy jön a kislány és vele jön egy nagyobb lány. A szeme már nem volt a régi, az alakot csak figyelgeti. Gyorsan sietett ajtót nyitni, de az ajtóban nem tudott szóhoz jutni.
A lánya volt a kislánnyal, kezében a rajzolt szivárvánnyal. A kislány megkereste a néni lányát, elmondta neki, édesanyja magányát. Bánta, hogy eddig nem kereste, de a sok feladata miatt nem tehette. Nem jutott ideje édesanyára, lefoglalta a munkája. Csak nézte az arcát, - megöregedett, - gondolta magában. Eres kezét megfogta és ezt mondta:
− Bocsáss meg nekem anyukám, amiért nem látogattalak munka után. Sajnálom, hogy nem voltam itt
neked, hogy együtt éljük meg a szép perceket.
− Nem haragszom édes lányom, megértem én a világot. A fiataloknak dolgozni kell állandóan, itt voltál
velem minden álmomban.
Sírva borultak egymás nyakába, ettől a perctől kezdve mindig időt szántak egymásra.
Becsüld az időseket mindennél jobban,
Tiszteld szüleidet annál is jobban.
Ne hagyd őket egyedül az időskor magányán, ne hagyd őket e világban árván.
UI:
Létezik-e Isten
https://www.everystudent.hu/a/letezik.h ... RIsALNjViX
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Fr 22. Mai 2020, 06:29
Egy árverésen a kikiáltó felemelt egy hegedűt. Tele volt repedésekkel és karcolásokkal. A húrok kilazultak és a kikiáltó sem gondolta, hogy megérné a fáradságot, ha túl sokat vesződnének vele, de a rend kedvéért egy apró mosoly kíséretében felemelte.
- Mit ajánlanak érte, uraim? - kiáltotta. - Kezdjük százezer forinttal!
- Százötezer! - szólt egy hang. Majd:
- Száztíz.
- Száztizenöt! - mondta a másik. Majd:
- Százhúsz!
- Százhúszezer először, százhúszezer másodszor, százhúszezer...
Ekkor a terem mélyén egy ősz hajú ember felállt és kezébe fogta a vonót. Egy zsebkendővel letörölte a poros hegedűt, meghúzta a húrokat, nyakához illesztette a hangszert és olyan tiszta melódiát kezdett el játszani rajta, ami az angyalok énekéhez volt hasonlatos.
Amikor abbahagyta, a kikiáltó nyugodt, mély hangon azt kérdezte:
- Mit ajánlanak az öreg hegedűért? - És a vonóval együtt felemelte azt.
- Egy millió, ki ad érte kétmilliót? Kétmillió! Ki mond hármat? Hárommillió először, hárommillió másodszor, hárommillió - három-százezer, senki többet harmadszor - mondta a kikiáltó.
Az emberek tapsoltak, de néhányan azt kérdezték:
- Mi változtatta meg a hegedű értékét?
A válasz rögtön megérkezett:
- A Mester érintése.
Régi poros, összekarcolt hangszerek vagyunk.
De képesek vagyunk magasztos zenét játszani.
Elég a Mester érintése.
Bruno Ferrero, 1943. június 2. - 2006. április 15. olasz író és politikus
https://www.youtube.com/watch?v=kuB4fQD ... p7tscwA49e
- Mit ajánlanak érte, uraim? - kiáltotta. - Kezdjük százezer forinttal!
- Százötezer! - szólt egy hang. Majd:
- Száztíz.
- Száztizenöt! - mondta a másik. Majd:
- Százhúsz!
- Százhúszezer először, százhúszezer másodszor, százhúszezer...
Ekkor a terem mélyén egy ősz hajú ember felállt és kezébe fogta a vonót. Egy zsebkendővel letörölte a poros hegedűt, meghúzta a húrokat, nyakához illesztette a hangszert és olyan tiszta melódiát kezdett el játszani rajta, ami az angyalok énekéhez volt hasonlatos.
Amikor abbahagyta, a kikiáltó nyugodt, mély hangon azt kérdezte:
- Mit ajánlanak az öreg hegedűért? - És a vonóval együtt felemelte azt.
- Egy millió, ki ad érte kétmilliót? Kétmillió! Ki mond hármat? Hárommillió először, hárommillió másodszor, hárommillió - három-százezer, senki többet harmadszor - mondta a kikiáltó.
Az emberek tapsoltak, de néhányan azt kérdezték:
- Mi változtatta meg a hegedű értékét?
A válasz rögtön megérkezett:
- A Mester érintése.
Régi poros, összekarcolt hangszerek vagyunk.
De képesek vagyunk magasztos zenét játszani.
Elég a Mester érintése.
Bruno Ferrero, 1943. június 2. - 2006. április 15. olasz író és politikus
https://www.youtube.com/watch?v=kuB4fQD ... p7tscwA49e
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Sa 23. Mai 2020, 08:36
Bagi László
A balga szöcske és a pipacs
A zöld szöcske egy idő után megunta, hogy a zöld levelek között ugrál, zöldek a barátai, zöld az élete. Leugrott a bokor lombjáról, amelyen élt.
- Hová, hová? – kérdezte cimborája.
- Világot látni, színekben gyönyörködni.
- Nem jó neked e szép zöld lombkorona?
- Már unom. Egyhangú, túl sivár, s azzal szökkent kettőt s már a piros pipacson is termett.
- De szép színed van. Megtelepedhetek rajtad egy kicsit? – kérdezte a pipacsot a szöcske.
- Megpihenhetsz.
- Ó, de csodás szín ez. Erre vágytam. A gyönyörök virága, drága kis pipacs. – hízelkedett a szöcske.
Alig fejezte be mondókáját, besötétedett felette. Egy madár csapott le rá éhesen. Sikerült ugyan elugrania, de így is nagy volt a megrázkódtatás kicsi szívének. Sietősen visszaköltözött a lombok közé, ahol cimborája várta:
- Meguntad a tarka világot, pajtás?
- Meg. Mégis jobb itthon. – azzal nekilátott csemegézni, s soha többé nem fogta el a kalandvágy, de megtanulta elfogadni sorsát, és így is jól érezte magát.
***
Szöcskék, tücskök, sáskák. Gyakorta találkozhatunk velük erdőben, mezőn, kertben, de akár a város parkjában is. A tücsök zenéje megannyi költőt ihletett már, de mindenki szívesen hallgatja a kis egyenes-szárnyúakat. A sáskák csápjai rövidek. Igen sok fajuk van, tarka színekben. Harmadik pár lábuk erős ugróláb. Növényevők. A szöcskék általában nagyobbak, csápjuk hosszú, színük általában zöld. A tücskök zömökebbek. Érdekes, hogy közéjük tartozik a földben élő lótücsök is, melyet a népnyelv lótetűnek hív. A család tagja a mezei tücsök is, melyet hímjeinek ciripeléséről ismerhetünk.
Hét év Tibetben Teljes film
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/ ... fc5CxFmF10
Számszára
https://www.youtube.com/watch?v=UDa3Yim ... -s8zY3-rrY
Az ég is tévedhet
https://indavideo.hu/video/Az_eg_is_tev ... 91Bos1nL6Q
A balga szöcske és a pipacs
A zöld szöcske egy idő után megunta, hogy a zöld levelek között ugrál, zöldek a barátai, zöld az élete. Leugrott a bokor lombjáról, amelyen élt.
- Hová, hová? – kérdezte cimborája.
- Világot látni, színekben gyönyörködni.
- Nem jó neked e szép zöld lombkorona?
- Már unom. Egyhangú, túl sivár, s azzal szökkent kettőt s már a piros pipacson is termett.
- De szép színed van. Megtelepedhetek rajtad egy kicsit? – kérdezte a pipacsot a szöcske.
- Megpihenhetsz.
- Ó, de csodás szín ez. Erre vágytam. A gyönyörök virága, drága kis pipacs. – hízelkedett a szöcske.
Alig fejezte be mondókáját, besötétedett felette. Egy madár csapott le rá éhesen. Sikerült ugyan elugrania, de így is nagy volt a megrázkódtatás kicsi szívének. Sietősen visszaköltözött a lombok közé, ahol cimborája várta:
- Meguntad a tarka világot, pajtás?
- Meg. Mégis jobb itthon. – azzal nekilátott csemegézni, s soha többé nem fogta el a kalandvágy, de megtanulta elfogadni sorsát, és így is jól érezte magát.
***
Szöcskék, tücskök, sáskák. Gyakorta találkozhatunk velük erdőben, mezőn, kertben, de akár a város parkjában is. A tücsök zenéje megannyi költőt ihletett már, de mindenki szívesen hallgatja a kis egyenes-szárnyúakat. A sáskák csápjai rövidek. Igen sok fajuk van, tarka színekben. Harmadik pár lábuk erős ugróláb. Növényevők. A szöcskék általában nagyobbak, csápjuk hosszú, színük általában zöld. A tücskök zömökebbek. Érdekes, hogy közéjük tartozik a földben élő lótücsök is, melyet a népnyelv lótetűnek hív. A család tagja a mezei tücsök is, melyet hímjeinek ciripeléséről ismerhetünk.
Hét év Tibetben Teljes film
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/ ... fc5CxFmF10
Számszára
https://www.youtube.com/watch?v=UDa3Yim ... -s8zY3-rrY
Az ég is tévedhet
https://indavideo.hu/video/Az_eg_is_tev ... 91Bos1nL6Q
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » So 24. Mai 2020, 09:20
A kapcabetyár veszte
Egyszer volt, hol nem volt, a keservesi mocsarakon innen, de a kormáncsoki halmon túl, volt egyszer egy öreg juhász. Szíjas, inas ember volt, cserzett arcbőre alatt mintha rögtön a csontja lett volna minden hús nélkül.
Az egyik szép tavaszi napon a vén pásztor elbóbiskolt a nyája mellett. Amikor felrezzent, olyan furcsa érzése támadt! Nem tudta, miért, de valahogy rossz érzés költözött belé. Ahogy nézte a juhokat, mindjárt megsejtette, hogy ezeknek mintha híja lenne. Állt a selyem füvű mezőn, a tekintetét körbehordozta a nyájon. Számolt. Egyetlen híja volt. Vigyázott, ha esetleg figyelik valahonnan, ne vegyék észre, hogy rájött a lopásra. Állt, mintha mi sem történt volna.
- Igazi betyár nem lop juhot - morogta.
Óvatosan, inkább csak a szeme sarkából, körülkémlelt. A környékbeli fákon és a levegőben madarak dicsérték az Isten teremtett világát harsány énekükkel. A nádas lágyan ingott a szelíd szellőben, vízimadarak ricsajoztak benne. Embernek nem sejtette nyomát. Ha juhász hajtotta volna el, ami megesik olykor a széles karcagi határban, nem elégszik meg egy birkával, morfondírozott magában. Ha rajtakapná az ilyet a tolvajláson, az csak nevetne.
- Csak meg akartam tréfálni, bátyám! Elütné ennyivel. De ha nem venné észre a lopást, a juhász mélyen hallgatna.
- Ez csak egy kapcabetyár lehetett! - ütötte földhöz a kampóját.
Tudta, az ilyen mihaszna, gyáva őgyelgők lovat vagy marhát félnek elhajtani, csak a juhokra merik rátenni a kezüket. A pásztorok a betyárok aljának tartották az ilyeneket.
Egyre mérgesebb lett.
- Hogy a farkas legyen a kántor a temetéseden! - toppantott.
Óvatos lett. A szemöldöke alól észrevétlenül fürkészte a határt még naplementekor is, amikor behajtotta a nyájat a tanyába. Tett-vett a hodály körül, de egyre a környéket leste az alkonyatban. Már majdnem sötét volt, amikor bezárta a hodályt, s mint aki csárdába indul, dudorászva ballagott a város fele. De nem ment ám messzire! Megállt egy fa mögött, és megvárta, hogy egészen besötétedjék. Akkor visszalopakodott a hodályba, de oly hangtalanul, mint egy macska. Várt türelmesen. Elnyugodott a világ.
Már kezdett volna álmosodni, amikor halk lépteket hallott.
- Jön már a tekergő! - gondolta az öreg juhász.
A kapcabetyár megállt, hallgatózott, majd mikor semmi gyanúsat nem észlelt, ásni kezdett a hodály fala alá. Már jó kis járatot kotort magának, de biztos akart lenni a dolgában, ezért nem ő bújt át a lyukon, hanem a botjára ráakasztotta a kalapját, s azt dugta be a hodályba. A juhász mosolygott.
- Gyere csak, gyere! - biztatta a tolvajt magában, s rá sem hederített a kalapra.
Erre mindjárt bátrabb lett a kapcabetyár, s azt gondolta, nincs bent a birgés. Nekidurálta magát, nekihasalt a lyuknak, tolta magát előre. Amikor a falon túl felbukkant a feje, kampójával a juhász akkorát odasózott neki, hogy hangot sem ejtett, köszönés nélkül távozva ebből az árnyékvilágból kilehelte a páráját.
A juhász kijött a hodályból, kívülről megkereste a tolvaj holttestét, s a lábánál fogva húzta egészen a mocsárig, s ott behajította a nád közé. Tudta, az ilyen tekergő embert nem keresi senki. Visszaballagott a tanyához. Állt az ezüstös holdfényben, az eget nézte. Csendes volt az éjszaka. Már éppen elindult, hogy aludni térjen, amikor felvonítottak a farkasok.
Egyszer volt, hol nem volt, a keservesi mocsarakon innen, de a kormáncsoki halmon túl, volt egyszer egy öreg juhász. Szíjas, inas ember volt, cserzett arcbőre alatt mintha rögtön a csontja lett volna minden hús nélkül.
Az egyik szép tavaszi napon a vén pásztor elbóbiskolt a nyája mellett. Amikor felrezzent, olyan furcsa érzése támadt! Nem tudta, miért, de valahogy rossz érzés költözött belé. Ahogy nézte a juhokat, mindjárt megsejtette, hogy ezeknek mintha híja lenne. Állt a selyem füvű mezőn, a tekintetét körbehordozta a nyájon. Számolt. Egyetlen híja volt. Vigyázott, ha esetleg figyelik valahonnan, ne vegyék észre, hogy rájött a lopásra. Állt, mintha mi sem történt volna.
- Igazi betyár nem lop juhot - morogta.
Óvatosan, inkább csak a szeme sarkából, körülkémlelt. A környékbeli fákon és a levegőben madarak dicsérték az Isten teremtett világát harsány énekükkel. A nádas lágyan ingott a szelíd szellőben, vízimadarak ricsajoztak benne. Embernek nem sejtette nyomát. Ha juhász hajtotta volna el, ami megesik olykor a széles karcagi határban, nem elégszik meg egy birkával, morfondírozott magában. Ha rajtakapná az ilyet a tolvajláson, az csak nevetne.
- Csak meg akartam tréfálni, bátyám! Elütné ennyivel. De ha nem venné észre a lopást, a juhász mélyen hallgatna.
- Ez csak egy kapcabetyár lehetett! - ütötte földhöz a kampóját.
Tudta, az ilyen mihaszna, gyáva őgyelgők lovat vagy marhát félnek elhajtani, csak a juhokra merik rátenni a kezüket. A pásztorok a betyárok aljának tartották az ilyeneket.
Egyre mérgesebb lett.
- Hogy a farkas legyen a kántor a temetéseden! - toppantott.
Óvatos lett. A szemöldöke alól észrevétlenül fürkészte a határt még naplementekor is, amikor behajtotta a nyájat a tanyába. Tett-vett a hodály körül, de egyre a környéket leste az alkonyatban. Már majdnem sötét volt, amikor bezárta a hodályt, s mint aki csárdába indul, dudorászva ballagott a város fele. De nem ment ám messzire! Megállt egy fa mögött, és megvárta, hogy egészen besötétedjék. Akkor visszalopakodott a hodályba, de oly hangtalanul, mint egy macska. Várt türelmesen. Elnyugodott a világ.
Már kezdett volna álmosodni, amikor halk lépteket hallott.
- Jön már a tekergő! - gondolta az öreg juhász.
A kapcabetyár megállt, hallgatózott, majd mikor semmi gyanúsat nem észlelt, ásni kezdett a hodály fala alá. Már jó kis járatot kotort magának, de biztos akart lenni a dolgában, ezért nem ő bújt át a lyukon, hanem a botjára ráakasztotta a kalapját, s azt dugta be a hodályba. A juhász mosolygott.
- Gyere csak, gyere! - biztatta a tolvajt magában, s rá sem hederített a kalapra.
Erre mindjárt bátrabb lett a kapcabetyár, s azt gondolta, nincs bent a birgés. Nekidurálta magát, nekihasalt a lyuknak, tolta magát előre. Amikor a falon túl felbukkant a feje, kampójával a juhász akkorát odasózott neki, hogy hangot sem ejtett, köszönés nélkül távozva ebből az árnyékvilágból kilehelte a páráját.
A juhász kijött a hodályból, kívülről megkereste a tolvaj holttestét, s a lábánál fogva húzta egészen a mocsárig, s ott behajította a nád közé. Tudta, az ilyen tekergő embert nem keresi senki. Visszaballagott a tanyához. Állt az ezüstös holdfényben, az eget nézte. Csendes volt az éjszaka. Már éppen elindult, hogy aludni térjen, amikor felvonítottak a farkasok.
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Mo 25. Mai 2020, 09:34
Kedves Isten!
Egy csodálatos kis történet, hogy emlékezzünk arra, az élet valóban szép. Nem tudni, ki válaszolt, de az biztos, hogy van egy csodálatos lélek az amerikai levélposta hivatalnál.
Abbey, a 14 éves kutyánk a múlt hónapban meghalt. A rákövetkező napon a 4 éves lányom, Meredith zokogott és csak arról beszélt, hogy mennyire hiányzik neki Abbey. Megkérdezte, írhatnánk-e egy levelet Istennek, hogy amikor Abbey a Mennyországba érkezik, Isten felismerhesse. Azt válaszoltam, hogy szerintem is így kellene tegyünk és a lányom elkezdte diktálni a levelet:
Kedves Isten!
Megkérlek, vigyáznál a kutyámra? Tegnap halt meg és most ott van veled a Mennyországban. Nagyon hiányzik. Boldog vagyok, hogy nekem adtad őt, akkor is, ha végül nagyon megbetegedett. Remélem, hogy fogsz vele játszani. Abbey szeret a labdázni és úszni. Küldök róla egy képet, így amikor meglátod, tudni fogod, hogy Ő az én kutyám. Tényleg nagyon hiányzik...
Szeretettel Meredith
Beletettük a levelet a képpel együtt egy borítékba és megcímeztük:
Istennek, Mennyország
Feladónak ráírtuk a nevünket és a címünket.
Ezután Meredith jó pár bélyeget rárakott a borítékra mondván, hogy sok bélyeg kell ahhoz, hogy egy levelet a Mennyországba elvigyenek.
Aznap délután a lányom be is dobta a levelet a postai levélgyűjtő ládába. Pár nappal később megkérdezte, hogy vajon Isten megkapta-e már a levelet? Azt válaszoltam, hogy minden bizonnyal.
Tegnap az ajtó előtt a verandán találtunk egy aranyszínű papírba csomagolt dobozt, ismeretlen kézírással Meredithnek címezve. Meredith kinyitotta a csomagot. Volt benne egy könyv: Mr. Rogers - Amikor egy háziállat elpusztul. A belső oldalára oda volt ragasztva a felbontott boríték, benne a levéllel amit Istennek írtunk. A másik oldalon pedig a kép Meredithről és a kutyáról, és egy üzenet:
Kedves Meredith,
Abbey rendben megérkezett a Mennyországba. Igazán nagy segítség volt a kép, amit küldtél, rögtön felismertem őt! Abbey már nem beteg. A lelke itt van velem, mint ahogyan a te szívedben is mindig ott lesz. Abbey nagyon szeretett a kutyád lenni. Mióta nincs szükségünk a testünkre itt a Mennyországban, nekem sincs zsebem, ahova a képet, amit küldtél, eltehetném, így visszaküldöm neked ebben a kis könyvben, hogy neked is legyen valami, ami emlékeztet rá.
Köszönöm a csodálatos levelet és köszönöm anyukádnak, hogy segített megírni és elküldeni nekem. Csodálatos anyukád van! Személyesen választottam ki neked! Minden nap küldöm áldásaimat és emlékezz rá, hogy nagyon szeretlek!
Egyébiránt nagyon könnyen megtalálható vagyok. Ott vagyok, ahol szeretet van.
Szeretettel,
Isten
Egy csodálatos kis történet, hogy emlékezzünk arra, az élet valóban szép. Nem tudni, ki válaszolt, de az biztos, hogy van egy csodálatos lélek az amerikai levélposta hivatalnál.
Abbey, a 14 éves kutyánk a múlt hónapban meghalt. A rákövetkező napon a 4 éves lányom, Meredith zokogott és csak arról beszélt, hogy mennyire hiányzik neki Abbey. Megkérdezte, írhatnánk-e egy levelet Istennek, hogy amikor Abbey a Mennyországba érkezik, Isten felismerhesse. Azt válaszoltam, hogy szerintem is így kellene tegyünk és a lányom elkezdte diktálni a levelet:
Kedves Isten!
Megkérlek, vigyáznál a kutyámra? Tegnap halt meg és most ott van veled a Mennyországban. Nagyon hiányzik. Boldog vagyok, hogy nekem adtad őt, akkor is, ha végül nagyon megbetegedett. Remélem, hogy fogsz vele játszani. Abbey szeret a labdázni és úszni. Küldök róla egy képet, így amikor meglátod, tudni fogod, hogy Ő az én kutyám. Tényleg nagyon hiányzik...
Szeretettel Meredith
Beletettük a levelet a képpel együtt egy borítékba és megcímeztük:
Istennek, Mennyország
Feladónak ráírtuk a nevünket és a címünket.
Ezután Meredith jó pár bélyeget rárakott a borítékra mondván, hogy sok bélyeg kell ahhoz, hogy egy levelet a Mennyországba elvigyenek.
Aznap délután a lányom be is dobta a levelet a postai levélgyűjtő ládába. Pár nappal később megkérdezte, hogy vajon Isten megkapta-e már a levelet? Azt válaszoltam, hogy minden bizonnyal.
Tegnap az ajtó előtt a verandán találtunk egy aranyszínű papírba csomagolt dobozt, ismeretlen kézírással Meredithnek címezve. Meredith kinyitotta a csomagot. Volt benne egy könyv: Mr. Rogers - Amikor egy háziállat elpusztul. A belső oldalára oda volt ragasztva a felbontott boríték, benne a levéllel amit Istennek írtunk. A másik oldalon pedig a kép Meredithről és a kutyáról, és egy üzenet:
Kedves Meredith,
Abbey rendben megérkezett a Mennyországba. Igazán nagy segítség volt a kép, amit küldtél, rögtön felismertem őt! Abbey már nem beteg. A lelke itt van velem, mint ahogyan a te szívedben is mindig ott lesz. Abbey nagyon szeretett a kutyád lenni. Mióta nincs szükségünk a testünkre itt a Mennyországban, nekem sincs zsebem, ahova a képet, amit küldtél, eltehetném, így visszaküldöm neked ebben a kis könyvben, hogy neked is legyen valami, ami emlékeztet rá.
Köszönöm a csodálatos levelet és köszönöm anyukádnak, hogy segített megírni és elküldeni nekem. Csodálatos anyukád van! Személyesen választottam ki neked! Minden nap küldöm áldásaimat és emlékezz rá, hogy nagyon szeretlek!
Egyébiránt nagyon könnyen megtalálható vagyok. Ott vagyok, ahol szeretet van.
Szeretettel,
Isten
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Mo 25. Mai 2020, 09:36
" Ez az igazságosság. Istennek tökéletes igazságossága.
Isten nem haragszik, nem büntet s nem bocsát meg;
a bűn ítéli és küldi a börtönbe az embert, és csak ha mindent megfizetett s ellenségei megbocsátottak neki, akkor bocsátott meg neki Isten is, és akkor lesz igazzá Isten előtt. Ekkor ugyanis már Istennek nincs mit megbocsátania neki, mert a bocsánatot önmaga kiérdemelte azáltal, hogy mindenkivel szemben igazzá lett.
A bölcs Teremtő mindent beültetett az Ő teremtményeinek szellemébe; mind az ítéletet, mind a büntetést; a jutalmazást, a boldogságot, a békét; nem kell tehát azokat mindenkinek külön – külön adományoznia, mert hiszen Ő már a teremtésnél gondoskodott mindenről.
A nemezisnek sok fázisain kell, hogy átküzdjétek magatokat, hogy felebarátaitok előtt igazakká legyetek és a békét, a valódi békét megtaláljátok!"
Isten nem haragszik, nem büntet s nem bocsát meg;
a bűn ítéli és küldi a börtönbe az embert, és csak ha mindent megfizetett s ellenségei megbocsátottak neki, akkor bocsátott meg neki Isten is, és akkor lesz igazzá Isten előtt. Ekkor ugyanis már Istennek nincs mit megbocsátania neki, mert a bocsánatot önmaga kiérdemelte azáltal, hogy mindenkivel szemben igazzá lett.
A bölcs Teremtő mindent beültetett az Ő teremtményeinek szellemébe; mind az ítéletet, mind a büntetést; a jutalmazást, a boldogságot, a békét; nem kell tehát azokat mindenkinek külön – külön adományoznia, mert hiszen Ő már a teremtésnél gondoskodott mindenről.
A nemezisnek sok fázisain kell, hogy átküzdjétek magatokat, hogy felebarátaitok előtt igazakká legyetek és a békét, a valódi békét megtaláljátok!"
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Di 26. Mai 2020, 08:10
Amikor szerelmes leszel valakibe, a lelkébe szeretsz bele "Amikor szerelmes leszel valakibe, a lelkébe szeretsz bele. Mert egy nap a kémia megszűnik és a külső szépség elhalványul. De a lélek kortalan, örök.
Ez az igazi, valós lényed, ami mentes az egótól. És ez az a hely, ahol a szerelem lakozik." - Daniel Nielsen AvatarDr. Hörömpő Andrea
Aki a lelkedet látja, és a lelkedet szereti, a teljességedben lát. Nem csak a felszínt kapargatva, nem csak a Nőt vagy a Férfit látva, hanem a mögötte és benne rejlő lélek minden szépségét. Aki a belsőt szépnek látja, nem tudja a külsőt nem szépnek látni. És minő véletlen, aki szeret, megszépül, és akit szeretnek, úgyszintén.
A lélek transzformációja a test változását hozza magával. A külvilág csak ámul és kapod a kérdéseket: "Mi történt veled, csak úgy ragyogsz!?" A test ragyogásában a lélek ragyogása tükröződik. A test szépsége és a lélek szépsége összefonódik, olyan könnyeddé válik minden. Nincsenek korlátok, szabaddá válik a lélek.
https://nlc.hu/eletmod/20170108/szerele ... fbclid=IwA
Ez az igazi, valós lényed, ami mentes az egótól. És ez az a hely, ahol a szerelem lakozik." - Daniel Nielsen AvatarDr. Hörömpő Andrea
Aki a lelkedet látja, és a lelkedet szereti, a teljességedben lát. Nem csak a felszínt kapargatva, nem csak a Nőt vagy a Férfit látva, hanem a mögötte és benne rejlő lélek minden szépségét. Aki a belsőt szépnek látja, nem tudja a külsőt nem szépnek látni. És minő véletlen, aki szeret, megszépül, és akit szeretnek, úgyszintén.
A lélek transzformációja a test változását hozza magával. A külvilág csak ámul és kapod a kérdéseket: "Mi történt veled, csak úgy ragyogsz!?" A test ragyogásában a lélek ragyogása tükröződik. A test szépsége és a lélek szépsége összefonódik, olyan könnyeddé válik minden. Nincsenek korlátok, szabaddá válik a lélek.
https://nlc.hu/eletmod/20170108/szerele ... fbclid=IwA
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Mi 27. Mai 2020, 04:21
,,Három gyermekünk is volt egy családból, ahol az apuka és az anyuka egy garázsban élt. Hajléktalanok voltak, teljesen lecsúszott egzisztenciák, ezért nem erőst akartam hazaengedni a gyerekeket a vakációra, de ők nagyon kérleltek. Gondoltam, akkor elviszem, és este visszahozom őket. Délután mentem értük, már félhomály volt. A garázsba nem volt bevezetve a villany, két nagy vasajtó, középen szerelőgödör, egy ágy, az ágyban a három gyerek az anyukához bújva. A plafonon kicsapódott a lehelet, és vízcseppek formájában hullt a hideg betonra. Nem láttam semmi nyomát annak, hogy karácsonyra vagy szilveszterre készülődtek volna. Hideg volt és sötét. Az apuka állt az ágy mellett, gyűrögette a kalapját, az anyuka nyakában pedig ott csüngött a három gyerek. Szóltam, hogy >gyerekek, gyertek, megyünk vissza Dévára<.
Ők persze tudták, hogy várja őket a meleg fürdő, a szép ruha, a kölyökpezsgő, a csillagszórók, minden, ami ilyenkor belefér egy intézeti karácsonyba. És akkor az egyik kisfiú azt mondta: >Pap bácsi, nem ünnepelhetnénk inkább itthon, anyukámékkal?< Éreztem, hogy megáll bennem valami. A gyereknek nem arra van szüksége, hogy egy csomó kütyüt odavigyenek neki talicskában, hanem arra, hogy átölelje a nyakadat, hogy megpuszild, hogy érezze azt a jóságot, ami egy szülőből árad.
Egyfelől egy csomó limlom, másfelől az édesanya meleg nyaka, és semmi más.
Akkor azt gondoltam, ha Isten segít, ezt minden szülőnek elmondom."
Böjte Csaba
UI:
Maria Montessori - Egy élet a gyermekekért
1. rész https://indavideo.hu/video/Maria_Montes ... pxIr3oIw1w
2. https://indavideo.hu/video/Maria_Montes ... I_resz_CD2
Ők persze tudták, hogy várja őket a meleg fürdő, a szép ruha, a kölyökpezsgő, a csillagszórók, minden, ami ilyenkor belefér egy intézeti karácsonyba. És akkor az egyik kisfiú azt mondta: >Pap bácsi, nem ünnepelhetnénk inkább itthon, anyukámékkal?< Éreztem, hogy megáll bennem valami. A gyereknek nem arra van szüksége, hogy egy csomó kütyüt odavigyenek neki talicskában, hanem arra, hogy átölelje a nyakadat, hogy megpuszild, hogy érezze azt a jóságot, ami egy szülőből árad.
Egyfelől egy csomó limlom, másfelől az édesanya meleg nyaka, és semmi más.
Akkor azt gondoltam, ha Isten segít, ezt minden szülőnek elmondom."
Böjte Csaba
UI:
Maria Montessori - Egy élet a gyermekekért
1. rész https://indavideo.hu/video/Maria_Montes ... pxIr3oIw1w
2. https://indavideo.hu/video/Maria_Montes ... I_resz_CD2
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Sa 30. Mai 2020, 06:27
A katasztrófa legnagyobb haszna
Thomas Edison laboratóriuma 1914 decemberében csaknem teljesen a lángok martalékává vált. Jóllehet a kár meghaladta a kétmillió dollárt, az épület csak 238000 dollárra volt biztosítva, mivel betonból készült, s így tűzállónak hitték. Edison életművének nagy része odaveszett azon a decemberi éjszakán. A tűzvész tetőpontján a feltaláló huszonnégy esztendős fia, Charles az aggodalomtól félőrülten rohangászott a füst és törmelék között, míg végre megtalálta az apját a tűz közelében, arcát vörösre festette a lángok visszfénye, ősz haja lobogott a szélben.
— A szívem sajgott érte — számol be az esetről Charles Edison. — Már nem volt fiatal, s most mindene elpusztult. Észrevett. „Hol van anyád?” kiabálta. Azt feleltem, nem tudom. „Eredj, keresd meg, hozd ide, soha az életben nem láthat még egyszer ehhez hasonlót.” Másnap reggel, reményeinek és álmainak üszkös romjai között kószálva, a hatvanhét esztendős Edison kijelentette: — A katasztrófa legnagyobb haszna, hogy minden tévedésünk elégett. Hála Istennek tiszta lappal indulhatunk újra.
Három héttel a tűz után sikerült megszerkesztenie az első fonográfiát..
Hét év Tibetben Teljes film
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/ ... fc5CxFmF10
Thomas Edison laboratóriuma 1914 decemberében csaknem teljesen a lángok martalékává vált. Jóllehet a kár meghaladta a kétmillió dollárt, az épület csak 238000 dollárra volt biztosítva, mivel betonból készült, s így tűzállónak hitték. Edison életművének nagy része odaveszett azon a decemberi éjszakán. A tűzvész tetőpontján a feltaláló huszonnégy esztendős fia, Charles az aggodalomtól félőrülten rohangászott a füst és törmelék között, míg végre megtalálta az apját a tűz közelében, arcát vörösre festette a lángok visszfénye, ősz haja lobogott a szélben.
— A szívem sajgott érte — számol be az esetről Charles Edison. — Már nem volt fiatal, s most mindene elpusztult. Észrevett. „Hol van anyád?” kiabálta. Azt feleltem, nem tudom. „Eredj, keresd meg, hozd ide, soha az életben nem láthat még egyszer ehhez hasonlót.” Másnap reggel, reményeinek és álmainak üszkös romjai között kószálva, a hatvanhét esztendős Edison kijelentette: — A katasztrófa legnagyobb haszna, hogy minden tévedésünk elégett. Hála Istennek tiszta lappal indulhatunk újra.
Három héttel a tűz után sikerült megszerkesztenie az első fonográfiát..
Hét év Tibetben Teljes film
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/ ... fc5CxFmF10
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » So 31. Mai 2020, 06:26
Somogyi Klára
A Csodák itt vannak, csak látni kell őket
Az elmúlt nyáron részvétlátogatásra utaztam kedves barátaimhoz, egy vidéki kisfaluba. A halálesettel a családfő távozott. Tisztába voltam a család hithez való viszonyulásával, de titkon reménykedtem, talán tévedek. Nem így volt. Délután kimentünk a temetőbe, elhelyeztem a részvét virágait. Ott a sírnál peregtek le lelki szemeim előtt az elhunyttal való találkozások. Kirajzolódott előttem a gúnyos mosolya, amikor én a látogatásaim során elmentem a helyi templomban Istentiszteletre.
Ott a temetőben fogott el a keserű gondolat, hogy ő is egy elveszett bárány. Döbbenten néztem a friss sírokat és láttam az emberek életük derekán kerültek a hantok alá.
Az özvegy elmondta, alig egy év alatt 24-en távoztak az alig ötszáz főt számláló településről. Érkezésem előtt pár nappal hatalmas vihar tombolt végig a falun, ami a temetőbe is nagy rombolást végzett. Tizenegy sírkövet döntött le és tett tönkre. Ott hevertek a földön. Később otthon beszélgettünk.
Ott van egy család. A nagymama, az özvegy, akinek a legnagyobb gondja az, hogy a tv-ben a sorozatokat azonos időpontba vetítik minden csatornán. A fiatalabb generáció is ott él két ikerfiúval. Az édesapa állása teljesen bizonytalan, a fiúkkal tanulási és magaviseleti gondok vannak. Szép ízlésesen berendezett otthon, de nem tudják, mit hoz a holnap.
Bizonygatják, őket nem érdekli a templom, nekik nem hiányzik Isten. Úgy formálják az életüket, ahogy nekik tetszik. Feltették a kérdést: Neked sokkal több van? Nekem van megváltóm, akinek a kezébe tettem az egész életemet. Őreá bíztam a családomat, az otthonomat, a munkámat. Ő tartja biztos kezekben. Én nem bízom a magam erejébe, a saját bölcsességemben.
Olyan az életünk, hogy tele van tűzdelve kresztáblákkal. Akiket Isten vezet, tudják, merre kell haladni. A Krisztus nélküli élet csupa zsákutca. Van, amelyik rövidebb, van amelyik hosszabb. A végeredmény ugyanaz. Jeremiás próféta szavaira gondolok:
"Fenyíts meg engem Uram! Mert bűnös ember vagyok. De irgalomból, ne haragodból. Ne morzsolj össze engem."
Hány családot morzsolt össze. Intő példa: PÖRBÖLY! A tragédia. A szülök, akik erősek. Mindenük meg van. Boldogok. Elküldik a gyerekeiket az iskolába. A busz vonattal ütközött. Tizenkét halott, ugyanannyi sérült. Pár évvel később: A gyerekek sí táborba mentek Ausztriába. Busz baleset! Tizenkét halott, rengeteg sérült. Hol voltak az erős szülők? Összeroppantak. Csodálkozni sem szabad rajta. Maga a borzalom volt. Az M 1es autópálya vég nélkül szedi az áldozatait. Hát itt a zsákutca. Ne morzsolj össze Uram, -mondja Jeremiás próféta.
Másnap meglátogattam egy hívő családot. Ott fogadott a második döbbenet. Istenfélő és Istentisztelő család. Első gyermekük meghalt. A második pár hónaposan fertőző agyhártya-gyulladáson esett át. Az eredmény: Egy béna nyomorék gyerek. Most tizennégy éves nyolcvan kilós.
Édesanya nem tudja a tolókocsiba segítség nélkül berakni. Édesapja nagy beteg. Epe polippal műtötték. A műtét nem sikerült. Alig hatvan kilós. Az édesanya tizenöt éven át volt önkéntes véradó, aminek következtében hepatitisz C. vírust kapott. Egy alkalommal vitték a gyermeket ortopédiára. A szomszéd falu határában megcsúsztak egy vízesésen, az autó bukfencelve zuhant az árokba. Az autó összetört, nekik viszont semmi bajuk nem lett. Sérülés nélkül úszták meg a balesetet.
Érkezésemkor az édesanya keserves sírással mesélte a tragédia sorozatot. Sokszor feltette a kérdést. De miért? Mond meg miért? Úgy tűnt, hogy engem kérdez, de valójában minden kérdését Istenhez rányitotta. Nagy szüksége volt arra, hogy kibeszélhesse magából és valaki csak hallgassa. Az édesapa simogatta a beteg gyermeket, teljes nyugodtság, békesség sugárzott belőle. Közben vigasztalta a végtelenségig elkeseredett asszonykáját. Több óra elteltével sikerült neki megnyugodni.
Nekem ezek az órák nagyon nehezek voltak. Borzasztó bűntudat tépte, mardosta a szívemet. Hol vannak az én problémáim az övéhez képest? Mennyire kicsik és mégis össze akarok roppanni és mennyire el tudok keseredni. Az én keresztem mennyivel könnyebb, mint az övé, és csak nyafogok és nyögdécselek alatta. Úgy éreztem, nem vagyok méltó arra, hogy Isten gyermekének nevezzem magam.
Később megmutatták a nagy paradicsom ültetvényt: Hatalmas sorokban, lugasra felhúzva. Minden tő egy vékony szál madzagra volt felkötve. Rengeteg munka feküdt benne. Azért készítették, hogy előbb összejöjjön a pénzük egy emelőszerkezetre, amivel a kislányt emelni tudják. Egy KFT vállalta jutányos áron az elkészítést 560 ezer forintér.
Ahogy végignéztem az ültetvényen ott tapasztaltam meg, hogy milyen hatalmas és kegyes az Isten az őt szeretőkhöz.
Az a vihar alig kétszáz méterrel a paradicsom ültetvénytől sírköveket döntött romba és tett tönkre. Itt pedig a sértetlen ültetvény. Ezen a délutánon megtapasztaltam, hogy Isten mindenkor megvívja a maga harcát a sátánnal. Egyfelől a tragédia egész sora, másfelől Isten hatalmas ereje. Egy nyugodt békés családfő. Egy Édesanya, aki mindennap megkapja az erőt és a türelmet a beteg gyermekéhez. A baleset, ahol senki nem sérült meg. A vihar, ami kikerülte az ültevényt. A biztos jövedelemforrást.
Istenem, köszönöm, hogy odavezettél. Köszönöm, hogy figyelmeztettél a hiányosságaimra. Bizonyságát adtad, hogy nem mindig a pompa, a pénz a legfontosabb.
A családi béke, a családi szeretet minden nehézséget le tud küzdeni. Köszönöm nagyon köszönöm.
A Csodák itt vannak, csak látni kell őket
Az elmúlt nyáron részvétlátogatásra utaztam kedves barátaimhoz, egy vidéki kisfaluba. A halálesettel a családfő távozott. Tisztába voltam a család hithez való viszonyulásával, de titkon reménykedtem, talán tévedek. Nem így volt. Délután kimentünk a temetőbe, elhelyeztem a részvét virágait. Ott a sírnál peregtek le lelki szemeim előtt az elhunyttal való találkozások. Kirajzolódott előttem a gúnyos mosolya, amikor én a látogatásaim során elmentem a helyi templomban Istentiszteletre.
Ott a temetőben fogott el a keserű gondolat, hogy ő is egy elveszett bárány. Döbbenten néztem a friss sírokat és láttam az emberek életük derekán kerültek a hantok alá.
Az özvegy elmondta, alig egy év alatt 24-en távoztak az alig ötszáz főt számláló településről. Érkezésem előtt pár nappal hatalmas vihar tombolt végig a falun, ami a temetőbe is nagy rombolást végzett. Tizenegy sírkövet döntött le és tett tönkre. Ott hevertek a földön. Később otthon beszélgettünk.
Ott van egy család. A nagymama, az özvegy, akinek a legnagyobb gondja az, hogy a tv-ben a sorozatokat azonos időpontba vetítik minden csatornán. A fiatalabb generáció is ott él két ikerfiúval. Az édesapa állása teljesen bizonytalan, a fiúkkal tanulási és magaviseleti gondok vannak. Szép ízlésesen berendezett otthon, de nem tudják, mit hoz a holnap.
Bizonygatják, őket nem érdekli a templom, nekik nem hiányzik Isten. Úgy formálják az életüket, ahogy nekik tetszik. Feltették a kérdést: Neked sokkal több van? Nekem van megváltóm, akinek a kezébe tettem az egész életemet. Őreá bíztam a családomat, az otthonomat, a munkámat. Ő tartja biztos kezekben. Én nem bízom a magam erejébe, a saját bölcsességemben.
Olyan az életünk, hogy tele van tűzdelve kresztáblákkal. Akiket Isten vezet, tudják, merre kell haladni. A Krisztus nélküli élet csupa zsákutca. Van, amelyik rövidebb, van amelyik hosszabb. A végeredmény ugyanaz. Jeremiás próféta szavaira gondolok:
"Fenyíts meg engem Uram! Mert bűnös ember vagyok. De irgalomból, ne haragodból. Ne morzsolj össze engem."
Hány családot morzsolt össze. Intő példa: PÖRBÖLY! A tragédia. A szülök, akik erősek. Mindenük meg van. Boldogok. Elküldik a gyerekeiket az iskolába. A busz vonattal ütközött. Tizenkét halott, ugyanannyi sérült. Pár évvel később: A gyerekek sí táborba mentek Ausztriába. Busz baleset! Tizenkét halott, rengeteg sérült. Hol voltak az erős szülők? Összeroppantak. Csodálkozni sem szabad rajta. Maga a borzalom volt. Az M 1es autópálya vég nélkül szedi az áldozatait. Hát itt a zsákutca. Ne morzsolj össze Uram, -mondja Jeremiás próféta.
Másnap meglátogattam egy hívő családot. Ott fogadott a második döbbenet. Istenfélő és Istentisztelő család. Első gyermekük meghalt. A második pár hónaposan fertőző agyhártya-gyulladáson esett át. Az eredmény: Egy béna nyomorék gyerek. Most tizennégy éves nyolcvan kilós.
Édesanya nem tudja a tolókocsiba segítség nélkül berakni. Édesapja nagy beteg. Epe polippal műtötték. A műtét nem sikerült. Alig hatvan kilós. Az édesanya tizenöt éven át volt önkéntes véradó, aminek következtében hepatitisz C. vírust kapott. Egy alkalommal vitték a gyermeket ortopédiára. A szomszéd falu határában megcsúsztak egy vízesésen, az autó bukfencelve zuhant az árokba. Az autó összetört, nekik viszont semmi bajuk nem lett. Sérülés nélkül úszták meg a balesetet.
Érkezésemkor az édesanya keserves sírással mesélte a tragédia sorozatot. Sokszor feltette a kérdést. De miért? Mond meg miért? Úgy tűnt, hogy engem kérdez, de valójában minden kérdését Istenhez rányitotta. Nagy szüksége volt arra, hogy kibeszélhesse magából és valaki csak hallgassa. Az édesapa simogatta a beteg gyermeket, teljes nyugodtság, békesség sugárzott belőle. Közben vigasztalta a végtelenségig elkeseredett asszonykáját. Több óra elteltével sikerült neki megnyugodni.
Nekem ezek az órák nagyon nehezek voltak. Borzasztó bűntudat tépte, mardosta a szívemet. Hol vannak az én problémáim az övéhez képest? Mennyire kicsik és mégis össze akarok roppanni és mennyire el tudok keseredni. Az én keresztem mennyivel könnyebb, mint az övé, és csak nyafogok és nyögdécselek alatta. Úgy éreztem, nem vagyok méltó arra, hogy Isten gyermekének nevezzem magam.
Később megmutatták a nagy paradicsom ültetvényt: Hatalmas sorokban, lugasra felhúzva. Minden tő egy vékony szál madzagra volt felkötve. Rengeteg munka feküdt benne. Azért készítették, hogy előbb összejöjjön a pénzük egy emelőszerkezetre, amivel a kislányt emelni tudják. Egy KFT vállalta jutányos áron az elkészítést 560 ezer forintér.
Ahogy végignéztem az ültetvényen ott tapasztaltam meg, hogy milyen hatalmas és kegyes az Isten az őt szeretőkhöz.
Az a vihar alig kétszáz méterrel a paradicsom ültetvénytől sírköveket döntött romba és tett tönkre. Itt pedig a sértetlen ültetvény. Ezen a délutánon megtapasztaltam, hogy Isten mindenkor megvívja a maga harcát a sátánnal. Egyfelől a tragédia egész sora, másfelől Isten hatalmas ereje. Egy nyugodt békés családfő. Egy Édesanya, aki mindennap megkapja az erőt és a türelmet a beteg gyermekéhez. A baleset, ahol senki nem sérült meg. A vihar, ami kikerülte az ültevényt. A biztos jövedelemforrást.
Istenem, köszönöm, hogy odavezettél. Köszönöm, hogy figyelmeztettél a hiányosságaimra. Bizonyságát adtad, hogy nem mindig a pompa, a pénz a legfontosabb.
A családi béke, a családi szeretet minden nehézséget le tud küzdeni. Köszönöm nagyon köszönöm.
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Mo 1. Jun 2020, 06:50
Bencze Mihály
Csak az legyen tanár
Csak az legyen tanár, akit az Isten kiválasztott
Millió szempár közül, szellemével elárasztott..
Csak ima után menj osztályba, vedd fel a palástot,
Több ezer lelkecske rajtad csüng, ez lesz a családod.
Innen és túl, mutasd meg nekik az ígéret földjét,
Fogd kezüket, lelkükben hintsed el a remény zöldjét.
Beszélj úgy, hogy a hites szavad minden gyerek értse,
Beteg világ galaxisában, légy Isten édene.
Ha dörögnek indulatszavak, köztük tarts fegyelmet,
Sátán tőrbe csal, néhány jelző tévútra terelhet.
Vad világban legyél meleg otthon, szeretett haza,
Vágd a gazt, virágos rétnek legyél jótékony kasza.
Gondolkodj, őket is erre tanítsd, küzdjenek, ha kell
Tanítsd meg sírni s nevetni, elégedj meg kevéssel.
Járd meg a poklot és a mennyet, hited világítson,
Fontosabb a szív, mint az ész, hatalom ne kábítson.
Hol nagy a bánat, suttogva vigasztald, kell alázat,
Őszintén örülj, ha boldogság árad, nem varázslat.
Majd megtalál, légy hű hozzá, ha forró a szerelmed,
Ha egyedül maradsz, elég mosolyoddal feledned.
Irigyeid, mint Jézust üldöznek, és megköveznek,
Jellemed töretlen, akkor keresztre feszítenek.
Golgotát végig kell járni, ez lesz tanári sorsod,
Krisztus fénye így gyúl ki diákjaidban, nincs zsoldod.
Erős leszel, lélekben megtisztult, és nem szóboglya,
Átgondolt, igazságos, és nem a pillanat foglya.
Gyújtson szavad, tettek rőzséjén égjél, mint a máglya,
Deres hajjal, fagyban másokat is lobbantsál lángra.
Isteni szikrádtól nehogy az egész hazád égjen,
Ne nérók ördögi dalaként maradjál csak ébren.
Elszállt szavaidat, ha majd jövőnek kőbe vésed,
Utolsó lehelettel szorítsd, s vezesd bölcsen késed.
(Bukarest, 2018. június 5.)
Csak az legyen tanár
Csak az legyen tanár, akit az Isten kiválasztott
Millió szempár közül, szellemével elárasztott..
Csak ima után menj osztályba, vedd fel a palástot,
Több ezer lelkecske rajtad csüng, ez lesz a családod.
Innen és túl, mutasd meg nekik az ígéret földjét,
Fogd kezüket, lelkükben hintsed el a remény zöldjét.
Beszélj úgy, hogy a hites szavad minden gyerek értse,
Beteg világ galaxisában, légy Isten édene.
Ha dörögnek indulatszavak, köztük tarts fegyelmet,
Sátán tőrbe csal, néhány jelző tévútra terelhet.
Vad világban legyél meleg otthon, szeretett haza,
Vágd a gazt, virágos rétnek legyél jótékony kasza.
Gondolkodj, őket is erre tanítsd, küzdjenek, ha kell
Tanítsd meg sírni s nevetni, elégedj meg kevéssel.
Járd meg a poklot és a mennyet, hited világítson,
Fontosabb a szív, mint az ész, hatalom ne kábítson.
Hol nagy a bánat, suttogva vigasztald, kell alázat,
Őszintén örülj, ha boldogság árad, nem varázslat.
Majd megtalál, légy hű hozzá, ha forró a szerelmed,
Ha egyedül maradsz, elég mosolyoddal feledned.
Irigyeid, mint Jézust üldöznek, és megköveznek,
Jellemed töretlen, akkor keresztre feszítenek.
Golgotát végig kell járni, ez lesz tanári sorsod,
Krisztus fénye így gyúl ki diákjaidban, nincs zsoldod.
Erős leszel, lélekben megtisztult, és nem szóboglya,
Átgondolt, igazságos, és nem a pillanat foglya.
Gyújtson szavad, tettek rőzséjén égjél, mint a máglya,
Deres hajjal, fagyban másokat is lobbantsál lángra.
Isteni szikrádtól nehogy az egész hazád égjen,
Ne nérók ördögi dalaként maradjál csak ébren.
Elszállt szavaidat, ha majd jövőnek kőbe vésed,
Utolsó lehelettel szorítsd, s vezesd bölcsen késed.
(Bukarest, 2018. június 5.)
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Di 2. Jun 2020, 04:53
Nagy Nzyang Zoltán:
Galambokat etető asszony
Az asszony felébred. Tekintete az óra számlapjára téved. Negyed tíz. Ismét fél órával később ébredt a megszokottnál.
Megfordul az ágyban, hasra fekszik. Néhány pillanatig így marad, utána felső testével felemelkedik, két könyökét maga mellé húzza, és rátámaszkodik. Tenyerét egymás felé fordítja, ujjai összefonódnak és két hüvelykujjával megtámasztja állát.
Kócos, hosszú fürtjei meredten csüngnek alá.
Az öreg, ráncos arcon - melyen itt-ott az ifjúság nemes-szép vonásai sejtetik magukat - halvány mosoly suhan át, midőn az éjjeliszekrényen levő fényképre tekint.
A fényképről egy tizenéves fiú és leány mosolyog reá. Két gyermek, melyet ő hozott a világra, kiket a Világ háborúja vett el tőle. - Jó reggel, mama - mondaná a leányka. - Jó reggelt, édes anyácskám - üdvözölné a fia. Nagyon szerette mindkettőt, de a fia, az kedvesebb volt számára. Talán azért, mert gyengédebb volt hozzá, mint a leány.
Képek sorozata táncol el szeme előtt: évek hosszú sora. Kifogástalanul öltözött, kék szemű férfi, amint felkéri táncolni… holdfényes, izzó szerelemben töltött éjszaka… majd babasírás… utána még egy… a gyermeknevelés bosszúságai és örömei… vészt jósló felhő a fejük felett, ezt követően pedig - nemsokára - a gyűlöletes háború: sziréna, sötétség, bombák robbanása, fölfegyverzett, jéghideg arcú katonák, erőszak és gépfegyverugatás… és végül egyedüllét, csend.
A hideg verejték kiüt a homlokán, bőrén a libabőr sokasága.
Felül az ágyon, könnyes szemmel ismét a fényképre néz, majd játszi könnyedséggel elrúgja magát az ágytól, és öltözni kezd.
Reggelijét - egy darab kenyeret, melyet máskor vajjal kent meg - már útközben fogyasztja el.
Minél közelebb ér a parkhoz, annál gyorsabban szedi lábait, nehogy elkéssen. Nem lett volna szabad így elábrándoznia. Már biztosan elkeseredetten várják. Lehet az is, hogy beleuntak a várakozásba, és csalódottan tovalibbentek, hátra-hátranézve, nem tűnik-e fel etetőjük imbolygó alakja.
Lihegve érkezik meg, a nap szárította, eső mosta, jég verte fapadhoz. A pad előtt, a rég letaposott, elszáradt füvön üresség…
Fájdalmasan, mint a halálosan sebzett vad, lerogy a padra. Táskájából remegő kézzel elővesz egy szelet kenyeret. Morzsolgatva aszott ujjai között, a földre szórja.
Felnéz a légbe, és énekelni kezd. Először halkan, alig hallhatóan, majd mind hangosabban, s közben a szeméből alápergő könnyek égetik a ráncokat az arcán.
UI:
Yamaraj üzenete az öregedés művészetéről [tanmese az öregségről]
https://www.youtube.com/watch?v=7DuVSI1-BUI
Galambokat etető asszony
Az asszony felébred. Tekintete az óra számlapjára téved. Negyed tíz. Ismét fél órával később ébredt a megszokottnál.
Megfordul az ágyban, hasra fekszik. Néhány pillanatig így marad, utána felső testével felemelkedik, két könyökét maga mellé húzza, és rátámaszkodik. Tenyerét egymás felé fordítja, ujjai összefonódnak és két hüvelykujjával megtámasztja állát.
Kócos, hosszú fürtjei meredten csüngnek alá.
Az öreg, ráncos arcon - melyen itt-ott az ifjúság nemes-szép vonásai sejtetik magukat - halvány mosoly suhan át, midőn az éjjeliszekrényen levő fényképre tekint.
A fényképről egy tizenéves fiú és leány mosolyog reá. Két gyermek, melyet ő hozott a világra, kiket a Világ háborúja vett el tőle. - Jó reggel, mama - mondaná a leányka. - Jó reggelt, édes anyácskám - üdvözölné a fia. Nagyon szerette mindkettőt, de a fia, az kedvesebb volt számára. Talán azért, mert gyengédebb volt hozzá, mint a leány.
Képek sorozata táncol el szeme előtt: évek hosszú sora. Kifogástalanul öltözött, kék szemű férfi, amint felkéri táncolni… holdfényes, izzó szerelemben töltött éjszaka… majd babasírás… utána még egy… a gyermeknevelés bosszúságai és örömei… vészt jósló felhő a fejük felett, ezt követően pedig - nemsokára - a gyűlöletes háború: sziréna, sötétség, bombák robbanása, fölfegyverzett, jéghideg arcú katonák, erőszak és gépfegyverugatás… és végül egyedüllét, csend.
A hideg verejték kiüt a homlokán, bőrén a libabőr sokasága.
Felül az ágyon, könnyes szemmel ismét a fényképre néz, majd játszi könnyedséggel elrúgja magát az ágytól, és öltözni kezd.
Reggelijét - egy darab kenyeret, melyet máskor vajjal kent meg - már útközben fogyasztja el.
Minél közelebb ér a parkhoz, annál gyorsabban szedi lábait, nehogy elkéssen. Nem lett volna szabad így elábrándoznia. Már biztosan elkeseredetten várják. Lehet az is, hogy beleuntak a várakozásba, és csalódottan tovalibbentek, hátra-hátranézve, nem tűnik-e fel etetőjük imbolygó alakja.
Lihegve érkezik meg, a nap szárította, eső mosta, jég verte fapadhoz. A pad előtt, a rég letaposott, elszáradt füvön üresség…
Fájdalmasan, mint a halálosan sebzett vad, lerogy a padra. Táskájából remegő kézzel elővesz egy szelet kenyeret. Morzsolgatva aszott ujjai között, a földre szórja.
Felnéz a légbe, és énekelni kezd. Először halkan, alig hallhatóan, majd mind hangosabban, s közben a szeméből alápergő könnyek égetik a ráncokat az arcán.
UI:
Yamaraj üzenete az öregedés művészetéről [tanmese az öregségről]
https://www.youtube.com/watch?v=7DuVSI1-BUI
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Fr 5. Jun 2020, 04:20
Mai magyar tanmese
A jómódú gazda, és a szegény ember üzletet kötött. A gazda minden héten ad két kiló túrót a szegény embernek, aki pedig viszonzásul két kiló összegyűjtött mézet ad.
Ment az üzlet rendben jó ideig, amíg egyszer csak a gazda arra gondolt, hogy bizony nem minden ember tisztességes, és meg kellene mérni amit, kap. Úgyhogy mikor legközelebb vitte a túrót, és néhány perc múlva megkapta a mézet, azt hazavitte, és a pontos mérlegén megmérte - hát csak másfél kiló volt!
Felháborodva ment a szegény emberhez és indulatosan a szemére vetette, hogy
becsapta őt. A szegény ember lehajtotta fejét és így szólt:
- Nagyon sajnálom, hogy így történt, de én nagyon szegény ember vagyok. Egy kétserpenyős mérleget még tudtam szerezni, de súlyokra már nem volt pénzem. Így hát amikor megkaptam tőled a túrót és kivittem a kamrába, rátettem a mérleg serpenyőjére, és a másik serpenyőbe kimértem az azonos súlyú mézet.
- A gazda roppant módon elszégyellte magát és hazament.
Mindig a csaló háborodik fel a legjobban, nem tud kussolni, ha tetten érték. Nem ismerős a helyzet ?
UI:
Igaz történet
https://www.youtube.com/watch?v=Qdh9omo-AEc
A jómódú gazda, és a szegény ember üzletet kötött. A gazda minden héten ad két kiló túrót a szegény embernek, aki pedig viszonzásul két kiló összegyűjtött mézet ad.
Ment az üzlet rendben jó ideig, amíg egyszer csak a gazda arra gondolt, hogy bizony nem minden ember tisztességes, és meg kellene mérni amit, kap. Úgyhogy mikor legközelebb vitte a túrót, és néhány perc múlva megkapta a mézet, azt hazavitte, és a pontos mérlegén megmérte - hát csak másfél kiló volt!
Felháborodva ment a szegény emberhez és indulatosan a szemére vetette, hogy
becsapta őt. A szegény ember lehajtotta fejét és így szólt:
- Nagyon sajnálom, hogy így történt, de én nagyon szegény ember vagyok. Egy kétserpenyős mérleget még tudtam szerezni, de súlyokra már nem volt pénzem. Így hát amikor megkaptam tőled a túrót és kivittem a kamrába, rátettem a mérleg serpenyőjére, és a másik serpenyőbe kimértem az azonos súlyú mézet.
- A gazda roppant módon elszégyellte magát és hazament.
Mindig a csaló háborodik fel a legjobban, nem tud kussolni, ha tetten érték. Nem ismerős a helyzet ?
UI:
Igaz történet
https://www.youtube.com/watch?v=Qdh9omo-AEc
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Sa 6. Jun 2020, 06:00
Paulo Coelho
A ceruza meséje
A gyermek nézte a nagyapját amint levelet ír. Egy adott pillanatban megkérdezte tőle:
- Olyan mesét írsz, ami velünk megtörtént? Vagy talán egy rólam szóló történetet írsz?
Nagyapja, félbe hagyta az írást, és mosolyogva ezt mondta unokájának:
- Igaz, rólad írok. Azonban a szavaknál fontosabb a ceruza, amivel írok.
Szeretném, ha ilyen lennél te is, amikor megnősz.
A gyermek értetlenkedve nézte a ceruzát, mivel semmi különöset nem látott rajta.
- De ez olyan, mint az összes többi ceruza, amit életemben láttam!
- Minden attól függ, hogyan nézed a dolgokat. A ceruzának öt értéke van, amit ha sikerül megtartanunk, olyan emberré válunk, aki egész életében békében fog élni a világgal.
Első érték: Tehetsz nagy dolgokat, de soha nem feledd, hogy létezik, egy lépteinket vezető Kéz. Ezt a kezet Istennek nevezzük, és Ő vezet mindig kívánsága szerint minket.
A második érték: Időnként abba kell hagynom az írást, hogy meghegyezzem a ceruzát. Ez kevés fájdalmat okoz a ceruzának, azonban végül élesebb lesz. Tehát el kell tudnod viselni a fájdalmakat, mivel ezek tesznek jobbá téged.
A harmadik érték: A ceruza megengedi nekünk a radír használatát, hogy kitörüljük azt, ami téves. Meg kell értened azt, hogy kijavítani egy dolgot, nem jelent feltétlenül rosszat, a legfontosabb az, hogy megmaradjunk az igaz/egyenes úton.
A negyedik érték: A ceruzának nem a fája vagy külső formája a fontos, hanem a benne lévő grafit. Ugyanígy gondozd azt, ami benned történik.
És végül, az ötödik érték: mindig nyomot hagy. Neked is tudnod kell, hogy bármit teszel is életedben, nyomokat fog hagyni, ezért meg kell próbálnod minden tettedet tudatosítani.
Hétvégi filmajánló
Száll a kakukk fészkére (teljes fim)
https://videa.hu/videok/film-animacio/s ... Yc3GpHyo7M
A ceruza meséje
A gyermek nézte a nagyapját amint levelet ír. Egy adott pillanatban megkérdezte tőle:
- Olyan mesét írsz, ami velünk megtörtént? Vagy talán egy rólam szóló történetet írsz?
Nagyapja, félbe hagyta az írást, és mosolyogva ezt mondta unokájának:
- Igaz, rólad írok. Azonban a szavaknál fontosabb a ceruza, amivel írok.
Szeretném, ha ilyen lennél te is, amikor megnősz.
A gyermek értetlenkedve nézte a ceruzát, mivel semmi különöset nem látott rajta.
- De ez olyan, mint az összes többi ceruza, amit életemben láttam!
- Minden attól függ, hogyan nézed a dolgokat. A ceruzának öt értéke van, amit ha sikerül megtartanunk, olyan emberré válunk, aki egész életében békében fog élni a világgal.
Első érték: Tehetsz nagy dolgokat, de soha nem feledd, hogy létezik, egy lépteinket vezető Kéz. Ezt a kezet Istennek nevezzük, és Ő vezet mindig kívánsága szerint minket.
A második érték: Időnként abba kell hagynom az írást, hogy meghegyezzem a ceruzát. Ez kevés fájdalmat okoz a ceruzának, azonban végül élesebb lesz. Tehát el kell tudnod viselni a fájdalmakat, mivel ezek tesznek jobbá téged.
A harmadik érték: A ceruza megengedi nekünk a radír használatát, hogy kitörüljük azt, ami téves. Meg kell értened azt, hogy kijavítani egy dolgot, nem jelent feltétlenül rosszat, a legfontosabb az, hogy megmaradjunk az igaz/egyenes úton.
A negyedik érték: A ceruzának nem a fája vagy külső formája a fontos, hanem a benne lévő grafit. Ugyanígy gondozd azt, ami benned történik.
És végül, az ötödik érték: mindig nyomot hagy. Neked is tudnod kell, hogy bármit teszel is életedben, nyomokat fog hagyni, ezért meg kell próbálnod minden tettedet tudatosítani.
Hétvégi filmajánló
Száll a kakukk fészkére (teljes fim)
https://videa.hu/videok/film-animacio/s ... Yc3GpHyo7M
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » So 7. Jun 2020, 09:51
Napoleon Hill a szeretetről
"Csak egyetlen dolog képes vonzani a szeretetet: a szeretet.
A szeretet és a szerelem egyike az élet legnagyobb titkainak. Lehetetlen
megmagyarázni azt a lelkesedést, amit az ember érez, amikor szeret valakit. A szavak nem elegendők annak az érzelemnek a bemutatására, amely elfog, amikor lelkileg és testileg egyesülsz egy másik emberi lénnyel.. Hogyan lennél képes szavakkal visszaadni azt az érzést, ami elfog, amikor először tartod kezedben a gyermeked? Ez mind a szeretet, a szerelem birodalmába tartozik.
Hasonlóan a barátsághoz nem kaphatsz szeretetet, ha nem nyújtasz szeretetet.
A szeretet mindig kockázatot rejt. Amikor szereteted kiterjeszted egy másik személyre, ezt mindig abban a reményben teszed, hogy az hasonló érzéssel viszonozza. Ám ha nem vagy hajlandó, hogy te ajándékozd meg először a vonzalmaddal, sosem fogod megismerni a viszonzott szeretet boldogságát. Fájdalmat okozhat, ha túlságosan szeretsz, de nyomorult lesz az életed, ha nem leszel képes eléggé szeretni."
"Csak egyetlen dolog képes vonzani a szeretetet: a szeretet.
A szeretet és a szerelem egyike az élet legnagyobb titkainak. Lehetetlen
megmagyarázni azt a lelkesedést, amit az ember érez, amikor szeret valakit. A szavak nem elegendők annak az érzelemnek a bemutatására, amely elfog, amikor lelkileg és testileg egyesülsz egy másik emberi lénnyel.. Hogyan lennél képes szavakkal visszaadni azt az érzést, ami elfog, amikor először tartod kezedben a gyermeked? Ez mind a szeretet, a szerelem birodalmába tartozik.
Hasonlóan a barátsághoz nem kaphatsz szeretetet, ha nem nyújtasz szeretetet.
A szeretet mindig kockázatot rejt. Amikor szereteted kiterjeszted egy másik személyre, ezt mindig abban a reményben teszed, hogy az hasonló érzéssel viszonozza. Ám ha nem vagy hajlandó, hogy te ajándékozd meg először a vonzalmaddal, sosem fogod megismerni a viszonzott szeretet boldogságát. Fájdalmat okozhat, ha túlságosan szeretsz, de nyomorult lesz az életed, ha nem leszel képes eléggé szeretni."
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Mo 8. Jun 2020, 07:16
Osho
Tantra
"Ha egy ilyen ölelésben érzékeid megremegnek, mint levelek a szélben, add át magad a remegésnek."
Szeretőddel mélyen összeolvadva érzékeid megremegnek, mint levelek a szélben; engedd át magad a remegésnek. Mi félünk ettől. Nem merünk szabad utat engedni, mert
akkor az aktus kiterjed az egész testre. Félünk, mert ha az egész test részt vesz, akkor azt nem lehet 'fegyelmezni'.
Ki tudja mi fog történni? Talán elkezdesz reszketni, mint a nyárfalevél, vagy
bömbölni, mint az oroszlán. Ezt már nem tudod kontrollálni. Itt a test az úr. És ez nem civilizált dolog.
Félünk ettől, és inkább elnyomjuk a testet. Különösen a nők. Sokszor úgy fekszenek ott, mint a hullák. A férfi legalább csinál valamit, de ők nem csinálnak semmit, csak passzívan 'tűrnek'. Miért van ez így? Miért nyomták el a nőt az egész világon? Mert a férfi fél! Ha a nő teljesen átadja magát a szexuális energiának, egyetlen férfinek szinte lehetetlen azt kielégítenie.
A nő sorozatos orgazmusra képes. Nem egy csúcspont van, hanem egy egész sorozat. A nő nem élvez 'el'. Képes kétszer, háromszor vagy többször átmenni a
csúcsponton, míg a férfi csak egyszer. És ha a férfi élvez, attól a nő csak izgatottabb lesz.
Nem meglepő, hogy a férfi tart ettől, mert mit is lehet csinálni? Azonnal kellene egy másik férfi, de ezt csoportosan csinálni nem való, erkölcstelen.
A világon majdnem mindenütt monogám társadalmak alakultak ki. Így jobban el lehet nyomni a nőt. A nők nyolcvan-kilencven százaléka nem is tudja, hogy mi az
orgazmus. Gyereket szülni, kielégíteni a férfit, azt lehet - az kötelesség. De az aktus élvezete - a társadalom szerint - helytelen. Közönséges, erkölcstelen.
Nem meglepő tehát, ha a nők az egész világon el vannak nyomva, szomorúak, keserűek. Mi mások lehetnének? Természetes vágyaik nincsenek kielégítve.”
Tantra
"Ha egy ilyen ölelésben érzékeid megremegnek, mint levelek a szélben, add át magad a remegésnek."
Szeretőddel mélyen összeolvadva érzékeid megremegnek, mint levelek a szélben; engedd át magad a remegésnek. Mi félünk ettől. Nem merünk szabad utat engedni, mert
akkor az aktus kiterjed az egész testre. Félünk, mert ha az egész test részt vesz, akkor azt nem lehet 'fegyelmezni'.
Ki tudja mi fog történni? Talán elkezdesz reszketni, mint a nyárfalevél, vagy
bömbölni, mint az oroszlán. Ezt már nem tudod kontrollálni. Itt a test az úr. És ez nem civilizált dolog.
Félünk ettől, és inkább elnyomjuk a testet. Különösen a nők. Sokszor úgy fekszenek ott, mint a hullák. A férfi legalább csinál valamit, de ők nem csinálnak semmit, csak passzívan 'tűrnek'. Miért van ez így? Miért nyomták el a nőt az egész világon? Mert a férfi fél! Ha a nő teljesen átadja magát a szexuális energiának, egyetlen férfinek szinte lehetetlen azt kielégítenie.
A nő sorozatos orgazmusra képes. Nem egy csúcspont van, hanem egy egész sorozat. A nő nem élvez 'el'. Képes kétszer, háromszor vagy többször átmenni a
csúcsponton, míg a férfi csak egyszer. És ha a férfi élvez, attól a nő csak izgatottabb lesz.
Nem meglepő, hogy a férfi tart ettől, mert mit is lehet csinálni? Azonnal kellene egy másik férfi, de ezt csoportosan csinálni nem való, erkölcstelen.
A világon majdnem mindenütt monogám társadalmak alakultak ki. Így jobban el lehet nyomni a nőt. A nők nyolcvan-kilencven százaléka nem is tudja, hogy mi az
orgazmus. Gyereket szülni, kielégíteni a férfit, azt lehet - az kötelesség. De az aktus élvezete - a társadalom szerint - helytelen. Közönséges, erkölcstelen.
Nem meglepő tehát, ha a nők az egész világon el vannak nyomva, szomorúak, keserűek. Mi mások lehetnének? Természetes vágyaik nincsenek kielégítve.”
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Di 9. Jun 2020, 06:12
Könnytündér
Pankát elkényeztették a szülei. Mindent megkapott, amit csak kért. Hangos zokogással, hatalmas krokodilkönnyeket hullatva jelezte, ha akart valamit.
Észrevette ugyanis, hogy a szülei nem bírják hallgatni a sírását, inkább gyorsan teljesítették minden kívánságát.
Mindig vitt magával az óvodába játékokat, mert dicsekedni akart, mutogatni, hogy neki mennyi mindene van. Ebből persze veszekedés, sírás-rívás lett, hiszen a gyerekek szerettek volna játszani a szép játékokkal, de ő nem engedte. Nem csoda, hogy senki nem akart vele barátkozni.
Egy nap, nem sokkal karácsony előtt új kislány érkezett az oviba, Marika.
Nem öltöztették divatosan, és az is látszott a ruháin, hogy nem újak. A gyerekek nem vették be a játékaikba, így magányosan üldögélt az udvar egyik sarkában. Panka arrafelé sétált a legújabb síró-alvós pólyás babájával. Az új kislány ámulva nézte.
- Ilyen szép babát még sosem láttam.
- Pisilni is tud - mondta Panka. - Neked nincs ilyen?
- Nekem egyáltalán nincsen babám.
- Miért nem hisztizel egy kicsit? Én azt szoktam, és akkor mindent megvesznek a szüleim.
- Hiába is hisztiznék. Anyukám egyedül nevel minket. Nincs pénze babára.
- Apukád hol van?
- Meghalt.
Panka megdöbbent. Eddig sosem jutott eszébe, hogy az emberek, főleg az ő szülei meghalhatnak. Gyorsan Marika kezébe adta a babát. - Játszhatsz vele!
Ettől fogva a két kislány elválaszthatatlan volt egymástól, amíg csak haza nem mentek az oviból. Marika sokat mesélt arról, hogy milyen nehezen élnek, és milyen ritka, ünnepi alkalom az, amikor csokoládét ehetnek.
Panka nem szólt otthon semmit az új barátjáról, de szüleinek feltűnt, hogy szokatlanul csöndes. Anyukája azt hitte, beteg, és gyorsan megmérte a lázát.
Apukája aggódva kérdezgette, mit szeretne kapni, hogy jobb kedve legyen. A szülők valósággal kétségbeestek, amikor Panka azt válaszolta, hogy nem kér semmit, ráadásul szó nélkül ment fürödni, és nem válogatott a vacsoránál, hanem mindent megevett, ami a tányérján volt. Valami nagy baj lehet ezzel a gyerekkel, tanakodtak a szülők, amikor Panka már lefeküdt.
Nem tudták, hogy kislányuk gondolatai messze járnak; egy szegényes lakásban, ahol három gyerek és egy anyuka ülnek az asztal körül, és legtöbbször zsíros kenyeret esznek. Szíve összeszorult a sajnálattól, szeméből könnyek buggyantak elő.
- Kívánj valamit! - mondta egy csilingelő hang.
- Ki beszél? Van itt valaki? - kérdezte Panka ijedten, és fejére húzta a takarót.
- Én vagyok, a Könnytündér! Bújj csak elő, ne félj, nem harapok!
A kislány kikukucskált, és csodálkozva látta meg az aprócska, üvegszerűen átlátszó, ragyogó kis lényt, aki ide-oda röpködött, majd leszállt a paplanra.
- Sosem hallottam még rólad! Hogy kerülsz ide? - kérdezte Panka a szárnyát billegető tündértől.
- Nem csodálkoznál, ha tudnád, hogy én a könnyekből születek. Sírtál, és itt vagyok.
- Én majdnem minden nap sírok, mégsem láttalak még soha.
- Te sírásnak nevezed azt a hisztis ordibálást? Most először sírtál igazi könnyeket.
- Máskor is könnyeztem. Az miért nem volt igazi?
- Mert önzésből tetted, és a szíved hideg maradt közben. Most azonban nem magad miatt sírtál, ezért tudtak feltörni az igazi könnyek, és nekem muszáj volt megszületni.
- Nahát! Örülök, hogy sírtam, legalább megláthattalak!
- Most kívánhatsz egyet! - mondta a tündér. - Jól gondold meg, mi legyen az!
- Szeretném, ha Marika boldogabb lenne!
- Legyen, ahogy akarod! - A tündér felröppent. - Mennem kell, lejárt az időm.
- Találkozunk még?
- Persze! Ahányszor csak igazi könnyeket sírsz, én itt leszek.
Könnytündér eltűnt, Panka pedig mély álomba merült.
Az ünnepek utáni első napon Marika ragyogó arccal érkezett az óvodába.
Elmesélte, hogy karácsony este valakitől nagy csomagot kaptak. Becsengettek hozzájuk, és csak úgy ott hagyták az ajtójuk előtt. Volt abban minden; szép ruhák, mindenféle ennivaló, csokoládé, és sok-sok játék.
- Képzeld csak - lelkendezett Marika -, még egy ugyanolyan baba is volt benne, mint a tiéd! Most majd együtt dajkálhatjuk a pólyásainkat.
- Az enyém már nincs meg - mosolygott Panka rejtélyesen. - Elvitte a Könnytündér."
a szerző ismeretlen
UI:
Világjárványok - miért?
Világunk rejtett oldala - Teozófiai előadások
https://www.youtube.com/watch?v=thdrGNM ... d=IwAR2L7m
Pankát elkényeztették a szülei. Mindent megkapott, amit csak kért. Hangos zokogással, hatalmas krokodilkönnyeket hullatva jelezte, ha akart valamit.
Észrevette ugyanis, hogy a szülei nem bírják hallgatni a sírását, inkább gyorsan teljesítették minden kívánságát.
Mindig vitt magával az óvodába játékokat, mert dicsekedni akart, mutogatni, hogy neki mennyi mindene van. Ebből persze veszekedés, sírás-rívás lett, hiszen a gyerekek szerettek volna játszani a szép játékokkal, de ő nem engedte. Nem csoda, hogy senki nem akart vele barátkozni.
Egy nap, nem sokkal karácsony előtt új kislány érkezett az oviba, Marika.
Nem öltöztették divatosan, és az is látszott a ruháin, hogy nem újak. A gyerekek nem vették be a játékaikba, így magányosan üldögélt az udvar egyik sarkában. Panka arrafelé sétált a legújabb síró-alvós pólyás babájával. Az új kislány ámulva nézte.
- Ilyen szép babát még sosem láttam.
- Pisilni is tud - mondta Panka. - Neked nincs ilyen?
- Nekem egyáltalán nincsen babám.
- Miért nem hisztizel egy kicsit? Én azt szoktam, és akkor mindent megvesznek a szüleim.
- Hiába is hisztiznék. Anyukám egyedül nevel minket. Nincs pénze babára.
- Apukád hol van?
- Meghalt.
Panka megdöbbent. Eddig sosem jutott eszébe, hogy az emberek, főleg az ő szülei meghalhatnak. Gyorsan Marika kezébe adta a babát. - Játszhatsz vele!
Ettől fogva a két kislány elválaszthatatlan volt egymástól, amíg csak haza nem mentek az oviból. Marika sokat mesélt arról, hogy milyen nehezen élnek, és milyen ritka, ünnepi alkalom az, amikor csokoládét ehetnek.
Panka nem szólt otthon semmit az új barátjáról, de szüleinek feltűnt, hogy szokatlanul csöndes. Anyukája azt hitte, beteg, és gyorsan megmérte a lázát.
Apukája aggódva kérdezgette, mit szeretne kapni, hogy jobb kedve legyen. A szülők valósággal kétségbeestek, amikor Panka azt válaszolta, hogy nem kér semmit, ráadásul szó nélkül ment fürödni, és nem válogatott a vacsoránál, hanem mindent megevett, ami a tányérján volt. Valami nagy baj lehet ezzel a gyerekkel, tanakodtak a szülők, amikor Panka már lefeküdt.
Nem tudták, hogy kislányuk gondolatai messze járnak; egy szegényes lakásban, ahol három gyerek és egy anyuka ülnek az asztal körül, és legtöbbször zsíros kenyeret esznek. Szíve összeszorult a sajnálattól, szeméből könnyek buggyantak elő.
- Kívánj valamit! - mondta egy csilingelő hang.
- Ki beszél? Van itt valaki? - kérdezte Panka ijedten, és fejére húzta a takarót.
- Én vagyok, a Könnytündér! Bújj csak elő, ne félj, nem harapok!
A kislány kikukucskált, és csodálkozva látta meg az aprócska, üvegszerűen átlátszó, ragyogó kis lényt, aki ide-oda röpködött, majd leszállt a paplanra.
- Sosem hallottam még rólad! Hogy kerülsz ide? - kérdezte Panka a szárnyát billegető tündértől.
- Nem csodálkoznál, ha tudnád, hogy én a könnyekből születek. Sírtál, és itt vagyok.
- Én majdnem minden nap sírok, mégsem láttalak még soha.
- Te sírásnak nevezed azt a hisztis ordibálást? Most először sírtál igazi könnyeket.
- Máskor is könnyeztem. Az miért nem volt igazi?
- Mert önzésből tetted, és a szíved hideg maradt közben. Most azonban nem magad miatt sírtál, ezért tudtak feltörni az igazi könnyek, és nekem muszáj volt megszületni.
- Nahát! Örülök, hogy sírtam, legalább megláthattalak!
- Most kívánhatsz egyet! - mondta a tündér. - Jól gondold meg, mi legyen az!
- Szeretném, ha Marika boldogabb lenne!
- Legyen, ahogy akarod! - A tündér felröppent. - Mennem kell, lejárt az időm.
- Találkozunk még?
- Persze! Ahányszor csak igazi könnyeket sírsz, én itt leszek.
Könnytündér eltűnt, Panka pedig mély álomba merült.
Az ünnepek utáni első napon Marika ragyogó arccal érkezett az óvodába.
Elmesélte, hogy karácsony este valakitől nagy csomagot kaptak. Becsengettek hozzájuk, és csak úgy ott hagyták az ajtójuk előtt. Volt abban minden; szép ruhák, mindenféle ennivaló, csokoládé, és sok-sok játék.
- Képzeld csak - lelkendezett Marika -, még egy ugyanolyan baba is volt benne, mint a tiéd! Most majd együtt dajkálhatjuk a pólyásainkat.
- Az enyém már nincs meg - mosolygott Panka rejtélyesen. - Elvitte a Könnytündér."
a szerző ismeretlen
UI:
Világjárványok - miért?
Világunk rejtett oldala - Teozófiai előadások
https://www.youtube.com/watch?v=thdrGNM ... d=IwAR2L7m
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » Sa 13. Jun 2020, 06:17
Minden tettünkért felelni kell
Egyszer egy birodalom rendjének őrei tolvajokat üldöztek, akik a nagy szent, Manduka Muni házában kerestek menedéket. A bölcs éppen meditációját végezte, igy tudomást sem vett a körülötte folyó eseményekről, azt sem vette észre, hogy valakik a kunyhójában rejtőztek el. Csak akkor riadt fel, amikor a király szolgái kemény szóval kérdőre vonták:
- Ugyan, mit rejtegeted ezeket a gazfickókat! Biztosan te is a cinkosuk vagy! Na, gyere csak a biró elé!
Azzal tömlöcbe vetették a tolvajokat Manduka Munival együtt. A bíró a bölcset lándzsa általi halálra itélte. A hír eljutott a király fülébe, aki azon nyomban kiadta a parancsot, hogy kegyelmezzenek meg az elítéltnek, hiszen az egy nagy bölcs. Éppen jókor jött a királyi futár, mert a hóhér már arra készült, hogy leszúrja Mandukát. A király aztán személyesen könyörgött a bölcshöz, hogy nézze el emberei tévedését, és bocsásson meg nekik.
Manduka Muni nem haragudott rájuk, annál inkább neheztelt Jamarádzsra, aki az élőlények sorsáért felelős félisten. Rögvest el is indult hozzá, hogy kérdőre vonja. Jamarádzs aztán a következö felvilágositást adta:
- Semmi sem történik az élőlényekkel véletlenül. Soha nem kerültél volna ilyen helyzetbe, ha gyermekkorodban el nem követed azt a butaságot! Emlékszel, egyszer egy kis hangyát szalmaszállal felnyársaltál. De látod, ártatlan gyermekkorod tettéért, mivel akkor még nem egészen tudatos az ember, nem járt olyan súlyos büntetés, hiszen végül is megmenekültél. De jól jegyezd meg: amit te okozol másnak, azt előbb-utóbb neked is el kell szenvedned, de a jó tett sem marad nyomtalanul
hétvégi filmajánló
Az Út (The way) - teljes film magyarul
https://www.youtube.com/watch?v=BWjJpU5 ... d=IwAR2rWU
Egyszer egy birodalom rendjének őrei tolvajokat üldöztek, akik a nagy szent, Manduka Muni házában kerestek menedéket. A bölcs éppen meditációját végezte, igy tudomást sem vett a körülötte folyó eseményekről, azt sem vette észre, hogy valakik a kunyhójában rejtőztek el. Csak akkor riadt fel, amikor a király szolgái kemény szóval kérdőre vonták:
- Ugyan, mit rejtegeted ezeket a gazfickókat! Biztosan te is a cinkosuk vagy! Na, gyere csak a biró elé!
Azzal tömlöcbe vetették a tolvajokat Manduka Munival együtt. A bíró a bölcset lándzsa általi halálra itélte. A hír eljutott a király fülébe, aki azon nyomban kiadta a parancsot, hogy kegyelmezzenek meg az elítéltnek, hiszen az egy nagy bölcs. Éppen jókor jött a királyi futár, mert a hóhér már arra készült, hogy leszúrja Mandukát. A király aztán személyesen könyörgött a bölcshöz, hogy nézze el emberei tévedését, és bocsásson meg nekik.
Manduka Muni nem haragudott rájuk, annál inkább neheztelt Jamarádzsra, aki az élőlények sorsáért felelős félisten. Rögvest el is indult hozzá, hogy kérdőre vonja. Jamarádzs aztán a következö felvilágositást adta:
- Semmi sem történik az élőlényekkel véletlenül. Soha nem kerültél volna ilyen helyzetbe, ha gyermekkorodban el nem követed azt a butaságot! Emlékszel, egyszer egy kis hangyát szalmaszállal felnyársaltál. De látod, ártatlan gyermekkorod tettéért, mivel akkor még nem egészen tudatos az ember, nem járt olyan súlyos büntetés, hiszen végül is megmenekültél. De jól jegyezd meg: amit te okozol másnak, azt előbb-utóbb neked is el kell szenvedned, de a jó tett sem marad nyomtalanul
hétvégi filmajánló
Az Út (The way) - teljes film magyarul
https://www.youtube.com/watch?v=BWjJpU5 ... d=IwAR2rWU
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » So 14. Jun 2020, 06:56
Gunagriha
Mindenki jónak születik
Mindenki jónak születik. Kedvesnek, ártatlannak. Régebben mindig elnéztem, hogy mennyi csodálatos gyermek van a világon. Mindegyikük oly édes és tiszta. De hová tűnnek el, amikor felnőnek? Mert a felnőttekben már nem találtam meg őket. Hová tűnik a derű, a mindenkit átölelő szeretet, az érdektelen, tiszta őszinteség? Tudom: felnőtté válnak. A gyermekeket nem az értelem szigorú, érvelő, rideg törvénye, hanem a szív meleg, bársonyos egységérzése vezeti. De vajon mikor lesznek felnőttek? Hol van az a pillanat, amikor hamisság vegyül a tisztaságba? Mikor lesz az érték érdekké? Ezt a folyamatot az ember másokban nem képes követni. Csak saját magában figyelheti meg, ha szerencséje van. Azt is csak akkor, ha megáll a rohanásban, lelassít, befelé fordul és önmagára tekint.
Aztán ha már az ember számító felnőtté vált, feltevődik néhány kérdés. Érdemes-e jónak lenni? Lehet-e ebben a világban jónak lenni? Nem okozza-e vesztünket a jóság? Nem egy naiv utópia a kétezer éves mondás, hogy ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel? Még a vak is látja, hogy a hazugoké a világ. Vajon nem fojt-e meg az őszinteség? Tényleg az elfásult, a megszokott, a könnyebb út a helyesebb? Okosabb dolog a világ kedvéért álarcot öltenünk, ahelyett, hogy saját tiszta énünket hagynánk megmutatkozni? Valóban képesek vagyunk azt tenni, amit szeretnénk? Vagy többnyire azt tesszük, amit elvárnak tőlünk?
Ezek a kérdések sosem hagytak nyugton, akkor sem ha saját arcommal próbáltam élni, akkor sem ha idegen maszkot próbáltam ölteni. Aztán jött az isteni szerencse. Megnézhettem önmagam belülről, betekinthettem a mélységbe. És ott, saját magamban megtaláltam a válaszokat a sok feltett kérdésre. Tömören így hangzanak: igen, lehet jónak lenni, érdemes jónak lenni. A kenyér erősebb fegyver (igenis fegyver), mint a kő. A jóság is fegyver és a jóság kulcs is. Az őszinteség, a szabadság és a tiszta lelkiismeret kulcsa. Nem a megalkuvás a helyes út. Vesd le a maszkodat! Légy egyszerű! Állj ki a sorból, ne menj a csordával! Légy szabad, tedd azt, amit te magad szeretnél tenni. Akkor boldog és egészséges leszel. Mindig azt tedd, ami igazán, vagyis lelked mélyéből boldoggá tesz!
Nem kell föltétlen mindenkinek hasonlóan dramatikus lelki átalakuláson átmennie. Sokszor ellentétes dolgokat látunk. Ami egyikünk számára szükségszerű vagy hasznos, az a másik számára fölösleges vagy akár ártalmas is lehet. Ezért nem lehet senkinek semmilyen elvárása. Minden emberi élet önmagában egy teljesen egyedülálló, megismételhetetlen út, amelyen az Egyetemes Tudati Lény utánozhatatlan módon éli önfelfedező tapasztalatait az önbújócska játékában.
...bennünk lakik még valaki. ...nem csak az értelmi lény vagyunk, hanem lelkünk van, vagy talán helyesebb úgy mondani, hogy van egy Belső Lényünk. Azért belső, mert nem anyagi természetű, ezért nem kötött a külső, az anyagi világ paramétereihez. Így az időhöz sem. Halál és születés nem befolyásolja létét. A külső tudás mértéke nem befolyásolja bölcsességét.
Mindenki jónak születik
Mindenki jónak születik. Kedvesnek, ártatlannak. Régebben mindig elnéztem, hogy mennyi csodálatos gyermek van a világon. Mindegyikük oly édes és tiszta. De hová tűnnek el, amikor felnőnek? Mert a felnőttekben már nem találtam meg őket. Hová tűnik a derű, a mindenkit átölelő szeretet, az érdektelen, tiszta őszinteség? Tudom: felnőtté válnak. A gyermekeket nem az értelem szigorú, érvelő, rideg törvénye, hanem a szív meleg, bársonyos egységérzése vezeti. De vajon mikor lesznek felnőttek? Hol van az a pillanat, amikor hamisság vegyül a tisztaságba? Mikor lesz az érték érdekké? Ezt a folyamatot az ember másokban nem képes követni. Csak saját magában figyelheti meg, ha szerencséje van. Azt is csak akkor, ha megáll a rohanásban, lelassít, befelé fordul és önmagára tekint.
Aztán ha már az ember számító felnőtté vált, feltevődik néhány kérdés. Érdemes-e jónak lenni? Lehet-e ebben a világban jónak lenni? Nem okozza-e vesztünket a jóság? Nem egy naiv utópia a kétezer éves mondás, hogy ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel? Még a vak is látja, hogy a hazugoké a világ. Vajon nem fojt-e meg az őszinteség? Tényleg az elfásult, a megszokott, a könnyebb út a helyesebb? Okosabb dolog a világ kedvéért álarcot öltenünk, ahelyett, hogy saját tiszta énünket hagynánk megmutatkozni? Valóban képesek vagyunk azt tenni, amit szeretnénk? Vagy többnyire azt tesszük, amit elvárnak tőlünk?
Ezek a kérdések sosem hagytak nyugton, akkor sem ha saját arcommal próbáltam élni, akkor sem ha idegen maszkot próbáltam ölteni. Aztán jött az isteni szerencse. Megnézhettem önmagam belülről, betekinthettem a mélységbe. És ott, saját magamban megtaláltam a válaszokat a sok feltett kérdésre. Tömören így hangzanak: igen, lehet jónak lenni, érdemes jónak lenni. A kenyér erősebb fegyver (igenis fegyver), mint a kő. A jóság is fegyver és a jóság kulcs is. Az őszinteség, a szabadság és a tiszta lelkiismeret kulcsa. Nem a megalkuvás a helyes út. Vesd le a maszkodat! Légy egyszerű! Állj ki a sorból, ne menj a csordával! Légy szabad, tedd azt, amit te magad szeretnél tenni. Akkor boldog és egészséges leszel. Mindig azt tedd, ami igazán, vagyis lelked mélyéből boldoggá tesz!
Nem kell föltétlen mindenkinek hasonlóan dramatikus lelki átalakuláson átmennie. Sokszor ellentétes dolgokat látunk. Ami egyikünk számára szükségszerű vagy hasznos, az a másik számára fölösleges vagy akár ártalmas is lehet. Ezért nem lehet senkinek semmilyen elvárása. Minden emberi élet önmagában egy teljesen egyedülálló, megismételhetetlen út, amelyen az Egyetemes Tudati Lény utánozhatatlan módon éli önfelfedező tapasztalatait az önbújócska játékában.
...bennünk lakik még valaki. ...nem csak az értelmi lény vagyunk, hanem lelkünk van, vagy talán helyesebb úgy mondani, hogy van egy Belső Lényünk. Azért belső, mert nem anyagi természetű, ezért nem kötött a külső, az anyagi világ paramétereihez. Így az időhöz sem. Halál és születés nem befolyásolja létét. A külső tudás mértéke nem befolyásolja bölcsességét.
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
Re: Ezotérikus mesék
von Karsay1958 » So 14. Jun 2020, 07:00
Upanisadok: Az elnyugvás.
Az elnyugvás, amikor kiszáll a testből, és igazi alakját felvéve a legfőbb fénybe száll, ez a lélek, a rendíthetetlen, örök Hatalmas. …….
A szél, a felhő, a menydörgés és a villámlás testetlenek. Feszállnak ők a világból a legfőbb fénybe, így öltik fel igazi alakjukat.
Hasonló módon száll ki a testből a lélek, a mélyálomban.
A legfelsőbb fénybe száll, így ölti fel alakját. Itt kószál a legfőbb lélek, asszonyokkal, kocsikkal, barátokkal mulat, játszik, örvendezik, és nem törődik a testtel. ….…
Tudd meg hát: a lélek a kocsiban ül, a test pedig a kocsi.
Az ész a gyeplő csupán, a kocsit az eszmélet vezeti.
Az érzékek a lovak, az út az érzékek érzéklete,
az élvező a lélek, az ész és az érzékek együttese.
Ki értetlenül él, mindig csapongó gondolattal,
úgy küszködik az érzékekkel, mint kocsis a rossz lovakkal.
Ám ki értőn él, mindig fegyelmezett gondolattal,
messzire jut az érzékekkel, mint kocsis a jó lovakkal.
Hisz ki értetlenül él, nem gondolkodón, tisztátlanul,
az nem jut a túlsó partra, s a forgatagba visszahull.
Upanisadok
Az elnyugvás, amikor kiszáll a testből, és igazi alakját felvéve a legfőbb fénybe száll, ez a lélek, a rendíthetetlen, örök Hatalmas. …….
A szél, a felhő, a menydörgés és a villámlás testetlenek. Feszállnak ők a világból a legfőbb fénybe, így öltik fel igazi alakjukat.
Hasonló módon száll ki a testből a lélek, a mélyálomban.
A legfelsőbb fénybe száll, így ölti fel alakját. Itt kószál a legfőbb lélek, asszonyokkal, kocsikkal, barátokkal mulat, játszik, örvendezik, és nem törődik a testtel. ….…
Tudd meg hát: a lélek a kocsiban ül, a test pedig a kocsi.
Az ész a gyeplő csupán, a kocsit az eszmélet vezeti.
Az érzékek a lovak, az út az érzékek érzéklete,
az élvező a lélek, az ész és az érzékek együttese.
Ki értetlenül él, mindig csapongó gondolattal,
úgy küszködik az érzékekkel, mint kocsis a rossz lovakkal.
Ám ki értőn él, mindig fegyelmezett gondolattal,
messzire jut az érzékekkel, mint kocsis a jó lovakkal.
Hisz ki értetlenül él, nem gondolkodón, tisztátlanul,
az nem jut a túlsó partra, s a forgatagba visszahull.
Upanisadok
-
Karsay1958 - Beiträge: 2991
- Registriert: Mo 9. Mär 2020, 01:02
TAGS
Zurück zu Karsay István fóruma
Wer ist online?
0 Mitglieder
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Bei iphpbb3.com bekommen Sie ein kostenloses Forum mit vielen tollen Extras
Forum kostenlos einrichten - Hot Topics - Tags
Beliebteste Themen: PC, TV, Ford, Essen, Job
Impressum | Datenschutz
Bei iphpbb3.com bekommen Sie ein kostenloses Forum mit vielen tollen Extras
Forum kostenlos einrichten - Hot Topics - Tags
Beliebteste Themen: PC, TV, Ford, Essen, Job
Impressum | Datenschutz